Helyi Esélyegyenlőségi Program. Boldva Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Boldva Község Önkormányzata

2013 - 2018

1

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 9 Célok .......................................................................................................................................................... 10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ........................................... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 14 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 37 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................... 59 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 65 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 72 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................. 78 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 79 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 81 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 81 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .................................................................. A beavatkozások megvalósítói.................................................................................................. 81 Jövőképünk........................................................................................................................................... Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 85 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................................................................................................ 90 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 99 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 99 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 99 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................... 100 Nyilvánosság .................................................................................................................................. 101 Érvényesülés, módosítás........................................................................................................... 102 4. Elfogadás módja és dátuma ......................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Boldva Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása 1. A település története Boldva régi település, kutatások és a környékbeli feltárások igazolják, hogy a kedvező földrajzi adottságok következtében a Bódva, akkor még félsziget alakú földnyelvén Kr.e. 3000-2800 körül a bükki kultúra neolitikus népessége élt itt. Írott források csak a XIII. századból kerültek elő, mikor is Boldua a neve. 1512-ből származó dokumentumok már Boldwa, Bodwa néven említik. Az okiratok tanúsága szerint községünk és az Európa hírű bencés monostorunk története elválaszthatatlan, melynek alapjai a romkertben láthatóak. A XII. században épült református templomunk eredeti formájában és funkciójában Magyarország egyik korai bencés apátsági temploma volt. Valószínűleg a falai között született 1200 körül az első összefüggő magyar nyelvű írásos emlékünk, a Halotti beszéd és Könyörgés, melyet a Pray Kódexben találtak meg.

A református templom 1

Boldva Község Önkormányzatának Költségvetése, Szolgáltatástervezési koncepció, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv

3

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt apátságról az első adat 1203-ból származik, amikor a templom leégett. 1285-ben az úgynevezett második tatárjárás idején, amikor a tatárok újra betörtek Magyarországra és az északi részen pusztítva Boldvát is felégették, a felgyújtott templom ismét leégett, és a mellette álló monostor elpusztult. A szerzetesek vagy elpusztultak, vagy elmenekültek- bencés apátság- végérvényesen megszűnt. Az elpusztult monostor megrongálódott templomát kijavították és az a továbbiakban a falu plébánia templomaként működött. Így említik az 1332-35-ös pápai tizedjegyzékek, de tévesen Szent János evangélista tiszteletére szentelt egyházról beszélnek. A XIV. századtól a falu a diósgyőri vár tartozéka volt, és mint királyi birtokot, Zsigmond király 1387-ben Kazai Benedek fiainak, Jánosnak és Dezsőnek adta. Ezzel a Rátót nemzetségből származó Kazai Lorántffyak és a velük rokon Felediek szereztek birtokot Boldván és az a következő évszázadban is ő birtokukban maradt. A XV. század végén a Loránffyak a boldvai birtokot elzálogosították a Putnoky családnak, akik 1506-ban meg is vették azt. A Putnoky család volt a falu birtokosa 1570-ig Putnoky György haláláig, majd halála után az anyai ágon örökölt Basó család 1727-ig. Ekkor a család utolsó férfi tagja eladta a boldvai jószágokat Szathmáry Király Miklósnénak, és a falu nagyobb része a Szathmáry család birtokába került. Ők a XIX. században is megtartották birtokukat. Itt élt és halt meg 1752. December 18-án az a Szatmáry Király Ádám, aki II. Rákóczi Ferenc fejedelem nemes apródja és íródeákja volt, és aki rodostói száműzetésébe is követte a nagyságos fejedelmet. Naplója, a kor forrásértékű dokumentuma. A falu történetéből kiemelendő, hogy Boldva a török időket nagyon megszenvedte. Nem volt hódoltsági terület, de rendszeres adót volt kénytelen fizetni a töröknek és külön a császárnak. A település XVII. századra meglehetősen elhagyott állapotba került, ezért a megye három évre adómentességet biztosított azoknak, akik itt akartak letelepedni. 1755-ben az egész falu a tűz martalékává vált A XX. század első felére Boldva a nagyobb és fejlettebb települések közé emelkedett. A faluban gazdakör és levente egyesület létesült, a Hangya Szövetkezet a Boldvai Hengermalom és Villanyvilágítási Vállalat mellett több üzlet és önálló iparos működött. Településünk fejlődését gátolta és a mai napig észlelhetően visszavetette, hogy a községben, melynek területe 2834,4 hamegszűnt az Állami Gazdaság, majd a TSz-t is a szomszéd községhez csatolták. Napjainkra kiépült a község infrastruktúrája, mely kényelmesebbé teszi az itt lakók és a településre látogató vendégek életét. Folyamatosan bővülő szolgáltatások, jól felszerelt intézményhálózat, növeli a vendégek és a lakosság komfortérzetét. 2. Földrajzi elhelyezkedés Boldva község Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső részén, Miskolctól 14 km-re észak-keletre, Edelénytől 11 km-re, délre helyezkedik el. Településünk a Bódva völgye kapuja, az Edelényi Kistérség első települése. A Cserehát dombvidék déli, lassan már síkságba hajló, a Sajó völggyel összeolvadó táján, a Bódva folyó bal partján fekszik, melyről a nevét is kapta. A mintegy 2479 lelket számláló község az Alsó-Bódva- Völgy mikro körzetében, Miskolc, Kazincbarcika, Edelény és Sajószentpéter városok közigazgatási, gazdasági, művelődési vonzáskörzetében található. Boldva földrajzi fekvése rendkívül kedvező. Miskolcról vasúton, a Miskolc-Tornanádaska útvonalon, közúton a 26-os számú útról Sajóecseg felé letérve, vagy a 3-as számú útról Arnót irányába fordulva könnyen megközelíthető. Az M30-as autópálya Arnót és Miskolc felől is 15 perc alatt elérhető. 4

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Boldva B-A-Z megyén belüli elhelyezkedése

3. Gazdasági jellemzők A térség természeti adottságaiból adódóan Boldván jellemző gazdálkodási tevékenység a szántóföldi növénytermesztés, a kertgazdálkodás, a szőlő- és gyümölcstermesztés és természetesen jelen van az állattenyésztés is. Az ipari tevékenységek körében megtalálhatók könnyűipari-, élelmiszer- és építőipari vállalkozások. A településen az elmúlt évtizedekben gyorsan nőtt a kereskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatások szerepe. A község lakossága vállalkozói aktivitás szempontjából kifejezetten aktívnak mondható. A település nagyságához és lélekszámához viszonyítva szép számmal található kereskedelmi egység.

kereskedelmi egység

db

élelmiszer bolt

9

ruházat

2

virágbolt

1

zöldségbolt

1

kenyér és pékáru

1

ékszerbolt

1

iparcikk

1

tüzép

2

italbolt

4

teázó

1

Forrás: Önkormányzat adatai

A lakosság igényeit jól felszerelt intézményhálózat egészíti ki, amely növeli az itt élők komfortérzetét. A település központjában található a Boldvai Közös Önkormányzati Hivatal, a Művelődési ház és Könyvtár, valamint a Szociális Alapszolgáltató Központ. A település gyermekei a Mesevár Napközi Otthonos Óvodába és a Szathmáry Király Ádám Körzeti Általános Iskolába járnak, 5

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja a betegellátást háziorvos, fogorvos és gyógyszertár biztosítja. A lakosság kényelmét szolgálja a településen működő Posta és a Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet. Az utóbbi néhány évet a gazdasági regresszió és stagnáló fizetések jellemzik, amely a kereskedelmi forgalom csökkenését eredményezték. 4. Népesség A település népessége az elmúlt években, ha mérsékelten is, de csökken. A népesség fogyását melynek elsődleges oka az alacsony és csökkenő születési arány - kompenzálja a beköltözés. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

fő

változás

2007

2393

2008

2384

100%

2009

2352

99%

2010

2312

98%

2011

2331

101%

2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

n.a.

Lakónépesség 2400 2380 2360 2340 2320 2300 2280 2260 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

6

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2. számú táblázat - Állandó népesség

fő

%

nők

férfiak

összesen

nők

férfiak

0-14 éves

250

275

525

48%

52%

15-17 éves

59

53

112

53%

47%

18-59 éves

619

722

1341

46%

54%

60-64 éves

72

63

135

53%

47%

65 év feletti

173

105

278

62%

38%

nő

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A falu korösszetételére jellemző adatok tekintetében elmondható, hogy a 0-17 évesek aránya 2011-re 26%, a 18-59 évesek aránya 54%, míg a 60 éven felüliek aránya 17%. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a fiatal korosztály még mindig túlsúlyban van az idősekhez képest. Ezt a következő táblázat is megerősíti. 3. számú táblázat - Öregedési index

2001 2008 2009 2010 2011 2012

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 376 265 265 267 278 n.a.

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 615 548 542 517 525 n.a.

Öregedési index (%) 61,1% 48,4% 48,9% 51,6% 53,0% n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Öregedési index (%) 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

7

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja Az alábbi táblázatból szembetűnik, hogy a 14 év alatti korosztály egyelőre túlsúlyban van, tehát még nem beszélhetünk elöregedő településről. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

2008

53

60

-7

2009

56

85

-29

2010

40

73

-33

2011

56 n.a.

41 n.a.

15

2012

n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 20 10 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

-10 -20 -30 -40

Mint az adatokból olvasható, a településre éveken keresztül az elvándorlás volt a jellemző. Ez a tendencia azonban a 2011-es évben megfordult, tehát azt a következtetést lehet levonni, hogy a falu vonzereje megnőtt. Ez azzal magyarázható, hogy Boldva Község Önkormányzata számára – az elmúlt években – legfontosabb feladat a település működőképességének mind magasabb színvonalú biztosítása és az infrastrukturális hátrányok csökkentése volt. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás

élve születések száma

halálozások száma

természetes szaporodás (fő)

2008

45

32

13

2009

34

28

6

2010

26

31

-5

2011

29 n.a.

27 n.a.

2

2012

n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

8

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

természetes szaporodás (fő) 14 12 10 8 6 4 2 0 -2

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

-4 -6

Az adatokat összevetve elmondhatjuk, hogy a 2010-es év kivételével az élve születések száma meghaladja a halálozások számát. Ez azt bizonyítja, hogy a falu lakosságának a száma nem csökken drasztikusan.

Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében. Boldva község Esélyegyenlőségi Programjának célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a kormány, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és a magánszemélyek feladata. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a jó minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapelve a diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség. A Programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és a társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező, hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül.

9

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A Program a vonatkozó jogszabályi előírásokra, és az Európai Unió ajánlásaira tekintettel készült. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze Boldva község problémáit, lehetőségeit. az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre; az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépéssel, továbbá az egyenlő eséllyel történő hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre; a közszolgáltatásokhoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre; olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján, szükség esetén a Helyi Esélyegyenlőségi Programot felül kell vizsgálni. A Program elkészítésekor a 2012. évi statisztikai adatok még nem kerültek feldolgozásra, így többnyire a korábban közzétett adatokra támaszkodhattunk.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Boldva település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

10

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikához: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 11

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Az Ekbtv. 31 §-a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Boldva Község Önkormányzatának képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotta helyi rendeleteit, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. Boldva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) 42 § 1. pont és az 53. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában az önkormányzat által ellátott feladat- és hatásköröket határoz meg. A fent említett helyi szabályozások és dokumentumok az esélyegyenlőség szempontjainak figyelembevételével készültek.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai koncepciókkal, programokkal

és

települési

önkormányzati

dokumentumokkal,

Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013-tól egy – az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő – általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készült az önkormányzat:

12

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 1. Boldva Község Önkormányzatának Költségvetése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. §. szerint.

2. Szolgáltatástervezési koncepció – a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 92. §-a szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, szolgáltatástervezési koncepciót készít. 3. Településrendezési terv – Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban 1997. évi LXXVIII. tv.) 6. §-a alapján a települési önkormányzat a külön jogszabályban meghatározott hatásköre szerint – a településrendezési feladatát a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látja el. 4. Településszerkezeti terv - Az 1997. évi LXXVIII. törvény 10. §-a szerint a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról. 5. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv 6. Boldva Község Bűnmegelőzési Koncepciója 7. Helyi Esélyegyenlőségi Program A fenti dokumentumokban meghatározott célkitűzéseket jelen Program nem tartalmazza, mivel azokban az egyes területeket érintő feladatok, határidők részletesen meghatározásra kerültek. 2.2 A Helyi Esélyegyenlőségi Program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Boldva Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja: Boldva Közös Önkormányzati Hivatal, melynek közvetlen jogelődje Boldva-Ziliz Községek Körjegyzősége volt. Feladata Boldva és Ziliz községek polgármestereinek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítése és végrehajtása, az Önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolása. Boldva, Hangács, Nyomár és Ziliz Települések Közoktatási Intézményfenntartói Társulása kötelező közoktatási feladataik megvalósítására, az említett községek általános iskoláskorú gyermekei oktatásának, nevelésének megvalósulására jött létre. 2012.12.31-én jogviszonya megszűnt, jogutódja 2013. január 01-től a Klebersberg Kunó Tankerületi Központ. Napközi Otthonos Óvoda Boldva megállapodása Boldva és Ziliz községek kötelező feladatként ellátandó óvodai nevelés feladatellátására jött létre.

13

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja Boldva Körzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás: azzal a céllal jött létre, hogy az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél hatékonyabb, célszerűbb szociális és gyermekjóléti ellátást biztosítsanak a településen élő lakosság számára. Az egyes szociális ellátások iránti igény az elmúlt évek alatt folyamatosan növekedett, ezért szükség volt új, professzionális alapokra épülő, egységes szociálpolitikát kialakítani és a jelentkező helyi szociális szükségletekre megfelelő kistérségi programot kidolgozni. A növekvő igények következtében indokolttá vált egyes alapellátások továbbfejlesztése, kibővítése. A szociális ellátások kis (mikro) térségi rendszerének felépítése a szakmai érveken túl gazdasági és érdekérvényesítési szempontból is kedvező. Az önkormányzatok számára a fent említett társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését eredményezik. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR – Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁKISZ, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok sok tekintetben még nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége „Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt.”(Cserti-Csapó-Orsós 2012) A roma népességre vonatkozóan hivatalos adat kevés áll rendelkezésünkre. A 2001-es népszámlálás szerint a lakosság 20 %-a vallotta magát roma származásúnak, a 2011-es népszámlálási adatokban azonban már utalás sincs rá, hiszen szenzitív adat lett. Következésképpen a rendelkezésünkre álló információk megbízhatatlanok, mivel sok roma származású ember nem vallotta magát romának. A helyi adatgyűjtés szerint jelenleg a lakosság mintegy 29-%-át (kb. 780 fő) alkotják a roma származásúak. 14

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A roma lakosság szociális helyzetére vonatkozóan sincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás gazdasági átalakulásának legnagyobb vesztese a roma népesség. A nehézipari üzembezárások következtében a szakképzetlen munkát igénylő munkahelyek megszűnésével a munkanélküliségi rátájuk jelentősen meghaladja a nem roma származásúakét. Pozitívumként mondható el azonban, hogy javultak az arányok az általános iskola elvégzését tekintve, illetve az ösztöndíjprogramoknak is köszönhetően nőtt a középfokú végzettséget szerzők aránya is. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosok jelentős része él szerény körülmények között. Az egyes bevételi típusok közül az iskolai végzettség a megszerezhető munkajövedelmek nagyságát befolyásolja. A munkajövedelmek mértéke az iskolai végzettségtől függ. A háztartásokban a munkavállalással befolyó összjövedelem mértékét az aktív munkavállalás emeli, ezen belül a férfiak aktivitása a domináns tényező. A férfiak és a nők által elérhető munkajövedelmek mértéke nem azonos: a férfiak nagyobb munkajövedelmet biztosítanak a családnak, a nők által elérhető jövedelmek mintegy 20-25 % - kal alacsonyabbak. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. A lakók között gyakori a köztartozások felhalmozása. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős szülőknek, éppen ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat. Szomorú, hogy jelenleg a nyugdíj tűnik a legbiztosabb bevételi forrásnak. A lakosság pénzeszközökbe, értékpapírba fektetett megtakarításairól nincs adat. Inkább az idősek azok, akik, ha szerény mértékben is, de takarékoskodnak. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása, állagának megóvása egyre nehezebb. Sokakat sújt a devizaalapú kölcsön (erről pontos adataink nincsenek). A településen 805 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. A lakások jelentős része összkomfortos (villany, víz, gáz, telefon, kábeltévé). A színvonal tekintetében nincs nagy eltérés, egy-két, a helyi viszonyokhoz képest színvonalasabb lakóingatlan megfigyelhető, de ezek sem a luxus kategóriába tartoznak. Jelentős a telepen élő emberek száma, akik szegénységi kockázata nagyobb, mint a falu más területein élőké, hiszen az maradt a telepi viszonyok között, aki nem volt olyan jövedelmi helyzetben, hogy új otthont létesítsen. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 §-a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. 15

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A helyi önkormányzat az Flt. 8. §-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során közfoglalkoztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit, az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. Borsod- Abaúj- Zemplén megyében a munkanélküliségi rátát tekintve Edelény és térsége rendkívül kedvezőtlen helyzetben van. Ez Boldván is fokozottan jelentkező gond. A rendszerváltás után a helyi Termelőszövetkezet felszámolásra került, az addig itt dolgozó, fizikai munkát végző, de szakképesítéssel nem rendelkező emberek elhelyezkedési esélyei a nullával lettek egyenlők. Az évek múlásával, életkoruk előrehaladtával sokaknak a mai napig is csak a különböző segélyezési formák, alkalmi munkák biztosítanak szerény megélhetést. A 90-es években számos országos nagyvállalat ment tönkre, zárta be kapuit, így a Miskolci Lenin Kohászati Művek vagy a Diósgyőri Gépgyár. Az említett két nagyüzem bejáró dolgozói közül sokan utcára kerültek. Akik munkahellyel rendelkeznek, azok a közeli városokba ingáznak. Említésre méltó új üzemek a BOSCH, a DELCO, a JABIL, ahol számos boldvai lakos dolgozik. Helyben a közintézményeken és a kereskedelmi egységeken kívül munkahely nincs. A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv.-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma

15-64 év közötti lakónépesség (fő) év

nő

férfi

összesen

2008 2009 2010 2011 2012

fő 837 835 839 838 n.a.

fő 858 708 835 838 n.a.

fő 1695 1543 1674 1676 n.a.

nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő fő 102 149 155 155

% 12,2% 17,8% 18,5% 18,5% n.a.

férfi fő 182 224 204 178

% 21,2% 31,6% 24,4% 21,2% n.a.

összesen fő 284 373 359 333 n.a.

% 16,8% 24,2% 21,4% 19,9% n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

16

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Álláskeresők aránya 35,0% 30,0%

25,0% 20,0% 15,0% 10,0%

5,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011 nők 2012 férfiak 2013

összesen 2014 2015

2016

2017

Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy Boldván a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint az évek előrehaladásával a nők és férfiak körében is nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, amelyek az állástalanok számát csökkenthetnék, az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató (közcélú foglalkoztatás). Az önkormányzat részt vesz a Kormány által meghirdetett Startmunka közfoglalkoztatási programban, ennek keretében több területen indíthatott különböző projekteket. Pl. mezőgazdasági termelés, csapadékvíz-elvezető árkok tisztítása, valamint a téli és egyéb értékteremtő munkákban. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év

2008

2009

2010

2011

2012

fő

284

373

359

333

n.a.

