Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére

Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére

2013-2018.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ................................................................................................ 3 A település bemutatása .................................................................................................................... 3 Értékeink, küldetésünk ..................................................................................................................... 9 Célok ................................................................................................................................................. 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ...................................................... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................ 11 2. Stratégiai környezet bemutatása ............................................................................................ 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................................... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység............................................. 35 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................... 51 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ..................................................................................... 59 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ...................................................................... 64 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ..................................................................................................... 70 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ................................................................... 71 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ....................................................... 72 1. A HEP IT részletei ..................................................................................................................... 72 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése..................................................................... 72 A beavatkozások megvalósítói ................................................................................................. 73 Jövőképünk .............................................................................................................................. 74 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)................ 75 3. Megvalósítás............................................................................................................................ 82 A megvalósítás előkészítése..................................................................................................... 82 A megvalósítás folyamata ........................................................................................................ 82 Monitoring és visszacsatolás.................................................................................................... 84 Nyilvánosság............................................................................................................................. 84 Érvényesülés, módosítás .......................................................................................................... 86 4. Elfogadás módja és dátuma .................................................................................................... 87

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Agyagosszergény Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása

Régió: Nyugat-Dunántúl Megye: Győr-Moson-Sopron Kistérség: Soproni Rang: község Irányítószám: 9441 Állandó népesség: 888 fő (2012.) Férfiak száma: 446 fő Nők száma: 442fő Lakónépesség száma: 863 fő (2012.) Férfiak száma: 431 fő Nők száma: 432 fő Gyermekek és fiatalkorúak (0-18 év): 172 fő (2012.) Aktív korúak (19-64 év): 454 fő (2012.) Időskorúak (65 év felett): 171 fő (2012.)

Agyagosszergény elhelyezkedése a Soproni járás térlépén

3

Agyagosszergény község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben található. Agyagosszergény a Hanság déli részén, vasúttól, főúttól távol fekszik, Soprontól 30 km-re. A legközelebbi város a 10 km-re lévő Kapuvár. A települést az Ikva, a Répce patak, illetve a 85-ös főút határolja. Önálló község, belterülete: 100 ha 7282 m2, lakóterület 79 ha, a belterület 79%-a, külterülete: 1 889 ha 6461 m2. Testvérközsége a Vas megyei Szergény.

A község Agyagos és Fertőszergény egyesítésével jött létre 1927-ben, bár a két település már a XIX. század elején összeépült. Először a Fertőszergényagyagos nevet kapta, amit 1928-ban módosult Agyagosszergényre. Agyagos Árpád-kori település. Első írásos említése 1256-ból való Ogegus néven. A neve később változott Agagussá. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből származtak. A következő birtokos a Csák és a Pok nemzetségbeliek. A Csák nemzetség a XVI. századra is átvitte birtokjogát, ekkor a Kisfaludy és Ládonyi családok birtokolták a falut. 1635-ben a Kisfaludy család és Dobos György birtokában volt a község, a század végén azonban Eszterházy Pál nádor lett a falu tulajdonosa, aki a szentmiklósi, illetve süttöri uradalmának kereteibe iktatta a falut. Agyagos sorsa a XVII. század végétől kezdve összefonódott a szentmiklósi uradalom történetével. A népesség száma közel két évszázadon át változatlan volt, 8-10 jobbágycsaládból és ugyanannyi nincstelen zsellérből állt. Agyagos a XVII. században halász és földműves falu. A XVII. század végén a szinte elviselhetetlen adók elől az agyagosiak úgy próbáltak menekülni, hogy telkeikről kivonultak a falu végére, az adómentes gyöpre. 1711 után indult meg a fejlődés. A XVII. század folyamán – a szemtermés mellett – is fontos megélhetési forrást jelentett a halászó vizek hozadéka. A gyékényfonásból és a sás aratásából is jelentékeny hasznot húztak. Fertőszergény első írásos említése 1365-ben Zerghen néven történt. A középkorban a Gyórói és Nyéki család, a XV. század közepétől a Kanizsayak voltak a birtokosok. A XVIII. század elején az Eszterházy-tulajdont képező szentmiklósi uradalomhoz került. A XVI-XVII. században a halászat és erdőírtás még nagyobb szerepet játszott a község életében, mint a földművelés.

4

A falu temploma egyhajós, egytornyú, romantikus stílusú épület. Az eredeti Szent Mártonról elnevezett szergényi templom feltehetően a XIII. században épült és az 1529-es török átvonulás alkalmával pusztult el. A jelenlegi Szent László templom Szergényben épült 1777-ben, tornyát 1792-ben emelték. Agyagosszergény 1990-ben vált önálló községgé. Napjainkra a településen a víz, villany, szennyvízcsatorna és gázvezeték 100%-ban kiépített. A faluban napközi otthonos óvoda és általános iskola működik. A Művelődési Ház egész évben különféle programok színtere a településen élők számára. Zömében római katolikus vallású lakosság tanulását, művelődését, óvoda, általános iskola, művelődési ház és könyvtár szolgálja. A faluban - a környékhez viszonyítva - egyedülálló aktivitással működik a nyugdíjasklub, a népfőiskola valamint a Sportegyesület.

5

Demográfiai adatok Népességszám alakulása

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Fő

Változás

899 884 887 887 887 888

98% 100% 100% 100% 100%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A 2012. évi adatok alapján Agyagosszergény lakónépessége 888 fő. A község lakosságának száma viszonylag állandó. Szembetűnő csökkenés nem vehető észre. Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

nők 442

férfiak 446

55 10 245 21 111

69 19 273 25 60

% összesen 888 25 124 29 518 46 171

nők 50%

férfiak 50%

44% 34% 47% 46% 65%

56% 66% 53% 54% 35%

(2012-s KSH adatok alapján)

A gyermek és fiatalkorúak száma 153 fő, az aktív korúak száma (18-59 év) 518 fő, az időskorúak száma 217 fő. A település korösszetétele nem éppen kedvező, mivel a fiatalkorúak száma alacsony. A 65 év feletti nők száma majdnem kétszerese a 65 év feletti férfiak számának.

6

Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2008 189 2009 184 2010 180 2011 178 2012 171

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 129 127 125 122 124

Öregedési index (%) 146,5% 144,9% 144,0% 145,9% 137,9%


Az öregedési index csökkenő tendenciát mutat, ez abból adódik, hogy a 65 év feletti állandó lakosok száma csökken, a 0-14 éves korú lakos szám pedig csekély emelkedést mutat. Az el- és odavándorlások aránya állandó jellegű odavándorlás 2008 9 2009 23 2010 16 2011 19 2012 17

elvándorlás

egyenleg

14 16 8 16 6

-5 7 8 3 11


7

A fenti táblázatból kitűnik, hogy Agyagosszergény lakosság megtartó képessége megfelelő, amit megerősít az a tény is, hogy az állandó odavándorlások magasabb számot képviselnek. A beköltözések számának növekedése főként abból adódik, hogy a megüresedett ingatlanokat – legtöbbször az ország távolabbi részéről érkező családok népesítik be a jobb munkalehetőség reményében. Sokan alkalmi munkát vállalnak a mezőgazdasági idénymunkákhoz igazodva, főleg Ausztriában. Az önkormányzatnak vannak értékesítendő építési telkei – kedvező áron -, ezzel is lehetőséget biztosítva a faluba letelepedni szándékozó fiatal családok számára. Az elvándorlást tekintve a közeli településekre költöznek jellemzően az emberek. Természetes szaporodás élve születések száma 2008 2 2009 8 2010 6 2011 8 2012 4

halálozások száma 10 14 16 11 12

természetes szaporodás (fő) -8 -6 -10 -3 -8


Az élve születések számának drasztikus csökkenése azzal magyarázható, hogy a fiatalok gyermekvállalási kedve – bizonytalan anyagi helyzetre való tekintettel – csökkent, s egy esetleg két gyermeket vállalnak a családok. Halálozások számának jelentős emelkedéséből is jól látszik, hogy a község „öregszik”. A fentiekből következik a természetes szaporodás negatív jellege. 8

Értékeink, küldetésünk A helyi esélyegyenlőségi program kiemelt figyelmet fordít: • az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére; • a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; • munkaerő, -piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására; • a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; • az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben,és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; • a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Agyagosszergény település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: • az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, • a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, • a diszkriminációmentességet, • szegregációmentességet, • a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

9

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

10

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Agyagosszergényben nincs az esélyegyenlőségi célcsoportokat – mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők – érintő helyi szabályozás. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A község hosszú távú jövőképe a nyitottság és dinamizmus: értékőrzés és a megújulás. A mozgáskorlátozottak, idősek és kisgyerekek érdekeit figyelembevevő kiemelt, horizontális szempont az akadálymentesség. Az egyes programok, koncepciók, az önkormányzat költségvetési koncepciója, a gazdasági programja és a településrendezési terv saját területére vonatkozóan határozza meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat és intézkedéseket.

11

A hazai és uniós pályázatokon való indulás egyik feltétele lesz a települések esélyegyenlőségi programjának megléte. A városi önkormányzat a továbbiakban is szeretné az állami és uniós forrásokat becsatornázni a város fejlesztésére, ezért elhatározta, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján 5 évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadnak el, melyet meghatározott időszakonként felülvizsgálnak. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Agyagosszergény község a Nyugat-dunántúli Régióban, azon belül Győr-Moson-Sopron Megye Sopron-Fertőd Többcélú Kistérségi Társulás tagja. A Sopron-Fertőd Kistérséghez 40 település tartozik, amely a Nyugat-dunántúli Régióban, Győr-Moson-Sopron Megye nyugati részén helyezkedik el. A Társulás 2004. szeptemberében alakult meg, tagja a kistérség valamennyi települése. A Társulás vezető, legfőbb döntést hozó szerve a Társulási Tanács, melynek a kistérség 40 polgármestere a tagja. A Társulási Tanács ülései közötti időben a 7 tagú Elnökség irányítja a munkát. A Társulás működésével, feladataival kapcsolatos előkészítő, szervező, végrehajtó, koordináló tevékenységet a Kistérségi Iroda látja el. A Társulás tevékenysége az önkormányzati feladatok széles, egyre bővülő körére terjed ki. Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulásának feladatai • oktatás és nevelés • szociális ellátás • egészségügyi ellátás • család-, és gyermek és ifjúságvédelem • közművelődési, közgyűjteményi tevékenység, mozgókönyvtári tevékenység • gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom • pénzügyi ellenőrzési feladatok az egyes önkormányzatoknál • területfejlesztési feladatok ellátása • nemzetközi együttműködés Mi is az a kistérség? Mire való a kistérségi társulás? Erre a kérdésre csak egy idézet a válasz: „A Kistérség Európai Uniós NUTS4 területi egység, mely nem elsősorban tervezési, statisztikai régió, hanem egy olyan kölcsönös előnyök alapján együttműködő és egymásra utalt természetes településközösség, amelynek közös célja a közösségi szolgáltatások javítása, az életszínvonal és az életminőség javítása az ott élő emberek javára.” „Egynek minden nehéz soknak semmi sem lehetetlen” Széchenyi István 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőségi program elkészítéséhez szükséges információk az önkormányzat rendelkezésére állnak. A statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Vannak azonban olyan területek – foglalkoztatás, munkanélküliség, nők helyi gazdasági életben elfoglalt szerepe – amelyekre vonatkozóan az adatok begyűjtése gondot okoz. Az információszerzést nagyban segítené a tavalyi év – 2012. – adatainak településsoros feldolgozása, illetve a 2011. évi népszámlálás adatainak teljeskörű feldolgozása. Azoknál az adatoknál, amelyekre nincs nyilvántartás, ott a 2011. évi népszámlálás adatait vettük figyelembe. 12

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai • többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, • iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli hiányosságok • munkahelyek megszűnésére • munkanélküliség, • munkaerő-piaci esélyek szűkülésére • a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetek Következményei: • leszakadás • kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Községünkben a 2011.évi népszámlálás során senki sem vallotta magát romának, így roma kisebbségi önkormányzatunk sincs. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai • társadalmi és kulturális hátrányok, • szocializációs hiányosságok, • alacsony vagy elavult iskolai végzettség, • munkanélküliség, • egészségi állapot, • családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Tapasztalataink szerint a munkaerőpiacra jutás fő akadályai: • Az alacsony iskolázottság • Tartós munkanélküli létből fakadó, motiváltsági problémák • Társadalmi előítélet jelenléte Agyagosszergényben az aktív korúak – megközelíthetőleg – 25 %-a él a létminimum alatt. A megváltozott munkaképességűek száma jelentős. A településen a lakásállomány összkomfortos a jellemző, ezek szinten tartását fontosnak tartják az ingatlan tulajdonosok. Az önkormányzathoz lakásfenntartási támogatásra nem érkezett igény. Az elmúlt öt évben néhány lakosnak volt jelentősebb közműtartozása, amelyet részletfizetéssel kiegyenlítettek.

13

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év

nő

férfi

összesen

2008 2009 2010 2011 2012

fő 266 274 279 282 276

fő 300 248 303 311 317

fő 566 522 582 593 593

nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő fő 10 15 13 7 6

férfi % 3,8% 5,5% 4,7% 2,5% 2,2%

fő 14 17 12 13 7

összesen % 4,7% 6,9% 4,0% 4,2% 2,2%

fő 24 32 25 20 13

% 4,2% 6,1% 4,3% 3,4% 2,2%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. A nyilvántartott álláskeresők száma 2009-től kezdve csökkenést mutat az aktív korú lakosság számához viszonyítva. A nemek közti megoszlásban jelentős különbség nem látható. 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. Önkormányzatunk a pályázati rendszer keretében 1 főt tud foglalkoztatni 2010 óta a közfoglalkoztatás keretében. Feladata a közterületek, parkok karbantartása, árkok tisztítása. Ez a munka nem igényel szakképesítést, 8 általános iskolai végzettséggel végezhető. Terveink közt szerepel további szakképesítést nem igénylő munkanélkülit – pl. szociális területen – foglalkoztatni. Közfoglalkoztatásra fordítható támogatások összegének emelése ösztönzően hatna az álláskeresőkre, így akár többet is be tudnánk vonni a közmunka programba.

14

Kompenzálva a közfoglalkoztatás alacsony bérezését önkormányzati forrásból havonta, étkezési utalványban 5 000 Ft összegben, s egyszeri munkaruha vásárlással támogattuk a közfoglalkozatás keretében alkalmazott közmunkást. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2008

2009

2010

2011

2012

fő

24

32

25

20

#ÉRTÉK!

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

0 0,0% 1 4,2% 2 8,3% 7 29,2% 3 12,5% 4 16,7% 4 16,7% 3 12,5% 0 0,0% 0 0,0%

0 0,0% 4 12,5% 4 12,5% 1 3,1% 3 9,4% 8 25,0% 5 15,6% 4 12,5% 3 9,4% 0 0,0%

0 0,0% 3 12,0% 2 8,0% 2 8,0% 6 24,0% 2 8,0% 6 24,0% 3 12,0% 1 4,0% 0 0,0%

0 0,0% 4 20,0% 1 5,0% 2 10,0% 2 10,0% 3 15,0% 3 15,0% 5 25,0% 0 0,0% 0 0,0%

13 #ÉRTÉK! na #ÉRTÉK! na #ÉRTÉK! na #ÉRTÉK! na #ÉRTÉK! na #ÉRTÉK! na #ÉRTÉK! na #ÉRTÉK! na #ÉRTÉK! na #ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A HEP készítésekor a 2012. évi adatok nem álltak rendelkezésre.)

