ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001
Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása
Helyi Esélyegyenlőségi Program Csömör Nagyközség Önkormányzata
2013-2018
Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email:
[email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008
1
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ......................................................................................................................................... 3 A település bemutatása .............................................................................................................. 3 Értékeink, küldetésünk ............................................................................................................... 4 Célok .................................................................................................................................................. 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)................................... 6 1. Jogszabályi háttér bemutatása ....................................................................................... 6 2. Stratégiai környezet bemutatása................................................................................... 9 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása .......... 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ............ 12 Munkanélküliségi ráta Magyarországon ............................................................................................ 15 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .................... 40 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége............................................................................... 63 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................... 71 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ..................................................... 83 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ........................................................................ 90 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ................................................. 90 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ................................ 91 1. A HEP IT részletei .............................................................................................................. 91 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .................................................... 91 A beavatkozások megvalósítói ................................................................................ 93 Jövőképünk ............................................................................................................................ 93 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................. 94 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................. 95 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................. 96 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .................................................................................................................................... 116 3. Megvalósítás ...................................................................................................................... 124 A megvalósítás előkészítése .......................................................................................... 124 A megvalósítás folyamata .............................................................................................. 124 Monitoring és visszacsatolás:........................................................................................ 126 Nyilvánosság: ...................................................................................................................... 126 Érvényesülés, módosítás:............................................................................................... 127 4. Elfogadás módja és dátuma ........................................................................................ 129
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Bevezetés A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény 31.§-a írja elő a települési önkormányzatok számára. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Csömör Nagyközség Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Budapest északkeleti határán, a központtól 19 km távolságban, a főváros XVI. kerületétől északra, Kistarcsától nyugatra, a 30-as számú országútról egy bekötőúttal megközelíthetően, a kis Csömöri-patak kanyarulatában találjuk Csömört, a dombokon és völgyekben szétszórt, halmazos jellegű, kertes települést. Közigazgatásilag a Közép-Magyarországi Régióban, Pest megye gödöllői kistérségében található. A terület legjelentősebb vízfolyása a 14 km hosszú Csömöri-patak, amelyik a Mogyoródi patakkal egyesülve jobbról a Szilas-patakot táplálja. A mesterségesen létrehozott 4 hektáros víztározót öntözésre és horgászásra használják. Csömör Budapesttel határos és jó közlekedési lehetőségekkel rendelkezik. A tömegközlekedést a BKV és a Weekend-busz Zrt. biztosítja. A településen HÉV végállomás van, illetve Csömör-Budapest, Örs vezér tere, Csömör-Pécel (Kistarcsai Flór Ferenc Kórház és Auchan elérhető) helyközi buszjárat üzemel.
3
Értékeink, küldetésünk Csömör valamivel zártabb közösség, mint a környék egyéb falvai. Zártabb közösségi jellegének kialakításában valószínűleg belejátszott az evangélikus szlovákság és a katolikus németség is. Mindebből az következik, hogy hagyományai erősek és a továbbvitelre, az ápolásra-gondozásra méltóak. A település népe igényli hagyományainak átmentését a jövőbe. Ugyanakkor élhet a főváros adta lehetőségek összességével, élvezheti a főváros nyújtotta előnyök sokaságát anélkül, hogy valamennyi hátrányát és nyűgét is kénytelen volna magára venni. A csömöri emberek komoly értéknek tekintik a hagyományaikat, így sokat tesznek annak ápolásáért. Értéknek tekintik a természeti és az épített környezetet, ezért figyelnek épségére, illetve szigorúan eljárnak azokkal szemben, akik károsítják a környezetüket. Továbbá értéknek tekintik a gyermekeket, hiszen bennük van a település jövőjének záloga. A jelen kor felnőttjeinek fontos küldetése a környezet megóvása, a hagyományok ápolása és a gyermekek jóra való nevelése.
Célok Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A társadalmi érzékenység, a hátrányos helyzetű emberek pozitív diszkriminációja érdekében a támogató helyi társadalmi környezet kialakítása, illetve az integráció segítését növelő tervek kidolgozása és megvalósítása, valamint a negatív diszkriminációval és a törvénysértő magatartással szembeni fellépés a helyi döntéshozók, a fenntartók képviselői és az emberek közös felelőssége. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja: A HEP helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll, amelyet a települési önkormányzat ötévente, öt év időtartamra fogad el. Elkészítésének szempontjait, az esélyegyenlőségi területeket és célcsoportjait a 321/2011 (XII.27.) kormányrendelet tartalmazza. A helyi esélyegyenlőségi program intézkedési terve (HEP IT) a helyzetelemzés során feltárt problémák kezelése érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza. 4
Csömör Nagyközség Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: • az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, • a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, • a diszkriminációmentességet, • szegregációmentességet, • a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén, a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a(z): • mélyszegénységben élők, romák • gyermekek • nők, • idősek • fogyatékkal élők.
A HEP helyzetelemző részének célja:
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
5
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása: A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az EU 2020 stratégia1 1
A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, 2012. május 30.
6
Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program2 Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek.3 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia4 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás-politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia5 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke.
2
A következő lépés – A Széll Kálmán terv 2.0, Magyarország Kormánya, 2012. április www.kormany.hu/download/3/e8/80000/1-A_k%C3%B6vetkez%C5%91_l%C3%A9p%C3%A9s%20(SzKT%2020).pdf 3 Európai Bizottság, Európa 2020 http://ec.europa.eu/europe2020/documents/related-document-type/index_hu.htm 4 Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia – mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011-2020.) Budapest, 2011. november http://romagov.kormany.hu/nemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia 5 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032.; www.biztoskezdet.hu
7
Roma Integráció Évtizede Program6 Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása: Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben – törvény keretei között – önállóan mérlegelhet. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület – törvényi felhatalmazás alapján – egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. A helyi önkormányzat által hozott szabályozást érintő kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (2013. január 1-étől hatályba lépő) rendelkezik. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tükrében lett létrehozva Csömör Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének: • A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 39/2013. (XII. 20.) rendelete, • A szociális szolgáltatásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 6/2011. (IV. 1.) rendelete, • A gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 22/2010. (XII. 10.) rendelete, mely a szociális ellátásukhoz jutást, a segélyezést és egyéb támogatást szabályozza a településen a szegénységben élők, illetve a rászorultak esetében. A fogyatékkal élők, gyermekek, idősek, nők jogait a magasabb szintű jogszabályok alkalmazásával tartják be a település munkahelyein, közlekedésében, intézményeiben, egyéb szolgáltató létesítményeiben.
6
A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat; Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2008.
8
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal: Önkormányzatunk lehetőségeihez mérten folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat intézkedéseiben, az egyes ellátások biztosítása során, valamint a település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. - Csömör Nagyközség Önkormányzata Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Program (2012) - Csömör Nagyközség Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció (2010) - Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) - Településfejlesztési koncepció - Önkormányzati rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység Magyarországon. Bár területének nagyságát tekintve a kistérség közel áll az egykori járáshoz, de nem tekinthető az utódjának, mivel nem a megye kihelyezett közigazgatási szerveinek illetékességi területét határozza meg. 2013-tól a statisztikaiterületfejlesztési kistérségek mellett államigazgatási (közigazgatási) területi egységként járásokat is kialakítottak, a két területi beosztás nem esik egybe. A kistérségeket a települések megyén belüli csoportosításával alakítják ki. Így a kistérség a hozzá tartozó települések teljes területét magában foglalja, minden település csak egy bizonyos kistérséghez tartozhat, minden település része valamely kistérségnek és minden kistérséghez csak egy bizonyos megye települései tartoznak. 2013. elején Magyarországon 175 kistérség volt. A kistérségek közigazgatási szerepének megszűnése a járási rendszer bevezetésével 2013. január 1-jétől a kistérségek ismét csupán területfejlesztési és statisztikai területi egységek, közigazgatási szerepük megszűnt, egyidejűleg államigazgatási (közigazgatási) területi egységként létrejöttek a járások. A kistérségek területi beosztását (az egyes kistérségek nevét és a hozzájuk tartozó települések felsorolását) továbbra is törvény határozza meg. A GÖDÖLLŐI TÁRSULÁSA
KISTÉRSÉG
ÖNKORMÁNYZATAINAK
TÖBBCÉLÚ
KISTÉRSÉGI
A Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás, hosszas egyeztetést követően, 2007. január 25-én alakult meg 13 település részvételével. A Társulás által vállalt alapfeladatok a területfejlesztés, közoktatási szakszolgálati (nevelési tanácsadás, és logopédia), az egészségügyi feladat, valamint esélyegyenlőségi programok megvalósítása. További vállalt feladatok közé tartozik, a turisztika, kistérségi portál létrehozása, belső ellenőrzés, sport és szabadidő programok szervezése.
9
2007-ben a megalakulást követően a pedagógiai szakszolgálatok kistérségi szintű ellátásának megszervezése és elindítása jelentette az első lépést. 10 település együttműködésével 2007. szeptember 1-jétől kezdődött meg a közös feladatellátás. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai az általuk nyújtott szolgáltatást viszik el a gyermekekhez, tehát helyben történik az ellátás. A Társulás szervei, tisztségviselői:
a Társulási Tanács, a Társulás elnöke, a Társulás elnökhelyettese a Társulás bizottságai a Társulás munkaszervezete.
Társult Települések: Csömör, Dány, Isaszeg, Gödöllő, Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Pécel, Szada, Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok. A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA FEJLESZTÉSI ÍRÁNYVONALAI Átfogó Cél
Az életminőség és a gazdasági feltételrendszer javítása a fenntartható fejlődés alapján, ökotérséggé válás Specifikus Célok I. Fenntartható és élhető kistérség kialakítása, a természeti környezet megóvása mellett
II. Versenyképes, sikeres és fenntartható gazdaság megteremtése
Stratégiai Célok/Pioritások 1. Közlekedési kapcsolatok fejlesztése
2. Kultúra, sport és idegenforgalom fejlesztése
3. Szociális, egészségügyi, oktatási intézmények és ellátások fejlesztése
4. Helyi-térségi gazdaság, piac és tudományos élet fejlesztése
5. Környezettudatos településüzemeltetés, megújuló energiaforrások használata
A képviselő-testület 2013. májusában döntött arról is, hogy a Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulásban továbbra is tag kíván maradni.
10
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk a szakmai beszámolók megállapításait, így: a Szociális Alapszolgáltatási Központ beszámolóit, a Mátyás Király Általános Iskola gyermekvédelmi beszámolóját, a Nefelejcs Művészeti óvoda beszámolóját, Csömör Nagyközség Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolóját. Kerékpáros közlekedés: A településen belül kiépített kerékpárút nincs. A Képviselő-testület több ízben foglalkozott a kerékpárutak megépítésének lehetőségeivel. 2014. évben a Major út és Szabadság út mellett megkezdődik a kerékpárutak megépítése. Tömegközlekedés: Csömör Nagyközség tömegközlekedése jónak mondható. A fő tömegközlekedési kapcsolatot a Budapest, Örs vezér tere – Csömör BKV HÉV vonal adja. A vonal Cinkota – Csömör között egyirányú, csúcsórákban 30-40 perces követési idővel. A HÉV vonal Csömör D-i, DNY-i területét látja el tömegközlekedéssel. A HÉV végállomástól távolabb fekvő területeket, magánvállalkozónak kiadott, koncessziós üzemeltetésű autóbuszjárat szolgálja ki, csúcsidőben 30 perces követési idővel. Az autóbuszjárat Budapest, Örs vezér térről a XIV. és XVI. kerületen keresztül közlekedik Csömör É-i területén lévő Laki saroknál lévő végállomásig. Csömörön a Major u. – Hunyadi u. – Szabadság út. – Széchenyi utca vonalon közlekedik (Weekend-busz Zrt.) csúcsidőszakban 30 perc, napközben kb. 1 óra sűrűséggel. A település K-i, DK-i részén a Csömör-Pécel (Kistarcsai Flór Ferenc Kórház és Auchan elérhető) helyközi buszjárat üzemel.
Az autóbuszjáratok és a HÉV vonal Csömör nagy részét kiszolgálja tömegközlekedéssel, 2.4. Közműellátottság Csömör minden közművel jól ellátott település. Területén az alábbi közművek találhatók: Vízi közművek: o Vízellátás o Csatornázás (szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás) Energia közművek: o Gázellátás o Elektromos energia ellátás Hírközlés Közmű üzemeltető vállalatok: Duna Menti Regionális Vízművek Rt., ELMŰ Rt., Tiszántúli Gázszolgáltató Rt., Fővárosi Gázművek Rt.
11
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerőpiaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza (www.budapestinstitute.eu/uploads/BI_tartos_szegenyseg_okok_1.1.pdf). A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. (Cserti-Csapó-Orsós 2012) E terület vonatkozásában a következőkben tekintsük át azokat az alapvető jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális,
12
gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében.
A településen nincs etnikailag szegregált lakókörnyezet. A roma lakosság aránya a településen elenyésző. Cigány Kisebbségi Önkormányzat nincs. A roma lakosság száma elhanyagolható, az állandó lakcímmel rendelkezők (4-5 család) is legtöbb esetben csak ideiglenes jelleggel élnek a településen, majd továbbköltöznek, így a továbbiakban csak a mélyszegénységben élők helyzetével foglalkozunk. Kik a veszélyeztetettek? A szegények többnyire a következő társadalmi csoportokból kerülnek ki: ■ tartósan munkanélküliek és részidőben foglalkoztatottak; ■ a gyermekes családok, nagycsaládosok, az egyszülős csonka családok; ■ a nyugdíjasok 50%-a számít szegénynek; még ha aktív korukban jól is kerestek, jelentős jövedelem-csökkenést szenvednek el; ■ különösen a jövőben emelkedik majd az olyan munkanélküliek, illetve feketemunkára kényszerítettek száma, akik nyugdíj nélkül, vagy alacsony nyugdíjjal öregednek meg; ■ Ehhez adódik az elszegényedő „alsó középosztály”, amelynek tagjai minden erővel igyekeznek elkerülni a szegénységet, de a pénzbeli jövedelem szűkössége miatt egyre több napi gonddal küzdenek, tartozásaik keletkeznek a közüzemi díjak és a bankrészletek fizetésénél is. ■ A munkanélküliség és szegénység tekintetében hatalmasok a különbségek. A legelszegényedettebb régiók Kelet- és Északkelet-Magyarországon, valamint a dél dunántúli térségben találhatók. ■ A szegény családok döntő többsége bevételeinek szinte egészét a gyerekek nevelésére, illetve a legelemibb szükségletek fedezésére kell, hogy fordítsa. Súlyos problémát jelent a szegény családoknak a lakás fenntartása, valamint télen a tüzelő beszerzése. A hátrányos helyzet a jelen kor fogalma. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében tudni kell arról, hogy kit kell támogatni, kinek van joga igénybe venni a különféle szociális kedvezményeket. Ha teljesülnek a következők, akkor az adott személy hátrányos helyzetű családi háttérből érkezik: a család szegény, vagy nyomorban él, jövedelme főként segély, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, esetleg alkalmi munka után járó jövedelem.
13
Magyarországon a szegénységet a (KSH) létminimum-számításai alapján határozzák meg. Eszerint ma a lakosság 30%-a, mintegy 3 millió ember él a létminimumon és az alatt. Az EU módszertana alapján – eszerint a szegénységi küszöb az átlagjövedelem 60%-a – a szegények aránya 17% (ami 1,7 millió főt jelent). A 10 milliós Magyarországon – a KSH szerint – 1,1 milliónyian tartósan leszakadtak a társadalomról, többszörösen hátrányos helyzetben, kirekesztettségben élnek. Ők a mély-szegények; a felkapaszkodás szinte lehetetlen számukra. A hajléktalanok számát 30–50 ezerre teszik. Csömörön nincs nyilvántartás a mélyszegénységben élőkről, ami nem azt jelenti, hogy nem létező problémáról van szó, így az önkormányzat figyelmet fordít a probléma orvoslására. A magyar gyermekek 20 százaléka él az EU-ban általánosan elfogadott szegénységi küszöb alatt. Az EU mérések szerint a 2,2 millió gyermek közül 430 ezren nagyon szegénynek tekinthetők, de a szociológusok szerint a jelenlegi válságban már 600 ezer gyermek súlyosan érintett. A magyar standardok szerint a szegénység valamilyen formában mintegy 750 ezer gyereket érint (ők a gyermekvédelmi támogatásban részesülők). Újra megjelent az alultápláltság, ma több tízezer gyerek éhezik Magyarországon. Gyakran csak az óvodában vagy iskolában jutnak meleg ételhez. Az önkormányzat kiemelten mindent megtesz azért, hogy Csömörön egyetlen gyermek se éhezzen, ezért a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény lehetőségén túl a rászoruló gyermekek részére 45 napon át ingyenes nyári napközbeni étkezést biztosít, tartalmas gyermekprogramokkal egybekötve.
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagyobb arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, és a megváltozott munkaképességűek. Településünkön tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság és a tartós munkanélküliségből fakadó motiváltság hiánya. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatási mutatók, az anyagi javak megléte vagy hiánya befolyásolja az állampolgárok szociális helyzetét, a helyi szociális munka irányát. A munkanélkülivé válás amellett, hogy a megélhetést veszélyezteti, egzisztenciális kihívást jelent, kedvezőtlenül befolyásolja az élet minden területét: anyagi lehetőségeket, fizikai, szociális, pszichés állapotot, emberi kapcsolatokat, önértékelést, identitástudatot. Az egyik legsúlyosabb szociális stressz a munkahely elvesztése, az ebből adódó izoláció. Amennyiben a munkanélküliség tartóssá válik, az elhelyezkedés esélye csökken, az egészségi állapot romlik, a személyes kapcsolatok leépülnek, új kapcsolatok nem alakulnak ki. A legjellemzőbb problémák, melyek a munkanélküliségükhöz vezetett: gazdasági válság, alkoholizálás, pszichiátriai és egyéb betegségek, szakképzettség hiánya, elavult tudás.
14
Munkanélküliségi ráta Magyarországon 2012. Területi egység I. II. III. IV. negyedév negyedév negyedév negyedév Budapest 9,7 10,1 8,4 9,0 8,7 8,1 Pest 8,6 9,0 9,0 9,7 10,2 9,6 Közép-Magyarország 9,3 9,6 8,6 9,3 9,3 8,7 Fejér 10,7 10,2 9,6 10,6 11,0 10,6 Komárom-Esztergom 7,2 7,9 6,8 9,2 10,2 8,6 Veszprém 12,3 10,5 11,3 9,4 10,7 8,5 Közép-Dunántúl 10,2 9,6 9,4 9,8 10,6 9,4 Győr-Moson-Sopron 5,9 4,6 4,7 5,8 7,5 6,3 Vas 7,1 5,7 5,2 6,3 9,0 7,4 Zala 11,5 11,8 11,0 12,9 12,5 10,1 Nyugat-Dunántúl 7,8 7,0 6,7 8,0 9,3 7,7 Baranya 15,6 15,1 14,1 14,0 14,2 9,7 Somogy 13,1 10,8 9,1 8,3 11,0 10,7 Tolna 11,3 9,6 9,6 7,9 7,9 6,4 Dél-Dunántúl 13,7 12,4 11,4 10,6 11,6 9,2 Dunántúl 10,4 9,5 9,0 9,5 10,5 8,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 19,4 16,6 17,1 16,1 15,3 13,6 Heves 14,3 14,4 14,4 14,4 13,9 11,5 Nógrád 19,2 17,1 17,0 16,6 18,1 15,2 Észak-Magyarország 18,0 16,1 16,4 15,7 15,4 13,3 Hajdú-Bihar 15,0 13,2 12,8 13,0 15,0 13,6 Jász-Nagykun-Szolnok 11,3 9,9 11,1 13,0 14,8 10,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 19,6 15,8 14,8 14,6 19,8 16,1 Észak-Alföld 15,7 13,3 13,1 13,6 16,8 13,8 Bács-Kiskun 11,1 8,9 8,7 9,2 11,5 10,5 Békés 13,8 12,4 11,6 10,4 14,3 10,6 Csongrád 10,5 9,8 11,4 10,7 13,0 13,1 Dél-Alföld 11,6 10,1 10,4 10,0 12,7 11,4 Alföld és Észak 15,0 13,0 13,1 13,0 15,0 12,8 Ország összesen 11,7 10,9 10,4 10,7 11,8 10,3
Magyarországon 2013-ban a munkanélküliségi ráta 11,8 százalékra ugrott, ilyen magas az utóbbi 15 évben csak egyszer, 2010 első negyedévében volt. A foglalkoztatottság viszont nőtt a tavalyi és az idei első negyedév között, és a jelek szerint már nem a közmunkák révén.
15
Nőtt az állástalanok száma és aránya az idei első negyedévben az egy évvel korábbi állapothoz képest. 509 ezren voltak munka nélkül, a munkanélküliségi ráta ezzel 11,8 százalék volt az egy évvel korábbi 11,7 százalékhoz képest - derül ki a KSH adataiból. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók leginkább a mélyszegénységben élők, az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztály, a pályakezdők, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek.
Helyi adatok 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év
nő
férfi
összesen
2008 2009 2010 2011 2012
fő 3067 3085 3149 3199 3079
fő 3068 2638 3126 3118 3138
fő 6135 5723 6275 6317 6217
nő fő 57 72 90 77 79
% 1,9% 2,3% 2,9% 2,4% 2,6%
férfi fő 55 70 91 71 71
% 1,8% 2,7% 2,9% 2,3% 2,3%
összesen fő 112 142 181 148 150
% 1,8% 2,5% 2,9% 2,3% 2,4%
16
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma fő 112 142 181 148 150 összesen fő 0 5 1 2 0 20 éves és fiatalabb % 0,0% 3,5% 0,6% 1,4% 0,0% fő 11 8 22 24 25 21-25 év % 9,8% 5,6% 12,2% 16,2% 16,7% fő 6 7 9 8 9 26-30 év % 5,4% 4,9% 5,0% 5,4% 6,0% fő 19 20 19 13 12 31-35 év % 17,0% 14,1% 10,5% 8,8% 8,0% fő 15 31 24 13 15 36-40 év % 13,4% 21,8% 13,3% 8,8% 10,0% fő 16 18 25 21 20 41-45 év % 14,3% 12,7% 13,8% 14,2% 13,3% fő 13 15 34 21 16 46-50 év % 11,6% 10,6% 18,8% 14,2% 10,7% fő 20 23 26 24 33 51-55 év % 17,9% 16,2% 14,4% 16,2% 22,0% fő 12 15 19 21 18 56-60 év % 10,7% 10,6% 10,5% 14,2% 12,0% fő 0 0 2 1 2 61 év felett % 0,0% 0,0% 1,1% 0,7% 1,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A legmagasabb munkanélküliség a 21-25 év közöttiek és az 51-55 év közöttiek körében található. Ez azt mutatja, hogy a pályakezdők és az ötven év felettiek a legveszélyeztetettebb korosztály. A pályakezdőknek az iskolából kikerülve még nincs munkatapasztalatuk, az ötven felettiek pedig, ha munkájukat elveszítik, új munkahelyet koruk miatt nehezen találnak. 61. év feletti álláskeresők száma elhanyagolható. Sokan ebben a korban már előrehozott öregségi nyugdíjban, vagy rokkantsági ellátásban részesülnek.
17
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya
év
nyilvántartott/regisztrált munkanélküli
2008 2009 2010 2011 2012
180 napnál régebben regisztrált munkanélküli
fő nő 57 72 90 77 79
férfi 55 70 91 71 71
fő összesen 112 142 181 148 150
%
nő férfi összesen Nő férfi összesen 28 21 49 49,1% 38,2% 43,8% 34 37 71 47,2% 52,9% 50,0% 47 48 95 52,2% 52,7% 52,5% 33 32 65 42,9% 45,1% 43,9% 31 33 64 39,2% 46,5% 42,7%
Adataink szerint is a 21-25 éves és az 51-55 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele a legalacsonyabb, az álláskeresők több mint 16 %-a. A fiatalok távolmaradását főként a képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is.
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő
férfi
összesen
2008 2009 2010 2011 2012
fő 561 564 577 589 613
fő 632 625 637 627 631
fő 1193 1189 1214 1216 1244
nő fő 2 2 3 5 4
% 0,4% 0,4% 0,5% 0,8% 0,7%
Férfi fő 0 1 2 3 3
% 0,0% 0,2% 0,3% 0,5% 0,5%
összesen fő 2 3 5 8 7
% 0,2% 0,3% 0,4% 0,7% 0,6%
Forrás: TeIR, Nemzeti MunkaügyiHivatal
A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja.
18
Pályakezdő álláskeresők száma 6
5
4
3
2
1
0 2008
2009
2010
2011
2012 nők2013férfiak 2014
2015
2016
2017
A pályakezdő fiatalok száma 2011-ben volt a legmagasabb. Az iskola befejezése után a fiatal felnőtt tovább marad a családban (szülővel), kereset nélkül, ami még több terhet ró a családokra. Ösztönözni kell a pályakezdő, álláskereső fiatalokat, hogy regisztráltassák magukat a foglalkoztatási szerveknél (Munkaügyi Központ), mely esetleg több lehetőséget ajánl. (átképzés, munkalehetőség felajánlása) Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága: 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év
15 éves és idősebb lakosság száma összesen
15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma
összesen
nő
férfi
összesen
nő
férfi
fő
fő
fő
fő
fő
fő
2001 6184
3165
3019
5433
2011 7367
3846
3521
#ÉRTÉK!
