Helyi Esélyegyenlőségi Program CSÁNIG Község Önkormányzata
Elfogadás dátuma: 2013. Felülvizsgálat dátuma: 2015
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)............................................................................................................... 3 Bevezetés.................................................................................................................................................. 3 A település bemutatása................................................................................................................................ 3 Infrastruktúra:......................................................................................................................................... 4 Értékeink, küldetésünk................................................................................................................................ 9 Célok......................................................................................................................................................... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE).......................................................................... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása............................................................................................................. 11 2. Stratégiai környezet bemutatása.......................................................................................................... 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...........................................................12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység................................................................ 24 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége......................................................................................................... 32 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége................................................................................................... 36 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................................... 39 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása................................................................................................................................. 42 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága.................................................................................... 42 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)......................................................................... 44 1. A HEP IT részletei............................................................................................................................... 44 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése..................................................................................... 44 A beavatkozások megvalósítói.............................................................................................................. 45 Jövőképünk....................................................................................................................................... 45 A nemek közötti egyenlőség erősítése....................................................................................................... 45 Az akadálymentesítés előrehaladása......................................................................................................... 46 Fogyatékos személyek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása .............................................. 46 Roma emberek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása ........................................................ 46 Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi esélyeinek javítása ...................................... 47 Az intézkedési területek részletes kifejtése............................................................................................. 48 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...................................... 60 3. Megvalósítás...................................................................................................................................... 64 A megvalósítás előkészítése................................................................................................................. 64 A megvalósítás folyamata.................................................................................................................... 64 Monitoring és visszacsatolás................................................................................................................ 65 Nyilvánosság...................................................................................................................................... 66 Érvényesülés, módosítás..................................................................................................................... 67 4. Elfogadás módja és dátuma................................................................................................................. 68
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Csánig Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása
Település elhelyezkedése: Csánig község a Kapuvári-sík délnyugati csücskében, más felfogás szerint már a Répce-síkon található, a megye legészakibb kiszögellésében. Répcelaktól a Répce egyik árapasztó csatornája választja el. A vasútmegállóval is rendelkező település a 86-os főúttól nem messze található, ennek ellenére fekvése nem kedvező, hiszen Sárvár 23 km-re van, a megyeszékhely pedig 43 km-re fekszik. Falutörténet: Csánig, ez a 423 fős kis település Vas megye észak-keleti csücskében található. A terület már a honfoglalás előtt is lakott volt. Ezt bizonyítják azok a leletek, amelyek az itt fellelt - de az évek során ma már nem rekonstruálható körülmények között elpusztult - IX. századi temetőből származnak, és amikből néhány a szombathelyi Savaria Múzeum gyűjteményébe is bekerült. Ezek a darabok: a szép hullámvonalas díszítésű fazekak, vasekék, hosszú keskeny vasládák és a női sírokból származó szőlőfürtös csüngőjű hajkarikák az itt élt IX. századi szláv lakosság emlékanyagát képviselik. A település, melynek elnevezése valószínűleg személynévből származik, kezdetben királyi uradalom volt, a vasvári várispánsághoz tartozott. Később a Ják nemzetség birtokába került II. András adományaként. Innen való a falu első fennmaradt említése 1221-ből (Chenik). Nem csoda, hogy e jeles évszám a település címerében is megjelenik. A későbbiek között találjuk - egyebek mellett - a Niczky, a Vidos, a Garay, a Radó, és Nádasdy családokat. A nemrég műemlékké nyilvánított, Mindszenteknek szentelt templom a reformáció - ellenreformáció időszakában előbb az evangélikusoké, majd ismét a katolikusoké lett. Az evangélikus községet a falu közepén álló ikerharangláb nagy- és kisharangjának hangja invitálja a közeli imaházba. Mindkét harang a 1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
3
csánigi gyülekezet egy-egy tagjának az ajándéka. A nagyobbik 1903-ban, a kisebbik 1923-ban - a háborúban elrekvirált helyett - készült. Technikai, műszaki érdekesség, hogy az 1901-ben épült Répce árapasztó csatorna (metszés) három vízfolyás felett (Kőris patak, Kis-Rába, Keszeg-ér) vezeti el a Répce vízének egy részét a Rábába. A település határában van két mesterségesen kialakított tó, melyek közül a kisebbik (4,7 ha) kiváló horgászhely, míg a nagyobbik (27 ha) körül nem is olyan távoli jövőben üdülőfalu létesül. Természeti adottságok: A táj itt alapvetően magas ártéri helyzetű medence-síkság, amely folyóvízi üledékkel, főleg iszappal borított hordalékkúplejtő. Ilyen adottságok mellett szinte mindenhol lehetne termálvízkutakat fúrni. A község éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, 1950 óra körüli éves napfénytartammal, 9,5-10,0 °C éves középhőmérséklettel, amely 630-650 mm csapadékkal párosul. Mivel a domborzat csekély, a jó vízháztartású réti, réti öntéstalajok kedvező feltételeket teremtenek a mezőgazdaság számára. Infrastruktúra: Közműellátottság: A közüzemi ivóvízvezeték hálózatba a lakások 93%-a van bekapcsolva, a vízellátó vezetékrendszer a Vasivíz Zrt. kezelésében üzemel. A falu gázellátása a 90-es évek eleje óta megoldott, gázzal fűtött a lakások 71 %-a. Csánig rendelkezik távközlési hálózattal. A település földkábeles villany összeköttetéssel rendelkezik, a településen belül önálló légvezetékes hálózat található. A házaknál összegyűlő szennyvizet a Répcelaki szennyvíztisztító telepre szállítja a közszolgáltató, a szennyvízcsatorna kiépítése tervezett. A településen a szilárd hulladékgyűjtést a körmendi Müllex Kft. végzi, megoldott a szelektív hulladékgyűjtés. A település bemutatása statisztikai adatokkal A lakónépesség változását jól mutatja a következő táblázat: A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített táblázat: 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő)
397 fő
2008 (fő)
390 fő
Lakónépesség számának változása (%) 2009 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2010 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2011 (fő)
98,23 % 383fő 98,20 % 377 fő 98,43 % 372 fő
Lakónépesség számának változása (%)
98,67 %
2012(fő)
350 fő
Lakónépesség számának változása(%)
94.0%
2013 (fő)
336 fő 4
Lakónépesség számának változása (%)
96%%
2014(fő)
n.a.
Lakónépesség számának változása(%)
n.a.
Településünkön minimálisan ugyan, de a lakosság csökkenése tapasztalható. A lakónépesség mindig az előző évi adatokhoz lett viszonyítva.
2. számú táblázat - Állandó népesség 2013. év adatai állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak
359 fő 179fő 49,86% 180fő 50,13% 7fő 1,94% 16fő 8,93% 18fő 10% 5
15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak
5nő 2,79% 8fő 4.,4% 79fő 44,1% 114fő 63,3% 18fő 10,05% 11fő 6,11% 45fő 25,13% 32fő 17,77%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az aktívkorú lakosság száma a legnagyobb. Az állandó lakónépesség A 2015.októberi 5-i felülvizsgálat során kiegészített táblázat:2013as adatok
6
3. számú táblázat - Öregedési index
2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
65 év feletti állandó lakosok száma (fő) n.a. 79 80 75 76 78 77 n.a.
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) n.a. 45 44 45 40 38 34 n.a.
Öregedési index (%) n.a 175 181 166 190 205 226 n.a.
A település folyamatosan elöregszik. Ennek oka, hogy egyre kevesebb gyermek születik, illetve a fiataloknál kitolódott a családalapítási életkor. A másik ok pedig az, hogy a felsőoktatásban diplomát szerzett fiatalok munkahely hiányában nem költöznek vissza szülőfalujukba, máshol alapítanak családot. Településünkön a népesség összetételében az idősek dominálnak.
7
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Térkép: TeIR Tematikus Térképek 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített táblázat. állandó jellegű odavándorlás 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
3 3 6 4 7 2 n.a.
elvándorlás
egyenleg
6 6 1 9 10 8 n.a.
-3 -3 +5 -5 -3 -6 n.a.
8
5. számú táblázat - Természetes szaporodás A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok.
Élve születések száma 2008 1 2009 4 2010 4 2011 1 2012 2 2013 4 2014 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
halálozások száma 5 4 12 7 3 6 n.a.
természetes szaporodás (fő) -4 0 -8 -6 -1 -2 n.a.
9
A 2009-es évhez viszonyítva kiugróan megemelkedett a halálozások száma. 2011-ben egy főre csökkent az élve születés száma. A természetes szaporodás további csökkenése figyelhető meg.
Értékeink, küldetésünk Csánig településnek még nincsen kidolgozott esélyegyenlőségi programja. Nagyon fontosnak tartjuk viszont, hogy ez elkészüljön, hiszen településünkön sok megoldásra váró probléma van a szegénységben élők, az idősek, a nők, a gyerekek és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Csánig település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. 10
A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
11
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Csánig településnek még nincsen az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján elkészített esélyegyenlőségi programja, ezért tartjuk fontosnak annak elfogadását, a program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeleteit betartva.
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Településünk nem rendelkezik ilyen koncepcióval. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Répcelakon található a Közös Önkormányzati Hivatal, ahová Csánig település is tartozik. Községünk a Sárvári Járás része. Az Intézményfenntartó Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terv fő célja, hogy biztosítsa a kistérségi társulásban a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatáson belül elsődleges a közoktatásban dolgozók szemléletének megváltozása, a változás elősegítése, a pedagógusok módszertani kultúrájának megerősítése a fontos. Az óvodai nevelés területén biztosítani kell, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek kortársaikkal közösen, egy intézményen belül, - a szükséges többlet segítséget megkapva – vegyenek részt az óvodai nevelés folyamatában. Az Elamen Zrt. Által biztosított étkeztetés mellett az egyes önkormányzatok által fenntartott főzőkonyhák esetében meg kell vizsgálni a lehetőségét a diétás étkeztetést igénylő gyermekek 12
feltételeinek. Az esélyegyenlőség érdekében - az önkormányzat költségvetési rendeletében – biztosítani kell az óvodai kirándulásokhoz, bábszínházi előadások látogatásához szükséges anyagi fedezetet, valamint rászorultság alapján étkezési térítési díjkedvezményt. Külső szakemberek bevonásával és a családokkal való szorosabb együttműködéssel el kell érni, hogy minden gyermek egyenlő esélyekkel kezdje meg iskolai tanulmányait. Az általános iskolai oktatás területén a szegregáltan oktatható, nevelhető tanulók ellátása a kistérségben a Sárváron működő eltérő tantervű általános iskolai osztályokban történik. A tagozat várható megszűnése miatt fel kell készülni arra, hogy a kistérségben nem lesz olyan intézmény, ahol a szegregált nevelés megvalósítható, emiatt az integrált nevelés teljes körű megvalósítása a cél, valamint az integráltan nevelhető, oktatható gyermekek miatt kistérségen kívüli intézményekkel kell együttműködni (Rum, Szombathely-Aranyhíd Nevelési - Oktatási Integrációs Központban). Segíteni kell az iskolákban tanuló halmozottan hátrányos gyerekeket iskolán kívüli támogató programok szervezésével, együttműködve a település erre a célra is létrehozott intézményeivel: Művelődési Központ és Könyvtár, Szociális Gondozó és Családsegítő Központ stb. Egyéb oktatás, nevelés: Tekintettel arra, hogy a megyénkben, illetve a kistérségben nem jellemző a külföldiek bevándorlása, ezért a migrációs feladatok ellátása nincs napirenden. Szükség esetén azonban fel kell készülni a migráns tanulók befogadására, ezen belül a magyar nyelvnek, mint idegen nyelvnek és a magyarországi ismeretek oktatására. A sárvári kistérségben nemzetiségi oktatás egyetlen intézményben sem folyik jelenleg, a korábbi időszakban nem merült fel a nemzetiségi oktatás feltételeinek megteremtése. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Településünkön ilyen adatok nem állnak rendelkezésre.
