HEGYVIDÉKI GAZDASÁGI ACTIO

ministerium

kiadványai.

20. s

HEGYVIDÉKI GAZDASÁGI ACTIO 1906. ÉVI MŰKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE.

A M. KIR. FÖLDMIVELÉSOGYI MINISTER MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA

KAZY JÓZSEF MINISTERI

TANÁCSOS,

HEGYVIDÉKI

ÉS S Z É K E L Y F Ö L D I

MINISTERI

BUDAPEST, PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

1907.

NYOMDÁJA

MEGBÍZOTT.

A m.. Kaphatók

lapon

földmiuelésügyi

a ni. kir.

tanítóknak kiildet(k

kir.

földmívelé&ü
és községi meg,

ha

minister

jegyzőknek

ezen

ministerininban.

— a meddig

kérelmükkel

a m. kir. földmívelésiigyi

egyszerű

ministerium

Alapsz&bályminta pinczeszövetkezetek részére.

kiaduányai: Lelkészeknek.

a készlet

tart —

levélben

vagy

ingyen levelező-

könyvtárához

fordulnak.

Rövid útmutatás a mezei egerek irtására.

Állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900 : XVII. t. c.

Szőlötetiinek rövid ismertelése.

Fatenyésztés.

Téli gyümölcs eltartása gyiimölcskamarában.

Figyelmeztetés a Dél-Amerikából rizszsizsik tárgyában.

beliorczult

Gazdasági munkások törvénykönyve. Gyümölcsfák s a szőlő kártevő rovarai.

a drótféreg

Dtm 'itatás a ragadós elleni védekezésre.

Háziállatjaink idei telelletése.

ellen száj-

való és

védeke-

körömfájás

Útmutatás a cserebogár irtására.

Hitelszövetkezetekről.

Útmutatás a rügyfaró védekezésre.

Klserletügyi Közieméinek IX. Lucerna és a lólier termesztése. Magyar mezögazd

Tanácsok gépek vásárlásánál. Útmutatás zésre.

bogarak

ellen

való

Útmutatás a gyümölcsfák kártékony hernyóinak irtására.

közigazgatás.

Mesterséges fészekodvak alkalmazása.

Uinntatás lására.

Rövid útmntató a fekete tücsök irtására. Rövid útmutató a réti gyapjas pille ellen való védekezésre. Rövid útmutató a mák férgesedése ellen való védekezésre. Rövid útmntató a fekeie buzalégy ellen való védekezésben. Rövid útmutató a firkálóbogár irtására. Rövid útmutató a liamvas vincellérbogár irtási ra.

a

lnczernások

bajainak nieggát-

Útmutatás gabonazsizsik irtására Útmutatás a zsizsikes borsi és lencse fertőtlenítésére. Utmntatás a szölőoltvány-iskoláknak kony rovaroktól való megvédésére.

kárté-

Útmutató a darazsak irtására. Útmutató a honvédbogár ellen való védekezésre. Útmutató a paizstetvek irtására.

Rövid útmutatás a csalogató vetések alkalmazására és a liesszéni légy ellen való védekezésre.

Utműiató a lótetü ellen való védekezésre.

Rövid útmntaiás a gabonafutrinka ellen való védekezésre.

Útmntató a mezei pockokuak foszforpillulákkal való irtására.

Rövid ú mutatás a káposztamoly védekezésre.

Vezérfonál a lilloxerás szőlőknek gel való gyérítéséibe

ellen

való

Útmutató a veresnyaku árpabogár irtására.

szénkéneg-

Kaphatók

N&gel

Muzeum-körut

Ottó

bizományos

2. szám) és minden

könyvkereskedőnél nagyobb

vidéki

(Budapest,

VIII.,

könyvkereskedő

utján.

Magyar nyelvű kiadványok : Állami és m a g á n m é n e s e k l e í r á s a . Á r a 1 K. Állatok, á l l a t i n y e r s t e r m é n y e k és r a g á l y f o g ó t á r g y a k f o r g a l m á r a vonatkozó r e n d e l e t e k m a g y a r á z a t a . Ara 1 kor. Á l l a t e g é s z s é g ü g y i ÉvkSnyv. I89e., 1898., 189«., 1900., 1901., 1902. Á r a k ö t e t e n k é n t 2 k o r . A g y ü m ö l c s f á k és szőlő k á r t e v ő r o v a r a i . Á r a 60 fillér. Árvédelmi f ü z e s e k telepítése. Á r a 50 fillér. Bosznia és H e r c z e g o v i n a m e z ő g a z d a s á g a . Á r a 1 kor. Duna és mellékfolyói m e n t é n f e l t á r t k ő f e j t ő t e l e p e k l e í r á s a . Ára 2 k o r . 50 fill. D n n a v ő l g y t é r k é p e . Á r a 6 K. F a t e n y é s z t é s . VI-ik k i a d á s . Á r a 1 kor. K a z d a c z i m t á r . Ára 30 k o r o n a , ftyümölesfák kártékony hernyói i r t á s a . Ára 20 fill. fiazd. tudósítók évkönyve. 1907. Á r a 1 kor. Közgazd. t a n u l m á n y o k . Á r a 3 k o r . L u c z e r n a és lóher t e r m e l é s e . Á r a 1 k o r . G y ü m ö l c s é r t é k e s í t é s és t e r m e l é s külföldön Ára 40 f. H i t e l s z ö v e t k e z e t e k r ő l . Ára 40 iillér. H ú s p á r o l ó k és d e s i n f e k t o r o k . Ára 20 fillér. K i s é r l e t ü g y i Közlemények. I., II., III., IV., V. é v f . Á r a f ü z e t e n k é n t 60 fillér. Maryaromág földmivelésügye 1901. Á r a 1 k o r . 1897—1903. é v b e n . Á r a 1 K . Magyarország vizeirpl. Ára 5 korona. Magyar m e z ő g a z d a s á g i k ö z i g a z g a t á s . Ara 2 kor. M a g y a r pomologia ( m a g y a r és f r a n c z i a n y e l ven). I., II., ü l . f ü z e t . A r a e g y e n k é n t 3 k o r . |

M e z ö g a z d . m n n k á s - és c s e l é d l a k ó h á z a k . Á r a 10 kor. Mezögazd. t e r m é n y e k h a m i s í t á s a . Á r a 60 fill. Mezögazd. t e r m é n y e k , t e r m é k e k , c z i k k e k , a n y a g o k és b o r o k h a m i s í t á s á n a k v i z s g á l a t i módszerei. Ára 1 kor. Mezőgazdasági termények chemiai vizsgálata. Á r a 1 kor. Mezőgazdasági termények m a g v i z s g á l a t a . Ára 1 korona. Mezögazd. v e z é r f o n á l n é p t a n í t ó k r é s z é r e . A r a 1 kor. M e z ő g a z d a s á g i s t a t i s z t i k a . I. k ö t e t á r a 80 K., II. k ö t e t á r a 30 k o r . , ü l . k ö t e t á r a 4 k o r . , IV. k ö t e t á r a 10 kor., V. k ö t e t , á r a 8 kor. Nemes f ű z t e r m e l é s . Á r a 40 f. N e m z e t k ö z i m a d á r v é d e l e m . Á r a 1 kor. P e r o n e s p o r a elleni v é d e k e z é s r ő l . Á r a 30 fillér. P i s z t r á n g t e n y é s z t é s . Á r a 30 fill. Szőlészeti k í s é r l e t i állomás közleményei. II. k ö t e t . Á r a 6 k o r o n a . Szölőoltványoknak előhajtással való előállít á s a . Á r a 30 fill. Telepítési törvényjavaslat. Ára l K . Tagositási törvénytervezet. Ára 2 kor. Útmutatás a komlót pnsztitó állatok i r t á s á r a . Á r a 40 fill. Téli g y ü m ö l c s e l t a r t á s a k a m r á k b a n Ára 60 fillér. T e r m é s z e t t a n . Á r a 1 kor. V a d ő r . Á r a 2 kor. V e z é r f o n á l a p h i l l o i e r á s szőlőnek s z é u k é n e g gel való g y é r í t é s é r e . Á r a 40 fillér.

Német nyelvű k i a d v á n y o k : J a h r e s b e r l e h t Ober das Veterínftrwesen in Cng a r n 1896., 1898., 1899., 1900., 1901., 1902. Ára kötetenkint 2 korona.

Ueber die K e l l e r e i g e n o s s e n s c h a f t e n . Á r a 40 flli. A n l e i t n n g z u r r a t i o n e l l e n Most- nnd W e f n b e h a n d l n n g . Ára 40 fillér.

1

1907.

A ni. kir.

földmiuelésiigyi

ministerium

kiaduányai.

20.

A

HEGYVIDÉKI GAZDASÁGI ACTIO 1 9 0 6 . ÉVI MŰKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE.

A M . KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTER MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA

KAZY JÓZSEF MINISTERI

TANÁCSOS,

HEGYVIDÉKI

ÉS S Z É K E L Y F Ö L D I

MINISTERI

BUDAPEST, PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

1907.

NYOMDÁJA

MEGBÍZOTT.

sz.

TARTALOM. Oldal toorszain. I. Földbérletek és földbirtokügyek ... 7 12 II. Havasi legelök ... ... — — III. Havasi takarmány-kísérleti telep — ... — — 16 IV. Népies mintagazdaságok .... — 32 V. Alsó vereczkei havasi mintagazdaság és tejgazdasági telep 33 VI. Vetőmag kiosztás — — ^ VII. Gyümölcstermelés és gyümölcsértékesítés 42 VIII. Szarvasmarhatenyésztés - — 46 ol IX. Lótenyésztés — - — — X. Juhtenyésztés ... —- — — — — ^ XI. Baromfi és házinyúl tenyésztés ... — — ... — — 53 XII. Méhészet, halászat és ráktenyésztés ... ... — — — . . . 54 XIII. Gazdasági szakismeretek terjesztése ... - — 55 XIV. Gazdasági házi ipar — — — — 56 a) kosárfonás ... — ... — — — 5/ b) nádfonás ... ... ... ... — — — — 61 c) fafaragás — — — 61 d) seprükötés ... — — — 66 e) művirágkészités — — — — — — 67 f ) vászonszövő házi ipar ... ... . . . ... — — — 68 g) iparházak ... — - — 71 h) házi ipari tanfolyamok ... — ... — — — 72 i) « « kiállítások — — — — 73 XV. Kereskedelmi és gyógynövények gyűjtése .. '4 XVI. Munkásközvetités 75 XVII. ínség enyhítésére tett intézkedések — 76 XVIII. Hitelszövetkezetek ... - — — — 78 XIX. Hitelszövetkezeti áruraktárak ... .. ... - — 80 XX. Vegyes intézkedések (ingyenes jogsegély, uzsoraügy stb.) 86

Az északkárpátmenti szegénysorsu lakosság gazdasági helyzetének javítására a «hegyvidéki gazdasági actio» keretében 1906. évben folytatott működés az alábbiakban foglalható össze:

I.

Földbérletek és földbirtok ügyek. Az állami bérletbe vett földterületeknek 17849 k. hold 163 négyszögöl átlaga az 1906. évben 2828 k. hold 253 négyszögöllel szzaporodott, amennyiben a hitbizományi uradalom tulajdonát képező fogarasi, iványi és remetei major területek magyar holdanként 10 korona 40 fillérért Kohner és Csányi főbérlőktől albérletbe vétettek és az állambérleti területekhez csatoltattak, minek folytán az állambérlethez tartozó területek átlaga az év végével 20.677 k. hold 416 négyszögölre emelkedett. Ezen utóbb jelzett majorterületek azonban csak az 1907. évtől kezdődőleg kerülnek értékesites alá. Ezen területszaporulattal szemben az államberletből a fizetett haszonbérösszegek visszatérítésének ellenében kibocsájtattak a következő területek: 1. Verebes község belsőségeiből 4 k. hold 375 négyszögöl terület, melyeket ottani kisgazdák vásároltak meg örökáron.

8

2. A szolyvai majorhoz tartozó területekből 90 k. hold és 1002 négyszögöl vonatott el a mezőgazdasági czelokra való kihasználás alól. Ezen terület az állambérleti szerződés lejártáig (1922 október 30.) a budapesti fakereskedelmi részvénytársaságnak használatra adatott albérletbe oly czélból, hogy e helyen nagyobb szabású laipari telepet és vegyi gyárat rendezhessenek be, mely a község anyagi fellendülését a több irányú és állandó kereset nyújtásával hathatósan fogja előmozdítani. 3. Ugyancsak gyáripari czélokra adatott albérletbe a szolyvai majorhoz tartozó egy csürépület a hozzá tartozó 281 négyszögöl kiterjedésű belsőséggel együtt. Ezen bérleményeken annak bérlője egy kaptafa gyárat létesített. 4. A Szkotárszkai-Beszkidekből 543 k. hold terület bocsájtatott vissza az 1906. év végével a hitbizományi uradalomnak, mint bérbeadónak. Ezen területek a Beszkidek legsoványabb és legcsekélyebb termőkepességü részét képezik, meredek-lejtős fekvésüek és a községektől oly távol esnek, hogy azokon reális gazdálkodást folytatni nem lehet. Ezen kihasználhatási szempontok figyelembevétele után a hitbizományi uradalom ezen visszabocsájtott területeket felerdősiti, s ezen erdősítési munkálatok ellenébe a Lomicsó nevü síksági letarolt erdőterület a lelerdősités kötelezettsége alól felmentetvén, ez utóbbi m e z ő gOa z d a s á goi czélokra kiválóan alkalmas földterület jut a kisgazda közönség használatára. Az 1906. év folyamán értekesités alatt álló 17.849 k. hold 163 négyszögöl terület után a bérbeadó uradalomnak evi haszonbér fejében fizetett 59.533 korona 75 fillerrel szemben 61.341 korona 13 fillér.

9

tehát a fizetett haszonbérnél 1807 korona 38 fillérrel \ macrasabb összeg szedetett be. o o Ezen magasabb értékesítéssel szemben az államkincstar terhét képezték 9 mezőőr alkalmazásának, valamint a bérleteken fekvő épületek karban tartásának költségei, végül a havasi legeltetéssel kapcsolatos pásztoroltatási. állatgondozási es gyógykezeltetési költségek, mely készkiadások a fentebb mutatkozó látszólagos többlet eredményét mintegy 10.000 koronával meghaladják. Földbérleti területekben albérletek utján kisebbnagyobb részben 54 község kisgazda közönsége részesült. kik között a kaszáló és szántó területek 1—5 holdas parczellákban osztattak ki. Az albérletbe adások körül lényegesebb eltérések nem fordultak elő. A bérterületek kezelését illetőleg azok rendszeres felügyeletén kivül gondot fordit a kirendeltség az egyes területek rendszeres gazdasági mivelésének betartására; úgyszintén a cserjés, zsombékos területek tisztítására. Az előző evekben megkezdett kitisztitási munkálatok folytatásaként az állambérleti területekből 87 k. hold legelőterület lett rendszeresen kiirtva és kitisztítva. A kisgazda közönségo termese az 1906. évben az <-> állambérleti területeken a viszonyokhoz képest ugy mennyisegileg, mint minőségileg általában igen jónak mondható, Úgyszintén a legelők és természetes kaszálók fühozama mindenütt kielégítő volt. Az U ngvarmegye területén fekvő és kincstári tulajdont képező retek és szántóföldekből álló u. n. belzeteknek mégo az 1903. évtől kezdőelőlego 10 évre kötött bérleti viszonyában a lefolyt év folyamán számottevő változás nem állott be.

10

Az állambérleti, valamint kincstári tulajdont képező területeknek a kisgazda közönség javára történt hasznosításán kivül a kirendeltségnek egyik fő törekvését képezte, hogy az egyes községek örökáron, vagy hosszú lejáratú bérletként különböző mezőgazdasági czélokra használható birtokokat szerezhessenek. Az ez irányban, bár az előző években különböző helyeken megindított actiót a lefolyt évben számottevő siker koronázta. Különösen említésre méltó ügyek a következők: Bereg vármegye felvidéki járásának 24 községe részére megszereztetett a gróf Schönborn-féle hitbizományi uradalomtól a « Háthegység» nevii 4968 k. hold 64 négyszögöl erdőterület 1,987.216 koronáért és ezzel kapcsolatban 3082 k. hold 1514 négyszögöl szántó és legelő majorsági terület 471.056 korona 30 fillér örök vételárért. A megvásárolt birtokokat az erdő állab értékesítéséig, illetve a részletes felosztás megejtéséig a községek javára díjmentesen a kirendeltség kezeli, az erdőknél szükséges főfelügyeletet pedig az ungvári m. kir. főerdőhívatal gyakorolja. Hasonlókép a községek megterheltetése nélkül nyertek befejezést az ezen nagy arányú birtokvétellel kapcsolatos felmérési, szétosztási és becslési munkálatok is. Az államkincstár vásárolta meg Sáros vármegye makoviczai járásában az 5152 kat. hold kiterjedésű volt Rákóczi-féle zborói uradalmat is 1,200.000 koronáért azon czélból, hogy az abban mezőgazdasági czélokra alkalmas terület több közel fekvő község szegény népe között parczelláztassék. Ezen birtok egyelőre a tótsóvári m. kir. erdőhivatal kezelésébe adatott. Ezen nagyobb birtokvételeken kivül a kirendelt-

11

ség több község javára belzet és erdőcsere, valamint adásvételi ügyletben járt eredményesen közben. így Bereg vármegye Ujtövisfalva és Szolyva községek részére 100 kat. hold erdőterület vásároltatott meg a hitbizományi uradalomtól. Ugyancsak a hitbizományi uradalomtól Repede község részére 144 kat. hold erdőterület szereztetett meg 17.400 koronáért. Az állambérletekkel kapcsolatban emiitett beszkidi földek visszabocsájtása következtében a «Lomicsó» nevii erdőrész felerdősités alóli feloldásának kieszközlése folytan 535 kat. hold 34 négyszögöl terület szereztetett meg a mezőgazdasági czéloknak. Drugetháza község a kirendeltség közvetítésével megvásárolt a kincstártól 427 kat. hold 593 négyszögöl területet 25.777 koronáért. Az ungmegyei Hajasd község részéről még előző években megejtett földvételi tárgyalások az 1906. évben befejezést nyertek s ennek folytán nevezett község 560 k. hold és 364 négyszögöl földterület birtokába jutott. Folyamatba tétetett Kelen község részére ugyancsak birtokvételi czélokra 120.000 korona kölcsön kieszközlése. Ezenkívül több kisgazda részére eszközöltetett ki o birtokvásárlási czélokra kisebb-nagvobb kölcsön. öJ Az egyes községek és birtokosok földjeit és belsőségeit a medreiket gyakran változtató hegyi patakok és folyók kártételeitől megóvandó, indokolt esetekben azok mederrendezési munkálatainak foganatosításához az érdekelt községek támogatására közbenjárt a kirendeltség megfelelő államsegélyek engedélyezése érdekében. Ezen eljárások eredményeként a Volovecz patak mederrendezési munkálataira 5000 korona,

12

az Iza és Visó folyók mederrendezési munkálaaira, Dragomérfalva községnek 8300 korona. Felsőszelistye községnek az Iza folyó medrének rendezésére 3699 korona. Komlósapatak szabályozásához 14-86 korona lett felhasználva. A Turjapatak mederrendezési tervei államköltségen elkészíttettek. O-Kemencze községnek az Ung folyó elleni partvédelmi munkálatok foganatosításához 1553 kor. pénzsegély és 423 korona 66 fillér értékű faanyag adományoztatott. Ezenkívül kisebb-nagyobb segélyezésben részesültek egyes községek közkutak ásatásához, vízmosások megkötéséhez és kisebb arányú mederrendezési munkálatokhoz, továbbá hidak, átjárók létesítése érdekében foganatosított munkálataik körül. II.