2787 2646 na
na
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma
Összesen
nő
férfi
fő
%
fő
%
fő
%
751
12,1%
378
11,9%
373
12,4%
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
19
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
2008 2009 2010 2011 2012
Fő 67 142 181 148 150
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő 0 1 1 1 1
% 0,0% 0,7% 0,6% 0,7% 0,7%
8 általános fő 37 25 33 23 21
% 55,2% 17,6% 18,2% 15,5% 14,0%
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 30 44,8% 116 81,7% 147 81,2% 124 83,8% 128 85,3%
Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
8 általánosnál alacsonyabb
2012
2013
8 általános
2014
2015
2016
2017
8 általánosnál magasabb
A nyilvántartott álláskeresők többsége 8. általánosnál magasabb iskolai végzettségű, ezért a felnőttoktatásban résztvevők száma szinte nulla. A közhasznú és közcélú munka bevezetésével, megszervezésével az önkormányzat elsődleges célja volt a tartós munkanélküliek minél nagyobb számban történő "visszavezetése" a munka világába, tartós munka, kereseti lehetőség biztosításával. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e foglalkoztatás hiányában ezeknek a személyeknek a különböző segélyekből kellene megélniük.
20
Önkormányzatunk a közcélú foglalkoztatást 2003-ban vezette be a jogszabályi feltételeknek megfelelően. 2009-ben volt a közfoglalkoztatásban résztvevők létszáma a legmagasabb: 28 fő. A pályázati lehetőségek bevezetésével ez a szám nem nőtt, hanem csökkent. A folyamatos, szinte évente változó jogszabályok az elsődleges célt, (hogy a közfoglalkoztatás a munkaerő-piacra való visszaintegrálást segítse) a településen nem valósította meg. Tapasztalataink szerint ezek a személyek inkább megragadtak a közfoglalkoztatásban, más kereseti lehetőségük szinte nincs. Mivel Csömör település Pest megyében, a főváros vonzáskörzetében fekszik, ennek köszönhetően a munkanélküliek száma az országos adatokhoz viszonyítva jóval alacsonyabb. 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év
Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők romák Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevő aránya az aktív korú résztvevők száma település aktív korú romák/cigányok roma/cigány lakosságához képest száma lakossághoz képest
2010
10
0.1%
0
0%
2011
8
0.1%
1
0%
0.06%
0
0%
2012 4 Forrás: Polgármesteri Hivatal
Az önkormányzat mindig kiemelt figyelmet fordít a tartós munkanélküliek közfoglalkoztatására. A Polgármesteri hivatalban és annak intézményeiben jelenleg is összesen 10 munkavállaló dolgozik, akik közfoglalkoztatottként kezdték és jutottak állandó, tartós munkahelyhez. Polgármesteri Hivatalban: 3 fő Gondnokságon: 4 fő Mátyás Király Általános Iskolában: 2 fő Zeneiskolában: 1 fő. Csömörön továbbra is célunk - a jogszabályi keretek között - a tartós munkanélküliek közfoglalkoztatásba való bevonása. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások
ellátások,
aktív
korúak
ellátása,
A településen azok tartoznak a szegények közé, akiknek tartósan jövedelmi hiányuk van. Ide sorolható a tartós munkanélküliek teljes köre, és azok, akik nem képesek a lakhatással kapcsolatos költségeiket fizetni. A szűkös anyagi feltételek sok problémát hoznak magukkal. Minél alulképzettebb az egyén, annál nehezebben talál munkát. A szegénység szempontjából vízválasztó, hogy van-e kereső a családban, vagy sem.
21
A munkanélküliség olyan tartós stressz-állapot, amely az egyén alkalmazkodási kapacitását maximálisan igénybe veszi. A munkanélküli tartósan frusztrált állapotban van, amely egyfelől az őt ért egzisztenciális, szociális és lelki veszteségek következménye, másfelől a sorozatos kudarcélmények (alkalmatlanság, értéktelenség, bizonytalanságérzés) hatása. A munkanélkülit számos belső konfliktus is gyötri, amely rossz és rosszabb helyzetek közötti választási kényszerben jelentkezik. Csömörön az érintett személyek valamilyen munkalehetőséget találnak, ha ez nem is minden esetben munkaszerződéssel jár. Szükségesnek tartjuk a feketemunkával kapcsolatos hátrányok ismertetését a szociális szférában dolgozók részéről. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező férfiak főként építkezéseken segédmunkát, rakodást, a nők kerti munkákat, takarítást vállalnak. A téli időszak jelent nehézséget az idénymunkák szünetelése miatt. Sok esetben jelent ez feszültségforrást a családgondozó és az érintett személy között, hiszen a családgondozó minimális tervezést, „költségvetés” készítését szorgalmaz, olykor ennek része a segély természetbeni biztosítása. A gazdasági válság miatt krízishelyzetbe került családok 2009 nyarán kerültek az önkormányzat látóterébe. Az egyéni beszélgetések alkalmával derült ki, hogy sok család többféle adósságot halmozott fel. Jellemzően az eladósodás oka a lakhatási költségek emelkedése: közüzemi díjtartozások, lakáshitel-tartozások. Azon háztartásokban okozott a válság miatti munkahely elvesztés súlyos problémát, akik rendelkeztek már hitellel és valamely kereső munkabére jelentette erre a hitelre a fedezetet. Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján az alapvető szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az önkormányzat költségvetési teherbíró képességének figyelembevételével a rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályainak meghatározása céljából alkotta meg a szociális szolgáltatásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátási formák megállapításának helyi szabályairól szóló, illetve a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló rendeletét. A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásokat az önkormányzat fenntartásában működő Szociális Alapszolgáltatási Központ látja el. Ügyfélforgalom a Szociális Osztályon
1791
Rendszeres támogatások száma 306
Rendkívüli támogatások száma 753
2006
1467
382
548
2007
1354
388
463
2008
1475
429
461
2009
1978
454
560
2010
1799
493
469
2011
1785
485
328
2012
1801
622
314
Év
Ügyfélforgalom/fő
2005
Forrás: Polgármesteri Hivatal
22
A Szociális Alapszolgáltatási Központban szintén kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a krízishelyzetben lévő egyéneket, családokat különböző tanácsadással segítsék. Álláskereső klub: 2012. február hónapban indították el az álláskereső klubot a Szociális Alapszolgáltatási Központnál. A helyszíne a könyvtár volt, hiszen ott rendelkezésre állnak a számítógépek, a helyszín ideális a klubszerű foglalkozás megtartására. Az ügyfelek által hozott igények és elvárások új irányba terelték az induláskor tervezett tartalmat. Eredetileg két fő segítő szakemberrel indult. Az álláskeresési tanácsok mellett életvezetési tanácsokat is kell nyújtani. A Szociális Alapszolgáltatási Központ irodájában információkkal segítik az álláskeresőket. Jelenleg a szakképzetlen pályakezdők vannak túlnyomó többségben. Az elmúlt időszakban az álláskereső klub 14 főnek nyújt, illetve nyújtott segítséget. Életvezetési tanácsadás: Személyre szabott szolgáltatás keretében nyújtott mentális tanácsadás, életvezetési tervek, a foglalkoztatást segítő alternatívák feltérképezése, az önismeret, a jövőkép kialakítása, az egyén döntéseinek következményeinek feldolgozása, vagy döntésképtelenség esetén az egyén sodródva további megoldatlan helyzetekben találja magát. Az egyén és annak közvetlen családja számára segít lelki-mentális területen, de a hatása kiterjed az egyén fizikai közérzetére, és egészségi állapotára is. A szolgáltatásra van és lesz is igény. Ami a segélyezéssel nem megoldható feladat, hogy önismeretre, valós igények feltárására, a múlt hibáinak feldolgozásában segítse az egyéneket, és pozitív gondolatokkal támogassa a személyiség fejlődését. Foglalkoztatási Paktum Kapcsolat a gödöllői kistérséggel oktatási, foglalkoztatási programokban. TÁMOP projekt: A társadalmi kohézió erősítése az áldozattá válás megelőzése érdekébenCsömör település részt vesz a négy településre kiterjedő preventív programban. A Szociális Alapszolgáltatási Központ aktív résztvevője volt az eddigi előkészítő megbeszéléseknek. A Szociális Alapszolgáltatási Központ részese volt az Európai Unió Élelmiszer segélyprogram résztvevőinek kiválasztásában, és lebonyolításában, záró adminisztrációjában. Pénzbeli és természetbeni támogatások Támogatások formája Rendszeres szociális segély Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Átmeneti segély Temetési segély Méltányossági közgyógyellátás Lakásfenntartási támogatás Köztemetés Méltányossági ápolási díj
23
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendszeres nevelési segély Bölcsődés korúak támogatása Szemétszállítási díj elengedése Tűzifa segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Forrás: Polgármesteri Hivatal
A törvényi változás 2014. január 1-jétől a temetési segélyt, átmeneti segélyt, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, mint segélyformát kiiktatta. Helyébe önkormányzati segély címén támogatható a rendkívüli élethelyzetbe kerülő család. Ennek célja, hogy ugyanazon család több jogcímen ne legyen segélyezett, viszont a rendkívüli élethelyzettől függően remélhetőleg hatékonyabban járhat el az önkormányzat. A törvény adta lehetőséggel élve az önkormányzat egyéb – nem kötelező – támogatási formákkal is segíti a rászoruló családokat, egyéneket, ilyen a: - rendszeres nevelési segély, mely gyermekenként havi 4000 Ft-ot biztosít havonta a gyermek jogán, - bölcsődés korúak támogatása, mely havonta 15000 Ft - tűzifa segély – alkalmanként 5 mázsa fa a fűtési időszakba
24
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Lakhatás A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 26. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. § -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program Csömör Nagyközség társadalmi esélyegyenlőségének előmozdítását kívánja elősegíteni. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve alapján külön figyelmet kell fordítani az első fejezetben kiemelt 5 fő esélyegyenlőségi csoportra. Továbbá jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv célul tűzi ki a 2003. évi CXXV. egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján, az egyes részterületeken, mint foglalkoztatás, szociális biztonság és egészségügy, lakhatás, oktatás és képzés a társadalmi esélyegyenlőség meglétének vizsgálatát, illetve amely területeken szükséges, ott a társadalmi esélyegyenlőség javítását. 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány
év
összes lakásállomány (db)
bérlakás állomány (db)
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)
szociális lakásállomány (db)
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008
3043
1
13
0
6
0
2009
3102
0
13
0
6
0
2010
3163
2
13
0
6
0
2011
3190
1
13
0
6
0
2012
3341
1
13
0
6
0
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
Lakásállomány megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008
2009
2010
2011
bérlakás
2012
szociális
2013
2014
2015
2016
2017
egyéb lakáscélra használt
Összes lakásállomány (db) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2008
2009
2010
2011
Összes elégtelen 2012 2013 Ebből 2014 2015körülményű 2016 2017
Forrás: TeIR
Csömörön a lakásállomány folyamatosan emelkedik. Ez az új lakások építésével kapcsolatos állami támogatásnak is köszönhető. A lakásépítési kedvezmény és az állami kamattámogatásnak köszönhetően a magántulajdonban lévő lakásállomány nőtt. Szociális bérlakást az önkormányzat évtizedek óta nem hozott létre. A táblázatban látható adat a múltból megmaradt bérlakás-állomány, melynek nagyobbik része önkormányzati bérlakás, melyet főleg közalkalmazottak foglalnak el. Szociális bérlakással gyakorlatilag az önkormányzat nem rendelkezik, habár az elmúlt években a lakások elvesztése kapcsán – aki hitelét nem tudta fizetni – a lakosság igénye megvolt a szociális bérlakásokra. Szükséges lenne megvizsgálni az esetleges lehetőségeket további szociális bérlakások kialakítására.
26
3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
140
0
2009
162
0
2010
155
0
2011
183
0
2012
132
0
Támogatásban részesülők (fő) 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Adósságcsökkentési támogatások 2008Lakásfenntartási 2009 2010 2011támogatások 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Hajléktalanság Csömörön nincs. Az éjszakákat senki nem tölti közterületen, fedél nélkül. A közműszolgáltatások hozzáférése mindenki számára biztosított. A lakások többsége összközműves. A lakhatást segítő támogatások a szociális törvény által szabályozott ellátásokból tevődik össze. Szegregált lakóterület a községben nincs. 27
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
2008
0
2
1
2009 2010 2011 2012
0 0 0 0
2 2 2 2
1 1 1 1
A településen két felnőtt háziorvosi körzet került kialakításra. 1994-től gyermekorvos kezdte meg működését Csömörön. A gyermek háziorvosi ellátás egy körzetben került kialakításra. A rendelőket az önkormányzat tartja fenn, de magánpraxisú orvosok látják el az egészségügyi ellátást. A 2. számú rendelőben 1 praxis van, de két orvos rendel. Problémát jelent, hogy a rendelők nem akadálymentesítettek, illetve a gyermekorvos rendelőjével közös a védőnői szolgálat által használt helyiség, ahol egészséges csecsemőrendelés is van. A védőnői szolgálat három körzetben került kialakításra. A védőnők adatszolgáltatása alapján – mind a családok felől érkező problémák számát/arányát, mind a körzetekben élő családok anyagi helyzetét tekintve – a körzetek között nem mutatkozik jelentős eltérés a lakosok társadalmi és szociális helyzete között. Rendelők, praxisok száma, címe 1. számú rendelő 2141 Csömör, Rákóczi u. 4. 2. számú rendelő 2141 Csömör, Ady E. u. 1. Gyermekorvosi rendelő 2141 Csömör, Rákóczi u. 4. Védőnői szolgálat 2141 Csömör Rákóczi u 4.
Akadálymentes-e? nem nem nem nem
Forrás: Polgármesteri Hivatal A településen mentőállomás nem található, a mentőállomás az 5 km-re lévő Kistarcsán van (Tarcsai Mentő Bt. 2143 Kistarcsa, Semmelweis tér 1.). A településen két gyógyszertár nyújt szolgáltatást. Az épületek részben akadálymentesek. A község lakossága és az egészségügyi dolgozók részéről régóta megfogalmazott igény az önkormányzat felé az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a meglévő rendelők felújítása, jogszabályi minimum követelményeknek való megfeleltetése. Köztudomású, hogy háziorvosi és gyermekorvosi rendelőink, a védőnői szolgálat helyiségei nem akadálymentesítettek, az évek során amortizálódtak, jogszabályi feltételeknek nem felelnek meg. A Népegészségügyi Intézet felszólította önkormányzatunkat az egészségügyi szolgáltatások minimum feltételeinek biztosítására. A Képviselő-testület korábban vállalta, hogy a jogszabályi előírásoknak záros határidőn belül eleget tesz. A praxisok száma egyelőre kiszolgálja a falu lakosságát, habár a családorvosok leterheltek, kb. 3000 fő jut egy háziorvosra. A községben kórház, illetve szakrendelések nincsenek. Ezeket a feladatokat a kistarcsai Flór Ferenc Kórház látja el. Megközelíthetősége, közelsége megfelelő. Sokan veszik igénybe a fővárosban lévő Rókus Kórházat és szakrendelőt. 28
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
249
2009 2010 2011 2012
254 267 252 248
Forrás: Polgármesteri Hivatal
Közgyógyellátotttak száma (fő) 270 265 260 255 250 245 240 235 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Forrás: Polgármesteri Hivatal A közgyógyellátásra jogosultak száma 2012-ben volt a legalacsonyabb. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebb lenne a rendszeres gyógyszerszedők száma, hanem azt, hogy a jogosultságból több beteg kiesett. Ezt a Képviselő-tesztület azzal próbálta orvosolni, - hisz tudjuk, hogy a gyógyszerárak inkább emelkednek - hogy a jövedelemhatárt megemelte. Így több idős, beteg, illetve hátrányos helyzetben lévő ember jut ingyenes gyógyszerhez. A közgyógyellátáson túl a Képviselő-testület megalkotta, illetve megtartotta helyi rendeletében a méltányosságból nyújtható ápolási díjat azoknak a személyeknek – a szociális törvény szabályait alapul véve – aki tartósan beteg hozzátartozóját ápolja, gondozza, biztosítva ezzel, hogy az idős, beteg embereket saját környezetükben, családjukban tudják. Ismeretes, hogy a bentlakásos intézmények általában zsúfoltak, az intézeti elhelyezésre gyakran éveket kell várni, vagy olyan költségekkel jár, amit az idős, beteg ember nem tud finanszírozni. A méltányossági ápolási díjra az önkormányzat évente kb. 10-12 millió Ft-ot fordít a költségvetéséből.
29
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év
ápolási díjban részesítettek száma
2008
71
2009 2010 2011 2012
78 72 76 75
Forrás: Polgármesteri Hivatal
Ápolási díjban részesülők száma (fő) 80 78 76 74 72 70 68 66 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Forrás: Polgármesteri Hivatal
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság részéről Csömör Nagyközség ellen jelzés nem érkezett, eljárás ellene nem folyik.
30
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása: /közösségi élet színterei, fórumai, helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai/ A csömöri sportcsarnok több, csúcsminőségű létesítménnyel rendelkezik, melyek mindegyike bérelhető a legkülönfélébb rendezvények számára. A küzdőtér 1150 négyzetméteres, szabványos kézilabdapálya méretű küzdőtér, hitelesített kézilabda, röplabda, tenisz, kosárlabda és futsal. A sport- és versenyszerű eseményeken kívül kiválóan alkalmas nagyobb összejövetelek, bulik, bálok, esküvők helyszínéül. Műfüves, külső focipálya, szabványos 40x20 méteres méretekkel, szabványos futsal/teremfoci felfestésekkel, fedett kispadokkal. Kiválóan alkalmas baráti, családi kikapcsolódásra, versenyekre, közös sportolásra.
Petőfi Sándor Művelődési Ház állandó és aktuális programokkal várja a látogatókat. Rendezvényeik között találunk: - felnőtt, - ifjúsági - gyermek - állandó - hagyományos - alkalmi rendezvényeket.
Állandó csoportok a Művelődési Házban 31
Sinka István Községi Könyvtár, amely EU-s pályázati támogatással újult meg. A könyvtári szolgáltatásokon hozzáférésnek ad helyet.
kívül
számos
rendezvénynek,
összejövetelnek,
internetes
Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. decemberében a helyi művelődési házban közmeghallgatást tartott a település polgárainak, civil szervezeteinek és intézményeinek, ahol a közösségi- és közterület-fejlesztési koncepció 2014-2016. évre vonatkozó terveit mutatta be. Az elképzelésekben - a megvalósításhoz szükséges források kedvező alakulása esetén - szerepel egy szabadtéri strand és egy sportcentrum megépítése is. Természetesen a közterületek, utak, járdák és a korábban kevesebb figyelmet kapó településrészek fejlesztése is folytatódik, hogy minél szebb és komfortosabb községet tudhassanak magukénak a csömöriek. Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2013. december 5. ülésén elfogadta a 2012–2016. évi közösségi tér- és közterület-fejlesztési koncepció módosított, bővített változatát. A konkrét beruházási tételeket is részletesen tartalmazó elképzeléseket korábban számos lakossági, szakértői fórumon és bizottsági ülésen vitatták meg a képviselők. A koncepció a 2010 őszén megfogalmazott településfejlesztési alapelvekkel összhangban került megfogalmazásra, kiegészülve két fontos új elemmel: a közösségi terek nagyobb hangsúlyt kapó fejlesztésével és a főút-hálózat teljes felújításával. Sok kis- és közepes fejlesztést tartalmaz a koncepció, amelyek döntő többsége az itt élők életkörülményeinek, életminőségének a javítását, illetve a település közösségi-polgári társadalmi életének fejlődését célozzák. A lehetőségeket elsősorban a források határozzák meg, amelyek azonban nem mindig elegendőek a tervek megvalósításához. A kistérségi települések többségéhez viszonyítva a Csömörön tervezett nagyobb fejlesztési terveket a jelzett nehézségek ellenére elsősorban a saját bevételek teszik lehetővé.
32
Közösségi tér- és közterület-fejlesztési program 2012-2016. I. Közösségi terek fejlesztése 1. Intézmények 2. Parkok, játszóterek 3. Rekreációs-szabadidős terek II. Közterületek fejlesztése 1. Útépítések – főutak, településközponti utak 2. Útépítések – fejlesztendő településrészek 3. Járda- és kerékpárút építési program 4. Közösségi intézmények előtti közterület-rendezések 5. Buszmegálló építések
Kapcsolódó fejlesztések: – „Miénk itt a tér!” Közterület-fejlesztési program - Padok, ivó kutak, játszó- és sporteszközök telepítése - Közösségi rendezvények számának és jellegének bővítése - Virtuális és valódi közösségi érintkezés összekapcsolása: ingyenes internet elérési lehetőség biztosítása a közösségi tereken Kapcsolódó környezetvédelmi fejlesztések: – Külterületi illegális hulladéklerakás felszámolása – Erdőkben teljes tarvágások megakadályozása – Építési tilalmak elrendelése– Helyi Építési Szabályozás szigorítása – Szabályos bánya-rekultiváció elindítása – Szelektív hulladékgyűjtés folyamatos fejlesztése
33
Kulturális és közösségi élet fejlesztése: 2013-ban már számos fejlesztés valósult meg Csömörön, ezt az irányt kívánja folytatni az önkormányzat a jövőben is. Elsődleges feladat a meglévő intézmények folyamatos karbantartása, korszerűsítése (Sportcsarnok, Művelődési Ház, Szociális Alapszolgáltatási Központ, Iskola, óvodák) de emellett új intézmények létrehozását is tervezi (egészségügyi központ, bölcsőde). A lakosság közösségi együttlétét, jó közérzetét, teljesebb életét hivatott szolgálni minden megépülő park, játszótér és rekreációs szabadidős tér, hiszen ezek bárki számára elérhetőek. Számos lehetőség van Csömörön azoknak, akik a természetközelség, az aktív szabadidő-eltöltés szerelmesei. A Gorkij fasoron található szabadtéri sportközpont, a „Kispálya. A pataksétány mellett végighaladva az erdőszéli Bulgárkert-park és játszótér vár ránk. Csömörön szinte minden ingatlanhoz tartozik kisebb-nagyobb udvar, kert, gyerekes családoknál több-kevesebb fűvel, kerti játékkal, homokozóval, hintával. Szerencsére azonban ma már a falu több pontján is található ilyen-olyan szempontból izgalmas, ízléses, az európai szabványnak megfelelő játszótér. Horgásztó ― a térség egyik legszebb horgásztava a horgászok paradicsoma. Családdal érkezőknek remek kirándulási lehetőséget nyújt a horgásztó körüli túra, a közelben lévő természetvédelmi terület, az ősláp. A játék sem maradhat el: a tó mellett árnyas játszótér, homokos focipálya várja a kisebbeket-nagyobbakat egyaránt.
A barátságos és hangulatos horgász-tó bejáratánál találtható ez a kis játszótér.
Településünkön nyolc köztéri játszótér található.
