Helyi értékeink. Szolnok diákszemmel

Készült: Az „Együtt a könyvtárban – a tudás nyomában” c. projekt keretében | Támop-3.2.4.A-11/1-2012-0050

Helyi értékeink Szolnok diákszemmel

A kiadvány összeállításában közreműködtek a Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói és pedagógusai. Készült az „Együtt a könyvtárban - a tudás nyomában” projekt Helyi-érték táborának szakmai foglalkozásai során.

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel

Tartalomjegyzék Szolnok jelképei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A város nevének eredete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A Gellért legenda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Szolnok történetének kezdetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Szolnok török ostroma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 A török híd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Szolnok 1848–49-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A szolnoki csata 1849. március 5-én . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Szolnok az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve az I. Világháború után . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 A kiegyezés után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Az I. Világháború után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Szolnok a XX. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Szárazföldi közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Az első kövesút Szolnokon – 1851 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Hídjaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 A vízi közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Gőzhajózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 A repülés története Szolnokon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Sportélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Szolnoki olimpiai bajnokok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Természeti értékeink: a gyógyvíz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Tisza Szálló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Tiszaliget . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Templomok Szolnokon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 A Művésztelep Szolnokon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 A színjátszás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Damjanich János Múzeum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Oktatási intézmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

3

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel

Szolnok város 938 éves Szolnok az Alföld közepén, Budapesttől 100 km-re, a Tisza és a Zagyva találkozásánál fekszik. A város becenevei: A Tisza fővárosa, A Tiszántúl kapuja, A vizek városa. Szolnok népessége (2012. jan. 1.): 74341fő területe: 187,24km2

pozíciója: É 47O17’50” K 20O19’65” időzónája: CET, UTC+1, irányítószáma: 5000 – 5008 körzeti hívószáma: 56

Számos testvérvárosa van: Riihimaki (Finnország), Reutlingen (Németország), Nagybánya (Románia) Bielsko-Biala (Lengyelország) Forli (Olaszország) Rakvere (Észtország) Shoham (Izrael) Juza (Japán) Eastwood (Anglia) Sanmenxia (Kína) és Jinzhong (Kína) A pecséten látható pelikános címert 1761től alkalmazták. A korábbi címer, illetve pecsét ekevasat és búzakalászt ábrázolt. (Lelőhely: HML Heves és Külső-Szolnok Vármegye Törvényszékének iratai, polgári perek 901. sz.) 

4

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel

Helyi értékeink Szolnok diákszemmel I Készült: Az „Együtt a könyvtárban – a tudás nyomában” c. projekt keretében I Támop-3.2.4.A-11/1-2012-0050

Szolnok jelképei A város nevének eredete Szolnok megye és a város névadója annak első Szolnok (Zounok) nevű ispánja lehetett, aki 1046-ban Szent Gellérttel halt meg a pogányok támadása által.

A Gellért legenda Péter király uralma ellen 1046-ban a Tiszántúlon lázadás tört ki, amelyhez a pogányság visszaállítását követelők a békési Vata vezetésével csatlakoztak. Gellért püspöktársaival és Zounok ispán kíséretében az ősz első napjainak egyikén Székesfehérvárról Budára igyekezett, hogy ott fogadja az oroszok közötti számkivetésből visszatérő Vazul-fiakat. Egyik este Diósd községben vacsora után megjövendölte püspöktársainak, hogy az volt az utolsó vacsorájuk. Másnap, 1046. szeptember 24-én misét mondott a Szent Szabina templomban, ahol szintén megjövendölte vértanúságukat, és azt is, hogy társuk Beneta püspök nem fog részesülni a vértanúság dicsőségében. Még aznap, a Buda felé tartó püspököket egy lázadó pogány csapat elfogta a pesti révhez közel, s egy kivételével megölték őket. Gellértet taligára tették, és a Kelenhegyről (a mai Gellért-hegy) letaszították. Zounok ispánt a Dunán csónakon történő menekülése alatt nyilazták halálra.

5

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel Szolnok történetének kezdetei A Tisza és a Zagyva folyó találkozásánál fekvő ármentes magaslatot a csiszolt kőkorszak (neolitikum) kezdetétől lakták. A honfoglaló magyarság is felismerte a tiszai átkelőhely települési, közlekedési adottságait, stratégiai fontosságát, melyet jól bizonyítanak az e térségben feltárt honfoglalás kori temetők. A leletek közül a szolnok-strázsahalmi sír aranyozott ezüst tarsolylemeze a legszebb honfoglalás kori ötvösművészeti tárgyak egyike. Szolnok neve 1030 körül válik ismertté, amikor István király az újonnan szervezett ispánság központjává tette. A Tisza és a Zagyva által körülvett védett magaslaton épült ki az ispánsági vár. Előlapja aranyozott ezüstlemez, míg azonos méretű hátlapját két vörösrézlemez alkotja. Mérete: 143x112 mm. Műhelymunka: Az előlapot és a hátlapot 18 ezüstszegeccsel illesztették egymáshoz. A fölényes ötvöstechnikai tudással kialakított előlapot először sima szuroklapra erősítették, s az előrajzolt minta alapján a hátteret mélyebbre kalapálták. Ezt követően a levelek középvonalát, valamint a középpontban és a négy sarokban lévő levélmintákat hátulról még jobban kiemelték a lemez síkjából. A levelek széleit és a levélcsokrok indulásánál kialakított félköríves szalagmezőt rovátkolt vonalakkal töltötték ki. A levélminták által ölelt, mélyen fekvő hátteret dúsan aranyozták. A város nevének első írásos említése 1075-ben a garamszentbenedeki apátság oklevelében történik. I. Géza király Garamszentbenedeken monostort alapítván, a Tisza mentén is birtokokat adományozott a fenntartásukra. Tíz település nevét említi. „Ennek a földnek az első része Zounok polgárai közt oszlik meg. Majd Zeku következik, mely később... határvonalat

6

A garamszentbenedeki apát­ság alapítólevele (Lelőhely: MOL DF 235997) Másolatban és későbbi átírásban maradt fenn. 

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel képez Szent Benedek faluja és a Zounok városbeliek földje között... Zounok mellett a Meler (ma Millér) nevű víz felett adtam 15 ház szolganépet a hozzá tartozó földdel...” Ettől az időponttól számítjuk a város korát.

