Hegyvidéki túrautak elemzése GIS rendszerek segítségével Dombay István, Magyari-Sáska Zsolt 1. A túrautakról általánosságban Jelentőségük Jelenlegi túraútvonalaink szinte kizárólag az elmúlt század 20-as, 30-as éveinek eredménye. Ezeket időről-időre újrajelzik a lelkes természetszerető és védő szervezetek, egyesületek. Bár a jelenlegi turizmusformák változatosabbak mint a múlt század eleiek, és sok esetben a turizmus anyagi vonzatára kerül a hangsúly, a túra utak napjainkban is két igen fontos dolgot hivatottak szolgálni: az ismeretszerzést és a természet szépségének felfedezését. Napjainkban nem mellékes az igényelt testmozgás sem, ez által a túraútvonalak jelentőséget szereztek az egészséges életvitel kialakításában és megtartásában is. A jelen kor turistái már mást várnak el egy túraút esetében is, mint a múlt század elején. Ez a különbség elsősorban az információk mennyiségére és minőségére vonatkozik, még akkor is ha a tulajdonképpeni információkat sok esetben nem képesek megfelelő módon értelmezni. Ugyanakkor a turisztikai irodáknak, vagy túrákat szervező személyeknek nagy segítséget jelenthetnek mindazok az adatok amelyek elérhetőek és előre felmérhetőek egy túraútvonal esetében. Jellemzőik A túraútak leírásai általában két nagy kategóriájú adatot tartalmaznak. Ezek közül az egyik tárgyilagos, szűkszavú, elsődleges adatot közlő kategória. Ezen adatok közt találhatók meg a használt jelzés, ennek minősége, a bejáráshoz szükséges becsült időtartam, a maximális szintkülönbség, az esetleges időszakos használhatóság, stb. A másik kategória gyakorlatilag egy leírás, amely végigvezeti a turistát, mintegy virtuális vezetőszalag módján, megemlítve úgy az adott útszakasz pillanatnyi jellemzőit, mint támpontokat adva és mutatva, megjegyezve fontos információkat, úgy a látvány, mint a növényzet, az állatvilág, a geológia, de ugyanakkor a menedék, a veszélyforrások és vízellátás szempontjából is. A két kategória elkülönítése kutatásunk szempontjából azért is fontos, mert számítógépes adattárolás esetében az alanyi adatok és a leíró adatok tárolásában, bemutatásában, de leginkább keresésében lényeges különbségek mutatkoznak. Ugyanakkor az is észrevehető, hogy a túraútak leírásaiban is gyakran jelentkeznek olyan adatok amelyek helyhez, tehát térképen ponttal jelölhető információhoz kötődnek. Kutatásainkban az alábbi jellemző kategóriákat használjuk, melyek a hagyományos útvonalleírások feldolgozása alapján azonosíthatók: - név, a turistaútvonal neve - jelzés, az útvonal jelzése - idő, a bejáráshoz szükséges becsült időtartam - maximális szintkülönbség - információs pontok, azon pontok földrajzi helyzete amelyek valamilyen típusú információt hordoznak. Ezek a következő alkategóriákra bonthatók: o kilátópont o egészségügyi pont o menedék o forrás 1
-
o megfigyelőpont a túraútvonal leíró szövege
Ezen adatok – melyek elsősorban szám illetve szöveg alapúak - kiegészíthetők képekkel, grafikus jelzésekkel, növény- és állat-leírásokkal, stb. Egy térinformatikai rendszer használata során az alapadatok alapján (magasságmodell, túrútvonal nyomvonala) lehetőséget kaphatunk új adatok származtatására is (pl. az útvonal maximális emelkedése/lejtése). Ugyanakkor egy környék túraútvonalaink elemzésében lényeges szempont lehet, annak vizsgálata, hogy bizonyos megfigyelések, mely utak mentén végezhetők el, ezek általában kiegészítőleg jelentkeznek a hely felfedezése és megismerése szempontjából. 