Hegel gazdaságfilozófiája. Monográfia. (Hegels Wirtschaftsphilosophie) Akadémiai Kiadó Budapest l

RÓZSA ERZSÉBET

PUBLIKATIONEN 1. Publikationen auf ungarisch

1.1. Könyvek (Bücher) Szöveggyüjtemény a Jogfilozófia tanulmányozásához. Válogatta, fordította és szerkesztette Rózsa Erzsébet és Nyizsnyánszki Ferenc. (Ausgewählte Texte zum Studieren von Hegels Rechtsphilosophie. Ausgewählt und übersetzt von E. Rózsa und F. Nyizsnyánszki.) In: A filozófia idôszerû kérdései. Budapest 1985. 91 l. Hegel gazdaságfilozófiája. Monográfia. (Hegels Wirtschaftsphilosophie) Akadémiai Kiadó Budapest 1993. 270 l. Heller Ágnes, a fronézis filozófusa. Monográfia. (Ágnes Heller - Philosophien der Fronesis.) OsirisGond, Budapest 1997. 299 l. Az aktuális Hegel. Tanulmányok Debrecenbôl és Münsterbôl. (Versöhnung und Vermittlung. Unser Zeitgenosse, Hegel.) Szerk. Rózsa Erzsébet és Michael Quante. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 2003. 192 l. A modern világ prózája. Hegel-tanulmányok. (Prosa der modernen Welt. Hegel-Studien). Szerk. (Ed.) Balogh Brigitta. Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó Debrecen, 2009, 226 l. „Se fájdalom, se keserűség“. Beszélgetések Heller Ágnessel. (Interviewband mit Ágnes Heller) Jelenkor Kiadó, Pécs 2009

Előkészületben (in Vorbereitung): Bevezetés a hegeli filozófiába. Kézikönyv. (Einführung in Hegels Philosophie. Handbuch.) Jelenkor, Pécs 2015. Szerkesztett kötetek (Edierte Bände) M. Quante: Személyes élet és emberi halál (Persönliches Leben und menshclicher Tod). Szerk. (Ed.) Rózsa Erzsébet és Loboczky János. Ford. Juhász Anikó. Líceum Kiadó Eger, 2010, 335 l. M. Quante: Személy (Person). Szerk. (Ed.) Rózsa Erzsébet és Loboczky János. Ford. Drimál István. Líceum Kiadó Eger, 2010, 234 l. Előkészületben (in Vorbereitung): M. Quante: Hegel cselekvésfilozófiája. (Hegels Begriff der Handlung) Szerk. (Ed.) Rózsa Erzsébet, Drimál István. Ford. Drimál István. Utószó: Rózsa Erzsébet. L’ Harmattan Kiadó, Budapest 2011. M. Quante: Bevezetés az általános etikába. (Einführung in die Allgemeine Ethik) Debrecen University Press, Meditor sorozat. Szerk. (Ed.) Rózsa Erzsébet és Kőmüves Sándor. Utószó: Rózsa Erzsébet. Debrecen, 2011. M. Quante: Emberi méltóság és személyes autonómia (Menschenwürde und personale Autonomie). Debrecen University Press, Meditor sorozat. Szerk. (Ed.) Rózsa Erzsébet és Kőmüves Sándor. Utószó: Rózsa Erzsébet. Debrecen, 2012. A személy bioetikai kontextusai. (Bioethische Kontexte der Person.) Tanulmánykötet. Debrecen University Press, Meditor sorozat. Szerk. Rózsa Erzsébet és Kőmüves Sándor. Utószó: Rózsa Erzsébet. Debrecen, 2012. Az ifjú Hegel. Válogatott szövegek, három kötetben. Szerk. Rózsa Erzsébet, Ch. Jamme. (Der junge Hegel. Ausgewählte Texte in drei Bänden. Hrsg. v. Ch. Jamme, E. Rózsa). Debrecen University Press, Debrecen 2013-15. Selbstständige thematische Nummer von Zeitschriften: Hegel individualitás-elmélete. A Kellék c. filozófiai folyóirat Hegel-száma. Szerk. (Ed.) Balogh Brigitta, Michael Quante, Rózsa Erzsébet. Kolozsvár-Nagyvárad-Szeged, 33-34. sz. 2007. Előkészületben (in Vorbereitung): Hegel-Nummer der Ungarischen Philosophischen Schau. Szerk. (Ed.) Rózsa Erzsébet, István Drimál, 2011. 1.2. Tanulmányok (Aufsätze) Az akarat - a hegeli gazdaságfilozófia alapvetô kategóriája. (Der Wille als Kategorie der Hegelschen Wirtschaftsphilosophie.) In: Filozófiai Tanulmányok (Philosophische Studien), Debrecen 1982. 7380. old. Megjegyzések a Jogfilozófia hatástörténetéhez. (Bemerkungen zur Wirkungsgeschichte der Rechtsphilosophie.) In: Filozófiai Tanulmányok, Debrecen 1983. 51-63. old.

