HEGYI KASZÁLÓK ÉS AZ EMBER 2013 május
Visszatérni az élethez, ez a feladat! Ezzel ismét egészséges lesz a világunk, mert visszatértünk a természethez, a jó emberi kapcsolatokhoz, az élhető struktúrákhoz és ez nem más, mint visszatérés a Teremtőhöz.
GAZDÁLKODÁS = TERMÉSZETKÖZELISÉG = ISTENKÖZELÍSÉG … az én világomban, Gyergyóújfaluban legalábbis így van… Feltételezem, hogy ez a gyímesi ember életére fokozottabban igaz
Felkérésem arra szólt, hogy tanúságot tegyek egy olyan életformáról, amiben magam is hiszek és bátran merem ajánlani gyerekeimnek, fajtámnak választható jövőalternatíva gyanánt. Megkockázatnám azt is kijelenteni: hogyha itt jövőt akarunk magunknak és utódainknak, akkor vissza kell térnünk ahhoz az életformához, aminek a szerves folytonossága a kommunizmussal, és az ipari civilizációval megszakadt.
Ne felejtsük el azt, hogy a földet azért kaptuk, hogy gazdagítva, szebbé téve átadhassuk gyerekeinknek, unokáinknak élhető élettér gyanánt. Nézzünk csak körül házunk táján, hogy most ezt tesszük- e, vagy már rég a jövő erőforrásait használjuk vélt vagy valós szükségleteink kielégítésére.
„Nem lehet parasztországot építeni…, de… hiszem, hogy parasztemberekkel lehet országot építeni… Hiszem azt, hogy az az emberfajta, mely épségben kibírta a sötétben lappangás századait, képes arra is, hogy romlatlan ösztönnel építsen akkor is, ha napvilágra kerül” - Erdei Ferenc -
Közösségegyesítés, „mentális falumegújítás” nélkül nem lesz megújulás, fenntartható fejlődés… „A mezőgazdaság globalizálása egy civilizációs zsákutca… a parasztok nem a tegnapiak közül az utolsók, hanem a holnap emberei közül az elsők.” (Johann Millendorfer)
Ezt a bizonyosságot kell átadni nekik. Visszaadni az önbizalmukat, a bizakodásukat a gazdálkodás jövőjébe…!
Az idők jelei ● Válság az élet minden területén ● Mások életét éljük (TV … ● Életminőség – életszínvonal ? „Nem szabad megengednünk, hogy ami felett ítéletet mondott az idő, halottan is életet szimuláljon, és tovább kísértsen közöttük” - Makkai Sándor -
Figyelmeztető jelek ● a földek termőképessége szinte teljesen megszűnt (erózió, tapodás, vegyszerek) ● ivóvízkészletek, kutak mérgezettek ● az erdők betegek, egyre csökken a bio diverzitás ● iparosodó agrárium ● egyre kevesebb gazdálkodó (munkanélküli) ● a falvak, vidékek elveszítik jellegüket, hagyományos arculatukat ● egyre egészségtelenebb élelmiszerek, botrányok (bse, madárinfluenza, fertőzések, elhízás ● EU s agrárpolitika egyre több pénzt emészt fel (60 % át a költségvetésnek)
Új vezérelv kell (krízis = esély): a gazda az életet kell szolgálja, a jövőt
● egészséges, méreg – mentes élelmiszert és nyersanyagokat kell előállítania ● a talaj termelőképességét hosszú távra biztosítania ● az állatokat megfelő körülmények között tartsa ● az ivóvízkészleteket ne károsítsa ● vigyázzon a természetes életterekre ● a kultúrtáj sokszínűségét tartsa fenn és fejlessze ● a fejlődésnek értelmet kell adnia (vigyázzunk a léptékre az ipari gazdaság mások kárán tud csak fejlődni) ● szövetkezés, mint jövőbemutató magatartásforma ( tudatos fogyasztók szolidarítására is szükség van)
Az ipari társadalmat kezelni kell!
Egy korszak a vége felé közeledik, lejár.Ez benne van a levegőben, mindenki érzi. Hogyan nézzenek ki a következő korszak alapelvei ? Ha a letűnt korszak princípiumait magunkkal hurcoljuk, fennakadunk bennük, nem engedjük teljesen el velük együtt eltűnünk a történelem süllyesztőjében. Ha felismerjük, hogy milyen értékekre alapozhatjuk a jövőt, akkor el is fogjuk nyerni azt. A jövő már elkezdődött tulajdonképpen és körvonalazódnak alapelvei:
A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása. Morus Tamás „Ma konzervatívnak lenni nem leragadás a múltban, hanem szárnycsapás a jövőbe… A konzervatív meg tudja különböztetni a rozsdás avíttat a patinás régitől – minden új fogadására kész, ami Fényt bocsát ki, folyamatos kinyilatkoztatásként a világra, de nem látogatja a sötétség jól szervezett divatos tanfolyamait!” - Jókai Anna -
konzervatív, keresztény keresztény értékeke értékeke mentén mentén kell kell az az társadalomnak társadalomnak szerveződnie. szerveződnie. Csak Csak így így ●● aa konzervatív, alapozható meg meg aa szolidaritás szolidaritás kultúrája kultúrája (Aki (Aki misztikus, misztikus, föltétlenül föltétlenül politikus politikus is. is. Aki Aki Istenbe Istenbe belemerül belemerül alapozható Istennel együtt együtt aa szegénye szegénye mellett mellett fog fog felbukkanni) felbukkanni) –– Zulehner Zulehner -Istennel
Környezetkímélő (ökológiai) gazdálkodás A Kárpát-medence Kárpát-medence egyik egyik jellemző jellemző sajátossága sajátossága az az emberi emberi társadalmi társadalmi lét lét és és aa természeti természeti környezet környezet A évezredes összefonódása összefonódása és és egymásrautaltsága. egymásrautaltsága. évezredes több ezer ezer hektár hektár értékes értékes legelő legelő vár vár benépesítésre benépesítésre -- több többtízezer gazdálkodó gazdálkodó keresi keresi azt azt aa gazdálkodási gazdálkodási formát, formát, ami ami eltartja eltartja családját családját -- többtízezer gazdálkodási szempont szempont itt itt mindenképp mindenképp ökológiai ökológiai és és szociális szociális -- aa gazdálkodási
Nem témája ennek az előadásnak de felteszem a kérdést, ki – ki maga számára pedig válaszolja meg, hogy melyek azok a valós szükségletek, amit felelősen ki szabad a 21. század emberének elégítenie úgy, hogy a jövő természeti forrásait ne kockáztassa? Szabad – e gyerekeink, unokáink mindennapi kenyerének, biztonságának alapjait luxusigények kielégítésére elherdálnunk? A túllövés napja – az a nap, amikor globális szinten az emberiség átlépi az adott esztendőre jutó természeti erőforrások adagját 2012 ben augusztus 22. -ére esett. Több, mint egyharmad esztendőt a jövőből (fel)éltünk, amit nem nekünk szánt a Teremtő.