15

A korcsoportonkénti megoszlást vizsgálva kiderül, hogy magasabb az arány a regisztrált munkanélküliek között a 41-45 és 46-50 éves korosztályokban, mint az azt megelőzőekben. Ennek okaként említhető, hogy a munkanélküliek ezen korosztályát a munkáltatók nem részesítik előnybe őket koruk és egészségi állapotuk miatt. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált év 2008 2009 2010 2011 2012

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli

fő nő 10 15 13 7 na

férfi 14 17 12 13 na

fő összesen 24 32 25 20 #ÉRTÉK!

nő 5 7 7 2 na

%

férfi 4 6 4 6 na

összesen 9 13 11 8 #ÉRTÉK!

Nő 50,0% 46,7% 53,8% 28,6% #ÉRTÉK!

férfi 28,6% 35,3% 33,3% 46,2% #ÉRTÉK!

összesen 37,5% 40,6% 44,0% 40,0% #ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A HEP készítésekor a 2012. évi adatok nem álltak rendelkezésre.)

A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek nyilvántartott álláskeresők száma a nyilvántartott munkanélküliekhez viszonyítva magas (40%). Ennek egyik okaként említhető, hogy a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója a Kapuvári Húsgyár 2012. őszén felszámolásra került. Az ott dolgozó emberek a vállalatnál akár 20-25 éves munkaviszonnyal rendelkeztek, az ő átállásuk, új munkahely keresése hosszabb időt vesz igénybe. A nyílt munkaerő piacon foglalkoztatottak bérezéséről az önkormányzatnak nincsenek adatai. A községben 2011. évben 3,4 % volt a munkanélküliek aránya, ami az országos 11,6 %-os mutatóhoz viszonyítva rendkívül kedvező, még a megyei mutatóhoz képest is. Nem jellemző a hosszú ideig történő kiesés a munkaerő piacról. Jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatásra valamint rendszeres szociális segélyre kérelem nem érkezett. A munkanélküliek az ausztriai mezőgazdasági idénymunkával próbálják megélhetésüket biztosítani. Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

férfi

összesen

2008 2009 2010 2011 2012

fő 57 60 60 53 59

fő 69 68 65 64 67

fő 126 128 125 117 126

nő fő 1 2 0 1 na

% 1,8% 3,3% 0,0% 1,9% 0,0%

Férfi fő 0 0 0 2 na

% 0,0% 0,0% 0,0% 3,1% 0,0%

összesen fő 1 2 0 3 0

% 0,8% 1,6% 0,0% 2,6% 0,0%


16

A pályakezdők körében nyilvántartott álláskeresők száma nagyon alacsony, ez arra vezethető viszsza, hogy a fiatalok igyekeznek szakmájukban illetve végzettségüknek megfelelően elhelyezkedni. Térségünkben a pályakezdő fiatalok elhelyezkedése megoldott, a munkáltatók nyitottak a fiatal, jól képzett, főleg nyelveket beszélő fiatalok alkalmazására. Az itt élő fiatalok a külföldi – főleg ausztriai – munkavállalás lehetőségét is igyekeznek kihasználni, a jobb anyagi források miatt. Ez az oka annak, hogy kevés a regisztrált pályakezdő álláskereső.

Alacsonyan iskolázott népesség év

2001 2011

15 éves és idősebb lakosság száma összesen

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma

összesen

nő

férfi

összesen

nő

férfi

fő 779 765

fő 409 391

fő 370 374

fő 669 #ÉRTÉK!

fő 338 na

fő 331 na

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő 110 #ÉRTÉK!

% 14,1% #ÉRTÉK!

nő fő 71 #ÉRTÉK!

% 17,4% #ÉRTÉK!

férfi fő 39 #ÉRTÉK!

% 10,5% #ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás (A HEP készítésének időszakában a 2011. évi népszámlálási adatok még nem álltak rendelkezésre.)

2001-es népszámlálási adatok szerint a községben 110 fő 15 év feletti lakos nem rendelkezik 8 osztályos általános iskolai végzettséggel. Ezek a lakosok szinte teljes mértékben az idősebb – 70 év feletti – korosztályhoz tartoznak, azon belül a nők aránya a magasabb (65%). Ők még a 4 illetve 6 elemi iskolát végezték el. Az általános iskolai felnőtt oktatás megszervezésére nincs igényük. A 2011-es népszámlálás adatai feldolgozás alatt állnak.

17

Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

2008 2009 2010 2011 2012

Fő 24 32 25 20 #ÉRTÉK!

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő 0 0 0 0 na

% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% #ÉRTÉK!

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség

8 általános fő 6 8 8 4 na

% 25,0% 25,0% 32,0% 20,0% #ÉRTÉK!

fő 18 24 17 16 na

% 75,0% 75,0% 68,0% 80,0% #ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal (A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok nem álltak rendelkezésre)

A nyilvántartott munkanélküliek között iskolai végzettség szerint a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségűeknél vannak döntő többségben. Az alacsonyabb végzettségűek elhelyezkedése könynyebb, tekintettel arra, hogy szak- és betanított munkaerő piac igényeit tudják kielégíteni. A felsőfokú képzettségűek elhelyezkedése a legnehezebb, mivel részükre a kezdő bér is magasabb, mint a többi kategóriában. Felnőttoktatásban résztvevők

év

2009 2010 2011 2012

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

fő

Fő

%

0 0 0 0

0 0 0 0

#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

A fenti két táblázatból kitűnik, hogy általános iskolai felnőttoktatásra nincs igény, s nem is indokolt mivel az aktív korú lakosság 100%-ban rendelkezik legalább általános iskolai képzettséggel. 18

Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év

2009 2010 2011 2012

középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen

szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők

szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők

fő

fő

%

fő

%

fő

%

0 0 0 0

0 0 0 0


0 0 0 0


0 0 0 0


Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

Községünkben középfokú oktatás nincsen, s igény sem merült fel annak megszervezésére. Az alacsony iskoláztatottság nem jellemző a településre. Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

1

0%

0

0%

2011

1

0%

0

0%

2012

1

0%

0

0%

Forrás: Önkormányzat adatai

A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább harminc munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az alkalmi munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történő foglalkoztatásra abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás első napjától számított hat hónapon belül a foglalkoztatás együttes időtartama eléri a harminc munkanapot. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat másik önkormányzattal létrehozott társulás vagy más szerv útján is végezheti. Közcélú munka keretében foglalkoztatható a) a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, b) a rendszeres szociális segélyben részesülő, c) a települési önkormányzattal együttműködő aktív korú nem foglalkoztatott személy.

19

A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év 2008

regisztrált állami szektorban Kiskereskedelmi vendéglátóhelyek vállalkozások száma a foglalkoztatottak üzletek száma száma településen száma 41 6 2 12

működő foglalkoztatási foglalkoztatási programok száma programokban helyben részt vevők száma 0 0

kivetett iparűzési adó

befizetett iparűzési adó

2 311

2242

641

992

0

0

2 364

2022

0

0

1 275

1 111

0

0

1 657

1 270

0

0

12 2009

50

6

2 11

2010

39

5

2 10

2011

43

5

2 10

2012

44

5

2

Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai

A községben működő vállalkozások számát a fenti táblázat mutatja. Ezen adatokba beletartoznak a helyi, többnyire egyéni vállalkozók illetve a közüzemi szolgáltatók. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés

Legközelebbi centrum

elérhetőség átlagos ideje autóval 0.10

autóbusz járatpárok átlagos utazási száma munkaidő autóbusszal napokon 10 0:15

vonat járatok átlagos száma munkanapokon 0

átlagos utazási idő Kerékpár úton való átlagos utazási idő vonattal megközelíthetőség kerékpáron 0

0

0

Megye-székhely

0.55

4

1:20

0

0

0

0

Főváros

2:00

0

0

2:14

2:14

0

0

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai

A községből a környező települések helyközi autóbuszjárat igénybe vételével érhetők el. A településen a gépkocsi tulajdonosok száma viszonylag magas (275), ez abból is adódik, hogy a munkába járás miatt kénytelenek autót fenntartani, mivel az autóbusz közlekedés nem mindig alkalmazkodik a munkaidejükhöz, a munkahely megközelítéséhez. Községnek a vasútállomás távolabb esik. Ha vonattal szeretnénk közlekedni, akkor a legközelebbi vasútállomás Kapuvár 12km-re, Petőháza 9 km-re van. A fertő parti autóbusz közlekedés jónak mondható, így Kapuvár és Fertőd is egyaránt megközelíthető. A megyeszékhelyre csak átszállással lehet eljutni. A fővárosba közvetlen autóbuszjárat nincsen, kapuvári illetve győri átszállással lehet eljutni Budapestre. Ez egy kicsit hosszadalmasabb, mert az átszállásnál nincs mindig csatlakozás. Előfordulhat, hogy több órát is kell várni.

20

A foglalkoztatáshoz való hozzáférés helyi potenciálja - fiatalok van/nincs fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban

Felsorolás

nincs

_

van

DEFA, TAMOP 112

nincs

_

van

DEFA, TAMOP 112

Forrás: helyi adatgyűjtés

A foglalkoztatáshoz való hozzáférés helyi potenciálja – programokon résztvevő fiatalok száma év

2008

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzáskörzetben

az oktatásból a munkaerőpiacra való az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a átmenetet megkönnyítő programok településen a vonzáskörzetben

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

0

0

0

0

0

0

2

2

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

1

0

2009

2010

2011 2012


A foglalkoztatáshoz való hozzáférés helyi potenciálja - felnőttek van/nincs felnőttképző programok a településen felnőttképző programok a vonzásközpontban

nincs van

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen

nincs

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban

van

Helyi foglalkoztatási programok a településen Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban

nincs van

Felsorolás _ DEFA, TAMOP 112 _

TAMOP 216 _ TAMOP 216


21

A foglalkoztatáshoz való hozzáférés helyi potenciálja – programokon résztvevő felnőttek felnőttképző programok a településen

év

felnőttképző programok a vonzásközpontban

egyéb munkaerő-piaci egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a szolgáltatások a településen vonzáskörzetben

helyi foglalkoztatási programok a településen

helyi foglalkoztatási programok a vonzáskörzetben

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2008

2009

2010 2011 2012


A mélyszegénységben élők és a romák foglalkoztatása év

mélyszegénységben élők

Romák/cigányok

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0


A fenti táblázatok a foglalkoztatást segítő képzéseket és az azokon való részvételi arányokat mutatja. A településen sem a fiatalok, sem a felnőttek részére nincs lehetőség felnőttképző illetve helyi foglalkoztatási programok lebonyolítására, s erre való igény sem merült még fel. Az ábrákból kiolvasható, hogy a Munkaügyi Központ szervezésében megvalósuló foglalkoztatást elősegítő programokra a fiatalok körében nagyobb az érdeklődés. Ezen képzések színtere többnyire Győr és Sopron. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén nem releváns a településen.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy Agyagosszergény község polgárai kedvező szociális feltételek között élnek

22

Szociális helyzet mutatói, szociális támogatások, szolgáltatások A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. (1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról). A szociális ellátások a rászorultság mértékétől és okától függően vehetők igénybe. A juttatások azokat a hátrányokat igyekeznek kiküszöbölni, kompenzálni, amelyek az adott személyt helyzetéből adódóan sújtják. Az ellátások formái A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg e törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak részére a törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. Minden települési önkormányzatnak kötelező szolgáltatása az étkeztetés és a házi segítségnyújtás. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A szociális alapszolgáltatások közé falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás tartozik. A szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. A jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. Községünkben a szociális étkeztetést jelenleg 20 fő veszi igénybe. Agyagosszergény községben a lakosság részére a következő szociális ellátásokat nyújtja a „FertődMikro Térségi Szociális Szolgáltató Központ: - házi szociális gondozás, - gyermekjóléti szolgálat, - családsegítő szolgálat, A Képviselő-testület átmeneti segélyben részesítette azokat az állampolgárokat, akik szorult helyzetükön az önkormányzathoz fordultak segítségért. Agyagosszergényben átmeneti segélyt 2012ben mindösszesen 2-en kaptak. A temetési segély olyan, szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok nyújthatnak a rászorultak részére. A temetési segélyt esetében a jogosultak körét, valamint az igénylés módját, azaz a temetési segély igénybevételének feltételeit a képviselőtestület önkormányzati rendeletben szabályozza. 23

Temetési segélyt kérők száma év

Temetési segélyt kérők száma

2008 2009 2010 2011 2012

11 8 8 9 2

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Természetbeni juttatások közül községünk polgárainak sem köztemetést, sem adósságkezelési szolgáltatást nem kellett biztosítani az önkormányzatnak. Természetbeni juttatások közül a legnagyobb mértékű a közgyógyellátás. A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) állítható ki. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve ezek javításának költségeit is, valamint a járóbeteg-szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre. Közgyógyellátásban részesülök számát a következő táblázat mutatja: Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008 2009 2010 2011 2012

27 14 12 20 16


Rendszeres szociális segély A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá - munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy - vakok személyi járadékában részesül, illetőleg - fogyatékossági támogatásban részesül, b) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. 24

Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év

rendszeres szociális segélyben részesülők fő

15-64 évesek %-ában

Foglalkoztatást helyettesítő Azoknak a száma, akik 30 nap Azoknak a száma, akiktől helyi támogatás (álláskeresési munkaviszonyt nem tudtak önkormányzati rendelet támogatás) alapján megvonták a munkanélküliek igazolni és az FHT jogosultságtól fő elesett támogatást %-ában

2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

0 2 0 1 1

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban az elmúlt években mindösszesen 4 fő részesült, míg rendszeres szociális segélyben senki sem. Ápolási díj Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Ápolási díjban részesítettek száma év

ápolási díjban részesítettek száma

2008 2009 2010 2011 2012

5 6 5 5 7


Az ápolási díjat alacsony összege miatt kevesen veszik igénybe, inkább családon belül oldják meg az idősek ápolását. A fenntartó önkormányzat a lakhatás feltételeinek biztosítására lakásfenntartási (LFT) támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásokhoz. A támogatás három jogcímen adható: a) normatív támogatás b) az adósságkezelésben részesülő személyeknek c) az önkormányzatok helyi rendeletében meghatározott feltételekkel - helyi lakásfenntartási támogatás. Erre a támogatási formára kérelem nem érkezett.

25

Az álláskeresési segélynek három speciális típusa van. Az álláskeresési segély első típusa annak az álláskeresőnek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, de a járadék folyósítási idejét kimerítette. Az álláskeresési segély második típusa azon álláskereső részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresővé válását megelőző négy évben legalább 200 nap jogosultsági idővel rendelkezik. Az álláskeresési segély harmadik típusára jogosult az az álláskereső, akinek maximum öt éve hiányzik a rá irányuló öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltétel, hogy az álláskeresési járadékban legalább 140 napig részesüljön és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betöltse a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Álláskeresési segély összege a minimálbér 40%-a. Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesév ség száma 2008 566 2009 522 2010 582 2011 593 2012 593

segélyben részesülők fő

segélyben részesülők %

2 4 2 0 0

0,4% 0,8% 0,3% 0,0% 0,0%


A diagramból jól látható, hogy a településen 2009-től csökkent a segélyben részesülök száma, az utóbbi évben pedig nem is volt ilyen segélyezettünk.

26

Járadékra jogosultak száma év 2008 2009 2010 2011 2012

nyilvántartott álláskeresők száma

álláskeresési járadékra jogosultak

fő

fő

%

24 32 25 20 13

12 11 11 8 3

50,0% 34,4% 44,0% 40,0% 23,1%


Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési járadék maximum 90 nap lehet, a munkaerőpiaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a minimálbér 100 %-a. (98.000 forint).