2. A térinformatikai rendszerek felhasználása a túrautak elemzésében Kutatásunk célja a turistaútvonalak elemzése, és nem egy térinformatikai adatbázis létrehozása egy adott régió számára. Sokkal inkább azt szeretnénk, hogy a későbbiekben bemutatott rendszer – illetve ennek tökéletesítése – által kapott információk alapján lehetőséget biztosítsunk a túraútvonalak leírásainak kiegészítésére. Elvi lehetőségek Egy térinformatikai rendszer segítségével a következő új jellemzők meghatározására nyílik lehetőség: - adott pontokból való beláthatóság - adott pontok megfigyelhetőségi helyei - a túraútvonal napos illetve árnyékos arányának meghatározása - kapaszkodók mértékének meghatározása - a turista részéről szükséges energia-befektetés az adott útvonal végigjárására - a túraútvonal hosszanti szelvénye Ugyanakkor egy térinformatikai rendszer segítségével összehasonlíthatóak az itt nyert és a leírásokban szereplő adatok, úgy mint: - maximális szintkülönbség - bejáráshoz becsült idő - távolságok Gyakorlati megvalósítások Alapadatok A terepelemzésekhez szükséges alapadat legfontosabbika a digitális terepmodell. Ez néhány esetben rendelkezésünkre állhat radarfelvételek, vagy digitális ortofotók alapján. Sok esetben azonban topográfiai térképek szintvonalai, vagy mért magassági pontok alapján történik a magasságmodell elkészítése. A turistaútvonalak vektorizálás vagy GPS mérések alapján kerülhetnek az előbbiekben meghatározott magasságmodellre. Az elemzéshez szükséges még a régió növényzetborítottsága, különös figyelmet fordítva az erdős részekre, illetve a fák magasságára, amelyek a beláthatóság vizsgálatakor mintegy „megemelik” a terepet. Szintén lényeges alapadat lehet, a turista tömege és mozgási sebessége az adott túraútvonal mentén, abban az esetben ha kalóriaelégetést szeretnénk meghatározni. 2
Létező térinformatikai rendszerek lehetőségei A jelenlegi térinformatikai rendszerek nem végfelhasználóknak, hanem elsősorban szakembereknek készülnek. Ezáltal „hátrányuk” az, hogy csak megfelelő felkészítés után képes egy végfelhasználó (pl. turisztikai irodai alkalmazott) arra, hogy elemzések sorozata után vonjon le végkövetkeztetést, vagy határozzon meg adatokat. A legtöbb térinformatikai rendszer lehetőséget biztosít szelvények elkészítésére, lejtő és kitettségi térképek meghatározására, egy pontból történő beláthatóság vizsgálatára, stb., de egy turista vagy irodai alkalmazott számár már nehézséget jelent olyan kérdések megválaszolása - egy térinformatikai rendszer alapján -, mint: Jelentős objektumok, honnan figyelhetők meg?, Hány százalékos emelkedőre számíthat adott útszakaszon?, Mekkora kalóriamennyiséget éget el a turista adott útszakaszon?, stb. A kulcselem amivel nem rendelkeznek a jelenlegi térinformatikai rendszerek, az egy felépített algoritmus alapján történő vezérelhetőség. Ez azt jelentené, hogy egy előre megbeszélt műveletsorozat alapján elkészített algoritmus szolgáltatná a keretet az elemzések elvégzéséhez, és az algoritmus keretei közt a felhasználó teljes szabadsággal rendelkezik, nem szükséges parancsokat és lépések sorrendjét megjegyezni. Hasonló lehetőségek léteznek napjainkban is, de ezek még mindig megmaradnak azon a szinten, amelyhez szakember szükséges, mert, bár algoritmusok (több vagy kevesebb korlátozással) felépíthetők, az igazi szabadságot a felhasználó számára egy megfelelő, barátságos felhasználófelület jelentené, amely mind a mai napig nem létezik egyetlen térinformatikai rendszerben sem. Saját rendszerek lehetőségei A saját térinformatikai rendszerek felépítésére két mód nyílik: az alapoktól való fejlesztés, illetve a létező modulokból történő felépítés. Az első változat a programozás szinte egyetlen válfajában sem használt, hiszen nem gazdaságos. A második módszer pedig akkor jelent igazi segítséget, ha valóban alapkövekből lehet felépíteni a programot. A térinformatikai rendszerek szinte mindenike ajánl valamilyen lehetőséget saját elemző algoritmusok megalkotására, azonban ezek kizárólag makrókra, szkript nyelvekre vagy grafikus modellekre alapszanak, mellőzve vagy korlátozottan tartalmazva úgy a vezérelhetőséget (döntéshozás, ismétlés), mint a felhasználói felületet. Létezik azonban néhány módszer amely segítségével egy általános jellegű programozási környezetbe integrálhatóak létező térinformatikai funkciók. Ebben az esetben a létező térinformatikai parancsok alapján előre elképzelt algoritmusok ötvözhetőek barátságos felhasználó felülettel, lehetőséget biztosítva adott elemzéskategóriák egyszerű, ismételhető, paraméterezhető elvégzésére.