„Nem is olyan régen a mindennapi élet még négyes harmónián nyugodott. A harmónia négy lába a kapálásból, a szalonnából, a vöröshagymából és a borból állott. Olyan szép egyensúlyban voltak egymással, amilyenben napjaink halandói csak ritkán lelhetik örömüket. Rendjén is mentek a dolgok egészen addig, amíg a csodálatos együttesből az urbanizáció ki nem rántotta a kapálást. Ettől a perctől kezdve a szalonnából koleszterin, a hagymából büdösség, a borból pedig alkohol lett, és az összhangzat hosszú időre megsemmisült.” (Alkonyi László) Igen… A kapálást kaszálással is behelyettesíthetjük, sőt…
Gyergyóújfalvi életképet szeretnék felvázolni, családom, a magam hétköznapjaiból - Nyolcvanas évek: kollektív, napi egység, részibe... - Szökj fiam, mert gödör van
ez a történet folytatódik. ma én vagyok édesapa és a kamasz fiam nehezen de felkel hajnalban, vállára veszi a kaszát és teszi a dolgát… Büszkén meséli barátainak, hogy: „mekkora darabot leharsintottunk a reggel…”
Az ember a fejlődése folyamán, mindig nehézségek, szenvedések árán tudott sikerélményhez, örömhöz jutni. Nincsenek katartikus élmények igazi örömök szenvedések, áldoztok nélkül – a falu apraja nagyja kiköltözött jószágostól a Libáni orotásokba
És akkor most itt vagyunk a 21. század küszöbén. Területalapú támogatások sarkalnak a munkára, hektáronként több, mint amennyi a széna értéke, nem kell részt adjunk a kollektívnak, még gépjeink is vannak hellyel – közzel, javult az úthálózat és valami mégsem működik, valahogy nem akar helyre állni a rend. Mástól várnánk a megoldást, holott a probléma kulcsa a saját kezünkben van. Meg lehet élni a természet közeli gazdálkodásból csak a hozzá való viszonyulásunkat állítsuk helyre. Tanítsuk a gyermekeinket munkára, „ne művelt élhetetleneket” (Áron pk.) neveljünk a kúltúrtenyészet eszközeivel, akik, ha nem vigyázunk „értelem és akaratbeli eunukokká ” (Áron. pk.) válhatnak.
Egy korszak a vége felé közeledik, lejár. Ez benne van a levegőben, mindenki érzi. Hogyan nézzenek ki a következő korszak alapelvei? Ha a letűnt korszak dolgait magunkkal hurcoljuk, fennakadunk bennük,velük együtt eltűnünk a történelem süllyesztőjében. Ha felismerjük, hogy milyen értékekre alapozhatjuk a jövőt, akkor el is fogjuk nyerni azt. A jövő már elkezdődött tulajdonképpen és körvonalazódik az, hogy a becsületes munka újra kifizetődő lesz. Közösségegyesítés, „mentális falumegújítás” nélkül nem lesz megújulás, fenntartható fejlődés…
„A mezőgazdaság globalizálása egy civilizációs zsákutca… a parasztok nem a tegnapiak közül az utolsók, hanem a holnap emberei közül az elsők.” (Johann Millendorfer) Ezt a bizonyosságot kell megszerezni. Visszaszerezni az önbizalmat, a bizakodásunkat a gazdálkodás jövőjébe
Zárószóként Szabó Dezső gondolatai adjanak erőt a kiegyenesedéshez. „ A magyarság élete és halála, faji megmaradása, sajátos fejlődése és jövője a magyar parasztban határozódik meg. Mindenekelőtt: szabad-e, illik-e a paraszt nevet használni a magyar föld népére? Ezt a szót, melyhez a köznyelvben sokszor megvető árnyalatok járulnak? Nem szebb volna-e a kisgazda vagy más jóhangzású névvel takarni be a magyar rögök ébresztőjét? Nem. A paraszt szó ezer év véres, tragikus: de ígérő és követelő szimbóluma. Dózsa György nagyszerű felvonaglása nem kisgazdatragédia volt, hanem paraszttragédia. Ebben a szóban benne van a múltnak megfizetetlen adóssága, a jövőnek minden joga. Ez a szó mintegy magába tömöríti a magyar föld népének egész nagy tőkéjét. Ezzel a szóval bármely percben odaviheti hitelezőit a történelem ítéletéhez: de most már fizessetek! „ (Szabó Dezső)
Köszönöm a figyelmet! www.caritas-ab.ro www.atalveto.ro
[email protected]