Szolnok török ostroma A török Eger elővárának szándékozott Szolnokot megszerezni. A budai pasa támadó szándékaira Dobó István, Losonczi István és Nádasdy Tamás rábírta I. Ferdinándot, hogy építtessen itt várat. 1551 végére elkészültek az erődítéssel. Az egri őrségből 2 tűzmestert és egy századnyi magyar gyalogost vezényeltek át ide, majd 3 naszádos vajdát is tizedesekkel és naszádosokkal. A szabálytalan négyszög alakú vár a Tisza és a Zagyva összefolyásánál épült. Két oldalról a folyók védték, a másik kettőn vizesárkot ástak, belevezetve a Zagyva vizét. A falak fűzfafonadékkal és agyaggal erősített földből, a négy bástya kőből készült. A falak magasságát 8-9, a bástyák szélességét 6 ölre tették. Az erőd a híradások szerint 4.000 katona befogadására volt alkalmas, fegyverzete 24 ágyúból, 3000 szakállas és spanyol puskából, 800 mázsa lőporból állt. Emellett több évre való élelmet tároltak itt, sőt I. Ferdinánd a Tisza vonalának biztosítására 50 sajkát is építtetett. A várost palánkkal övezték, és ez képezte az elővárat vagy huszárvárat. Az építkezésen a környező megyék parasztsága, egyszerre 5-600 ember dolgozhatott olasz, cseh és morva szakmunkások, mesterek vezetésével. 1550 végén az őrség 150 huszárból és 200 magyar gyalogosból állt, a lovasok havi zsoldja 450, a gyalogosoké 422, a két kapitányé pedig 150 forintot tett ki. A vár élére elsőnek Zay Ferenc és Balassa János kapitányok kerültek, 1552-ben Nyáry Lőrincet nevezték ki. Nyáry 1552 közepén kelt jelentése szerint Szolno-

7

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel kon alig volt 600 használható katona. A spanyol katonák közül már csak 27-en maradtak, a többiek elszöktek. Augusztus 25-én kelt Dobó István és Mekcsey István egri kapitányok levele, akik segítséget kértek. Elsőnek Ali budai pasa 2.000 lovast küldött a vidék megszállására és élelemgyűjtésre. A védők ezeket megzavarták. A körülzáráskor kb. 1000 fős őrség tartózkodott a várban, ebből 300 magyar. A vár elestével kapcsolatban több kihallgatási jegyzőkönyv is megmaradt. A törökök 50-60000 harcossal érkeztek a vár alá. A várban kitört a pánik. A németek a távozás mellett döntöttek, erővel kinyitották a kaput és elmentek. Csak töredékük menekült meg, zömük a Tiszába fúlt, másokat a törökök öltek le. Móré alkapitány szembeszállt a törökkel, de hamar megsebesült. Erre kitört a várból 30 emberrel, köztük 5 spanyollal, és sajkára szállt. Majd mindenki megsebesült, de sikerrel átkeltek a Tiszán. Nyáry pár emberével egyedül maradt, őket szeptember 4-én fogták el. Nyáry Lőrinc a Héttoronyban raboskodott hosszú évekig. A vár 1552. szeptember 4-én a török kezébe került és az idegen hódító 133 évig hatalmában is tartotta azt. Az 1552-es megszállását követően Szolnok büszkélkedett – a pécsi után – a három részre szakadt hazánk második legnagyobb négyszögletes dzsámijával. Feltehetően a nagyszultán, Szulejmán nevét viselte, akinek uralkodása alatt került Szolnok és a palánkvár török kézre. Az eredeti dzsámi képe a régi dokumentumok alapján elég jól rekonstruálható, így már nem először került előtérbe a dzsámi újjáépítésének a gondolata. A jelenkori Törökországban kiemelt fontosságot tulajdonítanak az egykori Oszmán Birodalom egykori jelentősebb épületek újjáépítésének, ezért várhatóan Szolnok idegenforgalmi látványosságait fogja gazdagítani a jövőbeni dzsámi-projekt produktuma.

8

Than Mór: Nyáry Lőrinc és Pekry Gábor elfogatása

Tinódi Lantos Sebestyén históriás éneke a szolnoki várról 1552-ben „Oly igen szép erős Szolnok vára vala Egyfelől az Tisza alatta foly vala, Másfelől az Zagyva alatta foly vala, Vár alatt az két víz öszveszakadva vala a felszél felől nagy árokja vala, Három szegén három erős bástya vala, Csak nagy magas töltés neki fala vala, Házak az töltésből ki nem látszanak vala. ... Ott eszébe vevé Nyári Lőrinc magát, Hogy mind pusztán hagyták jó Szolnoknak várát. Azon megijede, ő sem bízá magát, Ő es pusztán hagyá a Szolnoknak kapuját. Keserög magában, megálla útjában Gondolkodni kezde az ő nagy búvában Jobb néki meghalni Szolnoknak várában, nem szégyönére élni itt ez világban.”

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel A török híd A törökök nem rombolták le a várat, hanem helyreállították és szandzsáksági székhellyé tették. Építettek egy dzsámit minarettel és egy állandó cölöp­ hidat, mely Magyarország első állandó hídja volt. Güzeldzse Rüsztem budai pasa utasítására épült 1562-ben.

Szélessége: 5,5-6 m Magasság: 10-12 m Hossza: 110 m Nyílások: 8-9db Legnagyobb támaszköz: 12 m

A szolnoki szandzsákbég oklevele – 1577 A szolnoki szandzsákbég munkára rendeli a Tisza-melléki jobbágyokat. (1577. szeptember 5.) Kétházanként egy-egy ember ásóval, lapáttal, fával és vesszővel jelenjen meg – olvashatjuk a magyar nyelvű szövegben. A törökök valószínűleg a szolnoki vár falainak megerősítéséhez vették igénybe a jobbágyok munkaerejét. Az irat eredetinek tűnik, bár sem aláírás, sem pecsét nem látható rajta. Mai helyesírás szerinti átírása megjelent: Zounuk 15. 351-352. p.

2003-ban találták meg a Tisza alacsony vízállása miatt.

Szolnok 1848–49-ben 1848. március 15. után Szolnok népe is csatlakozott a forradalomhoz. Az új országgyűlési választások során a város az egyik választókerület székhelye lett. Megalakult a nemzetőrség, önkéntesek jelentkeztek a haza védelmére.

(Lelőhely: MOL R-315 Török iratok gyűjteménye No. 15.)

1848. szeptember 26-án Kossuth Lajos Szolnokra érkezett, hogy másnap toborzóbeszédet tartson.

9

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel Erről írt feleségének is:

„ Nőmnek. Szolnok, Szept. 26. este Estére idejöttem Szolnokra, már Heves megyébe. Jöttömnek híre megelőzött. A nép ezrenkint várt; és szabadítónak kiáltott. Itt találtam egy pár száz sárosi önkéntest, s azok vállaikra vettek. S úgy vittek egy fél mérföldnyire be a városba. Holnap népgyűlést tartok, s aztán beszaladok Pestre, magamat tájékoztatni…”

Négy nappal később ezer önkéntest indított útnak a szolnoki kormánybiztos, Halasy Kázmér. Amikor a szabadságharc során 1848. decemberében a kormány székhelyét Debrecenbe tették át, naponként mentek a szekéroszlopok a szolnoki vasútállomásról kelet felé. Az Indóház falai között megfordult szinte a teljes akkori kormány és a jelentős politikusok zöme. Kipakolták a vonatok rakományát és kocsikra rakták, azon zötykölődtek az új székhely felé. Kevesen tudják, hogy nemcsak egy szolnoki csata zajlott a szabadságharc folyamán. 1849. január 22-én Perczel Mór tábornok a kormány utasítására honvédeivel egy hirtelen rohammal bevette az osztrákok által megszállt várost és Ottinger császári generális csapatait Cegléden túlra űzte. Ezzel megakadályozta, hogy Windischgraetz csapatai a szerbekkel egyesüljenek.