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő

20 7,0% 49 17,3% 46 16,2% 47 16,5% 39 13,7% 29 10,2% 31 10,9% 15

26 7,0% 59 15,8% 57 15,3% 56 15,0% 48 12,9% 44 11,8% 42 11,3% 30

23 6,4% 64 17,8% 56 15,6% 49 13,6% 46 12,8% 41 11,4% 30 8,4% 36

20 6,0% 63 18,9% 53 15,9% 37 11,1% 42 12,6% 37 11,1% 33 9,9% 32

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 17

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja % fő % fő %

56-60 év 61 év felett

5,3% 7 2,5% 1 0,4%

8,0% 9 2,4% 2 0,5%

10,0% 13 3,6% 1 0,3%

9,6% 13 3,9% 3 0,9%

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. Szinte minden korosztályban nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Az idősebb 56-60 éves, illetve a 61 év felettiek korosztályában jelentős emelkedés tapasztalható. Egyedül a 31-35 éves korosztály helyzete javul fokozatosan. Álláskeresők száma (fő) 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

3.2.3. számú táblázat - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli év

2008 2009 2010 2011 2012

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli

fő nő 102 149 155 155 n.a.

férfi 182 224 204 178 n.a.

fő összesen 284 373 359 333 n.a.

nő férfi 67 114 101 49 109 76 66 73 n.a. n.a.

% összesen 181 150 185 139 n.a.

Nő 65,7% 67,8% 70,3% 42,6% n.a.

férfi 62,6% 21,9% 37,3% 41,0% n.a.

összesen 63,7% 40,2% 51,5% 41,7% n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

18

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008

2009

2011 nők 2012 férfiak 2013

2010

összesen 2014 2015

2016

2017

A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Az adatok arról tanúskodnak, hogy bár a nők aránya nagyobb a lakónépességből, mégis kevesebb a regisztrált munkanélküli közülük. Az összes regisztrált munkanélküli száma 2008-tól emelkedett, majd 2010től ismét csökkenő tendenciát mutatott. A legkritikusabb év a 2009-es volt, amikor is a regisztrált munkanélküli férfiak száma ugrásszerűen megnőtt. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma a kezdeti emelkedés után jelentősen csökkent, ami a helyi közmunkaprogramoknak is köszönhető. 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként

18-29 évesek száma

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

nő

férfi

összesen

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

fő

%

2008

214

242

456

14

6,5%

19

7,9%

33

7,2%

2009

219

243

462

15

6,8%

21

8,6%

36

7,8%

2010

226

241

467

16

7,1%

19

7,9%

35

7,5%

2011 2012

235 n.a.

238 n.a.

473 n.a.

17

7,2% n.a.

21

8,8% n.a.

38 0

8,0% n.a.

év

nő

Férfi

összesen

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

19

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Pályakezdő álláskeresők száma 25

20

15

10

5

0 2008

2009

2010

2011

2012 nők

2013

2014

2015

2016

2017

férfiak

A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely. Amennyiben szerencséjük van, talán valamelyik miskolci nagyüzemben találnak munkát. Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő – alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő – iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. Napjainkban a munkáltatók igényei megnőttek, egyre több a felsőfokú végzettséggel, nyelvvizsgával rendelkező fiatal, így az álláskeresésnél lehetőség van a legképzettebbeket alkalmazni ott, ahol ez kritérium. Természetesen még mindig a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiataloknak a legjobbak az elhelyezkedési esélyei. A táblázatból jól kivehető, hogy a 18-29 éves korosztályban a pályakezdő, álláskereső nők száma lassan, fokozatosan emelkedik, míg a férfiak száma szinte változatlan. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség

év

2001 2011

15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános lakosság száma iskolát végzettek száma összesen összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő 1929 995 934 1435 700 735 1954 1011 943 n.a. n.a. n.a.

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő % 494 25,6 n.a. n.a.

nő fő 295 n.a.

% 29,6 n.a.

férfi fő % 199 21,3 n.a. n.a.

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

A HEP készítésének időszakában a 2011. évi népszámlálási adatok még nem álltak rendelkezésre. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma 25,6 %. Ez meglehetősen soknak tűnik,

20

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja ami azzal magyarázható, hogy 2001-ben még sok olyan idős ember élt, aki 6 elemi vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezett.

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

8 általánosnál alacsonyabb végzettség Fő fő % 2008 284 69 24,3% 2009 373 95 25,5% 2010 359 95 26,5% 2011 333 85 25,5% 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal év

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 86 30,3% 113 30,3% 104 29,0% 106 31,8% n.a.

8 általános fő 129 165 160 142

% 45,4% 44,2% 44,6% 42,6% n.a.

Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2008

2009

2010

2011

8 általánosnál alacsonyabb

2012

2013

8 általános

2014

2015

2016

2017

8 általánosnál magasabb

A táblázatot elemezve elmondhatjuk, hogy a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek vannak a legkevesebben. A legmagasabb a 8 általánost végzettek száma, ettől alacsonyabb a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma. Ez arra enged következtetni, hogy minél magasabb az iskolai végzettség, annál könnyebb az elhelyezkedés.

21

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek

év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

2009 2010 2011 2012

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

fő

Fő

%

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

Ez az adat arra mutat rá, hogy mennyire sikerül az iskolázatlanok bevonása a felnőttoktatásba. Az alacsony iskolázottság probléma a településen, de nincs felnőttoktatás a település iskolájában. Ez a későbbiekben egy beavatkozási terület lehet. Már történt igényfelmérés az érintettek körében és voltak elképzelések arról, hogy partnereket von be az önkormányzat a megvalósításhoz. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában

2009 2010 2011 2012

középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen fő 0 0 0 n.a.

szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők fő 0 0 0 n.a.

% 0 0 0 n.a.

szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők fő 0 0 0 n.a.

% 0 0 0 n.a.

gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő 0 0 0 n.a.

% 0 0 0 n.a.

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

Ez az adatsor ugyanúgy, mint az előző azt bizonyítja, hogy az alacsony iskolázottság probléma a településen, de nem vesznek részt az érintettek középiskolai oktatásban. Ez is beavatkozási terület lehet a későbbiekben. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

év

Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők romák Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevő aránya az aktív korú résztvevők száma település aktív korú romák/cigányok roma/cigány lakosságához képest száma lakossághoz képest

2010

195

12%

164

84%

2011

263

16%

223

85%

2012

116

7%

95

82% 22

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja Forrás: Önkormányzat adatai

Közfoglalkoztatottak száma (fő) 300

250

200

150

100

50

0 2010

2011

Közfoglalkoztatottak száma 2015 2012 2013 2014

Közfoglalkoztatott romák száma 2016 2017

Az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy az aktív korú állandó lakosságból évente hány százalék a közfoglalkoztatott. Ez az arány a 2011-es évben volt a legmagasabb. Az aktív korú romákról nincs pontos megbízható adat, ezért nem adható meg pontosan a közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya sem az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest. Az azonban feltételezhető, hogy az aktív korúak romák nagy része közfoglalkoztatott. Innen látszik, hogy milyen nagy szerepe van a helyi munkaerő foglalkoztatásában az önkormányzat közfoglalkoztatási programjának. Összevetve az adatot az állástalanok számával megfigyelhető, hogy ez a foglalkoztatási forma valamelyest tudja pótolni a hiányzó munkalehetőségeket. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.10. számú táblázat - A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja vállalkozások

vendéglátóhelyek száma

állami szektorban foglalkozta tottak száma

kivetett iparűzési adó (Ft)

20

4

78

32

21

5

2010

31

18

2011

34

2012

36

befizetett iparűzési adó (Ft)

működő foglalkozta tási programok száma helyben

foglalkozta tási programok ban részt vevők száma

2366200

1853492

2

110

83

2496875

2096940

2

280

4

75

2619700

2213473

3

195

19

5

78

3231636

2774593

3

263

21

4

75

3071100

2685036

3

116

regisztrált vállalkozás ok száma a települése n

Kiskereskedel mi üzletek száma

2008

28

2009

Forrás: TeIR, T-Star, önkormányzat adatai 23

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A táblázat segítségével megvizsgáljuk a helyi munkalehetőségek alakulásának tendenciáit, illetve feltérképezzük a helyi munkalehetőségeket. A regisztrált vállalkozások, kiskereskedelmi üzletek, valamint vendéglátóhelyek számának fokozatos növekedése azt jelenti, hogy igény van a településen a magánszektorra. Az önkormányzati intézményeknél, állami fenntartású intézményeknél foglalkoztatott köztisztviselői, közalkalmazotti létszámok alakulásának vizsgálatával kimutatható, hogy szignifikáns szerepe van a helyi munkaerő foglalkoztatásában az állami szektornak. A kivetett és befizetett iparűzési adó szintén a település gazdasági helyzetének alakulását tükrözi. A két mutató közt kis eltérés figyelhető meg, sajnos egyik évben sem folyt be az önkormányzat kasszájába a prognosztizált bevétel. Ennek az az oka, hogy a gazdasági recesszió jelentősen kihat az adófizetési morálra. A foglalkoztatási programok száma a település nagyságához és lélekszámához képest kielégítő. Inkább legyen kevesebb program, de az hatékony legyen. Sajnos egyelőre nagyobb beruházásra nincs lehetőség.

3.2.11. számú táblázat - A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja közlekedés

Legköze -lebbi centrum Megyeszékhely Főváros

elérhetős ég átlagos ideje autóval

autóbusz járatpárok száma munkanapokon

átlagos utazási idő autóbusszal

vonat járatok átlagos száma munkanapoko n

átlagos utazási idő vonattal

Kerékpár úton való megközelíthetőség

átlagos utazási idő kerékpáro n

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

15 perc

25

25 perc

9

25 perc

2 óra

12

3 óra

15

3 óra 26 perc

nem releváns nem releváns

nem releváns nem releváns

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai

A községből könnyen elérhetők közlekedési eszközzel a környékbeli települések. Mint a táblázatból jól kivehető a megyeszékhelyre, Miskolcra, gyakran közlekednek vonatok és buszok. A lakosság szempontjából a busz népszerűbb, mert gyakrabban közlekedik és a város központjáig több megállóhelyen megáll. A főváros is könnyen megközelíthető. Itt az átszállással és a csatlakozással merülhetnek fel problémák. A községet nem köti össze kerékpárút egy településsel sem, erre nincs is igény. A település területe nem olyan nagy kiterjedésű, hogy indokolt lenne helyi járat. Összegzésként elmondható, hogy a település helyzete közlekedés szempontjából kedvező, hiszen a környező településen megtalálható munkahelyek és szolgáltatások könnyen elérhetők.

24

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 3.2.12. számú táblázat - A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban

van/nincs

Felsorolás

van

-- „Első munkahely garancia” program

Forrás: helyi adatgyűjtés

3.2.13. számú táblázat - A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő fiatalok száma fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzáskörzetben (résztvevő) Férfi/fő Nő/fő 50

47

Forrás: helyi adatgyűjtés

Információnk szerint csak egy olyan program van, amely a fiatalok foglalkoztatását megkönnyíti a vonzásközpontban („Első munkahely garancia”program). Ennek a programnak a célja a 25 év alatti pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci feszültség kezelése, ami a fiatal munkavállalók munkaerőpiaci helyzetének javítását, az első munkahely megszerzésének elősegítését, valamint a szükséges munkatapasztalat megszerzését biztosítja. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaciszolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)

25

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 3.2.14. számú táblázat - A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése

van/nincs felnőttképző programok a településen van felnőttképző programok a vonzásközpontban

van

egyéb munkaerő-piaciszolgáltatások a településen egyéb munkaerő-piaciszolgáltatások a vonzásközpontban

van van

Helyi foglalkoztatási programok a településen van Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban

van

felsorolás - Gyógynövénytermesztő tanfolyam - Kisgépkezelő tanfolyam - Minőségi hegesztő - Szociális ápoló-gondozó -IKSZT tájékoztató - Munkaügyi központ által szervezett tájékoztatók - Álláskeresési tanácsadás - Közhasznú munkaprogramok - Közcélú munkaprogramok - Vasút tisztasági Idegenforgalom közmunka program - Patakmeder tisztítás közmunka program - Téli-tavaszi közmunka program Közfoglalkoztatás szervező

Forrás: helyi adatgyűjtés

A táblázatból jól kivehető, hogy mind a településen, mind a vonzáskörzetben szerveznek a felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő programokat. Ezek a programok piacképes képesítéseket kínálnak fel, ezek azonban nem jelentenek garanciát az elhelyezkedésre. A felnőtt szakképzéshez történő hozzáférést a településen az önkormányzat az Edelényi Munkaügyi Központtal együttműködve biztosítja. A Kirendeltség a munkaerő-piaci képzések lebonyolításában, a képzési lehetőségek felkutatásában, a pályaválasztási tevékenységben az intézményi és a piaci képzőkkel tart fenn kapcsolatokat. g) mélyszegénységben élők és romák intézményekben történő foglalkoztatása

települési

önkormányzati

saját

fenntartású

A szegénység és mélyszegénység fogalmát az alábbiak szerint határozzák meg: A szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok listáját 2001-ben határozta meg az Európai Unió, e szerint Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ennek megfelelően a szegénységben élő, meghatározásánál a háztartások összes nettó jövedelmét kell figyelembe venni úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból, illetve vagyonból származó jövedelmét összegezni kell, majd csökkenteni szükséges a fizetendő adókkal és járulékokkal. A KSH legfrissebb, 2011. évi felvételéből származó kimutatása szerint a szegénységi küszöb forintban kifejezve alig haladta meg a nettó 62.000 Ft-ot. A mélyszegénységgel sújtottak közé azokat sorolják, akiknek különösen alacsony, a medián jövedelmek 40%-a alatti a jövedelme. 26

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 3.2.15. számú táblázat - Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása

év

mélyszegénységben élők

Romák/cigányok

2008

5

1

2009

5

1

2010

6

1

2011

5

2

2012

6

2

Forrás: helyi adatgyűjtés

Települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatás (fő) 7 6 5 4 3 2 1 0 mélyszegénységben élők Romák/cigányok 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

E társadalmi csoport foglalkoztatására a nyílt munkaerő piacon sajnos kicsi az esély. Ők azok, akik legfeljebb közfoglalkoztatásban részesülnek. Jövedelmük nagyon alacsony, általában alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. A romákról csak általánosságban és következtető módon lehet nyilatkozni, márpedig ezt a népességcsoportot érinti a szegénység leginkább. A közfoglalkoztatásban is elsősorban a mélyszegénységben élők vesznek részt. Településünkön minden évben alkalmazott az önkormányzat intézményeiben roma származású közfoglalkoztatottat.

27

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerő-piaci státusz között erős összefüggés található. A nem foglalkoztatottak csoportja (munkanélküliek és inaktívak együtt) és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedték el legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést eddigi életútjuk során. A munkaerőpiacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal, a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járul hozzá. Településünkön Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik, akik együttműködnek az intézményekkel a roma származásúak esélyegyenlőségének megteremtése érdekében. Az elmúlt években a hátrányos helyzetűek, inaktívak munkaerő-piacra történő visszakerülése érdekében az önkormányzat közfoglalkoztatással igyekezett segíteni a munkavégzéshez kapcsolt, munkajövedelemmel járó foglalkoztatást. Az egyenlőtlenség meglétét bizonyító esetekről nincs tudomásunk, ha mégis érzékelhető a mindennapok során, az a társadalomban meglévő előítéletek alapján értelmezhető. Ezek ellen minden lehetséges eszközzel fel kell lépni. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma

év

15-64 év közötti lakónépesség száma

segélyben részesülők fő

segélyben részesülők %

2008

1695

18

1,1%

2009

1543

25

1,6%

2010

1674

39

2,3%

2011

1676

17

1,0%

2012

1670

1

0,1%

Forrás: TeIR Nemzeti Munkaügyi Hivatal Segélyezettek száma (fő) 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 15-64 évesek Segélyben részesülők 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017száma

28

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A táblázatból megállapíthatjuk, hogy 2008-tól lassan, de csökken a 15-64 év közötti lakónépesség száma, míg ezzel fordítottan arányosan, ugrásszerűen megnőtt az álláskeresési segélyben részesültek száma. Sajnos nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma

nyilvántartott álláskeresők száma

év

álláskeresési járadékra jogosultak

fő

fő

%

2008

284

17

6,0%

2009

373

27

7,2%

2010

359

20

5,6%

2011

333

28

8,4%

2012 15 241 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

6,2%

Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 10,0% 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Az elemzés során megfigyelhetjük, hogy az álláskeresők száma növekvő, majd csökkenő tendenciát mutat. Ugyan ez mondható el az álláskeresési járadékra szorultakról. Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy a közhasznú munka pillanatnyilag csökkenti az álláskeresők számát. Ez azonban nem jelent végleges megoldást.

29

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 3.3.3. számú táblázat - Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben részesülők

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT munkanélküliek jogosultságtól elesett %-ában

év fő

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

15-64 évesek %-ában

fő

2008 162

10

n.a.

n.a.

0

2

2009 160

10

n.a .

n.a.

0

2

2010 153

9

n.a.

n.a.

0

2

2011 176

11

192

58

20

3

2012 206

12

n.a.

n.a.

75

4

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Ellátottak száma (fő) 250

200

150

100

50

0 Segélyezettek 2008 2009 száma 2010

Támogatottak Jogosulatlanok száma2017 Támogatástól megvontak száma 2011 2012 száma 2013 2014 2015 2016

A szociális segély meghatározó mértékben jelenik meg a település alacsony jövedelmű lakosságának körében. Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert 2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben.

30

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

db

összes lakásállomány

bérlakás állomány

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

szociális lakásállomány

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008

801

1

0

0

0

0

0

0

2009

810

1

0

0

0

0

0

0

2010

803

8

0

0

0

0

0

0

2011

805

1

0

0

0

0

0

0

2012

n.a.

1

0

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

A község lakosai saját tulajdonú családi házakban élnek. A 805 házból kb. 10 üresen áll. A lakók kihalnak, az örökösök a házak csak kevés hányadát szeretnék megtartani, a többségük értékesíteni szeretné. Ez szinte lehetetlen, annak ellenére, hogy az ingatlan árak nagyon alacsonyak. A régóta üresen álló házak némelyike már romos állapotban van, azok értékesítése legfeljebb telekáron lehetséges. A településen nincs sem bérlakás sem szociális lakásállomány. A településen veszélyeztetett lakhatási helyzet nem jellemző, hajléktalanság nincs. Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma 2010-ben 8 esetben volt. Ez az említett év árvízének tulajdonítható. Az önkormányzat tulajdonában mindössze három szolgálati lakás van. e) lakhatást segítő támogatások Az elmúlt öt évben a lakhatási támogatást igénylők száma folyamatos növekedést mutat. Míg 2008-ban 217 személy kapott lakásfenntartási támogatást, addig 2011-re ez a szám már 249-re nőtt, azaz a 2008 évhez képest közel15%-os a növekedés. f) eladósodottság A romló gazdasági helyzetben egyre több család egyáltalán nem vagy csak időszakosan tudja számláit kiegyenlíteni. A munkanélküliség, túlzott eladósodás, helytelen életvitel, családi krízis rövid idő alatt megteremti a közüzemi szolgáltatásokból való kizárást, ezzel együtt a tartós szegénység kockázatát, ami hosszútávon kirekesztettséghez vezethet. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy szakképzett adósságkezelési végzettséggel rendelkező családgondozóra lenne szükségünk. Erre az utóbbi években egyre nagyobb igény jelentkezik.

31

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 3.4.2. számú táblázat - Támogatásban részesülők

2008

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 217

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0

2009

224

0

2010

236

0

2011

249

0

2012

n.a.

n.a.

