Helyi Esélyegyenlőségi Program Bakonykoppány Község Önkormányzata
2013-2018.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ...............................................................................................3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ....................................................................................................................... 13 Célok .......................................................................................................................................................... 13 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)........................................... 15 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 15 2. Stratégiai környezet bemutatása........................................................................................... 18 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 19 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 46 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége......................................................................................... 56 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 64 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 69 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása.................................................................................. 73 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 73 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 74 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 74 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............. Hiba! A könyvjelző nem létezik. A beavatkozások megvalósítói.................................................................................................. 74 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 76 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)............................................................................................................................................................ 79 3. Megvalósítás................................................................................................................................... 83 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 83 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 83 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................... 84 Nyilvánosság.................................................................................................................................... 85 Érvényesülés, módosítás............................................................................................................. 86 4. Elfogadás módja és dátuma..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Bakonykoppány Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Bakonykoppány bemutatása Koppány, mint a Bakonybéli Apátság ősi birtoka, és mint helységnév egy 1086-ban kelt oklevélen található meg először, ahol - az írás szerint - az apátságnak 16 lovas, 14 szántó, összesen 30 jobbágya és háza népe él. A név török eredetű személynév, amely "nagy, győzelmes, erős"-et jelent. Mind a név, mind a névadás módja igen korai megszállásra mutat. Ezt igazolja a XI. századbeli előfordulása is. Bakonykoppány község neve a magyarság élete és első, nagy európai sorsfordulójára, az államalapítás történelmi időszakára emlékeztet. Ahhoz, hogy ez a folyamat végbemehessen, Géza fejedelem örökségét vállalva fiának, Istvánnak tovább kellett haladnia: be kellett fejezni az államszervezet kialakítását, a pogány magyaroknak a keresztény hitre való térítését és letelepítését. Mind ez csak akkor valósulhatott meg, ha elűzi és legyőzi maga, valamint a kereszténység pogány ellenségeit. Ezek közé tartozott Koppány, somogy (sumadia) vajdája, királyságra törő rokona is, akit 998-ban a Veszprém melletti csatában sikerült levernie. A szétvert pogány sereg számára a Bakony erdőrengetege menekvő, jó búvóhelynek kínálkozott. Koppány hívei meghúzódva, és távol a gyűlölt kereszténységtől az ormokon, és a Gerence patak melletti tisztásokon tovább áldoztak ősi isteneiknek. Itt keresték fel őket a Szent Benedek rend hittérítő szerzetesei, akiknek (Bakony)Bél kedvező szerzetesi magányt, csendet biztosítva letelepedésre alkalmas lakóhelynek bizonyult. Ezért ezen a helyen velencei Gellért társai, valamint Günther vezette albaicki bajor szerzetesek számára István király, Szent Móricz tiszteletére, monostort alapított. Az alapító levél 1037. szeptemberdecemberben készült. Az eredeti nincs meg, de megtalálható I. Károly 1330. március 11-én kelt levele, amelyben átírta IV. Bélának István privilégiumát magába foglaló okiratát. A régészeti adatok arról tanúskodnak, hogy a pogány magyarok a mai Koppány helyén római és népvándorlás-korabeli település maradványaira bukkantak. A Bereg dűlőben lévő dombtetőn üveggyöngy mellékletes avar kori sírok kerültek elő. A Gerence patakba ömlő források vizét, három helyen gát keresztezi. A gátakat és az egykori vízzel borított területeket jól kivehetően egy 1869-es kataszteri térkép is ábrázolja. A régészek szerint nem 1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
3
lehetetlen, hogy a római telepek közelében alkalmazott olyan völgyzárral, vagy vízduzzasztóval van dolgunk, amelynek a rendeltetését - egyenlőre - a szakirodalom még nem oldotta meg. A Hidra-dűlőben a Papföldeken végzett megfigyelés szerint szántáskor római telephelyre utaló épületmaradványok kerülnek elő. A lelőhely keleti szélén, útépítéskor egy római cserepekkel kirakott népvándorlás kori tűzhelyet találtak, és a környékén népvándorlás-korabeli cserepek kerültek elő. A Határrét-dűlőben Árpád-kori cserépbogrács, fogaskerék- és hullámvonaldíszű fazéktöredékeket gyűjtöttek össze. A Gerence híd alapozásánál, útépítés közben római kori érmeket találtak. Bizonyosra vehető, hogy a kereszténység elől a Bakonyba menekült pogány magyarok a mai Koppány helyén (vagy közelében) letelepedésre alkalmas helyet találtak és az új település a vezérük után kapta a nevét. Koppány 1548-ig volt a Bakonybéli Apátság birtoka. Sörös Pongrác "A Bakonybéli Apátság története" című könyvében állapítja meg ezekről az évszázadokról, amely Bakonykoppány történetére is érvényes: "...Az apátság kultúrértékei az égések, rablások folytán veszendőbe mentek és a kolostorlakók maguk sem fordítottak ezekre elég figyelmet. Krónikák, nekrológiumok, értékes kéziratok nálunk teljességgel hiányoznak, ill. csak az újabb korban mutatkoznak. Innen van, hogy beszélhetünk tengernyi hosszabb, rövidebb perről, rablásról, gyilkolásról, amelyek jellemzik ezt a kort, de csak egyoldalúan, arról azonban, ami örvendetes ellenkép volna ... csak keveset, szűkszavúan szólhatunk...." Ezzel magyarázható, hogy az apátság önállóságának idejéből (1023-1548) Koppányról is csak egy-egy képet tudunk felvillantani, amely jellemezheti a lakosság életének alakulását. A Bakonybéli Apát kérésére IX. Gergely pápa 1230. április 19-én kelt bullájában az apátságot védelmébe vette, az összes tartozékaival - köztük a "Mindenszentek" (Szt. Borbála) tiszteletére emelt koppányi templommal - együtt. Megtiltja a püspököknek, hogy az apátság birtokain tizedet követeljenek, vagy kicsikarjanak. A koppányiak temploma 1383-ban plébániai egyház, 1478-ban kőtornya van, az írások a plébánosát először 1517-ben említik. A régi templom teljesen az 1670-es években pusztult el, az újat 1730ban (az újratelepítés után) építették. Jakab apát idejéből (1256-1259) ismert az apátság népeinek osztályba sorolása. Ezek: szabadok, lovas szolgák, szántóvetők, szőlőmunkások, tímárok, ácsok, kádárok, esztergályosok, szakácsok, molnárok, pékek és pásztorok. Ebben az időben a monostornak három ispánja is van: Koppány, Batu, akinek a fia Pál, és a király bírója: Vojteh. Az apátság 20 szabadja közül 16, akiknek az volt a kötelességük, hogy az apátot, vagy a szerzeteseket lovon kísérjék Koppányon lakott. A nevük: Ponyvádi, Fontojdi, Kozma, Demjén, Bonal, Szorosdi, Györe, Iván, "nagy" Iván, Szenil, Ököldi, Lovadi, Béna, Sol, Makicza és Ászár. A 49 lovasszolga közül 16 ugyancsak koppányi lakos volt. A nevük: Keca, Dobron, György, Hildek, Halid, Erecs, Futtak, Szella, Jutas, Hyllen, Aradocs, Györök, Mutina, Taja, Tunik és Maglód. Ismert a koppányi aratók névsora is. Ezek: Iván és fia, Poscoba, Szósztó, Raton, Szekeres, Pásztor, Lapó, Tönk, Bakon, Vajad, Szemet, Siket, Szombat és Bynadi. A szerzetesek élelemmel és ruházattal való ellátása is a jobbágyok kötelessége volt. Ebben részt vettek a koppányiak is. A lovas szolgák megszántották az összes földet, kész lisztet, és a ruházatukhoz az asszonyok vásznat készítettek. A koppányiak teendője volt még az apátság épületében a házimunkák elvégzése is. Magyar Péter apátról (1352-1361) feljegyezték, hogy 1354-ben megemlékezett azokról, akik Nagy Lajos hadjáratai alkalmával, a kolostor nevében, harcoltak. Első volt közülük a koppányi Pánczél János, aki saját költségén három alkalommal ment el, Nagy Lajos seregében harcolva, vérét ontva a tengerentúlra. A Veszprém megyei Mártonházán (a mai Márkón) birtokkal ajándékozta meg. A Koppányt ért támadás, a falu kirablása és kifosztása a XV. században és a XVI. század első felében, amíg pusztává nem vált gyakori jelenség volt. Ezt bizonyítják a ránk maradt peres iratok is.
4
Zsigmond Budán, 1410-ben kelt levelében Erdélyi László ugodi várnagyot a Koppányban és Kajáron elkövetett károk miatt elégtételre szólította fel és megtiltotta neki, hogy az apátságon és népein szabadságuk sérelmére ítélkezzen. Amikor az apátság 1429-ben összefoglalja a sérelmeit, amelyeket Koppány ellen elkövettek hat támadást jegyzett fel. Zsigmond király 1430-ban a támadó Garai Miklós nádor és fia ellen vizsgálatot rendelt el. A támadásokat Garai teszéri és kissághi jobbágyai követték el. Erzsébet királynő egy Tatán, 1438-ban kelt utasításában meghagyta Veszprém megye nemesi bíráinak, hogy a Garai tisztjei által a bakonybéli apátság koppányi birtokán elkövetett sérelmek ügyében tartsanak vizsgálatot és az apátnak szolgáltassanak igazságot. A Garaiak garázdálkodásával Budán, 1449-ben az országtanács is foglalkozott. Meghagyta a Veszprém megyei bíráknak: mivel Mihály apát gyanúsaknak tartja őket, a Garai László jobbágyaitól a koppányi és a borsodi jobbágyak ellen indított pert, ha az apát az ítéletükkel nem lesz megelégedve, tegyék azt át az országbíró elé. A század végére is jutott egy Koppánnyal kapcsolatos, a nádori székig eljutott per. Póki Antal a bakonybéli apát szücsi tisztje a Koppányon keresztül vezető úton két székesfehérvári polgártól, két sóval rakott szekeret, amelyet 13 ökör húzott elkobzott. Azt átadta Dózsa koppányi falunagynak, majd a Bakonybélbe történt kísérés után kifosztották őket. A per 300 forint értékű elkobzott vagyonról beszél. A fehérvári keresztesek konventje 1497. április 18-án László béli apátot és tisztjét, Póki Lászlót, a két székesfehérvári polgár kifosztása miatt a nádor elé idézte. A társadalmi viszonyokra jellemző, hogy nemcsak sértettként, hanem vádlottként is állt a bakonybéli apát az igazságszolgáltatás előtt. A község lakosainak száma és összetétele: 1531-ben 8 szegény, 4 szolga, 17 adófizető. A felégetett porták száma 12. 1430-ban: 9 szegény, 4 szolga és 9 adófizető. 1542-ben 7 szegény és 12 adófizető. 1543-ban 12 adófizető lakja és 1545-1546-ban csak 6 portája van. Ismerjük annak a 31 koppányi jobbágynak a nevét is, akiknek Benedek apát kormányzása alatt, 1542-ben terményszolgálmányai voltak és tizedet, jobbágyadót fizettek. Taal István, 4 1/2 kepe búzát, 1 1/2 kepe rozst és 1/2 kepe zabot fizetett. A többi: Porkoláb Sebestyén, Kucsár Illés, Zalai Balázs, Pátkay György, Nagy Imre, Márkos Péter, Marton Imre, Varga Barnabás, Kertész Tamás, Varga Gergely, Márton Mátyás, Simon deák (aki az uraság kegyessége szerint fizetett), Szekeres János, Ákli János, Ákli Kelemen, Kulcsár Lőrinc, Kiss György, Ákli Péter és Gáspár, Ákli Balázs. A nevekből feltételezhető, hogy a török pusztítások következtében Akli falut az apátság jobbágyai elhagyták és átköltöztek Koppányba. Keresztény pénz címén Olasz Ambrus 4 krajcárt, Taal Demeter 7, Szekeres Imre, Bakon Simon, és Nagy Simon 5-5, Ferdős István 7 dénárt fizetett. Rajtuk kívül fizetési kötelezettsége volt még: Jósa Albertnek, Kucsár Jánosnak, lntal Orbán helyett "Imre úr" fizetett. Méhek után, méhtizedül Porkoláb Simon, Ákli Péter, Taal István és Vida János 1-1 rajt, ezen kívül Márkus Péter és Taal István 8, ill. 10 dénárt is fizetett. Az apátság a XVI. század küszöbét elég sok birtokkal lépte át. A tulajdonában volt: Akol, Koppány, Kajár, Agyaglik, Ganna, Borsat, Polány, Móriczháza, Ponyvád, Örs, Újfalu (Gerencsér), Paloznak, Vászoly, Tagyon. Ezeknek a településeknek nagy része a török hódítás keserves korának eredményeként a XVI. század első felében elpusztult, és 1542-ben már csak Koppány, Ujfalu, Móriczhida és Kajár van az apátság birtokában. Jellemző módon Benedek apát, hogy pénze legyen a fegyveres őrség felállítására, az Ugod - Devecser táján portyázó török csapatok ellen 1543. március 26-án Choron András és fiának 200 jó súlyú aranyért Gannát zálogba adta. A Bakonybéli Apátságot a török az 1550-es évek végére teljesen elpusztította. Koppányt a század első felében Bakith Pál és Móré László fosztogatta, majd Podmaniczky bakonyújvári tisztjei támadták és 1545ben elfoglalták. Ezt követően, 1548-tól több mint 150 éven keresztül puszta, a Pannonhalmi Főapát birtoka. 5