A szolnoki csata 1849. március 5-én 1849. tavaszán a honvédsereg ellentámadásba csapott át. A tavaszi hadjárat első jelentős sikerét érte el Szolnoknál. A győzelem híre futótűzként terjedt az országban és lelkesítette a honvédeket és a népet.

10

A csata vázlata Kaposvári Gyula szerint

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel A csata hideg, fagyos időben zajlott, a Tisza és Zagyva kiáradt. A kelet felől érkező Vécsey-hadosztálynak a Tisza akkor még szabályozatlan folyását Szandán keresztül megkerülve kellett a fából készült Tisza-híd körül kiépített osztrák állásokat megtámadnia. Egy másik sereg Damjanich János tábornok vezetésével Cibakházánál átkelt a Tiszán és dél felől csendben, a köd leple alatt megközelítette a várost. Amikor a köd felszállt, Damjanich kénytelen volt megindítani a támadást az Indóházat védő császári csapatok ellen. Az ellenségnek a meglepetéstől nem maradt ideje az ágyúkat használni, a lovasrohamok kiszorították a védőket az állomásépületből és észak felé üldözték őket a kerteken és a város utcáin keresztül.

Damjanich János tábornok

Közben gróf Vécsey Károly hadosztálya is sikeresen elfoglalta a Tisza-hidat, megakadályozták felgyújtását és átkelve a folyón ők is üldözőbe vették az osztrákokat. Más út nem lévén, a menekülők egy része megpróbált csónakokon egérutat nyerni, de a túlterhelt járművek elsüllyedtek a zavaros vízben. Vécsey és lovasai a városon átrobogva az Abony felől érkező Ottinger dandárt futamították meg. Az észak felé menekülők erős kartácstűzben igyekeztek átkelni a Zagyván vagy a malomzugi hídon. Több százan lelték halálukat az árban. A megszerzett hadizsákmány jelentős volt, ahogy erről Damjanich jelentése tanúskodik.

gróf Vécsey Károly

A későbbi aradi vértanúk közül Damjanich Jánoson és gróf Vécsey Károlyon kívül Szolnokon harcolt Nagy Sándor József és gróf Leiningen- Westerburg Károly is.

11

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel

Than Mór: A szolnoki csata – 1849. március 5. A festményen a 3. honvédzászlóalj rohama látható az osztrák ütegek ellen. Jobb szélen Damjanich tábornok és Wysocki, a Lengyel Légió parancsnoka figyeli az ütközetet. Erre az összetűzésre Szolnok déli részén, a Szent János városban került sor. Közelben a Tisza kanyarulata, távolabb a ferences templom és a vártemplom látható. (Megjelent: A szabadságharc kilenc nagy csatája. Than Mór csataképei. Bp. 1978.)

Menekülés

Damjanich tábornok jelentése a Honvédelmi Bizottmánynak a szolnoki győzelemről

12

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel Szolnok az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve az I. Világháború után A kiegyezés után 1876. szeptember 4-én megtartotta alapító ülését a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Törvényhatóság, melynek hatáskörébe tartozik a Jászság, a Nagykunság és Külső-Szolnok. Szintén 1876-ban válik Szolnok újra megyeszékhellyé. 1876. szeptember 25-én sor került az új megye első rendes közgyűlésére. Ennek során határozatot hoztak a megye címeréről és létrehozták a Közigazgatási Bizottságot. 1876 szeptemberében bizottság hívtak életre a megyei székház építésére, amely hamarosan el is készült. Szolnok nagyarányú fejlesztése és kedvező fekvésének kihasználása az 1880-as években kezdődött. Szolnok ebben az időben vált kereskedelmi, közlekedési központtá, gyárainak termékei könnyen az ország többi részébe juthattak a vasút, ill. a tiszai gőzhajók segítségével. Ebben az időben a legnagyobb vállalatok a vasúti műhely, a fűrésztelep, a hengerműmalom és a gyufagyár voltak. Az üzemek folyamatosan korszerűsödtek, a MÁV javítóüzeme víztoronnyal és csarnokokkal bővült 1894-ban. Az 1880-as évek iparosodásának köszönhetően a Szolnokiak egyre többet áldoznak építészeti célokra. 1883–84–ben lebontották a régi városházát, és a város szívében építettek újat, szebbet Makai Endre tervei szerint. Az új városháza elkészültét követően, gyorsan nőttek ki a földből az új középületek: 1894-ben a református templom, 1894–96-ban a megyei közkórház. 1899ben épült meg a zsinagóga,

13

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel Az I. Világháború után Az I. Világháborúban vesztes és utána felbomló monarchia egyik utódállamaként Magyarországok kormányok és rendszerek váltották egymást. Így a Károlyi kormány Népköztársaságát a papíron Garbai, ám valójában Kun Béla által irányított Tanácsköztársaság váltotta 1919. április 21-én. A Tanácsköztársaság időszakában került sor a Magyarország elleni román támadásra. A román hadsereg az önkéntes, gyengén harcértékű, Vörös Hadsereget megverve egészen a Tiszáig nyomultam előre. A hadműveleteket irányító Stromfeld Szolnok térségében vonta össze erői maradékát, majd indított ellentámadást. Sikerült hídfőállást kiépítenie Szolnokkal átellenben, a mai Szandaszőlős területén és a Tisza bal partján egy elég nagy területet ellenőrzése alá vonni. A támadás sikere csak időszakos volt, a magyar hadsereg újfent visszavonult, maga utána szolnoki hidat felrobbantva. A visszavonulás után súlyos harcok folytak Szolnokon, melyek a várost lerombolták. 1919. augusztus 1-jén a Magyar Tanácsköztársaság 133 nap után megbukott. Azonban a szolnoki kommunizmus 134 napig tartott. Ugyan augusztus 1-jén a vörösök már Abony felé visszavonultak, de este hétkor a szolnoki vasutasok és más munkások megtámadták a románokat, így a Tanácsköztársaság, illetve maradványa még 1 napra birtokba vehette a várost. Augusztus 2-án azonban végleg kiverték Szolnokról a Vörös Hadsereget.

Szolnok a XX. században A trianoni békeszerződés elvágta a várost nyersanyagforrásaitól, a Tisza forrásvidéke határon túlra került. A román megszállás 1920 februárjáig tartott. A román hadsereg rommá lőtte a Vártemplomot.

