Koós Mihály. A székelyföldi gazdasági actio évi működésének ismertetése. Budapest Pallas Ny. 1906

Koós Mihály

A székelyföldi gazdasági actio 1905. évi működésének ismertetése

Budapest Pallas Ny. 1906

books2ebooks – Millions of books just a mouse click away! European libraries are hosting millions of books from the 15th to the 20th century. All these books have now become available as eBooks – just a mouse click away. Search the online catalogue of a library from the eBooks on Demand (EOD) network and order the book as an eBook from all over the world – 24 hours a day, 7 days a week. The book will be digitised and made accessible to you as an eBook. Pay



online with a credit card of your choice and build up your personal digital library!

What is an EOD eBook? An EOD eBook is a digitised book delivered in the form of a PDF file. In the advanced version, the file contains the image of the scanned original book as well as the automatically recognised full text. Of course marks, notations and other notes in the margins present in the original volume will also appear in this file.

How to order an EOD eBook? Whereever you see this button, you can order eBooks directly from the online catalogue of a library. Just search the catalogue and select the book you need. A user friendly interface will guide you through the ordering process. You will receive a confirmation e-mail and you will be able to track your order at your personal tracing site.

How to buy an EOD eBook? Once the book has been digitised and is ready for downloading you will have several payment options. The most convenient option is to use your credit card and pay via a secure transaction mode. After your payment has been received, you will be able to download the eBook.

books2ebooks.eu

National Széchényi Library of Hungary

Standard EOD eBook – How to use You receive one single file in the form of a PDF file. You can browse, print and build up your own collection in a convenient manner.

Print Print out the whole book or only some pages.

Browse Use the PDF reader and enjoy browsing and zooming with your standard day-to-day-software. There is no need to install other software.

Build up your own collection The whole book is comprised in one file. Take the book with you on your portable device and build up your personal digital library.

Advanced EOD eBook - How to use Search & Find  With the in-built search feature of your PDF reader, you can browse the book for individual words or part of a word. Use the binocular symbol in the toolbar or the keyboard shortcut (Ctrl+F) to search for a certain word. “Habsburg” is being searched for in this example. The finding is highlighted.

books2ebooks.eu

National Széchényi Library of Hungary

Copy & Paste Text

Click on the “Select Tool” in the toolbar and select all the text you want to copy within the PDF file. Then open your word processor and paste the copied text there e.g. in Microsoft Word, click on the Edit menu or use the keyboard shortcut (Ctrl+V) in order to Paste the text into your document.

Copy & Paste Images

If you want to copy and paste an image, use the “Snapshot Tool” from the toolbar menu and paste the picture into the designated programme (e.g. word processor or an image processing programme).

Terms and Conditions With the usage of the EOD service, you accept the Terms and Conditions. EOD provides access to digitized documents strictly for personal, non-commercial purposes. Terms and Conditions in Hungarian: http://books2ebooks.eu/odm/html/nszl/hu/agb.html

More eBooks More eBooks are available at http://books2ebooks.eu

books2ebooks.eu

National Széchényi Library of Hungary

;. ; A m. hir. földmiuelésügyi minister kiqdvánua. 7. szám.

A SZÉKELYFÖLDI |?||

GAZDASÁGI ACTIO 1905. E V I M Ű K Ö D É S É N E K

ISMERTETÉSE A M. KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTER MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA

D*- KOŐS M I H Á L Y

J3hH|&\• PÁLLAS

BUDAPEST

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

-mSRraHI NYOMDÁJA

A m. kir. fö/dmiuelésügyi minister kiadványai: Kaphatók a in. Mr. földmivélésügyi ministeriumban. Lelkészeknek, tanítóknak és községi jegyzőknek — a meddig a készlel tart — ingyen küldetik meg, ha ezen kérelmükkel egyszerű levélben vagy levelező­ lapon a m. kir. földmivelésiigyi minislerium könyvtárához fordulnak. Magyar nyelvű kiadványok: Adatok és vélemények a tagosításról, Alapszabályminta a pinczeszívetkezetek részére. Állatorvosi k í z s z o l g . államosítása. Borsó- és lenesezsizsik irtása, B o r t I g y u n k v a g y pálinkát. D a r a z s a k Irtása. Délaiuerlkai r i z s z s i z s i k Irtása. Drótféreg irtása F a l u s i lótenyésztő. Fatenyésztés. FelsöM) g a z d a s á g i tanügy njjászetvezése. Pirkálóbogár irtása. (iabonazslzsik irtása. Gyümölcsfák és szőlő kártevő r o v a r a i . H a d s e r e g élelmezése. Háziállatjaink teleltctése. H o m o k i szőlömivelés. llonvédbogáv Irtása. Kl6érletiigyl Közlemények VII. >

Komlót pusztító r o v a r o k Irtása. IiótetS Irtása. Lnozerma- és lóhereferroelés. // M a g y a r o r s z á g ftlldmivcléee 1899, 1900. H e i e i p o c z k o k és e g e r e k irtása, iiezösazdasági háziipar. Kémes ffiz termelése. Népnevelési teendők. ' ,>/>< P a i z s t e t n Irtása. Kovarirtó stiyagokrél. .^ftí^S Rovarirtó eszközökről. Selyemtenyésztési k ö z i g a z g a t á s . Saénkénegezési vezérfonal. Szölőiloueza irtása. Szólöoltván.i n a k kártékony r o v a r o k elleni megvédése. .' . •.' • ' \ , V e r e s n y a k n á r p a b e g á r Irtása. Vezérfonál a néptanítók s z á m á r a .

M a g y a r mezőgazdasági k ö z i g a z g a t á s ca. művet lelkészek, k5zs. J e g y z i k , tanitók ás közig, t a n t hallgatók 1 k o r o n a kedvezményes árban kaphatják, ha ezen Síszeget utalványon a m i n i s t e r i n m

Német nyelvű kiadványok:

Tót nyelvű kiadványok:

DIe Welzen- and P.oggeuprodnetion der Wett t895., 1896., 1897., 1898., 1889., 1900., 1911.

Kávod o sposobe ako sa treba bránit' protí peronospore. 0 pivniényeh spolkoob. Doohovavajme ovoeie I Kávod k r e z u n i n e m a ínanipnlovaniu mastn a villa. S < ^ © ^ « f i ' / f { * ' ' . y V ! . Zá'.on i n a r i a d e n i e o z a k a z a úmelych V i n .

A n l e i t n u g z n r B e k a m p f u n g der Peronospora. Eeber die KeUerelgenosscssehaften. A n l e i t n u g z n r ratienellen .»;...• a n d W e i u bebaitdlnng. Das A n l e g e n der Welnpiirten i m F l n g s a n d e . Oesetz nnd V e r o r d n n n g Uber Knmiweiiierzengnag.

das

r

Verbot der

Román nyelvű kiadványok: Sa c n l l i v a m poame I

Ruthén nyelvű kiadvány

Szerb nyelvű kiadványok: l'pi.tstvo za odbrann p r c l i v peronospore. Proizvodiino votye ! .•, . ' Dpntstro o r a z s m n o m r n k o v a u j n sirom i vhioiu Zakón i n a r e i b a o z a b r a n i restaékik v i n a . Cplozsajma orosesevi d e r a r a i

Kaphatók N&gel Muzeum-körut

Ottó

bizományos

könyvkereskedőnél

2. szám) és minden nagyobb

{Budapest, VIII.,

vidéki könyvkereskedő

utján.

Magyar nyelvű kiadványok : Állami és magánménesek leírása. Allatok, fogé

állati

nyerstermények

tárgyak forgalmára

letek m a g y a r á z a t a .

Ára 1 K. és

Magyarország

ragály-

földmivelésügye

1901., 1902.,

1903. Á r a 1 K. 1897—1903. é v b e n . Á r a 1 K .

vonatkozó rende­

M a g y a r o r s z á g vizeröi. Á r a 5 k o r o n a .

Á r a 1 kor.

M a g y a r mezőgazd. k ö z i g a z g a t á s .

Állategészségügyi Évkönyv. 1896., 1898., 1899.,

Ára 2 k o r .

M a g y a r p o m o l o g l a (magyar és f r a n c z i a

1900., 1901., 1902., 1903., 1904. Á r a köteten­

nyel­

ven). I., II., n i . füzet. Á r a e g y e n k é n t 3 k o r .

ként 8 kor.

H a d a r a k hasznáról és k á r á r ó l . Á r a 1 k o r .

A gyümölcsfák és szőlő kártevő r o v a r a i . Á r a

Markarakodó állomások j e g y z é k e . Á r a 60 fill.

60 fillér.

Mezőgazd. termények hamisítása. Á r a 60 H l .

Árvédelmi füzesek telepítése. Á r a 50 fillér.

Mezőgazdasági vezérfonál. Á r a 2 k o r .

Bortörvény ismertetése. Á r a 40 fillér.

Mezőgazdasági termények c b e m i a i v i z s g á l a t a .

Bosznia és R e r e z e g o v i n a m e z ő g a z d a s á g a . Á r a

Ara

1 kor.

1 kor.

Mezőgazdasági termények m a g v i z s g á l a t a . Á r a

D n n a és mellékfolyói

mentén

feltárt

kőfejtő

1 korona.

telepek leírása. Á r a 2 k o r . 50 H l .

Mezőgazdasági s t a t i s z t i k a . I. kötet á r a to K . ,

Dunavölgy térképe. Á r a 6 K .

II. kötet á r a 30 k o r . , III. kötet á r a 4 k o r .

Édesvízi halászat és haltenyésztés. Á r a 1 kor.

IV. kötet

Pisztrángtenyésztés. A r a 30 fill.

Fatenyésztés. V - i k kiadás. Á r a 1 kor. Gyümölcsfák

kártékony

á r a 10 kor., V . kötet, á r a 8 k o r .

Nemes főztermelés. Á r a 40 f.

Falusi lótenyésztő. Á r a 1 kor. hernyói

Pinczeszövetkezetekről. Á r a 40 fill.

irtása. Á r a

20 H l .

Szőlöbetegségek. Á r a 1 korona.

Gyümölcsfák

és szőlő

káros

rovarai.

Szőlészeti

Ára

kísérleti

áUomás

közleményei.

II. kötet. Á r a 6 korona.

1 kor.

Szölőoltványoknak

Gazdaczimtár. Á r a 30 k o r o n a . Gyümölcsértékesítés

és termelés

elöhajtással

való

előállí­

tása. Á r a 30 fill.

külföldön

Telepítési törvényjavaslat. Á r a 1 K .

Á r a 40 f. Homoki szőlömivelés.

II.

kiadás.

Tagosítás! törvénytervezet. Á r a 2 k o r .

Á r a 40 fill.

Hnspárolók és desinfektorok. Á r a 20

Termeljünk gyümölcsöt 1 Á r a 30 fllL

fillér.

Kendertermelési útmutató. Á r a 30 fii!.

Ctmutató az á l l a t e g é s z s é g ü g y r e . Á r a t kor.

Kisérletügyi Közlemények. I., I I , I I I , IV. é v i .

Itmntatás a must és bor okszerű kezelésére Ara

A r a füzetenként 60 fillér. Lnczerna

40 fillér.

Vezérfonál a philloxerás

Közgazd. tanulmányok. Á r a & k o r .

gel

és lóher termelése. Á r a 1 k o r .

való gyérítésére.

szőlőnek

szénkéneg-

A r a 40 fillér.

Német nyelvű kiadványok: Jahresbericht über das Veterínárwesen i i C n garn

1896.,

1898.,

Ceber die KeUerelgenossenschaften. Á r a 40 fill.

1899., 1900., 1901., 1902.

Á r a kötetenkint 2 korona.

Anleitung I

z u r ratienellen

Most-

nnd W e l n -

behandlung. Á r a 40 fillér.

1

1906.

A m. kir. főldmiuelésügyi minister kiaduánya. 7. szám.

A SZÉKELYFÖLDI

GAZDASÁGI ACTIO 1905. É V I M Ű K Ö D É S É N E K

ISMERTETÉSE A M. KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTER MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA

D M.

KIR. MINISTERI

R

SEGÉDTITKÁR,

KOÓS MIHÁLY A SZÉKELYFÖLDI

MINISTER!

KIRENDELTSÉG

BUDAPEST PALLAS

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1906.

NYOMDÁJA

VEZETŐJE.

y

TARTALOMJEGYZÉK. Oldal

Sorszám

1. B e v e z e t é s

_.

2. A z actio feladatköre

—

_.

7

...

_

-

...

...

.8

3 . Erkölcsi szempontok. A f a l u s i társadalom szervezése 4. F a l u s i gazdakörök

..

—

...

9 .9 10

5. A gazdakörök munkássága 6. Gazdaköri előadások és megbeszélések

...

7. Gazdasági megbeszélések nyáron a mezőn ...

10. Népies mintagazdaságok

...

...

._

...

...

...

...

..

...

...

8. B i r t o k o s o k bevonása a f a l u s i nép érdekeibe 9. Gazdasági kirándulások

...

...

...

13

t

^ij

11 13 14 14

...

11. A székelyföldi mezőgazdaság hibái

15

12. Állattenyésztés és gabonatermelés h e l y t e l e n aránya

16 17

13. Éghajlati különbségek a székelyföldön

...

...

14. A szarvasmarhatenyésztés irányai

18

—

15. A székely actio feladata a szarvasmarhatenyésztés terén...

19 20

16. Tenyészbikák beszerzésének megkönnyítése 17. Tenyésztehenek és üszők kiosztása 18. A k i o s z t o t t tenyészanyag fajták szerint

... ...

...

—

...

21 22

...

23

...

25 \6

._. ...

19. A tenyészanyagkiosztás hatása 20. Tehénkiosztások gazdasági hatása

24

;

...

21. Tehénkiosztással kapcsolatos tejszövetkezetek

...

_

._

...

22. Takarmánytermelés, legelőgazdaság 23. Lótenyésztés 24. Juhtenyésztés — 25. Sertéstenyésztés ...

_ — ...

...

...

...

... „,

...

26. Állatbiztosító szövetkezetek

28

~

29

27. Baromfitenyésztés— 28. További tervek az állattenyésztés teíén

..

29

... _

29. Állattenyésztő egyesületek ...

30. Községi állatdijazások

_.

... ...

_

31. A székely földmivelés hiányai 32. A földmivelési hiányok o k a i

26 27 27

...

._

...

29 30 31

...

33

6

Sorszám

Oldal

33. Gazdasági gépek terjesztése 34. Vetőmag-kiosztás

—

—

—

-

-

—

-

35. Takarmánynövények terjesztése

-

36. Lentermelés meghonosítása 37. Szőlöfelujitás —

--

_

—

38. Talajvizsgálatok

—

_

—

39. Vessző- és oltványkiosztás ...

36

.-

-

-

-

-

...

~ -

38 —

—

—

39

41. A birtokosság vezető szerepe a szőlöfelujitás körül 42. Gyümölcstermelés

_

—

-

— -

—

41

-

44

44. A székelylegelök fontossága

43

4 5 . Legelöjavitási munkálatok

-

46. A legelöjavitások hatása

-

47. Szövetkezeti élet fejlesztése

46

-

-

—

48. Értékesítő szövetkezetek szervezése

-

—

49 -

49

51. M . G . V . E . szövetkezete 1905. évi f o r g a l m a 52. F a l u s i tejszövetkezetek

—

53. F a l u s i fogyasztási szövetkezetek 54. Állatbiztosító szövetkezetek

—

56. Munkásközvetités 57. Munkásbiztositás ...

~

-.

55. H i t e l v i s z o n y o k javítása

-

—

...

—

56

-

-

—

-

-

-

59. Gazdasági szakoktatás 60. Méhészet

...

-

—

-

61

...

—

—

-

66. Községi k u t a k és vízvezetékek

—

-

-

65. Halászat

—

-

-

61

—

61

--

62

61

-

-

61 -

—

-

...

0

60 61

— -

-

64. M a r o s i tutajozás

67. Vízmosások és kopárok

6

-

62. Fürdők és ásványvizek 63. Parczellázás

7

°9

-

61. Háziipar

0

°8

...

68. Ingyen jogsegély

5/ -

— ...

50 51

-

-

47 48

-

50. Kukoriczaértékesitö szövetkezetek

58. Munkásházak

39 40

43. Székelyföldi küzlegelök állapota

49. Szövetkezeti gabonaraktárak

37 38

~

40. Szölöoltvány készítés

36 37

—

-

34

-

61 62

A m . k i r . földmivelésügyi m i n i s t e r i u m székely actiója 1 9 0 2 - b e n , június hó 1-én az

itt-ott

megjelent

eltekintve, magyar egyes m.

két

vette kezdetét. E z e n idő óta

kisebb

kimerítőbb

közönséget dolgairól.

Az

e

hírlapi

különleges 1904-ik

k i r . földmivelésügyi

közleményektől

ismertetés

tájékoztatta

állami

év

elején

ministerium

a

tevékenység megjelent

székely

a

actiója

körébe v o n t f e l a d a t o k n a k a tusnádi székely k o n g r e s s z u s határozatai

alapján

kidolgozott

programmtervezete.

az

1 9 0 5 - i k év elején pedig a m . k i r . földmivelésügyi m i ­ n i s t e r i u m székelyföldi kirendeltségének három évi m u n ­ kásságáról beszámoló jelentése. A p r o g r a m m a z o n b a n természetszerűleg csak Ígé­ reteket t a r t a l m a z h a t o t t . Sőt az 1 9 0 5 - i k év elején meg­ jelent beszámolónak is úgyszólván c s a k Ígéretekre, a z induló félben jelölésére,

levő

a kezdet

kezdeményezések kezdetének

szorítkoznia. A m a z egyes hírlapi

irányának

ismertetésére

meg­ kellett

c z i k k e k és közlemé­

n y e k pedig, a m e l y e k u j a b b a n , vagyis o l y a n időben fog­ l a l k o z t a k a székely actio egyes dolgaival, m i k o r a n n a k iránya és egész menete már s z e m m e l láthatóbban k i b o n ­ takozott,

azért

sem adhattak

arról

összefüggő

teljes

fogalmakat, m e r t egyes jelenségeit k i r a g a d v a , egészében nem

is érintették,

vagy legfennebb

csak

olyan

érte-

8

l e m b e n , hogy a k i r a g a d o t t dolog kedvező vagy

kedve­

zőtlen megitéléséböl v o n t a k következtetéseket a z egész actióra. Elérkezett

tehát az ideje, h o g y a z eddig

megtett

u t o n újból állitsunk egy határkövet, melynél

megállva

s

ítélnünk,

onnan

visszanézve,

áttekintően meglehet

helyes-e az irány, m e l y b e n megyünk, látjuk-e k e l n i az elvetett magot

s lesznek-e

munkánknak

gyümölcsei?