13
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Településünkön nincsen adat arra nézve, hogy hány fő él mélyszegénységben. 3-4 egyedülálló ember ismert, akik komfort nélküli lakásban élnek, nem rendelkeznek állandó jövedelemmel és a segélyekből is alkoholizálnak. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma Kiegészítés a 2015. október 5-i felülvizsgálat során. 2008 óta a munkanélküliek száma csökkent, ennek oka a nyugdíjba vonulás, illetve a közfoglalkoztatás kiterjesztése. 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő férfi összesen
nyilvántartott álláskeresők száma nő
2008 2009 2010 2011
128 125 124 117
134 106 136 135
262 231 260 252
fő 7 9 9 3
2012
115
126
234
5
2013
118
130
236
1
2014
n.a.
n.a.
n.a.
férfi
5,3
összesen fő % 21 8 21 9 20 7,6 13 5,2 5,1 12 2 8 3,3
n.a.
n.a. n.a.
% 5,4 7,2 7,2 2,5
fő 14 12 11 10
% 10 11,3 8 7,4
4,3
7
5,5
0,8 7 n.a n.a. n.a. .
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
14
A nyilvántartott álláskeresők között mindig nagyobb számban vannak a férfiak. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint A regisztrált munkanélküliek száma csökkenő tendenciát mutat.
nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett
2008
2009
2010
2011
2012
2013
fő
21
21
20
13
12
8
fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %
1 4,7 3 14 1 4,7 2 9,5 2 9,5 3 14 4 19 1 4,7 3 14 1 4,7
0 0 4 19 3 14 1 4,7 1 4,7 5 23,8 5 23,8 2 9,5 0 0 0 0
2 10 1 5 2 10 3 15 1 5 4 20 4 20 3 15 0 0 0 0
0 0 1 7,6 1 7,6 0 0 1 7,7 4 30,7 2 15,3 3 23 1 7,7 0 0
0 0 0 0 1 8,3 1 8,3 1 8,3 2 16,6 3 25 4 33,3 0 0 0 0
0 0 1 12,5 0 0 0 0 0 0 0 0 1 12,5 1 12,5 3 37,5 2 25
2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 15
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivata
A TEIR adatbázis Idősoros Elemző 2009-es adatai (ez az adat a legfrissebb) szerint a 45 évesnél idősebb regisztrált munkanélküliek aránya Vas megyében 35,25. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen fő nő férfi összesen 2008 7 14 21 2009 9 12 21 2010 9 11 20 2011 3 10 13 2012 5 7 12 2013 1 7 8 2014 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő 3 6 2 0 3 1 n.a.
180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő % férfi összesen Nő férfi összesen 5 8 42,8 35,7 38 7 13 66,6 58,3 61,9 4 6 22,2 36,3 30 3 3 0 30 23 1 4 60 57,1 33,3 3 4 100 42,8 50 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
A TEIR adatbázis Idősoros Elemző 2009-es adatai (ez az adat a legfrissebb) szerint a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma/1000 lakos Vas megyében:25,335. 180 napnál hosszabb ideje munkanélküliek összehasonlítása nemek szerint: a férfiak létszáma mindig magasabb.
16
3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként Kiegészítés a 2015. október 5-i felülvizsgálat során: Az elmúlt években nem volt nyilvántartott pályakezdő álláskereső, javult a pályakezdők elhelyezkedési esélye. év
18-29 évesek száma nő férfi összesen fő Fő fő 2008 33 27 60 2009 29 29 58 2010 27 31 58 2011 25 32 57 2012 21 32 53 2013 19 30 49 2014 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő 2 1 1 0 0 0 n.a
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma Nő Férfi összesen % fő % fő % 6 0 0 2 3,3 3,4 0 0 1 1,7 3,7 1 3,2 2 3,4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 n.a n.a n.a n.a n.a
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. év
2001
15 éves és idősebb lakosság száma összesen összesen nő férfi fő fő fő 367 188 179
15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen nő férfi fő fő fő 333 163 170
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő % fő % fő % 34 9,2 25 13,2 9 5 17
2011 N.a. N.a. N.a. Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
N.a.
N.a.
N.a.
N.a.
N.a.
N.a.
N.a.
N.a.
N.a.
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma 8 általánosnál 8 általánosnál magasabb 8 általános összesen alacsonyabb végzettség iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 21 0 0 6 28,6 15 71.4 2009 21 0 0 5 23,8 16 76,2 2010 20 0 0 6 30 14 70 2011 13 0 0 4 30,8 9 69,2 2012 12 0 0 2 16,6 10 83,3 2013 8 0 0 2 25 6 75 2014 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A 2001-es népszámlálási adatok szerint még 34 fő nem rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel. 2008as évtől kezdődően látszik, hogy ez a szám jelentősen csökkent, a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma elenyésző. A lakosság képzettségi helyzete a regionális és országos átlaghoz viszonyítva a következőképpen alakult: A lakosság legalább alapfokú (általános iskolai) végzettséggel rendelkezik. A felső végzettségűek aránya kissé növekszik az utóbbi 4-5 évben. Probléma a szakmával nem rendelkezők számának növekedése. év
3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok.
év
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
2009 2010 2011
fő 0 0 0
Fő 0 0 0
% 0 0 0
2012
0
0
0
2013
0
0
0
2014 n.a n.a Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
n.a
A településünkön nincs általános iskola. A tanulni szándékozók Szombathely, Sárvár városában képezhetik magukat. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. középfokú felnőttoktatásban
szakiskolai felnőttoktatásban
szakközépiskolai felnőttoktatásban
gimnáziumi felnőttoktatásban 18
2009 2010 2011 2012 2013 2014
résztvevők összesen fő 0 0 0 0 0 n.a
résztvevők fő % 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 n.a n.a
résztvevők fő % 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 n.a n.a
résztvevők fő 0 0 0 0 0 n.a
% 0 0 0 0 0 n.a
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A szakmát elsajátítani kívánók Szombathely, Sárvár városában tanulhatnak. c) közfoglalkoztatás
3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok.
Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
2010
4
1.8
0
0
2011
4
1.9
0
0
2012
4
1.8
0
0
2013
5
2.1
0
0
n.a
n.a
n.a
2014 n.a Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés
Közfoglalkoztatás keretében az önkormányzatnak lehetősége nyílik a regisztrált álláskeresők foglalkoztatására, ami a munkavállalóknak is jó, a falu képe pedig szépül munkájuk nyomán. Az önkormányzatnak komoly anyagi segítséget jelent a kisebb önkormányzati feladatok (területrendezés) közmunkában történő megoldása. A közterületek folyamatos rendben és tisztántartása, virágosítása a falu megítélését javítja, nem beszélve arról, hogy több helyi lakosnak is munkát ad és ez által javítja a munkanélküliségi rátát. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Vállalkozás nincs helyben. Legközelebbi munkalehetőség 1km-re Répcelakon van. Itt a sajtgyártással foglalkozó Pannontej Rt., és a szifonpatron gyártásáról ismert Linde Gáz Magyarország Rt. ad munkát a legtöbb aktív korúnak. Kerékpárral könnyen elérhető mindkét munkahely, ennek ellenére buszközlekedés is biztosított. Többen Sárváron és a szomszédos megye nagyközségeiben működő nagyobb üzemekben helyezkedtek el. Az ő számukra a munkáltatók biztosítják a műszakos buszjáratot. A munkaerőt kereső vállalatok több alakalommal is tartottak tájékoztatást Répcelakon az elmúlt években. Összességében elmondható, hogy a település munkavállalóinak elhelyezkedési lehetőségei nagyban függnek a kistérségi központban fellelhető gazdasági társaságok kínálta munkalehetőségektől. 19
e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Sajnos a településen nincs ilyen program, csak a járás központban Sárváron, ahol a Munkaügyi Központ működik. Az itt regisztrált fiatal, pályakezdő álláskeresők munkaerőpiacra való átmenetét megkönnyítik a munkaügy által szervezett ingyenes álláskereső klubok, tréningek, foglalkoztatási információnyújtás, munkatanácsadás. Ha valaki szeretne még szakmát vagy idegen nyelvet tanulni, a munkaügy által szervezett képzéseken részt vehet ingyenesen. A képzés elvégzése után figyelemmel kísérik és segítik az elhelyezkedésben. Répcelakon alap és középfokú idegen nyelvi, informatikai képzés folyik. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Munkaerő-piaci integrációt segítő szolgáltatásokhoz elsősorban Sárváron juthatnak hozzá az álláskeresők. Helyi foglalkoztatási programmal nem rendelkezik Csánig. Répcelakon a művelődési házban van lehetőség nyelvtanulásra, alapfokú számítógép kezelői ismeretek elsajátítására. KRESZ oktatáson is részt vehetnek az érdeklődők. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Csánigon minimális létszámban (5 fő) élnek romák. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Községünkben élő romák rendezett körülmények között élnek. Tisztességesen dolgoznak, asszimilálódtak. Nagyobb problémát jelent a mélyszegénységben élő, egyedülálló, alkoholista lakosok helyzete. Komfort nélküli házaik elhanyagoltak, alapvető higiéné sincs meg bennük. A középkorú munkanélküli lakosok, tisztálkodás hiánya miatt nem keltenek jó benyomást, ezért a munkára való jelentkezéskor megesik, hogy elutasítják őket. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok.
2008. 1. negyedév 2008. 2. negyedév 2008. 3. negyedév 2008. 4. negyedév 2008. átlag 2009. 1. negyedév 2009. 2. negyedév 2009. 3. negyedév 2009. 4. negyedév 2009. átlag 2010. 1. negyedév 2010. 2. negyedév 2010. 3. negyedév
Nyilvántartott álláskeresők száma 23 17 15 17 18 24 18 18 19 19,7 28 19 21
segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 3 13 2 11,7 6 40 2 11,7 3,25 18 1 4,1 0 0 2 11,1 2 10,5 1,25 6,3 1 3,5 2 10,5 1 4,7 20
2010. 4. negyedév 2010. átlag 2011. 1. negyedév 2011. 2. negyedév 2011. 3. negyedév 2011. 4. negyedév 2011. átlag 2012. 1. negyedév 2012. 2. negyedév 2012. 3. negyedév 2012. 4. negyedév 2012. átlag 2013.1. negyedév 2013.2. negyedév 2013.3. negyedév 2013.4. negyedév 2013. átlag
15 20,7 23 13 13 12 15,2 17 11 11 12 12,7
2 1,5 5 0 1 0 1,5 0 0 0 0 0
13,3 7,2 21,7 0 7,6 0 9,8 0 0 0 0 0
15
0
0
9
0
0
9
0
0
10
0
0
10,57
0
0
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
21
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. nyilvántartott álláskeresők száma fő 21 21 20 13 12 8 n.a
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
álláskeresési járadékra jogosultak fő % 10 30 28 12 6 7 n.a n.a
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési járadékra jogosultak száma nem pontos, folyamatosan csökken a jogszabályi háttér változás eredményeként (az ellátás időszaka 9 hónapról 3 hónapra változott). 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. rendszeres szociális segélyben részesülők fő
15-64 évesek %-ában 3,05 1,73 0,76 0,79
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) munkanélküliek fő %-ában 0 0 10 47,6 8 40 12 92,3
Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett
2008 8 0 2009 4 0 2010 2 0 2011 2 0 201 2 0,85 4 33,3 0 2 201 2 0,84 5 62,5 0 3 201 n.a n.a n.a n.a n.a 4 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati adatgyűjtés
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást
0 0 0 0 0 0 n.a
A munkaerő-piaci sikertelenség okai: aluliskolázottság 50 év feletti kor munkahelyektől való távolság, bejárás költségei pályakezdők gyakorlat nélkül
22
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. db összes lakásállomány
bérlakás állomány
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
szociális lakásállomány
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008 173 4 1 0 2009 173 4 1 0 2010 173 4 1 0 2011 173 4 1 0 2012 176 4 1 0 2013 176 4 1 0 2014 n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
0 0 0 0 0 0 n.a
0 0 0 0 0 0 n.a
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
0 0 0 0 0 0 n.a
0 0 0 0 0 0 n.a
A település lakásállományában – öt év vonatkozásában – nincs változás, a lakások száma gyakorlatilag stagnált. /2013-ban várható nagyobb fellendülés, hiszen négy új kimért és értékesített telken épül családi ház/. A lakások közműellátottsága nem teljes. Legfőbb hiányosság a csatornahálózat hiánya. A folyékony kommunális hulladék elhelyezése – a lakosságra háruló jelentős anyagi terhek mellett – környezetvédelmi szempontból is megoldást kíván. Az elégtelen lakhatási körülmények a komfort nélküli, elhanyagolt házakra értendők. Ezek állaga még nem veszélyezteti közvetlenül a lakás biztonságos használatát. A néhány lakatlan, romos ház nincs feltüntetve a táblázat adatai között, mivel évek, évtizedek óta nem funkcionálnak lakásként. Lebontásra ítélt, elhagyott, düledező épületekről van szó, melyek tulajdonosai sem mindig tisztázottak. 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma
Hajléktalanok száma
2008
0
0
2009
0
0
2010
0
0
2011
0
0
2012
0
0
2013
0
0
2014 Forrás: önkormányzati adatok
0
0
23
3.4.3. számú táblázat – Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 5 2012 0 2013 7 2014 n.a. Forrás: önkormányzati adatok
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0 0 0 n.a.
a) bérlakás-állomány Répcelakon van egy összkomfortos bérlakás, amelyet egy család bérel. Önkormányzatunknak nincs szándékában több bérlakást vásárolni. 2015-ben Csánig község önkormányzata eladta a bérlakást.