Hegel a család gazdasági funkcióiról. (Hegel über die ökonomischen Funktionen der Familie.) In: Filozófiai Tanulmányok, Debrecen 1984. 127-137. old. Filozófiai szintézis és gyakorlat Hegelnél. (Philosophische Synthese und Praxis bei Hegel.) Bevezetô tanulmány. In: Szöveggyüjtemény..., Nyizsnyánszki Ferenccel együtt. Uo. Hegel a moralitásról. (Hegel zur Moralität.) In: Tájékoztató, Budapest 1985. 4.sz. 47-58. old. Hegel az elvont jogról. (Hegel zum abstrakten Recht.) In: Filozófiai Tanulmányok, Debrecen 1985. 5-25. old. Hegel emberfölfogása és a szükségletek rossz végtelensége. (Hegels Menschenauffassung und die schlechte Unendlichkeit der Bedürfnisse.) In: Magyar Filozófiai Szemle 1985. 5-6.sz. 683-693. old. Lukács György Hegel-képérôl. (Zum Hegel-Bild von G. Lukács.) In: Doxa, 7. sz. Budapest 1986. 93110. old. Hegel az érzelmekrôl. (Hegel über das Gefühl.) In: Filozófiai Tanulmányok, Debrecen 1986. A szorongásról. (Über die Angst. Eröffnungsrede der Tagung der Ungarischen Gesellschaft der Psychiatrie.) A Magyar Pszichiátriai Társaság Gondozói Szekciója, a DAB Mentálhigiénás Munkabizottsága, a HB Megyei Felnôtt- és a Debreceni Városi Ideggondozó Intézet 1991. októberi tudományos ülésének bevezetô elôadása. Debrecen, 1992. 1-18. old. Modernitás, moralitás. (Modernität, Moralität.) In: Filozófia, Vallás, erkölcsiség. Kötet a Nemzetközi erkölcsfilozófiai és nevelési konferencia elôadásai alapján. Kaposvár, 1991. 61-65. old. Az oikostól a bensôség és a polgári társadalom világához. Hegel családfelfogása a berlini korszakban. (Von der oikos bis zur Welt der Innigkeit und der bürgerlichen Gesellschaft. Hegels Familienauffassung in der Berliner Zeit.) In: Magyar Filozófiai Szemle, Budapest 1991. 4-5.sz. 461-474. old. Az élet kivételes pillanata. Széljegyzetek Lukács György: A tragédia metafizikája c. esszéjéhez. (Der einmalige Augenblich des Lebens. Randnotizen zum Essay Die Metaphysik der Tragödie von G. Lukács.) In: Hiány, Budapest 1993. jun.-jul. 51-53. old. A Hegel-kutatás helyzete Németországban. (Die Lage der Hegel-Forschung in Deutschland.) In: Magyar Filozófiai Szemle, Budapest 1993. 1-2.sz. 289-299. old. A filozofáló filozófus. (Der philosophierende Philosoph.) In: Hiány, Budapest 1994. május. 32-35. old. A csábítás metamorfózisai. A hegelianizmus nyomai Kierkegaard Vagy-vagy c. mûvében. (Metamorphosen der Verführung. Spuren des Hegelianismus in Kierkegaards Entweder-Oder.) In: Majdnem lehet másként. Tanulmányok Vajda Mihály 60. születésnapjára. Cserépfalvy Kiadó, Budapest 1995. 318-329. old. Az individuum „metafizikai vergôdése”. Fehér Ferenc Dosztojevszkij-könyvének antropológiája. („Metaphysische Mühseligkeit” des Individuums. Zur Anthropologie der Dostojewski-Monographie von F. Fehér.) In: Gond, Debrecen 1995. 10.sz. 60-82. old. Hegel a megbékélésrôl - repedések a rendszeren...? (Hegel über die Versöhung - Risse am System?) In: Gond, Debrecen 1996. 11.sz. 256/287. old.