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Agyagosszergényben az infrastruktúra feltételei teljes mértékben biztosítottak. A településen valamennyi lakásban a villamos energia és az ivóvízellátás megoldott, a közcsatorna és a kábel tévé hálózata is kiépült. A lakások jelentős része bekapcsolódott a gázfűtés rendszerébe. Míg 2003-ben a lakások 74%-ban volt gáz, addig 2012-ban a 80%-ban. A rendszeres hulladékgyűjtés valamennyi lakásra kiterjed. A szelektív hulladékgyűjtés rendszere kiépülőben van a községben. A jelenlegi szolgáltató nagy hangsúlyt fektet a szelektív hulladékgyűjtésre, s az ingatlanok elé kihelyezett hulladékgyűjtő zsákokat havonta, térítésmentesen elszállítja. A belterületi önkormányzati utak felújítása, illetve aszfaltozása folyamatosan történik, ütemezve. A beépült utcák aszfaltozására az önkormányzat beruházásában kerül sor a gazdasági terv szerint, így a belterületi utak aszfaltozottak.

27

Lakásállomány év

összes lakásállomány (db)

bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008

373

0

0

0

0

0

0

0

2009

377

0

0

0

0

0

0

0

2010

377

0

0

0

0

0

0

0

2011

379

0

0

0

0

0

0

0

2012

381

0

0

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

A táblából látható, hogy a község lakossága kizárólag saját tulajdonú ingatlanban él. Önkormányzati bérlakás, szociális lakás nincs a településen. A lakások komfortfokozat túlnyomórészt összkomfortos. Az új építésű lakások száma kis mértékben emelkedik, átlagosan 1-2 új családi épül a községben. Az önkormányzat kedvező áron biztosít építési telket a községben letelepedni vágyóknak, de a gazdasági válság hatása sajnos ezen a terület is megmutatkozik. Az évek során kiadott építési engedélyek száma is évről évre csökken. A fiatal családok lakhatási problémájukat főleg a család tulajdonában lévő ingatlan felújításával, tovább bővítésével próbálják megoldani. Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság év

Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma

Hajléktalanok száma

2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Forrás: önkormányzati adatok

A hajléktalanok nincsenek a településen.

28

Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0


A lakhatási feltételeket a lakásfenntartási támogatásokkal segíti az önkormányzat. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25%át meghaladja. A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. A településen lakásfenntartási támogatás iránti kérelem ezidáig nem érkezett. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településhez nem alakult ki szegregált lakókörnyezet. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A helyi önkormányzatokról szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 4. pontja az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladatként írja elő az egészségügyi alapellátásról való gondoskodást. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról.

29

A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. Orvosi ellátás 1. év

Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

2008

1

0

0

2009 2010 2011 2012

1 1 1 1

0 0 0 0

0 0 0 0


Az egészségügyi ellátás helyben – Agyagosszergény, Kossuth u. 18/A szám alatt található, amely mozgáskorlátozott szempontból akadálymentesített – háziorvosi praxison keresztül valósul meg. Az iskolaorvosi feladatokat a háziorvos látja el. A háziorvosi szolgálatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza. Az ellátás a lakosságszámtól függő, fix finanszírozás, amit kiegészít a kártyával bejelentkezett betegek utáni teljesítménydíjazás. Orvosi ellátás 2.

2008 2009 2010 2011 2012

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma 0 0 0 0 0

Háziorvos által ellátott Háziorvos által ellátott esetek száma személyek száma 8 937 11 406 9 907 9 832 na.

1496 1497 1461 1453 1454


Agyagosszergény község lakosságának központi orvosi ügyeleti ellátásának biztosítását, mint egészségügyi alapellátást, az OXYTRANS Kft. látja el, külön megállapodás alapján. A megbízott által működtetett ügyeleti szolgálat a lakosságot az ügyeleti rendelőben – Kapuváron -, illetve a betegekhez történő kiszállással látja el. Járóbeteg-szakellátás Kapuváron a Lumniczer Sándor Kórház- és Rendelőintézetben valósul meg, a fekvőbeteg ellátás a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézetben és a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban. Az intézmények akadálymentesek. A fogászati szakrendelés igénybevételére Fertőszéplakon van lehetőség. 30

A településen egy– két önkormányzat által fenntartott– védőnői körzet látja el az alapszolgáltatáshoz tartozó feladatokat: • Agyagosszergényben heti 3 nap tart védőnői tanácsadást, 1 nap csecsemő tanácsadást • Fertőendréden heti 2 nap tart védőnői tanácsadást és csecsemő tanácsadást. A védőnő az óvodai és iskolai feladatokat is ellátja. A szűrővizsgálatokat különböző intézményekben, a háziorvos által helyben szervezett, illetve az önkormányzat által minden évben megrendezésre kerülő Egészségnapok keretében vehetik igénybe a lakosok. Lehetőség van a védőnő által szervezett méhnyakrák szűrésre is. A szűréseken való részvételi arány alacsony, de pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre. A kötelező védőoltások jelentősége a településen általánosan elismert, s nem jellemző, hogy maradnának ki állampolgárok a védőoltásból. A település közétkeztetése a helyi Főzőkonyhán történik,amely a szociális étkeztetésre szoruló emberek igényeit is teljes körűen kitudjuk elégíteni. Az akadálymentesítés foka az intézménynél csak részben megoldott. A településen aktív sportélet folyik. Az Agyagosszergényi Sportegyesület aktívan részt vesz a helyi sportéletben, ösztönzően hat a helyi és környékbeli fiatalok sport iránti megmozdulására. Sportöltőzővel nem rendelkezik az egyesület, így a Művelődési Ház vizesblokkját veszik igénybe egy-egy találkozó illetve a bajnokságok alkalmával. Az öltözőnek kijelölt helyiség nem akadálymentes, de mozgáskorlátozottak számára megközelíthető. A sport programok szervezésében és lebonyolításában aktívan részt vállalnak a helyi iskola pedagógusai, s a sportesemények szervezése és kialakítása során nem történik hátrányos megkülönböztetés, sem jogellenes elkülönítés. Az önkormányzatunk a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87. §-ában foglaltak szerint társulás útján közösen látja el az alábbi feladataikat a közösen fenntartott Fertőd Mikro-térségi Szociális Szolgáltató Központ intézményen keresztül. • étkeztetés • házi segítségnyújtás • családsegítés • nappali ellátás • gyermekjóléti szolgáltatás A Fertőd Mikro-térség Szociális Szolgáltató Központ alaptevékenységi körébe tartozik: a) Közös fenntartású alaptevékenységek a társult önkormányzatok közigazgatási területén: o Családsegítés o Gyermekjóléti szolgáltatás o Házi segítségnyújtás b) Közös fenntartású alaptevékenységek Fertőd város és Sarród község finanszírozásában működő alaptevékenységek: o Étkeztetés c) Fertőd város finanszírozásában működő alaptevékenységek: o Idősek nappali ellátása 31

A családsegítő szolgáltatás célja társult önkormányzatok működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. Vállalt feladatai: • adománygyűjtés • komplex családgondozás • álláskeresésben segítségnyújtás • szociális ügyekben való információadás, hivatalos ügyintézés • kérelmek, formanyomtatványok kitöltésében eligazítás • környezettanulmány végzése • szabadidős programok szervezése Fogadóórájuk a településen minden páratlan hét, csütörtök 800 – 1000 óráig az Ifjúsági Ház (Széchenyi u. 32) épületében. Idősek nappali ellátása helyben nem megoldott. Teleülésünkön családi napközi ellátás a gyermekek részére nem működik. A szociális étkeztetést az Önkormányzat fenntartásában működő Főzőkonyha biztosítja mindazok számára, akik önmaguk már nem képesek koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, esetleges betegségük miatt, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek napi egyszeri meleg étel biztosítására. Lehetőség van helyi fogyasztásra illetve az ebéd elszállíttatására. A helyi rendelet szerint a szociális étkeztetést igénybe vevők részére az önkormányzat – jövedelmi helyzetre való tekintettel – jelentős térítési díj kedvezményben részesíti az ellátást igénybevevőket. A Fertőd Mikro-térség Szociális Szolgáltató Központ személyes gondoskodás keretén belül, szociális alapellátásként házi segítségnyújtás szolgáltatást végez. Az igénybevevő személyt saját otthonában, lakókörnyezetében szakképzet szociális gondozónő segíti az önálló életvitel fenntartásában. Gyermekjóléti alapellátás célja a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése és a családban történő nevelkedésének elősegítése. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület 2009 január 1-jétől folyamatosan látja el a településen a támogató szolgáltatás keretébe tartozó feladatokat, úgy mint a fogyatékos személyek lakókörnyezetükben történő ellátását, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítését, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítását. Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése az egészségügyi szolgáltatások nyújtásakor nem releváns a településen. A szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül pozitív diszkrimináció, azaz hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások nyújtása nem jellemző a községben.

32

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Agyagosszergény Község Önkormányzata a község méretéhez viszonyítva illetve anyagi lehetőségeihez mérten igyekszik minél jobb szolgáltatásokat biztosítani a közművelődés, a sport és szabadidő eltöltés területén. A szolgáltatások a település minden lakója számára egyenlő mértékben elérhetőek. A közművelődési tevékenységek színtere leginkább a falu középpontjában található Művelődési Ház, amelynek felújítása, s szebbé tétele folyamatosan történik. A különböző programoknak és kiállítások megrendezéséhez biztosít teret 8 osztályos általános iskolánk épülete, ahol az iskolai és községi könyvtár is megtalálható. Szükség esetén Napközi Otthonos Óvodánk is bevonható a közösségi rendezvények lebonyolításába. A Művelődési Ház otthont biztosít: • az Ezüstfenyő Nyugdíjasklub klub délutánjainak • az Agyagosszergényi Sportegyesületnek • a közi Horváth József Népfőiskola által megrendezésre kerülő előadásoknak • gyermekek részére megrendezésre kerülő programoknak • falunapi rendezvényeknek • 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A teleülésen roma nemzetiségi önkormányzat nem működik. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Nincs pontos információ a mélyszegénységben A községben élő mélyszegénységben élőkről élők számáról, iskolázottságáról és foglalkozta- naprakész adatbázis készítése. A mélyszegénytottságáról. ségben élők iskolai végzettségéről, foglalkoztatottságáról nyilvántartást vezetni. Felnőtt képző tanfolyamok szervezése. Kevés a közmunka programban résztvevő állás- Tartalmas közcélú foglalkoztatás a községben. keresők száma. Alacsony a részvétel az egészségügyi szűrővizs- Egészségügyi szűréseken való lakossági részvégálatokon. tel ösztönzése, a szűrések kiterjesztése különböző egészségügyi területekre. Településünkön a romák esélyegyenlősége, problémáinak elemzése nem releváns, mivel roma családok nincsenek. A község nem a mélyszegénység által sújtott települések közé tartozik, azonban ez nem jelenti azt, hogy a településen nem szorulnak az állampolgárok támogatásra.

33

• A foglalkoztatási szint kedvező, a községben az átlagosnál alacsonyabb az álláskeresők száma • a közhasznú foglalkoztatás lehetőségeiről tájékoztatást ad az önkormányzat a mélyszegénységben élőknek és előnyben részesíti a kritériumoknak megfelelő lakosokat a közhasznú foglalkoztatásban. • A településen élők egészségi állapotának megőrzése és a megelőzés egyik fontos formája a szűréseken való részvétel. Az önkormányzatnak és a háziorvosnak hasznos szerepet kell vállalniuk az 50 év feletti nők körében a méhnyakrák és a mellrák megelőzését szolgáló szűrővizsgálatok népszerűsítésében, a helyi szűréseken elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak részvételét növelni kell. Egészségügyi szűréseken való lakossági részvétel ösztönzése, a szűrések kiterjesztése különböző egészségügyi területekre

34

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)

Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év

védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 5 3

0 0 0 1 1

0 0 0 0 0


A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekek helyzete átlagosnak mondható a településen. A védelembe vett kiskorúak közül 3 fő kiskorú rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, míg 2 fő esetében iskoláztatási támogatás felfüggesztése miatt került sor védelembe vételre. Az Ő esetükben az eljárás a felfüggesztést követő 1 éven belül megszüntetésre került

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008 2009 2010 2011 2012

0 3 3 3 3

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

35

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. § (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §-a szerint. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítására nem került sor, amelyre az rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és 1. nyugellátásban, 2. korhatár előtti ellátásban, 3. szolgálati járandóságban, 4. balettművészeti életjáradékban, 5. átmeneti bányászjáradékban, 6. időskorúak járadékában vagy 7. olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. (Gyvt. 20/B. § (1)) Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben Ingyenes étkezésben 50 százalékos mértékű Ingyenes tankönyvrésztvevők száma résztvevők száma iskola kedvezményes étkezésre ellátásban óvoda 1-8. évfolyam jogosultak száma 1-13. évfolyam részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

2008

0

0

9

14

0

0

2009

2

3

8

16

0

0

2010

3

2

8

9

0

0

2011

3

2

7

12

0

0

2012

3

2

5

8

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Ingyenes étkeztetésben részesülnek az oktatási intézményekbe járó azon kiskorúak akik részére rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény lett megállapítva. Az óvodai létszámba kimutatásra került 2 más településről bejáró ingyenességre jogosult gyermek is. 50 %-os támogatásra a nagycsaládosok és a tartósan betegeke jogosultak. 50 %-os mértékű kedvezményre azok a gyermekek jogosultak, akik tartósan betegek illetve nagycsaládosak. Ingyenes tankönyvtámogatásra jogosultak 12 000 Ft összeg erejéig a gyermekvédelmi támogatásban részesülők, a tartósan beteg, fogyatékos gyerekek illetve a 3 vagy több gyerekes családok.

36

Önkormányzatunk 2007 óta, mióta csak alsó tagozat működik, az iskolában valamennyi alsó tagozatos gyermek tankönyveit ingyenesen biztosítja. A székhely intézménybe járó helyi felsőset pedig több ezer forinttal támogatja. Óvodáztatási támogatást állapíthat meg települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki • a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá • gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és • akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a gyámhatósági eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. (Gyvt. 20/C. § (1), (2)) Ilyen irányú kérelem ezidáig még nem érkezett az önkormányzathoz. Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma Magyar állampolMagyar állampolMagyar állampolgárEbből Ebből Ebből gársággal nem gársággal nem sággal nem rendelke- hátrányos hátrányos hátrányos év rendelkező áltarendelkező, 18 év ző óvodások száma helyzetű helyzetű helyzetű lános iskolások alatti középisko(fő) (fő) (fő) (fő) száma (fő) lások száma (fő) 2008 0 0 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 0 0 Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH

Magyar állampolgársággal nem rendelkező óvodások és iskolások nincsenek a településen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek száma

A településen élő 0-6 éves gyermekek száma

53 Adott településen található utazási idő (perc)

A településen óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma

A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma

A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma

Összesen

Ebből szegregátumban él

Összesen

Ebből szegregátumba Összesen n él

Ebből szegregátu mban él

24

0

0

0

0

0

10

0

0

0

0

0

Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok

37

Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete A településen élő, fogyatékosnak minősített (SNI) A településen élő általááltalános iskolás tanulók száma nos iskolás tanulók száma összesen ebből szegregátumban él

69

SNI tanulók ellátásának települése (helyben vagy más település ahol tanulnak)

0

Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok

Szegregátumnak minősülnek azok a területek, ahol az alacsony státuszú népesség aránya meghaladja a 40%-ot. A szegregátumok kétezer fő alatti települések esetében a települések egésze szintjén, kétezer fő feletti települések esetében a településrészek (háztömbök) szintjén jelölhetők ki. Teleülésünk tekintetében szegregátum nem alakult ki, így a helyi iskolás és óvodás gyermekek ilyen jellegű csoportosítása nem lehetséges. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Védőnői álláshelyek száma

év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012

1 1 1 1 1

24 17 13 15 19

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

A településen egy – két önkormányzat által fenntartott– védőnői körzet látja el az alapszolgáltatáshoz tartozó feladatokat: • Agyagosszergényben heti 3 nap tart védőnői tanácsadást, 1 nap csecsemő tanácsadást • Fertőendréden heti 2 nap tart védőnői tanácsadást és csecsemő tanácsadást. A védőnő az óvodai és iskolai feladatokat is ellátja.