Az Apátság 1672-ben megkísérli a benépesítését, sikertelenül. A puszta 1676-ban Ibrahim fehérvári szandzságbég kezén van. Lakatlansága 1710-ben szűnt meg, amikor új tulajdonosa a zirci cisztercita apátság, kétszer egymás után telepeseket költöztet a pusztára. Az új lakói is elhagyják, és újra pusztává válik. A neve 1716-ban Bakon-Koppány, és az ugodiak, nagygyimótiak használják. A területére 1718-ban új telepesek: németek, morvák és horvátok érkeznek, akik elődeik példáján okulva fenntartják maguknak a jogot az esetleges elvonulásra. Az új telepesek kitartóbbaknak bizonyultak, megmaradtak és építkezni kezdtek. A telepítő levél nem maradt ránk, ezért nem tudni milyen feltételekkel vállalták a jövevények a puszta benépesítését, a földek megművelését. Ismert viszont egy 1749-ből származó szerződés, amelyet az apátság és a község lakói kötöttek. Ez a lakosság számára robotot, pénzárendát és viktuáliákat állapít meg. Az elköltözni szándékozó hospesnek maga helyett megfelelő kolónust kellett állítani. A sikeres telepítés, a korábbihoz hasonlóan 32 sessinóra történt. A telepítést követő legrégebbi összeírás 1768-ból való. Ez két példányban készült. Egy magyar nyelvű példány a zirci apátság levéltárában, egy német nyelvű a koppányi községládában (ma a római katolikus plébánián, Bakonykoppányon) van elhelyezve. Összekapcsolták vele Mária Teréziának 1766-beli urbáriumát, úrbéri rendeletét, valamint 29 féltelkes jobbágy és 32 zsellér családjának a névsorát. A szerződést Veszprém vármegye 1760-ban hagyta jóvá. A község határa közepes termékenységű. A Gerence kiszélesedő völgye mellett, a Bakonyalja részét képező DNY-ÉK-i irányú, agyagos, helyenként kavicsos, illetve homokos, löszös dombvonalon, tengerszint felett 250 méter magasan fekszik. Határában szántóföldek és a harántvölgyekkel tagolt dombvonulaton legelők vannak. A lakossága elsősorban nem a földművelésből élt, hanem a fejlett háziiparból. A Bakony fájából sokfajta gazdasági eszközt készítettek és azt, valamint a kitermelt tűzifát a pápai piacon értékesítették. Jobbágysága szabadmenetül vendég és bírói fóruma a zirci apátság úriszéke volt. A község anyakönyvét 1717-től 1754-ig Nagytevelen vezetik, 1755-től a bakonykoppányi plébánián. 1787től önálló parókiája van, első plébánosa Kapsz Gáspár ciszterci rendű lelkész, szerzetes. A lakói valamennyien római katolikusok. A századvégi, 1785-ben készült összeírásból ismert, hogy a lakóinak száma 475 fő. Ebből polgár 2, paraszt 37, paraszt örököse 37, 56 zsellér és 18 egyéb. A fiúgyermek 113, a nő 214. Az első tanítók, schulmeisterek: 1733-ban Hans Elencz, 1734-ben Wagner Dániel, az első tanítója és jegyzője egyszemélyben, 50 éven át (1780-tól) Macsunszky József. Az 1828-as összeírás 35 jobbágyot és 48 zsellért talált a faluban. Közülük négy kézművességet folytatott. A bányáikban vörösmárványt törtek. Erre vezethető vissza, hogy 1910-ben kilencen, 1960-ban harmincnyolcan bányászatból és ipari tevékenységből (pl. mészégetésből) éltek. A termelőszövetkezet is foglalkozott egyidőben vörös(mű-)márványbányászással a Gerence völgyében, Bakonyújvár alatt. A márványt középületek díszítésére használták. A község élete alakulásának áttekintése a XX. századforduló után A századfordulót követő első évtizedben 22 lakosa kivándorolt Amerikába. Egész családok: a Galler család 6, a Balgyó család 4 fővel vették a kezükbe a vándorbotot és menekültek az új világba a szegénység elől. Az I. világháborúban, a visszaemlékezések szerint, a községnek 18 katonafia vesztette az életét. Ezek: Buchwald Imre, Eigner János, Hazlinger József, Kalmár György, Katzinger Antal, Oláh József, Petter István, Pető Péter, Radics József, Ruff János, Sárközi Pál, Schne János, Schwarcz Rudolf, Venczel Antal, Vesztergom József és Wágenhoffer István. A forradalmak évei Bakonykoppány felett sem múltak el nyomtalanul. A falu lakossága, a Tanácsköztársaság kikiáltása után háromtagú direktóriumot választott. Tagjai: Mitfer Péter, ifj. Kelemid József és Pintér János. A leváltott bíró helyére Hasprai Márton került. A községi tanácstagok megválasztására 1919. április 9-én 6
került sor. Elnökévé Bartl Ödön tanítói, tagjaivá: Hirsch József középparasztot, Spekhardt István zsellért és Kalmár János nincstelent választották. A Nagyatádi földreform idején 4 katasztrális hold földet osztottak ki házhelyeknek. Az Esterházy gróf újmajori birtokából 30 katasztrális hold földet adtak a nincsteleneknek. A község területe 1935-ben 1140 katasztrális hold volt, amelyből 708 szántó, 16 kert, 35 rét, 8 szőlő, 186 legelő, 34 az erdő és 2,9 a földadó alá nem eső terület. A lakosságából, 1941-ben 83,1% az őstermelő, bányászatból (kőbányászásból) és iparból 16,8%, más foglalkozásból (mészégetésből stb.) 2,1% élt. A birtokmegoszlás. Gróf Esterházy Tamásnak és a Legeltetési Társulatnak 100-500 kat. hold között volta birtoka. Kilenc gazda rendelkezett 20-50, huszonketten 10 és 20, huszonnégyen 5 hold alatti földterülettel. A kereső gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások száma 71 fő volt. A Volkszbund nemzetiszocialista agitációja az 1939/1940-es években a német nemzetiségű (sváb) lakosok körében, Bakonykoppányon is megkezdte nemzetbomlasztó tevékenységét. Ennek eredményeként a községben aktív szervezetet hozott létre. Az erőszakos propaganda hatására szaporodott a szervezet létszáma, és a fiatalok közül többen önként jelentkeztek az SS-be. A két ország között létrejött megállapodás alapján a 18-62 éves férfiak - a háború időtartamára - a német véderő hadkötelezettsége alá tartoztak. Ennek jogán 1944 szeptemberében megkezdődött az idősebb korosztály német kényszersorozása. Egy pápai újságban - október 1-én - megjelent "Példás hadba vonulás Bakonykoppányon" című cikkből az olvasói arról értesültek, hogy a faluban a 18-50 év közötti férfiak, a bevonulás napján, teljes számban elmentek a templomba. Misét hallgattak, meggyóntak és megáldoztak, majd a plébános megáldotta őket. Ekkor volt utoljára együtt a falu apraja-nagyja. A búcsúzás, a veszély érzete hozta őket össze. Félelmükben, maguk és a családtagjaikért való aggódásukban (német behívóparanccsal a zsebükben) sokan sírva, zokogva énekelték együtt és utoljára a mise végén a magyar Himnuszt. És nem azért amire a lelkes újságíró gondolt: a bevonulás örömében. A felismert tévedésüket, a falut, a szülői és a családi házat, egymás tragikus sorsát siratták. Utolsó intő figyelmeztetés volt a számukra, hogy a bevonulás napján megjelentek a községben a bácskai sváb menekültek. A felszabadulás előtti hónapokban a magyar hatóságok és a német katonai alakulatok a község keleti, délkeleti részén, a polgári lakosságot is felhasználva, védelmi állásokat építettek ki. A bácskai sváb menekültek megérkezése után Zirc - Bakonybél irányából folytatódott a menekültek átvonulása a községen Pápa irányába, Németország felé. A németek nagy erőket vontak össze a szovjet csapatok megállítására. Bakonykoppányt és környékét a német 6. SS páncélos hadsereg I. SS páncélos hadtestének 12. SS "Hitler Jugend" páncélos hadosztálya védte, szemben a szovjet 3. Ukrán Front 9. gárdahadsereg 39. lövészhadtestének 101, 114. lövészhadosztályai, valamint: a 6. gárda harckocsi hadsereg 9. gépesített hadteste 30, 31. gépesített dandárjával szemben. A község 1945. március 25-én súlyos harcok után szabadult fel. A németek 96 halottat, 150 hadifoglyot, 2 harckocsit, egy rohamlöveget és 9 ágyút vesztettek. A szovjeteknek 14 halottja volt. Sebesültjeiket az ugodi katolikus elemi iskolában rögtönzött tábori kórházba szállították, akik közül három a község temetőjében alussza örök álmát. A bombázások és a harcok során 34 ház és 40 melléképület leégett, vagy megrongálódott. A templom és az iskola is megsérült. Egy magyar katona halt meg, a polgári lakosok körében nem történt haláleset. A II. világháborúban a község 12 katona halottját vesztette el. A tankcsapdákat, a futóárkokat, az ágyúállásokat részben már betemették, részben benőtte a fű. A temető tömegsírja, amelyben 20 német és egy magyar katona nyugszik (a többit ott temették el, ahol elesett), a háború ütötte lelki sebek, és a fizikai megpróbáltatások emlékeztetik a községet ért súlyos napokra a község ma élő lakosait.
7
A Bakonyszücsi Körjegyzőséget, ahova Bakonykoppány tartozott Lehner Nándor és Tétényi Ernő jegyzők irányították. A község bírája Hasprai Márton, a földigénylő bizottság elnöke Gábriel Vendel, a kisbíró Spekhardt Béla volt. A földreform során kiosztották Esterházy újmajori birtokát és az elkobzott magánbirtokokat. A lakosság megkezdte a romok eltakarítását, az elpusztult házak újjáépítését. A Szövetséges Hatalmak döntése alapján 1946-ban megtörtént a Volkszbund tagjainak és az SS-be bevonult lakosainak Németországba való kitelepítése. Újabb súlyos megrázkódtatás érte német nyelvű lakosainak mintegy 50 %-át. A helyükre a felvidékről kitelepített magyar családok érkeztek, akikkel csak évtizedek múlva sikerült az őslakosoknak megbékélni, az egymással, az egymás mellett való békés együttélést - kölcsönösen - elfogadni. Bakonykoppány, 1945. január 1-én kisközség, Fenyőfővel együtt a szücsi körjegyzőségbe volt beosztva. A közigazgatási hovatartozása többször változott. A községnek 1950. október 22-től 1962. december 31-ig önálló tanácsa volt, és annak helyben hivatali szervezete működött. Az 1956-ot követő politikai konszolidáció Bakonykoppánynak is meghozta a megnyugvást és megkezdődött a faluban az építkezés. Az elmúlt közel harminc év alatt kilencven új és korszerűsített családi ház épült, ami az emberek szorgalmáról, anyagi jólétéről és élni akarásáról tanúskodik. Jelentősen fejlődött a község kommunális ellátottsága. Járda, bekötőút, autóbuszváró, ravatalozó, posta, villany, tejcsarnok, Zirc és Pápa között napi hat autóbuszjárat áll a lakosság rendelkezésére. A lakosság élete és boldogulásának alakulása szorosan összefonódott a Bakonykoppány központtal működő "Bakonyalja" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet eredményeivel. Az egyéni gazdák körében a termelőszövetkezeti mozgalom 1952-ben érte el az első sikert. A községben 1952. november 1-én megalakult a "November 7" szövetkezet. A közös gazdálkodás rövid életűnek bizonyult. Az 1953-as politikai viszonyok hatására megszűnt. A falu minden gazdálkodóját tömörítő új termelőszövetkezet 1959. március 3-án alakult meg. Az "egyesülésben az erő" jelszóval 1961. január 16-án, "Bakonyalja" néven egyesült a bakonyszücsi "Bakonygyöngye" termelőszövetkezettel. A mostoha talajviszonyok miatt a gazdálkodásnak egy új formáját választották: a mezőgazdasági termelés mellett melléküzemeket létesítettek. Mészégetéssel, mozaiklap gyártással, fafeldolgozással, műanyagkészítéssel és műmárványbányászattal is foglalkoztak. A munkaegység értéke 1968-ban 76, 1969-ben 95 és 1970-ben 103 Ft volt. A közös vagyon értéke évről évre emelkedett, és 1970-ben elérte a 24 millió forintot. Festői szépségű környéke, hegyei és völgyei kirándulásra, túrázásra alkalmas, vonzza a turistákat. Sajnos a Gerence-völgyet átszelő kisvasutat, amelynek építését a Tanácsköztársaság alatt határozták el, az erdészet megszüntette. A Magas-Bakony egy kellemes kirándulási lehetőséggel lett szegényebb. A történelmi emlékeket idéző helyek: Odvaskő, Bakonyújvár, Huszárokelőpuszta, Királykapu stb. a fölöttük őrködő Kőrisheggyel, ma még az idegenforgalom számára felfedezésre vár. A fafaragók már felfedezték. Erről tanúskodik a Huszárokelőpusztán létrehozott szabadtéri kiállítópark. Kevés magyar várost és községet ajándékozott meg történelme és jobb sorsa azzal, hogy megünnepelheti települése első említésének 900. évfordulóját. Bakonykoppány lakosságának megadatott az a lehetőség, hogy kilenc évszázadra visszatekintve vizsgálhassa elődei, a falu életét és tisztelegjen a községet alapító magyar, és a történelem viharában pusztává vált helyen letelepedő német nemzetiségű ősök emléke előtt.
