Helyi Esélyegyenlőségi Program Bánk Község Önkormányzata 2013. július 5.
Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06‐1‐882‐3454 email:
[email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01‐0790‐04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ...............................................................................................3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 7 Célok ............................................................................................................................................................ 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)............................................. 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................. 9 2. Stratégiai környezet bemutatása........................................................................................... 10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 31 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége......................................................................................... 43 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 48 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 54 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása.................................................................................. 57 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 57 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 59 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 59 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 59 A beavatkozások megvalósítói.................................................................................................. 60 Jövőképünk ...................................................................................................................................... 61 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 61 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)............................................................................................................................................................ 74 3. Megvalósítás................................................................................................................................... 75 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 75 A megvalósítás folyamata .......................................................................................................... 75 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................... 76 Nyilvánosság.................................................................................................................................... 76 Érvényesülés, módosítás ............................................................................................................ 77 4. Elfogadás módja és dátuma..................................................................................................... 78
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Bánk Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Bánk falut 1405‐ben említik először az írott források. Bánk a Váctól északra irányuló utak közül a legfontosabb kereskedelmi útnak volt állomása, ahonnan legalább ötfelé ágazva érte el az út Dejtár és Gyarmat között az Ipoly vonalát. Innen részben Losonc, részben Palojta, részben Korpona és a bányavárosok irányában haladt tovább. Bánk azon az útvonalon helyezkedett el (Bánk ‐ Petény ‐ Agárd ‐ Vác), amelyben a kereskedők mentesültek a távolabban fekvő vámhelyek látogatása alól. 1506‐ban Terjéni Radnót György, 1542‐ben Balassa Zsigmond birtoka volt, 1549‐ben már a töröknek adózott. A XVI. században a település elnéptelenedett. 1644 és 1684 között az egyházi tizedet szolgáltató falvak között szerepel, de csak a XVIII. század elején (172) szerveződik ismét községgé. Az 1686‐ban a divényi uradalom tartozékai között felsorolt Bánk pusztát már a XVIII. sz. végétől elkezdte újratelepíteni akkori ura, Zichy Ádám. A Túróc megyéből hozott lutheránus szlovák jobbágyok mellett, Hont megye szlovák falvaiból 13 szökött jobbágycsalád érkezett Bánkra. A XVIII. sz. végére a betelepítések és beköltözések megnövelték Bánk lakosságát. Az 1784 ‐ 1787 évi első magyarországi népszámlálás 541 főt regisztrált. Az új telepesek révén a falu vallása is és a nyelve is megváltozott, a szlovák nyelv általánossá vált. 1885‐ig csak szlovákul tanítottak, azután a tanítás nyelve szlovák és magyar lett. Az evangélikus vallású népesség megnövekedése új templom építését tette szükségessé, amely 1791‐ben épült fel. A régi templom romjai a községen kívül, az evangélikus temető mellett a XX. sz. elején láthatóak voltak. A két világháború között Bánkon agyagbánya telep működött, ahol tűzálló agyagot bányásztak. A „ Nógrád vármegye községei” szerint az evangélikus temetőben egy régi templom alapfalai láthatók. A temető mellett lévő dűlőt a nép „Templom mögötti” dűlőnek nevezi. A hagyomány szerint eredetileg itt állott a helység, s a templom a reformátusok birtokában volt, de a hódoltság alatt a törökök a templomot és a helységet elpusztították. Már itt említést tesznek egy 26 k. hold nagyságú halastóról. Bánk Nógrád megye délnyugati felében a Cserhát ‐ vidék nyugati szélén, a Börzsöny és a Cserhát találkozásánál fekvő szlovák nemzetiségi község. A fővárostól 60 km‐re, Rétságtól 5 km‐re található. A község a 2115 sz. Bánk ‐ Galgaguta összekötő út kapcsolja be a közúti forgalomba. A község közigazgatási területét a 2. sz. Vác ‐ Parassapuszta és a 22. sz. Salgótarján ‐ Érsekvadkert összekötő út is érinti kis mértékben. A Romhány ‐ Diósjenő vasúti szárnyvonal is keresztülhalad a község területén. A községen
1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
3
folyik keresztül a Bánki patak, valamint a Lókos patak. A község közigazgatási területe 990 ha, ebből a belterület 80 ha. A község belterületének egy része lakóterület (kb. 46 ha), másik része hétvégi házas üdülőterület (kb. 34 ha). A lakóterületen 261 db lakóépület van. A település állandó lakossága 667 fő. Bánk község Rétság vonzáskörzetéhez tartozik. A község alapfokú ellátása részben helyben biztosított: 50 férőhelyes óvoda, polgármesteri hivatal, orvosi rendelő, posta, könyvtár, élelmiszer üzletek, vendéglátó egységek találhatók. Az általános iskola megszűnt, a gyerekek a környező településekre, elsősorban Rétságra és Romhányba járnak. A közlekedés a szomszédos településekkel (Rétság, Romhány, Felsőpetény) megfelelő, valamint Balassagyarmat és Vác is viszonylag könnyen elérhető tömegközlekedéssel, illetve személygépkocsival. A vasúti közlekedés 2007. márciusában megszűnt a Bánkot érintő Diósjenő és Romhány vasútvonalon. A község vezetékes ivóvízellátása mind a lakóterületen, mind az üdülőterületen megoldott. A községben a lakóterületen kiépült a szennyvízhálózat. A 2011. évi KSH adatai alapján a lakások 73 %‐a a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt. A szennyvíztisztító telep Bánkon működik, a belterülettől K‐re (teraszos, kazettás szennyvíztisztító telep ‐ 048 hrsz.). Bánk község szemételszállítása jelenleg megoldott, heti egy alkalommal kerül elszállításra a Nógrádmarcalban működő szeméttelepre, valamint a szelektív hulladékgyűjtés a község két pontján elhelyezett hulladékgyűjtő szigetek útján valósul meg. A községben mind a lakóterületen, mind az üdülőterületen a villamos energia ellátás megoldott. A lakó‐ és üdülőépületek 100 %‐a villamos energiával ellátott. A vezetékes gáz kiépült a község lakóterületi részén, a lakások 73 %‐a vezetékes gázzal ellátott. PB gázcsere telep magánháznál működik. A kiépített távközlési hálózat kielégíti a kor igényeit. Az önkormányzati belterületi utak teljes hossza 10 km. Az úthálózat teljes egészében szilárd burkolatú, folyamatosan megújult. A település közparkjai és rekreációs, környezeti értékkel rendelkeznek Bánk 1991‐től önálló település, a korábbi években Rétság településhez tartozott. A különválás fő oka az volt, hogy 1991‐ben a Bánki‐tó vízminősége úgy megromlott, hogy fürdésre alkalmatlanná vált. A lakóövezet szennyvíz csatorna hálózatának kiépítése javított a tó vízminőségén, de szükséges volna az üdülőövezet csatornázása is. Bánk Község Önkormányzata feladatai között első helyen sorolja a tó rendbetételét, üzemeltetését. Az elmúlt években egyedi beavatkozással a vízminőséget viszonylag szinten tudták tartani, de a belső problémák fokozatosan növekedtek, ezért az iszapkitermelés és a komplett rehabilitáció halaszhatatlanná vált. Az Önkormányzat állami támogatás igénybevételével 2001 – 2002 évben megvalósította a Bánki‐tó rehabilitációját (iszapkotrás, partrendezés, tó bővítés), melynek eredményeként javult a tó vízminősége és a tó hosszú távon alkalmas lesz a jóléti (fürdési, üdülési ), rekreációs és horgászati funkciók ellátására. Bánk és a Bánki – tó regionális idegenforgalmi szerepkörrel rendelkezik, vonzáskörzete elsősorban Nógrád megye teljes területe, a szomszédos Pest megye, valamint a főváros, de országos ismeretsége napról napra növekszik. A Bánki‐tó a község DK‐i részén található. Napjainkra a tó környéke nagyobb mértében beépült. A terjeszkedő belterület mintegy körbeöleli a tavat. A 2005‐ben felújított Tó‐Strand valamint a tó partján működő kalandpark, bowling pálya, szabadtéri víziszínpad várja az ideérkező, szórakozást kereső turistákat. A Bánki tavon kialakított víziszínpadon minden évben június és augusztus között zajlik a Bánki Nyár rendezvénysorozat, nemzetiségi találkozókkal, hangversenyekkel, népzenei programokkal, szabadtéri színházi előadásokkal, filmvetítéssel, könnyűzenei koncertekkel. A Bánki ‐ tó a strandolás mellett horgászási lehetőséget is kínál. A település további nevezetessége a Szlovák Nemzetiségi Tájház, amelyben a helyi szlovákság múlt századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait láthatják az ide látogatók. A Bánk fölött 245 méter magasan emelkedő Török‐hegyről megcsodálhatjuk a település szépségét. A település működő helyi vállalkozások elsősorban az idegenforgalomra, az idegenforgalom köré épülnek. A községben több vállalati üdülő, panzió, szálloda, apartmanház, valamint kemping is működik, továbbá számos vendéglátó egység (étterem, pizzéria, büfé, stb.) üzemel. A helyi vállalkozások adnak munkát az itt élők egy részének, azonban az aktív keresők nagy része a környékbeli településeken (elsősorban Rétság, Vác, valamint Balassagyarmat) dolgozik. A település lakosságának egy része a mezőgazdasági művelésből él és elsősorban saját fogyasztásra, illetve értékesítésre is termelnek.
4
A 2011. évi népszámlálás során község lakosságának kb. 31 %‐a vallotta magát szlovák nemzetiségűnek. A településen Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat működik, amely a helyi szlovákok érdekképviselete, valamint a szlovákság hagyományainak ápolása, őrzése mellett aktívan részt vesz a helyi kulturális élet szervezésben. Bánkon a vízisportok mellett kiemelt szerepet játszik a helyi futball; a község csapata a megyei másodosztályban szerepel, felnőtt‐, valamint ifi csapata is van. A sportpálya (labdarúgópálya) külterületen helyezkedik el, kiépített öltözővel. A futball mellett a község túlsó oldalán működő salakpályán teniszezni lehet. Bánk község lakosságszáma évről évre csökken, a halálozások száma rendre meghaladja az élve születések számát. A népesség korösszetétele azt mutatja, hogy a 65 év feletti, valamint a 0‐14 éves nők aránya magasabb a férfiakénál. Bánk elöregedő település, az időskorúak száma magasabb a gyermekek számánál. A község népességmegtartó ereje gyengének mondható, mert az elvándorlások száma magasabb, mint a bevándorlások száma.
5
Ö reg edés i index (% ) 350,0% 300,0% 250,0% 200,0% 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% 2001
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
B elföldi vándorlás ok ‐ eg yenleg (fő) 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
‐5 ‐10 ‐15 ‐20 ‐25
6
Értékeink, küldetésünk A célcsoportokat érintő általános célkitűzések: Bánk Község Önkormányzat alapvető célja, hogy a településen érvényesüljön az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Általánosságban olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek • szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára, • biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, • kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, • támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. Az egyes célcsoportokat érintő célkitűzések: • A rászoruló családok napi megélhetési gondjainak enyhítésére (rendszeres szociális támogatás, alkalmi segély), tartós, illetve átmeneti kereseti lehetőségek biztosítására (pl.: közmunkaprogramok, befektetők keresése helyi vállalkozás létrehozására, stb.) irányulnak. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének hosszú távú javítása, a társadalmi hátrányaikat megalapozó és generációkon átívelő problémák (oktatás, lakáshelyzet megoldása, munkahelyteremtés) felszámolás. • A hátrányos helyzetű gyermekek részére különböző szociális ellátások, támogatások biztosítása (pl.: ingyenes étkezési lehetőség, tankönyvtámogatás, stb.). Minden gyermek számára elérhető nevelési‐oktatási, nappali ellátást nyújtó intézmény biztosítása, illetve a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak közreműködésével a gyermekek nevelési‐oktatási rendszerből történő kimaradásának megakadályozása. A családok szociális helyzetének, a gyermekekkel kapcsolatos problémák, nehézségek feltérképezése, gyorsan, hatékonyan megvalósítható megoldási javaslatok, tervek kidolgozása. • A községben élő hátrányos helyzetű nők társadalmi‐szociális hátrányainak, illetve az ehhez vezető okok feltérképezése, megoldási lehetőségek keresése. • A főként idős, beteg lakosok részére megfelelő szociális alapszolgáltatások folyamatos, zavartalan biztosítása, az igénybe vehető szociális ellátásokról, támogatásokról részletes, érthető tájékoztatás. Bizonyos időszakonként fórum szervezése az idősek ellátásában résztvevő szervezetek, szakszolgálatok szakemberei részére, az esetleges problémák, megoldásra váró feladatok, nehézségek feltérképezése, javaslatok, vélemények megvitatása. • Az önkormányzati fenntartású közintézmények teljes akadálymentesítése a jogszabályi előírások figyelembevételével. Az Önkormányzat vállalja, hogy kiemelten kezeli és lehetőség szerint támogatást, nyújt minden akadálymentesítést célzó pályázathoz. • A község lakossága számára, olyan ismertető anyagok készítésének, lakossági tájékoztató fórumok, valamint más típusú programok, rendezvények támogatása, segítése, melyek előmozdíthatják az esélyegyenlőségi program célcsoportját jelentő emberek kedvezőbb társadalmi integrációját, és szemléletváltást eredményezhet a lakosság minden szegmensénél.
7
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Bánk település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés‐értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét.
8
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia, Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia, Idősügyi Nemzeti Stratégia, Európai Fogyatékosságügyi Stratégia 2010‐ 2020. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Bánk Község Önkormányzata Képviselő‐testületének 4/2009. (III.27.) önkormányzati rendelete szabályozza a szociális ellátások rendjét. Ez a helyi rendelet tartalmazza többek között az aktív korúak ellátása, a méltányossági ápolási díj, az átmeneti segély, a temetési segély, a méltányossági közgyógyellátás, a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás jogosultsági feltételeit. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy községünkben olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A rendeletben a törvényi előírásokon foglaltakon túl az önkormányzat helyi támogatási formákat is meghatároz (pl. idősek karácsonyi támogatása). A tanulók támogatása érdekében önkormányzat hosszú évek óta részt vesz a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatban. A gyermekvédelem helyi szabályait a Bánk Község Önkormányzata Képviselő‐testületének 11/2005. (X.14.) önkormányzati rendelete foglalja magában. A rendelet szabályozza a rendszeres, valamint rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, továbbá a gyermekjóléti alapellátások feltételrendszerét. A képviselő‐testület 9
minden évben ún. beiskolázási segéllyel támogatja a nappali tagozaton tanulmányokat folytató tanulókat, diákokat, illetve hozzájárul az általános iskolás gyermekek utazási költségeihez tekintettel arra, hogy a településen nem működik általános iskola. A fiatalok helyben maradása, illetve a település vonzóbbá tétele érdekében az önkormányzat helyi lakáscélú támogatást nyújt a községben lakást építő, vásárló, illetve lakást felújító bánki lakosok részére. A lakáscélú helyi támogatás célja a rászoruló bánki lakosok Bánk községben történő lakáshoz jutásának támogatása. A támogatás kamatmentes kölcsön, valamint vissza nem térítendő támogatás formájában igényelhető. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A Képviselő‐testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi.