év

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Támogatásban részesülők (fő) 300

250

200

150

100

50

0 Lakásfenntartási támogatások Adósságcsökkentési támogatások 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) 1961-ben egy párthatározat alapján a romák számára lakásépítési programot hirdettek. Ezek a lakások szerényebb kivitelűek és kisebbek voltak, valamint limitált összeg és kedvezményes kamatú hitel jellemezte a két-három terv szerint épülő házakat. Ez a megoldás sem hozta meg a várt eredményt, de kétségkívül javultak a romák lakhatási körülményei, nemcsak a saját helyzetükhöz viszonyítva, hanem az összlakossághoz képest is. Ráadásul a romák nagy része így hozzájutott egy olyan lakáshoz, ami a saját viszonyaikban igencsak felemelkedésnek számított. A telep felszámolási program hozzájárult a romák életszínvonalának emelkedéséhez. Településünk peremén ilyen jellegű telep található. Az ott élők számához képest nagyon kevés a lakásállomány, 2012-ben 126 db. A roma lakosság nagyobb része alacsony komfortfokozatú, leginkább komfort nélküli lakásokban él. A másik veszélyeztető tényező a kikapcsolt közüzemi szolgáltatások, amelyeket nem tudnak pótolni. Probléma még a zsúfoltság, viszonylag kis 32

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja lakásokban több generáció él együtt. Nem ritka ezeknek a hátrányoknak az együttes előfordulása, ami hosszú távon behozhatatlan hátrányt jelent. A telep környezet-egészségügyi helyzet kielégítő. A telepen található-az Európai Uniós előírásoknak megfelelő játszótér. Boldva Község Önkormányzata ösztönözni próbálja a roma lakosság hozzáállását környezete egészségesebbé tétele érdekében. A törvényi keretek betartásával a segélyezési tevékenységet bizonyos feltételekhez köti. A 4/2011.(II.16.) szociális ellátásokról szóló rendelete értelmében az aktívkorúak ellátásában részesülő személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani.

3.5.1. számú táblázat -Telepek, szegregátumok helyzete

Telepek, szegregátumok száma a településen: Telepi lakások száma a településen:

A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva A telep/ek megközelíthetősége: A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben és ha igen milyen távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.)

1 2008 134 2009 134 2010 134 2011 126 2012 126 A község peremén található. Jól megközelíthető Sajóbábonyi Vegyipari Park, 7 km Borsod Chem, Kazincbarcika, 15 km

Forrás: helyi adatgyűjtés

A táblázatból kitűnik, hogy a telepen a lakások száma 2008-tól 2010-ig változatlan volt. 2010-ben az árvíz hatására 8 épületet lakhatatlanná nyilvánítottak. Ezek helyett az épületek helyett az Önkormányzat különböző ingatlanokat ajánlott fel a lakóknak, a település különböző részein. Maga a telep a község peremén található, de jól megközelíthető és közművesített. A lakosok közül azonban, csak kevesen csatlakoztak rá az ivóvíz- és szennyvíz hálózatra. Sajnos a településhez közel két működő ipari létesítmény is van, de ez az egész település lakosságát érinti. A roma lakosság egészségi állapota nagyon kedvezőtlen egészségügyi mutatókkal jellemezhető. Nagy részük szenved valamilyen betegségben. A rizikófaktorok közül a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás, valamint táplálkozási problémák vezetnek. Ez hozzájárul ahhoz, hogy nagyon magas közöttük a megváltozott munkaképességűek és a rokkantnyugdíjasok aránya. A telepen élők a működő szolgáltatások feltételrendszere alapján hozzáférnek mind az egészségügyi, mind a szociális intézmények alapellátásaihoz. A gyakorlatban azonban nem minden rászorult veszi igénybe azokat. Vizsgálatokra és szűrő vizsgálatokra nem járnak el. Ennek kompenzálására az Önkormányzat és a Védőnői szolgálat már többször szervezett ingyenes Egészségnapos szűrő vizsgálatokat.

33

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat - Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

Házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

2008

1

0

0

2009

1

0

0

2010

1

0

0

2011

1

0

0

2012

1

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Boldva Község Önkormányzata kiépítette a jogszabályi előírásoknak megfelelően az egészségügyi alapellátást, amelyek szolgáltatásai a lakosság számára hozzáférhetők. Ezek a háziorvosi szolgálat, iskolaorvosi szolgálat, védőnői szolgálat, anya- gyermek- és csecsemővédelem az iskolaegészségügyi ellátása és fogászati ellátás. A községtől 14 km-re fekvő megyeszékhelyen, Miskolcon 4 kórházban, Edelényben 1 kórházban és 1 Szakrendelő Intézetben biztosított a szakellátás. Mindkét település jól megközelíthető tömegközlekedéssel. Az alábbi táblázatból levonható az a következtetés, hogy a gyermekorvosi ellátás hiányzó szolgáltatás a településen. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

113

2009

122

2010

122

2011

131 n.a.

2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére - egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához - az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. A rászorultak mind megkapják az ellátást. Számuk évről évre növekszik.

34

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 3.6.3 számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma

év

ápolási díjban részesítettek száma

2008

7

2009 2010 2011 2012

9 12 12 n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Ápolási díjban viszonylag kevesen részesülnek. Évről-évre azonban növekszik az igénylők száma. Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy a beteg hozzátartozó ápolása a gondoskodás mellett jövedelemforrás is lehet. Szociális alapszolgáltatást (azaz étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátás) az önkormányzat rendeletben szabályozza. A személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs. Ezt a lakosságszám nem is indokolja, viszont a környékbeli településeken (Edelény, Miskolc, Sajószentpéter, Szendrőlád) lehetőség van elhelyezésre. A településen évente rendszeresen van tüdőszűrés, melyet az érintettek igénybe is vesznek, hiszen ez az egészségügyi szolgáltatás helybe jön, és nem kell emiatt utazni. A kisgyermekek és iskoláskorú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatok védőnő, háziorvos, gyógy-testnevelő és fejlesztő gyógypedagógus bevonásával rendszeresen megtörténik. A 0-2 éves korú gyermekek évenkénti státusz vizsgálata védőnő, orvos bevonásával, az iskoláskorú gyermekek (2-4-6 évfolyam) kötelező szűrővizsgálata védőnő, orvos bevonásával zajlik. Három alkalommal Egészségnapot is rendeztünk, amelyen hallás, látás- és nőgyógyászati szűrést vehettek igénybe az érdeklődők. Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. Néhány esetben kellett felhívni a figyelmet arra a lehetőségre, hogy vegyék igénybe legalább a szociális étkeztetést, mert csak így jutnak rendszeres meleg ételhez. Az érintett személyeket a szociális gondozók illetve a családgondozók igyekeznek feltérképezni. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a munkahelyek, az oktatási,- és szociális intézmények, a templomok, a civil szervezetek és a sportszerveződések. Nagyon erős a civil szervezetek jelenléte, és az általuk szervezett programok, rendezvények igen népszerűek. Ilyen például a Cantus Firmus Énekegyüttes, a Bokréta Népdalkör, a Felnőttek a gyermekekért alapítvány és a Csibekas alapítvány. Működik a Főnix ifjúsági klub, Aerobic csoport, Zumba csoport, amatőr kosár- és asztalitenisz klub.

35

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A helyi egyházaknak közösségépítő, közösségszervező szerepe szintén jelentős. A közösségi élet jelentős fórumai a községi rendezvények (Aludttej fesztivál, Szüreti felvonulás, Kórustalálkozók) és az évenként megrendezésre kerülő közmeghallgatás. A minden korcsoportot érintő, a közösségi élet legmeghatározóbb színtere a Művelődési ház és a 2012-ben átadott Barátok háza. A kulturális rendezvények látogatottsága változó. Az intézmények tevékenységének fő célja a közösségteremtés erősítése. A könyvtár a kulturális örökség és hagyomány őrzője. Az utóbbi időben az olvasási kedv is megnőtt. Igyekszik népszerűsíteni ezt az utóbbi időben kissé elhanyagolt - szabadidős tevékenységet. A Művelődési ház az egész életen át tartó tanulást kívánja segíteni, ennek érdekében képzéseket, tanfolyamokat is szervez. Az intézmény feladata helyet adni civil szervezeteknek és azoknak a szerveződéseknek is, melyek közösségi tevékenységet folytatnak. 2010-ben az Önkormányzat IKSZT pályázatot nyert, melynek célja: ifjúsági közösségi programok szervezése, ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és a folyamatok nyomon követése, ifjúsági információs pont működtetése, fiatalok közösségi szerveződésének és részvételének támogatása, ifjúsági információs pult működtetése; közművelődési programok szervezése; a nyilvános könyvtár működtetése; közösségi internet hozzáférés biztosítása az önállóan, teleházban vagy könyvtárban működő e-Magyarország ponton (közösségi információs hozzáférési pont) b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A közösségi együttélést a békés egymás mellett élés határozza meg. Etnikai konfliktusokról nincs tudomásunk. Általánosságban elmondható, hogy az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges, mert nagy többségük alkalmazkodik az adott társadalomban elfogadott normákhoz, viselkedési szabályokhoz. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Az adományozásnak helyi, civil hagyományai vannak. A lakosok a Szociális Alapszolgáltató Központ Családsegítő szolgálatánál és Gyermekjóléti szolgálatánál adhatják le főleg ruházatból és játékokból álló adományikat. Az említett intézmény az Önkormányzattal karöltve évente legalább két alakalommal élelmiszer adományt igényel, amelyet a rászoruló családok kapnak. Ez alkalmanként körülbelül 500 csomagot jelent. Az évenként megrendezendő Szülők- és nevelők bálján, illetve az óvodai bálon is adományokkal gazdagítják a vendégek a két oktatási intézmény alapítványát. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A boldvai Roma Nemzetiségi Önkormányzat és Boldva Község Önkormányzat között együttműködési megállapodás jött létre, mely részletesen tartalmazza azokat a feladatokat és együttműködési lehetőségeket, amelyek eredményesen segítik a jogszabályokból eredő kötelezettségek teljesítését és a közösen megfogalmazott célok megvalósítását.

36

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A partnerség a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeit biztosítja, támogatja a nemzetiséget a pályázati tevékenységében, a tevékenységek finanszírozáshoz nyújt kiszámítható támogatást. A helyi roma közösség érdekképviseletét ellátó kisebbségi önkormányzat képviselőinek bevonása az önkormányzati döntések előkészítésébe biztosított. Véleményezési joguk van és évente közmeghallgatást tartanak. A romák társadalmi integrációjának támogatását célzó önkormányzati politika, fejlesztési programok esélyegyenlőségi koncepciójának kidolgozása az érintett közösség képviselőinek részvételével történik. A nemzetiségi önkormányzat együttműködését az állami és a helyi önkormányzati szervekkel a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79-86. §-ai rögzítik. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Az alacsony iskolai végzettségű és szakképzetlen Oktatás, foglalkoztatás munkanélküliek elhelyezkedésére a munkaerő piacon Csak a szakképesítést nem igénylő munkákra Az egyenlő bánásmód érvényesítése az alkalmazzák a célcsoportot önkormányzati intézményekben foglalkoztatás terén A pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének nehézsége A foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása az esetleges diszkrimináció csökkentése A roma lakosság egészségi állapota romlik Az egészség megóvása, előfeltételeinek biztosítása mellett a prevenciós és a szűrőprogramokon történő részvételi arány növelése. A lakosság körében nem elterjedt a rendszeres Sport rendezvényeken való részvétel növelése mozgás, az egészség megóvása, a betegségek Prevenciós, szűrőprogramokon való részvétel megelőzése. szorgalmazása

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A HEP bevezető részében bemutatott demográfiai adatokat figyelembe véve elmondható, hogy a 0-14 éves lakosság száma és aránya 2008-tól 2010-ig csökkenő tendenciát mutat, ez az alacsony születési adatokkal magyarázható. 2011-ben látható egy kisebb emelkedés. Az 15-17 évesek aránya az összlakosság tekintetében a legalacsonyabb, a teljes korosztály számának mind össze 5 %-át teszi ki a megfigyelt időszakban. Ennek ellenére a vizsgált időszakban még mindig az élve születések száma a domináns az elhalálozásokkal szemben, tehát községünk nem elöregedő település. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete

37

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek számáról a Gyermekjóléti szolgálat beszámolója alapján kapunk képet. A gyermekek veszélyeztetettsége leggyakrabban anyagi okokkal függ össze. Több családnál azért is állandóak ezek a problémák, mert a szülők egyikének nincs munkája. Egyre gyakoribb, hogy fiatal apukáknál és anyukáknál is jelentkeznek különböző tartós, mentális problémák anyagi nehézségeik elviselhetetlensége miatt. A másik súlyos veszélyeztetési tényező a nevelési probléma. Ez azoknál a szülőknél jelenik meg, akik a saját családjukból hozott rossz minták következtében nem tudják megfelelően nevelni saját gyermeküket vagy a szülők nem következetesek gyermekeikkel és ezért nem tudják kezelni őket. A beilleszkedési nehézséggel és/vagy magatartászavarral küzdő gyermekekről sok esetben az iskolák értesítették a Gyermekjóléti szolgálatot, akik a jogszabály szerinti kötelezettségük alapján jelezték az igazolatlan órák számát, valamint a tanulóval kapcsolatos egyéb problémákat. Ezen a téren a tapasztalat szerint az alábbi okok nagyon gyakoriak: az általános iskolából kikerülő fiatalok gyakran olyan iskolába kerülnek, ahol nem érzik jól magukat és ott szembesülnek azzal, hogy szívesebben vennének részt más képzésben, oktatásban. A tanuláshoz való motivációjukat is elveszítik a fiatalok és különböző deviáns viselkedési formákat sajátítanak el. sok gyermeknél a szülői odafigyelés hiánya, a következetlen nevelés okozza a különböző magatartási problémákat. a szolgálathoz különböző szakközép- és szakiskolákból is érkezik jelzés azokról a gyermekekről, akiknek igazolatlan óráik gyűltek össze. Az 50 igazolatlan órát meghaladott hiányzást követően a gyermek után járó iskoláztatási támogatás szüneteltetésére került sor. Szülői elhanyagolás terén szeretném kihangsúlyozni, hogy az érzelmi elhanyagolás, érdektelenség, közöny a gyermekkel szemben ugyanolyan súlyos, és hosszú távú káros hatással bír, mint a gondozás megfelelő hiánya, vagy a fizikai bántalmazás. A családon belüli bántalmazás lehet a külvilág felé is ismert, vagy titkolt, pszichés és/vagy fizikai. A pszichés bántalmazás (megalázás, érzelmi zsarolás, fenyegetés, megfélemlítés) is komoly lelki sérüléseket okoz. Azokban a súlyos helyzetekben, amikor rendőrségi intézkedés is történik, mindenképpen kiskorú veszélyeztetése valósul meg, akkor is, ha a bántalmazás nem a gyermek felé irányul. Boldva településen az elmúlt évben kevés rendőrségi jelzést kaptunk. A településen élő gyermekek száma és a családon belül jelentkező problémák arra engednek következtetni, hogy a községben elérhető gyermekekkel és szüleikkel foglalkozó szakemberek (pszichológus/párterapeuta, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus) számát növelni kell. 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év

védelembe vett 18 év alattiak száma

2008

13

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 2

2009

19

8

30

2010

11

11

44

2011

22

12

41

2012

12

10

51

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 48

Forrás: TeIR, KSH Tstar

38

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 60

50

40

30

20

10

0 2008

vett 2012 megszüntetett 2009 védelembe 2010 2011 2013 2014 eset 2015

veszélyeztetett 2016 2017 kiskorú

A veszélyeztetett gyermekek száma a vizsgált időszakban nem változott drasztikusan. A 2009-es csökkenő tendencia után ismét növekedés tapasztalható, majd egy átmeneti csökkenés után, 2012-ben újra növekedés látható. A veszélyeztetett gyermekek száma a 7-14 éves korosztályban a legmagasabb, amely korosztály szociális helyzete a legnehezebb. A veszélyeztetett gyermekek számának növekedése a növekvő munkanélküliségre vezethető vissza, leginkább az anyagi-megélhetési problémák okoznak gondot. A védelembe vett gyermekek száma is váltakozó értékeket mutat, 13 és 22 között mozog. A megfigyelt 2008-2012- es időszakban átlagosan évi 15 gyermek védelembevételére volt szükség. Ezek közül a gyermekek közül a legtöbben a 7-13 és a 14-18 éves korosztályokhoz tartoznak, csakúgy, mint a gyermekvédelmi szolgáltatásokat igénybe vevők esetében. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből Ebből Kiegészítő Rendkívüli tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek gyermekek gyermekek száma száma száma száma 17 0 0 11

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008

508

2009

512

19

0

0

11

2010

487

20

0

0

23

2011

464

21

0

0

12

2012

451

25

0

0

9

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 39

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008

2009

2010

rendszeres kedvezmény

2011

2012

2013

kiegészítő kedvezmény

2014

2015

2016

2017

rendkívüli kedvezmény

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A település teljes gyermekszámát tekintve megállapítható, hogy a 2012-es évre vonatkoztatva az anyagi veszélyeztetettség szintjén a gyermekek 67%-a él. Ez nagyon sok, és az előző évek adatai is hasonlók. Bár a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma 2008-tól csökken, ez még sem bíztató, hiszen a gyermekek száma is csökken. Sajnálatos megállapítás az is, hogy a tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma is nő. A rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2010-ben megugrott, majd ismét csökkent. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a családok vagyoni helyzete javult és az időszakosan létfenntartási gondokkal küzdő, vagy a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe kerülő családok száma csökkenne, hanem itt is a csökkenő gyermekszámmal lehet ezt magyarázni. Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményre nem érkezett kérelem.