24
b) szociális lakhatás Nincs. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nincs. e) lakhatást segítő támogatások Lakásfenntartási támogatást ad önkormányzatunk a rászoruló családoknak, illetve természetbeni átmeneti segélyként a fűtési szezonban tűzifát biztosít. f) eladósodottság A felvett hitelek miatt egy család halmozott fel annyi adósságot, hogy elhagyni kényszerült otthonát. 3-4 család rendezetlen közüzemi számláit, átmeneti segély vagy lakásfenntartási támogatás formájában segít kiegyenlíteni az önkormányzat. Köztemetésre egy alkalommal került sor az elmúlt években. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Nincs ilyen jellegű lakhatás. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Településünkön nincs. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. 2015 augusztusától nyugdíjba vonulás miatt változott a körzeti orvos személye. Felnőttek és gyermekek részére Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szervezett háziorvosi szolgálatok száma szolgáltatások száma 2008 2 1 2009 2 1 2010 2 1 2011 2 1 2012 2 1 2013 2 1 2014 2 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 2012 évre
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 1 1 1 1 1 1 1 25
Répcelakkal összevont praxisban látja el egy háziorvos a felnőtteket a hétfői és csütörtöki napokon egy-egy órában. Ugyancsak összevont praxisban részesülnek ellátásban a gyerekek egy házi gyermekorvos személyében. Ő a keddi napon egy órán keresztül tartózkodik a rendelőben Csánigon. Répcelakon nőgyógyászati és reumatológiai szakrendelés is elérhető. A többi szakorvosi ellátás Sárváron és Szombathelyen vehető igénybe. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 14 2009 15 2010 14 2011 4 2012 4 2013 9 2014 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. ápolási díjban részesítettek száma 2008 3 2009 3 2010 3 2011 1 2012 1 2013 1 2014 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Répcelakon a védőnő az óvodában és az iskolában végzi a csánigi gyerekek tisztasági vizsgálatát. Szűrővizsgálatok alkalmával figyelemmel kíséri látásukat, súlyukat, magasságukat. Az óvodás kortól kezdődően az általános iskola végéig házi gyermekorvos és fogorvos kíséri figyelemmel a gyerekek egészségi állapotát, fogazatát. A nem kötelező védőoltásokat is sokan igénylik a jó propagandának köszönhetően. A répcelaki egészségházban a csánigi nők is igénybe vehetik az ingyenes méhnyakrák szűrővizsgálatot. Szombathelyen van lehetőség egyéb szűrővizsgálatra. Csánigon nem volt még prevenciós és szűrőprogram, mióta megszüntették a kötelező tüdőszűrést. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Településünkön ez a szolgáltatás nem elérhető. Ezek az ellátások Sárváron és Szombathelyen vehetők igénybe. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Nincsen közétkeztetés községünkben. e) sportprogramokhoz való hozzáférés 26
Településünkön van egy fiatalokból álló focicsapat, akik lelkesen vesznek részt a falvak közti bajnokságokon. Évi egy-két alkalommal vannak sportversenyek a helyi focipályán pl. a gyermeknapi, falunapi programokhoz kapcsolva. A sportolni kívánóknak Répcelakon van lehetősége igénybe venni a tekepályát, teniszpályát, pingpongasztalokat, edzőtermet. A répcelaki művelődési házban tornázhatnak, aerobikozhatnak a lányokasszonyok. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településen kiemelt fontosságú a biztonságot nyújtó szociális háló megteremtése és működtetése. Az alapellátások közül a falugondnoki szolgálat és a házi segítségnyújtás érhető el. Két szakképzett közalkalmazott látja el ezeket a feladatokat. Heti egy alkalommal Répcelakról jön családsegítő, aki három órában tart fogadóórát. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor nem fordult elő, ill. nincs róla tudomásunk. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A rászorulók pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokat, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatásokat és az álláskeresők számára elérhető támogatásokat vehetik igénybe. - Pénzbeli ellátások: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetést segély, időskorúak járadéka. - Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, temetési segély. - Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósság kezelési szolgáltatás. Munkaerő-piaci szolgáltatások: a) munkaerő-piaci és foglakozási információ nyújtása b) munka-, pálya, álláskeresési, rehabilitációs helyi (térségi) foglakoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés. Álláskeresők támogatása: a) A hátrányos helyzetű személyek foglakoztatásának bővítését szolgáló támogatások b) Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás c) Álláskeresési járadék d) Nyugdíj előtti álláskeresési támogatás e) Költségtérítés 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Minden évben megrendezésre kerül a gyermeknap, hősök napi megemlékezés, falunap, búcsú, nyugdíjas nap, Mikulás nap, falukarácsony. Folyamatban van a közösségi rendezvények megtartására alkalmas épület kialakítása, amely befogadó képessége többszöröse lesz a meglévő faluházunkénak. Műemlékké nyilvánított templomunkban a katolikus hívek járnak misére, egyházi ünnepekre. Gyönyörűen felújított evangélikus imaházunk is várja a híveket a különböző alkalmakon. Sajnos mind az egyházi életben, mind a világi ünnepek, rendezvények alkalmával egyre kisebb létszámban vesznek részt az emberek. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Nincs róla tudomásunk. 27
c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Sajnos az önkéntes munka és az adományozás még nem egy elterjedt, hanem inkább elszigetelten megjelenő segítési forma. Ennek ösztönzésére lenne szükség. Evangélikus diakóniai bizottság szervezett több alkalommal gyűjtést, majd adomány kiosztást. Évi két alkalommal a Karitász adományozott tartós élelmiszert a rászorulóknak. Önkéntes munkában bozótirtásra, tereprendezésre, füvesítésre került sor az elhanyagolt külterületeken. Önként vállalta néhány fiatal a gyermeknap lebonyolítását is. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Nincs nemzetiségi önkormányzat. Nincs esélyegyenlőségi tevékenység. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Sok egyedülálló alkoholista van.
Amíg nem sikerül elhelyezkedniük munkahelyen, közmunkát kellene biztosítani számukra. Önkéntes munka kiterjesztése, a fiatalok ösztönzése, hogy a saját településükön végezzék az 50 órás önkéntességet. Segítség pl. „cipős doboz akcióval” az adományozás kiterjesztése, rendszeressé tétele.
Önkéntes munka ritkán, csak a helyben meghirdetett társadalmi munkák alkalmával van. A helyi adományozás csak egyedi, elszigetelt esetben fordul elő
28
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. lélekszá m 359 51 179 180
2013-as adat Állandó népesség száma Gyermekek száma összesen Állandó népességből nő Állandó népességből férfi
arány % 14,2 49,8 50,1
Állandó népességből a 0-2 évesek száma
7
1,9
Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma
18
5,01
Állandó népességből a 0-14 éves nők száma
16
4,4
Állandó népességből a 15-17 éves férfiak száma
8
2,2
Állandó népességből a 15-17 éves nők száma
5
1,3
Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR
Demográfiai trend Év Gyermekek száma 0-17 éves korig Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR
2008 57
2009 56
2010 56
2011 51
2012 47
2013 47
a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. Megszűntetett esetek száma védelembe vett 18 év veszélyeztetett kiskorú a 18 év alatti védelembe alattiak száma gyermekek száma vettek közül 2008 0 0 0 2009 2 0 2 2010 2 0 2 2011 0 0 0 2012 0 0 0 2013 n.a. n.a. n.a. 2014 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
29
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. Ebből Ebből tartósan rendszeres tartósan Kiegészítő beteg Rendkívüli gyermekvédelmi beteg gyermekvédelmi fogyatékos gyermekvédelmi kedvezményben fogyatékos kedvezményben gyermekek kedvezményben részesítettek gyermekek részesítettek száma száma részesítettek száma száma száma 2008 1 0 0 0 0 2009 7 0 0 0 0 2010 3 0 0 0 0 2011 3 0 0 0 3 2012 2013 2014
3 6 n.a.
0 0 n.a.
0 0 n.a.
0 0 n.a.
2 8 n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Tartósan beteg illetve fogyatékos gyermekek számáról nincs önkormányzati adat. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Nincs adat. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda 2008 2009 2010 2011
0 0 1 0
2012 2013 2014
0 0 n.a.
Ingyenes 50 százalékos étkezésben mértékű résztvevők kedvezményes száma iskola étkezésre 1-8. jogosultak száma 1évfolyam 13. évfolyam 1 0 3 4 1 2 1 2 2 2 n.a.
2 5 n.a.
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésbe n részesülők száma
1 7 3 3
0 0 0 0
0 0 0 0
4 6 n.a.
0 0 n.a.
0 0 n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nem él olyan gyermek Csánigon, aki nem magyar állampolgár.
30
4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok.
2008 2009 2010 2011
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
Magyar állampolgársággal nem rendelkező, 18 év alatti középiskolások száma 0 0 0 0
2012 2013 2014
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
Magyar állampolgársággal nem rendelkező óvodások száma
Ebből hátrányos helyzetű
Magyar állampolgársággal nem rendelkező általános iskolások száma
Ebből hátrányos helyzetű
Ebből hátrányos helyzetű 0 0 0 0 0 0 0
Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Településünkön nincs szegregált lakókörnyezetben élő gyermek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 2013 0 0 2014 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés, védőnői adatközlés Répcelakról jár védőnő alkalomszerűen, akinek Csánig is a körzetéhez tartozik. Tanácsadásra, védőoltásokra a répcelaki egészségházba kell menni a csecsemőkkel, kisgyermekekkel. védőnői álláshelyek száma
31
4.3.2 számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői (esetek száma!) A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. Betöltetlen felnőtt Háziorvos által ellátott Gyermekorvos által háziorvosi praxis/ok esetek száma ellátott esetek száma száma 2008 N.a. 2009 N.a. 2010 N.a. 2011 N.a. 2012 N.a. 2013 N.a. 2014 N.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar,
Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma
b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
20082014 N.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Védőnői adatszolgáltatás Gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés Répcelakon van minden nap. Csánigon heti egy órában a keddi napon rendel a gyermekorvos. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok: nem ismert adat.
32
4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. Szociális szempontból Működő összes bölcsődei felvett gyerekek száma férőhelyek száma bölcsődébe beírt bölcsődék száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermekek száma gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 2013 0 0 2014 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Védőnői adatközlés Településünkön nem működik bölcsőde.
0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. Családi napköziben Családi napköziben a térítésmentes Családi napközeiben gondozott engedélyezett férőhelyek férőhelyek száma gyermekek száma száma 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 2013 2014
0 0 0
0 0 0
0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2015. évi adatokkal módosítva a táblázat. ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
Db
Az óvoda telephelyeinek száma
2
Hány településről járnak be a gyermekek
Székhelyen: 11
Óvodai férőhelyek száma
Székhelyen: 150
Óvodai csoportok száma
5
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
6-17
A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()
0
Személyi feltételek
Fő
Hiányzó létszám
33
Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
Székhelyen: 11 Székhelyen: 11
Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet
0
0 0 0
Székhelyen: 5 Székhelyen: 5
0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Településünkön nincsen óvoda. A fent említett adatok a répcelaki óvodára vonatkoznak, ahová a csánigi gyermekek járnak. 4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2. A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok.
Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma
Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű
Fő
2008.
0
0
2009.
0
0
2010.
0
0
2011.
0
0
2012.
0
0
2013.
0
0
2014. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés
0
0
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. óvodai 3-6 éves korú óvodai óvodai óvodába beírt gyermekgyermekek férőhelyek feladat-ellátási gyermekek csoportok száma száma helyek száma száma száma 2008 5 4 110 2 86 2009 6 4 110 2 102 2010 6 5 125 2 105 2011 5 5 125 2 110 2012 9 5 150 2 123 2013 5 5 150 2 119 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
Óvodai gyógypedagógi ai csoportok száma 0 0 0 0 0 0 0
34
A 3-6 éves korú gyermekek száma csak a csánigiakra vonatkozik, akik Répcelakra járnak óvodába. A többi adat a répcelaki óvoda egészére értendő. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 általános évfolyamon tanulók száma évfolyamon tanulók száma iskolások száma fő fő fő 2010/2011 15 12 27 2011/2012 9 19 28 2012/2013 5 16 21
Napközis tanulók száma fő % 6 22,2 6 21,4 3 14,4
2013/2014
7
14
21
2
2014/2015
7
12
19
2
9,5287 10,5
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Önálló iskola a településen nincs. A csánigi gyerekek a répcelaki iskolába járnak tanulni. Ezek az adatok csak községünk iskoláskorú gyermekeire vonatkoznak. 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. általános iskolai osztályok száma 1-4
5-8
összesen
Általános általános iskolai osztályok száma a iskolai feladatgyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma 1-4 5-8 összesen Db 35
évfolyamon évfolyamon 2010/2011 7 8 2011/2012 7 8 2012/2013 6 8 2013/2014 2014/2015
6 7
8 8
15 15 14
évfolyamon 0 0 0
évfolyamon 0 0 0
0 0 0
0 0 0
14 15
0 0
0 0
0 0
0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar A répcelaki iskola adatai láthatók a táblázatban. 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/2011 1/3 2011/2012 6/15 2012/2013 3/7 2013/2014 2/4 2014/2015 3/7 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Az aránypár azt mutatja, hogy a teljes évfolyamnak hány százaléka volt azoknak a csánigi gyerekeknek a száma, akik eredményesen fejezték be a nyolcadik osztályt. d) gyermekjóléti alapellátás Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményt biztosít az önkormányzat a rászoruló családoknak. Tankönyv vásárlás során a számlák bemutatása alapján kerül kifizetésre az összeg a rászoruló gyermekek szüleinek. e) gyermekvédelem Répcelakon az óvodában és az általános iskolában gyermekvédelmi felelős pedagógus áll a gyermekek, ill. szülők rendelkezésére. Egy szakember látja el a kistérségben a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Az ő elérhetősége is Répcelakon van. Csánigon a falugondnok és a házi segítségnyújtó tartozik a jelzőrendszeri hálózatba. Az ő feladatuk továbbítani észrevételeiket a családsegítő, gyermekvédelmi szakember, orvos, védőnő felé, amennyiben veszélyeztetettség gyanúja merül fel. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A családsegítő szakmai felkészültségének köszönhetően hatékonyan és magas színvonalon biztosítja a mielőbbi megoldás keresését. Mindenben megpróbál érdemben intézkedni. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások közül a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás igénybevételére van lehetőség Répcelakon. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Répcelakon az általános iskolában van lehetősége a gyermekeknek különböző sportszakkörökre járni. A nyári szünidőben az evangélikus és a katolikus gyülekezet várja 2-2 hétig tartó hittantáboraiba az érdeklődőket. Ezek helyszíne szintén Répcelakon van. 2013-ban első alkalommal van lehetőség az iskolában arra, hogy szünidei felügyeletet biztosítsanak azoknak a gyerekeknek, akik egyébként magányosan 36
csellengnének. A gyermekétkeztetés is biztosítva van így az igénylők számára. Csánigról 1-2 család veszi igénybe ezt a szolgáltatást. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén ingyenesen, míg a hátrányos helyzetű tanulók 50%-os térítési díj ellenében jogosultak étkeztetésben részesülni. Ingyenes tankönyvellátásra, továbbá 50%-os mértékű kedvezményes étkeztetésre jogosult az a tanuló, aki tartósan beteg, halmozottan fogyatékos, három-vagy többgyermekes családban él. Hétvégi, szünidei gyermekétkeztetésre nincs lehetőség Csánigon. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Az önkormányzatnak ilyen diszkriminációról nincs tudomása. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén ingyenes, ill. 50%-os étkezésre van lehetősége a rászoruló gyerekeknek.
37
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Hátrányos helyzetűnek tekinthető az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek 3 éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A Répcelaki Százszorszép Óvoda alapító okirata szerint az intézmény ellátja a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését is, valamint kiegészítő tevékenységként közétkeztetést biztosít. A Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a szociális hátrányok enyhítésére az alábbi tevékenységi formákat biztosítja: - A bejáró tanulók felügyelete, utazáshoz kísérése - Egészségügyi szűrések, fogorvosi ellátás - Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése - Drogmegelőzési és egészségvédelmi programok - Mentálhigiénés programok - Pályaorientációs tevékenység - Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Nincs. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Nincs erre példa. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A kompetencia felmérések azt támasztják alá, hogy Répcelakon magas színvonalon folyik az oktatás. Az országos eredményekhez viszonyítva nem sokkal maradnak alul az iskola tanulói. A természettudományi tantárgyak eredményeiben mutatkozik meg leginkább a hátrány. A hangszeres zenei oktatásban, kimagasló helyezéseket értek el a fúvósok a különböző versenyeken. A képzőművészeti oktatásban is szép megyei és országos eredmények születtek. 38
e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Felzárkóztatásra van lehetőség az iskolában. Tehetséggondozást is fontos feladatának tekinti az óvoda és az iskola is. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről nincs pontos adatszolgáltatás, segítségükre nincs helyi intézkedés
Adatbázis létrehozása a HH és HHH gyermekekről. Állapotfelmérésük után a helyzetükből adódó hátrányok megszüntetése érdekében helyi intézkedések pl.: helyi „cipősdoboz” akcióval adományozás. A létszám feltérképezése betegségterületek feltárásával. Gyermekeknek szóló szabadidős programok szervezése. Fiatal korosztály egymáshoz közelítése.
Fogyatékkal élő/ tartós beteg gyermekekről nincs pontos adat Óvodán, iskolán kívül nincsenek egymással kapcsolatban a gyerekek
39
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
férfiak nők férfiak 2008 96 130 82 2009 106 127 94 2010 136 128 125 2011 136 124 126 2012 136 115 129 2013 130 118 123 2014 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
nők 123 118 119 121 110 117 n.a.
Munkanélküliek férfiak 14 12 11 10 7 7 n.a.
nők 7 9 9 3 5 1 n.a.
A foglalkoztatásra vonatkozó adatok nem pontosak, mert nem mindenki regisztrált munkanélküli.
40
5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. munkanélk 8 általánosnál szakiskola/ gimnázi érettségi um üli nők alacsonyabb 8 általános szakmunkásszáma végzettségű képző 2008 7 0 N.a. N.a. N.a. N.a. 2009 9 0 N.a. N.a. N.a. N.a. 2010 9 0 N.a. N.a. N.a. N.a. 2011 3 0 N.a. N.a. N.a. N.a. 2012 5 N.a. N.a. N.a. N.a. N.a. 2013 1 N.a. N.a. N.a. N.a. N.a. 2014 N.a. N.a. N.a. N.a. N.a. N.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
főiskola
egyetem
N.a. N.a. N.a. N.a. N.a. N.a. N.a.
N.a. N.a. N.a. N.a. N.a. N.a. N.a.
5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. 3 év alatti gyermekek száma a településen 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
6 8 8 7 7 6 7
bölcsődei férőhelyek működő száma bölcsődék száma önkoregyéb mányzati 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
működő családi napközik száma
férőhelyek száma családi napközikben
férőhelyek összesen
0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 41
Forrás: TeIR, helyi adatgyűjtés b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Ilyen program a településünkön nincsen. Szombathelyen és Sárváron van lehetőség képzési programokon való részvételre. A munkaügyi központ által támogatott képzések inkább a férfiaknak adnak lehetőséget a tanulásra. Sok köztük a férfias szakma, pl.: kőműves, CNC esztergályos, könnyű- és nehézgépkezelő, ács, szerkezetlakatos stb. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Nincs adat arra nézve, hogy hány alacsony iskolai végzettségű nő van, ezért az elhelyezkedésükkel kapcsolatban sincsenek információk. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A településen egy esetben sem tettek panaszt hátrányos megkülönböztetés miatt. Ez a jelenség mégis megmutatkozik az eltérő bérezésekben vagy az előmeneteli lehetőségek szűkösségében. A munkára való jelentkezéskor a munkáltató inkább a férfit alkalmazza, mint a gyermekszülés előtt álló nőt. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket, nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A családok időbeosztását javító szolgáltatások az elmúlt évtizedben jelentősen visszaestek (például bölcsőde, korai óvodáztatás, közeli és munkaidővel összeegyeztethető bevásárlás vagy ügyintézés), ezért is különösen fontos az egyes szervezetek szerepvállalása. A családbarát munkahely tágabb értelmezése a család legkülönfélébb formáival számol, figyelembe veszi nemcsak a gyerekek, hanem más, pl. idős, beteg, fogyatékossággal élő családtagokkal kapcsolatos kötelezettségeket is. A családbarát munkahely koncepció nem abból indul ki, hogy mindez kizárólag a nők feladata, ezért lehetővé teszi a munkarend családi szükségletekhez való igazítását, és törekszik arra, hogy mind a nők, mind a férfiak igénybe vegyék a munkaadó által nyújtott lehetőségeket a munka és a magánélet közötti egyensúly erősítésére. A családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását, támogató intézkedéseket számos esélyegyenlőségi intézkedés támogathatja, ilyen például a rugalmas munkaidő lehetősége, gyermekintézmény fenntartása, vagy a kapcsolattartás megszervezése a GYES-en, GYED-en levőkkel. Településünkön ezek a szolgáltatások nem érhetők el. Répcelakon működik bölcsőde, ahova korlátozott számban csak répcelaki állandó lakcímmel rendelkező családok gyermekei kerülhetnek be. Az óvodában nincsen férőhelyhiány. A közintézményekben nincsen lehetőség rugalmas munkaidőkezdésre.
42
5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma 2008 0 6 2009 0 8 2010 0 8 2011 0 7 2012 0 7 2013 0 6 2014 0 7 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
átlagos gyermekszám védőnőnként 6 8 8 7 7 6 7
Répcelaki védőnő körzetéhez tartozik Csánig. Alkalomszerűen látogatja a 0-3 éves korú gyermekeket, hívja tanácsadásra, védőoltásra gondozottjait.
43
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A jelzőrendszeres szolgálat tagjai: az orvos, a védőnő, egyházközség, szociális gondozó, falugondnok, a település önkormányzatának képviselői. Bárki tudomást szerez ilyen esetről, kötelessége értesíteni az illetékes szerveket. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Családok átmeneti otthona legközelebb csak Szombathelyen működik, de ide csak szombathelyi állandó lakcímmel rendelkezők kérhetik felvételüket. Helyileg a körzeti védőnő feladata a családok állandó figyelemmel kísérése, a kismamák segítése, a kisgyermekek egészségi állapotának felügyelete. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. Képviselőtestület tagja Férfi Nő 2008 4 1 2009 4 1 2010 3 2 2011 3 1 2012 3 1 2013 4 1 2014 4 1 Forrás: Helyi adatgyűjtés
Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Férfi 0 0 0 0 0 0 0
Nő 0 0 0 0 0 0 0
Közgyűlések tagjai Férfi 0 0 0 0 0 0 0
Nő 0 0 0 0 0 0 0
A nők a helyi közéletben alulreprezentáltak. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Tipikus probléma az egyedül élő nők helyzete, GYES-en GYED-en lévők elszigetelődése, elvált nők megélhetési gondjai.