T a r t o z u n k e z z e l n e m c s a k a m a követelésnek, hogy elő­ tanulmányok, előkészületek, p r o g r a m m s Ígéretek helyett m o s t már

a m a z eredményekről

is számot

m i k e t a z eddigi munkával elérni

lehetett,

adjunk, a de

szüksé­

gessé teszi e beszámolót a z is, hogy ez elejétől

fogva

m a g y a r n e m z e t i ügynek tekintett actio m a i állapotáról tájékoztassuk a közvéleményt, m e l y déssel s o l y s o k várakozással \

Az actio feiadatköie.

m e

jy i^ e

ágaira

m

a

felfogással

nézte

azt

folytonosan.

s a m a várakozásokkal

s z e r i n t a gazdasági kiterjedő

o l y sok érdeklő­

állami

és

culturális

actiónak

kell

szemben,

élet

összes

a székely

ügyét szolgálnia, hangsúlyozzuk megint, h o g y

nép

a m. kir.

földmivelésügyi m i n i s t e r i u m székely actiója e m i n i s t e r i u m ügykörének megfelelően közvetlenül c s a k a mezőgazda­ ság fejlesztésével és a székely földmives nép falusi éle­ tének szervezésével foglalkozhatott, az illetékes kormány­ zati

ágakra

bizván a Székelyföldön

megoldásra

váró

többi feladatokat. C s a k azt lehet tehát eme beszámoló­ b a n is e l m o n d a n u n k , m i l y eszközökkel s m i l y e n irány­ b a n igyekeztünk a Székelyföld mezőgazdaságát átalakitani és a székely nép falusi életében öntudattal munkálkodó s önsegitö társadalmi erőt miként igyekeztünk felkelteni.

9

Kezdettől fogva az volt nak,

hogy

egyszerűen

a

székely

csak

a czélja a székely actió- Erkölcsi szem-

népet

anyagi

eszközökkel

megsegítse,

hanem

hogy

irányba terelje, jövedelmezőbbé

tegye

intézményeket létesítsen, m i k k e l fogja

sorsát j o b b r a

kellett

a székely

fordítani. actiót

a

helyesebb lom szervezése.

gazdálkodást,

a székely

Ennélfogva

megkezdenünk,

adassék a segélyt keresőnek,

hanem,

ne j ^ ^ v f a i o -

nép

maga

nem

azzal

hogy

hogy

a

segély székely

nép között a gazdasági tudás, értelmesség és számítás magvát hintegessük, miből a jólét fájának k e l l k i k e l n i e . De h a v e t n i

akar

a

földmives,

előbb

a

földet

kel!

megszántani, h o g y a z elvetett m a g kész talajra h u l l j o n . A m i vetésünkhöz is talajt kellett

tehát

E g y e n k i n t m i n d e n székely

n e m lehetvén saját

javára

kitanítanunk,

társadalmat,

olyan

embert

szervezni

teremtenünk.

kellett a székely falusi

alakulatokat

kellett a székely nép

között létesítenünk, m e l y egy-egy község m i n d e n lakosát kereteiben egyesitvén, a l k a l m a t adjon a gazdasági dolgokat megbeszélni, a felvetett kérdést m e g v i t a t n i és

elfogadni,

megcsinálni azt, a m i t közöttük igy megérlelünk. Oly

helyeken,

ahol

a l k a l o m és kilátás v o l t

czél-

_

Fcüusi

9

irányos szervezkedésre, falusi gazdaköröket alakítottunk. A gazdakör vezetője az, a k i különben is a falusi nép h i v a t o t t vezetője. A pap, a tanitó, a jegyző, biró vagy értelmes b i r t o k o s , k i többet t u d m i n t a falu népe, régi szokásoktól a gondolkodása n i n c s ugy lenyűgözve s k i ott él a falusi földmives nép között, bizalmát birja és e b i z a l o m által tudását, kezdeményező terveit könnyen, természetesen érvényesítheti. Tagja den lehet

földmives, kelteni. A

kiben

a gazdakörnek m i n ­

a társulás, közösség érzetét fel

gazdakör

alakítása

eleinte

eredményezi, hogy m i n d e n érdektől s a z o k

csak

azt

összeütkö-

-

asda

IcÖt'öJc

to zésétöl m e n t közösséget teremt

a falu népe közt. A l ­

k a l m a t a d a vezetőknek az összegyültekkel szóba állani, szerepet

ad, a m i tettre,

alkotásra,

s a r k a l s a l k a l m a t a d a falu

kezdeményezésre

minden

lakosának,

hogy

előadja, megbeszélje az o l y a n dolgokat, a m i t n e m ölel íel s e m a község, s e m a z egyház, s e m a lakosság más hasonló

közös

testülete. A z i l y e n gazdaköröket

aztán

időnkint gyűlésre h i v j u k , a m e l y gyűléseken oktató elő­ adásokat t a r t u n k , a község gazdasági megbeszéljük,

feltárjuk

szövetkezetek terveit,

dolgait, teendőit

a m a további közös a l a k u l a t o k , amelyek

h a n e m g y a k o r l a t i eszközei

már

nemcsak

erkölcsi,

a boldogulásnak. Igen sok

szövetkezet vagy birtokossági szervezkedés gazdakörök­ ből született, m e r t a falusi gazdakör a székely actiónak az a talaja, melyből az elvetett m a g legtermészeteseb­ b e n s legkönnyebb s z e r r e l kicsírázik. Ez

ideig

1 3 6 székely

falusi

gazdakör v a n m e g ­

alakítva, m e l y e k következőleg o s z l a n a k m e g az

egyes

vármegyék s z e r i n t : 1. M a r o s t o r d a vármegyében.__

. . . ._. —

9

2. U d v a r h e l y vármegyében „ .

... ... —

75

3. Háromszék vármegyében.—

... —

—

22

.._ .__

—

—

12

5. Kisküküllö v á r m e g y é b e n —

.__ —

—

5

—

13

•4. C s i k vármegyében

6. T o r d a a r a n y o s vármegyében

A s z e r i n t , hogy a vezetők m i l y e n e k , igen s o k g a z d a -

a gazdakörük munkassaga. j

{ ö r

m

a

m a j

.

n

e

m

c

s

a

k

i l y e n tanácskozó erkölcsi testület,

h a n e m a tagok igen s o k közös gazdasági bonyolítja. p.

Tordaaranyos

o. a gazdakörök

megveszik

és M a r o s t o r d a

irányítják

ügyét is l e ­ vármegyében

a szölömivelést, kérik,

s kiosztják tagjaik között a szölöoltványokat.

11 a

pénzt

beszedik,

székelyföldi

együttesen

ministeri

beszolgáltatják, m i v e l

kirendeltség

munkáját

könnyítik. D e igy v a n ez egyebekben oltványok,

vetőmagvak,

is. A

tenyészállatok rászorulva

gyümölcs­ a

leghelyesebben

a székely actió

révén n y e r t segítésre s egyébként

is k i a r r a

mesebb. A gazdakörök

a m a gazdasági

használják

a

meg­

elhelyezése

gazdakörök feladata, ezek vezetői tudják elbírálni, k i v a n legjobban

is

legérde­ esz­

közöket és gépeket, m e l y e k a székely actióból kifolyólag megismertetés

végett

székely

támogatásával a gazdakörök

actio

kiadatnak

s

egyes

helyeken

a

k e z d i k be­

s z e r e z n i tagjaik közös használatára a m a n a g y o b b

gazda­

sági eszközöket, a m i k e t a z i t t e n i k i s terjedelmű

egyes

gazdaságokba külön-külön n e m fizetődnék k i b e s z e r e z n i ; egynémelyik vetőmagot, műtrágyát r e n d e l tagjainak, más gazdakör

pedig

összehozza

az

idegen

vidékre

menő

munkáscsapatokat. D e térjünk v i s s z a egyesitett székely ^'

ahhoz, hogy

a gazdakörökben Gazdákonas-

f a l u s i társadalom a székely actiónak

1

az a talaja, m e l y b e

j

addsok

a j o b b gazdálkodás és körültekin­

tőbb gazdasági számitás i s m e r e t e i n e k magvát

hinteget­

jük. Gazdasági előadásokat és megbeszéléseket t a r t u n k e

végből

a

falusi

gazdakörökben.

készítjük elő a m a terveket,

Ez

előadásokkal

a m i k e t az

illető

község­

b e n a közel jövőben megvalósítunk. A z előadás r e n d ­ s z e r i n t v a l a m e l y gazdasági tárgyról szélés követ, a m e l y b e n megteheti

résztvehet

szól,

mit

megbe­

m i n d e n jelenlevő,

észrevételeit, kérdéseket intézhet a z előadó­

h o z , saját d o l g a i r a v o n a t k o z t a t h a t j a a z ott h a l l o t t a k a t . Rendkívül érdekes beszélgetés

fejlődik

s

s-

me

beszélések.

1

egy-egy

ilyen

előadás során, m i b e n felszínre jön a községi élet m i n ­ d e n m o z z a n a t a , élénkbe tárul a gazdasági élet m i n d e n

12

szükséglete s hogy

nem

h a n e m szót-szóra

elméleti

tanácsokat

hallva,

adva. m a g a vitatja m e g a gazdakör

a felvetett dolgokat, életrevalóbb és maradandóbb a z ott szerzett kivül felölelik

benyomás. A mezőgazdasági emez

lesz

tárgyakon

előadások s gazdaköri

beszélge­

tések a község gazdasági és társadalmi életével össze­ függő összes kérdéseket. Igyekszünk a falusi élet. földm i velés s o t t h o n szeretetét fejleszteni, társadalmi békét t e r e m t e n i , t a n i t a n i m i n d a z t , a m i t egy földmives ség l a k o s a i n a k t u d n i a k e l l a z

köz­

adózás, tulajdonszerzés,

telekkönyvi r e n d . e l e m i csapás és baleset e l l e n i b i z t o ­ sítás stb. reávonatkozó kérdéseiben. Az

1 9 0 5 - d i k év őszén

kezdettük

meg e gazda­

köri előadásokat s folytattuk az egész tél folyamán. Rendeztetett

pedig:

2. U d v a r h e l y vármegyében

1. M a r o s t o r d a vármegyében

7 községben 13 előadás 18 18 «

3 . Háromszék vármegyében

18

4. C s i k vármegyében

18

•5. Kisküküllő vármegyében

írj

«

18

€ . T o r d a a r a n y o s vármesyében l ő

. c

21

Összesen :

44

a

410 hallgatónak 998

«

65

«

1241

«

3439

«

«

440

«

990

«

86 községben 179 előadás 7518 hallgatónak

M i n t ez adatokból

kivehető,

az

illetőleg a gazdaköri előadások

iránt

m u t a t k o z o t t , a m e n n y i b e n átlag

42

egyesületi elég

élet,

érdeklődés

székely

földmives

vett részt egy-egy előadáson. E m e z előadásokon kivül azonban, a melyeket

saját

tiszviselöinek

s

meghivott

s z a k e m b e r e k részvételével a székelyföldi m i n i s t e r i k i r e n ­ deltség rendezett,

a

gazdakörök

maguk

összejönnek s a z o k vezetői t a r t a n a k sági előadásokat.

is

A z i l y összejövetelekről

sokról n i n c s e n e k számszerű a d a t a i n k ,

többször

közöttük csak

és

gazda­ előadá­

mint jel-

18

lemzö dolgot

akartuk megemliteni

arra

nézve,

hogy

csak m e g k e l l egy-egy irányt indítani s h a helyes

az,

az értelmes székely nép fogékony lelke m a g a magától is felkarolja. E m e téli időben, zárt helviségben tartott gazdasági

G o

^*^*

megbeszélések

előadások mellett s tulajdonképen a z o k folytatásaként ujabban

tavasszal,

nyáron

s

gyűjtjük

össze a gazdakör tagjait s a különböző

munkák idején ott beszéljük

ősszel

kint

a

n y á

mezőn

m e g a dolgokat.

,.

o n

a

, _ )ie

zőn.

mezei Látjuk

ezzel, miként követik a téli előadásokon h a l l o t t taná­ csokat," a

gazdálkodási

hibákra

szemmel

láthatólag

rámutathatunk, összehasonlitást teszünk a j ó s a r o s s z gazda között. Látjuk m i n d e n egyes e m b e r földjeit, látjuk vetését és aratását. H a egy-egy e m b e r vetése r o s s z a b b a másikénál, keressük az okát és ott előttük mindjárt rámu­ t a t h a t u n k . H a a vetésforgó n e m megfelelő, h a a gazdál­ kodás a talaj, éghajlat, földrajzi h e l y z e t

stb.

ményeihez

megbeszéljük.

nem

a l k a l m a z k o d i k , ezt

is

követel­

A h o l bevégződött a tagosítás, igyekszünk rávezetni a község b i r t o k o s a i t , m i l y gazdálkodás v o l n a a változott v i s z o n y o k között

legjövedelmezőbb.

Bejárva a mezőt,

benézünk egyesek udvarára. Állatait, istállóját,

gazda­

sági eszközeit, trágyakezelését, kertjét, gyümölcsösét és egész háza táját szemügyre vesszük. Megdicsérjük azt, a k i állatait, takarmányát, istállóját és egész háza táját tisztán, r e n d e s e n

s

czélszerüen tartja, hibáira

meztetjük azt, a k i gazdaságában s háza

figyel­

körül m i n ­

dent e l h a n y a g o l . A z i l y czélból tartott s i l y módon rendezett g a z - Birtokosok bei ,

i , i

- i i

i

i

.

-

i

, i vonása a falusi

dákon gyűlésekre vagy j o b b a n m o n d v a gazdasági beszelgetésekre m e g h i y j u k a község gazdatisztjét, h o g y

birtokosát

vagy

ö is j e l e n lévén, b e v o n j u k

annak a

föld-

nép

ekeibe.

14

mives

nép érdekeibe,

szorosabbá

tegyük

közöttük a

v i s z o n y t s h a o n n a n eljövünk, l e g y e n a k i tanácsadó­ ként ott m a r a d j o n . Ugyancsak

Gasdasági kirándulások, dudást egy

fogja

e z t a czélt

terjeszteni

szolgálja

az az

és a gazdasági

intézkedés,

vármegye gazdaköreinek vezető

tagjait

hogy

egy-

összegyűjt­

jük s Algyógyra viszszük őket. m e g t e k i n t e n i a z o t t a n i földmives-iskola

gazdaságát, m e l y

dezésénél fogva

legjobb

tendő

gazdálkodásnak.

irányánál s

beren­

mintája a Székelyföldön 1905-ben

7

köve­

tordaaranyosvár-

megyei gazdakör 2 4 tagja vett részt e m e kiránduláson, ez évre tervezzük a kirándulások folytatását, r e n d r e a l k a l ­ m a t igyekezvén a d n i a z összes gazdakörök vezetőinek, hogy

a z algyógyi

földmives-iskola

gazdaságát

magya­

rázó vezetés m e l l e t t m i n d e n

részletében megtekintsék

s

eleven

mint

közvetlenül

szerzett

benyomást,

saját

községükbe h a z a vigyék a z ott látottakat. U g y a n c s a k a h e l y e s gazdálkodás ismereteit

Gépies minta-

gazdaságok, javaivá

terjeszteni

a m a népies

vannak

mintagazdaságok,

a

m e l y e k e t r e n d r e a Székelyföld különböző vidékein léte­ sítünk. E d d i g 5 i l y e n mintagazdaság rendeztetett székely

actio

keretében.

Erdó'szentgyörgyön,

Marostorda

be a

vármegyében

U d v a r h e l y vármegyében

Siménfalván.

Háromszék vármegyében Ilyefalván, C s i k vármegyében Czikzsögödön, pálon.

és Kisküküllö vármegyében

További

népies

Kereloszent-

mintagazdaságok

berendezésé­

n e k előkészítése m o s t v a n f o l y a m a t b a n a m a czélzattal. hogy

lehetőleg m i n d e n vidéknek legyen

egy-egy o l y a n

mintagazdasága, m e l y helyes irányával s czélszerü b e r e n ­ dezésével például s útmutatóul szolgáljon a többieknek. Hogy

a z eként a l k a l m a z o t t

erkölcsi

eszközökkel

és a m . k i r . földmivelésügyi m i n i s t e r n e k ezeket

követő

15 anyagi támogatásával m i l y e n irányban igyekszünk

fej­

leszteni a székelyföldi mezőgazdaság egyes ágait, m e l y hibák ellen küzdünk s m i k e t

igyekszünk

t a n i : m i n d e z t alább, vagyis ott fogjuk az egyes gazdasági ágakban kifejtett a

tett

intézkedésekről

meghonosí­

részletezni, h o l

törekvéseinkről és

beszámolunk.

E

helyen

csak

a r r a a k a r u n k rámutatni, hogy m i n d e n e k előtt tanítani és buzdítani igyekszünk a Székelyföld földmiveseit, hogy a helyesebb irányú gazdálkodásra rávezessük és a m . k i r . földmivelésügyi ministertöl a z egyes gazdasági ágak fejlesztéséhez k a p o t t a n y a g i segitö eszközök o k o s h a s z ­ nálatára képesítsük.

