ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001
Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása
Helyi Esélyegyenlőségi Program
Borota Községi Önkormányzat
Borota, 2013. 05. 20.
Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email:
[email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)............................................................................................................... 3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)............................................................................................................... 3 Bevezetés................................................................................................................................................. 3 Bevezetés................................................................................................................................................. 3 A település bemutatása............................................................................................................................... 4 A település bemutatása............................................................................................................................... 4 Értékeink, küldetésünk................................................................................................................................ 7 Értékeink, küldetésünk................................................................................................................................ 7 Célok........................................................................................................................................................ 7 Célok........................................................................................................................................................ 7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)........................................................................... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)........................................................................... 8 1. Jogszabályi háttér bemutatása............................................................................................................... 8 1. Jogszabályi háttér bemutatása............................................................................................................... 8 2. Stratégiai környezet bemutatása.......................................................................................................... 10 2. Stratégiai környezet bemutatása.......................................................................................................... 10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ........................................................... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ........................................................... 12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ................................................................ 28 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ................................................................ 28 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége......................................................................................................... 37 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége......................................................................................................... 37 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége................................................................................................... 41 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége................................................................................................... 41 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége....................................................................................... 47 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége....................................................................................... 47 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása.................................................................................................................................. 52 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása.................................................................................................................................. 52 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága.................................................................................... 53 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága.................................................................................... 53 1. A HEP IT részletei............................................................................................................................... 54 1. A HEP IT részletei............................................................................................................................... 54 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése..................................................................................... 54 A beavatkozások megvalósítói.............................................................................................................. 54 Jövőképünk....................................................................................................................................... 54 Az intézkedési területek részletes kifejtése ............................................................................................. 55 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...................................... 60 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...................................... 60 3. Megvalósítás...................................................................................................................................... 62 3. Megvalósítás...................................................................................................................................... 62 A megvalósítás előkészítése................................................................................................................. 62 A megvalósítás folyamata.................................................................................................................... 62 Monitoring és visszacsatolás................................................................................................................. 62 Nyilvánosság...................................................................................................................................... 62 Érvényesülés, módosítás..................................................................................................................... 64 4. Elfogadás módja és dátuma................................................................................................................. 65 4. Elfogadás módja és dátuma................................................................................................................. 65 HEP elkészítési jegyzék............................................................................................................................. 65 HEP elkészítési jegyzék............................................................................................................................. 65 ............................................................................................................................................................... 66 ............................................................................................................................................................... 66
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Borota Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
Borota Községi Önkormányzati Képviselő-testület rendeleteiről Alaprendelet száma 2/2006.(III.3.)
Alaprendelet neve
Módosítás
Egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló rendelet módosítása
3/2011. (III.21.) 8/2011. (IX.13.) 2/2012. (II. 23.) 6/2012. (IV.26.)
5/2011.(IV.28.)
házasságkötés hivatali helyiségen kívüli és munkaidőn kívül történő díjak mértékéről Szervezeti és Működési Szabályzat
6/2011.(IV.28.)
3/2012. (II. 23.)
10/2011.(IX.13.)
Gyermekvédelem szabályozásáról
helyi
12/2008. (VII.18.) 8/2012. (X.01.)
11/2011.(XII.15)
A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról A település folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételéről A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról A magánszemélyek kommunális adójáról
11/2011.(XII.15)
12/2011.(XII.15) 13/2011.(XII.15) 13/2000.(X.26)
13/2012 (XII.18.) 11/1998. (VIII.31.) 3/2010.(II.15.) 5/2008.(I.31.) 8/2009.(IV.22.) 1
12/2011.(XII.15) 10/2012. (XII.18) 13/2011.(XII.15) 11/2012. (XII.18.) 14/2004. (X.26.) 22/2006. (XII.22.) 21/2009. (XII.17.) 14/2011.(XII.15)
A szociális tűzifajuttatásról A település címeréről és zászlajáról A kitüntető címek alapításáról és adományozásáról A helyi iparűzési adóról A helyi építészeti értékek
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Település stratégia, Településfejlesztési koncepció
3
5/2002.(VII.31.) 5/2003.(VIII.27.) 5/2001.(XI.21.)
12/2005. (XI.30.) 6/2003.(VIII.27.) 13/2009. (VI.25.) 18/2007. (IX. 30.) 8/2009. (IV.22.) 7/2003. (VIII.27.) 2/2013. (II. 14.) 6/2000.(IV.3.)
7/2010. (III.25.) 17/2009. (XI. 23.)
védelméről A háziorvosi körzet határainak megállapításairól A közművelődési feladatok ellátásáról A köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti támogatásairól A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi sporttevékenységről és annak támogatásáról
7/2004. (VI. 10.) 17/2009. (XI. 23.)
A közterületen történő szeszesital fogyasztásról A helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról A helyi építészeti értékek védelméről Az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Borota Községi Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről A helyi temető fenntartásáról
11/2004. (VI.29.) 17/2009. (XI. 23.)
15/2000. (X. 26.) 12/2009.(VI.25.) 17/2009. (XI. 23.) 12/2010. (VII.22.)
A köztisztviselők illetménykiegészítésének megállapításáról Egyes önkormányzati rendeletek módosítása a belső piaci szolgáltatásról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelése miatt
A település bemutatása Az alig másfélezer lakosú Borota község Bács-Kiskun megyek déli részén, Jánoshalmától nyugatra a várostól 10 km-re található. Területe összesen: 8179 ha, 3504 m2 . Földrajzi adottságára jellemző, hogy a homokbuckákkal tarkított síkság mintegy 60%-a homokos, míg 40%-a kiváló termőképességű talajból tevődik össze. Éghajlatára az Alföld éghajlata érvényes, a levegő páratartalma alacsony, a terület országos viszonylatban általában csapadékszegény. A település létezését egy 1237-es levéltári forrás támasztja alá, a borot nép okiratban, első ízben ekkor fordult elő. A falu a zivataros évszázadok során – tatárjárás, törökdúlás, Rákóczi szabadságharc – többször elnéptelenedett. A XV. században Boroti Pál volt a birtokosa, majd 1658-ban a falu Serényi Pál, 1750-ben pedig a Grassalkovich család tulajdona lett. Ők részekre tagolták és így elajándékozták majd eladták. A török uralom alól 1687-ben szabadult fel. 1872-ben önálló község lett egészen a XIX. század végéig, majd a múlt század elejéig Rém község pusztájaként szerepelt. Önálló községgé 1911-ben alakult.
4
Napjainkban a község lakosainak jelentős része mezőgazdaságból él. Különböző kultúrnövényeket termesztenek: gabonaféléket, kukoricát, napraforgót, kisebb területeken található dohány, repce, cukorrépa, paprika és paradicsom is. A termékenyebb területeken szőlő és gyümölcs termesztéssel is foglalkoznak. A község külterületének jelentős része fenyő és akácerdő. A vállalkozások száma 58. A község helyi járda és úthálózata mindenütt szilárd burkolatú. Vasúti közlekedés helyben nincs, de Jánoshalmáról biztosított, míg a szomszéd községekkel, városokkal rendszeres az autóbusz közlekedés. A településen élő összlakosság száma: 1356 fő. A lakosság összetétele: 688 nő és 668 férfi. A lakónépesség számának változása Év
Fő
Változás
2007 1404 2008 1365 97% 2009 1322 97% 2010 1303 99% 2011 1294 99% 2012 1356 104% Forrás: TeIR, Borota Községi Önkormányzat – helyi adatgyűjtés Általánosságban elmondható, hogy – miként számos magyar településre jellemző – a község lakossága elöregedő. Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
%
nők 688
férfiak 668
összesen 1356
nők 51%
férfiak 49%
92 23 344 45 184
88 27 437 43 73
180 50 781 88 257
51% 46% 44% 51% 72%
49% 54% 56% 49% 28%
5
Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 403 2008 273 2009 268 2010 258 2011 257 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 314 208 187 185 180
Öregedési index (%) 128,3% 131,3% 143,3% 139,5% 142,8%
Évtizedek óta csökken a gyermekek és a felnőttek száma, illetve aránya. Ugyanakkor növekszik az 50 év felettiek létszáma. Ez köszönhető az alacsony születési számnak, a magas halálozási aránynak, illetve a fiatal korosztály községből való elköltözésének a nagyobb munkalehetőség és a jobb életkörülmények reményében. Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 17 2009 20 2010 26 2011 31 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
elvándorlás
egyenleg
28 31 32 26
-11 -11 -6 5
Természetes szaporodás
6
élve születések halálozások száma száma 2008 8 30 2009 9 27 2010 7 30 2011 6 15 2012 4 23 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, helyi adatgyűjtés
természetes szaporodás (fő) -22 -18 -23 -9 -19
Értékeink, küldetésünk A település legfőbb turisztikai értéke a csodálatos természeti táj. A történelem viharai matt kevés építészeti emlékkel büszkélkedik, mivel 800 éves múltja során, a község többször elnéptelenedett. Az itt élők így joggal büszkék töretlen élni akarásukra, szülőföld szeretetükre. A település önállóságának megszerzését követően épültek azok a jellegzetes épületek, amelyek egyedi látnivalót nyújtanak az ide látogatóknak. Ezen épületek közé tartozik a Római Katolikus Plébánia épülete, a Szent Lukács Római Katolikus Templom valamint az 1930-as években épült Gyógyszertár, melyet 1931-ben nyitottak meg. Ez a gyógyszertár az egyik legrégibb a megyében, muzeális értékekkel rendelkezik. Borota egyik nagy büszkesége még a Borotai Takarékszövetkezet, ami az elmúlt évek során töretlenül fejlődött, és 2005. év végére az új szárny mellett a régi épület is megújult. Ma 7 kirendeltséggel és 45 dolgozóval rendelkezik. A Borotai Takarékszövetkezet vezetésének legfontosabb célja, hogy elérhetővé tegye a kisebb falvakban is a pénzügyi szolgáltatások minden területét. A községbe látogatók szívesen keresik fel a település központjában lévő parkot és a nemrégiben felújított játszóteret és Művelődési Házat is. Borota a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Jánoshalmi Járási Hivatalához tartozik 2013. 01. 01-től. Korábban három település (Rém-Kéleshalom-Borota) körjegyzőséget alkotott, majd 2013. 03. 01-től közös önkormányzati hivatalt létesített a közigazgatás terén. Az ökoturizmust kedvelőknek csodálatos látványt nyújt a község határában húzódó árvalányhajas ősgyep, valamint a Csókáserdő. A Gemenc területével határos ősgyepek és a sűrű erdők váltakozása kiválóan alkalmas lovas-gyalogos-kerékpáros túrákra. A vadászturizmus jelentős a környéken, hazai és időnként külföldi vadászok egyaránt szívesen látogatják az apró és nagyvadban gazdag erdőinket.
Célok Borota község célja, hogy olyan település legyen, ahol azon alapelv érvényesül, hogy minden ember egyenlő, továbbá minden ember, - a nők, a fogyatékos személyek, a roma emberek, tartós munkanélküliek, a pályakezdők, az időskorúak, stb. – számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, valamint kulturális és társadalmi élet, sport – és szórakozási lehetőségek területén egyaránt. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Borota település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Borota Községi Önkormányzat az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja, melyben a következő irányelvek betartására törekszik: 7
1) A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód A foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő felvételnél, alkalmazásnál, a munkabérek, a jövedelmek, juttatások, képzés továbbképzés - és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállalók bárminemű - különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti – diszkriminációjára. 2) Az emberi méltóság tiszteletben tartása A foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekinti a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. 3) Partneri kapcsolat, együttműködés A foglalkoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy átlátható szerződéses viszonyokat alakít ki, természetesen a kölcsönös előnyök biztosítása mellett. 4) Társadalmi szolidaritás A foglalkoztatás során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése. Borota Községi Önkormányzat minden lehetőséget igyekszik felkínálni a hátrányos helyzetben lévő munkanélküliek, az inaktívak munkaerő-piacra való visszakerüléséhez, s ezen cél érdekében közhasznú foglalkoztatást, továbbképzéshez kötött foglalkoztatást, valamint közmunkát irányoz elő. Meg kell találni azokat a pénzbeli, természetbeni, formális vagy informális támogatási lehetőségeket, kapcsolódási pontokat, melyek elősegítik és erősítik a nyugdíjasokkal történő kapcsolattartást és biztosítják azt, hogy az alapvető kötődések megmaradjanak a korábbi dolgozók vonatkozásában. A családos munkavállalók számára, a pénzügyi lehetőségek függvényében, tovább kell erősíteni a szociális jellegű támogatásokat, esetlegesen új támogatási lehetőségek, ösztönzők kialakításával.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény XV. cikk (1-5) bekezdései szerint „A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.” „ Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.” „ A nők és férfiak egyenjogúak.” „ Magyarország esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.” „Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 31. § (2) bekezdése lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között szerepel a megelőzés- és az állapotmegtartás fontossága, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelem, az egyenjogúság feltételeinek megteremtése és a hátrányok kompenzációjában való állami
8
kötelezettségvállalás. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét: érzékszervi sérültek, beszédbeli nehézségekkel küzdők, mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosok. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, 1. a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és 2. a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk. 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról A települési önkormányzat által készített helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzésben meg kell határozni a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, lakhatási, foglalkoztatási, egészségi, szociális és területi mutatóit, az adott település esélyegyenlőtlenségi problémáit. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésében résztvevők képzését végző szerv a Türr István Képző és Kutató Intézet (a továbbiakban: TKKI). A TKKI a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjainak elkészítését segítő esélyegyenlőségi mentori hálózatot működtet. A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez ingyenesen igénybe veheti a TKKI által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat szakértőjének segítségét. A mentorok a TKKI alkalmazásában állnak, a települési önkormányzatok a mentorok közreműködésére vonatkozó igényüket a TKKI felé írásban jelentik be. A települési önkormányzat a helyben szokásos módon közzéteszi az általa elfogadott helyi esélyegyenlőségi programot, valamint soron kívül megküldi a TKKI számára, mely azt honlapján közzéteszi. 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól A rendelet meghatározza azoknak a részletes adatoknak a körét, melyet kötelezően be kell építeni a HEP-be. Ezeknek az adatoknak a hozzáférhetőségét, felhasználását segíti a TeIR rendszer használata. A HEP megalkotás során különös figyelmet kell fordítani a - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Számos további jogszabály érinti az esélyegyenlőség egyes területeit: 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 2012. évi I. Törvény, a Munka Törvénykönyve 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 9
327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Esélyegyenlőségi Program célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő borotai polgárokat segítő, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése, az eddig jól bevált, hagyományos tevékenységek megőrzésével és megtartásával. Ezen belül rendkívül fontos: 1. az összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése, 2. az összehangolt együttműködés a foglalkoztatási, közoktatási, közművelődési, szociális igazgatási, egészségügyi, területfejlesztési komplex tevékenységrendszerben, 3. az egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára, 4. a mindenkori jogszabályoknak megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése természetesen csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújulási képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Ugyanakkor települési szinten is törekedni kell arra, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén, így a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatás és munkavállalás, valamint a sport és szórakozási lehetőségek területén is. 2/2006. (III.3.) az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló rendelet. 12/2008. (VII.18.) a gyermekvédelem helyi szabályozásáról.