5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok.
44
A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Nőket érő családon belüli erőszakról nincs adat.
Nők informálása, segítése védőnői, orvosi, egyházi, civil szervezetek bevonásával. Baba-mama klub (gyermekekhez kötött aktuális témákra pl.: gyermekruhakötés, horgolás, egészséges ételek elkészítése, gyermekholmik csereberéje) létrehozása a védőnő vezetésével
GYES-en, GYED-en lévők elszigetelődése
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma részesülő nők száma 2008 49 77 2009 49 74 2010 43 69 2011 43 74 2012 42 76 2013 42 73 2014 N.a. N.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar
összes nyugdíjas 126 123 112 117 118 115 N.a.
A táblázat összes nyugdíjasra vonatkozó oszlopa nem tölthető ki korrekt módon, mivel a nyugdíjkorhatár évenként változik. Vannak korkedvezményes nyugdíjasok, előnyugdíjasok, akik az adatbázisban neszerepelnek.
45
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A legtöbb nyugdíjas személy Csánigon a közeli üzemekben dolgozott fizikai munkásként, így keresetkiegészítésként nem vállalnak munkát. Otthonaikban tevékenykednek, unokáik felügyeletét vállalják. Magasan kvalifikált nyugdíjasunk is van, aki továbbra is aktívan részt vesz vállalkozásában. Nyugdíjkorhatárhoz közeli személyek közül néhányan munkanélküliek. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Ezen a területen hiányt szenved a településen élő idős lakosság. Nincsen nappali ellátás, aminek keretében társas kapcsolatokat építhetnének ki, mentális támogatást kapnának. Nyugdíjasok foglalkoztatási lehetősége nem megoldott, nincs lehetőség rá. Közintézményben sem dolgozik nyugdíjas korú. A településen nincsenek a foglalkoztatásukat segítő programok. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Más korcsoporthoz képest nem magasabb az idősebb korosztályban a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek száma. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Településünkön ezen szolgáltatásokhoz való hozzáférés jónak mondható, a szociális háló kiterjedt, igyekszik minden téren ellátni az időseket (családsegítő szolgálat, házi segítségnyújtás, falugondnok biztosítása, orvosi rendelés elérhetősége helyben stb.). A különböző programok és rendezvények mind helyben elérhetők az idősek részére. Falubusz segít eljutni minden programra. A falutévéből, hírlevelekből, hirdetőtáblákon kifüggesztett hirdetményekből minden információról értesülhetnek az idősek.
46
6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. Regisztrált munkanélküliek száma
55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma
Tartós munkanélküliek száma
55 év feletti tartós munkanélküliek száma
fő
fő
%
fő
fő
%
2008 2009 2010 2011
21
4
19
8
2
25
2012
12
0
4
0
2013
12
0
4
0
2014
N.a.
N.a.
N.a.
N.a.
21
0
0
13
0
0
20
0
0
6
0
0
13
1
7,7
3
1
33,3
Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. 64 év feletti lakosság száma fő 2008 79 2009 80 2010 75 2011 76 2012 78 2013 77 2014 N.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 N.a. N.a.
A településen nincs az idősek számára nappali ellátás megszervezve, ami nagy probléma, hiszen nincs egy közösség, ahova összejárhatnának beszélgetni, vagy az idejüket hasznosan eltölteni, kapcsolatot teremteni, mentálhigiénés támogatást kapni. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. időskorúak járadékában részesülők száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 0 2014 N.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 47
a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. §-a értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról. Csánig településen az egészségügyi ellátás megfelelő szinten és színvonalon biztosított annak ellenére, hogy az adott napokon kívül csak Répcelakon folyik orvosi rendelés. A távolság azonban olyan minimális, hogy még a nyugdíjas korosztálynak sem okoz gondot az egészségház megközelítése. Az esti-éjszakai, illetve a hétvégi ügyeletet a kistérségi szinten szervezett ellátáshoz csatlakozva biztosítja a képviselő-testület. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A programokon mindenki részt vehet, nincsen kizárva senki sem és az idősek szép számban érdeklődnek. Az egész falut érintő események pl: falunap, falukarácsony, nyudíjasnap alkalmával a járásképtelen időseknek kiszállítja a falugondnok és a gondozónő az ebédet, hogy ők is részesei lehessenek ily módon az ünnepeknek. Akik szívesen részt vennének ezeken az alkalmakon, de már gyalogosan nem tudnak közlekedni, azokat a falubusz szállítja el a helyszínre. c) idősek informatikai jártassága
Nincsen információ erről. Nincsen olyan lehetőség, ahol az élethosszig tartó tanulás jegyében fejleszthetnék informatikai tudásukat. Fontos lenne felmérni, hogy van-e igényük számítógépes ismeretekre szert tenni. Az adatgyűjtés célja lenne, hogy feltérképezzük, a célcsoport ismeri-e a számítógépet, tudja-e kezelni, van –e lehetősége azt használni. Ugyanígy a mobiltelefon használatban való jártasság felmérése is fontos lenne. Amennyiben az adatgyűjtés eredménye arra enged következtetni, hogy az idősebb korosztály informatikai jártassága messze elmarad a többi korosztályétól, akkor megoldási javaslatokat kell tenni a probléma megoldásának érdekében. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Nyugdíjasklub nem működik, egyedül a nyugdíjas napon van lehetőségük a közös együttlétre. Szociális alapszolgáltatások közül a falugondnoki szolgálat és a házi segítségnyújtás során kerül sor életvitelüket segítő támogatásra.
48
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A nyugdíjasoknak nincsenek rendszeres, szervezett programjaik. Nincs elég segítségük a ház körül
fejlesztési lehetőségek Nyugdíjas klub (népdalkör, „aranygyűszű” klub, főzőcske klub) létrehozása egy mentálhigiénés szakemberrel. „Internet Nagyi Klub” A helyi lakosság, a fiatalok segítőkészségére van szükség pl. fát vágni, behordani, füvet nyírni. Az 50 órás kötelező önkéntességet végezzék helyben az idősek segítésével.
49
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy: Aki érzékszervi-így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok.
2008 2009 2010 2011
megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma 1 1 1 1
egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 0 0 0 0
2012 2013 2014
8 9 N.a.
0 0 N.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar
50
7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma A 2015. október 5-i felülvizsgálat során kiegészített adatok. Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 2013 0 0 0 2014 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Répcelakon van lehetősége a megváltozott munkaképességű és a fogyatékkal élő munkavállalóknak elhelyezkedni, egy speciálisan az ő számukra létrehozott kisvállalatnál. Településünkről 3-4 lakos jár ide dolgozni b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A Csánigon élő fogyatékkal élő személyek nem éltek hátrányos megkülönböztetésre utaló panasszal. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Nincsenek. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Ellátási formák: fogyatékossági támogatás /havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás/ rokkantsági járadék közlekedési kedvezmény parkolási igazolvány Fogyatékos személyek számára biztosított alap- és szakosított ellátási formák: Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon Rehabilitációs intézmények a településtől távol találhatók: Speciális gyermekotthon: Ikervár és Rum Fogyatékos személyek gondozását a Sárvári Népjóléti Szolgálat keretében látja el a település. Pszichiátriai betegek otthona: legközelebb Dénesfán, Simaságon és Sajtoskálon van. Autista lakóotthon épült Szombathelyen. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége 51
Faluházunk könnyen megközelíthető, rámpával ellátott. A belső helyiségekben tolószékkel való közlekedés nehézkes, illemhely nem készült mozgássérültek számára. 2015 májusától a felújított faluház akadálymentesítése megtörtént. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Lakóépületének akadálymentesítését mindenki hozzátartozói körben megoldotta. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Nincs munkahely. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége részben megoldott, nincs minden járdapadka csatlakozás akadálymentesítve. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A falubuszunk alkalmas tolószék rögzítésére. Egészségügyi intézménybe jutásuk ezáltal megoldott a fogyatékkal élő lakosainknak. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A helyi rendeletekben és törvényi előírásokban foglaltak betartása mellett a település vezetése igyekszik ilyen szolgáltatásokat biztosítani a rászorulók részére (pl.: pályázatokon való részvétel segítése). 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Fogyatékkal élő gyermekek valós számának feltérképezése Hiányzó, nem megfelelő, nem az igények szerint rangsorolt akadálymentesítettség.
Adatgyűjtés jelzőrendszer tagjainak segítségével. Az akadálymentesítés helyi tervezése, pénzforrások felkutatása, megfelelő szakértők, tanácsadók bevonása a tervezésbe. Ilyen tartalmú forrásokra figyelemfelhívás.
52
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) önkormányzat b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Településünkön az alábbi civil szervezetek működnek, melyek közreműködhetnek az esélyegyenlőség előmozdításában: Önkéntes Tűzoltó Egyesület Csánig Községért Egyesület Répcelak -Csánigi Evangélikus Egyházközség Répcelaki Szent István Katolikus Egyházközség c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség A Közös Önkormányzati Hivatal Központja Répcelakon van. Önkormányzatunk az alábbi társulásoknak tagja: Sárvári Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás Répcelak és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Az alapfokú iskolai oktatást, családsegítést, gyermekjóléti szolgáltatásokat, a házi segítségnyújtást, hétközi és hétvégi orvosi ügyelet ellátását, belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátását kistérségi szinten a fenti intézményfenntartó társulások útján látjuk el. A társulások szakmai felkészültségének köszönhetően elmondható, hogy fenti szolgáltatásokat hatékonyan és magas színvonalon biztosította az önkormányzat, a településen dolgozó szakemberek között jó a kapcsolat, mely minőségi szakmai munkát eredményezett. Az egészségügyi ellátást és a védőnői szolgálatot, Répcelakkal társulva tartjuk fenn. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Nincsen Csánignak. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A helyi civil szervezetek a különböző programok szervezésekor, illetve pályázatokon való részvételkor együttműködnek az önkormányzattal és segítik az önkormányzat ez irányú tevékenységét. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nincsen jelen a település életében.
53
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A helyi esélyegyenlőségi program készítése során MUNKACSOPORT-ot hozunk létre, melybe meghívjuk a fenntartó képviselőit, az önkormányzati intézmények képviselőit és a bevont partnerek képviselőit polgármester helyi képviselő testület tagjai vezető óvónő védőnő gyermekjóléti szolgálat dolgozója családsegítő szakember pedagógus szociális gondozó Csánig Községért Egyesület képviselője b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A HEP-ben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében Helyi Esélyegyenlőséi Programért Felelős Fórumot hozunk létre, amely figyelemmel kíséri az intézkedési terv megvalósulását, a kötelezettségek teljesítését és dokumentálását. A visszacsatolást és az esélyegyenlőségi feladatok megoldásának folyamatának nyomom követését fogja biztosítani a HEP Fórum, ahol a munkacsoport tagjain kívül mások is részt vehetnek. A fórumon évenként helyzetelemzést végzünk, konzultálunk, véleményeket fogalmazunk meg és felvázoljuk a problémák további megoldásának lehetőségeit. Továbbá a HEP Fórum biztosítja a nyilvánosságot, minden helyi eszközt és helyi médiumot bevonva a tájékoztatásba. A település honlapján megjelentetni minden HEP-pel kapcsolatos tervet, intézkedést, programokat kiplakátolni kihirdetni lakossági fórumon
54
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
1.) Sok egyedülálló alkoholista van 2.) Önkéntes munka ritkán, csak a helyben meghirdetett társadalmi munkák alkalmával van. 3.) A helyi adományozás csak egyedi, elszigetelt esetben fordul elő
1.) Amíg nem sikerül elhelyezkedniük munkahelyen, közmunkát kellene biztosítani számukra. 2.) Önkéntes munka kiterjesztése, a fiatalok ösztönzése, hogy a saját településükön végezzék az 50 órás önkéntességet. 3.) Segítség pl. „ cipős doboz akcióval” az adományozás kiterjesztése, rendszeressé tétele
1.)Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről nincs pontos adatszolgáltatás, segítségükre nincs helyi intézkedés
1.) Adatbázis létrehozása a HH és HHH gyermekekről. Állapotfelmérésük után a helyzetükből adódó hátrányok megszüntetése érdekében helyi intézkedések. 2.) A létszám feltérképezése betegségterületük feltárásával 3.) Gyermekeknek szóló szabadidős programok szervezése. Fiatal korosztály egymáshoz közelítése.
