Helyi Esélyegyenlőségi Program Csataszög Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Csataszög Község Önkormányzata

2015

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 7 Célok ............................................................................................................................................................ 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ........................................... 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 10 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................... 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 25 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................... 33 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 37 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 41 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................. 43 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 44 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 45 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 45 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 45 A beavatkozások megvalósítói .................................................................................................. 46 Jövőképünk....................................................................................................................................... 47 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 47 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................................................................................................ 55 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 59 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 59 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 59 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................... 61 Nyilvánosság .................................................................................................................................... 61 Érvényesülés, módosítás............................................................................................................. 62 4. Elfogadás módja és dátuma ......................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Csataszög Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása Csataszög község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnoki kistérségben található. Az Alföldön, a megye középső részén, a Tisza jobb partján fekszik, Szolnoktól Északkeletre, Nagykörűtől nyugatra fekszik. Távolsága Szolnoktól 22, Kőtelektől 10, Nagykörűtől 8 km. Északon Hunyadfalva, keleten Nagykörű, délen Törökszentmiklós, nyugaton Besenyszög a szomszédja. Közúton Szolnokról egy mellékúton érhető el. A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik. Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 20 km-re fekvő Szolnokon van.

Történelme Pesti Frigyes említi először 1864-65-ben helységnévtárában a Nagykörűhöz tartozó „Csataházpart” és „Csataszög” elnevezésű határrészt. Ugyancsak ő írja le azt a szájhagyományt, amely szerint ez a területrész azért kapta a nevét, mert a Rákóczi-szabadságharc alatt egy rác támadás alkalmával itt jelentős csatára került sor. Abban az időben ugyanis ezen a részen több embercsontot is lehetett találni.1872-ben Csataszög tanya, 1883-ban pedig Csataszeg elnevezéssel említik, mint lakott helyet. Valószínű, hogy a település nevét a Csata-érről kapta. Az elnevezés az egykori Csata-ér által körülvett szögletre, zugra utal. A Csata—érnek házakkal beépített partját korábban ugyanis Csataház-partnak hívták. Ez a házcsoport lett Csataszög településmagja 1910-ben, mint Nagykörű legnépesebb külterületi lakott helye, Csataszög elnevezéssel. 1935-ben Csataszegnek említik, ekkor területe 865 kh, lakóinak száma 166 fő.

1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Településrendezési terv,

3

A II. világháború idején a környéken súlyos harcok folytak. 1944. október 26-án Nagykörűtől északra és délnyugatra a szovjet csapatok hídfőt létesítettek a Tiszán, majd a jobb partra átkelve támadást intéztek a németek ellen. Csataszögöt 1944. november 7-én foglalták el a szovjeteké. Csataszög 1951-ben kérvényezte (Hunyadfalvával) együtt az önálló községgé alakulást. A falu területe ekkor 1400 kh, lakossága 475 fő, a településen 83 lakóház, 2 iskola és 1 gépállomás található. Június 11-én Csataszög önállósodási kérvényét elutasították azzal az indokkal, hogy területe nem érte el a szükséges 2000 kh-t, lakossága pedig az 1500 főt. A rendszerváltást követően továbbra is Nagykörű külterületi lakott helyének számított, de egyre többször napirendre került az önállóság kérdése. Nagykörű önkormányzata Csataszög szétválási ügyében 19893. április 18-ra írt ki népszavazást. Az eredmény: 51 % a szétválás mellett, 49 % ellene voksolt. A Magyar Köztársaság Elnöke a 96/1994. sz. határozatával Csataszögöt 1994. december 11-i hatállyal önálló községgé nyilvánította. Az 1994-es önkormányzati választásokat követően 5 fős képviselő-testület alakult független jelöltekből. 1932-ben már említik a csataszögi osztatlan állami elemi iskolát, melynek körzete Csataszög, Foklaposa, Perjáshát. 1935-ben az iskola 1 tantermében 1 tanító oktatta a gyermekeket. ŰAz 1936/37-es tanévben a tanulók létszáma 83 fő. 1965-ben az iskolában már nem folyt tanítás, az épületet a „Szebb Élet Tsz” vásárolta meg. 1990-ben alsó tagozatos iskola és óvoda épült, az önállóvá váláskor még nincs működő gyermekintézmény a községben és azóta sem. Az új művelődési házat 1964. május 1-én adták át. A kultúrotthont a Nagykörűi Községi Tanács és a „Szebb Élet Tsz” építette. Itt kapott helyet a színház, a könyvtár, klubok és a mozi. 1961-ben hozta létre a Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár, a csataszögi könyvkölcsönző állomást. A könyveket a Nagykörűi községi Tanács és a Verseghy Könyvtár adta a kezdeti működéshez. Csataszögön 19501-ben alakult meg a „Szebb Élet Tsz”,. 1975-ben egyesült a Kőtelki Ady és a Nagykörűi Haladás Tsz-el. A továbbiakban a Kőtelki Ady Tsz-hez tartozott Csataszög. 1975-ben a termelőszövetkezet elnevezése „Kőtelek-Nagykörű Ady Mgtsz” lett. Csataszögön a termelőszövetkezet III. sz. kerületét alakították ki. A tsz földterülete az egyesüléskor 2350 hektár. A „Szebb Élet Tsz” tagjainak szám az egyesüléskor 370 fő. Csataszögön főleg hízóbika- és baromfiállomány volt. 1961-ben a Szolnok Megyei Tejipari Vállalt létesített Csataszögön egy tejbegyűjtő állomást. Utódja Csatatej Tejbegyűjtő Szövetkezet megnevezéssel működött, 1996-ig. A Csataszögi Gépállomást 1949-ben hozták létre. 1966-ban a termelőszövetkezet ipari üzemévé alakult. Ekkor alakították ki Csataszögön az ipari melléküzemágat és görgős ekék gyártását kezdték meg. Az ekéket mintegy 30 országba exportálták. Az 1970-es Mezőgazdasági Kiállításon az ekét vásárdíjjal tüntették ki. 1971-ben befejezték a görgős ekék gyártását, saját fejlesztésű ekéket, illetve más termékeket gyártottak. 1981-től az ipari üzem mezőgazdasági gépalkatrészeket gyártott. Az ipari üzemben ma már nem működik. Településünk nevezetességei: Szent Vendel Szobor a település központjában (2014.évben került átadásra)

4

Demográfia Csataszög lakosságszáma és korcsoportok szerinti megoszlása az elmúlt években az alábbiak szerint alakult:

Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő)

330 fő

2008 (fő)

315 fő

Lakónépesség számának változása (%) 2009 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2010 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2011 (fő) Lakónépesség számának változása (%)

95 % 310 fő 98 % 306 fő 99 % 295 fő 96 %

2012 (fő)

311 fő

Lakónépesség számának változása (%)

105 %

2013 (fő)

304 fő

Lakónépesség számának változása (%)

98 %

5

Állandó népesség

állandó népesség száma 2014.év nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak

328 fő 168 fő 51 % 160 fő 49 % 12 fő 2% 34 fő 10 % 36 fő 11 % 6 fő 2% 4 fő 1% 84 fő 26 % 89 fő 28 % 7 fő 2% 10 fő 3% 28 fő 8% 21 fő 7%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

6

Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2010 2011 2012 2013 2014

52 52 54 48 49

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)

Öregedési index (%)

77 68 70 70 70

67,5 76,4 77,1 68,5 70

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A táblázatból jól látható, hogy az öregedési index 100 alatti ,túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet,a gyermekek esetében fokozottabb ellátásra van szükség.

Belföldi vándorlások

állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

2008

19

19

0

2009

11

16

-5

2010

9

10

-1

2011

5

21

-16

2012 2013

14 9

7 17

7 8

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2012-2013. évben Csataszög településre való költözés/vándorlás pozitív mutatót tartalmaz. Infrastrukturális szempontból a település jó, közel van a legközelebb eső városhoz (Szolnokhoz) és nagyobb tendenciába látható a kiköltözés a településre.

Természetes szaporodás Élve születések száma

halálozások száma

természetes szaporodás (fő) 7

2009 2010 2011 2012 2013

4 6 6 3 6

5 2 7 4 5

-1 4 1 -1 1

A népesség tekintetében stagnálás figyelhető meg. Csataszögön a nők száma kismértékben meghaladja a férfiakét, amely megfelel az országos átlagnak. A népességszám csökkenése illetve stagnálása a természetes fogyás következménye. A természetes fogyást a migráció ellensúlyozza, az elmúlt években pozitív migrációs egyenleggel – azaz a betelepülők elvándorlókéhoz képest magasabb arányával – számolhattunk. A betelepülők között egyrészt a Szolnokról kiköltöző, nyugodtabb, vidékies életet kedvelők szerepeltek, de jellemző a képzetlen, szociálisan hátrányos helyzetű, sok esetben a jogkövető magatartásra képtelen társadalmi réteg betelepedése is.

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segít, hogy mindenkinek esélye legyen teljes életet élni, függetlenül attól, hogy nő, vagy férfi, egészséges, vagy fogyatékkal élő, milyen a származása, vagy az anyagi helyzete. Csataszög Községi Önkormányzat az esélyegyenlőségi szempontokat folyamatosan érvényesíti munkáltatói- és intézményfenntartói szerepkörben, valamint közvetlen szolgáltatásai során. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játszanak, elősegítve ezzel a község lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei lehetnek: szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bemutatása, bevezetése Általános feladataink az esélyegyenlőséggel kapcsolatban: 1. Szolidáris, összetartó társadalom megteremtése az esélyegyenlőség biztosításával, a hátrányos megkülönböztetés visszaszorításával, és a társadalmi szakadék megszüntetésével. 2. A különböző juttatásokhoz és közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Csataszög település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: -az egyenlő bánásmód, - az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az egyházfenntartó nagykörűi intézményével.

A HEP helyzetelemző részének célja 8

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

9

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi rendeletek: 1., Pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 3/2015.(II.25.) sz. rendelet 2. Gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 3/2014.(I.29.) sz. rendelet, 3. Az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről 1/2015. (II. 11.) önkormányzati rendelet, 4. A közösségi együttélés szabályairól szóló 4/2013. (III. 5) önkormányzati rendelet, 5. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről szóló 10/2000. (XII. 4.) rendelet. A törvényi előírásokon túl, a rendeletek célja, hogy településünkön olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a krízishelyzet kialakulásának megelőzését, valamint a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítését szolgálja. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekről, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi.

10

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Csataszög település hosszú táv jövőképe a nyitottság és dinamizmus, a középtávú stratégiai cél az értékőrzés és a megújulás. Csataszög település stratégiai céljait költségvetési koncepció és a gazdasági program határozza meg. A kijelölt stratégiai célok illeszkednek az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének elősegítéséhez. A következő stratégiai célokra törekszik a település: 1. A lakosság egészségi állapotának javítása. 2. A szociális ellátó rendszer továbbfejlesztése, a hátrányos helyzetű csoportok segítése. 3. Az élet- és vagyonbiztonság növelése. 4. Gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatottság javítása a humán-erőforrás fejlesztése és a fenntartható fejlődés biztosítása által. 5. Kitörési lehetőség a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásával. 6. Vonzó, esztétikus településarculat megteremtése, a helyi társadalom szabadidejének tartalmas eltöltését segítő fejlesztések megvalósítása. A fenti stratégiai célok az alábbiak szerint kapcsolódnak a kistérségi területfejlesztési alprogramokat is tartalmazó Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Programhoz, és azon keresztül tovább az Észak- alföldi régió stratégiai céljaihoz is. Az önkormányzat gazdasági dokumentumai, fejlesztési programjai és dokumentumai gondoskodnak a kijelölt fejlesztési célok megvalósításáról. A szükséges forrásokról a Gazdasági Program, a Költségvetési Koncepció rendelkeznek. 2.2 -2.3.A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a KSH TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait, helyi intézmények adatszolgáltatásait. Egyes adattáblák esetében a megadott kategóriák a meglévő adatok esetében nem értelmezhető, melyet a táblázatokban jelöltünk. Azokban az esetekben, melyekben egyáltalán nem áll rendelkezésre adat, a táblázatokban az „na.” (nincs adat) megjelölést alkalmaztuk.