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Pl. költségvetési koncepció, gazdasági program, Településfejlesztési koncepció 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Borota község a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás tagja, mely 2004. július 1. napján alakult négy, a Jánoshalmi Statisztikai Kistérséget alkotó települési önkormányzat (Borota, Jánoshalma, Kéleshalom, Mélykút) részvételével. A Kistérség Bács-Kiskun megye déli részén, a Duna-Tisza közi Felső-Bácskában helyezkedik el. Autóbusszal, autóval egyaránt könnyen elérhető, vasúton a Baja-Kiskunhalas viszonylatban nyílik lehetőség. A DunaTisza-közén lévő kistérség - az "Arany-Bácska" – Magyarország kincset érő tája, szubmediterrán éghajlattal, kiváló természeti- és termőtáji adottságokkal rendelkezik. A Kistérség központja Jánoshalma, a közel 9600 lakosú kisváros. A Jánoshalmi kistérség területe: 399,17 km2. lakónépessége közel 17.000 fő, népsűrűsége pedig 42,80 fő/km2. Megállapítható tehát, hogy a kistérség az ország és a régió ritkán lakott területei közé tartozik. A térségnek - az 54. és az 55. sz. főút között - rendkívül ritka az úthálózata. Az M9-es gyorsforgalmi út, amelynek nyomvonala az elképzelések szerint Jánoshalmától északra haladna, kétségtelenül nyitottabbá tenné a kistérséget. A településközi kapcsolatokat javítaná az úthálózat bővítése is. A kistérség vasúton a 154-es számú Kiskunhalas - Baja vonalon érhető el. A kistérség hagyományos elmaradottsággal küzdő, falusias jellegű terület. Az 1990-es években a gazdaság szerkezetében jelentős átalakulás ment végbe. Új 10
elemként jelentkezett a privatizáció, az új tulajdonosi réteg kialakulása és a piacgazdaságra történő átállás. Jánoshalma város vonzáskörzetében nincs olyan kiemelkedő természeti kincs vagy jelentősebb ipari, szolgáltatási tevékenység, amely a fejlődés motorja lehetne, kivéve a mezőgazdaságot. Ezért a kistérség gazdasági életében a mezőgazdasági árutermelés, termékfeldolgozás és piacra juttatás alapvető jelentőségű ma is és a jövőben is. Ennek oka elsősorban abban lelhető fel, hogy a nyolcvanas évek végén abbamaradt az Alföld iparosítása, és ennek következtében csak a kis- és középvállalkozások fejlődtek, amelyeknek a lehetőségeit döntően a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődése határozta, határozza meg. Jánoshalma és körzete hasznosítani tudta Kiskunhalas és Baja közelségét. Korábban a kistérség településein kevés ipari és egyéb gazdasági termeléssel, szolgáltatással foglalkozó vállalat volt. A nagyobbrészt egyéni vállalkozásban működő, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások az élelmiszeripar, a mezőgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások, a könnyűipar és az építőipar területén tevékenykednek. A kistérségben emellett a legtöbb munkalehetőséget az önkormányzatok, illetve azok intézményei nyújtják. Kisebb-nagyobb egyéni és társas vállalkozásokat is találunk a foglalkoztatók között, amelyek leginkább szakmunkás és betanított munkás munkakörben alkalmaznak dolgozókat. Az évszázadok során kialakult termelési kultúra az ökológiai adottságokat tükrözi. A gabonafélék szántóföldi termesztése a bácskai löszös hátság területén, gyümölcsösei a rétek és legelők az északi területen (Illancs) honosodott meg. A gazdálkodást itt is nehezíti a több mint másfél évtizedes csapadékhiány. A talajvízszintsüllyedés mértéke ráadásul a megyében itt volt a legnagyobb, következményeit csak a viszonylag külterjes művelési ág megoszlás mérsékli. Jánoshalma és térsége "a Három város" (Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét) környékére jellemző gazdálkodást folytatott az elmúlt évszázad elején. A homokos talajon többnyire pár holdas kisgazdaságok keretei között zöldséget, gyümölcsöt, bort termeltek. E tevékenység oly elismert volt az országban, hogy a rádió még az ötvenes években is bemondta a jánoshalmi zöldség-, és gyümölcsárakat, ami mérvadó volt az egész országban. A Jánoshalmai kistérség a Felső-Bácska Helyi Közösség tagja. A térség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája (2008.) az alábbi település szintű problémákat és lehetőségeket azonosítja.
Borota Jánoshalma Kéleshalom Mélykút
A település legfontosabb problémája „Infrastruktúra hiányossága, munkanélküliség” „Munkanélküliség, elavult infrastruktúra” „Munkanélküliség” „Munkanélküliség, anyagi lehetőségek”
A település legfontosabb lehetősége „M9-es útfejlesztés, turisztikai fejlesztések” „M9-es út fejlesztés”
„Turisztikai célkitőzések megvalósítása, vendégfogadóház felújítása” behatárolt „Termálvíz hasznosítása a mezıgazdaságban és a turizmusban”
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A falu alapvető problémája a demográfia helyzete. A falu lakossága az elmúlt 25 évben folyamatosan csökkent. Az egyes korosztályok mennyisége jelentősen átrendeződött. A következő 15 évre vonatkozó prognózis ezt az átrendeződést még radikálisabban mutatja, elsősorban az alapfokú és középfokú oktatásban részvevők, valamint a fiatal felnőtt korosztálynak csökkenése. Az érett felnőtt korosztály, a nyugdíjhoz közelállók, valamint a nyugdíjasok rétege pedig folyamatos növekedést mutat. A migráció szempontjából az elvándorlás a jelentősebb. Viszonylag kevés a betelepülő. A község a leghátrányosabb 11
kistérségben helyezkedik el, ezért a falu lakosainak többsége hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek közé sorolhatóak. A roma lakosságról községünkben számottevő adat nem áll rendelkezésünkre, mert a község lakosai közül senki nem vallja romának magát. A program adatai többnyire a KSH nyilvántartásából, a helyi Önkormányzat, Iskola, Óvoda, Egészségügyi alapellátás, Gyermekvédelem és Családsegítő Szolgálat, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ adatbázisaiból került felhasználásra. A 2012. év adatai még nem minden nyilvántartási területen lelhetőek fel.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat az elemi lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. Azokat soroljuk a mélyszegénységben élők közé, akik az alábbiak közül legalább kettő kritériumnak megfelelnek: - legalább három éve munkanélküliek, illetve ezen idő alatt legfeljebb közfoglalkoztatásban vettek részt, - legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezték el, ami mellett esetleg nem piacképes szakképzettséget vagy OKJ-s szakképesítést szereztek, - aktív korú inaktívak, - kettőnél több gyermeket nevelnek. A 2008-as adatok szerint a társdalom 5-7 százaléka él mélyszegénységben Magyarországon, köztük kétszázezer gyerek. 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Európai Éve volt. Borota Önkormányzata az általa szervezett közhasznú, közcélú foglalkoztatás, közmunka-programokban való foglalkoztatottság terén kiemelt figyelmet fordít, a fenti kritériumoknak megfelelő mélyszegénységben élőkre. A településen egyéni gazdálkodóként, őstermelőként, családi és társas vállalkozásban dolgoznak az emberek a település intézményein kívül. A lakosság jelentős része mezőgazdaságból él, ami a mai időjárási és gazdasági helyzetben igen kiszámíthatatlan jövedelmet jelent. A településen több kisebb, - nagyobb vállalkozás működik (a vállalkozások száma: 30), amik több helyi lakosnak is állást biztosítanak. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A Munkaügyi Központ számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatásokat, elhelyezkedéseket támogatni.(pl: képzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása, stb.) A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (megváltozott munkaképességűek, stb.) egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. 12
Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert e csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek, az aktív támogatásokban pedig munkanélkülieken belüli arányuknál sokkal kisebb arányban vesznek részt. A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a 15-64 év közötti lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma: 2004-2011 12,2-13,3% közötti kimagasló értékben figyelhető meg a 2009-es év 18,9%. A férfiak és a nők között az arány a vizsgált területen: nagyobb számban vannak jelen a munkanélküli férfiak, mint a nők.
Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya. A településen élő aktív korú lakosságnak mintegy 14%-a nyilvántartott munkanélküli. A nemenkénti megoszlás mutatóját tekintve az álláskeresők aránya szinte megegyezik. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év
nő
férfi
összesen
fő fő fő 2008 456 480 936 2009 456 371 827 2010 447 478 925 2011 441 481 922 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő fő 48 76 80 60
% 10,5% 16,7% 17,9% 13,6%
férfi fő 66 80 79 63
% 13,8% 21,6% 16,5% 13,1%
összesen fő 114 156 159 123
% 12,2% 18,9% 17,2% 13,3%
A munkanélküliek aránya sajnos az utóbbi években egyre emelkedik, egyre fiatalodik az állástalanok életkora, egyre nagyobb számban vannak fiatal regisztrált munkanélküliek.
13
Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
fő
fő % fő 21-25 év % fő 26-30 év % fő 31-35 év % fő 36-40 év % fő 41-45 év % fő 46-50 év % fő 51-55 év % fő 56-60 év % fő 61 év felett % Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal. 20 éves és fiatalabb
2008
2009
2010
2011
2012
97
133
144
128
126
1 1,0% 7 7,2% 10 10,3% 17 17,5% 13 13,4% 10 10,3% 18 18,6% 19 19,6% 2 2,1% 0 0,0%
1 0,8% 17 12,8% 16 12,0% 19 14,3% 22 16,5% 12 9,0% 22 16,5% 17 12,8% 6 4,5% 1 0,8%
0 0,0% 17 11,8% 17 11,8% 16 11,1% 27 18,8% 15 10,4% 23 16,0% 18 12,5% 10 6,9% 1 0,7%
0 0,0% 12 9,4% 13 10,2% 9 7,0% 22 17,2% 19 14,8% 19 14,8% 21 16,4% 13 10,2% 0 0,0%
5 4,0% 21 16,7% 11 8,7% 16 12,7% 20 15,9% 12 9,5% 14 11,1% 17 13,5% 10 7,9% 0 0,0%
14
2011
nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett
Jánoshalmi kistérség
Bács-Kiskun Megye
fő
1615
32136
fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %
81 5% 238 14,75% 172 10,6% 201 12,44% 231 14,30% 224 13,86% 182 11,26% 176 10,89% 104 6,43% 6 0,37%
1430 4,14% 4515 14% 3597 11,19% 4013 12,48% 4282 13,32% 4003 12,45% 3812 11,86% 3936 12,24% 2340 7,28% 201 0,62%
Forrás: TeIR, KSH A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve időrendi változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztályok tekintetében miként változik. A korcsoportonkénti megoszlást vizsgálva kiderül, hogy magasabb az arány a regisztrált munkanélküliek között a 21 és 40 éves korosztályban, mint az az fölötti életkorban. Ez szinte megegyezik a Kistérség és Bács-Kiskun Megye adataival. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként év nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli munkanélküli 15
fő
fő
nő férfi összesen 2008 48 66 114 2009 76 80 156 2010 80 79 159 2011 60 63 123 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal.
nő 26 51 54 29
férfi 27 52 52 27
% összesen 53 103 106 56
Nő 54,2% 67,1% 67,5% 48,3%
férfi 40,9% 65,0% 65,8% 42,9%
összesen 46,5% 66,0% 66,7% 45,5%
Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek, nyilvántartott álláskeresők száma 56 fő, ami nagyon jó változást, csökkenést mutat az elmúlt évekhez viszonyítva, ami nagy mértékben köszönhető, a településre vonatkoztatva az országos közmunka programnak. Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év
nő
férfi
összesen
fő fő fő fő 2008 110 112 222 4 2009 114 108 222 8 2010 111 112 223 8 2011 109 116 225 5 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő % 3,6% 7,0% 7,2% 4,6%
Férfi fő 3 4 3 6
% 2,7% 3,7% 2,7% 5,2%
összesen fő 7 12 11 11
% 3,2% 5,4% 4,9% 4,9%
A pályakezdő álláskeresők száma sajnos nem csökkent az utóbbi években, viszont számuk nagy mértékben nem is gyarapodott. A Magyar Közlöny 136. számában került kihirdetésre 2012. október 15-én a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes módosításokról szóló 2012. évi CXLVI. törvény, mely 2013. január 1-jétől lépett hatályba. Ennek értelmében a 25 év alatti munkavállalók után kedvezményt vehetnek igénybe a munkáltatók, az eddigi 28,5 %-os szociális hozzájárulási adó január 1-től
16
14 %-ra csökken. Várhatóan ez a kedvezmény pozitívan befolyásolna az 25 év alatti munkavállalók elhelyezkedési esélyeit.
év
15 éves és idősebb lakosság száma összesen összesen
nő
15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma
férfi összesen
fő fő fő 2001 1308 735 573 2011 Forrás: TeIR,KSH népszámlálás
fő 974 -
nő
férfi
fő 503 -
fő 471 -
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő 334 -
% 25,5% -
nő fő 232 -
% 31,6% -
férfi fő 102 -
% 17,8% -
A HEP sablon mellékletei összeállításának időpontjába 2011-es népszámlálási adatok még nem álltak rendelkezésre, így csak 2001-es népszámlálási adatokat vizsgáltunk. 2001-ben a 15 éves és annál idősebb lakosság 25,5%-a általános iskolai végzettséggel nem rendelkezett. A nők és férfiak aránya azt mutatja, hogy 13,8%-kal több nő nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, mint férfi. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A regisztrált munkanélküliek iskolázottságát tekintve látható, hogy a településen nagyobb százalékban állástalanok a szakmával rendelkező, magasabb iskolai végzettségű lakosok, mint az alacsonyabb iskolázottságúak. A Magyar Közlöny 136. számában került kihirdetésre 2012. október 15-én a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes módosításokról szóló 2012. évi CXLVI. törvény, mely 2013. január 1-jétől lépett hatályba. Ez alapján a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, illetve a tartós munkanélküliek és a GYES, GYED-ről visszatérő szülők után kedvezményt vehetnek igénybe a munkáltatók, mivel az eddigi 28,5 %-os szociális hozzájárulási adó január 1-től 14 %-ra csökken. Várhatóan ez a kedvezmény pozitívan befolyásolná az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók és a tartós munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit.