34
Egyházak:
Római Katolikus Egyházközség: A római katolikus egyházközség Szentháromság vasárnapján, 1973. jún. 17-én ünnepelte templomának 200 éves fennállását. Az emlékezetes ünnepség szervezője dr. Gerődy József akkori plébános volt. Az ő idejében, 1982-ben tatarozták a plébániát kívülről és belülről is, 1983-ban pedig a kántorházat, a ravatalozót és a temetői kápolnát. Az 1980-as években átépítették az orgonát nyugati alkatrészekkel és kicserélték a templom padjait is. Rézlemezzel borították 1986-ban a templomtornyot, ettől kezdve a harangokat elektromos automata működteti. Ekkor vette kezdetét az ifjúsági hitoktatás a kántorházban. 1987-ben a csömöri születésű Hortobágyi László kanonok nagyvonalú anyagi támogatása következtében elkészültek a templom színes üvegablakai, melyek magyar szenteket ábrázolnak. Az első kórustalálkozó és egyházzenei hangversenyre 1991-ben került sor, azóta minden év április hónapjának utolsó vasárnapján megrendezték ezt a különleges élményt adó rendezvényt. Elkészíttette a katolikus egyház új pecsétjét, melyre az 1793-as évszám került fel, az önálló egyházközséggé válás dátuma. 1992-ben elindították a cserkészmozgalmat Csömörön. Létrejött a 1031. sz. Hunyadi János Cserkészcsapat. Működésének feltételeit biztosítja a Szebb jövő Alapítvány, illetve a nagyközségi önkormányzat. Az 1995-ös évben a plébániát újratatarozták, a templomszentélyt restaurálták, a Középhegyen álló keresztet felújították és megszentelték. Angol-aknás módszerrel sikerült a templomfalakat kiszárítani 1996-ban és ez lehetővé tette a templomhajó restaurálását is. Gránit emlékkeresztet szentelt fel a millecentenárium alkalmából 1996. aug. 20-án dr. Bábel Balázs, a jelenlegi kalocsai koadjutor érsek a község határában. A Grassalkovich I. Antal által állíttatott Nepomuki Szent János szobrot is restaurálták ebben az évben és ennek kapcsán rendezték a patakpartot. A templom külső teljes restaurálását 1998-ban végezték el, 1999-ben az önkormányzat segítségével elkészült a külső megvilágítása is. 35
Csömör katolikus népe is ragaszkodott vallásához az elmúlt fél évszázadban is. A hívek munkában és anyagiakban is önként támogatják egyházukat. A hagyományos, népi vallásosság mellett megjelent a tudatos hitéletre való törekvés az utóbbi időben. Az egyházi év ünnepköreit szemlélve elmondható, hogy minden évben megtartják a 3 napos adventi lelkigyakorlatot, karácsonykor betlehemes misztériumjátékot rendeznek, januárban ökumenikus imahét van, pünkösd az első áldozók örömünnepe, Úrnapkor a híres virágszőnyeg másfél kilométer hosszan nyúlik a lelkek gyönyörűségére. A templomba járó és az egyházi szolgáltatásokat igénybe vevők száma egyre inkább növekszik. Evangélikus Egyház: A csömöri evangélikus gyülekezet 1981. óta tudott testvér-gyülekezeti kapcsolatokat kiépíteni külföldön. A gyülekezet 150 fős csoportja járt ekkor Finnországban, a fiatalok meglátogatták a Lappföldet is. Németországban gyülekezeti kirándulásokat szerveztek Luther városaiba, Eisenach, Eisleben. Wittenberg. Erfurt, Wartburg, Kassel, és a tengerparti Meldorf. Természetesen a csömöriek vendégül látják itthon azokat a gyülekezeti csoportokat, amelyekkel szoros kapcsolatot építettek ki. Belföldi gyülekezeti kapcsolatot a csömöriek Paks, Siófok, Biharkeresztes, Mátraszentimre, Alberti stb. közösségeivel tartanak. Az evangélikus ifjúság nyári táboroztatására is nagy gondot fordítanak országos táborok, konferenciák, gitártáborok állnak rendelkezésre a hittanosok és vasárnapi iskolások számára. Újdonság a gitáros ifjúsági istentisztelet, valamint az ökumenikus cserkésztábor, ahol ökumenikus istentiszteleteket tartanak, a katolikus fiatalok áldoznak, a protestánsok úrvacsorát vesznek együtt. A Mustármag című gyülekezeti újság 1992. óta jelenik meg időszakosan. A gyülekezeti alapítványt 1995-ben hozták létre. 1996-tól a nagyközségi önkormányzat is jelentős támogatás nyújt az egyházaknak. A hittanítást minden felekezet részére órarendbe iktatva végzik. A Csömöri Falunapok alkalmával Pünkösd hétfő az evangélikus templomban zárókoncertet szoktak tartani. Az evangélikus gyülekezet hagyományai közül kiemelkedik a farsangi imahét. A böjt előtti héten minden este terített asztal mellett, meghívott vendégszónokokat hallgatva, készülnek lelkileg a böjti időszakra. A legszebb és legfontosabb gyülekezeti tevékenység a vasárnapi iskola, amelyen reggelenként 6070 gyermek tanulja a biblia történeteket, imádságokat és énekeket. Másik öntudatformáló alkalom a péntek esti ifjúsági bibliakör, ahol a beszélgetések során világi gondokról, problémákról is szó esik (párválasztás, barátság, AIDS, veszélyes szekták, abortusz, generációs ellentétek, a világ vallásai stb.) A csömöri evangélikus gyülekezet adott otthont 1999 nyarán a II. Országos Evangélikus Találkozónak. Csömör-Nagytarcsai Református Missziói Egyházközség A legutóbbi népszámláláskor csaknem 800-an, azaz majdnem minden tizedik csömöri lakos reformátusnak vallotta magát. A helyi református gyülekezet korábban Kistarcsa szórványa volt, 2010 szeptember 1-jétől azonban önálló missziói egyházközség lett, élén egy főállású lelkipásztorral. Az elmúlt egy évben megötszöröződött a közösségi alkalmakra legalább néhány hetenként eljárók száma. 36
A hatékonyabb szolgálat és feladatmegosztás érdekében öt bizottság állt fel a gyülekezetben: gazdasági, missziói, diakóniai, ifjúsági és építést felügyelő bizottság. Ezek élén presbiterek állnak. Esztergály Előd Gábor lelkipásztort 2010. decemberben nevezték ki a Csömör-Nagytarcsai Református Missziói Egyházközség élére. A csömöri reformátusok évek óta élvezik az evangélikusok vendégszeretetét: ingyen használhatják télen-nyáron a templomukat és a gyülekezeti termüket. Ahogy a maroknyi nagytarcsai szórványgyülekezet is. Templom nélkül ugyan, de a gyülekezet egyre aktívabb. A lelkipásztor szerint a szolgálatok szervezettsége azért fontos, mert a misszióban és a diakóniában – noha szorosan összefonódnak – más a hangsúlyos. A diakónia lelki odafigyelést igényel. Amikor valaki bekopog idősekhez, rászorultakhoz, magányosokhoz, nélkülözhetetlen részéről egyfajta lelki nyitottság, empátia. A misszióban is nagyon fontos a lelkiség, de a tudatosság, a határozottság és az ismeretanyag is elengedhetetlen. Csömörön az egyik leghangsúlyosabb gyülekezeten kívüli missziós lehetőség a hittanoktatás. Az általános iskolában órarendbe van építve a hittan. Vannak olyan gyerekek, akik nincsenek megkeresztelve, etikára jártak, de egyszer-kétszer elkísérték a barátaikat hittanra, megtetszett nekik, és maradtak. A missziói lelkész igyekszik az alulról jövő kezdeményezéseket figyelembe véve szervezni a gyülekezeti alkalmakat. Az ifjúsági óra és a férfióra is a gyülekezeti tagok ötlete volt, mint ahogy tervezik egy asszonykör megalakítását is, ahol nemcsak az ige, hanem a fazék mellett is beszélgetnének az asszonyok, megosztva egymással a konyhai titkokat. A csömöri reformátusok gyülekezetként is egy nagyobb közösség részeként szeretnék járni az útjukat. Jó kapcsolatot ápolnak a helyi keresztyén felekezetek híveivel, és a Kárpát-medencei magyarság sorsát is szívükön viselik. Ha egyszer felépül, festett kazettás mennyezetet szeretnének készíttetni saját templomukba a magyarlakta vidékek népi motívumaival. A csömöri reformátusok a kistarcsai református gyülekezethez tartoznak. Az 1970-1980-as években havonta istentiszteletet az evangélikus templomban tartanak Csömörön. A helyi reformátusok kezdeményezésére 1993 januárjától már minden vasárnap tartanak istentiszteletet. A csömöri reformátusok létszáma ugyanis gyarapodik, főleg az Erdélyből, a Partiumból betelepülőkkel.
Baptista gyülekezet: A baptista misszió hazánkban kb. 150 éve indult útjára. Jelenleg valamivel több mint tízezer híve van ennek a kisegyháznak Magyarországon. A csömöri baptista gyülekezet hivatalos létszáma 1999-ben 41. A cinkotai társgyülekezet terjesztette ki tevékenységét Csömörre is. A cinkotai anyagyülekezetnek Csömör a fúziója. Az 1960-1970-es években a fővárosban munkát vállaló baptisták telepedtek le Csömörön, ekkor a gyülekezet elérte a cinkotai anyagyülekezet nagyságát. A két gyülekezet jelenleg is közös összejöveteleket tart és közös énekkart és ifjúsági kört működtet. A csömöri baptista gyülekezet imaházat és lelkészlakást hozott létre, amelyben rendszeres istentiszteleteket tartanak vasárnap délelőtt és délután, valamint kedden este. A gyerekek vasárnapi iskolában tanulják a Bibliát, melyet gyermek-bibliakörnek neveznek. Minden hónap második vasárnapján délelőtt úrvacsorai istentiszteletet tartanak. Bensőséges ünnepeik az Anyák napja, a Hálaadó ünnep, az Evangelizációk, az Idősek- és Fiatalok napja és a hagyományos ünnepek.
37
Nemzetközi kapcsolatok Testvértelepülések: Mojmirovce (Űrmény) Ürmény (szlovákul Mojmírovce, korábban Urmin): falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. 2001-ben 2694 lakosából 2639 szlovák volt.Nyitrától 13 km-re délre fekszik. A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. Torockó (román) Torockó (románul Rimetea, korábban Trascău, németül Eisenburg) község Romániában Fehér megyében. Egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek. Itt a nap kétszer kel fel és nyugszik le. 1999-ben Europa Nostra díjat kapott. Nagyenyedtől 23 km-re-északnyugatra fekszik, Torockószentgyörgy tartozik hozzá.
Testvérvárosi kapcsolatok ápolása továbbra is célja a településnek.
Helyi civil szerveződésekben sem szűkölködik településünk, amelyek rendszeresen közreműködnek a közéletben, hagyományőrzésben, rászorulók támogatásában, közösségi rendezvényeken: Hunyadi János Csömöri Cserkészcsapat, Amantis Kamarakórus, Báló Lipoót Kulturális egyesület, Csömöri Polgári Liga, Csömöri Asztalitenisz Klub Egyesület (CsAK), Csömöri Civil Egyesület, Csömöri Érdekvédelmi Közösség, Csömöri Horgászegyesület, Csömöri Nagycsaládosok Egyesülete, Csömöri VOX Animi Vegyeskar Egyesület, Furmicska Néptáncegyesület, Polgárőr EgyesületTurnovszki István Kertbarát Kör, Családsegítő Közalapítvány, Csömör Ifjúságáért Közalapítvány, Csömöri Kulturális Közalapítvány, Alapítvány a csömöri Óvoda gyermekeiért, Csömöri Evangélikus Gyülekezet Alapítvány, Csömör Jövőjéért, sportjáért Alapítvány, Glória Victis Közhasznú Alapítvány, Krammer Teréz Zeneiskolai Alapítvány, Mátyás Király Alapítvány, Szebb Jövő Alapítvány.
38
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A nem regisztrált munkanélküliek, feketemunka
A
visszaszorítása.
feketemunka
Közfoglalkoztatási Program Adatgyűjtés a mélyszegénységben élőkről
Szociális
Alapszolgáltatási
Polgármesteri Hivatal, Egyesület
Központ,
Szent Rita Karitas
együttműködése.
Információ,
kommunikáció. A
munka
világában
a
hátrányos Közfoglalkoztatás továbbfolytatása.
megkülönböztetés kiküszöbölése.
Egyéb
helyi
foglalkoztatási
lehetőségek
felkutatása. Továbbképzések, szakképesítések. /Munkaügyi Központ/ A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások. átöröklődése.
Felzárkóztatási,
fejlesztési
programok
szervezése. Mélyszegénységben hatékonysága
élők
támogatásának
Anyagi, erkölcsi támogatás hatékonyabbá tétele
39
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti
nők 4669
férfiak 4424
756 149 2439 266 775
842 163 2680 236 503
% összesen 9093 266 1598 312 5119 502 1278
nők 51%
férfiak 49%
47% 48% 48% 53% 61%
53% 52% 52% 47% 39%
Már a születés s talán fogantatás pillanatától esélyegyenlőtlenség állhat fenn, hiszen nem mindegy, hogy milyen családba születik a gyermek, Magyarország keleti vagy nyugati térségében, tanyán, kis vagy nagy településen, kisvárosban, avagy nagyvárosban. Az esélyegyenlőségre ebben a helyzetben is törekedni kell, tehát a cél az, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson az ellátásokhoz, rendelkezzen a kellő információval, tisztában legyen vele, hol érdeklődhet, tudja, milyen ellátások illetik meg, van-e választási lehetősége. Az ellátásokat hol igényelheti és az igénylésnek mi a módja. Az utóbbi években született szociális vonatkozású jogszabályokban megvalósult a jogalkotó azon törekvése, hogy az irányelveknek megfelelő, egyenlő esélyeket biztosító jogszabályok szülessenek. Az Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek. A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális hálózaton keresztül (esetenként civil szervezetek bekapcsolódásával) valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. Településünkön a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben jelen van. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál
40
sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg. A gyermekek érdekében : továbbra is kiemelt célunk a gyermekek és rajtuk keresztül a családok életesélyeinek javítása, szociális és érzelmi fejlődésük elősegítése, tanulási képességeik javítása, szabadidejük hasznos eltöltésének megszervezése, a veszélyeztetettséget jelzőrendszer hatékony működtetése, a jelzések, visszajelzések rendszeressé tétele. Évek óta működik a Bursa Hungarica Felsőoktatási ösztöndíj rendszer. A Népjóléti Bizottság a családok jövedelmi helyzetének figyelembevételével döntött, illetve dönt az ösztöndíjak mértékéről. Mind a tanulók, mind a szülők nagy örömmel fogadták ezt a segítséget, hiszen jelentős támogatást jelent különösen azon családoknál, ahol több gyermek is felsőoktatási intézmény hallgatója. A település lakosságának elemzésekor kiderül, hogy a település fiatalos struktúrájú, a 0-14 éves korosztály száma növekedést mutat, ez egyben terhet is ró az önkormányzatra, de próbáljuk a fiatal generációt a településünkön tartani és minden számukra hasznos lehetőséget biztosítani. Próbáljuk vonzóvá tenni az iskolát (az országos kompetencia mérések alkalmával kiváló eredményeket ér el az általános iskola), fejlesztő lehetőségeket is biztosítunk.
Intézményeink: Csömör egyik nagy büszkesége a Krammer Teréz Zenei Alapfokú Művészeti Iskola, amely 1991-ben nyitotta meg kapuját.
A Krammer Teréz Zeneiskola alapfokú művészetoktatási intézmény. Növendékeik délutáni oktatás keretében hangszeres és a hangszertanulást segítő elméleti képzést kapnak. Emellett csatlakozhatnak a különböző együttesek munkájához. Az iskolában az óvodás gyermekektől az egyetemista fiatalokig minden korosztály megtalálható. Zeneiskolánk központi épülete Csömörön a Szabadság út 3. szám alatti épületben van. A központi épület nem elég nagy ahhoz, hogy közel 250 növendéket befogadja, ezért a Mátyás Király Általános Iskola és az Arany János Általános Iskola is helyet biztosít. Tanszakok: Vonós tanszak, Gitár, Zongora tanszak, Magánének tanszak, Szolfézs tanszak, Fúvós tanszak, Ütő tanszak. Korábban csak magán zeneoktatás létezett a nagyközségben. Megalakítását indokolta, hogy több szülő jelezte, hogy gyermekét valamilyen hangszerre írattatná, ill. taníttatná. Az Önkormányzat a Budapestről kiköltöző családok igényeinek is eleget tett így. Az évek folyamán a tanulólétszám megduplázódott és ezzel párhuzamosan fokozatosan bővült a választható hangszeres, vokális tantárgyak száma. Az iskola „történelmének” jeles napja volt 2000. szeptember 29-e, Krammer Teréz énekesnő nevének felvétele. A művészeti oktatás, nevelés sajátosságaiból következően az iskolánkban folyó 41
zeneoktatás soha nem korlátozódott az épületben folytatott tevékenységre. Mindig arra törekedtünk, hogy nevelési eredményeink minél szélesebb körben ismertek legyenek, hasznosuljanak, és a község kulturális életét gazdagítsák. Alapvető feladatnak tekintjük, hogy a művészetek, a kultúra irányában elkötelezett embereket neveljünk. Fejlődő kis együtteseink egyaránt szolgálják az oktatást, az amatőr művészeti életet. Számos kezdeményezésükkel- zenei pályázat, iskolai hangszeres versenyek, évről-évre visszatérő hagyományőrző rendezvények, mint a karácsony, húsvét, évszakváltások és egyéb jeles ünnepekről, helyi népszokásokról megemlékezve, aktívan részt vállalva a nemzeti vagy vallási ünnepségek, rendezvények zenei "aláfestésében"- kapcsolódik be a település kulturális életébe. Rendezvényeik sora évről-évre bővül, kimagasló az október eleji Krammer Teréz napok programkínálata, vagy a farsangi bál. Olyan alapvető pedagógiai elveket képvisel az iskola: - a zene embernevelő, értékközvetítő szerepe, hatása, - a tanuló személyiségének kibontakoztatása, - a foglalkozás során az egyéni képességek figyelembevétele, fejlesztése, - példaadással való nevelés. Fontosnak tartják, hogy a zenetanulás mellett szélesítsük növendékeink látókörét, megismertessük hazánk természeti és kulturális értékeit, ezt szolgálják a hangverseny-, bábszínházés múzeumlátogatások, kirándulások. A rendszeres növendékhangversenyekkel lehetőséget biztosít a tanulók számára a hangszeres bemutatkozásra.
Mátyás Király Általános Iskola Csömör egyetlen általános iskolája. Az intézmény alaptevékenysége az alapfokú általános iskolai oktatás a tanköteles korú gyermekek számára.
42
Kompetencia mérés:
Az iskolai környezet jellemzői gyermekvédelmi szempontból: Lakókörnyezet általános jellemzői: Az állandó lakcímmel más települést megjelölők száma 55 fő (2012.októberi adat). Az információ a tanulói adatlapokból származik. Budapest Kistarcsa Kerepes Üllő Dunakeszi Kóka Mogyoród Nagytarcsa Pécel Tápióság Veresegyház Vésztő Zsókavár
24 11 6 4 2 1 1 1 1 1 1 1 1 43
Bejáró tanulók száma 46 fő, ami 15 %-os növekedést mutat az előző tanévhez képest. Négy tanuló külföldi állampolgár. A gyermekvédelmi ellátó rendszert a Gyermekjóléti Szolgálat, illetve a gödöllői Egységes Pedagógiai Szakszolgálat képviseli. Az EPSZ helyben, az iskolában végzi a vizsgálatokat, hetente egy alkalommal két gyógypedagógus csoportos, illetve egyéni munkaformában foglalkozik a tanulókkal, míg fejlesztő pedagógusunk teljes állásban, a hét minden napján dolgozik. Az EPSZ szakpszichológusa pénteken érhető el, saját pszichológus heti 10 órában segíti elsősorban a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Ez utóbbi tanulók további megsegítése érdekében félállásban pedagógiai asszisztenst is alkalmaz az iskola. Logopédus szakemberek hétfőn és szerdán érhetők el. Az iskolába járó gyerekek családi környezete Családok szerkezete, családtípusok: A családok szerkezetére vonatkozóan információkat az osztályfőnökökkel történt beszélgetések során nyerték. Ezek alapján 126 tanulónk él nagycsaládban, ahol három vagy több gyermek van. Ez az iskola tanulóinak 22 %-a. A szülők körében történt (2012. önkéntes, név nélküli). Felmérésből - a kérdőívet 470-en töltötték ki (a tanulói létszám 84 %-a), a kiértékelés alapján 406 tanulónkról tudjuk, hogy teljes családban él.
A családok szerkezete teljes család esetén
Forrás: Általános Iskola gyermekvédelmi beszámoló
Sajnálatos módon igen sok esetben az eredeti családok felbomlottak és a válás és/vagy különköltözés után új családok jöttek létre. Az is előfordul a jelenlegi anyagi helyzetben, hogy az elvált felek kénytelenek egy házban maradni, ami érzelmileg még inkább megnehezíti az együttélést.
44
A családok szerkezete egyszülős család esetén
Forrás: Általános Iskola gyermekvédelmi beszámoló
4. ábra: Gyermekek száma a családban
Forrás: Általános Iskola gyermekvédelmi beszámoló
A grafikon alapján a kétgyermekes családok vannak túlsúlyban, de magasabb a számuk a három gyermekes családoknak, mint az egy gyermekeseké. A családok anyagi helyzete, munkanélküliség: A kérdőívek alapján megállapítható, hogy minden ötödik gyermek családja küzd anyagi gondokkal. Az is megfigyelhető, hogy korábbi feltételezéseinkkel ellentétben ez inkább a kisebb családokra jellemző. Az utóbbi időben ugyanis egyre gyakrabban jelentkeznek munkanélküliségből, hiteltörlesztésből adódó gondok. A nehéz anyagi helyzetben lévő családoknak lehetőségük van étkezési hozzájárulás igényléséhez az intézmény igazgatójától. Ekkor a szülő írásban nyilatkozik nehéz anyagi helyzetéről és ezt igazolásokkal alátámasztja. A támogatás nyújtásáról és mértékéről az intézményvezető dönt. Az osztályfőnökök a családlátogatások, személyes beszélgetések alapján jelzik, ha anyagi segítségre van szüksége a gyermeknek. Az elsős és az ötödikes osztályfőnökök a tanév során minden gyermekükhöz elmennek, de a többi osztályfőnök sem haboz családlátogatást kezdeményezni, ha a körülmények indokolják. Egy családlátogatás közvetve és közvetlenül is rengeteg információt ad a pedagógusnak, mely nagymértékben hozzájárul a gyerekek megfelelő megsegítéséhez. Az iskola 45
alapítványa pedig abban tud segítséget nyújtani, hogy az anyagilag nehéz sorsú tanulók is részt vehessenek a szabadidős programokon, kirándulásokon. 5. ábra: A családok anyagi helyzete
Forrás: Általános Iskola gyermekvédelmi beszámoló
Nefelejcs Művészeti Óvoda: A Laki utcai óvoda a 2013-as évben két új csoportszobával (és a hozzátartozó kiszolgáló helyiségekkel) bővült, így 50 fővel több gyermeket tudunk fogadni Erre azért is szükség volt, mert nem minden jelentkező gyermeket tudtak felvenni a meglévő óvodai csoportokba. Új játszótér és pihenőövezet is kialakításra került.
Kéknefelejcs Óvoda 2141 Csömör, Laki u. 3.
Nefelejcs Óvoda 2141 Csömör, Kacsóh Pongrác u. 6. 46
4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
2 Az óvoda telephelyeinek száma 2
Hány településről járnak be a gyermekek
370
Óvodai férőhelyek száma
15 Óvodai csoportok száma 6.00-18.00
Az óvoda nyitvatartási ideje (6.h-tól 18 h-ig):
VI.16-VII.18-ig, VII.21.VIII.22-ig
A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek
Fő
Hiányzó létszám
Óvodapedagógusok száma
31
0
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
30
1
1
0
15
0
13
1
Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet A gyermekvédelemmel kapcsolatos adatok A 2012. évi beiratkozás adatai: A hátrányos helyzetű gyermekek száma: Kéknefelejcs Óvoda: Nefelejcs Óvoda:
37 fő 18 fő
A veszélyeztetett gyermekek száma: Kéknefelejcs Óvoda: Nefelejcs Óvoda:
5 fő 13 fő 47
Védelembe vett gyermekek száma:
0 fő
Jelzéssel éltünk a Gyermekjóléti Szolgálat felé gyermek veszélyeztetése miatt 8 esetben. Sajátos nevelési igényű gyermek: Két főnek számító gyermekek:
3 fő. 7 fő.
Megfigyelhető, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek között emelkedett azoknak a száma, akik egészségügyi okok miatt kerültek felvételre – főként allergiás eredetű megbetegedések miatt. A sajátos nevelési igényű gyermekek közül egy fő beszédfogyatékos, egy fő enyhe értelmi fogyatékos és egy fő autista. A két főnek számító gyermekek között mind beilleszkedési, magatartási zavarral, mind pedig tanulási zavarral küzdő gyermekek is vannak. Forrás: Óvoda 2012. évi gyermekvédelmi beszámolója
A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. Az egymásra épülő gyermekvédelmi rendszer, amelyet 1997. évben a Gyvt. hívott életre, s amely 2013. január 1-jétől a járási rendszer kialakításával a hatósági intézkedések tekintetében megváltozott. A Gyvt. alapján a gyermekek védelme: a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, családból kikerülő gyermek-helyettesítő védelmének biztosítása. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni ellátások, személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások, valamint törvényben meghatározott hatósági intézkedések, s - ha szükséges - gyermekvédelmi szakellátások biztosítják. A települési önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. A feladatellátás vagy saját szervezésben, vagy más szervekkel, személyekkel történő feladatellátási szerződés alapján, illetve társulás útján látható el. A képviselő-testület biztosítja a pénzbeli és természetbeni támogatások egy részét, a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, az átmeneti gondozást, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. A képviselő-testület a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 3/1999. (IV. 15.) rendeletét 2010 decemberében hatályon kívül helyezte, s 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendeletét megalkotta a gyermekvédelem helyi szabályozásáról, amely 2011. január 1-jétől hatályos. Az új szabályozás lényeges eleme, hogy új ellátást vezetett be a bölcsődés korúak napközbeni ellátásának támogatására. A gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló rendeletében a képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozó eljárásokat, a személyes gondoskodás formáit és a térítési díjakat szabályozta. A pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozóan a testület hatáskörét a Népjóléti Bizottságra, valamint a polgármesterre ruházta át, gyermekétkeztetés térítési díjánál igénybe vehető kedvezményeket - rendeletben meghatározott keretek között - az óvoda és az általános iskola vezetői állapítják meg. 48
A kiegészítő gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, az óvodáztatási támogatást - törvény alapján - a jegyző állapítja meg. Pénzbeli és természetbeni ellátások:
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény + természetbeni ellátás rendkívüli gyermekvédelmi támogatás rendszeres nevelési segély bölcsődés korúak támogatása (2011. január 1-től) óvodáztatási támogatás az önkormányzat által alapított közalapítványok által nyújtott ösztöndíjak, támogatások
1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére, ami azt jelenti, hogy az RGYK-ban részesülő bölcsődés, óvodás és a nappali rendszerű iskolai oktatás 1-8 évfolyamán részt vevő gyermeknek az intézményi térítési díj 100 %-át, míg az ennél idősebb tanuló után 50 %-át kell kedvezményként biztosítani, b) évente két alkalommal (augusztus 1-jén és november 1-jén fennálló jogosultság esetén) 5800 Ft értékű természetbeni juttatásra (Erzsébet utalvány) jogosult, c) külön jogszabályokban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása a jegyző, mint gyámhatóság hatáskörébe tartozik, aki egy évre állapítja meg a gyermek jogosultságát, a család jövedelmi és vagyoni helyzete alapján. 2012. évben egy család 1 gyermekét utasította el a jegyző, a család egy főre jutó jövedelme volt magasabb a törvényben megállapított összeghatárnál. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a következőképpen alakult: Év 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.