14

I. Világháborús emlékmű

A székely hadosztály katonái átkelnek egy patakon

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel A két világháború között a károkat nagyrészt sikerült kijavítani. 1930-ban a város 38764 lakosú volt. Oktatási intézményei a következők voltak: állami polgári fiú- és leányiskola, állami reálgimnázium, leánylíceum, felsőkereskedelmi fiúiskola, fa- és fém­ ipari szakiskola, női kereskedelmi szaktanfolyam, állami bábaképző intézet. Üzemei a két világháború között: lakatosáru- és mérleg-, tükör-, bútor-, ecetszesz-, rum- és likőr-, jég, vatta-, gőztégla-, cukorgyár, ércöntöde és fém­ árugyár, gépgyár és vasöntöde, 2 áramelosztó, négy fűrésztelep, 4 gőzmalom, vízmű voltak. A második világháború mérhetetlen károkat és szenvedést okozott. Közel nyolcszáz szolnoki zsidót gyilkoltak meg Auschwitzban. Az amerikai-angol bombázók tizenkét légitámadásban pusztították Szolnokot. 1944 októberében ismét itt ment keresztül a front: november 4-én a szovjetek szállták meg a várost – alig négyezer itt maradt lakosával. És a város ismét feléledt! Eltakarították a romokat és a hamarosan kialakuló kommunista diktatúra körülményei között nehézipari központtá nőtt Szolnok. 1949-ben 37 ezer, 1960-ban közel 49 ezer ember élt itt. 1956-ban a megszálló szovjet hadsereg innen indította a „Forgószél” nevű hadműveletét a szandaszőlősi katonai reptér és helyzete (ti: a főváros kapuja) miatt. A forradalom leverése után nagy számú orosz és magyar katona állomásozott 1989-ig Szolnokon. A szocializmus alatt számos közintézményt, gyárat, lakótelepet építettek, 1975-ben létrehozták az akkori Közép-Európa egyik legnagyobb vasúti csomópontját. A rendszerváltást követően az ipar és a mezőgazdaság nehéz korszakot élt meg. Szolnok manapság egyre szépülő, tisztának mondható, családias hangulatú város, ami nem kis teljesítmény, ha meggondoljuk, mennyi hányattatásban volt része lakosainak az elmúlt évszázadokban, évszázadban.

15

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel Szárazföldi közlekedés A város árvízmentes magaslaton van, az egyetlen tiszai átkelőhely a Pestet Debrecennel és tovább Erdéllyel összekötő főútvonalon. Régen az utak rosszak, kátyúsak voltak az áradások miatt, így nehezen tudtak a lovak menni az úton, néha bele is haltak az erőfeszítésekbe. Ezért volt rendkívüli jelentőségű a vasút megjelenése 1847. szeptember 1-jén. Fényes külsőségek , a közönség és a sajtó lelkes ünneplése közepette adták át az ország második vasútvonalát a forgalomnak. Negyed 9- kor indult el az a vonat Pestről melynek 16 kocsijában közel 700 fő utazott. Köztük volt István főherceg az ország nádora, Kossuth és Széchenyi. Fél 12kor futott be a vonat Szolnokra, 3óra 16 perc alatt tették meg a 99 kilométert. Az ”István” nevű mozdony vontattal. Szolnokon a vendégeknek pompás ebédet adtak. Az ebéd fél 1-korkezdődött katonazenekar hangjai mellett. A vendégsereg tagjai cseh, angol, francia, olasz és magyar nyelven beszélgettek. Kossuth pohárköszöntőt mondott István főhercegre. Kossuthot kérték fel, hogy mondjon ünnepi beszédet is. A főherceg azonban így kiáltott: „Mi az? Ki mer itt beszélni az én engedélyem nélkül?” Kossuthot lepisszegték a szolnokiak és ezért Kossuth megharagudott, egy legenda szerint. A régi indóház még ma is áll Szolnokon. Klasszicista stílusban épült. A tetőszerkezetet kontyolt nyeregtető, középen toronyszerűen kiemelkedő, hegyes sarkú, négyzet alaprajzú torony áll. Az állomás falai között a reformkor jeles személyei is megfordultak: Kossuth Lajos és a forradalmi kormány, a kormánnyal utazott Vörösmarty Mihály és később járt erre Arany János is. Rövid ideig őrizték az épület falai közt a Szent Koronát is. A debreceni vonal kiépítése 1852-ben kezdődött és 5 évig tartott. A vasúti Tisza-híd 512 méteres hosszával egy időben hazánk legnagyobb vasúti fahídja volt.

16

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel Az új vonalvezetés új pályaudvar kialakítását tette szükségessé, a ma is álló pályaudvar helyén. A 2. világháború alatt a Szolnoki pályaudvart sok súlyos légitámadás érte. 282 bomba hullott az alábbi ábra szerint:

A lebombázott állomás helyén egy új épületet akartak kialakítani. Közép-Európa legmodernebb vasúti központját végül 1975. július 12-én, Szolnok 900 éves évfordulójának ünneplése keretében adták át. A vasút jelentős ipart hozott a városba. A járműjavítás gépipari központtá tette Szolnokot. Nálunk épít vasúti járműveket a svájci Stadler cég.

Az első kövesút Szolnokon – 1851 A megyeszékhely első burkolt útja a régi Indóháztól a Tisza-hídig vezető utca 1851-ben kapott kőburkolatot. Ez megkönnyítette a Tiszántúlra tartó forgalmat. Az út kiépítéséhez egy anekdota is kapcsolódik. 1851-ben a krími háború miatt osztrák csapatok indultak a keleti határra. A főparancsnok (Albrecht főherceg) és csapatai vonaton jöttek Szolnokig. A városban azonban a katonák bokáig gázoltak a sárban, az ágyúk pedig elakadtak. A főherceg kiadta a parancsot: nyolc nap alatt legyen kész az út, különben felakasztatja a város vezetőit! Éjjel-nappal folyt a munka és a határidő leteltével jelentették, hogy elkészültek. A főherceg megnyugodva folytatta útját.

17

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel 1923-ban Horváth László, Lehoczky Mihály indított helyi járatot a megyeháza-vasútállomás vonalon, s tervezték a Szapáry utca - Közkórház közti közlekedés megindítását is. A vállalkozásba később bekapcsolódott Polyák Bertalan is. 1926-ban már három autóbusszal (Benz, Horch és Reiner típusok) rendelkeztek. A Benz típus kerekei még tömör gumiból készültek, míg a Horch típust Horváth műhelyében emeletes autóbusszá alakították át. Érdekesség volt még a járműnek masszával kitöltött kerekei, melyek bivalybőr burkolásúak voltak, szegecsekkel erősítve. (Lelőhely: JNSZML Szolnok iratai 12201/1934.) 