17
Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint
8 általánosnál alacsonyabb végzettség Fő fő % 2008 114 2 1,8% 2009 156 2 1,3% 2010 159 2 1,3% 2011 123 3 2,4% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal év
8 általános fő 52 63 68 46
% 45,6% 40,4% 42,8% 37,4%
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 60 52,6% 91 58,3% 89 56,0% 74 60,2%
c) közfoglalkoztatás… Borota községben 2010-től folyik közfoglalkoztatás. Évente több (2010-ben 36, 2011-ben 64, 2012-ben 39) fő jutott munkalehetőséghez.,START munka és hagyományos közfoglalkoztatás keretén belül. Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év
Közfoglalkozt atásban résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest
Közfoglalkoztatásba n résztvevő romák/cigányok száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
2010
36
4%
0
0
2011
64
6.85%
0
0
2012
39
4%
0
0
Forrás: Borota Községi Önkormányzat d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A településen nagy mértékű beruházásra jelen helyzetben nincs kilátás. A meglévő vállalkozások próbálnak fenn maradni a nehéz gazdasági helyzetben. A helyi üzemekben, vállalkozásokban többnyire helyi lakosok, családtagok azaz a település mintegy 85%-a dolgozik. Az állami szektorban dolgozók számát 65%-ban helyi lakosok teszik ki. A meglévő vállalkozások típusát tekintve mintegy fele kereskedelem és vendéglátó, továbbá mezőgazdasági, állattartási és feldolgozó iparhoz tartozik. A helyi önkormányzat költségvetéséhez nagymértékben hozzájárul az iparűzési adó bevétele, ami a kivetett és a befizetett összeg között mindig különbséget mutat, ami az adott évben be nem fizetett, de később behajtásra került terheknek tudható be. A gazdasági válság érezhető, különös tekintettel a mezőgazdaság, kereskedelem területén is. Sok cég kényszerül a fejlesztés helyett a fennmaradásra koncentrálni, működni több-kevesebb sikerrel.
18
A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások
év
regisztrált Kiskeresk állami vendéglát vállalkozás edelmi szektorban óhelyek ok száma a üzletek foglalkoztato száma településen száma ttak száma
2008
21
8
5
31
kivetett iparűzési adó
befizetett iparűzési adó
működő foglalkoztatási programok száma helyben
13615
12909
2
foglalkoztat ási programok ban részt vevők száma 22
18830
19184
1
31
18113
18107
1
36
15811
18602
1
64
21561
25503
1
51
32 2009
25
9
5 34
2010
28
9
5 35
2011
28
9
5 33
2012
30
9
5
Forrás: TeIR, T-Star, Borota Községi Önkormányzat A szomszéd községekkel, városokkal rendszeres az autóbusz közlekedés, vasútállomás legközelebb Jánoshalmán (10 km) a kistérségi központban található. A megyeszékhelyre illetve a fővárosba való közlekedés igen hosszadalmas és bonyolult a többszöri átszállás miatt. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség átlagos ideje autóval 12perc
autóbusz járatpárok száma munka-napokon 10
Megye-székhely
100 perc
0
120 perc
Főváros
150 perc
0
200 perc
Legközelebbi centrum
átlagos utazási idő autóbusszal 20 perc
Forrás: Borota Községi Önkormányzat e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük…. A településen a fiatalok munkához való hozzáférését nagy számban a helyi közmunka program biztosítja. Illetve a Start munkaprogramok, amelyet több helyi vállalkozó használ ki, a fiatalok munkába állása kapcsán.
19
A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - fiatalok van/nincs fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés
van nem releváns van
nem releváns
Felsorolás Közmunka Start Munkaprogram
-
f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A községben az elmúlt időszakban 2 alkalommal rendeztek informatikai képzést, amelyen több aktív korú lakos vett részt és tett sikeres vizsgát. A munkaügyi központ segítségével pedig 3 szakmát sajátítottak el (dajka, házi beteggondozó – ápoló, eladó), 3 fő nő, akik azóta is ezekben a munkakörökben dolgoznak. Jelenleg a Start munkaprogram keretében 5 fő vesz részt kertész képzésben. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – felnőttek munkaerő piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése van/nincs
Felsorolás
felnőttképző programok a településen
van
informatikai képzés, nyelvi képzés
felnőttképző programok a vonzásközpontban
van
dajka, ápoló, kertész és eladó képzés, mérlegképes könyvelő, virágkötő
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen
nincs
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban
van
felszolgáló, kőműves, eladó stb.
Helyi foglalkoztatási programok a településen
van
közmunka program, Start munkaprogram
van
közmunka program, Start munkaprogram
Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés
-
A vonzáskörzetben összesen 12 főt alkalmaznak erdészeti illetve vízügyi munkák elvégzésében.
20
g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Magyarországon a mélyszegénységben élők száma sajnos az utóbbi években nem változott pozitív irányban, a lakosság mintegy 7%-a él nagy mértékben létminimum alatt. Ez a tény településünkön is tapasztalható. A lakónépesség mintegy 5%-a él mélyszegénységben. Mélyszegénység fellelhető az aktív korúak, idősek és a fiatal korosztály tekintetében egyaránt. Az önkormányzat a mélyszegénységben élő lakosságot közmunka és Start munkaprogrammal próbálja segíteni. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év száma
segélyben részesülők fő
segélyben részesülők %
11 13 15 2 2
1,2% 1,6% 1,6% 0,2% 0,2%
2008 936 2009 827 2010 925 2011 922 2012 923 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma év fő
álláskeresési járadékra jogosultak fő
2008 114 15 2009 156 21 2010 159 16 2011 123 11 2012 126 6 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
% 13,2% 13,5% 10,1% 8,9% 4,8%
A fenti táblázatokból jól látható, hogy a regisztrált munkanélküliek száma 2008-2012 között csak kis mértékű ingadozást mutat. Jelentősebb csökkenés mutatkozik az álláskeresési segélyben és a járadékra jogosultak és a rendszeres szociális járadékban részesülők számában. Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben részesülők
év fő
15-64 évesek %-ában
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) munkanélküliek fő %-ában
2008 38 4% 56 49,12 2009 61 7,3 46 29,48 2010 58 6,2 64 40,25 2011 54 5,8 57 46,34 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Borota Községi Önkormányzat
21
Az Önkormányzat Képviselő-testületi illetve polgármesteri és jegyzői hatáskörbe biztosítja a jogszabályokban meghatározott különböző típusú segélyeket, valamint meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A 2010. évi KSH adatoknak megfelelően a község lakásállománya 737 db volt. A házak 98 %-ban (714) volt vezetékes víz és 70 %-ban (514) gáz, Szervezett hulladékszállítás 100 %-os volt, 653 db a villamos energia fogyasztók száma, ami 88,6%-os ellátottságot jelentett. A településen a szennyvíz és csatornahálózat még nincs kiépítve, de a folyékony hulladék elszállítását a bajai Bakos Kft-n keresztül biztosítja Borota Községi Önkormányzat meglévő szerződés alapján. A vezetékes telefon ellátottság száma egyre csökken. Helyét a mobiltelefon szolgáltatók veszik át leginkább. Helyileg jól lefedett a Vodafone, Telenor és Telekom tekintetében. A kábeltévé ellátottság szinte 100 %-os, melyet nagyrészt az Optanet szolgáltató Kft., továbbá a T-home és a UPC tesz lehetővé. (Forrás: KSH 2010 adat) a) bérlakás-állomány A községben a bérlakások száma csekély. Az önkormányzat tulajdonában 4 db ingatlan van, amiből mindössze kettő tölti be a bérlakás funkcióját. Ezek a bérlakások jelenleg is lakottak, az önkormányzat igyekszik gyermekes rászoruló családok részére kiadni az ingatlanokat. b) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakásfenntartáshoz, lakhatáshoz az önkormányzat évente mintegy a lakások 10-15%-ának nyújt segítséget, mely 99 háztartás támogatását jelenti. Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2010
75
0
2011
107
0
2012
99
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
22
c) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Telepek, szegregátumok helyzete - lakásállomány komfort nélküli lakások a belterületen
komfort nélküli lakások a külterületen
száma (db)
11
189
aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)
1,49
25,64
alapozással nem rendelkező lakások a belterületen 23 3,12
alapozással nem rendelkező lakások a külterületen 209 28,3
szilárd falazattal nem rendelkező lakások a belterületen 23 3,12
szilárd falazattal nem rendelkező lakások a külterületen 209 28,3
vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a belterületen 653 88,6
vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a külterületen 29 3,93
árammal ellátott lakások a belterületen
árammal ellátott lakások a külterületen
653 88,6
29 3,93
vezetékes gázzal ellátott lakások a belterületen
vezetékes gázzal ellátott lakások a külterületen
514 69,74
0 0
száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)
száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)
száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)
száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)
száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)
száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)
csatornával ellátott lakások a csatornával ellátott lakások a belterületen külterületen -
Forrás: Borota Községi Önkormányzat, TeIR, KSH adatbázis 23
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településen nem találhatóak szegregátumok. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen az egészségügyi központban egy-egy vállalkozó háziorvos és fogorvos praktizál, míg az anya és gyermekvédelmet, iskola-egészségügyi feladatokat egy fő körzeti védőnő közalkalmazotti munkaviszonyban látja el. Az összevont készenléti ügyelet Jánoshalmán érhető el hétköznapokon 17 órától másnap reggel 8 óráig és hétvégén, ünnepnapokon egész nap. Nagy hátrányt jelent a település és a kistérség szempontjából, hogy nem áll rendelkezésre központi gyermekorvosi ügyelet, így legközelebb 35 km-re Kiskunhalason a kórházban látják el az arra rászoruló gyermekeket. Gyermekorvos a településen nincs, de MSZSZ keretén belül havonta gyermekorvos és szülész- nőgyógyász szakorvos is ellátja a gondozottakat. A helyi egészségügyi központ akadálymentesítéssel rendelkezik. A településen egy gyógyszertár működik. Gyermekorvosi ellátás jellemzői
év
Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma
Háziorvos által Gyermekorvos által ellátott személyek ellátott gyerekek száma száma
2008
-
1759
-
212
2009
-
1768
-
207
2010
-
1932
-
204
2011
-
1810
-
177
2012
-
1878
-
172
2013
-
1529
-
134
Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Borota Községi Önkorámnyzat b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A településen kora gyermekkori kötelező szűrővizsgálatokat a helyi védőnő 100 %-osan végzi a megadott életkorban. Védőnői látogatások alkalmával, tanácsadásban 1,3,6 hónaposan, 1,2,3,4,5,6 évesen védőnői szűrővizsgálat keretében, az iskolába a 2,4,6,8 osztályban történik orvosi, védőnői szűrővizsgálat. 24
Évente megtörténik szervezetten a nők mammográfiai vizsgálata, szűrése. A méhnyakszűrő program helyi kivitelezése folyamatban, kidolgozás alatt van. A községben évente Egészséghét keretében folynak prevenciós tevékenységek. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A helyileg fejlesztő és rehabilitációs ellátásra nincs lehetőség, de mindenki számára elérhető a Jánoshalmi Kistérségi Egészségügyi Központ, ami az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Társadalmi Infrastruktúra Fejlesztési Operatív Program (TIOP) 2.1.2. „Kistérségi járóbeteg – szakellátó központok kialakítása és fejlesztése” pályázati program keretében jött létre. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az étkeztetés helyileg az általános iskolában folyik a 2008. évben LEKI pályázat útján korszerűsített iskolakonyhán, melyet 2009. február óta vállalkozásban működtet az önkormányzat. A közétkeztetésben figyelnek az egészséges táplálkozásra, helyileg termesztett zöldséget (őstermelő – elsősorban Önkormányzat), húst (Borotai Sertéshús Zrt.) részesítenek előnyben. A heti menüt igyekeznek minél egészségesebben összeállítani, minél megfelelőbb mennyiségű tápanyagtartalommal, friss alapanyagokból elkészíteni. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen hatékonyan működik a Sport Egyesület, iskolások részére heti rendszerességgel sport szakkör áll rendelkezésre (foci edzés). A község minden évben részt vesz a Bozsik programban, amelyből több tehetség került ki. Évente megrendezésre kerül a Községi Egészségnevelési hét, a Falunap és a Futás Borotáért rendezvény, melyek keretében alkalom nyílik a helyi lakosságnak különböző sportolási lehetőségeket megismeri és azokban részt venni. Az Egészséghéten különböző kedvcsináló sport, test- és egészséget karban tartó programok színesítik a kínálatot. A Falunap keretében labdarúgó bajnokságon vehetnék rész a sportolni vágyók. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten szívesen támogatja a sporttevékenységeket a községben. Sportolásra lehetőség van a sportcsarnokban (mely a helyi felnőtt lakosok számára az Önkormányzat jóvoltából kedvezményesen vehető igénybe), az iskolásoknak ez mellett az általános iskola szabadtéri salak pályája és a falu sportpályája biztosítja a gondtalan sportolás lehetőségét. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés -
szociális ellátás, különös tekintettel a szociális étkeztetésre Idősek nappali otthona (Üzemeltető: Felsőszentiváni Szociális Szolg. Intézmény) házi segítségnyújtás (Üzemeltető: Felsőszentiváni Szociális Szolg. Intézmény) rendszeres szociális segély foglalkoztatást helyettesítő támogatás lakásfenntartási támogatás ápolási díj közgyógyellátás
g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor nem jellemző a községre és annak lakosaira.