Támogatásban részesített család gyermek 46 99 60 123 65 116 82 145 104 191 95 184 114 205
ebből nagykorú 6 7 7 8 11 12 8
Elutasított család gyermek 14 29 7 18 2 3 6 9 4 8 3 5 1 1
49
RGYK-ra jogosult gyermekek számának alakulása 250 191
200
205
184
145
150
116
100 50 0 2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
Forrás: Polgármesteri Hivatal, Gyermekvédelmi beszámoló 2012. 2012. decemberben 86 család 149 gyermeke részesült gyermekvédelmi kedvezményben. A decemberi adatok alapján a jogosultak megoszlása a gyermekek kora és száma szerint az alábbi volt:
RGYK-ban részesülő gyermekek megoszlása koruk szerint
9
24
49 6 év alatti 7-14 éves korú 15-18 éves korú 19 év feletti
67 RGYK-ban részesülő családok megoszlása a gyermekek száma szerint
4 41
1 gyermekes 2 gyermekes
44 33
3 gyermekes 4, vagy 5 gyermekes 6 vagy több gyermekes
Forrás: Polgármesteri Hivatal, Gyermekvédelmi beszámoló 2012.
50
A diagramból látható, hogy az egy gyermekes családok száma viszonylag magas, de a 44 egy gyermekes családból 32 családban egyedülálló szülő neveli gyermekét. 2012. évben augusztus hónapban 145 gyermeknek, november hónapban 141 gyermeknek járt egyszeri támogatás, amelyből az augusztus hónapban 5800 Ft/fő pénzbeli támogatást fizettünk ki, november hónapban a 141 gyermek részére természetbeni ellátásként került megállapításra, amelyet Erzsébet utalványban kaptak meg a családok. 2012. évben – az előző évekhez hasonlóan - a Mátyás Király Általános Iskola és a Nefelejcs Művészeti Óvoda együttműködött a Polgármesteri Hivatallal, s azonnal jelezték, ha a gyermek szociális rászorultságát vélelmezték. Kérték a gyermek részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását, hiszen így térítésmentesen étkezhetett az intézményben. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, valamint a védelembe vett gyermekek, akiknek szüleinek nincs 8 általánosnál magasabb iskolai végzettsége: halmozottan hátrányos helyzetűek. 2011. évben 13 fő, 2012. évben 4 halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket tartottunk nyilván. A halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a szülők nyilatkozata alapján történik. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nagy része nem csömöri intézményben tanul, mivel speciális fejlesztésre szorulnak. 2.Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek - gyámul rendelt - hozzátartozója jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban részesül. A jegyző állapítja meg határozatlan időre a kiegészítő gyermekvédelmi támogatást, s évente egyszer felülvizsgálja a jogosultságot. Csömörön 1 gyám részesül 2006. óta kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban, amelynek 2012. évben a nyugdíjminimum 22 %-a, azaz 6270 Ft volt a havi összege. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatáshoz kapcsolódóan a támogatott augusztus és november hónapban 8400 Ft egyösszegű pótlékban részesült. 2013. április 1-jétől megszűnik a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, s a rendszeres gyermekvédelmi támogatáshoz kapcsolódóan pénzbeli ellátásként kapja a gyámként kirendelt hozzátartozó ezt az ellátást. 3.Óvodáztatási támogatás Az óvodai nevelésben való részvétel a gyermek 5. életévétől kötelező. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. Az óvodáztatási támogatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátás, amelyet a jegyző állapít meg. A támogatás folyósítása évente kétszer történik. A támogatás összegéről a költségvetési törvény dönt. Csömörön kérelem hiányában 2012-ben sem került kifizetésre óvodáztatási támogatás. 4. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A helyi gyermekvédelmi rendelet alapján a polgármester állapította meg 2013. december 31-ig azoknak a gyermekeknek, akiknél az alkalmankénti többletkiadások veszélyeztetik a gyermekről 51
való gondoskodást, a család időszakosan anyagi segítségre szorul. Ezek az esetek például: szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, az átmeneti nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás, táboroztatás, kórházi kezelése, fogyatékos gyermek eszközzel való ellátása. 2012-ben rendkívüli gyermekvédelmi támogatást adtunk elmaradt iskolai, óvodai térítési díj befizetésére, gyermekek élelmezésére is. Az iskolával, óvodával nagyon jó a kapcsolat, s rendszeresen jelzik, ha valaki nem tudja kifizetni a gyermek étkeztetését. Két esetben kellett nagyobb összegű támogatást nyújtani családnak. A támogatás összege és gyakorisága eltérő volt. 2012. évben 46 család 91 gyermekét 118 esetben támogattunk. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a következőképpen alakult: Év 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.
Rendkívüli támogatás összege
Támogatásban részesített család gyermek 169 258 185 287 189 311 58 98 73 110 71 116 63 123 86 164 52 90 46 91
2.387.000 2.916.000 2.656.000 1.023.000 1.425.000 1.490.000 1.517.000 2.066.000 807.000 1.071.000
Rendkívüli gyvt összegének alakulása ezer Ft-ban 2500
2066
2000 1500
1490
1517 1071
1000
807
500 0 2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
Forrás: Polgármesteri Hivatal, Gyermekvédelmi beszámoló 2012. A törvényi változás 2014. január 1-től a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, mint segélyformát kiiktatta. Helyébe önkormányzati segély címén támogatható a rendkívüli élethelyzetben lévő család.
52
5. Rendszeres nevelési segély Törvényben nem szabályozott, az önkormányzat által rendeletében megállapított támogatás a rendszeres nevelési segély, összege gyermekenként 4000 Ft/hó. Különösen azoknak a nagycsaládosoknak, gyermekét egyedül nevelő szülőknek, fogyatékos gyermekeknek és munkanélküliséggel küzdő családoknak biztosította a Népjóléti Bizottság, akik szociálisan hátrányos helyzetűek. A rendszeres nevelési segély összegét immár negyedik éve tartjuk a 10 millió Ft közeli szinten. A segély összege az 1990-es évek elejétől gyermekenként 4000 Ft/hó. Tehát a segély összege nem nőtt, a rászorulók száma viszont 2008-tól lényegesen megemelkedett. Ez köthető a gazdasági válság kezdetéhez, az árak, a devizahitelek és a munkanélküliség emelkedéséhez, amely leginkább a gyermekes családokat sújtotta. 2012. évben 162 család 253 gyermek – ebből 32 nagykorú fiatal felnőtt saját jogán – kapott rendszeres nevelési segélyt. A rendszeres nevelési segély a rendeletünk szerint a kérelem benyújtásától a jogosultsági feltételek fennállásáig jár, amelyet évente felülvizsgálunk. A rendszeres nevelési segély alakulása a következő: Év 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.
Rendszeres nevelési segély összege
Támogatásban részesített család gyermek 52 87 31 49 38 57 66 113 72 124 118 176 120 212 175 257 170 229 162 253
3.072.000 1.975.500 2.984.000 4.091.000 5.068.000 6.634.000 8.063.000 10.070.000 10.790.000 10.271.000
Rendszeres nevelési segély összegének alakulása ezer Ft-ban 12000
10070
10000 8000
10790
10271
8063 6634
6000 4000 2000 0 2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
Forrás: Polgármesteri Hivatal, Gyermekvédelmi beszámoló 2012. 53
6. Bölcsődés korúak napközbeni ellátásának támogatása 2011. január 1-től új ellátási forma. A bizottság a bölcsődés korúak napközbeni ellátása igénybe vételéhez rendszeres támogatást nyújt annak a gyermeknek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a helyi rendeletben meghatározott értékhatárt. A támogatás összege változó, függ a család egy főre jutó jövedelmétől: 2011. évben 2 gyermek családi napköziben történő elhelyezését támogattuk, 130.000 Ft volt éves szinten a felhasználás. 2012. évben 2 család, három gyermekének bölcsődei, vagy családi napköziben történő elhelyezését segítettük 135.000 Ft összegben. 2013-ban 3 család, 4 gyermek kap ilyen jellegű támogatást. Népjóléti Bizottság minden esetben környezettanulmány alapján döntött. Rendeletünk szerint a bölcsődés korúak napközbeni ellátásának támogatását 2013-ban csak a szociálisan rászoruló családok kaphatták meg. Tapasztalatunk szerint nagy az érdeklődés, többen szeretnék elhelyezni gyermekeiket bölcsődében, családi napköziben. Az intézményi térítési díjakat – különösen magán bölcsődékben, valamint vállalkozásban működtetett családi napközikben – csak a nagyobb jövedelmű családok engedhetik meg maguknak. 2014. január 1-től a Képviselő-testület döntése alapján a család jövedelmi helyzetétől függetlenül, alanyi jogon a bölcsődés korúak napközbeni ellátásának támogatására havi 15.000 Ft segítséget nyújt az önkormányzat. 7. Gyermekétkeztetés A gyermekétkeztetést Csömörön mindkét közoktatási-nevelési intézményben a Junior Zrt. biztosította 2012-ben. A szülőktől, gyermekektől rendszeresen jöttek a minőségi kifogások, amelyet az önkormányzat megpróbált a Junior Zrt-vel rendezni. Sajnos sikertelen volt a próbálkozás, ezért 2013. január 1-jétől – közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott – Sodexo Magyarország Kft. biztosítja az intézményekben a gyermekétkeztetést. Az általuk megállapított nyersanyagköltség egy ellátottra jutó napi összege sokkal kedvezőbb, mint a Junior Vendéglátó Zrt. által 2012-ben szolgáltatott gyermekétkeztetés nyersanyagköltsége. A gyermekintézmények (iskola, óvoda) étkezési térítési díjának megállapítása - a képviselő-testület által minden évben megállapított intézményi térítési díj és meghatározott kedvezmények figyelembe vétele alapján - az intézményvezetők feladata A gyermekvédelmi törvény meghatározza, hogy a gyermekétkeztetés térítési díjaként kizárólag a nyersanyagnorma vehető figyelembe. Az önkormányzat 2004. óta részt vesz az iskolatej programban, ezzel is preferálva az egészséges táplálkozást az óvodában és iskolában. A Kéknefelejcs óvodában hagyománnyá vált, hogy minden évszakban egészségnapot szerveznek, ezzel híva fel a szülők és a gyermekek figyelmét az egészséges és vitamindús táplálkozás fontosságára. Egy helyi vállalkozás minden hónapban több kilogramm gyümölccsel járul hozzá az óvodásaink egészséges táplálkozásához. 8.Normatív kedvezményként kell biztosítani: a) a három- és többgyermekes családoknál gyermekenként a térítési díj 50 %-át, b) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a térítési díj 50 %-át, c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek óvodában, általános 54
d) iskola 1-8. évfolyamán a térítési díj 100 %-át, Egyéni rászorultság alapján - az alábbi keretek között - az intézmény vezetője további gyermekenkénti kedvezményt állapíthatott meg: a) ha a gyermek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 130 %-át a térítési díj 100 %-át. b) ha a gyermek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 150 %-át a térítési díj 50 %-át. Az óvodában az elmúlt hat év étkezési kedvezményeinek összehasonlítása alapján az alábbi adatokat kaptuk:
Forrás: Polgármesteri Hivatal, Gyermekvédelmi beszámoló 2012. Az iskolában az étkezési kedvezmények 2011. évről 2012. évre a következőképpen alakultak:
100 80
75
67
76
82
60 40 2011.
22 20
20
8
0
0
gyvk-s
nagycsalád os
tartósan beteg
Igazgatói mentesség
2011.
75
76
22
8
2012.
67
82
20
0
2012.
Forrás: Polgármesteri Hivatal, Gyermekvédelmi beszámoló 2012. 2012. évben 594.500,- Ft központi támogatást nyert önkormányzatunk pályázat útján, a gyermekek nyári napközbeni ellátása keretében megszervezett étkeztetésére.
55
2011. évben kellett először pályázatot benyújtani a támogatásra. 2012. évben az adhatott be pályázatot, aki úgy biztosította az étkeztetést, hogy az alapanyagok 30 %-át 40 km-en belüli őstermelőtől szerezte be. A meleg étkeztetést az Egyenlő Esélyekért! Kiemelten közhasznú Alapítvány konyhája (Összefogás az Egyenlő Esélyekért Nonprofit Kft.) biztosította úgy, hogy az alapanyagok 30 %-át 40 km-en belüli őstermelőtől szerezték be. Az Egyenlő Esélyekért! Kiemelten közhasznú Alapítvány nyilatkozatot tett arról, hogy az általa üzemeltetett konyha a 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet 2. § 1. pontja szerinti és 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételeket teljesíti. Csömör Nagyközség Önkormányzata a nyilatkozat alapján az Egyenlő Esélyekért! Kiemelten közhasznú Alapítvány képviselőjével szerződést kötött arra, hogy 2012. június 18-től 2012. augusztus 17-ig 45 munkanapon keresztül 30 hátrányos helyzetű gyermek részére biztosítják konyhájukról a szociális gyermekétkeztetést úgy, ahogy az a pályázati kiírásnak megfelel. Az Egyenlő Esélyekért! Kiemelten közhasznú Alapítvány minden munkanap a Szociális Alapszolgáltatási Központ székhelyére szállította a meleg ételt, amelyet a szociális munkások osztottak ki. A Szociális Alapszolgáltatási Központ szervezésében tehát 2012-ben 30 gyermek részesült 45 munkanapon keresztül meleg étkeztetésben. Szociális munkások, pszichológus és önkéntes munkát végző ifjúságsegítő, egyetemi hallgató fiatalokkal biztosították a gyermekek étkeztetéséhez kapcsolt hasznos, szemléletformáló szabadidős programokat. 9. Tankönyvtámogatás A korábbi években minden gyermek ingyenesen jutott tankönyvekhez. 2011. évtől a tankönyvtámogatás kizárólag - jogszabály alapján – csak az arra rászoruló gyermeknek jár. A 2011/12. tanévben 199 tanuló volt jogosult rá. Csömör Nagyközség Önkormányzata az általa alapított közalapítványok, valamint a BURSA HUNGARICA Felsőoktatási Ösztöndíj Pályázati Rendszerhez való csatlakozással támogatja a helyi gyermekeket és ifjúságot. Forrás: Polgármesteri Hivatal, Gyermekvédelmi beszámoló 2012.
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
6
1
140
2009
4
5
136
2010
7
0
146
2011
2
8
164
56
2012
4
6
95
Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008
vett 2012 megszüntetett 2009 védelembe 2010 2011 2013 2014 eset 2015
veszélyeztetett kiskorú 2016 2017
év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
2008
83
n.a
1
n.a.
175
2009
116
n.a
1
n.a.
123
2010
147
n.a
1
n.a.
164
2011
166
n.a
1
n.a.
93
2012
150
n.a
1
n.a.
86
Ebből tartósan Rendkívüli beteg gyermekvédelmi fogyatékos kedvezményben gyermekek részesítettek száma száma
57
Gyermekvédelmi kedvezmények 100%
80%
60%
40%
20%
0% 2008
2009
2010
2011
rendszeres kedvezmény
2012
2013
kiegészítő kedvezmény
2014
2015
2016
2017
rendkívüli kedvezmény
Forrás: Polgármesteri Hivatal, Gyermekvédelmi beszámoló 2012. Gyermekjóléti Szolgálat: A helyi önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást a Szociális Alapszolgáltatási Központ intézményi keretein belül önálló intézményegységként működtetett Gyermekjóléti Szolgálat csoportjának munkáján keresztül biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatás keretében: - Tájékoztatják a szülőket szülői kötelezettségeikről és jogaikról, az igénybe vehető szolgáltatásokról - a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító ellátásokról, támogatásokról, azok igénylésének módjáról - Természetbeni támogatások közvetítésével segítik a nehéz anyagi körülmények között élő családokat - Információkat közvetít társszervek, karitatív szervezetek elérhetőségéről, általuk igénybe vehető szolgáltatásokról, programokról - a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, illetve a kialakult veszélyeztetettség mielőbbi megszüntetése érdekében családgondozást folytat. - A családlátogatások, gondozás során életvezetési tanácsokkal, egyéni gondozási terv készítésével igyekszik segíteni.
58
- A szociális munka eszköztárának használatával, támogatásokkal elősegíti a gyermek családban történő nevelkedését - Segítséget kínál a családi konfliktusok megoldásában - Pszichoterápiás segítséget vehetnek igénybe a családok - Tanácsadást biztosít nevelési kérdésekben - Családterápiás ellátást közvetít - Ingyenes jogi tanácsadást biztosít a rászoruló családoknak - A hivatalos ügyek intézésében segítséget nyújt, szükség szerint közvetítői tevékenységet lát el - Információs szolgáltatást nyújt az igénybe vehető speciális fejlesztést,ellátást nyújtó intézmények elérhetőségéről - Segítséget nyújt a gyermek számára természetben biztosított szociális segélyek ésszerű, célszerű felhasználásában - Kapcsolatot tart a pszichés problémákkal küzdő gyermekek vizsgálatát, ellátását biztosító intézménnyel, a diagnózis felállítását tapasztalataik megosztásával segíti. - Speciális problémákra fókuszáló csoportokat hozott létre és működtet (pld. kamaszcsoport, anyák klubja) - A gyermekek veszélyeztetettségeit észlelő jelzőrendszert működtet, a jelzésekre haladéktalanul reagál - Szükség esetén hatósági beavatkozást előkészítő munkát végez : Javasola a gyermek védelembevételét, elkészíti az ehhez szükséges gondozási-nevelési tervet - Részt vesz más intézmények, csoportok családi és gyermek programjainak lebonyolításában, hozzájárul az egészséges szülő- gyermek kapcsolat kialakításához - Egészséges életmódot népszerűsítő foglalkozásokat tart - Gyermek és családi programokat szervez - Bűnmegelőzési foglalkozásokat szervez - Kapcsolatot tart a gyermekvédelmi felelősökkel, a problémákkal küzdő gyermekek osztályfőnökeivel, pártfogójával: közös cselekvési terv alapján dolgozik - Esetkonferencia keretében keresi a megoldást a családdal, gyermekvédelemben közreműködő szakemberekkel - Támogatja a szociális válsághelyzetben lévő várandós édesanyákat - Felkérésre vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozó körülményeit
59
- A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében támogatja a szülőket abban, hogy alkalmassá váljanak gyermekük visszafogadására
Gyermekprogramok a nyári táborban Gyermekek egyéb támogatásai: Csömöri Kulturális Közalapítvány-t az önkormányzat 800.000 Ft-tal támogatta 2012-es évben. Ebből pályázat alapján - a 2011/2012-es tanévben - a kuratórium a második félévre vonatkozóan 33 pályázót, a 2012/2013-es tanév első félévben 31 pályázót támogatott. Továbbá év közben 228.400 Ft-ot biztosított nyelvtanulásra kiírt pályázatra, amelyen nyolc fiatalt támogattak. A Csömöri Kulturális Közalapítvány 2013-ban pályázatot hirdetett továbbtanulni szándékozó helyi fiatalok számára. A pályázat célja, hogy hozzájáruljon azoknak a tehetséges fiataloknak a továbbtanulásához, akik első diplomájuk megszerzését jó tanulmányi eredményeik ellenére is csak költségtérítéses képzésben kezdhetik meg 2013 őszén. Ehhez a Képviselő-testület 2,5 millió Ft-ot biztosított. Családsegítő Közalapítvány 2012-ben 800.000 Ft támogatást kapott az önkormányzattól. 2012 decemberében 45 család kapott tartós élelmiszert, édességet tartalmazó segélycsomagot, családonként 7000 Ft értékben. Közülük 13 családban gondoskodnak fogyatékos családtag ellátásáról. Ezen kívül az idősek karácsonyának megünnepléséhez biztosítottak 400 idősnek ajándékcsomagot. Területi védőnői ellátás A területi védőnő gondozási tevékenységét azon családok körében végzi, ahol várandós és gyermekágyasa anya, illetve 0-6 éves korú gyermek él. A védőnő feladatai a következők: Nővédelem A gondozás teljessége kiterjedhet az anyán és a csecsemőn túl a család és a gondozási körzet többi nőtagjára, a női életszakaszoknak megfelelően prevenciós célból. Az egészségesebb életmód megvalósulása érdekében a védőnő gondozási tevékenysége során kiemelten foglalkozik:
a családtervezéssel kapcsolatosan, segíti a női szerepre, anyaságra való felkészülést, közreműködik a betegségek megelőzésében, az elváltozások korai felismerésében.
60
Várandós anya gondozása:
Kiállítja és kiadja a várandós anya gondozási könyvét, a leletek és a saját megállapításait rögzíti a várandós gondozási könyvben. Közreműködik a várandós nő egészségi állapotát ellenőrző alapvető vizsgálatok elvégzésében, amelyek keretében az erre vonatkozó rendeletben foglalt vizsgálatokat önállóan végzi. Ezek a következők: testsúlymérés, testmagasság mérés, vérnyomásmérés, pulzusszámolás, emlők megtekintése, magzati szívműködés vizsgálata, has-körfogat mérése, magzati mozgások észlelése, alsó végtagok megtekintése, vizeletvizsgálat, vércukor vizsgálata. Figyelemmel kíséri a várandós nő szociális, családi és munkahelyi körülményeit, egészségi és pszichés állapotát. Tájékoztatja a várandós nőt a rá vonatkozó jogosultságokról, Felkészíti a szülésre, újszülött fogadására ellátására, kiemelt figyelmet fordít az anyatejes táplálás elősegítésére.
A védőnői gondozás tanácsadáson, családlátogatáson, és közösségi programon valósul meg. Gyermekágyas gondozása: Segítséget nyújt és tanácsot ad a szülést követő egészségi állapottal, és életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban. Feladata a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve a problémák megfelelő időben történő felismerése, a családi kötődés támogatása. Gyermekek gondozása a hatodik életévig: A védőnő a családlátogatásai, védőnői tanácsadásai alkalmával:
Tanácsot ad a szoptatás helyes technikájára és a tejelválasztás fokozására. Segítséget nyújt az anyának abban, hogy gyermekét lehetőleg 6 hónapos koráig kizárólag szoptassa, majd később a csecsemő és kisgyermeknek táplálásával kapcsolatos tanácsokat ad. Figyelmet fordít a gyermek testi és pszichoszomatikus fejlődésére, szocializációjára, gondoskodik az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok megtörténtéről, szükség esetén a gyermeket háziorvosához irányítja. Segítséget nyújt az életkornak megfelelő egészséges életmódra nevelésről. Tájékoztatja a családokat az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról. Szervezi és dokumentálja ezeket. Felkészíti a családot a beteg csecsemő és gyermek gondozására-segítséget nyújt a gondozott családban előforduló egészségi, mentális, és környezeti veszélyeztetettség felismerésében, megelőzésében a harmonikus, családi környezet kialakításában Segítséget nyújt és tanácsot ad , együttműködve a háziorvossal és szükség esetén más illetékes szakemberekkel, a fogyatékkal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Tv. 4. §-ának a) pontja szerinti fogyatékossággal élő, valamint magatartási zavarokkal küzdő gyermekek és családja életviteléhez. A gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a házi orvos, illetve a gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése mellett a veszélyeztetett gyermeket és családját fokozott gondozásba veszi. Felvilágosítást ad a családtámogatási formákról, és lehetőségekről. Részt vesz az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében é megvalósításában. 61
Óvodában végzendő feladatok
ellenőrzi a gyermekek személyi higiénéjét krónikus betegek magatartási zavarokkal küzdők életvitelét segíti egészségnevelési tevékenységet végez kapcsolatot tart a szülőkkel egészségnapokon részt vesz.
Családgondozás
segítséget nyújt a gondozott családban előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség felismerésében, megelőzésében, a harmonikus családi környezet kialakításában. soron kívül családlátogatást végez az iskolavédőnő írásbeli kérése alapján. a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása, vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a gyermekjóléti szolgálatot, és a házi gyermekorvost értesti, felvilágosítást ad a családtámogatási formákról, és lehetőségekről.