A marxizmus reneszánszától a „filozófus perig”. (Vor der Renaissance des Marxismus bis zum „Philosophenprozess” von 1973.) In: História, Budapest 1996/9-10. 39-41. old. A mindennapi élet értelmezései Lukácsnál és Hellernél. (Auslegungen des Alltagslebens bei G. Lukács und Á. Heller.) In: Magyar Filozófiai Szemle, Budapest 1996. 4-5-6.sz. 439Heller Ágnes antropológiája A reneszánsz ember c. monográfiájában. (Zur Anthropologie von Á. Heller in ihrer Monographie Der Renaissancemensch.) In: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sektion Philosophistica. Szerk. Loboczky János. Eger 1997. 41-62. old. Nietzschérôl - pátosszal és distanciával. Utószó Volker Gerhardt: Friedrich Nietzsche c. könyvéhez. (Über Nietzsche - mit Pathos und Distanz. Nachwort.) Latin Betûk Kiadó, Debrecen 1998. 171-180. old. Krisztus, a lovag, a derék polgár és aki utána jön...? Hegel a modern szubjektumról. (Christus, der Ritter, der rechtschaffene Bürger und der nach ihnen kommt...? Hegel über das moderne Subjekt.) In: Diotima. Heller Ágnes 70. születésnapjára. Osiris, Budapest 1999. 435-452.o. „Az individum metafizikai vergôdése”. Fehér Ferenc Dosztojevszkij-könyvének antropológiája. In: Alternatív tradíciók a magyar filozófia történetében. Szerk. Fehér M. István és Veres Ildikó. Miskolc 1999, 312-338.o. A rekonstrukció és az integráció gadameri-hegeli modellje Hegel 1823-as esztétikai elôadásai tükrében. (Zum Gadamerschen-Hegelschen Modell der Rekonstruktion und der Integration im Spiegel der Ästhetikvorlesungen von 1823.) In: Nyelv, megértés, értelmezés. Doxa, Újfolyam. Szerk. Boros Gábor és Kelemen János. Budapest 2000. A másik Hegel. (Der andere Hegel. Über Hegels Vorlesungen über die Philosophie der Kunst von 1823.) In: Vulgo, Debrecen 2000, 1-2.sz. 353-372.o. A filozófia önértelmezése és a hegeli hagyomány mai diskurzusok tükrében. (Die Selbstauslegung der Philosophie und die Hegelsche Tradition im Spiegel von heutigen Diskussionen.) In: Párbeszédben a világ sorsával. Filozófia a globalizálódó világban. (Im Dialog mit dem Schicksal der Welt. Philosophie in einer globalisierender Welt). Szerk. Loboczky János. Eger 2001, 32-47.old. A hit mint tudás Hegelnél. (Der Glaube als Wissen bei Hegel.) Szerk. Fehér M. István és Veres Ildikó. Miskolc 2001. Megjelenés elôtt. Vor Erscheinung. Hegel szeretetfilozófiája (Hegels Philosophie der Liebe). In: Pro Philosophia Füzetek 33. Veszprém 2003, 1-32.old. Utak a személyes identitáshoz: Freud és Hegel (Wege zur persönlichen Identität: Freud und Hegel). In: Filozófiai diskurzusok (Philosophische Diskurse). Szerk. Loboczky János. Eger 2003, 4764. old. A hit mint tudás és „Isten maga is halott“ alternatívái Hegel modernitás-elmélete tükrében. (Glauben als Wissen und Gott ist tot. Alternativen im Spiegel in Hegels Theorie der Moderne.) In: Filozófia és teológia a magyar eszmetörténetben. Szerk. Fehér M. István és Veres Ildikó. Bíbor Kiadó, Miskolc 2003, pp. 25-48. Könyvek a fiatal Hegelről. (Bücher über den jungen Hegel.) In: Magyar Filozófiai Szemle, Budapest 2003/3. 383- 398. o.