2.)Fogyatékkal élő/ tartós beteg gyermekekről nincsen pontos adat. 3.)Óvodán, iskolán kívül nincsenek egymással kapcsolatban a gyerekek 1.) A nyugdíjasoknak nincsenek rendszeres, szervezett programjaik. 2.) Nincs elég segítségük a ház körül
Idősek
Nők
1.) Nőket érő családon belüli erőszakról nincs adat. 2.) GYES-en, GYED-en lévők elszigetelődése. 3.)
1.) Nyugdíjas klub (népdalkör, „aranygyűszű” klub, főzőcske klub) létrehozása egy mentálhigiénés szakemberrel. „Internet Nagyi Klub” 2.) A helyi lakosság, a fiatalok segítőkészségére van szükség pl. fát vágni, behordani, füvet nyírni. Az 50 órás kötelező önkéntességet végezzék helyben az idősek segítésével. 1.)Nők informálása, segítése védőnői, orvosi, egyházi, civil szervezetek bevonásával. 2.)Baba-mama klub (gyermekekhez kötött aktuális témákra pl.: gyermekruhakötés, horgolás, egészséges ételek elkészítése, gyermekholmik csereberéje) létrehozása a védőnő vezetésével.
55
Fogyatékkal élők
1.) Fogyatékkal élő gyermekek valós számának feltérképezése. 2.)Hiányzó, nem megfelelő, nem az igények szerint rangsorolt akadálymentesítettség.
1.)Adatgyűjtés jelzőrendszer tagjainak segítségével. 2.)Az akadálymentesítés helyi tervezése, pénzforrások felkutatása, megfelelő szakértők, tanácsadók bevonása a tervezésbe. Ilyen tartalmú forrásokra figyelemfelhívás.
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
1.)Közmunka biztosítása. 2.) Önkéntes munka kiterjesztése 3.) Helyi adományozás kiterjesztése
Gyermekek
1.)Adatbázis létrehozása a HH és HHH gyermekekről. 2.)Fogyatékkal élő/ tartós beteg gyermekek létszámának feltérképezése. 3.) Fiatal korosztály egymáshoz közelítése.
Idősek
1.) Nyugdíjas klub létrehozása. 2.)Az idősek életvitelének javítása, elszigetelődésének megakadályozása.
Nők
1.) Családi béke megteremtése. 2.) Baba-mama klub létrehozása
Fogyatékkal élők
1.) Adatbázis létrehozása a fogyatékkal élőkről 2.) Akadálymentetés elvégzése
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst 1-3: Helyi önkormányzat és intézményei Felelős: polgármester 1-2: Önkormányzati Hivatal. Felelős: jegyző 3.Helyi önkormányzat, könyvtáros, „Csánigért” egyesület tagjai, katolikus és evangélikus gyülekezet tagjai. Felelős: polgármester 1-2: „Csánigért” egyesület, helyi önkormányzat, falugondnok, szociális gondozó, helyi lakosság. Felelős: polgármester 1.) Védőnő, orvos, családsegítő, pedagógusok, gyermekvédelmi felelősök, egyházak, helyi önkormányzat Felelős: polgármester 2.) Védőnő, gyermekorvos, helyi kismamák, családsegítő Felelős: védőnő 1.) Önkormányzati hivatal Felelős: jegyző 2.) Helyi önkormányzat Felelős: polgármester
56
Jövőképünk A nemek közötti egyenlőség erősítése A nők között kiemelten hátrányos helyzetben vannak a pályakezdők a szakmai tapasztalatlanság, a kisgyermekes anyukák a munkából való többéves kiesés, a negyvenöt év felettiek a változó képzettségi követelmények miatt. Nagysimonyi településen a bölcsődei ellátás nem megoldott, az óvodai férőhelyek száma elegendő. A munkába való mihamarabbi visszatérést valamelyest segített a két éve életbe lépett jogszabályi változás, melynek értelmében a kettő és fél éves gyermekek felvehetők óvodába. Ennek a feltételei (nem kell jelentkezőt elutasítani) adottak a településen. Cél olyan intézkedések támogatása a munkáltatóknál, amelyek erősítik a nemek közötti egyenlőséget, ilyen például a nők létszámának növelése a szervezet felső- és középvezetésében, továbbá az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének gyakorlati érvényesítése is, de ide tartozik a nők számának emelése a kutatásfejlesztési munkában. A nemek közti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, különösen az Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve. A nők és férfiak közötti a társadalmi élet számos területére kiterjedő egyenlőtlenségek természetének feltárását azonban egyetlen jogszabály sem írja elő. Az akadálymentesítés előrehaladása A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport, akik számára az akadálymentesítés a társadalom életének színterein való megjelenésük alapfeltétele. Az akadálymentes környezet további haszonélvezői a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, de a betegek és az idős emberek is. Az esélyegyenlőség szempontjainak vizsgálatánál több tényező kerül értékelésre: az építési beruházások esetében a fizikai akadálymentesítés, de szinte minden esetben értékelhető a fogyatékkal élők számára biztosított jobb infokommunikációs hozzáférés az eszközök, vagy a projekt által nyújtott szolgáltatások használatához (vakbarát számítógépes és egyéb eszközök, könnyen érthető kommunikáció stb.). További cél lehet közlekedési infrastruktúrát érintő projektekben az akadálymentes közlekedés megteremtése. Fogyatékos személyek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása A cél eléréséhez feltétlenül szükséges a fogyatékossággal élők számára a foglalkoztatás elérhetőségének segítése: az akadálymentes fizikai és kommunikációs környezet kialakítása, továbbá a távmunka és egyéb alternatív munkavégzési lehetőségek biztosítása. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportot alkotják, nagyon gyakran a szociális élet peremére sodródva élnek, mindennapjaikat ezernyi tényező hátráltatja. Közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a hétköznapok során a lakhatás és a közlekedési eszközök használata, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a szociális és egészségügyi ellátás, a társadalmi élet, a kultúra, sport, szórakozás területén. Sajnálatos, hogy a fogyatékkal élők jelentős részének egyetlen megélhetési forrása a járadék, segély, nyugdíj, Ezek mértéke legtöbb esetben a létfenntartáshoz is alig elegendő. Nem ritka, hogy iskolai végzettségük elmarad az egészséges társaikétól, ami tovább rontja a megélhetési esélyeiket. A fogyatékkal, illetve a tartós egészségügyi problémákkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen korlátozottak. A településen a fogyatékkal élő személyekre vonatkozó adatgyűjtés nem történt, melyet pótolni kell. Kapcsolatot kell felvenni azokkal a – más településen, kistérségi, megyei központban működő – civil szervezettek, akik a fogyatékossággal élő emberek jogait, érdekeit képviselik, tájékoztatják őket lehetőségeikről, esetleg adatokkal is rendelkeznek.
57
Roma emberek életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítása Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki nem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdése). A népszámlálás adatai szerint nagyon lényeges különbségek vannak a cigány és a nem cigány nemzetiségek társadalmi rétegek szerinti összetételében, de a legújabb kutatások is megerősítik, hogy a társadalmi kirekesztődés bizonyítottan leginkább a roma embereket sújtja. A diszkrimináció mellett az alacsony képzettségi szint is konzerválja a roma népesség alacsony arányú munkaerő-piaci részvételét és előmenetelét, ezért a képzési lemaradás felszámolását, csökkentését is célul kell kitűzni az esélyegyenlőségi programok megvalósítása során. Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi esélyeinek javítása A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett más, ún. hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és munkaerő-piaci részvételét is elő kell segíteni. Hátrányos helyzetű munkavállaló: - minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; - minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére képes belépni a munkaerőpiacra; - minden olyan, a Közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki nyelvi képzésre szorul; - minden olyan személy, aki legalább háromévi kihagyás után újra dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban; - minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést; - minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban. Számos esélyegyenlőségi intézkedés közül választhatunk, ilyen a pályakezdő fiatalok, vagy az 50 évnél idősebbek határozatlan idejű szerződéssel történő alkalmazása, vagy a középfokú végzettséggel nem rendelkező munkavállalók alkalmazása. Munkanélküliek és mélyszegénységben élők: A regisztrált álláskeresők korosztályok szerinti vizsgálatából kitűnik, hogy a 35 évesnél idősebbek között emelkedik a létszám. Képzettség tekintetében a legmagasabb a szakképzettséggel nem rendelkező, csak nyolc osztályos végzettségűek száma, ami az elhelyezkedési esélyeiket jelentősen csökkenti. Foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű csoportok: A megváltozott munkaképességűek és az ötven év felettiek egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról. Az esélyeiket elősegítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert a csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátránnyal küzdenek. Időskorúak: A településen viszonylag magas a 60 év felettiek aránya. Az idősek nyugdíjai alacsonyak, különösen a korábbi mezőgazdasági dolgozóké. A nyugdíjasok között magas az egyszemélyes háztartások száma, amelyek nagyobb részét az özvegyen élő nők alkotják. Az, hogy az idős ember hogyan éli meg az évek múlását, az egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól. Mivel a családok fiatalabb tagjai egyre kevesebb időt tudnak vagy akarnak szánni az idősekkel való törődésre, a szociális ellátásra való igény mind inkább előtérbe kerül. A település lehetőségeiből adódóan önerőből nem tudja az ellátást megoldani, a kistérségi szerveződés megvalósíthatónak látszik.
58
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Közmunka kiterjesztése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Sok egyedülálló alkoholista van
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A közmunka támogatási lehetőségeinek maximális kihasználása. Az alkoholfogyasztás helyett hasznos, értelmes munkával töltsék idejüket a célszemélyek. -Adatgyűjtés az egyedülálló munkanélküli személyekről. -Kapcsolatfelvétel -Közmunka felajánlás -Életvitelük figyelemmel kísérése
Résztvevők és felelős
Helyi önkormányzat, polgármester
Partnerek
Képviselőtestület, orvos, szociális ügyintéző, családsegítő, falugondnok.
Határidő(k) pontokba szedve
1. hónap: adatgyűjtés Minden évszakban lehetőség szerint 1-2 főnek munkaadás.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Falukép szépül. Munkájuk eredményének köszönhetően rendezettebbé, tisztábbá válik Csánig. Sikerélmény fontos. Reményeink szerint az alkoholizálás mértéke is csökken.
Értelmetlennek ítélik a felajánlott munkát. Az alkoholizálást munka mellett is folytatják. Segítő, felügyeletet ellátó személy működik közre. /falugondnok/
Szükséges erőforrások Pénzügyi, személyi, szervezési.
59
Intézkedés címe:
Önkéntes munka kiterjesztése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Nincs a hátrányos helyzetű személyeket helyben segítő szervezet, személyi állomány
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Cél, hogy helyi összefogással minden rászoruló személy hozzájusson a szükséges segítséghez. Előítéletek tompítása. Empátia erősítése mások irányában.
Önkéntes munka kiterjesztése. Gyűjtések szervezése évszakváltáshoz, ünnepekhez kapcsolódva.
Résztvevők és felelős
Helyi önkormányzat, polgármester
Partnerek
Képviselő-testület, helyi lakosság, egyházak, családsegítő, szociális ügyintéző. Felelős: polgármester
Határidő(k) pontokba szedve
Önkéntes munka szervezése évente legalább 1 alkalommal, minél több személy megszólítása
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Önkéntes munkában való résztvevők száma. Eredményes gyűjtési akciók.
Érdektelenség, empátia hiány.
Szükséges erőforrások Személyi, szervezési
60
Intézkedés címe:
Helyi adományozás kiterjesztése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Rászoruló személyek alapvető szükségletei nem állnak rendelkezésre
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Cél, hogy helyi összefogással minden rászoruló személy hozzájusson a szükséges segítséghez Idényjellegű gyűjtés. Ne szenvedjen hiányt senki az alapvető szükségletek terén. Alkalom szerűen is merjenek kérni, ha valamiben hiányt szenvednek.