Hídjaink Tiszán: Tiszavirág híd, régi Tisza-híd, Szt. István híd, vasúti híd Zagyván: Nyáry Lőrinc híd, Dr. Laki Kálmán gyaloghíd, Kaposvári Gyula híd, vasúti híd Holt-Tisza híd

A vízi közlekedés A középkorban a só volt az egyik legfontosabb áru és értékmérő a belső kereskedelemben. Az emberek a sót tutajokon szállították a Tisza vizén az erdélyi sóbányákból az Alföldre. Kézművesek használták a sót különféle dolgok elkészítéséhez. Fűszereztek a só segítségével és még az állatok is ezt nyalogatták. Fontos volt a tartósításban is. Nagy haszna miatt pénzként is működött. Adókat fizettek vele, cseréket bonyolítottak. Annyira szerették a sót, hogy az emberek még közmondásokat is alkottak róla.

18

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel Amikor a sót leúsztatták Szolnokig, a király tisztségviselője, a kamarás irányította tovább. A sóhivatal a vízparti épületekben volt. A tutajok faanyagát a fűrésztelepen dolgozták fel.

Gőzhajózás A 14. században kezdődött el a hajók ideje. Ez az emberek szemében keserűen hatott: először embereket, majd lovakat fogtak a hajók elé. Hazánkban a 19. század közepétől jártak gőzhajók a Tiszán, gróf Széchenyi István kezdeményezése nyomán. A nagyműveltségű főúr többször bejárta Európa országait és a fejlett nyugati országok példáit próbálta meghonosítani az országban. A gazdasági függetlenséget szolgálta a folyók szabályozása és a gőzhajók közlekedése is. Széchenyi 1845-től a Helytartótanács kötelékében megszervezett Közlekedési Bizottság elnöke lett. Figyelme ekkor fordult a Tisza-szabályozás felé. Úgy gondolta a szabályozásokkal a Tisza alkalmassá válik gőzhajók közlekedésére is. Ezért határozott úgy, hogy 1846 nyarán propagandaútra indul a Tiszán, gőzhajón, hogy megmutassa a vidék népének a gőzhajó előnyeit, gyorsaságát. A 163 tonnás 36 LE-s „Pannónia” hajóval indult el Szegedről Észak felé. Július 19-én érték el Szolnokot és fél 12 órakor kötött ki a hajó a kamarai sóházon felül, a sóellenőr házánál. A gőzhajó látványára több ezer ember gyűlt össze, hiszen a város lakói ekkor láttak először ilyen vízi járművet. Széchenyi fogadta a Jászkun Kerület küldöttségét, majd ismét hajóra szállt és fél 1 órakor elhagyva Szolnokot tovább folytatta útját. Az első menetrendszerű hajójáratot a „Duna Gőzhajózási Társaság” indította meg a Tiszán.

19

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel A repülés története Szolnokon 1939. február 17-én a Magyar Királyi Honvéd Légierő parancsnoksága Szolnok város határában repülőtér létesítését vette tervbe a szandai csárdától keletre a szandai láposig terjedően a törökszentmiklósi dűlőút mentén. A város vállalta 10 katasztrális hold föld megvásárlását és a törökszentmiklósi földút 3 méter szélességű makadám burkolatának kivitelezését. Továbbá vállalta a villany kivezetésének költségeit. A repülőtér építésének összköltsége kb. másfél millió pengő volt. Az 1. Vadászrepülő Ezred 1/5-ös Dongó századát Szolnokra helyezték, később idevezényelték az 1/2-es Ludas Matyi századot is.

a Dongó szd. Szolnokon

1941. augusztus 7-én kezdődött az első frontszolgálat, amikor megérkezett a vadász csoport Szutyiszkibe. Augusztus 27-én volt a szolnoki század frontszolgálatának legsikeresebb napja, mert három ellenséges gépet sikerült lelőni. 1942. május 1-jén Vitéz Nagybányai Horthy István tartalékos főhadnagy, Magyarország kormányzó-helyettese bevonult a Dongó századhoz, hogy átképzés után részt vegyen a Szovjetunió elleni hadjáratban. A magyar politikai vezetés döntése értelmében augusztus 20-át követően Horthy István vadászpilóta-beosztása megszűnt volna, és kormányzó helyettesi posztot töltötte volna be Magyarországon. A visszahívó parancs késéssel érkezett a frontra, de megkapta még 19-én. Emiatt másnap nem vehetett volna részt bevetésen. Egy korábbi légi győzelme mellé feltehetően befejezésnek szánta az aznapi bevetést, mivel az a 25. bevetése lett volna. A Belgorodi területen fekvő Alekszejeva város közelében, Ilovkia falunál 1942. augusztus 20-án hajnali 5 óra 7 perckor, röviddel a felszállás után Héja típusú vadászgépével lezuhant és meghalt.

20

Horthy István

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel A Szovjetunió feletti harcokban a század legeredményesebb pilótája Szentgyörgyi Dezső volt, aki hat igazolt légi győzelmet aratott, és később a Magyar Királyi Honvéd Légierő legeredményesebb vadászpilótájaként fejezte be a háborút. 1943. márciusától német csapatok települtek a szolnoki reptérre. 1944. január 15-én 2 225 000 pengőt igényeltek a repülőtér fejlesztésére, mely összeg fedezte az új őr és fogda épület, tiszti étkezde felépítését, valamint a markotányos épület bővítését. Április 13-án támadást intézett az Egyesült Államok 15. Légi Hadserege Budapest és Győr ellen. A nagyszámú ellenséges bombázók miatt mindkét századot bevetésre küldték. Májusban a szolnoki pilóták áttelepültek Veszprémbe. Augusztus 20-án a szolnoki repülőteret 88 B-24es bombázó támadta meg. A repülőtérre körülbelül 8000 darab repeszbombát dobtak. A pontatlan célzás miatt a bombaszőnyeg elérte Rákóczifalvát, a Csiberér-dűlőt és Szandaszőlőst is. A magyar katonai nyilvántartások és a város halotti anyakönyve szerint 80 ember halt meg a támadás során. Szeptember 4-én tagozódott be a szolnoki 1/2-es század a 101. Vadászrepülő Ezredbe. Ezzel Szolnokon vadászrepülő egység nem maradt, és a Ludas Matyi század hivatalosan megszűnt. Szeptember 12-én eltelepült Szolnokról a német 100. Éjszakai Vadászrepülő Ezred 6. százada. November 7-én települt a szolnoki repülőtérre a szovjet 178. Gárda Vadászrepülő Ezred. A december 22. körüli napokban Szolnokon állomásozott a Román Királyi Légierő a 13. felderítő százada. Március 9-e után üresen állt a repülőtér. 1947. októbertől a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségébe került a szolnoki repülőtér. 1949. október elsején alakult meg a légierő fegyvernemi tiszti iskolája, a Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola Szolnokon.