Havasi legelők. Az 1906. évben a havasokon az időjárás és ennek folytán a fünöves eléggé kedvezőnek volt mondható; a kaszálóknak meghagyott területeken pedig bőséges hozamú széna termett. A beregvármegyei állambérleti területekhez tartozó 6612 k. hold terület kihasználásában 23 község gazdaközönsége részesült. Havasi legeltetésre felhajtatott 11 darab bika, 49 darab tehén, 181 darab üsző, 3221 darab ökör, 135 darab ló és csikó, 215 darab vegyes növendék állat és 5260 darab juh. számos marhára átszámítva 4277 darab. A megállapított maximális havas bírással

szemben felhajtott állatlétszám normál jószág szerint 118 darabbal volt kevesebb. A felhajtott növendék állatok serczegő üszög ellen a kirendeltség költségén beojtattak; ezen betegségben elhullás nem történt. Az állatállomány egészségi állapota általában véve kedvező volt, mert a felhajtott összesen 3676 darab szarvasmarhából mindössze 5 darab pusztult el, ezek közül betegségben 4 darab, egy pedig szikláról lezuhant. A felhajtott juhállományból ragadozó vadak 13 darab juhot és bárányt téptek szét. Az állambérleti havasokon a kaszálók tisztítása és trágyázására különös gcnd fordíttatott. Ennek következtében széna fölös mennyiségben is termett, ugy, hogy abból mintegy 280 q a szolyvai majorban volt felhasználhatóA kaszálók javítására 600 korona értékű fűmag szereztetett be és vettetett el, és pedig: 60 kat. holdon 100 kgr. Festuca rubra, 50 kgr. Trifolium-hybridum. 100 kgr. Lollium-perenne, 50 kgr. Trifolium-repens és 100 kgr. Avena-elatior, 17 holdon pedig a havastakarmány kísérleti telep fölös termésebői származó különféle fűmagvak lettek bepergetve. Ugy az ' állambérleti, mint a kincstári tulajdont képező Ung- és Máramarosvármegyei havasi legelőkre a legelő marha felvétele a kirendeltség közreműködésével bárczázasi rendszer mellett eszközöltetett. A bárczázás mellett való legeltetési rendszer a nép körében most mar teljes bizalomra talált. A havasok kulturája ugy az állambérleti, mint kincstári havasokon fokozatosan fejlesztetett és utak javítása, istállók építése, kőszedés, gyomok irtása által a havasi legelők belterjesebb kihasználása mozdittatott elő.

KimuAz 1906-ik évben a megállapított létM e g á l l a p i t o t t legelő á l l a t l é t s z á m .

nJ

A havas neve

C

cq

0) H

2//3

1

iO N cn

> 10

V. d a r a b

1

Szermicza

2

Temnatik . ... ... ... ... . . .

3

Pláj

4

Velki-Verch (Vadászbérlet)

5

Rapicska ...

6

Borilova ... ... ... ... . . . ...

250

2 600

/

Erzsavszka

...

250

3 600

8

Szkaljanka

... ... ... ... ...

9

Kadilova .__ .. ... ...

...

10

Hrobistve...

...

11

Kopitancsik (Kurnik)

12

Kurnik

|13

Ivalova

14

Zakuty

15

Migyanicza

... ...

...

30 200

50 700 300

..

180

500 m 150 300

... ...

... ... ...

280

... ...

Rapiczka-Jama

17 18

Gömba Hrab

700

280 80

JööO

Bileczka 1

20

200

...

16

19

... ...

vT

600

350

... ...

350

Ez évben | / báró Schönberg | egyedül használja )

Összesen ... Felhajtatott ... Tehát kevesebb

51

80 200 3260

85 3900

Í80

15

t a t á s .

s z á m m a l szemben történt felhajtásról. A z 1906. é v b e n fel h a j t a t o t t .

-J

-S V H

H

•o S)

tn

ö

•o c x: 3 i—i

181

... ...

11

* Hágó 4-02

830

473

62 782

3

Pláj

4

Velki-Verch i Vadászbérlet)

5

Rapicska ...

6

Borilova ... ..

210

14 472

7

Erzsavszka

221

26 600

8

Szkalianka

584

9

49 215

Hrobistyével együtt 855

Kadilova Hrobistye..

33

.

11

Kopitancsik (Kurnik)

313

12

Kurnik ^

438

13 Ivalova \

521

14

Zakutv

320

15

Migyanicza

.

244

16

Rapiczka-Jama

241

17

Bileczka 1

18

Gomba ,,

évben I> báróEz Schönberg

Hrab

1

19 20

Jegyzet

d :i r a b

1 Kernicza ... . ... 2 Temnatik. . ... ... . . . . . .

10

Vegyes

Bika

A havas neve

Ökör

>

cn cn M> «O hJ

970

egyedül használta ' Összesen ...

11

49 181 3221 135 5260 215

Számos marhára átszámítva

16

49 120 3221 202 526 143 4277

16

III.

Havasi takarmány kisérleti telep. A havasi takarmány kisérleti telep ez évben ismét 2660 négyszögméterrel lett megnagyobbítva, a kisérleti telep jelenlegi területe tehát összesen 9176 négy. mét., melyből a bevetett területre ___ ___ 8810 cc utakra ___ ___ ___ ___ ___ ~ ___ 314 « udvar és menházra ___ _„_ 52 « esik.

« cc

A mult évben termelés alatt volt területből a XV. számú parczellákból a Lollium perenne kiveszett, helyette az újból felásott táblába Poa violatia alpina és Meum mutelina alpina vettetett. Az újonnan termelés alá vont terület részben saját termésű, részben külön beszerzett alpesi fűmagvakkal lett elvetve. A talaj előkészítéseit illetőleg a soványabb helyek inegtrágyáztattak. a kikelt vetések pedig, de részben a mult éviek is hígított trágyalével öntöztettek, továbbá vízmosások elleni védelemben részesültek. A lefolyt havasi idény a havastakarmány kisérleti telep növényzetének fejlődésére nézve elég kedvezőnek mondható, a hó a telepről május 20-án leolvadt és bár junius havában erős zivatarok . és szélviharok voltak, a még akkor kevésbbé kifejlett növényzetre nem jártak hátránnyal, kivévén a junius 21-én és julius hó 6-án lefolyt jégveréssel párosult zivatart, mely az egyes táblákon észrevehető károkat okozott.

17

Julius hó kedvező enyhe, többnyire derült idővel köszöntött be, ami a vetések fejlődesét hathatósan előmozdította. Julius utolsó napjaiban voltak nagyobb esőzesek, melyek a már teljesen kifejlődött Lollium perenne, Festuca rubra és Dactylis glomerata vetéseket lefektették. Az egerek 30°/ 0 -nyi magtermés kárt okoztak. Általában az egerek nagyon elszaporodtak és számos parczellákban kisebb-nagyobb károkat okoztak. Augusztus hava és szeptember hó eleje elég kedvező volt, azonban a szeptember hó második felében hirtelen beállott fagy és hóesés az eddig be nem érett magvakban, különösen a Trifolium-hvbridumnál érzékeny károkat okozott. A regi vetések csaknem kivétel nélkül erőteljesen fejlődtek és jól megbokrosodva kerültek hó alá. Az uj vetésből a hazai fajtákról ugyanez mondható, a lassú fejlődésü alpesi fümagvak azonban még ez év folyamán fejlődésükben keveset haladtak. Ennek oka részben talan az, hogy a junius hó második telében beállott esős idő következtében a fűmag vetés csak julius hó 3-án és 4-én volt eszközölhető. A magvak beérése egyes fajtáknál, milyenek a Poa-alpina, Platango-alpina. Phleum-alpinum. Trisetumflavescens,, Arrhenatérium-flavescens, Festuca-rubra. Alopecurus-pratensis már julius hó második felében megtörtént, a többi fajtak beerési ideje augusztus 5-étől 10-éig terjedő időszakra esik, kivévén a Trifoliumalbát és Phleum-pratensét, melyek csak szeptember hó 8 és LO-én voltak arathatok. A tűmagtermést illetőleg mennyiségileg és minőségileg az ez évi aratás általában jónak mondható, csak a 2

18

Trisetum-flavescens magva nem fejlődött ki, hanem silány es gyenge maradt, továbbá a Poa-pratensis és Trifolium-alba nem versenyezhet a többi fajták kitűnő termésével. A mult évi tapasztalatok kiegészítéséül megállapítható volt. hogy bár az őszi sarlózás a buján bokrosodott fümagféléknél a szárfejlődést és a következő évbeni tovább bokrosodást, illetve sarjadzast határozottan eiőmozditja, azonban mindenkor a magtermés minőségének és mennyiségének rovására. Az alpesi fümagvak. bár lassú fejlődésiiek, mindannyian jó sikerrel termelhetők. Hazai fűmag fajtáinkból egyáltalában nem díszlenek a Trisetum-flavescens és Poa-pratensis, sőt az Alopecurus-pratensis-sel sem érünk el kielégítő eredményt, hacsak nem az ez évi fűmag termésből eszközlendő uj vetéssel, a melyből származó növény már inkább aclimatizálódottnak tekinthető, — a többi havasi fiimag fajták mindannyian kitűnően díszlenek, köztük különösen a Phleum-pratense is, amely csak a mult évben lett először vetve. A termelesi kísérletek eredményét az alábbi táblázatos kimutatás tünteti fel.

Kimutatás a kerniczai havastakarmány kisérleti telep 1906. évi termés eredményéről.

2*

20

Bevettetett

ti

b£ M J 'S: >>

c

=0 V O > £

termelt fűmag fajtája


• - m . gramm

Poa-alpina

I. II. a)

Plantago-alpina

II. b)

Phleum-alpinum

III.

Plantago montana

III.

a)

> I >0 1 JC,

250

500

10

20

100

150

10

25

©

ö—-

Trisetum-flavescens

IV.

200

400

Trisetum-flavescens

V.

400

1000

8

S

.z

I =

.s d •. © r<\

>>

c

ND *

Az 1906. é v i t e n y é s z e t ideje a l a t t

e

fi

"C -c

-a V V

u U

i/j

eszközölt

73 M gJ

v

~ '57 E -o

megfigyelések eredménye

s

3

H

U

•o

gramm

20

Igen jó

—

50

Silány vékonynemű gyenge

—

2000

Silány vékonynemű gyenge

14 beérés szer.

—

julius

Igen jó

Erős gyökérzetü jól megbokrosodott, maghozama azonban a várakozásnak nem felel meg, a rossz magtermés oka kiderithető nem voit

cc

2000

augusztus

Igen jó

1906

Igen jó

30

i-1

Daczira, hogy a mult évben saját termééi maggal utánvetve lett és tavaszszal trágyázásban részesült, ritka és csenevész-magtermése is csekélv

Daczára a mult évi utánpótlásnak és trágyázásnak a növényzet fejlődése gyenge és csak a folyó év őszén mutat némi zártságot

CO OS

Cfi 3

CO N o f C5 3 i-i Sí 3 cti

co

tr.

G5

"3

Jegyzet

250

A mult év tavaszán a hiányos sorok saját termésű maggal pótolva lettek. Uj vetés csakis őszre kelve birt megbokrosodni, de mert már erőteljesen kifejlődve kerül hó alá

A mult év tavaszán a ritkán maradt sorok saját termésű maggal pótoltattak. Uj vetés eleinte lassan fejlődött és csak ez Övben bokrosodott. Magtermésre az uj vetésből csak a jövő évre számithatunk

1

cc 1-1

julius

73

c

1906

|ól telelt, tavasszal a trágyázás rákerült, sorai zártak, gyökérzete erőteljes, fűmag termése igen jó

1906

>

A nyert mag minősége

21

CO

-

—

22

Bevettetett

nap

junius

cc

1903

junius

junius

cc
2

julius

junius

C C (M

Cl óOS

julius

c

julius

© CC cc

julius

A vetés ide

> •o •«J

junius

>

JZ

D. d c

|

• -m. gramm

junius


vetőmag mennyiség

"5 N < IHJ aS a.

junius

Tétel

termelt fűmag fajtája

ni JD terület

A

1» "tT 72 33 V 15 <


600

1000

ÍC o •n

8

Plantago-montana

VII.

15

50

os tH

9

Plantago-alpina

VII. a)

15

25

o OS

! 10

Phleum-alpinum

VIII.

400

5(30

iO os T-I

Dactylis-glomerata

IX.

400

500

Festuca-rubra

X.

380

1000

í

11

! 12

cc

•5Í

iC

julius

Arrhenaterium-elatius

VI.

1905

(Avenna elatior)

1905

7

cc

-

o

«flj E p 5

% V. •cl

rt

Az 1906. é v i t e n y é s z e t ideje a l a t t

tc V 2 'ÓT £ 7B

eszközölt

megfigyelések e r e d m é n y e


<ü > 'O rá iramm •4) J3 G

-

•jí N ) ÍT. Sc

de

bár fejlődése

Gyengén került hó alá minélfogva a tél folyamán megritkult, de a megmaradt rész elég jól bokrosodik. Maghozami foltonkint jó

-

Igen jól telelt, erőteljesen fejlődött, sorai zártak és jól bokrosodtak. Julius elején az eső leverte és akkor magtermésében az egerek 30°/0 kárt okoztak. Magja igen szép Kitűnően telelt. A mult évi tarlózás után mégjobban bokrosodott. A sarlózás maghozamára befolyással volt, mert ez évben magtermése sokkal kevesebb és egyenlőtlen

augusztus

•

-


Q

Igen szép, igen jó

40

Igen jó

40

Igen jó

5500

Igen jó

4800

Gyönyörű, szép kövér

3500

Igen szép tiszta

X ' 3 .

1750

8

Elég jól bokrosodik, lassú

%S

-

2

Lassan bokrosodik, kissé ritka, egyébként kielégítő

Cfl

augusztus

Igen jól áttelelt és bő magtermést igért, őszre kelve azonban egyes helyeken a máskülönben jól zárt sorok megritkultak

A nyert mag minősége

26

"^1

Jegyzet

—

—

—

—

—

2Í

Bevettetett

o

Tétel

rt

• -m gramm

>

*o XI

w 1) 3 <

a ni

>

M)

Ci-

"O ca x: c

Poa-pratensis

XI.

380

1000

junius

U

Poa-alpina

XII.

100

250

junius

X

15

Trifolium-hibridum

XIII

380

1300

junius

X <M

16

Alopecurus-pratensis

XIV.

380

1000

Cl

M

Poa-vioiatia alpa

XV.

30

MJ

c;

"5

cc

co OS

cn

i

t>

julius

o <M

cft 17

1905

o

julius

13

junius

1

<5

A vetés ide

"ö3 N

vetőmag mennyiség

termelt fűmag fajtája

rt X!

terület

A

u j ?

< 3» N £


18

Meum mutelina alp.

XVI.

60

100

julius

ai

cc

•*

> '

Gyengén került hó alá, sorai foltonkint megritkultak, csak iassan fejlődik. Fümagtermése gyenge

2

x:

2

1500

Kielégítő

—

1500

Elég jó

—

—

—

—

500

Jó

—

Jól telelt, sürü zárt sorokban jól fejlődik, magja azonban nem érhetett be, mert szeptember 25-én beállott fagy és hóesés a még éretlen magot és nedvdús levélzetet tőnkre tette. Maghozam nincs

Későn kelve a növényzet általában gyenge, de azért életképesnek mutatkozik. Minden elvetett mag kicsirázott

Még ez év őszén nem kelt ki, bár a földben levő magnak elmaradtak és így remény van, hogy a jövő tavaszra ki fog kelni

§

m 1

Jegyzet

gramm

Bár gyengén került hó alá, elég jól teleit, lassan fejlődik, de az év őszére már mégis megbokrosodott. Trágyázásban részesült. Magtermést már ez évben is adott, de igazi termés csak jövő évre várható

Daczára, hogy a mult évben silány volt. elég jól telelt és leszámítva, hogy sorai ritkások, meglehetősen sikerült, lunius 21-iki jégvetés a növényzetben észrevehető károkat okozott

A nvert mag minősége

eszközölt

eredménye

nap

Fü magaratás ideje

megfigyelések

augusztus

Az 1906. é v i t e n y é s z e t ideje a l a t t

Terméseredmény

25

t>

—

-

—

—

—

-

1

|

26

Bevettetett 5C ir. rt 2 •o c «J
termelt fűmag fajtája

> G

• -m. gramm

19

20

21

Colium perenne

Avena elatior Arrhenaterium-elatius

Festuca-rubra

Trifolium alba (Fehér here)

23

24

Phleum-pratensa (komócsin)

Arrhenaterium-elatior

XVII.

340

3500

XVIII.

460

1000

XIX.

460

1500

460

1200

XXI.

460

12<M)

XXII

12)

100

XX.

!

o

.2

-

az

Terméseredmény

Fümagaratás ideje

Az 1906. é v i tenyészet ideje alatt e s z k ö z ö t megfigyelések e r e d m é n y e


s tuo ni

Jegyzet

s

l-l

>>

<

5a

10.000

Gyönyörű, szép, közép

nap

gramm

Kitűnően telelt és pompásan kifejlődött, erőteljes buja. A julius 2-ik felében beállott esőzésektől kissé megdőlt, de ismét talpra állt. Maghozam kitűnő

O

Daczára a tábla köves talajának, kitűnően sikerült jól, megerősödött és megbokrosodott, erőteljes. Magtermése jó

<5 Gi

3


•4250

Igen jó

Elég szépen fejlődött, de a mely helyen a tábla talaja köves, ott foltonként a magtermés is gyengébb. Júliusi esőzés egyes helyen lemosta, a megmaradt növényzet elég sűrű és bokros

O

augusztus

M)

•o

augusztus

>

ÍO

4000

Igen jó

—'

Kissé sűrű vetés következtében helvenkint fekszik, miért is az egerek sok kárt tesznek benne. Egyébként jól fejlődött sőt magja is beérett, bár hozama csekély

o

szeptember

i

[

Kielégitő

—

Szépen egyenletesen kelt, sőt őszig meg is bokrosodott. Erőteljesen kerül hó alá

2

szeptember

Gyönyörűen fejlődött, bár kissé sűrű, daczára annak, hogy talaja köves és trágyázva nem volt. Maghozam kitűnő

tn 3

500

00 16.000 Igen szép, igen jó

—

—

Vetőmag saját termés- ' bői

—

—

28

Bevettetett ftf D£Ma.J rt C c Ci < >D £ £

25

26

28

29

30

Arrhenaterium-elatior

XXII.

120

100

XXIII.

120

86

Phleum-alpimom

XXIV.

11

10

Poa-alpiná

XXIV.

28

XXV.

XXVI.

actvlis-glomerata

Festuca-pratensis (Huds)

Poa-alpina

~l^

G - m . gramm

"O j ni

Xi

I

'"a

30

§

3

120

100

s

720

2000

co

I

C

10

«I

=3 l:

73

í 3

cd

a

2

|is

\

megfigyelések eredménye >

•o

gramm

A nyert mag minősége

Az 1906. é v i tenyészet ideje alatt eszközölt

nap

Fümagaratás ideje

Terméseredmény

29

Jegyzet

Szépen egyenletesen kelt, sőt őszig meg is bokrosodott. Erőteljesen kerül hó alá

—

—

Gyengén kelt ki, a sorok hiányosak, gyenge állapotban kerül hó alá

—

—

—

Ez éven még gyengén és hiányosan. Tapasztalat szerint fejlődése csak jövő évben várható

—

—

—

Ez éven még gyengén és hiányosan. Tapasztalat szerint fejlődése csak jövő évbep várható

—

—

Szépen kelt zárt sorokban és elég jól bokrosodott

—

—

—

—

Még ez évben gyengén kelt ki, a sorok hiányosan látszanak, fejlődése jövőre várható

.