11

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Mélyszegénységben élőnek tekintendő, aki tartósan a létminimum szintje alatt él. A mélyszegénység okai között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai képzettségbeli és foglalkoztatásbeli deficitekben mutatkoznak meg, - és súlyos megélhetési zavarokhoz vezethetnek. A szegénység kialakulásának okai általában a munkanélküliségre, oktatás és képzés hiányosságaira, egyéni és családi válsághelyzetekre, szolgáltatásokhoz való hozzáférések hiányosságaira vezethetők vissza. A településen jellemzően a munkanélküliség, az alacsony iskolázottság a jellemző a mélyszegénységben élők között. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. Ez az állapot az érintetteket gyorsan megbélyegzi, a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. Ma Magyarországon minden harmadik ember a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A romák nagy többsége is ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Településünkön a 2011. évi népszámlálás során 34 fő vallotta magát romának, azonban számuk ennél többre, közel (helyi adatgyűjtés alapján) 65 főre tehető. A következőkben áttekintjük a településen mélyszegénységben élők és romák jellemezőit. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy Csataszög Községi Önkormányzatnak nincs olyan rendelkezése, mely a településen személyt vagy csoportot valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt hátrányosan megkülönböztetne. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A helyi társadalomra a kiegyenlítettség, a homogenitás a jellemző. Jelentős vagyoni és életminőségbeli különbségek nem alakultak ki. A foglalkozási és képzettségbeli arányokból is ez a következtetés tükröződik. A lakosság nagy része nem jómódú, inkább szegénynek tekinthető. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből.(gyes, gyed, gyet, családi pótlék) Sok olyan család van, ahol az egyetlen bevételi forrást a szociális támogatások jelentik. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Csataszögön 61 olyan család élt, ahol csak inaktív kereső volt. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. A településünkön tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága c) közfoglalkoztatás 12

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A községben élők foglalkoztatási helyzete kedvezőtlen. Igaz, hogy a környező településeken (Szolnokon) ipari telepek vannak, de sajnos a munkalehetőség ott is véges és a nagyobb gyárak, üzemek telítve vannak. Településünkről több ember a Szolnokon található Ipari parkban található cégekhez járnak el dolgozni. (Eagle Ottawa,BSM Magyarország) Az önkormányzat becsült információi alapján Csataszög községben a férfiak elsősorban a közmunka programban, az iparban, mezőgazdaságban dolgoznak, míg a nők a környező településeken található ipari telepeken (varroda, húsüzem,vendéglátás,élelmiszeripar) és a közmunka programban vesznek részt. A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani.

Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % 2009 106 82 188 20 19 1 1 21 20 2010 108 104 212 20 19 3 3 23 22 2011 100 109 209 19 19 6 5 25 24 2012 111 103 214 6 5 6 6 12 11 2013 106 104 210 6 6 10 10 16 16

Az elmúlt év adataiból jól látható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma csökkent, köszönhető ez a önkormányzatoknál lévő közmunkaprogramoknak is. A női álláskeresők száma a férfiakéhoz képest kisebb, ennek oka lehet az, hogy a nők a kisgyermekekkel akár 3 évig is otthon maradnak, így

13

A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként

2010 2011 2012 2013 2014

nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen fő nő férfi összesen 12 20 32 6 10 20 6 6 12 6 10 16 n.a n.a. n.a

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő % férfi összesen Nő férfi összesen 5 11 50 25 10 13 50 100 3 8 83 50 5 9 67 50 n.a n.a na. n.a.

nő 6 3 5 4 n.a.

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év

18-29 évesek száma nő férfi összesen fő fő fő 2010 30 29 59 2011 26 26 52 2012 27 25 52 2013 27 22 49 2014 n.a. n.a. n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő 2 0 2 3 n.a

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő Férfi összesen % fő % fő % 1 3 0 0 2 4 1 4 n.a. n.a.

Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

Év

2010 2011 2012 2013 2014

nyilvántartott álláskeresők száma összesen Fő 32 20 12 16 n.a.

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség

8 általános végzettség

fő 2 2 1 1 n.a.

fő 14 12 4 9 n.a.

14

2014.év Település

Nyilvántartott Munkavállalási korú Relatív mutató (a nyilvántartott Eltérés az országos átlagtól, álláskeresők éves népesség száma (fő) álláskeresők aránya a átlagos zárónapi munkavállalási korú száma népességhez viszonyítva) (%)

Csataszög

10

222

4,5

1,6

A településen 2014-ben csökkent a munkanélküliség. A nyilvántartott álláskeresők átlaglétszáma 5 fővel csökkent az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma is csökkent az előző évhez viszonyítva 2 fővel.

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők személyek száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

12

6,3 %

4

33,3 %

2011

10

5,8 %

6

60 %

2012

16

9,2 %

6

37,5 %

2013

23

13,3 %

8

35 %

2014

25

N.a.

8

n.a.

A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – közlekedés

elérhetősé g átlagos ideje autóval

autóbusz járatpárok száma munkanapokon

átlagos utazási idő autóbusszal

vonat járatok átlagos száma munkanapoko n

átlagos utazási idő vonattal

Kerékpár úton való megközelíthetőség

átlagos utazási idő kerékpáron

Legközelebbi centrum

Szolnok 20 perc

19

30 perc

0

0

0

0

Megyeszékhely

Szolnok 20 perc

19

30 perc

0

0

0

0

Főváros

Budapest

1

130 perc

0

0

0

0

2014.év Település

Nyilvántartott Munkavállalási korú Relatív mutató (a nyilvántartott Eltérés az országos átlagtól, álláskeresők éves népesség száma (fő) álláskeresők aránya a átlagos zárónapi munkavállalási korú száma népességhez viszonyítva) (%)

Csataszög 10 222 4,5 1,6 Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége

15

Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma

2010 2011 2012 2013 2014

nyilvántartott álláskeresők száma fő 32 20 12 16 10

álláskeresési járadékra jogosultak fő % 0 0 8 40 12 100 5 31 10 100

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény az elmúlt években többször is módosították, melynek előírásait a Képviselő-testület a helyi rendeletekbe épített be. 2015. márciustól jelentősen átalakult Magyarországon a segélyezés rendszere. A segítségre szorulók változatlanul két helyről kérhetnek és kaphatnak szociális támogatást: a helyi önkormányzatoktól, illetve a járásoktól. A járásoknál jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. A jövedelemkompenzáló támogatás célja, hogy mindenki számára biztosítsanak egyfajta minimumot a túléléshez, ha nincs más jövedelme. A legfontosabb változás, hogy a rendszeres szociális segély megszűnt, helyette a foglalkoztatást helyettesítő támogatás állapítható meg, illetve az egészségkárosodási és gyermek-felügyeleti támogatás került bevezetésre. Az egészségkárosodottak és a gyermekük felügyeletét megoldani nem tudók ugyanazon jogosultsági feltételek mellett részesülhetnek a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermek-felügyeleti támogatásban, mint a korábbi rendszeres szociális segélyben. A különbség csak annyi, hogy nem a jegyző, hanem a járási hivatal állapítja meg az ellátást. Jelentős változás, hogy 2015.március 1-től az aktív korúak ellátását is a járási hivatalok állapítják meg a települési jegyzők helyett. A támogatást a kormányhivatal folyósítja minden hónap 5. napjáig. A kérelmek továbbra is benyújthatók a polgármesteri hivatalokban, továbbá a kormányablakoknál és a járási hivataloknál. Kikerültek a szociális ellátási rendszerből: - rendszeres szociális segély - adósságkezelési szolgáltatást - lakásfenntartási támogatás - a méltányossági közgyógyellátás, - illetve a méltányossági ápolási díj Az állam által nyújtandó ellátásokat a járási hivatalok állapítják meg. Az e körbe tartozó ellátások a következők: - aktív korúak ellátása: foglalkoztatást helyettesítő támogatás illetve az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás; - időskorúak járadéka, az ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj); a közgyógyellátás (alanyi és normatív alapú); és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. (2013. január 1-jétől a járások intézték) A támogatást központi költségvetési forrásból fizetik. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltétel-rendszerében nem történik változás. A támogatás havi összege a 2014. évhez hasonlóan 22.800,- Ft. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek továbbra is a járási hivatal munkaügyi kirendeltségével kötelesek együttműködni, a felajánlott munkalehetőséget elfogadni.

16

A rendszeres szociális segély 2015. március 1-jétől ebben a formában már nem lesz része a szociális ellátórendszernek. Helyébe egy új ellátási forma lép az egészségkárosodási és gyermek-felügyeleti támogatás. A lakásfenntartási támogatás szabályai március 1-jétől kikerültek a Szociális törvényből és települési támogatásként kérelmező a továbbiakban.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A településen 10 önkormányzati bérlakás található. Az önkormányzat egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlannal nem rendelkezik. Önkormányzati bérlakás közül 2 db szociális bérlakás. Jelenleg egy bérlakás üresen áll. A község infrastrukturális feltételei kedvezőek. Ivóvíz a lakások 99 %-ban van, gáz hálózat és szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége a település területén 100 %-os. A belterületi önkormányzati utak (Sugár út, Rákóczi út, Délibáb út) felújításra szorulnak. 2015. március 1-től az önkormányzat által adható lakásfenntartási támogatást a települési támogatás váltotta fel. A lakhatási költségekhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére, a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakhatási költségekhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás összjövedelmének 30 %-át meghaladja. Az önkormányzat lakásfenntartási költségként az alábbi kiadások ismeri el: fizetendő lakbér, albérleti díj, csatornahasználati díj, szennyvízszállítás díj, szemétszállítás költségei, villanyáram, víz- és gázfogyasztás költségei, tüzelőanyag költsége, fűtés díja. A kérelmező jövedelméhez viszonyított támogatás mértéke A kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem az érvényes öregségi nyugdíj minimum %-ában: Legfeljebb 300, azaz 85.500 Ft

Lakhatási települési támogatás összege (Ft)

Legfeljebb 200, azaz 57.000 Ft

4.500

Legfeljebb 130, azaz 37.050 Ft

5.500

3.500

17

Lakásállomány Csataszög településen db

összes lakásállomány

bérlakás állomány

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2010 2011 2012 2013 2014

129 129 129 129 129

0 0 0 0 0

szociális lakásállomány

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

10 10 10 10 10

0 0 0 0 0

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2 2 2 2 2

0 0 0 0 0

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma Hajléktalanok száma 2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0

2013

0

0

2014

0

0

Csataszög területén hajléktalan ember nem él.

Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 2010 20 2011 46 2012 46 2013 46 2014 42 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatforrás

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0 0

A táblázatban jól látszik, hogy a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma ugrásszerűen megemelkedett 2011. évtől, amely a támogatáshoz való hozzájutás jövedelemhatárának emelkedésével is magyarázható. Eladósodottság Komoly probléma az eladósodás a hátrányos helyzetű, munkájukat elvesztő, vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családokban. A szegénység jellemzője a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartozások, hátralékok felhalmozódása és a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése. Csataszög településen is vannak eladósodott családok a 2008. évben bekövetkezett gazdasági válság miatt, mely már nem csak a hátrányos helyzetű, hanem a középosztályba tartozó, devizahitellel rendelkező Az eladósodás következményein a Családsegítő Szolgálat illetve a Községi Önkormányzat a szolgáltatásokhoz való hozzájuttatással próbál segíteni. Részt vesznek közműszolgáltatókkal történő kapcsolattartásban, az elérhető támogatások igénylésében való segítésben.