3
3. A Gyilkos-tó környéki túrautak elemzése A Gyilkos-tó elhelyezkedése, értékei és túraútvonalai A Gyilkos-tó a Keleti-Kárpátokban, a Hagymás-hegység középső övezetében terül el. Annak ellenére, hogy a Gyilkos-tó aránylag fiatal képződmény, kialakulásának módja és ideje vitatott. Valószínűleg a 1837-es rendkívüli heves vihar és felhőszakadás okozta földcsuszamlás által, természetes völgyelzáródás útján keletkezett. A Gyilkos-tó nevet Orbán Balázs viszi be a köztudatba, 1864-ben az Erdélyi MúzeumEgyesület III. Közgyűlésén tartott előadásán. Valószínűleg a Gyilkos-hegyről kapta az elnevezést, amely jóval régebbi a tó keletkezésénél. A Hagymás-hegység mai arculatát kialakító földtörténeti események különleges, formaszépségekben egyedülállóan gazdag tájat hoztak létre: szurdokvölgyek, meredek sziklafalak, kőfolyások, poljék, uvalok, dolinák, sziklapiramisok, aktív zsombolyok, kövületekben gazdag területek. A tájegység barlangjainak csoportosítása: - Likas zsomboly: a Likas-havas (1675 m) tetején nyílik. A feneketlennek hitt vulkáni kürtőnek is nevezett függőleges aknabarlang mészkőben képződött, mélysége 51 m. A 8 m átmérőjű bejárattól az akna függőleges 37,5 m-ig, ahol állandó hó és jégkupac található. - A Vithavas tektonikus (1609) barlangja: a mészkőhegység keleti oldalán három tektonikus vagy repedés-zsomboly van, mélységük több tíz m. - A Békás-szoros barlangjai: több mint félszáz (51) barlang található itt, a leghosszabb a Mária-forrással szemben lévő Bardóc-sziklában nyílik. A szoros legjelentősebb barlangja a Hóvirág-barlang. A 28 m hosszú és 26 m széles teremből álló barlangot 1973-ban fedezték fel. Alját cseppkőmedencék borították, sztalagtitek, sztalagmitek és megszámlálhatatlan cseppkőoszlopok szinte egymás mellett álltak. Mire a barlangot védetté nyilvánították és lezárták, a barlangrombolók csaknem teljes egészében tönkretették. A Gyilkos-tó környéke a legutóbbi jégkorszak idején a vándorló fajok gyűjtőterülete volt, majd az éghajlat enyhülésével a fajok megtartási fészkévé vált. A védett növény- és állatfajok jegyzéke Növények: kisasszonypapucs, henyeboroszlán, sárgatámics, havasi gyopár, biborka, tiszafa, zergeboglár, kakukkfű, Zawadzki-mécsvirág, pozsaritai hölgymái, Römer-csűdfű, békási csűdfű, fehérmolyhú kankalin. Állatok: zerge, hiúz, barnamedve, mogyoróspelle, menyét. Madarak: hajnalmadár, holló, fekete harkály. A turistautak jegyzéke több forrás alapján Az páros sorok adatai sorrendben a következők: jelzés, menetidő, hossz, maximális szintkülönbség, megjegyzés. 1. táblázat. A Gyilkos-tó környéki turistutak számszerű jellemzése, könyvészet alapján Gyilkostó üdülőtelep központja (967) - Kőerkély (1007) - Márton Ferenc útja Pisztrángtenyészet (993) - Csónakkikötő (983) - Gyilkostó központja (967) (körút) 1 piros kereszt 1 óra 3,5 km 40 m könnyű sétaút Gyilkos üdülőtelep központja (967) - Békás-szoros - Magyarok hídja (760) - Kis-Békásszoros - Szurdok útja - Vereskő-nyereg (1011) - Gyilkostó (967) (körút) 2 sárga sáv 3-4 óra 10 km 44 m minden évszakban járható