8
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
190 186 188 186 191
Változás 98% 101% 99% 103% 0% ######## ########
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR (A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma.) A táblázatban szereplő adatokból kitűnik, hogy a lakónépesség 2011. évtől növekvő tendenciát mutat, hiszen 2010. és 2011. évet összehasonlítva a lakónépesség 5 fővel nőtt.
2. számú táblázat - Állandó népesség
nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
fő
%
nők 107
férfiak 104
összesen 211
nők 51%
férfiak 49%
9 7 44 13 26
9 3 63 7 22
18 10 107 20 48
50% 70% 41% 65% 54%
50% 30% 59% 35% 46%
9
(Állandó népesség száma az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek száma, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk).
A település állandó népességszámából kitűnik, hogy a nők és a férfiak aránya korosztályokra tekintet nélkül majdnem fele-fele arányban van. Ami figyelemre méltó, hogy a 60-64 éves korú férfiak a nők létszámának csak a fele. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó Öregedési index (%) lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 #ZÉRÓOSZTÓ! 2008 45 24 187,5% 2009 45 21 214,3% 2010 46 20 230,0% 2011 48 18 266,7% 2012 #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR,KSH-TSTAR
10
A település öregedési indexe mutatja, hogy a település elöregedő. Az esélyegyenlőség szempontjából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az idősek fokozott ellátására, segítésére van és lesz szükség a jövőben.
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások
állandó jellegű odavándorlás
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
8 7 9 9
elvándorlás
egyenleg
11 10 9 12
-3 -3 0 -3 0 0 0
11
Bakonykoppány minden szempontból élhető település, kivéve a helyben található munkahelyek számát. Amennyiben a lakosság, főleg a fiatalok számára a munkához való hozzáférés megoldódna, a helyben maradás sem jelentene számukra gondot. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
élve születések száma
halálozások száma
2 2 3 3
5 4 7 5
természetes szaporodás (fő) -3 -2 -4 -2 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
12
A természetes szaporodás szintén negatív előjelű, ami azt jelenti, hogy az élve születések száma kevesebb, mint az elhalálozások száma. Ez is annak a bizonyítéka, hogy a falu elöregedő, így a gyermekek és a fiatalok mellett egyre több esetben kell figyelni a főleg egyedül élő, magukra maradt idős emberekre. Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a
- tanulásban, - a szociális és egészségügyi ellátásban, - a munkához jutásban, - a fizikai környezetben, - a közszolgáltatások elérésében.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Bakonykoppány település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
13
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
14
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedési terv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási /konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzak, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett.
15
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek es a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás es egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média es a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon es intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 20092024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális es specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31.§-a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, a romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára – oktatási, lakhatási, foglalkozási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, amely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci-hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.
16
Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Nagytevel Község Önkormányzat képviselő-testülete a törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételnek lehetőségeit biztosítják. A község a jogszabályokban meghatározott helyi rendeleteiben a településen élők helyzetét segíti, támogatja. Az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló 14/2012. (X.24.) számú önkormányzati rendelet, valamint a 13/2012.(X.24.) számú önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátási formák helyi szabályait határozza meg. Szervezeti és Működési Szabályzatában az önkormányzat által ellátott feladat-és hatásköröket az alábbiak szerint határozza meg: „2.§ (1) Az Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (Továbbiakban: Ötv.) meghatározott kötelezően ellátandó feladatok ellátásán túl –saját felelősségére, a jogszabályban előírt feltételek szerint – vállalkozási tevékenységet is folytathat. (2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai körében – anyagi lehetőségétől függően – gondoskodik: a) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatásáról, b) egyesületek és civil szervezetek támogatásáról, c) a község életében kiemelt jelentőséggel bíró rendezvények támogatásáról, d) a társulások létrejöttének ösztönzéséről, e) a kötelező körbe nem tartozó község infrastrukturális ellátáshoz szükséges beruházásokról és felújításokról, f) a sportegyesületek, a sportolás, illetve az egészséges életmódra való törekvés támogatásáról. 3.§ (1) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy - településfejlesztéssel, - település-üzemeltetéssel, vagy - a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. (2) Az (1) bekezdésbe foglalt ügyekben –a polgármester indítványára – a Képviselőtestület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. (3) Az Önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a) ellátása nem sérti más települések érdekeit, b) ellátásához a szükséges anyagi, személyi és dologi feltételek fennállnak. 17
A feladatok önkéntes vállalása, vagy megszüntetése előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. (4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat. (5) Az önként vállalt –többlet- feladatok tekintetében az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét az önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. E feladatok ellátását egy általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készül az önkormányzat költségvetési koncepciója. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Bakonykoppány Község Önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja: •
• •
•
Pápa Környéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulás abból a célból jött létre, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást, valamint minél hatékonyabb, célszerűbb családsegítő és gyermekjóléti ellátást biztosítsanak a településen élő lakosság számára. Segítséget nyújtson a rászoruló családoknak. Ugod-Bakonyszücs-Bakonykoppány-Nagytevel Községek Óvodafenntartó Társulása az óvodás korú gyermekek oktatásának, nevelésének megvalósulására jött létre. Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal azzal a céllal jött létre, hogy Ugod, Bakonykoppány, Bakonyszücs, Béb, Nagytevel, Lovászpatona és Bakonyság községek Önkormányzatának polgármesterei és jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítését és a végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, valamint az önkormányzatok egymás közötti és az állami szervekkel történő együttműködést összehangolja. Ugod-Bakonyszücs-Bakonykoppány Községek Védőnői Szolgálata a védőnői ellátás biztosítására, a védőnői szolgálat közös működtetésére terjed ki.
Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését teszik lehetővé.
18
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a TEIR – Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Munkaügyi Központ, MÁK (Magyar Államkincstár), a helyi önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kitörjenek. Az országban közel négymillió ember él létminimum alatt, közel másfél millióan jövedelmi szegénységben, és kb. 1,2 millióan mélyszegénységben, más szóval nyomorban. Minden társadalom fokmérője, miképpen bánik a magára maradt emberekkel. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben-nyomorban élő család jelenleg nincs. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése, a deviza alapú lakáshitelek drasztikus növekedése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet. A községben roma származású lakosok élnek, de a cigányság szegregációja, illetve ellenük irányuló diszkrimináció nem jelentkezik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosok szerény, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfőbb oka a nagymértékű munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős szülőknek, éppen ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat. Szomorú, hogy jelenleg a nyugdíj tűnik a legbiztosabb bevételi forrásnak. A lakosság pénzeszközökbe, értékpapírba fektetett megtakarításairól nincs adat. Az viszont az időseb elmondásaiból kitűnik, hogy ők, ha szerény mértékben is, de takarékoskodnak, gondolván arra, hogy egy haláleset a gyerekeiket a tragédián túl, anyagi megterheléssel ne sújtsa. A településen 119 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 19
és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Az alábbi táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket elemzi az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő 67 67 65 80
fő 77 78 79 65
fő 2008 144 2009 145 2010 144 2011 145 2012 0 2013 0 2014 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő 7 8 5 7
% 10,4% 11,9% 7,7% 8,8% ####### ####### #######
fő 8 7 5 11
% 10,4% 9,0% 6,3% 16,9% ####### ####### #######
fő 15 15 10 18 0 0 0
% 10,4% 10,3% 6,9% 12,4% ####### ####### #######
Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy Bakonykoppányon a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és a nők között. Az adatok tanúsága szerint 2011 évben az álláskereső férfiak száma kiugróan magas volt. A településen néhány vállalkozón kívül az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató (közcélú foglalkoztatás).
20
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett
2008
2009
2010
2011
2012
fő
15
15
10
18
0
fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %
0 0,0% 2 13,3% 0 0,0% 0 0,0% 2 13,3% 3 20,0% 1 6,7% 5 33,3% 2 13,3% 0 0,0%
1 6,7% 1 6,7% 0 0,0% 1 6,7% 2 13,3% 3 20,0% 1 6,7% 5 33,3% 1 6,7% 0 0,0%
1 10,0% 1 10,0% 2 20,0% 1 10,0% 2 20,0% 2 20,0% 0 0,0% 1 10,0% 0 0,0% 0 0,0%
0 0,0% 3 16,7% 4 22,2% 1 5,6% 3 16,7% 1 5,6% 3 16,7% 3 16,7% 0 0,0% 0 0,0%
######### ######### ######### ######### ######### ######### ######### ######### ######### #########
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. 2011. évben a 26-30 év közötti korosztály tekintetében volt a legtöbb munkanélküli Bakonykoppányon.
21
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya
év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
nyilvántartott/regisztrált munkanélküli
180 napnál régebben regisztrált munkanélküli
fő
nő 7 8 5 7
férfi 8 7 5 11
összesen 15 15 10 18 0 0 0
fő
nő 5 4 2 2
férfi összesen 5 10 4 8 2 4 6 8 0 0 0
%
Nő 71,4% 50,0% 40,0% 28,6% ######## ######## ########
férfi 62,5% 57,1% 40,0% 54,5% ######## ######## ########
összesen 66,7% 53,3% 40,0% 44,4% ######### ######### #########
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségekre. A 2011-es évben a tartós munkanélküli férfiak száma emelkedett a településen.
22
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
18-29 évesek száma
nő
férfi
összesen
fő 14 13 11 14
fő 14 13 15 16
fő 28 26 26 30 0 0 0
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma
nő fő 0 0 1 1
% 0,0% 0,0% 9,1% 7,1% ######## ######## ########
Férfi fő 0 2 0 0
% 0,0% 15,4% 0,0% 0,0% ######## ######## ########
összesen fő 0 2 1 1 0 0 0
% 0,0% 7,7% 3,8% 3,3% ######## ######## ########
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A táblázat egy fontos munkaerő piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely. Szerencsés esetben talán valamelyik pápai gyárban, összeszerelő üzemben találnak munkát. Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő –alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő - iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti.
23
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem lakosság száma általános iskolát rendelkezők 15-x évesek száma összesen végzettek száma év összesen nő
férf összesen i
fő fő fő fő 2001 204 108 96 201 2011 0 0 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
nő
férf Összesen i
fő fő 106 95
fő 3 0
% 1,5 ####
nő fő 1 0
férfi
% 1,9 ####
fő 2 0
% 1,0 ####
Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma aránylag azért magas, mert 2001-ben a ma már idős korosztályba tartozók, még aktív korúaknak számítottak s nekik akkoriban csak 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségük volt. Feltételezésünk szerint ez a szám 2011-re csökkent. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint
8 általánosnál alacsonyabb végzettség Fő fő % 2008 15 0 0,0% 2009 15 0 0,0% 2010 10 0 0,0% 2011 18 0 0,0% 2012 0 ######### 2013 0 ######### 2014 0 ######### Forrás: TeIR,Nemzeti Munkaügyi Hivatal év
8 általános fő 2 6 2 5
% 21,2% 20,0% 19,4% 14,8% ########## ########## ##########
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 13 78,8% 9 80,0% 8 80,6% 13 85,2% ########## ########## ##########
A nyilvántartott álláskeresők körét a nyolc osztály, vagy annál magasabb végzettségűek alkotják. Mint az látható a nyolc általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők számában mutatkozik jelentős emelkedés. Szükséges felkutatni ennek okát. A településen az önkormányzat, az óvoda köti magasabb iskolai végzettséghez a munkaköröket. Sajnos, létszám tekintetében ezek az intézmények kevés embert foglalkoztatnak.