18

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Csataszög településen nincsenek telepek és szegregátumok. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az önkormányzat számára kötelezően ellátandó feladati közé tartozik az egészségügyi alapellátásról való gondoskodás. Az egészségügyi alapellátás körében tartozik: a.) háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás b.) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás c.) védőnői ellátás Az egészségügyi alapellátás helyben a házi orvosi praxison keresztül, társulásban Nagykörű településsel együttesen valósul meg. A házi orvosi szolgálatot az Egészségbiztosító Pénztár finanszírozza. Az ellátás a lakosságszámtól függő fix finanszírozás, amit kiegészít a kártyával bejelentkezett betegek utáni teljesítménydíjazás. A praxis ellátása 2011-től vállalkozási formában történt. Csataszög településen hetente 2 alkalommal történik a rendelés, kedd és csütörtöki napokon. A további napokon a Nagykörűben is rendelő háziorvost a rendelőben kereshetik fel a betegek. Kisebb ellátási gondot jelent a Nagykörűben működő gyógyszertár rövid nyitvatartási ideje, valamint a készleten tartott készítmények meglehetősen limitált mennyisége. A csataszögi betegek az esetek többségében Szolnokon váltják ki a gyógyszereiket. A lakosság egészségi állapotára országosan és a településre is jellemző, hogy a megbetegedések és a halálozási adatok esetében első helyen a szív- és érrendszeri betegségek állnak. A megbetegedéseket tekintve sok olyan rizikó állapot, betegség létezik, amely időbeni felismerésével és hatékony kezelésével a szív-érrendszeri halálozások száma csökkenthető. Ilyen a magas vérnyomás és a cukorbetegség, illetve az elhízás. A gyermekeknél a leggyakoribb egészségügyi problémák az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek, melyek legfőbb oka a kalóriatöbblet miatti elhízás. A gyógyító-megelőző tevékenység keretei között folyamatos a jogszabály által előírt szűrővizsgálati és védőoltási munka. A megbetegedési veszély elhárítása céljából szervezett, nem kötelező védőoltások közül a legjelentősebb az influenza elleni oltások beadása. A háziorvosi rendelés együttműködése a partner egészségügyi és nem-egészségügyi szervezetekkel zökkenőmentes. A szakellátáshoz való hozzáférés legközelebb Szolnokon biztosítható. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: TeIR, KSH Tstar

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 17 17 18 28 Nincs adat

19

Az ügyeleti ellátás kistérségi együttműködés keretében történik a Liver08 Kft. közreműködésével. Az ügyeleti ellátás igénybevételére Szolnokon a Hetényi Géza Kórház területén van lehetőség, sürgős esetben az ügyeletes orvos a helyszínre kihívható. Fogászati rendelés a településen nem működik. A Védőnői Szolgálatot Csataszögön és Nagykörűben 1 fő főiskolai végzettséggel rendelkező, főállású közalkalmazott látja el. Székhely: Nagykörű. Hozzá tartozik a településen működő bölcsődei, óvodai, iskolai intézményegység is. A védőnő a csecsemők és kisgyermekek (0-6 éves korig), valamint várandós anyák preventív egészségügyi ellátását végzik. Továbbá az iskola-védőnői szolgálat által ellátottak köréhez tartoznak az óvoda, az általános iskola és a középiskola tanulói.. Az iskolavédőnő feladata a tanulók egészségi állapotának szűrése, követése, védőoltások előkészítése, a nyilvántartások vezetése. A járóbeteg-szakellátás Szolnokon valósul meg. A fekvőbeteg ellátás az esetek többségében Szolnokon valósul meg. Járó-beteg szakrendelést és kórházi ellátást általában a Jász-NagykunSzolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Rendelőintézetben és a Máv Kórház Rendelőintézetben vehetik igénybe a betegek. A jelenlegi egészségügyi ellátást biztosító épületek: Szebb Élet út 42 (önkormányzati rendelő) A település központjában könnyen megközelíthető helyen található a háziorvosi és védőnői ellátást biztosító épület. A feltétlenül szükséges karbantartásokon kívül nagyobb felújítás nem történt az elmúlt 50 évben. Az önkormányzat elképzelései között szerepel az orvosi rendelő berendezéseinek, orvosi műszerek, orvosi technikai felszerelések beszerzése. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz hozzáférés A prevenciós tevékenységét leghatékonyabban a védőnői szolgálat biztosítja a kötelező szűréseket elvégzik. Fogászati szűrést az iskola-egészségügyi feladatok közt a fogorvosok végeznek az oktatási intézményekkel történt megállapodások alapján. A népegészségügyi szűrővizsgálatok közül a tüdőszűrést minden év augusztusában Nagykörű településen biztosítják, ezzel is segítve azt, hogy az idős emberek ne 25 km-t utazzanak. További vizsgálatok Szolnokon végeztethetők el. A kötelező védőoltások jelentősége a településen általánosan elismert, s nem jellemző, hogy maradnának ki állampolgárok a védőoltásból. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Közétkeztetés a településen nem működik. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Sportolási lehetőség a településen nem biztosított. Az önkormányzat célkitűzése a régi sport-pálya helyén egy motocross pálya kialakítása. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 2007. október 1. napjától Nagykörű és Csataszög községekben a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Besenyszögi Központja biztosítja. A Szolgálat irodája: Csataszög, Szebb Élet út 42. sz. alatt található. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Nagykörű és Csataszög településeken A gyermekjóléti szolgálat feladatai mellett a családsegítő szolgálat feladatait is ellátja. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek, helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

20

Településünkön az észlelő - jelzőrendszer tagjai: védőnő, háziorvos, körzeti megbízott, az iskola és az óvoda gyermekvédelmi felelősei, szülői munkaközösség vezetője, a szociális és gyámügyi előadó, idősek otthonának vezetője, a bölcsőde vezetője, a családsegítő szolgálat családgondozója, jegyző, továbbá rendőrség, polgárőrség közreműködésének is jelentős szerepe van. A jelzőrendszeri tagok kölcsönösen tájékoztatják egymást a településen felmerülő problémákról, valamint segítik egymást azok megoldásában. Az együttműködés megfelelő. Az együttműködés megvalósulásának formái: esetmegbeszélések, szakmaközi konferenciák, és az éves gyermekvédelmi tanácskozás. Érintett problémák: a gyermekek agresszív, deviáns magatartása, rendszertelen iskolába járás, szülői elhanyagoló magatartás. A családgondozó folyamatos kapcsolatot tart a jelzéseket küldő oktatási intézményekkel, kollégiumokkal, Szolnok város gyermek-ideggondozójával és a kórház(ak) szociális munkásával. A családgondozó minden alkalommal megteszi a szükséges lépéseket a veszélyeztetettség megelőzésére és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Tájékoztatja a társintézmények képviselőit és az észlelő – jelzőrendszer tagjait. A gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vehetik a településen élő 0-18 éves gyermekek és családtagjaik. Utógondozás esetén a 18-24 éves korosztályhoz tartozó fiatalok. A gondozási tevékenység során a szolgáltatás kliense a gyermek, a segítségnyújtás az ő igényeire, védelmére épül. A gyermekjóléti szolgáltatások igénybe vétele önkéntesen vagy hatósági kötelezettséggel történik. A gyermekjóléti alapellátás az önkéntességre épül, a védelembe vétel a hatóság elrendelésére, kirendelt családgondozó közreműködésével működik. A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenységét ( nem halmozott adat) az alábbi táblázat tartalmazza. 2014. év. Gondozási esetek összesen

Gyerekek száma

Családjaik száma

Csataszög

Csataszög

3

2

védelembevétel

0

0

átmeneti nevelt

2

2

Családba fogadás

1

1

alapellátásban

Ebből

A családgondozó meglátogatja otthonukban a családokat. A családlátogatások száma: 10 alkalom. A családlátogatások fontos szerepet töltenek be a családgondozásban. A családlátogatások alkalmával jobban megismerhetjük a családok működését, a gyermekek otthoni szokásait, szabadidős tevékenységeit, feladatait a munkamegosztásban, a szülők nevelési stílusait és eszközeit. Lehetőség szerint minél gyakrabban folytatok családlátogatást, melynek során feljegyzéseket készítek minden esetben a tapasztaltakról. Ezért nagyon fontos a szülők által a pozitív családmodell kiépítése, mivel a család értékközvetítő rendszerként fogható fel és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen értékeket közvetít a

21

felnövekvő gyermeknek. A család épsége, az otthon érzelmi biztonsága adhat jó alapot az azonosulási folyamatok számára. A Gyermekjóléti Szolgálat a korábbi évekhez hasonlóan, 2014.évben is részt vett a nyári gyermekétkeztetés megszervezésében. 25 gyermek részére, a pályázat egész időtartama alatt biztosított volt a napközbeni felügyelet, és a tartalmas programok. A délelőtti programokat, foglalkozásokat a középiskolás önkéntesek segítették. A családsegítő is tevékenyen részt vett a szervezésben és a lebonyolításban. A szolgálat a gyermekek részére szervezett programok közvetítésében és szervezésében is tevékenykedett. A családgondozó az elmúlt évben is szervezett ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó kézműves foglalkozásokat. A segítő tevékenység nagy felkészültséget, toleranciát igénylő munka. Folyamatos fejlődést, megújulást kíván, melyet az új módszerek megismerésével adaptálásával, közös munkával lehet elérni. A 2014- es évben a szolgálat éves forgalma 46 fő volt (halmozott adat) a településen, a szolgáltatási igénybe vevők száma 14 fő (nem halmozott adat). 3 fő régi és 11 új ügyfél. 2014-ben legtöbbször lelki-mentális és családi, kapcsolati problémával fordultak az emberek a szolgálathoz, ill. kértek segítséget. Ügyintézés és információkérés igen kevés alkalommal történt, mivel az önkormányzati dolgozók a hét többi napján nagyban segítik a hozzáfordulókat. 2014. év

Probléma típusa

Esetek száma

Lelki- mentális

31

Életviteli

7

Családi- kapcsolati

24

Anyagi

8

Foglalkoztatással kapcsolatos

5

Egészségkárosodás következménye

0

Ügyintézéshez segítségkérés

2

Információ kérés

0

Összesen

77

22

A települési önkormányzat a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Besenyszögi Központján keresztül az alapellátás keretében szociális házi segítségnyújtást és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít. A házi segítségnyújtásra igény ezidáig még nem merült fel a településen. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonában élő, egészségi állapota és szociális helyzete miatt rászoruló, a segélyhívó készülők használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, ill. pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres koordinátori feladatokat a tiszasűlyi telephelyvezető látja el. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás finanszírozásával nagy gondok vannak, hiszen erre a feladatellátásra pályázaton nyert összeg rendkívül kevés, ezért a településeknek hozzá kell járulni.

Ellátás megnevezés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Csataszög

2011. évi létszám

2012. évi létszám

2013. évi létszám

2014. évi létszám

3

3

3

2

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A területi ellátórendszer elemei mindenki számára hozzáférhetők, egységes, egymásra épülő szolgáltatásokat nyújt folyamatos és megbízható módon. A pénzbeli ellátások és a közszolgáltatások szervezése során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoporthoz tartozókat. Ez részben szabályozási eszközökkel, részben eljárások bevezetésével, részben a nyilvánosság eszközeinek alkalmazásával történik. Az önkormányzat a krízishelyzetbe került személyeket soron kívül átmeneti segélyben részesíti, vagy természetbeni segítséget nyújt.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A település kulturális életének központja a Könyvtár illetve a Művelődési Ház. A könyvtár fontos szerepet tölt be az alapvető információszolgáltatásban. 2013-tól az önkormányzat a jogszabályi és anyagi feltételek miatt a könyvtárat nem tudja működtetni A könyvtári ellátás biztosítása azonban kötelező feladat. A település a Jász-NagykunSzolnok Megyei Könyvtárellátási Szolgáltató rendszerhez csatlakozott. Az önkormányzatnak nincs lehetősége arra, hogy külön-külön dolgozót alkalmazzon a művelődési ház és a könyvtár karbantartására, felügyeletére, 2013-2014.évben kulturális közfoglalkoztatott útján oldottuk meg ezen feladatokat. A könyvtár az önkormányzati épület I. emeletén található, sajnos ennek akadálymentesítése nem

megoldott. A települési önkormányzat célja: Művelődési ház felújítása, fűtés kialakítása. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)