4
3
4 5
6
7 8 9 10 11 12
Kupás-patak torkolata (944) - Kupás völgye - Kicsi-Kupás torkolata (erdészlak) (962) Lapos útja (1435) a téli időszak kivételével egész évben kék pont 2 óra 7 km 491 m járható személygépkocsival is Kupás-patak torkolata (944) - Kupás alja (1080) - Békás-szoros (km 29) (850) piros kereszt, 1 óra 3 km 136 m könnyű sétaút piros pont Gyilkostó központja (967) - Vereskő-nyereg (1011) - Mészégetők útja - Cifra-nyereg (1002) - Békás-szoros (850) sárga háromszög 1 óra 3,5 km 44 m könnyű sétaút. Gyilkostó (csónakkikötő) (983) - Veresgyík nyaka (1242) - Veresbükk alatt (1390) Száraz-tók pusztája (1530) - Kerek-hegy csúcsa alatt (1580) - Fehérmező turisztikai gócpontja (1460) kék pont 4 1/2 óra 10 km 597 m télen nehezen járható Gyilkostó üdülőtelep központja (967) - Juhpatak völgye - Hagymáspatak torkolata (1130) - Patkókő alatt (1450) - Fehérmező turisztikai gócpontja (1460) kék sáv 2 1/2 óra 8 km 493 m minden évszakban járható Gyilkostó üdülőtelep központja (967) - Kőerkély (1007) - Cohárd - patak völgye - Likas vesze - Likas-kő (1675) - Likas-zsomboly (1650) kék kereszt 4 óra 6 km 708 m télen nehezen járható Gyilkostó üdülőtelep központja (967) - Vereskő-nyereg alatt - Gyilkos pusztája Gyilkos kilátó (1378) piros háromszög 2 óra 4 km 411 m minden évszakban járható. Juh-patak völgye (1012) - Veresgyík nyaka (1242) - Kerek-út-patak völgye (Váluspuszta) - Felső-szoros felett (960) - Kisbékás szórványtelep (885) piros pont 2 óra 4,3 km 230 m Gyilkostó (csónakkikötő) (983) - Gyilkos-tisztás (1210) - Gyilkos-kő (kilátó) (1378) kék pont 2 óra 3,5 km 395 m minden évszakban járható Gyilkostó üdülőtelep központja (967) - Bucur-villa (990) - Cohárd menedékház (1091) Cohárd-nyereg (1202) - Kis-Cohárd-tető (1345) kék háromszög 1 1/4 óra 3 km 378 m minden évszakban járható
Kutatásunk során a térképi adatok és az elemzőrendszer segítségével összehasonlítást végeztünk a táblázat egyes adatai és a kapott eredmények közt. Az elkészített elemző rendszer és a feldolgozás eredményei Az elemző rendszer megvalósításához a következő szoftvercsomagokat használtuk: - Borland Delphi 7, az általános jellegű programozási környezet, amelyben a végső termék elkészült - IDRISI Kilimadjaro Edition, modularitása révén kiválóan integrálható programozási felületekbe, így Delphi-be is - inovaGIS, szabad felhasználású GIS függvénykönyvtár, amely integrálható programozási környezetekbe is, és lehetőséget ad több különböző adatállomány kezelésére (IDRISI – img, rst, sm0, stb., ArcView – shp), azonban nem tartalmaz térinformatikai elemzésekhez szükséges parancsokat