25
h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Tanyagondnoki hálózat a 2006. évtől működik a településen. A rászoruló, egyedülálló, idős lakosságot szolgálja, segíti a mindennapos megélhetésben (bevásárláshoz, orvosi ellátáshoz való szállítás, stb.). A településen jelenleg 1 fő tanyagondok 1 tanyagondnoki gépjárművel áll az arra rászorulók rendelkezésére. Borotán jelenleg szociális kereten belül működik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a Pelikán Közhasznú Nonprofit Kft. keretében. Tevékenységüket, munkájukat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 39§-a szerint végzik a rászoruló gyermekek, családok körében. Kedvezményes óvodai – iskolai juttatásokba részesülők száma Ingyenes 50 százalékos étkezésben mértékű résztvevők kedvezményes száma iskola 1- étkezésre jogosultak 8. évfolyam száma 1-13. évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
2008
20
44
0
56
0
64
2009
28
52
0
73
3
80
2010
27
64
0
77
6
91
2011
29
62
3
72
5
91
2012
23
59
2
66
3
62
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Borota Községi Önkorámnyzat 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Falunap, kulturális nap, nyugdíjas nap, egészségügyi hét. Borotán helyben biztosítottak a közoktatási intézmények (óvoda, általános iskola), ahol a helyi gyermekek nevelését, oktatását végzik a pedagógusok. Továbbá: - Könyvtár: az alapító okirat szerint 2004-ben változtattak. 1950 az alapítás éve, a 2006 óta eMagyarország Pont működik. A könyvárnak 63 év alatt több székhelye is volt, ami állományveszteséggel járt, bár az iskolai könyvtárral való összeolvadás révén némely könyvek száma megtöbbszöröződött, hogy az általános iskolások igényeit is ki tudja elégíteni. A könyvtár 2010 óta nem szerepel a nyilvános könyvtári rendszerben. 2013. január 1-el Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárral könyvtárellátási szolgáltatásra megállapodást kötött, így a 2013-as évtől a könyvtárbeszerzést és annak anyagi költségeit a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár finanszírozza.
26
Egyházak: Borota lakosságának nagy része római katolikus (99%, míg egyéb 1%) vallást gyakorol. Borota területén az önkormányzat és az intézmények igen sok programot szerveznek. Előfordul olyan program , melyen szinte csak a szervezők jelennek meg, vagy a rétegigényt kielégítő programokon csak a lakosság elenyésző része vesz részt. Természetesen vannak olyan rendezvények, amelyek nagy tömegeket vonzzanak (falunap,egészségügyi hét, szüreti bál, március 15-i, iskolai ünnepségek) de az lenne a legszerencsésebb, ha olyan rendezvényt tudna a község szervezni, ahol a célközönség a lehető legnagyobb számban van jelen, és megismeri a neki szóló információkat, előadja véleményét, részt vesz a falu életében. Mivel ezek a programok általában ingyenesek, ezért a fenti célcsoport tagjai szívesen vesznek rajtuk részt. Nem vonódnak be a szervezésbe, de legalább kimozdulnak a saját szűkebb közösségükből a település közössége felé. A lakosok közül sokan önkéntes munkát, adományozást vállalnak, hogy a település nevezetességeit megóvják, vagy új emlékhelyet alakítsanak ki. Azonban azt is el lehet mondani, hogy sokan belefásultak abba, hogy vannak, akik csak kérnek, de nem járulnak hozzá a közösség javaihoz. Azt is jól látják a segítők, hogy nem minden rászoruló jelenik meg kérni akkor, amikor szüksége lenne rá, és túl büszke ahhoz, hogy a segítséget elfogadja. Tisztában kell lenni azzal, hogy csak azon lehet segíteni, aki akarja, hogy rajta segítsenek. b) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Vöröskeresztes ruhaosztás, vállalkozások támogatói tevékenysége Adományok gyűjtésével, azok eljuttatásával a rászorulókhoz, helyben az Önkormányzat, Vöröskereszt és a Mozgáskorlátozottak Borotai Egyesülete, továbbá civil emberek bevonásával történik. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünkön jelenleg nem működik sem roma, sem más nemzetiségi önkormányzat. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák „Magas munkanélküliség aránya”
„Magas arányú mélyszegénység” „Rossz egészégi állapot, egészségügyi ismeretek hiánya, egészségtelen életmód és táplálkozás” „Szociális ellátásokat igénylők magas száma”
fejlesztési lehetőségek „Munkahelyteremtés, teremtő pályázatok folyamatos nyomon követése, vállalkozók tájékoztatása azokról, vállalkozók tájékoztatása a törvény adta kedvezményekről (Pl.: munkahelyvédelmi akcióterv” „Önellátó falu kialakítása” „A lakosság egészségügyi állapotának javítása, egészségtelen, mozgásszegény, önkárosító életmód megváltoztatására való törekvés” „A szociális szolgáltatás szervezés hatékonyságának növelése”
27
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A Gyerekjóléti szolgálat rendszerében gondozott családok gyermekei – akár alapellátás, akár más gondozási formát igénybe vevő – veszélyeztetettnek tekintendők. A számok nem adják vissza a településen élő veszélyeztetettek számát, mivel a szolgálat igénybevétele önkéntességen alapul, és ők maguk nem érzik az igénybevétel szükségességét, mások pedig nem szívesen avatkoznak bele nevüket felvállalva, más család életébe. Általánosságban elmondható a családokról, hogy igen nehéz anyagi körülmények között élnek a zsáktelepülés adottságaiból adódóan is. A munkalehetőség igen csekély, azonban a tapasztalat azt is mutatja, hogy a munkához való attitűdjük inkább az elkerülést mintázza. Állandó, rendszeres havi keresetet jelentő munkával nem rendelkeznek, inkább csak alkalmi munkákból tartják el a családot és magukat. Lakókörnyezetük felújításra szorul, gyakran az ingatlan tisztántartása is problémát jelent. Védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek száma
év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
0
0
21
2009
0
0
18
2010
6
0
16
2011
13
6
17
2012
6
1
28
Forrás: TeIR, KSH Tstar b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A pénzbeli és természetbeni ellátások célja, hogy megelőzze és csökkentse a gyerekek anyagi típusú veszélyeztetettségét, megakadályozza azt, hogy egy gyereket kizárólag a család rossz anyagi helyzete miatt kelljen kiemelni a családból. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociális alapon rászoruló kiskorúak egy közoktatási intézményben tanuló nagykorúnak anyagi támogatása. Ennek formája gyermekétkeztetési normatív kedvezmény, pénzbeli támogatás (évente két alkalommal: augusztus és november hónapban), feltéve, hogy a kedvezményre való jogosultság tárgyév augusztus 1. és november 1. dátummal még fennáll. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 28
év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
2008
175
1
0
0
5
2009
187
1
0
0
7
2010
191
1
0
0
11
2011
176
2
0
0
6
2012
173
2
0
0
0
Kiegészítő Ebből tartósan Rendkívüli gyermekvédelmi beteg gyermekvédelmi kedvezményben fogyatékos kedvezményben részesítettek gyermekek részesítettek száma száma száma
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Borota községben 2012-ben 173 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. A támogatást igénylők nagy része az ingyenes étkezés és az ingyenes tankönyv ellátások miatt kéri meg az ellátást, mivel gondot okoz a családjában ezeknek a költségeknek a kifizetése. További juttatás még a Bursa Hungarica ösztöndíj a középiskolába járó tanulók számára 2012. évben Borotán összesen 10 fő részesült ösztöndíjban (1 fő B típusúban és 9 fő A típusúban). A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőfokú tanulmányainak támogatása. E cél elérésének érdekében a kormány mind központi költségvetési, mind pedig önkormányzati forrásokat is mobilizál. A Bursa Hungarica többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzatok által nyújtott támogatás; a megyei önkormányzatok által nyújtott támogatás és a felsőoktatási intézményi támogatás. A Bursa Hungarica ösztöndíj intézményi részének forrása a 32 felsőoktatási intézmények költségvetésében megjelölt elkülönített forrás, melyet a felsőoktatási intézmények folyósítanak. Bursa Hungarica „A” típusú ösztöndíj pályázati feltételei (2 tanulmányi félévre pályázható): lakóhely a pályázatot meghirdető települési önkormányzat területén hátrányos szociális helyzet felsőoktatási hallgatói jogviszony igazolható megléte (a pályázati kiírásban részletezett feltételeknek megfelelően) Bursa Hungarica „B” típusú ösztöndíj pályázati feltételei (6 tanulmányi félévre pályázható): lakóhely a pályázatot meghirdető települési önkormányzat területén hátrányos szociális helyzet korábban még nem nyert felvételt felsőoktatási intézménybe
d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 29
Az ingyenes vagy kedvezményes támogatások köre kiszélesedett az elmúlt években. A támogatások zöme a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik Kedvezményes iskolai és óvodai étkeztetésben részesülők száma 50 százalékos Ingyenes mértékű étkezésben kedvezményes résztvevők étkezésre száma iskola 1jogosultak száma 18. évfolyam 13. évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
2008
20
44
0
56
0
64
2009
28
52
0
73
3
80
2010
27
64
0
77
6
91
2011
29
62
3
72
5
91
2012
23
59
2
66
3
62
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Borota Községi Önkormányzat e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Borota községben az elmúlt évekhez viszonyítva, 2013-tól 2 fő román állampolgárságú gyermek él, jár a helyi óvodába. Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma
év
Magyar állampolgársággal nem rendelkező óvodások száma (fő)
Ebből hátrányos helyzetű (fő)
Magyar állampolgársággal nem rendelkező általános iskolások száma (fő)
Ebből hátrányos helyzetű (fő)
Magyar állampolgársággal nem rendelkező, 18 év alatti középiskolások száma (fő)
Ebből hátrányos helyzetű (fő)
2008
-
-
-
-
-
-
2009
-
-
-
-
-
-
2010
-
-
-
-
-
-
2011
1
-
-
-
-
-
2012
2
-
-
-
-
-
2013
2
2
-
-
-
-
Forrás: BM-BÁH, Borota Községi Önkormányzat 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége 30
A településen nem található szegregált lakókörnyezet. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A település védőnői ellátását egy fő körzeti védőnő, közalkalmazotti munkaviszonyban látja el, mind várandós gondozást, anya- gyermekvédelemet, óvodai és iskola-egészségügyi feladatokat. Védőnői álláshelyek száma
év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
1
186
2009
1
181
2010
1
170
2011
1
158
2012
1
149
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Borota Községi Önkorámnyzat b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Nagy hátrányt jelent a település és a kistérség szempontjából, hogy nem áll rendelkezésre központi gyermekorvosi ügyelet, így legközelebb 35 km-re Kiskunhalason a kórházban látják el az arra rászoruló gyermekeket. Gyermekorvos a településen nincs, de MSZSZ keretén belül havonta Jánoshalmi gyermekorvos látja el a gondozottakat. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Azok a gyermekek, akik nem igényelnek különleges, speciális ellátást, hanem integrált körülmények között fejleszthetők, azoknak a település óvodájában és iskolájában van lehetőségük arra, hogy megkapják a számukra szükséges fejlesztést, fejlesztőpedagógustól. d) gyermekjóléti alapellátás 31
A községben Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat működik. Munkájukat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 39. §-a szerint végzik. A törvény szerint a gyermekjóléti szolgálatok által ellátottak körébe tartozik minden olyan gyermek, aki 0-18 éves korú a településeken bejelentett lakcímmel, bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik. A szolgáltatás igénybevétele önkéntességen alapul. Borota esetében lényeges, hogy azon gyermekek esetében is szükséges az ellátás nyújtása, akik a településen csak átmenetileg tartózkodnak, és a segítségnyújtás elmulasztása a gyermeket veszélyeztetné. A szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, kialakulása esetén annak megszüntetését, illetve a családsegítéshez, a jelzőrendszeri tagokhoz (iskola, óvoda, védőnő, háziorvos) a gyermekvédelem gondoskodáshoz (védelembe vétel, …) . Borotán az óvódás korú gyermekek között minden hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részt vesz óvodai nevelésben. Nincs olyan gyermek, aki 20%-ot meghaladóan hiányzott volna. A születések számának csökkenése és az elvándorlások miatt a nappali oktatásban részt vevők száma csökken. Az iskolában napközi településünkön 5. osztályig működik. 2012-2013. év
3 éves
4 éves
5 éves
6 éves
7 éves
Összesen
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma
8
5
7
14
2
36
Más településről bejáró gyermekek létszáma
-
-
-
-
-
0
-
-
-
-
-
0
5
4
6
6
2
23
-
-
2
1
-
3
-
-
-
-
-
0
-
-
-
-
-
0
-
-
-
-
-
0
a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma
-
-
-
-
-
0
a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
-
-
-
-
-
0
székhely
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
32
Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma
általános iskolások száma
fő
fő
fő
fő
%
2010/2011
46
48
94
20
21,3%
2011/2012
38
50
88
21
23,9%
2012/2013
37
48
85
23
27,1%
tanév
napközis tanulók száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar e) gyermekvédelem A családgondozói létszám Borota esetében egy fő, a társulásban elérhető még pszichológus is. Az egy fő családgondozóra a 2012-es adatok szerint 28 veszélyeztetett gyermek jutott, melyből 6 gyermeket vettek védelembe. A szolgálat munkáját a jelzőrendszeri tagok együttműködésükkel nagyban megkönnyítik, hiszen a gondozó tevékenység a védőnővel közösen valósul meg, az ellátások közvetítése az önkormányzat segítségével, a szervező tevékenység pedig az oktatási intézmények segítségével. Tapasztalat szerint eleget tesznek jelzőrendszeri kötelezettségeiknek. Azonban oktatási intézményekben gyakori probléma, hogy nem időben jeleznek és a szóbeli jelzést részesítik előnyben, azokat nem mindig követi írásbeli jelzés, és tartalma is kevesebb információt hordoz. Közös munka nélkül azonban lehetetlenné válna a siker. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A Családsegítő Szolgálat tevékenységét a Szt. 64. § (1) bek. szerint végzi, miszerint a családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Egyaránt előfordulnak akcidentális és normatív krízisek. Ez utóbbi azonban sokkal gyakoribb. A tapasztalat azt mutatja, hogy a leginkább krízishelyzetet teremtő esemény egy család életében a gyermek családból kiemelésének lehetősége. Így sokkal célravezetőbb egy preventív tevékenység mint a szolgálat, mind a család részéről. A szolgálat a folyamatosan végzett tevékenysége során éri el a család pedig a megtartó erejének a növelésével fejti ki preventív tevékenységét. Krízishelyzetben a kiváltó okok megszüntetését már nem lehet preventív tevékenységkén értelmezni szükségszerűvé válik a célzott beavatkozás. A megoldásban szakpszichológus által végzett egyéni és családterápián a Jánoshalmi szolgálattól is részt vettek a családok és gyermekek.