24
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők
év
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma fő
Fő
%
2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A településen nincs általános iskolai felnőttképzésre lehetőség, erre tudomásunk szerint igény sincs. A 3.2.5. táblázat elemzése során leírtakra hivatkozva azt feltételezzük, hogy jelenleg a képzés beindítása nem indokolt. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők résztvevők év összesen fő
fő
%
fő
2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 2012 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
%
fő
%
#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
0 0 0
#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
A középfokú felnőttoktatásban és szakiskolai felnőttoktatásban részt vevők száma nem ismert.
25
c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoz- Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban tatásban résztvevők aránya a év résztvevő résztvevők település aktív korú romák/cigányok száma száma lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
2010
8
6%
0
0
2011
9
7%
0
0
2012
10
7,3%
0
0
2013 2014 Forrás: Önkormányzat adatai
Az elmúlt években a hátrányos helyzetűek, inaktívak munkaerő-piacra történő visszakerülése érdekében az önkormányzat közfoglalkoztatással igyekezett segíteni a munkavégzéshez kapcsolt, munkajövedelemmel járó foglalkoztatást. Bakonykoppányban a közfoglalkoztatási programok csökkentik a munkanélküliek számát, de jelentős jövedelemnövekedést nem eredményeznek. Ennek több oka van: a) az alulképzett, vagy nem versenyképes szakmával rendelkező emberek zöme beletörődött és alkalmazkodott a létminimum 26
alatti ingerszegény életvitelbe. b) A szakmával rendelkező munkanélküliek még végzettségüknek megfelelő területen is alul vannak fizetve. Tény, hogy Magyarországon a vállalkozások zöme szakipari kényszervállalkozás, melynek állománya alig haladja meg a 1-3 főt. A rendkívül magas adózási kötelezések, az állandóan változó jogszabályi környezet, valamint az üzleti ismeretek hiánya alulmotiválja a lakosságot, belekényszerül a közfoglalkoztatás csapdájába. c) A magasan kvalifikált képzettséggel rendelkezők a helyváltoztatási képtelenség valamint az alulfizetettség közötti szakadékban vergődnek. Még rosszabb helyzetben vannak a pályakezdők, akik szakmai gyakorlat hiányában képtelenek a végzettségnek megfelelő elhelyezkedésre, s ha hozzátesszük azt, hogy gyermekvállalás előtt álló vagy kisgyermekes nők, akkor a felvevőpiac részükre be is zárult. Marad a közfoglalkoztatás állam által biztosított formája, ahol minimálbérért számára nem megfelelő szakmai munkát végez munkájának totális elismerése és pozitív értékelése nélkül. A közfoglalkoztatottak folyamatos munkahelyi stressznek vannak kitéve, hiszen a foglalkoztatása határozott időre szól, melyet ismételt munkanélküliség követ. Ördögi kör ez, mely sem a foglalkoztatónak, sem a munkavállalónak nem jó! A táblázat adatai is ezt támasztják alá. Egyre nagyobb szerepe van a helyi munkaerő foglalkoztatásában az önkormányzat közfoglalkoztatási programjának, azonban ez a foglalkoztatási forma csak részben tudja pótolni a hiányzó munkalehetőségeket. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen
van/ nincs
Felsorolás
nincs
0
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban
van
Munkaügyi Központ képzései, diákmunka
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen
nincs
0
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban
van
Munkaügyi Központ által szervezett átképzések
Forrás: helyi adatgyűjtés A fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen nincsenek. A területileg illetékes munkaügyi kirendeltség (Pápa) szervez továbbképzéseket, átképzéseket. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük
27
3.2.13. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő fiatalok száma az oktatásból a az oktatásból a fiatalok fiatalok munkaerőpiacra való munkaerőpiacra való foglalkoztatását foglalkoztatását átmenetet átmenetet megkönnyítő megkönnyítő megkönnyítő megkönnyítő programok a programok a év programok a programok a településen vonzáskörzetben településen vonzáskörzetben 2008 2009 2010 2011 2012
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
0
0
2
1
0
0
0
0
0
0
2
1
0
0
0
0
0 0
0 0
3 3
2
0
1
0
0
1
0
1
1 0
2013 2014
Forrás: helyi adatgyűjtés A településen a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok nincsenek. Ezek a programok szintén a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségen, Pápán érhetők utol. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) 3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek van/ nincs
Felsorolás
felnőttképző programok a településen
nincs
0
felnőttképző programok a vonzásközpontban
van
Munkaügyi Központ képzései, OKJ tanfolyamok
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen
nincs
0
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban
van
Munkaügyi Központ
Helyi foglalkoztatási programok a településen
nincs
0
Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban
nincs
0
Forrás: helyi adatgyűjtés
28
3.2.15. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő felnőttek száma felnőttegyéb helyi helyi felnőttképző egyéb képző munkaerőpiaci foglalkozfoglalkoztatási programok a munkaerőpiaci programok szolgáltatások tatási programok a vonzásszolgáltatások a a vonzásprogramok a vonzásév központban a településen településen körzetben településen körzetben férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
férfi
nő
2008
0
0
0
0
0
0
7
4
0
0
0
0
2010
0
0
1
2
0
0
5
3
0
0
0
0
2009 2011 2012
0 0
0 0
1 1
1 1
0
0
0
0
9 6
6 5
0 0
0
0
0
0
0 0
2013
2014 Forrás: helyi adatgyűjtés Bakonykoppányon nincs helyi felnőtt képző program, amely a foglalkoztatáshoz való hozzáférés helyi potenciálját növelné. Az előzőekben leírtakra hivatkozunk. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 3.2.16. számú táblázat – Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év
mélyszegénységben élők
Romák/cigányok
2008
0
0
2010
0
0
2009 2011 2012
0 0
0 0
2013 Forrás: helyi adatgyűjtés A településen mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása nem megoldott. Sajnálatos módon a foglalkoztatási lehetőségek nagyon szűkre szabottak. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Országos szinten azt láthatjuk, hogy foglalkozási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerőpiaci státusz között erős összefüggés található. A nem foglalkoztatottak csoportja (munkanélküliek és inaktívak együtt) és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedték el legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést eddigi életútjuk során. A munkaerőpiacról való korai 29
kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal, a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járul hozzá. A munkaerőpiacon a romákat sújtó diszkrimináció leggyakrabban a munkára való jelentkezés során valósul meg. Természetesen arra is akadhat példa, hogy a roma munkavállalót alkalmazzák, de a munkahelyen főnöke vagy esetleg kollégái cigány származása miatt olyan légkört teremtenek számára, amelyben hosszútávon nem képes megmaradni. Magyarországon számos településen a munkaügyi diszkrimináció egyik speciális típusa a települési önkormányzatok által szervezett közhasznú-, közcélú munkák keretében megvalósuló hátrányos megkülönböztetés. Ennek egyik formája, amikor a munkára kötelezett romákat kizárólag a „legalantasabb” munkák (utcaseprés, szemétszedés, ároktisztítás) elvégzésére kötelezik iskolai végzettségtől függetlenül, míg a közhivatalokban (polgármesteri hivatal), közintézményekben (iskola, óvoda) kizárólag nem romák dolgozhatnak. Országosan ismert olyan eset is, amikor a romákat a közhasznú foglalkoztatás során munkaszerződés, megfelelő munkaruha, szerszámok, és védőital nélkül dolgoztatták, embertelen körülmények között. Bakonykoppányon a foglalkoztatás területén megvalósuló hátrányos megkülönböztetésről nincs tudomásunk. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja: „1. § (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.”2 A szociális ellátás formái: „25. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2)118 (3)119 Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). Természetben nyújtható szociális ellátások:
30
„47. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1991. évi IV. tv. Munkaerőpiaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások 13/A. §55 (1) Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegíti. (2) A munkaerőpiaci szolgáltatások formái a következők: a) munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés. (3) Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott munkaerőpiaci szolgáltatást a (4) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel az alábbiak szerint biztosítja: a) pályázati eljárás eredményeként támogatást nyújt, vagy b) a 41. § (3)–(4) bekezdése szerinti uniós források bevonásával megvalósuló programok esetében a 2011. évi CVIII. törvény rendelkezései alapján, közbeszerzési eljárás keretében vásárol. Képzések elősegítése 14. § (1) Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek, a) aki álláskereső, b) aki 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot, c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, d)aki rehabilitációs ellátásban részesül, e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, és a) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves – gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves – korának betöltését követően kezdődik meg, valamint b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat. (4) Képzési támogatásként a) az (1) bekezdés a)–b) pontjában, valamint e)–g) pontjában meghatározott személy részére a b) pontban foglaltak kivételével aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;
31
b) az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható. 14/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a – külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező – munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy a) az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez, b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít. Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások 16. § (1) A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és b)a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból felmondással nem szüntette meg, és c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható. (3)87 Ha a munkaadó a szövetkezetekről szóló törvény szerinti szociális szövetkezet, a támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékáig terjedhet feltéve, hogy a munkaadó vállalja a hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás folyósítási időtartama 50 százalékának megfelelő időtartamra. (4)88 A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet. 24. § Az álláskereső részére – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Álláskeresési járadék 25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki a) álláskereső, b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap – a 27. § (1) bekezdésében meghatározott – jogosultsági idővel rendelkezik, d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas, c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,
32
d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg, e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik. (3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)–c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta – a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg. (4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultsági idő időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére a) háromévesnél – ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél – fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. § és 130. §], valamint b) közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 131. § (1) és (2) bekezdése], továbbá d) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés miatt kerül sor. (5) Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség felajánlható. (6) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként. Álláskeresési járadék mértéke 26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerőpiaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni. (2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani. (3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka. (4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része. (5) Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg. (7)A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni. (8) A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.
33
Nyugdíj előtti álláskeresési segély 30. § (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha a) rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)–d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és b) a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – kereső tevékenység miatt – megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, c)az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontban meghatározott megszüntetését követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és d)rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és, e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül. (2) Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része. (3) Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósíthat. Költségtérítés 32. § Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
15-64 év közötti lakónépesség száma 144 145 144 145
segélyben részesülők fő
segélyben részesülők %
2 2 4 0 0
1,4% 1,4% 2,8% 0,0% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
Forrás : TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
34
A segélyben részesülök száma 2008-tól növekedésen ment keresztül, egészen 2010-ig, amely összefüggésben hozható a munkanélküliségi ráta növekedésével is. Továbbá 2011 évben módosult az álláskeresési ellátások rendszere, és ettől fogva álláskeresési segélyben csak azok a személyek részesülhetnek, akik nyugdíj előtt állnak. A lakónépességhez viszonyítva a segélyben részesülők aránya 2010-ig folyamatosan növekedett. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év
nyilvántartott álláskeresők száma fő
2008 15 2009 15 2010 10 2011 18 2012 2013 2014 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
álláskeresési járadékra jogosultak
fő 4 3 2 7 4
%
26,7% 20,0% 20,0% 38,9% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
35
A nyilvántartott álláskeresési járadékra jogosultak aránya 2008-ban a munkanélküliek 26,7 %-a volt. A következő években enyhe csökkenés látható. 2011-ben a munkanélküliek számának növekedésével együtt ismét emelkedés volt jellemző. A munkanélküli lakosság csak elenyésző számban regisztráltatja magát a területileg illetéke munkaügyi kirendeltségen ezért nincsenek tisztában azzal, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre. Gondolunk itt a különböző képzésekre, ellátási formákra stb. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a lakosságot helyi szinten is tájékoztassuk a szervezettel való együttműködés fontosságáról. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)
rendszeres szociális segélyben részesülők
év fő
15-64 évesek %-ában
2008 5 3,47 2009 4 2,75 2010 1 0,69 2011 3 4,13 2012 2 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő
munkanélkülie k %-ában
2 3 3 5
13,33 20 30 27,77
Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást
0 0 0 0
0 0 0 0
(A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok nem álltak rendelkezésre.)