5
inovaGIS
Borland Delphi megjelenít alkalmazás logika
IDRISI
térelemzés
1. ábra. Az alkalmazás funkcionális komponensei Az elkészített alkalmazás nem rendszerfüggetlen, működéséhez elengedhetetlenül szükséges az IDRISI és inovaGIS programok jelenléte a kliens számítógépen. A kezelőfelület a következő állítható paraméterekkel dolgozik: - turistaút - személy tömege - látási viszonyok (köd jelenléte és sűrűsége, magas növényzet jelenléte) Egy turistaút esetében az alkalmazás által automatikusan szolgáltatott értékek: - az út hossza, figyelembe véve az terep egyenlőtlenségét (*) - a minimális és maximális magasság, valamint a maximális szintkülönbség - lejtőkategóriák szerinti emelkedők és ereszkedők hossza (*) - a bejáráshoz szükséges becsült idő, figyelembe véve a terep egyenlőtlensége okozta emelkedőket és ereszkedőket (*) - egy adott tömegű személy kalóriaelégetését az adott turistaút végigjárása során (*) A rendszer által külön kérésre szolgáltatott értékek: - a turistaút szelvényének bármely pontja beazonosítható a magasság modellen (*) - adott pont honnan látható - egy adott pontból mely helyek figyelhetők meg A felsorolt lehetőségek némelyike meghatározható egy hagyományos térinformatikai rendszer segítségével, némelyike pedig nem. Ez utóbbi kategóriát ez előbbi felsorolások végén lévő csillag jelzi.
6
2. ábra. Az alkalmazás kezelőfelülete
Az alkalmazás elkészítése után, kutatásunk elsősorban arra irányult, hogy elkészítsük a különböző turistautak statisztikai értékelését, ugyanakkor összehasonlítsuk a létező és a számított adatokat. Ezekhez az összehasonlításokhoz 6 túra utat választottunk (1,4,5,9,11,12). Számolásainkban a következő fogalmakat és állandókat használtuk: - sétasebesség: 4km/h sík terepen - ekvivalens idő, az az idő amelyre szükség van 4 km út megtételéhez figyelembe véve a terep emelkedését és lejtését. Terepi kísérleteket végezve azt tapasztaltuk, hogy a lejtő mértékének lineáris növekedésével négyzetesen növekedik a felfele haladás megtételéhez szükséges idő, míg a lefele haladás ideje kb 5-6o-ig nem változik jelentősen, és csak ezután jelentkezik a négyzetes lassulás - fák magassága: átlagosan 25m - energiaelégetés Megjegyzendő, hogy méréseink nem veszik figyelembe a pihenőket, szemlélődéseket és a kitartó gyaloglás okozta fáradságot sem, hiszen a vizsgált túra utak mind 4 km alatti hosszal rendelkeznek. Eredményeink az alábbi táblázatban vannak összefoglalva (az útvonal azonosító megegyezik az 1-es táblázat azonosítóival).