40

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya

év

50 százalékos Ingyenes mértékű Ingyenes étkezésben kedvezményes étkezésben résztvevők étkezésre résztvevők száma jogosultak száma óvoda iskola 1-8. száma 1-13. évfolyam évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

2008

95

74

46

278

0

0

2009

99

113

23

260

18

0

2010

88

119

8

228

36

111

2011

99

116

2

223

58

236

2012

96

92

3

226

49

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Az ingyenes vagy a kedvezményes támogatások köre kiszélesedett az elmúlt években. A támogatások zöme a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. A helyzetelemzés során megállapítható, hogy a legjobban rászoruló családok gyermekei hozzájutnak a támogatásokhoz. A 2009-ben bevezetett óvodáztatási támogatást igénybe vevő családokra vonatkozó adatokat a 2009-2012-es években kísértük figyelemmel. A támogatást kapott gyermekek száma 2009-ben 18, 2012-ben 49 volt, ami jelentős növekedést jelent. Ehhez megnövekedett támogatási összeg is párosul. 2011-ben a támogatást igénybe vevők száma nőtt, amiatt, hogy egyre több gyermek fér bele a törvényi keretbe. Mivel a szülők megismerték ezt az ellátási formát, tudatosan készülnek a támogatási jogosultság megszerzésére. Az ingyenes óvodai étkezésben résztvevők száma évről évre alig változik, a 120 óvodásból átlagosan a 80 % megkapja ezt a kedvezményt. Az iskolai ingyenes étkezésben résztvevők száma a gyermekek létszámához viszonyítva évről évre hasonlóan alakulnak. Az 50%-os kedvezményre jogosultak száma csökken, hiszen a legtöbb gyermek ingyenes étkezésre jogosult. Nyári étkeztetésben 2010-ben és 2011-ben részesültek gyermekek. Ennek az az oka, hogy akkor lehetőség nyílott egység csomag kiosztására, ami nagyon népszerű volt. A 2012-es évtől bevezetett új szabályozások megnehezítették a teljesítést. Ettől az évtől kezdve ugyanis az alapanyagot az önkormányzat köteles a támogatási összeg legalább harminc százalékának megfelelő értékében mezőgazdasági őstermelőtől, mezőgazdasági kistermelőtől vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató mikro-vállalkozástól megvásárolni. Ez településünkön. Egyelőre nem valósítható meg. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Boldván nem élnek magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek, így anyanyelvüknek és kulturális helyzetüknek megfelelő pedagógiai programra sincs szükség. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A szegregált, telepszerű környezetben élő gyerekek óvodai és általános iskolai oktatása, integrált környezetben történik. Az iskola és óvoda vezetői 2003-ban úgy döntöttek, hogy részt vesznek két HEFOP-os pályázatban, amely az integrációval kapcsolatos. Mind a pályázat megírása, mind a 41

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja program megvalósítása komoly többletmunkát jelentett a tanárok és óvodapedagógusok számára. Több továbbképzésen vettek részt két év leforgása alatt. Így például: • Tanulás módszertan • Professzionális tanári kommunikáció integráló iskolai környezetben • Kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítése érdekében • Hatékony együttnevelés az iskolában • Elektronikus tananyag fejlesztési módszerek az oktatásban • Drámapedagógia az iskolában • ECDL Start 120 órás továbbképzéseken A két nevelőtestület jól alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Folyamatosan keresi a lehetőséget arra, hogy eredményesen működjön, hogy a különböző családi hátérrel rendelkező, különböző képességű és motivációjú gyermekek számára biztosítsa a továbbhaladást. Céljaik között szerepelnek például: a képességek kibontakoztatása, képességfejlesztés, a lemorzsolódás csökkentése, évfolyamismétlések számának csökkentése, intézményi rendszerből kimaradók számának csökkentése, tanulmányi eredmények növekedése, valamint továbbtanulási mutatók javulása. Nagyon fontos a közösségfejlesztés, magas számú részvétel a közösségi rendezvényeken, tanórán, óvodai foglalkozásokon kívüli programok megfelelő szintű működése, együttműködés a partnerekkel, a szülőkkel való kapcsolat erősítése. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének jelentős része eléri az adott település valamennyi gyermekét, szolgáltató és megelőző funkcióval bír. Tevékenységét összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat az általa ellátott településrészen, településen figyelemmel kíséri valamennyi, 0-18 éves gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

2

404

2009

2

404

2010

2

376

2011

2

350

2012

2

343

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

42

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Védőnői álláshelyek (db) 2,5

2

1,5

1

0,5

0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) 410 400 390 380 370 360 350 340 330 320 310 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

A védőnői ellátáshoz történő hozzáférés minden gyermek számára biztosított. Az egy védőnőre jutó esetek, illetve gyermekek száma átlagosan 375 fő, 2008-tól az ellátotti létszám csökken, de mint ahogy már az előzőekben is említettük a gyermekek száma is csökken. A védőnők heti rendszerességgel, az orvosi rendelő épületében kialakított védőnői szobában látják el a kisbabákat, tanácsaikkal segítik a kismamákat és anyukákat. Ezen kívül, otthonukban is felkeresik a családokat, figyelemmel kísérve a gyermekek egészségi állapotát, körülményeit. A védőnői feladatellátás körébe 0-6 éves korosztályig folyik területi gondozás és az általános iskolás gyermekek iskolai gondozását is ők látják el.

43

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. Gyermekorvosi ellátás jellemzői

Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma

év

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma

Háziorvos által ellátott személyek száma

2008

0

2268

0

573

2009

0

2262

0

580

2010

0

2202

0

538

2011

0

2193

0

529

2012

0

2185

0

514

Forrás: TeIR, KSH, Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

A házi - gyermekorvosi teendőket a felnőttek és gyermekek részére szervezett, vegyes körzetű háziorvosi szolgálat látja el. Az önkormányzat házi gyermekorvosi praxist nem működtet. A számokból látható, hogy a lakosság nagy része helyben adta le TAJ kártyáját. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi- szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A 0-7 éves korosztályból speciális fejlesztésre szoruló gyermekek fejlesztése sajnos nem megoldott. 4.3.3. Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

év

bölcsődék száma

bölcsődébe beírt gyermekek száma

Szociális szempontból felvett Működő gyerekek összes száma bölcsődei (munkanélküli férőhelyek szülő, száma veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

2008

0

0

0

0

2009

0

0

0

0

2010

0

0

0

0

2011

0

0

0

0

2012

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A településen bölcsőde nem működik. A lakosság részéről nincs rá igény. 44

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

2008

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma 0

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma 0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0

év

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

Családi napközi a településen jelenleg nem működik, de igény sincs rá. Az óvoda minden igényt kielégít. Az óvodai férőhely elegendő a kis gyermekek nappali ellátására. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

1 db

Az óvoda telephelyeinek száma

0

Hány településről járnak be a gyermekek

0

Óvodai férőhelyek száma

120

Óvodai csoportok száma

5 6:30-16:30

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

5 hét

A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

10

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

10

0

Gyógypedagógusok létszáma

0

0

Dajka/gondozónő

5

0

1 Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

0

Az óvoda tárgyi- és személyi feltételei a törvényi előírásoknak megfelelnek. 2000-ben közel 70m2es tornaszobával bővítették az épületet. 2005-ben az egész óvoda külső, belső felújítására pályáztak, felújított mosdók, vidám falak, új bútorok tették még otthonosabbá az intézményt. Az elmúlt években 20%-kal emelkedett az óvodába jelentkező gyermekek száma, így a megengedett 20 fő helyett 28-30 fős létszámmal működött mind a négy csoport. 2011-ben az óvoda tetőtér beépítéssel bővült, azért, hogy megmaradjon a zöld udvari terület, ne vegyék azt el a gyermekek szabad mozgásos tevékenységétől. 45

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A projekt megvalósítása során kialakításra került 1 db új, 25 gyermek napközbeni ellátására alkalmas csoportszoba, 1 db egyéni fejlesztő szoba valamint a csoportszobához tartozó 11 db egyéb kiszolgáló helyiség: mosdó, öltözőhelyiségek és tálalókonyha, amely a HACCP előírásainak is megfelel. Az óvoda így 210 m2 bruttó alapterülettel bővült. A projekt keretében a hatékony nevelő munka érdekében különböző modern, fejlesztő játékok is beszerzésre kerültek, a lenti részben került elhelyezésre 2db óvodai galéria is. Az intézmény épülete valamennyi fogyatékosságra kiterjedő akadálymentesítésével mindenki számára megközelíthető, biztosítva ezáltal a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést. Külön büszkeség a sószoba, melynek jótékony hatása a gyermekek egészségmegőrzésében közismert. Napjainkban leginkább csak wellness - és egészségcentrumokban lehet találkozni ezzel. A gyermekek heti rendszerességgel vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátás keretében az önkormányzatnak biztosítani kell a gyermekek napközbeni ellátásának formáit: a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, b) a családi napközi, c) a családi gyermekfelügyelet, d) a házi gyermekfelügyelet, e) az alternatív napközbeni ellátás. Ezekre az ellátásokra a község részéről még nem volt igény. e) gyermekvédelem A Gyermekjóléti szolgáltatást a településen élő szociális vagy mentális problémával küzdő, illetve krízishelyzete miatt segítséget igénylő, veszélyeztetett gyermekek, családok, várandós anyák vehetik igénybe. A szolgáltatásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megszűntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. A családgondozók szervezési szolgáltatási gondozási feladatokat végeznek. A családgondozás a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereit és eszközeit használja. A szolgálat a törvényi előírásoknak megfelelően észlelő-jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekek veszélyeztetettségének időben történő felismerését, a gyermekeket veszélyeztető helyzetek feltárását. A nem állami szervek, valamint magánszemélyek is elősegítik a munkánkat. Az iskola, a gyermekés ifjúságvédelmi felelős, az óvoda, a védőnői szolgálat, a rendőrség és a háziorvos rendelkezik gyermekvédelmi jelzőlappal. Az írásbeli jelzés mellett természetesen szóban is jelezhetnek. A 46

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja magánszemélyek jelzéseiket személyesen, telefonon, illetve írásban juttathatják el a szolgálathoz. Feladatunk még a Gyvt. 17. §./1/ bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. Gondolok itt a Hivatásos Pártfogó Felügyeletre, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatra és más településen működő Gyermekjóléti Szolgálatokra. Kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Nagy hangsúlyt fektetünk a jelzőrendszer tagjaival való folyamatos kapcsolattartásra, az együttműködések elmélyítésére. Családlátogatásokat végzünk közösen a jelzőrendszer tagjaival, a védőnővel, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Ez segít a környezettanulmány elvégzésében, hisz ők jobban ismerik a gyermekek és családjuk esetleges problémáit. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A Gyermekjóléti szolgálat esetében a hátránykompenzáló szolgáltatások nagyban hozzájárulnak a hátrányos helyzetbe került gyermekek és szüleik szociális helyzetének javulásához, ami információnyújtásból, hivatalos ügyek intézésében való közreműködésből, tanácsadásból, szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozásából áll. Az iskolai nevelésben az SNI gyermekekkel gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus foglalkozik a fejlődésüket szolgáló környezetben. A hátránykompenzáló juttatások minden jogosult számára egyenlő feltételek mellett elérhetők, a törvény által szabályozott keretek között. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára fejlesztő programot szervez, melynek keretében a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet folytat. A szociális hátrányok enyhítése, a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése érdekében az általános iskola képesség kibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez. Ennek keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Az Iskolai nevelő és oktató munka egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. Az SNI tanulók száma:14 fő. A sajátos nevelési igényű gyermek számára hatalmas húzóerőt jelenthet, ha egy csoportba járhat egészséges társaival. Minél kisebb korban találkozik az egészséges gyermek a sérült gyermekkel, annál könnyebben és természetesebben alkalmazkodik társához és a vegyes tanulócsoportban adódó helyzetekhez. Természetessé válik az elfogadás, a tolerancia, észrevétlenül fejlődik bennük a segítőkészség. Az integráció során a sajátos nevelési igényű gyermekeknek lehetőségük van kortársaikkal együtt játszani, fejlődni, teljes életet élni. A tanulókat sajátos nevelési igényeik figyelembe vételével, a számukra szükséges területeken fejlesztik a pedagógusok. Mindennapi munkájukhoz ad segítséget az egyéni fejlesztési terv, melyet a szakértői vélemény alapján készítenek el. Ennek segítségével megvalósítható, hogy a tanulás megszervezését, tempóját, eszközeit az SNI tanulók egyedi igényeihez igazítsák. A fejlesztés célja 47

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja minden esetben a működési zavar kezelése, a feladatokat korrigálni, kompenzálni, a sérült pszichikus funkciókat fejleszteni. A gyerek tanulási és viselkedési problémájához kell megtalálni azt a leghatékonyabb utat, ami végül is elvezet a fejlődéséhez. Az iskolában 2 gyógypedagógus látja el a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, a beszédhibák javításával utazó logopédus foglalkozik. Az együttnevelés vállalásával a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai beilleszkedését, egyéni haladását segítik, megkönnyítve ezzel a felnőtt társadalomba való majdani beilleszkedésüket. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása 4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3-6 éves korú gyermekek száma

óvodai gyermekcsoportok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladatellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

120 120

1

100

0

1

110

0

2008

100

2009

110

4 4

2010

107

4

120

1

107

0

2011

121

5

120

1

121

0

2012

121

5

120

1

121

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

3-6 éves korú gyermekek száma évről évre növekszik, ezzel párhuzamosan az óvodai csoportok száma is emelkedett eggyel. Az óvoda működését az utóbbi két év óta 100% -os kihasználtság jellemzi, ez nyilvánvalóan köszönhető az óvodáztatási támogatásnak is. Kifejezetten gyógypedagógiai csoport, illetve helyhiány miatt elutasított gyermek nincs. 4.4.3. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

3 éves

4 éves

5 éves 6 éves 7 éves Összesen

24 0

35 0

28 0

28 0

115 0

16

30

24

18

88

11

22

18

15

66

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

A táblázat alapján megállapítható, hogy az intézménybe beíratott gyermekek közül 76% hátrányos helyzetű 57% halmozottan hátrányos helyzetű. 48

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 4.4.4. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő

tanév

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő

általános napközis tanulók iskolások száma száma fő

%

132

250

74

29,6%

112

134

246

52

21,1%

116

154

270

52

19,3%

2010/2011

118

2011/2012 2012/2013

fő

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Általános iskolai tanulók (fő) 300

250

200

150

100

50

01 7

01 6

általános iskolai tanulók száma

20 16 /2

01 5

20 15 /2

01 4

20 14 /2

01 3

20 13 /2

01 2

20 12 /2

20 11 /2

20 10 /2

01 1

0

napközisek szááma

4.4.5. számú táblázat - Általános iskolák adatai

általános iskolai osztályok száma tanév

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon

általános iskolai feladatellátási helyek száma db

2010/2011

6

7

13

0

0

0

1

2011/2012

6

7

13

0

0

0

1

2012/2013

6

8

14

0

0

0

1

Forrás: TeIR, KSH Tstar

49

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja Általános iskolák adatai - gyógypedagógia 16

14 12

10 8

6 4

2 0 osztályok száma (db) osztályok száma gyógypedagógiai oktatásban (db) 2010/20112011/20122012/20132013/20142014/20152015/20162016/2017

A táblázat alapján elmondhatjuk, hogy az iskolai osztályok száma évről évre változatlan, a 2012/2013-as tanévben emelkedett egy osztállyal. Gyógypedagógiai osztály külön nincs. 4.4.6. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás A településen élő általános iskoláskorú gyermekek összlétszáma

314

Más településről bejáró általános iskolások létszáma

39

Más településre eljáró általános iskolások létszáma

30

Általános iskoláskorúak közül a hh gyerekek létszáma

204 /76%

Általános iskoláskorúak közül a hhh gyerekek létszáma

148 /55%

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

A táblázatból kivehető, hogy az iskoláskorú gyermekek 90 % a helyi általános iskolába jár. Az általános iskoláskorúak közül a tanulók 76%-a hh-s, 55%-a hhh-s.

4.4.7. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

tanév

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő

%

2010/2011

35

100%

2011/2012

18

100%

2012/2013

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

50

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 8. évfolyamot eredményesen befejezők aránya 120%

100%

80%

60%

40%

20%

0% 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

A táblázat arra utal, hogy 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma 100%-os

51

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 4.4.8. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban 2012-2013. tanév HHH Saját HH tanuló os tanulók k nevel Hátrán aránya Telephely1 (szükség Tagoza Halmozott aránya ési Nap yos az szerint, töröljön t meg- Létsz Bejár an az igény közi helyze osztály vagy szúrjon be nevezé ám ó hátrányos osztály ű s tűek létszám plusz sorokat) se helyzetűek létszá tanul létszá ához létszáma mához ók ma viszonyí viszon létsz tva yítva áma

SNI tanul ók arány a az osztá ly létsz ámáh oz viszo nyítv a

SNI tanulók számából a hhh tanulók száma

Létszám, Magán amelynek Évismé alapján tlők tanuló integrációs száma k normatívát száma igényelnek

1. évfolyam A osztály

20

5

0

11

55%

5

25%

0

0

0

0

0

7

1. évfolyam B osztály

17

11

2

15

88%

8

47%

0

0

0

0

0

11

2. évfolyam A osztály

22

6

0

14

64%

10

45%

0

0

0

0

1

12

2. évfolyam B osztály

16

11

1

15

94%

11

69%

1

6%

1

1

1

15

3. évfolyam A osztály

19

11

1

16

84%

14

74%

1

5%

1

0

2

16

4. évfolyam A osztály

22

8

0

16

73%

12

55%

1

5%

1

0

3

16

5. évfolyam A osztály

20

0

6

16

80%

9

45%

0

0

0

0

0

12

5. évfolyam B osztály

18

0

0

18

100%

12

67%

1

6%

0

0

0

16

6. évfolyam A osztály

27

0

11

20

74%

17

63%

1

4%

1

0

1

20

6. évfolyam B osztály

15

0

6

14

93%

12

80%

7

47%

5

0

0

14

52

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 7. évfolyam A osztály

24

0

5

16

64%

13

54%

1

4%

1

0

3

16

8. évfolyam A osztály

21

0

7

11

52%

8

38%

0

0

0

0

0

11

8. évfolyam B osztály

14

0

0

13

93%

8

57%

1

7%

0

0

1

11

8. évfolyam C osztály

14

0

0

9

64%

9

64%

0

0

0

0

0

12

Összesen:

270

52

39

204

76%

148

55%

14

5%

10 /71%/

1

12

189 190

Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR

A fenti adatokból megállapítható, hogy az iskolában tagozat nincs, az alsó tagozaton napközi, felső tagozaton tanszoba működik. Igen eltérő a HH, HHH, SNI-s tanulók aránya a tanköteles populáció tekintetében. Minden kiemelt figyelmet igénylő tanuló számára biztosított a közoktatási intézményekben a lehetőség a részvételre, ahol a gyermekek és a tanulók megkapják a szükséges szakmai szolgáltatásokat. Mindez lehetővé teszi számukra, hogy integrálódjanak korosztályukba, ezáltal biztosítva a jövőben azonos esélyeiket. Erre utal a létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) 4.4.9. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő

Hiányzó létszám

Nem szaktanítást végző tanító

8

1

Szaktanítást végző tanítók száma

1

0

Szaktanítást végző tanárok száma

11

0

Gyógypedagógusok létszáma

2

1

Gyermekvédelmi felelős

1

1

Iskolaorvos

1

0

Iskolapszichológus

0

1

Kisegítő személyzet

6

2 53

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Személyi feltételek - hiányzó létszámok (fő)

Nem szaktanítást végző tanító

0 1

5

1

Szaktanítást végző tanítók száma

1 0 1

Szaktanítást végző tanárok száma Gyógypedagógusok létszáma Gyermekvédelmi felelős

2

Iskolaorvos Iskolapszichológus Kisegítő személyzet

A táblázatból megtudhatjuk, hogy az iskolában milyen formában történik a feladatellátás, egyúttal képet kapunk a pedagógusok szakképzetségről. A személyi feltételek megfelelnek a törvényi előírásoknak, de szükség lenne egy tanítóra, egy gyógypedagógusra, egy szakképzett gyermekvédelmi felelősre és egy iskolapszichológusra. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Hátrányos megkülönböztetésről és a gyermekek jogellenes elkülönítéséről nincsenek információink. Az óvoda és az iskola, valamint a Gyermekjóléti szolgálat segítik a hátrányos helyzetbe került és SNI gyermekeket, a gyermekek egészséges fejlődését, a gyermekek érdekeit és esélyegyenlőségét tartva szem előtt. A szükséges esetekben a gyermekek és tanulók megkapják a szükséges szakmai támogatást. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések

54

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 4.4.10. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok

ISKOLA NEVE Országos kompetencia-mérés eredménye

Iskola átlaga

2010 Országos átlag

Iskola átlaga

2011 Országos átlag

Iskola átlaga

2012 HHH tanulók átlaga

Országos átlag

2013 Iskola átlaga HHH tanulók átlaga

Szövegértés

6. évfolyam

1220

1483

1464

1465

1257

1212

1334

8. évfolyam

–

–

1400

1577

1202

1144

1587

10. évfolyam

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns nem releváns nem releváns

nem releváns nem releváns nem releváns

Matematika 6. évfolyam

1336

1498

1467

1486

1351

1317

1489

8. évfolyam

–

–

1601

1555

1381

1314

1612

10. évfolyam

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns nem releváns nem releváns

nem releváns nem releváns nem releváns

Az intézményben végzett pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos vizsgálatok eredményei alapján az alábbi táblázatok ismertetik a tanulók eredményességét. A szövegértési és matematikai kompetencia-mérések iskolai átlaga megközelíti az országos átlagokat, azonban a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményei kissé gyengébbek az iskolai és az országos átlagnál egyaránt. Pozitívumként említhető, hogy 2012 óta nyilvántartásba kerülnek a HH és a HHH tanulók kompetencia-méréseken elért eredményeik egyaránt. 4.4.11. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton

Gimnázium (%)

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)

Szakiskolai képzés (%)

Speciális szakiskola (%)

Nem tanult tovább (%) 55

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja összlétszámon belül 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/ 2012 országos átlag: 2011/2012

20% 7% 11% 0% 34,00%

HHHtanulók körében 2% 0% 2% 0%

összlétszámon belül 51% 48% 40% 28%

HHHtanulók körében 5% 7% 6% 17%

35,00%

összlétszámon belül 29% 45% 49% 72% 29,00%

HHHtanulók körében 6% 9% 14% 67%

összlétszámon belül 0 0 0 0

HHHtanulók körében 0 0 0 0

összlétszámon belül 0 0 0 0

HHHtanulók körében 0 0 0 0

2,00%

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

A táblázatból kiderül, hogy a továbbtanuló diákok körében a 2008/2009-es tanévtől a 2011/2012-es tanévig az érettségit adó intézmények, azaz a szakközépiskolák és a gimnáziumok voltak a legnépszerűbbek. Ezt követi a szakiskola. A 2011/2012-es tanévben gimnáziumba jelentkező tanuló nincs. Ebből arra lehet következtetni, hogy inkább olyan intézményt választanak a tanulók, amely szakképesítést is ad. Feltételezhető még, hogy a tanulók tanulmányi eredménye is változott, ezért nem terveznek felsőoktatási intézményben tovább tanulást. A gyermekek közül - adottságaik miatt két százalék kerül speciális iskolába. Olyan tanuló, aki nem él a továbbtanulási lehetőséggel már nincs. Sajnos, ez nem azt jelenti, hogy el is végzik a középiskolát. Visszajelzések szerint a HHH gyerekek között nagy a lemorzsolódás.