Hegel szeretetfilozófiája. (Hegels Philosophie der Liebe.). Debreceni Szemle, 2003/3. 349-365. o. A történeti ész és határai. (Die geschichtliche Vernunft und ihre Grenzen) In: Vulgo, ötödik évfolyam 1. szám, Debrecen 2004, 155-164. o. „De a törvény nem cselekszik, csak a valóságos ember cselekszik”. Hegel kantianizmusa gyakorlati filozófiája motívumaiban. (Hegels Kantianizmus in den Motiven seiner praktischen Philosophie) In: Kellék, 2004, 24. sz. 221-242. o. Ész kontra szenvedély a születő szabadságelv horizontján. (Vernunft kontra Leidenschaft im Horizont des neugeborenen Freiheitsprizips.) In: Nagyerdei megálló. Tanulmányok Vajda Mihály 70. születésnapjára. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 2005, 13-35. o. Debreceni találkozások Vajda Misuval. (Begegnungen mit Mihály Vajda in Debrecen.) In: Ex-Symposion 50. sz. Budapest 2005, 62-67. o. A Vulgo Vajda-száma. (Die Zeitschrift Vulgo zum 70. Geburtstag von Mihály Vajda). In: Holmi, Budapest 2005, Hothos historisierende Kunsttheorie. In: Vulgo Debrecen 2005/4. S. 219-230. “Berlinben éjszaka is nappal van, csak éppen égnek a lámpák”. (Berlin, drágám, csukja be kérem a szemét”. Magyar írók Berlinről. (Ungarische Schriftsteller über Berlin.) Holmi, 2007. október, 1354-1358. o. Individualitás, fogalmiság és rendszer. A gyakorlati individualitás státuszáról és jelentőségéről. (Individualität, Begrifflichkeit und System. Zum Status und zur Bedeutung der praktischen Individualität bei Hegel.) In: Kellék 33/34. 2007, 39-62. Praktikus individualitás a tudat és a szellem persektíváiban Hegel „A szellem fenomenológiája“ című művében. (Praktische Individualität aus den Perspektiven des Bewusstseins und des Geistes in Hegels Phänomenologie des Geistes.) In: Világosság, 2008. 3/4. 105-116. o. A Berlin-Brandenburgi Tudományos Akadémia interdiszciplináris „humánprojektje“. (Das interdisziplinäre Humanprojekt der BBAW). In: Magyar Tudomány, 2008/3. 342-351.o. Hegel- mivégre? A modern ember drámája. (Hegel-wuzu? Das Drama des modernen Menschen) In: Erzsébet Rózsa: A modern világ prózája. Hegel-tanulmányok. (Prosa der modernen Welt. Hegel-Studien). Szerk. (Ed.) Balogh Brigitta. Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó Debrecen, 2009, 13-37.o. „A szabadság csak mint szubjektum valóságos“. A szubjektivitás problémája Hegel Jogfilozófiájában. (Die „Freiheit ist nur als Subjekt wirklich.“ Das Problem der Subjektivität in Hegels Rechtsphilosophie.). In: Erzsébet Rózsa: A modern világ prózája. Hegel-tanulmányok. (Prosa der modernen Welt. Hegel-Studien). Uo. 61-84.o. „Próza“ és „bensőségesség“. A modern művészet néhány kérdése Hegelnél. (Prosa und Innerlichkeit. Einige Fragen der modernen Kunst bei Hegel). In: Erzsébet Rózsa: A modern világ prózája. Hegel-tanulmányok. (Prosa der modernen Welt. Hegel-Studien). Uo. 87-126. . A műveltség és a „derék polgár“. Hegel műveltségelmélete és a Jogfilozófia felfogása a polgári társadalomról. (Bildung und der rechtschaffene Bürger. Hegels Bildungstheorie und seine Auffassung