38

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői

év

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma

Háziorvos által ellátott személyek száma

Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma

2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 0

1496 1497 1461 1453 1454

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0


A településen a védőnő mellett egy háziorvos biztosítja az egészségügyi ellátást. A gyermekorvosi feladatokat is a háziorvos látja el. Az összevont készenléti ügyelet érhető el hétköznapon 1600 órától másnap reggel 8 óráig hétvégén egész nap. A háziorvos – ugyanúgy, mint a védőnő – két település, Agyagosszergény és Fertőendréd betegeit látja el. Ha megvizsgáljuk a háziorvos által ellátott betegek számát, megállapítható, hogy a települések lakosainak nagy része veszi igénybe helyben az egészségügyi szolgáltatást. A házorvos rendelési ideje: • Hétfő: 800 – 1200 Agyagosszergényben • Kedd: 800 – 1200 Fertőendréden • Szerda: 800 – 1200 Agyagosszergényben • Csütörtök: 800 – 1200 Agyagosszergényben • Péntek: 800 – 1000 Fertőendréden 1000 – 1200 Agyagosszergényben A helyi orvosi rendelő – és a védőnői tanácsadó – akadálymentesített. A településen házi gyermekorvos és felnőtt háziorvos külön nem praktizál. Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

év

bölcsődék száma

bölcsődébe beírt gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Szociális szempontból felvett gyerekek száma Működő összes (munkanélküli szülő, bölcsődei férőveszélyeztetett gyermek, helyek száma nappali tagozaton tanuló szülő) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0


39

Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

év

családi napköziben engedélyezett családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma férőhelyek száma

2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0


A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái: • A bölcsőde, a hetes bölcsőde • A családi napközi • A családi gyermekfelügyelet • Házi gyermekfelügyelet • Az alternatív napközbeni ellátás A település sem bölcsődével, sem családi napközivel nem rendelkezik. A gyermekek bölcsődében történő elhelyezésére a két legközelebbi városban, Fertődön és Kapuváron van lehetősége a szülőknek. A 0-7 éves korosztályból speciális fejlesztésre szoruló gyermekek fejlesztése az óvodában, logopédus és fejlesztő pedagógus alkalmazásával megoldott. A községben a fertődi Mikro-Térségi Szociális Szolgáltató Központ keretében működik Gyermekjóléti Szolgálat, annak képviselői jó és szoros kapcsolatot ápolnak a jegyzővel, családokkal és az oktatási intézményekkel (óvoda, iskola). Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásként a Gyermekvédelmi ellátásokról szóló rendeletében az önkormányzat kifejezetten a krízishelyzetben lévők számára rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, illetve közlekedési támogatást (sérült gyermekek részére) biztosít. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményen, rendkívüli gyermekvédelmi támogatáson túl a hátrányos gyermekek gyermekétkeztetéshez történő hozzáférése biztosított, s ezzel a lehetőséggel az érintettek élnek is. Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségekhez mérten biztosított. A településen nincs sportcsarnok, a község középpontjában található az önkormányzat és az Agyagosszergényi Sportegyesület összefogásával szépen karbantartott futballpálya, melyen az iskolai tornaórák jó idő esetén megtarthatóak. A futballpálya mellett aszfaltozott kézilabdapálya van, biztonságos játszótér pedig az iskola melletti téren illetve a Táncsics utcában kapott helyet. Az óvodában van külön tornaszoba. A szabadidős és szünidős programokon a település minden gyermeke – érdeklődési körének megfelelően – részt vehet a Művelődési Házban megszervezésre kerülő foglalkozásokon. Ilyen pl: a néptánc, játszóház kicsiknek és nagyoknak. 40

Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat a településen saját konyhával oldja meg. Az önkormányzat Főzőkonyhája nyújt ellátást az óvodai, iskolai napközis, szociális étkeztetést és vendégétkezést igénylők számára. Hétvégén a konyha nem üzemel, a szünidei (nyári) szervezett gyermekétkeztetés nincs. A családok igény szerint befizethetik gyermekeiket ebédre. Ingyenes tankönyvellátást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, a tartósan beteg, fogyatékos gyerekek illetve a 3 vagy több gyermekes családok kapnak. Ezen felül a helyi önkormányzat minden helyi iskoláskorú gyermek számára, aki a tag- vagy a székhely intézménybe jár, annak is biztosít tankönyvellátási támogatást.

Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor nem releváns a településen. Pozitív diszkrimináció - hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások az ellátórendszer keretein belül nem releváns a településen. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A 2011. évi CXC tv a nemzeti köznevelésről határozza meg a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók körét. A 4.§ 12. pont alapján: kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. A jogszabály hatásba lépése 2012. szeptember 01. Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet

db

Fő 2 2 0 1 0

1 1 50 2 30 06 – 1630 6 HÉT Hiányzó létszám 0 0 0 0 0


41

Agyagosszergény Község Képviselő- testülete egy óvodát, és egy általános iskolát tart fenn a településen a gyermekek/tanulók napközbeni ellátásának biztosítása érdekében társulási megállapodások keretében. Az óvoda a Fertődi Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde Agyagosszergényi Tagóvodájaként működött 2013. Június 30-ig. Július elsejétől az önkormányzat önállóan fogja működtetni az óvodát. Az óvoda feladat ellátási helye a községben: Agyagosszergény, Széchenyi u. 2/a Óvodai nevelés adatai 2. év

Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma (fő)

Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű (fő)

2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés

A szülők szívesen járatják óvodába gyermekeiket a községben. Az intézmény 1994-ben épült,1 csoportos, 25 férőhellyel rendelkezik, a kihasználtsági mutató jelenleg 96%. Az intézmény a szülői igények alapján tervezte nyitva tartását. Egy csoport lévén egyenlő esélyeket biztosít az óvodai foglalkozásokhoz, lehetőségekhez, s ez a jelentős. Külön fejlesztő szoba nincs kialakítva az óvodában, de ennek ellenére biztosítva van a logopédiai ellátás és a kisgyermekek számára a megfelelő helyiség. Tornaterem nincs külön az épületben, de az egyik csoportszobába tornagyakorlatok elvégzésére alkalmas „sarok” van kialakítva, de szükség esetén a Művelődési házban lévő nagy tornatermet is igénybe tudják venni. Óvodai nevelés adatai 3.

év

3-6 éves korú óvodai gyermekek száma gyermekcsoportok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladat-ellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2008

22

1

50

1

22

0

2009

28

1

50

1

28

0

2010

31

1

50

1

31

0

2011

26

1

50

1

26

0

2012

24

1

50

1

24

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

42

Az óvodába beíratott gyermekek száma 2010-ig emelkedő tendenciát mutatott, majd azt követően csökkent az óvodások száma. Ez az arány összefüggésbe hozható születések számával, illetve azzal, hogy a szülők más községbe viszik gyermekeiket, munkába menettel összekapcsolva a munkahely melletti település óvodájába. Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves

Összesen

5

4

7

6

0

22

0

0

0

2

0

2

1

0

0

0

0

1

0

0

0

3

0

3

0

0

0

0

0

0


A községben nem jellemző a más településről bejáró gyerekek óvodai elhelyezése. Így az óvodai ellátást igénybevevők esetén csak a helyi gyermekek létszámával tervezhetünk.

43

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma

az intézménybe beíratott, az intézménybe beíratott, 20%fejlesztő 20%-ot meghaladóan fejlesztő beíratott foglalkozásban ot meghaladóan hiányzott hiányzott hátrányos foglalkozásban halmozottan halmozottan hátrányos részesülő helyzetű gyermekek részesülő hátrányos hátrányos helyzetű helyzetű gyermekek száma (az halmozottan száma (az adott évből helyzetű gyermekek gyermekek létszáma adott évből eltelt időszakra hátrányos helyzetű száma eltelt időszakra vetítetten) gyermekek száma vetítetten)

Székhely

Csoport 1 Csoport 2

Csoport 3

Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen

0

0

0

0

0

0

Csoport 1

3

0

0

0

0

0

Csoport 2

0

0

0

0

0

0

Csoport 3

0

0

0

0

0

0

Csoport 4

0

0

0

0

0

0

Csoport 5

0

0

0

0

0

0

Csoport 6

0

0

0

0

0

0

Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

3

0

0

0

0

0

4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda


Hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 31-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr. 27-29. §)1 Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja (Nkntv. 4. § 25. pont) 1

Iskolaszolga, XXIII. 3., 2012. november

44

Az óvodába járó kiskorúak szociális helyzete kedvező. Közöttük 3 fő hh-s van, amely az összes gyermekhez viszonyítva 13 %. A 3 fő közül 2 fő más községből jár Agyagosszergénybe. A településen HHH-s óvodást nem tartunk nyilván. A szülők egy esetben sem nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetről. Az óvodába sajátos nevelési igényű kisgyermek nem jár. Óvodai körzethatár Óvodai körzeten-kénti létszám és hh/hhh gyermekek megoszlása

A körzetbe felvehető A körzetbe felvehető (ott élő) összes gyerme- (ott élő) összes hh kek száma gyerme-kek száma

A körzetbe járó hhh A körzetbe felvehető A körzet óvodáiba A körzetbe járó hh gyermekek A körzetbe járó hhh gyermekek aránya a körzet A körzetbe járó hh (ott élő) összes hhh járó gyermekek összaránya a körzet óvodásainak összgyermekek létszáma óvodásainak összgyermekek létszáma létszámához viszonyítva (%) gyermekek száma létszáma létszámához viszonyítva (%)

Körzet 1

24

1

0

24

3

13%

0

0%

Körzet 2

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

Körzet 3

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

Körzet 4

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

Körzet 5

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

Körzet 6

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

Körzet 7

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

Összesen

24

1

0

24

3

13%

0

0%

Forrás: Önkormányzati adatok

A településen nincs nyilvántartás vezetve azon gyermekekről, akik nem vesznek igénybe óvodai szolgáltatást. A népességi adatok alapján becsült létszám felmerülő igényeket az intézményünk képes lesz kielégíteni. Az óvodai csoport létszáma az intézményben megfelelő. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 8.§ (2)-ban meghatározott 3. életévtől kötelező óvodai álltás feltételeinek megteremtése nem fog nehézségekbe ütközni. Az óvodában a nevelő feladatot ellátó pedagógusok száma megfelelő, így teljes mértékben biztosított a szakképzett szakalkalmazott személyzet. Nem pedagógus munkakör: A dajka száma a törvényben előírtaknak megfelelő. Agyagosszergény általános iskolája normál tanterv szerint neveli/oktatja a tanulókat, fogadja az SNI-s diákokat is. A diákok 4%-a bejáró. Az intézmény a Klebesberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott. A 2013/2014. tanévtől továbbra is helyben marad 1-4 évfolyamos gyerekek oktatása, az intézmény feladat ellátási helyként fog tovább működni.

45

Az általános iskolában tanulók száma

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma

általános iskolások száma

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011

23

0

23

13

56,5%

2011/2012

26

0

26

12

46,2%

2012/2013

23

0

23

12

52,2%

napközis tanulók száma

tanév


Az általános iskolában csak alsós évfolyam van, a felsősök többnyire a környékbeli városokban, Fertődön, Fertőszentmiklóson és Kapuváron folytatják tovább felsős tanulmányaikat. A fenti táblázatból látható, hogy az elmúlt években a tanulók száma a 2011/12-es tanévben mutatott magasabb létszámot. Az azt követő csökkenés, a beíratott gyermek számának ismeretében (3 fő) további csökkenés fog követni. Itt is, mint az óvodánál megfigyelhető a születések számának csökkenése, illetve, hogy az alsós korosztályt is elviszik vidékre a szülők tanulni. Általános iskolák adatai

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai általános iskolai feladatellátási helyek száma oktatásban

általános iskolai osztályok száma tanév

1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon

összesen

1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon

összesen

db

2010/2011

1

0

1

0

0

0

1

2011/2012

1

0

1

0

0

0

1

2012/2013

1

0

1

0

0

0

1


Gyógypedagógiai oktatás nincs az intézményben.

46

Általános iskolások adatai – el- és bejárás

A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma

69

Más településről bejáró általános iskolások létszáma

1

Más településre eljáró általános iskolások létszáma

46

Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma

2

Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma

0

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

A településen élő általános iskoláskorú gyermekek száma 69 fő, ebből 46-an járnak el más településre, ez 66%-s vándorlás, s ebből a létszámból összesen 19-en járnak Fertődre (41%), mint a közoktatási intézmény fenntartó társulás székhelyére. Az iskolások közt 2 hh-s gyermekek van, s abból egy jár a helyi intézménybe. Iskolai körzethatár Hány körzet van a településen

Iskolai körzetenkénti létszám és hh/hhh tanulók megoszlása

1

A körzetbe járó hh A körzetbe járó hh A körzet általános A körzetbe járó A körzetbe járó hhh tanulók tanulók aránya a tanulók létszáma a iskoláiba járó A körzetbe járó hh hhh tanulók aránya a körzet tanulóinak körzet tanulóinak össztelepülés hh tanulóinak tanulók tanulók létszáma tanulók össz-létszámához viszonyítva létszámához össz-létszámához összlétszáma létszáma (%) viszonyítva (%) viszonyítva 23

Összesen

db

23

1

1

4%

0

0%

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

4%

0

0%

A körzetbe járó hhh tanulók létszáma a település hhh tanulóinak össz-létszámához viszonyítva 0%

0%


Az SNI-s tanulók száma 3 fő, akik integrált nevelésben, oktatásban részesülnek. Az iskolában egy fő gyógypedagógust óraadóként foglalkozik ezen gyerekekkel, s mind e mellett napközis feladatokat is ellát.