Ha

a

székely népet

gazdálkodásra a k a r t u k anyagi daság

segitö

ez

eszközökkel

czélirányos

emiitett

módokon j o b b

megtanítani, h a e tanítással és a

székelyföldi

átalakításán

mezőgaz­

fáradoztunk,

ismerni

kellett m i n d e n e k előtt, m i k a székelyföldi

mezőgazdaság

hiányai s fejlődésének

kell

m i l y e n irányban

Támpontot adott e megismerésre saját támpontot adtak

ahoz

székely actio eddigi tikaként, írásban amaz

igen

tanulmány

becses tárgyává

megfigyelésünk,

a m a megjegyzések, a m e l y e k a

munkássága

részben jóakaratú elhangzottak

indulnia.

s és

közben részben k r i ­

útmutatásként

támpontot tanulságos

tevén

Erdély

szóban

adtak

különösen

munkák, s

a

s

amelyek

Székelyföld

mezőgazdasági v i s z o n y a i t , felkutatták és összefoglalták az a z o k a t jellemző adatokat, összehasonlítván az ország más vidékének *)

Lásd

Éber

termelési s jövedelmezőségi Ernő

következő

adataival.*)

tanulmányait: " F a j o k

« A magyar mezőgazdaság átalakulásának

feltételein.

harcza>\

a
16

Nyilvánvaló

Áuattenyészl ( P I M Í A

^„földön,

hiába

i é n aránya, tenyésztő

lett

mindezekből,

mondjuk

róla,

vidék, épen a z

el azt a szerepet,

hogy

hogy

első

a

állattenyésztés

melyet

Székely-

s o r b a n állat­ n e m foglalja

n e m c s a k természeti,

éghaj­

l a t i s földrajzi v i s z o n y a i m i a t t , de különösen az állati termékek foglalnia. még

m a i magas Az

ára

mellett

állatállomány

a meglevő

természetes

okvetlenül

el

kell

mennyisége

és

minősége

legelökhöz

és

rétekhez

viszonyítva s e m kielégítő, n e m is véve számításba azt, hogy

a

rendes

szántóul használt

földek

igen

része is több jövedelmet a d n a , h a mesterséges mánytermelés

révén

az

állattenyésztés

általában

is kevéssé v o n t a le a m i n d n a g y o b b

termelési

gekkel

ára

előállítható

és az állati

kenyértermények

termékek

folytonos

helyett a z

állattenyésztést

költsé­

csökkenésé­

áremelkedésének

a m a z egyedül helyes consequentiáját, hogy melés

takar­

szolgálatába

v o l n a állitható. Magyarország mezőgazdasága

nek

nagy

tolja

a szemter­

előtérbe, m i a

m a i v i s z o n y o k között a legtöbb jövedelmet adja a földmivelésnek. Erdély s a Székelyföld még s o k k a l kevésbbé tette azt. Ellenkezőleg. Itt csak m o s t

mutatkozik

iga­

zában a z a törekvés, m i a m u l t század második felé­ b e n a z ország alföldi részein j e l e n t k e z e t t részek

mezőgazdasága

józanodott,

hogy

m a már

s miből e m e

többé-kevésbbé k i is

t u d n i i l l i k minél több föld jöjjön e k e

alá s minél kiterjedtebb legyen a gabonatermelés. Erdély­ b e n c s a k ott hagyott érezhető n y o m o t

a gazdálkodási

czélszerüségnek a m a z irányzata, m e l y az állattenyésztést igyekszik tott

s

f e l k a r o l n i , h o l a n y u g o t i m a r h a faj tért hódí­

gyorsabban,

gazdasági

ágat

kiadósabban

kamatoztatja

ezt

a

A Székelyföldön a z o n b a n m a is c s a k

a szemtermelés területe

m u t a t gyarapodást

17

P e d i g h a v a l a h o l , a Székelyföldön épen n e m csábitó a gabonatermelés fokozása. I n d o k o l t lehetett o l y a n fokig, hogy anyagot tán

fedezze a h e l y i szükségletet, m e r t a kenyér

termelő vidékektől való

csak

nagy

nagy

távolsága

szállítási költségektől terhelve,

tudná azt b e s z e r e z n i ; de s e m m i s e m i n d o k o l j a

foly­

drágán akivi­

telre való termelést, h a figyelembe vesszük, h o g y távol fekszik

a

fogyasztó

piaczoktól, v i z i u t j a i

nincsenek s

teljesen a drága vasúti szállításra v a n ráutalva. A z a néhány m a l o m és szeszgyár, m e l y itt a közelben d o l ­ gozik,

nagy

kenyér

feleslegeket

terményekkel

n e m v o n magához. Keletfelé

n e m gravitálhatunk, n y u g o t felé

pedig hátrányban v a n a Székelyföld a z Alfölddel s z e m ­ ben, h o l a z olcsó v i z i közlekedés, a Dunántúllal s a z északkeleti részekkel s z e m b e n , h o l a p i a c z o k közelsége mérsékli a z elszállítási költségeket. A m i tehát

felesle­

gül m a r a d , a kissé j o b b termésű években itt m a r a d s l e n y o m j a a z i t t e n i árakat. Viszont azonban

nem szabad

ámbár ez utóbb emiitett körülmény

elfelednünk, hogy Éghajlati kafolvtán

kétszeres ^ségek

a

székeli/földön.

oka

van

a

székelyföldi

mezőgazdaságnak

tenyésztést a gabonatermelés

az

visszaszoritásával

állat­ is fel­

k a r o l n i , ez átmenet elé egyes vidékeken a természet állit akadályokat. Éghajlat s t a l a j v i s z o n y o k tekintetében u g y a n ­ is lényeges különbség v a n a Székelyföld egyes vidékei között, a m e l y különbséget legjellemzőbben kidomborí­ tották az utolsó

száraz

évek.

Marostorda

és

Torda­

a r a n y o s vármegye mezőségi része átlagban véve s o k k a l szárazabb, m i n t a Székelyföld többi részei. E m e különb­ ségnek az egyes gazdasági ágakra való kihatása a b b a n m u t a t k o z i k , hogy p l . a z 1 9 0 4 - d i k i száraz

esztendőben

az emiitett két vármegye mezőségi részén kielégítő v o l t

2

18

a búzatermés, a takarmány

hiánya

ségig fokozódott, m i g e z z e l

szemben

és

Háromszék

vármegyében

az

azonban Csik,

inséges-

Udvarhely

általános

szárazság

daczára is v o l t a n n y i csapadék, hogy a meglevő állat­ állomány eltartására hetett.

Ez

utóbbi

állattartásra tenyésztés

feltétlen

éghajlat tekintetében igényes

takarmány tehát

kedvező,

kiterjesztésének

s o k b a n hasonló kevésbé

szükséges vidékeken

a

búzát

minden

az

feltétele,

alföldi

részek talán

megterem­

éghajlat

megvan

magyar

mezőségi

az

a

állat­ mig

az

viszonyokhoz

nyári

eső

biztosabban

iránt

termik

eme vidékeken a z állattenyésztés c s a k n a g y o b b tetést igénylő, költségesebb módon,

az

s

befek­

mesterséges t a k a r ­

mánytermeléssel és istállózással lesz fokozható.

A legfőbb állattenyésztési

A szarvas-

ágat,

a szarvasmarha-

wrimuyész- tenvésztést vévén figvelembe. további jelenség a Székely* tes irányai.

"

•

.

föld állattenyésztése körül,

hogy

itt

még

legnagyobb

részben a z erdélyi m a g y a r

fajta

tenyésztése

cultivál-

tatik. H a az állattenyésztés n a g y o b b kiterjedése, a m e z ő ­ gazdaság beosztásában n a g y o b b térfoglalása lebeg előt­ tünk, fontos ez a jelenség a n n y i b a n , hogy a hazánkban sőt az Erdélyben szerzett t a p a s z t a l a t o k s z e r i n t is csak ott ölt

a

szarvasmarhatenyésztés n a g y o b b

arányokat,

h o l az i n t e n z i v e b b tartást j o b b a n megfizető, a ráfordí­ tott f o k o z o t t a b b

gondot

j o b b a n kamatoztató tejelő

és

költséget

nyugoti

g y o r s a b b a n és

fajták

tenyésztése

már m e g h o n o s u l t . U j a b b időben itt is érvényesül u g y a n az a törekvés, m e l y a z ország többi részeinek sági képét többé-kevésbé

már

is

gazda­

átalakította, az t. i .

h o g y a korán fejlődő, bő tejelő n y u g o t i fajták a Székely-

19

föld

szarvasmarhatenyésztésébe

is

bevitessenek,

itt

a z o n b a n e törekvésnek s o k nehézséggel k e l l küzdenie. Útjában

állott

a z az aggodalom, h o g y e tenyészirány

az itt még aránylag t i s z t a vérben tartott erdélyi m a g y a r faj végét j e l e n t i , és h a ez értékes s z a r v a s m a r h a f a j

itt

is megsemmisül, n e m lesz h o n n a n pótolni a z igavonó ökör

szükségletet,

minek

gazdaság m e g fogja

hiányát

a

magyar

mező­

s i n y l e n i . E l l e n e szólt továbbá a z a

feltevés, hogy a z ősidőktől fogva telen m agya r m a r h a tartásához

itt tenyésztett igény­ szokott

székely

föld­

m i v e s nép kezén a z igényesebb, betegségre hajlóbb n y u g o t i marhafaj n e m váltja be a hozzá

fűzött

várakozásokat

s az lesz a z irányváltozás következése, h o g y a z eredeti fajta keveredés folytán e l k o r c s o s u l , a z átplántált pedig az itteni rossz gondozás

m i a t t csenevészszé fajul.

Legfőbb akadálya a z o n b a n a n y u g o t i fajták sabb elterjedésének az a körülmény, kell azt m e g k e z d e n i ,

mikor

hogy

rendkívül

gyor­

o l y időben

drága

e

fajok

tenyészanyaga. Más vidékek o l y a n időben kezdették a nyugoti fajták tenyésztését meghonosítani, tenyészanyaga még i m p o r t

utján

volt beszerezhető. A Székelyföld m a már a m a i magas

is

ebben

marhaárak

mikor azok

aránylag

olcsón

is e l m a r a d t s

mellett

csak

két­

szeres áldozattal képes pótolni a z e l m u l a s z t o t t a k a t . A z erdélyi m a g y a r és n y u g o t i

fajták

tenyésztése A székely aaio

körül k i a l a k u l t vitát r e n d r e m a g a a z élet fogja

eldön-

f

dadata

a

szarvasmarlia-

teni. Egyes

vidékeken a Székelyföldön is h a t a l m i szó tenyésztés te-

s hatósági beavatkozás nélkül, sőt eleinte a n n a k ellenére

oly

teret

tenyésztését

hódit a tejelő

többé

erővel

sem

nyugoti lehet

marha,

hogy

visszaszorítani,

m i g más vidékek földmives népe részben a megszokás, részben a gazdasági körülmények m i a t t eredeti m a g y a r 2*

r í n

-

20 marhájához m o s t is r a g a s z k o d i k .

A székelv

tehát c s a k a r r a kellett s z o r i t k o z n i a , hogy

actiónak

figyelemmel

nézvén a d o l o g menetét, elősegítse az önmaguktól ter­ mészetesen

megnyilvánuló

s elébb-utóbb

ugy

is tért

hóditó irányváltozási törekvéseket, o l y h e l y e k e n pedig, a h o l e törekvés ez idő s z e r i n t még n e m lett általános, a h o l az erdélyi fajta tenyésztését a n y u g o t i fajta m o s t még e l n e m tarkította, ben,

minél

tisztább

hogy minden

igyekezzék

vérben

fentartani.

nyésztés, első' sorban

hogy

Főként pedig,

gazdaságában

viszonyok

az

a szanasmarhatenyésztés,

azt a szerepet, melyet az itteni

viszonyok

között el kell

föld­

állatte­ elfoglalja

között s a mai

foglalnia.

E z t a czélt a szarvasmarhatenyésztés terén m i n -

Tenyészbikák beszerzesenek

szeb­

kitelhető módon igyekezzék a Székelyföld

mives népét rásegíteni,

gazdasági

e fajt minél

d e n e

>.

e

j j. ö

t

j

a

tenvészbikák beszerzésének könnyité-

0

megkönnyi-

tése.

sével kellett

megközelíteni.

A szegényebb községek könnyítést n y e r t e k tenyész­ bikáik beszerzésére a székely actiótól o l y a n a l a k b a n , hogy részükre a szokásos állami hozzájáruláson kivül további, a b i k a árának legfennebb 3 0 % - á i g terjedő rendkívüli segély engedélyeztetett, az itt következő kimutatás s z e r i n t : 1903

Vármegye

32

35

Udvarhely

8

8

Háromszék ... ... —

3

3

.Marostorda...

— — |

Csik

...

Kisküküllő—

-

... :

T o r d a a r a n y o s ... ... Összesen

1

Község Bika

!

IMI. mij. 1-iz

1905

1901

Községi Bika

Község Bika

Községi Bika

28

32

8

8

6

6

12

13

15

15

2

2

30

39

11

15

9

9

39

53

—

—

2

2

10

16

— —

— —

7

7

10

11

9

9

9

11

6

8

2

3

53

62

125

155

50

57

30

31

21

Összesen

tehát

az

eltelt

4 év alatt 2 5 8 község

3 0 5 tenyészbika beszerzésénél részesült

eme

könnyí­

tésben. M o s t már a z o n b a n , m i n t a fenti kimutatásból is kivehető, e b i k a

beszerzési

segélyek

engedélyezése

f o l y t o n kevesbedik, m e r t a legtöbb község el v a n látva apaállatokkal s

ha a

kiselejtezett

helyett

szerez

be

más bikát, n i n c s a segélyre a n n y i r a rászorulva, m i n t h a teljesen ujat k e l l Azt

kell

vásárolnia.

még

e

pontnál

bikabeszerzési segély szegény illetékes

k i r . állattenyésztési

megjegyeznünk,

hogy

községeknek is c s a k a z felügyelő által a l k a l m a s ­

n a k talált s o l y a n fajta tenyészbikák után engedélyez­ fajta tenyészbikák

köztenyésztésre való

alkalmazását a z illető vármegye

tetett, a m i l y

szabályrendelete elő­

írja,

mert

elfogadott

n e m lehetett czélja az

actiónak, hogy

tenyésziránytól eltérő s ötletszerű

az

kereszte­

zésekhez nyújtson segédkezet. Már

az

figyelembe állatok tétele

actió

programmjának

vettük

azt a körülményt,

alkalmazása az

kidolgozásánál is Tenyésztenehogy

a jó apa-"**;.*

állattenyésztés javításának fel­

ugyan, de n e m a z

egyedüli

feltétele s ép o l y

fontos követelmény a z is, hogy a z anyaállatok is jók legyenek. H e l y e s e n és gyökeresen keresztülvitt tenyészirány változtatás p e d i g másként, m i n t h o g y a m e g h o n o ­ sítani tervezett fajtájú

anyaállatok is c s o p o r t o s a n be ne

hozassanak, n e m is képzelhető.

D e m i n d e n gazdasági

irányváltozás

a m i t a g a z d a vagy

képes

vagy

vagyonosabb

ujabb nem

befektetés,

képes

vidékeken

teljesíteni.

Épen

is a földmivelési

ennélfogva kormányzat

czéltudatos állattenyésztési politikájának kellett közbe­ lépnie s a n y u g o t i fajták tenyészanyagának beszerzését az országos

szarvasmarhatenyésztési

a l a p segítségével

3

u s z o í

22

kellett megkönnyitenie. D e a Székelyföld i l y e n segítség­ b e n eddig n e m részesült. Más vidékeken virágzó és j ö v e ­ delmező tejelő marhatenyésztés kelt e segitség nyomán, mig

itt a m a g u k r a

utalt

gazdák

i l y e n fajtákat b e s z e r e z n i . Háromszék

maguk

igyekeztek

E g y néhány b i r t o k o s főként

és Kisküküllö vármegyékben állított i s be

már i l y e n tenyészetet s a k i s e b b gazdák

is szereztek

be ilyet eme vármegyékben, h o l a szomszédos szászok példája buzditólag hatott. D e az uj fajták tenyészanyagának

eme

rendkívül

szórványos

rűtlen elterjedése t i s z t a tájfajokat

bevitele s tervsze­ nem

eredményezett.

Ezért kellett az actiónak közbelépnie, h o g y a tenyészanyag

beszerzését

megkönnyitvén,

tömegesebb tenyészanyag

egyes

vidékeken

odavitelével t i s z t a tenyésze­

teket létesítsen, más oldalról pedig a m a vidékeken, h o l az eredeti

erdélyi

még fentartatik, kellett

azt

az

magyar

ilyen

fajta

faj

általánosságban

tenyészanyag

elkorcsosodástól

most

odavitelével

megóvnia

s az állo­

mányt szaporítania. Tenyészanyag-vásárlásokra

eddig 7 2 0 . 0 0 0 k o r o n a

használtatott fel a székely actióban. a miből

összesen

2 5 4 8 drb. tenyésztehén s üsző vásároltatott. E tenyész­ a n y a g következőleg oszlott m e g az egyes vármegyékben: 1. Marostordában 2. U d v a r h e l y b e n

57 községben

875 gazdának 1062 d r b

48

313

a

3. Háromszékben

24

«

209

4. C s i k b e n

24

(c

201

5. Kisküküllöben

25

' a

170

3

«

« «

101 27

6. T o r d a a r a n y o s b a n 7. A csángóknál Összesen :

Akiosztott te-

Ebből

erdélyi

6 187 községben

magyar

fajták szerint, fajta

328 378

« «

314

«

ct

305 128

« •

«.

32

«

1896 gazdának 2547 d r b .

fajta

nyészanyag ,

a

volt

1830, nyugoti

.