21

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel 1956. október 23. és november 4. között a szolnoki repülőtéren állomásozó repülőgépek felderítő és szállító feladatokat hajtottak végre. 1982-83-as tanévtől indult meg a hazai helikoptervezető képzés. 1996. szeptember elsejétől a főiskola önállósága megszűnt és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Szolnoki Repülőtiszti Főiskolai Karaként folytatta az oktatást.2004. május 24-én megalakult az MH 86. Szolnok Helikopter Ezred. Ekkor kerültek a repülőtérre a Mi-24-esek. 2005. május 19-én a repülőbázis felvette az első világháborús ász, Ittebei Kiss József hadnagy nevét. 1973. november 6-án megnyílt a Szolnoki Repüléstörténeti Múzeum a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola részeként, akkor még mindössze hat szovjet gyártmányú repülőgéppel. Mára a múzeum Közép-Európa egyik legnagyobb repüléstörténettel foglalkozó létesítménye, mely 22 000 m2-es területen 49 repülőeszközt, valamint számos motort, hajóművet és egyéb berendezést mutat be. Bár a gyűjtemény legfőbb erőssége továbbra is a második világháború utáni katonai repülés bemutatása, a kiállított tárgyak a magyar repülés kezdetéig nyúlnak vissza és dokumentálják az első és a második világháború repüléstörténetét is. A múzeumban több, a második világháború idejéből előkerült roncs található. Közülük legteljesebb a Balatonból kiemelt II-2-es csatarepülőgép roncsa, mellette több motor- és egyéb repülőgéproncs is ki van állítva. A Honvéd Sportrepülő Egyesület a Magyar Honvédségtől használatra kapott, korábban lekonzervált Z-43 típusú, a Honvédségnél futárgépként használt repülőgépet repülőképessé tette. Célja és feladata a repülés népszerűsítése a fiatalok körében. Az Egyesület olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége sporttevékenység szervezése és

22

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel feltételeinek megteremtése. A sportrepülés mellett ejtőernyőzéssel is foglalkozik a szandai sportreptéren. Itt élt és tanult 1967-1969 között Farkas Bertalan vadászpilóta, az első magyar űrhajós.

Sportélet Szolnokot igen pezsgő sportélet jellemzi. A városban közel 70 működő sportegyesület, sportszervezet képviseli mind a klasszikus, mind az újszerű sportágakat, melyek a diáksporttól a verseny- és élsportig, az egyedi tömegsport akcióktól az aktív szabadidősportig széles palettán kínálják a lehetőségeket a sportolásra, a szabadidő aktív eltöltésére. A Tiszaliget a város sportéletének egyik fő központja. A tiszaligeti sportlétesítmények számos sportrendezvénynek adnak otthont egész évben. Szolnok a keleti országrész kosárlabda-fellegvára, a háromszoros magyar bajnok és négyszeres kupagyőztes Olaj Kosárlabda Klub férfi csapatának otthona. A város természeti adottságai kedveznek a „vizes sportágak” fejlődésének. A Tisza és a Zagyva vizén edzenek a kajak-kenu és evezés sportágak képviselői. Nagy hagyománya van a szolnoki vízilabdának, a sportág több olimpiai bajnokot hozott a városnak. Népszerűségnek örvend a labdarúgás, a röplabda, a floorball, az aerobic és fit kid, de nem hanyagolhatók el természetesen az egyéni sportágak kiemelkedő egyéni teljesítményei sem.

Szolnoki olimpiai bajnokok:

Glykais Gyula, kardvívó

Hasznos István, vízilabdázó

Kanizsa Tivadar, vízilabdázó

Boros Ottó, vízilabdázó

B. Nagy Pál, vívó

23

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel Természeti értékeink: a gyógyvíz Tisza Szálló Történet A Tisza Szálló és Gyógyfürdő neobarokk épülete a Tisza partján, az egykor mintegy tíz-holdas versailles-i stílusú park közepén, Szolnokon épült 1928-ban Hegedűs Ármin tervei alapján. Jelenleg is a Tisza folyó partján, parkosított környezetben található. Az építkezés alatt 55,6 °C alkáli hidrogén karbonátos és jódos hévizet találtak, melyet a szakemberek kiváló minőségű gyógyvíznek minősítettek. Ez tette lehetővé, hogy a szálloda épülete egy gyógyfürdővel egészült ki. A gyógyfürdő épülete a török fürdőkre emlékeztet. A kör alakú kupolacsarnokban egy nagyobb és egy kisebb meleg vizes medence, valamint a szauna utáni fürdőzésre szolgáló vizes medence található. A 948 méter mélységből feltörő hévíz alapvetően a jódos-brómos gyógyvizek közé sorolható, jelentős kalcium, magnézium, fluor, metakovasav és metabórsav tartalommal. Reumatikus, ízületi, nőgyógyászati betegségek, gyomorfájások (savtúltengés), fogínybetegségek hatásos kezelési eszköze. A sétány felé eső nyílt kút a szolnokiak kedvenc artézivíz-vételező helye. A szálloda belső berendezése is a múltat idézi. A háromcsillagos kategóriába tartozik. A gyógyfürdőt a szálló vendégei ingyenesen igénybe vehetik. Összesen 73 főt képes vendégül látni 33 szobával.

24

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel Tiszaliget Az 1960-as években született meg a mai Tiszaliget kialakításának ötlete, amit Nemes Gerzson ültetett át a gyakorlatba. Nemes Gerzson vízépítő mérnök volt, a Jászság szülöttje. A budapesti Műegyetemen végzett mérnök munkája során szinte az ország minden táján megfordult, de életművének egyik fontos állomása volt a szolnoki Tiszaliget is. A 120 hektáros területet többszöri megerősítés után körgáttal védték meg, ami 1961-re nyerte el végső formáját. Miután az ötlet a városi, de főleg a megyei vezetés támogatását is elnyerte, így a munkálatok társadalmi összefogással folytak, a helyi cégek gépei­ vel, dogozóival, iskolások munkájával. Ennek elismeréseként épülhettek meg a ligetben a szolnoki üzemek, vállalatok ma is álló, de mára gyakran többször gazdát cserélt pihenőházai, üdülői. 1964-ben strand, 1974-ben sportstadion, 1975-ben körcsarnok épült itt, így vált mára a liget Szolnok egyik legszebb ékszerévé. • • • •

termálstrand, élményfürdő városi sportcsarnok labdarúgó és atlétikai stadion Szolnoki Főiskola campusa hotelek

25

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel Templomok sZOLNOKON A Szolnoki Belvárosi Templom római katolikus felekezetű legrégibb műemlékünk. • 1718-ban építette Bediczky Ignác • különlegességei: aranyozott toronytető, • a szent háromság szoborcsoport

Szolnoki Evangélikus Temlom a Wittembergi Templom mása. Gerey Ernő építette 1932-ben. Különlegességei: • Csúcsíves bejárata van. • Nincsen orgona a templomban.

A Szolnoki Református Templomot 1893-ban építette Sztehlo Ottó. Maga az épület olyan mint egy erőd.

26

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel

Szolnoki Görög Katolikus Templom Szolnok, Gyermekváros utca 2. (Széchenyi Lakótelep)

A Zsinagóga, ma Galéria zsidó felekezetű templom. 1899-ben építette Baumhorn Lipót mór stílusban. Különlegességei: virág alakú ablakok külső alaprajza téglalap alakú, de belső tere négyzet alakzatnak látszik. Ma művészeti galéria.