33
g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A településen az egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés zavartalanul működik. Nem általános szabadidős, hanem a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célzó programokról van szó. Ilyenek voltak például az iskolai szünetek idejére szervezett szakkörök, táborok. Az alternatív napközbeni ellátások a gyermekek életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális helyzetéhez igazodtak a helyi szükségleteket és igényeket szem előtt tartva. Az elmúlt évben 1 bentlakásos tábort és egy vándortábort, illetve 5 alkalommal egynapos kirándulást és egy alkalommal családi sportnapot szerveztünk. Ezen kívül a folyamatosan működő, különböző játékos készségfejlesztő, önismereti és személyiségfejlesztő csoportok adtak lehetőséget az önkifejezésre, fejlődésre. Az Alternatív Mobil Klubban havi 8 órában, kéthetente 4-4 órában 10-10fős csoportban. Ezek lehetővé tették, hogy hasznosan töltsék idejüket a gyermekek. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Kedvezményes iskolai és óvodai étkeztetésben részesülők száma 50 százalékos Ingyenes mértékű étkezésben kedvezményes résztvevők étkezésre száma iskola 1jogosultak száma 18. évfolyam 13. évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
2008
20
44
0
56
64
2009
28
52
0
73
80
2010
27
64
0
77
91
2011
29
62
3
72
91
2012
23
59
2
66
62
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Borota Községi Önkormányzat A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű óvodáskorú gyermekek és az 1-8. évfolyamon tanulók ingyenesen, míg a hátrányos helyzetű tanulók 50%-os térítési díj ellenében jogosultak étkeztetésben részesülni. Ingyenes tankönyvellátásra, továbbá 50%-os mértékű kedvezményes étkezésre jogosult a vonatkozó jogszabályok alapján az a tanuló, aki tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, három- vagy többgyermekes családban él. Ingyenes tankönyvellátásra jogosult az tanuló is, aki: nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). A nyári gyermekétkeztetésnél az állam által az önkormányzatnak nyújtandó támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzat vállalja, hogy (2012-ben) legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermekek (a továbbiakban: rászoruló gyermekek) étkeztetését napi egyszeri meleg étkeztetés formájában a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § (1) bekezdés g) pontja alapján ingyenesen vagy kedvezményesen.
34
i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nem releváns j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Kedvezményes iskolai és óvodai étkeztetésben részesülők száma 50 százalékos Ingyenes mértékű étkezésben kedvezményes résztvevők étkezésre száma iskola 1jogosultak száma 18. évfolyam 13. évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
2008
20
44
0
56
0
64
2009
28
52
0
73
3
80
2010
27
64
0
77
6
91
2011
29
62
3
72
5
91
2012
23
59
2
66
3
62
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Borota Községi Önkormányzat 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása HH HHH 2007/2008 57 20 2008/2009 65 18 2009/2010 69 15 2010/2011 75 30 2011/2012 66 22 2012/2013 62 20 Forrás: Helyi adatgyűjtés (Felső-Bácskai ÁMK Általános Iskola Borotai Tagintézménye)
SNI BTMN 15 0 12 0 11 0 12 4 15 4 15 6 és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Habilitációs – rehabilitációs foglalkozásokat a településen működő általános iskola gyógypedagógusa (1 fő) látja el. Fejlesztő foglalkozásokat az iskolában szintén a gyógypedagógus végzi, az óvodának van fejlesztő szakembere (aki pillanatnyilag GYES-en van). Logopédus és gyógy-testnevelő a Jánoshalmi Tankerület Pedagógiai Szakszolgálata által biztosított minden arra rászorulónak. Pszichológus nincs.
35
c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció Nem jellemző. Az iskola mindenkit felvesz, aki oda jelentkezik. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Nincs mód összemérésre, nem releváns. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) -
Integrált pedagógiai rendszer működik 2009 óta Pályázat nyújtotta lehetőségek Útravaló – mentor – diák – halmozott hátrányos tanuló mentortanári támogatása jobb tanulmányi eredmény elérésében Minden évben sikerül tanulót beiskolázni az Arany János Tehetséggondozó Program iskolájába Továbbtanulás, pályaválasztás támogatása, a szakmaszerzés bemutatása szakértői előadással, iskolák bemutatásával, pályaválasztási kiállításra utazással.
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
„A településen sem civil szervezet, sem intézmény nem nyújt segítséget a különböző beilleszkedési, mentális problémákkal küszködő fiatalok számára”
„A beilleszkedési, mentális problémákkal küzdő fiatalok számára támogatás biztosítása, olyan segítő szolgálat kialakítása, lehetőségének megszervezése, amely képes a fiatalokat átvezetni a problémás időszakon.” „Ingyenes/kedvezményes napi 3 szoros étkezés” „Napközi biztosítása” „Barátságos, tanulóbarát tantermek, környezet kialakítása” „Pályaorientáció erős munkaerő-piaci szakmára” „Nyújtott, bővített programlehetőség biztosítása a minél tovább történő benntartózkodás érdekében” „IPR-támogatás, ruhavásárlás” „Kirándulások, túrák, élmény szerzése” „Sportolási lehetőségek helyben és vidéken”
„Nem megfelelő minőségű étkezés” „Felügyelet hiánya” „Szociokulturális háttér eltérései” „Szülők aluliskolázottsága” „Neveltetés, lakhatási körülmények hiányosságai” „Megjelenés, ruházat” „Rekreáció hiánya” „Megfelelő fittség, erőnlét hiánya”
36
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Hazánkban az utóbbi évtizedekben a nők gazdasági aktivitása nem várt méreteket öltött, meghaladva a fejlett nyugat-európai országok rátáját is, majd csökkent. A klasszikus, családellátó szerep mellett a munkaerő-piaci, gazdasági bizonytalanság nyomán egyre több családban vált az anya is pénzkeresővé, ily módon ma már a család és a munkahely elvárásainak is meg kell felelni. A témában készített statisztikák alapján általánosan elmondható, hogy a gazdasági helyzettől függetlenül a részmunkaidős foglalkozatást és távmunkában végzett keresőtevékenységet tartják a nők számára leginkább elfogadható formának, körükben ennek a legnagyobb a támogatottsági aránya. A munkanélküliek csoportján belül a női jelenlét továbbra is elmarad a férfiakétól, hiszen a rendszerváltás során érintett ágazatokban a foglalkoztatottak között a nők aránya csekélynek minősíthető. Azon nők azonban, akik a 90-es évek elején mégis elvesztették munkájukat, „kimenekültek” a munkaerőpiacról, inaktívvá váltak. Ami örvendetes, hogy ezzel egyidejűleg megnőtt a továbbtanulók száma. Ami viszont aggasztó, hogy a munkanélkülivé váló nők döntő többsége a „kényszerű” nyugdíjazáshoz folyamodott, így közel 70%-kal nőtt a munkaképes korú nyugdíjasok száma. A nők és férfiak közötti különbség a munkaerő piaci szegregáció jelenségében is nyomon követhető; elkülönülnek azon állások, amelyekben női és azok, amelyekben férfi munkaerőt preferálnak. A nők nagyobb hányada a nőies szakmákban dolgozik, a két nem között szektoriális különbségek figyelhetők meg, míg a mezőgazdaság területén a női munkavállalók – a munka jellegéből fakadóan – alulprezentáltak, addig a szolgáltatás ágazatban a túlsúlyukról beszélhetünk. Ez az országos kép, és Borotán is ezek a jelenségek figyelhetők meg. A mezőgazdasági tevékenységben megjelenő fizikai munkában egyébként a nők ugyanúgy kivették és kiveszik a részüket, mint a férfiak. Ez mindenki számára megterhelő munka, amit nehezít napjainkban még a bizonytalanság okozta stressz is. Ma a gépesítéssel már kevesebb fizikai munka szükséges, de még mindig jelentős. A versenyt azok bírják, akik gépesíteni tudnak, illetve megfelelő kereskedelmi kapcsolatokkal bírnak.
37
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A helyi közmunkaprogramban mintegy 35%-ban vesznek részt nők. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő felnőttek száma
év
2008
felnőttképző felnőttképző programok a programok a településen vonzásközpontban
egyéb munkaerőpiaci szolgáltatások a településen
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzáskörzetben
helyi foglalkoztatási programok a településen
helyi foglalkoztatási programok a vonzáskörzetben
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
-
-
-
-
-
-
-
-
1
9
-
1
-
-
-
-
23
13
-
-
-
-
-
1
-
-
-
-
42
22
7
6
-
-
-
-
-
-
-
-
25
14
6
6
2009
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Forrás: helyi adatgyűjtés
38
c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A nők foglalkoztatottságát kevésbé lehet megítélni, mivel a gyermekvállalási korban lévő nők nagy része nem jelenik meg álláskeresőként a munkaerőpiacon, a munkanélküliség helyett inkább a GYES-t, GYET-et választja, így csak a harmadik gyermek 8 éves kora után jelenik meg, mint álláskereső, vagy munkanélküli ellátást igénylő személy. A HEP célcsoportjai közé tartozó mélyszegénységben élők nők esetében igen gyakran ez a képlet. Nem tanulnak tovább, sokszor már az általános iskolából terhesség miatt maradnak ki, ami azt eredményezi, hogy elmaradnak a tanulmányaikkal, nem lesznek képesek a középiskolában, szakiskolákban teljesíteni, mivel nincsenek meg az alapok, amire a későbbi tanulmányok épülhetnének. Ez sajnos sorozatos kudarchoz, visszahúzódáshoz vezet, sokan meg sem kísérelik az általános iskola befejezését, illetve a szakma, vagy az érettségi megszerzését. Azok a nők, akik szakmát, illetve különböző végzettséget szereztek a gyermekvállalást követően sincsenek jobb helyzetben, mint a fentebb említett társaik. Amennyiben nincs biztos munkahelyük, esetleg magánvállalkozásuk, akkor a gyermek, gyermekek mellett nehezen tudják ismét vállalni munkahelyükön a több műszakot, az éjszakai műszakot, a korai bejárást, a késői hazamenetelt, hiszen a gyermekeket elhelyező intézmények nyitvatartási idejéhez alkalmazkodni kell. Ha nincsenek mobilizálható nagyszülők, rokonok, akkor ez sokszor a munkahelyek feladásához vezet. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nincs ilyen a településen 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Borotán egy óvoda működik, bölcsőde nincs. Az óvodába minden beíratott gyermeket felvesznek, 2,5 éves kortól. Az óvoda nyitvatartása reggel 6-tól délután 17 óra. Nyáron 2 hetet tart zárva az intézmény, ekkor végzik a felújítási munkálatokat az épületben, ilyenkor a gyermekek felügyeletét családon belül kell megoldaniuk a szülőknek. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A Község védőnői szolgálata 1 fő főállású védőnővel működik. Az ő feladata szolgálatot és segítséget nyújtani a gyermeket tervező, illetve gyermeket váró, nevelő szülőknek. A védőnő a háziorvosa, az Mozgó Szakorvosi Szolgálat gyermekorvosával, valamint a havonta kijáró nőgyógyászati – szülészeti rendelést adó orvossal segíti a várandós nők életét és ad választ kérdéseikre. év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
1
40
40
40 26 21 28
40 26 21 28 #ZÉRÓOSZTÓ!
2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 2013 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
39
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A nők elleni erőszakról csak becsült értékkel rendelkezünk, konkrét számszaki adat nem lelhető fel. Az erőszak megtörténtéről nem minden esetben történik hivatalos szerv általi jelentés, mert a sértettek több esetben nem, vagy csak végső esetben fordulnak a rendőrséghez, inkább más prevenciós, segítő közösségeket keresnek fel problémájukkal, így a megfigyelés, a jelek észlelése az elsődleges feladat a gyermekvédelmi szakembere, a védőnők és az orvosok esetében. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Sajnos a település nem rendelkezik krízis elhelyezés lehetőségével. A bántalmazott személyeknek jobb a bántalmazótól távok, általa nem ismert helyen biztosítani menedéket. Borotához legközelebb Családok átmeneti otthona Kiskunhalason van. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Borota Község Önkormányzat Képviselő-testületében 3 fő női képviselő tevékenykedik és a Községet is Női polgármester irányítja, aki igen aktív és elismerésre méltó munkát végez. A helyi általános iskolát és óvodát is női vezető irányítja, munkájukat az egész település elismeri. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Borotán a nőket főleg a munkavállalás nehézsége érinti. Sok a képzetlen gyermeküket egyedül nevelő anyák száma is. A GYES-ről, Gyed-ről visszatérő anyák foglalkoztatását az állam járulékkedvezménnyel támogatja, valamint megalkotta a részmunkaidős foglalkoztatásnak a jogszabályi hátterét. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
„Alacsony iskolai végzettség”
„Képzések elősegítése Munkaügyi hivatalon keresztül (OKJ-s képzések)” „Részmunkaidős foglalkoztatási lehetőségek kibővítése, távmunka lehetőségek és ezek felismerésében segítségnyújtás” „Családi programok létrehozása” „A nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás biztosítása, a nők elleni erőszak áldozatai ellátásával kapcsolatban kidolgozott módszertanok, protokollok elérhetővé tétele” „Tájékozatatás a támogatási lehetőségekről, munkavállalási jogokról, konferencianövelés, tanácsadás biztosítása, családsegítő által szervezett programok, képzések javítsa, ez ügyben szoros együttműködés a Munkaügyi Központtal illetve bővíteni a képzésekről szóló tájékoztatások a megfelelő ismeretek átadása céljából.