/17 d r b . H o g y az erdélyi

fajta a n y u g o t i

fajtát

23

számszerint

olyan

tetemesen

találja magyarázatát, hogy

felül

haladja,

a székely a c t i o

abban

első idejé­

b e n v a l a m e n n y i székely vármegyében a z erdélyi m a g y a r faj tenyésztése v o l t

kötelező, a n y u g o t i

vármegyék

közül

pedig

1904-ben

csak

Háromszék

1903-ban,

módosította

köztenyésztést szabályozó

lajra

ilyen

állattenyésztési

átment

Kisküküllö irányban

a

szabályren­

deletet, a csángó községek pedig, a m e l y e k b e n vármegye állattenyésztési szabályrendeletéből

Brassó

kifolyólag

már régebb idő óta p i n z g a u i v o l t a tenyészirány, csak 1 9 0 4 - b e n vétettek fel a székely actióba. Vármegyénkint kiosztásra

került

Udvarhely,

Csik

fajta,

Kisküküllö

csángó

fajták s z e r i n t ugy oszlott tenyészanyag.

hogy

és T o r d a a r a n y o s b a n és

Háromszék

meg a

Marostorda,

erdélyi

magyar

vármegyékben

s

a

községekben pedig kizárólag p i n z g a u i s b e r n i -

simentáli fajta került kiosztásra. Az hatását

üsző

s

tehén

mérlegelve, az

elégitö. Csökkenti az a körülmény,

kiosztások eredmény

tenyésztést m o s t még

a látszó eredményt hogy

a kiosztások

okoz

látszó

némi

részben

eredményt,

csökkentette

az

a

mindenek

reális

előtt része

kihelyezése

hatást

is, hogy

pedig

1904-ben, a

m i k o r legtöbb tenyészanyag vásároltatott, a takarmány­ hiány a kiosztási

programm

következetes

zavarólag

annyiban,

hogy

hatott

tenyészanyagot, m e l y e t mentenünk,

a

betartására

piaczra

dobott

a mészáros kéztől kellett meg­

n e m a megkezdett

programm

keretében,

n e m az előre kijelölt területeken, h a n e m o l y a n

helye­

k e n s a z o k között k e l l e t t k i o s z t a n u n k , a m e l y

vidé­

keket

kevésbé

A

tenyész-

n e m k i - *'*Xatdm.

túlnyomó

a már is meglevő régi fajra esett, m e l y n e k nem

javitó

sujtá a takarmányhiány s a k i k elég

24

takarmánynyal

rendelkeztek

ahhoz,

hogy

az

átvett

teheneket

el tudták t a r t a n i . Megbecsülhetetlenül jó h a ­

tása

ugyan

volt

anyagot

e n n e k is, m e r t nagy értékű tenyész-

sikerült e

vidékeken menteni,

való mivel

vásárlásokkal és

kiosztásokkal azonban

az

az

takarmánydusabb elkallódástól

ezen

évi

meg­

kiosztásoknál

n e m a kitűzött czél, h a n e m a kényszer h e l y z e t

szabta

meg

igyeke­

az irányt, a tenyésztést javitó czéltudatos

zetről s o k h e l y t le kellett m o n d a n u n k . A m i azonban a

n y u g o t i fajták

e körül már érezhetőbb és Háromszék

vármegye

tenyészanyag

észrevehetően

felkeltette

tésre irányuló igyekezetet s m a székely g a z d a népe gaui

s

tenyész­

már n e m egy község

tehenekkel

felcserélni.

megjaví­

a fajtiszta

önerejéből is t i s z t a

berni-simmentáli

marhaállományát

járásában és e vár­

körüli községeiben az o d a v i t t

határozottan és

t o t t a a köztenyésztést,

illeti,

reálisabb i s a z eredmény.

miklósvári

megye Sepsiszentgyörgy

kiosztását

fajtájú

igyekszik

pinz­ vegyes

Kisküküllöben

is,

hol

a b b a n az időben is v o l t a k t a r k a tehenek, m i k o r k ö z ­ tenyésztésre

csak

magyar

bikát

lehetett

tartani,

a

tenyészirány szabályrendeleti megváltoztatása

és a k i ­

helyezett

terelte a

t i s z t a tenyészanyag helyes m e d e r b e

köztenyésztést. R ö v i d idő alatt másutt s e m a l a k u l t át az állatállomány, egynehány év itt s e m lesz a r r a

ele­

gendő, de mégis c s a k el kellett itt is egyszer k e z d e n i . Tehénkiosztá° ''teása" *üszök

S

k

9

jj

a

a

mennyiségileg tekintélyes számú tehenek

kiosztásának közvetlen

gazdasági hasznát

figyeljük, e t e k i n t e t b e n már több a z eredmény. nösen az

elmúlt

l y e k r e nézve, h o g y

évben

volt

igazi

segitség

a

és

meg­ Külö­ széke­

a k i a z 1 9 0 4 - d i k i takarmányhiány

következtében igás állatait

elvesztegette

s a

rákövet-

25

kezö évben n e m t u d t a v o l n a íöldjét m i v e l előnyös feltételek m e l l e t t s később, visszafizetésre

a

szükséghez

képest

használható tenyésztehénhez De

nemcsak

ebben n

t- i

hogy

ugymondjuk,

inkább

abban

megmivelni,

részletekben egy-két

igára

-

•£.]

alkalmi

meg, a

való, TehénHoszU-

i

segítésben,

nyilvánult

is

hozzájuthatott.

a kényszerhelyzetben

i

való

í i i sokkal kapcso-

hanem

sokkal

Székelyföld

tejelő

marhaállománya emelésének jóhatása, hogy

a

tejgazda­

ságot megkönnyitette meghonosítani. Tejgazdaságot értünk o l y a n értelemben, hogy tej feleslege előnyösen hogy

bárhol, legyen

a székely

a z egyes gazdaságokban

bármely

félreeső

értékesíthető.

actió

Azt

megindulta

kelyföldön n e m v o l t tejgazdaság Székelyföld

mezőgazdasága

a

a

székely

vetkezetek

actió

lehet

mindig mondani,

előtt a z egész Szé­ i l y e n értelemben s a

tejtermelés

úgyszólván teljesen nélkülözte. ben,

helyen

jövedelmét

C s a k a legutolsó évek­

keretében

a l a k u l t a k itt

itteni

tejszö­

s e z e k révén csak ujabb időben sikerült a

tejértékesitést, m i n t igen számottevő jövedelmi az

nyert

gazdasági

élet

tényezői

közé

beilleszteni.

Eredményesen dolgozó falusi tejszövetkezetek a z o n b a n igen s o k h e l y e n

csak

forrást alakítása

ugy v o l t elérhető, h a

a község l a k o s a i n a k tehénállományát 2 0 — 3 0 d a r a b b a l megnöveltük. Üsző- s tehénkiosztások nélkül s o k h e l y e n n e m is lehetett

v o l n a a tejszövetkezetet

mert n e m v o l t a tejszövetkezethez geknek

annyi

tehene,

közös

beváltása,

volna

a

hogy

azok

feldolgozása

szövetkezet

kiadásait.

és

megalakítani,

csatlakozó

közsé­

felesleges tejének értékesítése

S arra

elbírta

támaszkodva,

hogy a tehén árát a tej értékesítéséből a legszegényebb ember is letörlesztheti, számtalan o l y a n székely j u t o t t e

§Y" gy e

tehénhez,

kinek soha

az

életben

nem

volt

l a t o s

,

e >

^ _

kezetek.

(

26

tehene.

Más h e l y t fogjuk a székelyföldi

tek körül

a székely

aetióban

tejszövetkeze­

kifejtett

tevékenységet

részletezni, e h e l y e n csak abból a szempontból kellett reámutatnunk,

hogy

az eddig

foganatositott

tenyész­

tél lén kiosztások és a tejszövetkezetek alakítása közötti összefüggést jegyezni, tenének

kidomborítsuk s a l k a l m u n k

legyen

hogy a tejelésre is jól használható kiosztása

a

tejszövetkezetek

meg­

tenyész­

szervezésére

s

e z z e l k a p c s o l a t b a n a székely földmives nép jövedelmének fokozására közvetlenül is jótékonyan hatott. N e m a k a r j u k túlbecsülni az e téren elért eredményeket, de h a egy­ néhány

év

alatt

sikerül

megsokszoroznunk

3 0 0 . 0 0 0 koronát, a m i t a székely értékesités

szövetkezeti

azt

a

falusi népnek a tej-

szervezése

alig

egy

év alatt

jövedelmezett, bőven megtérülnek a székelyföldi s z a r v a s ­ marhatenyésztés fejlesztésére h o z o t t s az eddig követett irányban még hozandó összes áldozatok. a

Takarmánylegelő-'

székelyföldi

szarvasmarhatenyésztés

szolgálta még a z is, h o g y a mesterséges

gazdaság, termelésére,

v a l a m i n t a rétek

és

doskodásról ott fogunk

takarmányok

legelök

gondot fordítottunk. A z előbbi irányban

érdekeit m ívelésére

kifejtett g o n ­

szólani, h o l a székely földmi-

velés ügyét ismertetjük, a legelöjavitások terén történ­ teket pedig külön fejezetben fogjuk e l m o n d a n i . A

székelyföldi

intézkedések tesen

emelésére

szolgáló

czélját már előző jelentésünkben

ismertettük.

a m a székely

lótenyésztés

Ingyen fedező mének

községekben,

amelyek

voltak

részle­ kinn

lótenyésztése azt

megkívánta. A z elmúlt évben 11 i l y e n mén v o l t főként a gyergyói községekben k i h e l y e z v e , ezek száma ez évben í^-re s z a p o r o d o t t s ez évben

már

a m a békási mén­

csikók is k i a d a t t a k , a m e l y e k e t fiatal k o r b a n vásárolva,

27

j ó tartás s gondozás Az

mellett teljeskoruvá

előzőleg is fentartott

felneveltünk.

csikólegelök és a m a z

intéz­

kedés is a székelyföldi lótenyésztés emelése érdekének szolgált,

amely

györgyön

s z e r i n t a z október

rendezett

nemzetközi

hóban

lóvásár

Sepsiszent­ költségeihez

hozzájárulási segély engedélyeztetett. Előző jelentésünkben a székelyföldi juhtenyésztés Juhtenyésztés. fejlesztését

czélzó

h e l y e n tehát

csak

intézkedésekre azt

kell

első s o r b a n juhtenyésztésre

is

rámutattunk,

megjegyeznünk, utalt

vidékeken

e

hogy a z az

állo­

mánynak j ó tenyészanyaggal való szaporítása az actio egész

tartama

alatt

következetesen

tenyészjuhok kedvező

folytattatott

s a

feltételű kiosztása révén a szé­

kelyföld juhtenyésztése 1 1 0 , 0 0 0 k o r o n a értékű s 6 6 6 0 drb. j u h v a l gazdagodott.

Kiosztatott

nevezetesen:

1 9 0 3 - b a n 1 4 községben 5 2 0 gazdának 2.341 d r b . 1 9 0 4 -b e n 4 0

«

412

5

2.126

«

1 9 0 5 -ben 17

«

320

«

2.193

«

E d d i g a Székelyföldön m a j d n e m sebb értékű

racka

ujabban

értékesebb

az

honosulni

juhok

kizárólag a keve­

tenyésztése v o l t

cigája

juhok

k e z d , m i t a tenyészanyag

elterjedve,

tenyésztése

is

kiosztások segít­

ségével az actio is elősegített. Egészén körül

is a

fajta

mostanáig

a

megkezdett

tenyészkoczákat

sertéstenyésztés

irányt adtunk

követtük. mérsékelt

áron

vidékek

kisgazdáinak, a m e l y

azelőtti

sertésállomány. Jó eszközül szolgált

hogy

vidékeken

emelése sertéstenyész-

Mangolicza olyan

elpusztult ez

a sertésvész által gyökereiben megtámadott

téstenyésztés helyen

újból

sikerült

is

lábra e

kapjon

már

félig

s

az

arra, ser­

tényleg

számos

megszűnt

gazda-

tes

'

28

sági

ágat

visszaállítani, n e m is említve a z t a körül­

ményt, hogy az u r a d a l m i tenyészetekből vásárolt kiváló tenyészanyag a köztenyésztésre minőségileg is előnyö­ sen

hatott.

1 9 0 4 - b e n 1 2 6 községben 5 5 1 gazdának 5 6 3 d r b . 1 9 0 5 -b e n

84

«

460

«

488

«

1 9 0 6 -b a n

24

«

337

«

363

«

tenyészkocza olyan

adatott

ki

1 9 0 6 . évi

teltétellel, h o g y az átvevő

60°/ -á.t ft

készpénzben t a r t o z o t t

tenyészkoczát

egy

évig

május

a kocza

megfizetni

minden

gazda

hó

l-ig

vételárának s az

átvett

tenyésztésre

használni köteles. E z összesen 1 4 1 4 d r b . k o c z a 1 2 7 . 8 7 6 korona

értékben

vásároltatott,

4 4 . 9 6 5 k o r o n a árkedvezmény

miből

a

kiosztáskor

engedélyeztetett.

M o s t már, hogy a tejszövetkezetek a dön is elszaporodtak,

nemcsak

lehetővé,

Székelyföl­ de

gessé is vált, hogy a z eddig kizárólagosan mangolicza

mellett

is meghonosítsuk. megkezdeni

az Az

angol

hússertések

ez évi

szüksé­

tenyésztett tenyésztését

importból fogjuk

ezt itt

akként, hogy egyelőre 1 0 0 d r b . y o r k s i r e i

tenyészkoczát

5

tejszövetkezet

körzetébe

kihelye­

zünk. M i v e l a z állatok elhullásával járó

Állatbiztosító szövetkezetek.

fáv$ftképm

károsodás l e g -

a sertéstenyésztőket fenyegeti, itt emiitjük

meg, h o g y a székely actio u j a b b a n a falusi állatbizto­ sító ily

szövetkezetek szervezését is felkarolta. szövetkezet

alakult

szervezkedés megkezdetett. Jó hatása v a n e kedésnek a r r a nézve, h o g y az járó

károsodás

állatbiztosító

Eddig 15

Udvarhelymegyében,

mérsékelve

szövetkezetek

állatok

legyen

s

hol

e

szervez­

elpusztulásával mivel e

falusi

kölcsönösségen a l a p u l n a k ,

29

érdekközösségbe hozzák egy-egy községcsoport lakosait, n e m c s a k a saját, de a mások állatjainak j ó tartása és gondozása is a z összes mellett,

hogy

t a g o k n a k közös érdeke, m i a

gazdasági

haszon, a

közszellemet,

a

falusi társadalom erkölcsi erejét is igen hathatósan fej­ lesztgeti. A népies baromfitenyésztés években, is

tett

az

elözö

intézkedések 1 9 0 5 - b e n s a folyó

módosultak

működésben

olyan

levő

baromfitelepekről t a n i igyekvő fiak

fejlesztésére

irányban,

hogy

székelykereszturi

most

és

Baromfi-

évben már

v

Un

-

észtés

a

csíkszeredai

s z e r z i be a baromfiállományát javí­

székely földmives nép a nemes

tenyészanyagát és

ennek

megfelelően

barom­

a vásárolt

baromfitörzsek kiosztása e két utolsó évben mellőzte­ tett. E z az

intézkedés különben is c s a k átmeneti j e l ­

leggel v o l t

tervbe

létesített

véve a z o n

baromfitelepek

vármegyében létesülő h e l y i telep m o s t

időre,

mig

benépesülnek.

A

sepsiszentgyörgyi

v a n épülőben, ez

a 4

helyt

Háromszék

és kézdivásár-

évben

még e két

hátralevő is benépesül. Mielőtt lezárnók e fejezetet, a m e l y b e n a székely- Tovdm terföldi

állattenyésztés

fejlesztése

érdekében eddig

kifej-

v e k

a i a t

'

tenyésztés

tett tevékenységet ismertettük, a legközelebbi j ö v ő ter-

t e r é n

,

veit is e l k e l l m o n d a n u n k . Legközelebb egyes a l k a l m a s h e l y e k e n állattenyésztő Állattenyésztő egyesületeket

szándékozunk

szervezni,

sületek a körzetükbe eső vidéken állatfaj

egyöntetű

tiszta

a

mely

egye-

egy-egy vagy

tenyésztését

több

felkarolják.

már áldozatokat h o z a m . k i r . földmivelésügyi

Ha

minis-

t e r i u m egy-egy uj állatfaj meghonosítására vagy a meg­ levők javítására, ez áldozatok hatásának

biztosításáról

és állandósításáról is g o n d o s k o d n i a k a r u n k . A k k o r pedig,

*

30

a midőn egy vidék állattenyésztése átalakuláson keresztül, zött

elengedhetetlen

czélnak

megtelelő

követelmény, átalakulás

A z z a l , h o g y a z egyeseket egyesitö

egyesületekbe

ötletszerű

egyéni

hogy

megy

a kitű­

egyöntetű

legyen.

a mindnyájuk tenyészirányát

tömöritjük,

gátot

kísérletezéseknek,

vetünk

k i akarjuk

az

zárni

p. o. azt, hogy ott a h o l n y u g o t i fajra megy át a köz­ tenyésztés, egyik simmentálit, másik madik

megint

jogosulatlan

más

fajt

vegyen.

értelemben,

hisz

pinzgauit, a har­

N e m gyámkodás ez

épen

arra

törekszünk,

hogy feleslegessé tegyünk a székely nép felett m i n d e n túlságos gyámkodást és gazdasági d o l g a i b a való beavat­ kozást, szövetkezeteinkkel, falusi gazdaköreinkkel gában a székely népben a k a r j u k a saját

javát

ma­ közös

erővel megvalósitó társadalmi erőt f e l k e l t e n i , de

min­

denütt széles e világon zárt körzetek l a k o s a i n a k

egy­

öntetű tenyésziránya teremtette m e g

a mai

tájfajokat

s h a a z t akarjuk, h o g y a Székelyföldre bevitt tenyész­ a n y a g elvegyülése itt is határozott tájfajt

létesítsen, a

tenyésztés

közös

társadalmi

a l a p o n , egyesületi

mun­

kával való irányításától n e m s z a b a d eltekintenünk. További

Községi áiiatdyazasok.

e

gy

e s

üi t k e

e

D e n

tervünk,

hogy

állatbiztosító

az

ilyen

állattenyésztő

szövetkezetekben,

falusi

gazdakörökben az állattenyésztés körüli gondot, czéltudatosságot

előadásokkal,

demonstrácziókkal

tött k i s e b b állatkiállitásokkal akarjuk

ezeket a m a nyári

is f o k o z z u k .

egybekö­ Egyesíteni

g y a k o r l a t i gazdasági

adásokkal, a gazdasági dolgokat k i n n

a

mezőn

elő­ meg-

beszélgetö határbejárásokkal, m e l y e k rendezését szintén megkezdettük tünk.

Azt

s melyekről

véljük

fentebb

már

ugyanis, hogy bármily

megemlékez­ jótékony a

közvetlen segítség, n e m az, h a n e m a z erkölcsi támasz,

31

a tudás, gondosság, összetartás, közös

igyekezet

fogja

a székely népet t a l p r a állitani, a székely actió m i n d e n eszközével ezeket

A

a k a r j u k tehát

tulajdonképeni

fejleszteni.

földmivelés

terén

a

termelési

ágak h e l y t e l e n arányától, illetőleg attól eltekintve, hogy az

állattenyésztés

n e m foglalja

el

a

kellő

szerepet,

az a további feltűnő jelenség a Székelyföldön, h o g y az eke mivelésre szánt terület kihasználása n e m kielégitö. A z egész országban itt találunk legtöbb ugarterületet. A ter­ mésátlagok a különben s e m m a g a s országos átlaghoz v i s z o n y i l v a is i g e n a l a c s o n y a k . megszokásból,

részben

mivel

S o k az ugar, részben kevés

határ

v a n még

tagosítva, az is többnyire hármas fordulóban, részben m i v e l kevés az állatállomány, kevés a trágya és igaerö. Egyéb o k o k m e l l e t t ugyanebből f o l y i k csony

a

termés

ala­

átlaga.

Tehát

n e m c s a k a különböző

gazdasági

a m a i v i s z o n y o k által i n d o k o l t h e l y e s e b b az ekemivelésre használt területek j o b b nagyobb

hozama

is

azt követeli,

ágaknak

aránya,

de

kihasználása,

hogy

több

teret

n y e r j e n a z állattenyésztés, szaporodjék az állatállomány, több legyen

az

igaerö,

kiadósabb

a

trágyatermelés,

adassék v i s s z a a talajerő. A lóheremagtermelés még néhány év előtt is fény­ pontja volt

a székely

földmivelésnek.