über die bürgerliche Gesellschaft in der Rechtsphilosophie.) In: Erzsébet Rózsa: A modern világ prózája. Hegel-tanulmányok. (Prosa der modernen Welt. Hegel-Studien). Uo. 149-167. A hit mint tudás és „Isten maga is halott“ mint alternatívák Hegel modernitáselmélete tükrében. (Der Glaube als Wissen im Blick auf Hegels Theorie der Moderne.) In: Erzsébet Rózsa: A modern világ prózája. Hegel-tanulmányok. (Prosa der modernen Welt. Hegel-Studien). Uo. 168-191. „Népek érintkezése más népekkel“. Az idegen kultúrák jelentősége az európai történelemben Hegelnél. („Berührungen der Völker mit anderen Völkern“. Zur Bedeutung der fremden Kulturen in der europäischen Geschichte bei Hegel.) In: Erzsébet Rózsa: A modern világ prózája. Hegel-tanulmányok. (Prosa der modernen Welt. Hegel-Studien). Uo. 195- 221. Individuális szabadság: a modernitás nyeresége és fenyegetettsége. Heller Ágnes szaabadságfelfogása a mindennapi élet és a globalizálódó világ horizontján. (Individuelle Freiheit: Gewinn und Bedrohung der Moderne. Zu Ágnes Hellers Auffassung der Freiheit im Horizont des Alltagslebens und der globalisierenden Welt.) In: Múlt és Jövő, Új folyam. 2009/2. 52-71. Személy, személyiség, etikai praxis. (Person, Persönlichkeit, ethische Praxis) Esszé. Michael Quante: Person című könyvéről.(Walter de Gruyter 2007). Essay über M. Quantes Person-Buch. In: Kellék, 37. sz. 2008. 173-183. o. A virágnyelv, mint hungaricum a hetvenes évek filozófiájában. (Blumensprache als Hungaricum in der Philosophie der 70er Jahren). In: A hetvenes évek filozófiai lehetőségei és valósága. Szerk. Boros Gábor. L’ Harmattan, Budapest 2010, 73-85. A középszerű mint a tragikus eleme. Hegel antik és modern Antigonéja A szellem fenomenológiájában. (Das Mittelmäßige als Element des Tragischen bei Hegel). Fehér M. István tiszteletére. Szerk. Olay Csaba. L’ Harmattan, Budapest 2010, 1-30. Az elismerés: a kortárs filozófia kurrens témája és a korszerű társadalomelmélet kutatási paradigmája. (Anerkennung als besonderes Thema der zeitgenössischen Philosophie und als Forschungsparadigma einer zeitgemässigen Philosophie) In: Magyar Tudomány (Ungarische Wissenschaft) 2011, 2. 210-216.

Megjelenés előtt, ill. előkészületben: (vor Erscheinung bzw. in Vorbereitung): „Emocionális karakter” az emocionális tartózkodás korában. Heller Ágnes Az érzelmek elmélete c. könyvéről. (Über Theorie der Gefühle von Ágnes Heller) In: Fordulat, 2009. Az érzelmek fenomenológiája Heller Ágnes filozófiájában (Phänomenologie der Gefühle in der Philosophie von Ágnes Heller). Szerk. Boros Gábor. A személy mibenlétének kérdései német filozófiai modellek, kortárs bioetikai diskurzusok és szociokulturális kontextusok metszéspontjain. A hegeli modell relevanciája. (Zum Problem der Person im Spannungsfeld von deutschen philosophischen Modellen, zeitgenössichen bioethischen Diskussionen und soziokulturellen Kontexten.) In: A személy bioetikai kontextusai (Bioethische Kontexte der Person) 1. konferenciakötet. Szerk. Rózsa Erzsébet és Kőmüves Sándor. Debrecen 2011. Szabadság és természet. A humán jelleg kérdései és a személy bioetikai kontextusai. (Freiheit und Natur. Einige Fragen des Humanen und der bioethische Kontext der Person.) Uo. (Ebd.)