23

A településen a kisebbségi és többségi társadalom együttélése hosszú időre vezethető vissza. Konkrét etnikai konfliktusokról nem beszélhetünk, de problémát jelent az egymás mellett élésben a különböző életmódból, kulturális különbözőségekből eredő sajátosságok, a rendezetlen lakáskörülmények, az állattartás problémái, melyek kezelése kihívást jelent a polgároknak és az önkormányzatnak is. A lakosok igen magas hányada nem tud különbséget tenni az abszolút, illetve relatív szegénység között. A településen jellemzően a megélhetési (alapvető élelmiszerek, fűtés stb. hiánya) problémákkal küzködők létszáma a magas ez, az abszolút szegénység, azonban vannak, akik egy új telefon, vagy egy harmadik kabát megvásárlásának hiánya miatt magyarázzák meg szegénységüket, ami már a relatív szegénységbe tartozó. Önkormányzatunk rendelet szerinti támogatásaival elsősorban az abszolút szegénységgel küszködők életminőségén igyekszik javítani. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Csataszög lakóira jellemző az adományozás. A településen a lakosság a Magyar Vöröskereszt segítségével ruhákat gyűjtött, amelyeket a Kárpátaljai árvízkárosultaknak küldtünk meg. Továbbá a helyi lakosok rész vesznek az évente 3 alkalommal megrendezendő véradáson Kőteleken.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünkön a 2011. évi népszámlálás során 34 fő vallotta magát romának, azonban számuk ennél többre Becsülhető. Csataszög településen 2014. október választások alkalmával alakult meg a Csataszög Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat. 2014. évben élelmiszer adomány szereztek a közösségnek, 2015. évben pedig ruha adományt osztottak szét nem csak a roma lakosság körében. 2015. évben megrendezték az I. Roma falunapot. Fórumok keretein belül igyekeznek a lakossági kulturális különbözőségeken csökkenteni, ezzel a konfliktusmentes, ugyanakkor generációt tisztelő együttélés szabályait népszerűsíteni.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A szegénység az elszegényedés folyamatának felszínre kerülő problémái között a lakosság munkaerő-piaci helyzete, a munkanélküliségből eredő problémák, illetve a lakhatással összefüggő problémák, a hátralékok felhalmozódása a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése szerepel.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség Szakképzettség hiánya, nem a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzettség Munkalehetőségekről való információ hiánya A könyvtár épülete nem akadálymentes.

Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása. Képzések szervezése/együttműködés a munkaügyi központtal. Állásbörze létrehozása helyben Teljeskörű akadálymentesítés, településrendezési tervben rögzített. Akadálymentesítés,. településrendezési tervben rögzített Egészségügyi szűrések népszerűsítése, , mentálhigiénés programok szervezése , szűrővizsgálatok helyben megrendezése.

Orvosi rendelő részben akadálymentes. A lakosság egészségügyi állapota nem megfelelő.

24

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Csataszögön nincs működő iskola, óvoda, bölcsőde. A gyerekek a Nagykörűi Bölcsödébe és Nagykörűi Petrovay György Katolikus Óvoda és Iskola intézményébe járnak át naponta, menetrendszerinti buszjáratokkal.

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. Törvényében kihirdetette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007.(V.31.) sz. határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 20072032” Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobb an sérülnek. Csataszögön az állandó népesség száma 2015. január 1.jén 328 fő volt, ebből:

0 éves 1 éves 2 éves 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves 8 éves 9 éves 10 éves 11 éves 12 éves 13 éves 14 éves 15 éves 16 éves 17 éves 18 éves Összesen:

2 Fő 8 Fő 2 Fő 7 Fő 6 Fő 3 Fő 4 Fő 6 Fő 7 Fő 4 Fő 3 Fő 6 Fő 4 Fő 4 Fő 4 Fő 1 Fő 4 Fő 5 Fő 10 Fő 90 Fő

A 0-18 éves korosztályhoz tartozók száma összesen 90 fő, mely az összlakosság 27 %-át jelenti. Az ellátórendszer támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat s emellett a megelőző tevékenységét a szociális, köznevelési, egészségügyi keresztül és együttműködve tudja végezni. Elmondható, hogy a településen a gyermekvédelmi alapellátások jól működnek, a gyermek- és ifjúságvédelem a gyermekekkel foglalkozó intézményben jelen van. A gyermekek, az iskoláskorúak ellátása, esélyegyenlősége az egyenlő bánásmód szerint jól működik.

25

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a)a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b)a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c)a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű a)az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az a)-c)pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll A veszélyeztetettség olyan – gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembevétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő, vagy mástörvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetében mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. Településünkön biztosított pénzbeli ellátások: - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás - Óvodáztatási támogatás - Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése - A menetrend szerinti helyi autóbusz közlekedésben résztvevő általános iskolás diákok támogatása - Települési támogatás Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: - Gyermekjóléti szolgáltatás

26

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Szociális rászorultság alapján a jegyző által megállapítható ellátás. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményére, évente két alkalommal pénzbeli támogatásra, továbbá a külön jogszabályokban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítják meg, míg a kiegészítő illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban akkor részesítheti a családot az önkormányzat, illetve az illetékes jegyző, amennyiben a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan Kiegészítő beteg gyermekvédelmi fogyatékos támogatásban gyermekek részesítettek száma száma 2010 52 0 0 2011 49 0 0 2012 57 0 0 2013 51 1 0 2014 47 1 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, b) a tárgyév november 1–jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. Minden év augusztusában és novemberében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők Erzsébet utalvány formájában természetbeni támogatást kapnak. Természetbeni támogatás 2013-2014 Időpont

Gyermekek száma

Családok száma

Összeg / Ft

2013.08.01.

49

23

284.200

2013.11.01.

52

24

301.600

2014.08.01.

49

22

284.200

2014.11.01.

44

20

255.200 27

2012-ben kiegészítő és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem nem érkezett. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A szociális segélyek mellett sokan csak a gyermekek után járó ellátásokból élnek (pl. családi pótlék, gyermekgondozási segély, stb.), azonban erről a körről hivatalos információval nem rendelkezünk.

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Az ingyenes vagy a kedvezményes támogatások köre kiszélesedett az elmúlt években. A támogatások zöme a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Ingyenes 50 százalékos étkezésben mértékű résztvevők kedvezményes száma iskola étkezésre 1-8. jogosultak száma 1évfolyam 13. évfolyam 2014 12 17 4 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Nyári Óvodáztatási étkeztetésbe támogatásban n részesülők részesülők száma száma

20

6

27

2010-2013 közötti időszakra adatokkal nem rendelkezünk. Elmondható, hogy minden család igénybe veszi a számára járó ingyenes étkezést és kedvezményeket, a szociális ügyintéző minden esetben felhívja a figyelmüket a kedvezmény lehetőségére illetve annak igénybevételére.

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Településünkön nem releváns.

4.2 Szegregált, esélyegyenlősége

telepszerű

lakókörnyezetben

élő

gyermekek

helyzete,

Csataszög településen szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermek nincs.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

valamint

A korábbiakban bemutatottak szerint az önkormányzat teljes körűen biztosítja a településen az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat és ellátásokat. Szakellátások jellemzően a megyeszékhelyen, Szolnokon elérhetők. A célcsoport számára legnagyobb segítséget a Mozgáskorlátozottak Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének helyi csoportja nyújtja. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A Védőnői Szolgálatnál a településen 1 fő főiskolai végzettséggel rendelkező, főállású közalkalmazott látja el Csataszögön és Nagykörűben a területi munkát. Hozzájuk tartozik a településen működő bölcsődei, óvodai, iskolai intézmények. A védőnők csecsemők és kisgyermekek (0-6 éves korig), valamint várandós anyák 28

preventív egészségügyi ellátását végzik. Illetve az iskolai védőnői szolgálatot is. A terhes kismamák szakorvosi, helyben történő ellátását a Mozgó Szakorvosi Szolgálat nőgyógyásza végezte kéthetente, azonban 2015. március 1-től ez megszűnt (szakorvos hiány miatt), így a kismamáknak a terhesség ideje alatt minimum 4 alkalommal a Hetényi Géza Kórház Rendelőintézet Terhes-gondozóját kell igénybe venni. Az iskolavédőnő feladata a tanulók egészségi állapotának szűrése, követése, védőoltások előkészítése, a nyilvántartások vezetése. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A településen betöltetlen gyermekorvosi vagy háziorvosi praxis nincs. A gyermekorvosi ellátás biztosítását a háziorvos látja el, mivel vegyes háziorvosi praxis működik a településen. A csecsemő tanácsadás Csataszögön nincs, a Nagykörűi Orvosi Rendelőben történik. c) gyermekjóléti alapellátás A településen a gyermekjóléti alapellátásról a Szolnok Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Besenyszögi Központján keresztül gondoskodik. A gyermekjóléti szolgálat a gyermekjóléti alapellátások biztosításával hozzájárul a gyermek testi, érzelmi, értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez, valamint a kiemelt gyermek családjába való visszahelyezéséhez. Az intézmény szakemberei családgondozói feladatokat látnak el, ellátásokat közvetítenek, és szervezési tevékenységet végeznek. A szolgálat feladatai: - A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: - tájékoztatás a gyermeki jogokról, támogatások formáiról, az azokhoz való hozzájutás segítése - családtervezési, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó szolgáltatások, és az ezekhez való hozzájutás lehetőségeinek biztosítása - szociálisan válsághelyzetben lévő anya segítése, támogatása - szabadidős programok szervezése - hivatalos ügyek intézésének segítése A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: - a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, magánszemélyek és nem állami szervek bevonásával - veszélyeztetettséget megelőző okok feltárása, és azoknak adekvát javaslat készítése - a szolgálat feladatait a következő intézményekkel összehangoltan végzi: védőnői szolgálat, gyermekorvosi szolgálat, az óvoda és az iskola gyermekvédelmi felelőseivel, rendőrség, egyházi –és társadalmi szervezetek A kialakult veszélyeztetettség elhárítása érdekében: - családgondozás a családban előforduló működési zavarok ellensúlyozására - családi konfliktusok megoldásának elősegítése - egészségügyi és szociális ellátás valamint hatósági intézkedések kezdeményezése - javaslat a gyermek családból való kiemeléséhez

29

Egyéb feladatok: a településen élő gyermekek szociális helyzetének, veszélyeztetettségének folyamatos kísérése a gyermek panaszainak meghallgatása, a szükséges intézkedések megtétele a védelembe vett gyermek, gondozási nevelési tervének elkészítése felkérésre környezettanulmányt készítése folyamatosan kapcsolatot tartás a nevelési oktatási intézményekkel, segítve azokat gyermekvédelmi feladataik ellátásában. A Gyermekjóléti Szolgálat legtöbb esetben az oktatási intézményektől (óvodák, iskolák) értesül a veszélyeztetett gyermekekről. Elsősorban a pedagógusok és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök jelzései alapján veszik fel a kapcsolatot a családokkal, de érkezhetnek jelzések a jelzőrendszer többi tagjától is (rendőrség, gyámhivatal, háziorvos, védőnő, illetve más gyermekjóléti szolgálat). A jelzés után intézményünk családgondozója felveszi a kapcsolatot a családdal (személyesen, telefonon vagy levélben). A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében kapcsolatot tart az oktatási intézménnyel, szükség esetén pszichológus segítségét is felajánlja a családnak. Tájékoztatást ad az igénybe vehető szociális ellátásokról, ügyintézésben, kérvények kitöltésében nyújt segítséget. Amennyiben a családgondozó úgy látja, hogy a veszélyeztetettség továbbra is fennáll, tehát alapellátás keretén belül nem szüntethető meg, akkor kezdeményezi a gyámhatóságnál a gyermekek védelembe vételét. 2014. évben Csataszögön védelembevétel nem történt. Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek száma szerint (2014. évi adat):

Probléma típusa

Esetek száma

Lelki- mentális

31

Életviteli

7

Családi- kapcsolati

24

Anyagi

8

Foglalkoztatással kapcsolatos

5

Egészségkárosodás következménye

0

Ügyintézéshez segítségkérés

2

Információ kérés

0

Összesen

77

Csataszög településen bölcsőde nem működik, a helyi gyermekek Nagykörűben és Szolnokon veszik igénybe a bölcsődei ellátást. A Nagykörűi Bölcsőde 2012. november 12.óta működik