—

Vetőmag saját termésből

j

80

Bevettetett ÜjC &£Micn ermelt fűmag f a j t á j a

1»

G O

G G

«>

G G

Q - m . gramm

31

Phleum-aipinum

"20

2750

32

Polygonum-bistorta

15

20

33

Festuca-rubra

546

200

z:

G

o

G

CC

G

2

3

~

Ti

.2

3

31

Az 1906. é v i t e n y é s z e t ideje a l a t t

eszközölt

megfigyelések eredménye

0>-i3 tbűjo
Jegyzet

S "O

sp

—

gramm

Zárt sorokban jól kikelt, sőt kevéssé meg is bokrosodott

Vetőmag saját termésből

Egyáltalán nem kelt ki, földben levő vetőmag nem duzzadt, valószínűleg régi, avagy romlott volt a mag

Zárt sorokban jól kelt ki, szépen fejlődött, bokrosulást még nem mutat

Vetőmag saját termésből

XVI.

Népies mintagazdaságok. A kirendeltség működése területen az 1906. év folyamán egy uj népies mintagazdaság létesült az ugocsavármegyei Péterfalván. Ezen mintagazdaság felszerelésé és berendezésére 1750 korona fordíttatott, melyből 800 korona különfele gépek és eszközök beszerzesére, 150 korona trágyatelep létesitesére, az ezen felül eső összeg pedig tenyészállatok és vetőmagvak beszerzésére fordíttatott. Az előző években létesített mintagazdaságok folytatólag a szükséges támogatásban reszesültek és pedig: A czirókabelai mintagazdaság részére 250 korona erejeig tenyészállatok és vetőmagvak ; A márokpapi mintagazdaságban lepfeneben elhullott 2 darab tehen pótlasára 900 korona költseggel 2 darab előhasuüsző vásároltatott be ; Az árdánházai mintagazdaság 500 kgr. zab, 40 kgr. lóhere-, 20 kgr. komócsin- és 500 kgr. bükkönymagot: Az alsóvereczkei népies mintagazdaság 300 kgr. zab,J 25 kor. lóhere-,7 16 kor. komócsin- és 50 kgr. ö ö O bükkönymagot; A somi mintao-azdasáo" 500 kor. zabot, 30 k^r. o O o -

lóhere és 300 kgr. bükkönyt; A márokpapi nepies mintagazdaság 300 kgr. zab-, 60 kgr. lóhere, 800 kgr. bükköny- es 20 kgr. répamagot kapott Ezenkívül termelési kísérletek czeljaira a somi mintagazdaság részére beszereztetett es átadatott 400 kgr. őszi buza vetőmag.

33

III.

Az alsóvereczkei havasi mintagazdaság és tejgazdasági telep. Az 1903. évben létesített alsóvereczkei havasi mintagazdaság és tejgazdasági telepen szervezett tejmunkás képző iskola a hozzáfűzött remények és követeimenyeknek teljes mértékben megfelelvén, — egyrészt a nagyobb birtokos osztály és az országban működő tejszövetkezetek vajmesteri és előmunkás szükségletének kielégítése, másrészt a nagyobb számban jelentkező ifjak kiképezhetése czéljából a telep eddigi 12 főből álló tanuló létszáma 18-ra emeltetett fel, kik nemcsak a tejkezelés és vajgyártás, hanem a gazdaság minden ágában főleg gyakorlati kiképzést nyernek. A megállapított 18 tanuló hely az 1906. november 1 -ével kezdődő tanévre teljes számban be volt töltve. Az 1905—1906. évre beiratkozott tanulók közül az április hó 26-án és október 31-én megtartott zárvizsgákon sikeresen levizsgázott 11 tanuló és pedig: I jeles, 5 jó és 5 kielégitő eredménynyel. A levizsgázott tanulók a kirendeltség utján valamennyien jó alkalmazásba jutottak, — kivéve egy tanulót, kinek az iskolából közvetlenül katonai szolgálattételre kellett bevonulnia. A levizsgázott 11 tanuló származásuk szerint a következőkép oszlott meg : 2 zalamegyei és 1 ugocsamegyei magyar, 5 marostordamegyei székely, 2 beregmegyei ruthén és 1 máramarosvármegyei román ajkú volt. 3

34

A mintagazdasági kezelésbe tartozó 96 kat. hold területből 2 hold árpával, 4 hold zabbal, 4 hold lóherével, 3 hold takarmányrépával és 5 hold 404 négyszögöl burgonyával vettetett be. A többi területből 15 hold régebbi lóherés és mintegy 50- hold terület rét és legelőnek hagyatott meg. A bevetett területek terméseredménye, tekintettel az e vidéki termésekre, eléggé jónak mondható. Termett: Á r p a : 10"80 q szem, 9 q szalma. 3 q polyva; átlag termés kat. holdanként 5 4 0 métermázsa szem. Zab (brassói vetőmag): 23'20 q szem, 10 q szalma, 2 q polyva; átlag termés kat. holdanként 5'80 q szem. Takarmány répa (Eckendorfi takarmány répa mag): 649 - 20 q, a mi 216 q 40 kgr. kat. holdankénti átlagnak felel meg. Burgonya : 251 q, átlag 47'80 q. Széna termett összesen 1380 q, ebből lóhere 570 q (holdankénti átlag 30 q), réti széna pedig 810 q (holdankénti átlag 16*05 q). Hogy a tanulók a havasgazdálkodás ismereteit s ezzel kapcsolatban egy kisebb tejgazdaság üzemét (mely csupán kézi munkálatokra van utalva) elsajátítsák, ezért az iskola a szükséges tejgazdasági kézi felszerelésekkel együtt, valamint a telep állatállományával junius hó 10-étől augusztus hó 31-éig terjedőleg az állambérletekhez tartozó Firczák (Pláj) havasra helyeztetett ki. A telep állatállományából felhajtatott a havasokra : 1 darab tenyészbika 18 « montaphoni tehén 2 « intháli «

35

7 darab egy éves bika 1 « választott bika 1 « szopós (( 10 « két éves üsző 9 « egy cc cc 3 cc választott üsző 2 cc szopós cc 9 cc választott kan malacz 16 cc cc emse cc A havasokon való tartózkodás az előző évinél sokkal kedvezőbb eredményekkel járt nemcsak az állat állománytesti kifejlődésére, hanem a tejgazdasági üzemre is. A havasi legeltetés ideje alatt 13.205 liter tej került feldolgozás alá, melyből a tejszin-nyereség 1800 liter, a vajnyereség pedig 598'325 kgr., átlagos vajnyeremény 100 liter tejből 4 5 3 kgr., az előző évi 123 kgr.-mal szemben. 1 kgr. vajhoz szükségeltetett 22 liter tej, szemben az előző évi 26'6 literrel. A tanulók ismeretkörének gyarapitása czéljából 8 tanulóval augusztus hó 7-étől 11-éig egy tanulmányi kirándulás szerveztetett, mely alatt a máramarosvármegyei Opresa havason a Zürher-féle tejgazdaságot s ezt követőleg a mentschil havason létesített szövetkezeti tejgazdaságot tekintették meg. A telep tehenészetéhez vérfelfrissités végett az 1906. év őszén egy darab fiatal bika szereztetett be import utján. A telep tehenallománya az év elején 19 darab montaphoni és 2 darab intháli borzderes tehénből állott. Ezen állományból ez év folyamán kiselejteztetett és eladás utján értékesült 3 darab montaphoni és 3*

36

2 darab intháli tehén, mellyel szemben az ivadékokbóí a tehénállomány 7 darabbal szaporodott: igy az év végén a tehénállomány 27 darabot tett ki. A törzstehenészetből az 1906. évben 12 darab bika és 11 darab üsző, összesen 23 darab borjú származott. Ezek közül nem megfelelő testi fejlettség miatt eladatott 1 darab inthálí üsző és 1 darab intháli bikaborju, elhullott pedig az év folyamán 2 bika- és 2 üsző-borju. A született borjuk átlagos ellesi súlya 40 60 kgr., elválasztási átlagos súlya pedig 116*50 kgr. volt. Az előző években származott szaporulatokból 12 darab 2 éves montaphoni bika adatott el tenyésztésre. Ezek közül 3 darab középbirtokosok, 9 darab pedig községek tartásába került. Az eladott bikákért összesen befolyt 4.180 korona, vagyis darabonkinti átlagban 373 korona 33 fillér. Az árak azonban a lehetőségig redukáltattak, hogy a községeknek módjában legyen jó tenyészanyaghoz jutni s ezúton is igyekezett a kirendeltség a vidék állattenyésztését íejleszteni. A törzstehenészet fejés után ___ 24.919 liter tejet adott, borjuszoptatásra felhasználtatott 11.360 « Az összes tejelési eredmény ___ ___ 36.279 litert tett ki. Egy tehén évi tejelési eredmenye átlagban í 649 liter, megiegyzendő azonban, hogy a tehenek a mintagazdaság megmunkálásával járó igázásra, valamnit a telep anyagszükségleteinek fuvarozására is használtattak, mely körülmény a tejeles eredmenyére csükkentőleg hatott.

37

A környékbeli kisgazdáktól vásároltatott összesen 2.1 í 39 5 liter tej, igy a tanulókkal tartott gyakorlat és oktatással egybekötött feldolgozás alá í 6.0785 liter került. Ezen mennyiségből nyersen eladatott í-850'5 liter. Illetményül kiadatott 2370 liter. Feldolgozás alá került 38.858 liter. A feldolgozásra adott tejmennyiségből 5 3 3 5 5 liter tejszin és iróval együtt 36.979 liter fölözött tej származott. A nyert tejszínből eladatott nyersen 70 liter, a fenmaradó 5265*5 liter tejszínből pedig 1720 75 kgr. vaj készült, mely kilogrammonként 2 K 28 fillérrel értékesült. Évi átlagban 100 liter tejből 4'42 kgr. vaj nyeretett, ami szemben az előző évinél 0'29 kgr. emelkedést mutat s 1 kiló vaj előállításához 22 58 liter tej szükségeltetett, az előző évi 24'20 literrel szemben. A vajnyeremény havonként az alábbi kimutatás adatai szerint váltakozott: A hónapok megnevezése

Január __ Február Márczius __ Április Május Junius __ ... Julius ... ... ... Augusztus Szeptember j Október November ... Deczember

Hány Centri- VajmenySzáz liter liter kelfugált tej nyiség tejből lett 1 kgr. vaj előállításához liter kgr. kgr! , 1-71 4-33 4-33 3-90 3-85 432 4*52 467 472 4-79 415 424

22' 2 23 23 25 "5 259 231 22" 1 21-3 211 20-8 24 235

Összesen ...

3082 Sföl )5*o 3410-5 2123 1976 523:) 5244 4130 •2 :•»!:• 2 3172-5 2589 2388-5 38858

145.25 108-600 148 83 76-250 226-750 237375 193-200 i; i 5oo j

152075 107-500 101.35 1720-750

!

38

A fölözött tejből 1370 liter, literenkínt 4 fillérjével értékesült. Tanulóknak és illetményekre a havasokon kiadatott 4116 liter, a fennmaradó rész borjuk és malacok etetésére használtatott fel. A telep sertésállománya az 1906. év elején a következő volt: tenyész kan ___ ___ 2 darab « kocza ___ 13 a választott kan ___ ___ 1 « « emse ___ 1 « összesen ___ ___ ___ 17 darab. Az év folyamán február és márczius havi fiadzáskor lett: kan malacz ___ ___ ___ 45 darab kocza ___ ___ ___ 33 « összesen ___ ___ 78 darab. 9 anyakoczától malaczozási átlag ez alkalommal 8 75 darab. A nyári malaczozáskor lett: kan malacz kocza cc összesen ___

___ ___ 43 darab ___ 38 « ___ ___ 81 darab.

A 10 lefiadzott koczától a malaczozási átlag 8 10 malac volt. A kétszeri malaczozásból orbáncban elhullott 52 darab kan és 26 darab kocza. összesen 78 darab.

39

A tenyészetből 3 darab anyakocza húsra értékesült. 20 darab növendék kan és 24 darab emse malacz pedig a vidék kistenyésztő gazdáinak adatott el. A telep a vidék állattenyésztésének nemesitési czeljaira az apaállatokat az egyes kisgazdák állománya részére díjmentesen engedte át. Ily módon a telep bikáival 57 kisgazdának jól fejlődött tehene, a kanokkal pedig 40 darab lengyel fajta tenyészkocza hágatott be. A telep összes üzemi, iskola fentartási, gazdasági és iroda szükségleteire 49.317 korona 71 fillért vettek igenybe, melylyel szemben 11.176 korona 41 fillér bevétel állott elő, melyhez azonban a tehénállomány szaporítására visszatartott állatok tetemes része nincs hozzászámítva. A vidék lakosságának példát nyújtandó, a telep gazdaságában 500 darab magas törzsű angol teli arany parmén almafa ültettetett ki. A telep gazdasági működésének kihatására nézve tapasztalható, hogy a gazdaságilag hátramaradt környékbeli földmivelő nép fokozatosan kísérleteket tesz a gazdaságban tapasztalt s a hegyvidék viszonyai közé illő egyes gazdasági ágazatok művelésére. Igy például örömmel látható, hogy a köznép földjeit fokozottabban jól trágyázza, a mesterséges takarmánynemüek termelése évről-évre nagyobb tért hódit, több kisgazda részben a telep közreműködésével megtelelő hegyi ekéket és egyéb gazdasági eszközöket szerzett be, s ujabban több kisgazda rátért az eddig úgyszólván teljesen ismeretlen takarmányrépa termelésére is; igy az eddigi konzervatív gazdasági rendszer lassanként átidomul a gyakorlati élethez.

40

III.

Vetőmag kiosztás. A hegyvidéki kisgazda közönség gabona és takarmány termelésének fokozatos javítása s a gazdasági irányzatnak a mesterséges takarmánynemüek termelésére való átterelése czéljából a kirendeltség a lefolyt évben is nagyobb mennyiségben szerzett be és osztott ki kedvezményes áron legjobb minőségű vetőmagvakat. Kiosztatott pedig : 1. 2. 3. 4. 5. 6.

lóhere vetőmag ___ ___ ___ kendermag ___ ___ ___ zab ___ ___ ___ ___ ___ komócsin ___ ___ ___ ___ burgonya ___ ___ ___ tavaszi rozs __ „_

25.342 kilogramm 5.030 1 2 « 250.225 « 2.563 « 99.598 « 17.861 «

Ezen vetőmagmennyiség az egyes vármegyek szerint a következőleg oszlott meg: ÖJO

megnevezése

Burgonya

A varmegye

f.

o

Lóhere

S §

c

5

rt NJ k

i

£ ^o

1 O g r

a

t/3 N o •Ti

.-ö >

m

u 1 hereg varmegye

8372

50389

1228

29898

91:58

Ungmegye .

1500

2000

30000

400

10000

2000

Ugocsamegye ...

3490

800

39850

200

40000

Zemplénmegve .

4080

—

39996

320

900

—

5000

120

7000

2230',./ 84490

295

19700

5908

25342

5030 1 3 250225

2563

99598

17861

Sárosmegye Máramarosm. ... Összesen ... 1

—

—

— — —

41

A kiosztásban Bereg vármegye területén 47, Ung vármegyében 21, Máramaros vármegyeben 27, Ugocsa vármegyében 18, Zemplén vármegyében és Sáros vármegye makoviczai járásban 42, összesen 155 hegyvidéki község kisgazda közönségé részesült. A vetőmagvak a kisgazda közönségnek készpénz fizetés mellett az egyes magvak áraihoz képest megfelelő átlagosan 26° 0 kedvezmény mellett osztattak ki. A kiosztott vetőmagvak beszerzésere a következő összegek fordíttattak: 1. beszerzési ár fejében kiadatott ___ ___ .... ___ .__ 2. vasúti szállítási, valamint kiosztási költségekre felmerült kiadás ___ __. ___ ___ Az egész vetőmag kiosztási művelet .... ___ összeget igenveit. o o J Ennek fedezésére az egyes felektől beszedetett ___ ___ Állami kedvezményként tehát a kiosztásban részesült községeknek nyújtatott.

100.764 K 08 fill.

1.607 « 25

«

102.731 K 33 fill.

74.035 « 79

«

28.335 ív 54 fill.

A lentebb részletezett vetőmagmennyiségeken kivül Beregujfalu község tüzkárosultjai között osztatott ki 100 q zab vetőmag. A kiosztott vetőmagvak kitűnő minőségüeknek bizonyultak; különösen a Brassó vidékéről beszerzett zab vetőmag vált be kitűnően s a hegyvidéken ugy mennyiségileg, mint minőségileg még soha nem tapasztalt terméseredményt hozott.

42

A lóhere termelés évről-évre nagyobb tért hódit s vele karöltve a komócsin termelése is. Az előző években megkezdett babtermelési kisérletek közül különösen az Ezeregyért fajta bokorbab termelése vált be a hegyvidéken, s annak termelését a nép is különösen megkedvelte. Az ez irányú termelési kísérletek folytatására mindössze csak 121 kilogrammot sikerült a helybeli kisgazdáktól összeszerezni, melyből folytatólagos termelési kísérletekre Cserhalom községben 46 kgr., Kisfalud községben pedig 75 kgr. osztatott szét a kis^azdak között. A három éven át folytatott termelesi kísérletekből megállapítható volt, hogy a babnemüek között a hegyvidéken legsikeresebben az Ezeregyért fajta bokorbab termelhető. VII.

Gyümölcstermelés és gyümölcsértékesítés. A gyümölcstermelés a hegyvidéki nép jólétének előmozdításához egyik kiváló tényezőt képezvén, a kirendeltség évről-évre nagyobb arányú actiót indit meg ezen jövedelmező gazdasági ágazat fejlesztése, nemesítése és minél szélesebb körben való elterjesztése érdekében. A kirendeltség ez irányú működése: 1. nemes gyümölcsfa oltványoknak kiosztására. 2 kevésbbé értékes, de már termőfaknak tömeges átoltás utján való nemesítésére, végül 3. a gyümölcstermelés értékesítésének előmozdítására terjed ki.

Az első irányú működest illetőleg az 1906. év tavaszán 10 filléres kedvezményes árban kiosztatott 196 községben 34.302 darab alma, 5008 darab körte, 8778 darab szilva, 1550 darab meggy, 3120 darab cseresnye, 447 darab baraczk, 974 darab dió, összesen 54.179 darab oltvány. Ezenfelül ingyen, csak a szállítási költségek megtérítése mellett kiosztatott 11.150 o o darab vadcsemete. A kirendeltség működési körébe vont vármegyék között a kiosztott gyümölcsoltványok a következőleg oszlottak meg: Vad csemete

Oltvány csemete

tc

Máramar.

"2

>>

szilva

alma

529 19 156 150

21325 1198 1725 442

baraczk

218

tL V S

körte

5123 1278 2187

ÍJ:

cseresnye

Bereg ...

szilva

e'

körte

•o

alma

V ármegye

részére

•si

150

—

289 125 325 6050 1850 300

SjC 53JC V £ — —

g ... Zemplén Ugocsa

2322

337

501 195 164

800

700 150 150

2573

697 1287

193 1268 31 226

800

3 )0 250

2223

966 2137

313

Sáros ...

736

444

59

—

—

Összesen

537

998

325

386 12

1

62 102

-

34302 5008 8778 1550 3120 447 974 7800 2500 700 150

A fenti mennyisegeken kivül a munkácsi, szolyvai, árdánházai, medenczei, nyiresfalvai, kissarkadi, romocsaházai, nagyalmási, pisztraházai, lcányfalvai, fogarasi, sztánfalvai és sátoraljaújhelyi községi faiskolak részére csupán a szállítási költségek megtérítése mellett kiosztatott 1 l.í-00 darab alma ,1 1,200 darab körte, 8500 darab szilva, 2000 darab cseresnye, 1000 darab mandula, 1000 darab meggy vadoncz és 1000 darab füzdugvány.