Vártemplom A Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom helyén a középkori vár temploma állt, melyet 1820-ban lebontottak és köveinek felhasználásával építették fel 1822 és 1824 között a ma is álló épületet Homályossy Ferenc tervei alapján. A klasszicista templomot elődje után még ma is sokan Vártemplomnak nevezik. Előtte Szent István király szobra áll, lábánál a fiához írt Intelmek kőbe vésett lapjaival.

Xavéri Szent Ferenc kápolna Az 1733-ban pusztító pestis megszűnésének emlékére fogadalmi kápolnaként emelték 1749-ben Szt. Ferenc lett a kápolna védőszentje.

27

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel Partos kápolna – Görög katolikus kápolna A Sarlós Boldogasszony szentélyét egy Kilian nevű német építtette. Az egykori puskapormalom dombján álló – ezért „partos” – kápolnát 1799-ben újjáépítették. Oltárképét egy gyöngyösi festővel készíttette el Lendvay Mátyás szolnoki főbíró. Jelenleg az 1955-ben Hubay Gyula által festett másolat áll az oltár mögött.

Szent Orbán Templom - Szandaszőlős A Szolnok-Szandaszőlősön, a Krúdy Gyula utcában található Szent Orbán-templom, amely idén ünnepli fennállásának 102. évfordulóját. A római katolikus templom mai épülete 1911-ben épült közadakozásból. A templom címünnepe minden évben május 25-én, Orbán napján van.

Újvárosi Római Katolikus Templom Az egytornyú templom 1934-1937-ig épült, dr. Fábián Gáspár tervezte, Sipos István Lajos és Pápay Antal építette neoreneszánsz stílusban. A templom közvetlenül a temető bejáratánál áll. Más néven Szentlélek templom. 1937. május 17-én, Pünkösd hétfőn szentelték fel. Altemploma temetkezési hely.

28

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel Kultúra Verseghy Ferenc 1757-1822-ig élt magyar költő és nyelvész Verseghy Ferenc a róla elnevezett gimnázium helyén épült sótiszti lakásban látta meg a napvilágot Szolnokon. A gyermek Verseghy első iskolai éveit a közeli iskolában végezte. Megözvegyült édesanyja másodszor is férjhez ment és Egerbe költözött. 1771-ben a papnövendékek közé vették fel. 1777-ben azonban kilépett, és egy évet a budai egyetemen töltött, s akkor Jenő néven a pálos szerzetesrendbe lépett. A teológiát Nagyszombatban végezte, ahol fiatal növendéktársait héber és görög nyelvben oktatta. A budai egyetemen 1782-től felsőbb mathézist és teológiát hallgatott. Pesten hitszónok volt, akinek beszédeire távolabbról is eljártak. Jelentékeny sikerrel belevegyült az irodalmi mozgalmakba, mikor 1794. december 11-ére virradóra a Martinovics-ügyben elfogták, amiért a kátét terjesztette és a Marseillaise-t lefordította. 1795-ben a Hétszemélyes Tábla halálra ítélte, ezt azonban 9 évi várfogságra változtatták. Kufsteinben, Grazban és Brünnben töltötte fogsága idejét. 1803. augusztus 28-án kiszabadult és Szapáry János gróf nádori főudvarmester leányának nevelője lett; a gróf kieszközölte neki elvesztett szerzetesi nyugdíjának visszaadását is és 1806 végén beajánlotta József nádorhoz magyar nyelvgyakorló mesternek. Élete utolsó tizedében az egyetemi nyomda korrektúrákkal és átdolgozásokkal bízta meg, a helytartótanács megbízásából pedig nyelvtani kézikönyveket szerkesztett. Irodalmi vitáktól, majd betegeskedéstől keserített élte végső éveit elvonultságban töltötte a budai várhegy keleti oldalán fekvő csinos házacskájában, ahol 1822. december 15-én meghalt. A Budakeszi út mellett levő temetőben temették el. Sírfeliratul e sorokat szánta magának: „A sors elfojtván zöld rügyét Sírjában kezdi életét”.

29

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel Hamvait 1931-ben, a vízivárosi temető felszámolásakor hozták haza Szolnokra. Díszsírhelyen kapott örök nyughelyet, amelyre 1966-ban készítették el a ma látható kereszttel és nyitott könyvvel díszített sírkövet. Emlékét őrzik: Mellszobra Szolnokon az 1926-ban kialakított, francia stílusú Verseghy parkban található, közvetlenül a Tisza Szálló és Gyógyfürdő mellett. A szobor 1934ben készült; Borbereki Kovács Zoltán szobrászművész alkotása. Verseghy Ferenc GIMNÁZIUM: 1831-ben alapították, 1922 óta viseli VERSEGHY FERENC nevét. Verseghy Ferenc Könyvtár, amely Szolnokon található a Kossuth téren. Nevét viselte – viseli még: Szülőhelyén kultuszának ápolására, nevét viselő irodalmi társaság jött létre a két világháború között, amely a rendszerváltás után Verseghy Kör néven alakult újra 1972 óta, öt évenként szülőhelyén kerül megrendezésre a Verseghy-emlékülés, amely irodalmi, nyelvészeti előadásai és helytörténeti korreferátumai önálló kötetben is megjelennek. 1966 és 1980 között egy megyei középiskolai kulturális rendezvénysorozat, a Verseghy Diáknapok őrizte emlékét. A megyei könyvtár tisztelegve névadója nyelvészeti munkássága előtt 1976-ban útjára indította Verseghy nyelvművelő versenyt, amely 2004 óta szünetel.

30

Külső Szolnok című verse a felvilágosodás kori magyar tájleíró költészet egyik remeke. Külső Szolnok Hirdessék ëgyëbek más várasit ősi Hazánknak, hol dühődő ostromlatok által vérpatakok folytak, vagy lágy pompának eredvén dúzs Nëmësink, palotákat emeltek! Én kül Szolnoknak sükeres térségeit áldom, hol remegő szemeimben az első napragyogás ötlött. Itt hempëlyëg enyves iszapjánn a Tiszavíz; itt omlik ölébe Zagyvánk. Ëgybevëgyültt vizeinn a söke folyónak a szép hid: ‘a Szandai dombig két sor fűzfa között izmos töltésëk; utánnok szöllök a’ Varsányi határig. Legmagosabb partyánn a’ víznek látszik az ëgyház, a’ sótár ‘s hajdani földvár. Mindën ëgyéb tájánn dúzs rétëk, barna barázdák, zöld legelök elëgyitve tenyésznek. És hogy legböcsösebb disét ëgyszerre kimondgyam: szinte azon partyára emeltek a’ két ëgybefolyó víznek, hét régi vezéri honnyokbúl kiszakadtt Eleinknek, tiz száz évek előtt, ëggy várfokot a’ nyilak ellen, mëllyre utóbb a’ mostani épült.