A cselekvés hegeli elmélete – a hermeneutika és az analitikus filozófia metszéspontján. (Zum Hegels Konzept der Handlung. Nachwort.) Utószó Michel Quante A hegeli cselekvés elmélete című könyvéhez. L’ Harmattan, Budapest 2011. A modern individuum „szubjektív vallásossága“ és az abszolút szellem relativizálása Hegelnél. (Die „subjektive Religiosität” des modernen Individuums und die Relativisierung des absoluten Geistes bei Hegel.) In: Magyar Filozófiai Szemle (Ungarische Philosophische Rundschau), 2011. Tematikus szám. Szerk. Rózsa Erzsébet és Drimál István. Társszerzővel írt cikk (in Kooperation): M. Quante-Rózsa Erzsébet: A kutatás-és tudománypolitika aktuális kérdései Németországban (Aktuelle Fragen der Forschungs-und Wissenschaftspolitik in Deutschland). In: Magyar Tudomány. 2010/6. 694-697. 1.3. Fordítás (Übersetzung) Hegel: Vallásfilozófiai elôadások. (Hegels Vorlesungen über die Religion.) Ford. Csikós Ella, Czirják József, Nyizsnyánszki Ferenc, Rózsa Erzsébet, Zoltai Dénes. Budapest 2000. 1.4. Egyéb (recenzió, interjú, lexikoncikk, újságcikk) (Rezension, Interview, Lexikons- und Zeitungsartikel) A „csendes forradalom” imperatívusza. Recenzió Almási Miklós „Mi lesz velünk, Anton Pavlovics” c. könyvérôl. Élet és irodalom, 1986. 31.sz. 10. old. Magánügy-e a magánélet? Hajdú-Bihari Napló, 1987. jan. 3. 5. old. Messze van-e tôlünk a politika? Gombár Csaba: A politika parttalan világa. Könyvismertetés. Hajdú-Bihari Napló, 1984. febr. 4. 4. old. A szerelmi kultúra históriája. Fejezetek a szexualitás történetébôl. Könyvismertetés. Népszabadság, 1987. ápr. 2. 7. old. Almási Miklós: A hiányjel mosolya. Könyvismertetés. Kritika 1987/9. 30. old. Az élet megszorítása. Fritz Riemann: Az öregedés mûvészete. Könyvismertetés. Népszabadság, 1987. dec. 3. 7. old. Szeretetet szeretetért cserélni... Meditáció az ajándékozás örömérôl és kényszerérôl. Hajdú-Bihari Napló, 1987. dec. 12. 4. old. Csillagszóró és gyertyafény. Töredékes gondolatok emberi kapcsolatainkról és érzelmi kultúránkról. Hajdú-Bihari Napló, 1987. dec. 24. 11. old. „A nôk teljesebbek.” Beszélgetés Vajda Mihállyal. In: Kritika, 1992. augusztus, 19-21. old. A nôk teljesebbek. Vajda Mihály férfiakról, nôkrôl, szexrôl, szerelemrôl. Részlet a Kritikában megjelent interjúból. In: Népszabadság, Hétvége 1992. aug. 1. 22. old. Példák a teljes értékû életekre. Német asszonyok. Hajdú-Bihari Napló, 1992. aug. 1. 22. old. A szerelem mint érték. Recenzió Heller Ágnes Szilveszteri szimpózium c. könyvérôl. Magyar Hir-