30

Nagykörűbe járó bölcsődések száma

Mindösszesen

Szolnokra járó bölcsődések száma

2012.június

0

0

0

2013. június

3

0

3

2014. június

6

2

8

2015. június

2

1

3

A Nagykörűi Bölcsőde 2012. november 12. óta működik, a táblázatból is jól látható, hogy a helyi szülők a Nagykörűi Bölcsődébe íratják be inkább gyermekeiket, elsősorban a lakóhelyhez 8 km-re lévő távolság és a bölcsődei nevelők-dadák ismeretsége miatt. A bölcsőde szoros kapcsolatot ápol a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival: a gyermekjóléti szolgálattal, a védőnői szolgálattal, a háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálat szakembereivel, akik az intézményt rendszeresen látogatják. d) gyermekvédelem Csataszögön a gyámhatósági feladatokat 2013. január 1-jétől a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Gyámhivatala látja el, a járási hivatal kirendeltsége keretében. A korábban a jegyző hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi feladatokat – védelembe vétel, iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése és szüneteltetése, ideiglenes hatályú elhelyezés – 2012. évtől szintén a járási gyámhivatal látja el. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A településen krízishelyzetben igénybe vehető intézmény nem működik, a helyzet megoldásában a szociális ellátórendszer nyújt segítséget. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A gyermekek és fiatalok egészségnevelése elsősorban az oktatási intézményekben zajlik tanórai keretekben és projekt napokon. A művelődési ház a gyermeknap és falunap alkalmával szervez, közreműködik és lebonyolít (éppen mire van szükség) gyermekeknek szóló előadásokat, játékokat, kézműves tevékenységeket. Kimondottan gyerekeknek szervezett programok a különböző játszóházak, ezen programok a könyvtár helyiségében kerülnek megrendezésre. Ilyen például: karácsonyi, húsvéti, szünidei kézműves foglalkozások, melyeket minden évben megtart kulturális közfoglalkoztatott vagy külsős (gyermekjóléti szolgálat vezetője) felkérésével. Főleg a gyermekek számára szervezett könyvtári rendezvények esetében törekszenek arra, hogy a megvalósítás minél kreatívabb, a részvevők számára minél szórakoztatóbb legyen. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekétkeztetésről vállalkozó Nagykörüben a gyermekvédelmi törvényben előírt normatív kedvezmények útján gondoskodik. Az önkormányzat fenntartásában működő saját konyhával önmaga, a bölcsőde, az óvoda és az általános iskola számára is biztosítja a gyermekek étkeztetését. A nyári étkeztetés lebonyolításáról pályázat útján szintén ő gondoskodik. A nyári étkeztetéssel egyidejűleg a gyermekek szabadidős programjainak megvalósítását a helyi könyvtáros és kulturális feladatokkal megbízott látja el.

31

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Hátrányos megkülönböztetés nem történt, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt eljárásra nem került sor, jelzéssel nem éltek. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A Gyermekétkeztetési Alapítvány EU Élelmiszersegély Programja keretében 2013. évben 1 alkalommal kapott a település élelmiszer adományt, mely elsősorban tartós élelmiszereket (liszt, tészta, konzervek, keksz stb.) tartalmazott. A szállítmány szétosztása rászorultság alapján történt. Az élelmiszer szétosztásában az előző évekhez hasonlóan a polgármesteri hivatal munkatársai közreműködtek.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Csataszögön oktatási-nevelési intézmény nem működik. Az oktatás-nevelési feladatokat ellátó Nagykörű településen működő általános iskola alapító okirata rendelkezik a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátásáról (SNI-s stb.). A nagykörűi Petrovay György Katolikus Általános Iskola alapító okiratában foglaltak szerint az óvodában és iskolában integráltan nevelhető az: - enyhébb fokú testi fogyatékos - érzékszervi fogyatékos (látás, hallás, kivétel a vak és siket gyermek) - enyhe értelmi fogyatékos - beszédfogyatékos - több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos (kivétel a halmozottan testi, érzékszervi fogyatékos) - autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszihés fejlődési zavarral (súlyos tanulási-, figyelem vagy magatartászavarral) küzd.

Általános iskolában tanulók száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma

általános iskolások száma

fő

fő

fő

2014/2015 21 Forrás: Helyi adatgyűjtés

16

37

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Helyben nem releváns, mivel nincs nevelési intézmény. A nagykörűi általános iskolában heti 4 órában pszichológus, heti 20 órában fejlesztő pedagógusok és heti 2 órában logopédus foglalkozik a rászoruló gyerekekkel. 32

A pszichológus tart egyéni, közösségi, családi terápiát és a nyolcadik osztályosok esetében felméréseket végez a továbbtanulási orientáció elősegítésére. 2 fő fejlesztő pedagógus foglalkozik a szakértői véleményben meghatározott heti 1, 2 vagy 3 órában a BTMN-s és SNI-s tanulókkal. A logopédus pedig heti 2 órában foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel. Az óvodában hetente két alkalommal 2-2 órát foglalkozik a gyógypedagógus a kijelölt gyermekekkel.

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció A településen nem működik óvoda és iskola.

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérése . Nem releváns.

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nem releváns.

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A Művelődési Ház télen nem használható, fűtés hiánya végett. Hátrányos,halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma nőtt

Pályázat a Művelődési Ház felújítására, fűtés korszerűsítésére. Nyári gyermekétkeztetés, és programok szervezése.

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nemek közötti esélyegyenlőséget Európai Uniós irányelvek és további törvények is biztosítják. Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében azonos jogok illetik meg. A nőket és férfiakat egyenlő bánásmód illeti meg a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel, a szociális biztonság, stb. területén. A nők teszik ki a népesség felét, és sajátos problémáik alapvető társadalmi kérdéseket érintenek. Csataszögön a nők magasabb arányban vannak jelen, mint a férfiak, de mégis a két nem közötti különbség elhanyagolható mértékű. A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak: - 45 év feletti nők a változó képzettségi követelményeknek - a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, - a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt.

33

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők gazdasági, a munkaerő-piaci speciális helyzetét többek között az adja, hogy egyszerre több szerepet töltenek be a mindennapi életben, egyszerre kell helytállniuk a munkahelyen és a családjukban. A kettős szerep miatt sokszor plusz terhek nehezednek rájuk, s ez a szerepek összehangolása néha nehézséget jelenthet mindkét fél számára. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A nők munkaerő-piaci hátránya összetett, nehezen vizsgálható jelenség, kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetük számos okra vezethető vissza. Ilyen többek között az anyaság, az iskolázottság, az életkor. A település demográfiai adatai alapján megállapítható, hogy a nők száma Csataszögön magasabb, mint a férfiak száma, a település lakosságának 51 %-a nő. A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Munkanélküliség a nők körében Munkanélküliek száma férfiak

nők

2010

1

20

2011

3

20

2012

6

19

2013

6

6

10

6

2014 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Csataszögön kifejezetten a nők foglalkoztatást segítő és képzési program jelenleg nem zajlik. A közfoglalkoztatásban munkanélküli nők is részt vesznek, elsősorban az intézményeknél kisegítő, takarító illetve a Startmunka Mezőgazdasági Programjában.

c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A nők elhelyezkedési esélyeit csökkenti az alacsony iskolai végzettség, a származás, etnikai hovatartozás, vagy ha hátrányos helyzetű kistérségekben élnek. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akiknél ezek a tényezők együttesen jelentkeznek. Az alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedési lehetősége a településen alacsony, elhelyezkedési esélyt a közfoglalkoztatás, valamint a környező településeken (Szolnok) működő, betanított munkára képzetlen munkaerőt alkalmazó ipari létesítmények jelenthetik. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők munkaerő-piaci hátrányos megkülönböztetése nehezen vizsgálható jelenség, megmutatkozhat a munkára való jelentkezéskor (ha a munkakör betöltésére mindkét nem képviselője alkalmas, azonos kvalitásokkal rendelkeznek, a munkáltató mégsem szeretne nőt alkalmazni), az azonos munkáért járó eltérő bérezésben, vagy az előmeneteli lehetőségek szűkösségében.

34

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az Ebktv. pedig megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is. Településünkön hivatalos észrevétellel nem éltek a foglalkoztatás területén jelentkező hátrányos megkülönböztetésről.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A kisgyermeket nevelő nők és férfiak esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A községben nem működik olyan intézményhálózat, amely a gyermekek nappali ellátását biztosítja. A bölcsődei, óvodai és iskolai ellátás helyben nem biztosított. A gyermekek a nagykörűi és szolnoki oktatási-nevelési intézményekben járnak. Nem merült fel probléma ellátatlan gyermek kapcsán, illetve elutasított felvételről. A 2012. évben átadot Nagykörűi Cseresznyemag Bölcsőde 26 férőhelyes, kétcsoportos bölcsőde. A bölcsődei ellátottak száma folyamatosan emelkedik, az átlaglétszám 2014. évben naponta 12 fő. A bölcsőde 20 hetes kortól 3 éves korig fogad gyermekeket, és ha a gyermek 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető-gondozható a bölcsődében. Ha augusztus 31. után tölti a 3. életévét, akkor a szülő dönti el, hogy marad-e még a bölcsődében, mert 2,5 évesen már az óvoda is felveheti. A 2013-2014-es nevelési évben a beíratott gyermekek létszáma 22 fő, területi elosztása: Nagykörű: 14 fő Csataszög: 6 fő Hunyadfalva: 1 fő Kőtelek: 1 fő A Nagykörűi Cseresznyevirág Katolikus Óvoda 75 férőhelyes három korcsoporttal működik és a helybeli gyermekek mellett a csataszögi és hunyadfalvai gyermekek ellátását is biztosítja. A 2013-2014-es nevelési évben a beíratott gyermekek létszáma 58 fő, területi elosztása: Nagykörű: 35 fő Csataszög: 14 fő Hunyadfalva: 8 fő Kőtelek: 1 fő

A településen nincs olyan kezdeményezés, ami a családbarát munkahelyek kialakítását, a nők alternatív foglalkoztatását segítő, a családi kötelezettségeknek való megfelelést segítő vállalkozásokat elismerné, ösztönözné. A településen élők többsége a Szolnoki Ipari parkban tud elhelyezkedni, ahol a három műszakos munkarend van kialakítva. Sajnos az édesanyák, főleg ha egyedülálló szülők is egyben, ezen munkalehetőséget nem tudják elfogadni, hiszen a gyermek elhelyezése nem biztosított. Idővel kialakításra kerülhet – amennyiben közfoglalkoztatási program, vagy pályázati forrás lehetőséget biztosít – un. Szabadidős központ kialakítására pl. a művelődési ház épületén belül. Ezzel a lehetőséggel a nem óvodás korú gyermekek előízben nyári szabadidős programjainak megszervezésére kerülhetne sor, segítve ezzel a dolgozó, egészségében korlátozott szülők esélyegyenlőségének érvényesülését.