A gyermekek egészségügyi ellátását 1 gyermekorvos és három védőnő biztosítja. 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma
év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
3
113
2009
3
175
2010
3
115
2011
3
101
2012
3
103
Forrás: Polgármesteri Hivatal
Probléma a településen, hogy a védőnői szolgálat évek óta ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, mivel nincsenek meg az ÁNTSZ által előirt legfőbb feltételek. Az épület nem akadálymentes, nincs megfelelő helyiség a három védőnő számára. 62
Ezt az évek óta tartó problémát kívánja az önkormányzat orvosolni a 2013. év végén megszületett döntésével, mely egy egységes Egészségügyi Centrum létrehozásának előkészítéséről szól. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Nem veszik igénybe a településen élők az óvodáztatási támogatást Intézményi férőhelyek 0-3 éves korúak napközbeni elhelyezése Védőnői Szolgálat ideiglenes működési engedélye, helyiségek szűkössége
Óvodáztatási támogatás lehetőségéről való tájékoztatás (óvoda, SZAK) Általános Iskola bővítése, korszerűsítése Bölcsőde létrehozása Egészségügyi Központban új védőnői szolgálat kialakítása
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika, változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. Különbséget kell tenni az egyenlő bánásmód biztosítása és az esélyegyenlőség politikája között. A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód biztosítása a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, azaz a diszkrimináció tilalmát jelenti. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg a tagállamoktól, hogy tegyenek lépéseket a nők tényleges egyenjogúsítása érdekében az élet legkülönbözőbb területein - oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. A nők hátrányos helyzetének legfőbb oka elsősorban a mélyen rögződött előítéletekben, a nők és az esélyegyenlőség előítéletes társadalmi megítélésében keresendő. A nők esélyegyenlőségével kapcsolatban konkrét valós adatokkal nem rendelkezünk. Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. A Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, A Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, A Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. A nemek közötti egyenlőség azt jelenti, hogy mindkét nem egyenlő mértékben van jelen hatalom, részvétel és láthatóság szempontjából a közélet és magánélet minden szférájában. Amikor a nemek közötti egyenlőségről van szó, azt nem a nemek közötti különbözőség, hanem sokkal inkább a 63
nemek közötti egyenlőtlenség ellentéteként kell látni. Célja az, hogy elősegítse a nők és férfiak teljes részvételét a társadalomban. Nők és férfiak társadalmi egyenlősége elsősorban azonos jogokra vonatkozik az élet minden területén. A diszkrimináció tilalma azt jelenti, hogy neme alapján senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés. Ma az egyenlőség helyett egyre inkább az egyenlő jogok, esélyek és bánásmód kifejezéseket használják: rendelkezzen a két nem egyenlő lehetőségekkel a társadalmi és a magánéletben, a munkavállalás területén, a képzésben való részvételben, az előmenetelben, a politikai döntéshozatalban, a gyereknevelésben, a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. E célok megvalósulását példamutatásával tudja segíteni, hiszen szükséges az a tudatformálás és szemléletváltás, amely ezen a területen is biztosítja az esélyegyenlőséget. Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. Olyan önkormányzati programokat szervezünk, amely a GYES lejártát követően segíti a visszatérést. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak: - a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, - a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, - a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. A kisgyermeket nevelő nők és férfiak esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges a gyermekellátást nyújtó intézmények megléte.
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők teszik ki a népesség felét, és sajátos problémáik alapvető társadalmi kérdéseket érintenek. 2003-ban Magyarországon a 15-64 éves nők 51%-a, a férfiak 63%-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között, a vertikális szegregáció erősödésére utal a női vezetők rendkívül alacsony aránya. A nők és a férfiak munkaerő-piaci esélyegyenlőségének alapvető feltételei közé tartoznak a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását lehetővé tevő családtámogatási ellátások, az elérhető és megfelelő minőségű gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló családtag ellátását segítő szolgáltatások, valamint a családi kötelezettségeket rugalmasan figyelembe vevő munkaszervezetek és foglalkoztatási formák elterjesztése. A rendelkezésre álló adatok alapján az öt célcsoport közül erről a területről áll rendelkezésünkre a legkevesebb információ. E célok megvalósulását szükséges az a tudatformálás és szemléletváltás, amely ezen a területen is biztosítja az esélyegyenlőséget.
64
a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
év
Munkavállalási korúak száma
2008 2009 2010 2011 2012
férfiak
nők
2841 2891 2907 2912 2956
2909 2939 2947 2971 3047
Munkanélküliek
Foglalkoztatottak férfiak
nők
férfiak
nők
55 70 91 71 75
57 72 90 77 80
Forrás: TeIR
A munkavállalási korú nők és férfiak számában nincs nagy eltérés, a munkanélküliek számában sem jelenik meg.
Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2008
2009
2010
foglalkoztatottak
2011
2012
munkanélküliek
2013
2014
2015
2016
2017
munkavállalási korúak száma
65
Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2008
2009
2010
foglalkoztatottak
2011
2012
2013
munkanélküliek
2014
2015
2016
2017
munkavállalási korúak száma
Munkavállalási korúak száma (fő) 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
férfiak
nők
2014
2015
2016
2017
66
Munkanélküliek (fő) 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
férfiak
nők
2014
2015
2016
2017
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A településen nincsenek külön szervezett programok, de Munkanélküli Hivatal – áttételesen – működtet olyan programokat, melyek a Gyes-ről, Gyed-ről visszatérő kismamák munkaerőpiacra való visszatérését megkönnyíti. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettség mindkét nem számára problémát okoz munkavállaláskor. A nők helyzete speciális, hiszen a család összetartása, a gyermekek nevelése az ő feladatuk. Ezért az alacsonyabb végzettségű nőket képzéssel, átképzéssel segíthetjük vissza a munka világába. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nőkkel kapcsolatosan a munkaerőpiacon nem rendelkezünk információval a hátrányos megkülönböztetés tekintetében. Az Önkormányzat minden esetben figyelembe veszi, hogy álláshirdetései esetében és a foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés senkit ne érhessen. Nyílt pályázatok útján, a munkakörhöz előírt kötelező képzettség és szaktudás alapján mérlegel. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A kisgyermeket nevelő nők és férfiak esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges a bölcsődei férőhelyek száma. Csömörön fontosnak tartjuk a településen élő gyermekek ellátását és azt, hogy a településen folytassák majd felnőtt életüket is. Csömörön jelenleg nincs bölcsőde. 67
Az ilyen korú gyermekek elhelyezésének megsegítésére 2014. január 1-től vezette be az Önkormányzat azt a rendelkezést, hogy amennyiben bölcsődés korú gyermekét a szülő bölcsődében vagy családi napköziben helyezi el, akkor kérelemre 15.000 Ft/hó pénzbeli támogatást kap. Valószínűleg több anyuka tudna visszatérni a munkába, ha helyben sikerülne megoldást találni a bölcsődés korú gyermekek elhelyezésére, ezért az Önkormányzat hosszú távú céljai között szerepel a településen működő bölcsőde létrehozása. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
3
405
135
2009 2010 2011 2012
3 3 3 3
411 391 394 376
137 130 131 125
Forrás: TeIR, Polgármesteri Hivatal
A családtervezés, anya- és gyermekgondozás területéért felelős ágazat a védőnői szolgálat. Településünkön 3 védőnő látja el a feladatokat, a törvény által előírt szolgáltatásokat szervezik és látják el. A védőnői szolgálat Baba-mama Klubot működtet, ennek keretében ruhabörzét, közös játszó és beszélgetős programokat szerveznek. A Szociális Alapszolgáltatási Központ rendszeresen szervez ruhabörzét 50 Ft/db áron a befolyt összeget a hátrányos helyzetű gyerekek nyári táboroztatására használjuk fel. A védőnők által kezdeményezett Baba-mama klub, mely jó kezdeményezés volt és folyamatosan működik. Itt a szülők és kisgyermekek találkozhatnak, együtt játszhatnak, megbeszélhetik aktuális problémáikat, tapasztalatokat, babaruhát cserélhetnek. A baba-mama klubnak a Művelődési Ház biztosít helyet.
Baba-mama klub 68
Családbarát megoldási lehetőségnek bizonyulna, ha otthon végezhető munkát vagy részmunkaidős munkahelyet találna a többgyermekes, kisgyermekes anyuka. Így pénzkereseti lehetőséghez jut, mégis maradna idő a családjára, a gyerekekre. A munkáltatók nagy része nem preferálja a beteg gyerek(ek)kel gyakran otthon maradó szülőt, pedig főleg többgyermekes család esetében gyakran előfordul ilyen probléma.
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért országos szinten. Településünkön 2012-ben nem jeleztek családon belüli erőszakos cselekményt.
5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Családok Átmeneti Otthona A Képviselő-testület a Support Humán Segítő és Szolgáltató Alapítvánnyal ellátási szerződést kötött a családok átmeneti gondozására 2010. január 1-jétől 2014. december 31-ig. Az alapítvány az erdőkertesi Családok Átmeneti Otthonában Csömör részére állandó jelleggel biztosít egy család részére átmeneti elhelyezést, ezzel az átmeneti gondozást teljes megelégedésünkre, a helyi jelzőrendszerrel együttműködve, nagy szakmai tudással végzik. A krízishelyzetbe került családok számának emelkedése miatt nagy szükség volt a szerződés megkötésére, s az előző évek jó kapcsolatának megerősítésére. 2012. évben két csömöri bántalmazott édesanyát gyermekeikkel (öt gyermek) helyezett el a Szociális Alapszolgáltatási Központ a Családok Átmeneti Otthonában. Az apa bántalmazása miatt kellett azonnal elhelyezni, s az otthon fogadni tudta őket. Support Humán Segítő és Szolgáltató Alapítvány Kiemelkedően Közhasznú szervezet Egy olyan civil szervezet, amely 1992 óta biztosít szociális, család és gyermekvédelmi szolgáltatásokat. A családok átmeneti otthona a lakhatási problémákkal küzdő családok, bántalmazott és várandós anyák számára biztosít ellátást. Az alapítvánnyal együttműködési szerződése van az önkormányzatnak. Az együttműködési megállapodásunknak köszönhetően olyan csömöri gyermekes családot, gyermekes szülőt tudunk elhelyezni, akik esetében már más gyermekvédelmi, családtámogatási lehetőség nincs.
69
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Önkormányzati képviselők körében jelenleg 6 férfi, 2 nő található. A Hivatal vezetőinek több mint fele férfi. Az összes dolgozó arányában azonban túlnyomó többségben nők dolgoznak. Megállapíthatjuk továbbá, hogy a településen nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna. Önkormányzatunknak példamutatással szerepvállalásának erősítésére.
kell
felhívnia
a
figyelmet
a
nők
társadalmi
5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő: még ma is sokan vallják, hogy a nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerőpiacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák. A munkanélküliség aránya körükben magasabb, ez össztársadalmi probléma, amelyen komplex programokkal lehet enyhíteni. Szakértők szerint a gyermek születését követően az otthon maradó szülő magányosnak érzi magát. Hirtelen az eddigi aktív életéből minden háttérbe szorul, a megszokottól eltér, és fellép a félelem a „más”- tól. Ezért az Önkormányzat a közművelődés, a sport, a szabadidő eltöltésének terén olyan családbarát környezetet kíván teremteni, amely közösségi teret nyújt számukra is. Folyamatosan megújuló programkínálat mellett a helyi hagyományos programokat is szerveznek: kiállítások, művészeti előadások, gyermekfoglalkozások, gyermek- és családi programok, bálok, ünnepi és művészeti események, nyugdíjas programok egyaránt megtalálhatók. A Művelődési Házban női kondicionáló torna és egyéb szabadidős tevékenységek. Nehézséget okoz a GYES/GYED-ről munkába visszatérő nők helyzete is. Még ha biztosított is a 3 éven aluli gyerekek ellátása a településen, komoly egyeztetést és családon belüli munkamegosztást kíván a munka és a család összeegyeztetése. A munkaadók sok esetben nem szívesen foglalkoztatnak kisgyermekes anyákat félve attól, hogy a nők nem teljesen tudnak koncentrálni a munkahelyi feladataikra. Pedig a kisgyermekes anyák túlnyomó többségükben sokkal jobban osztják be az idejüket, nem változtatnak sűrűn munkahelyet (biztonságot ad), lojálisak a számukra munkát és fizetést adó munkaadókhoz. Amennyiben lehetőséget kapnak, hatékony munkaerőt képviselnek.
70
5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A GYES, GYED-ről való visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a szegénység kialakulásának kockázatát. 3 éven aluli gyermekek elhelyezése Az önkormányzat kapcsolatának javítása a GYES/GYED-en lévő dolgozókkal illetve az onnan visszatérőkkel. A magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet.
Gyermekek
Közügyekben való részvételük alacsony. Egyenlőtlen bérezés, Lehetőségekhez való egyenlőtlen hozzáférés. Főleg a gyermeküket egyedül nevelő nők gazdasági, anyagi stabilitása csökken, illetve megszűnik.
Nők társadalmi és gazdasági esélyegyenlőségének csökkentése. Gyermeküket egyedül nevelő nők gazdasági és jogi kiszolgáltatottságának megszüntetése.
napközbeni
ellátását
biztosító
intézmények működtetése. Intézményrendszer fejlesztése Belső eljárásrend kialakítása Szabadidős
programok
szervezése,
igény
szerinti bővítése.
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A másik kiemelt társadalmi csoport az idős emberek csoportja. A magyar társadalom elöregedő társadalom. Az időskorú lakosság kiemelt, és egyre növekvő terhet ró a szociális ellátórendszer egészére. Az elöregedés kihívásaira adott válaszok az „aktív öregedés” ezért nálunk is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Az aktív és méltó időskor érdekében szükséges az idős emberek aktív és széleskörű részvételének elősegítése, ennek érdekében idős-barát fizikai és társadalmi környezet megteremtése, és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése. Az időskori demográfiai folyamat jellemzői: növekszik az idősek aránya országosan és fővárosban is, az átlagéletkor várhatóan nő, nők élettartama lényegesen hosszabb. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Csömörön az állandó népességből a 60-64 éves és a 65 év feletti korosztály 1780 fő. Ez a teljes lakosság közel 20 %-a. Az öregedési index mutatói szerint Csömör mégis fiatalodó település, ami azt jelenti, hogy a 0-14 éves korosztály száma meghaladja az idősek számát.
71
6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint
év 2008 2009 2010 2011 2012
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 813 828 831 831 n.a
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 1251 1249 1262 1274 n.a
összes nyugdíjas 2064 2077 2093 2105 #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR
Az összes nyugdíjas száma 2105 fő volt 2011-ben. Az életkor előre haladtával fokozatosan csökken a házasok aránya, s növekszik az özvegyek száma. A folyamat lényege, hogy növekszik az átlagéletkor, az utóbbi évtizedben jellemző lett a középkorúak magasabb halandósági aránya, s a nők élete hosszabb élettartamú lesz.
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A nyugdíj mellett munkát végző idős népesség aránya Magyarországon (3%), Budapesten e mutató az országos értéknek több mint duplája (7%), de elmarad az EU-15-ök átlagától (8%). A munkaerő-piaci részvétel tekintetében nem csak a 60 éven felüli korosztály mondható problematikusnak, hanem az idősödő (50-60 év körüli), még aktív korú korosztályoké is. Csömörön a regisztrált munkanélküliek között a 51-55 éveseket 22%-ban, az 56-60 éveseket 12 %-ban találjuk meg. Az idős emberek többsége nyugdíj mellett is szívesen vállalna munkát, azonban a rendkívül sajátos gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé, hiszen a fiatalok körében is jelentős a munkanélküliség a térségben. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A munkaadók a munkavállalókat az életkor előre haladtával egyre kevésbé szívesen alkalmazzák. A nyugdíjasok jövedelmi helyzetükre tekintettel szívesen létesítenének munkahelyet, végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre az esély csekély, kivéve, ha speciális tudással, gyakorlattal rendelkeznek, amelyet a munkaadó nem tud más személy foglalkoztatásával megoldani. A településen számos lehetőség kínálkozik a szabadidő hasznos eltöltésére az idősek számára. A könyvtár, a művelődési ház, a sportcsarnok rendezvényei remek kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak az idős emberek számára is. A könyvtárban több alkalommal indult idősek számára ingyenes számítógép-kezelői tanfolyam, ahol alapvető készségekre tehettek szert a tanfolyamon részt vevők. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A legtöbb vállalkozásnál kevéssé, vagy egyáltalán nem aknázzák ki az idősebb munkaerő tudásátadással kapcsolatos hasznosságát. Az idősödő munkavállalók munkavállalással, munkavégzéssel kapcsolatos esélyegyenlőtlenségét főként a romló egészségi állapotból és a 72
képzettségbeli hiányosságokból eredő problémákra vezetik vissza a munkaadók, amely problémák költségessé teszik az idősödő munkavállalók alkalmazását. Ugyanakkor a munkaadók keveset tesznek az idősödő munkavállalók képzettségi szintjének és egészségügyi állapotának javítása érdekében. Nincs erre vonatkozó adatunk. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A közszolgáltatások infó-kommunikációs akadálymentesítése csak részben megoldott. Ugyanakkor a kormányablakok indításával és az ügyfélkapus ügyintézési rendszer kialakításával elindult egy pozitív folyamat, amelyben egyelőre mutatók híján nehezen lehet mérni a változásokat. Az önkormányzat saját akadálymentesített honlapot üzemeltet, ahol a településünket érintő friss hírek, információk is elérhetők. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az idős embereknek az életkor előrehaladásából természetszerűleg fakadó egészségügyi problémái különösen indokolják, hogy számukra kiemelten biztosított legyen az egészségügyi, ápoló-gondozó ellátásokhoz való hozzáférés. Az idős népesség növekedése az egészségügyi és szociális szolgáltatási rendszerre is nagy terhet fog jelenteni. Az idősek szolgáltatásokhoz való hozzáférését, különösen a bottal, vagy más gyógyászati segédeszközökkel közlekedőkét, nagymértékben befolyásolja az épített környezet akadálymentessége. Az idősek számára a közszolgáltatások elérése megfelelően biztosított. Egyre több középület akadálymentes.
Alapszolgáltatások: Étkeztetés: Az étkeztetés biztosítása az egyik legnagyobb segítség, mert azonnali minőségi javulást jelent az emberek életében. Sokszor találkozunk azzal a visszajelzéssel, hogy ez az egyén egyetlen élelemforrása. Mindenki a saját jövedelme alapján fizeti a szociális étkezés térítési díját. Nyugdíjfizetéshez igazodó rugalmassággal teljesíthető a befizetés. Az ellátott saját lakásán is fizethető a térítési díj. Nagy segítség azon igénylők esetében, akiknél probléma a közlekedés és nem támaszkodhatnak családtagjaikra. Helyben fogyasztás lehetőségével kizárólag klubtagok élnek. A szociális étkeztetésért felelős Alapszolgáltatási Központnak az ételt szállító cégnél sikerült elérnie, hogy a cukorbetegek részére diétás ételt készítsen, ezzel is elősegítve az egészséges táplálkozást, illetve egészségük megtartását.
73
Étkezésben részesülő ellátottak
Férfi 18-39 éves 40-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70-74 éves 75-79 éves 80-89 éves 90-X éves összesen:
Nő 18-39 éves 40-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70-74 éves 75-79 éves 80-89 éves 90-X éves összesen: A két nem összesen:
Helyben fogyasztja Lakására vagy elviszi szállítják 2011. 12. 31. 1 5 2 1 1 1
2 4 2 3 1 1
10 Helyben fogyasztja vagy elviszi 2011. 12. 31.
1 15 Lakására szállítják
Férfi 18-39 éves 40-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70-74 éves 75-79 éves 80-89 éves 90-X éves összesen:
Helyben fogyasztja Lakására vagy elviszi szállítják 2012. 12. 31.
5
2
3
4 3 3
1 1 1 9 14 Helyben fogyasztja Lakására vagy elviszi szállítják 2012. 12. 31.
Nő 18-39 éves 1 4 40-59 éves 2 2 1 60-64 éves 1 3 65-69 éves 1 2 6 70-74 éves 2 2 2 75-79 éves 1 2 7 80-89 éves 2 2 90-X éves 9 26 összesen: 9 15 + 26 = A két nem 10 + 9 = 19 9 + 9 = 18 41 összesen: 2012. december 31. - étkezésben résztvevő ellátottak: 54 fő. 1
4 1 3 5 2 7 22 14 + 22 = 36
Összegzés: 2011. 12. 31. 60 fő
2012. új belépő 12 fő
2012. kilépett 18 fő
2012. 12. 31. 54 fő
74
Térítési díjat fizet 2011. 12.31.
2012.12.31.
Helyben fogyasztja vagy elviszi
Lakására szállítják
Helyben fogyasztja vagy elviszi
Lakására szállítják
Az összes igénylő
19
41
18
36
Ebből fizet
19
41
17
35
Forrás: Szociális Alapszolgáltatási Központ beszámolója
Étkeztetésben részesülő ellátottak 50 40 30 20 10 0
2011
2012
helyben vagy elvitelre
19
18
lakására szállítják
41
36
Étkeztetésben részesülő ellátottak nemek aránya 40 30 20 10 0
2011
2012
férfi
25
23
nő
35
31
Forrás: Szociális Alapszolgáltatási Központ beszámolója
75
Étkeztetésben részesülő ellátottak összegzés 70
60
54
60 50 40
fő
30 20
18
12
10 0 2011.12.31
2012. új belépő
2012. kilépett
2012.12.31
Az étkeztetésért térítési díjat fizető ellátottak 50 40 30 20 10 0
41 41 19 19
Helyben fogyasztja vagy elviszi
36 35 Az összes igénylő
18 17
Lakására szállítják
2011.12.31
Helyben fogyasztja vagy elviszi
Ebből fizet
Lakására szállítják
2012.12.31
Forrás: Szociális Alapszolgáltatási Központ beszámolója Házi segítségnyújtás: A házi segítségnyújtás keretében gondoskodunk: - azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak - azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, - azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához A területen dolgozó gondozónők napi szakmai feladatai: - a kliensek meghallgatása, tájékoztatása - az igénylő által kérelmezett, az engedélyezésre jogosult vezető által engedélyezett és valós szükségleteihez igazított támogatás biztosítása elsősorban a rendszerszemléletű szociális munka eszközeivel - az adott gondozási körzetben szakmai felettese által kijelölt kliensek házi segítségnyújtásban részesítése: személyi higiéné biztosítása, bevásárlás, orvoshoz kísérés, gyógyszer felíratás, igénylők meleg étellel történő ellátása, - támogatásokhoz való hozzájutás elősegítése, ügyintézés, - lelki segítségnyújtás, - egészségügyi szakképesítést igénylő ápolási feladatok ellátása: 76
-
gyógyszer kiadagolása, ellenőrzése, átmozgatás, egészségügyi séta, társas kapcsolatok fenntartása, kapcsolattartás elősegítése szükség esetén a kliens kompetens szakemberhez való irányítása, szakmai vezető kérésére hatósági döntéshozatal előkészítése (pl. környezettanulmány), kapcsolattartás társintézményekkel, szükség szerint a kliensek érdekében történő konzultáció a szakszolgáltatást végző külső szakemberekkel az esetmegoldás érdekében, szolgáltatás fejlesztését segítő szükségletfelmérésben való részvétel, közösségi rendezvényszervezésében való részvétel, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzése, illetve elhárítása
Minden ellátott esetében a gondozás megkezdése előtt gondozási szükségletvizsgálatot kell végezni. Ezen vizsgálat eredménye adja az adott személy gondozási idejének lehetőségét. Azért csak a lehetőséget, mert nem kötelező igénybe venni a nyújtható időkeretet. Az már szabad döntés, ki mennyi időt vesz a számára biztosított időből. Ez a döntés általában nem anyagi szempont alapján szűkül, mert igazán méltányos áron hozzáférhető a szolgáltatás. Csömörön nem tudjuk biztosítani a bentlakásos ellátást, ezért a házi segítségnyújtás az egyetlen hatékony gondozási forma mellyel otthonában, gyökereit megtartva támogatni tudjuk az igénylőket. Jól működő kapcsolataink vannak gondozóházakkal és akár azonnali elhelyezést is el tudunk érni, tudva, hogy ez az egyik legnagyobb beavatkozás egy család életében. Gondozási szükséglet vizsgálati eredményei az ellátottaknál a következőképpen alakult: 4 óra vagy azt meghaladó lehetőség 4 fő 3 óra segítségnyújtás lehetősége 2 fő 2 óra segítségnyújtás lehetősége jelenleg 0 fő 1 óra segítségnyújtás lehetősége jelenleg 0 fő
Házi segítségnyújtásban részesülők Férfi 18-39 éves 40-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70-74 éves 75-79 éves 80-89 éves 90-X éves összesen:
2011. 12. 31.
1
1
Férfi 18-39 éves 40-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70-74 éves 75-79 éves 80-89 éves 90-X éves összesen:
2012. 12. 31. 1 1 1
3
Házi segítségnyújtásban részesülők Nő 18-39 éves 40-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70-74 éves 75-79 éves
2011. 12. 31.
1
Nő 18-39 éves 40-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70-74 éves 75-79 éves
2012. 12. 31.
1
1 77
80-89 éves 3 80-89 éves 90-X éves 90-X éves összesen: 4 összesen: A két nem összesen: 1+4=5 A két nem összesen: 2012. december 31. – házi segítségnyújtásban részesültek: 6 fő.
1 3 3 +3 = 6
Összegzés: 2012. új belépő 8 fő
2011. 12. 31. 5 fő
2012. kilépett 7 fő
2012. 12. 31. 6 fő
Térítési díjat fizet 2011. 12.31.
2012.12.31.