47

Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában

Évfolyamismétlők aránya (%)

Magántanulók aránya (%)

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)

tanév

összlétszámon belül

HHH-tanulók összlétszámon körében belül

HHH-tanulók körében

összlétszámon belül

HHH-tanulók körében

2008/2009

0

0

0

0

0

0

2009/2010

0

0

0

0

0

0

2010/2011

0

0

0

0

0

0

2011/2012

0

0

0

0

0

0

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Sem lemorzsolódó diák, sem évfolyamismétlők nincsenek az iskolában. Magántanuló, hiányzás miatti ismétlő egyetlen vizsgált tanévben sem volt. Általában nem jellemző a hh-s tanulók évismétlése, a vizsgált időszakban ez nem figyelhető meg. A továbbtanulási mutatók vizsgálata nem releváns, mert az iskola csak alsó évfolyamokkal működik. Iskola személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Nem szaktanítást végző tanító

0

0

Szaktanítást végző tanítók száma

3

0,5

Szaktanítást végző tanárok száma

0

0

Gyógypedagógusok létszáma

1

0

Gyermekvédelmi felelős

0

0

Iskolaorvos

0

0

Iskolapszichológus

0

0

0,7

0

Kisegítő személyzet


48

Az intézményben minden pedagógus főállású közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik. A tanítók megfelelő végzettséggel látják el a nevelés/oktatás feladatát. A kompetenciamérés eredményességének vizsgálatára felső tagozat hiányában nincs lehetőség. Hátránykompenzáló programok

tanév

tanodai program létszám

HH/ HHH tanulók létszáma

tehetséggondozó program


nyári tábor


Alapfokú művészetoktatás


2008/2009

0

0

1

2

1

1

1

0

2009/2010

0

0

1

2

1

1

1

0

2010/2011

0

0

1

1

1

1

1

0

2011/2012

0

0

1

1

1

1

1

0

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Az iskola számos szabadidős, illetve a tanórai kereteken kívül megvalósuló tevékenységet kínál a diákoknak. Legtöbben szakkörre járnak, általában átlag 2-nél is többre, de az alsósok több mint fele választja a napközit is. Az alapfokú művészetoktatás keretein belül a gyerekeknek lehetőségük van helyben igénybe venni a kapuvári Alapfokú Művészetoktatási Intézmény keretein belül a néptánc oktatást. Ennek lebonyolítására a helyi Művelődési Ház biztosít teret a gyerekeknek, heti 3 alkalommal. A nyári tábor egy-egy csoporttal minden évben megvalósult. A tehetséggondozás legfontosabb színterei a szakkörök. Az iskola fontos feladata, hogy olyan foglalkozásokat kínáljon a diákoknak, amelyek érdeklődési körüknek megfelel, hozzájárul a tanulás iránti belső motiváció fejlesztéséhez és a speciális kompetenciák fejlesztését is lehetővé teszi. Heti rendszerességgel van a gyerekeknek matematika szakkör, többek közt matek versenyekre való felkészítés céljából, s ennek eredménye a gyerekek versenyeken való sikeres teljesítménye. Működik az iskolában sport illetve színjátszó szakkör is, amelyek nagyon népszerűek a gyerekek körében. A helyi oktatási intézmények szorosan együttműködnek a helyi művelődési házzal, melynek rendezvénybe rendszeresen bekapcsolódnak. Az oktatási intézményeink akadálymentesek. A településen középfokú oktatási intézmény nem működik. Az iskola a Fertőd Mikro-Térségi Szociális Szolgáltató Központtal és a községben dolgozó védőnővel az szoros együttműködésben látja el feladatát. Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között, illetve azokon belül nem releváns.

49

Az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések nem tapasztalhatóak a településen. Pozitív diszkrimináció – hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások – a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket érintően az oktatás területén nem releváns. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


Nincsenek megbízható adatok a HHH gyerekek- A szociális hátránnyal küzdő gyermekek eredről. Vannak gyvk-s és HH- gyermekek a telepü- ményes fejlesztése és felzárkóztatása. lésen, viszont HHH-ról nincs információ. Naprakész HHH adatbázis létrehozása és vezetése. Nincsenek pontos adatok a beóvodázott gyere- Pontos nyilvántartás vezetése kekről. Feltételezhetően 2-3 óvodáskorú gyer- Azon családok felkeresése, ahol van óvodáskomek nem jár óvodába. rú gyerek, szülők meggyőzése Családi napközi igénybevételére nincs lehető- Gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása. ség a településen. Iskolás gyermekek délutáni elhelyezése nem Tanítási órákon kívüli segítő programok szervemegoldott. zése. Az egészségvédelemre, egészségtudatos életvitelre és a megelőzésre vonatkozó ismereteket beépítése a közoktatási intézmények nevelési, oktatási programjába, és az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvédelmi programok megvalósításának ösztönzése és támogatása, kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik aktív bevonására Kiemelten fontos az óvodás- és iskoláskorú gyerekek esetében az egészséges étkeztetés biztosítása a helyi nyersanyagok felhasználásával

.

50

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Az Önkormányzat és annak intézményei a helyzetelemzés készítésének időpontjában csak kevés adattal rendelkeznek a gender szempontok és problémák tekintetében. Nők, férfiak aránya fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

nők 442

férfiak 446

55 10 245 21 111

69 19 273 25 60

% összesen 888 25 124 29 518 46 171

nők 50%

férfiak 50%

44% 34% 47% 46% 65%

56% 66% 53% 54% 35%


A demográfiai adatokat vizsgálva elmondható, hogy Agyagosszergényben a férfiak száma magasabb, de a különbség minimális mértékű (4 fő). A nemek közti korcsoportonkénti megoszlást vizsgálva a férfiak aránya továbbra is magasabb, viszont a 65 év felettieknél a nők száma jelentősen magasabb. Tehát a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. A férfiak egészségi és mentális állapota lényegesen rosszabb, mint a nőké. A nők munkájukért kevesebb bérben részesülnek. A regisztrált álláskeresők nemek szerinti megoszlása nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő fő 10 15 13 7 6

férfi % 3,8% 5,5% 4,7% 2,5% 2,2%

fő 14 17 12 13 7

összesen % 4,7% 6,9% 4,0% 4,2% 2,2%

fő 24 32 25 20 13

% 4,2% 6,1% 4,3% 3,4% 2,2%

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

A nem szerinti megosztásban a férfi munkanélküliek aránya volt a meghatározó 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők között kiemelten hátrányos helyzetben vannak: • A gyesen lévő, illetve kisgyermekes anyák a munkából való kiesés miatt • A pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya miatt • A 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények miatt. A foglalkoztatás egyik legnagyobb meghatározója az iskolai végzettség. A nők karrierépítésének erősödésére utal, hogy a gyermekszülés ideje kitolódott. 51

A gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. Olyan önkormányzati programok szervezésére nem került sor, amely a GYES lejártát követően segítené a munkába való visszatérést. A nők bérezésével kapcsolatban információink nincsenek, de feltételezhető, hogy a jövedelemarányok eltérőek a községünk tekintetében is, a nők kárára. Az alacsony foglalkoztatási státuszban a nők fizetése nem olyan nagymértékben tér el, mint a magasabb iskolai végzettséget megkívánó állásokban. A községben található, nőket is foglalkoztató munkahelyek jellemzően a közszféra, így a nők foglalkoztatásával kapcsolatban az önkormányzat által működtetett intézmények vonatkozásában vannak mutatóink. Az önkormányzatnál és az oktatási intézményeknél is általában nőket foglalkoztatnak, mindössze 2 férfi mellett 13 fő nő dolgozik, s ugyanez figyelhető meg az egészségügy területén dolgozóknál is. A település nem rendelkezik pontos adatokkal a foglakoztatás területén, a környékbeli üzemek alkalmazottjainak nemek szerinti megoszlásáról. Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év

2008 2009 2010 2011 2012

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

300 248 303 311 317

266 274 279 282 276

286 231 291 298 310

256 259 266 275 270

14 17 12 13 7

10 15 13 7 6

52


A munkanélküli nők számának csökkenése azzal magyarázható, hogy állásuk elvesztése esetén nem a munkanélküliek részére biztosított ellátásokat igénylik, inkább a család mindennapi ellátásában vesznek részt – idős hozzátartozók ápolása, fiatalok segítése. Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban év

Foglalkoztatást Képzési programok segítő programok résztvevők száma száma száma

résztvevő nők száma

2008

0

0

0

0

2009 2010 2011 2012

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

Forrás: Helyi adatgyűjtés

Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit. Olyan önkormányzati programokat nem szervezünk, amely a GYES lejártát követően segíti a visszatérésüket, mivel igény nem merült fel ezzel kapcsolatban.

53

Hátrányos megkülönböztetés év

Esetszám

2008

0

2009 2010 2011 2012

0 0 0 0

Forrás: Helyi adatgyűjtés

Nők hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatos esetekről a vizsgált időszakban nem tud az önkormányzat. Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év

munkanélküli nők száma

8 általánosnál alacsonyabb végzettségű

8 általános

szakiskola/szakmunkásképző

gimnázium

érettségi

főiskola

egyetem

2008

10

2

7

1

0

0

0

0

2009

15

2

10

1

0

2

0

0

2010

13

1

8

4

0

0

0

0

2011

7

0

5

2

0

0

0

0

2012

6

0

1

3

1

1

0

0

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

A munkaviszonnyal, a munka díjazásával kapcsolatban érvényesülnie kell az egyenlő bánásmódnak. A nők tekintetében figyelemmel kell lenni a védett tulajdonságokra: nem, családi állapot, anyaság, és terhesség tekintetében. Az adatgyűjtés során megállapítottuk, hogy a munkanélküliek körében az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési esélyei nehezebbek, mint a férfiaké. Ez talán a fizikai állóképesség miatt lehet így. Amennyiben egy munkakörre férfi és nő is jelentkezik, többnyire a férfi munkaerőt részesítik előnyben. Helyi szinten az Önkormányzat csak közfoglalkoztatás keretében tud munkát biztosítani a munkanélküli nők részére. Számuk 2010-t követően csökkenő tendenciát mutat, valószínűleg többen is éltek a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségével. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A kisgyermekes szülők esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges cél lenne a 3 év alatti gyerekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító bölcsőde. Településünk a bölcsődei ellátást, családi napközit nem tudja biztosítani, erre a környékbeli városokban – átlagosan 10-15 km-es körzetben – van lehetőség. Az óvodai férőhelyek száma megfelelő, férőhelyhiány miatt, óvodás korú gyermeket még nem utasítottak el a helyi óvodában.

54

Van arról is információ, hogy GYES után az anya, mivel más településen talált állást magának, gyermekét is a munkahelye szerinti település óvodájába íratta. Ez fordított esetben is előfordul, a helyi óvodába más településről két gyermeket írattak be a szülők. A településen családbarát munkahelyek kialakítására nincs kezdeményezés, a családi kötelezettségeknek való megfelelést segítő vállalkozásokat ösztönözné. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások 3 év alatti gyermekek működő száma a településen bölcsödék száma

év

bölcsődei férőhelyek száma

működő családi napközik száma

férőhelyek száma családi napközikben

férőhelyek összesen

2008

28

0

önkormányzati 0

0

0

0

0

2009

30

0

0

0

0

0

0

2010

30

0

0

0

0

0

0

2011

28

0

0

0

0

0

0

2012

29

0

0

0

0

0

0

egyéb

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

5.3. Családtervezés, anya-és gyermekgondozás területe A védőnői hálózat hatékony működése a gyermek és az anya védelmét is szolgálja. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: tanácsadások, családlátogatások formájában. A család- és nővédelmi gondozást az Eütv. 41. §-a rögzíti, ennek értelmében biztosítani szükséges a gyermekvállalás körülményeinek elősegítését a tanácsadás és gondozás eszközeivel, a családtervezéssel összefüggő ismeretek átadását és a nők egészségvédelmét szolgáló intézkedéseket. A védőnők segítséget nyújtanak a kismamáknak a szociális és családi juttatások tekintetében is. Gyermekek családtervezéssel kapcsolatos felvilágosítására az iskolai oktatás keretében kerül sor. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

1

28

28

2009 2010 2011 2012

1 1 1 1

30 30 28 29

30 30 28 29


55

A 0-3 éves gyermek létszám stabilnak mondható.

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

év

rendőrök riasztása családi viszályhoz

tényleges feljelentések száma

bírósági ítélet

2008

1

0

0

2009 2010 2011 2012

0 0 1 2

0 0 1 2

0 0 1 2


A nőkkel kapcsolatos erőszakos cselekedet nem jellemző a településen, bár az elmúlt két évben 3 esetben is előfordult. A megtörtént esetekkel kapcsolatban az önkormányzatnak nincsenek pontos információi. Nagyon nehéz sok esetben feltárni az ilyen jellegű problémákat, akár család, akár párkapcsolat esetében. Épp a nők azok, akik a lehető legtovább próbálnak úgy tenni, mintha mi sem történne, ezzel is nehezítve a probléma megoldását. A gyermekvédelmi, családsegítő és védőnői szolgálat valamint a rendőri tevékenység eredményeként egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért.

56

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások év

önkormányzati anyaotthon a településen

önkormányzati Nem önkormányzati Nem önkormányzati (egyházi, anyaotthon a település (egyházi, alapítványi) alapítványi) anyaotthon a 50 km-es körzetében anyaotthon a településen település 50 km-es körzetében

2008

0

1

0

0

2009 2010 2011 2012

0 0 0 0

1 1 1 1

0 0 0 0

0 0 0 0


A község önállóan ilyen szolgáltatást nem nyújt, szükség esetén az itt élők a soproni Családok Átmeneti Otthonához (CSÁO) tudnak fordulni.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja év

2008 2009 2010 2011 2012

Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői

Közgyűlések tagjai

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

4 4 4 3 3

3 3 3 2 2

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0


Az önkormányzati képviselők között mindig voltak női képviselők, igaz, kisebb arányban, mint a férfiak. Az önkormányzat dolgozói közt viszont többségben női alkalmazottak vannak. A helyi közéletben a nők a helyi civil szervezetek révén – nyugdíjasklub, népfőiskola – aktívan részt vesznek. A közösségi programoknak is szerves résztvevői. Agyagosszergényben nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna meg. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket érintő hátrányos megkülönböztetés nem vehető észre a településen, ezért ilyen jellegű társadalmi problémák felszámolására nincsen szükség.

57

A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések év

Intézkedessek, pályázatok, programok száma a településen

Önkormányzati

Más állami szerv által támogatott

2008

0

0

0

0

0

2009 2010 2011 2012

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

Civil

Összes


A településen sem önkormányzati, sem más szervezet által támogatott intézkedés, pályázati lehetőség vagy program szervezése nincs a nőket érintő problémák felszámolására. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


A gyesről illetve gyedről visszatérő nők nehezen tudnak munkába állni. A település nem rendelkezik kimutatásokkal a férfiak és nők bérezését illetőleg Nincsenek krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (nincs családok átmeneti otthona és anyaotthon a településen)

A gyes-ről, gyed-ről visszatérő nők segítése, képzések szervezése számukra. Jövedelmi viszonyok vizsgálata a nemek tekintetében. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásokról tájékoztatás.

58

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Településünkön egyre több az olyan háztartás, amelyben idős személyek élnek. Az idősek korúk családi állapotára jellemző, hogy korban előre haladva csökken a házasok száma, s nő az özvegyek száma. Megfigyelhető az a tendencia, hogy megözvegyülésüket követően sem költöznek össze gyermekeikkel, unokáikkal, hanem megpróbálják egyedül fenntartani magukat. Mindezek ellenére az idősek és a fiatalok közti családi kapcsolatok erősnek mondhatóak. Az, hogy az idősek hogyan élik meg az évek múlását, az egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A magyarországi helyzethez hasonlóan Agyagosszergényben is megfigyelhető, hogy a 65 év felettiek csoportján belül a nők aránya a magasabb. Azonban a lakónépesség állandónak mondható helyzete mellett az idősek száma évről évre csökken, ugyanúgy, mint a nyugdíjban illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülőké. Lakónépesség 65 év feletti lakosok száma (fő) lakónépesség (fő)

2007 2008 2009 2010 2011 2012

899 884 887 887 887 888

nők

férfiak

126 126 122 117 115 111

67 63 62 63 63 60


59

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

összes nyugdíjas

2008 2009 2010 2011 2012

114 112 113 110 na

172 166 156 155 na

286 278 269 265 #ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, KSH Tstar (A HEP készítésekor a 2012. év adatok nem álltak rendelkezésre)

Nyugdíjas korúak 42 % férfi, 58 %-a nő. Nyugdíjszerű ellátásban részesülők (2011) Összes nyugdíjszerű ellátott 265 férfi nő 2011 110 155 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

Saját jogú ellátás öregségi nyugdíj

rokkantsági nyugdíj

190 férfi 77

Hozzátartozói ellátás özvegyi nyugdíj

44 nő 113

férfi 20

árvaellátás

8 nő 24

férfi 0

0 nő 8

férfi 0

nő 0

A nyugdíjban részesülök 88%-a saját jogú ellátásban részesül, így elmondható, hogy a nyugellátásban részesülök aránya átlagos. Az öregségi és a rokkantsági ellátásban részesülök közt is a nők vannak magasabb arányban. Az özvegyi nyugdíjra jogosultak 100%-ban nők. Árvaellátásra a vizsgált időszakba senki sem volt jogosult. Családi állapot szerinti megoszlásra vonatkozó adatokat nem tartunk nyilván. A szociális rászorultság alapján biztosított ellátásokat pénzbeli és természetbeni juttatások formájában kapják meg a polgárok. Az időskorúak járadéka azon 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek állapítható meg, akinek megélhetést biztosító jövedelmük nincs. Agyagosszergény község lakói közül jelenleg senki nem szorul ilyen jellegű ellátásra. 2011-ig 1 fő kapott ellátást.