35

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnő nyilvántartja a körzetében bejelentett lakcímmel rendelkező/életvitelszerűen élő várandós anyákat. Célzott és szükséglet szerinti gondozást végez családlátogatás és védőnői tanácsadás keretén belül. A védőnői szolgálat nemcsak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem feladata a kismama (gyakorlati és lelki) segítése, hogy ezzel támogassa a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. A védőnő kapcsolatban áll a családdal, a kisgyermekellátó intézményekkel és a gyermekorvossal is, így adott településen árnyalt képpel rendelkezik a családok gyermekellátási és nevelési helyzetéről. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

2010 2011 2012 2013 2014

védőnők száma 1 1 1 1 1

0-3 év közötti gyermekek száma 19 16 28 22 Nincs adat

átlagos gyermekszám védőnőnként 19 16 28 22 Nincs adat

Forrás: Teir,KSH 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak a nemzetközi és országos statisztikák alapján sokkal jelentősebb mértékben jelenlévő probléma, mint gondolnánk. A helyi rendőrség és bíróság számszerű adatai tükrözhetik, hogy a bántalmazottak milyen mértékben mernek, illetve tudnak jogi segítséget kérni. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy leggyakrabban a rendőrség riasztására is csak végső esetben kerül sor, az esetek jellemzően rejtve maradnak. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat adatai szerint a nőket érintően családon belüli erőszak problémájával 2012-2013-2014. évben senki nem fordult a szolgálathoz. Gyermekeket ért családon belüli bántalmazás esetében viszont 2013-ban 1 alkalommal volt szükség intézkedésre, 2 gyermeket érintően.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen krízishelyzetben igénybe vehető intézmény nem működik. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tud segítséget nyújtani, családsegítés keretében. A megyeszékhelyen a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat működteti a 40 férőhelyes Családok Átmeneti Otthonát a Szolnok, Kőrösi út 1/3. szám alatt. Azon otthontalanná vált gyermekes családokról gondoskodnak, akiknek az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket/gyermekeket emiatt el kellene választani szülőtől/szülőktől Céljuk, hogy a családok kialakítsák saját életterüket, és kikerülésük után hasznos tagjává váljanak társadalomnak, megtanulják környezeti erőforrásaik felkutatását, és felhasználását, lehetőséget kapjanak a önállóságuk, személyiségük ill. felelősségtudatuk fejlesztésére. Az intézményben élő gyermekek biztonságérzetének megerősítése, képességeik kibontakoztatása, szüleikkel való kapcsolattartás javítása, a közös programokkal a családokon belüli kapcsolatok erősödése. Ennek érdekében az alábbi szolgáltatásokat nyújtják: • Egyéni és családgondozás • Életvezetési tanácsadás • Csoportos foglalkozások gyerekeknek, felnőtteknek külön – külön, és közösen is • Pszichológus által nyújtott szolgáltatások 36

• Egyéni tanácsadás • Családterápia • Csoportvezetés

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A helyi közéletben, a közösségi programok szervezésében is részt vesznek a nők. Képviselőtestület tagja 2010 2011 2012 2013 2014

Férfi 5 5 5 5 4

Nő 0 0 0 0 1

Forrás: Helyi adatgyűjtés

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezésekről nehéz beszélnünk, mivel az önkormányzat nagyon kevés adattal rendelkezik a problémák tekintetében, illetve a nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem könnyű objektíven, tényszerűen regisztrálni. Az önkormányzatnak az egészségügy, oktatás, területfejlesztés, foglalkoztatás, gazdaság, a helyi politika kultúra terén a szolgáltatások kialakítása során tekintettel kell lenni a nemek eltérő helyzetére és szükségletére, és törekedniük kell speciális, éppen nemük miatt jellemző problémák megoldására. A sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő: még ma is sokan vallják – vidéki kistelepülésen hangsúlyozottan - , hogy a nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerőpiacon. Ezt a szemlélet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák. Az elmúlt időszakban 3 édesanya szerezett a kisgyermek-felügyelő szakképzettséget, az önkormányzattal fennálló közfoglalkoztatási jogviszony ideje alatt szerezték meg végzettségüket. A Csataszög Községi Önkormányzat 2013-2014.évben a Start Mezőgazdasági Munka Program keretében szép számmal tudott női munkaerőt bevonni, ezt igazolja az elmúlt 2 év csökkenő női munkanélküliek száma is. Amennyiben igény van rá, kialakításra kerülhet akár a közfoglakoztatási program megvalósítása során az eltérő munkarend kialakításának lehetősége is.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Gyes-en,gyet-en lévő anyukák/nők részmunkaidős foglalkoztatása nem megoldott.

Részmunkaidős közfoglalkoztatás szervezése. Eltérő munkarend kialakításának lehetősége. Szabadidős programok szervezése a ’kulcsos’, felügyelet nélküli gyermekek elhelyezése.

Alacsony vagy nem piacképes végzettség

Képzések, továbbképzések biztosítása keresletkínálat figyelembevétele mellett. 37

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A magyar társadalom elöregedő társadalom. Az elöregedés kihívásaira adott válaszok az „aktív öregedés” , ezért nálunk is egyre inkább a figyelem központjába került. 2015. január 1. napján Csataszög lakosságának 33 %-a 60 év feletti. Az idősek helyzetére jellemző, hogy kevesebb a házasok száma, nő az özvegyek, egyedül élők száma. Az időskorra jellemző a szellemi és fizikai aktivitás csökkenése, önellátó képességük beszűkülése, a betegségek megjelenése. Az egyedüllét miatt gyakori a depresszió és a dementia kialakulása. Általános tendencia, hogy a megélhetési gondok miatt az eltartó családtagoknak megnőtt a munkával töltött idejük, kevesebb időt tudnak az idős családtagokra fordítani. Az idősek nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, a társadalombiztosítási rendszer saját jogú és hozzátartozói nyugellátásokat biztosít számukra. A saját jogú nyugellátások körébe tartozik az öregségi nyugdíj és a rehabilitációs járadék. Hozzátartozói nyugellátás pedig az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, valamint az özvegyi járadék.

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban összes nyugdíjas részesülő férfiak száma részesülő nők száma 2010 56 53 109 2011 47 52 99 2012 41 51 92 2013 39 48 87 2014 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar A Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. Csataszög településen 2010-2015 közötti időszakban időskorúak járadékában részesülő nem volt.

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idősek foglalkoztatását tekintve általános jelenség, hogy 55 év felett nehéz elhelyezkedni, munkát találni. Az Flt. 24. §-a értelmében a nyugdíjazáshoz közel álló álláskereső részére nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Emellett viszont jellemző az a tendencia is, hogy a már nyugdíjas személyek a nyugdíj mellett kereset kiegészítésként munkát vállalnak, illetve korábbi munkahelyük a nyugdíjazást követően is tovább foglalkoztatja őket. Ennek motivációja a foglalkoztatók részéről a munkavállaló után fizetendő munkaadói járulékok alacsony összege lehet. 2013 júliusától az állami szférában nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést is egyidejűleg a munkavállalók.

38

b) tevékeny időskor 2014-ben TÁMOP 6.1.2.11/3-2012-0050 számú „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház – Rendelő Intézet Szolnoki Kistérségi Egészségfejlesztési Programja” elnevezésű projekt által került sor a településen egy nyugdíjas klub létrehozása. A Nyugdíjas Klub feladata az idősek közösségben tartása, aktivitásuk megőrzése és támogatása. 14 hónapon keresztül havi 1 alkalommal kellett szerveztünk programokat vegyes tematikával az időseknek.(Előadó: háziorvos, természetgyógyász, reflexelógus, rendőrség, fogyasztóvédelmi felügyelőség, védőnő stb.) Pályázat keretén belül Szolnoki Kistérségi Egészségfejlesztési Programja a klub támogatását 2015. február 28. napjáig finanszírozta, azonban továbbra is minden hónapban rendezünk nyugdíjas klub összejöveteleket a helyi időseknek. A Csataszögi idősekről általában elmondható, hogy nehezen szánják rá magukat arra, hogy összejövetelekre eljárjanak, beszélgessenek, mindenféleképpen előadást, programot kell szervezni számukra, mert csak egy szimpla „beszélgetős tea-délutánra” nem jönnének el. A havi átlag nyugdíjas klub szám: 7-8 fő, amelyet növelni szeretnénk. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő-piaci diszkriminációnak, tehát nehezebben helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. Önkormányzatunk igyekszik figyelemmel kísérni a TÁMOP pályázatokat az 50 év felettiek alkalmazására.

6.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az előző célcsoportoknál bemutatottaknak megfelelően a település időskorú lakói helyben hozzáférnek az egészségügyi alapellátásokhoz. A háziorvosok az egészségi állapottól, illetve sürgős hívásra otthonukban is ellátják a betegeket. Szakellátások igénybevételére Szolnokon van lehetőség, beutazásban segítséget nyújt a mentőszolgálat, a betegszállítók, illetve a településen működő támogató szolgálat. A helyi közlekedésben szintén a támogató szolgálat nyújt segítséget, vagy az önkormányzat által üzemeltetett helyi buszjáratot vehetik igénybe, mellyel a városi intézmények, üzletek, szolgáltatók, vasútállomás elérhető. Támogató szolgálat: „Esélyt a hátrányos helyzetű embereknek” alapítvány végzi. A szolgáltatás valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó személy segítésére kiterjed, akiknek az egyéni szükségleteihez igazodva szervezik meg az ellátást. A támogató szolgálat biztosítja a fogyatékos személyek lakókörnyezetében történő ellátását, illetve a lakáson kívüli közszolgáltatások elérését, valamint életvitelük önállóságának megőrzését. A támogató szolgálat célcsoportja: Valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó súlyosan fogyatékos személyre kiterjed, a háziorvos javaslatának figyelembevételével, illetve fogyatékosságának igazolásával. Súlyosan fogyatékosnak minősül, aki fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, magasabb összegű családi pótlékban részesül. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. 2015. január 1. nappal 2 fő veszi igénybe a településen a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.

39

Az idősebb korosztály digitális tudása, informatikai jártassága a többi korosztályhoz rosszabb. Az informatikai jártasság, illetve a „digitális írástudás” témakörében ezidáig a lakosság körében felmérés nem történt.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A korábban bemutatottak szerint az idősebbek számára szóló programokat a Nyugdíjas Klub szervezi életkornak, egészségi állapotnak, érdeklődési körnek megfelelően.

Lehetőség szerint megszervezésre kerülhet un. Generációs tudásátadást szolgáló programok is, ahol az idősek által a fiatalok számára a mezőgazdasági, befőzési stb.tudás átadására adhat lehetőséget, elősegítve ezzel az önfenntartó helyi társadalom kialakítását, elmagánosodás elkerülését. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Jelzőrendszeres segítségnyújtás alacsony igénybevétele.

Szolgáltatás kibővítése.

Nyugdíjas Klubban történő alacsony részvétel Elmagányosodás elkerülése

Nyugdíjas Klub részvételének növelése, programok,előadások szervezése. Generációs tudásátadás programok szervezése.

Önkormányzati Hivatal épülete nem akadálymentes.

Teljeskörű akadálymentesítés.

Könyvtár épülete nem akadálymentes.

Teljeskörű akadálymentesítés.

Orvosi rendelő részben nem akadálymentes.

Részleges akadálymentesítés.

40

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékossági népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport, a társadalom életének szinterein való megjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Rajtuk kívül haszonélvezői az akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is. Az esélyegyenlőség szempontjának vizsgálatánál két tényező kerül értékelésre: az építési beruházások esetében a fizikai akadálymentesítés, a többi fejlesztés esetében a fogyatékkal élők számára biztosított infokommunikációs hozzáférés az eszközök, szolgáltatások használatához (vakbarát számítógépes és egyéb eszközök, könnyen érthető kommunikáció). Fogyatékos személy: aki érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékkal élők munkaerőpiacon való megjelenésének előmozdítása érdekében szükséges a fogyatékkal élők számára az akadálymentes környezet kialakítása, továbbá a közlekedési nehézségek miatt a távmunka lehetőségeinek biztosítása. A szociális ellátások területén a fogyatékossággal élő személyek esetében a saját lakókörnyezetben történő segítségnyújtás kap prioritást. Helyi adatgyűjtés alapján 2015. január 1. állapot szerint 8 fő mozgásszervi fogyatékos él a településen. A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A településen fogyatékosok számára munkalehetőséget kínáló, rehabilitációs munkahely nincs, így a fogyatékosak foglalkoztatása nem megoldott. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Csataszögön jelzés ilyen jellegű problémáról nem érkezett. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A fogyatékkal élők számára segítséget jelent a Támogató Szolgálat („Esélyt a hátrányos helyzetű embereknek” Alapítvány, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesülete Kőtelek és Vonzáskörzet helyi csoportjának munkája. Emellett igénybe vehetik a szociális alapellátás szolgáltatásait is. A Támogató Szolgálat segítséget nyújt az életvitelben és a közszolgáltatások, egészségügyi ellátások igénybevételében, az egyesület pedig rendszeres összejöveteleivel hatékony munkát végez az információ közvetítésben, ismeretterjesztésben, és a közösségi élet területén is.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élő személyek számára igénybe vehető ellátási, támogatási formákról a különböző szintű jogszabályok rendelkeznek. A fogyatékkal élő felnőttek legnagyobb részének sokszor egyetlen megélhetési forrása az általában alacsony összegű rokkantsági nyugdíj, rokkantsági járadék, rehabilitációs ellátás, illetve plusz juttatásként a feltételek