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A Bánk Község Önkormányzatának 2011‐2015. közötti ciklusra szóló gazdasági programja, minden részterületén pozitív diszkriminációban részesíti a valamilyen okból hátrányos helyzetűeket. • A program célja, hogy Bánk olyan község legyen ahol • a lakossági szolgáltatások biztonságosan, egyre magasabb szinten működnek, • minden lakónak és üdülőingatlan tulajdonosnak lehetősége legyen a kommunális infrastruktúra (egészséges vezetékes ivóvíz, környezetkímélő szennyvízelvezetés és tisztítás, rendszeres szemétszállítás és környezetbarát kezelés, szilárd burkolatú utak, stb.) igénybevételére, • a családok megfelelő lakáskörülményekkel rendelkeznek, melyhez a meglévő jövedelemkülönbséget mérséklő támogatási rendszer kapcsolódik, • minden rászoruló számára elérhető az egészségügyi és szociális ellátás alapfokon, • az óvoda intézményünk oktatási programja lépést tart a változó, bővülő tudásanyaggal, valamint az oktatási intézmény egyre jobb feltételekkel rendelkezik, • megfelelő intézményi tér áll a kulturális, közművelődési, szabadidő eltöltési, sportolási igények kielégítésére, a civil kezdeményezések, szerveződések anyagi és erkölcsi támogatásban részesülnek vállalásuk kibontakoztatásához, • a környezetvédelem, a természeti és épített környezet megóvása alapérték, • a gazdasági vállalkozások nyereségesen, munkahelyet megtartva és bővítve működnek, a községlakók jövedelemteremtő képességét javítják, • a helyi közigazgatás ügyfélközpontú, problémamegoldó • meglévő természeti adottságokat kihasználva,a Bánki Tó értékeit kiegészítve vonzó programokkal gazdag az idegenforgalom, egyre több magyar és külföldi turista, egyre több napot tölt el Nógrád Megye feladatellátási, intézményhálózat‐működtetési és köznevelés‐fejlesztési terve 2013‐2018.: Bánk község a rétsági tankerülethez tartozik. A tankerületben az alapfokú oktatás biztosítása megoldott. A bánki gyermekek – tekintettel arra, hogy a településen működő általános iskola 1997‐ben bezárt – a romhányi, illetve a rétsági általános iskolába járnak. A településen élő általános iskolás gyermekek (33 fő) 15%‐a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nem él a községben. A rétsági tankerületben 13 intézmény 15 feladatellátási helyén 1618 gyermek vesz részt általános iskolai oktatásban. A tankerületben a tanulók 2,8 %‐a integráltan oktatott sajátos nevelési igényű. A hátrányos helyzetűek aránya 34,2 %, A halmozottan hátrányos helyzetűek aránya tankerületi szinten 9 %. 476 fő, a 10
tanulók majdnem 30 %‐a bejáró. Legtöbben Teresére, Romhányba, Nógrádsápra és Rétságra járnak más településekről. A tankerületben 4 feladatellátási helyen csak 1‐4.évfolyam működik (Berkenye, Felsőpetény, Keszeg, Tolmács). Az összesen 94 osztályból ezen 4 iskolában van 6 összevont tanulócsoport. A tankerület legnépesebb iskolája a rétsági 236 fővel. A községek közül 150 főt meghaladja a tanulók száma Romhányban, Diósjenőn és Nagyorosziban. Legkevesebben a csak alsó tagozatos iskolákban tanulnak. Az 1‐ 8. évfolyamos iskolák közül a legalacsonyabb létszámú a nőtincsi, melynek tanulólétszáma nem éri el a 100 főt. Helyi építési szabályzat Bánk Község Önkormányzata Képviselő‐testületének 7/2003.(IV.24.) önkormányzati rendelete szól a helyi építési szabályzatról (HÉSZ), amely magában foglalja a településrendezési, településszerkezeti, valamint településfejlesztési tervet. A helyi építési szabályzat határozza meg a település részeinek funkcióját, a területek felhasználási lehetőségeit, az ingatlanok közművekkel történő ellátását. A szabályzat alapján az önkormányzat meg tudja határozni, hogy melyek azok az önkormányzati tulajdonú beépítésre szánt területek, amelyeket ipari‐gazdasági célra el lehet adni, illetve amelyeket beruházási célra fel lehet használni. A szabályzat alapján megállapítható a község egyes területeinek közműellátottsága, mely alapján az önkormányzat fel tudja mérni, hogy mely településrészek szorulnak esetleges fejlesztésre, milyen pályázati, fejlesztési célokat kell kitűznie, illetve ezekhez megfelelő forrásokat keresnie. Költségvetés Bánk Község Önkormányzata Képviselő‐testületének 3/2013.(II.15.) önkormányzati rendelete szabályozza a település 2013. évi költségvetését, amely tartalmazza az önkormányzat fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához, a szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz kapcsolódó előirányzatokat, az egészségügyi és oktatási feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat, egyszóval az adott gazdasági évre vonatkozó pénzügyi hátteret megteremti, amely az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatinak megvalósítását lehetővé teszi. Bánk Község Önkormányzat 2014‐2020. közötti időszakra vonatkozó fejlesztési terve: • Szennyvíztelep korszerűsítése • Üdülőövezet csatornázása a tó vízminőségének védelme érdekében • Víziszínpad lelátójának (nézőtér) fedése a szabadtéri rendezvények, az időjárási viszontagságokkal szembeni védelem miatt • Szabadtéri strand felújítása • A tó körüli fejlesztési projekt megvalósítása az ide látogató turisták üdülési feltételeinek javítása és a környezet megóvása érdekében • A Bánki‐Nyár rendezvénysorozat 3 évtizedes történetének szinten tartása • Belterületi önkormányzati utak felújítása, külterületi önkormányzati tulajdonú földutak karbantartása 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása • Az óvodai nevelést Tolmács Község Önkormányzatával létrehozott társulás formájában valósítja meg az önkormányzat, az óvodai nevelés helyileg Tolmács‐Bánk Óvoda Törpe Tagóvodájában biztosított. • Az orvosi ellátás – körzeti házi‐ és gyermekorvos útján ‐ heti négy alkalommal biztosított helyben (ebből 3 alkalom felnőtt orvosi, egy alkalom gyermekorvosi rendelés), a hét többi napján az orvosi ellátás a községtől 5 km‐re lévő Rétság városban működő járóbeteg szakellátó központban vehető igénybe, ahol nem csak általános, hanem szakrendelés is folyik. A fogorvosi ellátás Romhány községben valósul meg. A védőnői ellátás szinté körzetes formában Rétságon működik. A védőnő heti egy alkalommal, a gyermekorvosi ellátással egy időben végzi teendőit a településen. • Az önkormányzati feladatok ellátása, végrehajtása Borsosberény, Bánk és Tolmács községek önkormányzatai által létrehozott Borsosberényi Közös Önkormányzati Hivatal Bánki Kirendeltségén történik. Ügyfélfogadás a hét minden munkanapján van. 11
•
•
•
A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Nagyoroszi székhellyel működő Nyugat‐Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Társulás (továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat) útján biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el. A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgálat feladatait a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére, a jegyző, a gyámhivatal, vagy bármely állampolgár – a gyermek veszélyeztetettségére utaló ‐ jelzése alapján végzi. A társulás központja Nagyoroszi, a családgondozó heti egy alkalommal, szerdánként, tart ügyfélfogadást az alapellátásban részesülőknek, valamint a segítségre szorulóknak. Bánk község tagja a Rétság Kistérség Többcélú Társulásnak. A társulás célja a kistérség települései között az együttműködések bővítése, a térségi kapcsolatok elmélyítése, a közös érdekű feladatok célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatások színvonalának javítása, a kistérség lakóinak az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben történő hozzájutása, továbbá hogy a társult önkormányzatok az együttműködés révén minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást. A települési hulladék koordinált, szervezett, egységes, a jogszabályi előírásoknak megfelelő formában történő elszállítása érdekében Bánk község tagja az Észak‐Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulásnak. A hulladék elszállítását az önkormányzat által kötött közszolgáltatási szerződés alapján a Zöld Híd Régió Kft. végzi. A hulladék elhelyezése, kezelése és ártalmatlanítása Nógrádmarcalban történik.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatok a TEIR adatbázisból, a Központi Statisztikai Hivatal 2001. és 2011. évi népszámlálási adataiból, Nemzeti Munkaügyi Hivatal adataiból, a helyi önkormányzati és intézményi nyilvántartásokból, valamint az ágazati beszámolók megállapításaiból, szakemberek tapasztalataiból állt össze. Bánkra vonatkozó – az esélyegyenlőség és az adatszolgáltatás szempontjából releváns – kutatás nem történt.
12
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgáló jogszabályok:. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat‐ és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Településünkön a 2011. évi népszámlálás adatai alapján roma nemzetiségű lakosok nem élnek. A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, valamint nyugdíj előtt álló személyek. Községünkben tapasztalataink szerint a munkaerő‐piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a helyi munkalehetőségek hiánya. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő‐piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya
13
Álláskeresők aránya 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011
2012 nők
2013
férfiak
2014
2015
2016
2017
összesen
A munkaképes korú népesség közel 10%‐a munkanélküli. Az álláskeresők aránya változó tendenciát mutat, de összességében az tapasztalható, hogy évről évre nő az álláskeresők száma. Az álláskeresők többsége férfi. nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21‐25 év 26‐30 év 31‐35 év 36‐40 év 41‐45 év 46‐50 év 51‐55 év 56‐60 év 61 év felett
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
fő
34
41
41
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %
1 2,9% 3 8,8% 4 11,8% 5 14,7% 2 5,9% 0 0,0% 5 14,7% 3 8,8% 9 26,5% 2 5,9%
0 0,0% 7 17,1% 5 12,2% 3 7,3% 6 14,6% 7 17,1% 3 7,3% 6 14,6% 4 9,8% 0 0,0%
1 2,4% 9 22,0% 4 9,8% 3 7,3% 3 7,3% 6 14,6% 6 14,6% 6 14,6% 3 7,3% 0 0,0%
n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!
n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!
n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!
n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!
n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!
n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!
n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!
A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy az egyes korcsoportok esetében a 21‐25 év közötti, valamint a 41‐45 év közötti korosztály munkaerő‐piaci helyzete romlott meg leginkább, mivel e két csoportban nőtt meg jelentősen az álláskeresők száma. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága
14
180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011
2012 nők
2013 férfiak
2014
2015
2016
2017
összesen
A regisztrált munkanélküliek több mint fele 180 napnál régebben regisztrált, azaz tartós munkanélküli. Megállapítható, hogy a tartósan munkanélküliek közül a nők helyzete jelentősen romlott, növekvő tendenciát mutat és 2009. évtől kezdődően meghaladja a tartós munkanélküli férfiak arányát. A településen élők iskolai végzettség tekintetében nem tekinthetők hátrányos helyzetűnek. A regisztrált munkanélküliek többsége 8 általános iskolánál magasabb végzettséggel rendelkezik, illetve megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. 15 éves és idősebb lakosság száma összesen
év
15‐X éves legalább általános iskolát végzettek száma
összesen
nő
férfi
összesen
nő
férfi
fő 602 637
fő 307 318
fő 295 319
fő 546 565
fő 267 279
fő 279 286
2001 2011
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15‐x évesek száma Összesen fő 56 72
nő
% 9,3% 11,3%
fő 40 39
férfi % 13,0% 12,3%
fő 16 33
% 5,4% 10,3%
Munkanélküliek is kolai vég z etts ég e (fő) 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
8 általánosnál alacsonyabb
2012
2013
8 általános
2014
2015
2016
2017
8 általánosnál magasabb
c) közfoglalkoztatás
2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás 15
új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését Borsosberényi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) pénzügyi csoportja látta el, a munkáltatói feladatokat a település polgármestere. A munkaügyi, bérszámfejtési feladatokat ugyancsak a hivatal pénzügyi csoportja végzi. 2012. évben összesen 9 fő munkanélküli dolgozott közfoglalkoztatásban. Ez a regisztrált álláskeresők –41 fő – 22%‐a. A közfoglalkoztatottak többsége jellemzően a község közterületein, valamint az önkormányzat fenntartásában működő Tóparti Üdülőházban dolgozott. A tartós munkanélküli iskolai végzettségének megfelelő munkakört tudtunk biztosítani. Kompenzálva a közfoglalkoztatás bérezését önkormányzati forrásból havonta, étkezési utalványban (munkaidőtől függetlenül 5.000 Ft) részesültek a dolgozók. A megkötött hatósági szerződés alapján látható, hogy 2013. évben a közfoglalkoztatottak száma (6 fő) csökken. Közfoglalkoztatottak száma (fő) 14 12 10 8 6 4 2 0 2010
2011
2012
2013
Közfoglalkoztatottak száma
2014
2015
2016
2017
Közfoglalkoztatott romák száma
A Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Rétsági Járási Munkaügyi Központja a járási székhelyen, Rétság, Radnóti u. 2. szám alatt fogadja az álláskeresőket. Minden esetben elsődleges szempont, hogy az ügyintézők az ügyfelek részére megfelelő állásokat keresnek és ajánlanak fel. A Kirendeltség a munkaerő‐piaci képzések lebonyolításában, a képzési lehetőségek felkutatásában, a pályaválasztási tevékenységben az intézményi és a piaci képzőkkel tart fenn kapcsolatokat. A tanácsadás keretében: munka‐, pálya‐, álláskeresési‐, rehabilitációs és pszichológiai egyéni tanácsadáson való részvételre van lehetőség. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A szomszédos Rétság településen jelentős ipari park működik, az üzemek többsége jellemzően autóalkatrész‐gyártással foglalkozik. A gyárak a környező településekről, így Bánkról is, viszonylag nagy számú munkaerőt vonzanak. A térségi fejlesztési tervek között szerepel további vállalkozások betelepítése, így ennek eredményeként 2013. évben két új üzem (papírgyár, valamint édességüzem) kezdi meg működését, újabb kb. 200, a kistérségben élő lakosnak adva ezáltal munkát. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A fiatalok foglalkoztatása helyben nem megoldott, a községben leginkább az idegenforgalomhoz, vendéglátáshoz, illetve a kereskedelemhez – ide értve a szolgáltató tevékenységeket is ‐ kapcsolódó szakmákkal rendelkezők boldogulnak leginkább. A község idegenforgalmi jelentősége miatt nemcsak 16
belföldi, hanem egyre több külföldi vendéget vonz, így a községben dolgozók nyelvismeretének bővítése is sürgető szükségletté vált. A munkaügyi központ időszakonként szervez az álláskeresők részére nyelvtanfolyamokat, illetve a környező városokban lehetőség nyílik az iskolák által szervezett felnőttképzési rendszer keretében történő nyelvi képzéseken részt venni.
Pályakezdő álláskeresők száma 2,5
2
1,5
1
0,5
0 2008
2009
2010
2011
2012 nők
2013
2014
2015
2016
2017
férfiak
f) munkaerő‐piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő‐piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A térségben jelenleg a TÁMOP 1.1.4. program megvalósítása történik. A program célja a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiacra való belépésének segítése, komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő‐ piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. A TÁMOP 1.1.4. projekt célcsoportjai: 1. Szakképzetlenek, illetve elavult vagy nem hasznosítható szakmával rendelkező álláskeresők. 2. Pályakezdő álláskeresők, illetve a 25 év alatti álláskeresők. Kizárólag munkaerő‐piaci szolgáltatások igénybevétele céljából álláskeresőként nem nyilvántartott 25. életévét be nem töltött fiatalok is bevonhatók. 3. A projektbe történő bevonás időpontjában az ötvenedik életévüket betöltött álláskeresők. 4. Akik a projektbe való belépést megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, terhességi‐gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesültek; illetve gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesültek, vagy jelenleg is részesülnek. Álláskeresőként való nyilvántartásba vétel hiányában is bevonható az a személy, aki a projektbe való jelentkezéskor gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban, valamint ápolási díjban részesül, feltéve, hogy kereső tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonya az előzőekben felsorolt ellátások folyósításának megkezdését megelőzően, vagy az ellátás folyósítása alatt szűnt meg, és a projektbe történő bevonásának időpontjában nem folytat kereső tevékenységet. 5. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskeresők. 6. Tartósan munkanélküliek vagy tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek: álláskeresőként legalább három hónapja regisztrált álláskeresők, vagy – nyilvántartási időtartamtól függetlenül – csoportos létszámleépítésben érintett álláskeresők.