60

Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012

1 1 1 1 0


6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetéről illetve foglalkoztatásáról nincsenek pontos adataink. A tapasztalat az, hogy az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre esély, a munkaerő-piacon nincs, kivétel, ha speciális tudással rendelkezik. Nagy részük ma is folytat mezőgazdasági tevékenységet, főleg maguk és családtagjaik részére. A településen sem önkormányzati, sem civil szervezet által támogatott kezdeményezés a nyugdíjasok foglalkoztatására nincsen. A munkaügyi Központ szervezésében a részükre megvalósuló programokról sincs tudomásunk. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált munkanélküliek év száma fő 24 2008 32 2009 25 2010 20 2011 13 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma fő na. na. na. na. na.

% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

Tartós munkanélküliek száma fő na. na. na. na. na.

55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő na. na. na. na. na.

% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti megoszlásáról s ennek révén hátrányos megkülönböztetésükről nincsenek adataink. Azonban fontos megemlíteni a kormány által bevezetett munkahelyvédelmi programját, amely esetleg segítheti az idősebb lakosság elhelyezkedési problémáján, hiszen az 55 év felettieket foglalkozatók 50%-os társadalombiztosítási járulékcsökkentési kedvezményben részesülnek. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A közszolgáltatások info-kommunikációs akadálymentesítése nem megoldott a településen. Az önkormányzat saját honlapot működtet, ahol a települési friss információk, hírek elérhetőek. Az ügyintézéshez szükséges nyomtatványok folyamatosan feltöltésre kerülnek, de a legszükségesebbek elérhetőek a honlapon. Az idősek informatikai jártasságáról nem készült felmérés, így arra vonatkozóan nincsenek adataink, hogy az idősebbek mennyire tudják kihasználni ezeket a lehetőségeket.

61

64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év

64 év feletti lakosság száma fő 189 184 180 178 171

2008 2009 2010 2011 2012

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 0 0 0 0 0

% 0% 0% 0% 0% 0%


Annak ellenére, hogy a településen élő fiatalkorúak kevesebb időt tudnak tölteni idősebb családtagjaikkal, a távolságok illetőleg a munkájuk végett, a faluban nem nagyon van igény a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránt. A szociális étkeztetés keretében az időseknek igény szerint házhoz szállítja az önkormányzat az ebédet. Szociális étkezést igénybe vevők év

szociális étkleztetést igénybe vevők

2008

32

2009 2010 2011 2012 2013

34 16 17 17 20


Az Önkormányzat helyi rendelete értelmében a szociális étkeztetést igénybe vevők részére az önkormányzat – jövedelmi helyzetre való tekintettel – jelentős térítési díjkedvezményben részesíti az ellátást igénybevevőket. Sajnos a kedvezményes étkezés lehetőségével egyre kevesebben élnek.

62

Háziorvosi szolgálat működik a településen, az épület akadálymentesítése a mozgáskorlátozottak számára megoldott. Szakrendelésre a 10 km-re lévő Kapuvár városban, míg kórházi ellátás igénybevételére a 30 km-re fekvő soproni kórházban van lehetőség. A házi segítségnyújtás a Fertőd Mikro-Térségi Szociális Szolgáltató Központ keretein belül valósul meg. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A községben működő Ezüstfenyő Nyugdíjasklub jelenleg 25 aktív tagot számol. Az idősebb korosztály számára lehetőséget nyújt a szabadidő hasznos eltöltésére, a mindennapos teendőikkel kapcsolatos segítségnyújtásra. Az önkormányzat a helyi nyugdíjasklubot anyagi lehetőségeihez mérten is támogatja, s helyet biztosít számukra összejöveteleikhez, programjaikhoz a Művelődési Házban. Mindemellett a Képviselő-testület kiemelt figyelmet fordít az idősekre s évente megrendezi az idősek napját és az év végén külön juttatásban is részesíti őket. Az idősebb, de még tettre kész nyugdíjasokról elmondható, hogy aktívak a civil, állami vagy egyházi eseményeken egyaránt. A még idősebbek már koruk és egészségi állapotuk miatt nehezebben mozdulnak ki otthonról. Az önkormányzatnak arra vonatkozóan nincs információja, hogy az idősek milyen gyakran látogatják meg a településtől távolabb eső kulturális és közművelődési eseményeket, mivel községünkben mozielőadásra, színházlátogatásra nincs lehetőség. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


Helyben nem biztosítottak a szakorvosi ellátások. A község nem rendelkezik még becsült adattal sem informatikai jártasságukról. Szűrővizsgálatokon való részvételükről nincs adat

Az idősek egészségügyi ellátásának biztosítása. Az idősek informatikai jártasságának felmérése. Adatgyűjtés, az idősek szűrővizsgálatokon való részvételének felmérése. Tájékoztató fórumok tartása a szűrővizsgálatok fontosságáról.

• A szociális alapszolgáltatások közül a községben elérhető a szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás. • Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosított az idősebb korosztály számára. • Az idősek problémáinak feltárására szükséges egy idősekkel foglalkozó adatbázis létrehozása

63

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

Fogyatékos az a személy, aki érzékszervi- így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A településen fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A társadalom legsérülékenyebb rétegét alkotják a fogyatékkal élők illetve családjaik, ezért különösen fontos olyan környezet megteremtése és működtetése, amelyben egyenlő esélyekkel érvényesülhetnek mindennapjaikban a lakás és a közlekedési eszközök használata, a egészségügyi és szociális ellátás, a kulturális és társadalmi élet, a sport és szórakozás valamint az oktatás és a munkalehetőségek között. A fogyatékosok részére szervezett ellátásokat, szolgáltatásokat, az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján kell figyelembe venni és megtervezni. A célcsoportnak munkahelyi elhelyezkedése során is számos akadállyal kell megküzdeni. A munkáltató előítélete mellett a közlekedés eszközök használata is nehezíti helyzetüket. A fogyatékosok körében a foglalkoztatottsági arány pontos adatairól nincs információnk. Civil szervezet nem tevékenykedik a településen a fogyatékosok életfeltételeinek jobbítása érdekében. Az önkormányzat szociális étkeztetést biztosít számukra, de erre vonatkozó igény még nem merült fel részükről. A családsegítés a Fertődi Mikro-Térségi Szociális és Szolgáltató Központ tevékenységének keretein belül valósul meg. Önkormányzati-, egyházi-, és civil fenntartású intézmény, amely a fogyatékosok nappali ellátását hivatott segíteni, nincs a településen.

64

Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma év

megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

2008

5

0

2009

3

0

2010

4

0

2011

4

0

2012

4

0


A településen élő megváltozott munkaképességű személy ellátásban részesül. Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év

önkormányzati fenntartású intézményben

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

2008

0

0

0

2009

0

0

0

2010

0

0

0

2011

0

0

0

2012

0

0

0


A fogyatékkal élők saját lakókörnyezetükben élnek. A településen nincs nappali ellátás, lakóotthon, gondozóház. Erre jelenleg nincs is igény, az érintettek ellátása családon, környezeten, illetve a szociális alapszolgáltatás – Kapuvár – keretén belül megoldott. Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban, a különféle típusú foglalkoztatásban résztvevők száma az alkalmazók szerinti megoszlásban Közszférában foglalkozatott (pl. önkormányzat, kormányhivatal, állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény)

Non profit szervezet

Gazdasági vállalkozás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma

0

0

0

Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásban résztvevő fogyatékos személyek száma

0

0

0

Szociális foglalkozatásban alkalmazottak

fejlesztő-felkészítésben résztvevők száma

munka rehabilitációban foglalkoztatottak száma Védett munkahelyen foglalkoztatottak száma


65

Fogyatékkal élők foglalkoztatására a településen nincs mód, de nem a hátrányos megkülönböztetés miatt, hanem mert szervezett-munkahelyi foglalkoztatásra létszám sem tevődne össze, s igény sem merült még fel ezzel kapcsolatban. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Állami/önkormányzati

Egyházi

Civil

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

étkeztetés

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

0

0

0

0

családsegítés

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

támogató szolgáltatás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

nappali ellátás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

közösségi ellátás szenvedélybetegek részére közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére


Ellátási formák, amelyeket jogszabályok biztosítanak a fogyatékkal élő személyek számára: • Fogyatékossági támogatás • Rokkantsági járadék • Parkolási igazolvány • Fogyatékos személyek számára biztosított alap- és szakosított ellátási formák: Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon A fogyatékkal élők személyek pénzbeli és természetbeni ellátása jogosultság alapján történik. Egyegy ellátás biztosításánál az önkormányzat nem kezeli őket külön. Vannak közöttük rokkant nyugdíjasok is, akik közgyógyellátásban is részesülnek betegségük révén.

66

Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények 1993. évi III. tv. (Szt.) alapján pénzbeli ellátás

Fogyatékos személyek száma

Időskorúak járadéka

0

Aktív korúak ellátása

0

Rendszeres szociális segély

0

Lakásfenntartási támogatás

0

Ápolási díj

0

Temetési segély

0

Átmeneti segély

0

Természetbeni ellátás Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től.

0

Közgyógyellátás Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet.

2

Adósságkezelési szolgáltatás

0

Energia felhasználási támogatás

0

Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások Fogyatékossági támogatás

4

Rokkantsági járadék

2

Személygépkocsi átalakítási támogatás

0

Közlekedési kedvezmény

0

Személygépkocsi szerzési kedvezmény

0

Parkolási igazolvány

2


A fenti táblázatból kitűnik, hogy 4 fő fogyatékos részesül fogyatékossági támogatásban (0,45%), 2 fő fogyatékos rokkantsági járadékban (0,22%) és ugyancsak 2 fő fogyatékkal élő parkolási igazolvánnyal (0,22%). Alanyi jogon közgyógyellátásban szintén 2 fő (0,22%) részesül. A többi fentebb is felsorolt támogatási formára jogosultsági adatokkal nem rendelkezünk.

67

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Ez a jog vonatkozik különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre. Ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. A települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek, mint az oktatási intézmények, háziorvosi rendelő, önkormányzati hivatal akadálymentesítettsége rámpa építésével megtörtént. Akadálymentesítés Igen/nem

alapfok oktatási intézmények

Lift

Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére mosdó

Rámpa

Hangos tájékoztatás

Indukciós hurok

Tapintható információ

Jelnyelvi segítség

Egyéb

nem

nem

nem

igen

nem

nem

nem

nem

nem

középfok

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

felsőfok

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

fekvőbeteg ellátás

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

járó beteg szakellátás

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

alapellátás

nem

nem

nem

igen

nem

nem

nem

nem

nem

kulturális, művelődési intézmények

nem

nem

nem

igen

nem

nem

nem

nem

nem

önkormányzati, közigazgatási intézmény

nem

nem

nem

igen

nem

nem

nem

nem

nem

igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

egészségügyi intézmények

szociális ellátást nyújtó intézmények


Azonban fontos kihangsúlyozni, hogy mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek egy-egy szolgáltatást. Az önkormányzati tulajdonban lévő járdák, utak felújításánál az önkormányzat kellő figyelmet fordít a hozzáférés akadálymentes biztosítására. Fontos lenne, hogy a községben az egyéb szolgáltatást biztosító épületek – pl, élelmiszer boltok, posta, pékség – akadálymentesítettsége megoldott legyen. A jogszabályban előírt akadálymentesítés betartása az építésügyi hatóság feladata.

68

Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások 2010

2011

2012

ápolást, gondozást nyújtó intézmény

0

0

0

rehabilitációs intézmény

0

0

0

lakóotthon

0

0

0

támogatott lakhatás

0

0

0

átmeneti ellátást nyújtó fogyatékosok gondozóháza

0

0

0


A fenti szolgáltatások a fogyatékkal élők számára helyi szinten nem megoldottak. Pozitív diszkrimináció nem releváns a településen (hátránykompenzáló juttatások). 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


A középületek részben akadálymentesítettek A települési honlap nem „akadálymentesített” Nincsenek pontos információk a településen fogyatékossággal élők számáról, foglalkoztatásáról, iskolai végzettségéről

Középületek teljeskörű akadálymentesítése. Honlap szerkesztése. Adatgyűjtés. A fogyatékos személyek foglalkoztatási lehetőségeinek nyomon követése, együttműködés a helyi foglalkoztatókkal a foglalkoztatás biztosítása érdekében.

69

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A településen néhány, aktív tevékenységet folytató civil szervezet működik, amelyek tevékenységükkel hozzájárulnak a közösség összetartozásának erősítéséhez, a hagyományok, a múlt értékeinek megőrzéséhez, az egészségmegőrzéshez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. A helyi lakosság – sőt számos esetben vidékiek is – nagy számban vesz részt ezen szervezetek programjain. Ezüstfenyő Nyugdíjasklub A településen élő nyugdíjasok részére nyújt programokat. Aktív tagjainak száma jelenleg 25 fő, s közel 15 éve vesznek részt a közösségi élet terén. Programjaikkal lehetőséget biztosítanak az időskorúaknak a kikapcsolódásra, feltöltődésre.

Agyagosszergényi Sportegyesület Biztosítja a településen élő fiatalok sportolási lehetőségét. Aktívan részt vesznek a sporttal kapcsolatos programok szervezésében és lebonyolításában. Vöröskereszt helyi szervezete Feladata helyi szinten a véradások megszervezése, s az abban való közreműködés. Közi Horváth József Népfőiskola Küldetésük a magyarságtudatunkat-, kereszténységünket erősítő, korszerű, általános- és szakműveltségünket fejlesztő színvonalas előadássorozatok, rendezvények szervezése. A népi hagyományok ápolásának ösztönzése, a lakóhelyhez való kötődést teremtő tevékenységi formák kibontakozásának elősegítése. Helyi vállalkozások tekintetében az Agyagosszergényi Győzelem Mezőgazdasági és Vállalkozói Szövetkezet támogatja a falunapi rendezvényeket.

70

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program tervezetét Agyagosszergény Község Önkormányzat Képviselőtestülete, a hivatal dolgozói, az önkormányzati intézmények, egyházi szervezetek, civil szervezetek, a település lakossága előzetesen véleményezte, esetleges módosító javaslatok megtétele céljából tanulmányozhatta. Helyi Esélyegyenlőségi Program a Petőházi Közös Önkormányzati Hivatal Agyagosszergényi Kirendeltségében, az oktatási intézményekben mindenki számára elérhető, a település honlapján olvasható. Agyagosszergény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a fenti intézmények, civilszervezetek, valamint a lakosság meghívása mellett, nyilvános képviselő-testületi ülésen tárgyalja és fogadja el a Helyi Esélyegyenlőségi Programot. A nyilvánosság folyamatos biztosítására évente tájékoztatást adunk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a Képviselő-testület felé, informáljuk az intézményeket, az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.