56

4.4.12. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában Évfolyamismétlők aránya (%)

Magántanulók aránya (%)

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)

Év összlétszámon HHH-tanulók összlétszámon HHH-tanulók belül körében belül körében

összlétszámon belül

HHH-tanulók körében

2008/2009 2009/2010 2010/2011

7,6% 2,4% 1,6%

15,9% 4,8% 4,7%

0 1 1,2%

0% 0,3% 2%

2,1% 1,3% 1,6%

4,3% 2,7% 2,7%

2011/2012

2,8%

4,3%

0,8%

1,2%

1,6%

2,5%

országos átlag 2011/2012

2,1%

0,8%

0,8%

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Az adatokat figyelembe véve az évfolyamismétlők száma elenyésző, magántanulói státuszba a gyerekek 0,8 % kerül egészségi okok miatt. Az évek múlásával a hiányzók száma is csökken, köszönhetően a törvényi változásoknak. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére vonatkozó új szabályozás értelmében a gyermekjóléti szolgálat a családdal való együttműködés keretében, az 50 órát meghaladó iskolai mulasztás esetén az alapellátás eszközeivel nyújthat segítséget a család számára a mulasztás okainak feltérképezésében és a problémák megoldásában. Az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50 kötelező tanórai foglalkozás után a jegyző gyámhatóságként eljárva elrendeli a védelembe vételt, továbbá az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, eseti gondnok kirendelését. Sajnos az eseti gondnokság „tiszavirág életű” volt, hiszen 2013-tól megszűnt. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 4.4.13. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok

tanév

tanodai program létszám

HH/ HHH tanulók létszáma

2008/2009 0

0

0

0

0

0

2009/2010

2010/2011

tehetséggondozó program

IPR, képességkibontakoztatás, Útravaló, tanszoba, napközi, korrepetálás IPR, képességkibontakoztatás, Útravaló, tanszoba, napközi, korrepetálás IPR, képességkibontakoztatás, Útravaló, tanszoba,

HH/ HHH HH/ HHH tanulók nyári tanulók létszáma tábor létszáma

Alapfokú művészetoktatás

HH/ HHH tanulók létszáma

243/138

40

15

0

243/138

238/145

155

155

0

238/145

213/148

0

0

0

213/148

57

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja napközi, korrepetálás 2011/2012

0

0

SULIHÁLÓ, IPR

207/161

40

12

0

207/161

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A község általános iskolája 2003 óta mindent elkövet azért, hogy a különböző mértékben hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége ne szenvedjen csorbát. Működik az IPR program, az Útravaló ösztöndíj és a Suliháló. Az IPR program kiterjed: az új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazására, a tartalomfejlesztő gyakorlatok bevezetésére, a hagyományos tanulási, tér- és időkeretek megváltoztatására, a pedagógus szerep megváltozására, a nevelésben-oktatásban érintett külső szereplők bevonására, az intézmény falai közül kilépő gyakorlat új elemeire. Az Útravaló ösztöndíj célja a részt vevő tanulók felkészítése érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra. A tanulót egy mentori feladatokat ellátó tanár segíti tanulmányai során, és felkészíti érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra. A program során mind a mentor, mind a tanuló ösztöndíjban részesülnek. A Suliháló egy iskolai Információs portál diákoknak, szülőknek, pedagógusoknak hasznos ötletekkel, programokkal. Ezek a programok még jobban odafigyelnek az egyéni szükségletekre, „a hátsó padban ülőkre”. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A veszélyeztettet gyermekek folyamatos növekedésének megállítása, a halmozott problémákkal küszködő gyermekek mielőbbi kiszűrése.

Ennek érdekében szükséges a jelzőrendszer fejlesztése, erősítése.

A fiatalok elkövetővé, áldozattá válásának elkerülése. Drogfogyasztás felbukkanása, fiatalkori bűnelkövetés gyakoribbá válása.

A gyermekek felkészítésében a helyi társadalom - a lakosság és a civil szervezetek nagyobb mértékű bevonására lenne szükség. A civil szervezetek közreműködésével a szabadidős programok bővítése. Figyelemfelkeltő előadások a kortárs erőszakkal, illetve a családon belül a gyermekekre irányuló erőszakkal kapcsolatban. Szülő, iskola, környezet együttes odafigyelése, jelzőrendszer működése, felvilágosítás a helyi körzeti megbízottal közösen. Az alsó tagozatosok számára egész napos iskola, napközi otthon, iskolaotthon, stb.), amelyek az otthoni tanulásra kevésbé alkalmas családi környezet helyett biztosítják a megfelelő feltételeket a felkészüléshez, sőt lehetőség szerint

Megerősíteni a szocializációs és tanulási hátrányok kezelését szolgáló iskolán kívüli szolgáltatásokat minden korcsoportban, különös tekintettel azok számára, akik nem

58

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja megfelelő lakókörnyezetben élnek.

a sporthoz, a szabadidős tevékenységhez is. Kollégiumi ellátás a nem megfelelő lakókörnyezetben élő felső tagozatos - és középfokú oktatási intézménybe járó gyermekek esetén, akik családi körülményeik miatt otthon nem tudnak tanulni.

Elszegényedés jelei, gyermekek élelmezésének segítése.

Jelzések továbbítása a segítséget nyújtani tudó szervek felé, ruhagyűjtés, adományozások megszervezése, csereakciók szervezése, EU-s élelmiszer segélycsomagokra pályázás

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést a jogszabály tiltja ugyan, de a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárása és persze felszámolása az utóbbi években előtérbe került. A női elhelyezkedéseket tekintve változó az esély. Alapesetben egyenlő, azonban időről-időre változik, ahogy a munkalehetőségek jellege is változik. A nők átlagos iskolai végzettsége magasabb, minek következtében nagyobb arányban foglalkoztatják őket a szellemi, felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben, mint a férfiakat. Viszont hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, és hátrányaikat erősítheti egy esetleges gyermekvállalás. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. Az esélyegyenlőség elősegítése szempontjából fontos támogatni és foglalkoztatni a gyedről, gyesről, családtag visszatérőket. Munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetűeknek mondhatók a gyermekek gondozásáról visszatérők. A pályakezdőkhöz hasonló módon az ő foglalkoztatásuk támogatása is indokolt. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

2008

858

837

650

735

182

102

2009

708

835

444

686

224

149

2010

835

839

601

684

204

155

2011 2012

838 n.a.

838 n.a.

610 n.a.

683 n.a.

178 n.a.

155 n.a.

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

59

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A táblázat adatai arról adnak tájékoztatást, hogy milyen arányban érinti a nemeket a munkanélküliség. A foglalkoztatottak száma becsült adat. A nyilvántartott álláskeresők között a nők aránya alacsonyabb. A nők munkanélküliségének száma növekvő tendenciát mutat. A 2011-es adatok alapján, a kirendeltségen nyilvántartott álláskeresők 47 %-a nő. A férfiak estében a legmagasabb a munkanélküliek száma 2009-ben volt, a nők esetében 2010-ben és 2011-ben. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési esélyei nehezebbek, mint a férfiaké. Ez a családban betöltött szerep miatt is lehet. Amennyiben egy munkakörre férfi és nő is jelentkezik, többnyire a férfi munkaerőt részesítik előnyben, mert állandó munkaerőnek számít, hiszen nem szakad meg a munkaviszonya gyermekvállalás miatt. Ezt a munkáltatók nem vallják be, de valószínűsíthető. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban 5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban

év 2008

Foglalkoztatást Képzési segítő programok programok száma száma 2 1

résztvevők száma

résztvevő nők száma

110

41

2009

2

1

280

92

2010

3

1

195

63

2011

3

1

263

119

2012

3

1

116

39

Forrás: Helyi adatgyűjtés

Mind a nők, mind a férfiak körében népszerűek a foglalkoztatást elősegítő programok. A részvételi arány nagymértékben függ az indított tanfolyamok jellemzőitől. Természetesen az arányhoz itt is hozzájárul a gyermekes anyák száma. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 5.1.3. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Mint ahogy azt az előzőekben láttuk, az elhelyezkedésnél az adott munkakör betöltésére a legalkalmasabbakat veszik fel. Előnyt élvez a több képesítés, a nyelvtudás. A munkaerőpiacon az alacsony végzettségűek nem kapnak munkát, esélyük a közfoglalkoztatásban realizálódhat d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) 5.1.4. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén év

Esetszám

2008

0

2009

0

2010

0

2011

0

2012

0 60

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja Forrás: Helyi adatgyűjtés

Nehéz egyértelműen kimutatni a hátrányos megkülönböztetést a bérezésben, mert tisztán értékelhető adatok nem igazán állnak rendelkezésre az összehasonlításhoz. A férfiak és a nők átlagos keresete közel megegyezik, enyhe előnnyel a férfiak javára. Nyilvánvalóan ez a képzettségtől és a betöltött állásoktól nagymértékben függ. A közalkalmazottaknál és köztisztviselőknél egy adott bértábla szerint történik a bérezés, így különbség elvileg nem alakulhat ki. Az önkormányzatnál és intézményeinél a dolgozók bére, keresete nem, korcsoport, beosztás, szakma vagy végzettség szerint évenként nyomon követhető, így az esetlegesen észrevételezhető hátrányos megkülönböztetés azonnal korrigálható. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)

5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások bölcsődei férőhelyek működő száma bölcsődék száma önkoregyéb mányzati 2008 185 0 0 0 2009 163 0 0 0 2010 148 0 0 0 2011 141 0 0 0 2012 127 0 0 0 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 3 év alatti gyermekek száma a településen

férőhelyek működő családi száma családi napközik száma napközikben

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

férőhelyek összesen

0 0 0 0 0

A családi feladatok és a felelősség általában a nőket terhelik, mivel túlnyomórészt ők látják el a gyerekeket és az időseket, sőt, magukat a dolgozó vagy nem dolgozó férfiakat is. A településen az óvoda minden igényt kielégít. Bölcsődére, családi napközire nincs igény. A nők elhelyezkedése szempontjából fontos tényező, hogy a gyermekek napközbeni ellátása megoldott legyen. Sajnos a kisgyermekes anyukák nagy része nehezen talál állást, így a gyermekek elhelyezése nem jelent számukra gondot, a gyermekek 3 éves koráig otthon gondozhatják őket. A községben családbarát munkahelyi megoldásra, rugalmas munkaidőkezdésre azért nincs példa, mert a munkahelyek száma is korlátozott.

61

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

2

156

78

2009

2

147

74

2010

2

139

70

2011

2

141

71

127

64

2012 2 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Boldván 2 területi és 1 iskolai védőnői körzet van. A tanácsadó az orvosi rendelő épületében van elhelyezve. A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat fő tevékenységi körébe tartozik. A szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anyákra és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak a községben a védőnők. Családtervezéssel kapcsolatban a serdülőkorban lévő gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor előadások keretében. A leendő édesanyák számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadása megkezdődik már várandós korban. A felkészítés egyéni beszélgetések, látogatások alkalmával történik, kezdve a szüléstől, a szoptatástól a tápláláson, gyereknevelésen át. Segítséget kapnak a szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. A védőnői hálózat nagy figyelmet fordít a szociális okból vagy gondatlanságból veszélyeztetettségben élő gyermekek folyamatos nyomon követésére és a társszervekkel való kapcsolat felvételre.

62

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak 5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak év

rendőrök riasztása családi viszályhoz

tényleges feljelentések száma

bírósági ítélet

2008

5

1

1

2009

8

1

1

2010

7

1

1

2011

10

1

1

1

1

2012 6 Forrás: Helyi adatgyűjtés

Családon belüli erőszak 12 10 8 6 4 2 0

rendőrök riasztása családi20132014 viszályhoz20152016 tényleges2017 feljelentések száma 2008 20092010 20112012

bírósági ítélet

A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. A családon belüli erőszakról sokszor nincs információnk, mert a sértettek titkolják az erőszak tényét félelemből vagy a szégyenérzet miatt. A zaklatás, szexuális vagy családon belüli erőszak miatt történt rendőrségi feljelentések száma alulmarad a tényleges esetek számától. A rendőrségi riasztások és bírósági eljárások számszerű adatainak összegyűjtése nem ad pontos képet a valós esetekről. A nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. Ezek a problémák jó része a családban marad. A Családsegítő szolgálat, a Gyermekjóléti szolgálat, a védőnők és a rendőri tevékenység egyre jobban összehangolt munkája eredményeként a jelzőrendszer segítségével egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért. Természetesen a kisebb bántalmazást, vagy lelki terrort sem szabad figyelmen kívül hagyni, és szigorúan fel kell lépni ellene.

63

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen nincsenek kimondottan krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások, mint például anyaotthon vagy családok átmeneti otthona. A közeli megyeszékhelyen és a megyében viszont több is működik. Sajnos ezekben az intézményekben gyakori a várólista. A krízishelyzetben lévő nők számára nagyon fontos tényező az idő, ezért fontos lenne, hogy minél rövidebb idő alatt biztonságba érezhessék magukat. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben

év

Képviselőtestület tagja

Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Férfi Nő 0 0

2008

Férfi 7

Nő 2

2009

7

2

0

2010

5

1

2011

5

2012 5 Forrás: Helyi adatgyűjtés

Közgyűlések tagjai Férfi 0

Nő 0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

1

0

0

0

0

A település közéletében a nők aktivitása magasabb, mint a férfiaké. A közalkalmazottak, köztisztviselők szinte kivétel nélkül nők. Az intézmények vezetői is nők. A hivatalban, a szociális, kulturális, oktatási területen a férfiak számaránya elenyésző. 2008-tól a képviselő-testületben is aktívan tevékenykednek. Összegezve településünkön frekventált szerepük van a közéletben. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A leggyakrabban előforduló, a nőket helyi szinten foglalkoztató társadalmi problémák a munkanélküliség, az alulképzettség és az időskori magányosság. (A településen magas az özvegyasszonyok száma). A munkanélküliség össztársadalmi probléma, melyet az Önkormányzat, a Munkaügyi Központ Edelényi Kirendeltsége, a civil szervezetek, a közoktatási intézmények, a Szociális Alapszolgáltató Központ szoros együttműködésével létrehozott komplex programokkal lehet enyhíteni. Jelenleg az országban, így községünkben sem jellemző, hogy a társadalmi problémákat nemek szerint értelmezik. A nemek eltérő szükségleteinek ismeretéhez - a foglalkoztatás, a közoktatás, a munkaerő-piaciképzés, a szociális ellátás, az áldozatvédelem terén - már bizonyos mértékig rendelkezésre állnak a nemekre érzékeny adatok, azonban a nemek egyenlőségének érdekében a nők szükségleteinek teljes körű feltáráshoz nélkülözhetetlen egy képzett, együttműködő szakember gárda kialakítása.

64

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Az alacsony iskolai végzettségű nők munkába állásának nehézsége

A nők szükségleteihez jobban alkalmazkodó pedagógiai folyamat kialakítása, lemorzsolódás csökkentése. A gyermeküket egyedül nevelő nők gazdasági és jogi A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének kiszolgáltatottsága javítása, valamint az esetleges diszkrimináció csökkentése A nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátások - mint pl. az egészségügy (főképp védőnők, A nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó szervek házi orvosok), a szociális ellátás (Családsegítő összefogásának hiánya szolgálat, Gyermekjóléti szolgálat). a jogsegélyszolgálatok stb. – hatékonyságának fokozása szükséges. Nemek szerinti adatgyűjtés hiánya minden szakterületen

Nemekre érzékeny adatgyűjtés, elemzések a következő területeken: Foglalkoztatás, közoktatás, szociális ellátás, egészségügyi ellátás, áldozatvédelem

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

2008

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 246

2009

233

340

573

2010

234

337

571

2011

228

340

568

2012

n.a.

n.a.

0

év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

összes nyugdíjas

363

609

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 363-ról 340-re csökkent, míg a férfiak száma 246-ról 228-ra esett vissza.