17
A térség másik jelentős foglalkoztatást elősegítő programja az országszerte működő szociális földprogram. A szociális földprogram alapelvei: • A többszörösen hátrányos helyzetű –gyakran tartósan munkanélküli családok aktivizálása saját megélhetésüket kiegészítő munkavégzés lehetővé tételével. (Ezért elsősorban kézimunka igényes növénytermesztés, ill. jelentős időráfordítást igénylő kisállat‐tartás támogatása a cél.) • A családok önsegítő képességeinek és munkavégző készségeinek megerősítése a foglalkoztatási esélyek növelése érdekében. (A hátrányos helyzetű családok a program által biztosított eszközrendszerhez illeszkedő képzéseket kapnak, szükség esetén mentális gondozásban részesülnek.) • Egyének, ill. családok célzott szociális segítségnyújtása, differenciált, a szükségleteknek megfelelő szolgáltatások biztosítása. A kedvezményezett családok más‐más típusú támogatásban részesednek a helyi program sajátosságaitól függően. • A helyi erőforrások optimális kihasználása a gazdálkodási folyamatban. A rendelkezésre álló munkaerőforrásra, termelői tudásra, kihasználatlan gazdasági infrastruktúrára, táji sajátosságokra alapozott helyi programok támogatása történik A foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok és a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők. Alacsony továbbá a 21‐24 éves korosztály munkaerő‐piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A mélyszegénységben élők önkormányzati fenntartású intézményekben történő foglalkoztatására nincs lehetőség. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az önkormányzat a foglalkoztatás során szem előtt tartja a diszkrimináció tilalmának érvényesülését. Nincs tudomásunk olyan esetről, hogy a településen működő munkaadók az álláskeresőket hátrányos megkülönböztetésben részesítették volna. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Munkaerő‐piaci szolgáltatások Az Flt. III. fejezete rögzíti a munkaerő‐piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény által nyújtott szolgáltatások a következők: a) munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása, b) munka‐, pálya‐, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés. Álláskeresők támogatása A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt. 14. §‐a rögzíti. 18
A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt. 16. §‐ alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt. 17. §‐a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében. A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. §‐a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltatónak. Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25. §‐a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek. Az Flt. 30. §‐a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén. Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt. 32. §‐a szerint. Pénzbeli ellátások: A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény az elmúlt években is többször is módosították, melynek előírásait a Képviselő‐testület a szociális ellátásokról szóló 4/2009.(III.27.) önkormányzati rendelete szabályozza. Az aktívkorúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a bérpótló juttatás, majd ezt követően a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, amelynek feltételei több helyen is átalakultak. Alapvető módosítás, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni, míg a rendelkezésre állási támogatást csak kétévente kellett. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Ennek teljesítésére több lehetőséget is ad a jogszabály: nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységgel, egyszerűsített foglalkoztatás, háztartási munka keretében, munkaerő‐piaci programban útján, közérdekű önkéntes tevékenység végzésével, vagy közfoglalkoztatásban való részvétellel. Az önkormányzat a közérdekű önkéntes tevékenység végzésre is lehetőség ad. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást 80%‐ban támogatja az állam. Az aktívkorúak ellátásában részülőknek továbbra is előírás a munkaügyi központokkal való együttműködés. A megállapodás elsődleges célja olyan szolgáltatások biztosítása, amely a munkaerőpiacra történő visszahelyezést segíti. A beilleszkedést elősegítő program a munkanélküliség káros hatásait segített enyhíteni. Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, aki egészségkárosodott, vagy aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy aki az önkormányzat rendeletében meghatározott, feltételeknek megfelel, vagy 14 év alatti gyermeket nevel és a településen nincs biztosítva a gyermek napközbeni ellátása. A rendszeres szociális segély 90%‐ban fedezett ellátási forma. Az egészségkárosodott személyek kivételével a rendszeres szociális segélyre jogosultak az arra kijelölt szervvel, a nagyoroszi székhelyű Nyugat‐Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal kötelesek együttműködni. Az anyagi helyzet romlásának következményeként a munkanélküli emberek kapcsolatai beszűkültek, megváltozott énképük és életvitelükben is izolálódtak. Az anyagi nehézségek konfliktusokat idéznek elő a munkanélküliek családjában. Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.
19
év
15‐64 év közötti lakónépesség száma
segélyben részesülők fő
segélyben részesülők %
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
478 471 467 465 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
7 8 4 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
1,5% 1,7% 0,9% 0,0% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!
Segélyezettek száma (fő) 600 500 400 300 200 100 0 2008
2009
2010
2011 15‐64 évesek
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Segélyben részesülők száma
A település aktív korú állományához képest az álláskeresési segélyben részesülők száma alacsony, illetve csökkenő tendenciát mutat, ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkanélküliek száma elenyésző, illetve azt, hogy a számuk csökken. Az álláskeresési segélyben részesülők számának csökkenése a folyamatosan változó jogszabályi előírásoknak is köszönhető, mivel az új szabályozás alapján csak az kaphat álláskeresési segélyt, aki legalább 365 nap ellátásra jogosító jogviszonnyal rendelkezik, továbbá az álláskeresési segély folyósítási ideje 30 nap időtartamban maximalizálásra került. A nyilvántartott álláskeresők negyede részesül csak álláskeresési járadékban, a többi személy ellátatlan, vagy az önkormányzattól részesül szociális ellátásban.
20
Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Megállapítható, hogy az országos tendenciát figyelembe véve, Bánkot sem kerülte el a recesszió, melynek hatása az ellátottak számának jelentős növekedéséből is kitűnik, ugyanakkor a szociális segélyben részesülők aktív korú népességhez viszonyított aránya alacsony. A munkanélküliek közel fele részesül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, de az ellátottak köre folyamatosan változik, egy‐két kivételtől eltekintve a segélyezettek nagy része időszakosan, vagy akár hosszabb távon (bizonyos esetekben véglegesen) kikerül a szociális ellátások köréből, mert sikerül a munkapiacon elhelyezkednie, vagy a közfoglalkoztatás keretében kerül foglalkoztatásra. Ellátottak száma (fő) 25 20 15 10 5 0 2008
2009
Segélyezettek száma
2010
2011
Támogatottak száma
2012
2013
2014
Jogosulatlanok száma
2015
2016
2017
Támogatástól megvontak száma
A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 2011‐ig elenyésző volt a községben, amely nagyrészt a szigorúbb jogszabályi előírásoknak tulajdonítható, hiszen az alacsony jövedelmi‐ vagyoni feltételeknek csak nagyon kevesen feleltek meg. 2011. évben a módosításra került a Szoctv., amely a lakásfenntartási támogatásra való jogosultsági feltételeket jelentősen átírta. A jövedelmi korlát a korábbihoz képest jóval magasabb összegben került meghatározásra, és egyéb tekintetben is jelentős módosítások kerültek bevezetésre. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Az írott és elektronikus média hathatós propagandájának köszönhetően a lakásfenntartási támogatás a gázártámogatás „jogutódjaként” került beharangozásra, így jelentősen megnőtt a támogatás iránti kérelmek száma. A jogosultság egy évre kerül megállapításra, az ellátást pedig nagyobb részt pénzbeli ellátás formájában kapják a jogosultak.
21
Támogatásban részesülők (fő) 14 12 10 8 6 4 2 0 2008
2009
2010
2011
Lakásfenntartási támogatások
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Adósságcsökkentési támogatások
A községben is komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy többgyermekes családok esetében. Ez a réteg a napi megélhetés mellett az ún. többletkiadásokat (pl.: tüzelő beszerzése, betegség, kórházi kezelés, stb.) nem tudja jövedelméből fedezni, ezért áthidaló megoldásként az önkormányzathoz fordulnak segítségért. Az ilyen átmeneti nehézségek kiküszöbölésére, orvoslására kérelem alapján átmeneti segélyt nyújt az önkormányzat. Az önkormányzati rendelet alapján átmeneti segély állapítható meg annak a személynek, aki létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, aki önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások (mint pl. hosszantartó betegség, kórházi ápolás, elemi kár, baleset, vagy bűncselekmény sértettje, tüzelővásárlás, ruházat pótlása, magas gyógyszerköltség stb.) miatt anyagi segítségre szorul, és családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%‐át. A képviselő‐testület a segélyt pénzbeli, illetve természetbeni ellátás formájában nyújtja. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult ‐ a jegyes kivételével ‐ a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló • súlyosan fogyatékos, vagy • tartósan beteg 18 év alattiszemély gondozását, ápolását végzi. Az utóbbi években jelentősen megnőtt az ápolási díjban részesülők száma is. A község ‐ mint már a bevezetőben is említésre került ‐ elöregedő település, egyre több az idős, beteg személy, akik önmagukat nehezen vagy egyáltalán nem tudják ellátni. Az ilyen személyek 24 órás gondoskodást igényelnek, számukra a házi‐ illetve a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás már nem jelent megoldást. Ugyanakkor az ápolási díj – munkahely hiányában – néhány család számára egyben megélhetési forma is, mivel az ápolási díj mellett más rendszeres jövedelemmel nem rendelkeznek. 2013. január 1‐jétől a Szoctv. módosítása következtében a normatív (a súlyosan fogyatékos személyek ápolása után járó) ápolási díj a járási hivatalok hatáskörébe került.
22
Ápolási díjban részesülők száma (fő) 12 10 8 6 4 2 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
A községben a természetben nyújtott ellátások egyik formája a közgyógyellátás, amely a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A közgyógyellátás formái: alanyi jogcímen jogosult közgyógyellátásra 1. az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú; 2. a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy; 3. a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; 4. 5. a központi szociális segélyben részesülő; 6. a rokkantsági járadékos; 7. az, aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%‐os mértéket, [egészségkárosodása legalább 70%‐os] a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 30. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31‐én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik a G. pont a. és b. alpont hatálya alá és a közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15‐éig megállapították, az Mmtv. 31. §‐ának felhatalmazása alapján öregségi nyugdíjban részesül (mert az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31.‐ig betöltötte) és 2011. december 31‐ én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon a G. pont a. vagy b. alpont hatálya alá tartozott; 8. az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%‐át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%‐át. 23
Méltányossági jogcímen az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak.
Közgyógyellátotttak száma (fő) 30 25 20 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Az ellátásban részesülők kb. 80‐90%‐a alanyi jogon jogosult a közgyógyellátásra, ezen belül is nagy arányt képviselnek az idős, rokkant személyek, illetve kisebb részben a tartósan beteg gyermekek kapják a támogatást. Ugyancsak a Szoctv. módosítása miatt az alanyi, valamint a normatív közgyógyellátás iránti kérelmek elbírálása 2013. január 1‐jétől a járási hivatalok hatáskörébe került. A községben biztosított természetbeni ellátások másik formája a szociális étkeztetés. Az önkormányzat kérelemre szociális étkezést biztosít azon rászorultaknak, aki a) 65. életévét betöltött személy, vagy b) rokkantsági nyugdíjas, vagy c) baleseti rokkantsági nyugdíjas, vagy d) hajléktalan, vagy azon személynek, aki egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége miatt a napi legalább egyszeri meleg étkezést önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem tudja biztosítani és ezt háziorvos vagy szakorvos által kiállított igazolással bizonyítja. Ezt az ellátási formát jellemzően idős, egyedülálló személyek veszik igénybe egyrészt azért, mert már nem tudják önmagukat megfelelően ellátni, egészségi állapotuk miatt nehezükre esik a bevásárlás, az étel megfőzése, másrészt a szociális étkezés igénybevétele kisebb anyagi megterhelést jelent számukra, mintha önmagukra főznének. Az ételt kérelem alapján házhoz szállítják. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás‐állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás‐állomány b) szociális lakhatás c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok 24
év
összes lakásállomány (db)
bérlakás állomány (db)
szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008
269
1
0
0
0
0
n.a.
n.a.
2009
269
1
0
0
0
0
n.a.
n.a.
2010
269
1
0
0
0
0
n.a.
n.a.
2011
271
1
0
0
0
0
n.a.
n.a.
2012
n.a
n.a.
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a.
n.a.
2013
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a.
n.a.
2014
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a.
n.a.
2015 2016
n.a n.a
n.a n.a
n.a n.a
n.a n.a
n.a n.a
n.a n.a
n.a. n.a.
n.a. n.a.
2017
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a.
n.a.