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel A MŰVÉSZTELEP SZOLNOKON Alapítása Magyarország egyik legrégebbi művészeti csoportosulása az 1902-ben megalakult Szolnoki Művésztelep. Vonzerejét elsősorban az alföldi ember, a paraszti életmód szépségei jelentették, mely számos festőt és grafikust magával ragadott. Az itt zajló alkotómunka során sok jelentős, világhíres alkotás született, Szolnok városának hírnevét szétszórva a nagyvilágban. August von Pettenkofen Szolnok művészeti életének első képviselői érdekes módon nem magyarok, hanem idegen honból érkező alkotók voltak. Ilyen például a haditudósítóként az alföldi kis városkába keveredő Pettenkofen, akinek első munkái a szabadságharcban küzdő ember hősiességét ábrázolják. A háborús idők utáni évtizedekben többször visszatért hazánkba, és ezen utak alkalmával egyre inkább belemélyedt a magyar nép, és az alföldi élet szépségeibe. E munkái nemcsak Szolnoknak szereztek világhírnevet, de a magyar életképfestészet fejlődésének is jelentős időszakát jelentette.  Híres alkotói: Bihari Sándor, Mednyánszky László, Szlányi Lajos, Olgyay Ferenc, Mihalik Dániel, Pongrác Károly, Vaszary János, Kernstock Károly, Fényes Adolf, Aba Novák Vilmos. 2002-ben a Szolnoki Művésztelep fennállásának 100. évfordulóját méltóképp ünnepelte a város. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával a telep hat műteremlakásból álló épületszárnya teljesen megújult. Egy galéria és kiállító terem, egy közös műterem, és két-két garzon lakrésszel egészült ki a festő és szobrász műterem.

31

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel A Művésztelep ma is aktív és konstruktív csoportként működik, meghagyva a művészi szabadságot és a különféle irányzatok szabad egymás mellett élését. Jelenlegi alkotói: Fazekas Magdolna, Pogány Gábor Benő, Simon Ferenc, Verebes György. ABA-NOVÁK VILMOS ÉLETE Aba-Novák Vilmos  (1912-ig  Novák Vilmos) (Budapest, 1894. március 15. – Budapest, 1941. szeptember 29.) magyar festő, grafikus, a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége. 1912–14 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd dolgozott a Szolnoki Művésztelepen és Nagybányán. 1928–30-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa, 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára. Mint freskófestő, számos állami és egyházi megbízást teljesített (jászszentandrási római katolikus templom freskói, a szegedi Hősök kapuja, székesfehérvári Szent István-mauzóleum.) 1937-ben elnyerte a  párizsi  Világkiállítás, 1940-ben a XXII.  velencei biennále  nagydíját. Késői temperafestményei virtuóz stílusa magába olvasztotta az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvének elemeit. Harsány színekkel festett, monumentális ihletettségű, dinamikus kompozíciók jellemzik; kedvelt témája volt a falusi vásár és a cirkusz világa. Bravúros technikával idézi fel – karikaturisztikus elemeket sem nélkülözve – az alföldi nép életét. Képeit a  Magyar Nemzeti Galéria  és más közgyűjtemények mellett számos magángyűjteményben őrzik. 1913. nyarán a szolnoki művésztelepen tartózkodott. Ekkor figyelt fel a város szépségére és lefestette azt.

32

Képei Szolnokról:

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel A színjátszás Az első előadást 1822 telén tartották. 1860-ig egy pajta adott otthon az erre járó vándortársulatoknak. A színügyi bizottság feladata volt 1879-től, hogy a feltételeket megteremtse a színjátszáshoz. Az előadásokat a Scheftsik-kertben épült faszínházban tartották. A faszínházat hamarosan felváltotta egy „kőszínház”, amit 1894. április 25-én avattak fel. Később csendőrlaktanya lett az épületből. 1912 áprilisáig nem volt állandó helye a színháznak. Bede Antal szolnoki építész vezetésével építették föl a „kőszínházat”. Felavatása 1912. április 20-án történt. A román csapatok ágyúitól megsérült az épület, a felújításra 1926-27 közt került sor. 1944-ben Szolnokot szőnyegbombázás érte, ami a színház épületét sem kímélte, még 1946-ban sem volt teteje. Az 1912-ben elkészült épület a hanyag kivitelezés és rossz minőségű anyagok miatt többször fel kellett újítani. 1960ra már olyan állapotban volt, hogy rekonstrukció vált szükségessé. Az átépítést 1963-ban fejezték be. 1989ben az épületet életveszélyessé nyilvánították. A mostani teljesen felújított átalakított, mind belsőleg mind külsőleg teljesen átépített épület már megfelel a kor követelményeinek. A jelenlegi színházat 1990. április 11-én avatták fel. Mostani igazgató: Balázs Péter.

33

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel Damjanich János Múzeum A múzeum és könyvtár megalakítását Hild Viktor vetette fel, s haladéktalanul munkához látott, hogy Szolnokon is megvalósítsa az oly régóta hiányzó intézményeket. A nagyszabású tervek való­ ra váltását azonban az I. világháború meghiúsította. A létesítendő intézmény ügyét az I. világháborút követően Szolnokra kerülő tanár, dr. Balogh Béla karolta fel, aki a szolnoki állami főgimnáziumban (ma Verseghy Ferenc Gimnázium) kapott állást. Sokévi szervezőmunka társadalmi összefogással 1933. május 2-án megalakult a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület. 1934. november 11-én nyitotta meg kapuit a közönség előtt Szolnok Város Közkönyvtára és Múzeumi Gyűjtőhelye (a mai Táncsics Mihály út 1. számú épület). Az intézmény 1952 végén vette használatba a jelenlegi, Kossuth tér 4. szám alatti műemlék épület egy részét és vette fel Damjanich János honvédtábornok nevét is. Fordulópontot jelentett a múzeum életében, amikor 1962-ben megalakult a Szolnok (ma Jász-Nagykun-Szolnok) Megyei Múzeumok Igazgatósága, melynek központja a szolnoki múzeum lett.  A Damjanich János Múzeum kiemelkedő szakmai és kiállítási eredményei elismeréseképpen már két alkalommal érdemelte ki „Az év múzeuma” elismerést.  

Oktatási intézmények

14 általános iskola, 8 középiskola van Szolnokon. Felső­oktatási intézményünk a Szolnoki Főiskola. A Szandaszőlősi Általános Iskola története: 1891-ben felépítették az egy tantermes elemi népiskolát. Az iskola 1 tanteremmel és 1 tanítói lakással el is készült, 1891-ben el is kezdődött a tanítás. Az első tanító Gombkötő N. János volt. 1959-ben épült az első mostani rész. 1994-ben történt a tetőtéri rész átadása. 2013-ban az iskola felújításra kerül, korszerű berendezésekkel és esztétikus kialakítással.

34

Helyi értékeink | Szolnok diákszemmel

36

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.