36
Aktív korúak ellátása Ez a fogalom két fajta ellátást foglal magában: - rendszeres szociális segély -„ Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy d) a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult. -foglalkoztatást helyettesítő támogatást /előbbiekben bérpótló juttatás illetve rendelkezésre állási támogatás/ -„ akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, Feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. 37
A településen a Rendszeres Szociális Segélyben részesülők száma csökkenő tendenciát mutat. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága (General Comment No. 4, the UN Committee on Economic, Social and Cultural Rights) 1991-ben egy indoklást adott ki, melyben értelmezte a megfelelő lakás fogalmát, amely bármely ország lakáspolitikájának kiinduló pontja kell, hogy legyen. Ez a következő elemeket tartalmazta: 1. a lakhatás jogi biztonsága, azaz védelem az erőszakos kilakoltatás ellen; 2. alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés (ivóvíz, energia, szennyvízcsatorna, fűtés, világítás, stb.); 3. megfizethetőség (a lakhatással kapcsolatos költségeknek olyan szinten kell lennie, hogy más alapvető szükséglet kielégítését vagy megszerzését ne veszélyeztesse); 4. lakás alapvető minőségi és mennyiségi elemei (alapterület, fűtés, stb.); 5. biztosítani kell az elesett csoportok lakáshasználatának lehetőségét (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, halálos betegek, HIV fertőzöttek, természeti katasztrófák áldozatai, stb.); 6. elhelyezkedés (a megfelelő lakásnak olyan helyen kell lennie, amely lehetővé teszi a munkába járást, valamint egészségügyi szolgáltatás, iskola, és egyéb szociális szolgáltatások igénybe vételét); 7. kulturális megfelelés (a lakás megépítési módjának és az építéshez használt anyagoknak alkalmasnak kell lennie a kulturális identitás és különbözőség kifejezésére). Az ezen tényezőknek meg nem felelő lakásokat tekintjük elégtelen lakhatási feltételeknek. a) bérlakás-állomány Településünkön bérlakás nincs, ezért nem releváns. b) szociális lakhatás Szociális lakhatás biztosítása nem indokolt, mert minden lakó saját tulajdonú ingatlanban lakik. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Településünkön lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan nincs, ezért nem releváns.
38
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
szociális lakásállomány (db)
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
bérlakás állomány (db)
év
összes lakásállomány (db)
3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008
119 0
0
0
0
0
0
0
2009
119 0
0
0
0
0
0
0
2010
119 0
0
0
0
0
0
0
2011
119 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2012 2013 2014
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
39
A bakonykoppányi lakosok saját tulajdonú családi házakban élnek. A 119 házból kb. 21 üresen áll. A lakók kihalnak, az örökösök a házak csak kevés hányadát szeretnék megtartani. A többségük értékesíteni szeretné, de ez jelen állás szerint nagyon nehéz. Veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nincs Bakonykoppányon. e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
lakásfenntartási részesítettek száma
0 0 2 1
támogatásban adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
f) eladósodottság A táblázatban szereplők számára jelent komoly problémát az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű és idős embereknek. Ez a réteg veszítheti el lakását, vagy válhat hajléktalanná, vagy náluk kapcsolhatják ki a villanyt, és a gázt. A helyi lakosok rászorultságtól függően lakásfenntartási támogatást igényelhetnek. Itt is fontos szerepe van az önkormányzatnak a rászorulók felkutatásában, tájékoztatásukban és az igénylés segítésében. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendeletet az önkormányzat. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása 40
Bakonykoppány községben külterületen, illetve nem lakókörnyezetben elhelyezkedő lakások nincsenek. A minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított minden lakó számára. Háziorvosi rendelés hetente kétszer (hétfőn és csütörtökön) van, a védőnő havonta kétszer látogatja a csecsemőket és tart tanácsadást, de ha újszülött van ,akkor azt hetente látogatja. Egy vegyesbolt biztosítja az ellátást a lkosok részére. A községben a vezetékes víz és a vezetékes gáz ellátás biztosított. A csatornahálózat kiépítése még nem történt meg. A közösségi közlekedés feltételei jónak mondhatók, hiszen szinte óránként van távolsági autóbusz közlekedés Bakonykoppány és Pápa között, kb. 42-43 perces menetidővel.
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Bakonykoppány község területén telep, szegregátum nem található. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvény célja: „a) elősegíteni az egyén és ez által a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel, f) lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését.”3 Az Egészségügyi Törvény a települési önkormányzat főbb feladat- és hatáskörei között kötelező feladatként határozza meg az egészségügyi alapellátást, valamint a környezet- és település-egészségügyi feladatokat. „152. § (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: • háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, • a fogorvosi alapellátásról, • az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, • a védőnői ellátásról, • az iskola-egészségügyi ellátásról.”4 3
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 41
„153. § (1) A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében • gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, • 392 biztosítja a 73. § (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, • folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, 393 együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló • egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket.”5 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008
1
2009 1 2010 1 2011 1 2012 2013 2014 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
0
0
0 0 0
0 0 0
a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Bakonykoppány községben az egészségügyi alapellátást a felnőttek és a gyermekek részére is vállalkozó orvos végzi, melyhez az önkormányzat a felújított és akadálymentesített orvosi rendelő épületét biztosítja. Hetente kettő alkalommal (hétfőn és csütörtökön) van rendelés. A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a pápai szakorvosi rendelőintézetbe utalja. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető. Szociális alapszolgáltatás: (étkeztetés, családsegítés) az önkormányzat rendeletben szabályozza. Falugondnoki szolgáltatás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nincs a községben. A házi segítségnyújtást a Pápa Környéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása alkalmazásában álló 2 fő gondozónő végzi, összesen 14 fő gondozottal. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A községben célzott korosztály számára kétévente rendszeres mammográfiai szűrővizsgálat van, melyet előzetes kiértesítés és (az önkormányzat által végzett) igényfelmérés után a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Röntgen Osztályán végeznek el. A települési önkormányzat szervezett, ingyenes utaztatást biztosít bérelt autóbusszal a szűrés helyszínére. A tüdőszűrés helybe jön, melyről szintén mindenki tájékoztatást kap. 4 5
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1997. évi CLIV törvény az egészségügyről 42
A kisgyermekek és iskoláskorú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatok a védőnő és a háziorvos bevonásával rendszeresen megtörténnek. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő és rehabilitációs ellátás helyben nem megoldott, az érintetteknek megfelelő ellátást a pápai szakszolgálat biztosít. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat a közétkeztetést az óvoda konyháját bérlő vállalkozó útján oldja meg az óvodások és a szociális étkezők, valamint a vendégebédet igénylő lakosok számára. Szociális étkeztetés keretében jelenleg 23 fő ellátott kap napi rendszerességgel meleg ebédet. Óvodai étkezők száma 18 fő. Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. Néhány esetben kellett felhívni a figyelmet arra a lehetőségre, hogy vegyék igénybe legalább a szociális étkeztetést, mert csak így jutottak rendszeres meleg ételhez. Többeknek fizikai állapota, betegsége miatt a főzés nehezére esik. e)sportprogramokhoz való hozzáférés Fentieken túl a sportoláshoz, a sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségek tekintetében a település minden lakója számára elérhető. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Bakonykoppány önkormányzata a családsegítő és gyermekjóléti feladatokat a Pápa Környéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása keretében látja el. A házi segítségnyújtást 2 gondozónő végzi, 14 fő gondozottal, a Pápa Környéki Önkormányzatok Társulásának alkalmazásában. Az egészségi állapotuk vagy időskoruk miatt szociális vagy mentális támogatásra szorulók szívesen veszik igénybe a szolgáltatásokat saját otthonukban. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor nem volt észlelhető Bakonykoppány községben. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A hivatalos ügyek intézésében a lakosság gyakran nem kellő képpen jártas. Nincsenek azon ismeretek birtokában, hogy a különböző szolgáltatások, hol, miként érhetőek el. Szükségesnek tartjuk e téren a folyamatos tájékoztatást és a szükség szerinti személyre szabott segítségnyújtást, támogatást.
43
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
2
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar
2 2 2 2
A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére – egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi jogon, normatív alapon, méltányossági alapon. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma 2008 3 2009 2 2010 2 2011 2 2012 2 2013 2014 Forrás: TeIR, KSH Tstar
44
Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Bakonykoppány Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 42. § 1. pont és az 53 § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester és a képviselő-testület hivatala látja el. A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A Képviselő-testület éves munkaterv szerint ülésezik. A képviselő-testület az ülés napirendjére tekintettel nyilvános-, zárt-rendkívüli ülés tart. Évente egy alkalommal nyilvános ülés keretében közmeghallgatást tart. A nyilvános ülésre, a napirend érintettjei, a civilszervezetek meghívást kapnak. A település lakossága a hirdetőtáblákra kifüggesztett meghívóból és hangos híradó hirdetés útján értesül az ülés időpontjáról, napirendjéről. A helyi lakosok a község honlapjáról tájékozódhatnak a település életét érintő kérdésekről, hírekről. A településen etnikai konfliktusok nem léteznek, azok kezelésére nincs szükség. A Szülői Munkaközösség tagjai is kiveszik részüket az óvodai önkéntes munkákban. Az óvodában külön tornaszoba nincs, a gyerekek testnevelése a foglalkoztatóban folyik. Úszásoktatásra a gyerekek Pápára járnak. A sportoláshoz, a sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi körülményeket figyelembe véve, a település minden lakója számára elérhető.
45
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen nem él roma népesség, így roma nemzetiségi önkormányzat sem tevékenykedik. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Munkanélküliség, elhelyezkedési - tanácsadás, figyelemfelhívás az önkormányzat általi gondok a foglalkoztatáshoz jutás és közfoglalkoztatásba történő bevonás lehetőségéről, menetéről, a foglalkoztatásban való - Munkaügyi szervezethez történő irányítás, regisztrálásra történő megmaradás rábeszélés a további ellátások lehetősége érdekében Az eladósodás felbukkanása - figyelemfelhívás, tájékoztatás a lakásfenntartási támogatás igénybevételének lehetőségéről az önkormányzatnál, a közművek kikapcsolása elkerülése érdekében Lakásfenntartás nehézsége Téli tüzelőtámogatás biztosításának lehetőség szerinti megszervezése 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekszegénységet több ok miatt is fontos megvizsgálni. Egyrészt a gyermekkori nélkülözés kedvezőtlenül befolyásolja a gyermek fejlődését, jövőjét. Másrészt a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevételére az esetek egy részében éppen a családok kedvezőtlen anyagi helyzete miatt kerül sor. Darvas és Tausz (2000) hangsúlyozza, hogy a gyermekek a szegénység szempontjából is speciális helyzetben vannak. Nincs idejük jobb időkre várni. A gyermekkori nélkülözés és depriváció következményei egész életpályájukat meghatározzák. A rossz egészségi állapot, a gyenge iskolai teljesítmény, a tanulási-, magatartási,-és beilleszkedési zavarok, az iskolai lemorzsolódás a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából kedvezőtlen előjelek. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Bakonykoppány állandó népességének száma: 211 fő, ebből a 0-17 évesek száma összesen : 33 fő. A gyakorlatban ebből a korosztályból kerülhet ki a veszélyeztetett és védelembe vett kiskorú gyermekek száma. Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont) A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés). 46
A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.
Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás.
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása.
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.
A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családba fogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése,
Az ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak: 47
a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szervek és személyek (Gyvt. 16. §), b) a fővárosi főjegyző, c) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, d) a helyettes szülő, nevelőszülő, e) a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátott jogi képviselő, f) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni6. A 2013. szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 31-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr. 27-29. §)7 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma védelembe vett 18 év Megszűntetett esetek száma a 18 év veszélyeztetett kiskorú gyermekek év alattiak száma alatti védelembe vettek közül száma 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket. Bakonykoppány önkormányzata a családsegítő és gyermekjóléti feladatokat a Pápa Környéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása keretében látja el.
Iskolaszolga, XXIII. 3., 2012. november
48
A gyermekek védelme a gyermek családban történő veszélyeztetettségének megelőzésére, megszűntetésére szolgál.
nevelkedésének
elősegítésére,
a
Bakonykoppányon nem volt szükség védelembe vételre. Természetesen, ha csak egyetlen védelembe vételre kerülne sor, az is sok lenne, mert az a gyermek fejlődését, jövőjét veszélyezteti. Az életben egy ilyen szituáció, indíttatás a felnőttkorra is kihatással lehet. A korábbi években inkább iskolai hiányzás miatt volt szükség a védelembevételre, a jelenlegi helyzetben már felmerülő probléma a családok megélhetése, ez családi konfliktusokhoz vezet, és felmerül a gyermekek elhanyagoltsága is. A környezet és a szakemberek odafigyelése, a jelzőrendszer azonnali, több lábon álló működésének szinten tartása, javítása elengedhetetlen. d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. § (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §-a szerint. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra az rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és • nyugellátásban, • korhatár előtti ellátásban, • szolgálati járandóságban, • balettművészeti életjáradékban, • átmeneti bányászjáradékban, • időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. (Gyvt. 20/B. § (1)) Kedvezményes gyermek-étkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Kiegészítő Rendkívüli Rendszeres Ebből tartósan Ebből tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg fogyatékos beteg fogyatékos év kedvezményben kedvezményben kedvezményben gyermekek gyermekek részesítettek részesítettek részesítettek száma száma száma száma száma 2008 3 0 0 0 0 2009 4 0 0 0 0 2010 6 0 0 0 0 2011 6 0 0 0 0 2012 2013 2014 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
49
Az adatok alapján megállapítható, hogy az 5 év távlatában, folyamatosan emelkedett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma. 2088-as évhez viszonyítva 2010-re a duplájára nőtt az ellátottak száma Bakonykoppányon. Ez az ellátási forma a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítható meg. Kiegészítő és rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben akkor részesülhet a gyermeket nevelő család, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a szociálisan rászoruló kiskorúak vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Ennek formái: - gyermekétkeztetés normatív kedvezmény, - pénzbeli támogatás, - külön jogszabály szerint egyéb kedvezmény. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Gyermek jogán járó helyi juttatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Az adatok alapján megállapítható, hogy az 5 év távlatában, folyamatosan emelkedett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma. 2088-as évhez viszonyítva 2010-re a duplájára nőtt az ellátottak száma Bakonykoppányon és ez a szám ( 6 fő) 2011-ben is megmaradt. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nem volt. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Bakonykoppányon nincs általános iskola.