Bánk Község Önkormányzata sem bérlakással, sem pedig szociális lakásállománnyal nem rendelkezik. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság A községben nem élnek hajléktalanok, valamennyi Bánkon élő lakos lakáshelyzete megoldott. A veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma alacsony, az utóbbi években egy ilyen esetet tárt fel az önkormányzat. A veszélyeztetett lakhatási helyzet egy családot érint. Az önkormányzat saját ingatlan híján próbált számukra megoldási lehetőséget keresni, a Magyar Államvasutak tulajdonában lévő szolgálati lakásként funkcionáló helyiség megvásárlására, illetve az épület ingyenes önkormányzati tulajdonba kerülésére vonatkozó tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. e) lakhatást segítő támogatások Az Önkormányzat a helyi lakáscélú támogatásról szóló 2/2007.(II.16.) rendeletében fennálló feltételek esetén helyi támogatással nyújt segítséget azoknak, akik a településen lakást vásárolnak, építenek vagy lakásukat korszerűsítik, felújítják. A szociálisan rászorulók esetében lakásfenntartási támogatási rendszer működik, amely több elemből tevődik össze. Részben a havonta történő pénzbeli és természetbeni ellátásokkal csökken a lakáskiadások mértéke. Az elmúlt két évben a valamely közüzemi szolgáltatás felé hátralékkal rendelkező állampolgárok száma nőtt. Pontos adattal nem rendelkezünk, ugyanis a szolgáltatók nem adnak tájékoztatást az adósságállományról. A lakásviszonyok jellemző problémái a közműdíj‐, illetve lakáshitel‐tartozások, hátralékok felhalmozódása. Lakhatást segítő támogatás a normatív lakásfenntartási támogatás. Ezt a támogatási formát pénzbeli és természetbeni formában nyújtjuk. A szociális törvény rendelkezik az adósságkezelési szolgáltatásról, amely akkor nyújt segítséget, ha már összegyűlt egy nagyobb összegű díjhátralék. f) eladósodottság Az a személy jogosult adósságcsökkentési támogatsára., akinek adóssága legalább 6 havi, és összege meghaladja az 50.000,‐ Ft‐ot, vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták. Az adósságkezelésbe bevonható adósságok összege nem haladhatja meg a 400.000 Ft‐ot. Feltétel továbbá, hogy háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%‐át, egyedül élő esetén 200%‐át, és vállalja a az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás minimum 25%‐os különbözetének megfizetését. Ha a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%‐át, egyedül élő esetén 250%‐át, az önkormányzat által megállapított 25
adósságcsökkentési támogatás minimum 30%‐os különbözetének megfizetését kell vállalnia. További feltétel, hogy a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, sem ő, sem a háztartásában élők nem rendelkeznek vagyonnal és vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. (Az öregségi nyugdíj legkisebb összege jelenleg 28.500 Ft.). Az adósságcsökkentési támogatásra jogosult személy egyidejűleg lakásfenntartási támogatásra alanyi jogon jogosult. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Bánk külterületén kevés, összesen 8‐10 db lakóház helyezkedik el. A lakások a szennyvízcsatorna kivételével valamennyi közműszolgáltatással rendelkeznek. A külterületen élők nem elszigetelten élnek, számukra a közszolgáltatások, valamint közösségi közlekedés könnyen, zökkenőmentesen, a belterületen élőkkel megegyező minőségben és formában elérhető. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Bánk községben nincsenek telepek/szegregátumok, a lakosság 98 %‐a központi belterületen, családi házban, a község lakóövezetében él. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola‐egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet‐ és település‐egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet‐egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés,házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 26
Az egészségügyi ellátás körzetes formában színvonalasan biztosított az alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatok tekintetében: • háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, • fogorvosi alapellátás, • alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás (felnőtt, gyermek), • védőnői ellátás, A házivorvos és a házi gyermekorvos is vállalkozás formájában működteti praxisát, melyek központja Rétság településen van. Az orvosi ellátás heti 3 alkalommal biztosított helyben, a hét többi napján az alapellátások Rétság településen vehetők igénybe. Ugyancsak Rétság településen működik egy sokszakmás járóbeteg szakellátás. Az előjegyzési rendszer lehetővé teszi a telefonon, vagy személyesen történő bejelentkezést. A járóbeteg szakellátások kihasználtságának vizsgálatát a Szolgálat folyamatosan végzi, felmérve a lakossági megbetegedésekből és azok jó szakmai ellátásából fakadó igényeket, a szükségleteknek megfelelő átcsoportosításokat hajtva végre. A fogorvosi alapellátás Romhány székhellyel szintén körzetes formában megoldott. A védőnő a házi gyermekorvossal szoros együttműködésben végzi munkáját. Tevékenységével a település egészét lefedi, az érintett családok (anyák, várandósok, gyermekek) részére elérhető. A központi felnőtt orvosi ügyelet 24 órás sürgősségi ügyelet formájában tevékenykedik, melynek központja Rétság településen van. A területi ellátásért felelős kórház a balassagyarmati a dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézet. A szociális ellátások és a szolgáltatások területi, térségi szinten, összehangoltan, koordináltan működnek, nagymértékben lefedik a szociális szükségleteket. A helyi szociális ellátórendszer középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását. A helyi szociális szolgáltatások gyakorlatában a személyközpontú szociális munka folyamatosan biztosított, amely megteremti a hátrányos helyzetben élők támogatásának, az esélyegyenlőség megteremtésének feltételeit. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított, továbbá az egészségügyi szűrések térítésmentesen és önkéntes bejelentkezés alapján a község lakói számára hozzáférhetőek, ugyanakkor problémát jelent, hogy a szűrések helyben nem elérhetőek, esetenként több kilométert kell utazni. A primer és szekunder prevenció tevékenységét leghatékonyabban a védőnői szolgálat, a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ellátás biztosítja. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A rehabilitációs és fejlesztő ellátások helyben nem hozzáférhetőek. Az érintettek számára sok esetben gondot okoz a szolgáltatás helyére történő utazás. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat a településen működő köznevelési intézményben megszervezi a közétkeztetést, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. A szolgáltató minőségi és mennyiségi ellenőrzése folyamatos. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Az önkormányzati sporttevékenység széles körben foglalja magában a testnevelés és sportkultúra formáit, a gyermekek és felnőttek rekreációs és szabadidős tevékenységet, beleértve a testnevelés, testedzés és az egészségmegőrzés minden kapcsolódó területét. Az Önkormányzat két sportlétesítménnyel rendelkezik 1 db futball‐ és 1 db teniszpályával, mindemellett a település központjában elhelyezkedő tó számos sportolási 27
lehetőséget kínál mind a település lakossága, mind az ide látogatók számára, továbbá az Önkormányzat többfunkciós, ún. Nagyterme lehetőséget ad a „teremsportok” (pl. asztalitenisz, aerobic, stb.) folytatásához. A községben működő Sportegyesület fogja össze, koordinálja a különböző sporttevékenységeket. A Sportegyesület égisze alatt működik egy felnőtt, illetve egy ifjúsági labdarúgócsapat is, mindkettő a Megyei II. osztályban szerepel. A településen minden évben megrendezésre kerül a Karácsonyi asztalitenisz kupa, illetve rendszeresen szerveznek barátságos teniszmérkőzéseket is. Az önkormányzat fontosnak tartja a fiatalok sportolási lehetőségének biztosítását, ennek érdekében anyagi támogatást nyújt a sportegyesület támogatását. A II. Rákóczi Ferenc Horgászegyesület a Bánki tavon történő horgászattal kapcsolatos tevékenységet szabályozza, illetve felügyeli. A tavon a helyi horgászegyesület, valamint a megyei horgász szövetség rendszeresen szervez horgászversenyeket. A településen hagyományos sportágak mellett egyre jobban terjed a lovassport, egyre több fiatal választja magának ezt a sportolási lehetőséget. A lovaglás iránti egyre nagyobb érdeklődést mutatja az is, hogy Bánkon már 4 alkalommal került megrendezésre lovas nap, ahol több versenykategóriában indulhattak a vállalkozó szellemű lovasok. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Szoctv. 63.§‐a alapján a házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. A Szoctv. 65.§‐a szerint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval. 28
(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a) az egyedül élő 65 év feletti személy, b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. Az önkormányzat illetékességi területén a házi segítségnyújtásról, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról a Rétság Kistérség Többcélú Társulás gondoskodik. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A pénzbeli ellátások és a közszolgáltatások szervezése során pozitív diszkriminációval segítjük a célcsoporthoz tartozókat. Ez részben szabályozási eszközökkel, részben eljárások bevezetésével, részben a nyilvánosság eszközeinek alkalmazásával történik. Ennek során a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatnak jelentős szerepe van. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek. Bánk kedvező természeti adottságokkal, értékekkel rendelkezik, a polgárok többsége lokálpatrióta. A település lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha tevékenységeink során a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük. A településen a tóra épült Víziszínpadon megrendezésre kerülő Bánki Nyár programsorozat nyaranta tartalmas és igényes művelődési, kikapcsolódási lehetőséget nyújt az itt, valamint a környező településen élők, illetve a községbe érkező turisták számára. Az önkormányzat a rendezvénysorozat programjait a lakossági, látogatói igényekre tekintettel alakítja. A rekreációs célú szabadterek között a közparkok, zöldterületek, szerepelnek, de idetartoznak az önkormányzat tulajdonában lévő oktatási, nevelési, kulturális intézmények kertjei is. Az Önkormányzat gondot fordít arra, hogy az állampolgárokat, a településen lévő „szellemi tőkét” bevonja a község társadalmi életébe, a településfejlesztési programok előkészítésébe. Segíti a nemzetiségi művészeti csoportok alakulását, bemutatkozását, a nemzetiségi hagyományőrző rendezvények lebonyolításához helyszínt biztosít, Helytörténeti Gyűjtemény gyűjti a helyi nemzetiségi történeti anyagokat, és időszakos kiállításokon bemutatja. A civil szervezetek aktívak, sokszínű tevékenységeikkel a település fejlődéséhez járulnak hozzá. A helyi kötelező közszolgáltatási feladatok megszervezése, a humán szolgáltatások, a szociális és gyermekjóléti ellátások, a település üzemeltetési feladatai, a közterületek tisztántartása biztosított. Az önkormányzat részben, mint intézményalapító és fenntartó, részben szolgáltatási szerződés útján gondoskodik. Az egyes feladatok ellátása során együttműködik a civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, a történelmi egyházakkal, a nemzetiségi önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel.
29
A közszolgáltatások esetében folyamatos cél az ellátás minőségének további javítása, a szolgáltatási biztonság megteremtése, illetve fenntartása, az érintett szolgáltatások megfizethetősége, egyben a közszolgáltatások fenntartása. Az állampolgárok életminősége az élhető mindennap alapfeltételeit tartalmazza, ide tartoznak a fizikai környezettel kapcsolatos tényezők és az un. humánszolgáltatások a gyermekjóléti, a szociális, egészségügyi, óvoda, közművelődési, sport egyéb szabadidős tevékenységek. Alapvető cél az állampolgári elégedettség, a jó közérzet elérése, fenntartása. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen nincsenek etnikai konfliktusok. A szlovák és magyar nemzetiségű lakosok békében, összehangban élnek egymás mellett. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A községben a közösségi szolidaritás elsősorban adománygyűjtés keretében nyilvánul meg. A település lakói a nehéz anyagi helyzetben lévő családok számára időszakonként, egy‐egy váratlan eseményhez kötődően (pl.: betegség, temetés) adománygyűjtést szerveznek. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Bánk községben nem élnek roma nemzetiségűek, így roma nemzetiségi önkormányzat sem működik. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Az állandó népesség kb. 10%‐a munkanélküli, a Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Egyéb helyi foglalkoztatási lehetőségek felkutatása munkanélküliek 50 %‐a tartósan munkanélküli A munkanélküliek száma, ezen belül a 21‐25 év mikrotérségi együttműködések közötti, valamint a 41‐45 év közötti korosztály A munkaügyi központtal együttműködve a pályakezdők munkaerő‐piacra történő belépésének száma magas. elősegítése, fórumok, állásbörzék szervezése, A helyi foglalkoztatók ösztönzési lehetőségeinek felkutatása a pályakezdők alkalmazása érdekében közfoglalkoztatottak száma csökken Anyagi források, pályázati lehetőségek keresése, szociális szövetkezetek kialakítása, Adathiány: adósságcsökkentési támogatásban Családsegítő szolgálat munkatársának bevonása az részesítettek száma ellátás igényléséhez Tájékoztató anyagok készítése, igénylőlapok közzététele Az önkormányzat nem rendelkezik szociális igényfelmérés bérlakással Pályázati lehetőségek felkutatása Helyi vállalkozások bevonása a kivitelezésbe
30
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetének elemzéséhez kapcsolódó definíciók és szabályozás: Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt‐ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. Az ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak: a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat‐ és hatásköröket gyakorló szervek és személyek, b) a fővárosi főjegyző, c) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, d) a helyettes szülő, nevelőszülő, e) a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátottjogi képviselő, f) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt‐ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt‐ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §‐a szerint. 31
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra az rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és 1. nyugellátásban, 2. korhatár előtti ellátásban, 3. szolgálati járandóságban, 4. balettművészeti életjáradékban, 5. átmeneti bányászjáradékban, 6. időskorúak járadékában vagy 7. olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. Kedvezményes gyermek‐étkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére. Óvodáztatási támogatás: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki • a három‐, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá • gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és • akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll pénzbeli támogatást folyósít. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a gyámhatósági eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Bánk Községben a helyi vizuál regiszter 2012. évi nyilvántartási adatai alapján 10 fő óvodás korú, valamint 48 fő iskolás korú gyermek él. Az óvodai nevelés helyben megoldott, az általános iskolai oktatás a rétsági, valamint a romhányi általános iskolában valósul meg, középfokú oktatási intézmények pedig Balassagyarmaton, Rétságon és Vácott működnek. Az óvodai nevelés költséghatékonyabbá tétele érdekében Bánk Község Önkormányzata Tolmács Község Önkormányzatával Intézményfenntartó társulást hozott létre. A bánki óvoda tagóvodaként működik, az intézmény székhelye Tolmács községben van. A tagóvoda 1 csoporttal működik, az intézmény kihasználtsága nem 100 %‐os, ezért férőhely hiányában gyermek felvétele nem került elutasításra. Az általános iskolai oktatást 2012. végéig szintén intézményfenntartó társulás – Rétság Általános Iskola Intézményfenntartó Társulás – útján biztosította az önkormányzat, a gyermekek kistérségi fenntartású iskolabusszal utaztak az iskolába, az utazás költségeit mindemellett az önkormányzat meg is térítette számukra. 2013. január 1‐jétől a köznevelés, illetve az iskolai oktatás biztosítása állami feladattá vált. Az oktatási intézmények fenntartását és működtetését a Klebersberg Intézményfenntartó Központ vette át azoktól az önkormányzatoktól, akik az igazgatási területükön lévő oktatási intézményeket nem önmaguk kívánták tovább működtetni.
32
db
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
1 Az óvoda telephelyeinek száma 3
Hány településről járnak be a gyermekek
25 Óvodai férőhelyek száma 1 Óvodai csoportok száma 7.00‐17.00
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h‐tól ...h‐ig):
július 1. ‐ augusztus 2. A nyári óvoda‐bezárás időtartama: () Személyi feltételek
Fő
Hiányzó létszám
Óvodapedagógusok száma
2
0
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
2
0
0
0
1
0
1
0
Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet
év
3‐6 éves korú gyermekek száma
óvodai gyermekcsoportok száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai feladat‐ellátási helyek száma
óvodába beírt gyermekek száma
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
2008
16
1
25
1
1
0
2009
17
1
25
1
1
0
2010
13
1
25
1
1
0
2011
11
1
25
1
1
0
2012
10
1
25
1
1
0
2013
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2014
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2015
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2016
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2017
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
33
2012‐2013. év
3 éves
4 éves
5 éves
6 éves
7 éves
Összesen
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
0
Más településről bejáró gyermekek létszáma
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
0
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
0
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
0
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
0
3
2
2
3
1
11
1
0
0
0
0
1
2
0
0
0
0
2
a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma
1
0
1
1
0
3
a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
0
0
0
0
0
0
székhely
az intézménybe beíratott, 20%‐ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%‐ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma
33
Más településről bejáró általános iskolások létszáma
0
Más településre eljáró általános iskolások létszáma
33
Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma
5
Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma
0
A gyermekek helyzetének elemzéséhez kapcsolódó definíciók és szabályozás: Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. 34
A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt‐ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi és szociális intézményhálózaton keresztül valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. Községünkben a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Bánk a gyermekek helyzete terén szerencsésnek vallhatja magát, mivel a településen eddig komoly gyermekvédelmi probléma nem merült fel, megállapítható, hogy a rendszer településünkön jól működik. A gyermekek védelme érdekében a jogszabályokban meghatározottak maradéktalan teljesítésére törekszünk, annak érdekében, hogy a bánki kiskorúak testi, lelki egészségben nőjenek fel. A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet betöltő jelzőrendszer áll. A gyermekjóléti szolgálat kiemelt feladata a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintünk. A veszélyeztetettség jelzésére épülő gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a jelzőrendszer működésének minősége. A jelzőrendszer tagjainak együttműködése az esetek és a problémák mentén történik. A vizsgált időszakban összesen két alkalommal került sor védelembe vételre: egy esetben az iskola jelzése alapján a gyermek rendszeres hiányzásai, valamint magatartási problémái, egy esetben pedig a gyermek veszélyeztetett lakhatási körülményei miatt. Összességében elmondható, hogy Bánk településen a gyermekeknek a családi környezetben történő ellátása megfelelő, az elmúlt években súlyos veszélyeztetettség nem állt fenn. A településen élő gyermekek helyzete megfelelő.