„Munkahellyel rendelkező nők gyermekeinek elhelyezési nehézségei” „Családbarát programok hiánya” „A nők elleni erőszak”
„GYES, Gyed-ről visszatérő nők elhelyezkedése nehezített”
40
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az Európai Bizottság 2002 márciusában kiadott dokumentumában rögzíti, hogy „az idősödési politikáknak széles életpályát és a társadalomra kiterjedő közelítést kell elfogadniuk, figyelembe véve az ENSZ globális kezdeményezéseit és alapelveit”. Az ENSZ 1991-ben elfogadott, idős emberekkel kapcsolatos alapelveiben az áll, hogy olyan idős politikákra van szükség, amely az egész élet során biztosítja a: I. függetlenséget, II. részvételt, III. gondoskodást, IV. önmegvalósítást, V. méltóságot. Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában foglaltak összhangban vannak az ENSZ alapelveivel, az Európai Unió törekvéseivel, a Társadalmi Befogadásról szóló közös Memorandummal, a Lisszaboni Stratégiával, a Berlini Nyilatkozattal, az AGE vezérelveivel, Madridi Nemzetközi Cselekvési Tervvel, az ENSZ Egészségügyi Szervezete, a WHO által 2001-ben publikált, az idősügyi politikát meghatározó alapdokumentumával, melynek címe az Aktív Időskor (Active Ageing – Policy Framework). Ez utóbbi dokumentum azért jelentett igazi áttörést, s azért meghatározó ma is idősügyben, az idősödés-politikák alakításában, mert először gondolkodik az idős emberről a maga emberi teljességében. Kihangsúlyozza, hogy a figyelmet az emberi élet kiteljesedésére kell fordítani és nem kizárólag a szociális és egészségügyi vonatkozásokra leszűkíteni. Az uniós tagállamok elsődleges feladata az államadósság csökkentése, a foglalkoztatás javítása, ezen belül az idősek aktivitásának elősegítése, valamint a termelékenység növelése. Indokolt és elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer, az egészségügy és a szociális ellátás rendszerének újragondolása, fejlesztése, e területek összehangolása, és minden olyan más terület középpontba helyezése, mely az idősödők és idősek életminőségét közvetlenül befolyásolja, így az élethosszig tartó tanulás, szabadidő eltöltés, önmegvalósítás, életöröm, esélyegyenlőség, valamint a nyitott és versenyképes informatikai gazdaság fejlesztése. Az idősek száma az elmúlt 40 év alatt az Európai Unióban majdnem megduplázódott, az előrejelzések szerint az idősek aránya a társadalmi korcsoportokon belül 2012-re elérte eléri a 27%-ot. A legdinamikusabban növekvő korcsoport a „nagyon idősek” (80 évesnél idősebbek) csoportja. Jelentős nemi különbségek vannak a várható átlagos élettartamban, jellemző az idősödés elnőiesedése, amely azt eredményezi, hogy jóval több az idős nő, mint idős férfi. Magyarország az EU átlagához képest a születéskor várható élettartamot tekintve még nem zárkózott fel, a tendencia nálunk is azonos. A születéskor várható élettartam 2007-ben férfiak esetében 69,19 év volt, a nőknél 77,34 év, az EU-átlagtól az elmaradás nők esetén 4,5 év, férfiak esetén 6,5 év. (Forrás: EUROSTAT) A 65 éven felüliek 38%-a férfi és 62%-a nő. A születéskor várható élettartam Magyarországon öt-hat évvel rövidebb, mint az Európai Unió nyugati tagállamaiban, bár a halálozási adatok, különösen a korai haláltól veszélyeztetett férfiak esetében az utóbbi években némi javulást mutatnak. Az időskor fogalma Fontos kérdés, hogy kit tekintünk idősnek? Az „időskor” értelmezése több vonatkozásban is tárgyalható. Az, hogy ki milyen idős, kifejezhető az évek számával (kronológiai életkor), ugyanakkor például a biológiai életkor eltérhet ettől, hiszen az, az egészségi állapot függvénye. Beszélhetünk pszichológiai életkorról, arról, hogy ki milyen idősnek érzi magát, vagy szociológiai életkorról, amelyen az értjük, hogy a társadalom milyen idősnek tart valakit. Ma Magyarország népessége fogy, korösszetételében változik - idősödik. A nyugat európai országokban, általánosságban 65-70 éves kortól tekintik idősnek az ott élőket. Az Egészségügyi Világszervezet életkor szerinti felosztása, melyet az INS is alkalmaz a következő: idősödő 60-70 év között idős 75- 89 év között nagyon idős 90 év felett
41
A növekvő élettartam hatással van a különböző ellátó és szolgáltató rendszerekre, nem elegendő egy-egy részterület fejlesztését kitűzni célul, a megnövekedett életkorból adódó kihívásokra átfogó változásokkal, stratégiailag fel kell készülni. Magyarországon jelenleg a nyugdíjrendszer szempontjából a 62. életévük betöltésétől számít idősödőnek az ember, míg foglalkoztatás politikai oldalról már a 45. életév betöltésétől. A nyugat-európai országokban, általánosságban 65-67 éves kortól tekintik idősnek az ott élőket. A magyarországi népességváltozás lehetséges forgatókönyve Jellemző (1000 fő, %) 2020. 2030. 2040. 2050. Népesség száma 9358,1 8987,3 8512,5 8036,3 65-X évesek száma 1730,3 1803,8 1918,7 2106,2 65- X évesek aránya 18,5 20,1 22,5 26,2 Forrás: A magyarországi népességváltozás lehetséges forgatókönyve. (Hablicsek László) Szolgáltatások A különböző szolgáltatások modernizációja, a társadalmi bevonódás előmozdítása az idősügy területén is időszerűvé vált. A növekvő élettartam hatással van a különböző ellátó és szolgáltató rendszerekre, a megnövekedett életkorból adódó kihívásokra stratégiailag fel kell készülni. Olyan flexibilis és hatékony időspolitika kialakítása szükséges, mely épít a társadalom, illetve a szolgáltató és humán-védelmi rendszerek résztvevőire, így a szolgáltatásokat igénylők szükségleteire és véleményére. Olyan ellátórendszerre van szükség, amely mindenki számára hozzáférhetően, egységes, egymásra épülő szolgáltatásokat biztosít, folyamatos és megbízható módon. Az időskorúak számára világossá kell tenni, hogy jelenleg a szolgáltatások milyen köre áll rendelkezésükre. Az idősebb személyeknek úgy kell hozzáférniük a különféle szolgáltatásokhoz, hogy azok leginkább igazodjanak a saját szükségleteikhez (a „se többet, se kevesebbet, mint amire éppen szükség van” elv érvényesítése). Szemléletváltás Az időskorúak heterogén csoportot alkotnak, amelyet erőforrásként lehet és kell kezelni, függetlenül hátterüktől, tevékenységeiktől vagy az ellátások iránti szükségleteiktől. Az idősödés pozitív felfogásának érvényre juttatásához az időskorúak tudását, bölcsességét és készségeit is szükséges beépíteni a szolgáltató rendszerek működtetésébe, valamint el kell ismerni hozzájárulásaikat a közjóhoz, például a háztartások, szomszédságok közötti segítő kapcsolatok méltánylása révén. Az önkéntes tevékenység további fejlesztésével elő kell mozdítani a lakóközösségi alapú önkéntes mozgalmakat, a fiatal és idősebb korú személyek együttműködését egymás segítésében. Az önkéntesség erősíti a generációk közötti kapcsolatokat, a tudások és tapasztalatok átadását, az értékek és az alkotó problémamegoldó készségek továbbörökítését. Felkészülés az idős korra Az aktív időskor lényege a generációk közötti szerves kapcsolatban és kölcsönös támogatásban rejlik. Így a középkorú és a fiatalabb generációk számára sem közömbös az idősek aktivitása, életminősége, ezáltal az ő majdani saját idős koruk lehetőségei. Ezért nem csak az időseket, hanem a középkorúakat, és a 30 éven felüli nemzedéket is meg kell szólítani, célkitűzésekkel hatni rájuk, hiszen a sikeres idősödést már igen korán meg kell alapozni. Fontos, hogy a ma még fiatalabb (30 éven felüliek) generáció tagjai számára és a most idős generáció számára egyaránt pozitív lehetőségeket jelentsen a közeli és távoli jövő. Családi struktúrák A megváltozott családi struktúra a társadalmi és gazdasági körülmények változásainak következményeként egyre több idős ember fog szociális gondoskodásra és intézményi elhelyezésre szorulni. Az idősek egyedül maradása többféle tényező következménye, amelyek közül a legfontosabbak: 1. alacsonyabb termékenység, kevesebb gyermekszám, 2. gyakoribb válások, 3. idős személyek is gazdaság függetlenségre törekszenek, 4. magas az özvegyek száma.
42
A közel négymillió háztartás 40%-ában élnek idős emberek és minden negyedik háztartás csak időskorú személyekből áll. A népesség idősödését mutatja az is, hogy az egyszemélyes, csak idős személyekből álló háztartások száma közelíti az egymilliót és ezen belül közel 150 ezer az olyan egyszemélyes háztartás, ahol 80 év feletti ember él egyedül. 2005 áprilisában a teljes népesség 97,5%-a magánháztartásban és 2,1%-a bentlakásos elhelyezést nyújtó szociális intézményekben élt. Megélhetés A hazai 65 év felettiek jövedelem felhasználását és fogyasztását visszafogottság jellemzi. A pénzhiány miatt meg nem valósított tevékenységek között az üdülés van első helyen, minden más vonatkozásban a többségnél a „nekem nincsen már rá szükségem”, „nekem jó így is” dominál, a lemondás és a beletörődés jellemző. Nem a szegénységkockázat a legveszélyesebb számukra, hanem inkább az aktivitás hiányából származó problémák - és ez nem pusztán a munkavégzési, foglalkozási inaktivitás. Hazai értelmezésben az aktivitáson csaknem kizárólagosan a munkavégzési, foglalkoztatási aktivitást szoktuk érteni. A sikeres idősödés koncepciója amerikai eredetű, és akkor beszélünk sikeres idősödésről, amikor az egyén fizikai és szellemi képességeit és aktivitását - az élet minden területén és minél tovább - megőrzi, nem csupán a foglalkoztatás vonatkozásában, de társas, társadalmi kapcsolatait is megtartja. Sokan az idősödők és idősek közül sem tekintik olyan éveknek a harmadik életszakaszt, melyek új lehetőségeket, kiteljesedett önmegvalósítást hozhatnak. Gyakori negatív sztereotípia, hogy ez az életkor a második gyermekkor. Ugyancsak gyakori jelenség a szépkorúak kiskorúsítása. A faluban a 60 év felettiek aránya az összlakosság közel 26 %-a. Az idősek nyugdíjai alacsonyak, különösen a volt mezőgazdasági dolgozóké. A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma, mely háztartások nagyobb részét özvegy nők alkotják. Az, hogy az idősek hogyan élik meg az évek múlását, az egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól. A család fiatalabb tagjai gyakran kevés időt szánnak a velük való törődésre, gyakran távol élnek idősebb családtagjaiktól, illetve a megélhetési gondok miatt több mint 8 órát dolgoznak. A fentiek miatt megnőtt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény. A szociális étkeztetés keretében az időseknek igény szerint házhoz szállítja az önkormányzat az ebédet. Az idősek nappali ellátása keretében működő idősek napközi otthona 30 fő számára nyújt lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére, a mindennapi teendőkkel kapcsolatos segítségnyújtásra. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít az idősekre, évente hagyományosan megrendezi az idősek napját, hogy a folyamatos törődés mellett legyen egy nap, amikor kiemelt figyelmet kapnak a településen élő idős emberek, támogatja az idősek nappali otthonának tevékenységét. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A településre nem jellemző a nyugdíjasok jogszabályban meghatározott teljes vagy rész munkaidős foglalkoztatása. Azok a nyugdíjasok, akiknek egészségi állapota engedi, a településen előforduló idénymunkákban vesznek részt. Természetesen sokan vannak, akik családon belüli munkamegosztásból nagy részt vállalnak, vagy saját tulajdonukat képező mezőgazdasági földterületen végeznek munkát és ezzel a család megélhetését segítik elő. A korosztály havi jövedelmének legnagyobb hányadát a nyugdíj biztosítja. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők száma száma 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
193 191 181 179 83
340 325 310 311 186
összes nyugdíjas 533 516 491 490 269
43
b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Gyorsan fejlődő világunk sürgető igénye az élethosszig tartó tanulás. Az időskorúak esetében különösen hiányos az informatika és az idegen nyelv ismerete. De hasznos lehet az egészség, az aktivitás megőrzésével kapcsolatos tudnivalók megtanulása is képzett szakemberektől. Jelenleg kevés olyan képzés van, amely céltudatosan az idősödők és idősek sajátos igényei szerint szerveződtek. A tanulás ennek a korosztálynak nem csak a társadalomban való részvétel szempontjából fontos és hasznos, de növeli az önbizalmat, csökkenti az elbizonytalanodás érzetét, javítja az önértékelést és az elfogadottságot. A 45 éven felüliek munkavállalását nem segítik a foglalkoztatók, kivéve abban az esetben, ha igen jól képzett, a keresett feladathoz jól értő személy jelentkezik a munkára. Még ekkor is hátrány érheti, ha azonos végzettségű, de fiatalabb –ezért koránál fogva kevesebb tapasztalat birtokában lévő- álláskereső is megjelenik ugyanazon állásra. Az 50 feletti, képzetlen, vagy igen szűk körű tapasztalattal rendelkező, munkanélkülivé vált személyek elhelyezkedése igen nehézkes. Ez az a korcsoport, ahol még valószínűsíthető, hogy a család lakhatásának megoldása miatt hitelek vannak, a felnövekvő gyermekek még közép, vagy felsőfokú képzésben vesznek részt, így ezek havonta megjelenő, kötelező kiadásokat feltételeznek. Feltételezhető az is, hogy élnek a szülők, akik esetlegesen még tudnak segíteni a nyugdíjukból, vagy pont őket kell segíteni a korral együtt megjelenő egészségügyi problémáik miatt. Ez a 45-62 éves korosztály még erőteljesen munkaképes, azonban a foglalkoztatók nem bíznak a teljesítőképességükben, tanulási képességükben, amivel a legújabb technológiákat el tudják sajátítani. Ez igen nagy hátrányt jelent azoknak, akik ebbe a korcsoportba tartoznak, és munkanélkülivé váltak. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A Magyar Közlöny 136. számában került kihirdetésre 2012. október 15-én a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes módosításokról szóló 2012. évi CXLVI. törvény, mely 2013. január 1-jétől lépett hatályba. Mely szerint az 55 év feletti munkavállalók után kedvezményt vehetnek igénybe a munkáltatók. Mégpedig az eddigi 28,5 %-os szociális hozzájárulási adó január 1-től 14 %-ra csökken. Várhatóan ez a kedvezmény pozitívan befolyásolna az 55 év feletti munkavállalók elhelyezkedési esélyeit. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Regisztrált Tartós 55 év feletti regisztrált munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma év száma száma fő fő % fő 114 2 2% 53 2008 156 7 4% 103 2009 159 11 7% 106 2010 123 13 11% 56 2011 Forrás: TeIR, Helyi adatgyűjtés, Borota Községi Önkormányzat
55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő % 1 2% 4 4% 8 8% 5 9%
Önálló gazdasági szereplőként igen kevesen, csökkenő tendenciát mutatva jelennek meg a nyugdíjasok. Az ebben az évben életbe lépő változások szintén csökkenteni fogják azoknak a körét, akik nyugdíjas korban, nyugdíj helyett, vállalva annak minden kockázatát, fizetésért fognak dolgozni.