41

fennállása esetén a fogyatékossági támogatás. A gyermekeket tartós betegségük okán magasabb összegű családi pótlék illeti meg. A fogyatékos személyeket a rendszeres szociális ellátások megállapítása során az Szt. rendelkezései alapján további kedvezmények illetik meg (pl. a lakásfenntartási támogatásnál, aktív korúak ellátásánál a fogyasztási egység fogyatékosság, tartós betegség esetén +0,2-vel növekszik). A gyermekvédelmi törvény alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelemhatára tartós beteg gyermeket nevelő családok esetén magasabb. A közlekedőképességében súlyosan akadályozott, látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősülő, a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősített, vagy a vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősülő személy parkolási igazolványra jogosult. A helyben nyújtott szociális támogatást igénybe vevők között a fogyatékosok számáról külön nyilvántartás nem készül. A más jogszabály alapján nyújtott ellátásoknál a Magyar Államkincstár a folyósító, így erről információval nem rendelkezünk. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az önkormányzat törekvése, hogy biztosítsa a szolgáltatások és intézmények akadálymentességét. Csataszög településen egy intézményen belül van az önkormányzat, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, könyvtár, falugazdász, orvosi rendelő, védőnői szolgálat, sajnos az emeleten található önkormányzat, könyvtár nem akadálymentesített. A földszint is csak részlegesen akadálymentesített. Az önkormányzat az épület akadálymentesítésére több alkalommal pályázott, de sikertelenül. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A művelődési ház részben akadálymentesített. A településen működő szolgáltatóknak is törekedniük kell az akadálymentes bejutás biztosítására. A lakóépületek akadálymentesítése a lakosok életvitelét segíti, saját kivitelezésben valósítható meg, az ehhez elérhető támogatások elérésében a Mozgáskorlátozottak Egyesülete nyújt segítséget tagjai számára. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Csataszögön a munkahelyek többségénél nem megoldott a teljes körű akadálymentesítés. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A településen fogyatékosok nappali intézménye nem működik. A közlekedésben a támogató szolgálat tud segítséget nyújtani. A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nem releváns. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

42

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Adathiányok a fogyatékosokkal kapcsolatosan

Adatgyűjtés az egészségügyi szektor és a civil szervezetek bevonásával

Teljes körű akadálymentesítés hiánya

Közintézmények teljes körű akadálymentesítése

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése Jellemző a szolgáltatásokra, hogy egymásra épülnek, egymást kiegészítik. A településen széles körű, több szereplőt bevonó jelzőrendszer működik. A személyre szabott szolgáltatások biztosítását a helyi ellátórendszeren belüli koordináció, együttműködés biztosítja, mely megvalósul az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások, a civil szervezetek, egyházak, a rendőrség és a polgárőrség tevékenysége között is. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A településen nemzetiségi önkormányzat 2014. október 12. óta működik. A civil szervezetekkel az önkormányzat jó kapcsolatokat ápol. A szervezeteket az önkormányzat helyiségek és eszközök rendelkezésére bocsájtásával segíti, lehetőségéhez mérten költségvetési támogatásban részesíti. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az önkormányzat a Csataszög érdekeit szem előtt tartva több területen is együttműködik a térség településeivel. Első sorban szociális területen erős az együttműködés. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen nemzetiségi önkormányzat 2014. október 12. óta működik. Tavaly évben élelmiszer adományt osztottak szét a roma lakosság körében, az idén pedig ruha adománnyal segítették nemcsak a roma lakosságot. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen egy bejegyzés nélküli klub működik. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Az önkormányzat számára fontos a helyi vállalkozások szerepvállalása, Csataszög érdekeit figyelembe vevő intézkedéseik megtétele. Törekednek a jó partneri kapcsolat kialakítására, mely eredményeként közös akarattal tudnak lépéseket tenni az esélyegyenlőség megteremtéséért.

43

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A HEP elkészítésében részt vettek a településen és a Nagykörűben dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek. Módszere az online és személyes kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárása, majd a programtervezet véleményezésére koncentrálódott. Az adatgyűjtés folyamán megfogalmazódtak a településen élők problémái, esélyegyenlőség biztosítása kapcsán felszínre kerülő akadályok. Az elkészült HEP tervezetét véleményezésre kiküldtük az adatgyűjtésben résztvevők számára, majd a dokumentum a Csataszög honlapján is megjelentetésre kerül. Az intézkedések eredményeiről nyílt képviselő-testületi ülésen történik beszámolás, ilyen módon biztosított lesz a megvalósítás ellenőrzése is. A beszámolók szintén közzétételre kerülnek a Csataszög honlapján.

44

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

Idősek

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

1.Szakképzettség hiánya, nem a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzettség 2.Munkalehetőségekről való információ hiánya 3.Könyvtár épülete nem akadálymentes

Képzések szervezése/együttműködés a munkaügyi központtal.

4.Orvosi rendelő részben akadálymentes 5.Lakosság egészségügyi állapota nem megfelelő

Akadálymentesítés.

Állásbörze létrehozása helyben Teljeskörű akadálymentesítés.

6.Szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, számuk nincs csökken.

Egészségügyi szűrések népszerűsítése, mentálhigiénés programok szervezése, szűrővizsgálatok helyben történő megrendezése Közfoglalkoztatás tovább folytatása Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása.

1.A Művelődési Ház télen nem használható, fűtés hiánya végett. 2.Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma nőtt

Pályázat a Művelődési Ház felújítására, fűtés korszerűsítésére. Nyári gyermekétkeztetés, és programok szervezése.

1.Jelzőrendszeres segítségnyújtás alacsony igénybevétele. 2.Nyugdíjas Klubban történő alacsony részvétel 3.Önkormányzati Hivatal épülete nem akadálymentes. 4.Könyvtár épülete nem akadálymentes. 5.Orvosi rendelő részben nem akadálymentes.

Szolgáltatás kibővítése. Nyugdíjas Klub részvételének növelése, programok,előadások szervezése. Teljeskörű akadálymentesítés. Teljeskörű akadálymentesítés. Részleges akadálymentesítés.

45

1.Gyes-en,gyet-en lévő anyukák/nők részmunkaidős foglalkoztatása nem megoldott. Nők

Fogyatékkal élők

2.Alacsony vagy nem piacképes végzettség hiánya 1.Adathiányok a fogyatékosokkal kapcsolatosan 2.Teljes körű akadálymentesítés hiánya

Részmunkaidős szervezése. Eltérő munkarend lehetősége.

közfoglalkoztatás kialakításának

Szabadidős programok szervezése a „kulcsos” felügyelet nélküli gyermekek elhelyezésére Képzések, továbbképzések. Adatgyűjtés az egészségügyi szektor és a civil szervezetek bevonásával Közintézmények teljes körű akadálymentesítése

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása Akadálymentesítés hiánya Állásbörze létrehozása Egészségi állapot javítása Művelődési Ház akadálymentesítése

felújítása

Programok szervezése Szociális szolgáltatások bővítése Idősek

Programok szervezése Akadálymentesítés Képzési programok

Nők Részmunkaidős foglalkoztatási projektek

Fogyatékkal élők

és

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Munkaügyi Központ Szolnoki Kirendeltsége Községi Önkormányzat - Polgármester Munkaügyi Központ Szolnoki Kirendeltsége Polgármester Háziorvos Egészségügyi intézmények Csataszög Községi Önkormányzat- Polgármester Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Polgármester Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Polgármester Civil szervezetek vezetői Polgármester Polgármester Munkaügyi Központ Szolnoki Kirendeltsége Polgármester Munkaügyi Központ Szolnoki Kirendeltsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Polgármester

A kommunikáció színterének bővítése

Polgármester. Szociális ügyintéző.

Akadályok megszűntetése.

Polgármester.

46

Jövőképünk -

Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák és mélyszegények is jelen vannak a mindennapi életben, és problémáik megoldhatóak legyenek, illetve ne legyenek kiszorítva semmiből. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők is lehetőségeket kapjanak. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekekre való figyelmet. Folyamatosan odafigyelünk az idősek minél szélesebb ellátására, problémáik megoldására. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a munkanélküliség számát csökkenteni. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők minél könnyebb mozgására, akadálymentesítésre.

Az intézkedési területek részletes kifejtése Romák/Mélyszegénységben élők Intézkedés címe:

1. Szakképzettség hiánya, nem a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzettség

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Alacsony iskolázottság, motivációs hiány

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Rövidtávú cél: iskolázottsági szint pontos feltérképezése, felnőttképzésre való igények felmérése, Középtávú célkitűzés: hátrányos helyzetű csoportok felnőttképzésbe való bevonása Hosszútávon legfőbb célkitűzéseink: iskolázottsági szint növelés és a munkanélküliek munkaerőpiac képes szakmákban történő munkába állása. -

Iskolázottsági szint pontos felmérése Felnőttoktatásra való igény felmérése pályázati forrás keresése felnőttoktatás szervezéséhez

Résztvevők és felelős

Csataszög Községi Önkormányzat illetve a közeli települések önkormányzatai (Kőtelek, Nagykörű, Hunyadfalva) Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat vezetője

Partnerek

Önkormányzat, Munkaügyi Hivatal Szolnoki Kirendeltsége

Határidő(k) pontokba szedve

2016. december 31. pontos szintfelmérés, illetve igényfelmérés; 2017 május 31. felnőttoktatási képzések elkezdése; közfoglalkoztatás több személlyel 2017 . december 31.javuló tendencia

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Önkormányzati beszámoló

Kockázatok és csökkentésük eszközei

Forráshiány, együttműködés hiánya.

Szükséges erőforrások Tárgyi eszközök, személyek, anyagi források

47

Romák/Mélyszegénységben élők Nők Intézkedés címe:

2. -3. Helyi foglalkoztatási program szervezése. Állásbörze létrehozása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Helyi foglalkoztatási program továbbbővítése, nők munkába állását segítő helyi programok hiánya, álláslehetőségekről lakosság tájékoztatása helyi szinten.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Rövid: Foglalkoztatási program megszervezése, szakemberek meghívása, célcsoport tagjainak bevonása. Közép: foglalkoztatási program megtartása Hosszú: Részvevők munkába állásának segítése

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Foglalkoztatási program megszervezése, szakemberek meghívása, célcsoport tagjainak bevonása. Foglalkoztatási program megtartása Célcsoport tagjai munkába állásának figyelemmel kísérése

Résztvevők és felelős

Csataszög Községi Önkormányzat Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat vezetője

Partnerek

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Határidő(k) pontokba

2016.május 31. Foglalkoztatási program megszervezése, szakemberek meghívása, célcsoport tagjainak bevonása. 2016.december 31. Foglalkoztatási program megtartása 2017.május 31. Célcsoport tagjai munkába állásának figyelemmel kísérése

szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Nyilvántartás a foglalkoztatási programba bevonható célcsoport tagjairól Nyilvántartás a foglalkoztatási program megtartásáról Nyilvántartás a programban résztvevők munkába állásáról

Motiváció hiánya, lemorzsolódás.

Szükséges erőforrások Tárgyi eszközök, személyek, anyagi források

48

Romák/Mélyszegénységben élők Intézkedés címe:

6. Egészségi állapot javítása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Lakosság egészségügyi állapotának romló tendenciája

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Egészségügyi vizsgálatok, prevenciós szűrővizsgálatok népszerűsítése

Lakossági Egészségi állapotról történő felmérés Egészségügyi Intézmények megkeresése, együttműködés Szűrővizsgálatok megszervezése, megvalósítása

Résztvevők és felelős

Lakosság Háziorvos Önkormányzat Egészségügyi intézmények Polgármester

Partnerek

Egészségügyi dolgozók

Határidő(k) pontokba szedve

2016. december 31. lakossági egészségi állapotának felmérése 2017. június 30. egészségügyi-prevenciós programok megszervezése 2017. szeptember 30. egészségügyi szűrővizsgálat lebonyolítása

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

A megbetegedési mutató javulása.

Lakosság tartózkodó részvétele a programban.