-M

Végül 50° 0 -os árkedvezmény mellett kiadatott a gyulai református egyháznak 3000 darab, a kismogyorósi egyháznak 1000 darab, továbbá 3 ungmegyei és 1 beregmegyei kisgazdának egyenként f)00 darab szőlő oltvány. A kiosztott gyümölcs oltványokat és vadcsemetéket a nagybocskói. ungvári, szolyvai es kisszebeni áll. faiskolák szolgáltatták ki. A kiosztott csemeték általában véve kitűnően beváltak, — alicrö néhánvJ darab kivételével meg-fooram-. o ö zottak, — sajnos a bekövetkezett zord telen egyes helyeken a nyulak a gyümölcs oltványokban érzékeny károkat okoztak. A községek kevésbbé nemes, illetve vad gyümölcsfáinak nemes oltó galyakkal való átoltása az 1906. evben Bereg vármegye területén Sztánfalva, Kisrétíalva és Nagyalmás községekben; Ung vármegye területén Neviczke, Rahoncza és Unghutta községekben ; Ugocsa vármegyében Nagytarnán s Máramaros vármegyében Gánya és Pelesalja községekben eszközöltetett. Atoltatott összesen 8782 darab különböző nemű gyümölcsfa. A hegyvidéken a lefolyt évben gyümölcstermés általában alig volt, — számottevő mennyiségben csupán a beszterczei. valamint a vörös szilva termett meg Bereg és Ung vármegye területén. Ennek következtében a kirendeltségnek a gyümölcs értékesítés érdekében kifejtett működése csupán a szilvatermés értékesítésére szorítkozhatott. E czélból Bereg vármegye területén 6 gőzerőre berendezett szeszfőző telep tulajdonossal köttetett szerző-

•45

dés, mely szerint a részükre kieszközölt átalány melletti főzési engedély ellenében tartoztak a munkácsi közgazdasági egyesület által beszállított szilvának hektoliterjeért es pedig: beszterczei szilváért -í korona, egyéb szilváért 3 koronát fizetni. Ily módon a rendszerint 1 koronával értékesülő értéktelen szilváért is sikerült a kisgazda közönség részére a jó áron való értékesítést biztosítani. A kistermelők szilvakészletének közvetlen feldolgozására 4 darab (cGyőry»-féle szeszfőző készülék adatott ki egyes községek ingyenes használatára, — felállíttatott továbbá 2 darab Casenille-rendszerű aszaló, melyekkel együtt 5 aszaló volt teljesen üzemben. A ((Győry»-féle szeszfőző készülékeken szövetkezeti uton kifőzött szesz értékesítésének előmozdítására 500 korona államsegély fordittatott. Egyéb gyümölcsfajok közül csupán a diótermés értékesítésénél kellett közrehatni, mely részben a magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezete utján értékesült. Ez uton a kistermelők javára mintegy 150 q dió adatott el, — a közvetítő eljárás azonban az általános áralakulásra rendkívül kedvező kihatással volt. Örvendetes jelenség, hogy a kisgazda közönség a gyümölcstermelés iránt mindinkább fokozódó előszeretettel viseltetik, annyira, hogy facsemeték kiosztása iránt megnyilvánult kérelmeiknek a készletek hiányában jóformán csak felerészben lehetett eleget tenni. Előreláthatólag néhány év múlva bekövetkezik azon kívánatos eredmény, hogy a hegyvidék az ország egyik elsőrangú gyümölcstermelő vidékévé válik.

46

l

VIII.

Szarvasmarha tenyésztés. A hegyvidék mostoha égalji és termési viszonyai között a vezérszerep a gazdálkodásban az állattenyésztésre s ezek közt első sorban a szarvasmarha tenyésztésnek jut. Ez okból a kirendeltség a helyi viszonyok figyelembevételével a rendelkezésére álló erkölcsi és anyagi eszközök felhasználásával egyik főgondját az állattenyésztés fejlesztésére fordítja. A szarvasmarha tenyésztést illetőleg a hegyvidéki nép különös előszeretettel üzi a háztartásra nézve improduktív ökör nevelést s az üsző borjukat sokszor szopós korában húsra értékesiti. Bár ezen tenyészirányzat megtörésére jó példával szolgálnak az alsóvereczkei havasi mintagazdaság és tejgazdasági telep, valamint az egyes népies mintagazdaságokban mutatott példa, annak megtörésére mégis erőteljesebb és a közvetlenebb eredményre ható eljárásra van szükség. Az előző években import utján beszerzett és kiosztott intháli és algaui kisebb testii tenyészállatokat, bár azok a hegyvidék kezdetleges viszonyai közé teljesen megfelelők lennének, — a nép nem kedvelte meg ; s tekintettel a nagyobb testű állatoknak szebb küllemére és kedvezőbb értékesítési viszonyaira, ezek tenyésztésére mutat nagyobb hajlamot s egy nagy testű tenyészállat beszerzésétől anyagi erejét meghaladó áldozatok meghozatala sem riasztja vissza.

47

Ezen szempontok figyelembevételével az állatállomány szaporítása és nemesítésére a lefolyt évben az egész hegyvidéken az egyes tenyészírányzatoknak megfelelő nagyobb testű apaállatok osztattak ki. Az intháli és algaui jellegű borzderes állomány fedezésére minden községben elenyésző csekély kivétellel montaphoni fajta tenyészbikák szereztettek be. Hogy pedig a községeknek módjában álljon a tiszta vérben tenyésztett apaállatok beszerzése, — ott, hol azt a szűkség igazolta, a kirendeltség közbenjárásara egyes községek az állattenyésztési ker. felügyelőségek utján adományozott kedvezményeken kivül további bevásárlási kedvezményekben is részesültek. Községi tenveszapaállatok beszerzésénei adandó hozzájárulás czéljaira az előző évben kiutalt 21,000 korona összeg maradványának felhasználásán kivül az 1906. évben folytatólag Zemplén vármegye területére ___ ___ Sáros vármegye makoviczai járásának területére pedig ___ ___ ___ ___ összesen használtatott fel.

3960 korona 3333

«

7293 korona

v

Ezen összeg felhasználásával beszereztetett. Zemplén vármegyében 25 község részére 26 darab bika és 1 darab tenyészkan, Sáros vármegye makoviczai járásának 26 községe részére pedig 27 darab tenyészbika, melyeknek bevásárlásához a beszerzési árnak 30°/o-a pótoltatott állami kedvezményként. Ezenkívül a Máramarosvarmegyében létesült körösmezői tejszövetkezet részére ingyenesen adományoztatok: 2 darab bika 1120 korona értékben.

48 t

Hogy az ökörgazdaság helyett a nép körében a tehéntartás megkedveltessék, a kirendeltség nem elégedett meg az állatállománynak csupán az apaállatok utján való feljavításával, hanem a rendelkezésére álló anyagi eszközök keretén és a bevásárlási viszonyok által megengedett határokon belül beszerezhető anvaallatok kiosztásával is iparkodott a fenti czél elérésére. így a Máramaros vármegyében már előzőleg szép irányban megindult és rendkívül megkedvelt montaphoni tenyészirányzat kiterjesztése és nemesítésére Tirolból 30 darab 272 éves előhasu és 40 darab 1—11/2 éves montaphoni üsző szereztetett be, s a kistenyésztőknek 30% árkedvezménynyel adatott ki. Az üszők vételára 26.880 koronát, szállítási, takarmányozási, gondozási és egyéb költségei 5570 koronát tettek ki, melyből árkenvezmény lejében 10.315 korona 40 fillér nyújtatott a kistenyesztőknek. A vételár 70%-át az egyes kisgazdák készpénzben kifizették. Ezen üszők kiosztásánál a kirendeltség gondot fordított arra, hegy ezen uj anyag ne szétszórva, hanem szűkebb területen kiosztva nyerjen elhelyezést. A kiosztott állatokat a közönség teljes elismeréssel vette át s a kiosztás a tenyésztésre rendkívül kedvező hatást gyakorolt. A kiosztott előhasu üszők minden baj és kar nélkül valamennyien leborjaztak, csupán ket darab után származott korai ellés folytán gyengébb borjú. A kiosztott tenyészállatok további kedvezményként elhullás ellen 2 évre az államkincstár terhére biztosíttattak.

Ugy ezen ujabbi, mint a régebbeni importált állatok elhullás elleni biztosítására 2814 korona fordíttatott. Ung vármegye területét illetőleg az állattenyésztési szabályrendelet megváltozott s az eddigi borzderes faj helyett az egyes vidékekhez képest simmenthali vagy pinzgaui tenvészirányzat állapíttatott meg. Ezen fajok nemesítésére a szükséges apaállatokon kivül 40 darab tenyészüsző is kiosztatott összesen 16.851 korona értékben. A kiosztott allatoknak az eddigi tapasztalatok szerint az éghajlat és legelő megfelelni látszik. Bereg vármegye területét illetőleg, hogy a túlságosan felszökött szarvasmarha-árak következteben a legnagyobb részben import tehenektől származó fiatal üszők a mészárszésen való értékesítéstől legalább részben megmenthetők legyenek, a kirendeltség közvetlenül a kistenyésztőktől 60 darab eladásra szánt fiatal választott üsző borjút vásárolt össze oly czélból, hogy azokat felnevelve újból kistenyésztőknek kioszthassa. A 60 darab üsző beszerzésére 7637 korona fordíttatott s azok kiosztásukig a szolyvai telepen neveltetnek. Az üszők az ősz folyamán jól fejlődtek s az 1907. évi havasi legeltetés után szeptember hóban kerülnek kiosztás alá. A üszőnevelés inegkedveltetésére több helyt állatdijazás is tartatott, melyek között mint újítás külön megemlítést érdemel az állambérleti havasokon megtartott díjazás, melyen 11 darab tenyészüsző részesült díjazásban.

50

Egyrészt a meglevő értékes üszőállomány megmentése, másrészt a külföldről való drága importáláskikerülése czéljából a kirendeltség programmjába vette működésének különböző pontjain 2 — 3 üszőnevelőtelep létesítését. Az erre vonatkozó előmunkálatok folyamatban vannak. Az 1897—1904. években importált és részletfizetésre kiosztott üszőállomány eredetileg 222.926koronát kitevő árának törlesztésére az 1906. évben 10.558 korona folyt be s ennek leszámításával az év végével 52.982 korona követelés maradt még kiegyenlítetlenül. Ezen hátralék befizetésére erőteljesebb actió indíttatván meg, annak egy tetemes része már törlesztetett. Az 1906. év végével fennálló tartozások álladekát az alábbi kimutatás mutatja:

Sorszám

Összes előírás

1

Lerovás

Hátralék

Importálás éve K 1897. évi import

f.

K

f.

13106

64

12522

92

583

72

K

f. |

1 2

1898. «

«

...

69703

26

59491-

65

10211

61

3

1899. «

«

...

554-89

14

34880

10

20609

04 j

! 4

1900. «

«

...

46839

24

33929

77

12909

47

5

1901. «

«

...

34721

86

26043

06

8678

80

6

1904. «

«

...

3066

—

—

—

Összesen . . .

222926

i

—

14

3066 169933

50

52992

64 |

51

IX.

Lótenyésztés. Az 1906. évben Bereg-, Ung-, Ugocsa- és Zemplén vármegyék hegyvidékén 14 darab nagyobb részben lipizzai fajta tenyészmént helyezett el a kirendeltség az állami fedeztetési állomásoktól távol fekvő községekben, A mének fedeztetési dija 2 koronában állapíttatott meg s ily módon a fedeztetési dijakból 844 korona folyt be; különös méltánylást érdemlő esetekben ingyenes fedeztetés is engedélyeztetett. A kihelyezett mének összesen 435 kanczát fedeztek be, melyek tekintettel arra, hogy többnyire fuvarozásra használtatnak, eléggé kedvező vemhességi százalékot mutatnak. A ménállomány 1906. évben 4 darabbal szaporittatott, egy hágó mén pedig kiselejteztetett. A mének következőképen voltak kihelyezve: Bereg v á r m e g y é b e n :

Szolyván ___ ___ Alsóvereczkén ___ Ugocsa

___ 1 darab 1 «

vármegyében:

Nagytarnán ___ ___ ___ Kökényesden ___ ___ Salánkon ___ ___ Alsókaraszlón ___ ___ Magyarkomjáton ___ ___

2 darab 1 « 1 « 1 « 1 « 4*

Ung

vármegyében:

Hajasdon ___

___

___

1 darab

Zemplén v á r m e g y é b e n :

Laborczbéren___ Havajon ___ Sztropkón ___ jankóczon

___

___ 2 darab 1 (c ___ ___ 1 « ___ 1 «

A csikónevelés előmozdítása czeljából az Ugocsa vármegye területén létesített csikó-legelőtelep 2000 korona államsegélyben részesült, azonkívül a kisgazdák tulajdonát képező csikók után darabonkint 10 korona kiilon államsegélyt kapott.

X.

Juhtenyésztés. Az előző években eszközölt tenyészjuhkiosztással elért eredmények folytatólagos kiegészítéseként az 1906. év folyamán Máramaros vármegye területén, hol a juhtenyésztés intenzivebb felkarolására a kellő alap megvan, egy kiváló tenyészetből 180 darab juh vásároltatott meg 4500 korona értékben. Ezen juhállományból kiosztásában 19 bocsköi kisgazda részesült, kiknek a juhok 30%-os árkedvezmény mellett készpézfizetés ellenében adattak ki. A kisgazdák az általuk fizetendő 3150 korona vételárat teljesen egészben kifizették.

53

Ezen kiosztási akczión kivül felhatalmazást nyert a kirendeltség még további mintegy 250 darab juh beszerzésére, ezek beszerzését és kiosztását azonban az 1907. év tavaszára kellett hagyni, miután a kiosztásra keresett kiválóbb egyedek csak tulmagas árakon lettek volna a már előrehaladott ellési időben beszerezhetők.

XI.

Baromfi és házinyultenyésztés. A köznépnek olcsóbb hustáplalékot szolgáltató és rendkívüli szaporasága miatt e czélra kiválóan alkalmas házinyultenyésztés alapját megvetendő, a kirendeltség ket törzs belga óriás házinyulat szerzett be, s azok közül szaporítás végett egyiket az alsóvereczkei telepen, másikat a szolyvai gazdasági ismétlőiskola kezelésében helyezte el. A beszerzett nyulak azonban a hozzájuk fűzött reményeknek meg nem feleltek, az égalji viszonyokhoz nem aklimatizálódtak. számottevő szaporulatot nem hoztak s igy az ezirányu kísérleteket egyelőre abba kellett hagyni. Ujabban még két törzs házinyúl szereztetett be, az 1907. év folyamán pedig a minden időjárási viszontagsággal könnyebben daczoló, fajta szilárd és takarmányozásra nézve igénytelenebb ezüstnyulak beszerzése határoztatott el. A baromfiállomány nemesítésére csere utján kiosztatott :

54

*

Zemplén vármegye területén 16 drb kakas és 16 drb tyúk Sáros cc « cc cc 8 (c 10 « « Ugocsa « « 11 « « « 11 « • (í « Máramaros cc cc « 36 « 19 « cc « J2 « « « 29 « cc Ung « » Berego cc « 15 « 16 « (( Összesen 83 drb kakas és 112 drb tyúk langshan fajbaromfi. A csere folytan beszedett közönséges baromfiak piaczi értékesítéséből 218 korona 30 fillér folyt be. A zemplénvármegyei gazdasági egyesületnek költőgépek beszerzésére 600 korona allamsegély adományoztatott.

XII.

Méhészet, halászat és ráktenyésztés. *

A méhészettel való foglalkozásra alkalmas hegyvidéken annak minél szélesebb kcrben való okszerű kezelését előmozdítandó, a kirendeltség közreműködésével évről-evre részesülnek arra érdemes kisgazdák méhészeti eszközöknek ingyenes adomanyozásában. Az 1906. év folyamán ily módon 17 kisgazda között kiosztatott ingyenesen: 12 darab hármas kaptár, 11 darab keretfogó, 10 darab sejtkupolókés, 10 darab kaparó vas, 10 darab ragasztódeszka, 10 darab viaszgyertya, 5 darab mézpergetőgép, 5 darab műlépprés és 11 kgr. műlép, összesen 836 korona értékben. A régebben nagy mértékben űzött orvhalászat folytán leapadt halállomány pótlására, másrészt az arra

55

alkalmas patakok benépesítése végett az előző évek? ben elhelyezett ikraköltő telepekbe mintegy 50.000 pisztráng ikra helyeztetett el. Azonkívül az arra alkalmas patakok benépesítésére beszereztetett összesen 5275 darab rák. Ebből szallitás közben elhullott 2139, kihelyeztetett Összesen 3136 darab, es pedig Ugocsa vármegyében: a Batár és Tarna patakokban 862 darab, Máramaros vármegyeben: a rónaszéki, bocskói, m.-szigetí es fehérpataki kincstári erdőgondnokságok területén fekvő patakokban 980 darab, Bereg vármegyében: Szolyva és Munkács vidékén 964 darab, végül Zemplén vármegye Laborczbér vidékén 330 -darab. XIII.

Gazdasági szakismeretek terjesztése. A gazdasági szakismeretek terjesztésében az alsóvereczkei havasi mintagazdaság és tejgazdasági telep, valamint a szolyvai állami gazdasági ismétlőiskola fejV tettek ki eredményes működést, az előbbiben 18 tanuló nyervén a gazdaság minden ágában gyakorlati kiképzést, az utóbbiban pedig mintegy 100 tanköteles gyermek nyert időszaki gazdasági oktatást. A felnőtt lakosság gazdasági érzékének fejlesztésére a hegyvidek különböző pontjain tartattak népies gazdasági előadások, a gyakorlati kiképzést illetőleg pedig fejlesztő hatást gyakorolt a népre azok nagy tömegé-

56

nek az alföldön nyári arató munkára való elszerződtetése. A népnek mezőgazdasági ipari kiképzése czéljából 20 tanuló reszére mezőgazdasági háziipari tanfolyam, azonkívül közvetlen a nép körében több különböző irányú mezőgazdasági háziipari tanfolyam tartatott, melyek eredményét a következő fejezet ismerteti részletesen. XIV.

A gazdasági háziipar fejlesztése érdekében tett intézkedések. Háziipari tanfolyamok. Háziipari telepek. Ipari szövetkezetek. Iparos pályákra segités. A kirendeltség által meghonosított hasznos házi iparok iizésével az 1906. év teli hónapjai alatt összesen mintegy 1318 kisgazda foglalkozott, akiknek az általuk választott házi iparokból merített összes jövedelme 84 398 korona 22 fillér keresetet képviselt. A kirendeltség által a különböző házi iparok meghonosításával tett kísérletek azt bizonyítják, hogy a. hegyvidéki nép a részletesebb kézügyességet kívánó kézművességek elsajátitásara is fogékony. Nemcsak a szorosan vett gazdasági házi iparok hódítanak meg mindnagyobb tömegeket a kézimunkának, de a nehezebb s részletesebb munkát kívánó ipari foglalkozások is, minő a vászonszövés, szőnyegkészites, hímzés, művirágkészités stb. is fejlődesképes házi iparoknak bizonyultak.

Tagadhatatlan azonban, hogy a szorosan vett gazdasági házi iparok hóditó képessége a legnagyobb, s nevelő hatásuk is a legszembeszökőbb. Mert a csaladi tűzhely elhagyását nem kivánó gazdasági házi iparok a konzervatív hegyvidéki kisgazda egyszerű háztartási viszonyai közé legjobban beillenek s a kezdő házi iparos észre sem veszi, hogy mikor először fogja az egyszerű vonókést, vagy a kosáríonó árt a kezébe r tulajdonképen konzervatív szokásait alig befolyásoló gazdasági háziipar lépcsőin lepett azon útra, amelyen haladva, a létért való küzdelemhez szükséges korszerű fegyverekkel magát leggyorsabban elláthatja. A kirendeltség által tanfolyamokkal, központi iparhazakkal népszerűsített kosárfonó-, fafaragó-, seprükötő-, vászonszövő-, művirágkészitő stb. házi iparokkal a hegyvidéki lakosság a következő számarányban foglalkozott: gazdasági kosárfonással 381 kisgazda 13,114 K — fill. « fafaragással (580 « 52,688 « 62 « nyirágseprükészitéssel 64 « 3.650 « 80 « nádfonással ___ ___ 28 « 486 « 16 « vászonszövészettel ___ 117 « 11,277 « 34 « művirágkészitéssel ___ 48 « 3,181 « 30 « Összesen munkakeresettel.