35
Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 2,5
2
1,5
1
0,5
0 2008
2009
2010 védelembe vett
2011
2012
2013
megszüntetett eset
2014
2015
2016
2017
veszélyeztetett kiskorú
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 2009‐2010. években ugrásszerűen megnőtt, 2011. évre azonban kismértékben csökkent a jogosultak száma. 2011. évi helyi nyilvántartási adatok alapján összesen 6 családban, 9 gyermek esetében került megállapításra, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 130%‐a, illetve 140%‐a (egyedülálló szülő, vagy fogyatékos, beteg gyermek esetén) alatt volt, így részükre megállapításra került a jogosultság. A jogosultság fennállása alatt a gyermekek évi két alkalommal pénzbeli ellátásban részesülnek, melynek összegét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. A pénzbeli ellátás összege 2011. évben 5.800 Ft összegben került megállapításra gyermekenként. 2012. novemberétől kezdődően a pénzbeli ellátási formát a természetbeni ellátás váltotta fel, a gyermekeket gondozó családok a támogatást Erzsébet‐utalvány formájában kapják.
36
Gyermekvédelmi kedvezmények 100%
80%
60%
40%
20%
0% 2008
2009
2010
2011
rendszeres kedvezmény
2012
2013
kiegészítő kedvezmény
2014
2015
2016
2017
2016
2017
rendkívüli kedvezmény
Rendszeres kedvezmények 14 12 10 8 6 4 2 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Az önkormányzat az általános iskolai, középiskolai és főiskolai‐egyetemi nappali tagozatos tanulók részére a tanév kezdete előtt beiskolázási segélyt nyújt. A beiskolázási segély összege egységesen, tanulónként 7.000 Ft. 2012. évben a beiskolázási segélyt összesen 47 tanuló vette igénybe. A beiskolázási segély teljes összege, 329.000 Ft az önkormányzat költségvetését terhelte. A tanuló gyermekek támogatása érdekében az önkormányzat hosszú évek óta részt vesz a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerben, melynek keretében pályázatot ír ki a településen élő nappali tagozaton tanuló főiskolai‐egyetemi hallgatók részére. 2012. évben három hallgató nyújtott be pályázatot és mindhárman támogatásban részesültek. A támogatásban részesített hallgatók után 10 hónapon át havi 13.000 Ft összegű támogatást, azaz összesen 130.000 Ft‐ot fizet ki az önkormányzat, amely szintén saját költségvetését terheli. A gyermekek védelmét szolgálják a • pénzbeli és természetbeni ellátások: A gyermekvédelem helyi szabályait a Bánk Község Önkormányzata Képviselő‐testületének 11/2005. (X.14.) önkormányzati rendelete tartalmazza. •
gyermekjóléti alapellátásokat a Nyugat‐Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat szervezi, mely Nagyoroszi székhellyel társulás formájában működik. A jelzőrendszeren keresztül érkezett
37
vagy az önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatást, közreműködik a védelembe vétel előkészítésében, folyamatában, felülvizsgálatában. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz, ezért nagy jelentőségű az óvodában történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermek térítésmentesen, illetve bizonyos esetekben 50%‐os támogatást kapnak. Tekintettel arra, hogy a településen oktatási intézmény nem működik, így a táblázat csak az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek által igénybe vett kedvezményeket tartalmazza. év
Óvodáztatási Ingyenes tankönyv‐ 50 százalékos mértékű Ingyenes étkezésben Ingyenes étkezésben támogatásban részesülők ellátásban kedvezményes étkezésre résztvevők száma iskola résztvevők száma száma jogosultak száma 1‐13. évfolyam részesülők száma 1‐8. évfolyam óvoda
Nyári étkeztetésben részesülők száma
2008
4
n.a.
0
n.a.
0
0
2009
1
n.a.
1
n.a.
0
0
2010
2
n.a.
1
n.a.
0
0
2011
1
n.a.
0
n.a.
0
0
2012
2
n.a.
1
n.a.
0
0
2013
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2014
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2015
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2016
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2017
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Településünkön a rendelkezésünkre álló nyilvántartási adatok alapján nem él magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A községben nincs szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény alapján hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves 38
korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartása a szülő által önkéntesen benyújtott nyilatkozat alapján történik. Nyilvántartásunk alapján a településen HHH gyermek nincsen, a HH gyermekek száma 2012. évben 7 fő volt, ebből 5 gyermek általános iskolába, 2 gyermek pedig óvodába jár (forrás: KIR) Sajátos nevelési igényű gyermek a jelenleg nincsen az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményben. Az óvodapedagógusok felkészültek, folyamatosan képzéseken vesznek részt. Az óvoda infrastruktúrája megfelelő szintű ellátást biztosít, és ennek előnyeit a HH gyermekek is élvezik. A logopédiai ellátás kistérségi ellátás keretében valósul meg, a logopédus heti 1 alkalommal 1 órában látja el az óvodás gyermekeket. Az Önkormányzat hozzájárul a gyermekekkel kapcsolatos költségekhez, illetve a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokhoz. A helyi gyermekvédelmi rendszer sajátossága, hogy minden gyermek számára gondoskodást nyújt, ugyanakkor fokozott védelemben részesíti az arra rászorulókat. A különböző ágazatok együttműködnek és egymást segítik. Az egyes szolgáltatások, ellátások szociális rászorultság alapján, más ellátások ún. alanyi jogon járnak a gyermekek részére. A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított, részben a védőnői hálózaton keresztül, részben intézményhálózaton keresztül. A védőnői szolgálat az orvosi ellátáshoz hasonlóan körzetes formában valósul meg, a védőnő gyermekorvos munkájához kapcsolódva heti egy alkalommal látja el a településen, illetve egyedi igényekhez igazodva is segítséget nyújt. Az óvodában és az általános iskolában zajló szűrőprogramok rendszeresek, amelyeket korrekt tanácsadás egészít ki. A védőnő családlátogatásai során a várandós kismamák, gyermekes anyukák fordulnak problémáikkal. Nagyon sokszor elég egy megerősítő beszélgetés ahhoz, hogy problémájukkal orvoshoz forduljanak. Az iskoláskorúaknál az érzékszervi méréseket és egészségügyi ismeretterjesztést végeznek. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi‐szociális‐oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A 0‐7 éves korúak speciális ellátási igényeire vonatkozó adatok nem állnak az önkormányzat rendelkezésére. d) gyermekjóléti alapellátás Bánk Község Önkormányzata a gyermekjóléti alapellátást az önkormányzatok társulása alapján a Nagyoroszi székhelyű Nyugat‐Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat útján látja el. A családgondozó heti egy alkalommal, szerdánként tart ügyfélfogadást a településen. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi szakellátások helyben nem megoldottak. A gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények a megye több településén működnek, Balassagyarmaton működő Reménysugár Otthonban a gyermekek átmeneti gondozása megoldott, Szátokon, Pásztón és Bátonyterenyén Gyermekotthon működik. 39
e) gyermekvédelem A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése 2012. évben a Nyugat‐Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat családgondozója javaslatára 1 fő hátrányos helyzetű kiskorú gyermek védelembe vételének elrendelésére került sor, mivel a rossz lakhatási körülmények miatt a gyermek veszélyeztetettsége a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat gondozójával való, az alapellátás keretében történő segítségnyújtás és együttműködés nem vezetett eredményre, a gyermek veszélyeztetettsége nem szűnt meg, továbbá egészséges fejlődése az alapellátás további nyújtásával nem volt biztosítható. Az elmúlt időszakban (2012. év) ideiglenes hatályú elhelyezésre, családba fogadásra, ideiglenes hatályú elhelyezésre, átmeneti, illetve nevelésbe vételre, nevelési felügyelet elrendelésére, továbbá utógondozás elrendelésére nem került sor. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzet esetén a családokat segítő szolgáltatások helyben nem megoldottak anyaotthon Balassagyarmaton, családok átmeneti otthona a megyeszékhelyen, Salgótarjánban működik. g) egészségfejlesztési, sport‐, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A községben a sportolási és szabadidős, szünidős programokhoz való hozzáférés biztosított. Bánkon a vízisportok mellett kiemelt szerepet játszik a helyi futball; a község csapata a megyei másodosztályban szerepel, felnőtt csapata mellett ifi csapata is működik. A sportpálya (labdarúgópálya) külterületen helyezkedik el, kiépített öltözővel. A futball mellett a község túlsó oldalán működő salakpályán teniszezni lehet. A Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat közreműködésével minden évben megrendezésre kerül a gyermeknap, ahol a gyermekek különböző kézműves foglalkozásokon, sport‐ és szellemi vetélkedőkön vehetnek rész, továbbá a korosztálynak megfelelő műsort tekinthetnek meg. A nemzetiségi önkormányzat ezen kívül a nagyobb ünnepekhez kötődően (karácsony, húsvét) különböző foglalkozásokat, alkotó délutánokat szervez a fiatalok részére, valamint bevonják őket a helyi néptánccsoportba is. A múlt évtől kezdődően a településen működő szállodában a helyi, valamint a környékbeli településen élő gyermekek úszótáborban vehetnek részt, továbbá igénybe vehetik a szállodához tartozó kalandparkot is. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű óvodáskorú gyermekek és az 1‐8. évfolyamon tanulók ingyenesen, míg a hátrányos helyzetű tanulók 50%‐os térítési díj ellenében jogosultak étkeztetésben részesülni. Ingyenes tankönyvellátásra, továbbá 50%‐os mértékű kedvezményes étkezésre jogosult a vonatkozó jogszabályok alapján az a tanuló, aki tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, három‐ vagy többgyermekes családban él. Ingyenes tankönyvellátásra jogosult az tanuló is, aki: nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). 40
A nyári gyermekétkeztetésnél az állam által az önkormányzatnak nyújtandó támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzat vállalja, hogy (2012‐ben) legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermekek (a továbbiakban: rászoruló gyermekek) étkeztetését napi egyszeri melegétkeztetés formájában ingyenesen vagy kedvezményesen. Az intézményvezető által végzett éves felmérés alapján a nyári gyermekétkeztetésre ez idáig nem volt igény. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Az önkormányzat hátránykompenzáló juttatásokat, szolgáltatásokat nem nyújt. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem‐ vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Az Ebktv. alapján mindenkit egyenlő bánásmód illet meg az oktatással és képzéssel kapcsolatban, így különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Hátrányos megkülönböztetésnek minősül a bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy oktatási, nevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban, csoportban, beleértve azt is, ha az elkülönítés számarányukhoz viszonyítva lényegesen nagyobb arányban érinti a csoport tagjait, mint a többi tanulót. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat. 41
a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátása helyben nem megoldott, a megyeszékhelyen, Salgótarjánban működik az érintett gyermekek ellátása. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A közneveléshez kapcsolódó szolgáltatások nem teljes körűen biztosítottak Nógrád Megye feladatellátási, intézményhálózat‐működtetési és köznevelés‐fejlesztési tervének adatai alapján a körzeti felvételt biztosító rétsági Általános Iskolában 1 fő gyógypedagógus dolgozik, illetve rétsági járásban működő óvodákban nincs gyógypedagógus. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérésekre vonatkozóan önkormányzatunk adattal nem rendelkezik. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások nincsenek a településen.
42
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben Érintett szülők felkutatása a védőnői és óvodai részesülők száma alacsony együttműködés révén, tájékoztatásuk a kedvezményről, figyelmük felhívása a kedvezmény lejártának határidejére. Az óvodai férőhelyek kihasználatlanok Partneri kapcsolat a védőnői szolgálattal, valamint gyermekjóléti szolgálattal a gyermekek óvodai beíratása érdekében (HH, HHH gyermekek, veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek) Adathiány: A 0‐7 éves korúak speciális ellátási Felmérés, adatgyűjtés a problémák igényei feltérképezése és orvoslása érdekében
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A demográfiai és közszolgáltatási adatok vizsgálatából az alábbi összefüggések állapíthatók meg: a település összlakosságszámának 50 %‐a nő (335 fő); a női lakosok közel fele 18‐59 éves tehát aktív korú (152 fő); közfoglalkoztatásban résztvevő nők aránya: 22 %; a nyugdíjas nők száma 121 fő. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 300 250 200 150 100 50 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 foglalkoztatottak munkanélküliek munkavállalási korúak száma
43
Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 250 200 150 100 50 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 foglalkoztatottak munkanélküliek munkavállalási korúak száma
Munkavállalási korúak száma (fő) 600 500 400 300 200 100 0 2008
2009
2010
2011
2012férfiak 2013 nők 2014
2015
2016
2017
Foglalkoztatottak (fő) 350 300 250 200 150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
2012férfiak 2013 nők 2014
2015
2016
2017
44
Munkanélküliek (fő) 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
2012férfiak 2013 nők 2014
2015
2016
2017
A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. A foglalkoztatottságra vonatkozó nem szerinti megosztás alapján pedig megállapítható, hogy nők gazdasági helyzete a gazdasági válságot követően jelentősen nőtt, a tartósan munkanélküli nők aránya meghaladta a férfiak arányát és továbbra is tartja ezt a tendenciát, annak ellenére, hogy a tartósan munkanélküliek aránya némileg csökkent. Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak • a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, • a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, • a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják megszerezni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt. b) nők részvétele a foglalkoztatást segítő és képzési programokban A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év
2001 2011
15 éves és idősebb lakosság száma összesen
15‐X éves legalább általános iskolát végzettek száma
összesen
nő
férfi
összesen
nő
férfi
fő 602 637
fő 307 318
fő 295 319
fő 546 565
fő 267 279
fő 279 286
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15‐x évesek száma Összesen fő 56 72
% 9,3% 11,3%
nő fő 40 39
férfi % 13,0% 12,3%
fő 16 33
% 5,4% 10,3%
Az önkormányzat a településen élő, hátrányos helyzetű nők foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében igyekszik a közmunkaprogramba női munkarerőt bevonni, amely jellemzően az önkormányzat által fenntartott Tóparti Üdülőházban valósul meg, ahol takarítási, valamint „háziasszonyi” feladatokat látnak el. Mindemellett a parkgondozási feladatok egy része is szintén női munkaerő alkalmazásával kerül ellátásra. 45
A tapasztalatok alapján gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. Start bizonyítványt, mely nagyban megkönnyítheti a munkaerőpiacra való visszatérésüket. A településen élő alacsony iskolai végzettségű nők elsősorban a környező településeken működő üzemekben, ipari parkokban találnak munkalehetőséget elsősorban betanított munkásként. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A nők fizikai és szellemi megterhelése sok esetben a férfi munkavállalók terhelési szintjét közelíti meg, bérezési szempontból azonban a nők fizetése még ha csak kismértékben is, de alatta marad a férfiakénak. A cégek igyekeznek a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb hasznot elérni, így az olcsóbb munkaerőt keresik és alkalmazzák. Elmondható, hogy az üzemekben szakmai munkakörben (karbantartó, szerelő, raktáros stb.) elsősorban férfiakat, míg a gyártósori munkára főleg a nőket alkalmazzák. A gyakran többműszakos munkarend azonban tovább erősíti a nők hátrányos helyzetét, mivel családösszetartó szerepüknél fogva kisebb a mozgásterük, pl. gyermek, vagy idős családtag megbetegedése esetén a munkából való kiesés gyakrabban jellemző rájuk, amit a munkáltatók nem tudnak megfelelően tolerálni, ezért magasabb lehet a nők esetében az elbocsátások száma is. 5.2 A munkaerő‐piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A kisgyermeket nevelő nők esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A kisgyermekesek munkaerő‐piaci esélyeinek tekintetében elsődleges a bölcsődei férőhelyek száma. A településen nem és a térségben is csak egy településen működik bölcsőde, amelynek kapacitása nem megfelelő ahhoz, hogy a térség valamennyi települését ellássa. A gyermekek napközbeni ellátása a 3 éves kor alatti gyermekek esetében nem biztosított. 5.3 Családtervezés, anya‐ és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya‐ és gyermekgondozás a védőnői szolgálat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anyára és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: tanfolyamok, beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi‐, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A községben a rendőrségi munkájáról szóló beszámoló, illetve a családgondozó beszámolója alapján nem jellemző a családon belüli erőszak, illetve ilyen jellegű pontos információval nem rendelkezünk. Országos viszonylatban is jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Krízishelyzet esetén a családokat segítő szolgáltatások helyben nem megoldottak anyaotthon Balassagyarmaton, családok átmeneti otthona a megyeszékhelyen, Salgótarjánban működik. 46
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A hivatali apparátus 100%‐a, valamint a hivatalt vezető jegyző is nő. Az önkormányzat által fenntartott intézményekben is túlnyomórészt nők dolgoznak, illetve ez esetekben is nők látják a a vezetői feladatokat. A képviselő‐testület a 2010. évi önkormányzati választás óta kizárólag férfiakból áll.