44
6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Azon személyek részére biztosít ellátást, akik önmaguk ellátására saját maguktól nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. A házi segítségnyújtás keretében biztosítják: - az alapvető szükségletek kielégítését, - az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, - az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést. 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma
év
2008 2009 2010 2011 Forrás: TeIR, KSH Tstar
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
fő 273 268 258 257
fő 35 33 32 31
% 13% 12% 12% 12%
Az Idősek Nappali Otthona a szakellátás nappali ellátást nyújtó intézményrendszerébe tartozik. A klub szolgáltatásai közé tartozik: - szabadidős programok szervezése, - szükség szerint az egészségügyi ellátás megszervezése, - hivatalos ügyek intézésének segítése, - életvitelre vonatkozó tanácsadás, - életvezetés segítése - speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése Az Idősek Nappali Otthona a Felsőszentiváni Szociális Szolgáltató Intézmény alá tartozik. A klub napközi jellegű, hétfőtől csütörtökig, 8-16-ig, pénteken 8-14-ig áll a klubtagok rendelkezésére. A tagok a szabadidejüket kellemes, tiszta környezetben, kulturáltan tölthetik el, színes tv, videó filmek, napilapok, társasjátékok, kártyák, sakk áll rendelkezésükre. A klub vezetője kézműves foglalkozást tart heti egy alkalommal. Az ünnepeken vendégeket hívnak, pl.: karácsony, anyák napja, nőnap. Ilyenkor az óvodások, vagy az iskolások adnak színvonalas műsort. Családias jó hangulat jellemzi az ilyen alkalmakat. Időskorúak járadékában részesülők száma év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar
időskorúak járadékában részesülők száma 1 1 1 1 2 0
45
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A lakosság számára, beleértve az időseket is, több rendezvényt tartanak a községben, rendszeresen látogatható a könyvtár, immár falunap illetve a falu 100 éves évfordulója tiszteletére több kiállítás is megrendezésre került. A helyi Kulturális Egyesület szezonálisan szervez színházlátogatást általában Kecskemétre, Budapestre és a Bajai színházterembe. Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés
alkalom
alkalom
alkalom
alkalom
Közművelődési intézmény rendezvényén részvétel alkalom
2008
0
4
0
130
2009
0
5
0
130
2010
0
3
0
2011
0
4
2012
0
2
év
Mozielőadás Színházelőadás látogatása látogatása
Múzeumi kiállítás megtekintése
Könyvtár látogatása
Sportrend Vallásgyakorlás ezvényen templomban részvétel alkalom
alkalom
8
243
0
8
243
0
130
9
243
1
3
65
9
243
2
1
65
9
243
2
Forrás: helyi adatgyűjtés c) idősek informatikai jártassága Borota községben eddig kettő alkalommal szerveztek informatikai tanfolyamot, amelyen az idősödő korosztály is szívesen részt vett és tett sikeres vizsgát. Idősek informatikai jártassága év
Összes megkérdezett
fő 2008 110 2009 100 2010 100 2011 90 2012 90 Forrás: helyi adatgyűjtés
Számítógépet használni tudók száma fő 20 27 39 45 41
% 18,2% 27,0% 39,0% 50,0% 45,6%
Internetet használni tudók száma fő 20 27 39 45 41
% 18,2% 27,0% 39,0% 50,0% 45,6%
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősek esetében igen fontos a lehető legjobb egészségügyi állapot megőrzése. Ennek érdekében szűrővizsgálatok, egészségmegőrzésről szóló rendezvények szervezése folyik a községben. Az évente megrendezésre kerülő Községi Egészségnevelési Hét ennek a folyamatnak az egyik része. Az időseket célzó programok a településen év Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma 2008 6 2009 8 2010 8 2011 12 2012 8 Forrás: helyi adatgyűjtés 46
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
„Elmagányosodás”
„Informatikai képzések – Skype és mobiltelefon használatának megismertetése, előfizetési lehetőségekről való tájékoztatás” „Szűrővizsgálatok szervezése, segítése és népszerűsítése (Pl. prosztataszűrés, érrendszeri szűrővizsgálatok, stb.)” „Jelzőrendszer kialakítása a házi segítségnyújtáshoz”
„60 év körüli férfi lakosok magas halálozási aránya” „Pánik riasztási rendszer hiánya”
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében, kirekesztés enyhítésében kulcsszerepük van a szociális szolgáltatásoknak. Ide tartozó feladat a szolgáltatásokhoz és ellátásokhoz való hozzájutás, esélyegyenlőségének biztosítása, lakóterületen integrált formában történő ellátás szervezés a szociális és egészségügyi szolgáltatások összehangolásával. Javítani kell a fogyatékossággal élők és a megváltozott munkaképességű személyek, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek komplex, egészségügyi, foglalkoztatási és szociális rehabilitációjának hatékonyságát. A községből Jánoshalmára járnak rehabilitációs járadékosok munkát végezni, illetve több helyi vállalkozás alkalmaz megváltozott munkaképességű munkavállalót. Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban, a különféle típusú foglalkoztatásban résztvevők száma az alkalmazók szerinti megoszlásban Közszférában foglalkozatott (pl. önkormányzat, kormányhivatal, állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény)
Non profit szervezet
Gazdasági vállalkozás
-
-
-
-
6
5
-
-
-
Támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma
-
6
5
Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásban résztvevő fogyatékos személyek száma
-
-
1
Szociális foglalkozatásban alkalmazottak
fejlesztő-felkészítésben résztvevők száma
munka rehabilitációban foglalkoztatottak száma Védett munkahelyen foglalkoztatottak száma
Forrás: helyi adatgyűjtés
b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 47
Nincs ilyen a településen c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Az ellátások szintjét az önkormányzat mindenkori anyagi helyzete nagy mértékben befolyásolja, de minden esetben törekedni kell arra, hogy olyan szintű és tartalmi ellátás legyen, amely elősegíti, hogy az egyén. a családjával a saját otthonába kialakított, megszokott életét élhesse, ne veszítsen életminősége szintjéből. A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Állami/önkormányzati 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás étkeztetés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás családsegítés közösségi ellátás szenvedélybetegek részére közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére
1
1
1
1 1
1 1
1 1
-
-
-
1
1
1
-
-
-
-
-
-
támogató szolgáltatás
1
1
1
nappali ellátás
1
1
1
Forrás: helyi adatgyűjtés 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élő személyek kedvezményei a költségvetési megszorítások miatt lecsökkentek. Megszűnt ettől az évtől a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása és a gépjárműhöz jutásuk is nehezített lett. A megváltozott munkaképességű személyeket felülvizsgálatnak vetik alá, ahol sokszor igen megalázó helyzet alakul ki, melynek eredményeként a már esetleg több éve leszázalékol – pszichiátriai probléma miatt életmentő műtéteken átesett, mozgásában korlátozott, stb. személyek visszakerülnek a munkaerőpiacra, amely az életerős, munkaképes emberek számára sem biztosít elegendő munkahelyet. Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008 44 58 2009 38 12 2010 2011 Forrás: TeIR, KSH Tstar
36 126
9 10
48
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Borotán a Községháza épülete részlegesen akadálymentesített, a halláskárosodottak számára nincs kiépítve indukciós burok. A községben elmondható, hogy az akadálymentesítettség terén még akad tennivaló, mint közintézmények (iskola, óvoda) és más intézmények (takarékszövetkezet, posta, stb.) esetében, mint önkormányzatnak, vállalkozóknak, azonban ennek alapfeltétele, hogy pályázati lehetőség legyen, mivel a költségvetési helyzet miatt nem gazdálkodható ki a kivitelezés. A közösségi közlekedés tekintetében is vannak hiányosságok, mivel a Bács-Volán Zrt. nem minden esetben akadálymentesített járművel közlekedik, így a mozgáskorlátozottak, babakocsis anyukák közlekedése nehezített. Akadálymentesítés Igen/nem
Lift
Vakvez ető sáv
Mozgáskorlá tozottak részére mosdó
alapfok
-
-
-
1
középfok
-
-
-
felsőfok
-
-
fekvőbet eg ellátás
-
járó egészség beteg ügyi intézmén szakellát yek ás alapellát ás
Hangos Rámpa tájékozta tás
Indukciós hurok
Tapintható információ
Jelnyelvi segítség
Egyéb
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
1
-
-
-
-
-
kulturális, művelődési intézmények
-
-
-
1
-
-
-
-
-
önkormányzati, közigazgatási intézmény
-
-
1
1
-
-
-
-
-
igazságszolgáltatás i, rendőrség, ügyészség
-
-
-
-
-
-
-
-
-
szociális ellátást nyújtó intézmények
-
-
1
1
-
-
-
-
-
oktatási intézmén yek
Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei
49
b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A mozgáskorlátozottak és a fogyatékkal élő személyek közintézményekhez való hozzáférését nehezíti azok akadálymentesítettségének hiánya. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A fogyatékkal élők alacsony száma és foglalkoztatása miatt nem jellemző a településre a munkahelyek akadálymentesítése. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége
Akadálymentesítés a foglalkoztatónál Igen/nem
A foglalkoztató neve és a foglalkoztatás jellege
Lift
Vakvezető sáv
Mozgáskorláto zottak részére mosdó
-
-
-
Hangos Rámpa tájékoztatá s 6
Indukciós hurok
Tapintható információ
Jelnyelvi segítség
Egyéb
-
-
-
-
-
Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen foglalkoztatást végző vállalkozásoknál e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások Az adott évben a szolgáltatást igénylő fogyatékos személyek száma 2010
2011
2012
2013
ápolást, gondozást nyújtó intézmény
1
1
1
1
rehabilitációs intézmény
-
-
-
-
lakóotthon
-
-
-
-
támogatott lakhatás
1
1
1
1
-
-
-
-
átmeneti ellátást nyújtó fogyatékosok gondozóháza Forrás: helyi adatgyűjtés
2014
2015
2016
2017
f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 50
1993. évi III. tv. (Szt.) alapján pénzbeli ellátás
Fogyatékos személyek száma
Időskorúak járadéka
2
Aktív korúak ellátása
77
Rendszeres szociális segély
-
Lakásfenntartási támogatás
99
Ápolási díj
5
Temetési segély
12
Átmeneti segély
126
Természetbeni ellátás Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től.
39
Közgyógyellátás Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet.
41
Adósságkezelési szolgáltatás Energia felhasználási támogatás
-
Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások Fogyatékossági támogatás Rokkantsági járadék Személygépkocsi átalakítási támogatás Közlekedési kedvezmény Személygépkocsi szerzési kedvezmény Parkolási igazolvány
3 126 1 5 55
Forrás: helyi adatgyűjtés
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
51
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
„Akadálymentesítés hiánya a közintézményeknél”
„Akadálymentesített feljárók, rámpák, korlátok kialakítása – ezekre irányuló pályázati felhívások ismertetése, közzététele, a középületek 100%-a legyen testi fogyatékos és mozgássérült személyek számára használható” „Csökkent munkaképességű munkavállalók számára munkahely létrehozása a településen, illetve a vállalkozók tájékoztatása, fórumok létrehozása ezen munkavállalókhoz kapcsolódó kedvezményekről, támogatásokról” „Távmunka lehetőségek ismertetése, számítógép használatának megtanítása” „A fogyatékos személyek fogyatékosság specifikus támogatása, megfelelő rehabilitációhoz való hozzásegítése, aktivitásuk javítása”
„Fogyatékkal élők munkalehetőségeinek hiánya”
„Távmunka lehetőségek ismereteinek hiánya” „A településen nem ismert, hogy milyen fogyatékosságban szenvednek a fogyatékos személyek”
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A HEP készítésében és működtetésében a településen működő intézmények úgynevezett munkacsoport szintjén kapcsolódtak be. Ezek főként jelzőrendszeri feladatokat valamint az aktuális célcsoportok körében tanítást, felvilágosítást láttak el és a kapcsolattartásban vettek részt b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Borota Községi Önkormányzat rendszeres kapcsolatot ápol egyházi és civil szervezetekkel, különös tekintettel a testvértelepülésre (Pacsér). c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Kistérségi, szociális társulás, közoktatást érintő társulás. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Jelenleg a településen nincs nemzetiségi önkormányzat. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Az Önkormányzat több helyi szervezettel (Borotai Kulturális Egyesület, Borota SE, „Kicsi vagyok Én” alapítvány és „Egyedül Nem Megy” alapítvány, Mozgáskorlátozott Klub) ápol jó kapcsolatot az esélyegyenlőségi tevékenysége során. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.
52
Az önkormányzat a helyi vállalkozásokkal jó kapcsolatot tart fent, hiszen az Önkormányzat számára fontos a vállalkozások szerepvállalása a helyi közéletben. A jó partneri kapcsolatnak köszönhetően együtt hatékonyan tudnak kiállni az esélyegyenlőség megteremtése mellett.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A település Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítése az önkormányzat, helyi intézmények, óvoda, iskola, Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat bevonásával történt, az adattáblák kitöltése alapján létrejött helyzetelemzés segítségével történt az intézkedési terv kidolgozása. A helyi intézmények, társintézmények által közölt adatok alapján megfogalmazódtak a településen élők problémái, ezek segítségét nyújtó megoldások. Maga a program átfogó képet ad Borota község közigazgatási területén a kistérségi és helyi dokumentumokról. Az elkészült dokumentum Borota község honlapján kerül közzétételre, hogy a lakosság megismerhesse és véleményét kinyilváníthassa. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A Képviselő-testület által elfogadott esélyegyenlőségi programot Borota község honlapján elérhetővé teszik, a megvalósításban részt vevő intézmények, szervezetek és a lakkosság számára.
53
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Magas munkanélküliség mértékű mélyszegénység
Gyermekek
Magas számú hátrányos helyzetű gyermek
Idősek
Sok elmagányosodott idős ember, egészséges élet fenntartása
Nők
Nehéz gyermekvállalás után a munkába Védőnő, családsegítő, gyermekjóléti való visszatérés szolgálat, munkaügyi központ, óvoda, iskola
Fogyatékkal élők
Munkalehetőségük hiánya
arány,
nagy
Munkahelyteremtés, munkahelyteremtő pályázatok nyomon követése, vállalkozások folyamatos tájékoztatása. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, szabadidő hasznos eltöltése például sportolási területen. Tanulás – informatikai képzés, telefon, kábeltévé előfizetési lehetőségeinek ismertetése.
Helyi munkahelyek létesítése csökkent és megváltozott munkaképességűeknek.
A beavatkozások megvalósítói Célcsoport
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Munkahelyteremtés
Gyermekek
Oktatás, kompetenciafejlesztés
Idősek
Egyedüllét oldása Az egészség fejlesztése
Nők
Képzés
Védőnő, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Munkaügyi Központ, Óvoda, Iskola
Képzés, kompetenciafejlesztés
Célcsoporttagok, fogyatékos szervezetek, egyházak, Munkaügyi Központ, helyi vállalkozások.