1318 kisgazda 84,398 K 22 filL

Egy-egy munkáscsalád tehát a téli hónapok alatt 64 korona 03 fillér átlag jövedelmet merített az általa választott haziipari foglalkozásból. Gazdasági kosárfonás.

Az 1906. évben a kosárfonó háziipar fejlesztése végett Bereg vármegyében: Alsóremete, Beregkisal-

58

más, Beregkisfalud. Bilke, Borod, Galambos, Hátmeg, Szolyva és Tőkésfalu községekben; Ugocsa vármegyében : Magyarkomját, Nagyrákócz és Rakasz községekben ; Máramaros vármegyében : Bustyaháza, Berő, Hosszumező, Körtvelyes, Remete, Száldobos, Taraczköz. Urmező és Visk községekben; Zemplén vármegyében i Bacskó községben, mindösszesen tehát 21 községben rendeztettek 9250 korona költséggel 6—8 hetes háziipari tanfolyamok. A Bereg- és ugocsavármegyei 12 tanfolyamot 5400 korona költséggel a kirendeltség, a maramarosOO O vármegyei 10 tanfolyamot 3000 korona költséggel a máramarosvármegvei iparfejlesztő bizottság, a bacskói tanfolyamot pedig 850 korona költséggel a zemplénvármegyei gazdasági egyesület rendezte. A kirendeltség által 12 községben rendezett 6—8 hetes tanfolyamokon 227 munkás nyert kiképzést, akik zöld vesszőből 2676 darab gazdasági kosarat, hántott fehér vesszőből 4060 darab szőlőszállitó kosarat állítottak elő. A zöld vesszőből font gazdasági kosarak a tanulók birtokában hagyattak, a szőlőszállitó kosarak pedig 25 filléres darabonkinti egységáron a beregszászhegyvidéki csemege szőlőértékesitő szövetkezet utján lettek értékesítve. Az előző években rendezett gazdasági háziipari tanfolyamokon már kiképzett kosárfonó házi iparosok további foglalkoztatása végett nyers anyag beszerzésekre, valamint központi műhelyek biztosítására s művezető mesterek díjazására 9000 korona államsegély engedelyeztetett. Ezen nyers anyag beszerzési előlegből központi 7

59

műhelyek biztosítására, eszközökre s művezető mesterek alkalmazására 3500 korona fordíttatott, 5500 korona költseggel pedig összesen 72,995 kgr. zöld vessző szereztetett be, melynek megfőzése által származott 28.045 kgr. hántott fiizvessző Alsóremete, Beregkövesd, Beregkisfalud, Rakasz, Tiszakirva és Tőkésfalu községekben munkára jelentkező mintegy 154 kosárfonó házi iparos között osztatott ki, kik a 28,045 kgr. hántott füzvesszőből mindösszesen 27,665 darab szőlőszállitó kosarat állítottak elő. A szőlőszállitó kosarak a Beregszász hegyvidéki és csemege szőlőértékesitő szövetkezet előírása szerint felerészben 5, felerészben 8 kgr.-os nagyságban, lábazati fonással s koszorú beszegéssel készültek. A nagyobb űrtartalom s l / 4 rész anyagtöbbletet kívánó lábazati és koszorú fonás miatt egy-egy kosár megfonásához átlacfo 1 kar. hántott fiizvessző szükséo o geltetett. A Beregszász hegyvidéki csemege szőlőértékesitő szövetkezet megrendelésére készült 27,665 darab szőlőszállitó kosarat átadásig 25 fillér egységáron a hegyvidéki hitelszövetkezetek váltották be. A kosárfonó háziipar fejlesztésen eredményesen buzgólkodó máramarosvármegyei és ugocsavármegyei iparfejlesztő bizottságok czéljuk elérésében ez évben is tekintélyes államsegélyekkel lettek támogatva. így a máramarosvármegyei iparfejlesztő bizottság a felügyelete alatt álló gányai, nyágovai és kökényesi kosárfonó telepek üzemi költségeinek kiegészítésére 4000 korona, ugyanezen telepek felszerelési költségeire 1000 korona,J a kökényesi és viski 2 — 2 ö J holdas füztelepek berendezési költségeire pedig 200—200

CO

korona forgatási segélyben és 100,000—100,000 darab ingyen füzdugvány adományban részesittetett. Az ugocsavármegyei iparfejlesztő bizottságnak 10 holdas központi füztelepe berendezésére s egy fiizvessző-hajtató medencze létesítésére 1500 korona adományoztatok nyers anyagok beszerzésére és kész kosarak beváltására pedig forgótőkéül 10,000 korona engedélyeztetett. A kosárfonó háziipar fejlődése által fokozottabb mértékben szükségelt nyers anyag biztosítása végett a fenti községeken kivül még 9 községben összesen 20 holdon létesítettek községi fiiztelepek holdankint 100 korona forgatási segelylyel s holdankint 50,000 darab füzdugvány ingyen adományozásával. A kosárfonó háziipar állandósítása s hivatásos üzésére alkalom nyújtás végett az 1906. év végén Alsóremetén 28 taggal és 32 üzletrésszel, Beregkövesden 32 taggal és 38 üzletrésszel, Nagyrákóczon 31 taggal és 36 üzletrésszel az Országos központi hitelszövetkezet kötelékében és közreműködésével 3 kosárfonó termelő szövetkezet alakíttatott. A kosárfonó szövetkezetek akczióképessegének fokozása végett a földmivelésiigyi minister mindegyik szövetkezetnek központi műhelyek biztosítására, eszközök beszerzésére s művezetők alkalmazására egyszersmíndenkori támogatásul 2200—2200 korona államsegélyt engedélyezett, üzleti forgó tőkéjük fokozása végett pedig mind a három szövetkezetnel 1000—1000 üzletrész jegyzését engedményezte. A kosárfonó szövetkezetek 1907. évben kezdik meg működésűket.

61

Nádfonó háziipar.

!i

Az ungvári bútorgyár részvénytársaság által gyártott hajlított bútorok befonásához évről-évre nagy mennyiségű nádból font szövetlapokra van szükség, mely nádszövetlapok háziipari előállíttatása végett a részvénytársaság a kirendeltség közbenjárására kisérletképen Hajasdon egy nádfonó háziipari műhelyt rendezett be. Ezen műhelyben az 1906. év 2 utolsó téli hónapja alatt összesen 28 munkás foglalkozott nádfonással, akik 2 hónapi munkaidő folyamán összesen 2784 darab nádszéklapot állítottak elő s munkájukért 486 korona 16 fillér szakmánybérben részesültek, A két hónapi átlagos munkakereset tehát 17 korona 30 fillér összeget képviselt munkásonkint. Ezen háziipar elterjedésére fejlesztőleg hatott a nevezett részvénytársaság azon intézkedése, hogy a nadfonáshoz szükséges anyagokkal és eszközökkel a részvénytársaság látta el a munkásokat s a kész m unkát ugyancsak a részvénytársaság váltotta be két hetenkint a házi iparosoktól. Minthogy így a munkások sem az anyagbeszerzéssel, sem az értékesítés teendőivel megterhelve nincsenek s a kereset is kielégítőnek mondható, a nádfonó háziipar nagyobb arányú fejlődésére van kilátás. Fafaragó háziipar.

A megelőző évben megkezdett beváltási akczió a fafaragó háziipar fejlesztésére rendkívül hatásosnak bizonyulván, a hegyvidéki lakosság által a téli hónapok alatt készíteni szokott faipari czikkek folytatólagos beváltása végett a földmivelésügyi minister ez évben is

62

30.000 korona előleget bocsájtott a kirendeltség rendelkezésére. A beváltási előlegek nyújtásával biztosított kedvező értékesítés a hegyvidéki fafaragó házi iparosokat oly buzgalomra serkentette, hogy a 30.000 • korona előleget mintegy 17.237 korona 92 fillérrel tulhaladólag készítettek faipari czikkeket. Minthogy igy a fafaragó házi iparosok összes készítményeit a 30.000 korona beváltási előlegből beváltani nem lehetett, a még beváltatlan s mintegy 17.237 kor. 92 fillér értékű faipari czikkekre nagyrészt a hitelszövetkezetek nyújtottak tagjaiknak a készítmények értékesítéséig előlegeket. Az összesen mintegy 47.237 kor. 92 fillér értékű faipari czikkek és csekélyebb részben kosárkészitmények előállításával Alsóremetén, Alsóvereczkén, Ardánházán, Bábakuton, Beregkövesden, Beregkisfaludon, Boródon, Deskófalván, Felsőapsán, Kisrákóczon, Klacsanón, Kereczkén, Laborczbéren, Maszárfalván, Medenczén. Munkácson, Nagylucskán, Nagyrákóczon, Szaplonczán. Szarvaszón, Szolyván, Tiszafehéregyházán, Tőkésfalun és Tövisfalun, összesen tehát 24 községben 546 kisgazda család foglalkozott, akiktől a 30.000 korona beváltási előleg terhére összesen : 3.233 csomó nyirág abroncs 24.456 darab kapanyél 1.846 « csákány nyél 30.016 « baltanyel 2.782 « vasalatlan téglahordó targoncza 16.654 « keréktalp 3.562 « kerékagy 126 « vasalt kubikos taliga

63

1.772 darab nyirágseprii fejszenyél 2.608 kenyerstitőlapát 1.194 széklapát 21 háromágú favilla 4.472 900 sátorkaró 2.100 esztergályozott targonczatengely 9.410 zászlórud-csucs 8 boroshordó fürészráma 12.000 ágyútalp 45 kézi fagereblye 100 kormánylapát 419 szőlőszállitó kosár 26.556 háztartási kosár 26 zesen 27.715 korona 80 fillér értékváltatott be ös ben (2284 koroi a 20 fillér szállítási, kezelése költségekre esvén) míg a hitelszövetkezetek 91.987 darab különféle gazdasági eszköznyélre 23.70 7 « keréktalp és kerékagyra 727 « targoncza alkatrészre 50.000 « bükkfazsindelyre stb részben előlegeket adtak, reszben azok azonnali értékesítését sikeresen közvetítették. Hogy a hegyvidéki fafaragó házi iparosok által készített faipari czikkek ha magukon is viselték a kezdődarabok jellegét, a fogyasztók által mégis használhatók voltak, legjobban azon eredmény is biztosítja, hogy az előző évben 28.000 korona előlegből beváltott összes háziipari czikkeket 29°/ 0 -os ármérsékléssel sikerült értékesíteni. A 28.000 korona beváltási előlegre ugyanis a háziipari czikkek értékesítéséből 19.959 korona.

09 fillér térült vissza: az állam által ezen háziipari fejlesztese érdekében hozott áldozat tehát 8.040 korona 10 fillért képvisel, mely összeg a 28.000 koronából veszteségek fedezésére engedélyezett 3 0 % - n a k felel meg. A 2 éven át összesen 58.000 korona elŐlea-ofel oo folytatott beváltási akcziónak meg van azon örvendetes eredmenye, hogy a hegyvidéki fafaragó munkások felismervén a kézi munka előnyeit, maguk kérelmezték a kirendeltségtől olyan szövetkezeti szervezetek létesítését, melyeknek keretében gazdasági boldogulásukon a téli hónapok alatt is rendszeresen munkálkodhatnak. A fafaragásban már jártasabb hegyvidéki munkások kérelmére így a kirendeltség az országos központi hitelszövetkezet kebelében és közreműködésével Ardánházán, 133 taggal, 3325 korona névértékű üzletrészszel, továbbá Kisrákóczon 57 taggal 1425 korona névértékű üzletrészszel egyelőre két faipari termelő szövetkezetet létesített. Minthogy pedig ezen két faipari termelő szövetkezet a tagjai által jegyzett üzletrészek kétszereséig nyújtható központi hitellel nagyobb actióképességet nem fejthetett volna ki, a földmivelésügyi minister mindkét faipari szövetkezetnél 1000—1000 korona üzletrész jegyzését engedélyezte. Azonkívül mindkét faipari szövetkezet részére műhelyek biztosítására, eszközök és szerszámok beszerzésére és fafaragó mesterek alkalmazására, egyszer s mindenkori támogatásul 3000— 3000 korona államsegély engedélyeztetett. A tárcza által jegyzett 1000 korona üzletrészszel s annak ötszörös hitelével, továbbá a szövetkezeti tagok által jegyzett üzletrészek kétszeres központi hitelével együtt

az árclánházai faipari termelő szövetkezet azonnal 12.650 korona, a kisrákóczi faipari termelő szövetkezet pedig 8850 korona üzleti forgó tőkével kezdhette meg működését. Mindkét faipari szövetkezetnek a kirendeltség szerzett igen előnyös megrendeléseket s igy a szövetkezetek azon kedvező helyzetbe jutottak, hogy koczkázat kizárásával kezdettől fogva biztos megrendelésekre dolgozhattak. Igy az árdánházai faipari szövetkezetnek a magyar helyi érdekű vasutak részvénytársaságtól eszközölt ki a kirendeltség a hegyvidéken most épülő borzsavölgyi helyi érdekű gazdasági vasút épitőség által szükségelt 720 darab kubikos és útépítési taligára, továbbá 1000 darab csákány és lapátnyél szállítására 5276 korona értékű megrendelést. Ezen megrendelések kiállítása végett az árdánházai faipari szövetkezet a kirendeltség közvetítésével 10.8 hold bükkerdőt vásárolt a hitbizományi uradalomtól 4320 korona vételárért. A kisrákóczi faipari szövetkezet részére pedig a m. kir. államvasutaktól mintegy 3000 korona értékű nyirfából előállítandó pályafentartási czikk s mintegy 45.000 korona ( értékü nyirtüzifa szállítására eszközöltettek ki megrendelések. A kisrákóczi faipari termelő szövetkezet ezen megrendelések birtokában a bilkei közbirtokosság által iskolaépitési czélokra a kisrákóczi hitközségnek ajándékozott nyirfaerdő kitermelését átvehette. A fafaragó háziipar előmozdítása végett kieszközölte továbbá a kirendeltség, hogy Beregujfalu község erdejében található túlkoros kőrisfák, rud-, donga- és küllőkészitő háziipar czéljaira szállalva eladassanak.

66

Minthogy a ket izben tűzvészt szenvedett község nyomorba jutott lakóit különben is indokolt volt munkával segélyezni, a túlkoros kőrisfák kiszállalása oly feltétel mellett engedélyeztetett, hogy azok háziipari feldolgozásával első sorban a tüzkárosultak foglalkoztattassanak. A fafaragó háziipar czéljaira igy kieszközölt 140 darab 9880 korona értékű kőrisfának dongákká, küllőkké, keréktalpakká s rudakká való feldolgozásán 134 túlnyomóan beregujfalui kisgazda foglalkozott, akiknek ezen fafaragó háziipar a vállalkozó bemondása szerint összesen mintegy 5450 korona 70 fillér keresetet, családonkint tehát 40 korona 70 fillér segélyezést biztosított. Nyirágseprükötő háziiparral a m. kir. államvasutaktól kieszközölt megrendelésekre az 1906-ik év téli hónapjai alatt Beregbükkös, Boród, Szombati és Ungpéteri községekben összesen 64 munkáscsalád foglalkozott, mely munkáscsaládok a téli hónapok alatt mind összesen 36,508 darab nyirágseprüt állítottak elő. Az államvasutak a nyirágseprüért darabonkint 10 fillér egységárat fizettek. A 64 munkáscsalád összesen tehát 3650 korona 80 fillért, átlag 56 korona 44 fillért keresett. Minthogy a nyirágseprü rendkívül keresett fogyasztási czikket képez, a hegyvidéken nagy kiterjedésben található nyirfaerdők pedig ezen háziipar alapjául kínálkoznak, a kirendeltség a nyirágseprükötő háziipar nagyobb arányú fejlesztése végett Budapest székesfővárostól 500.000 darab, a m. kir. honvédkerületi parancsnokságtól pedig mintegy 16.000 darab, összesen tehát 516.000 darab nyirágseprü szállítására eszközölt ki megrendeléseket.

67

A székesfővárosnál pályázatilag elnyert 500*000 darab nyirágseprü 3 év alatt darabonkint 5*8 fillér egységáron, a m. kir. honvéd csapatok és intézetek részére szükséges 16.000 darab fele részben nyeles, fele részben nyél nélküli nyirágseprü pedig 12, illetve 8 fillérért az 1907. év folyamán lesznek elszállitandók. A székesfővárostól és a m. kir. honvéd kerületi parancsnokságoktól összesen kieszközölt mintegy 516.000 darab nyirágseprü 29.760 korona vállalati összeget képvisel, melynek 3/4 része mint munkabér a seprükötő házi iparosok közt fog kiosztatni. Alsóremetei miívirágkészitő háziipari telep az 1906. évben csonka üzleti évvel dolgozott. Mert bár a kereskedelemügyi minister az 1906. évben 4600, a földmivelésügyi minister pedig 6000 kor. államsegélyt engedélyezett az alsóremetei művirágkészitő háziipar fejlesztésével megbizott vállalkozóknak, ezek tőkeszegénység és rátermettség hiánya miatt feladatuknak nem birtak megfelelni, miért is a kirendeltség a vállalkozók kicseréléséig a művirágtelep üzemét október hó 1-én ideiglenesen felfüggesztette. A művirágkészitő háziipar fejlesztésére 1906. évben összesen engedélyezett 10.600 korona államsegélyből október 1-éig 8864 korona 99 fillér használtatott fel. Ezen felhasznált államsegélyből 3181 korona 30 fillér munkabérek kifizetésére, 513 korona ő í fillér nyers anyagok beszerzésére, 5209 korona 15 fillér pedig felszerelések kiegészítésére és üzemi költségek fedezésére fordíttatott. A 9 hónapból álló csonka üzleti év alatt a művirágkészitésben 48 munkás nyert kiképzést, akik 5*

68

az első 3 hónapban napi 60 fillér, a további 6 hónap alatt pedig napi 80 fillér munkabérben részesültek. Hogy a munkások a kevésbé hivatott vezetés daczára is ezen részletesebb kézügyességet kivánó házi iparban mily dicséretes előmenetelt tanúsítottak, azon eredmény is igazolja, hogy a készítmények már az oktatás 4-ik hónapjában értékesíthetők voltak s azok eladásából szeptember végéig 1445 korona 80 fillér folyt be. Októbertől deczember végéig tartó 3 havi üzemszünetelés alatt a volt vállalkozó kicserélése ügyében folytatott tárgyalások során sikerülvén az alsóremetei művirágkészitő telep vezetésére egy kellő tőkével és szakképzettséggel rendelkező budapesti gyárost megnyerni, az alsóremetei művirágtelep 3 hónapi munkaszünet után deczember végén ismét üzembe helyeztetett. A művirágtelep uj vállalkozójául megnyert művirággyárosnak a kereskedelemügyi minister az első 3 évi üzemi költségek részbeni fedezésére 9000 korona államsegélyt engedélyezett, mely államsegély 3 éven át 3000 koronás évi részletekben lesz esedékes. Minthogy az uj vállalkozó a vezetés feltételeivel inkább rendelkezik, mint előde, s nagyforgalmu összeköttetései a művirágkészitő háziipar fokozottabb fejlesztésére is képesitik, jogosnak látszik azon remény, hogy az alsóremetei művirágkészitőtelep mind fokozottabb mértékben fog kielégítő forrásává válni a hazai fogyasztásnak. Vászonszövő háziipar.