65

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 6.1.2. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

év

64 év feletti lakosság száma

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

fő

fő

%

2008

265

0

0%

2009

265

33

12%

2010

267

33

12%

2011

278

31

11%

2012

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

64 évnél idősebbek (fő) 300 250 200 150 100 50 0

ellátásban részesült 2008 2009 2010 2011 nappali 2012 2013 2014 2015 2016 2017

64 évnél idősebbek 300

14%

250

12% 10%

200

8% 150 6% 100

4%

50

2%

0 1

2

3

4

0% ellátásban 5 nappali 6 7 8 részesültek 9 10 aránya

66

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A nappali ellátás szociális alapszolgáltatás, amely lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Igény szerint lehetőség van a napközbeni étkezésre is. 2008-ig nem működött, így teljesen új szolgáltatás. 2009ben indult tagjaink legnagyobb örömére. Nagyon népszerű, különösen azok számára, akiknek nincs közvetlen hozzátartozója és ez az egyetlen lehetősége a társas érintkezésre. A z idősek közül bárki jelentkezhet klubtagnak. A négy év alatt számtalan kulturális és szabadidős programot szerveztünk, amibe a Művelődési ház is bekapcsolódott. 6.1.3. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008

1

2009

1

2010

2

2011

2

2012

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

időskorúak járadékában részesülők (fő) 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. 2012-ig a települési önkormányzat állapította, meg a törvény által előírt paraméterek alapján. Boldva településen ez az ellátás ritka, az ellátásra jogosult személyek kivétel nélkül megkapják a járadékot. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A KSH adatai alapján a 15-64 éves nem foglalkoztatottak közül a foglalkoztatottakká válók aránya 2011-ben 10 % volt. Az Észak-Magyarországi régióban ez az arány 9,4 %. Ha mindezt korcsoportonkénti bontásban nézzük, az idősebb korosztályra nézve az eredmények ettől jóval elmaradnak. Az 55-64 év közöttiek munkanélküli rátája Észak-Magyarországon a legmagasabb, 2011-ben 15, 3 %. A dolgozni akaró inaktívak aránya is Észak-Magyarországon a legmagasabb, 10,1 %, ezt csak a Nyugat-Dunántúli régió előzi meg. 67

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja Az 55-64 évesek foglalkoztatási rátája Észak-magyarországon a legalacsonyabb 30,1 %. A határozott időben foglalkoztatott 55-64 év közöttiek aránya országosan 5 % volt 2011-ben, Észak Magyarországon ez 6,2 %. Részmunkaidőben 10,4 %- os az országos foglalkoztatási ráta ebben a korosztályban, Észak-magyarországon ez 10, 3 %. Boldván az 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma az utóbbi két évben jelentősen megnövekedett. Ha az adatokat összevetjük, a tartós munkanélküliek jelentős hányada 55 év feletti a településen. Szám szerint az 55 év feletti tartós munkanélküliek aránya jóval nagyobb számban növekedett, mint a munkanélküliek száma általában. Ez magyarázható azzal is, hogy az idősebb korosztály körében jelen van a munkaerő piacon a diszkrimináció. Sokkal nehezebben jutnak munkalehetőséghez az idősebbek, és a leépítéseknél is ők szenvedik el a legnagyobb hátrányt. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A munkáltatók az időskorúakat ritkábban alkalmazzák. Ennek az az oka, hogy a fiataloknak az iskola elvégzése után még jó néhány évig versenyképes lehet a tudása és a béreik is alacsonyabbak. A Munkaügyi Központ Edelényi kirendeltsége igyekszik a különféle programokat előmozdítani a térségben, így civilszervezetekkel, az önkormányzattal partneri viszonyban végez ilyen munkát, amelyek kisebb csoportok helyzetének segítését célozzák. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Kimondottan hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén nincs, de az 50 év fölöttiek, még ha „eladható szakmával is rendelkeznek” nehezen találnak munkát. Ennek az az oka, hogy sok a fiatal munkaerő, akik korszerűbb, piacképesebb tudással rendelkeznek. A helyben működő közfoglalkoztatás foglalkoztatja az 55 év felettieket. Az 55 év feletti tartós munkanélküliek az elmúlt két évben csak a közfoglalkoztatásból tettek szert jövedelemre. 6.2.1. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén

év

2008 2009 2010 2011

55 év feletti 55 év feletti Regisztrált Tartós regisztrált tartós munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma száma száma száma fő fő % fő fő % 284 8 3% 181 8 4% 373 11 3% 77 11 14% 359 14 4% 94 14 15% 333 16 5% 27 16 59%

68

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

Munkanélküliek száma (fő) 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Adatsor3 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

A diszkrimináció felmérése rendkívül nehéz. Éppen ezért csak következtethetünk annak létezésére. Azt tudjuk a szakirodalomból, hogy az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő-piaci diszkriminációnak, tehát nehezebben helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. Boldvára ez nem jellemző. A táblázatból látjuk, hogy az idős korosztályt csak kis mértékben érinti a munkanélküliség (3-5%), illetve a tartós munkanélküliség (4-59%). 2011-ben tapasztaltunk egy kiugrást az 55 év feletti tartós munkanélküliek számában. Feltételezhetően ennek az az oka, hogy általánosságban csökkent a fiatalabb tartós munkanélküliek száma, mert számukra a közmunka program, ha rövid időre is, de megoldást jelentett. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az idősek számára a házi orvosi ellátás és a fogorvosi ellátás biztosított. Szakellátást Miskolcon és Edelényben vehetnek igénybe, ahova a közlekedés kiváló (3.2.11-es táblázat). Településünk szociális ellátásban is bővelkedik. 2009-ben nyitotta meg kapuit a Szociális Alapszolgáltató Központ, ahol a következő szolgáltatást vehetik igénybe. Szociális étkeztetés Az ellátást a társulás településein élő idősek, illetve azok a szociális helyzetük, vagy egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek veszik igénybe, akik saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásához, egészségi, valamint mentális állapotukból származó problémáik megoldásához segítséget kérnek. Az elmúlt négy év forgalma 2008

2009

2010

2011

2012

4 fő

63 fő

97 fő

97 fő

93 fő

Forrás: Intézményi statisztika

69

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni a társulás területén élő idősekről, illetve azokról a szociális helyzetük, vagy egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartása érdekében, valamint egészségi, illetve mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásához segítséget kérnek. Az elmúlt négy év forgalma 2008

2009

2010

2011

2012

4 fő

14 fő

13 fő

13 fő

17 fő

Forrás: Intézményi statisztika Idősek nappali ellátása Idősek nappali ellátását igényelhetik hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő • Tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek • Tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek • Harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos illetve autista személy Az elmúlt négy év klub létszáma 2008

2009

2010

2011

2012

0 fő

33 fő

33 fő

31 fő

33 fő

Forrás: Intézményi statisztika

A településen működik még civil - és egyházi szervezet, amelyek Házi segítségnyújtással és Szociális étkeztetéssel foglalkoznak, mint például a Biztos támasz alapítvány, a Szent Gellért hívei Egyházi közösség, a Kontroll Med KFT és a Nyitott ajtó alapítvány.

70

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés 6.3.1. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

év

Mozielőadás Színházelőadás látogatása látogatása

Közművelődési Múzeumi Könyvtár intézmény Vallásgyakorlás Sportrendezvényen kiállítás látogatása rendezvényén templomban részvétel megtekintése részvétel alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom

alkalom

alkalom

2008

0

0

0

21

2

184

0

2009

0

0

2

25

2

187

0

2010

0

1

2

42

5

195

0

2011

0

1

2

45

10

205

0

2012

0

1

1

52

12

251

0

Forrás: Helyi adatgyűjtés

Az Önkormányzat idősbarát, amely azt jelenti, hogy a község vezetése kiemelten kezeli ezt a korcsoportot és intézményein keresztül biztosítja számukra az aktív bekacsolódást a kulturális közéletbe. A közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférést a faluban a könyvtár és a Művelődési ház biztosítja. Az Önkormányzat Idős klubot működtet, tagjaiból a Művelődési ház vezetője népdalkört szervezett. A könyvtár számos olyan programot hirdet, amely kifejezetten a nyugdíjas korosztályt szólítja meg. Pl. egészségügyi és bűnmegelőzési előadásokat tart. 2010-ben a - már említett - IKSZT program bevezetésével láthatóan megemelkedett az idősek számára szervezett rendezvények száma. c) idősek informatikai jártassága Az idősek informatikai jártassága elmarad az országos átlagtól. Ennek több oka van. Elsősorban a vidéki életfelfogás, amelynek más az értékrendje, főleg az idősek körében. Elmondásuk szerint, ők inkább a kerttel, a háztájival és a szőlővel foglalkoznak. Ha pihenni, szórakozni vágynak, akkor maximálisan kielégíti igényeiket a televízió. Másik az, hogy sokan nem invesztálnak be egy számítógépre, mert számukra attól vannak fontosabb dolgok. Pedig lenne lehetőségük számítástechnikai alapismeretek elsajátítására, hiszen a Művelődési házban Teleház működik, melynek keretén belül eMagyarország Pont is várja a lakosságot. A Teleházat a helyi önkormányzat működteti, amely többfunkciós szolgáltató ház, a polgárok által igénybe vehető informatikai, irodatechnikai szolgáltatásokat nyújtja, amelyek bárki számára elérhetőek. A technikai felszereltsége: 6 db számítógép, 1 db szkenner, 1 db lézernyomtató, és 1 db fénymásoló. Szükség esetén e-tanácsadó áll az idős emberek rendelkezésére, hogy megismerjék és használják az egész életen át tartó tanulást támogató, digitális - kulturális adattartalmakat. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az időseket célzó programokat a településen, a közintézmények közül, leginkább a Művelődési ház, a Szociális Alapszolgáltató Központ és az egyház szervezi. A Szociális Alapszolgáltató Központ az Idősek klubja keretében rendszeresen szervez az érdeklődési körüknek megfelelő ismeretterjesztő és kulturális programokat.

71

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők megélhetésének segítése. Elszigeteltség megelőzése. Idős klub, Népdalkör (helyi hagyományok) megtartása. Bűnelkövetők számára leginkább veszélyeztetett korosztály

Szükséges a jövedelemkiegészítő foglalkoztatási lehetőségek feltérképezése a körzetben. Tagok toborzása, Érdeklődési körüknek megfelelő programok szervezése Polgárőrség fokozott járőrözése, veszély esetén riaszthatósága, elérhetősége, Személyi riasztó készülékek beszerzésének a segítése.

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A településen a fogyatékossággal élők létszámára, a fogyatékosság formájára és mértékére pontos adat nem áll rendelkezésre. Számukról az ellátásokból tudunk következtetni. Ez az állapot számukra a fogyatékosság mértékétől függően tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékkal élő emberek rokkant nyugdíjból, járadékból élnek és megélhetési problémáik vannak. Településünkön jelentős részük családban él, az ilyen családok a jövedelmük nagy részét a gyógyításra és a gyógyszerekre költik el. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

év 2008

megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek szociális személyek ellátásaiban részesülők ellátásaiban részesülők száma száma 68 174

2009

43

168

2010

51

179

2011

54

78

2012

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

72

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

szociális ellátásban részesülők száma (fő) 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

2011

2012

megváltozott munkaképességű

2013

2014

2015

2016

2017

egészségkárosodott

A jelenlegi rokkantügyi ellátások változása negatívan hatnak a fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátására, illetve a kedvezmények is jelentősen csökkentek. A táblázatból kivehető, hogy településünkön a számuk is jelentősen csökkent, ami az új törvényi előírásoknak és a felülvizsgálatoknak köszönhető. 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékkal élő személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékkal élő személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 1 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével.

A településen van lehetőség a fogyatékosok nappali ellátásának bővítésére, de eddig nem érkezett rá igény. A fogyatékosok családban nevelkednek és a vidéki mentalitás előnyben részesíti a családon belüli ápolást, gondozást. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)

lehetőségei,

foglalkoztatottsága

(pl.

védett

A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A településen sem az integrált, sem pedig a védett munkahelyek működtetése nem jellemző. A településen a fogyatékkal élő emberek nem végeznek munkát, szociális ellátásból élnek. A településen kevés a foglalkoztatási lehetőség, nem biztosítottak különleges eszközök és feltételek. Nincs olyan szakember, aki felkutatná azokat az álláshelyeket a településen, amelyek fogyatékosok által is elvégezhető munkát jelentek. Továbbá hiányzik az a szakember, aki egy esetleges munkára beszoktatás folyamán figyelemmel kísérné a fogyatékos ember beilleszkedését. 73

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Előfordulhat, hogy a fogyatékos személyt akadályozottsága miatt nem foglalkoztatják a végzettségének és képzettségének megfelelő álláshelyen, de településünkön nincs ilyenről tudomásunk. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Az önálló életvitelt támogató intézmények közt kiemelkedő szerepet játszik a Szociális Alapszolgáltató Központ. Az idősek nappali ellátását biztosító Idősek klubja nyitott, a rendezvényekre bárki ellátogathat, szervezett idősgondozást biztosít a Házi segítségnyújtás keretében. Támogató szolgálatok is működnek a településen vállalkozás formájában. 7.1.3. táblázat - A településen élő fogyatékkal élő személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Állami/önkormányzati

Egyházi

Civil

2010

2011

2012

2010

2011

2012

2010

2011

2012

falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

étkeztetés

1

1

1

1

1

1

0

0

0

házi segítségnyújtás

1

1

1

1

1

1

0

0

0

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

családsegítés

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

támogató szolgáltatás

0

0

0

1

1

1

1

2

3

nappali ellátás

1

1

1

0

0

0

0

0

0

közösségi ellátás szenvedélybetegek részére közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére

Forrás: helyi adatgyűjtés

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei 7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények A lehetséges kedvezmények igénylése és rendszeres használata nem feltétlenül az önkormányzat bevonásával történik. Így az adatgyűjtés korlátozott. Nem nyilvántartott, hogy hányan élnek a tömegközlekedésben elérhető kedvezményekkel, az adókedvezménnyel. Vannak olyan

74

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja természetbeni ellátások, melyek nem a fogyatékossághoz, hanem az alacsony jövedelemhez kötöttek. 1993. évi III. tv. (Szt.) alapján Pénzbeli ellátás

Fogyatékkal élő személyek száma 0 0 0 1 0 0 2

Időskorúak járadéka Aktív korúak ellátása Rendszeres szociális segély Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj Temetési segély Átmeneti segély Természetbeni ellátás: Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től. Közgyógyellátás. Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet. Adósságkezelési szolgáltatás Energia felhasználási támogatás

0

35

0 0

Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások

Fogyatékossági támogatás Rokkantsági járadék Személygépkocsi átalakítási támogatás Közlekedési kedvezmény Személygépkocsi szerzési kedvezmény Parkolási igazolvány

0 0 0 60 0

Forrás: helyi adatgyűjtés

A fenti táblázatban a fogyatékossági támogatásról, a közlekedési kedvezményről és a parkolási igazolványról nem rendelkezik nyilvántartással az önkormányzat. A táblázatban csak azoknak a száma lett feltüntetve, akik a gépjárműadó fizetésénél kedvezményben részesültek. Az itt élők és családjaik valószínűleg rendelkeznek információval az ellátások igénylésének módjáról, ezért feltételezhető, hogy a fent megadott számok csak részlegesek. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége

75

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1. Közhasznúak azok az épületek, melyek használata senki számára sem korlátozott. Ebbe a körbe tartoznak az oktatás bármely szintjét befogadó épületek vagy épületrészek, az egészség-, szociális, kulturális, művelődés, sport célú építmények. Ilyenek és tevékenységük súlya miatt kiemelten fontosak az önkormányzati, a hatósági, a közigazgatási, az igazságszolgáltatói célokra fenntartott épületek vagy épületrészek. A mozgásukban akadályozottak, az idősek, nők- és gyermekek a fizikai akadálymentességet igénylik, a többi fogyatékos csoport számára az infokommunikációs akadálymentesség a jogos igény.

Igen/nem

oktatási intézmé nyek

Egészségügyi intézmé nyek

Lift

Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére mosdó

Rámpa

Hangos tájékoztatás

Induk -ciós hurok

Tapin t-ható információ

Jelnyelvi segítség

Egyéb

alapfok

Igen

Igen

Igen

Igen

Nem

Igen

Igen

Nem

Nem

középfok

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

felsőfok

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

n.r

Nem

Nem

Nem

Igen

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

fekvőbeteg ellátás járó beteg szakellátás alapellátás

kulturális, művelődési Igen Nem Igen Igen Nem Nem Nem Nem Nem intézmények önkormányzati, Nem Nem Igen Igen Nem Nem Nem Nem Nem közigazgatási intézmény igazságszolgáltatási, n.r. n.r. n.r. n.r. n.r. n.r. n.r. n.r. n.r. rendőrség, ügyészség szociális ellátást nyújtó Igen Nem Igen Igen Nem Nem Nem Nem Nem intézmények Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége c) munkahelyek akadálymentesítettsége

76

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 7.3.2. táblázat – Akadálymentesítés a foglalkozatóknál Igen/nem

Lift

Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére mosdó

Igen

Igen

Orvosi rendelő

Nem

Művelődési ház

Igen

SZ.K.Á. Általános Iskola

Rámpa

Hangos tájékoztatás

Induk -ciós hurok

Tapin tható információ

Jelnyelvi segítség

Egyéb

Igen

Igen

Nem

Igen

Igen

Nem

Nem

Nem

Nem

Igen

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Igen

Igen

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Boldva Község Nem Nem Igen Igen Nem Nem Önkormányzata Szociális Alapszolgáltató Igen Nem Igen Igen Nem Nem Központ Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen foglalkoztatást végző vállalkozásoknál.

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége 7.3.3. táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben Igen/nem

Közterület (utca/járda, park, tér) Helyi és távolsági tömegközlekedés Buszpályaudvar, buszvárók Vasútállomás

Lift

Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére mosdó

Rámpa

Hangos tájékoztatás

Induk -ciós hurok

Tapin tható információ

Jelnyelvi segítség

Egyéb

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársától és az érdekvédelmi szervezetek vezetőitől.

e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) 7.3.4. táblázat – Fogyatékkal élők rendelkezésére álló helyi szolgáltatások

ápolást, gondozást nyújtó intézmény rehabilitációs intézmény lakóotthon

Az adott évben a szolgáltatást igénylő fogyatékkal élő személyek száma 2010 2011 2012 0 0 0 0 0 0 0 0 0 77

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja támogatott lakhatás* átmeneti ellátást nyújtó fogyatékosok gondozóháza Forrás: helyi adatgyűjtés

0 0

0 0

0 0

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nincsenek kimondottan fogyatékkal élők számára ilyen jellegű juttatások.

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A településen fogyatékossággal élők létszámára, a fogyatékosság formájára és mértékére pontos adat nem áll rendelkezésre. A fogyatékossággal élő személyek napi megélhetési gondokkal küzdenek, többszörösen veszélyeztetettek. A közintézmények nem maradéktalanul akadálymentesek. A prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe.

fejlesztési lehetőségek Adathiány pótlása

A fogyatékkal élők életkörülményeinek a javítása. A célcsoportot érintő nappali ellátás bővítése Középületek komplex akadály-mentesítés. Szükséges a támogatásuk, szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A civil szervezetek, egyházi szervezetek és az önkormányzati tulajdonában álló szolgáltató szervezet együttműködése zavartalan. A civil szervezetek sokszínűsége is mutatja a helyi közösség összetartó erejét, aktivitását. A fenti szervezetek tevékenysége számos területen színesíti az itt élő emberek életét, és több közülük ellát olyan feladatokat, melyek az esélyegyenlőséget javítják. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Boldva Község Önkormányzata Együttműködési Megállapodást kötött a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal. Ennek keretében az önkormányzat pénzügyi eszközökkel biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit, a nemzetiségek számára a községben elérhető közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést. Támogatja a roma nemzetiség hagyományainak ápolását. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség

78

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja Boldva Község Önkormányzata tagja az Edelény és Térsége Többcélú Kistérségi Társulásnak. Boldva, Hangács, Nyomár és Ziliz Települések Közoktatási Intézményfenntartói Társulása kötelező közoktatási feladataik megvalósítására jött létre A Napközi Otthonos Óvoda társulása Boldva és Ziliz községek kötelező feladatként ellátandó óvodai nevelés feladatellátására jött létre. Boldva Körzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás azzal a céllal jött létre, hogy az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél hatékonyabb, célszerűbb szociális és gyermekjóléti ellátást biztosítsanak a településen élő lakosság számára. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat kulturális, művészeti hagyományőrző rendezvények lebonyolításával, a nemzetiség szellemi örökségének védelmével foglalkozik. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A fentiekben már többször említett civil szervezetek és az egyház számos kulturális rendezvény lebonyolításában vesznek részt az esélyegyenlőség maradéktalan érvényesülését szem előtt tartva. A Polgárőr egyesület a biztonságérzetet próbálja meg növelni. Az oktatási intézmények civil szervezetei a gyermekek hátrányainak csökkentésére jöttek létre. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában Ez a tevékenység nem jellemző.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába Az esélyegyenlőségi program előkészítésének folyamatában nagy hangsúly helyeződött a minél szélesebb körű adatgyűjtés megszervezésére. A dokumentum készítéséhez szükséges adatok, információk gyűjtését a dokumentum készítői Csabai Gyula polgármester irányításával végezték. Dr. Gadóczi Bertalan koordinálásával a tevékenységbe bekapcsolódtak Boldva Község Önkormányzatának dolgozói, az oktatási, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények, civil szervezetek, az egyház, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat és az Edelényi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége.