50
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes Ingyenes mértékű Óvodáztatási Nyári étkezésben tankönyvétkezésben kedvezményes támogatásban étkeztetésben résztvevők ellátásban év résztvevők étkezésre részesülők részesülők száma iskola részesülők száma óvoda jogosultak száma száma száma 1-8. évfolyam száma 1-13. évfolyam 2008 6 0 0 0 0 0 2009 6 0 0 0 0 0 2010 5 0 0 0 0 0 2011 5 0 0 0 0 0 2012 6 0 0 0 0 0 2013 2014 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Ez a juttatási forma is a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. Így az ingyenes étkezésben részesülők száma 6 fő. Egyéb a táblázatban felsorolt támogatás nincs a településen. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya
Bakonykoppányon nem élnek magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek, így anyanyelvüknek és kulturális helyzetüknek megfelelő pedagógiai programra sincs szükség. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen nem él szegregált, telepszerű lakókörnyezetben gyermek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzatok feladata. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körébe gondoskodik: • • • • •
a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról.
a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)
51
4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 0 8 2009 0 5 2010 0 5 2011 0 6 2012 0 2013 2014 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
Az önkormányzat a védőnői szolgálatot az Ugod-Bakonyszücs-Bakonykoppány Védőnői Szolgálati Társulás keretében látja el. A védőnő rendszeresen( havonta kétszer), ha újszülött van heti rendszerességgel, az orvosi rendelő épületében kialakított helyiségben látja el a kisbabákat, tanácsaival segíti a kismamákat és az anyukákat. Továbbá otthonukban is felkeresi a családokat, figyelemmel kísérve a gyermekek egészségi állapotát, körülményeit. A védőnő három települést lát el. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Betöltetlen felnőtt Háziorvos által Gyermekorvos által év háziorvosi ellátott személyek ellátott gyerekek praxis/ok száma száma száma 2008 0 1609 0 2009 0 1743 0 2010 0 1591 0 2011 0 1691 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma n.a. n.a. n.a. n.a.
52
A házi gyermekorvosi teendőket a felnőttek és a gyermekek részére vállalkozó háziorvos látja el. Hetente két alkalommal van rendelés. Az önkormányzat házi gyermekorvosi praxist nem működtet. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A 0-7 éves korosztályból speciális fejlesztésre szoruló gyermekek fejlesztése megoldott. Súlyosan beteg, fogyatékos gyermekek száma: 2 fő. Betegségüknek, fogyatékosságuk mértékének megfelelő ellátást számukra a pápai szakszolgálat biztosít. e) gyermekjóléti alapellátás Pápa Környéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása keretében látja el az önkormányzat a gyermekjóléti feladatokat. f)
gyermekvédelem
Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket. g) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetekben kis település révén nagy jelentősége van a közvetlen környezetnek, szomszédoknak. Nagy a falu összetartó ereje, problémamegoldó készsége. Amennyiben szükséges a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat szakemberei bármilyen időpontban mozgósíthatók. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásként az önkormányzat a szociális támogatásokról szóló rendeletében rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, illetve átmeneti segélyt biztosít a rászorulóknak. h) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségekhez mérten biztosított. Az óvodában külön tornaszoba nincs, az óvodai testnevelés a foglalkoztatóban folyik. Úszásoktatásra a gyerekek Pápára járnak. A szabadidős és szünidős programokhoz a gyermekek részére rendelkezésre áll az ifjúsági klub. i) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat az óvoda konyháját bérlő vállalkozó útján oldja meg. Ez a konyha nyújt ellátást az óvodai, a szociális és a vendégétkezők részére is. A hétvégén a konyha nem üzemel. Ingyenes tankönyvellátást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek kapnak. j) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fatalok felsőfokú tanulmányinak támogatása. A Bursa Hungarica többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzat által nyújtott támogatás, a megyei önkormányzat által nyújtott támogatás és a felsőoktatási intézményi támogatás. Bakonykoppány Község Önbkormányzata a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerben részt vesz. k) A Hátrányos helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program célja a tehetséges nyolcadik évfolyamos tanulók segítése a középiskolai továbbtanulásban. Ezen programban az önkormányzatunk esetlegesen vesz részt.
53
4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek Működő összes bölcsődék bölcsődébe beírt száma (munkanélküli szülő, év bölcsődei férőhelyek száma gyermekek száma veszélyeztetett gyermek, nappali száma tagozaton tanuló szülő) 2008 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 2013 2014 Forrás: TeIR, KSH Tstar Bakonykoppány községben bölcsőde nem működik.
4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben engedélyezett férőhelyek családi napköziben a térítésmentes férőhelyek év száma száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi A településen családi napközi nem működik. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek száma 1 Hány településről járnak be a gyermekek 2 Óvodai férőhelyek száma 25 Óvodai csoportok száma 1 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): 7.00-16.00 A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 2 hét Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma 2 0 1 0 Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma 0 0 Dajka/gondozónő 1 0 Kisegítő személyzet 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A településen egy napközi otthonos óvoda működik, egy óvodai csoporttal, az Ugod-BakonyszücsBakonykoppány-Nagytevel Községek Óvodafenntartó Társulás keretében. Az óvodai férőhelyek száma 25
54
fő. Az óvodába beíratott gyermekek száma 18 fő. Az óvoda nyitvatartási ideje nem feltétlenül igazodik a több műszakba járó szülők munkarendjéhez. A nyári szünet időtartalma (2 hét) megfelelőnek mondható. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása 4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2. Helyhiány miatt elutasított Ebből hátrányos / halmozottan év gyermekek száma (fő) hátrányos helyzetű (fő) 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés A településen helyhiány miatt elutasított gyermek nem volt, hiszen az óvodai férőhelyek számát sem éri el a beíratott gyermekek száma. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. óvodai 3-6 éves korú óvodai óvodai feladat- óvodába beírt óvodai gyermekév gyermekek férőhelyek ellátási helyek gyermekek gyógypedagógiai csoportok száma száma száma száma csoportok száma száma 2008 4 1 25 1 18 0 2009 6 1 25 1 14 0 2010 6 1 25 1 13 0 2011 4 1 25 1 18 0 2012 5 1 25 1 18 0 2013 2014 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Bakonykoppány községben iskola nem működik. Az óvodában hetente logopédus foglalkozik a beszédhibás gyermekek fejlesztésével. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belül 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 0 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt 0 időszakra vetítetten) 55
a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
0 0 6 3
4 2
5 2
3 1
0 0
18 8
1
0
0
2
0
3
2
1
1
0
0
4
1
0
0
1
0
2
Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az óvodában nem volt. A gyermekek célcsoportjának elemzésekor, a helyi sajátosságokat figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a településen a munkanélküliség, a foglalkoztatási és képzési lehetőségek hiánya miatt egyre inkább megmutatkoznak az elszegényedés jelei. Tekintettel arra, hogy a gyermekek helyzetét a család egészében szükséges vizsgálnunk, jelen helyzetben legfontosabbnak tartjuk a mindennapi létfenntartáshoz szükséges lehetőségek biztosítását. Ennek figyelembe vételével határoztuk meg az intézkedéseinket. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Rendszeres étkezéshez jutás Motiváció hiánya a földterületek megművelésére. En-nek hiányában a nyersa-nyag beszerzéseköltséges.
EU-s élelmiszer segélycsomagokra pályázás, segélycsomagok osztása A családok motiválása a földterületeik megművelésére.
Hátrányos helyzetű gyer-
mekek felsőoktatásban való
továbbtanulásának nehézsége
A hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásban való továbbtanulásának segítése a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Rendszerben
Hátrányos helyzetű gyer-
A hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való
való továbbtanulásá-nak
Tehetséggondozó Programja révén
mekek középfokú oktatás-ban nehézsége
továbbtanulásának segítése a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége 56
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Munkavállalási korúak száma férfiak 62 44 63 63
nők 59 57 50 52
Foglalkoztatottak férfiak 54 37 58 52
nők 52 49 45 45
Munkanélküliek férfiak 8 7 5 11
nők 7 8 5 7
Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés A táblázat adatai arról adnak tájékoztatást, hogy milyen arányban érinti a nemeket a munkanélküliség. A munkanélküliek körében a nők szívesebben vesznek részt foglalkoztatást segítő és képzési programokban. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési esélyei nehezebbek, mint a férfiaké. Ez talán a fizikai állóképesség miatt lehet így. Amennyiben egy munkakörre férfi és nő is jelentkezik, többnyire a férfi munkaerőt részesítik előnyben. Nem megy el GYES-re, és nem ő marad otthon a beteg gyerekkel. Ezek nem hangosan kimondott vélemények, de azért érzékelhető. Nők számára helyben csak az Önkormányzat tud munkát biztosítani közfoglalkoztatás keretében. Ez azonban nem jelent mindenki számára megoldást. Szükségesnek tartjuk azt, hogy ezen a területen a munkanélküli nők segítségére legyünk.
57
58
59
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés, így e ponton belül szükséges a hozzáférés feltételeinek vizsgálata. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően – különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint óvodában, iskolában.