Az összes igénylő
Házi segítségnyújtásban részesülők 5 6
Ebből fizet
5
6
Házi segítségnyújtásban résztvevő ellátottak 5 4 3 2 1 0
2011
2012
férfi
1
3
nő
4
3
Házi segítségnyújtásban részesülők összegzése 10 8 8
7 6
6
5
fő
4 2 0 2011.12.31
2012. új belépő
2012. kilépett
2012.12.31
78
A házi segítségnyújtásért térítési díjat fizet 7 6
6
6
Az összes igénylő 5
Ebből fizet
5
5
4 2011
2012
Forrás: Szociális Alapszolgáltatási Központ beszámolója Nappali ellátást nyújtó intézmény: Idősek Klubja: A nappali ellátást nyújtó intézmény elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. (mosás, fürdés) 2012. december 31-én 18 fő volt az ellátotti létszám. Tárgyévben a klubba felvételét kérte és felvételt nyert 8 fő, az ellátásból kikerült 7 fő: Az idősek klubjának szolgáltatásai: - meleg ebéd biztosítása - nehezen mozgó idősek gépkocsival történő klubba -, ill. hazaszállítása - idősek fizikai, mentális és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, - háziorvossal, szakorvosokkal, fekvőbeteg gyógy-intézményekkel való kapcsolattartás - személyi higiéné segítése - személyes ruházat tisztítása - hivatalos ügyek intézésének segítése (közgyógyellátás, segélyek) - életvitelre vonatkozó tanácsadás - szabadidős programok szervezése a napi foglalkozások biztosítása: napi rendszerességgel felolvasás havi lapokból, könyvekből, folyóiratokból biztosított a TV nézés, zenehallgatás; videó filmek megtekintése - igény szerint lehetőséget biztosítunk tornára, sétára (egyéb testmozgásra) - lehetőség van a szabadidő társas eltöltésére: társasjáték, fejtörő játékok, - rejtvényfejtés, kártyázás - heti rendszerességgel fodrász - megünnepelésre kerültnek: 3 havonta a születés és névnapok; a jelesebb ünnepek: nemzeti ünnepek, Húsvét, Anyák napja, Idősek világnapja, Mikulás, Karácsony
Programok: 2012-ben új szolgáltatást vezetett be az intézmény: 2 fodrász tanuló felajánlásának köszönhetően teljesen ingyen, heti rendszerességgel állnak az időseink rendelkezésére. Hamar hozzászoktak az 79
ellátottak a lehetőséghez, és örömmel vették igénybe. A kapcsolat mindkét fél számára gyümölcsöző volt. Hetente egy alkalommal klubtag által vezetett nagyon jó hangulatban zajló gyógytorna foglalkozáson való részvételre is lehetőség van. Névnapok és születésnapok megünneplése negyedévente kerül megrendezésre. Ezek az alkalmak önfenntartóak, nem a központi költségvetést terhelik. A klubtagok önként fedezik a költségeket. Anyák napjára vendégeik voltak a Kőbányai Komplex Általános Iskola 4. osztályos tanulói és tanárai. Színes műsorral kedveskedtek időseinknek. Nagy sikere volt a Derűs Őszi Napok keretében megrendezett versmondó versenynek, az intézményt két klubtag képviselte. Sok gyakorlás előzte meg a fellépést, mely végül sikeres produkcióval zárult. Egész évben nagy sikere volt a kézműves foglalkozásoknak, örömmel vettek részt ezeken a programokon. Igényes alkotások születtek, és az itt készült művekkel ajándékozták meg vendégeiket is. Sokan vettek részt az adventi koszorú - készítésben, ez minden évben visszatérő programként jelenik meg. A Mikulással való találkozás visszahozza azt a gyermeki örömet az ellátottaknak, melyből jó lenne többet megélni a hétköznapokban is. .
Nappali ellátásban részesülő ellátottak
18-39 éves 40-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70-74 éves 75-79 éves 80-89 éves 90-X éves összesen:
Időskorúak 2011. 12. 31. Férfi 18-39 éves 2 40-59 éves 2 60-64 éves 65-69 éves 70-74 éves 1 75-79 éves 80-89 éves 90-X éves 5 összesen:
2012. 12. 31. 2 3
1
6
Nappali ellátásban részesülő ellátottak Nő 18-39 éves 40-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70-74 éves 75-79 éves 80-89 éves 90-X éves összesen: A két nem összesen:
Időskorúak 2011. 12. 31. Nő 18-39 éves 40-59 éves 1 60-64 éves 1 65-69 éves 4 70-74 éves 4 75-79 éves 2 80-89 éves 90-X éves 12 összesen: 5 + 12 = 17 A két nem összesen:
2012. 12. 31. 2 1 1 4 1 3 12 6 + 12 = 18
80
Összegzés: 2011. 12. 31. 17 fő
2012. új belépő 8 fő
2012. kilépett 7 fő
2012. 12. 31. 18 fő
Térítési díjat fizet 2011. 12.31.
2012.12.31.
Nappali ellátásban részesülő ellátottak Az összes igénylő
17
18
Ebből fizet
17
17
Nappali ellátásban résztvevő ellátottak 20 15 10 5 0
2011
2012
ebből férfi
5
6
ebből nő
12
12
időskorú
17
18
Nappali ellátásban résztvevő ellátottak közül térítési díjat fizet 19 18 18
Az összes igénylő 17
17
17
17
Ebből fizet
16 2011
2012
Forrás: Szociális Alapszolgáltatási Központ beszámolója
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A kulturális, közművelődési szolgáltatások egy része a község minden állampolgára részére biztosított, egy része kizárólag az időskorúak részére szerveződik. Az idősek többségének a kultúrára, szórakozásra már nagyon kevés pénze jut. A magas gyógyszerkiadásaik miatt nemigen gondolnak szórakozásra. Igyekeznek kihasználni az egyesületek, idős klub adta lehetőségeket, ahol ingyenesen vagy nagyon kedvezményesen jutnak kulturális és szórakozási lehetőséghez.
81
Az idős emberek számára a könyvtár, a művelődési ház, nyújt megfelelő kikapcsolódási élményt. Az „Éless-szín” társulat rendszeres színielőadásai – melynek a Művelődési Ház adott otthont kiváló szórakozási lehetőséget biztosít főleg azon lakosok részére, akik a községet koruk vagy egészségi állapotuk miatt már nem igen hagyják el. c) idősek informatikai jártassága Az idős emberek kevésbé ismerik és használják az informatikai eszközöket. Továbbképzésük szerepel az intézkedési tervek között, mivel úgy gondoljuk, korszerű ismeretekkel szükséges ellátni őket. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Feladatként jelentkezik az egészségfejlesztéshez szükséges szemlélet és tudatosság erősítése. Hangsúlyt kell fektetni az alkalomszerű szűrések, szervezett, célzott népegészségügyi szűrővizsgálatok biztosítására, a népbetegségnek számító betegségek kiszűrésére, különösen a vércukor, vérnyomás, koleszterin stb.; védőoltások beadására (influenza ellen). Fontosak az idősödő és az idős korosztály számára az életmód tanácsadások, az egészségfejlesztő közösségi programok, szűrővizsgálatok, amelyek lehetőséget biztosítanak az egészséges életmód megismerésére, valamint nagyban hozzájárulnak az elsődleges és másodlagos megelőzéshez, továbbá a testi és lelki egészség megőrzéséhez. Az Idősügyi Nemzeti Stratégia fejlesztési területéhez kapcsolódó program keretében a helyi Vöröskereszt közreműködésével rendszeresen szervezünk egészségügyi szűréseket, mely során mobil mérőeszközökkel mérik a fel a lakossági egészségi állapotát, tartanak szűrő vizsgálatot, egyben szemléletformálást is végeznek. Igénybe vehető szűrések: hallásvizsgálat, látásvizsgálat, nőgyógyászati szűrővizsgálat, belgyógyászati vizsgálatok, bőrgyógyászati szűrés, koleszterin és vércukorszint mérés. Az idősek biztonságának további két meghatározó eleme az otthonuk védelme, a lakásbetörések megelőzése, a 60 év felettiek áldozattá válásának elkerülése. Az idős állampolgárok a bűnelkövetések szempontjából fokozott veszélynek kitett csoport. Tapasztalataink szerint kevés ismerettel rendelkeznek a potenciális veszélyeket illetően. Feladat az idősek részére az áldozattá válás megelőzését szolgáló ismeretek terjesztése, felhívni a figyelmüket a fokozottan veszélyeztető bűncselekmények jellegére, részükre figyelemkeltő előadások, ismeretterjesztő anyagok minél szélesebb körben történő eljuttatása. Fontos a személyes biztonság, a saját tulajdonuk védelmében történő segítségnyújtás. Külön, a nyugdíjasok helyzetével összefüggő programot nem fogadott el a képviselő-testület, azonban egyre nagyobb hangsúlyt fektet a bűnmegelőzésre, a lakosok tulajdon-védelmére. Egyre bővül az elhelyezett térfigyelő kamerák száma. A lakosok védelme érdekében Csömörön polgárőrség, önkéntes tűzoltó egyesület, a Relic-őr Kft. együttesen törekednek az élhetőbb, bűnözés-mentesebb községért. A Relic-őr Kft. - személyes kérelemre - házi jelzőrendszeres szolgálatot működtet. Ezt a szolgáltatást - csekély kiadás mellett bárki igénybe veheti és sürgős szükség esetén (rosszullét, betörés, stb.) az idős, egyedül élő személynek azonnali segítséget tud nyújtani.
82
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Az 50 év feletti munkanélküliek esélyegyenlőségének javítása a munka világába.
Célirányos, egyénre szabott segítségnyújtás. Helyi vállalkozók, munkaadókkal való kapcsolattartás. Idősek biztonságának növelése kampány, kamerák stb. Képzések, programok szervezése. Igény bővítése, érdeklődés felélénkítése. Nyugdíjba vonulók kapcsolattartása, helyi programokba való bevonása Szűrővizsgálatok további biztosítása. Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése. Szűrővizsgálatokon résztvevők körének kibővítése
Magas az idősek ellen elkövetett bűncselekmények száma Számítástechnikai képzések, internet használat Az idősek körében leggyakoribb probléma az elszigetelődés Az idősek körében a leggyakoribbak a különböző krónikus megbetegedések, pszichés zavarok.
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékkal élő személy van Magyarországon, a népesség 5,7 százaléka. A népesség fogyatékosságtípus szerinti megoszlása: mozgáskorlátozottak aránya 43,6 %, látássérült 14,4 %, értelmi fogyatékos 9,9 %, hallássérült 10,5 %, egyéb 21,6 %. A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport. Jelentősen emelkedett az egyéb, pontosan meg nem határozott fogyatékosságban szenvedők aránya. A fogyatékosság az érintetteket elsősorban a mindennapi életben, a közlekedésben, illetve a tanulásban és a munkavállalásban akadályozza. A fogyatékkal élők közel fele, mintegy 30 ezer ember mondta magát mozgássérültnek. A második leggyakoribb fogyatékosság a hallássérültség, amely a fogyatékos emberek 21 százalékát sújtja. Ezt követi a gyengén látás és a vakság fogyatékosokon belüli 20 százalékos aránnyal. A nők körében a férfiakénál nagyobb a mozgás-, a látás- és a hallássérültek aránya. A fogyatékosság az érintetteket – válaszaik alapján – elsősorban a mindennapi életben, a közlekedésben, illetve a tanulásban és a munkavállalásban akadályozza. Forrás: KSH Népszámlálás 2011. Területi adatok
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A településen élő fogyatékos személyek számáról, a fogyaték típusáról és a fellépő sajátos problémákról településünk nem rendelkezik adattal.
83
7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008
51
3
2009
51
3
2010
55
5
2011
245
4
2012
n.a.
6
Forrás: TeIR
Csömörön a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő személyek száma a 2011-es évben ugrásszerűen megnőtt, de vélhetően ez az adat a rendszer átalakítása következtében látható mutató. Az eddig rokkant ellátásban részesülők átkerültek ebbe a csoportba. Az egészségkárosodott személyek száma 2012-ben 6 fő, ez a szám a törvényi szabályozásból eredő szűk bekerülési lehetőség mentén alakul.
a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A tartósan egészségkárosodottak, valamint a fogyatékossággal élők elsődleges jövedelmi forrása a rokkantsági nyugdíj vagy a rokkantsági járadék. A tartós egészségügyi problémákkal, illetve fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatárolódtak. A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről.
Összefogás az Egyenlő Esélyekért Nonprofit Közhasznú Kft. Az Összefogás Ipari Szövetkezet – amely 22 éve alakult – jogutódja. Munkát biztosít súlyos szellemi és fizikai fogyatékkal élőknek. A csömöri telephelyen mintegy 300, országosan további 314 főt foglalkoztat. Foglalkoztatás - munkatevékenységek:
Gyertyaöntés, Kerámia műhely, Varroda, Szövöde, Ipari összeszerelő műhelyek, 84
Kertészet, Takarítás, Karbantartás,
Az Egyenlő Esélyekért alapítvány 2000-ben alakult, 120 gondozottnak ad otthont.
Intézeti struktúra, intézmények: Lakóotthon (2 épület)- lakóközösség családi ház jellegű elhelyezéssel, önálló lakrészekkel (fürdőszoba + lakószoba), közös étkező és nappali helyiséggel, 24 órás segítői felügyelettel. Fogyatékkal élők otthona (5 épület) - hasonló, mint a lakóotthon, azzal a különbséggel, hogy az önálló lakrészek konyhával is rendelkeznek. Integrált társasház - enyhe fokban sérült fiatalok és - igény esetén - nem sérült családtagjaik önálló, saját tulajdonú lakásokban élnek, szükségleteiknek megfelelő ellátásban, gondozásban részesülnek. Nappali gondozó - súlyos, halmozottan fogyatékkal élő fiatalok fejlesztése folyik, amely révén képessé válnak védett munkahelyen való foglalkoztatásra.
Szolgáltatások
Egészségügyi ellátás - orvosok, főnővér, terápiás szakemberek biztosítják. Terápiák: masszázs, gyógytorna, mágnes ágy terápia, homeopátiás gyógyítás; Fejlesztő pedagógia - tervszerű és rendszeres pedagógiai és gyógypedagógiai készségfejlesztés; Pszichológiai szolgáltatások: Hellinger-féle családfelállítás, egyéni pszichoterápiák, pszichológiai tanácsadás; Szabadidős tevékenység rendszeresen - klubfoglalkozások, kirándulások, sakk szakkör, playback színházi foglalkozások, zeneterápiás foglalkozás; sport: labdarúgó csapat, asztalitenisz, futás; nyaraltatás. Minden évben 2 nagy rendezvény, a Juniális és a Szüreti Bál kerül megrendezésre.
Az Egyenlő Esélyekért Alapítvány Fogyatékosok Otthonában is vannak gyermekes családok, akik a helyi óvodában és iskolában tanulnak. A gyermekek érdekében itt is elengedhetetlen a közvetlen, állandó kapcsolat az alapítvány és a helyi gyermekvédelmi intézmények között. Mivel sérült családokról van szó, nagy szükség van a gyermekek kellő időben történő fejlesztésére, sorsuk állandó figyelemmel kísérésére. Az Egyenlő Esélyekért! Alapítvány az elmúlt években különböző külföldi és hazai támogatásokból bővítette szolgáltatását, s fogyatékosoknak lakásotthont, nappali ellátást és gondozóházat építtetett. A legutóbb megépült Tibor Háza, egy háromemeletes ház, ahol 29 lakást alakítottak ki sérült emberek számára. Településünkön az Auchan áruház is foglalkoztat megváltozott munkaképességű személyeket. Az Önkormányzat jelenleg két fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat. A legutóbb meghirdetett pályázatban ez külön nevesítve is volt. Mindketten adminisztratív munkakört látnak el. 85
b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A fogyatékkal élő személyeknek az elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeni. A munkáltató előítélete mellett a közlekedés eszközök használata is nehezíti helyzetüket. A fogyatékosok körében a foglalkoztatottsági arány meghatározásánál a 2001. évi népszámlálás adataiból tudunk kiindulni, amely 9%. A megváltozott munkaképességűek esélye az integrált foglalkoztatási lehetőségek tekintetében kedvezőtlen, azaz a fogyatékos munkavállalók foglalkoztatását a piaci szféra nem vállalja fel. A munkahelyek jelentős része fizikai szempontból és problémaérzékenysége alapján is alkalmatlan fogyatékos munkavállalók fogadására. A fogyatékos munkavállalók foglalkoztatási esélyegyenlősége sérül. Nincs erre vonatkozó adatunk a településen. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság részéről Csömör ellen jelzés nem érkezett, illetve eljárás nem folyik.
c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Nem önkormányzati fenntartású, szociális szolgáltatást nyújtó intézmények: Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvány Utógondozó Otthon Az utógondozói ellátást olyan 18-24 éves korú fiatalok vehetik igénybe, akik gyermekvédelmi gondoskodásban nőttek fel. Az ellátás igénylése önkéntes, de megítéléséről és mértékéről az illetékes gyámhivatal határoz. Az Utógondozó Otthon bentlakásos intézmény, amely a gyermekvédelmi szakellátás keretein belül biztosítja a fiatal felnőtt számára az utógondozói ellátást. Az otthonba olyan fiatalok kerülnek, kik vállalják, hogy utógondozójukkal együtt működve, aktívan tesznek azért, hogy önálló életet kezdhessenek az ellátás megszűnése után. Az otthon 1998-ban kezdte meg működését. A székhely közel 300 négyzetméteres épület, ahol a fiatalok részére 1-4 ágyas szobákat alakítottak ki. A telephely 200 négyzetméteres épület. Az utógondozottak számára személyi tisztálkodásra, az étkezésre, közösségi programokra és együttlétre szolgáló helyiségek állnak rendelkezésre. Az intézmény székhelyén 24 órás ügyeletet biztosít annak értelmében, hogy a fiatal felnőttek a nap 24 órájában segítséget kérhessenek, és kaphassanak az intézmény dolgozóitól. Az intézmény telephelyén, amely gyalog 5 percre van a székhelytől, a székhelyen ügyeletes munkatárs látja el a feladatokat szükség esetén. A telephelyen is biztosítva van az utógondozás folyamata. Az utógondozó otthon a gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedett fiatal felnőtteket lát jelentős részük enyhe fokú értelmi fogyatékos, és/vagy hallássérült. Utógondozói ellátást a fiatal 21 illetve 24 éves korig kérheti. Az otthon célja, hogy elősegítse a fiatal felnőtteket önálló életük megkezdésében, a fiatalok érzelmi és erkölcsi fejlődésében, illetve a megelőzésben. Az otthon a fentiek mellett pszichológiai, jogi, szociális és mentálhigiénés segítséget nyújt. Szociális és Rehabilitációs Alapítvány Az Alapítvány által működtetett családok átmeneti otthonának Budapest XIV. kerületi önkormányzattal van ellátási szerződése, s gondozottaik általában XIV. kerületi címre vannak bejelentkezve. Tartózkodási helyük viszont Csömör, s olyan család is van, akiknek nincs lakóhelye, csak tartózkodási helye. Az Alapítvány gondozottai általában sérült családok, hátrányos helyzetű gyermekeik vannak és segítségre van szükségük. Alapellátásban a XIV. kerületi Családsegítő- és 86
Gyermekjóléti Központ gondozza őket, de a közszolgáltatásainkat időnként igénybe veszik. A Családok Átmeneti Otthonának vezetőjével jó a kapcsolatunk, bármi jelzésünk van, ők azonnal intézkednek az adott esetben. Elmondásuk alapján igyekeznek a gondozottaiknak Budapesten megfelelő iskolát, óvodát találni, ahol a számukra legmegfelelőbb fejlesztést megkapják. Előfordul azonban, hogy egyedi szociális helyzetük miatt kérik az óvodai, vagy iskolai felvételt. Ezekben az egyedi esetekben – mivel hátrányos, sőt halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről van szó – a gyermekek érdekeit kell szem előtt tartani, segítséget kell nyújtani nekik. Az otthon lakói rendszeresen kapcsolatot tartanak a védőnői szolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal is. Rehabilitációs Központ A Csömör, Ibolya utca 13-19 sz. alatt működő Rehabilitációs Központ két jelentős szervezetből áll. Az Összefogás Rehabilitációs Nonprofit Közhasznú Kft. munkalehetőséget, míg az Egyenlő Esélyekért! Alapítvány gondozottaik részére intézményi elhelyezést biztosít. A Lámpás ’92 Alapítvánnyal, valamint az Egyenlő Esélyekért Alapítvánnyal ellátási szerződést kötött az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek ellátására.
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Nyilvántartott adattal csak a közgyógyellátásban, az időskorúak járadékában, súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában, részesülőkre vonatkozóan rendelkezünk. Fogyatékosok lakosságon belüli számáról nincs adat, a 2011-es népszámlálás adatai lennének irányadóak, de nem hozzáférhető az adatgyűjtő rendszereken keresztül.
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik feltétele, hogy az állampolgárok – köztük a fogyatékossággal élő emberek – számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén; a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minőségi szolgáltatások egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget az intézményes ellátások szolgáltató jellegének erősítésével, az intézmények kiépítésével, korszerűsítésével és átalakításával, illetve a lakókörnyezeti és az integrált formában történő ellátásszervezés erősítésével. Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember – azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosanhalmozottan fogyatékos emberek – speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök, és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. (Hangos térkép, indukciós hurok, könnyen érthető tájékoztató füzetek, stb.) A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több. 87
a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az akadálymentesítés definíciói:
Komplexen akadálymentes, azaz teljes körűen, az egész épületre kiterjedően a fizikai és az infó-kommunikációs akadálymentesítés megoldott. A fogyatékossággal élők bármelyike egyenlő eséllyel fér hozzá minden olyan szolgáltatáshoz, amelyet az intézmény nyújt, és amelyet a többség használhat. Részben akadálymentes megjelölést akkor alkalmazunk, ha az épület nem komplexen akadálymentes, azonban vannak akadálymentes részelemei. Egyáltalán nem akadálymentesített.
Az önkormányzati tulajdonban lévő középületek részben akadálymentesítettek, az iskolában, óvodában, könyvtárban, művelődési házban mozgássérült rámpa található, az önkormányzat épülete teljesen akadálymentesített (mozgássérült WC, hangos lift, Braille írásos útjelzők, vezető sáv került kialakításra). Az orvosi rendelőkben egyáltalán nem történt semmiféle akadálymentesítés. Ennek a problémának a felszámolására az önkormányzat új Egészségügyi Centrum létrehozásával kívánja megoldani, mely megfelel az idevágó előírásoknak.
b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A fogyatékos emberek helyzetét különösen nehezíti, hogy az akadálymentes közlekedés, a hivatalok és szolgáltató szervezetek akadálymentes megközelítése, elérése, a szolgáltató infrastruktúra akadálymentessége az erőfeszítések ellenére sem megoldott. A fogyatékkal élők számára nehezen elérhetőek a közszolgáltatások, a fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség folyamatos. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Ma már kötelezően, jogszabályban előírt feltétel az akadálymentesítettség, amelynek betartatása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere. Azokon a munkahelyeken, ahol fogyatékos személyt alkalmaznak, a munkahely akadálymentesített.
d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A közösségi közlekedés akadálymentesítése részben megoldott. A Weekend busz alacsony padlós járatokat üzemeltet. A BKV hévjáratai sajnos nem elérhetőek a mozgássérültek részére. Az újonnan átadott járda felületek megfelelnek az előírásoknak. A régiek átépítése folyamatos.
88
e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nincs ilyen külön szolgáltatás a településen.
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, az akadálymentes környezet aránya nem 100 %os.
Akadálymentesítés, Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program. A tájékozódást segíthetik a feliratok, formák, szimbólumok, fények, színek, burkolatok, hangok érzékelhetővé tétele. Adatgyűjtés, A célcsoport feltérképezése, bevonva ebbe felmérésbe a védőnőket, háziorvosokat, hogy képet kapjunk helyzetükről Szűrővizsgálatok- alapítványokkal, Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon
Adathiány, a településen élő fogyatékosok számáról.
Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén. Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy A kommunikáció színtere az internet világa, fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek amely a felhasználók otthonába hozhatják a vagy fogyatékost ápoló családtagnak közösséget. Lenyíló oldal a honlapon. kapcsolatteremtésre, önsegítő csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetősége van
89
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Településünkön római katolikus, evangélikus, baptista, református közösség működik, a fiatalok közösséggé formálását kiemelt feladatuknak tartják. Az evangélikus egyház Ifjúsági gyülekezeti házat hozott létre, nyári tábort szerveznek, kóruspróbákat tartanak. Nemzetiségi önkormányzatok közül a német és szlovák nemzetiségi önkormányzat vesz részt a közösség életében. A szlovák nemzetiségi önkormányzat igen aktív, számos program felelőse és szervezője. A Szociális Alapszolgáltatási Központ és a Csömöri Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat gyermekek számára mikulás napi programsorozatot szervez minden év decemberében. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében 2011-ben került sor „Hagyományos nyári gyermektábor Csömörön” projektrendezvényre. A településen lévő for-profit szereplők főként az adományozásban vesznek részt, de időnként előfordul egyéb támogatás is. Az Auchan áruháztól időnként kapunk rövid lejáratú élelmiszereket, melyeket hátrányos helyzetű családoknak osztunk ki. A Vöröskereszt és az Élelmiszer Bank tartós élelmiszerrel rendszeresen támogatja a települést.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
A helyzetelemzés előkészítésben részt vettek a településen dolgozó egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, lakásgazdálkodási, közművelődési és szociális szakemberek. Az elfogadott dokumentum Csömör honlapján hozzáférhető lesz, amely alapján az állampolgárok megismerik esélyegyenlőségi programot, intézkedéseket és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése.