79

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja Szervezet Boldva Község Önkormányzata Roma Nemzetiségi Önkormányzat Szathmáry Király Ádám Általános Iskola Mesevár Napközi Otthonos Óvoda Művelődési ház és könyvtár Védőnői Szolgálat Református Egyház Szociális Alapszolgáltató Központ Csibekas Alapítvány Felnőttek a gyermekekért Alapítvány Polgárőr Egyesület

Képviselő Csabai Gyula polgármester, Dr. Gadóczi Bertalan jegyző Rácz Béla, vezető Szabóné Tóth Julianna Judit, igazgatónő Szepesiné Szilasi Edit, óvodavezető Drótosné Mészáros, Eszter IKSZT vezető Nyíriné Sipos Klára és Bodó Tímea, védőnők Prókai Árpád, lelkész Vajvoda Ágnes, intézményvezető Kabdebon Lajosné, óvodapedagógus Kiss Józsefné, tanár Mészáros Barnabás, vezető

Az előkészítésben együttműködő partnerek bevonásának módszere személyes és online kapcsolattartásra épült, az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd az elkészült dokumentum-tervezet véleményezésére koncentrálódott. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása Fontos, hogy egyre több ember számára nyíljon meg a lehetőség arra, hogy csak a saját egyéni érdekeit és boldogulását szem előtt tartó egyénből a döntéseiért, a környezetéért, és a közösségért felelősséget vállaló tudatos állampolgár váljon. Boldva Község Intézkedési Tervének megvalósulásáért az egész helyi társadalom felelős. A személyes közreműködést igénylő mechanizmus mellet HEP Boldva község Önkormányzatának honlapján is közzétételre kerül, így a település teljes lakosságának hozzáférése biztosítottá válik a tervezett esélyegyenlőség folyamatok, tevékenységek megismerésére és a megvalósítás folyamatos ellenőrzésére.

80

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításának összegzése

Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Alacsony iskolai végzettség, szakképzetlenség, mélyszegénységben élők, pályakezdők munkanélkülisége.

Az általános iskolát befejezők támogatása, felnőttképzés hiányszakmákban, közfoglalkoztatás bővítése.

Gyermekek

A veszélyeztetett gyermekek számának növekedése, kiskorúak bűnelkövetővé válása, tanulási hátrányok, tehetséges gyermekek „elkallódása”, gyermekszegénység.

Nők

Alacsony iskolai végzettségű nők, a gyermeküket egyedül nevelő nők, a nők elleni erőszak, nemek szerinti adatgyűjtés hiányzik minden szakterületen.

Jelzőrendszer fejlesztése, figyelemfelkeltő, prevenciós előadások szervezése, napközi otthonok, iskolaotthonok, kollégiumok megszervezése, zeneoktatás bevezetése, élelmiszer segélycsomagok osztása. Nők számára középiskolai oktatás szervezése, elérhető óvodai, napközi otthonos ellátás, a munkatársak genderszemléletű továbbképzése, nőkre kiterjedő adatszolgáltatás bevezetése minden területen. Szociális juttatásokhoz való hozzájutás segítése, idősek bevonása a közéletbe, programokba, Polgárőrség fokozott járőrözése, személyi riasztók beszerzésének elősegítése. Nappali ellátás bővítése, akadálymentesítés bővítése (orvosi rendelő), egészségügyi szűrések szervezése.

Alacsony nyugdíjasok életvitele, elszigetelődés, áldozattá válás. Idősek

Fogyatékkal élők

Fogyatékkal élők hátrányos körülményei, az akadálymentesítés hiányos, fejlesztendő, egészségügyi szűréseken kevésbé jelennek meg a fogyatékkal élők.

A helyzetelemzés folyamán az társadalmi csoportok esélyegyenlőségével kapcsolatban az alábbiak kerületek megállapításra: A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége A településen 29% a romák aránya. A közszolgáltatások elérésében, a lakhatási viszonyokban, a jövedelmi helyzetüket tekintve nem különülnek el a település többi lakóitól. A településen nincs konkrét felmérés a mélyszegénységben élők számáról, erre csak a szociális ellátásban részesülők számából lehet következtetéséket levonni. A roma népességre vonatkozóan hivatalos adat kevés áll rendelkezésünkre. A 2001-es népszámlálás szerint a lakosság 20 %-a vallotta magát roma származásúnak, a 2011-es népszámlálási adatokban azonban már utalás sincs rá, hiszen szenzitív adat lett. Következésképpen a rendelkezésünkre álló információk 81

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja megbízhatatlanok, mivel sok roma származású ember nem vallotta magát romának. A helyi adatgyűjtés szerint jelenleg a lakosság mintegy 29-%-át (kb. 780 fő) alkotják a roma származásúak. A roma lakosság szociális helyzetére vonatkozóan sincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás gazdasági átalakulásának legnagyobb vesztese a roma népesség.

A gyermekek helyzete és esélyegyenlősége: Ma Magyarországon a gyermekek a legszegényebbek és legkiszolgáltatottabbak. A gyermekszegénységről nem lehet hiteles képet mutatni az alkalmi jövedelmek és egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmek miatt. Gyermekvédelmi kedvezményben a gyermekek nagy része részesül. Az önkormányzat minden esetben biztosítja a jogszabály által előírt kedvezményeket az étkeztetésnél és a tankönyvtámogatásnál is. A jövedelmi viszonyok miatt magas a hátrányos helyzetű- és halmozottan hátrányos helyzetűek száma. A helyi általános iskolában nincs elkülönített adat a kompetencia mérések eredményéről a hátrányos helyzetű gyermekek tekintetében. A továbbtanulás 100 %-os. A nők helyzete és esélyegyenlősége: A kisgyermeket is nevelő nők számára nehezített a foglalkoztatás, egyrészt a helyben található munkahelyek hiánya, másrészt a gyermekek napközbeni ellátását végző intézmények nyitva tartása miatt. A településen nincs bölcsőde és házi gyermekfelügyelet, 2013. A településen nincs a nők munkába állását segítő foglalkoztatási program, a közfoglalkoztatásban azonban magas számban dolgoznak. A helyi döntéshozatalban a nők rést vesznek. A helyben lévő állami szektor, a közoktatás és a közös hivatal dolgozói is nagyrészt nők. Az önkormányzatnál nincs gender szakértelemmel rendelkező szakember. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége: Az 55 év feletti lakosok foglalkoztatási mutatói romlottak az elmúlt években, jelentős számban tartós munkanélküliek. Az ő foglalkoztatásukra nincsen külön program, viszont a közfoglalkoztatásban a részvételük 100 %-os. Ebben a korcsoportban található a legtöbb csak 8 osztályt végzett, de ők már nem vonhatóak be képzésbe. A korcsoport hátrányokat szenved a helyben foglalkoztatottak arányait tekintve is. Az idősek számára elérhető a Szociális étkeztetés, a Házi segítségnyújtás és a Családsegítés. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége: A településen a fogyatékkal élőkről nincs pontos nyilvántartás, mivel a számukra folyósított ellátások egy része nem az önkormányzat hatáskörében kerül megállapításra. A fogyatékkal élők közül az idősebbek soha nem dolgoztak, általában szociális ellátásban részesültek. Jellemző, hogy a fogyatékosok ellátásáról a családjaik gondoskodnak, nem kerületek intézményekbe. A fogyatékkal élők részére semmilyen foglalkoztatási program nincs, még a közfoglalkoztatásban sem vesznek részt. A településen az akadálymentesítés a középületeket tekintve részben megoldott, az infokommunikációs akadálymentesítés nem megoldott.

82

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A beavatkozások megvalósítói Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

Nők

Idősek

Fogyatékkal élők

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése 1. Az alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek munkába állásának támogatása, 2. A szakképzetlen munkanélküliek munkába állásának támogatása, 3.A mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatási esélyeinek növelése értékteremtő munkavégzésre, 4. A pályakezdő fiatalok munkába állásának támogatása, 5. Az egészségügyi ellátórendszer kiszélesítése, 6. Sportolási lehetőségek fejlesztése a jó egészségi állapot fenntartására 1. A veszélyeztettet gyermekek folyamatos növekedésének megállítása, a HH és HHH gyermekek mielőbbi kiszűrése, 2. A fiatalok elkövetővé, áldozattá válásának elkerülése 3. Szocializációs és tanulási hátrányok kezelésére irányuló program, 4. A gyermekszegénység mérséklése. 1. Az alacsony iskolai végzettségű nők munkába állásának támogatása, 2. A gyermeküket egyedül nevelő nők gazdasági és jogi kiszolgáltatottságának csökkentése, 3. A nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó szervek hatékonyságának fokozása, 4. Nemek szerinti adatgyűjtés minden szakterületen. 1. Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők felmérése, szociális ellátásokhoz való hozzájuttatása, 2. Elszigeteltség megelőzése. Idős klub, Népdalkör (helyi hagyományok) megtartása, 3. Bűnelkövetők számára leginkább veszélyeztetett korosztály. 1. Adathiány pótlása, 2. A fogyatékkal élő idős emberek életkörülményeinek javítása, 3. A közintézmények biztonságos megközelíthetőségének teljessé tétele, 4. A mozgásukban korlátozott személyek támogatása az egészségügyi szűrővizsgálatok hozzáférésében. 83

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Felelős: Boldva Község Önkormányzatának polgármestere Edelényi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége, SZ.K.Á. Ádám Általános Iskola Igazgatónője, Védőnők, IKSZT vezető.

Felelős: Boldva Község Önkormányzatának polgármestere, Boldva település jegyzője SZ.K.Á. Általános Iskola igazgatónője, Mesevár Napközi Otthonos Óvoda vezetője, Családgondozók, Gyermekvédelmi felelős. Felelős: Boldva Község Önkormányzatának Polgármester, Boldva település jegyzője

Szociális Alapszolgáltató Központ intézményvezetője

Felelős: Boldva Község Önkormányzatának Polgármester Szociális Alapszolgáltató Központ intézményvezetője, Szociális Bizottság vezetője, Civil szervezetek vezetői, Polgárőr egyesület vezetője. Felelős: Boldva Község Önkormányzatának polgármestere A Szociális Alapszolgáltató Központ intézményvezetője, Igazgatási előadó

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák – a korábbi évek gyakorlata szerint - békésen élnek együtt a település lakóival. Ahol számukra is elérhető a munka világa, az oktatás minden területe és az egészséges életmód. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők tisztában legyenek a részükre folyósítható ellátásokról, minél többen közülük képesek legyenek érdekeik képviseletére, és a településen növekedjen a szociális biztonságuk. Kiemelt területnek tartjuk a gyermekszegénység megfékezését és a települési átlag életszínvonalához való felzárkóztatását, hogy képességeik kibontakozhassanak, és ne szenvedjenek hátrányos megkülönböztetést származásuk miatt. Folyamatosan odafigyelünk az idősek igényeire, az őket ért hátrányok leküzdésére, és ügyelünk arra, hogy ne szegénységben és elszigetelve éljenek. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a munkanélküliség csökkenését, hogy kisgyermekeket nevelő nők esélye biztosított legyen a foglalkoztatás területén is. A jelzőrendszer segítségével igyekszünk fényt deríteni a nőket érő erőszakra. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők és családjaik támogatására, elősegítjük a szociális ellátások széleskörű igénybevételét. Nemcsak a fogyatékossággal élőket, hanem azok családját is támogatjuk - lehetőségeinkhez mérten - anyagilag és erkölcsileg is.

84

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja Az intézkedési területek részletes kifejtése

Intézkedés címe:

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1. Az alacsony iskolai végzettségű és szakképzetlen munkanélküliek elhelyezkedésére a munkaerő piacon minimális az esély, 2. Csak a szakképesítést nem igénylő munkákra alkalmazzák a célcsoportot, 3. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének akadályai, 4. A lakosság egészségi állapota romlik, 5. A lakosság körében nem terjedt el a rendszeres mozgás. Oktatás, foglalkoztatás, Az egyenlő bánásmód érvényesítése az önkormányzati intézményekben foglalkoztatás terén, A foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása, az esetleges diszkrimináció csökkentése, Prvevenciós és szűrőprogramok. 1. Felnőtt szakképzés hiányszakmában, 2.A helyi hiányszakmák feltérképezése, 3. Képzések szervezése, 4. Szűrőprogramok szervezés. Felelős: Boldva Község Önkormányzatának polgármestere

Résztvevők és felelős

Edelényi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége, SZ.K.Á. Ádám Általános Iskola Igazgatónője, Védőnők, IKSZT vezető.

Partnerek

civil szervezetek

Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Oktatás, foglalkoztatás – 2013 szeptemberétől folyamatos, Az egyenlő bánásmód érvényesítése az önkormányzati intézményekben foglalkoztatás terén - 2013 szeptemberétől folyamatos, A foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása, az esetleges diszkrimináció csökkentése – 2013 szeptemberétől folyamatos, Prevenciós és szűrőprogramok - 2015. december

Csökken a szakképzetlen foglalkoztatottak száma, a hiányszakmákkal kapcsolatos képzések, szűrőprogramok megszervezésre kerülnek.

Kevés jelentkező miatt a felnőttoktatás nem éri el célját-megfelelően kiválasztott képzés szükséges Lemorzsolódás a képzésről- motiváltság erősítése

Szükséges erőforrások Pályázati forrás, humán erőforrás

85

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Intézkedés címe:

II. A gyermekek esélyegyenlősége

1.Kevés az adat a HH és HHH gyermekek helyzetéről, Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

2. Drogfogyasztás felbukkanása, fiatalkori bűnelkövetés gyakoribbá válása, 3. Szocializációs és tanulási hátrányok, 4. Elszegényesedés jelei, egészségtelen táplálkozás. HH és HHH gyermekek iskolai eredményeiről és tanórán kívüli tevékenységükről készüljön összehasonlító elemzés, A fiatalkorú bűnelkövetők számának csökkentése, A gyermekek változatosabb táplálkozása, Ne növekedjen a gyermekek életszínvonala közötti különbség. 1. Jelzőrendszer fejlesztése, 2. Figyelemfelkeltő előadások szervezése, 3. Napközi otthonok, iskolaotthonok, kollégiumok megszervezése, 4. Zeneoktatás bevezetése, 5. Élelmiszer segélycsomagok osztása. Felelős: Boldva község polgármestere SZ.K.Á. Általános Iskola igazgatónője, Mesevár Napközi Otthonos Óvoda vezetője, Családgondozók, Gyermekvédelmi felelős. Civil szervezetek, egyház 1. HH és HHH gyermekek iskolai eredményeiről és tanórán kívüli tevékenységükről készüljön összehasonlító elemzés - 2014 szeptemberétől folyamatos 2. A fiatalkorú bűnelkövetők számának csökkentése - 2013 áprilisától folyamatos 3. Szocializációs és tanulási hátrányok - 2016. augusztus 4. A gyermekek életszínvonala közötti különbség csökkentése - 2016. augusztus

A szolgáltatásban részesülő gyermekek száma, Rendőrségi bejelentések számának csökkenése, Jelzések számának a csökkenése a Gyermekjóléti szolgálat felé, Az ellátott gyermekek tanulmányi eredményeinek javulása, Emelkedő életszínvonalú családok/gyermekek száma. Lemorzsolódás a képzésről- motiváltság erősítése, Segélyszervezetek adományozási kedve csökkent a törvényi változások miatt pályázások

Szükséges erőforrások Humánerőforrás, pályázati forrás

86

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Intézkedés címe:

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

III. A nők esélyegyenlősége 1. Az alacsony iskolai végzettségű nők a munkaerő-piacon nem tudnak elhelyezkedni, 2. A gyermeküket egyedül nevelő nők gazdaságilag (és jogilag is) ki vannak szolgáltatva, 3. A nők elleni erőszak, 4. Nincs nemekre érzékeny adatgyűjtés. Az oktatás és a képzés területén a hozzáférés esélyének javítása, A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének javítása, valamint az esetleges diszkrimináció csökkentése, A közösségi viszonyok, a helyi közélet fejlesztése, Nemekre érzékeny adatgyűjtés.

1.A nők szükségleteihez jobban alkalmazkodó pedagógiai folyamat kialakítása, lemorzsolódás csökkentése, 2.Közösségi szociális munka módszereinek alkalmazása, 3. Elérhető óvodai, napközi otthonos ellátás, 4. Beteg gyermeket ápoló szülők támogatása/helyettesítése stb., 5. Az érintett szakterületek munkatársainak rendszeres gender-szemléletű tovább- és átképzése, 6. A kötelező adatszolgáltatások áttekintése, széleskörű bővítése.

Résztvevők és felelős

Boldva község polgármestere Boldva település jegyzője Szociális Alapszolgáltató Központ intézményvezetője

Partnerek

Civil szervezetek, egyház

Határidő(k) pontokba szedve

Az oktatás és a képzés területén a hozzáférés esélyének javítása – 2016. augusztus, A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének javítása, valamint az esetleges diszkrimináció csökkentése – 2015. július, A közösségi viszonyok, a helyi közélet fejlesztése – 2015. december, Nemekre érzékeny adatgyűjtés – 2015. december.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Az intézkedések által a szolgáltatásokba bevont nők száma, A szolgáltatások által érintett csonka családok száma /év, A továbbképzésbe bevontak száma, Adatbázis.

Az adatgyűjtés során nem kapunk hiteles válaszokat- bizalmi kapcsolatok kiépítése A humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása pályázással

87

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Intézkedés címe:

IV. Az idősek esélyegyenlősége

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

1.Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők megélhetése, 2. A fokozott elmagányosodás, 3. Áldozattá válás.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők megélhetése biztosított legyen, A z idősek bevonása a közösségi életbe, Az idősek biztonságérzetének fokozása.

A családsegítő szolgálat felmérést készít és konzultál a Szociális Bizottsággal, együtt döntenek az ellátásról - 2013 augusztusától folyamatos, Tagok toborzása, Idősek számára közösségi programok szervezése - 2013-tól folyamatos, Polgárőrség fokozott járőrözése, veszély esetén riaszthatósága, elérhetősége 2015. december, Személyi riasztó készülékek beszerzésének elősegítése - 2014. december. Boldva község polgármestere, Polgárőr Egyesület vezetője, Szociális Alapszolgáltató Központ intézményvezetője, Szociális Bizottság vezetője

Partnerek

Civil szervezetek, egyház

Határidő(k) pontokba szedve

A családsegítő szolgálat felmérést készít és konzultál a Szociális Bizottsággal, együtt döntenek az ellátásról, Tagok toborzása, Idősek számára közösségi programok szervezése, Polgárőrség fokozott járőrözése, veszély esetén riaszthatósága, elérhetősége, Személyi riasztó készülékek beszerzésének elősegítése.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Javuló életszínvonalú nyugdíjasok száma, Az érdeklődési körüknek megfelelő programok száma, A személyi riasztó készülékek száma.

Az idős emberek izoláltságuk miatt bizalmatlanok - megfelelő személyes kapcsolatok kiépítése

Szükséges erőforrások Humánerőforrás, önkormányzati költségvetés, pályázati források

88

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Intézkedés címe:

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1. A településen fogyatékossággal élők létszámára, a fogyatékosság formájára és mértékére pontos adat nem áll rendelkezésre, 2. A fogyatékossággal élő személyek napi megélhetési gondokkal küzdenek, többszörösen veszélyeztetettek, 3. Középületek akadálymentesítése hiányos, 4. A mozgásukban erősen korlátozott személyek szűrőprogramokra történő eljutása nem mindig lehetséges. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése az önkormányzat döntéshozatalában, A fogyatékkal élők életkörülményeinek a javítása, Középületek komplex akadálymentesítése (orvosi rendelő), Fogyatékkal élők hozzáférése a közszolgáltatásokhoz.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

1.A célcsoportot támogató civil szervezetekkel együttműködésben pontos felmérés készítése a célcsoport demográfiai mutatóiról, lakhatási körülményeiről, megélhetési problémáiról, 2. Igényfelmérés készítése az általuk igénylendő szolgáltatásokról. A házi segítségnyújtás és a nappali ellátási formák bővítése a civil szervezetek bevonásával 3. A Településfejlesztési tervben alapelvként szükséges megjelentetni – és ezáltal minden vonatkozásban érvényesíteni – az egyenlő esélyű hozzáférést, akadálymentesítést, 4. A szociális ellátórendszerrel, együttműködve elő kell segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűréseken.