A

háromszéki

lóheremagnak a legtávolabbi világpiaczokon i s igen j ó h i r e volt. U j a b b a n az a m e r i k a i nagy a r a n k a m i a t t igen megcsappant

a lóheremag

termelése, értéke

is

csök­

kent, m i t n a g y o n megérez a Székelyföld mezőgazdasága. E z a z o n b a n c s a k m i n t külön jelenség jöhet

figyelembe

Aaeikdy

32 s csak a n n y i b a n érinti az i t t e n i szépen

jövedelmező

földmivelést,

lóheremagtermelés

egyébbel k e l l a gazdálkodásnak

hogy

a

kimaradását

pótolnia.

K e r e s k e d e l m i növények termelése tisztán a c z u k o r répára és u j a b b a n a l e n r e szorítkozik. D e czukorrépa is

nagyon

kevés

terem.

A

Székelyföldön,

vásárhelyen dolgozó czukorgyár n y e r s a n y a g a

Maros­

legnagyobb

részét n e m székely vármegyékből kénytelen b e s z e r e z n i . A

lentermelési

kell

kedvet

élesztenünk.

is

Kender

úgyszólván csak

a

mesterségesen

házi

szükségletre

termesztetik, eladásra még a n n y i s e m terem, hogy fedezze a tutajkötelek készítéséhez megkívántató h e l y i szükség­ letet, eladásra is csak u j a b b a n és csak egyes

nagyobb

gazdaságok készülnek a kendertermelést meghonosítani. További kedvezőtlen jelenség, a m i t nyilvánvalóan constatálhatunk, hogy

rendkívül

képeni földmivelés technikája. ritkán A

s i l y e n sekélyen

talán

talajmiveléshez, vetéshez,

séges és m a már

sehol

hiányos

I l y rossz sehol

a

tulajdon-

ekével,

sem

ilyen

szántanak.

terménytisztitáshoz

s e m nélkülözhető

szük­

gazdasági

eszközök itt még v a g y i s m e r e t l e n e k , v a g y csak kevéssé használatosak. A trágya hiánya m e l l e t t játszik, hogy A a

ez

is

közbe­

a termésátlagok o l y a l a c s o n y a k .

legelökkel s e n k i s e m törődik.

N e m jobb, m i n t

m i l y e n n e k a z Isten adta, sőt a használattal

folyton

rosszabbodik. Kisküküllö, M a r o s t o r d a és T o r d a a r a n y o s vármegyék szőlőterületeit kipusztította vesztették el e z z e l

a filoxera,

egész

vidékek

jövedelmüket.

Gyümölcstermelés v a n , de n e m rendszeres. A gyü­ mölcsfák faja értékesül.

igen vegyes, a termelt gyümölcs r o s s z u l

33

kedvezőtlen jelenségek okát is megtaláljuk. Egyik

E

o k u l mindjárt azt k e l l említenünk, hogy legnagyobb tökével

részén

hiányzik

földmives

népben

is

megtöri

a

Í M

melynek régi

példája a

szokásokat

útmutatásával a földmives nép közt is számitóbb

s

gaz­

dálkodás útját egyengeti. H a összehasonlítjuk a z egyes vidékeket közép

birtokosság léte vagy hiánya szerint,

mindjárt kiviláglik, hogy M a r o s t o r d a m a r o s m e n t i s mező­ ségi részén s Háromszék vármegye területén, h o l jófor­ mán m i n d e n mives

községben

v a n egy-egy b i r t o k o s , a föld­

nép i s j o b b a n gazdálkodik. H i b a a z is, hogy a

tagositás

még igen

sok helyen

n e m m e n t keresztül,

vagy legfeljebb m o s t v a n f o l y a m a t b a n , a m i n e m c s a k a kisebb

gazdaságok

belterjesebb

kezelésénél

szolgál

akadályul, de a j o b b a n kezelt középbirtokok képződé­ sét i s késlelteti o l y a n vidékeken, h o l a históriai fejlő­ dés n e m szült ilyeneket. Legjellemzőbb erre Csikvármegye, m e l y n e k gyergyói részén v a n n a k u g y a n 4 0 0 — 5 0 0 — 6 0 0 hold

szántófölddel

biró

vagyonos

emberek,

kiknek

tökéjük is v a n gazdasági befektetésre, de földjeik n e m középbirtokok,

mert

100—200

parczellából álló 6 0 0

h o l d terület, m e l y n e k m i n d e n része benne v a n a közös fordulóban,

középbirtoknak n e m nevezhető, i l y e n b i r ­

tokként n e m kezelhető. Az

elmaradás

okai

közé a töke szegénységet is

o d a k e l l s o r o l n u n k , m i a belterjesebb földmivelés m e g honosultát

szintén késlelteti.

A z állattenyésztés

csak

akként fejleszthető, hogy vagy megvesszük a j ó tenyészanyagot,

vagy a meglevő állományt saját neveléssel fel-

szaporitjuk. E z t a z o n b a n kevesen tehetik. A z uj beszer­ zés

s o k pénzbe

kerül, a s z a p o r u l a t

'f

ldmivele g

a Székelyföld'"""^ ° ''

a tudással, értelemmel s

gazdálkodó b i r t o k o s elem,

f°'

A

pedig

idő előtt 3

34

p i a c z r a kerül,

mert

pénz

kell

adóra, s egyéb t a r t o ­

zásra. Gazdasági eszközt csak a z vesz, a k i n e k pénze v a n . A szölöfelujitás is nagy befektetés, k e l l v e n n i a z a m e r i k a i kész

mert

pénzért

oltványokat.

Egyéb o k o k mellett nagy tényező az e l m a r a d o t t ­ ságban az is, hogy hiányzik a tudás, hiányzik a s z o r ­ galom

és a kezdeményezés,

m e l y munkára haladásra

s a r k a l , hiányzik a számitó értelem, m e l y a h a s z n o s a b ­ bat felismeri és rögtön A tulajdonképeni felismerése

szolgált

megragadja. földmivelés terén eme jelenségek

a

székely

actióban

irányadóul.

N e m m i n d e n gazdasági bajt lehet külső beavatkozással o r v o s o l n i , n e m lehetett tehát a székely actio hogy

közvetlenül

orvosolja

az

összes

feladata,

bajokat.

Egy­

némelyikre a már ismertetett gazdasági előadások, g a z d a ­ köri beszélgetések, határbejárások a l k a l m a i v a l csak reá­ m u t a t t u n k , a követendő irányt megjelöltük, g o n d o l k o d n i , tanulni, föld

számítani s d o l g o z n i

íöldmiveseit.

segitö

szerepe

egyesek

vagy

Viszont

igen

is v o l t a székely közösségek

'anyagi segélylyel lehetett A földmivelési

Gazdasági

serkentettük a Székely­ s o k téren közvetlen actiónak,

a h o l az

igyekezetét a czélhoz

mért

megkönnyíteni.

t e c h n i k a terén ilyenszerü segélye-

tése ~ zéssel mindenekelőtt a kisgazdaságban is nélkülözhetet­ len

gazdasági

gépek éü eszközök használatát

igyekez­

tünk meghonosítani. A m . k i r . földmivelésügyi m i n i s t e r engedélyével gazdasági gépeket és tunk E

s használatra

czélra m o s t a n i g

eszközöket vásárol­

k i a d t u k a falusi

gazdaköröknek.

a következő mennyiségű és minő­

ségű gazdasági eszköz vásároltatott: 2 0 d b váltó eke, 1 0 4 d r b kerülő vaseke, 3 0 d r b szántó- és 3 0 d r b rétb o r o n a , 1 d r b rugó fogasborona,

1 drb

tüskéshenger,

35

2 d r b cultivátor, 2 7 d r b sorvetö gép, 2 5 d r b k u k o r i c z a vető gép, 4 d r b lóherszóró, 4 0 d r b rosta, 5 8 d r b k o n kolyozó, 6

d r b arankaválasztó,

1 drb

lenmagtisztitó

rosta, 6 d r b lókapa, 6 d r b lógereblye, 1 2 0 d r b s z e c s k a ­ vágó, 3 1 d r b répavágó, 11 d r b daráló, 9 d r b tengeri morzsoló, 2 d r b trágyáié

szivattyú,

7 d r b permetező,

1 7 d r b tizedes mérleg és 1 d r b százados mérleg. M i n d e m e gazdasági eszközök és gépek arányban osztattak zetek

következő

k i az egyes vármegyei

szövetke­

és gazdakörök között:

M a r o s t o r d a vármegyében 2 0 gazdakörnek 9 0 d r b U d v a r h e l y vármegyében

46

«

145

«

Háromszék vármegyében 1 5

«

118

«

C s i k vármegyében

8

«

100

«

Kisküküllö vármegyében

9

«

30

«

T o r d a a r a n y o s vármegyében 6

«

37

«

15

«

A

csángóknál

.__ . . .

A gazdasági eszközök és gépek csak

használatra

adattak a szövetkezeteknek és gazdaköröknek a z z a l a kikötéssel,

hogy

azok

az illető gazdakörtől

elvehetök. Czélja ugyanis kizárólag a közös révén 2—3

való

megismertetés

s

h a egy-egy

bármikor használat községben

éven át a l k a l m a v o l t a gazdakör tagjainak

ismerni

egy-egy

ott a d d i g

meg­

i s m e r e t l e n eszköz előnyeit,

ezzel az ott a czélnak megfelelt s megy

más

gazda­

körbe u g y a n o l y a n rendeltetéssel. És h a már egy g a z d a ­ kör tagjai a vetögépet, trieurt stb. saját t a p a s z t a l a t u k ­ ból megismerik, m a g u k k e l l hogy

azt beszerezzék. H a

gazdaságuk k i c s i n y terjedelménél fogva a r r a n e m képe­ sek, többen összeállva b e s z e r e z h e t i hitel-,

vagy

a

tejszövetkezet, m i n t

azt a gazdakör, a a hogy

n e m egy 3*

36

már m e g is teszi. A z i l y gazdakörök és szövetkezetek aztán

azt a támogatást

n y e r i k , hogy a székely

actio

hitele hozzájárul a közös beszerzés költségeihez. Később talán mellőzhető

lesz ez a hozzájárulás, m a még a z o n ­

b a n , m i k o r a nép szegény, befektetésektől kénytelenek v a g y u n k Nyomon

etömag-

r

öt a b b a n a n y a g i l a g is támogatni.

követve azt a gazdasági

föld j ó megművelése mellett hozam

egyik

idegenkedik, tételt, h o g y a

a jó vetőmag is a termés­

feltétele, vetőmag

is

osztatott

k i a szé­

k e l y actióban székely földmives kisgazdák között o l y a n kedvező feltétellel, h o g y selejtes, bárki

jó

vetőmagot

olcsó terménye árán

vásárolhatott.

E kiosztás

meny-

nyisége és a z egymásután következő évek s z e r i n t i vál­ tozása i l y e n j.

E

!l

v

volt:

Kukoricza

Buza

Zab

Árpa

kg.

kg.

kg.

1903

89.500

U04

24.200

1905 1906

— —

5.000

Répa

kg.

kg.

—

120.460

ye

E '-i

to

emDe

vetőmagvak

évek

Luczerna

581

Bük­ köny

kg.

kg.

—

—

—

—

3.118

701 12.134

20.000

4.800

7.187

2.727 12.555

4 . 8 0 0 10.886

3 . 4 2 8 24.689

Összesen 113.700 18.876 340.321 83.422 5 5 . 7 1 4

Takarmány-

j Lóhere

j kg.

85.200 68.922 35.714

13.876 134.661 14.500

—

Bur­ gonya

szerinti

megoszlását

figye-

véve, első tekintetre nyilvánvaló, h o g y a t a k a r -

mánynövények m a g v a i n a k

kiosztása

évről-évre

kedett. A f a l u s i gazdakörökben tartott adásokon

folyton

legelő, rossz

azt h a n g o z t a t t u k ,

e r d e i széna

h a már a tejgazdaság szarvasmarhafajtát lenül j a v i t a n i

kell

gazdasági elő­ hogy

a

sovány

n e m jó takarmány és h o g y

terére

igyekezünk a

emel­

lépünk,

ha

igényesebb

meghonositani,

takarmányozást.

S

okvet­

tényleg

a

37

tejszövetkezetek

vették

a

legtöbb

takarmánymagot

különösen a folyó évben, m i k o r a legtöbb takarmány­ m a g kiosztatott. A saját termésű vetőmag előzetes m e g ­ tisztításának fontosságára pedig n e m c s a k rámutattunk, hanem

mint

a

fent

mondottakból

kiviláglik, rosták,

konkolyozók kiadásával tettük lehetővé. Előző jelentésünkben már megemlítettük, h o g y a szé- Lentermelés ,

.

- i

T

-. .-

. , • •

, i . i . meghonosítása.

11

k e l y f o l d i éghajlati s t a l a j v i s z o n y o k h o z

nagyon talalo s

jól jövedelmező lentermelést a Székelyföldön lehetőleg nagy

területeken

sünket

siker

igyekszünk meghonosítani.

koronázta.

megsokszoroztuk

A

lennel

Törekvé­

bevetett

területet

s az a reményünk, hogy nagy össze­

függő lenlermelési vidékeket fog sikerülni létesítenünk, amely

területek

tömegtermelése itt alakítandó

k e n lesz feldolgozható. A z a lentermelés,

telepe­

ami Udvar­

h e l y vármegyében az o t t a n i gazdasági egyesület

kezde­

ményezésére és a 90-es években létesült székelykereszturi

lenbeváltóra

honosodott,

támaszkodva

az actió

többé-kevésbé

meg­

megindulásakor 2 5 h o l d lenter­

melésre reducálódott. E z a terület azóta f o l y t o n

emel­

k e d i k . U d v a r h e l y vármegyében a m ú l t é v b e n már 1 5 0 h o l d . a folyó évben 2 5 0 h o l d a kisgazdák vetett területe s e h h e z

lennel be­

C s i k vármegye gyergyói részén

ujabb 1 0 0 h o l d területet sikerült a lentermelésnek m e g ­ hódítanunk. A Székelyföld j ö v ő i p a r a szempontjából is szorgalmazzuk ság

ezt a termelési ágat, de a mezőgazda­

is jó hasznát v e s z i .

A székelyföld e l p u s z t u l t szőlőinek felújítása terén Szőiöfeiujitdt igen fontos és igen hálás feladatai actiónak.

Kerülni

szomorú állapotot, a

akarván melyben

az

voltak

a

ismétléseket, a

székelyföldi

székely azt

a

szölö-

mivelést az actio megindulásakor találtuk, e z e n a h e l y e n

3N

n e m ecseteljük. U t a l u n k e t e k i n t e t b e n tésben

foglaltakra s

amaz

a z előbbi j e l e n ­

adatokra, a

melyeket

az

actio programmtervezetének indokolásában felsoroltunk. E z a l k a l o m m a l tehát csak a z t k e l l megjegyeznünk,

Taiajvizsgáutol.

hogy szölöfelujitási

törekvésünket váratlan szép

siker

koronázta. Sikerült elérnünk, hogy a z összes szölötalaj agrogeologiai vizsgálata M a r o s t o r d a vármegye és T o r d a város egész területén

befejeztetett s m a

már e

vizs­

gálatok adatai révén az érintett vidékek összes szőlő­ birtokosai abban a hetyzetben

vannak,

hogy a

tala­

j u k b a legmegfelelőbb a l a n y t és szőlőfajtát képesek meg­ választani. E vizsgálatok a többi szőlőtermő vidékeken a folyó évben is folytatódnak, n y o s és ezt

követöleg

biztosítjuk, hogy

első s o r b a n

Kisküküllövármegyében.

a Székelyföld

alapokon induljon

s

Tordaara-

ne

legyen

Ezzel

szölöfelujitása önmagát

helyes

utólagosan

megbosszuló eredménytelen kísérletezés. A m i a szölöfelujitás a n y a g i támogatását s

Vessző-és oltványUosztás.

m

e

n

v

e

i t

Í\\Q{^ a

m . k i r . földmívelésügyi m i n i s t e r

ered-

kedvez­

ményes áron 1 9 0 4 - b e n 2 4 . 0 0 0 d r b oltvány és 9 7 . 0 0 0 d r b a m e r i k a i vessző, 1 9 0 5 - b e n 4 1 0 . 0 0 0 d r b oltvány és 4 4 0 . 6 0 0 d r b a m e r i k a i vessző, 1 9 0 6 - b a n pedig 9 1 9 . 0 0 0 d r b oltvány és 3 , 0 4 5 . 5 0 0 d r b a m e r i k a i

vessző

kiosztását

tette a Székelyföldön lehetővé. N e m a z t tartjuk lényegesnek, hogy a m . k i r . földmívelésügyi székelyföldi szölöfelujitást m e g s hogy m i l y

szölöfel-

ujitásban a székely a c t i o n a k , h a n e m h o g y a

kiosztott

s

volt

vesszömennyiség

elpusztult szölötalajok

a

minister a könnyítette

székelyföldi

oltvány

része

m i l y segítséggel

ebben

tényleg

elültettetett,

az

felújítására fordíttatott és hogy

ez által a székelyföld egy h a j d a n virágzó, de pusztulás­ n a k i n d u l t gazdasági ága jórészt visszaállíttatott. Még n e m

39

egészen, m e r t h i s z e n még s o k a teendő. D e t u l v a g y u n k a kezdet kezdetén s o l y h a t a l m a s léptekkel i n d u l t meg a szölöfelujitási

kedv, hogy most már erővel s e m lehet

visszaszorítani. Két-három

év

alatt

mintegy

álomból

ébredt fel a Székelyföld m i n d e n szőlőbirtokosa, a leg­ k i s e b b is h a n g y a s z o r g a l o m m a l túrja földjeit, tanácsért, vesszőért, állami

oltványért

szölötelepek

csak k i s részben

valóságosan

elárasztanak

oltványkészletéböl ez

t u d t u k az

elültetendő

s

évben

az már

oltványszük­

ségletet kielégíteni. vettük Szölöultvány-

Épen ennélfogva m o s t már a z t is tervbe s ez évben már Kisküküllö

vármegye 7 székely

ségében megvalósulásra is segítettük, hegyközségek

létesítsenek

hogy

oltványtelepet,

köz­

maguk a

hészités.

a

melyen

k i k i m a g a készíti el oltványait. E vármegye székhelyén szölömunkás-képzö i s k o l a is fog létesülni, hogy a nagy mérvben érezhető szölömunkáshiány pótolható

legyen.