Az árdánházai hitelszövetkezet kebelében külön szakcsoportként működő szövőtelepen az 1906. évben

(Ül

30 állandó munkás nyert, a négy nyári hónap kivételével, eo-ész éven át foglalkozást. A 30 szövőmunkás közül 22 munkás vászonszövéssel foglalkozott, 6 munkás csomózott szőnyegeket állított elő, 2 munkás pedig a gyapjú-, len , kenderfonalat készítette szövés alá elő. A szövőtelep felszerelése az 1906. évben összesen 7 szövőszékkel szaporittatott. A szövőszékek faalkatrészeit az árdánházai faipari szövetkezet állította elő, mi által a szövőszékek beszerzésénél 30%-os megtakarítás volt elérhető. A szövőtelep üzemi költségeinek fedezésére a kereskedelemügyi minister 3000 korona, a földmivelésügyi minister pedig a mult évben megkezdett s folyó évben befejezett központi iparház még kiegyenlítetlen építési költségeinek fedezésére 4991 korona 85 fillér államsegélyt engedélyezett. A szövőtelep kiadásai az 1906. évben 21.497 korona 09 fillért tettek ki. Ezen forgalmi összegből munkabérek kifizetésere 7826 korona 34 fillér, nyers anyagok, illetve fél gyártmányok (fonal) beszerzésére 7356 korona 81 fillér, felszerelések kiegészítésére 2430 korona, s üzemi kiadások fedezésére 3865 korona 94 fillér használtatott fel. A 21.479 korona 09 fillér üzemi tőke 7000 korona államsegélyből (1905. évre 4000, 1906. évre 3000) és 14.479 korona 09 fillér szövetkezeti kölcsönből állott elő. A hitelszövetkezet ezen vállalkozása aktív volt, mert a szövőtelep üzleti mérlege az 1906. év végén 1090 korona 66 fillér tiszta nyereséggel zárult. A szövőtelep készítményei a folyó évben még inkább a helyi piaczon értékesültek. A készítmények

70

minősége azonban a házi iparosok másfél évi iskolázása után annyira javult, hogy a jövő évben az árdánházai vászonkészitmények a kényesebb igényli nagyobb piaczokon is sikerrel felvehetik a versenyt. A szövőtelep nemcsak kész árut hoz forgalomba, de elvállalja a saját termelésű kenderfonál feldolgozását is mérsékelt munkabér mellett. Minthogy a szövőtelep szorosan vett munkaideje a 3 nyári hónap kivételével 8 hónapra terjedt ki, a 8 üzleti hónap alatt egy-egy munkás átlag 260 korona 86 fillért keresett. Oly tekintélyes kereset ez, mely a szövőházi iparosokat előbb-utóbb hivatásos szövőiparosokká fogja átváltoztatni. Bárdházán a kereskedelemügyi minister által segélyezett árvavármegyei vállalkozó által kiosztott 78 darab szövőszéken a m. kir. pénzügyminister úrtól a m. kir. dohánygyárak szükségletének fedezésére kieszközölt csomagolóvászon rendelések előállításán a 4 téli hónap alatt 78 munkáscsalád dolgozott. Előállíttatott összesen 41.912 méter (806 vég, á 52 méter) csomagoló vászon, mely készlet megszövéseért összesen 3051 korona munkabér fizettetett ki. A munkásokat a vállalkozó látta el nyers anyaggal s a kész végeket helyben alkalmazott munkavezetője hetenkint készpénzért váltotta be. Egy-egy munkáscsalád 4 hónap alatt átlag 39 korona 10 fillért keresett. Bár ezen átlagkereset előállitásához egy-egy munkáscsalád összes tagjai hozzájárultak, mert a családtagok kora reggeltől késő estig felváltva dolgoztak a szövőszékeken, a keresettel más foglalkozás hiányában

71

a bárdháziak mégis meg voltak elégedve, s a csomagoló vászon szövő háziipar nagyobb arányú elterjedésére van kilátás. Az 1905. évben Zugó községben 3 szövőszékkel rendezett gyapjuszövő tanfolyam befejezte után a tanulók használatában meghagyott szövőszékeken mintegy 9 munkás foglalkozott 1906. évben halinaszövetek és sima vászonnemüek előállításával. A munkásokat egy odavaló vállalkozó látta el nyers anyaggal, s gondoskodott a készítmények értékesítéséről is. A vállalkozó bemondása szerint összesen mintegy 1246 korona értékű halinaszövet és sima vászonáru állíttatott elő, mely készítmények megszövéseért mintegy 400 korona fizettetett ki munkabér czimén a munkásoknak. Felsőruha varró háziipar.

A nép ruházkodásának olcsóbbá tetele és a felsőruha varró háziipar fejlesztése végett Alsóremetén egy munkásnőnek 180 korona értékben egy Singer-féle varrógép adományoztatott. Az illető munkásnőt az alsóremetei hitelszövetkezet 40 korona kiképzési segélyben részesítette. » Iparházak.

A háziipari foglalkozások állandósítása és zavartalan folytathatása végett központi iparházak létesítésére a földmivelésügyi minister az alsóremetei hitelszövetkezetnek 8000, a beregkövesdi hitelszövetkezetnek 9000, a beregkisfaludi hitelszövetkezetnek 2000, a nagyrákóczi hitelszövetkezetnek 3000, s végül a sásvári hitelszövetkezetnek szintén 3000, összesen tehát 25,000 korona államsegélyt engedélyezett.

Ezen iparházakra a házi iparosok összpontosítása, intenzivebb központi felügyelete, azoknak rendhez, pontossághoz való szoktatása, a munka minőségének fokozatos javítása, az egyöntetű kidolgozás szükségessége iránti érzék és ízlés kifejlesztése végett van szükség. Oly tulajdonságok ezek, melyek nélkül egy iparos sem boldogulhat, s amely tulajdonságokat a hegyvidéki kezdő házi iparosokba értelmes művezetők által még bele kell nevelni, hogy boldogulhassanak, önálló házi iparosokká válhassanak. Az iparházaknak, művezetők által felügyeltetett központi műhelyeknek tehát iskolázó hatásuk van s éppen azért a háziipari foglalkozások fokozottabb megkedveltetése végett azok szaporítására van szükség. A szövő, hímző, fafaragó, fazekas stb. háziiparok fejlesztési czéljaira a máramarosvármegyei iparfejlesztő bizottság 27,361 korona 30 fillér, az ugocsavármegyei iparfejlesztő bizottság pedig 14,442 korona 35 fillér államsegélyben részesült. Tanfolyamok.

A kökényesi és veresmarti telepeken néptanítók részére 2000. illetve 3000 korona államsegélyen í hetes kosárfonó tanfolyamok rendeztettek. A tanfolyamon 40 néptanító vett részt, akik odaés visszautazási költségek fedezésére 40 korona utazási segélyben s a tanfolyam ideje alatt teljes ellátásban részesültek. A tanfolyamon kiképzett néptanítók közrehatásatói az iskolaköteles nemzedék munkakedvének felébresztése várható.

76

A homonnai faipari és az ungvári agyagipari szakiskolákon az előző évben elhelyezett 2—2 tanuló tovább képeztetett s részükre a földmivelésügyi tárcza terhére egyenkint 300 korona évi ösztöndíj folyósittatott. Kiállítások.

A kirendeltség által fejlesztett háziipari készítményeknek a fogyasztó közönséggel leendő megismertetése végett a fafaragó-, kosárfonó-, müvirágkészítő-, gyermekjáték készítő- és szövőipari telepek készítményeivel a kirendeltség a Tulipánkert szövetség által május 21—28-ig Munkácson, deczember 5—15-ig pedig Budapesten vásárral kapcsolatban rendezett kiállításokon is részt vett. A részvétel költségeire a földmivelésügyi minister 1000 korona államsegélyt engedélyezett. A vásárral összekötött 2 kiállításon való részvétel a hegyvidéki házi iparosoknak mindösszesen 2021 korona 60 fillér bevételt jövedelmezett. A házi iparosok azonkívül mintegy 2500 korona értékű megrendelés teljesítésére is megbízást kaptak. A két kiállítás közül a Munkácson rendezett kiállításnak volt nagyobb anyagi eredménye. Amiből azon következtetés is vonható, hogy a vidéki fogyasztó közönség tömöttebb sorokban sorakozik a hazai iparpártolás zászlaja alá. Az árdánházai faipari termelő szövetkezet készítményei ezenkívül a bukaresti kiállításon is be lettek mutatva, ahol azok ezüst éremmel lettek kitüntetve. A gazdasági háziipari czikkek értékesítésével foglalkozó sárospataki gazdakörnek forgótőkéül 1000 korona államsegély engedelyeztetett.

74

XV.

A vadon diszlő kereskedelmi és gyógyitó növények gyűjtése. A hegyvidéken vadon nagy tömegben diszlő gyógyitó és kereskedelmi növények leihelyeinek megállapítása, a néppel való megismertetése, valamint a gyűjtési és szárítási módozatoknak népszerűsítési költségeire 300 korona segély engedélyeztetett. Ezen államsegélyből 38 község határa kutattatott át, mely községek határában mintegy 28 féle értékes gyógyitó és kereskedelmi növény jelenléte állapíttatott meg. Minthogy a gyűjtéssel párhuzamban az értékesítés kérdését is sikerült megoldani, amennyiben egy kolozsvári gyógyfükereskedő az általa előirt módozatokon gyűjtött gyógynövények átvételére kötelezettséget vállalt, az 1906. év őszi hónapjai alatt 1473 kgr. maszlagos nadragulya gyökér, 60 kgr. csipkebogyó, 32 kgr. anyarozs gyűjtetett össze illetve szállíttatott el 962 korona értékben. Minthogy a vadon diszlő gyógyitó és kereskedelmi növények gyűjtésével igen jövedelmezően lehet foglalkozni, a kirendeltség ezen keresetágnak az egész hegyvidékre való kiterjesztését es szervezését sürgősen megvalósítandó feladatai közé sorozta.

XVI.

Munkásközvetités. A hegyvidéki kirendeltség az 1906. év folyamán 11.559 mezei munkás részére közvetített munkakeresetet. Ez uton a munkásfelesleggel rendelkező hegyvidék s a munkáshiányban szenvedő sik vidékek között arányos munkabér kiegyenlítés jött létre. A munkásközvetités a hegyvidéki népre két irányú haszonnal jár. Egyrészt mert rendszerint oly megtakarított keresettel térnek haza, hogy abból családjaik téli megélhetését biztosítják, márészt mert a rendszeres gazdasági munkakra lesznek rászoktatva, s ez iránt fogékonyabbá válnak. Tekintve pedig, hogy a szerződtetett munkások túlnyomó tömege csupán a két-három heti arató munkára szerződik el, — munkakeresete mellett saját gazdasági munkáit sem mulasztja el, miután a hegyvidéken az aratás és kaszálás csak hazaérkezésük után veszi kezdetét. Az elszerződtetett munkások közül állandó (3 — 6 havi) munkára szegődött 903 egyén, — az aratósztrájk alkalmával az alföldi gazdaságok szükségleteire elszállíttatott az állami ménesbirtokra mint tartalékos munkás 2—3 heti időtartamra Bereg vármegyébőL__ ___ ___ Máramaros vármegyéből ___ ___ Ung vármegyéből és ___ ___ ___ Ugocsa vármegyéből ___ ___ Összesen

___

2.798 5.887 1.089 4-73

___ 10.247

76

Ezenkívül közvetlenül elszállíttatott Máramaros vármegyéből 328, Ung vármegyéből összesen 409 munkás. A tartalék munkások teljes ellátást és 2 korona napi bért kaptak, azonkívül útiköltségei is megtéríttettek. Ily módon a munkásközvetités utján közel 500.000 korona munka kereset került a nép kezei közé. Gondoskodás történt azonban arról is, hogy a hegyvidéknek illető területei a gazdasági munkák végezésére szükséges munkáskezek nélkül ne maradjanak.

XVII.

Az inség enyhítésére tett intézkedések. Bereg, Máramaros, Ung és Ugocsa vármegyék túlnyomó részében az 1905. évi aszályos időjárás következtében előállott kedvezőtlen termés viszonyok káros kihatásainak ellensúlyozására a hegyvidéki nép közötti kiosztás czéljaira 32.600 q tengeri szereztetett be. Ezen mennyiségből vasároltatott 16.600 q ó-tengeri és pedig: 10.000 q á 16 kor. 40 fillér és 6.600 q á 16 kor. 35 fillér vételárban; vegiil 16.000 q uj-tengeri 14 korona 35 fillér egységárban. Ezen vételári összegekkel szemben az ó-tengeri ö O kiosztási ára q-ként 15 koronában, az ujtengeri ára pedig q-ként 14 korona 35 fillér illetve 13 koronájával osztatott ki.

Ezen különbözeti árkedvezményeken kívül a tengeri vasúti szállítási és kiosztási költségei az államö ö kincstár terhére számíttattak el. A tengeri beszerzési költsége o o kitett 502.496 K 62 f. szállítási és kiosztási költségek___ Összesen.__

___ „ 7

58.265 « 99 « 560.762 K 61 f.

Ezzel szemben bevételre előiratott 468.026 K 62 í. A kedvezmények összege tehát kitesz

92.735 K 99 f.

A kiosztás az egyes községek részére nagy részben vaggon tételekben történt, — hogy azonban mód nyujtassék arra, hogy a nép a tengerit apróbb részletekben is beszerezhesse, — e czélból egyrészt a hitelszövetkezeti áruraktárak szereltettek fel a szükség kielégítésére megkívántató tengeri mennyiséggel, — másrészt, hol áruraktárak nincsenek, ambuláns tengeriraktárak szerveztettek a kirendeltség által. Ily módon kiosztatott nettó súlyban tengeri: á 15 K

á 14 K 35 f.

á 13 K

Máramaros v.-ben 9850 q 5400 q 1663 Ung « 1600 q — — Bereg « 4086 q 31 3941 q 05 3471 Ugocsa « 800 q 23 1366 q 47 198 Összesen _„ 16336 q 54 10707 q 52 5332

q 05 — q 11 q 59 q 74

Ezen tömeges segélyezésen kivül ingyenesen kiosztatott : 16 tüzkárosult beregkövesdi családnak 33 q zab és 48 q tengeri; egy bárdházai tűzkárosultnak 8q burgonya és4 q zab;

egy csendesi tüzkárosultnak 4 q tengeri. A fenti segélyezésen kivül: 18 perecsényi tüzkárosultnak 25°/ 0 -os árengedménnyel adatott 373 köbm. fenyő épületfa ; a beregujfalusi tüzkárosultak részére pedig 5.860 korona kamatmentes államkölcsön eszközöltetett ki.

XVIII.

Hitelszövetkezetek. A hegyvidék szegénysorsu lakosságának közgazdasági megerősítését és pénzügyileg való önállósítását a kirendeltség nagy részben a hitelszövetkezetek utján iparkodik megteremteni. A hitelszövetkezeti hálózat szervezése által sikerült a hegyvidéken, hol a hitelképesség csak az uzsorások előtt volt meg, a személyi és jelzálog hitelt reális alapokon létesíteni. Felismerve a hitelszövetkezetek működésének rendkívüli horderejét és jótéteményeit, azokat a kirendeltség évről-évre — hol erre a kellő alap megvan — szaporítja s örömmel konstatálható, hogy az ezirányban kifejtett működés jó talajra talált, — a nép a hitelszövetkezetek hasznát belátta, — mert reális kölcsönök vétele által nyomasztó adósságaitól megszabadult s az uzsorások működése meg lett törve. A kirendeltség működése területén az 1906. év folyamán működött:

79

Bereg vármegyében Ung vármegyében Máramaros vármegyében Zemplén vármegyében Ugocsa vármegyében ___ ___ ___ és Sáros vármegye makoviczai járásában

29 23 62 4 6 1

a kirendeltség kezdeményezésére és közbenjárásával létesült hitelszövetkezet. Ezek közül az 1906. év folyamán szerveztetett Bereg vármegyeben a sárosoroszii és kalcsanói, Máramaros vármegyében az alsóvisói, izaszacsali és vajnági, Ugocsa vármegyében a csarnatői, tiszakereszturi, verbőczi, velétei, rakaszi és tiszakirvai, Ung vármegyében a csicseri és nagygeőczi. Újonnan alakíttatott tehát 1906. évben 14 hitelszövetkezet. Ezekkel együtt tehát a kirendeltség közbenjárásával eddig összesen 125 hitelszövetkezet létesült a o hegyvidéken. A hitelszövetkezeteknek összesen 25.040 tagja volt, kik 34.461 darab egyenkint 50* koronás üzletrészt jegyeztek 1,731.120 korona értékben. Az 1906. év végéig befizetett üzletrészek összege 770.167 korona 64 fillér. Tartalékalapok összege 79.379 korona 09 fillér. Takarékbetétek összege 814.077 korona 47 fillér. Folyósított kölcsönök összege 3,969.325 korona 22 fillér volt. A felvett kölcsönöket a kisgazda közönség túlnyomó részben uzsora kölcsönök megváltására, termé* Az ungvári ipari és gazdasági hitelszövetkezet üzletrészei 25, az alsóbisztrai hitelszövetkezet üzletrészei pedig 80 koronásak.

80

nyek és haszonállatok beszerzésére és birtokszerzési czélokra igényelte. A hitelszövetkezetek a hegyvidéken általában véve nem remélt kedvező eredménynyel működnek, s ujabban több jelzálog jellegű kölcsönt is folyósitottak. A hitelszövetkezetek a hegyvidéki kirendeltség felügyelete alatt állanak s azok ellenőrzését az országos központi hitelszövetkezet két kiküldött ellenőre által gyakorolja. A működésük kezdetén álló hitelszövetkezetek támogatására, főleg az egyes könyvelők díjazására 7745 korona államsegély adományoztatott, melyből 68 hitelszövetkezet részesült támogatásban. XIX.

Hitelszövetkezeti áruraktárak. A hegyvidéki szövetkezetek üzletkörébe tartozó fogyasztási és értékesítő áruraktárak megerősítése és terjesztése érdekében, miután azok az élelmi- és áru-uzsora meggátlására egyedüli eredményes eszköznek mutatkoznak, a kirendeltség az 1906. év folyamán is támogatólag járt el és több ujabb fiókraktár létesítése érdekében járt le. A hitelszövetkezeti áruraktárak azon czélnak, hogy a közönséget méltányos áron jó czikkekkel lássák el s a hol erre alkalom kínálkozik, a helyi termények és ipari készítményeket lehető jó áron értékesítsék, általában véve jól megfeleltek, s az áruraktárak működése ellen számottevő panaszok nem merültek fel. Az áruraktárak nagyban előmozdítói a hazai nyers termények és ipari czikkek évtékesitésének, miután azok-

81

ból minden lehető külföldi gyártmány árusítása kikiiszöböltetett. A népet a könnyelmű vásárlástól visszatartandó, viszont az áruraktárakat az ebből származható károsodásoktól megóvandó, a hitelnyújtás teljesen belett szüntetve.. A hitelszövetkezeti áruraktárak semminemű adóvagy szállítási kedvezményt nem élveznek. A szeszes italok árusítása csakis zárt és pecsételt palaczkokban van megengedve s azoknak az áruraktári helyiségekben való elfogyasztása legszigorubbantiltva van. Az áruraktárak száma az 1906. évben 9-el szaporodott. Az ujabban megnyitott áruraktárak a következők: Bereg vármegyében: Hátmegen, Tövisfalván és Galamboson ; Máramaros vármegyében : Dombon, Petrován, Taraczközön és Dolhán; Ung vármegyeben: Csicser és Nagygeöcz községekben létesültek ujabb áruraktárak. Ezekkel együtt a hegyvidéken összesen 46 áruraktár volt az 1906. év folyamán működésben és pedig: Bereg vármegyében ___ ___ ___ Máramaros, cc ___ ___ ___ es Ung cc ___ ___

14 18 14

A szolyvai központtal szervezett áruraktár bruttó bevételi forgalma ___ 340.793 K a máramarosszigeti központtal létesített máramarosi hálózat bruttó bevételi forgalma ___ 397.760 cc a perecsényi központtal szervezett ungvármegyei ___ ___ 303.446 cc Összes bruttó bevétel tehát 1,042.000 K

hálózat 78 fill.