Bölcsőde A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Családi napközi A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Családi gyermekfelügyelet A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában. A családi gyermekfelügyelet a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést. A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható gyermek. Házi gyermekfelügyelet 60
A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. Alternatív napközbeni ellátás Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott, - a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás,- a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel. Óvoda Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (Nkntv. 8. §)23 Általános iskola Az Nkntv. értelmében 2013. szeptember 1-étől az általános iskolában 16 óráig kell megszervezni a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A törvény 4. §-ának 4. pontjában rögzíti továbbá az egész napos iskola fogalmát, mely olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg. 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások 3 év alatti bölcsődei férőhelyek működő működő férőhelyek gyermekek száma családi férőhelyek év bölcsödék száma családi száma a napközik összesen önkorszáma napközikben egyéb településen száma mányzati 2008 5 0 0 0 0 0 0 2009 3 0 0 0 0 0 0 2010 4 0 0 0 0 0 0 2011 5 0 0 0 0 0 0 2012 2013 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A településen bölcsőde nincs, napközi otthonos óvoda működik. Az óvodai férőhelyek száma 25. Az óvodába beíratott gyermekek száma 18 fő. A nők elhelyezkedése szempontjából fontos tényező, hogy a gyermekek napközbeni ellátása megoldott legyen. Van arról is információ, hogy GYES után az anya, mivel távolabbi helyen talált állást magának, gyermekét is a munkahelye szerinti település óvodájába íratta. Ez fordított esetben is előfordul, a helyi óvodába más településről két gyermeket írattak be a szülők. A községben családbarát munkahelyi megoldásra, rugalmas munkaidőkezdésre azért nincs példa, mert munkahely sincs. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői hálózat hatékony működése a gyermek és az anya védelmét szolgálja. A családtervezéssel, gyermekvállalással kapcsolatos ismeretek átadása megfelelő. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
61
év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
1
8
8
2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 2013 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
5 5 6
5 5 6 0
A védőnő nem csak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem a kismama gyakorlati és lelki segítése is feladata. Szoros kapcsolatban áll a családokkal, rálátása van a gyermek családi körülményeire. Kapcsolatot tart a kisgyermekellátó intézményekkel, házi orvossal. Bakonykoppány a védőnői körzet kisebb gyermeklétszámú települése. A 2008-as eredményeket jelentősen befolyásolja a 2005-ben tapasztalt (a korábbi évekhez képest is kiugró) születésszám, ami nem fordult elő sem 2005 előtt, sem pedig utána. Ha ezt leszámítjuk, a létszámadatai állandónak tekinthető. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. A családon belüli erőszakról nincs önálló tényállás, a párkapcsolati erőszakra jelenleg a Büntető törvénykönyv különböző tényállásai vonatkoznak, ld. testi sértés, zaklatás, távoltartás. A nők elleni erőszak különböző formáira, vagy ugyanezeknek nem a párkapcsolaton belül megnyilvánuló formáira (pl. szexuális jellegű visszaélések) is a Büntető törvénykönyv releváns paragrafusai vonatkoznak. A zaklatás, szexuális vagy családon belüli erőszak miatt történt rendőrségi feljelentések száma alulmarad a tényleges esetek számától. A családon belüli, nők ellen irányuló erőszak nem jellemző a településen. Ez nem jelenti azt, hogy nem fordulhat elő, azonban erre nem mindig derül fény, mert az érintett nem szívesen beszél róla. Ha súlyosabb eset előfordulna, azt már nem lehetne eltitkolni. A település kicsi, mindenki, mindenkit ismer és a súlyos 62
bántalmazás hamar kiderül. Természetesen a kisebb bántalmazást, vagy lelki terrort sem szabad figyelmen kívül hagyni, és szigorúan fel kell lépni ellene. A Családsegítő Szolgálathoz fordulhat, akit ilyen jellegű atrocitás ér, továbbá rendőrségi feljelentést tehet. Feltételezésünk szerint a bántalmazott nőknek nincsen kellő információ a birtokában arra vonatkozóan, hogy a bántalmazás esetén hová, kihez fordulhatnak. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Az anyaotthonok és a családok átmeneti otthonai (anyagi vagy családi) krízishelyzetben jelenthetnek megoldást azok számára, akiknek nincs hová menniük. Bizonyos esetekben kimondottan célszerű, ha a krízishelyzetben lévő nő távol kerül addigi környezetétől, de vannak olyan helyzetek is amikor az anyaotthon, családotthon és a lakóhely távolsága komoly problémát jelent (munkahely, gyermekellátó intézmények). 5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások év
önkormányzati anyaotthon a településen
önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében
Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen
Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében
2008
0
1
0
0
2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 2014 Forrás: Helyi adatgyűjtés
1 1 0 0
0 0 0 0
0 0 1 1
A településen anyaotthon, családok átmeneti otthona nem működik. A helyi információk alapján erre nincs szükség. A legközelebbi anyaotthon Pápán (18 km-re Bakonykoppánytól) található, a 14 férőhelyes KánaánHáz Anya-és Leányotthon, mely a baptista gyülekezet fenntartásában működik. 63
A nők szerepe a helyi közéletben Az azonos jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen a képviselet. A nők részvételére nemcsak a női nem reprezentálása miatt van szükség a politikában, azaz a közügyekről való döntési mechanizmusban, hanem mert ez szolgálja leginkább a közös érdeket. 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben év
Képviselőtestület tagja Férfi
2008 6 2009 6 2010 5 2011 5 2012 5 2013 2014 Forrás: Helyi adatgyűjtés
Nő
Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Férfi
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
Nő 0 0 0 0 0
Közgyűlések tagjai Férfi 0 0 0 0 0
Nő 0 0 0 0 0
A település közéletében a nők aktivitása magasabb, mint a férfiaké, kivéve a képviselő-testület összetételét, mert abban egy női képviselő sincs. A hivatalokban, szociális, kulturális, oktatási területen a férfiak számaránya elenyésző. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák nem jellemzőek, intézkedést nem igényelnek.
5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Nagyarányú munkanélküliség
Elhelyezkedés segítése a szabad munkaerő-piacon
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 64
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer • saját jogú nyugdíj - öregségi nyugdíj - rehabilitációs járadék • hozzátartozói nyugdíj - özvegyi - árvaellátás - szülői - baleseti hozzátartozói nyugellátás - özvegyi járadék 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak összes nyugdíjas ellátásban részesülő nők száma száma 2008 35 41 76 2009 36 39 75 2010 34 41 75 2011 34 42 76 2012 0 2013 0 2014 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága
65
Az idős korosztály (jellemzően az 55 év felettiek) foglalkoztatási mutatói a településen nagyon alacsonyak. Annak a személynek, aki ebben a korban munkanélkülivé vált, az elhelyezkedési esélye a nullával egyenlő, sokkal kiszolgáltatottabb a munkaerő-piacon. Ebben az esetben látványos a diszkrimináció, hiszen nem csak az elhelyezkedési esélye rosszabb, a létszámleépítés is hamarabb eléri a korosztályt. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az sem jellemző, hogy a lakosság köréből többen élnének a nyugdíj melletti/helyetti munkavégzés lehetőségével. A település elöregedő, az idős, nyugdíjas emberek a vidéki életmóddal járó többletterhelés miatt örülnek, ha a ház körüli teendőket el tudják látni. Mindenki kertes házban lakik, ahol akad munka bőven. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált Tartós 55 év feletti regisztrált munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma év száma száma fő 15 15 10 8
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR
fő 2 1 0 0
% 13% 7% 0% 0%
fő 10 8 4 8
55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő
% 0% 0% 0% 0%
A településen nincs munkahely a fiatalok számára sem, így a nyugdíjasok foglalkoztatására sincs lehetőség. A tevékeny időskor, pl. élethosszig tartó tanulás sem jellemző. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 66
év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
64 év feletti lakosság száma fő 45 45 46 48 na.
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% na.
Forrás: TeIR, KSH Tstar
67
A nappali ellátás szociális alapszolgáltatás, amely lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére a hajléktalan személyek és a saját otthonukban élő rászorult személyek részére. Bakonykoppány községben nappali ellátást biztosító intézmény nem működik. Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatás keretén belül biztosítja a – szociális étkeztetést. Az idősek választhatnak, hogy elvitellel, vagy kiszállítással kérik az ebédet. A házi segítségnyújtást 2 gondozónő végzi, 14 fő gondozottal, a Pápa Környéki Önkormányzatok Társulásának alkalmazásában. Az egészségi állapotuk vagy időskoruk miatt szociális vagy mentális támogatásra szorulók szívesen veszik igénybe a szolgáltatásokat saját otthonukban. A községben az útburkolatok és a járdák minősége rossz, ezáltal az idősek biztonságos közlekedése nem biztosított. A lehetőségekhez mérten mindenképpen szükséges a jövőben az út és járda burkolatok felújítása, illetve új szakaszok építése.
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
0 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadékában nem részesül senki a településen. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A célcsoport az egészségügyi szakellátást helyben nem tudja igénybe venni, a legközelebbi szakrendelő Pápán van. Aki betegsége folytán, vagy mozgásában korlátozott, annak lehetősége van betegszállítót igényelni. Az önkormányzat intézményei közül a pályázat útján felújított orvosi rendelő akadálymentesített. Az érintettek zöme tájékozott a szociális szolgáltatások igénybevétele tekintetében. Az idősebb, de még tettre kész nyugdíjasok egyaránt aktívak a civil, állami vagy egyházi eseményeken egyaránt. A még idősebbek már koruk és egészségi állapotuk miatt nehezebben mozdulnak ki otthonról. Problémát jelent számukra a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás, az utak rossz állapota miatti közlekedés. Feladatunk tehát, hogy mind az idősek, mint pedig a fogyatékkal élők szempontjait figyelembe véve lehetőség szerint az utak, járdák állapotát karban tartsuk, felújítsuk. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 68
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Járdák és az útburkolatok hiányossága, rossz Út-és járdafelújítás, karbantartás minősége. Az idősek közlekedése nehezített. 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékosság annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától és ez a társadalmi életben való részvételét jelentősen akadályozza vagy lehetetlenné teszi. Lehet veleszületett, vagy okozhatja baleset, betegség, vagy az öregedés. A fogyatékosok nehezen találnak munkát, ezért legtöbbjük segélyből, rokkantnyugdíjból kénytelen élni. Ezért a fogyatékosság rendszerint szegénységhez, vagy nyomorhoz vezet. Sokuk intézetbe kényszerül, amely intézetek nem készültek fel az összes típusra és állapotra, és nem szerveződnek eszerint. Fejlesztési lehetőségük, munkavégzési képességük egyénfüggő, az egyes ember pontos állapotán, képességein múlik. A fogyatékos gyerekek hagyományosan bentlakásos intézményekben, gyógypedagógiai iskolákban tanulnak, ahol a tanulás mellett a sérülést kompenzáló nevelésben is részesülnek. A községben, a legnagyobb számban mozgásszervi fogyatékosok élne, ők főként idős emberek. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008 4 0 2009 5 0 2010 4 0 2011 6 0 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar
69
7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás), hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Fogyatékkal élő lakótársaink foglalkoztatására a településen nincs mód, de nem a hátrányos megkülönböztetés miatt, hanem mert szervezett-munkahelyi foglalkoztatásra létszám sem tevődne össze. b) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A fogyatékkal élők saját lakókörnyezetükben élnek. A településen nincs nappali ellátás, lakóotthon, gondozóház. Erre jelenleg nincs is igény, az érintettek ellátása családon, környezeten, illetve a szociális alapszolgáltatás keretén belül megoldott. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Ellátási formák: _ Fogyatékossági támogatás: A Fot. 22. §-a alapján biztosított fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok 70
mérsékléséhez. _ Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett es nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult. 54 _ Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult. _ Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult, 1. aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott, 2. aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősül, 3. akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július 1-jet megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül _ Fogyatékos személyek szamara biztosított alap- es szakosított ellátási formák: Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon Aktuális jogszabályok: 141/ 2000(VIII.9.) Korm. rend A súlyos fogyatékossá minősítésének és felülvizsgálatának valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól. 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2006. évi CXVII. törvény egyes szociális tárgyú törvények módosításáról 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 7.3.1. Fizikai es infokommunikációs akadálymentesítettség A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ezeket igénybe is veszik. Alapellátásként amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható • szociális alapszolgáltatás, - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés Ápolás, gondozás nyújtó intézmény, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon a településen nincs. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Az önkormányzat tulajdonában lévő hivatal, intézmények és kulturális létesítmények akadálymentesítettek. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége
71
A fogyatékos személy számára a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatása segítség nélkül nem biztosított. Parkolás még gondot okoz, hiszen a mozgáskorlátozottak részére kijelölt parkolóhelyek kialakítása nem történt meg. Ami szintén gondot okozhat, az a Magyar Közút Kht. tulajdonában lévő települési főutca állapota, melyen olykor veszélyes a kerekes székes közlekedés. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A helyben található munkahelyek akadálymentesítettsége nem megoldott. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége
Rámpa
Lift Vakvezető sáv
7.3.3. táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben Igen/nem MozgáskorlátoHangos Indukciós Tapintható Jelnyelvi zottak tájékozhurok információ segítség részére tatás mosdó Közterület (utca/járda, park, N N N I N N N N tér) Helyi és távolsági tömegközlekedés N N N N N N N N Buszpályaudvar, buszvárók N N N I N N N N Vasútállomás N N N N N N N N
Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársától és az érdekvédelmi szervezetek vezetőitől
Egyéb
N N N N
Önkormányzati feladatként a járdák állapotának folyamatos javítása a cél. Ehhez biztonságosan lerakott lapokból, térkőből készített járda készítése, a régi járdák felújítása szükséges. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Speciális közlekedési megoldásokkal és fogyatékosok nappali intézményével nem rendelkezik a település. A településen fogyatékkal élő emberek és az őket ellátó családok helyzetén az önkormányzatnak könnyíteni kell. Fontos ez azért, mert a gondozást, ápolást végző hozzátartozók a rájuk nehezedő teher miatt rossz mentális, fizikai állapotba kerülhetnek. A hivatalos ügyek intézése több esetben azért nehezített a hozzátartozó szempontjából, mert a fogyatékkal élőt hosszú időre nem tudja felügyelet nélkül hagyni. Többek között ezekben a helyzetekben kell segítséget nyújtanunk. Fontos feladatunk továbbá, hogy a házi segítségnyújtás kiszélesítésével önellátásuk nehezítettségén enyhítsünk.
72
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Hivatalos ügyek intézésének nehézsége
Az önkormányzati dolgozók részéről segítségnyújtás, tanácsadás, hivatalos ügyeik intézésében (nyomtatványok beszerzése, kitöltése) Házi segítségnyújtás kiszélesítése
Önmaguk ellátása nehezített
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi önkormányzatnak, a kulturális és oktatási intézményeknek, a községben működő kis- és mezőgazdasági vállalkozóknak, az egyházak képviselőinek, a falu lakosságának, kicsiknek és nagyoknak, időseknek és fiataloknak közös érdeke és felelőssége, hogy Bakonykoppány a jövőben is még inkább élhető településsé váljon. A polgármester, a képviselők és a lakosság kapcsolata sikeresnek értékelhető. A falun élő emberek sokat dolgoznak. Munkahelyre ingázóknak a munkaidő mellett sok idejét elveszi az utazás, munka után a kertek, porták, otthonok rendben tartása is sok energiát igényel. Bakonykoppány Német Nemzetiségi község, német nemzetiségi önkormányzat alakult. A kulturális és közösségi élet a Művelődési Házban és Faluházban folyik. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A Helyi Esélyegyenlőségi Program tervezetét Bakonykoppány Község Önkormányzat Képviselő-testülete, a Polgármesteri Hivatal dolgozói, az állami és önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, a település lakossága előzetes véleményezés, esetleges módosító javaslatok megtétele céljából tanulmányozhatja. Helyi Esélyegyenlőségi Program a Polgármesteri Hivatalban bárki számára elérhető, a település honlapján olvasható és véleményezhető. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Bakonykoppány Község Önkormányzat Képviselő-testülete a fentebb felsorolt intézmények, civilszervezetek, valamint a lakosság meghívása mellett, nyilvános képviselő-testületi ülésen tárgyalja és fogadja el a Helyi Esélyegyenlőségi Programot.