Örömmel látva azt a szép eredményt, m i t a szőlö­ A birtokosság vezető szerepe a szőlöfeluji­ alatt felmutattak, ön­ tás körül.

felujitás terén a z egész Székelyföld k i s , közép és n a g y o b b birtokosai

ez

utolsó

három

év

ként felmerül az a kérdés, m i az o k a , hogy ez ered­ mény

oly

soká váratott magára, h o l o t t más h e l y e k e n

úgyszólván teljesen

befejeződött

a

szölö-reconstructio.

E g y i k o k a v o l t e n n e k m i n d e n e s e t r e az

a

mérhetetlen

közöny, m i a l e l k e k e t megfeküdte, kimerült a p a n a s z kodásban,

de

a helyzetet

javitó

változtatásokat n e m

kezdeményezett. De o k a v o l t az is, hogy buzdító példát a birtokosság s e m mutatott. Épen ezért a z állami támo­ gatásnak geknek,

az vagy

az

alakja, m e l y a z egyházaknak,

csak

egészen

kis embereknek

közsé­ juttatott

szölöoltványokat, hogy a z o k kezdjék m e g a r e c o n s t r u c tiót, a telepítési

kedvet

m e g n e m indította. A z adott

40

az

ügynek

lendületet,

kosság szölöfelujitási

hogy

a székely

törekvését

actio a b i r t o ­

is segitöen

felkarolta.

1 9 0 4 - b e n s nagyrészt még t a v a l y is főként b i r t o k o s o k k a p t a k kedvezményes áron szölöoltványokat, ök kezdték az

első telepitést, m i g az idén már f a l u s i gazdakörök

s hegyközségek földmives tagjai telepi tettek túlnyomóan. A

birtokos

a

tanulatlanabb.

után m e n t a földmives, a t a n u l t a b b után Bárha

minden

téren

ezt

lehetne

m o n d a n i s bárha a Székelyföld m i n d e n vidékén v o l n a o k o s és jól

gazdálkodó

birtokosság,

melynek

után m e n n e a falu népe, igyekezvén

a látott

t a n u l t czélszerü d o l g o k a t saját földjén a

Gi/ümöicsternieles

-

gyümölcstermelés terén

programmjában

megállapított

példája és e l ­

meghonosítani!

is f o l y t a t t u k a z a c t i o feladatokat.

Az

itteni

v i s z o n y o k n a k megfelelő gyümölcscsemetéket o s z t o t t u n k k i a r r a való h e l y e k e n egyeseknek s a t e r m e l t gyümölcs értékesítését

igyekeztünk

mivelésügyiminister

elősegíteni.

rendeletéből

m . k i r . föld-

kiosztott

oltvány mennyiség f o l y t o n emelkedett már a 20.000-et

A

is m e g h a l a d t a ,

gyümölcs­

s a folyó évben

mint

az

kitűnik

következő kimutatásból:

Kiosztott gyümölcsoltványok V á r m e g y e 1903-ban

1904-ben 6.187

1905-ben

M a r o s t o r d a . . . ... ... ... ...

—

Kisküküllö......

—

—

—

—

—

—

Tordaaranyos

..... ..

...

430

Udvarhely Csik

... ..

Háromszék... ... _ Összesen

...

—

2.000

1906-ban 5.581 —

3.28/

3.391

2.942

4.534

887

2.119

1.290

...

530

4.880

4.734

5.448

...

960

15.345

11.795

20.140

a

A

gyümölcsértékesítés

terén

a

Magyar

Gazdák

Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete ez évben is j ó s z o l ­ gálatot tett a Székelyföldnek, m e r t i t t e n i fiókjai révén átvett

minden

értékesíthetöt.

Az

elmúlt

évben p. o.

marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi fiókjai

révén 6 3 . 1 0 0 k o r o n a értékben 9 7 3 4 m m . almát

értékesitett. A

k i statisztikából

nézi

a Székelyföld mezögaz- Székelyföldi

dasági v i s z o n y a i t , szerencsésnek "*>

'

látja azt a helyzetet,

'

J

'

3

m i k o r egy vidék mezőgazdaságát o l y s o k legelő g a z d a ­ gítja. D e a k i járt e legelökön, s minőségileg is értékeli a h o l d szám s z e r i n t nagy értéket tevő adatokat, lehe­ tetlen, hogy viszonyokat.

sajnálattal ne nézze

az

Kimeríthetetlen forrás

legelő, miből virágzó, gazdag

itteni

legeltetési

lehetne

ez a s o k

állattenyésztés táplálkoz­

hatnék. A z is lesz, sőt az is k e l l , hogy legyen M a a z o n b a n még nagyrészt h o l t v a g y o n ,

valamikor.

mely sokkal

inkább önmagát emészti, m i n t s e m kiadósan k a m a t o z i k . Tízezrekben íejezhetö csak száma,

a

melyeket

különösen

k i a z o n legelők h o l d Csik,

Háromszék

és

U d v a r h e l y vármegyékben a borókabokor, tövében n e m ritkán a r a s z n y i vastag moharéteggel, h e l y e n k i n t áthatlan sűrűségben

ellepett

o l y területeken,

a melyek

egyéb­

ként terep és talaj viszonyaiknál fogva kiválóan a l k a l ­ m a s o k volnának legelőnek és ezer m e g ezer h o l d a k r a megy a z o n többnyire szintén jó talajú legelök területe, a

melyeket

értéktelen

nem fenyő,

ritkán

áthatlan

marharágott

tölgy, mogyoró, kökény, galagonya, h a s z o n t a l a n b o k r o k borítanak,

teljesen

gyertyán

és

csipkerózsa és más

akadályozva vagy

j e s e n lehetetlenné téve a fütermést, mohát buján szaporítva.

sűrűségű

bükk,

tel­

de a z a r r a káros

9

kozle

elok

állapota.

42

A h o l pedig a legelön .fásképletek

nincsenek,

különösen a dombvidékeken termöerejében fogyott, avagy a z évszázados használat

már

folytán

ott meg­

itt-ott

már teljesen kiélt talajt n a g y o b b részben gyenge, silány gyepezet fedi, a m e l y n e k táperöben gyenge másod- és harmadrendű füvei

között,

a

minden

állatfajta

által

került szörfü (Nárdus stricta) mindinkább terjed; egyes vidékeken,

pl. Udvarhely

Lázon a n n y i r a , h o g y

vármegyében

a

homoródi

már több száz h o l d n y i

teljesen ellepett. A j o b b talajú területen pedig

területet gyomok

tenyésznek, a tultrágyázott h e l y e k e n o l y a n mennyiség­ b e n és a n n y i r a buján, hogy éven

át

lehetetlen.

Nem

azokon

a fütermés

jelentéktelenek

több

továbbá

a

v a d v i z e s , sást és kákát termő s n e m ritkán mételylyel megfertőzött h e l y e k s e m . Begyepesedett és friss

hangyabolyok

és

vakond-

turások a legelökön szórványosan és c s o p o r t o s a n úgy­ szólván mindenütt láthatók, utóbbiak különösen a j o b b helyeken

meglepő

számban

és

E z e k e n kivül a hegyi legelökön vannak,

az

alant

levő

feltűnő

nagyságban.

fadöléses

buczkák is

vizenyős

sik helyeken

meg

marhataposásból származó zsombékok. D e különösen a magas

hegységi

legelökön

kisebb-nagyobb

mozgó

és

beágyalt kövek is n a g y o n gyakoriak, a m e l y e k h e l y e n k i n t a járhatatlanságig

ellepik.

A gyepezet rovására v a n n a k főleg a községekhez közelebb levő m e r e d e k e b b marhaösvények, feltaposott elhagyott

legelökön éktelenkedő sürü és

kijárt

marhacsapások,

és k i m o s o t t szekérutak, kezdődő vizmosások,

szakadások és másféle k i s e b b A gyepezet tönkretételét pedig, m i n t

az

eddigi

talajsérülések. és

kíméletlen

a

talaj

pusztulását

használat

szégyen-

48

foltjai és mély sebei, az elkopárosodott és elárkosodott o l d a l a k j e l z i k , a m e l y e k e t h e l y e n k i n t h i h e t e t l e n méretű vízmosásos árkok szakítanak meg. N e m kell ahhoz

túlzás,

hogy

ilyennek

fessük a

székely legelöket. C s a k az n e m látja a z t a pusztulást, a m i e z e k e n végbe megy, a k i máról h o l n a p r a tengeti gazdaságát, a jövővel pedig n e m törődik. E

beszámoló

a székely tenyésztést

actio

minden

sorából

eszközeivel

igyekszünk

kiviláglik,

mindenekelőtt

felkarolni,

hogy

az

állat-

természetes

tehát,

h o g y h a már i l y e n n e k látjuk a székely legelöket, n e m nézhettük

tétlenül

azokat.

Eltekintve

attól,

hogy

a

legelő adja a legolcsóbb takarmányt, a m i t ennélfogva különösen m e g k e l l becsülnünk, k e l l e még

most

i s igen

azért is nagy

tekintélyes

fordítanunk, m e r t a z o k másra, m i n t használhatók, alkalmatlanná

az a terület vált

a

tehát,

hegyi

de

Magyarország

szerepe

lesz még épen

legelő hogy

H a m e g h o n o s o d n a k itt m a j d a m a tájfajok, a z ország szarvasmarhatenyésztése

vált

nemcsak

állattenyésztésében

eme székely h e g y i

nem létére

értéktelenné

m i n t közvagyon. D e m e g a z t hisszük, Erdély,

legelökre

legeltetésre

mely

legeltetésre,

gondot

is

nagy

legelöknek. a melyeket

szintén

felkarol s

h a m a j d más h e l y e k e n a z istállókban elpetyhüdt, t u l tenyésztett generatio rá lesz u t a l v a a legelökön

felnőtt,

egészséges edzett, tenyészképes e g y e d e k k e l való k e r e s z ­ tezésre, itt a székely legelökön, a székely e m b e r kezén fog felnevelödni az ország

szarvasmarhatenyésztésének

tenyészanyaga, hasonlóan a h o z , s jelenleg i s még a z

m i n t h o g y a múltban

itt nevelt erös

erdélyi

ökrökből

s z e r z i k be igás ökreiket a nagy m a g y a r Alföld m a i . A székely legelöket tehát

egyfelől m i n t az

uradal­ állat-

A

9

f y zéhd

-

le

4i tenyésztés, másfelöl

m i n t a székely mezőgazdaság

ős

forrásait k e l l f e n t a r t a n u n k . H a már i l y fontosnak legelöügyet,

természetes,

k e l y legelöket

tartjuk

hogy

a Székelyföldön a

azt felkarolni, a

szé­

az elpusztulástól megóvni, a h o l szük­

ség volt, megjavitani

és a z o k o n rendszeres

daságot meghonosítani közé tartozott. A

a székely

actio

legelögaz-

legelső

dolgai

székelyföldi m i n i s t e r i kirendeltség a

m . k i r . földmívelésügyi m i n i s t e r előtt mindjárt

kezdet­

b e n feltárta tehát a székely hegyi legelökön talált s z o ­ morú helyzetet, e fontos

ügynek

k i is áldozatkészen a székely

Erkölcsileg aként, hogy

actio

segítségére minden

sietett

eszközével.

elrendelte, m i s z e r i n t a

legelő-

javítások m u n k a t e r v e i a székely közbirtokosságok

szá­

mára a székelyföldi m i n i s t e r i kirendeltség által k i d o l g o z ­ tassanak,

a legelöjavitás,

legelő

gondozás

gazdaság terén a szükséges útmutatások anyagilag pedig

a m a gondoskodással,

és

legelő-

megadassanak, hogy

a

szüksé­

gesnek mutatkozó legelöjavitási munkák kivitelére igen tekintélyes pénzbeli segélyeket is engedélyezett. Az i l y e n a l a p o n tervezett, megkezdett

Legelöjavitási munkaiatok. k

e r e s z m

}

Y

iü

és részben

munkálatokra előző jelentésünkben

már

részletesen reámutattunk. E l m o n d o t t u k azt is, hogy a z általunk o l y f o n t o s n a k n y i közönnyel sőt

vélt legelöjavitás ügyének m e n y ­

egyes h e l y e k e n

ellenállással k e l l e t t

találkoznia. Itt tehát ezt már n e m k e l l Az

részleteznünk.

a z o n b a n egészen a legutolsó idők fejleménye, hogy

a közöny, az ellenállás

n e m c s a k o s z l a d o z i k , de sőt a

már sikeresen keresztül v i t t legelöjavitások

eredménye

rendre m i n d szélesebb körben arról győzi m e g a szé­ kelyföldi

közlegelök

tényleg szükségesek,

birtokosait,

hogy

e

munkálatok

eredményesek s m o s t már n e m -

45

csak hogy n e m v o n a k o d n a k , de sőt legelöjavitásokat

megkezdeni.

Eme

versengenek

is a

sikerben

nagy

tényező v o l t a falusi gazdakörökben kifejlődött

egyesü­

leti élet, s o k h e l y t a gazdakörök pótolták a b i r t o k o s ­ ságokat, ezek vezetői vették kezükbe a legeltetés ügyét s egymást b i z t a t v a , a közönyösöket fellelkesitve

kezde­

ményezték, előkészítették s megcsinálták azt, a m i t a birtokosság régi szervezete meg n e m csinálhatott. Tényleg nagyrészt a gazdakörök kodásának

lehet

tulajdonítani,

hogy

vezetői a

buzgól-

legelöjavitások

évről-évre f o l y t o n növekszenek. Legelöjavitás

végeztetett

ugyanis: Időközben a munkalatok beszüntetve lettek hány kat. hold terjedelmű közlegelön

hány kat. hold terjedelmű közlegelőn

hány községben

1905. év őszén és 1906. év tavaszán hány községben

hány kat. hold terjedelmű közlegeió'n

hány községben

vármegyében

hány kat. hold | terjedelmű közlegclc'in

Mely

(904. év őszén és 190i. évtavaszán hány községbon

1903. év őszén és 1904. év tavaszán

Folyamatba téve voltak tehát összesen

a

-O t£ •£> /. N :o

o rt m a>

^£ >•

0

5.278

Marostorda.-.

7 4.594

11 5.278

10 4 . 4 9 0

1

788

n

Háromszék...

5

10 5 . 0 8 3

20 9 . 5 2 8

2

375

22 9 . 9 0 3

Csik._

1 2.242

*2 2 . 8 1 3

3 2.933

... ...

1.905

571

1

120

6 4.162

16

7.864

2

7 8.145

—

1

—

Brassó

— —

—

7 4.602

Kisküküllö._

—

—

1

Tordaaranyos

—

—

—

U d v a r h e l y ..

Összesen

Mely

13 8.741

124

—

—

36 19.820

kimutatásból

—

2

1

676

56 3 0 . 8 2 3

látni

való,

670

—

7 8.145

124

— 8 4.770

hogy

18 8.534

a

1

124

2

676

64 3 5 . 5 9 3

mig

az

1 9 0 3 / 4 . évben 1 3 községben és 8 7 4 1 k a t . h o l d k i t e r jedésű addig

közlegelökön azok

száma

történtek és területe

feljavitási az

munkálatok,

1 9 0 4 / 5 . évben 3 6

46 községre és 1 9 . 8 2 0 k a t . h o l d r a , a z 1 9 0 5 / 6 . évben pedig 56 községre és 3 0 . 8 2 3 k a t . h o l d r a Ezeken

kivül

a munkálatok

szaporodott. még

8

községben

•4770 k a t . h o l d n y i közlegelökön v o l t a k f o l y a m a t b a téve, de a z o k a t időközben — részint a t u l a j d o n o s o k közönye, részint a b i r t o k v i s z o n y o k rendezése m i a t t —

beszün­

t e t n i kellett. A legutóbbi 3 év alatt tehát a legelöjavitási m u n ­ kálatok a székelyföldön

6 4 községben és 3 5 . 5 9 3 k a t .

h o l d terjedelmű közlegelökön tétettek E

legelöjavitási munkák főbb

folyamatba.

pontjai:

kártékony

b o k r o k irtása, talaj sérülések, buczkák, túrások k i egyen­ getése, ezek h e l y e i n e k s a csupasz h e l y e k n e k fűmaggal való bevetése, kiálló kövek összeszedése,

boronával a

mohás

helyek

meg­

k u t a k létesitése, v a d v i z e k

leve­

helyek

felszaggatása,

kötése, rendes itatok, zetése, távoli gyázásának tatásával,

legelökön

istállók

a fekvőhelyek, marha-

és

vizmosásos

épitése, a legelő

delelök rendszeres

műtrágyával

való

trá­

változ­

bevettetése

stb., stb. A legdőjamtd-

M i n d e n gazdaságban csak j ó idö múlva m u t a t k o z ­

nak a hasznos mi

elültetünk,

terem.

Még

befektetés

eredményei.

A z a fa,

csak a f i u n k n a k m e g az

sokkal

amit

unokánknak

inkább igy v a n ez, h a egy egész

vidék gazdasági átalakitásán d o l g o z u n k . Előbb az egyes embereket azután

k e l l a czélnak meghódítani s munkánk csak

mehet

át

reméljük,

hogy

helyzetet

teremt.

gazdasági,

a székely

gyakorlati

actio

máról

A z t hisszük mégis,

térre.

Ne

holnapra hogy

is

jobb

a m a fák

között, a m i t a székelyek földjébe ültetgetünk, a legelö­ javitás az

elsők

közvetlenül,

között

szemmel

terem láthatóan

gyümölcsöket. érvényesül.

Haszna A

jobb

-17 legelön

mindjárt

jobb

f i i t e r e m , h a az állat tisztább

vizet i s z i k , h a a h a v a s i legelök istállóiban

esö, hideg,

z i v a t a r ellen menedéket talál, már az első évben többet gyarapodik el,

s h a a métely

a legelöjavitások

kifejezhetők.