90
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport A
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel nem regisztrált munkanélküliek,
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Feketemunka visszaszorítása. Munkaügyi
Adatgyűjtés
a központba való jutás mélyszegénységben élőkről. A munka Tájékoztatás bővítése a feketemunka.
elősegítése. regisztráció
Romák világában a hátrányos megkülönböztetés előnyeiről. Oktatás, képzési eszközök, és/vagy mélyszegény- kiküszöbölése. A hátrányos helyzetek módszerek fejlesztése. Adott családok ségben élők generációkon keresztüli átöröklődése. hátrányos helyzetének javítása, szabadidő Mélyszegénységben élők támogatásának kulturált eltöltésének biztosítása. Egyénre szóló anyagi és mentális segítés.
hatékonysága. Nem veszik igénybe a településen élők az óvodáztatási támogatást. Intézményi férőhelyek 0-3 éves korúak napközbeni Gyermekek
elhelyezése. ideiglenes
Védőnői
Szolgálat
működési
engedélye,
helyiségek szűkössége. Az
50
év
feletti
munkanélküli
már
munkaerőpiacon
Tájékoztatás
a
HH,
HHH
státusz
előnyeiről, óvodáztatási támogatásról. Bölcsődés
korúak
támogatása.
Egészségügyi Központ létrehozása – védőnői szolgálat bővítése.
a
gyakorlatilag Az
50
év
feletti
munkanélküliek
idősnek számít, újbóli elhelyezkedése esélyegyenlőségének javítása a munka nehéz.
Idősek
Az
idősek
körében
a világába.
Egészségügyi
ellátások
leggyakoribbak a különböző krónikus fejlesztése.
Szűrőprogramok.
megbetegedések,
hatékonyságának
Magas
az
pszichés
idősek
ellen
bűncselekmények száma. Számítástechnikai
képzések,
zavarok. Bűnmegelőzés elkövetett növelése. hasznosság
Lelki
segítségnyújtás
érzésének
-
erősítése,
internet kapcsolattartás erősítése a nyugdíjba
használat. Az idősek körében nagy vonulókkal. probléma az elszigetelődés.
91
A GYES, GYED-ről való visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a szegénység kialakulásának kockázatát. 3 éve aluli gyermekek elhelyezése. Az önkormányzat kapcsolatának javítása a GYES/GYED-en lévő dolgozókkal Nők
illetve az onnan visszatérőkkel. Nők társadalmi
és
gazdasági
esélyegyenlőségének javítása. A magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb,
Gyermekgondozásról visszatérő, illetve visszatérni
kényszerülők
állásának
elősegítése,
munkakörébe.
munkába korábbi
Gyermekgondozáson
lévő anyákkal való kapcsolattartás az elszigetelődés megakadályozására. Nők gazdasági és jogi kiszolgáltatottságának megszüntetése.
Szűrővizsgálatok
népszerűsítése /női szűrések/
családi konfliktusokhoz is vezethet. Közszolgáltatásokhoz
hozzáférés Minden
közszolgálati
intézmény
akadályozott. Akadálymentesítés nem akadálymentesítése. Az adott célcsoport Fogyatékkal élők
mindenhol megoldott.
feltérképezése,
adatgyűjtés
a
Adathiány, adatgyűjtés a településen élő fogyatékkal élők számáról. Érzékenyítő fogyatékosok számáról.
programok szervezése.
/Jótékonysági
rendezvények/
92
A beavatkozások megvalósítói Következtetésben megjelölt Célcsoport beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése A nem regisztrált munkanélküliek, feketemunka visszaszorítása. Romák Adatgyűjtés a mélyszegénységben és/vagy élőkről. A hátrányos helyzetek mélyszegénygenerációkon keresztüli átöröklődésének ségben élők enyhítése. Mélyszegénységben élők támogatásának hatékonysága. Óvodáztatási támogatás népszerűsítése. Intézményi férőhelyek biztosítása. Gyermekek Egészségügyi Intézmények fejlesztése. Védőnői Szolgálat bővítése, illetve Egészségügyi Központ létrehozása. Az 50 év feletti munkanélküliek esélyegyenlőségének javítása a munka világába. Egészségügyi ellátások Idősek fejlesztése. Szűrőprogramok. Bűnmegelőzés. Kapcsolattartás erősítése. Gyermekgondozásról visszatérő, illetve visszatérni kényszerülők munkába állásának elősegítése korábbi munkakörébe. Gyermekgondozáson lévő anyákkal való kapcsolattartás. Nők Nők társadalmi és gazdasági esélyegyenlőségének csökkentése. Elszigetelődés megakadályozása (babamama klub), Közösségi programok, kapcsolattartás erősítése Fogyatékkal élők
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Polgármesteri Hivatal, humán erőforrás, Családsegítő Szolgálat
Óvoda, Iskola, Jegyző, Családsegítő Szolgálat
Önkormányzat,
Munkaügyi Központ, Törvényi szabályozások, Polgárőrség, Közterület felügyelő, Rendőrség, Polgármester, Családsegítő Szolgálat
Polgármester, jegyző, humánpolitika, önkormányzat dolgozói, munkaadók, civil szervezetek, védőnők.
Önkormányzat, Polgármester, Háziorvosok, Akadálymentesítés. Adatgyűjtés a Fogyatékkal élők egyesületei, fogyatékkal élők számáról. Érzékenyítő Intézményvezetők, Lámpás 92’ Alapítvány, programok szervezése. Összefogás Ipari Szövetkezet KHT.
Jövőképünk Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők leszakadását megakadályozzuk. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek fejlődését, oktatását, továbbtanulását. Folyamatosan odafigyelünk az idősek mindennapi életének segítésére. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a család, karrier, önmegvalósítás összeegyeztethetőségét. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítására.
93
1. Romák és mélyszegélységben élők
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Nem regisztrált visszaszorítása.
munkanélküliek
csökkentése,
feketemunka
Adathiány. A nem regisztrált munkanélküliek feltérképezése.
Hivatalos adatok alapján valós kép kialakítása. Folyamatos.
Adatgyűjtés a statisztikai, munkaügyi és a Polgármesteri Hivatal felmérése alapján, adatok feldolgozása, beavatkozások, intézkedések meghatározása, kidolgozása. Munkaügyi Központ, Önkormányzat. Munkaügyi Központ, Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálata, Óvoda, Iskola 1 év az adatgyűjtésre, majd folyamatos
Pontos információ, valós helyzet ismerete az adott célcsoport vonatkozásában. Segítségnyújtás, konkrét problémákra megoldások. Adott célcsoport életkörülményeinek javulása, munkanélküliségük csökkentése.
Adathiány. Adatok felmérése eredménytelen. együttműködő. Széleskörű tájékoztatás.
A
célcsoport
nem
Technikai és humán erőforrás.
94
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Adatgyűjtés a mélyszegénységben élőkről. Adathiány a feltárt célcsoport számáról
A célcsoportról, életkörülményeiről valós kép kialakítása, számuk meghatározása.
Adatok számának felmérése (kérdőívek bevonása), beérkezett adatok feldolgozása. Önkormányzat, Szolgálata
Szociális
Alapszolgáltatási
szerkesztése,
Központ
partnerek
Családsegítő
Önkormányzat, Vöröskereszt, Családok Átmeneti Otthona, Szent Rita Karitas Egyesület, Egyházak, Védőnők, Óvoda, Iskola Rövid táv: 1 év az adatgyűjtésre, majd folyamatos
Adatok felmérése eredménytelen. A célcsoport nem együttműködő. Érdektelenség, szégyenérzet. Széleskörű tájékoztatás.
Széleskörű tájékoztatás. Technikai és humán erőforrás.
95
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődésének enyhítése.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A hátrányos helyzetű családok gyermekei továbbviszik a család problémáit, hátrányos helyzetet.
Partnerek
Civil Szervezetek. Védőnők, óvoda, Iskola. Helyi vállalkozók.
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Családgondozás. Mentális segítségnyújtás, konkrét problémafeltárás. Foglalkoztatottság növelése. Életkörülmények javítása.
Szükséges anyagi háttér felkutatása. Programok megtervezése. Önkéntes segítők bevonása Szociális Alapszolgáltatási Pszichológus. Önkormányzat
Központ
Családsegítő
Szolgálata.
1 év, 3 év, folyamatos.
A mélyszegénységben élő családok gyermekeinek anyagi és mentális biztonsága. Továbbtanulási készség növekedése. Folyamatos kapcsolattartás, motiváció.
Motiváció hiánya. Forráshiány. Szégyenérzet, elzárkózás. Humán és anyagi források. Munkahelyi lehetőségek.
96
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Mélyszegénységben élők támogatásának hatékonyabbá tétele. Mélyszegénységben élők szocializációs helyzete
Adott családok hátrányos helyzetének javítása, szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása. Egyénre szóló anyagi és mentális segítés.
Szabadidős programok megtervezése. Önkéntes segítők bevonása. Gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások. Gyermekek jogán önkormányzati anyagi támogatások fenntartása.
Résztvevők és felelős
Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálata, Szociális Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálata, Iskola, Óvoda, Önkormányzat, Vöröskereszt, Szent Rita Karitas Egyesület
Partnerek
Védőnők, pedagógusok, egyházak
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
folyamatos.
Anyagi biztonság javulása. Motivációkészség. Továbbtanulási készség. Folyamatos kapcsolattartás után leválik a gyermekjóléti rendszerről.
Anyagi erőforrás hiánya, elzárkózás. Segítő szakemberek hiánya. Támogató anyagi forrás. Segítő szakemberek.
97
2. Gyerekek:
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Óvodáztatási támogatásra jogosultak felkutatása Nem veszik igénybe a településen élők az óvodáztatási támogatást.
Óvodáztatási támogatás lehetőségéről való tájékoztatás. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése.
Tájékoztatás az óvodáztatási támogatásról. Adatgyűjtés az óvodapedagógusok, védőnők, önkormányzat bevonásával. Nyilatkozó családok tovább-segítése. Óvoda, jegyző, Szociális Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálata Védőnők, gyermekorvos folyamatos
Nyilatkozó családok számának növekedése. Folyamatos kapcsolattartás a családdal. Motiváció fenntartása.
Érdektelenség. Hátrányos megkülönböztetéstől való félelem, szégyen. Eljárási szabályok bonyolultsága. Humán erőforrás. Állami támogatás.
98
Intézkedés címe:
Intézményi férőhelyek bővítése, korszerűsítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A lakosságszám növekedésével a gyermekintézmények férőhelyei egyre inkább megtelnek.
Partnerek
Intézmény-vezetők.
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Szükség szerint óvoda bővítése. Szükség szerint általános Iskola bővítése. Általános Iskola korszerűsítése, épület állagmegtartásának biztosítása.
Folyamatos pályázatfigyelés, pályázatokon való részvétel.
Önkormányzat, intézmények
Rövidtávú: 2 év, Hosszú távú: 5 év.
Elegendő férőhelyek a gyermekintézményekben. miatt elutasított gyermek.
Nincs férőhelyhiány
Forráshiány. Pályázati lehetőség hiánya. Pályázati forrás, önkormányzati önerő.
99
Intézkedés címe:
0-3 éves korúak napközbeni elhelyezése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A településen nincs bölcsőde. A munkába álló szülőnek problémát jelent a 3 év alatti gyermek napközbeni elhelyezése.
Partnerek
Védőnők, Gyermekintézmények, Családi napközik, magánbölcsőde.
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
3 év alatti gyermekek napközbeni elhelyezésének megoldása, amelyet jelenleg a magánbölcsődék biztosítják, igen magas térítési díj ellenében.
Bölcsődés korú gyermek elhelyezése esetén az igénybevevő szülő anyagi támogatásának folytatása. Bölcsőde létrehozása. Önkormányzat.
Anyagi támogatás folyamatos. Bölcsőde létrehozása 5 év.
A kisgyermekes szülő munkába állásának esélye nő. Csökkenhet a család veszélyeztetettsége /anyagi helyzet, elszigetelődés/. Rövidebb távú kiesés a munkából, könnyebb visszailleszkedést jelent.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Pályázati forrás hiánya, önkormányzati forrás hiány. Kisgyermek korai elszakadása az anyától. Pszichés terhelés az anyára és gyermekre. Ezek csökkentésére jó megoldás a szülő csökkentett munkaidőben való foglalkoztatása.
Szükséges erőforrások
Pályázat, önkormányzati önerő.
100
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Egészségügyi Központban új védőnői szolgálat kialakítása. Védőnői Szolgálat ideiglenes működési engedélye, helyiségek szűkössége.
A helyzetelemzésből kiderül, hogy a település fiatalodó tendenciát mutat. Védőnői szolgálat bővítése vagy egy új Egészségügyi Központ építése szükséges, amely az ÁNTSZ és Uniós szabályoknak egyaránt megfelel, akadálymentesített.
Új Egészségügyi Központ megépítése.
Védőnői Szolgálat, egészségügyi dolgozók, önkormányzat Háziorvosok, gyermekorvos, védőnők. Közép távú: 2 év.
A kisgyermekek ellátásának javítása, zsúfoltság megszűnése, szakemberek munkakörülményeinek javulása, akadálymentes környezet.
Egészségügyi létesítményre csekély az esély pályázati kiírásra. Az önkormányzat saját anyagi erőforrás biztosítása szükséges. Önkormányzati saját erő.
101
3. Idősek:
Az 50 év feletti munkanélküliek esélyegyenlőségének javítása a munka világába. Az 50 év feletti munkanélküliség aránya a többi csoporthoz képest magas. Feltárt probléma A munkáját elvesztő idősebb korosztály a munkaerőpiacon hátrányos (kiinduló értékekkel) helyzetűnek számít, hátrányos megkülönböztetés veszélye fennáll. Célok Általános megfogalmazás és Adott korosztály esélyegyenlőségének javítása. Munkanélküliség rövid-, közép- és számának csökkentése, sikeres beintegrálás. Szakmai és hosszú távú munkatapasztalataik kamatoztatása, megbecsülése. időegységekre bontásban Tevékenységek Célirányos, egyénre szabott segítségnyújtás. Álláskeresési támogatások. (a beavatkozás Álláskeresésben való segítségnyújtás – álláskeresők klubja. Helyi tartalma) pontokba vállalkozók, munkaadókkal való kapcsolattartás. szedve Résztvevők és Önkormányzat, Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő felelős Szolgálata, Munkaügyi Központ. Intézkedés címe:
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Helyi vállalkozók, civil szervezetek, könyvtár folyamatos
E korosztály munkanélküliségének csökkenése. Munkahelyek megtartása. Szakmai tapasztalatok kamatoztatása, fiatalok betanítása. Folyamatos kapcsolattartás.
Az egyén egészségi állapota. Beszűkülés. Álláshelyek hiánya. Humán erőforrás, állami támogatások, pályázatok.
102
Számítástechnikai képzések, internet használata az idősödő korosztály részére Sok idős ember egyedül él, családtagok távol élnek, dolgoznak, illetve Feltárt probléma külföldön tartózkodnak. Idősebb korban segítség, motiváció nélkül (kiinduló értékekkel) nehezebb az új ismeretek bővítése. Célok Általános megfogalmazás és Képzések, programok szervezése. Igény bővítése, érdeklődés felélénkítése. rövid-, közép- és Számítástechnikai tudás népszerűsítése. hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás Önkormányzat által anyagilag támogatott alapfokú számítástechnikai tartalma) pontokba képzések, tanfolyamok szervezése saját korosztályukban. szedve Résztvevők és Önkormányzat, könyvtár felelős Intézkedés címe:
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Számítástechnikai szakemberek, Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálata Rövid távú: 1 év, Kellő érdeklődés esetén folyamatos.
Számítástechnikai ismeretekkel a munkához jutás, nyugdíj melletti munkavállalás is több lehetőséget teremt. Elszigetelődés, magányérzet csökkenése.
Érdektelenség, egészségügyi problémák, kis-létszámú érdeklődés. Önkormányzati saját erő a tanfolyamok támogatásához. Esetleges pályázati lehetőség.
103
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő (k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Prevenciós szemlélet erősítése az idősek körében, egészségtudatos magatartás fejlesztése. Az idősek körében a leggyakoribbak megbetegedések, pszichés zavarok.
a
különböző
krónikus
A testi és szellemi egészség megtartása. Prevenció népszerűsítése. Szűrővizsgálatokon résztvevők körének kibővítése
Ingyenes szervezett szűrővizsgálatok további megtartása. Rendszeres orvosi vizsgálatok népszerűsítése. Idősek klubjában a helyi háziorvosi vizsgálat folyamatos biztosítása. Idősek, Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálata, Háziorvosok Vöröskereszt, Nyugdíjas Klub, Idősek klubja, Egészségügyi szakellátások, szakemberek folyamatos
A betegségek korai felismerése, gyógyítása. Szűrőprogramokon való részvételi arány nő. Prevenció fontosságának felismerése.
Egészségügyi szakemberek leterheltsége. Érdektelenség. Forráshiány. Egészségügyi háttér, egészségügyi szakemberek, technikai felszerelés.
104
Intézkedés címe:
Idősek társadalmi elszigetelődésének csökkentése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Az idősek körében egyik leggyakoribb probléma az elszigetelődés, generációk közötti különbségek.
Partnerek
Nyugdíjas klub, intézmények, civil szervezetek.
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Nyugdíjba vonulók kapcsolattartása korábbi munkahelyükkel. Helyi programokba való bevonásuk. Idősek tapasztalatainak - hagyományőrző tevékenységük továbbvitele, megbecsülése.
Közös programok szervezése, ahol több generáció együtt tevékenykedik Közösségi szerveződéseik támogatása –helyszín biztosítása, gyermekek bevonása. Nyugdíjasokkal való szorosabb kapcsolattartás. Idősek, Gyermekek, Jegyző, Polgármester, Családsegítő Szolgálat
folyamatos
Idősprogramok bővülése. Idősek részvételi aránya a közéletben. Jobb közérzet.
Pénzügyi forrás hiány. Ötlet-szegénység, Egészségügyi problémák. Humán, pénzügyi, szellemi, technikai erőforrás.
105
Intézkedés címe:
Közbiztonság növelése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
Magas az idősek ellen elkövetett bűncselekmények száma, mivel ők a legkiszolgáltatottabbak. (testi, anyagi)
Biztonságosabb élettér kialakítása. Egymásra figyelés erősítése, fokozottabb törődés. Odafigyelés az idősebb korosztályra. Biztonságérzetük növelése.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése. Tájékoztatók, figyelemfelhívás az elővigyázatosság terén. Kockázatokra való felhívás. Közterületi járőrszolgálat erősítése. Riasztórendszer, távfelügyelet népszerűsítése. Térfigyelő kamerák bővítése.
Résztvevők és felelős
Polgárőrség, Közterület felügyelő, Rendőrség, Polgármester,
Partnerek
Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő önkormányzat, civil szervezetek, biztonsági szolgálatok.
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Szolgálata,
folyamatos
Közbiztonság nő. Idősek biztonságérzete stabilizálódik. Rendvédelmi, biztonsági szervek szorosabb együttműködése. Egymás iránti bizalom nő.
Humán erő hiánya, kommunikáció hiánya.
technikai
berendezések
hiánya,
megfelelő
Szakmai, technikai, anyagi erőforrás.
106
4. Nők
GYED-ről, GYES-ről visszatérő nők segítése a munkaerő piacra való beintegrálódásba. A kisgyermekes, gyermekgondozásról visszatérő, illetve visszatérni Feltárt probléma kényszerülő nők munkába állása mind a szülőnek, mind a gyermeknek (kiinduló értékekkel) nehéz. Célok Általános megfogalmazás és Családbarát, illetve részmunkaidős munkahelyek lehetőségeinek rövid-, közép- és feltérképezése. Családok segítése. hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás Figyelemfelhívás a szülő és munkaadó részére a jogszabály adta tartalma) pontokba lehetőségekről. szedve Résztvevők és Önkormányzat, jegyző, polgármester, munkáltatók felelős Intézkedés címe:
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Munkaügyi Központ, munkáltatók, munkavállaló, Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálata, Védőnők
Szociális
Rövid távú: 2 év, közép és hosszú táv: 5 év.
Nő a gyermekvállalási hajlandóság. Gyermekvállalás, nevelés és a munkahely megtartása összeegyeztethetőbb. Agyagi biztonság nő.
Munkáltatók részéről érdektelenség. Jogszabályok ismerete nem elegendő. Pénzügyi forrás és humánpolitika.
107
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Az önkormányzat dolgozóival
kapcsolattartása
a
GYES/GYED-en
lévő
A kisgyermekes anyák nem minden esetben tudnak visszakerülni korábbi munkahelyükre. Kisgyermekes anya a munkaerőpiacon hátrányban lehet. Nők esélyegyenlőségének megteremtése. Gyermekgondozásról visszatérő, illetve visszatérni kényszerülők munkába állásának elősegítése korábbi munkakörébe. Gyermekgondozáson lévő anyákkal való kapcsolattartás az elszigetelődés megakadályozására. Az önkormányzat a GYED-ről, GYES-ről visszatérő saját dolgozóit lehetőség szerint korábbi munkakörébe visszahelyezi. Lehetőség szerinti részmunkaidős munkakör kialakítása. Belső szabályzat megalkotása. Önkormányzat, jegyző, polgármester, Munkavállaló, Szociális Alapszolgáltatási Szolgálata, Védőnők, család
Központ
Családsegítő
folyamatos
Nők esélyegyenlőségi jogai nőnek. Nő a gyermekvállalási hajlandóság. Agyagi biztonság nő. Csökken a munkanélküliségtől való félelem.
A munkahelyet, illetve munkakört időközben be kellett tölteni. Törvényi szabályozások akadály lehet. Anyagi és humán erőforrás. Jogszabályi háttér.
108
Intézkedés címe:
A nők elszigetelődése, magányérzet kialakulásának megakadályozása
Az otthonmaradt (Gyed-en, Gyes-en) nők magányérzet kialakulásának Feltárt probléma veszélye (nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi (kiinduló értékekkel) konfliktusokhoz is vezethet). Célok Általános megfogalmazás és Családbarát programok szervezése. Családi kedvezmények biztosítása rövid-, közép- és helyi, kulturális és egyéb eseményeken. Bemutatkozási lehetőségek hosszú távú biztosítása (Pl. kiállítások szervezése nők alkotásaiból) időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás Igények feltárása. Programlehetőségek összegyűjtése. Nők motiválása. tartalma) pontokba szedve Résztvevők és Védőnők, családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, Baba-mama felelős klub. Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Háziorvosok, gyermekorvos, Művelődési Ház, Könyvtár folyamatos
Nők motiváltsága, közérzete javul. Helyi, kulturális és egyéb eseményeken való részvételi arány nő. Depresszió, egyéb pszichés tünetek csökkenése.
A nők hajlamosabbak a befelé fordulásra. Előző környezetével (pl. munkahely) a kapcsolat megszakad. Hosszú idejű otthonlét után beszűkülés kockázata. humán
109
Intézkedés címe:
Nők társadalmi és gazdasági esélyegyenlőségének javítása
Közügyekben való részvételük alacsony. Egyenlőtlen bérezés, Feltárt probléma Lehetőségekhez való egyenlőtlen hozzáférés. Főleg a gyermeküket (kiinduló értékekkel) egyedül nevelő nők gazdasági, anyagi stabilitása csökken, illetve megszűnik. Célok Általános megfogalmazás és Nők társadalmi és gazdasági esélyegyenlőségének javítása. Gyermeküket rövid-, közép- és egyedül nevelő nők gazdasági és jogi kiszolgáltatottságának hosszú távú megszüntetése. időegységekre bontásban Tevékenységek Pályázati kiírás szerinti munkába állítás, amely esetekben nem vehető (a beavatkozás figyelembe a nemi hovatartozás. Bérezés és a javakhoz való tartalma) pontokba egyenlőtlenségek kiküszöbölése. Bérezés kizárólag a végzettség, szakmai szedve tudás szerint. Résztvevők és Nők, munkaadók, önkormányzat felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálata, Védőnők, Intézmények, jogi érdekképviseletek. folyamatos
Nők anyagi és erkölcsi elégedettsége nő. Munkahelyi elismerés. Anyagi biztonság.
A nők jellegzetesen az alacsony fizetésű munkakörökbe szorulnak. Ennek okai: Fizikai erőnlét, illetve sok esetben a kiskorú gyermek. Szellemi és erkölcsi magatartás.
110
Intézkedés címe:
Női szűrővizsgálatok népszerűsítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Sok olyan nő van, aki nem jár rendszeres szűrővizsgálatokra, ezért a nők körében még mindig vezető helyen áll a méhnyak és emlőrák.
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Figyelemfelhívás a szűrővizsgálatok szükségességére. Méhnyak és emlőrák időbeni felismerése. Szervezett szűrővizsgálat lebonyolítása évente egy alkalommal.
Ingyenes, szervezett szűrővizsgálatok beindítása helyben. Szűrés tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása. Védőnői szolgálat, háziorvosi szolgálat, gyermekorvos Önkormányzat, Szociális Alapszolgáltatási Központ Szolgálata, Védőnők, Alapítványok, Vöröskereszt
Családsegítő
Rövid távú: 1 év, majd folyamatos
Érdeklődés felkeltése. Szakmailag felkészült védőnő vezetésével a szűrések megkezdése. Részvételi mutató.
Érdektelenség. Szakmai, technikai feltételek hiánya. Humán, anyagi, technikai.
111
5. Fogyatékkal élők:
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Adatgyűjtés a településen élő fogyatékkal élők számáról Adathiány a településen élő fogyatékosok számáról.
Adatgyűjtés. A célcsoport feltérképezése, bevonva ebbe a felmérésbe a védőnőket, háziorvosokat, hogy képet kapjunk helyzetükről.
Fogyatékkal élők számának meghatározása. Begyűjtött feldolgozása. Célcsoport tájékoztatása a segítő szervezetekről.
adatok
Háziorvosok, védőnők, önkormányzat, óvoda, iskola Lámpás 92’ Alapítvány, célcsoporttal foglalkozó intézmények Rövid távú: 2 év, majd folyamatosan aktualizálva az adatokat
Fogyatékosok számának kapcsolattartás.
meghatározása,
Adatfrissítés,
aktualizálás,
Nincs nyilvántartási rendszer a célcsoportról. Fogyatékkal élők nem nyilatkoznak fogyatékosságukról. Humán, technikai.