lap, 1992. dec. 5. Ahogy tetszik-melléklet. V.1. A nôk vállalják a rizikót. Beszélgetés Heller Ágnessel. Kritika, 1992. szeptember. 32-34. old. A szabadság dilemmái. J.W.J. Schelling: Az emberi szabadság lényegérôl. Recenzió. Határ, 1993. 1-2. sz. 327-331. old. Könyv Hegel gyakorlati filozófiájáról. Recenzió. Magyar Filozófiai Szemle, 1993. 375-376. old. Kétszer kell a verembe kerülni... Beszélgetés Heller Ágnessel. Részlet egy hosszabb interjúból. (V.ö. Rózsa Erzsébet: Heller Ágnes, a fronézis filozófusa. Osiris-Gond, 1997. 247-299. old.) Kritika, 1994. junius. 26-29. old. Filozófiájának központi kérdése a modernitás. Ma négynapos Hegel-kongresszus kezdôdik a Kossuth-Egyetemen. Hajdú-Bihari Napló, Kultúra-melléklet, 1994. aug. 24. 6. old. Mû a tisztesség keskeny ösvényérôl. Heller Ágnes: Általános etika. Recenzió. Népszabadság, Könyvszemle. 1995. szept. 2. 5. old. Gyakorlati filozófia a német idealizmusban. Ludwig Siep: Praktische Philosophie im deutschen Idealismus, Michael Quante: Hegels Begriff der Handlung. Recenzió. Magyar Filozófiai Szemle, 1995. 1-2. sz. Emlékezés egy filozófusra. Hajdú-Bihari Napló, Tájkép-melléklet, 1996. aug. 29. 8.old. Recenzió Heller Ágnes: A szégyen hatalma c. könyvérôl. Kritika, 1996. október. 42-43. old. Dialektika Marx elôtt és után. Wolfgang Röd: Az újkor dialektikus filozófiája I-II. Könyvismertetés. Hajdú-Bihari Napló, Szó-kép-melléklet, 97/3. 8. old. Hegel - impulzusok a „Jogfilozófia” újraolvasásához. (Hegel: Grundlinien der Philosophie des Rechts, hrsg. v. L. Siep, Akademie Verlag Berlin 1997.). Recenzió. In: Magyar Filozófiai Szemle: 1998/4-5-6. Kant Berlinben. (Kant in Berlin. Bericht über den Kant-Kongress.) In: Magyar Filozófiai Társaság - Hírek. (Informationsheft der Ungarischen Gesellschaft der Philosophie.) 2000/2.sz. 24-25.old.Magyar Nagylexikon I. és II. kötete filozófiai tárgyú cikkeinek írásában közremûködtem. Akadémiai Kiadó, 1993. (Mitverfasser der philosophischen Artikeln vom Grossen Ungarischen Lexikons) A Hegel-archívum igazgatójával, Walter Jaeschke professzorral beszélget Rózsa Erzsébet (Ein Gespräch mit Walter Jaeschke, dem Direktor des Hegel-Archivs.). In: Magyar Filozófiai Társaság, Hírek, 2001/2. sz. 3-8.old. (Informationsheft der Ungarischen Gesellschaft der Philosophie.) Kell-e nekünk Oscar Becker filozófiája? Bericht über die Becker Tagung in Hagen. In: Magyar Filozófiai Társaság -Hírek. (Informationsheft der Ungarischen Gesellschaft der Philosophie.) 2002/2.sz. Könyvek a fiatal Hegelről (Bücher über den jungen Hegel). Recenzió. Magyar Filozófiai Szemle, 2002/3. 393-398. old. Hegel – újra Jénában. In: MFT Hírek. 2002/3-4, 15.old.