Az

birtokosságtól

is kevesebb

eredményei

is, hogy

ez

már

juhot

pusztit

számokban

ügyben,

ami

pedig

is a

is munkában s pénzben n e m k i s áldo­

zatot igényel, aránylag o l y rövid idö alatt i l y elöhaladás m u t a t k o z i k , legnagyobb Amellett,

hogy

a már

részt

ennek

elmondott

okok

köszönhető. miatt

olyan

nagy jelentőséget tulajdonítunk itt e legelöknek, ez b i z ­ tat a r r a , hogy

fokozott

kezdett u t o n . S hogy ság

gyökerét

fogta

k a r o l t a , bizonyítja

erővel tovább menjünk a m e g ­ a székely actio az i t t e n i gazda­

meg, m i k o r a legelök az is, h o g y

ügyét

fel­

példája a Székelyföldön

kivül i s követésre talál. Brassó vármegye mezőgazdasági bizottsága, látva a csángó községek legelőin elért s i k e ­ reket, a szász községek

legelőin

végez

hasonló

kálatokat. F o g a r a s vármegye mezőgazdasági

mun­

bizottságát

szintén követésre indították a székelyföldi legelöjavitások eredményei. H a a z összes érdekeltek Erdély többi vár­ megyéiben is gondot

fordítanak a legelögazdaságra, ez

az országrész

Schweiz

termékenyebb

vidékekkel

lesz

rövid

fog

A szövetkezeti e s z m e ápolása élet

fejlesztése

megint

olyan

idö alatt s a

versenyezni

és

a

szövetkezeti Szövetkezeti

dolog,

a

minek

erkölcsi a l a p o n nyugvó gazdasági actióban, akarja

tevékenységét

kimeríteni,

első

rangú

anyagi helyet

könnyű az és látszólag hálás

leg­

jövedelme.

segélyek kell

egy

mely n e m

osztogatásában

elfoglalnia.

Mert

feladat, h a segély iránti

e l e t

f -> e

kszte,,e

48

kérelmeket kedvezően elintézhetünk s nehéz a m o z d u ­ latlan

néptömegeket

tettre,

munkára,

önsegitö

igye­

kezetre fellelkesítenünk, de az az i g a z i népsegités, m e l y a magára

hagyott

s elhagyatottságban

bizalmat

tett népet önmagán segíteni megtanítja. de

végeredményében

élet fejlesztése

hálás

teszi

Ezt a

teladatot

lehetővé,

azért

a

vesz­ nehéz,

szövetkezeti

kellett a székely

actió súlypontjának is erre a czélra irányulnia. Szerveztük mindenekelőtt a községi értékesítő szö-

Értékesítőszö-

vetkezetek e t k e z e t e k e t

o l y a n czélzattal, hogy szövetkezeti

V

alapon

szervezése.

szervezett

tömegértékesitéssel

kedvezőbb

tosítsunk Székelyföld a m a k i s e b b nek

itt m a

ugyan,

még

hogy

földinél

az

a

termékeinek,

kielégítő

fejlettebb,

hasonló

viszonyok

a

mi

de

a

biz­ amik­

kereslete.

gazdálkodás,

gazdaságilag

tekintetében birtok

nincs

eladást

Tudtuk székely­

birtokmegoszlás

között,

t. i . a

törpe

domináló jelenléte mellett más h e l y e k e n petité

c u l t u r e néven

ismeretes, a

Székelyföldön k i n e m fej­

lődhetett. M e r t bár a földbirtok kicsisége a n n a k minél intenzivebb

és sokoldalúbb

kolttá,

itt ez

három

hold

a székely

igen

kevéssé

földjén

ember,

kihasználását

tapasztalható. Két

búzát, kukoriczát,

mint

az

teszi

a z ezer

zabot

holdas

indo­ vagy termel

birtokos,

kinél n e m a m u n k a , h a n e m csak a n a g y o b b befektetés tenné a másodrendű, k i s e b b termékek

felkarolását, a z

intenzivebb

Tudtuk,

gazdálkodást

k i s e b b dolgokat, előállítható ma

még

lehetővé.

m i n t b a r o m f i , tojás, zöldség,

értékesebb

a székely

gyümölcs,

csak

hogy

gonddal

annyit termel

földmives, a m i háza

körül

úgy­

szólván magától megterem és i l y e n e k k e l n e m , vagy csak igen kevéssé számit rendes eladásra. Ennélfogva n e m is támasztottunk

vérmes

reményeket

a r r a nézve,

hogy

Í9

i l y e n czikkekböl már az első időkben geket értékesíthetünk. V i s z o n t

nagyobb

azonban

töme­

a z volt a fel­

fogásunk, hogy más vidékeken is a fogyasztás, a k e r e s ­ let, a kedvező lésre,

értékesítés

ennélfogva

értékesítést

hatott

tehát

kellett

buzditólag

a Székelyföldön

teremtenünk.

a terme­

is

kedvező

Segítségünkre

jött

ebben

a M a g y a r Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövet­

kezete,

íiókokat

állított

fel Marosvásárhelyen,

Sepsi­

szentgyörgyön és Székelyudvarhelyen, körébe v o n t a a a községi értékesítő szövetkezeteket, magához tömegekké

gyűjtötte

az

egyes

váltotta,

községekben a szövet­

kezet által átvett termékeket s ugy vitte a z o k a t p i a c z o k r a . Különösen az a l m a és a tejszövetkezetek által előállí­ tott

vaj

tömegértékesitésével

ért

el igen

számottevő

eredményeket. A főbb mezőgazdasági termékek értékesítését szö- Szövetkezeti v e t k e z e t i gabonaraktárak szervezésével igyekeztünk m e g javitani.

E z ideig a székely

actio

keretében

ff ^™ abon

kt<í

5 ilyen

raktár alakíttatott. Működésüket a z o n b a n csak a folyó évben fogják

megkezdeni,

eredményeikről

tehát m o s t

még n e m szólhatunk. A d d i g is, m i g a Székelyföld gazdáinak

eladásra

szánt

kis­

gabonakészlete e szövetke­

z e t i raktárak révén lesz értékesíthető, a M a g y a r Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezetét sikerült megnyernünk ama

feladatnak,

ellensúlyozza

e

hogy vegye távol

esö

kezébe a z értékesítést s vidékek

sokszor

nagyon

előnytelen áralakulatait. F o r g a l m i adatait alább közöljük, m i k o r e szövetkézét egész i t t e n i forgalmai Itt

kell

említenünk,

hogy

bemutatjuk.

Csikvármegyében 1 5 ,

részben már meglevő hitelszövetkezet, részben e czélra alakított

külön

alkalmi

kesitést

bonyolította

le

szövetkezet a szövetkezeti

kukoriczaértéalapon

aként, 4

vetkezetek.

50

h o g y e nagy

kukoriczafogyasztásra és bevitelre

utalt

vidékre

tömegben szerezte be a kukoriczát és aránylag

olcsón

adta

el

tagjainak. E kukoriczaértékesitö

v e t k e z e t e k szervezésében is a M a g y a r Gazdák

szö­

Vásár­

c s a r n o k Ellátó Szövetkezete segédkezett s aránylag olcsó kukoriczával is ez látta el a z i l y raktárakat. M. G. r. E. m)5

A f e n t i e k b e n többször kellett emlitenünk a M a g y a r

4vi' /br- Mazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezetét, a m e l y szögáima.

vetkezet

az

itteni

értékesítést

és beszerzést

szintén

szövetkezeti a l a p o n igyekezett lebonyolítani. N e m lesz talán érdektelen, h a ide i k t a t j u k a Székelyföldön elért legutolsó évi forgalmi A)

adatait.

Megvásárolt a Székelyföldön

1905-ben:

9 7 3 . 2 2 6 kg. almát 6 3 . 1 0 1 k o r o n a értékben 176.037

«

búzát 2 6 . 7 1 8

«

«

180.532

((

zabot

26.586

«

árpát

25.543

«

«

3.249

«

«

20.384

«

répát

2.325

«

«

34.550

« lóherét 3 9 . 1 4 9

«

«

vajat, tojást stb. 5 8 . 8 9 4

«

«

Összesen

tehát a z elmúlt

év

folyamán

218.979

k o r o n a értékű székelyföldi terményt értékesített. B)

E l a d o t t a Székelyföldön

1905-ben:

3 6 1 . 6 1 6 k g . kukoriczát 5 1 . 4 6 2 k o r o n a értékben 71.000

«

korpát

6.405

«

«

7.407

«

bükkönyt

1.326

«

«

662

«

baltaczimot

161

«

«

gazdasági gépeket

57.340

«

«

bort

46.122

«

«

Mint

ez

adatokból

kitűnik,

a

Magyar

Gazdák

Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete d e r e k a s a n kivette részét

abból az igyekezetből, m i v e l a Székelyföldnek a nagy forgalmi

piaczoktól való távolságát

áthidalni

töreked­

tünk s m i n d e n t e k i n t e t b e n tevékeny és h a s z n o s m u n k a : társa v o l t a székely actiónak. A

székelyföldi mezőgazdaság fejlesztési

menetében^'

az állattenyésztés fejlesztése lévén irányadó, a termelés szövetkezeti

szervezésével

is

az

állattenyésztést

és

pedig első s o r b a n a szarvasmarhatenyésztést óhajtottuk fejlesztöleg elösegiteni o l y a n módozattal, hogy

jövedel­

mezővé tevén a tejtermelést, közvetve e z z e l i m p u l s u s t adjunk a tejhozamot

s z a p o r i t a n i , a tejelő állatot j o b b a n

tartani,

megszaporitani

állományát

s az

értékesebb,

jövedelmezőbb tejelő fajtákat meghonosítani. A falusi tejszövetkezetek

i l y e n czélzattal

székely

a l a k u l t a k s az

idö rövidségéhez viszonyítva többé-kevésbé el is érték ezt a czéljukat. Hogy

méltányolhassuk a székely actiónak a szé­

kelyföldi falusi tejszövetkezetek

alakítása

körül

elért

sikereit, egynehány évre visszamenőleg m e g k e l l

hogy

tekintsük a z ország tejgazdaságának s t a t i s z t i k a i adatait. Ez

adatok

szerint

1902-ben,

m i k o r a székely

megindult, v o l t Magyarországon összesen vetkezet, m e l y e k delmezett.

452

actio

tejszö­

vajtermelése 8 , 3 2 5 . 5 2 8 koronát jöve­

De e b b e n a z évben az erdélyi részekre még

csak 4 tejszövetkezet esett, ezek is m i n d

szász köz­

ségekben

a

alakultak,

actiót

megelőzőleg

milliót

felülhaladó

a a

székelyföld

tehát

vajtermelö

szövetkezetek

hozamában

nem

székely 8

részesülhetett.

1 9 0 3 - b a n a z egész ország vajtermelö

tejszövetkezetei­

nek

között már 1 0

száma 5 1 7 - r e

szaporodott.

erdélyi szövetkezet szerepel,

Ezek

melyek

közül

4 már

a

Székelyföldre esik. E z évben kezdődik tehát a székely­ ét*

52

földön a tejszövetkezetek

működése s a m a

koronában, a m i t ez évben a z ország

9,553.912

tejszövetkezeteinek

vajtermelése jövedelmezett, m o s t már, h a kevéssel is, a Székelyföld is részesülhetett. A z 1 9 0 4 . év végén már 8 székely

falusi tejszövetkezet v o l t működésben, a m e l y

szám m o s t a n i g 3 4 - r e gyarapodott.

E működésben levő

3 4 szövetkezeten kivül még más 1 6 m e g v a n alakítva s előkészítve

a

meginduláshoz.

Most

tehát

összesen

5 0 tejszövetkezet v a n a Székelyföldön. A l i g 4 év alatt mindenesetre

o l y a n , eredmény, a miből a szövetkezeti

vajtermelés további fejlődésére joggal következtethetünk. A jelenleg működő és megalakított vaj termelő falusi tejszövetkezetek következőleg egyes vármegyék

oszlanak

1 3 működik

1 0 megalakítva

Udvarhelyben

25

«

—

Háromszéken

3

«

4

«

Kiskük üllőben

1

«

1

«

Tordaaranyosban

2

«

1

«

is már működésben

falusi tejszövetkezet évi még

bajos

levő

34

k i m u t a t n u n k , m e r t a legtöbb

tényleg működésben, évi

székely

forgalmát számszerűleg

n e m egészen egy éve vagy csak néhány feljebb

m e g az

között:

Marostordában

A jelenleg

székely

forgalmukra

következtethetünk.

Ha

szövetkezet hónapja v a n

most

átlagban egyes

még

400

tesszük egy-egy szövetkezetben a n a p o n t a tejet, m i t bízvást tehetünk, m e r t

most

leg­

literre

feldolgozott

szövetkezetek

n a p o n t a 1 0 0 0 l i t e r körüli, sőt a z o n jóval felüli

meny-

nyiséget értékesítenek, a 3 4 tejszövetkezet n a p o n t a 1 3 . 6 0 0 évente pedig 4 , 8 1 8 . 0 0 0 liter tejet értékesít. C s a k 1 1 fillérrel vévé

l i t e r e n k i n t e tej

mennyiséget .számításba,

pedig

53

annál j o b b a n értékesül, az összes feldolgozott nyiség

évi

értéke

kerekszámban

A z egész ország vajtermelö még m i n d i g k i s hányada,

tejmeny-

544.000

szövetkezetei

korona.

bevételének

de h a figyelembe

vesszük,

hogy még c s a k 3 év előtt is e jövedelmet a Székely­ föld

falusi

népe

kevéssé t u d t a

teljesen

nélkülözte,

m e r t csak

a t e r m e l t tejet értékesíteni,

a

igen

termelés

fokozására tehát n e m igyekezett, o l y a n eredmény, m i r e büszkék l e h e t n e k a székelyföld

tejszövetkezetei,

mert

ezt m a g u k csinálták önmaguknak s rajtuk múlik, hogy e z e n a téren még s o k s z o r t a n a g y o b b jövedelmet p r o ­ dukáljanak.

M e r t ez az a tér, a h o l közvetlen is leg­

több h a s z o n n a l , a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére és a

földmivelés átalakítására is legtöbb s i k e r r e l

g o z h a t u n k . H a jövedelmező lesz a tejtermelés, gától fellép a j o b b tejelő szarvasmarhafajták lete s n a g y o b b kereslete, h a a több következése a j o b b takarmányozás,

tej

megnöveli, e czélból több takarmányt

önma­

szükség­

többet

mi a

dol­

fizet,

tejhozamot

termelünk, több

lesz a trágya, még az igaerö is megnövekszik, m e r t a székely vidékeken nagyrészt tehénnel szántanak, k e v e ­ sebb ugarföld

m a r a d használatlanul:

végeredményben

több lesz a gazdaság jövedelme. Hogy

a Székelyföldi falusi

tejszövetkezetek

határozottan s meggyőzően szolgálják eme

mily

czélokat s

hogy a jólét emelkedésének m i l y e n határozott s beiga­ zolódott

forrásai,

legjobb jele az a

körülmény,

hogy

m o s t már egyes vidékeken n e m is k e l l h i v a t a l i l a g k e z ­ deményezni,

hogy

alakítsunk

•önmagától. E g y i k példája

tejszövetkezetet

Alakul

szüli a másikat.

A z t lehet

m o n d a n i , h o g y e z e n a téren már s o k h e l y t

majdnem

feleslegessé tette önmagát a székely actio. M a r o s t o r d a -

54

Vármegyében

p. o. a n n y i r a belátta

a z egész

lakosság

a tejszövetkezeti munkásság előnyeit, hogy e meggyőző­ dést többé k i s e m lehetne i r t a n i s a szövetkezeti u t o n vajtermelésre

alapitott tejgazdaság fejlődését mestersé­

gesen s e m lehetne m o s t már megállitani. Bár m i n d e n téren ezt lehetne m o n d a n u n k ! Bár m i n d e n téren sikerülne a

boldogulás

székely

nép

eszközeit elé

olyan

állitanunk,

szerencsés

hogy

alakban

azt magától

a

meg­

ragadja s n e v o l n a szükség külső gyámkodásra! A egy

székelyföldi

körülményt

tejszövetkezetekröl

szólván, még

el n e m h a l l g a t h a t u n k , a m i e

szövet­

kezeti munkássággal v a n k a p c s o l a t b a n . Erkölcsi tényező, de a m i k o r a gazdasági fejlődéssel egyúttal a társada­ l o m fejlesztése is előttünk lebeg, a gazdasági mellett

az

vetkezetek ember

erkölcsiekre is súlyt keretében a

helyezünk.

birtokos

és

tényezők A

tej szö­

a földmives

érdeke s z o r o s a n összekapcsolódik.

Tekintve

itt még átlagosan tartott erdélyi m a g y a r

tehenek

kély tejhozamát s tekintve, h o g y a z aránylag csak ott a l a k u l h a t

tejszövetkezet

jön az

erkölcsi

biztatás

cse­ ren­ biztos

a l a p o n , a h o l a b i r t o k o s is hozzá c s a t l a k o z i k . az ö példájától

az

szegény

székely földmives nép m o s t még kevés tehénnel delkezhetik,

kis

Ö

tőle,

s eleinte

ö

szolgáltat be o l y mennyiség tejet, hogy a szövetkezet­ b e n több l i t e r szám között o s z l a n a k zás költségei gozhatik. A

meg a

s a szövetkezet tűrhető k i s emberek

csak később emelkedik,

tejtermelése

feldolgo­

haszonnal dols

szolgáltatása

h a a szövetkezeti munkásság

h a s z n a kézzel foghatóan b e b i z o n y u l . A k i s ember szö­ vetkezeti

tömörülésének

tehát szüksége

van a

birto­

k o s r a , v i s z o n t a b i r t o k o s o l y alapot n y e r a szövetke­ zetben

a z eladásra,

amit

egyedül

n e m tudott

volna

55

megszerezni

s tejtermelése fokozását ö is a szövetke­

zetre alapitj a. E z a z érdekközösség m i n d e n i k i t t e n i tej­ szövetkezetnél feltalálható, a tejszövetkezet a b i r t o k o s és a

kis ember

vezetésében

együtt d o l g o z i k

s hogy a

társadalmi összhang erösitésére ez együttműködés m i l y e n eredményesen

közrehat, rögtön belátja, a k i részt vesz

egy i t t e n i tejszövetkezet gyűlésén. Fennebb

valahol

megjegyeztük,

falusi tejszövetkezetekkel tenyésztés olyan

fejlődésére

irányban,

közvetve

is befolyást

hogy

a

tej

a

az

állattenyésztés

a

székely

szarvasmarha­

vélünk

kedvező

i m p u l z u s t a d j u n k a tehénállományt s z o r találkozunk o l y a n

hogy

gyakorolni

értékesítésével

szaporitani.

Sok­

felfogással, h o g y a tejgazdaság

fejlődésének

nemhogy

segitöje,

de

éppen akadálya, a m e n n y i b e n a borjutói e l v o n j a a tejet, a s z a p o r u l a t mészároshoz kerül s n e m nevelődik fel a gazdaságban. E z az aggodalom

itt n e m jogosult. E l l e n ­

kezőleg. S e h o l s e m i g y e k e z n e k a gazdák a n n y i r a tehén­ állományukat részben beszerzéssel, részben saját n e v e ­ léssel

felszaporitani,

mint

éppen

a

tejszövetkezetek

tagjai, a k i k előtt csak m o s t n y i l t m e g az állattartás­ n a k ez uj jövedelme.