7
2. táblázat. A Gyilkos-tó környéki turistautak számszerű jellemzése, saját fejlesztésű térinformatikai rendszer alapján 1 4 5 9 11 12 L 3.946/3.500 2.429/3.000 4.436/3.500 2.872/4.000 2.193/3.500 2.203/3.000 minH 977.6 842.0 878.8 970.1 990.1 962.0 maxH 999.6 1085.0 1020.1 1373.4 1376.5 1330.7 dH 22.0/40.0 242.9/136.0 141.2/44.0 403.3/414.0 386.4/295.0 368.7/378.0 T 1:03/1:00 0:47/1:00 1:19/1:00 1:00/2:00 0:52/2:00 0:49/1:15 E 314 338 514 432 407 364 Lu 53 186 198 216 420 335 Ld 72 310 373 17 37 0 A táblázat jellemzőinek magyarázata: L – hossz [km] minH – minimális tengerszint feletti magasság [m] maxH – maximális tengerszint feletti magasság [m] dH – maximális szintkülönbség [m] T – bejáráshoz szükséges becsült idő [h:m] E – kalóriaszükséglet a bejáráshoz [kal], 70 kg-os személyre számítva Lu – meredek (20 fok fölötti) emelkedők hossza [m] Ld – meredek (20 fok fölötti) ereszkedők hossza [m] Zárójelben a könyvészeti adatok adatai láthatók, összehasonításképpen 4. Következtetések Az elemzés során kapott eredmények akár meghökkentőnek is mondhatók, egyes esetekben annyira különbözők voltak a könyvészeti adatokhoz mérten. Első lépésben a térkép méretarányát vizsgáltuk meg és ezt helyesnek találtuk. Maximális hibahatárunk 10 m-es terepi távolság volt, ennek oka a topográfiai alaptérképek nyúlása illetve a szkennelés által fellépő torzulások lehettek. Következő lépésben a túraútvonalak helyes berajzolását próbáltuk vizsgálni, viszonylag kevés eredménnyel, hiszen GPS-es méréseket lehetetlen volt végezni a sűrű tűlevelű erdők közt. Észleltük azonban, hogy legjobb megközelítést az 1-es számú túristaút esetében értük el, ez az egyetlen amelynek terepi helyszínelése GPS segítségével és megvalósítható volt. Megpróbáltunk utána kutatni annak, hogy a könyvészeti adatok mennyire lehetnek helyesek, és elég hamar arra következtetésre jutottunk, hogy egyes feltüntetett adatok valóban kétségesek, hiszen több hibát véltünk felfedezni bennük. Megjegyzendő az is, hogy több forrásból dolgozva, ugyanazokat a hibákkal találkoztunk: - legalacsonyabb és legmagasabb támpontok magassági adatainak különbsége nagyobb mint a legnagyobb szintkülönbség (pl. 2-es, 4-es, 5-ös utak) - szintkülönbség alapján különböző nehézségű, de azonos hosszal feltüntetett utak, azonos bejárási idővel vannak jellemezve (pl. 9-es és 10-es utak) - megtörtént az is, hogy ugyanazon túristaút esetében a leírás és a térkép alapján különböző kiindulópontok voltak megjegyezve Végső következtetésünk az, hogy a túristautak nagy többsége – legalábbis a vizsgált területen – becsült adatok, és nem mérések alapján kerül fel a térképre, legtöbb esetben néhány támpont felhasználásával. Javítani ezen a helyzeten viszont nagyon nehezen lehet, 8
hiszen sem klasszikus sem pedig modern mérési eszközök nem léteznek nehezebben megközelíthető, erdős területeken keresztül vezető túra utak helyes topográfiai felmérésére. Azt gondoljuk azonban, hogy más környezetben, amennyiben sikerül a túristaút pontos nyomvonalát rögzíteni, rendszerük alapján hasznos adatok birtokába kerülhetnek, úgy turisták, mint elsősorban a túraszervezők, hiszen újabb adatsorral bővíthetik kínálatukat. Irodalomjegyzék Dombay I. (1998) Helyi jelentőségű gyógyturisztikai települések Hargita megyében, Uni. Ecologica „Dimitrie Cantemir”, Marosvásárhely Dombay I, Magyari-Sáska Zs & all (2002) A Gyilkos-tó turisztikai település idegenforgalmának fellendítése. Román Turisztikai Minisztérium Kutató Központjának rendelésére, Bukarest Dombay I, Magyari-Sáska Zs (2004), A fenntartható turisztikai tevékenység menedzsmentje a Gyilkos-tó hegyi turisztikai településen – a „Békási-szoros – Nagyhagymás” nemzeti park keretén belül, II Magyar Földrajzi konferencia kiadványkötete, Szeged László P, Dombay I (2003), Vadvizektől-Sasbércekig, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár Magyari-Sáska Zs, Haidu I (2006), Térmodellezési lehetőségek programozott környzeteben, XIII. Térinformatikai Konferencia, Jászvásár www.inovagis.org *** (2003), IDRISI Applications Programming Interface, User’s Guide, Clark Labs
9