Képviselőtestület tagja év
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Férfi
Nő
6 6 4 4 4 4 n.a. n.a. n.a. n.a.
2 2 0 0 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a.
A településen nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő: még ma is sokan vallják, hogy a nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerőpiacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák. A munkanélküliség aránya körükben magasabb, ez össztársadalmi probléma, amelyen komplex programokkal lehet enyhíteni. Az Önkormányzat a közművelődés, a szabadidő eltöltésének terén olyan családbarát környezetet kíván teremteni, amely közösségi teret nyújt számukra is. A közparkok, valamint a Bánki‐tó és környéke alkotja a település zöldhálózatának központi elemeit, amelyeket az önkormányzat folyamatosan karbantart, felújít, szépít. A tóra épült Víziszínpadon megrendezésre kerülő Bánki Nyár rendezvénysorozat színvonalas programokat, rendezvényeket kínálnak mindazoknak, akik hasznosan kívánják eltölteni szabadidejüket.. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A tartós munkanélküliség aránya a nők esetében A gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól magasabb. hosszabb időre távol maradó nők munkába való visszatérésének elősegítésére programok, a munkáltatókat ösztönző támogatási formák kidolgozás (pl. adókedvezmény biztosítása stb.) Együttműködés a munkaügyi kirendeltséggel a munkahelyvédelmi programmal kapcsolatban: 47
Tartósan munkanélküliek elhelyezkedését segítő munkabérköltség‐csökkentés, Kisgyermekes édesanyák elhelyezkedését segítő munkabérköltség‐csökkentés Képzési, átképzési lehetőségek, programok felkutatása, illetve a munkaügyi szervek útján, vagy támogatásával azok megvalósítása A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket Prevenciós céllal a családsegítő szolgálat nevelő család esetében a szegénység kockázata Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások magas. során célzott támogatások körének kialakítása, helyi támogatási formák biztosítsa A gyermekek napközbeni ellátása a 3 éves kor alatti Igényfelmérés, bölcsőde‐óvoda kialakítása pályázat gyermekek esetében nem biztosított. révén a kihasználatlan óvodában.
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 1. saját jogú; és 2. hozzátartozói nyugellátásokat biztosít. A saját jogú nyugellátások körébe tartozik: 1. az öregségi nyugdíj, 2. a rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: 1. az özvegyi nyugdíj; 2. az árvaellátás; 3. a szülői nyugdíj; 4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint 5. özvegyi járadék. Időskorúak járadéka A Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A Szt. 25. §‐a szerint az ellátást a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg. A településen élők 33%‐a idős, nyugdíjas polgár. Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya.
48
Nyugdjasok száma (fő) 300 250 200 150 100 50 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: – növekszik az átlagéletkor, – magasabb a középkorúak halandósága, – nők tovább élnek, mint a férfiak. Az időskorban jellemző megbetegedések ‐ a daganatok, keringési zavarok, szív‐ és érrend‐ szeri megbetegedések, ízületi problémák ‐ mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a dementia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia. 65 év feletti állandó lakosok 0‐14 éves korú állandó Öregedési index száma (fő) lakosok száma (fő) (%) 2001 #ZÉRÓOSZTÓ! 2008 152 55 276,4% 2009 156 57 273,7% 2010 155 57 271,9% 2011 157 54 290,7% 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2013 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2014 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2015 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2016 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2017 n.a. n.a. #ÉRTÉK!
49
élve születések száma
halálozások száma
2 4 4 6 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
10 6 12 12 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
természetes szaporodás (fő) ‐8 ‐2 ‐8 ‐6 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!
6.2 Idősek munkaerő‐piaci helyzete Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesek szívesen végeznek jövedelemkiegészítő tevékenységet. A község idegenforgalmi jelentőségéből, illetve üdülőházas övezetéből adódóan megfelelő lehetőséget is ad számukra. Az üdülőövezetben – tekintettel arra, hogy az ingatlan‐ tulajdonosok nem tudják az ingatlanaikat megfelelő időközönként rendbe tartani – igen magas az igény a ház körüli teendők ellátására (elsősorban kisebb kerti munkák, karbantartások, stb.). A településen elterjedt foglalkoztatási formává vált az ilyen jellegű idénymunka, amellyel az üdülő‐ tulajdonosok elsősorban a nyugdíjas, inaktív lakosokat bízzák meg. A jövedelem‐kiegészítés másik módja az állattartás és a növénytermesztés során megtermelt termékek mezőgazdasági őstermelőként történő forgalmazása. A házi jellegű termékekre az elsősorban a főváros és környékéről érkező üdülő‐tulajdonosok megfelelő keresletet biztosítanak. Összességében azonban elmondható, hogy az idősek, nyugdíjasok iránt nincs kereslet a munkaerőpiacon, kivéve ha valamilyen speciális szaktudással rendelkeznek. Az alábbi táblázatból megállapítható, hogy a pályakezdők mellett a 45 év feletti korosztály teszi ki a településen a regisztrált munkanélküliek jelentős hányadát, az ehhez a korosztályhoz tartozók munkaerő‐ piaci helyzete a legnehezebb. nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21‐25 év 26‐30 év 31‐35 év 36‐40 év 41‐45 év 46‐50 év 51‐55 év 56‐60 év 61 év felett
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
fő
34
41
41
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
#ÉRTÉK!
fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %
1 2,9% 3 8,8% 4 11,8% 5 14,7% 2 5,9% 0 0,0% 5 14,7% 3 8,8% 9 26,5% 2 5,9%
0 0,0% 7 17,1% 5 12,2% 3 7,3% 6 14,6% 7 17,1% 3 7,3% 6 14,6% 4 9,8% 0 0,0%
1 2,4% 9 22,0% 4 9,8% 3 7,3% 3 7,3% 6 14,6% 6 14,6% 6 14,6% 3 7,3% 0 0,0%
n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!
n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!
n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!
n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!
n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!
n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!
n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!
Az Flt. 24. §‐a értelmében a nyugdíjazáshoz közel álló álláskereső részére nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. 50
Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben az részesülhet, aki • álláskereső, • munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, • a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt éve hiányzik (megállapításhoz szükséges életkor), és • legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítása kereső tevékenység miatt megszűnt és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerez jogosultságot, és • az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát kimerítette, és • az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy az előzőekben részletezett megszűnést követően három éven belül betölti a megállapításhoz szükséges életkort, és • rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és • korhatár előtt ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül. A nyugdíj előtti álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40%‐nak alapul vételével kell megállapítani. Az egy napra járó nyugdíj előtti álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része. A nyugdíj előtti álláskeresési segély addig folyósítható, amíg a jogosult öregségi nyugdíjra, megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem szerez jogosultságot. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A községben nincs lehetőség a nyugdíjasok közintézményekben történő foglalkoztatására. Az 1700/2012. (XII. 29.) Korm. Határozat 2013. január 31‐i határidővel rendelkezik a költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyának megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése érdekében, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzattal szemben a foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor, illetve az önkormányzat erre vonatkozó adatokkal nem rendelkezik. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A helyi közszolgáltatások terén az idősekkel való foglalkozás magas színvonalú. Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatások egy része a település minden állampolgára részére biztosított, egy része kor alapján az időskorúak részére szerveződik. Az önkormányzat eleget tesz minden kötelező feladatainak. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az idősellátás és a szociális gondoskodás a szociális étkeztetés kivételével (mivel ez helyben biztosított) térségi szinten valósul meg. A házi segítségnyújtás, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Rétság Kistérség Többcélú Társulás szervezésében történik. A kistérség minden településén – a helyi igényekhez igazodva – szakembert alkalmaznak, aki ellátja az idősek gondozásával kapcsolatos teendőket. A szociális étkeztetést főzőkonyha hiányában külső beszállító útján, az óvoda tálalókonyháján biztosítja az önkormányzat. Az ételt kérésre az önkormányzat kiszállítja a jogosultakhoz, de a tálaló konyháról személyesen is elvihető. Az idősek nappali ellátása a településen nem megoldott, azonban a megye több 51
településén működnek ápoló‐gondozó otthonok. Nyilvántartásunk alapján a településen élő idősek közül nappali ellátásban senki nem részesül. Az egészségügyi alapellátás helyben megoldott, a szakellátások az 5 km‐re lévő járási központban, Rétságon elérhetőek a településen élő idősek számára is. A szakellátások igénybevétele miatti utazás az idősek, főként a mozgásukban korlátozott idősek számára problémát jelent. A kifejezetten az időseket célzó helyi támogatási forma az idősek karácsonyi ajándékutalványa. Az önkormányzat korcsoport szerint differenciáltan különböző értékű vásárlási utalvánnyal támogatja a községben élő időseket, valamint az önkormányzati nyugdíjasokat. A 65‐79 év közötti idősek, valamint az önkormányzati nyugdíjasok 3.000 Ft, a 80‐84 év közötti idős személyek 4.000 Ft, a 85. év feletti idősek pedig 5.000 Ft értékű vásárlási utalványban részesülnek. 2012. évben az önkormányzat 562.000 Ft‐ot fordított erre a célra az önkormányzat, amely összeg teljes egészében a saját költségvetését terhelte. 64 évnél idősebbek (fő) 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
nappali ellátásban részesült
64 évnél idősebbek 180
100%
160
90%
140
80% 70%
120
60%
100
50%
80
40%
60
30%
40
20%
20
10%
0
0% 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
nappali ellátásban részesültek aránya
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Bánki Nyár rendezvénysorozat szervezése során az önkormányzat arra törekszik, hogy az idősebb korosztály is megtalálja a számára megfelelő programokat, műsorokat, illetve hosszú évek óta hagyomány a jellemzően október‐november hónapban megrendezésre kerülő idősek napja, ahol az önkormányzat 52
képviselő‐testülete vendégül látja a településen élő időseket, és változatos műsorokkal szórakoztatja a megjelenteket. c) idősek informatikai jártassága A községben élő idősek – 55 év feletti lakosság ‐ nagy része az önkormányzat tapasztalatai alapján nem ismeri a számítógépet és nem is tudja kezelni. A településen működő Községi Könyvtárban biztosított az ingyenes számítógép és internet használat. Az idősebb korosztály informatikai jártassága elmarad a többi korosztályétól és jellemzően nincs is igényük az ismeretek elsajátítására. A településen jelen pillanatban nincsenek olyan programok, tanfolyamok, amelyek kifejezetten az idősebb korosztály informatikai tudását hivatottak fejleszteni. Amennyiben az adatgyűjtés eredménye arra enged következtetni, hogy az idősebb korosztály informatikai jártassága messze elmarad a többi korosztályétól, de van igényük az ismeretek elsajátítására, akkor megoldási javaslatokat kell tenni a probléma megoldása érdekében. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A községben élő idősek nagy része aktív résztvevője a közösségi életnek. A Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat tevékenységét személyes tapasztalataikkal, tudásukkal, a szlovák hagyományok felelevenítésével, átadásával, a hagyományos szlovák ételek receptjeinek továbbadásával segítik. Részt vesznek a nemzetiségi tánccsoport fellépésein, és tevékenyen közreműködnek a Bánki Majális, valamint az immár több mint 30 éve a településen megrendezésre kerülő Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál és Nemzetiségi Találkozó megszervezésében. Segítséget nyújtanak a helyi szlovák nemzetiségi viselet megismeréséhez, az egyes ruhadarabok elkészíttetéséhez. A Szlovák Tájház működtetéséből is kiveszik a részüket önkéntes munkájukkal. A bánki evangélikus egyház ünnepi rendezvényeinek lebonyolításában, az egyházi ingatlanok, a templom karbantartásában, szépítésében is kiemelt szerepet vállalnak. Az önkormányzat parkosítási tevékenységéből is évről évre kiveszik a részüket, lelkesen és lendületesen segítenek a dísznövények ültetésében, ápolásában. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Magas az egyedül élők, főként nők aránya. Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése egyház bevonásával Gyakoriak az időskori betegségek, és az ezzel járó Szűrővizsgálatok , felvilágosító, megelőző előadások pszichés problémák, a szellemi leépülés tartása a házi orvos bevonásával. Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése. Gyakran válnak áldozattá. Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése a polgárőr egyesülettel, valamint a rendőrkapitánysággal szorosan együttműködve. Tájékoztató anyagok, szórólapok készítése,
53
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Az érintett csoportba tartozóknak elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeni. A munkáltató előítélete mellett a közlekedés eszközök használata is nehezíti helyzetüket. A fogyatékos személyek elszigeteltek a társadalomban, így családjaik is jobban elkülönülnek a környezetüktől, ami értelmi fogyatékosság esetén még jelentősebb. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A Fot. 15‐16. §‐a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a) rehabilitációs ellátásban részesül, b) aki 2011. december 31‐én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. Bánk Község Önkormányzata jelenleg nem alkalmaz megváltozott munkaképességű, valamint fogyatékkal élő munkavállalót és erre ez idáig nem is merült fel igény, nem jelentkezett önkormányzatunkhoz meghirdetett állásra, illetve közfoglalkoztatásra megváltozott munkaképességű, vagy fogyatékkal élő személy. Az önkormányzati hivatal akadálymentesítése megoldott. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzattal szemben a foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor, illetve az önkormányzat erre vonatkozó adatokkal nem rendelkezik. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A saját lakókörnyezetben, lakóotthonban élő fogyatékos személyeknek nyújt alapszolgáltatást a támogató szolgálat. A támogató szolgálat többek között a különböző közösségi és szabadidős szolgáltatások elérésében (mind szállítás, mind kommunikáció szintjén) ad támogatást, emellett az igénybevevő 54
környezetében, lakásán nyújt fejlesztést, gondozást, segíti az önálló életvitelt, támogatja az ön‐ érdekérvényesítést. A községben nem elérhetőek az önálló életvitelt támogató helyi intézmények, illetve szolgáltatások. Kolping Támogató Szolgálat működik Érsekvadkerten, valamint az ÉFOÉSZ Nógrád Megyei Közhasznú Egyesülete Balassagyarmaton elérhető az érintettek számára. Utóbbi szervezet enyhe értelmi fogyatékos, a középsúlyos értelmi fogyatékos, súlyosan értelmi fogyatékos, gyengénlátó, vak, nagyothalló, siket, enyhe mozgáskorlátozott, közepesen mozgáskorlátozott, Down‐szindrómás, autista és beszédfogyatékos személyek érdekvédelmével foglalkozik. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Fogyatékossági támogatás: A Fot. 22. §‐a alapján biztosított fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy ‐ a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül ‐ anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 %‐os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult. Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §‐a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult, 1. aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott, 2. aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősül, 3. akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július 1‐jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül Fogyatékos személyek számára biztosított alap‐ és szakosított ellátási formák: Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon A szociális ellátásokat igénybevevők között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban csak az alanyi jogon közgyógyellátásban részesülők (2012. évben 19 fő), súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában (2012. évben 18 fő), súlyos fogyatékos hozzátartozó ápolása címén (2012. évben 7 fő), részesülőkre vonatkozóan rendelkezünk. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés 55
a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége
A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése folyamatos. A hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházás, felújítás akadálymentesített környezet biztosításával történik. A község középületei közül nem mindegyik akadálymentesítése megoldott, azonban a jelenleg akadálymentesített intézmények száma, a jogszabályi előírásnak megfelel. Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az akadálymentesítettség, amelynek betartatása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége c) munkahelyek akadálymentesítettsége Az önkormányzati hivatal fizikai akadálymentesítettsége a korábbi években megvalósult. A településen működő vállalkozások tekintetében önkormányzatunk nem rendelkezik adattal az akadálymentesítés helyzetéről. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége a településen nem megoldott. Az Önkormányzat a tulajdonában lévő járdák, zöldterületek, játszóterek felújítása során gondoskodik a hozzáférés akadálymentességének biztosításáról. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A nappali ellátás a saját lakókörnyezetben élő fogyatékos személyeknek napközben nyújt fejlesztést, étkezést, segít az önálló életvitelben és a társadalmi szerepek gyakorlásában. Fogyatékos személyek ápoló‐gondozó otthona működik Balassagyarmaton, Salgótarjánban, Ludányhalásziban, Bercelen, valamint Diósjenőn. A fogyatékos személyek ápolását‐gondozását szolgáló szociális intézményeket elsősorban a Nógrád Megyei Intézményfenntartó Központ működteti. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az önkormányzat a fogyatékos személyek részére nem nyújt hátránykompenzáló juttatást, a településen nem működnek ilyen jellegű szolgáltatások. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Nincsenek rendelkezésre álló statisztikai adatok a Helyi adatgyűjtés, felmérés a fogyatékkal élőkre fogyatékkal élők számát, igényüket illetően. vonatkozóan a problémák feltérképezése és orvoslása érdekében A középületek akadálymentesítés nem 100%‐ban Pályázati lehetőségek, pénzügyi források keresése megoldott. 56
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for‐profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Nem jellemző a településünkön. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Az önkormányzat, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, az Evangélikus Egyház, a Sportegyesület, valamint a Polgárőr Egyesület együttműködik a település‐üzemeltetési, fejlesztési feladatok, a kulturális, közművelődési, feladatok, a sporttevékenységek biztosításának, összehangolásának, valamint a közbiztonsági feladatok végrehajtásában. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség • óvodai nevelést biztosító intézményfenntartó társulás Tolmács Község Önkormányzatával • alapfokú oktatást biztosító intézményfenntartó társulás Rétság Város Önkormányzatával • Borsosberényi Közös Önkormányzati Hivatal • A Nyugat‐Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Társulás • Rétság Kistérség Többcélú Társulás (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) • Észak‐Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás (hulladékszállítás) • Házi orvosi és gyermekorvosi ellátás körzetes formában valósul meg • Az egészségügyi szakellátási formák Rétsági Járóbeteg‐szakellátó Központban elérhetők d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége kulturális, közművelődési programok szervezése foglalkozások, kézműves, hagyományőrző programok szervezése e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége bűnmegelőzési, tájékoztatási tevékenység f) for‐profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nem jellemző a településünkön.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába Az önkormányzat elkészített Helyi Esélyegyenlőségi Programot véleményezés, javaslatkérés céljából megküldi az együttműködő partnerek, valamint a Szlovák Nemzetiségi önkormányzat részére. A HEP‐et a minél szélesebb körű nyilvánosság, valamint a lakosság figyelmének felhívása érdekében közzé teszi 57
hivatalos honlapján. Az önkormányzat a HEP megtárgyalása, jóváhagyása és elfogadása érdekében nyilvános képviselő‐testületi ülést tart. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.