Gyűjtés szervezése a rászorulók részére. A jelzőrendszerben működők folyamatosan informálják egymást, ha valakinél problémát látnak.
Résztvevők és felelős
Helyi önkormányzat, polgármester
Partnerek
Képviselő-testület, orvos, védőnő, gyermekjóléti családsegítő, szociális gondozó, falugondnok. felelős: polgármester
Határidő(k) pontokba szedve
Gyűjtés szervezése a rászorulók részére évente legalább 1 alaklommal, minél több személy megszólítása
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
szolgálat
munkatársa,
Adományozásban résztvevők száma. Megelégedettség a segített személyek részéről.
Érdektelenség, empátia hiány. Az evangélikus diakóniai bizottság folyamatosan jelen van és figyelemmel kíséri a rászorulókat falunkban.
Szükséges erőforrások Személyi, szervezési
61
Intézkedés címe:
HH és HHH gyermekek nyilvántartása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Nincs pontos nyilvántartás ezekről a gyermekekről
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Pontos nyilvántartás, a rászorultak feltérképezése. Teljes körű adatbázis létrehozása.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
-Adatgyűjtés. -Rendszer felépítése -Partnerek megkeresése -Adatbázis létrehozása -Adatbázis folyamatos karbantartása Védőnő, iskola, óvoda, bölcsőde vezetője, családsegítő, gyermekorvos, szakorvos, szülők, Önkormányzati hivatal. Felelős: jegyző
Partnerek
Önkormányzati Hivatal munkatársai, védőnő, iskola, óvoda, bölcsőde vezetője. Családsegítő, gyermekorvos, szülők.
Határidő(k) pontokba szedve
1-6 hónap: Adatbázis kialakítása, partnerek megkeresése, szülők tájékoztatása. 7-12 hónap: Adatbázis feltöltése.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Teljes körű éves problématerületenkénti adatbázis megléte. Folyamatos frissítés.
Adatszolgáltatás hiánya az érintettek részéről (HHH). Gyermekekkel foglalkozó szakemberek adatszolgáltatása folyamatos legyen. Bármely felmerülő probléma esetén jelzés a partnerek részéről. Szakemberek, számítógép+hálózat
62
Intézkedés címe:
Fogyatékkal élő/ tartós beteg gyermekek létszámának feltérképezése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Adathiány az önkormányzatoknál a fogyatékkal élő / tartós beteg gyermek létszámáról, betegségükről.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Teljes körű (éves, féléves, havi) adatbázis létrehozása. - Fogyatékkal élő gyermekek létszámának feltérképezése betegségterületek feltárásával. - Tartós beteg gyermekek létszámának, feltérképezése, betegségterületek feltárásával. - Folyamatos adatfrissítés, esetleges hibák kiküszöbölése Évenkénti korrekt adatbázis létrehozása. - Rendszer felépítése - Partnerek megkeresése - Adatbázis létrehozása - Adatbázis folyamatos karbantartása
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Védőnő, Iskola,- óvoda-, bölcsőde vezetője; Családsegítő; Gyermekorvos; Szakorvos; Szülők, HEP fórum vezetője; Önkormányzat szociális ügyintézője Felelős: jegyző Védőnő, Iskola,- óvoda-, bölcsőde vezetője; Családsegítő; Gyermekorvos; Szakorvos; Szülők 1-6 hónap: Adatbázis kialakítása, partnerek megkeresése, szülők tájékoztatása 7- 12 hónap: Adatbázis feltöltése Évente: évenkénti frissített adatbázis létrehozása
Teljes körű éves problématerületenkénti adatbázis megléte. Folyamatos frissítés.
Együttműködés hiánya. Gyermekekkel foglalkozó szakemberek (védőnő, kisgyermekgondozó, óvónő, gyermekorvos, szülő folyamatos adatszolgáltatása, jelzése bármely felmerülő probléma esetén.
Szükséges erőforrások Szakemberek; számítógép+hálózat;
63
Intézkedés címe:
Fiatal korosztály egymáshoz közelítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A településen nincsen óvoda, iskola, nincs közösségi tér a 0-17 éves gyermekek számára, ezért eltávolodnak egymástól.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Gyerekek, fiatalok közötti kapcsolat kialakítása, megerősítése. - Fiatalok közötti interakció megszervezése. - Programok megszervezése az összetartozás tükrében. - Közösségi kapcsolat, összetartozás fenntartása. - Igényfelmérés - Programok szervezése: pl. meseláda foglalkozás, kézműves foglalkozások, egyéb játékos rendezvények, sport rendezvények - Visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez Gyerekek, szülők, könyvtáros, önkormányzati testületi tagok, önkéntesek, helyi pedagógusok (ha van), HEP fórum tagja Felelős: polgármester Gyerekek, szülők, könyvtáros, önkormányzati testületi tagok, önkéntesek, helyi pedagógusok 1-6 hónap: Igényfelmérés, foglalkozások, programok megszervezése 7-12 hónap: foglalkozások tartása, tapasztalatok gyűjtése, értékelés Évenként: rendszeres (havi) programok megtartása Programok sokrétűsége, jelenlévők száma, aktivitása Programokon résztvevők visszajelzései, azok kiértékelése. Igényeknek megfelelő rendszeres programok megtartása magas részvétellel.
Érdektelenség. Személyes megkeresés. Szórólapos tájékoztatás. Program lehetőségek szélesítése. Programokat befogadó helyszín. Szükséges erőforrások Anyagi erőforrás: pályázat, önkormányzati forrás, önkéntes felajánlások Humán erőforrás: Szülői, önkéntesi segítség,
64
Intézkedés címe:
Nyugdíjas klub létrehozása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A nyugdíjasoknak nincsenek rendszeres, szervezett programjaik.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Nyugdíjas klub (népdalkör, „aranygyűszű” klub, főzőcske klub) létrehozása egy mentálhigiénés szakemberrel. „Internet Nagyi Klub”
-Igényfelmérés -Programok megszervezése -Visszajelzés megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez
Résztvevők és felelős
Helyi nyugdíjasok Felelős: Szociális gondozó
Partnerek
Helyi önkormányzat, orvos, körzeti ápoló, pedagógusok, könyvtáros, falugondnok
Határidő(k) pontokba szedve
1-6 hónap: Igényfelmérés, foglalkozások, programok megszervezése 7-12 hónap: foglalkozások tartása, tapasztalatok gyűjtése, értékelés Évenként: rendszeres (havi) programok megtartása
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Programok sokrétűsége, jelenlévők száma, aktivitása Programokon résztvevők visszajelzései, azok kiértékelése. Igényeknek megfelelő rendszeres programok megtartása magas részvétellel.
Érdektelenség. Mozgáskorlátozottság. Személyes megkeresés. Szórólapos tájékoztatás. Program lehetőségek szélesítése. Programokat befogadó helyszín. Szükséges erőforrások Anyagi erőforrás: pályázat, önkormányzati forrás, önkéntes felajánlások Humán erőforrás: mentálhigiénés szakember, önkéntesi segítség,
65
Intézkedés címe:
Az idősek életvitelének javítása, elszigetelődésének megakadályozása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Segítség hiánya, egyedüllét, elszigetelődés, elmagányosodás, kapcsolatok beszűkülése
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Tevékeny időskor. Az emberi kapcsolatok ápolása. Közösségi életbe való visszatérés ill. bekapcsolódás.
Idős rászorulók felmérése. Házi segítségnyújtás kibővítése. A helyi fiatalok 50 órás kötelező önkéntes munkájával: segítés a bevásárlásban, a ház körüli munkákban, életvitelben. Idősek Klubja-„Őszikék Klub” melynek keretében beszélgetések, kézimunka, népdaléneklés, nagyiinternetklub a könyvtár szabadon álló olvasótermében. Bekapcsolódás a település életébe: közösségi programokba, „cserenagyipótmami” programba.
Résztvevők és felelős
A településen élő idősek; kiemelve az egyedülállókat, önkormányzat, jegyző, szociális gondozó, falugondnok, HEP Fórum-munkacsoport vezetője Felelős: polgármester
Partnerek
Önkormányzat, szociális ügyintéző, civil szervezetek, egyház, Önkéntes fiatalok
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
1. hónap: rászorulók felmérése 2-12 hónap: házi segítségnyújtás rendszerének kibővítése, Idősek Klubjának és a ”cserenagyi- pótmami” program indulása
- Hány fő rászoruló van a település - Hány idősnél végeznek önkéntes munkát a fiatalok - Hányan dolgoznak pótnagyiként Létrejött az idősek Klubja, amit heti egy alkalommal látogatnak
Bizalmatlanság. Nehéz rávenni az időseket ismeretlen fiatalok segítségének igénylésére. Nehezen mozgókat segíteni, bizalomhiánnyal küzdőket meggyőzni kedvességgel, gondoskodással. Pénzügyi erőforrást keresni pályázatokkal a házi segítségnyújtás kibővítésére. Szükséges erőforrások Emberi erőforrás: önkéntes fiatalok, mentálhigiénés szakember-klubvezetőnek, szociális gondozó Kockázatok és csökkentésük eszközei
66
Intézkedés címe:
Családi béke megteremtése.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Családon belüli erőszak jelenléte.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Családon belüli erőszak megelőzése. - Érintett családok feltérképezése teljes körűen. - Érintett családok számának csökkentése. - Prevenciós programok kidolgozása: oktatási-, nevelési intézményekben, munkahelyeken ismertetése. - Életvezetési tanácsadások megszervezése. - Gyermekvédelmi munka megerősítése. - Jelzőrendszer hatékonyságának javítása. Gyermekjóléti szolgálat, gyermekorvos, iskolai gyermekvédelmi felelősök, védőnő, kisgyermekgondozó, gyámhatóság, nevelési tanácsadó, gyermekpszichológusok, egyház, pedagógusok Felelős: védőnő Gyermekjóléti szolgálat, gyermekorvos, iskolai gyermekvédelmi felelősök, védőnő, kisgyermekgondozó, gyámhatóság, nevelési tanácsadó, gyermekpszichológusok, egyház, pedagógusok 1-6 hónap: veszélyeztetett családok feltérképezése 7-12 hónap: prevenció kidolgozása, jelzőrendszer hatékonyságának növelésére tett intézkedések kidolgozása Évenként: felülvizsgálat
Veszélyeztetett gyermekek számának csökkentése. Jelzőrendszer hatékony működésének köszönhetően csökken a veszélyeztetett családok száma.
Családok idegenkedése attól, hogy az intim szférájában avatkoznak mások.→ Elzárkózás a segítség igénybevételétől.→ Félelem az esetleges megtorlástól az agresszor részéről. Kockázatok és csökkentésük eszközei
Helyi médiában: figyelemfelkeltés ezen témával kapcsolatban, érintettek hol kaphatnak és kitől segítséget. Iskolákban osztályfőnöki óra keretében beszélgetni a gyerekekkel. Segélyvonalak számának hirdetése.