24 cc 49 cc 51 fill. 6

Az előző évi bruttó bevételi forgalommal szemben a szolyvai központhoz tartozó áruraktárak ___ ___ ___ .... 49.540 K 70 fill. a m.-szigeti központhoz tartozók ___ ___ 75.519 « 6 1 « a perecsenyi központhoz tartozók ___ „_ ___ ___ ___ 29.025 « 10 « rel nagyobb bruttó bevételi forgalmat értek el. Ezen forgalomgyarapodás azonban nem kizárólag az újonnan létesített áruraktárak felállításából ered, hanem a már régebben működő áru raktárak sikeres működésének eredménye. Ezen bruttó bevételi forgalommal szemben mindennemű adó, üzleti és kezelési költségek levonása után tiszta nyereségként mutatkozott: 1. a szolyvai központ kezelésében ___ ___ ___ ___ ___ 2. a m.-szigeti köpont kezelésében ___ ___ ___ ___ ___ 3. a perecsenyi központ kezelésében ___ ___ ___

1658 IC 20 fill. 2271 « 85

«

3366

«

«97

Az elért tiszta nyereség mindhárom hálózatnál felerészben a tartalékalap, felerészben a veszteség fedezeti alap gyarapítására fordíttatott. Az áruraktárak forgalmának részletes adatait az ide mellékelt forgalmi kimutatások tüntetik fel.

Bereg vármegyében a s z o l y v a i központhoz tartozó h i t e l s z ö v e t k e z e t i áruraktárak forgalmi k i m u t a t á s a 1905 — 1906. é v r ő l . E Raktár

1904. év

helye

Cfi

1

K

1

Alsóvereczke

2

Szarvasháza

8

Szoiyva

4

Dombostelek

5

Volócz

6

Ivishidvég

7

Polena

8

Kereczke... . . . . . . . .

9

Zajgó

.... ...

... ._ ...

... ... ...

...

...

10

Szentmiklós

11

Galambos

12

Hátmeg ...

13

Dolha

14

Tövisfalva

15

Szolyvai dohány

...

...

K

f.

f.

1906. év K

27394 39

21285 82

19774 35

23334 17

39815 83

42915 71

48618 58

20159 94

20062 05

22675 89

34010

36140

42073

11439 24

10093 05

10796 60

22007 94

20595 26

20532 91

16047 95

21005 48

19804 58

8458 33

12369 54

12896 46

22620 78

24996 12

21495 86

—

-

Jegyzet

f.

36991 52

29517

-

—

—

—

—

15527 64

csonka

—

—

-

—

23865 28

év

—

—

—

382 92

»

—

465 50

i »

... . . . ...

1905. év

—

-

és

bélyeg nagyáruda

42730 50

46310

—

50930

—

Összesen . . . 268093 33 291253 08 340793 78 Szaporodás ...

25159 75

49540

6*

|

84

Ung vármegyében a perecsenyi központhoz tartozó hitelszövetkezeti áruraktárak forgalmi k i m u t a t á s a 1905-1906. évről. < E 1 cn

1904. év

R a k t á r helye

üó

K

1

Perecseny

2

Drugetháza

3

f.

K

1906. év

f.

K

26368 73

33523 90

42695 61

.......

21936 40

17690 63

17237 07

Nagyberezna

...

39060 24

37825 62

35780

4

Havasköz

...

44095 28

40309 17

34170 38

5

Póroskő

...

19805 47

17320 66

20889 37

22573 24

20622 65

17441 51

.

37775 91

38302 75

33779 14

! 8 Nagyláz ... ... ... ...

6458 41

11486 70

10682 53

/

...

Turjasebes Ungvár

...

Jegyzet

f.

...

' 6

...

1905. év

—

| 9

Sóhát..

...

4354 76

25482 99

28854 74

10

Hajasd

... ... ... . .

—

—

27344 19

27927 25

csonka

11

Bercsényifalva ... . . .

—

—

3037 13

12501 79

év

12

Lakárd ...

—

—

1475

—

17572 31

a

13

Kisgeőcz..

—

—

-

—

2351 72

«

14

Csicser

—

—

—

—

1563 07

«

Összesen ... 222428 44 274421 39 303446 49 Szaporodás ...

29025 10

51992 95

-

Máramaros vármegyében a máramarosszigeti központhoz tartozó hitelszövetkezeti áruraktárak forgalmi k i m u t a t á s a 1905—1906. év. •re

N r.

1903. év

R a k t á r helye

c/5

f.

1905. év K

1906. év

f.

K

1 Máramarosszigeti fiók

58964 29

52305 20

55395 70

2

Borsa

29876 32

19781 76

31184 69

3

Kőrösmező ...

26827 35

32380 83

30366 13

4

Rahó

20986 24

22893 36

24068 62

5

Ökörmező

28077 55

17448 03

37015 83

6

Nyágova

11641 06

10401 82

8154 25

18270 44

18371 35

...

... ...

>

Nyéresháza

28288

8

Királymező

26506 03

26928 63

24425 61

9

Kövesliget

7189 29

19048 76

23191 02

10

Havasmező

... ...

19258 07

16525 19

25138 54

11

Alsóbisztra ... ... ...

13931 28

11324 40

10234 35

12

Huszt ...

... ..

26857 92

29302 49

32714 49

13

Técső

... ... ... w—

20301 45

29855 64

33555 52

14

Bustyaháza ... ...

6507 50

15

Petrova

—

—

—

-

16

Taraczköz

—

—

—

—

17

Aknasuhatag... ... ...

—

—

—

18

Dombó

... ...

...

—

15774 OS 23225 55 325 06

... ...

1553 78

csonka

16943 23

év

1896 52

Összesen ... 325202 35 322240 63 397760 24 Szaporodás ...

—

Jegyzet

f.

75519 61

— -

-

86

III.

Vegyes intézkedések. A hegyvidéki kirendeltség a fentebb főbb vonásokban vázolt működésén kivül a rendelkezésére álló eszközökhöz képest felkarol minden néven nevezendő a nép anyagi jólétének és művelődésének előmozdítására szolgáló ügyet s közbenjár bármely kormányzati ágazat körébe tartozó, akár a közérdeket, akár egyes községeket, egyesületeket, vagy egyéneket is érintő ügyek ellátásánál. így például a legszegényebb néposztályt peres ügyeikben ingyenes jogtanácsokkal, végszükség eseten pedig anyagilag is támogatja, közbenjár meglevő gyáripari telepek fejlesztése és szükségleteik kielégítése érdekében, állandó figyelmet fordit az uzsora esetek kipuhatolása és üldözésére, közbenjár kulturális érdekeket szolgáló intézmények létesitésében, egyházak támogatása és egyes a népet súlyosan érintő bírságolások enyhítése érdekében, vásártartási jogok megszerzése, községi tartozások rendezése, utak és közlekedési műtárgyak építése, talajjavítás s általában véve közreműködik a kirendeltség a szellemi és gazdasági élet fejlesztésére szolgáló minden irányú ügyek elintézésében.

FÜGGELÉK. Magyarország állami mezőgazdasági intézményei. I. Az időjárási, földtani és talajjavítási viszonyok tanulmányozására és a mezőgazdaság különböző ágai előmozdításának ismertetésére szolgáló kísérleti intézmények. A m. kir. országos meteorologiai és földmágnességi intézet Budapesten (II., -Fő-uteza 6.) az ország éghajlati viszonyainak kipuhatolásával foglalkozik; a naponként szerkesztett «Időjárási jelentés» térképen mutatja be a következő 24 órára várható időjárást; e jelentést intézetek, lapok éa magánelőfizetők kapják; a várható időjárást közli 300 távirdahivatallal, melyek azt kifüggesztett táblákon jelzik. Érdeklődőknek természeti tüneményekről és jelenségekről felvilágosítást nyújt. A m. kir. földtani intézet Budapesten (VII. ker., Stefánia-út) az ország földjének viszonyait k u t a t j a ; agrogeologiai osztálya a talaj rétegzési viszonyait tanulmányozza ; szakvéleményekkel szolgál; működésének eredményéről «Évi jelentés»-ében beszámol. Az intézet múzeuma megtekinthető hétköznapokon délelőtt. A m. kir. kerületi kultúrmérnöki hivatalok: Budapesten (V., Mária Valéria-u. 14.), Komáromban, Kassán, Sátoraljaújhelyen. Debreczenben, Kolozsvárott, Miskolczon, Aradon, Brassóban, Szombathelyen, Temesvárott, Nagyenyeden, Pécsett, Pozsonyban, Nagyváradoni, Beszterczebányán, Nagyszebenben és Székesfehérvárott a gazdaközönséget a talajjavító munkálatok keresztülvitelében támogatják ; e végből tanácsot adnak a talajjavítás alkalmas módjáról, elkészítik a szándékolt munkálat terveit, költségvetését, megállapítják a kiviteli módozatokat. A kultúrmérnökök igénybevétele a m. kir. földmívelésügyi ministertől kérhető s kiküldetésük a kérelmezőre költséggel nem jár. A m. kir. vízmesteriskola Kassán a kultúrmérnökök mellett ezok hatáskörébe eső munkálatoknál működő segédszemelyzetet képezi k i ; felvételi kellékek: 18 évet betöltött, 30 évet meg nem haladott k<>r, egészséges, erős testalkat, legalább 2 középiskolai osztály végzése, vany katonai altiszti rang. A rn. kir. országos vízépítési igazgatóság közegészségügyi mérnöki osztálya Budapesten (V.,Govove-ute7.& 3. sz.). A városok és köz-

ségek közegészségének javítása érdekében működik. E czélból a városok és községek csatornázására, szivattyú-telepekre, ivóvízzel való ellátására terveket készít, ártézi kutak fúrásánál közreműködik és általában ezen munkák körül szaktanácsot és szakvéleményt nyújt. A m. kir. orsz. chemiai intézet és központi vegykisérleti állomás Budapesten (II. ker., Oszlop-utca 26.), valamint a m. kir. vegykisérleti állomások: Debreczenben, Kassán, Keszthelyen, Kolozsvár ott, Magyaróvár ott, Pozsonyban és Fiúméban a mezőgazdasági termelés és mezőgazdasági ipar körébe vágó ellenőrző vegyvizsgálatokat teljesítenek az állomások részére érvényben levő díjjegyzékben megállapított díjért; továbbá a fiumei, kolozsvári és pozsonyi állomások kivételével a mezőgazdaság fejlesztéséhez a vegytanba vágó vizsgálatok és kísérletek végzésével járulnak hozzá. Valamennyi állomás hatósági szakértő : a mesterséges borok készítésének ós forgalomba hozatalának, valamint a mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazásáról szóló törvények végrehajtása tekintetében. A m. kir. vetőmagvizsgáló állomások: Budapesten (II. ker., Kis-Rókus-utcza), Debreczenben, Kassán, Keszthelyen és Kolozsvárott a különböző vetőmagvak ellenőrző vizsgálatát teljesítik azonosságra, tisztaságra ós heremagvaknál arankatartalomra, a tisztított heremagvakat arankavizsgálatot bizonyító bárczával látják el; széna- és abraktakarmányokat botanikailag elemzik, a gyomokat és gyommagvakat meghatározzák s az ellenük való védekező eljárásokat ismertetik. Valamennyi állomás hatósági szakértő : a mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazásáról szóló törvény végrehajtása tekintetében. Az állomás által végzett vizsgálatokért az érvényben levő díjjegyzékben megállapított díjazás jár, a gazdák részére végzett vizsgálatok azonosságra, tisztaságra, csirakópességre ós arankamentességre díjtalanok. A m. kir. növénytermelési kísérleti állomás Magyaróvárott, valamint ennek kirendeltsége Aradon gazdák közreműködésével gyakorlati irányú kísérleteket végeznek a míveleti növények megfelelőbb fajainak és változatainak, trágyaszereknek és trágyázási eljárásoknak kipróbálása és terjesztése végett. A m. kir. dohánytermelési kísérleti állomás Debreczenben : a dohánytermelés és kezelés tökéletesítése, a dohány minőségének javítása érdekében saját és csabai fióktelepén, valamint dohánytermelő gazdák közreműködésével kísérleteket végez. A m. kir. gépkisérleti állomás Magyaróvárott: a mezőgazdasági gépeket es eszközöket vizsgálja használhatóságukra és értékükre. A m. kir. rovartani állomás Budapesten (II. ker., Debrőiut 18.); a kártékony rovarokat tanulmányozza, az ellenük való irtószereket ós eljárásokat kipróbálja, a reájok vonatkozó ismereteket terjeszti; nagyobb rovarkárok esetén az irtómunkálatokat a helyszínen vezeti. A m. kir. növényélet- és kórtani állomás Magyaróvárott: a növényeken nem rovarok, hanem virágos vagy virágtalan élősködő szerve-

zetek (virágos paraziták és parazitagombák), valamint kedvezőtlen életviszonyok által okozott károkat, azok elhárítására alkalmas védekező eljárásokat tanulmányozza. A m. kir. állatélettani és takarmányozási kísérleti állomás Budapesten II. k., Intézet-utcza) a háziállatok okszerű takarmányozását tanulmányozza, különös tekintettel a hazai viszonyokra. Halélettani és szennyvíztisztító kísérleti állomás Budapesten. Szakvizsgálatokat teljesít a halászat, hal- és ráktenyésztés ügyében s az ezzel kapcsolatos kérdéseket tanulmányozza. Szennyvíztisztítás körében a gyári, ipari és csatornaüzemeknél szaktanácsot nyújt. A m. kir. tej kísérleti állomás Magyaróvárott. Feladata a tej- és tejtermékek (vaj, sajt) körül felmerülő kérdések tanulmányozása és tisztázása ; tejvizsgálatok végzése a tej kezelése és hasznosítása tekintetében a gazdáknak szükséges tanácsok és útbaigazítások végett; tejgazdasági eszközök kipróbálása; tejtermelés fokozása érdekében rendezett tejelóversenyeknél való közreműködés; tejgazdaságok és tejszövetkezetek tizemvizsgálata ; a tejtermelés, kezelés ós hasznosításra vonatkozó kérdésekben szakvélemény adása, valamint az idevágó ismeretek fejlesztése é8 terjesztése. A m. kir. szeszkisérleli állomás Kassán. Feladata szeszipari kérdésekben, azok megoldása végett, tudományos ós gyakorlati kísérletek és vizsgálatok végzése; szeszfőzői eljárások ós szeszipari gépek kipróbálása, a szeszipari szakismeretek szóban és Írásban terjesztése; szeszipar körébe vágó vegyvizsgálatok végzése; szeszgyárakban üzemvizsgálatok megejtése. A vegyvizsgálatokat díjszabás mellett teljesíti. A /II. kir. mezőgazdasági kisérletügyi központi bizottság Budapesten (Földmívelésügyi ministeri palota), mely a fent megnevezett állomások tervszerű együttműködésének irányítására hivatott; ez állomások munkálkodásának eredményét «Kisérletügyi Közlemények» czímű füzetekben bocsátja közzé. A m. kir. állami bakteriológiai intézet Budapesten (VII., István-út) az állatorvosi főiskola 1 kapcsolatában a háziállatokon előforduló ragályos betegségek előidézőit tanulmányozza. Az orsz. m. kir. gyapjuminősítő intézet Budapesten (V., Klotild-u. 22.) a juhtenyésztés és gyapjuértékesítés érdekében a mosott és mosatlan bunda ellenőrző vizsgálatát teljesíti. Működése kiterjed a juhtenyésztés irányítására és gyapjuértékesítés előmozdítására. Magánfelek érdekében a helyszíni vizsgálatokat és véleményeket díjtalanul teljesíti. Az intézet működése az igazgató engedélyével hétköznapokon megtekinthető. A m. kir. gazdasági tanácsadó bizottságok, a gazd. akadémiáknál Magyaróvárolt, üebreczenben, Kassán, Keszthelyen és Kolozsvárott szakvéleményt adnak gazdaságok berendezésére, üzemtervekre, becslésre, bérszerződósekre, számvitelre stb.-re nézve. A szakvélemény díjtalan, de ha a szakértő a helyszínére utazik, a megkereső fél annak szabályszerű útiköltségeit tlzeti.

II. A lótenyésztés, szarvasmarha-, juh-, sertéstenyésztés, tejgazdaság, baromfi-, hal-, méh- és selyemtenyésztés érdekeit szolgáló intézmények. A m. kir. állami ménesek: Kisbéren angol telivér és félvér, Bábolnán arabs telivér és félvér, Mezőhegyesen az itt tenyésztett Gidrán, Furioso, Northstar és Nonius angol félvér törzsek, Fogarason lipiczai tenyésztésére szolgálnak. A köztenyésztést fedező ménekkel nagyrészt ezek látják el, de e czélra a földmívelésügyi minister magántenyésztőktől is vásárol tavaszszal egyéves és őszszel teljes korú méneket. Bizonyos számú mének községeknek olcsón és részletfizetésre is eladatnak. A ménesek tanulmáuyozás czéljából való megtekintésére az engedélyt a földmívelésügyi minister adja meg. A m. kir. méntelepek Székesfehérvárott, Nagykőrösön, Debreczenben, Sepsi-Szentgyörgyön az állami mének gondozására és felügyeletére szolgálnak, melyeket a tenyésztési évadra a gazdaközönség közvetlen használatára az országnak mintegy 1000 fedeztetési állomásán helyeznek el, a hol csekély fedeztetési díj ellenében vehetők igénybe. Nagyobb tenyésztők egy-egy tenyészévadra is bérelhetnek méneket. A rn. kir. állattenyésztési kerületi felügyelőség: Budapesten, Beszterczebányán, Balassagyarmaton, Debreczenben, Deésen, Kassán, Komáromban, Kolozsvárott, Máramarosszigeten, Miskolczon, Szombathelyit, Pozsonyban, Segesvárott, Nagyszebenben, Szegeden, Temesoárott, Nagyváradon, Pécsett, Liptószentmiklóson, Ungvárit. SepsiSzentgyörgyön és Déván a szarvasmarha, sertés, juh és baromfitenyésztő közönség támogatására és útbaigazítására, a köztenyésztés vezetésere és irányítására szolgálnak; az állami gazdaságok tenyészeteiből származó, valamint jóhirü magántenyészetekből összevásárolt, valamint importált tenyész-bikákat, kosokat és sertéskanokat, részletfizetésre és készpénz ellenében a köztenyésztés ezéljaira a földmívelésügyi kormány engedélye alapján közvetítenek. A m. kir. országos tejgazdasági felügyelőség Budapesten(Földmív. minist, palota) tejgazdasági érdekek előmozdítására, tejszövetkezetek kezdeményezésére hivatott. A m. kir. tejgazdasági szakiskola Sárváron : a telgazdaság körül szükséges ismeretek megszerzésére sajtmesterek, tejgazdaságok, tejszövetkezetek vezetésére alkalmas egyének kiképzésére szolgáló egy evi es évenként szept. 15-én kezdődő tanfolyamokon. Ezenkívül gazd. akadémiát végzettek részére egy évi üzletvezetői tanfolyamot tart. A m. kir. tejgazdasági munkásokat képző iskolák Alsóvereczkén és Kisbéren: tehenészetekben alkalmazandó férficselédeknek szakszerű kiképzést nyűjtanak ; a tanfolyam tartama egy év, felvételi kellék : betöltött 16 év, írni-olvasni tudás. A m. kir. tejgazdasági munkásnőket képző iskola Nagyszécsényben: főleg kisgazdaságok korlátolt számú tehénállományához alkalmazandó

női cselédek és tejszövetkezeti munkások gyakorlati kiképzésére szolgál; felvételi kellék: betöltött 15 óv ; a tanfolyam tartama egy év. A m. kir. baromfitenyésztő munkásnőket képző szakiskola Gödöllőn : a köztenyésztés czóljaira fajbaromfit tenyészt; baromfitenyésztők által alkalmazandó cselédeket képez ki, az ország baromfiállományának javítása és szaporítása érdekében működik. A szakiskola és telep hétköznapokon a telepvezető engedélyével megtekinthető. A m. kir. országos halászati felügyelőség Budapesten (V., Vécsey-utcza 5.) a közvizek halászatának és a mesterséges haltenyésztés előmozdítása érdekében működik; e czélból szakkérdésekben véleményt s felvilágosítást ad, halasgazdaságok terveit elkészíti s vezeti azok üzemét. Halélettani és szenny vízvizsgáló állomás Budapesten (VII., Aréna-út) a haltenyésztós érdekében a halak betegségeit s azoknak okát vizsgálja, utasítást ád a szükséges teendőkre. S ezzel kapcsolatbau véleményt ád a haltenyésztés szempontjából a víz vegyi összetételére. A m. kir. méhészeti vándortanítók: Temesváron, Pápán, Pozsonyligetfalun, Sárospatakon, Aradon, Nagyenyeden, Kolozsváron és élükön a m. kir. országos méhészeti felügyelőség Budapesten (Földmivelésügyi ministerium) a méhészet fejlesztésével, a méhtenyésztési szakismeretek terjesztésével foglalkoznak. Az állami méhészeti gazdaság Gödöllőn. Czélja: nagyobb méhészeti gazdaságok önálló kezelésére alkalmas méhészmunkások képzése; lelkészeket, néptanítókat és másokat, kiknek a móhéazkedésre alkalmuk van, az okszorü méhészet ismereteire külön tanfolyamokon megtanítani; a méhészet fejlesztése érdekében tudományos es gyakorlati kísérleteket tenni; minta-méheseiben a helyes móhószkedóst bemutatni: a méhészkedéshez szükséges segédeszközök, kaptárak, keretek, pergetök stb. készítését gyakorlatilag megtanítani ; a termékek helyes csomagolását, a piaczképesség és kiviteli forgalom érdekében szükséges eljárásokat megismertetni ; jól mézelő fákat, cserjéket, továbbá jól mézelő egynyári és évelő növényeket tenyészteni és terjeszteni. Tanfolyamai: a két éves méhészmunkásokat képző és a két ós három hétre terjedő időszaki tanfolyamok lelkészek, néptanítók, nők, erdőőrök és földmiveskisgazdák kiképzésére. A telep hétköznapokon az érdeklődők által megtekinthető. A m. kir. országos selyemtenyésztési felügyelőség Szegzárdon a selyemhernyótenyésztés fejlesztése, az ehhez szükséges szederfatenyósztós. valamint a selyem hernyótenyésztési szakismeretek terjesztése érdekében működik; e czélból a szegzárdi selymérpetekészítő állomásrol petet, a selyemtenyésztési felvigyázók útján 2—3 napos hernyókat, szederfaiskoláiból szederfamagokat ós csemetéket ingyen oszt k i ; valamint selyemyubó- Jeváltó raktárakat tart fenn 21 helyen.