O l y a n vidékeken talán, a h o l a

növendék állat i s kész takarmányt fogyaszt, a m i pedig a tejelő tehénben j o b b a n értékesül, lehet hogy k e v e s e b b a kedv

az

nevelni,

a

aránylag

könnyű

marha-árak

üsző

borjukat

Székelyföldön

o t t h o n a gazdaságban azonban

legeltetés

fel­

révén

a z állat felnevelése s a m a i magas

mellett,

h a teheti,

k i ne

igyekeznék

a

borjunevelés hasznát is m a g a számára biztosítani. N e m vélemény ez, h a n e m o l y a n körülmény, m e l y n e k létét

megfigyeltük,

szaporodó

mert

székelyföldi

kötelességünk v o l t a tejszövetkezeteknek

az

jelen­ folyton itteni

56

állattenyésztés oldalról

fejlődésére

megfigyelni.

gyakorolt

kihatását m i n d e n

Megkérdezzük

időnkint

a

tej­

szövetkezetek vezetőit, kikérdezzük tapasztalataikat, de v a l a m e n n y i e n azt erősítik, hogy a Székelyföldön a tej­ szövetkezeteknek az állattenyésztésre n e m rossz, e l l e n ­ kezőleg, észrevehetően jó a kihatása. Amaz

aggodalommal

is ugyanígy

a szövetkezet a g y e r m e k

vagyunk,

szájától e l v o n j a

hogy

a tejet s ott

a h o l tejszövetkezet működik, a nép-táplálkozás r o s z s z a b b o d i k . E r r e nézve is megkérdeztük a tejszövetke­ z e t i vezetőket. Káros hatást n e m jelentenek. H a érez­ hető is b i z o n y o s

törekvés lehetőleg

s o k tejet pénzre

váltani, s e m m i esetre s e m o l y a n arányban, hogy e m i a t t korlátoznunk A

k e l l j e n a tejszövetkezetet.

székely actio egyéb d o l g a i h o z viszonyítva a tej­

szövetkezeti ügygyei talán

túlságos részletességgel

l a l k o z t u n k , de m e g a k a r t u k a kérdés

fog­

mibenlétét vilá­

gítani, n e m c s a k m i v e l a tejszövetkezeti munkásság már is igen jelentős helyet foglal el a Székelyföld gazdasági életében,

de m e r t a z még f o l y t o n

fokozódik s a vele

járó gazdasági jelenségekkel együtt a Székelyföld m e z ő ­ gazdaságát előreláthatólag igen lényegesen fogja érinteni. A

Falusi

tejszövetkezetek

szervezése után a fogyasztási

fogyasztási szövetkezeteket k e l l említenünk. N e m m i n t h a ez iránysövet kezetek.

ban

lényegesebb

székely

tevékenységet

actióban, m e r t

hiszen

fejtettunk

volna k i a

e

fogyasztási

községi

szövetkezetek egy-egy községbeli p a p , tanitó vagy más vezető e m b e r kezdeményezésére kivétel nélkül önmaguk­ tól a l a k u l n a k . E z t látva és hozzávéve még a z t a körül­ ményt,

hogy

a Székelyföldön

inkább

csak

a szövet­

k e z e t i eszme hódítása, m i n t a tényleges szükség szüli a fogyasztási

szövetkezeteket,

m e r t a székelyföldi

falusi

57

kiskereskedés e l l e n aránylag kevés p a n a s z t lehet h a l l a ­ nunk, csak

ennélfogva a székelyföldi tudomásul

m i n i s t e r i kirendeltség

vette a már meglevő

szövetkezeteket

s javaslatára a m . k i r . földmivelésügyi m i n i s t e r u r csak a n n y i b a n segítette, h o g y életképesen működhessenek s beválthassák a székely munkásság

emez

falusi

alakjához

népnek fűzött

a

szövetkezeti

várakozásait.

idö s z e r i n t a Székelyföldön 4 4 fogyasztási

Ez

szövetkezet

v a n működésben. Az

állatbiztosító

szövetkezeteket,

tenyésztés előmozdításának egyik

m i n t az állat-

eszközét, fentebb egy

AmuztosM s z o v

z e

'

e

h e l y e n emiitettük. S o k a t ezekről még n e m m o n d h a t u n k , mert

legnagyobb

alakult.

De

merítjük

ha

ezekkel

séges, h o g y

részük a

csak a legközelebbi

szászok

szemben

hasznos

hasonló

múltban

szövetkezeteiből

a várakozást, alig lehet két­

tényezői

lesznek

a székelyföldi

mezőgazdaságnak. A székely nép h i t e l v i s z o n y a i t könnyiteni,

azzal

h o g y a z eladósodott vagy

székely b i r t o k o s o k terhes

akartuk hitelre

váltókölcsöneik

sanak.

A székely

actióra

szoruló

helyett

nyösebb hosszú lejáratú törlesztéses kölcsönt

megelö-

kaphas­

támaszkodva, e végből állí­

tott fel külön fiókot Marosvásárhelyen a K i s b i r t o k o s o k Országos Földhitelintézete, a Kisküküllö vármegyei T a k a ­ rékpénztár i s éppen a székely actio i l y e n irányú törek­ vései szellemében

szintén

folyósít

ilyen

kölcsönöket.

A marosvásárhelyi agrártakarékpénztár pedig a Székely­ föld központi h e l y e i n fiókokat állított fel o l y a n feladat­ tal,

hogy

olcsó

kamatú

hosszú

lejáratú

kölcsönök nyújtásával is f o g l a l k o z z a n a k .

törlesztéses

Sajnos

azon­

b a n , a székelv nép eladósodása o l y a n fokú, h o g y a r e n -

Hiteiviszon y o k

J

-

amtma

58

des kölcsönnyújtási eszközökkel dolgozó pénzintézetek az . i t t e n i h i t e l v i s z o n y o k a t gyökeresen n e m r e n d e z h e t i k . Éppen azért a z elmúlt év utolsó hónapjaiban örömmel k a r o l t u k fel a z t a kezdeményezést, tokosok ponti

amelyet

a Kisbir­

Országos Földhitelintézete és a z Országos K ö z ­

Hitelszövetkezet

egyezése tett

együttes

lehetővé,

hogy

kölcsönnyújtási

t. i . törlesztéses

meg­

jelzálog

kölcsönök olcsó k a m a t s kedvező visszafizetési feltéte­ lek mellett a birtokérték Nagy azt

buzgalommal a bizottsági

75%-áig

kezdettük

eljárást,

engedélyeztessenek.

m e g a Székelyföldön i s

amit

a m . k i r . földmívelés­

ügyi m i n i s t e r megindított. N e m r a j t u n k m u l t , h o g y n e m lehetett m e g a kellő sikere. Az hogy

egyik

ok, a m i

a telekkönyvi

megbízhatatlanok. közel kir.

jövőben.

állapotok Ez

Most

gyökeres

foglalkozik. A lesz ezzel viszonyok

a

talán a

a

hogy

a

a m.

telekkönyvi

legkomolyabban tekintélyes

része

o r v o s o l v a , fél o l y a n nehézzé válik a

hitel­

rendezése.

bajoknak

részben

megszűnik

hirét,

székelyföldi

rendezésével

gazdasági

megakadt,

a legnagyobb

azonban vesszük

igazságügyminister

viszonyok

m i a t t a rendezés

Ma

azonban

még

itt

állunk

tehetetlenül, o l v a s s u k napról-napra az árverési h i r d e t ­ ményeket s látjuk egy-egy vásári n a p o n , m i k o r bejön a városba a székely

ember, m i n t

viszi a

különböző

takarékpénztárakba k a m a t o k r a s legjobb esetben v a l a ­ melyes

Munkásközte* .

k i s törlesztésre k e s e r v e s e n szerzett

filléreit.

A munkásügy terén legelső s o r b a n a r r a töreked­ tünk, hogy

a foglalkozást kereső székely munkáskezek­

n e k i t t h o n biztosítsunk keresetet.

Nehéz

dolog

volt,

59

kevéssé sikerült s csak igen szórványosan, s z i n t e vélet­ lenül érünk el e téren

eredményeket.

Megmagyarázr

h a t a t l a n az az i n d u l a t , m i az egyszerű e m b e r elhatá­ rozását v e z e t i . I t t h o n rossz sorja v a n , k i m e g y

Romá­

niába, csábitja v a l a m i ismeretlen, o n n a n még k o l d u s a b b a n visszajön, i t t h o n épitik a székely vasutat, a h h o z s más vállalathoz

keressük

keressük, m e r t

a

székely

legtöbbször

M e r t a z a néhány n a g y o b b

munkásokat,

nem

tudjuk

hiába

összehozni.

munkáscsapat,

a

melyet

különösen nyáron az aratásnál magyarországi u r a d a l ­ makban

munkához

eredmény, a m i v e l

juttatunk,

nem

oly

akár a kivándorlást

számottevő ellensúlyozni,

akár a munkás nép helyzetét gyökeresen javítani lehet. E z arató munkára való szerződtetésnek hatása.

Az

alföldi

s o k k a l magasabb, megtanul nem

gazdaságokban, de a m u n k a adó

a székely d o l g o z n i

tanulhatott,

hol

a

munkabér

többet is követel,

ugy, a h o g y i t t h o n

s keresethez

a m i k o r még i t t h o n

mégis v a n jó

j u t ott o l y a n

időben,

ugy s e m arathatott. E munkaköz­

vetítésnél természetesen a z i t t e n i mezőgazdasági n y o k r a is tekintettel

vagyunk,

M o s t a n i g összesen aratásra

sok

munkáskezet

birtokok.

sikerült i l y e n időszaki részt

viszo­

o l y a n helyekről visszük

el a munkásokat, a h o l n i n c s e n e k igénylő n a g y o b b

meg

a

5257

székely

keresetet

mezöhegyesi

magyarországi magánbirtokon,

munkáskéznek

biztositanunk, állami

s

nagy­

különböző

répamivelésre,

bányák­

b a n és fürésztelepeken s a komáromi selyemfonódában, h o l állandóan több m i n t 1 0 0 székely

lány

dolgozik.

A munkásvédelem terén a r r a törekedtünk, h o g y a székely népet a gazdasági munkássegélypénztár áldásos intézményével

megismertessük s minél n a g y o b b szám-

60

b a n beírassuk. Sőt, h o g y tessük

ez

megismertessük s m e g k e d v e l ­

önbiztositást,

a

m.

kir.

földmivelésügyi

m i n i s z t e r engedélyével 1 9 0 5 - b e n 5 0 0 0 munkást akként szándékoztunk baleset e l l e n biztosítani, hogy kivételesen a székely a c t i o h i t e l e terhére fizettük a tagsági dijakat, így is c s a k 1 8 2 5 munkást sikerült beíratnunk. A g a z d a ­ körökre vár e téren hálás feladat, m e l y e k n e k hivatása a t a g o k k a l m i n d e n i l y e n közhasznú

intézményt

i s m e r t e t n i s igénybevételét közvetíteni. A z

elöljáróság,

m e l y n e k h i v a t a l i feladata, m i n t az i t t szerzett talás tanúsítja, a székely

munkásnép

meg­

között

tapasz­ hivatali

u t o n kevésbé ér el eredményeket. Köpeczen a z o t t a n i köszénbánya m e l l e t t már fel­

MunJcásházak.

épült s a z elmúlt télen

használatban

munkásbarak,

építéséhez

melynek

mivelésügyi m i n i s z t e r segélyt épültek

azok

a

települő

székely

adott

munkásházak

is,

bányásznépnek

is

a

volt

m.

s

az

a

kir.

föld­

ugyanott

fel­

mikkel

otthont

az

oda

igyekeztünk

teremteni.

Elősorolva és vázlatosan megismertetve e z e k v o l t a k a székely actio főbb dolgai, m i k h e z nem

sorolható

concret

természetű

e l t e k i n t v e a következő d o l g o k A

Gazdasági


e

gazdasági a

szakoktatás

az

e g y e n k i n t fel intézkedésektől

csatlakoztak. fejlesztésére —

tekin-

g k e i y f o i d különleges gazdasági v i s z o n y a i r a — z e

Csíkszeredában földmives i s k o l a , Tordán pedig az o t t a n i állami b i r t o k k a l k a p c s o l a t b a n

és

a Szabó

József-féle

alapitvány felhasználásával gazdasági munkásokat képző i s k o l a létesittetett, m e l y utóbbi ez év őszén fog r e n d e l ­ tetésének átadatni.

61

A méhészet i s m e r e t e i n e k széles körű terjesztésére Méhészet. Marosvásárhelyen, Gyergyóditróban és Székely k e r e s z t u r o n mintaméhes létesittetett. Előbbi két h e l y e n a folyó évtől

kezdödöleg

részére időleges

székely

papok,

tanfolyamok

h e l y e n pedig a tanítóképző

tanitók

és

gazdák

tartatni;

utóbbi

növendékei

egész

fognak intézet

éven át g y a k o r l a t i l a g f o g l a l k o z t a t n a k a méhészet köröl. Ezekivül a m u l t év

folyamán a következő

méhészeti

segélyek osztattak k i a Székelyföldön 3 4 magán f o l y a ­ modó és 9 intézet (iskola, árvaház stb.) között: 2 9 k a p ­ tár, 2 anyanevelö kaptár, 3 mézpergetö, 12

9 mülépprés,

keretfogó, 1 2 kaparó, 12 sejtkupolakés és 2 2 k g r .

mülép, összesen 1 3 8 3 k o r o n a értékben. A háziipar fejlesztésére téli időben t a n f o l y a m o k a t r e n -

Háziipar.

dezünk. A z elmúlt évben 9 községben volt i l y e n t a n f o l y a m , a m e l y e k e n 169székely e m b e r lettakosárkötésre. gyékény­ fonásra és szalmakalapkészitésre kitanítva. A székelyföldi háziipari c z i k k e k forgalmának emelésére p e d i g

Szováta

és Homoród fürdőn egy-egy háziipari bazár létesittetett. A

székely

fürdők

és

ásványvizek

emelésére is megtettük a megtehetőt.

forgalmának

*-oiök és

F

E z e k kiállítását

u

"'

o á m j m z e h

-

B u k a r e s t b e n szintén a székely actió r e n d e z i . Birtok-parczellázás negyedik A

segélyeztetelt

3

esetben.

A «>-czeuázás. p

most v a n folyamatban. Maros

felső

szakaszának

állandó

tutajozási Marosi'tutajo-

t e r v e kidolgoztatott. E t e r v k i v i t e l e a z o n b a n a tutajozó érdekeltségnek lesz A

székelyföldi

feladata. vizek

halállományának emelésére

Halászat.

megtettük a kellő lépéseket. Előkészítettük azt az intézkedést, h o g y az állandó Községi kutak vízhiányban szenvedő székely községek: vízvezetékek, 1

bővizű k u t a k létesítésében

J

o

támogattassanak.

es

*íf',

> vezetékek.

S z o r g a l m a z t u k a Székelyföldön nagy

vízmosások és kop ro

.

j

e

v

„

j

í

á

r

o

vizmosások

g

terjedelemben

megkötésére és a kopár

letek befásitására irányuló munkálatokat, ményeképen

az

elmúlt

év

folyamán

minek

terüered-

Udvarhely

és

T o r d a a r a n y o s vármegyében igen sikeres m u n k a végeztetett. \

ingyen jogsegeiy.

z

£

s

£

v

székely

j

e

m

o

s

t

nép számára i n g y e n jogsegély foglalkozunk.

E

tekintetben

a

szervemagyar

jogvédő egyesülettel léptünk érintkezésbe, lehetővé a k a r ­ ván

tenni, hogy

a

t a n u l a t l a n székely

földmives nép

ügyes-bajos d o l g a i b a n költség nélkül k a p j o n utbaigazitást.

Hogy

m i n d e z e k e n kivül m i n d a z t , a m i b e n hasznára,

segítségére lehetett a székely actió a székely érdekeknek, tőle

telhetőleg

felkarolta, hivatása nem járási

egy

minden

talán s

e

felesleges

hivatást

h i v a t a l zárt

eszközeivel,

érdekeire való éber szeretettel

vonalon a

s mindenféle

külön, említenünk. E z v o l t dolog

természeténél

ügykörének

hanem

módon fogva

meghatározott e l ­

c s a k a székely nép összes

figyelemmel

lehet b e t o l t e n i r ^ M Í > :

s a z ügy iránti m e l e g

NÉPLAP

ELŐFIZETÉSI ÁR

8

Egész óvro korona.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL :

GAZDASÁGI HETI KÖZLÖNY BUDAPEST, Megjelen minden Tasáiiiap. A F Ö L D M I V E L Ö N É P SZÁMÁRA. IV., Egjetem-U. 4.SI.

Megjeien magyar, német, román, ruthén, szerb és tót nyelven hatvanháromezer példányban,

A k i jó, szép és olcsó újságot akar olvasni, az fizessen elő a «Néplap» cziraü heten kint megjelenő gazdasági és mulat­ tató hetilapra. :/. A «Néplap» igen szép kiállitásban, hetenkint tizenhat oldalon gyönyörű képekkel jelenik m e g s már vasárnap minden olvasóhoz eljut. Közöl a kisgazdaság körébe tartozó oktató szakezikkeket, j ó tanácsokat minden hónapra, a gazda­ ságban és háztartásban, valamint az élet különféle körülményei közt előforduló esetekre; közöl szép és mulattató történe­ teket, elbeszéléseket, verseket; ismerteti az ország és a nagy világ dolgát, a törvényhozás működését, a törvé­ nyeket, ezenkívül a szerkesztői postában szívesen válaszol előfizetőinek kérdéseire, útbaigazító tanácsokat ád azoknak, a k i k tanácsért hozzá fordulnak, végül minden évben négy szép színezett történeti képet ád ajándékul olvasóinak. A «Néplap» előfizetési ára egész évre csak korona. //,. A z előfizetéseket legjobb postautalványon beküldeni és igy c z i m e z n i : ' .'•/>, " - V '••>'• • /•'•':w'+tóKpSsl&Swí 3

A

A „Néplap" kiadóhivatalának Budapest,

Egyetem-utcza

4.

(Franklin-társulat). Megjegyezzük,

német, román, is

és ezek előfizetési

egy évre.

hogy

a

rathén,

« N é p l a p » megjelenik s z e r b és t ó t nyelven

ára egyenként

szintén

3 korona

books2ebooks.eu

www.books2ebooks.eu

eBooks from your library by eBooks on Demand

digitised by National Széchényi Library of Hungary