71

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Nincs pontos információ a mélyszegénységben élők számáról, iskolázottságáról és foglalkoztatottságáról.

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel A községben élő mélyszegénységben élőkről naprakész adatbázis készítése. A mélyszegénységben élők iskolai végzettségéről, szociális és egészségügyi helyzetéről, foglalkoztatottságáról nyilvántartást vezetni. Felnőtt képző tanfolyamok szervezése.

Mélyszegény- Kevés a közmunka programban résztvevő állás- Tartalmas közcélú foglalkoztatás a községben. ségben élők keresők száma.

Alacsony a részvétel az egészségügyi szűrővizsgálatokon.

Nincsenek megbízható adatok a HHH gyerekekről. Vannak gyvk-s és HH- gyermekek a településen, viszont HHH-ról nincs információ.

Gyermekek

Idősek

Nincsenek pontos adatok a beóvodázott gyerekekről. Feltételezhetően 2-3 óvodáskorú gyermek nem jár óvodába.

A mélyszegénységben élők foglalkoztatási helyzetének felmérése és javítása. Felnőtt képző tanfolyamok szervezése. A szociális hátránnyal küzdő gyermekek eredményes fejlesztése és felzárkóztatása. Naprakész HHH adatbázis létrehozása és vezetése. Pontos nyilvántartás vezetése Azon családok felkeresése, ahol van óvodáskorú gyerek, szülők meggyőzése

Családi napközi igénybevételére nincs lehetőség a településen.

Gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása.

Iskolás gyermekek délutáni elhelyezése nem megoldott.

Tanítási órákon kívüli segítő programok szervezése.

Helyben nem biztosítottak a szakorvosi ellátások.

Az idősek egészségügyi ellátásának biztosítása.

A község nem rendelkezik még becsült adattal sem informatikai jártasságukról.

Az idősek informatikai jártasságának felmérése.

Szűrővizsgálatokon való részvételükről nincs adat

Adatgyűjtés, az idősek szűrővizsgálatokon való részvételének felmérése. Tájékoztató fórumok tartása a szűrővizsgálatok fontosságáról.

72

Nők

Fogyatékkal élők

A gyes-ről illetve gyed-ről visszatérő nők nehezen tudnak munkába állni.

A gyes-ről, gyed-ről visszatérő nők segítése, képzések szervezése számukra.

A település nem rendelkezik kimutatásokkal a férfiak és nők bérezését illetőleg

Jövedelmi viszonyok vizsgálata a nemek tekintetében.

Nincsenek krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (nincs családok átmeneti otthona és anyaotthon a településen)

Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásokról tájékoztatás.

Helyben nem biztosítottak a szakorvosi ellátások.

Az idősek egészségügyi ellátásának biztosítása.

A község nem rendelkezik még becsült adattal sem informatikai jártasságukról.

Az idősek informatikai jártasságának felmérése.

Szűrővizsgálatokon való részvételükről nincs adat

Adatgyűjtés, az idősek szűrővizsgálatokon való részvételének felmérése. Tájékoztató fórumok tartása a szűrővizsgálatok fontosságáról.

A beavatkozások megvalósító Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Mélyszegénységben élők helyzetének felmérése

Mélyszegény- Álláskeresők számára a közmunka program további bővítése ségben élők A szűrővizsgálatokon való részvételi arány javítása HHH adatbázis létrehozása Óvodába nem járó óvodáskorúak meghatározása

Gyermekek

Gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása Tanítási órákon kívüli segítő programok szervezése Idősek egészségügyi ellátásának biztosítása

Idősek

Idősek informatikai jártasságának felmérése Idősek szűrővizsgálatokon való részvételének felmérése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Polgármester Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati dolgozók, Családsegítő Szolgálat, védőnő Polgármester Munkaügyi Hivatal, egyházi szervezetek, Családsegítő Szolgálat Polgármester Védőnő, háziorvos, egyházi szervek, családsegítő szolgálat, önkormányzati dolgozók Jegyző Intézményvezetők, védőnő Jegyző Intézményvezetők, védőnő Polgármester Családsegítő szolgálat, , védőnő, civil szervezetek, önkormányzati dolgozók Polgármester Intézményvezetők, rendőrörs, nyugdíjasklub, önkormányzati dolgozók, Polgármester Civil és egyházi szervezetek, háziorvos, védőnő Polgármester Civil szervezetek, nyugdíjasklub vezetője, önkormányzati dolgozók Polgármester Védőnő, háziorvos, civil szervezetek, családsegítő szolgálat

73

Nők visszatérése a munka világába

Nők

Jövedelemi viszonyok vizsgálata a nemek tekintetében Tájékoztatás a krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásokról Középületek teljeskörű akadálymentesítése

Fogyatékkal élők

A település honlapjának akadálymentesítése Felmérés készítése a településen élő fogyatékosokról

Polgármester Munkáltatók, intézményvezetők, külső szakértő, önkormányzati dolgozók, Polgármester Önkormányzati dolgozók Polgármester Családsegítő szolgálat, védőnő, háziorvos Polgármester Képviselő-testület Polgármester Önkormányzat dolgozói Polgármester Védőnő, háziorvos, önkormányzat dolgozói

Jövőképünk Agyagosszergény Község Önkormányzatának legfontosabb célja a községben élő állampolgárok jólétének biztosítása, életminőségének folyamatos javítása. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők foglalkoztatási esélyei javuljanak, munkaerőpiaci hátrányuk csökkenjen. Különös figyelmet kell fordítani a közmunka program bővítésére, amelynek révén az álláskeresők számának csökkenése érhető el. Biztosítani kell számukra az egészségügyi szűréseken való részvételt, életminőségük javítása érdekében. Fontos számunkra, hogy a település a HH és HHH gyermekek számára biztosítani tudjon szociális támogatást és egyéb segítő szolgáltatásokat. Továbbra is kiemelt területnek tartjuk a kisgyermekek napközbeni ellátásának biztosítását, ezzel is segítve és támogatva a szülők munkaerő-piacon történő elhelyezkedését. Különös figyelmet kell fordítani a hátrányos megkülönböztetésre a szociális, egészségügyi, oktatási és foglalkoztatási célok összekapcsolásával. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az óvodai beiratkozásokat annak érdekében, hogy valamennyi óvodáztatásra jogosult kisgyermek részt vegyen az óvodai ellátásban. Elengedhetetlennek tartjuk a fiatalkorúak megfelelő tájékoztatását az egészségügy, az oktatás, és kultúra területén, éppen ezért fontos, hogy valamennyien részt vegyenek különféle prevenciós előadásokon. Különös figyelmet kell fordítani a nők esetében a munkaerő piaci tevékenységi szegregáció visszaszorítására. Fontos, hogy segíteni tudjuk őket abban, hogy a munka világába történő visszatérésük akadálymentes legyen. Éppen ezért kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek napközbeni elhelyezésének biztosítására. Folyamatosan odafigyelünk az idősek egészségügyi helyzetére, ezzel is biztosítva az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésüket. Olyan településen kívánunk élni, ahol a fogyatékosok önálló életvitelhez, a közszolgáltatásokhoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésük biztosítva legyen. Fontos a munkaerő-piaci hátrányaik csökkentése, foglalkoztatási esélyeik javítása érdekében.

74

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A Intézkedés sorszáma

B

A helyzetelemzés következtetéseiAz intézkedés ben feltárt esélycíme, megneveegyenlőségi zése probléma megnevezése

C

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

D

E

F

G

H

I

Az intézkedés A célkitűzés Az intézke- Az intézkedés megvalósításához összhangja Az intézke- dés megva- eredményességét szükséges erőforegyéb stratégiai Az intézkedés tartalma dés felelőse lósításának mérő indikárások (humán, dokumentuhatárideje tor(ok) pénzügyi, technimokkal kai)

J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1

2

3

Nincs pontos információ a Mélyszegénység- mélyszegénységben élők helyze- ben élők számáról, iskolázottsátének felmérése gáról és foglalkoztatottságáról

Rövidtávú cél: a mélyszegénységben élők számának, iskolai végzettségének, foglalkoztatottságának felmérése. Középtávú cél: át- és továbbképzési igények felmérése. Hosszú távú cél: Foglalkoztatottsági szint emelése a felnőtt képző tanfolyamok szervezésével.

Rövidtávú cél: álláskeresők számának felmérése. Középtávú cél: kapcsolat felvétele a Álláskeresők Kevés a közmunMunkaügyi Központszámára a köz- ka programban tal, pályázatok figyelémunka program résztvevő álláskese. Hosszú távú cél: további bővítése resők száma. Közmunka program megszervezése.

Alacsony a rész- Rövidtávú cél: telepüA szűrővizsgálat- vétel az egészség- lésen élők egészségokon való részvé- ügyi szűrővizsgá- ügyi helyzetének megismerése, adatok teli arány javítása latokon. gyűjtése.

gazdasági program

Rövidtávon: adatok gyűjtése, adatbázis építése. Középtávon: Rövidtávon: 1 db Kapcsolat felvétele a adatbázis létrejötMunkaügyi Hivatallal. te. Középtávon: Tanfolyamok, képzések 10 fő jelentkező a polgármesiránti igények felmérése, 2018.12.31. képzésekre. Hoszter adatgyűjtés. Hosszútászútávon: 2 db von: Át és tovább képzétovábbképzés sek, tanfolyamok megszámára hely szervezésében való biztosítása. részvétel, képzések helyének biztosítása.

Humánerőforrás: önkormányzati dolgozók, családszolgálat segítő munkatársainak részvétele az adatgyűjtésben. Technikai erőforrás: irodaszerek, számítógép használata, terem biztosítása. Pénzügyi erőforrás: pályázati és önkormányzati támogatás.

Adatbázis évenkénti frissítésével. Át-és továbbképzéseken való részvétellel könnyebben tudnak elhelyezkedni, ezáltal csökken a mélyszegénységben élők száma.

gazdasági program

Rövidtávon: 1 fővel nő a közfogRövidtávon: adatgyűjtés. lalkoztatottak Középtávon: pályázatok száma. Középtáfigyelése és elkészítése. von: 3 fővel nő a Hosszútávon: nyertes polgármes2018.12.31. közfoglalkoztatotpályázatok megvalósítáter tak száma. Hoszsa alkalmával a közfogszútávon: 5 fővel lalkoztatottak bevonása nő a közfoglala munkába. koztatottak száma.

Humánerőforrás: önkormányzati dolgozók. Technikai erőforrás: irodaszerek, számítógép használata. Pénzügyi erőforrás: pályázati forrás, önkormányzati önrész.

Pályázati céloktól függő. A közmunka programban résztvevők számának emelkedésével, csökken a nyilvántartott álláskeresők száma.

nincs

Rövidtávú: adatok gyűjRövidtávon: 20 fő HumánerőforErőforrások biztosítése, adatbázis létrejötte résztvevő a szűré- rás:adatgyűjtést tásával megoldott. polgármesvégző önkormányaz egészségügyi szűré2018.12.31. seken. ter zati dolgozók, seken résztvevőkről.

75

A Intézkedés sorszáma

B

A helyzetelemzés következtetéseiAz intézkedés ben feltárt esélycíme, megneveegyenlőségi zése probléma megnevezése A szűréseken való lakossági részvétel ösztönzése, a szűrések kiterjesztése különböző egészségügyi területekre.

C


Középtávú cél: Szűrővizsgálatok megszervezése. Hosszú távú cél: a településen élők életminőségének javítása, a szűrővizsgálatokon való részvételi arány növekedésével.

D

E

F

G

H

I

Az intézkedés A célkitűzés Az intézke- Az intézkedés megvalósításához összhangja Az intézke- dés megva- eredményességét szükséges erőforegyéb stratégiai Az intézkedés tartalma mérő indikádés felelőse lósításának rások (humán, dokumentuhatárideje tor(ok) pénzügyi, technimokkal kai) Középtávon: 30 fő résztvevő a szűréseken. Hoszszú távú: 45 fő résztvevő a szűréseken.

Középtávú: a háziorvos, szakorvosok és a védőnő együttműködésével tájékoztató fórumok tartása a szűrések fontosságáról. Hosszú távú: évente egy alkalommal egészséghét szervezése. Ennek keretében látás, hallás, vércukor, vérnyomás vizsgálatok elvégzése. A vizsgálatokra ösztönző szórólapok terjesztése. A helyi szűrővizsgálatokon résztvevők számának rögzítése. Meg kell vizsgálni, mely tényezők hátráltatják a szűréseken való részvételt s azokra megoldást kell kidolgozni.

tájékoztató fórumokat tartó háziorvos, szakorvosok és a védőnő. Technikai erőforrás: szórólapok előállítása, terem biztosítása, szűrések elvégzéséhez szükséges eszközök biztosítása. Pénzügyi erőforrás: pályázati és önkormányzati támogatás.

J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága A szűrővizsgálatokon való résztvevők számának emelkedésével egyes betegségek megelőzhetőek.

II. A gyermekek esélyegyenlősége

1

Nincsenek megbízható adatok a HHH gyermekekHHH adatbázis ről. Vannak gyvks és HH gyermelétrehozása kek a településen, viszont HHH-ról nincs információ.

Rövidtávú cél: szociális hátránnyal küzdő gyerekek felmérése. Középtávú cél: naprakész adatbázis létrehozása, vezetése. Hosszú távú cél: HHH gyerekek eredményes fejlesztése, felzárkóztatása.

Rövidtávon: szülői nyilatkozatok bekérése, összegyűjtése, adatok feldolgozása. Középtávon: jegyzői adatszolgálKözoktatási Intézkedési Terv tatás az oktatási intézményvezetők felé. HoszNevelési szútávon: az oktatási Program intézmények részvétele a HHH gyerekek fejlesztésében és felzárkóztatásában.

jegyző

Humánerőforrás: családsegítő szolgálat és az önkormányzat dolgozóinak részvétele az adatok gyűjtésészülői nyilatkozaben. Fejlesztőpe2018.12.31. tok száma növekdagógus, tanítok szik oktató-nevelő tevékenysége. Technikai erőforrás: szülői nyilatkozatok papírszükséglete,

Adatbázis évenkénti frissítésével pontod adatokat tudunk, ezáltal megszervezhető a felzárkóztatás is.

76


B


C


D

E

F

G

H

I

Az intézkedés A célkitűzés Az intézke- Az intézkedés megvalósításához összhangja Az intézke- dés megva- eredményességét szükséges erőforegyéb stratégiai Az intézkedés tartalma mérő indikádés felelőse lósításának rások (humán, dokumentuhatárideje tor(ok) pénzügyi, technimokkal kai)


fénymásolás, számítógép használata. Pénzügyi erőforrás: önkormányzati önrész.

2

3

Nincsenek pontos adatok a beóvoÓvodába nem járó dázott gyerekekóvodáskorúak ről. Feltételezhemeghatározása tően 2-3 óvodáskorú gyerek nem jár óvodába.

Rövidtávú cél: óvodába nem járó óvodáskorúak felmérése, nyilvántartás elkészítése. Középtávú cél: az óvoda és a védőnői szolgálat együttműködése. Hosszú távú cél: teljeskörű óvodáztatás megvalósítása.