Résztvevők és felelős

Boldva község polgármestere, Szociális Alapszolgáltató Központ intézményvezetője

Partnerek

Civil szervezetek, egyház

Határidő(k) pontokba szedve

Pontos felmérés készítése a célcsoport demográfiai mutatóiról, lakhatási körülményeiről, megélhetési problémáiról - 2014. december, Igényfelmérés készítése a fogyatékkal élők igényeiről - 2015. december, Komplex akadálymentesítés - 2014. december, Szűrővizsgálatok - 2015. december.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

1 db adatbázis, Nappali ellátásban, Házi segítségnyújtásban új férőhelyek száma, Komplex akadálymentesített középületek száma, Szűrővizsgálatok száma.

A fogyatékkal élők családjai elzárkózhatnak, ezt megfelelő kommunikációval és a bizalmon alapuló személyes kapcsolatokkal lehet kompenzálni.

Szükséges erőforrások Humánerőforrás, önkormányzati költségvetés, pályázati források 89

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A

B

Intézke- Az intézkedés címe, A helyzetelemzés dés megnevezése következtetéseiben feltárt sorszáma esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

E

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés Az intézkedés összhangja egyéb tartalma stratégiai dokumentumokkal

F

G

H

I

J

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1.

Az alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek munkába állásának támogatása

2.

A szakképzetlen munkanélküliek munkába állásának támogatása

3.

A mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatási esélyeinek növelése értékteremtő munkavégzésre.

4.

A pályakezdő fiatalok munkába állásának támogatása

Az alacsony iskolai végzettségű és szakképzetlen munkanélküliek elhelyezkedésére a munkaerő piacon minimális az esély, szükség van egyéb támogatásra.

Oktatás, foglalkoztatás

Szükséges annak az elősegítése, hogy ne csak a szakképesítést nem igénylő munkákra alkalmazzák a célcsoportot.

Az egyenlő bánásmód érvényesítése az önkormányzati intézményekben foglalkoztatás terén

A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma és a piacképes tudás befolyásolja.

A foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása

Felnőttképzés keretében az általános iskola elvégzését támogató intézkedések Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Akcióterv (KET) Boldva község Önkormányzatának költségvetése

Boldva község Önkormányzatának költségvetése

Felnőtt szakképzés a hiányszakmában A hiányzó helyi szolgáltatások kialakításához szükséges humán kapacitás biztosítása (romák előnybe részesítése a közfoglalkoztatási terv kialakításánál) A fiatalok az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetét megkönnyítő programok

A létrejött tartós munkahelyek száma 2013-től szeptemberétől Boldva Község folyamatos Önkormányza tának polgármestere

Edelényi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége

2013 szeptemberétől folyamatos

A felnőttképzés keretében a hiányszakmákban szakképesítést szerzettek száma A közszolgáltatásokban létrejött új munkahelyek száma a közfoglalkoztatási terv alapján 2014től évente

A programok száma A programokon részt vevők száma

Humán - és technikai kapacitásbővít és pályázással

Adottak a szükséges feltételek

Amíg a közfoglalkoztat ás törvényileg biztosított

A pályázatok által elvárt Humán - és fenntarthatósá technikai kapacitásbővít gi szempontok és pályázással alapján

90

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A

B

Intézke- Az intézkedés címe, A helyzetelemzés dés megnevezése következtetéseiben feltárt sorszáma esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés Az intézkedés összhangja egyéb tartalma stratégiai dokumentumokkal

E

F

G

H

I

J

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

A létrehozott új programok száma.

Pénzügyi, pályázati források Humán erőforrás biztosítása

Pályázatok által elvárt fenntarthatósá gi szempontok alapján

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

4. folytatása

Azonban ma a munkaerőpiac elvárása nemcsak erre korlátozódik, hanem a különböző személyes kompetenciákra. Ezeket a kompetenciákat a fiatalok családi és szociokulturális háttere jelentős mértékben meghatározza.

5.

Az egészség megóvása, A preventív előfeltételeiA lakosság egészségi módszerek nek biztosítása állapota romlik. A elterjesztése. mellett a Szociális prevenciós és Egészségre nevelő prevenciós és a Szolgáltatásterve szűrőprogramokban a és szűrőprogramo zési Koncepciója lakosság részvétele nem szemléletformáló kon történő teljes körű. programok részvételi bővítése. arány növelése.

6.

Az egészségügyi ellátórendszer kiszélesítése

Sportolási lehetőségek fejlesztése a jó egészségi állapot fenntartására

az esetleges diszkrimináció csökkentése.

Sport rendezvényeken való A lakosság körében nem részvétel elterjedt a rendszeres növelése mozgás, az egészség IKSZT munkaterv Prevenciós, megóvása, a betegségek szűrőprogramo megelőzése. kon való részvétel szorgalmazása

bővítése

Családi vetélkedők, akadályversenyek városi szinten– utcák, lakóközösségek körében. Ifjúsági tömegsport fejlesztése.

91

Edelényi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége

Boldva Község Önkormányza tának polgármeste2015. re december Védőnők

A szűrőprogramok lakossági igénybe vételének a növekedése/év.

IKSZT vezető Boldva Község Önkormányza ta SZ.K.Á. Általános Iskola Művelődési ház

A tömegsport rendezvények 2013 száma/év szeptemberét A lakossági rész ől folyamatos vétel mértéke fő/esemény

Az önkormányzat éves költségvetésében a civil szervezetek rendezvényeinek támogatásakor kiemelten kezeli a tömegsportot

A civil szervezetek működési és pályázati támogatottságának függvénye

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A

B

Intézke- Az intézkedés címe, A helyzetelemzés dés megnevezése következtetéseiben feltárt sorszáma esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés Az intézkedés összhangja egyéb tartalma stratégiai dokumentumokkal

E

F

G

H

I

J

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

II. A gyermekek esélyegyenlősége

1.

2.

A veszélyeztettet gyermekek folyamatos növekedésének megállítása, a HH-s és HHH-s gyermekek mielőbbi kiszűrése

A fiatalok elkövetővé, áldozattá válásának elkerülése

HH és HHH gyermekek kompetencia HH és HHH gyermekek eredményeiről iskolai eredményeiről és és egyéb tanórán kívüli tevékenységük tevékenységükről nincs ről, összehasonlító elemzés. helyzetükről készüljön elemzés.

Drogfogyasztás felbukkanása, fiatalkori bűnelkövetés gyakoribbá válása.

Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Akcióterv (KET) Pedagógiai Program, Intézményi munkatervek

Boldva Község Bűnmegelőzési koncepciója, A fiatalkorú bűnelkövetők számának csökkentése.

Pedagógiai Program A már elkezdődött TÁMOP-5.6.1.B12/1 pályázat

A kötelező adatszolgáltatások, statisztikák áttekintése. A jelzőrendszer fejlesztése, erősítése.

A gyermekek felkészítésében a helyi társadalom, a lakosság és a civil szervezetek nagyobb mértékű bevonása a civil szervezetek közreműködésével, a szabadidős programok bővítése. Figyelemfelkeltő előadások a kortárs erőszakkal, illetve a családon belül a gyermekekre irányuló

92

SZ.K.Á. Általános Iskola igazgatónője Mesevár Napközi Otthonos Óvoda vezetője Családgondozók Gyermekvédelmi felelős

SZ.K.Á. Általános Iskola igazgatónője Mesevár Napközi Otthonos Óvoda vezetője Családgondozók Gyermekvédelmi felelős

2014-től Nő a HH-s és HHH- Humán szeptemberés tanulók iskolai erőforrás től sikeressége biztosítása folyamatos

2013 áprilisától folyamatos

Rendőrségi bejelentések számának csökkenése, Jelzések számának a csökkenése a Gyermekjóléti szolgálat felé.

Pénzügyi, pályázati források, Humán erőforrás biztosítása

Évente felülvizsgálva

Pályázatok által elvárt fenntarthatósági szempontok alapján.

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A

B

Intézke- Az intézkedés címe, A helyzetelemzés dés megnevezése következtetéseiben feltárt sorszáma esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

E

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés Az intézkedés összhangja egyéb tartalma stratégiai dokumentumokkal

F

G

H

I

J

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

2016. augusztus

A szolgáltatásban részesülő A humán, gyermekek száma; pénzügyi és technikai Az ellátott feltételek gyermekek biztosítása tanulmányi pályázással eredményeinek javulása

II. A gyermekek esélyegyenlősége

2. folyt.

3.

Szocializációs és tanulási hátrányok kezelésére irányuló program

Megerősíteni a szocializációs és tanulási hátrányok kezelését szolgáló iskolán kívüli szolgáltatásokat minden korcsoportban, különös tekintettel azok számára, akik nem megfelelő lakókörnyezetben élnek.

Egyenlő esélyt teremteni a tanuláshoz, a tudás megszerzéséhez. Tehetséggondo zás.

Pedagógiai Program Intézményi munkaterv

erőszakkal kapcsolatban. Szülő, iskola, környezet együtt odafigyelése, jelzőrendszer működtetése, felvilágosítás a helyi körzeti megbízottal közösen. Az alsó tagozatosok számára egész napos iskola, napközi otthon, iskolaotthon, stb.), amelyek az otthoni tanulásra kevésbé alkalmas családi környezet helyett biztosítják a megfelelő feltételeket a felkészüléshez, sőt lehetőség szerint a szabadidős tevékenységhez is, zeneoktatás. Kollégiumi ellátás a nem megfelelő lakókörnyezetben élő középfokú

93

Boldva község polgármestere SZ.K.Á. Általános Iskola igazgatónője IKSZT vezető

A pályázatok által elvárt fenntarthatósá gi szempontok

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A

B

Intézke- Az intézkedés címe, A helyzetelemzés dés megnevezése következtetéseiben feltárt sorszáma esélyegyenlőségi probléma megnevezése

E

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés Az intézkedés összhangja egyéb tartalma stratégiai dokumentumokkal

F

G

H

I

J

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

2016. augusztus

Emelkedő életszínvonalú családok/gyermekek száma.

Pályázati források

A pályázatok által elvárt fenntarthatósági szempontok.

Az intézkedések által a szolgáltatásokba bevont nők száma.

A humán, pénzügyi és technikai feltételek biztosítása pályázással

A pályázatok által elvárt fenntarthatósá gi szempontok alapján

II. A gyermekek esélyegyenlősége oktatási intézménybe járó gyermekek esetén, akik családi körülményeik miatt otthon nem tudnak tanulni.

3. folytatá sa

4.

A gyermekszegénység mérséklése

Elszegényesedés jelei, egészségtelen táplálkozás.

Jelzések továbbítása a segítséget nyújtani tudó szervek felé, ruhagyűjtés, adományozások megszervezése, csereakciók szervezése. EU-s élelmiszer segélycsomagokra pályázás.

A gyermekek változatosabb táplálkozása, Ne növekedjen a gyermekek életszínvonala közötti különbség.

SZ.K.Á. Általános Iskola igazgatónője Mesevár Napközi Otthonos Óvoda vezetője Családgondozók Gyermekvédelmi felelős egyház képv.

III. A nők esélyegyenlősége

1.

Az alacsony iskolai végzettségű nők munkába állásának támogatása

Az alacsony iskolai végzettségű nők a munkaerő-piacon nem tudnak elhelyezkedni, számukra a közfoglalkoztatás az egyetlen esély a munkavégzésre.

Az oktatás és a képzés területén a hozzáférés esélyének javítása.

Boldva Község Költségvetési Koncepciója

A nők szükségleteihez jobban alkalmazkodó pedagógiai folyamat kialakítása, lemorzsolódás csökkentése.

94

Boldva község 2016. polgármesteaugusztus re

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A

B

Intézke- Az intézkedés címe, A helyzetelemzés dés megnevezése következtetéseiben feltárt sorszáma esélyegyenlőségi probléma megnevezése

2.

A gyermeküket egyedül nevelő nők gazdasági és jogi kiszolgáltatottságának csökkentése

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés Az intézkedés összhangja egyéb tartalma stratégiai dokumentumokkal

A foglalkoztatásh oz való A gyermeküket egyedül hozzáférés nevelő nők gazdaságilag esélyének (és jogilag is) ki vannak javítása, szolgáltatva. valamint az esetleges diszkrimináció csökkentése;

Boldva Község Önkormányzatának Költségvetése

E

F

G

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét ak határideje mérő indikátor(ok)

Közösségi szociális munka módszereinek Boldva alkalmazása, település jegyzője elérhető óvodai, Szociális napközi otthonos 2015. július Alapszolgáltaellátás, tó Központ Beteg gyermeket intézményvez etője ápoló szülők

H

A szolgáltatások által érintett csonka családok száma /év

I

J

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

A humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása pályázással

A pályázatok által elvárt fenntarthatósá gi szempontok alapján

támogatása/helye ttesítése stb.

III. A nők esélyegyenlősége

3.

A nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátások - mint pl. az A nők elleni egészségügy (főképp erőszak védőnők, házi orvosok), áldozataival a szociális ellátás foglalkozó (Családsegítő szolgálat, szervek hatékonyságának Gyermekjóléti szolgálat). a fokozása jogsegélyszolgálatok stb. – hatékonyságának fokozása szükséges.

A közösségi viszonyok, a helyi közélet fejlesztése.

Boldva Község Bűnmegelőzési koncepciója Boldva Község Önkormányzatának Költségvetése

Az érintett szakterületek munkatársainak rendszeres genderszemléletű tovább- és átképzése.

95

Boldva település jegyzője 2015. Szociális december Alapszolgáltató Központ intézményvez etője

A képzésbe bevontak száma

A humán, pénzügyi, feltételek biztosítása pályázással

AA pályázatok által elvárt pályázatok fenntarthatósá által elvárt gi szempontok fenntarthat alapján. ósági szempontok

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A

B

Intézke- Az intézkedés címe, A helyzetelemzés dés megnevezése következtetéseiben feltárt sorszáma esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

E

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés Az intézkedés összhangja egyéb tartalma stratégiai dokumentumokkal

F

G

H

I

J

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

2015. Boldva község december jegyzője

Rövid- és középtávú adatgyűjtés

Önkormányzat Kétévente humán adatfrissítéssel erőforrása

Szociális Alapszolgáltató Központ intézményvez 2013 augusztusától etője, folyamatos Szociális Bizottság vezetője

Javuló életszínvonalú nyugdíjasok száma.

Pénzügyi forrás

A programok száma

A humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítottak.

IV. A nők esélyegyenlősége

4.

Nemek szerinti adatgyűjtés minden szakterületen

Nemekre érzékeny adatgyűjtés, elemzések a következő területeken: Nincs nemekre érzékeny Foglalkoztatás, Közoktatás, adatgyűjtés szociális ellátás, egészségügyi ellátás, áldozatvédelem

Boldva Község Bűnmegelőzési Koncepciója Közfoglalkoztatási terv

A kötelező adatszolgáltatások áttekintése, széleskörű bővítése.

V. Az idősek esélyegyenlősége

1.

Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők felmérése, szociális ellátásokhoz való hozzájuttatása

2.

Elszigeteltség megelőzése. Idős klub, Népdalkör (helyi hagyományok) megtartása.

Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők megélhetése.

Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők megélhetése biztosított legyen.

A fokozott elmagányosodás.

A z idősek bevonása a közösségi életbe.

Boldva község Önkormányzatának Költségvetése

A családsegítő szolgálat felmérést készít és konzultál a Szociális Szociális BizottSzolgáltatásterve sággal zési Koncepció

IKSZT program

Tagok toborzása

96

Civil szervezetek vezetői, egyház képviselője

2013-tól folyamatos

Évente adatfrissítéssel

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A

B

Intézke- Az intézkedés címe, A helyzetelemzés dés megnevezése következtetéseiben feltárt sorszáma esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

E

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés Az intézkedés összhangja egyéb tartalma stratégiai dokumentumokkal

F

G

H

I

J

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

A humán, pénzügyi, feltételek biztosítása pályázással

A pályázatok által elvárt fenntarthatósá gi szempontok alapján.

humán és technikai erőforrások adottak

2 évente adatfrissítéssel

IV. Az idősek esélyegyenlősége

3.

Bűnelkövetők számára leginkább veszélyeztetett korosztály

Áldozattá válás

Az idősek biztonságérzet ének fokozása

Boldva Község Bűnmegelőzési Koncepciója

Polgárőrség fokozott járőrözése, veszély esetén riaszthatósága, elérhetősége. Személyi riasztó készülékek beszerzésének segítése.

Boldva község polgármestere, 2015. december Polgárőrség vezetője

A készülékek száma

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

1.

Adathiány pótlása

A településen fogyatékossággal élők létszámára, a fogyatékosság formájára és mértékére pontos adat nem áll rendelkezésre. Szükséges a naprakész nyilvántartásuk, a szolgáltatásokkal szembeni igényeik feltérképezése és magvalósításukra komplex program kidolgozása.

Az egyenlő bánásmód követelményén ek érvényesítése az önkormányzat döntéshozatalá ban, illetve az Szociális általa Szolgáltatásterve fenntartott zési Koncepció vagy támogatott intézményekben és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében.

A célcsoportot támogató civil szervezetekkel együttműködésbe n pontos felmérés készítése a célcsoport demográfiai mutatóiról, lakhatási körülményeiről, megélhetési problémáiról. Igényfelmérés készítése az általuk igénylendő szolgáltatásokról.

97

A Szociális Alapszolgáltat ó Központ intézményvez 2014. etője december Igazgatási előadó

1 db adatbázis

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A

B

Intézke- Az intézkedés címe, A helyzetelemzés dés megnevezése következtetéseiben feltárt sorszáma esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

E

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés Az intézkedés összhangja egyéb tartalma stratégiai dokumentumokkal

F

G

H

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés Az intézkedés megvalósításán eredményességét ak határideje mérő indikátor(ok)

I

J

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

2.

A fogyatékkal élő idős emberek életkörülményeinek javítása.

A fogyatékossággal élő személyek napi megélhetési gondokkal küzdenek, többszörösen veszélyeztetettek.

3.

A közintézmények A közintézmények nem biztonságos maradéktalanul megközelíthetősé akadálymentesek. gének teljessé tétele

4.

A prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk, szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk).

A mozgásukban korlátozott személyek támogatása az egészségügyi szűrővizsgálatok hozzáférésében

A fogyatékkal élők életkörülmény einek a javítása.

Középületek komplex akadálymentesítés.

Fogyatékkal élők hozzáférése a közszolgáltatás okhoz.

A házi segítségnyújtás és a nappali ellátási formák bővítése a A Szociális Szociális civil szervezetek Alapszolgáltat Szolgáltatásterve bevonásával 2015. ó Központ zési Koncepció december intézményvez A célcsoportot etője érintő nappali ellátás bővítése A Településfejleszté si tervben alapelvként Boldva Község szükséges Önkormányzatán Boldva község megjelentetni – ak költségvetése és ezáltal minden polgármester 2014. december e Település vonatkozásban rendezési terv érvényesíteni – az egyenlő esélyű hozzáférést. A szociális ellátórendszerrel, együttműködve elő kell segíteni, hogy a Boldva község 2015. fogyatékkal élők is polgármester december minél nagyobb e számban részt vegyenek az egészségügyi szűréseken.

98

új férőhelyek száma

A humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása pályázással.

A pályázatok által elvárt fenntarthatósá gi szempontok alapján.

Komplex pénzügyi akadálymentesítet feltételek t középületek biztosítása száma

A szükséges módosítások éves felülvizsgálatával

Pénzügyi, Tejesen akadálymentesítet Pályázati források t középületek Humán száma. erőforrás

A pályázatok által elvárt fenntarthatósá gi szempontok alapján.

3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi a megvalósítás előkészítését, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplővállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak 99

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban is ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

100

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Csabai Gyula polgármester felel: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: -

a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen a HEP Fórum összehívása és működtetése.

101

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

102

103

104

Boldva Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja

105

106