73
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Következtetések problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
Munkanélküliség, elhelyezkedési gondok a A közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségek foglalkoztatáshoz jutás és a fokozottabb kihasználása. foglalkoztatásban való megmaradás. Az eladósodás felbukkanása
Lakásfenntartás nehézsége Gyermekek
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
Motiváció hiánya a földterületek megművelésére. Ennek hiányában a nyersanyag beszerzése költséges. Rendszeres étkezéshez jutás Hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásban való továbbtanulásának nehézsége Hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való továbbtanulásának nehézsége
Figyelemfelhívás, tájékoztatás a lakásfenntartási támogatás igénybevételének lehetőségéről az önkormányzatnál, a közművek kikapcsolása elkerülése érdekében
Téli tüzelőtámogatás biztosításának lehetőség szerinti megszervezése
A családok motiválása a földterületeik megművelésére.
EU-s élelmiszer segélycsomagokra pályázás, segélycsomagok osztása
A hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásban való továbbtanulásának segítése a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerben A hátrányos helyzetű gyermekek
középfokú oktatásban való továbbta-
nulásának segítése a Hátrányos Hely-zetű Tanulók Arany János Tehetség-gondozó Programja révén
Idősek
Járdák és az útburkolatok hiányossága, rossz minősége. Az idősek közlekedése Út-és járdafelújítás, karbantartás. nehezített.
Nők
Nagyarányú munkanélküliség
Fogyatékkal élők
Elhelyezkedés segítése a szabad munkaerőpiacon.
Hivatalos ügyek intézésének nehézsége
Az önkormányzati dolgozók részéről segítségnyújtás, tanácsadás hivatalos ügyeik intézésében
Önmaguk ellátása nehezített
Házi segítségnyújtás kiszélesítése
74
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése A közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségek fokozottabb kihasználása. Figyelemfelhívás, tájékoztatás a lakásfenntartási támogatás igénybevételének lehetőségéről az önkormányzatnál, a közművek kikapcsolása elkerülése érdekében
Téli tüzelőtámogatás biztosításának lehetőség szerinti megszervezése Gyermekek
A családok motiválása a földterületeik megművelésére. EU-s élelmiszer segélycsomagokra pályázás, segélycsomagok osztása
A hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásban való továbbtanulásának segítése a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Rendszerben A hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való továbbtanulásának segítése a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja révén Idősek
Út-és járda felújítás, karbantartás.
Nők
Elhelyezkedés segítése a szabad munkaerő-piacon.
Fogyatékkal élők
Házi segítségnyújtás kiszélesítése Az önkormányzati dolgozók részéről segítségnyújtás, tanácsadás, hivatalos ügyeik intézésében (nyomtatványok beszerzése, kitöltése)
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst
Munkaügyi kirendeltség, polgármester, vízügy, közút. Felelős: polgármester Önkormányzat ügyintézői Felelős: polgármester Önkormányzat szociális ügyintéző Felelős: polgármester
Településen élő szakemberek, idősek, önkormányzat. Felelős: polgármester Önkormányzat Felelős: polgármester Önkormányzat Felelős: polgármester
Önkormányzat Felelős: polgármester Önkormányzat, pályázatkészítő, kivitelező. Felelős: polgármester
Munkaügyi kirendeltség, cégek, önkormányzat. Felelős: polgármester
Önkormányzat, Pápa Környéki Önkormányzatok Társulása Felelős: polgármester Önkormányzat ügyintézői Felelős: polgármester
75
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Téli tüzelőtámogatás biztosításának lehetőség szerinti megszervezése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Az anyagilag rossz helyzetben lévő lakosság nem tudja a szükséges téli tüzelőt biztosítani
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Megfelelő támogatás esetén a rászoruló lakosság téli tüzelő ellátásának segítése R:pályázati lehetőségek feltárása K:pályázat benyújtása
H:elnyert tüzelőtámogatás szétosztása Pályázatfigyelés, pályázat benyújtása, szerződés kötése, tűzelő beszerzése, szétosztása
Résztvevők és felelős
Önkormányzat, polgármester, szociális ügyintéző
Partnerek
erdészet
R:6 hónap Határidő(k) pontokba K.1 év szedve H:2 év Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, A rászoruló lakosság téli tüzelő beszerzési igényének csökkentése. forrása (rövid, közép és A fenntarthatóság a kiírt pályázati lehetőségektől függ. hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük Pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek. eszközei Szükséges erőforrások Önerő, pályázati forrás
76
A hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásban való Intézkedés címe: továbbtanulásának segítése a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzat Ösztöndíjrendszerben A családok nehéz anyagi helyzete nem minden esetben tené lehetővé Feltárt probléma támogatás nélkül gyermekeik továbbtanulását a felsőoktatási (kiinduló értékekkel) rendszerben. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzat Ösztöndíjrendszerben Célok részvétel Általános megfogalmazás és R: Csatlakozás rövid-, közép- és hosszú távú K: Pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése időegységekre bontásban H: Megvalósítás Tevékenységek -Pályázati határidő figyelése (a beavatkozás tartalma) - Pályázatkészítés pontokba szedve Résztvevők és felelős
Önkormányzat Felelős: polgármester
Partnerek
Felsőoktatásban résztvevő hallgatók
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2013. november 15. K: 1 év H: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Lehetőség arra, hogy anyagi okok ne hátráltassák tanulmányaik forrása elvégzésében képzettségük megszerzésében a felsőoktatásban (rövid, közép és hosszútávon), résztvevő fiatalokat. valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Pénzügyi forrás hiánya
Szükséges erőforrások
Önerő, pályázati támogatás.
77
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való továbbtanulásának segítése a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja révén. A családok nehéz anyagi helyzete nem minden esetben tenné lehetővé támogatás nélkül gyermekeik továbbtanulását a középiskolákban.
Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programban Célok való részvétel Általános megfogalmazás és R: Csatlakozás rövid-, közép- és hosszú távú K: Pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése időegységekre bontásban H: Megvalósítás Tevékenységek -Pályázati határidő figyelése (a beavatkozás tartalma) - Pályázatkészítés pontokba szedve Résztvevők és felelős
Önkormányzat Felelős: polgármester
Partnerek
Iskola, szülők
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2013. november 15. K: 1 év H: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Lehetőség arra, hogy anyagi okok ne hátráltassák tanulmányaik forrása elvégzésében képzettségük megszerzésében a középiskolákban tanuló (rövid, közép és hosszútávon), fiatalokat. valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Pénzügyi forrás hiánya
Szükséges erőforrások
Önerő, pályázati támogatás.
78
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A B C D E
F
H
I
J
Az intézkedés megvalósítás ának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Az intézkedés megvalósítás ához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
Az intézkedés eredményeinek fenntartható sága
EgyüttműköPolgármester dés a munkaügyi kirendeltséggel, egyéni teljesítménykövetelmények felállítása.
2018. december 31.
Pályázatkészít és, szerződésköté s
R: 1 év K: 3 év H: 5 év
Az együttműködő partnerek elégedettségének következtében a közfoglalkoztatásból kikerülő személy alkalmazása. ( 16 fő )
A helyzetelemz A célkitűzés és Az összhangja Az intézkedés következteté Intézkedés intézkedéssel egyéb Az intézkedés Az intézkedés címe, seiben feltárt elérni kívánt stratégiai sorszáma tartalma felelőse megnevezése esélyegyenlő cél dokumentum ségi okkal probléma megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1
A közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségek fokozottabb kihaszná-lása.
Az aktív korú népesség elhelyezkedése nem megoldott.
A közmunka program hatékonyságának növelése.
2
Téli tüzelőtámogatás biztosításának lehetőség szerinti megszervezése
Az anyagilag rossz helyzetben lévő lakosság nem tudja a szükséges téli tüzelőt biztosítani
Megfelelő EU 2020 támogatás stratégia esetén a rászoruló lakosság téli tüzelő ellátásának segítése
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS)
Polgármester
G
Jobb tüzelő ellátottságu lakosok száma emelkedik
Állami támogatás, önkormányzati hozzájárulás.
Visszaélés a lehetőségekkel állami támogatás csökkentése ( 2 év)
Pályázati forrás, önerő
Kedvező pályázati lehetőség esetén hosszú távon fenntartható
II. A gyermekek esélyegyenlősége 79
1
2
3
II. A gyermekek esélyegyenlősége A családok motiválása a földterületeik megművelésére.
Az emberek nagy része nem motivált arra, hogy a földeket megműveljék, ezért a nyersanyag beszerzése költséges.
Szabad földterületek megművelése, ezáltal friss, egészséges zöldség és gyümölcs kerüljön a családok asztalára.
„Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia
A hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásba n való továbbtanulás ának segítése a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzat Ösztöndíjrends zerben
A családok nehéz anyagi helyzete nem minden esetben tenné lehetővé támogatás nélkül gyermekeik továbbtanulás át a középiskolákb an.
Minden gyermeknek legyen lehetősége a továbbtanulás ra, anyagi helyzetétől függetlenül
Költségvetés
Továbbtanulás Önkormányzat 2014. i támogatás november 15. biztosítása
Gyermekek Önerő, felsőoktatásba pályázati n való támogatás támogatása
Folyamatos
Minden gyermeknek legyen lehetősége a továbbtanulás ra, anyagi helyzetétől függetlenül
Költségvetés
Továbbtanulás Önkormányzat 2014. i támogatás november 15 biztosítása
Gyermekek középfokú oktatásban való támogatása
Folyamatos
A hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való továbbtanulás ának segítése a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany
A családok nehéz anyagi helyzete nem minden esetben tenné lehetővé támogatás nélkül gyermekeik továbbtanulás át a
Életkörülmények felmérése,tanfolyamok, képzések,idősek tapasztalatainak összegyűjtése, eszközök, vetőmagok biztosítása.
polgármester 2018. december 31.
A családok egészséges, friss növényeket fogyasztanak,ezeket nem kell megvásárolniuk, a többletet értékesíthetik.
Önerő, pályázati forrás, cselekvőképes közönség.
Önerő, pályázati támogatás
Érdektelenség, pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek (5 év )
80
János középiskolákb Tehetséggond an. ozó Programja révén.
III. A nők esélyegyenlősége 1
Elhelyezkedés segítése a szabad munkaerő piacon
A munkavállalók az elhelyezkedéshez szükséges feltételeknek nincsenek a birtokában.
Segítségnyújtás, munkahelyek felkutatása, hiányosságok felmérése, biztosítása.
Európa 2020 stratégia
Referencia, megállapodás készítés, testület részéről feltételek megállapítása.
polgármester 2015. december 31.
Folyamatos kapcsolattartás munkaügyi kirendeltséggel, vállalkozókkal. Folyamatos visszajelzések.
Település útés járda hálózatának felújítása.
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS)
Pályázatfigyelés, pályázatkészítés, kivitelező választása, ellenőrzés, karbantartás.
polgármester 2018. december 31.
Élhetőbb kör- Önerő, nyezet, bizton- pályázati forrás. ságosabb közlekedés. (3 km felújított járda)
Pénzügyi forrás hiánya. ( 5 év )
Kiszélesíteni a házi segítségnyújtás rendszerét, esetlegesen falugondnoki szolgálatot létrehozni.
Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) Európa 2020 stratégia
Pályázatfigye- polgármester lés, pályázatkészítés, folyamatos igényfelmérés, kapcsolattartás a lakossággal
A fogyatékkal Önerő, élők és az idős pályázati magukra forrás. maradt emberek életkörülmény einek javulása, és a szolgáltatások
Pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek. ( 2 év )
IV. Az idősek esélyegyenlősége 1
Út-és járda fel- Járda-és újítás, karban- útburkolatok hiányos, rossz tartás. minősége. Az idősek közlekedése nehezített.
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
Házi segítségnyújtás kiszélesítése.
A fogyatékkel élőknek önmaguk ellátása nehezített
2018. december 31.
Önkormányzat részéről pénzügyi erőforrás.
Nincs megfelelő munkahely, a munkavállaló nem megfelelően motivált.
81
hoz való hozzáférés segítése.
82
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése:
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. 84
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen
85
-
a HEP Fórum összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
86
87