III. Állatorvosi és mezőgazdasági szakoktatás,valamint a mezőgazd. ismeretek terjesztése érdekében működő intézméi^ek. Am.kir. állatorvosi főiskola Budapesten (VII.,Rottenbiller-u. 23.) állatorvosokat képez ki négy éves tanfolyamon; hallgatókul 1901-től kezdve csakis középiskolát végzett és érettségi vizsgálatot tett egyének vétetnek föl. A m. kir. gazdasági akadémiák Magyaróvárott, Debreczenben, Kassán, Keszthelyen, és Kolozsvárt: magasabb fokú mezőgazdasági kiképzést nyújtanak érettségit tett egyéneknek három éves tanfolyamon. A m. kir. földmíves-iskolák Adán, Algyógyon, Breznóbányán, Békéscsabán, Csákovárott, Jászberényben, Hódmezővásárhelyen, Karczagon, Kecskeméten, Komáromban, Lúgoson, Nagyszentmiklóson, Pápán, Rimaszombaton, Szentimrén, Szabadkán, Szilágysomlyón és Csíkszeredán a földmívelő nép fiainak kisebb gazdaságok vezetésére képesítő alsó fokú gazdasági kiképzést nyújtanak, munkafelügyelőket és munkavezetőket képeznek ki két év alatt; felvételi kellékek : olvasni, írni tudás, betöltött 17 év, munkára képesítő testalkat; földmívelők fiai előnyben részesülnek. Ugyanott felnőttek részére két-két hóra terjedő téli tanfolyamokat, oly néptanítók részére pedig, kik gazdasági ismétlő iskolákban tanítani hivatottak, nyári tanfolyamokat tartanak. A m. kir. gazdasági szaktanárok: Aradon, Baján, Csáktornyán, Csurgón, Félegyházán, Déván, Eperjesen, Esztergomban. Iglón, Kolozsvárt, Léván, Losonczon, Modoron, Nagyváradon, Pécsett, Sárospatakon, Szamosujvárit, Székelyudvarhelyt, Sepsiszentgyörgyön, Sopronban, Temesvárolt, Ungváron, Znióváralján, a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésére hivatottak; a tanítóképezdéken látják el a tanítást; kerületeikben tanfolyamokat és előadásokat tartanak; a mintagazdaságokat ellenőrzik; szaktanácsokat adnak és helyszíni szemléket díjtalanul végzik. A m. kir. kender- és lentermelési vándor-szaktanár Budapesten ; komlótermelési vándor-szaktanár Kolozsvárott; az illető szakmába vágó ismeretek terjesztésére, felvilágosítás és tanácsadásra hivatottak. A gazdasági szakoktatásnál alkalmazottak közreműködnek a földmívelésügyi kormány támogatásával rendezett népies gazdasági előadások tartásában. A gazdasági ismeretek terjesztésére szolgálnak a népies mintaparasztgazdaságok is, melyek a földmívelésügyi kormány támogatásával példaadás czéljából létesíttetnek kis gazdaságok okszerű berendezésére ós kezelésére nézve. A m. kir. mezőgazdasági muzeum Budapesten (VII., Városliget, Széchényi-sziget): A mezőgazdasági intézmények, gazdasági mívelési ágazatok, szakismeretek és felszerelések szemléltető bemutatására, tanulmányozására szolgál. Megtekinthető minden nap délelőtt 10—l-ig és szombaton délután 3—7-ig. Belépés díjmentes.

Mezőgazd. háziipari min. megbízott Budapesten (V., Földmív. minist.) felvilágosítást és útbaigazítást nyújt a megkeresőknek a mezőgazdasági háziipar körébe eső összes ügyekben, u. m. nyersanyagok és gyártmányok vételének közvetítése, munkavezetők kiküldetése, tanfolyamok rendezésében.

IV. A szőlő- és bortermelés előmozdítására szolgáló intézmények. A m. kir. központi szőlészeti kísérleti állomás és ampelológiai intézet (Budapesten, II., Debrői-út). Hivatása : a szőlőmívelést, borkezelést, a szőlőbetegségeket s az ellenük való védekezést tudományos alapon tanulmányozni 8 az e czélra szükséges kísérleteket megtenni. Az intézet működésének tanulmányozása igazgatói engedélylyel történhet. A m. kir. felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam Budapesten (II., Debrői-út) gazdasági akadémiát jól végzett egyéneknek egy éves tanfolyamon tudományos és gyakorlati alapon kiképzést ad. Szegénysorsuak esetleg ösztöndíjban is részesülhetnek. A felvételre évrőlévre pályázat hirdettetik. A m. kir. vincz eltér iskolák: Bihar-Diószegen, Egerben, NagyEnyeden, Pozsonyban, középnagyságú szőlőbirtokok kezelésére alkalmas, értelmes vinczelléreket nevelnek két éves gyakorlati, részben elméleti tanfolyamon; m. kir. vinczellériskolák Kecskeméten, Ménesen, Tapolczán, Tarczalon kisebb szőlőbirtokok kezelésére alkalmas egyszerű vinczelléreket, szőlőmunkásokat és munkavezetőket képeznek ki egy éves gyakorlati tanfolyamon. Szegénysorsuak esetleg ingyenes ellátásra, vagy a tápdíj felének elengedésével is vétetnek fel. A felvételre évről-évre pályázat hirdettetik. Pinczemesteri tanfolyam Budafokon, pinczekezelésben és borgazdaságban gyakorlati és elméleti kiképzést nyújt. Felvétetnek oly egyének, a kik valamelyik kétéves tanfolyamu vinczellériskolát jó eredménynyel végezték; ázegénysorsuak ösztöndíjban is részesülhetnek. A felvételre évről-évre pályázat hirdettetik. A m. kir. szőlészeti és borászati felügyelők : Budapesten (Rottenbiller-atcza 6/a), Szegzárdon, Pécsett, Csáktornyán, Tapolczán, Pápán, Sopronban, Pozsonyban, Nyitrán, Munkácson, Szatmárnémetiben» Egerben, Miskolczon, Tarczalon, Szilágysomlyón, Bihar diószegen, Ménesen, Fehértemplomban, Kecskeméten, Szabadkán, Nagyenyeden, DicsőszentmárIonban, Balassagyarmaton ós Marosvásárhelyen a szőlészeti és borászati szakismeretek terjesztésére és a szőlőtermelő közönségnek felvilágosítás és útbaigazítás adására hivatottak. A felügyelők tanfolyamokat is tartanak, melyek helye ós ideje a környéken közzététetik. A /72. kir. Miklós-szőlőtelep Kecskeméten: az immúnis homoktalajon való szőlőgazdálkodás bemutatására s európai szőlővesszőt ermelésre szolgál.

Az ország borvidékein megoszolva elhelyezett 28 állami amerikai szőlőtelep amerikai szőlővesszők és oltványok készítésére, f a j t á k kipróbálására, tanfolyamok tartására, szakmunkások és munkavezetők kiképzésére szolgál. Állami szénkénegraktárak: Bihar-Diószegen, Ménesen, Tarczalon és ezen kívül 69 bizományi szénkénegraktár a íllloxerás szőlők kezelésére szükséges szénkéneghez j u t t a t j á k a gazdaközönséget olcsón és könnyen. A m. kir. országos központi mintapincze Budapesten (Földmívelésügyi ministeri palota) a m. kir. földmívelésügyi minister felügyelete alatt a z okszerű borkezelés fejlesztésére ée terjesztésére, a hazai borok előnyös értékesítésének és borkivitelünknek előmozdítására szolgál; bortermelők borainak kezelésével ée eladásával foglalkozik. A mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilal n* Kásáról szóló 1893. évi XIII. t.-c. végrehajtásában közreműködnek a főszolgabírói járásokban, rendezett tanácsú városokban, Budapest székes főv. kerületeiben megalakult « b o r e l l e n ő r z ő bizottság»-ok, melyek feladata a bortermelési ós forgalmi viszonyokat az idézett t.-eikk szempontjából figyelemmel kisérni, az elkövetett kihágások kiderítésében a hatóságok segítségére l e n n i ; a budapesti és kolozsvári állandó borvizsgáló szakértő bizottságok a borok szakértői megvizsgálására és véleményadásai hivatottak. Kihágási eljáráson kivül, t e h á t kizárólag az érdekeltek magántájékoztatása czéljából a m. kir. vegykisérleti állomások a megállapított díjak lefizetése ellenében teljesítenek borvizsgálatokat.

V. A gyüinölcsészet és kertészet előmozdítására szolgáló intézmények. A m. kir. országos gyümölcsészeti és falenyésztési ministeri biztos Budapesten (Földmívelésügyi ministeri palota; az ország gyümölcsfatenyésztését irányítja, a gytimölcsfatenyésztés, nemesfűz-mívelés. útbefásítás terjedését ós a gyümölcsértékesítést előmozdítja, ebbe a szakmába vágó kérdésekben a fatenyésztő és gyümölcstermelő közönségnek felvilágosításokkal és útbaigazítással szolgál. A m. kir. kertészeti tanintézet Budapesten 3 éves kertészképző tanfolyamon nagyobb kertészetek önálló vezetésére hivatott egyenekneb a kertészet összes ágaiban, valamint a modern szőlőmívelésben teljes kiképzést n y ú j t ; felvételi kellék: hat középiskola elvégzése és egy évi gyakorlat igazolása. A kertészsegédek két éves tanfolyamán három evi gyakorlattal bíró kertészsegédeket képeznek tovább; időszaki tanfolyamai: gyümölcstenyésztési, konyhakertészeti, gyümölcsértékesítési tanfolyam, továbbá útmesterek és útkaparók, népiskolai tanítók tanfolyama. A tanintézet telepének megtekintése hétköznapokon az igazgató engedélyével történhet. A m. kir. kertmunkásképző tanfolyamok: Lőcsén, Tordán, NagyBocskón, Baján, a katonai szolgálatnak eleget tett, vagy az alól felmen-

tett fóldmívesekből kert- és szőlőmunkásokat képeznek ki két éves tanfolyamon. A kertgazdasági tanszék Orosházán. A polgári iskola tanulói ós felnőttek számára mintakerttel összekötve. A fatenyésztési felügyelők és vándortanítók székhelyei: Budapest, Kőszeg, Máramarossziget, Ungvár és Végfalva. Állami faiskolák Budaörsön, bogarason, Gödöllőn, Kecskeméten, Kisszebenben, Kolozsvárott, Kisbéren, Lúgoson, Mezőhegyesen, Pápán, Privigyén, Szolyván, Sepsiszentgyörgyön, Tarczalon, Tordán, Trencsénben, Ungvárotl és Zilahon. Állami g y iim öles kísér le ti telep : Tyei (Hunyadm.). Czólja a nagyban termelt gyümölcsfajtaknak kipróbálása ós a hazai viszonyoknak megfelelő u j fajták előállítása. Állami nemes fííztelepek Baján és Bustyaházán. Kosárfonásra alkalmas fűzfajták tanulmányozása és termelése.

VI. Az erdészeti érdekek előmozdítására szolgáló intézmények. A kir. erdőfelügyelőségek: Budapesten, Pozsonyban, Turóczszentmártonban, Beszterczebányán, Miskolczon, Kassán, Ungváron, Máramarosszigeten, Debreczenben, Nagy-Váradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Brassóban, Nagyszebenben, Déván, Temesvárott, Szegeden, Pécsett, Győrött, Szombathelyen az erdőtörvény és az erdőgazdasági érdekek előmozdítása érdekében tett intézkedések végrehajtására hivatottak. Ezeket a teendőket Fiume város területére nézve a m. kir. földmívelésügyi ministerium IA. 1. osztálya teljesíti. Kopár területek beerdősítésének előmozdítására az állami csemete kertekből erdei facsemeték ingyen osztatnak k i ; állami támogatás nélkül foganatosított sikerült erdősítések jutalmaztatnak. A m. kir. erdészeti főiskola Selmeczbányán: erdőmórnökökké képez ki érettségit tett egyéneket négy éves tanfolyamon. A //7. kir. erdőőri szakiskolák: Királyhalmán (Szeged mellett), Vadászerdőn (Temesvár mellett), Liptóujváron és Görgényszentimrén erdőöröket képeznek ki két éves tanfolyamon ; felvételi kellékek : betöltött 17 éves és meg nem haladott 35 éves kor, ép, erős testalkat, elemi osztályok végzése, illetőleg írni, olvasni tudás. A /77. kir. erdészeti kísérleti központi állomás Selmeczbányán és a külső állomások: Királyhalmán, Vadászerdőn, Liptóujváron ós Görgeny-Szent-Imrén az erdőgazdaság körében felmerülő kérdéseknek kísérletek és tudományos kutatások útján való kiderítésére szolgálnak.

VII. Mezőgazdasági munkásügy. A m. kir. földmívelésügyi ministerium munkásügyi osztálya Budapesten (Földmívelésügyi ministerium). A gazdasági munkások helyes

irányban működő önsegélyző egyleteit a földmívelésügyi minister pénzbelileg, vagy könyvek átengedése által segélyezi. Munkásközvetítési iroda Budapesten (V., Földmív. minist.) nyilvántartja a munkakereső munkásokat és a munkásokat kereső birtokosokat. Megkeresésre közli a munkások vagy munkakeresők czímét. Minden ezen körbe tartozó kérdésekben díjtalan felvilágosítást nyújt. A települni óhajtóknak telepítési ügyekben tájékozást és útmutatást nyújtanak, a települni vágyókat ós a meg nem szállott telephelyeket nyilvántartják a m. kir. áiiami jószágigazgatóság Aradon és a m. kir. telepítési felügyelőség Kolozsvárott. Országos Gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár (Budapest, V., Alkotmány-u. 16.) az önként belépő gazdasággal foglalkozó egyéneket (rendes és rendkívüli tagokat) és a kötelezőleg biztosítani rendelt gazdasági cselédeket baleset, baleset miatti rokkantság és halál, továbbá rokkantság, halál esetére a törvényben előirt módon befizetett tagsági, illetve befizetési díjak mellett segélyzi. A pénztárt és tagokat érdeklő ügyekben a községi elöljáróság (városi tanács), illetve hol 50-nél több tag van, a helyi bizottság és a központi igazgatóság (Budapest, V., Alkotmány-u. 16.) ád fölvilágosítást. mindezek az intézmények a szakmájukba vágó kérdésekben szóbeli, vagy írásbeli (nem bélyeg köteles) megkeresésre i ügyen és készséggel nyújtanak díjtalan fölvilágosítást. Működésük, a mennyiben díjazás megemlítve nincs, ingyenes, úgyszintén díjtalan ez intézmények közegeinek helyszínre kiszállása, ha az közérdekből történik; magánérdekből történt kiszálláskor a kiküldött napidíjai és útiköltségei a megkereső félt terhelik. Az állatorvosi, gazdasági, szőlészeti, kertészetit erdészeti akadémiákon, illetve tanintézeteken és iskolákon a tanítás tandíj fejében történik, de mindeniken rendszeresítve vannak állami és magánösztöndíjas, továbbá tandíjmentes helyek i.e, melyékről a kellő időben nyilvánosan hirdetett felhívások részletes felvilágosítást nyújtanak.

L-—

ELŐFIZETÉSI ÁR: d

korona. „ . , Megjelen

minden vasárnap.

NÉPLAP \

T i

n

T

\

r

A

T

^

SZERKESZTOSÉC

GAZDASÁGI HETI KÖZLÖNY

BUDAPEST,

A FÖLDMIVELÖ NÉP SZÁMÁRA.

IY., Egyetem-u. 4.sz

Megjelen magyar, német, román, ruthén, szerb és tót nyelven hatvanháromezer példányban.

A ki jó. szép és olcsó újságot akar olvasni, az fizessen elő a «Néplap» czimii hetenkint megjelenő g a z d a s á g i é s m u l a t tató hetilapra. A «Néplap» igen szép kiállításban, hetenkint tizenhat oldalon g y ö n y ö r ű k é p e k k e l jelenik meg s már vasárnap minden olvasóhoz eljut. Közöl a kisgazdaság körébe tartozó o k t a t ó szakozik k e k e t , j ó t a n á c s o k a t m i n d e n h ó n a p r a , a gazdaságban és háztartásban, valamint az élet különféle körülményei közt előforduló esetekre; közöl szép és m u l a t t a t ó t ö r t é n e teket, e l b e s z é l é s e k e t , v e r s e k e t ; ismerteti az ország és a nagy v i l á g dolgát, a t ö r v é n y h o z á s m ű k ö d é s é t , a t ö r v é n y e k e t , ezenkivül a szerkesztői postában szivesen válaszol előfizetőinek kérdéseire, utbaigazitó tanácsokat ád azoknak, a kik tanácsért hozzá fordulnak, végül minden évben szép k é p e s n a p t á r t ád a j á n d é k u l o l v a s ó i n a k . A «Néplap» előfizetési á r a e g é s z é v r e csak 3 korona. Az előfizetéseket legjobb postautalványon beküldeni és így czimezni:

A ,,Néplap" kiadóhivatalának Budapest, Egyetem-utcza (Franklin-társula t). Megjegyezzük,

hogy

a

«Néplap»

4. megjelenik

aéinet, r o m á n , r u t h é n , s z e r b és t ó t nyelven is és ezek előfizetési ára egyenként szintén 3 korona egy évre.