Rövidtávú cél: igénybe vevők számának pontos meghatározása, Családi napközi adatgyűjtés. KözéptáGyermekek napvú cél: az ellátás biztoigénybevételére közbeni ellátásánincs lehetőség a sítására alkalmas nak biztosítása településen. helyiség kijelölése, felújítása. Hosszú távú cél: családi napközi megszervezése.

Nevelési Program

Nevelési Program

Rövidtávon: adatgyűjtés, pontos nyilvántartás vezetése az óvodáskorúakról. Népesség nyilvántartási program használata. Közép- és hosszú távú cél: azon családok felkeresése, ahol óvodáskorú gyermek van, s a szülők meggyőzése a gyermek óvodába járásáról.

Rövidtávon: 1 db adatbázis létrejötte. Középtávon: 2 fővel emelkedik az óvodás gyer2018.12.31. mekek létszáma. Hosszútávon: 5 fővel emelkedik az óvodás gyermekek száma.

Humánerőforrás: védőnő és az óvodapedagógusok közreműködése az adatok összegyűjtésében. Technikai erőforrás: papír és számítógép használat biztosítása. Pénzügyi erőforrás: önkormányzati önrész.

Adatbázis évenkénti frissítésével. Minden óvodáskorú óvodába jár, ezáltal fejlesztésük biztosítottá válik.

Rövidtávon: adatgyűjtés, Rövidtávon: 1 db adatbázis létrejötte. adatbázis létrejötPályázati lehetőségek te. Középtávon: figyelése. Középtávon: programokon programok szervezése és polgármes2018.12.31. résztvevők száma: lebonyolítása. Hosszútáter 20 fő. Hosszútávon: nyári étkeztetés von: a családi megszervezése és megnapközit 10 fő valósítása. Családi napigénybe veszi. közi létrejötte.

Humánerőforrás: önkormányzati dolgozók, óvodapedagógusok, gyermek gondozó részvétele a különböző munkafolyamatokban. Technikai erőforrás: helyiség és annak berendezéseinek (székek, asztalok, ágyak) biztosítása. Pénzügyi erőforrás: pályázati és önkormányzati támogatás.

Normatíva igénylésével valamint önkormányzati támogatással a családi napközi fenntartható.

jegyző

77


4

B


C


D

E

F

G

H

I


Rövidtávú cél: igénybe vevők számának pontos felmérése. Középtávú cél: programok szervezése, pályázati Tanítási órákon Iskolás gyermelehetőségek figyelése. Közoktatási kívüli segítő kek délutáni Hosszú távú cél: nyári Intézkedési Terv programok szer- elhelyezése nem tábor megszervezése, vezése megoldott ifjúsági ház működtetése.


Humánerőforrás: önkormányzati dolgozók, családsegítő szolgálat, védőnő, pedagógusok részvétele. Technikai erőforrás: számítógép, terem biztosítása, irodaszerek. Pénzügyi erőforrás: pályázati és önkormányzati támogatás.

Önkormányzati támogatás évenkénti biztosításával. A gyerekek közösségi rendezvényeken való részvételével.

Humánerőforrás: önkormányzati dolgozók. Technikai erőforrás: hely biztosítása a képzésekhez. Pénzügyi erőforrás: pályázati és önkormányzati támogatás

Adatbázis évenkénti frissítésével, képzések szervezésével elérhető, hogy minél több kisgyermekes anyuka térjen vissza a munka világába.

Rövidtávon: adatgyűjtés. Humánerőforrás: Adatbázis elkészítése. Rövidtávon:1 db külső szakértő Középtávon: munkaköradatbázis létrejöt- részvétele. Techmunkabér elemzés te. Közép- és nikai erőforrás: polgármeslétrejötte külső szakértő 2018.12.31. hosszútávon: 1 db irodaszerek. Pénzter ügyi erőforrás: bevonásával. Hosszútámunkakörvon: adatok frissítése, munkabér elem- pályázati és önváltozások nyomon zés elkészülte. kormányzati támokövetése. Problémák gatás.

Adatbázis évenkénti frissítésével. Vizsgálatot követően elérhető, hogy csökkenjen a nemek közti különbség a bérezés területén.

Rövidtávon: 1 db Rövidtávon: Adatbázis adatbázis létrejötlétrehozása. Prevenciós te. Középtávon: előadások szervezése. prevenciós előadásokon résztveKözéptáv: szakkörök szervezése és lebonyolívők száma: 30 fő. polgármestása. Könyvtár népszerűren2018.12.31. Közösségi ter dezvényeken való sítése. Hosszútávon: ifjúsági ház fenntartása. résztvevők száma: Nyári tábor évenkénti 15 fő. Hosszútámegszervezése és lebovon: nyári tábort nyolítása. igénybe vevők száma: 30 fő.

III. A nők esélyegyenlősége

1

2

A gyes-ről illetve gyed-ről visszatéNők visszatérése rő nők nehezen a munka világába tudnak munkába állni.

Rövidtávú cél: adatgyűjtés, az igénybe vevők számának felmérése. Középtávú cél: át-és továbbképzések megszervezése, lebonyolításukhoz hely biztosítása. Hosszú távú cél: gyes-ről és gyed-ről visszatérő nők segítése.

A település nem Jövedelmi viszorendelkezik kimunyok vizsgálata a tatásokkal a férfinemek tekintetéak és nők bérezében sét illetően

Rövidtávú cél: a kimutatás elkészítéséhez szükséges célok meghatározása. Középtávú cél: munkakörmunkabér elemzés elkészítése. Hosszú távú cél: feltárt problémák kezelése.

Gazdasági Program

nincs

Rövidtávon: 1 db Rövidtávon: adatok adatbázis létrejötgyűjtése. Középtávon: te. Középtávon: 2 együttműködés a Munfő elhelyezkedése kaügyi Központtal, polgármes2018.12.31. a munkaerő piater pályázati lehetőségek con. Hosszútávon: nyomon követése. Hosztovábbi 3 fő szú távú cél: hely biztoelhelyezkedése a sítása a képzésekhez. munkaerő piacon.

78


B


C


D

E

F

G

H

I



kezelése.

3

A krízishelyzetben lévő anyák Tájékoztatás a nincsenek megfekrízishelyzetben lelően tájékoztatigénybe vehető va a lehetőségekszolgáltatások-ról ről (CSÁO, anyaotthon)

Rövidtávú cél: igényfelmérések. Középtávú cél: szórólapok, figyelemfelhívó tájékoztató anyagok elkészítése. Hosszú távú cél: családok felkeresése.

nincs

Rövidtávon: adatgyűjtés. Humánerőforrás: Középtávon: tájékoztató háziorvos, védőnő, anyagok eljuttatása a családsegítő szolcsaládokhoz. Védőnővel gálat részvétele. és a családsegítő szolgáTechnikai erőforlattal való együttműkö- polgármesFelkeresett csalá2018.12.31. rás: terem biztosídés. Szociális ellátás ter dok száma tása, irodaszerek, lehetőségeiről tájékoztaszórólapok biztosítás. Hosszútávon: krízistása. Pénzügyi helyzetbe került nők és erőforrás: önkorgyerekek azonnali segímányzati önrész. tése.

Védőnői és a családsegítő szolgálat fenntartásán keresztül folyamatosan.

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

Rövidtávú cél: Felmérni azon idősek körét, akiknek szüksége van szakorvosi ellátásra, viszont nem Helyben nem Idősek egészségmegoldott az oda való biztosítottak a ügyi ellátásának eljutásuk. Középtávú szakorvosi ellátábiztosítása cél:Falugondnoki sok. szolgálat létrehozása Hosszú távú cél:A falugondnoki szolgáltatás megszervezése az igények szerint

2

Rövidtávú cél: célcsoport igényfelmérése, adatok gyűjtése. Középtávú cél: célcsoport informatikai jártasságának felmérése, elemzése. Hosszú távú cél: Informatikai tanfolyamok szervezése.

A község nem rendelkezik még Idősek informatibecsült adattal kai jártasságának sem az idősek felmérése informatikai jártasságáról

nincs

Rövidtávon: igényfelméHumánerőforrás: Rövidtávon: 1 db önkormányzati rések, adatgyűjtés. Köadatbázis létrejötdolgozók, faluzéptávon: Pályázat te. Középtávon: benyújtása falugondnoki gondnok. Techniigénybe vevők Normatíva igénylészolgálat keretében polgármeskai erőforrás: 2018.12.31. száma: 15 fő. sével a feladatellátás fenntartható személyter üzemanyag költHosszútávon: 1 biztosíthatóvá válik. szállító jármű beszerzéség. Pénzügyi db busz, igénybe sére. Hosszútáerőforrás: pályázati vevők száma: 25 von:falugondnoki szolés önkormányzati fő. gálat megszervezése. támogatás.

nincs

Rövidtávon: adatbázis Rövidtávon: 1 db létrehozása. Középtáadatbázis létrejötvon: informatikai eszköte. Középtávon: zök hozzáférhetővé 10 fő vesz részt polgármestétele számukra. Infor2018.12.31. informatikai tanter matikai tanfolyamok folyamon. Hoszszútávon: 20 fő megszervezése és lebonyolítása. veszi igénybe a Teleház szolgálta-

Humán erőforrás: informatikus, önkormányzati dolgozók, civil szervezetek. Technikai erőforrás: számítógép, terem, tananyag biztosítása.

Adatbázis évenkénti frissítésével. Igénybe vevők számának folyamatos emelkedésével.

79


B


C


D

E

3

G

H

I

Az intézkedés A célkitűzés Az intézke- Az intézkedés megvalósításához összhangja Az intézke- dés megva- eredményességét szükséges erőforegyéb stratégiai Az intézkedés tartalma mérő indikádés felelőse lósításának rások (humán, dokumentuhatárideje tor(ok) pénzügyi, technimokkal kai) Hosszútávon: internethasználat tanítása, internetezési lehetőség biztosítása - Teleház keretein belül.

Rövidtávú cél: adatok felmérése. Középtávú cél: szűrővizsgálatok Az idősek szűrő- Az idősek szűrő- megszervezése. Hoszszú távú cél:a szűrővizsgálatokon vizsgálatokon való való részvétel- való részvételéről vizsgálatokon ének felmérése nincs adat. részvételi arány növekedjen s ennek eredményeként az életminőségük javuljon.

F

nincs

tást.

Rövidtávon: adatgyűjtés, adatbázis létrejötte. Középtávon:Tájékoztató fórumok tartása a szűrőRövidtávon: vizsgálatok fontosságászűréseken részról. Meg kell vizsgálni, vevők száma: 25 hogy mely tényezők fő. 1 db adatbázis. hátráltatják a szűrővizsKözéptávon: gálatokon való alacsony polgármes2018.12.31. szűréseken résztrészvételt, s azokra ter vevők száma: 35 megoldást kell kidolfő. Hosszútávon: gozni. Hosszútászűréseken résztvon:Évente egy alkavevők száma: 50 lommal egészséghét fő. megszervezése. Vizsgálatokra ösztönző promóciós anyag terjesztése.


Pénzügyi erőforrás: önkormányzati és pályázati erőforrás.

humán erőforrás: védőnő, háziorvos, családsegítő szolgálat, szakorvosok, civil szervezetek. Technikai eszközök:szűrések lebonyolításához szükséges gyógyászati eszközök. szóróanyagok és tájékoztatók elkészítése. Pénzügyi forrás: pályázati támogatás, önkormányzati önrész.

Erőforrások meglétének biztosításával, a szűrővizsgálatokon való részvételi arány javul, ezáltal a lakosok életminősége javul.

Humánerőforrás: önkormányzati dolgozók, építési vállalkozó. Technikai erőforrás: kivitelezéshez szükséges eszközök biztosítása (betonkeverő)irodaszer. Pénzügyi erőforrás: pályázati és önkormányzati

Maradandó, hosszú távon biztosított a fogyatékkal élők életének akadálymentesítése.

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

1

Rövidtávú cél: középületek állapotfelmérése. Középtávú cél: A középületek A középületek cselekvési terv készícsak részben teljeskőrű akatése, pályázatok nyoakadálymentesídálymentesítése mon követése. Hosszú tettek távú cél: középületek teljes körű akadálymentesítettsége.

nincs

Rövidtávon: részben Rövidtávon: 1 akadálymentesített cselekvési terv épületek áttekintése. létrejötte. Középtávon: fejlesztések Középtávon: cselekvési polgármes2018.12.31. terv megvalósítása. ter száma: 3 HosszúHosszútávon: pályázattávon: akadályírás a kivitelezések mentesített épülemegvalósításához. tek száma: 5

80


B


C


D

E

F

G

H

I



támogatás

2

Rövidtávú cél: honlap szerkesztése. Középtávú cél: honlap folyamatos frissítése. HoszA település hon- A település honszú távú cél: az inforlapjának aka- lapja nem akamációhoz jutás terüledálymentesítése dálymentesített tén az egyenlő esélyek biztosítása az akadálymentes honlap megvalósításával.

3

Rövidtávú cél: fogyatékosok számának meghatározása. Középtávú cél: foglalkoztatási lehetőségeiknek felmérése. Hosszú távú cél: együttműködés a helyi és térségbeli foglalkoztatókkal foglalkoztatásuk biztosítása érdekében. A fogyatékos munkavállalók munkahelyi esélyegyenlőségének érvényesülése.

Nincsenek pontos információk a Felmérés készíté- településen fogyase a településen tékossággal élők élő fogyatékosok- számáról, foglalról koztatásukról, iskolai végzettségükről

nincs

nincs

Rövidtávon: Rövidtávon: Honlap honlap létrejötte. szerkesztése KözéptáKözéptávon: honlapot hasznávon: adatok gyűjtése, információs felület polgármeslók száma: 10 fő. 2018.12.31. frissítése. Hosszútávon: Hosszútávon: ter pályázat figyelése a interneten kereszkivitelezés megvalósítátül intézhető sához. ügyek száma: 15 db.

Humánerőforrás: önkormányzati dolgozók, informatikus, kivitelező. Technikai erőfor- Honlap fenntartásárás: számítógép val és folyamatos biztosítása. Pénz- frissítésével. ügyi erőforrás: pályázati és önkormányzati támogatás.

Rövidtávon: adatgyűjtés, adatbázis építése. KöRövidtávon: 1db zéptávon: foglalkoztatási adatbázis. Középlehetőségeik nyomon távon: 2 fő fogyapolgármeskövetése. Hosszútávon: 2018.12.31. tékos munkavállater ló. Hosszútávon: együttműködés a helyi és térségbeli foglalkozta5 fő fogyatékos tókkal a foglalkoztatásuk munkavállaló. biztosítása érdekében.

Humánerőforrás: önkormányzati dolgozók, családsegítő szolgálat, civil szervezetek, egyházi szervezetek. Technikai erőforrás: irodaszerek, számítógép biztosítása. Pénzügyi erőforrás: pályázati és önkormányzati támogatás.

A fogyatékkal élőkről pontos adatokat tudunk, ezért a segítség is megfelelő lesz.

81

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmény valamint civil szervezetek és alapítványok vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása

- a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre felelősöket jelöl ki az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A felelősök egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a felelősök rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó felelős: alpolgármester

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó felelős: családsegítő szol-

gálat vezetője

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó felelős: védőnő

HEP Fórum tagjai: Vezetője: polgármester Tagjai: célcsoportok felelősei, önkormányzat dolgozói, képviselő-testület tagjai, civil szervezetek, alapítványok vezetői

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó felelős: nyugdíjasklub vezetője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó felelős: óvodavezető

83

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel.:

84

-

Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

85

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

86

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére

Recommend Documents