112
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
A fogyatékkal élők elszigeteltségének enyhítése A fogyatékkal élők elszigetelődése, távol maradása a közélettől Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek kapcsolatteremtésre, önsegítő csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevesebb lehetősége van, mint egészséges társaiknak. A nem megszokott környezetükön kívül nehezebben találják meg helyüket a társadalomban. Fogyatékkal élők számára nekik megfelelő programok, kikapcsolódási lehetőségek biztosítása. Bevonásuk a helyi közösségi életbe. Érzékenyítő programok szervezése az óvodában, iskolában. Fogyatékkal élők, civil szervezetek, polgármester Lámpás 92’ Alapítvány, célcsoporttal foglalkozó intézmények Rövid távú: 2 év, majd folyamatos.
Elszigetelten élők száma csökken. Fórumokba való bekapcsolódásuk javulás mutat. Beintegrálódás a közösségbe.
Fogyatékkal élők nem nyitottak. Kevés információt lehet beszerezni róluk. Családtagok, szűkebb környezetük bevonása csökkentheti a kockázatokat. Érzékenyítés. Humán, technikai.
113
Intézkedés címe:
Teljes mértékű akadálymenetesítés megvalósítása a településen
Az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os. Közszolgáltatásokhoz Feltárt probléma hozzáférés akadályozott. Akadálymentesítés nem mindenhol megoldott. (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A teljes egészségügyi (orvosi rendelők, védőnői szolgálat), oktatási intézmények (zeneiskola), közterületek, akadálymentes használhatósága. Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés biztosítása. Folyamatos akadálymentesítési intézkedések. A teljes egészségügyi (orvosi rendelők, védőnői szolgálat), oktatási intézmények (iskola, zeneiskola), közterületek, akadálymentesítése.
Résztvevők és felelős
Önkormányzat, kivitelező résztvevő szakemberek, gondnokság.
Partnerek
Fogyatékkal élők, fogyatékkal élők egyesületei, intézményvezetők.
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövid távú: 1 év, (Előkészítése folyamatban van), Hosszú távú (teljes akadálymentesítés) 3 év.
Akadálymentes fizikai környezet, akadályok megszűnése. Fogyatékkal élők könnyebb tájékozódása, eligazodása a környezetben és a közéletben. Információs és kommunikációs akadályok megszűnése.
Magas kivitelezési költségek. Forráshiány. Intézmények, önkormányzat nem megfelelően érzékeny a problémára. Érzékenyítés, pályázati lehetőségek kihasználása. Pénzügyi, humán, technikai, pályázati lehetőség.
114
Intézkedés címe:
Szűrővizsgálatok, prevenció a fogyatékkal élők körében
Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a Feltárt probléma mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. (kiinduló értékekkel) Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén. Célok Általános megfogalmazás és Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt rövid-, közép- és vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon. hosszú távú Prevenció népszerűsítése a fogyatékkal élők körében is. időegységekre bontásban Tevékenységek Szűrőprogramokról való tájékoztatásuk. Ingyenes szűrőprogramok (a beavatkozás népszerűsítése. (A fogyatékkal élők esetében az egyéb megbetegedések tartalma) pontokba még inkább veszélyeztetik életminőségüket.) szedve Résztvevők és Fogyatékkal élők, Támogató Szolgálat, Szociális Alapszolgáltatási felelős Központ Családsegítő Szolgálata Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Háziorvosok, Intézményvezetők, Fogyatékkal élők egyesületei, Lámpás 92’ Alapítvány, Összefogás az Egyenlő Esélyekért Közhasznú Kft. folyamatos
Fogyatékkal élők részvételi aránya nő az egészségügyi szűrőprogramokon. Prevenció fontosságának felismerése. Maradandó-egészség megőrzési törekvések.
Érdektelenség, információ nem jut el a megfelelő helyre. Humán, pénzügyi, technikai.
115
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
A
Intézkedés Az intézkedés címe, sorszáma megnevezése
B
C
D
E
F
G
A helyzetelemzés A célkitűzés Az intézkedés következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse megvalósításának esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai határideje probléma megnevezése dokumentumokkal
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I J Az intézkedés megvalósításához szükséges Az intézkedés erőforrások eredményeinek (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1
Nem regisztrált munkanélküliek csökkentése, feketemunka visszaszorítása.
Adathiány. A nem regisztrált munkanélküliek feltérképezése.
Hivatalos adatok alapján valós kép kialakítása. Folyamatos.
2
Adatgyűjtés a Adathiány a feltárt mélyszegénységben célcsoport számáról élőkről.
A célcsoportról életkörülményeiről valós kép kialakítása, számuk meghatározása
3
A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődésének enyhítése.
Mentális segítségnyújtás, konkrét problémafeltárás. Foglalkoztatottság növelése.
A hátrányos helyzetű családok gyermekei továbbviszik a család problémáit, hátrányos helyzetet.
Adatgyűjtés a statisztikai, munkaügyi és a Polgármesteri Hivatal felmérése alapján, adatok feldolgozása, beavatkozások, intézkedések meghatározása, kidolgozása. Adatok számának felmérése (kérdőívek szerkesztése, partnerek bevonása), beérkezett adatok feldolgozása. Szükséges anyagi háttér felkutatása. Programok megtervezése. Önkéntes segítők bevonása
Munkaügyi Központ, Önkormányzat
Önkormányzat, Szociális Alapszolgáltatási Központ
Szociális Alapszolgáltatási központ, Pszichológus, Önkormányzat.
2018.06.30.
Pontos információ, valós helyzet ismerete az adott célcsoport vonatkozásában. Segítségnyújtás, konkrét Technikai és problémákra humán megoldások. Adott erőforrás célcsoport életkörülményeinek javulása, munkanélküliségük csökkentése.
2018.06.30.
Adatok felmérése eredménytelen. A célcsoport nem Technikai és együttműködő. humán Érdektelenség, erőforrás. szégyenérzet. Széleskörű tájékoztatás.
2018.06.30.
A mélyszegénységben élő Humán és családok gyermekeinek anyagi anyagi és mentális források. biztonsága. Munkahelyi Továbbtanulási készség lehetőségek. növekedése. Folyamatos
116
A
Intézkedés Az intézkedés címe, sorszáma megnevezése
B
C
D
E
F
G
A helyzetelemzés A célkitűzés Az intézkedés következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse megvalósításának esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai határideje probléma megnevezése dokumentumokkal
Életkörülmények javítása.
4
Mélyszegénységben Mélyszegénységben élők támogatásának élők szocializációs hatékonyabbá helyzete tétele.
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I J Az intézkedés megvalósításához szükséges Az intézkedés erőforrások eredményeinek (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)
kapcsolattartás, motiváció.
Adott családok hátrányos helyzetének javítása, szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása. Egyénre szóló anyagi és mentális segítés.
Szabadidős programok megtervezése. Önkéntes segítők bevonása. Gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások. Gyermekek jogán önkormányzati anyagi támogatások fenntartása.
Óvodáztatási támogatás lehetőségéről való tájékoztatás. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése.
Tájékoztatás az óvodáztatási támogatásról. Adatgyűjtés az óvodapedagógusok, Óvoda, Jegyző védőnők, önkormányzat bevonásával. Nyilatkozó családok tovább-segítése.
Szociális Alapszolgáltatási Központ, Iskola, Óvoda, Önkormányzat
2018.06.30.
Anyagi biztonság javulása. Motivációkészség. Továbbtanulási készség. Folyamatos kapcsolattartás után leválik a gyermekjóléti rendszerről.
Támogató anyagi forrás. Segítő szakemberek.
2018.06.30.
Nyilatkozó családok számának növekedése. Folyamatos kapcsolattartás a családdal. Motiváció fenntartása.
Humán erőforrás. Állami támogatás
II. A gyermekek esélyegyenlősége
1
2
3
Óvodáztatási támogatásra jogosultak felkutatása.
Nem veszik igénybe a településen élők az óvodáztatási támogatást.
Szükség szerint óvoda bővítése. Szükség Intézményi A lakosságszám szerint általános férőhelyek bővítése, növekedésével a Iskola bővítése. korszerűsítése gyermekintézmények Általános Iskola férőhelyei egyre inkább korszerűsítése, épület megtelnek. állagmegtartásának biztosítása. 0-3 éves korúak A településen nincs 3 év alatti gyermekek napközbeni bölcsőde. A munkába napközbeni elhelyezése álló szülőnek elhelyezésének
Folyamatos pályázatfigyelés, pályázatokon való részvétel.
Önkormányzat, Intézmények.
2018.06.30.
Elegendő férőhelyek a Pályázati forrás, gyermekintézményekben. önkormányzati Nincs férőhelyhiány miatt önerő elutasított gyermek.
Bölcsődés korú gyermek elhelyezése esetén
Önkormányzat
2018.06.30.
A kisgyermekes szülő Pályázat, munkába állásának önkormányzati esélye nő. Csökkenhet a önerő.
117
A
Intézkedés Az intézkedés címe, sorszáma megnevezése
B
4
D
E
F
G
A helyzetelemzés A célkitűzés Az intézkedés következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse megvalósításának esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai határideje probléma megnevezése dokumentumokkal
problémát jelent a 3 év alatti gyermek napközbeni elhelyezése.
Egészségügyi Központban új védőnői szolgálat kialakítása.
C
megoldása, amelyet jelenleg a magánbölcsődék biztosítják, igen magas térítési díj ellenében.
A helyzetelemzésből kiderül, hogy a település fiatalodó tendenciát mutat. Védőnői Szolgálat Védőnői szolgálat ideiglenes működési bővítése vagy egy új engedélye, helyiségek Egészségügyi Központ szűkössége. építése szükséges, amely az ÁNTSZ és Uniós szabályoknak egyaránt megfelel, akadálymentesített.
az igénybe vevő szülő anyagi támogatásának folytatása. Bölcsőde létrehozása.
Új Egészségügyi Központ megépítése.
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I J Az intézkedés megvalósításához szükséges Az intézkedés erőforrások eredményeinek (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)
család veszélyeztetettsége /anyagi helyzet, elszigetelődés/. Rövidebb távú kiesés a munkából, könnyebb visszailleszkedést jelent.
Önkormányzat, Egészségügyi Intézmények.
2018.06.30.
A kisgyermekek ellátásának javítása, zsúfoltság megszűnése, Önkormányzati szakemberek saját erő. munkakörülményeinek javulása, akadálymentes környezet.
2018.06.30.
Nő a gyermekvállalási hajlandóság. Gyermekvállalás, nevelés Pénzügyi forrás és a munkahely és megtartása humánpolitika. összeegyeztethetőbb. Agyagi biztonság nő.
2018.06.30.
Nők esélyegyenlőségi jogai nőnek. Nő a gyermekvállalási hajlandóság. Agyagi biztonság nő. Csökken a munkanélküliségtől való félelem.
III. A nők esélyegyenlősége A kisgyermekes, gyermekgondozásról visszatérő, illetve visszatérni kényszerülő nők munkába állása mind a szülőnek, mind a gyermeknek nehéz.
1
GYED-ről, GYES-ről visszatérő nők segítése a munkaerő piacra való beintegrálódásba.
2
A kisgyermekes anyák nem minden esetben Az önkormányzat tudnak visszakerülni kapcsolattartása a korábbi GYES/GYED-en lévő munkahelyükre. dolgozóival Kisgyermekes anya a munkaerőpiacon hátrányban lehet.
Családbarát, illetve részmunkaidős munkahelyek lehetőségeinek feltérképezése. Családok segítése.
Figyelemfelhívás a szülő és munkaadó Önkormányzat. részére a jogszabály adta lehetőségekről.
Nők esélyegyenlőségének megteremtése. Gyermekgondozásról visszatérő, illetve visszatérni kényszerülők munkába állásának elősegítése korábbi
Az önkormányzat a GYED-ről, GYES-ről visszatérő saját dolgozóit korábbi munkakörébe Önkormányzat. visszahelyezi. Lehetőség szerint részmunkaidős munkakör
Anyagi és humán erőforrás. Jogszabályi háttér.
118
A
Intézkedés Az intézkedés címe, sorszáma megnevezése
3
A nők elszigetelődése, magányérzet kialakulásának megakadályozása
B
C
D
E
F
G
A helyzetelemzés A célkitűzés Az intézkedés következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse megvalósításának esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai határideje probléma megnevezése dokumentumokkal
munkakörébe. Gyermekgondozáson lévő anyákkal való kapcsolattartás az elszigetelődés megakadályozására. Családbarát programok Az otthonmaradt szervezése. Családi (Gyed, Gyes) nők kedvezmények magányérzet biztosítása helyi, kialakulásának veszélye kulturális és egyéb (nemcsak az anya eseményeken. mentális állapota lehet Bemutatkozási rosszabb, családi lehetőségek konfliktusokhoz is biztosítása (Pl. vezethet). kiállítások szervezése nők alkotásaiból)
4
Közügyekben való Nők társadalmi és részvételük alacsony. gazdasági Egyenlőtlen bérezés, esélyegyenlőségének Nők társadalmi és Lehetőségekhez való csökkentése. gazdasági egyenlőtlen hozzáférés. Gyermeküket egyedül esélyegyenlőségének Főleg a gyermeküket nevelő nők gazdasági javítása egyedül nevelő nők és jogi gazdasági, anyagi kiszolgáltatottságának stabilitása csökken, megszüntetése. illetve megszűnik.
5
Sok olyan nő van, aki nem jár rendszeres Női szűrővizsgálatok szűrővizsgálatokra, népszerűsítése ezért a nők körében még mindig vezető
Figyelemfelhívás a szűrővizsgálatok szükségességére. Méhnyak és emlőrák időbeni felismerése.
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I J Az intézkedés megvalósításához szükséges Az intézkedés erőforrások eredményeinek (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)
kialakítása. Belső szabályzat megalkotása.
Nők motiváltsága, közérzete javul. Helyi, kulturális és egyéb eseményeken való részvételi arány nő. Depresszió, egyéb pszichés tünetek csökkentése.
humán
2018.06.30.
Nők anyagi és erkölcsi elégedettsége nő. Munkahelyi elismerés. Anyagi biztonság.
Szellemi és erkölcsi magatartás.
2018.06.30.
Érdeklődés felkeltése. Szakmailag felkészült védőnő vezetésével a szűrések megkezdése. Részvételi mutató.
Humán, anyagi, technikai.
Igények feltárása. Szociális Programlehetőségek Alapszolgáltatási 2018.06.30. összegyűjtése. Nők Központ, Védőnők. motiválása.
Pályázati kiírás szerinti munkába állítás, amely esetekben nem vehető figyelembe a nemi hovatartozás. Önkormányzat, Bérezés és a Munkaadók. javakhoz való egyenlőtlenségek kiküszöbölése. Bérezés kizárólag a végzettség, szakmai tudás szerint. Ingyenes, szervezett szűrővizsgálatok Védőnők, beindítása helyben. Háziorvosok. Szűrés tárgyi és személyi
119
A
Intézkedés Az intézkedés címe, sorszáma megnevezése
B
C
D
E
F
G
A helyzetelemzés A célkitűzés Az intézkedés következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse megvalósításának esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai határideje probléma megnevezése dokumentumokkal
helyen áll a méhnyak és emlőrák.
Szervezett szűrővizsgálat lebonyolítása évente egy alkalommal.
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I J Az intézkedés megvalósításához szükséges Az intézkedés erőforrások eredményeinek (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)
feltételeinek biztosítása.
IV. Az idősek esélyegyenlősége
1
2
3
Az 50 év feletti Adott korosztály munkanélküliség esélyegyenlőségének aránya a többi javítása. csoporthoz képest Az 50 év feletti Munkanélküliség magas. A munkáját munkanélküliek számának elvesztő idősebb esélyegyenlőségének csökkentése, sikeres korosztály a javítása a munka beintegrálás. Szakmai munkaerőpiacon világába. és hátrányos helyzetűnek munkatapasztalataik számít, hátrányos kamatoztatása, megkülönböztetés megbecsülése. veszélye fennáll. Sok idős ember egyedül él, családtagok távol Képzések, programok Számítástechnikai élnek, dolgoznak, szervezése. Igény képzések, internet illetve külföldön bővítése, érdeklődés használata az tartózkodnak. Idősebb felélénkítése. idősödő korosztály korban segítség, Számítástechnikai részére motiváció nélkül tudás népszerűsítése. nehezebb az új ismeretek bővítése.
Prevenciós szemlélet Az idősek körében a erősítése az idősek leggyakoribbak a körében, különböző krónikus egészségtudatos megbetegedések, magatartás pszichés zavarok. fejlesztése.
A testi és szellemi egészség megtartása. Prevenció népszerűsítése. Szűrővizsgálatokon résztvevők körének kibővítése
Célirányos, egyénre szabott segítségnyújtás. Álláskeresési támogatások. Álláskeresésben való segítségnyújtás – álláskeresők klubja. Helyi vállalkozók, munkaadókkal való kapcsolattartás.
Önkormányzat, Szociális Alapszolgáltatási Központ, Munkaügyi Központ.
Önkormányzat által anyagilag támogatott alapfokú számítástechnikai Önkormányzat, képzések, Könyvtár. tanfolyamok szervezése saját korosztályukban. Ingyenes szervezett szűrővizsgálatok további megtartása. Rendszeres orvosi Szociális vizsgálatok Alapszolgáltatási népszerűsítése. Központ, Idősek klubjában a Háziorvosok. helyi háziorvosi vizsgálat folyamatos biztosítása.
2018.06.30.
E korosztály munkanélküliségének csökkenése. Munkahelyek megtartása. Szakmai tapasztalatok kamatoztatása, fiatalok betanítása. Folyamatos kapcsolattartás.
2018.06.30.
Számítástechnikai Önkormányzati ismeretekkel a munkához saját erő a jutás, nyugdíj melletti tanfolyamok munkavállalás is több támogatásához. lehetőséget teremt. Esetleges Elszigetelődés, pályázati magányérzet csökkenése. lehetőség.
2018.06.30.
A betegségek korai felismerése, gyógyítása. Szűrőprogramokon való részvételi arány nő. Prevenció fontosságának felismerése.
Humán erőforrás, állami támogatások, pályázatok.
Egészségügyi háttér, egészségügyi szakemberek, technikai felszerelés.
120
A
Intézkedés Az intézkedés címe, sorszáma megnevezése
4
5
B
C
D
E
F
G
A helyzetelemzés A célkitűzés Az intézkedés következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse megvalósításának esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai határideje probléma megnevezése dokumentumokkal
Nyugdíjba vonulók kapcsolattartása korábbi munkahelyükkel. Helyi programokba való bevonásuk. Idősek tapasztalatainak hagyományőrző tevékenységük továbbvitele, megbecsülése.
Idősek társadalmi elszigetelődésének csökkentése
Az idősek körében egyik leggyakoribb probléma az elszigetelődés, generációk közötti különbségek.
Közbiztonság növelése
Biztonságosabb élettér kialakítása. Magas az idősek ellen Egymásra figyelés elkövetett erősítése, bűncselekmények fokozottabb törődés. száma, mivel ők a Odafigyelés az legkiszolgáltatottabbak. idősebb korosztályra. (testi, anyagi) Biztonságérzetük növelése.
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Adatgyűjtés a Adathiány a 1 településen élő településen élő
Adatgyűjtés. A célcsoport
Közös programok szervezése, ahol több generáció együtt tevékenykedik Közösségi szerveződéseik támogatása – helyszín biztosítása, gyermekek bevonása. Nyugdíjasokkal való szorosabb kapcsolattartás. Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése. Tájékoztatók, figyelemfelhívás az elővigyázatosság terén. Kockázatokra való felhívás. Közterületi járőrszolgálat erősítése. Riasztórendszer, távfelügyelet népszerűsítése. Térfigyelő kamerák bővítése. Fogyatékkal élők számának
Jegyző, Polgármester, Szociális Alapszolgáltatási Központ.
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I J Az intézkedés megvalósításához szükséges Az intézkedés erőforrások eredményeinek (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)
2018.06.30.
Humán, Idős programok bővülése. pénzügyi, Idősek részvételi aránya a szellemi, közéletben. Jobb technikai közérzet. erőforrás.
Polgárőrség, Rendőrség, Polgármester, Közterület felügyelő.
2018.06.30.
Közbiztonság nő. Idősek biztonságérzete Szakmai, stabilizálódik. technikai, Rendvédelmi, biztonsági anyagi szervek szorosabb erőforrás. együttműködése. Egymás iránti bizalom nő.
Háziorvosok, Védőnők
2018.06.30.
Fogyatékosok számának Humán, meghatározása, technikai.
121
A
Intézkedés Az intézkedés címe, sorszáma megnevezése
fogyatékkal élők számáról
2
3
B
C
D
E
F
G
A helyzetelemzés A célkitűzés Az intézkedés következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse megvalósításának esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai határideje probléma megnevezése dokumentumokkal
fogyatékosok számáról. feltérképezése, bevonva ebbe a felmérésbe a védőnőket, háziorvosokat, hogy képet kapjunk helyzetükről. Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek kapcsolatteremtésre, önsegítő csoportok szervezésére, a A fogyatékkal élők A fogyatékkal élők fórumokba való elszigeteltségének elszigetelődése, távol bekapcsolódásra enyhítése maradása a közélettől kevesebb lehetősége van, mint egészséges társaiknak. A nem megszokott környezetükön kívül nehezebben találják meg helyüket a társadalomban. A teljes egészségügyi Az akadálymentes (orvosi rendelők, környezet aránya nem védőnői szolgálat), 100 %-os. oktatási intézmények Teljes mértékű Közszolgáltatásokhoz (zeneiskola), akadálymenetesítés hozzáférés közterületek, megvalósítása a akadályozott. akadálymentes településen Akadálymentesítés használhatósága. nem mindenhol Közszolgáltatásokhoz, megoldott. kulturális és sportprogramokhoz
meghatározása. Begyűjtött adatok feldolgozása. Célcsoport tájékoztatása a segítő szervezetekről.
Fogyatékkal élők számára nekik megfelelő programok, kikapcsolódási lehetőségek biztosítása. Bevonásuk a helyi közösségi életbe. Érzékenyítő programok szervezése az óvodában, iskolában.
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I J Az intézkedés megvalósításához szükséges Az intézkedés erőforrások eredményeinek (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)
Önkormányzat.
Adatfrissítés, aktualizálás, kapcsolattartás.
Polgármester, Civil 2018.06.30. Szervezetek
Elszigetelten élők száma csökken. Fórumokba való Érzékenyítés. bekapcsolódásuk javulás Humán, mutat. Beintegrálódás a technikai. közösségbe.
Folyamatos akadálymentesítési intézkedések. A teljes egészségügyi (orvosi rendelők, védőnői szolgálat), Önkormányzat. oktatási intézmények (zeneiskola), közterületek, akadálymentesítése.
2018.06.30.
Akadálymentes fizikai környezet, akadályok megszűnése. Fogyatékkal Pénzügyi, élők könnyebb humán, tájékozódása, eligazodása technikai, a környezetben és a pályázati közéletben. Információs lehetőség. és kommunikációs akadályok megszűnése.
122
A
Intézkedés Az intézkedés címe, sorszáma megnevezése
B
C
D
E
F
G
A helyzetelemzés A célkitűzés Az intézkedés következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse megvalósításának esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai határideje probléma megnevezése dokumentumokkal
H
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
I J Az intézkedés megvalósításához szükséges Az intézkedés erőforrások eredményeinek (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)
való hozzáférés biztosítása.
4
Szűrővizsgálatok, prevenció a fogyatékkal élők körében
Az egészségügyi Segíteni, hogy a prevenciós fogyatékkal élők is szolgáltatásokat, a minél nagyobb szűrővizsgálatokat a számban részt mozgásukban erősen vegyenek az korlátozott személyek egészségügyi kevésbé veszik igénybe. szűrővizsgálatokon. Szükséges a Prevenció támogatásuk a népszerűsítése a szűrőprogramokra fogyatékkal élők történő eljutásuk körében is. (eljuttatásuk) terén.
Szűrőprogramokról való tájékoztatásuk. Ingyenes szűrőprogramok népszerűsítése. (A fogyatékkal élők esetében az egyéb megbetegedések még inkább veszélyeztetik életminőségüket.)
Szociális Alapszolgáltatási 2018.06.30. Központ, Támogató Szolgálat.
Fogyatékkal élők részvételi aránya nő az egészségügyi Humán, szűrőprogramokon. pénzügyi, Prevenció fontosságának technikai. felismerése. Maradandóegészség megőrzési törekvések.
123
3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
125
Monitoring és visszacsatolás: A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság: A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség: Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához.
126
o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás: Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról.
127
Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
128
4. Elfogadás módja és dátuma I. Csömör Nagyközség Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Csömör Nagyközség képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:
Dátum
Aláírás
A Csömör Nagyközségi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
129
HEP elkészítési jegyzék7 NÉV8
Fábri István polgármester Kovács Jánosné ig. oszt.vez. Lukács Lászlóné óvoda vez. Bátovszki János iskola igazgató Hegyesiné Nagy Ibolya SZAK vez. Cserhátiné Dula Ilona védőnő
7
HEP részei9
Aláírás10
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 8 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 9 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 10 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.