Humán erőforrás: szakemberek Szükséges erőforrások Adatbázis létrehozásához: számítógép internet hozzáféréssel Anyagi erőforrás: pályázat, önkormányzati hozzájárulás
67
Intézkedés címe:
BABA-MAMA KLUB megszervezése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
GYES-en, GYED-en lévők elszigetelődése. Gyermeknevelési ismeretek hiánya.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A fiatal szülők szemléletformálása - tájékoztatás, felvilágosítás - gyermek megfelelő gondozása, felnevelése felelősségtudat kialakítása Összejövetelek megszervezése Jó példák bemutatása Gyermeknevelési tanácsok szakemberek bevonásával Várandós anyák felkészítése a felelősségteljes gyermeknevelésre Életvezetési tanácsadás Egymás közötti gyermekfelügyelet megszervezése Fiatal anyák, gyermekvállalás előtt állók, gyerekek, szakemberek, védőnő, orvos Felelős: védőnő Nőkkel foglalkozó MUNKACSOPORT vezetője
Partnerek
Bölcsőde, óvoda, védőnő, orvos, önkormányzat
Határidő(k) pontokba szedve
1-2. hónap: igények, résztvevők felmérése 3-4. hónap: segítők, szakemberek bevonása, meghívása 5. hónaptól: BABA-MAMA KLUB beindulása, működése havonta
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Hagyományteremtés, az érdeklődés fenntartása hosszú távon
Szükséges erőforrások
Anyagi erőforrás: a meghívott szakemberek díja Humán erőforrás: meghívott és helyi szakemberek
Találkozókon résztvevők számáról jelenléti ívek Havi, rendszeres találkozások
Résztvevők aktivitásának hiánya, érdektelensége, kiküszöbölhető meggyőzéssel, eredményes összejövetelekkel
68
Intézkedés címe:
Adatbázis létrehozása a fogyatékkal élőkről
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Nincs adat, pontos nyilvántartás a helyben élő fogyatékkal élőkről
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Cél, hogy a rászorulók feltérképezésével a számukra szükséges ellátásokat, feltételeket az önkormányzat biztosíthassa
Adatbázis létrehozása adatgyűjtéssel
Résztvevők és felelős
orvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat munkatársa, jegyző
Partnerek
orvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat munkatársa, jegyző Felelős: jegyző
Határidő(k) pontokba szedve
Adatbázis létrehozására: 2014.06.30
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Adatbázis megléte
nincs
Szükséges erőforrások Személyi, szervezési
69
Intézkedés címe:
Középületek akadálymentesítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Nem minden középület akadálymentesített a településen
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Intézmények szolgáltatásainak elérése mindenki számára, akadálymentesített közszolgáltatások _ tervezés, pályázás akadálymentesítés megvalósítása egyenlő esély a mozgáskorlátozottak számára Lehetőségek számbavétele, tervek elkészítése, engedélyek beszerzése, pályázatfigyelés, pályázás. Helyi, vagy közeli építésügyi szakemberek, vállalkozók megkeresése. Megvalósítás: Akadálymentesítés kialakítása a középületekben: orvosi rendelő,
Résztvevők és felelős
A településen fogyatékkal élők, az intézmények Felelős: polgármester a fogyatékkal élők munkacsoport vezetője
Partnerek
Önkormányzat, intézmények vezetői, helyi vállalkozók, önkéntesek
Határidő(k) pontokba szedve
Pályázat figyelés. Tervek, engedélyek elkészítése ill. beszerzése.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Elégedett lakosság, szolgáltatások mindenki számára elérhetőek akadálymentesített középület: járdák, orvosi rendelő, Az akadálymentesített szolgáltatások, közintézmények igénybe vétele sok éven keresztül biztosított.
A fogyatékkal élők nem rendelkeznek kellő információval a lehetőségeikről. Személyes tájékoztatásuk fontos! Pénzügyi erőforrás: önkormányzati pályázatból, humán erőforrás: önkéntes fiatalok
70
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
Intézkedés sorszáma
A
B
C
D
E
Az intézkedés címe, megnevezése
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumok kal
Az intézkedés tartalma
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Csánigon az utóbbi években megnövekedett az egyedülálló alkoholbetegek Közmunka Szenvedélybetegek 1 száma. kiterjesztése számának csökkentése. Legtöbbjük munkanélküli, segélyekből élő férfi.
2
3
Cél, hogy helyi Nincs a hátrányos összefogással minden helyzetű rászoruló személy személyeket hozzájusson a Önkéntes munka helyben segítő szükséges segítséghez. kiterjesztése szervezet, Előítéletek tompítása. személyi Empátia erősítése állomány mások irányában. Helyi adományozás kiterjesztése
Rászoruló Cél, hogy helyi személyek összefogással minden alapvető rászoruló személy szükségletei nem hozzájusson a állnak szükséges segítséghez rendelkezésre, ennek biztosítását hivatott szolgáltatni ez az intézkedés.
F
G
H
I Az intézkedés megvalósításáh oz szükséges Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés erőforrások megvalósításán eredményességét felelőse (humán, ak határideje mérő indikátor(ok) pénzügyi, technikai)
Amíg nem sikerül helyi 2014.06.01. elhelyezkedniük önkormányza Közmunkába Megvalósul munkahelyen, t, bevontak száma. közmunkát kellene polgármester t biztosítani számukra.
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
humán, anyagi (pályázati támogatottság lehetőségek függvényében maximális kihasználása)
Önkéntes munka kiterjesztése. Helyi Gyűjtések szervezése önkormányza évszakváltáshoz, t, ünnepekhez polgármester kapcsolódva.
Önkéntes 2014.12.31. munkában Határidő résztvevők humán módosítása száma, valamint 2017.06.01. az azt igénybe vevők száma.
Gyűjtés szervezése a Helyi rászorulók részére. A önkormányza jelzőrendszerben t, működők polgármester folyamatosan informálják egymást, ha valakinél problémát látnak.
2014.12.31. Adományozásban humán résztvevők és a Határidő módosítása kedvezményezett ek száma. 2017.06.01.
Lakossági részvétel függvényében biztosítható.
A lakossági részvétel és az adakozókedv meglététől függ.
71
Intézkedés sorszáma
A
B
Az intézkedés címe, megnevezése
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
E
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumok kal
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I Az intézkedés megvalósításáh oz szükséges Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés erőforrások megvalósításán eredményességét felelőse (humán, ak határideje mérő indikátor(ok) pénzügyi, technikai)
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
II. A gyermekek esélyegyenlősége
1
Pontos nyilvántartás, a Nincs pontos rászorultak HH és HHH nyilvántartás feltérképezése. Teljes gyermekek ezekről a körű adatbázis nyilvántartása gyermekekről. létrehozása.
Adatgyűjtés, rendszer felépítése, partnerek megkeresése, adatbázis létrehozása, jegyző adatbázis folyamatos karbantartása.
Nyilvántartás Humán, és Megvalósult megléte technikai. naprakészsége.
Nyilvántartás folyamatos aktualizálásától függ.
2
Adathiány miatt az önkormányzatok Fogyatékkal élő / nál a fogyatékkal tartós beteg élő / tartós beteg Teljes körű (éves, gyermekek féléves, havi) adatbázis gyermek létszámának létrehozása. létszámáról, feltérképezése betegségükről szükséges adatbázis készítése.
Rendszer felépítése, partnerek megkeresése, jegyző adatbázis létrehozása, adatbázis folyamatos karbantartása
Határidő módosítása. 2016.12.31..
Adatbázis megléte, Humán, naprakészségéne technikai k fenntartása.
Az adatbázis naprakészségének függvénye.
3
Fiatal korosztály A településen fiatalok egymáshoz nincsen óvoda, Gyerekek, kapcsolat közelítése iskola, nincs közötti közösségi tér a 0- kialakítása, 17 éves megerősítése.Fiatalok közötti interakció gyermekek számára, ezért megszervezése.Progra mok megszervezése az eltávolodnak összetartozás egymástól. tükrében.Közösségi kapcsolat, összetartozás fenntartása.
Igényfelmérés, polgármester Határidő programok szervezése, módosítása. visszajelzés 2016.12.31. megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez.
Programok száma, résztvevők száma, közreműködők száma.
Humán, technikai
Programok igénytől függ.
iránti
72
Intézkedés sorszáma
A
B
Az intézkedés címe, megnevezése
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
E
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumok kal
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I Az intézkedés megvalósításáh oz szükséges Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés erőforrások megvalósításán eredményességét felelőse (humán, ak határideje mérő indikátor(ok) pénzügyi, technikai)
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
III. A nők esélyegyenlősége Életvezetési tanácsadások megszervezése, gyermekvédelmi védőnő munka megerősítése, jelzőrendszer hatékonyságának javítása.
Programba Megvalósult bevont családok Humán száma.
Bevont családok együttműködésétől függ.
Összejövetelek megszervezése, jó védőnő példák bemutatása.
Programban résztvevők Határidő száma, módosítása. megtartott 2017.12.31. összejövetelek száma.
Humán
Résztvevők számától és érdeklődésétől függ.
A nyugdíjasoknak Nyugdíjas klub nincsenek létrehozása egy Nyugdíjas klub rendszeres, mentálhigiénés létrehozása szervezett szakemberrel. „Internet programjaik. Nagyi Klub”
Igényfelmérés, programok megszervezése, szociális visszajelzés gondozó megszervezése, programok igazítása az felmerült igényekhez.
Szervezett Határidő programok módosítása. száma, 2017.12.31. résztvevők száma.
Humán, technikai
Programok iránti érdeklődéstől függ.
Az idősek Segítség hiánya, Tevékeny időskor. Az életvitelének egyedüllét, emberi kapcsolatok javítása, elszigetelődés, ápolása. Közösségi elszigetelődéséne elmagányosodás, életbe való visszatérés k kapcsolatok ill. bekapcsolódás. megakadályozása beszűkülése
Idős rászorulók polgármester Határidő Résztvevők és az Humán, felmérése. Házi vevők technikai módosítása. igénybe segítségnyújtás száma. 2016.12.31. kibővítése.Bekapcsoló dás a település életébe: közösségi
A programba bevonható személyek számától függ.
1
Családon belüli erőszak Családi béke Családon belüli erőszak megszüntetéséhe megteremtése megelőzése. z segítség nyújtása.
2
GYES-en, GYEDlévők A Baba-Mama Klub en fiatal szülők elszigetelődése. létrehozása szemléletformálása Gyermeknevelési ismeretek hiánya
IV. Az idősek esélyegyenlősége
1
2
73
Intézkedés sorszáma
A
B
Az intézkedés címe, megnevezése
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
E
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumok kal
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I Az intézkedés megvalósításáh oz szükséges Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés erőforrások megvalósításán eredményességét felelőse (humán, ak határideje mérő indikátor(ok) pénzügyi, technikai)
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
programokba. V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Nincs adat, Cél, hogy a rászorulók Adatbázis pontos feltérképezésével a létrehozása a nyilvántartás a számukra szükséges 1 fogyatékkal helyben élő ellátásokat, feltételeket élőkről fogyatékkal az önkormányzat élőkről biztosíthassa
2
Intézmények Nem minden szolgáltatásainak Középületek középület elérése mindenki akadálymentesíté akadálymentesíte számára, se tt a településen akadálymentesített közszolgáltatások
Adatbázis létrehozása jegyző adatgyűjtéssel
Határidő Adatbázis Humán, és módosítása. megléte technikai 2016.12.31. naprakészsége.
Lehetőségek számbavétele, tervek elkészítése, Határidő Humán, engedélyek Akadálymentesít polgármester módosítása. technikai, beszerzése, és megléte. anyagi 2017.12.31. pályázatfigyelés, pályázás, megvalósítás.
Adatbázis naprakészségének fenntartásától függ.
Minden épület akadálymentesítésén ek megléte.
74
3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
76
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről polgármester felel: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése.
77
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
78
4. Elfogadás módja és dátuma I. A Csánig község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. II. Ezt követően Csánig község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:
Csánig, 2013.
Joó Ferenc polgármester
Csánig Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni. Csánig, 2013.
dr. Kiss Julianna jegyző
Csánig, 2013.
Ágostonné Bognár Anita védőnő
Csánig, 2013.
Finta Brigitta családsegítő
Csánig, 2013.
Pál Andrea
Csánig, 2013.
Csánig, 2013.
Gömböcz Róbertné szociális gondozó
Simon Csaba falugondnok
79
HEP elkészítési jegyzék2 NÉV
HEP részei
Aláírás
Fogyatékkal Adatbázis élő/ tartós Fiatal Önkéntes Helyi Közmunka létrehozása a beteg korosztály munka adományozás biztosítása HH és HHH gyermekek egymáshoz kiterjesztése kiterjesztése gyermekekről létszámának közelítése feltérképezése
Az idősek Nyugdíjas életvitelének klub javítása, létrehozása elszigetelődésének megakadályozása
Joó Ferenc polgármester
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Mészáros Gábor alpolgármester
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Széles Gábor képviselő
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Némethné Réthy Anikó képviselő Gömböcz Róbertné Szociális gondozó Simon Csaba falugondnok
2
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum
NÉV
HEP részei Családi béke megteremtése
Babamama klub létrehozása
Adatbázis létrehozása a fogyatékkal élőkről
Akadálymentetés elvégzése
Joó Ferenc polgármester
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Mészáros Gábor alpolgármester
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Széles Gábor képviselő
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Némethné Réthy Anikó képviselő Gömböcz Róbertné Szociális gondozó Simon Csaba falugondnok
Aláírás
81