58
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel •
•
Romák és/vagy mélyszegény‐ ségben élők
• • •
Növekszik a tartós munkanélküliek száma. Közfoglalkoztatottak száma csökken Adathiány: adósságcsökkentési támogatásban részesítettek száma Az önkormányzat nem rendelkezik szociális bérlakással
•
•
Partneri kapcsolat (munkahelyi kirendeltség): közfoglalkoztatás folytatása, állásbörzék szervezése, tájékoztatás, álláslehetőségek propagálása A családsegítő szolgálat munkatársának bevonásával igényfelmérés, tájékoztató anyagok készítése az adósságcsökkentési támogatásról Igényfelmérés, pályázati források felkutatása önkormányzati szociális bérlakások kialakítására
•
Gyermekek
• Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma alacsony. • Kihasználatlanok az óvodai férőhelyek • Adathiány: 0‐7 éves korúak speciális ellátási igényei
•
•
•
Idősek
• Gyakran válnak áldozattá. • Magas az egyedül élők száma • Gyakori az idős megbetegedések száma
•
Partneri kapcsolat (védőnői hálózat, gyermekjóléti szolgálat, intézményvezető): a szülők tájékoztatása az igénybe vehető kedvezményekről Partneri kapcsolat (védőnői hálózat, gyermekjóléti szolgálat, intézményvezető): 3‐4 éves HH, HHH, veszélyeztetett, védelembe vett gyermekek óvodai beíratásának ösztönzése Felmérés, adatgyűjtés a problémák feltérképezése és orvoslása érdekében Partneri kapcsolat, együttműködés a helyi Polgárőrséggel, a polgárőrség bevonásával tájékoztató anyagok készítése, terjesztése, prevenciós jelleggel fórumok szervezése Aktivitást és függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése az egyház és a nemzetiségi önkormányzat 59
• •
Nők
• Magas a tartósan munkanélküli nők száma. • A gyermeket egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas • A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása nem megoldott
• •
bevonásával Szűrővizsgálatok, prevenciós előadások szervezése a házi orvos bevonásával Partneri kapcsolat (védőnői hálózat, óvoda) révén felmérés: női munkanélküliség okának felmérése. Tájékoztatás: az igénybe vehető szolgáltatásokról, kedvezményekről igények felmérése a gyermeküket egyedül nevelő/többgyermekes édesanyák és azok körében, akik 3 éves kor alatti gyermekük napközbeni felügyeletét nem tudják megoldani.
•
Fogyatékkal élők
• Adathiány: fogyatékkal élő személyek száma • A középületek akadálymentesítettsége nem 100 %‐ban megoldott
•
Partneri kapcsolat (házi orvosi szolgálat, védőnői hálózat) révén felmérés: egészségkárosodott személyek száma. Felmérés + pályázat: középületek akadálymentesítése.
A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegény‐ ségben élők Romák és/vagy mélyszegény‐ ségben élők Romák és/vagy mélyszegény‐ ségben élők
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Munkanélküliség
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst munkaügyi központ települési önkormányzat polgármester
Adósságcsökkentés
települési önkormányzat családsegítő szolgálat polgármester
Szociális bérlakás
települési önkormányzat polgármester
Gyermekek
Gyermekvédelmi ellátások
Gyermekek
Óvoda kihasználtsága
Gyermekek
Speciális ellátási igények
települési önkormányzat intézményvezető gyermekjóléti szolgálat védőnő jegyző/általa megbízott személy települési önkormányzat intézményvezető gyermekjóléti szolgálat védőnő polgármester települési önkormányzat intézményvezető védőnő 60
jegyző/általa megbízott személy települési önkormányzat polgárőr egyesület polgármester települési önkormányzat szlovák nemzetiségi önkormányzat evangélikus egyház polgárőr egyesület polgármester települési önkormányzat házi orvos polgármester települési önkormányzat háziorvos védőnő családgondozó intézményvezető polgármester települési önkormányzat háziorvos védőnő családgondozó intézményvezető polgármester települési önkormányzat háziorvos védőnő családgondozó intézményvezető polgármester
Idősek
Bűnmegelőzés az idősek körében
Idősek
Idősek aktivitásának megőrzése
Idősek
Időskori betegségek megelőzése
Nők
Tartósan munkanélküli nők helyzete
Nők
Elszegényedést megelőző program
Nők
Gyermekek napközbeni felügyelete
Fogyatékkal élők
Fogyatékkal élők felmérése
települési önkormányzat polgármester
Fogyatékkal élők
Középületeke akadálymentesítése
települési önkormányzat polgármester
Jövőképünk Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők anyagi körülményeik miatt ne szenvedjenek hátrányt, felzárkózzanak a jobb anyagi körülmények között élőkhöz. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek óvodai nevelésének, alapfokú oktatásának biztosítását, illetve a nevelési‐oktatási intézményekhez való hozzájutását. Folyamatosan odafigyelünk az idősek szociális ellátására, gondozására. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén, hogy a munkaerőpiacon sem bérezési, sem más szempontok alapján ne kerüljenek hátrányba. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők közszolgáltatásokhoz való hozzájutására.
Az intézkedési területek részletes kifejtése ALAPOSAN ÁTGONDOLT INTÉZKEDÉSEK, DE TÖBB SZEREPEL EGY SORSZÁM ALATT, EGY HATÁRIDŐVEL. SZERINTEM ÁT KELLENE GONDOLNI, AZ ÉN 61
PÉLDÁIMBAN EGY SORSZÁM ALTT EGY INTÉZKEDÉS SZEREPELT. AZOKAT KELLENE AZONOS SORSZÁM ALÁ VONNI, AMELYEK UGYANARRA A PROBLÉMÁRA VONATKOZNAK, UGYANAZ LEHET A HATÁRIDEJÜK, UGYANAZ A FELELŐSÜK. MINDEN HATÁRIDŐ 2014. JÚLIUS 1., AMI SZERINTEM UGYANCSAK ÁTGONDOLÁST IGÉNYEL. PL. EGY PÁLYÁZAT MEGVALÓSULÁSÁRA CÉLSZERŰBB TÁVOLABBI HATÁRIDŐT HAGYNI. Mélyszegénységben élők, romák Intézkedés sorszáma: Az intézkedés megnevezése:
1. címe,
Munkanélküliség
A helyzetelemzés Növekszik a tartós munkanélküliek száma következtetéseiben feltárt A magas a munkanélküliek száma 21‐25 év közötti, valamint a 41‐45 év esélyegyenlőségi probléma közötti korosztály körében megnevezése: Az intézkedéssel kívánt cél:
elérni
A munkanélküliek számának csökkentése
A célkitűzés összhangja 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek egyéb stratégiai ellátásról dokumentumokkal: • kapcsolatfelvétel és információgyűjtés az illetékes munkaügyi kirendeltségtől • az érintettek tájékoztatása állás‐ és átképzési, képzési lehetőségekről, igénybe vehető támogatási formákról Az intézkedés tartalma: • állásbörzék szervezése • álláslehetőségek széles körben történő propagálása (önkormányzati honlapon, egy helyben szokásos módon igénybe vehető tájékoztatási formákban pl. helyi újság, hirdetőtáblák stb.) • helyi foglalkoztatók ösztönzési lehetőségeinek felkutatása Az intézkedés felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):
polgármester 2014. július 1 munkanélküliek száma álláslehetőségek száma képzési lehetőségek száma humán: polgármesteri hivatal munkatársa pénzügyi:‐ technikai: számítógép, nyomtató, honlap, egyéb irodaszerek (papír, festékpatron, stb.)
folyamatos szakmai együttműködés az illetékes munkaügyi központtal Az intézkedés technikai felszereltség megléte eredményeinek az álláslehetőségek és képzési lehetőségek folyamatos, naprakész fenntarthatósága: közzététele
62
Intézkedés sorszáma: Az intézkedés megnevezése:
2. címe,
Munkanélküliség
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt Közfoglalkoztatottak száma csökken esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel kívánt cél:
elérni
A közfoglalkoztatottak számának növekedése
A célkitűzés összhangja 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek egyéb stratégiai ellátásról dokumentumokkal: • pontos nyilvántartás a munkanélküliekről, nem regisztrált munkanélküliek számának felmérése • kapcsolattartás a munkaügyi központtal (közfoglalkoztatásra fordítható keret meghatározása) Az intézkedés tartalma: • közfoglalkoztatásba bevonható személyek körének áttekintése • betölthető munkakörök, ellátandó feladatok meghatározása • Adminisztratív feladatok elvégzése Az intézkedés felelőse:
polgármester
Az intézkedés megvalósításának 2014. július 1. határideje: munkanélküliek száma Az intézkedés közfoglalkoztatásban résztvevők száma eredményességét mérő közfoglalkoztatási programok száma indikátor(ok): elnyert támogatás összege Az intézkedés megvalósításához humán: polgármesteri hivatal munkatársa szükséges erőforrások pénzügyi: támogatás összege (humán, pénzügyi, technikai: közfoglalkoztatáshoz szükséges technikai felszereltség technikai): Az intézkedés folyamatos szakmai együttműködés az illetékes munkaügyi központtal eredményeinek támogatási forrás rendelkezésre állása fenntarthatósága: Intézkedés sorszáma: Az intézkedés megnevezése:
3. címe,
Adósságcsökkentés
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt Adathiány: az adósságcsökkentési támogatásban részesítettek száma esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel kívánt cél:
elérni Az adósságcsökkentési támogatásra való jogosultság feltételeinek, illetve mint igénybe vehető támogatási lehetőségnek a propagálása 63
A célkitűzés összhangja A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény egyéb stratégiai A szociális ellátásokról szóló 4/2009.(III.27.) önkormányzati rendelet dokumentumokkal: előzetes igényfelmérés, tájékozódás a családsegítő szolgálat munkatársának bevonásával az adósságcsökkentési támogatásról, az igénylés menetéről, a jogosultsági Az intézkedés tartalma: feltételekről rövid, lényegre törő tájékoztató anyag (szórólap) készítése, terjesztése Az adósságcsökkentési támogatás igényléséhez szükséges dokumentumok közzététele (pl.: honlap) Az intézkedés felelőse:
polgármester
Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
Folyamatos együttműködés a családsegítő szolgálat munkatársával technikai felszereltség megléte Folyamatos, naprakész tájékoztatás
Intézkedés sorszáma:
4.
2014. július 1.