Fogyatékkal élők
Segítő vállalkozások felkarolása, pályázatok „meghirdetése”, munkaügyi kirendeltséggel való szoros együttműködés. Hátrányos helyzetű gyermekek, védőnő, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Iskola, Óvoda, Tankerület Családsegítő Szolgálat, Egyházak, Pályázatok (informatikai oktatás), Felsőszentiváni Szociális Szolgáltató Intézmény, könyvtár, háziorvos.
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák felzárkóztatását biztosíthatjuk a társadalom által előírt normákhoz, különös tekintettel az őket érintő szokásokra, hagyományokra. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők felzárkóztatása megvalósuljon. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek egészségét, fejlődését, oktatását, továbbtanulását. 54
Folyamatosan odafigyelünk az idősek mindennapi életének segítségére, egészségügyi, szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésére. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a gyermeknevelést, a család összetartását, önmegvalósítását. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítására.
Az intézkedési területek részletes kifejtése 1 Mélyszegénységben élők Intézkedés címe:
Álláskereső csoportok létrehozása, működtetése.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Álláskereső, munkanélküli emberek segítségre szorulnak.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Általános: Olyan program legyen, amely elősegíti a munkanélküliek számának csökkenését. Rövid: munkaügyi központtal való kapcsolattartás erősítése, célcsoport tájékoztatása. Közép: tájékoztatás folyamatosan a helyi és környékbeli munkalehetőségekről. Hosszú: társadalmi felzárkóztatás Rövid: adatgyűjtés, felmérés a részvételhez Közép: kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal Hosszú: tájékozódás, esetmegbeszélések, értékelés
Résztvevők és felelős
A célcsoport érdeklődő tagjai, családsegítő szolgálat, szolgáltatási szektor (vállalkozók, önkormányzat), munkaügyi központ munkatársai.
Partnerek
A családsegítő szolgálat, szolgáltatási szektor (vállalkozók, önkormányzat), munkaügyi központ munkatársai.
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
-
felmérés: folyamatos munkakeresés: folyamatos értékelés: 2015.12.31.
A munkahely kínálat és a meglévő munkaerő összehangolása, folyamatos nyomon követése. Fenntarthatósága: mindaddig fenntartható, amíg van álláskereső, munkanélküli ember.
A munkavállalókat álláskereséskor sok kudarc esetmegbeszélésekre, foglalkozásokra van szükség.
éri,
ezért
folyamatos
Szükséges erőforrások Humán és technikai.
55
2 Gyermekek Intézkedés címe:
A gyerekek egészségének, életmódbeli kockázatának felmérésére
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Megfelelő fittség, erőnlét hiánya
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Általános: A szűrővizsgálatokkal a kóros elváltozásokat fellelhetjük, illetve megakadályozató az elváltozások, elhízások kialakulása Rövid: célcsoport meghatározása; szülők, pedagógusok, gyermekek tájékoztatása Közép: pontos felmérés Hosszú: a felmérés eredményeinek értelmezése tükrében megfelelő felvilágosító, sporttevékenységek megszervezése, a gyermekek egészséges életmódjának kialakítása Rövid: tájékozódás, bekerülési paraméterek pontos meghatározása Közép: folyamatos felmérés, ellenőrzés Hosszú: a szűrővizsgálatok, felmérés eredményeinek felhasználásának segítségével (pl.: gyógytestnevelés, alakformáló sporttevékenységek, egészséges táplálkozás klub létrehozása stb. ) célcsoport tagjai: gyermekek Védőnők, iskolaorvos, gyermekorvos, iskola, gyógytestnevelő, szülők Felelős: Tóth Adrienn védőnő
Partnerek
Védőnők, gyermekorvos, iskolaorvos, iskola, szülők
Határidő(k) pontokba szedve
Bekerülési paraméterek meghatározása: 2013.10. hó; Felmérés: folyamatos; Kutatási eredmények közzététele, felhasználása: 2 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
gyakorlati
Paraméterek meghatározása: egységes felmérési lapon Felmérés: a részt vevő gyermekek listája, szülő beleegyezési nyilatkozata Kutatási eredmények: Iskola-egészségügy, védőnő folyamatos dokumentáció Fenntarthatóság: A folyamatosan jelen lévő probléma felmérése, terápiás javaslatokkal való ellátása a jövő felnőtteinek, szülőinek az egészségét érintik, ezért elengedhetetlenül fontos a kezelése Szülői elutasítás - meggyőzés
Szükséges erőforrások Humán és technikai
56
3 Idősek Intézkedés címe:
Kapcsolattartás, pánik riasztó rendszer kialakítása egyedül maradt idősek számára
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Elmagányosodás, kapcsolatok beszűkülése, pánik riasztási rendszer hiánya
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Általános: A községben magas az egyedülálló idősek száma Rövid: Az idős emberek, különösen az egyedülállók programba történő bevonása, „a külvilággal” való folyamatos kapcsolattartás Közép: A társadalmi, szociális, egészségügyi, civil életbe való aktív részvétel segítése Hosszú: Az elmagányosodás csökkentése Rövid: Igényfelmérés Közép: Tájékoztatás kapcsolati lehetőségekről (mobiltelefon, internet, stb.) Hosszú: Végrehajtás célcsoport tagjai: idősek Önkormányzat, Tanyagondnok, Felsőszentiváni Szociális Szolgáltató Intézmény, Egyházak, Civil szervezetek Önkormányzat, Tanyagondnok, Felsőszentiváni Szociális Szolgáltató Intézmény, Egyházak, Civil szervezetek, Könyvtár, Szolgáltatók (Vodafone Zrt., Magyar Telekom Nyrt., Stb.) 1. 1 év 2. 2 év 3. 2015. 12. 31. Rövid: Az egyedülálló idős emberek megismerik a helyi programokat, kommunikációs lehetőségeket Közép: Aktívan, félelem mentesen vesznek részt a szociális, társadalmi, civil életben Hosszú: Csökken az elmagányosodás Félelem az új helyzetektől, dolgoktól, eszközök kezelésétől. Fokozott, célzott tájékoztatás, felvilágosítás, eszközhasználat bemutatása. Humán és technikai. Pályázati forrás, szociális, kulturális, szakemberek és civil szervezetek bevonása.
57
4 Nők Intézkedés címe:
Nők egészségének megóvása, szűrővizsgálatok szervezése, kivitelezése a méhnyakrák és az emlőrák ellen.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Szűrővizsgálatok szervezése, helyi kivitelezése, mivel a korai stádiumban igen jól gyógyítható méhnyakrákban és az emlődaganatban még ma is sokan halnak meg
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Általános: A méhnyakrák és az emlőrák kialakulásának megakadályozása Rövid: felmérni a kockázati csoportokat a 18 év feletti női lakosság körében Közép: felvilágosító tevékenységgel elérni a 100%-os szűrési arányt Hosszú: megakadályozni a méhnyakrák és emlődaganat végstádiumúvá válását Rövid: kockázati csoportok meghatározása, kapcsolatfelvétel Közép: folyamatos felvilágosító tevékenység, előadássorozat tartása, Hosszú: után követés, folyamatos dokumentáció
Résztvevők és felelős
célcsoport tagjai: mélyszegénységben élő, roma, nők (hármas célcsoport) Védőnők, háziorvosok, nőgyógyászok, onkológusok Felelős: Tóth Adrienn védőnő
Partnerek
Védőnők, háziorvosok, nőgyógyászok, onkológusok, célcsoportok tagjai
Határidő(k) pontokba szedve
Kockázati csoportok meghatározása: folyamatos; felvilágosító tevékenység, előadások tartása: folyamatos; Után követés: 3 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Kockázati csoportok meghatározása: a programba bekapcsolódó nők listájának megléte, aktualizálása Előadások, felvilágosítás: plakátok, szóróanyagok, előadás-tervezetek Után követés: háziorvosi, védőnői dokumentáció Fenntarthatóság: folyamatos
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Érdektelenség a tevékenységgel szemben: tájékoztató plakátok, médiában való megjelenés a célcsoport eléréséért. Helyi védőnő csatlakozásával a TÁMOP-6.1.3/13/1/A védőnő méhnyakrák-szűrés projekthez.
Szükséges erőforrások Humán és Technikai.
58
5 Fogyatékkal élők Intézkedés címe:
Az Önkormányzat épületének teljes, közintézmények, közterek, járdák akadálymentesítésének javítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A Községháza épülete és a közintézmények csak részben akadálymentesítettek, a járdák és a közterek pedig a mozgáskorlátozottak közlekedését akadályozzák jelenlegi nem megfelelő állapotuk miatt
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Általános: A Községháza és a közintézmények mozgáskorlátozottak, látás- illetve hallássérültek számára is teljes mértékben hozzáférhetők legyenek Rövid: helyzetfelmérés Közép: felmérni és folyamatosan figyelemmel kísérni a pályázati lehetőségeket Hosszú: pályázati lehetőség felhasználásával az akadálymentesítés teljes körű megvalósítása
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Rövid: a szükséges engedélyek pontos megnevezése ahhoz, hogy a kerekes székes feljárók megépítésre, a más fogyatékkal élők számára való könnyítések kiépítésre kerüljenek Közép: pályázatfigyelés, pályázat esetén, annak a Képviselő-testület elé tárása előterjesztés megírásával, a közintézmények tájékoztatása Hosszú: pályázati támogatásból mozgáskorlátozott, babakocsis közlekedés megkönnyítése, fejlesztő beruházások megvalósítása
Résztvevők és felelős
célcsoport tagjai: fogyatékkal élők, kisgyermekes szülők Önkormányzat, Képviselő-testület, Közintézmények, Kivitelezők
Partnerek
Önkormányzat, pályázat kiíró
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
1. folyamatos feltáró munka 2. folyamatos pályázatfigyelés 3. folyamatos feljáró elkészítése, karbantartása (2018)
Feltáró munka: az akadálymentesítési feltételek pontos listája Pályázatfigyelés: nem marad le a témában kiírt pályázatról Borota Fenntarthatóság: pályázati lehetőség esetén a holnap elkészíthető
Érdektelenség, forráshiány, nincs megfelelő pályázat a közintézmények és a fenntartók részére
Szükséges erőforrások Humán és technikai, pályázati.
59
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
E
F
G
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 Álláskereső Az álláskereső, Munkanélküliek csoport munkanélküli társadalmi létrehozása, emberek felzárkóztatása működtetése segítségre szorulnak II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 A gyerekek Megfelelő egészséges fittség, erőnlét életmódbeli hiánya kockázatának felmérése
III. A nők esélyegyenlősége 1 A nők egészségének megóvása méhnyakrák, emlőrák elleni szűrővizsgálatok kal
Szűrővizsgálatok szervezésével, helyi kivitelezésével a nők körében korai stádiumban felfedezett méh-, emlőrák igen jól gyógyítható
Költségvetési koncepció
H
I Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményességét erőforrások mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
A munkanélküli Borota Községi 2015. 12. 30. emberek Önkormányzat munkához Polgármester jutásának segítése, kudarcok feldolgozása
Munkaerő és a munkahelykínál at összehangolása
Humán szakemberek, munkaügyi központ dolgozói, pszichológóus
A felmérések A köznevelési, eredményei fejlesztési terv alapján, megfelelő felvilágosítás nyújtása, sporttevékenysé gek megszervezése, a gyerekek egészséges életmódjának folytatása
A gyermekek fittségének, egészségének, életmódbeli kockázatának javítása
Gyermekek egészsége, fittsége javul
Pályázati forrás, Folyamatos szakember, felmérés, helyiség, dokumentálás sporteszközök biztosítása
A méhynyakrák, emlőrák kialakulásának megakadályozás a
Egészségben Védőnő eltöltött évek növelése, elváltozások időbeni kiszűrése
Háziorvos, védőnői dokumentumok
Pályázati forrás, Folyamatos szakember kapcsolattartás, felvilágosítás, dokumentálás.
TÁMOP6.1.3/13/1/A projekt keretében
Borota Községi 2015. 12. 31. Önkormányzat, Pedagógusok, Védőnő
2015.12.31.
Az adatbázis folyamatos firssítése
60
IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Kapcsolattartás, „pánik” riasztórendszer kialakítása egyedülálló idősek számára
Elmagányosodás Elmagányosodás Településfejleszt , kapcsolatok csökkenése ési stratégia beszűkülése, „pánik” riasztási rendszer hiánya
Valahová, Borota Községi 2016.12.31. valakihez való Önkormányzat tartozás, „aktív Polgármester idősödés” feltételeinek elősegítése
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 A községháza A községben a Teljes Településfejleszt Az Borota Községi 2018.12.31. épületének, mozgáskorlátoz akadálymentesít ési stratégia Önkormányzat, Önkormányzat közintézmények ottak és és a községben közintézmények Polgármester , közterek, fogyatékkel , közterek, járdák élők, babakocsis járdák akadálymentesít szülők nehezen akadálymentesít ettségének közlekednek ettségének javítása egyes utcákon, javítása közintézmények ben
Csökken az elmagányosodás , az idősek szociális, kulturális életben való részvétele növekszik
Pályázati forrás, szociális kulturális szakember, szolgáltatók
Kérdőív, statisztika, kimutatások készítése
Közös terv intézményekkel, akadálymentesít ettségről, pályázat benyújtása
Pályázati forrás, önkormányzati forrás, vállalkozások bevonása
Pályázatok folyamatos nyomon követése
61
3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.
A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről polgármester felel: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési
63
kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
64
4. Elfogadás módja és dátuma
l. A
Borota város/k(lgg§g Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtÖrtént. Az] itt szü]etétt észrevételeket a megvitatást követően a HEP lntézkedésiTervébe beépítettuk. lI1. Ezt követően Borota város/krp4lx képviselő.testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az lntézkedésiTerv) megvitatta és 264/2OL3.(V1.27.)KT számú határozatával
elfogadta. Mellékletek:
HEP elkészítésijegyzék
Borota, 2013. június 27.
65
A
Borota Önkormányzat Helyi Esélyegyen|őségi Programjának partnerei ismerik
Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Dátum
forc§ 1 &or'',
Dátum
Wr,áa I
Dátum
M,
Dátum
$owla
L
Dátum bc"p[g
Dátum
,
.
dü,-'*s
a
Helyi
('rl^P"-
partner aláírás
lp4b, jüu"-, 7í-
13. rrtu*.t-
,Lo
LÍ,
t3.
iln
t
L+
l
J'd
.
í5§.;:l]755-2-03 1í7_3?ü33-1s542755
;
* ú,1 2,+,
%"r.Lo , bc 13,;.i,^,' '. LX
].1'. L*
"l
lq
B9
s1
2013 SZEP 2 3
Dátum ,í,) l lw4o*a,
^,bl?.
{
wniul k4 §{apth-- H{,""o Tua xafu
tndru
l-
66
6] P l]" g