Szükséges erőforrások Anyagi erőforrások.

49

Gyerekek Intézkedés címe:

1. Művelődési Ház felújítása és akadálymentesítése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A művelődési házban nincs fűtés, programokat nem lehet szervezni és csak részben akadálymentes az épült.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Tervkészítés, részleges akadálymentesítés kidolgozása. A felújítás és akadálymentesítés kivitelezése Programok szervezése, akadálymentesítés megvalósítása. Tervkészítés, részleges akadálymentesítés kidolgozása. A felújítás és akadálymentesítés kivitelezése Programok szervezése, akadálymentesítés megvalósítása.

Résztvevők és felelős

Csataszög Községi Önkormányzat

Partnerek

Csataszög Községi Önkormányzat

Határidő(k) pontokba szedve

2017. vége tervezés 2018. március 31. pályázat benyújtása 2018. december 31. megvalósítás

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Kulturális programok szervezése Akadálymentesítettség megoldása.

Forráshiány.

Szükséges erőforrások Tárgyi eszközök, személyek, anyagi források. Kb: 15 milli Forint.

50

Gyerekek Intézkedés címe:

Nyári gyermekétkeztetés, programok szervezése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nőtt a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek száma. Nyári szünidőben is biztosítani szükséges az étkezést a gyermekek számára.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

cél: A nyári szünidőben a szabadidő biztonságos és tartalmas eltöltéséhez, valamint az étkezés biztosításához napközis tábor szervezése, működtetése a rászoruló gyermekek részére. rövid: pályázati forrás keresése, pályázat beadása közép: célcsoport megkeresése hosszú: folyamatos működtetés - pályázati forrás keresése, pályázat beadása - a célcsoport megkeresése - folyamatos működtetés

Résztvevők és felelős

Önkormányzat, felelős: polgármester

Partnerek

Iskola, óvoda, bölcsőde, Családsegítő, önkéntesek

Határidő(k) pontokba szedve

2016.05.30: pályázati forrás keresése, pályázat beadása 2015.06.30: célcsoport megkeresése 2017.09.31: folyamatos működtetés

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Roma

Nemzetiségi

Önkormányzat,

védőnő,

Mutatók: a programban részt vevők száma Fenntarthatóság: pályázati forrás

Kockázat: motiválatlanság Csökkentés: rendszeres ellenőrzés, motiváció

Szükséges erőforrások pályázati forrás

51

Mélyszegénységben élők/Romák Gyermekek Nők Idősek Fogyatékkal élők

Intézkedés címe:

Közintézmények teljes körű akadálymentesítése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Az önkormányzati épület földszinti része részben akadálymentesített, de az emeleten nem megoldott az akadálymentesítés. Művelődési Ház részben akadálymentesített.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Teljes közintézmény-rendszer (önkormányzat,orvosi rendelő, könyvtár, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, falugazdász, művelődési ház) akadálymentesítése.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Az intézmények felújításához, fejlesztéséhez minden pályázati lehetőséget igénybe vesz az Önkormányzat, melyben elsődleges szempont az akadálymentesítés.

Résztvevők: intézmények vezetői Felelős: polgármester

Partnerek

Intézmények vezetői

Határidő(k) pontokba szedve

2017.12.31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Az akadálymentesített intézmények műszaki dokumentációja, mely hosszú távon forrása (rövid, közép és fenntartható. hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Kockázatok: Pályázatok hiánya vagy forráshiány;

Szükséges erőforrások pénzeszköz Az intézkedés mind három célcsoportot érinti.

52

Idősek

Intézkedés címe:

Jelzőrendszeres segítségnyújtás kibővítése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Lehetőség lenne több időst bevonni a jelzőrendszeres segítségnyújtás igénybevételére, tekintettel arra hogy egyre több özvegy-egyedülálló személy él a településen.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Szolgáltatás kibővítése, segítségnyújtás.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba Résztvevők és felelős

még

több

idős

számára

legyen

elérhető

a

Adatfelvétel. Információ-kommunikáció az idősek irányában. Szolgáltató központtal történő felvétel Jelzőkészülékek kitelepítése Résztvevők: intézmények vezetői Felelős: polgármester

Partnerek

Intézmények vezetői

Határidő(k) pontokba szedve

2017.12.31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Az idősek veszélyérzete csökken. forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

-

Szükséges erőforrások pénzeszköz

53

Fogyatékkal élők Intézkedés címe:

Nyilvántartás a fogyatékkal élőkről

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nincs nyilvántartás a fogyatékos személyekről

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

cél: adatbázis kialakítása rövid: a célcsoport megkeresése közép: adatbázis kialakítása hosszú: az adatbázis fejlesztése, frissítése

a célcsoport megkeresése adatbázis kialakítása az adatbázis fejlesztése, frissítése

Résztvevők és felelős

Önkormányzat, felelős: polgármester

Partnerek

Iskola, óvoda, bölcsőde, Roma családsegítő, háziorvos, önkéntesek

Határidő(k) pontokba szedve

2015.12.31: a célcsoport megkeresése 2016.06.30: adatbázis kialakítása 2020.06.30.: az adatbázis fejlesztése, frissítése

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Nemzetiségi

Önkormányzat,

védőnő,

Mutatók: az adatbázisban szereplők száma Fenntarthatóság: pályázati forrás, az önkormányzat támogatása (humán erőforrással)

Kockázat: nehezen találjuk meg a célszemélyeket Csökkentés: civilek bevonása

Szükséges erőforrások pályázati forrás

54

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

Intézkedés sorszáma

I. 1.

2

A

B

C

D

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetése iben feltárt esélyegyenlősé gi probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumo kkal

E

Az intézkedés tartalma

F

Az intézkedés felelőse

G

H

I

J

Az intézkedés megvalósításán ak határideje

Az intézkedés eredményessé gét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításáh oz szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Romák és/vagy mélyszegénységbe n élők munkaerőpiaci helyzetének javítása – Helyi igény szerint szakképzés elindítása, szakképzésre irányítás, koordinálás, közfoglalkoztatás

A tartós munkanélüli ek magas aránya, szakképzetl enség

Szakképzésre irányítás közfoglalkozt atá sban részvevők számának növelése

Közfoglalkoz tatási terv, képzési terv

Helyi foglalkoztatási Helyi Csökkenjen a Közfoglalkozt program szervezése foglalkoztat munkanélkülie atási terv ási program k száma továbbbővít ése, nők munkába állását segítő programok hiánya

Közfoglalkoz tatá si pály ázatok benyújtása, szakképzési lehetőségek felmérése

Fogl. program szervezése, szakemberek meghívása, célcsoport bevonása, program eredményes megtartása

polgármeste r

2017.12.31.

önkormányza 2017.május t által kijelölt 31. személy

Közfoglalkoz tatásban résztvevők száma

Humán pénzügyi

Nyilvántartás a Tárgyi fogl. eszközök, programba személyek, beonható anyagi célcsoport források tagjairól

Folyamatos tevékenységgel biztosítható

Folyamatos ütemterv

Nyilvántartás a fogl. proram megtartásáról -----------------Nyilvántartás a programban résztvevők munkába állásáról

55

2017. 09.30. 3.

Egészségügyi vizsgálatok, prevenciós szűrővizsgálatok népszerűsítése

Az Cél aSzűrővizsgál egészségüg vizsgálatokon atok yi állapot minél többmegszervez romló résztvevő ésér e tendenciája megjelenése öss zeállított dokumentu mok

Népszerűsítéss Egészségügyi el kapcsolatban dolgozók, családvédelm pályázatok i és benyújtása gyermekjóléti szolgálat

A résztvevők száma, megbeteged ési mutatók javulása

Humán/Any agi forrás

Évente szűrővizsgálat megrendezése

II. A gyermekek esélyegyenlősége 1

Művelődési Ház Nincs fűtés, felújítása, programokat akadálymentesítése nem lehet szervezni és csak részben akadályment es az épület. 2.

Nyári szüntetbven a rászoruló gyerekek felügyelete és étkeztetése

Programok Tervrajz szervezése, a kulturális élet fellendítése, akadályment esítés.

Nőtt a Tábor hátrányos és szervezése, halmozottan működtetése hátrányos gyermekek száma. Nyári szünidőben is biztosítani szükséges az étkezést a gyermekek számára.

Pályázat

Kivitelezés. Progamszerv ezés

Kivitelezés. Progamszerv ezés

Önkormányz at

Önkormányz at

2018.12.31.

2017.09.30.

Programok szervezése, a kulturális élet fellendítése, akadályment esítés.

A rászoruló gyermekek nyári elhelyezésén ek megoldásda

Tárgyi Minél több gyermek eszközök, bevonása a kulturális személyek, életbe. anyagi források. Kb. 15 millió

Tárgyi eszközök, személyek, anyagi források.

Minél több gyermek felügyeletének és étkezésének biztosítása

III. A nők esélyegyenlősége 1

Képzések szervezése

Alap- és OKJs képzések, munkaerő piac igényeihez

Szakképzett emberek biztosítása. Alacsony iskolai

Szerződések Közfoglalkozt atási Terv Éves Képzési Terv

Helyzet és önkormányza 2017.január igényfelméré t által kijelölt s Képzések személy szervezése

sikeres képzésbe való bevonás

Közlekedés megoldása, helyben tanítás, terembérlet,

Megszerzett Folyamatos beiskolázás

tudás

56

tartozó képzés

végzettség csökkentése

Szükséges szakmák helyi viszonylatai

technikai feltételek

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1

Jelzőrendszeres jelzőrendszer azonnali Testületi házi segítségnyújtás es segítségnyújt határozat kibővítése segítségnyújt ás lehetősége ás kibővítése (kevesen veszik igénybe)

Erőforrások önkormányza 2017.12.31. felmérése t által kijelölt Források személy megteremtés e

Kibővül a jelzőrendszer es segítségnyújt ást igénylők száma

Emberi, szakemberi bevonás, pályázati források

hosszú távú fenntarthatóság

2

Nyugdíjas klubban kulturális történő alacsony programok részvétel hiánya, Nyugdíjas Klubban történő magasabb részvétel

kulturális és Saját egészségügyi koncepció programokho z való hozzáférés megteremtés e

Erőforrások felmérése Források megteremtés e

önkormányza 2015.12.31. t által kijelölt személy illetve önkéntesek

Létrejött programok száma, érdeklődési mutatók

Emberi, szakemberi bevonás, pályázati források

hosszú távú fenntarthatóság

3.

Közintézmények Az teljes körű önkormányza akadálymentesítése ti épület földszinti rész részben akadályment esített, emeleten nem megoldott az akadályment esítés.

A teljes Műszaki terv közintézmén dokumentáci y rendszer ó akadályment esítése.

Erőforrások felmérése Források megteremtés e

önkormányza t által kijelölt személy 2017.12.31. illetve

A teljes közintézmén y rendszer akadályment esítése.

Emberi, szakemberi bevonás, pályázati források

Akadálymentesített intézmények.

… V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Nyilvántartás Adatgyűjtés 1. a bevezetése a fogyatékkal élőkről fogyatékkal élők számáról,

Fogyatékos lakosok felmérése, adatbázis

Adatbázis kialakítása a fogyatékkal

Adatgyűjtés, személyes megkeresés ek

polgármeste r

2016.06.30. Adatbázis fejlesztése, frissítése:

Feltérképeze tt lakosok

humán

Folyamatos tevékenységgel biztosítható

57

fogyatékoss ág típusáról, foglalkoztat ottságról

hiánya miatt

élőkről

2020.06.30.

I-V. célcsoportra vonatkozóan 1.

Közintézmények Az teljes körű önkormányza akadálymentesítése ti épület földszinti rész részben akadályment esített, emeleten nem megoldott az akadályment esítés.

A teljes Műszaki terv közintézmén dokumentáci y rendszer ó akadályment esítése.

Erőforrások felmérése Források megteremtés e

önkormányza t által kijelölt személy 2017.12.31. illetve

A teljes közintézmén y rendszer akadályment esítése.

Emberi, szakemberi bevonás, pályázati források

Akadálymentesített intézmények.

58

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok

megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

60

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Pomázi Ferenc polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

61

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

62

63