Az adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Humán: polgármesteri hivatal munkatársa, családsegítő szolgálat munkatársa Pénzügyi: ‐ Technikai: a szórólap elkészítéséhez szükséges technikai eszközök, honlap
Az intézkedés megnevezése:
címe,
Szociális bérlakás
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt Az önkormányzat nem rendelkezik szociális bérlakással esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel kívánt cél:
elérni A rossz, veszélyeztetett lakhatási körülmények között élők hosszú távú elhelyezésének megoldása
1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az A célkitűzés összhangja elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról egyéb stratégiai 14/2006. (V. 31.) rendelet a lakások és helyiségek bérletéről 15/2006. (V. 31.) rendelet a az önkormányzati és egyéb tulajdonban lévő dokumentumokkal: lakások bérleti díjának megállapításáról és a lakbértámogatásról A veszélyeztetett lakhatási körülmények között élők számának feltárása Szociális bérlakás kialakítására, működtetésére vonatkozó pályázati Az intézkedés tartalma: lehetőségek felkutatása Pályázathoz szükséges önerő biztosításának megléte helyi építési vállalkozások bevonása a lakások kialakítására Az intézkedés felelőse:
polgármester
64
Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
2014. július 1. Veszélyeztetett lakhatási körülmények között élők száma Szociális bérlakások száma Humán: polgármester, képviselő‐testület, pályázatírók Pénzügyi: önerő megléte az önkormányzat költségvetésében Technikai: helyi vállalkozások, pályázatíráshoz szükséges eszközök a szociális bérlakások kihasználtsága támogatási, pénzügyi forrás rendelkezésre állása
Gyermekek Intézkedés sorszáma: Az intézkedés megnevezése:
1. címe,
Gyermekvédelmi ellátások
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kevesen veszik igénybe esélyegyenlőségi probléma HH és HHH gyermekek tényleges száma pontosan nem ismert megnevezése: Az intézkedéssel kívánt cél:
elérni Rendszeres gyermekvédelmi ellátások minél szélesebb körű kihasználása az arra jogosultak körében
A célkitűzés összhangja 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról egyéb stratégiai A gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 11/2005. (X.14.) önkormányzati dokumentumokkal: rendelete HH és HHH gyermekek számának felmérése az intézményvezető, valamint a gyermekjóléti szolgálat munkatársának bevonásával Az intézkedés tartalma: Tájékoztató anyag készítése az igénybe vehető támogatásokról, a kedvezménnyel járó további támogatásokról a támogatás igényléséhez szükséges nyomtatványok elérhetővé tétele Az intézkedés felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek
Jegyző/általa megbízott személy 2014. július 1. RGYK‐ban részesülő gyermekek száma Óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek száma HH és HHH gyermekek száma Humán: polgármesteri hivatal munkatársa, intézményvezető, gyermekjóléti szolgálat munkatársa Pénzügyi: ‐ Technikai: honlap, számítógép, formanyomtatvány, papír Folyamatos együttműködés az intézményvezetővel és a családsegítő szolgálat munkatársával 65
fenntarthatósága:
Intézkedés sorszáma:
2.
Az intézkedés megnevezése:
címe,
Óvoda kihasználtsága
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt Az óvodai férőhelyek kihasználatlanok esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel kívánt cél:
elérni
Az óvodai férőhelyek maximális kihasználtságának elérése
A célkitűzés összhangja 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről egyéb stratégiai 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról dokumentumokkal: az óvodás korú gyermekek számának feltérképezése a gyermekjóléti szolgálat munkatársának, illetve a területi védőnő bevonásával az óvodás korú, de óvodába nem járó gyermekek szüleinek Az intézkedés tartalma: ösztönzése, tájékoztatása a helyi óvodáról, illetve az óvodai beíratkozásról propaganda, tájékoztató anyag készítése Az intézkedés felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
polgármester 2014. július 1. Óvodás korú gyermekek száma Az óvodába beíratott gyermekek száma Az óvodai férőhelyek száma Humán: hivatal munkatársa, védőnő, intézményvezető, gyermekjóléti szolgálat munkatársa Pénzügyi: ‐ Technikai: honlap, számítógép, formanyomtatvány, papír az óvodai férőhelyek kihasználtságának maximalizálása érdekében folyamatos együttműködése a gyermekjóléti szolgálat munkatársával, a védőnővel, valamint az intézményvezetővel
Intézkedés sorszáma: Az intézkedés megnevezése:
3. címe,
Speciális ellátási igények
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt Adathiány: a 0‐7 éves korúak speciális ellátási igényei esélyegyenlőségi probléma megnevezése: 66
Az intézkedéssel kívánt cél:
elérni
A gyermekek speciális ellátási igényei kielégítésre kerülnek
A célkitűzés összhangja 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről egyéb stratégiai 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:
speciális ellátási igényű gyermekek számának felmérése
Az intézkedés felelőse:
Jegyző/általa megbízott személy
Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
2014. július 1. speciális ellátási igényű gyermekek száma Gyógypedagógusok száma Iskolapszichológusok száma Humán: intézményvezető, szakértő Pénzügyi: szakértői díj Technikai: ‐ megfelelő szakértő, szakértői díj finanszírozásához szükséges pénzügyi fedezet
Nők Intézkedés sorszáma: Az intézkedés megnevezése:
1. címe,
Tartósan munkanélküli nők helyzete
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt A településen magas a tartósan munkanélküli nők száma. esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel kívánt cél:
elérni
A tartósan munkanélküli nők helyzetének javítása.
A célkitűzés összhangja 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek egyéb stratégiai ellátásáról dokumentumokkal: Nők és Férfiak Társadalmi Esélyegyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia Az intézkedés tartalma:
Munkanélküliség okának feltárása jelzőrendszer révén (háziorvos, védőnő, óvoda)
Az intézkedés felelőse:
polgármester/az általa megbízott személy
Az intézkedés megvalósításának 2014. július 1. határideje: Az intézkedés munkanélküliek száma eredményességét mérő feltárt esetek száma indikátor(ok): 67
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
humán: polgármesteri hivatal munkatársa pénzügyi: ‐ technikai: számítógép, papír Az együttműködő partnerek jelzőrendszerének folyamatos működése révén.
Intézkedés sorszáma: Az intézkedés megnevezése:
2. címe,
Elszegényedést megelőző program
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt A többgyermekes, gyermeküket egyedül nevelő nők megélhetési esélyegyenlőségi probléma körülményei egyre nehezebbé válnak. megnevezése: Az intézkedéssel elérni Az érintett családok elszegényedésének megelőzése. kívánt cél: A célkitűzés összhangja 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról egyéb stratégiai 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról dokumentumokkal: Nők és Férfiak Társadalmi Esélyegyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia Az intézkedés tartalma:
Tájékoztatás: az igénybe vehető szolgáltatásokról, kedvezményekről
Az intézkedés felelőse:
polgármester
Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
tájékoztatási formák száma meghívók száma fórumon részt vevők száma humán: polgármesteri hivatal munkatársa, háziorvos, védőnő, családgondozó, intézményvezető pénzügyi:‐ technikai: fórum megtartására alkalmas terem, számítógép, formanyomtatvány
Intézkedés sorszáma:
3.
2013. december 31.
Az együttműködő partnerek jelzőrendszerének folyamatos működése révén.
Az intézkedés megnevezése:
címe,
Gyermekek napközbeni felügyelete
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt A településen nem megoldott a 3éves kor alatti gyermekek felügyelete esélyegyenlőségi probléma 68
megnevezése: Az intézkedéssel elérni A felügyelet biztosítása a 3 éves kor alatti gyermekek számára. kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai Nők és Férfiak Társadalmi Esélyegyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia dokumentumokkal: igények felmérése a gyermeküket egyedül nevelő/többgyermekes Az intézkedés tartalma: édesanyák és azok körében, akik 3 éves kor alatti gyermekük napközbeni felügyeletét nem tudják megoldani. Az intézkedés felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
polgármester 2014. július 1. megkeresések száma igények száma humán: polgármesteri hivatal családgondozó, intézményvezető pénzügyi: ‐ technikai: számítógép, papír
munkatársa,
háziorvos,
védőnő,
Az együttműködő partnerek jelzőrendszerének folyamatos működése.
Idősek Intézkedés sorszáma: Az intézkedés megnevezése:
1. címe,
Bűnmegelőzés az idősek körében
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt Az idősebb korosztály könnyen válik bűncselekmények áldozatává. esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni Az idősek áldozattá válásának megelőzése. kívánt cél: A célkitűzés összhangja 115/2003. (X. 28.) OGY határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti egyéb stratégiai stratégiájáról dokumentumokkal: Felmérés, kérdőív: a tapasztalatokról, problémákról a rendőrség, polgárőrség bevonásával Az intézkedés tartalma: Tájékoztató anyagok készítése, prevenciós jelleggel bűnmegelőzési fórumok szervezése A polgárőrség gyakori járőrözésének megszervezése
69
Az intézkedés felelőse:
polgármester
Az intézkedés megvalósításának 2013. december 31. határideje: időskorúak (65‐x éves) száma Az intézkedés problémák száma eredményességét mérő kiküldött kérdőívek száma indikátor(ok): visszaérkezett kérdőívek száma Az intézkedés humán: polgármesteri hivatal munkatársa, családgondozó, helyi körzeti megvalósításához megbízott, polgárőrség szükséges erőforrások pénzügyi: sokszorosítási költség (humán, pénzügyi, technikai: papír, számítógép, fénymásoló, nyomtató technikai): Az intézkedés eredményeinek Együttműködés a rendőrséggel, polgárőrséggel. fenntarthatósága:
Intézkedés sorszáma: Az intézkedés megnevezése:
2. címe,
Idősek aktivitásának megőrzése
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt Magas az egyedül élők száma esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni Az idősek bevonása a helyi közéletbe, közművelődési programokba kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai Nemzeti Idősügyi Stratégia dokumentumokkal: a szlovák nemzetiségi önkormányzat bevonásával az idősek közművelődési programokban való részvételének ösztönzése Az intézkedés tartalma: Szlovák nemzetiségi hagyományok őrzésében, ápolásában való aktív részvételük biztosítása Egyházi rendezvények szervezésébe nyugdíjasok bevonása Az intézkedés felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):
polgármester 2013. december 31. közművelődési tevékenységben résztvevő idősek száma egyházi rendezvényeken aktívan részt vevő idősek száma humán: szlovák nemzetiségi önkormányzat képviselői, egyházi személyek pénzügyi: nemzetiségi önkormányzat finanszírozása, egyház támogatása technikai: a rendezvényekhez szükséges technikai eszközök
70
Az intézkedés Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal, valamint az egyházzal. eredményeinek fenntarthatósága:
Intézkedés sorszáma: Az intézkedés megnevezése:
3. címe,
Időskori betegségek megelőzése
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt Gyakoriak az időskori betegségek, és az ezzel járó pszichés problémák, a esélyegyenlőségi probléma szellemi leépülés megnevezése: Az intézkedéssel elérni Az időskori megbetegedések csökkenése kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai Nemzeti Idősügyi Stratégia dokumentumokkal: felvilágosító, megelőző előadások szervezése a házi orvos bevonásával szűrővizsgálatok szervezése Az intézkedés tartalma: Prevenciós szemlélet erősítése, egészségtudatos magatartás fejlesztése érdekében tájékoztató anyagok, szórólapok készítése Az intézkedés felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
Polgármester 2014. július 1. időskori megbetegedések száma szűrővizsgálatok száma humán: polgármester, polgármesteri hivatal munkatársa, házi orvos pénzügyi: ‐ technikai: számítógép, papír, szűrővizsgálatokhoz helyiség biztosítása
Együttműködés a házi orvossal, szűrővizsgálatok folyamatos szervezése
Fogyatékkal élők Intézkedés sorszáma: Az intézkedés megnevezése:
1. címe,
Fogyatékkal élők felmérése
A helyzetelemzés Nincsenek rendelkezésre álló statisztikai adatok a fogyatékkal élők következtetéseiben feltárt számát, igényüket illetően esélyegyenlőségi probléma 71
megnevezése: Az intézkedéssel kívánt cél:
elérni
Fogyatékkal élők számának feltérképezése, problémáik orvoslása
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai Európai Fogyatékosságügyi Stratégia 2010‐2020 dokumentumokkal: a házi orvos, illetve a családsegítő szolgálat munkatársának bevonásával Az intézkedés tartalma: adatgyűjtés a településen élő fogyatékkal élő személyekről Az intézkedés felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
polgármester 2013. december 31.
fogyatékkal élő személyek száma humán: polgármesteri hivatal munkatársa, házi orvos, családsegítő szolgálat munkatársa pénzügyi: ‐ technikai: ‐ Együttműködés házi orvossal, valamint a családsegítő szolgálat munkatársával.
Intézkedés sorszáma:
2.
Az intézkedés megnevezése:
címe,
Közintézmények akadálymentesítése
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt A település közintézményei közül nem mindegyik akadálymentes. esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni A közintézmények akadálymentesítetté válnak. kívánt cél: A célkitűzés összhangja 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről egyéb stratégiai Településfejlesztési koncepció dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:
Az akadálymentesítés felmérése, lehetőleg szakember bevonásával.
Az intézkedés felelőse:
polgármester
Az intézkedés megvalósításának 2013. december 31. határideje: 72
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
középületek száma akadálymentesítéssel nem rendelkező középületek száma akadálymentesítési lehetőségek száma humán: szakember pénzügyi: szakértői díj technikai: fényképezőgép, videokamera, számítógép megfelelő, megfizethető szakember, szakértői díj finanszírozására pénzügyi fedezet
Intézkedés sorszáma: Az intézkedés megnevezése:
3. címe,
Közintézmények akadálymentesítése
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt A település közintézményei nincsenek akadálymentesítve. esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni A közintézmények akadálymentesítetté válnak. kívánt cél: A célkitűzés összhangja 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről egyéb stratégiai Településfejlesztési koncepció dokumentumokkal: Pályázati források keresése a közintézmények akadálymentesítésére Szükséges önerő biztosítása Pályázati lehetőség esetén az épületek akadálymentesítésére vonatkozó Az intézkedés tartalma: tervek elkészítése Pályázati támogatás esetén megfelelő, megbízható szakember kiválasztása a kivitelezésre Az intézkedés felelőse: Az intézkedés megvalósításának határideje: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
Polgármester/általa megbízott személy. 2014. július 1. középületek száma akadálymentesített középületek száma pályázati lehetőségek száma humán: önkormányzati hivatal munkatársa, pályázatírók pénzügyi: önerő, pályázati költség technikai: pályázat megírásához szükséges eszközök, kivitelezéshez szükséges anyagok, eszközök Pályázati forrás megléte, önerő megléte, megfelelő, megbízható kivitelező megbízása, kiválasztása
73
2. Összegző táblázat ‐ A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
A
B
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l
E
F
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
G
H
I
J
Az intézkedés Az intézkedés megvalósításának eredményességét határideje mérő indikátor(ok)
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1
2
3
…
II. A gyermekek esélyegyenlősége 1
2
3
…
III. A nők esélyegyenlősége 1
2
3
…
IV. Az idősek esélyegyenlősége 1
2
3
…
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
2
3
…
74
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítását, értékelését, ellenőrzését és az ennek során nyert információk visszacsatolását, valamint a programba történő beépítésének garantálását a program megvalósításában érintett partnerek együttműködése révén biztosítja. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT‐ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében önkormányzatunk vállalja: ‐ az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérését, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követését, dokumentálását, és mindezekről a településen élők, érintettek, partnerek rendszeres tájékoztatását, ‐ annak figyelemmel kísérését, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették‐ e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján szükséges‐e esetleges új beavatkozások meghatározása ‐ a HEP IT‐ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálatát, a HEP IT aktualizálását, ‐ az esetleges változások beépítését a HEP IT‐be, a módosított HEP IT előkészítését véleményezésre, döntésre ‐ az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatását, ‐ a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárását, kommunikálását.
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a képviselő‐testület a partnerintézmények, érintettek bevonásával ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, megvalósítóinak
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségét a programot napirendre tűző képviselő‐testületi ülés révén biztosítjuk. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is. A nyilvánosság folyamatos biztosítására az önkormányzat honlapja áll rendelkezésre, melynek révén tájékoztatjuk a településen élőket a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel: o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerjék és kövessék a HEP‐ben foglaltakat. o Biztosítja, hogy az önkormányzat, illetve intézményvezetők megkapják a HEP végrehajtásához szükséges felkészítést és segítséget. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT‐ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. 76
Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT‐t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat‐megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP‐ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt, vagy ennél korábbi felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT‐ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a beavatkozási terület felelőse bemutatja a képviselő‐ testületnek az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT‐t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
77
4. Elfogadás módja és dátuma I. Bánk község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Bánk község képviselő‐testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:
Dátum Aláírás Bánk Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni. Dátum Partner aláírás
Dátum Dátum
Partner aláírás
Partner aláírás
78
HEP elkészítési jegyzék2 NÉV3
HEP részei4
Aláírás5
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
R É T E
2
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.