Konferencia Oskar Becker filozófiájának közegéről és hatásáról. In: Magyar Filozófiai Társaság, Hírek, 2004. 1-2. „Leben denken“. Az Intenationale Hegel-Gesellschaft kongresszusa Toulouse-ban. In: Magyar Filozófiai Társaság, Hírek, 2004, 6-8.o. Tallózás az újabb Hegel-irodalomban. Magyar Filozófiai Társaság, Hírek, Szeged 2005/2, A bölcsészet a jövő záloga. (Geisteswissenschaften als Zukunft in Berlin). Magyar Filozófiai Társaság, Hírek, 2007/3-4. 1-4. o. A protestáns Hegel a katolikus Leuvenben. (Der protestante Hegel in dem katholischen Leuven) In: MFT-Hírek, 2008/3-4. 5-6. o. 2. Publikationen auf deutsch 2.1. Akademische Abhandlung: Affirmation und Versöhnung. Untersuchungen zu Hegels Berliner Zeit. Debrecen-Münster 19971998, 285 pp. 2.2. Bücher Vermittlung und Versöhnung. Zur Aktualität von Hegels Denken für ein zusammenwachsendes Europa. Mit einem Geleitwort von Hans Lenk. Hrsg. v. Michael Quante u. Erzsébet Rózsa. Lit Verlag Münster, 2001. 191 pp. Versöhnung und System. Zu Grundmotiven von Hegels praktischer Philosophie. Monogpraphie. In der Reihe „Sophia“ ed. Chr. Jamme. Fink Verlag München 2005, 656 p. Hegels Konzeption praktischer Individualität. Von der „Phänomenologie des Geistes“ zum enzyklopädischen System. Hrsg. von K. Engelhardt und M. Quante. Mentis Verlag, Paderborn 2007, 258 p. In Vorbereitung: Lebenswelt und Technik. Sammelband. Hrsg. C. F. Gethmann, M. Quante, E. Rózsa. Fink Verlag München, Reihe HegelForum, 2011. Hegels Theorie der Liebe. Monographie. Hrsg. Chr. Jamme. In Reihe Jena Sophia, Fink Verlag München, 2014. 2.3. Aufsätze Hegels Menschenauffassung und die schlechte Unendlichkeit der Bedürfnisse in der Rechtsphilosophie von 1820. Zu einigen kritischen Elementen der Wirtschaftsphilosophie. In: Neue Studien aus Ungarn. Budapest, 1988, pp. 1-25. Liebe und das „Gefühl der Versöhnung”. In: Hegel-Jahrbuch. Bouvier, Bonn 1989, pp. 133-140. Von der oikos bis zur Welt der bürgerlichen Gesellschaft. In: Hegel in der Zeit. II. Budapest 1990, pp. 38-54.

Der rezeptionsgeschichtliche Hintergrund von Georg Lukács: Der junge Hegel. In: Hegel-Jahrbuch. Bouvier, Bonn 1992, pp. 203-210. Einige unsystematische Gedanken über Feuerbachs Aktualität in Ungarn im Zusammenhang mit seiner Philosophie der Liebe. In: Solidarität oder Egoismus. Studien zu einer Ethik bei und nach Ludwig Feuerbach. Hrsg. v. Hans-Jürgen Baum. Akademie Verlag, Berlin 1994, pp. 90-112. Was bedeutet es, Ost-Mittel-Europäer zu sein? Einige Probleme der bürgerlichen Identität. In: Föderalismus und die Architektur der europäischen Integration. In: Südosteuropa-Studie 55. Hrsg. v. Nikolaus Wenturis. München 1994, pp. 213-226. Metamorphosen der Verführung. Spuren des Hegelianismus in Kierkegaards „Entweder-Oder”. In: Mesotes, Wien 3/1994, pp. 358-371. Eröffnungsrede des Hegel-Kongresses. In: Hegel-Jahrbuch, Akademie Verlag, Berlin 1995, pp. 5-9. Externalien einer Europa- und Europäertum-Verständigung in bezug auf das Kulturelle. In: K. Hahn/M. Husemann-Lücking (Hrsg.): Föderale Perspektiven für Europa. Münster 1995, pp. 207221. Versöhnung und Hegels Descartes-Auslegung. In: A kartezianizmus négyszáz éve. Four Hundred Years of Cartesianism. Ész - Élet - Egzisztencia. V. Szerk. Csejtey Dezsô, Dékány András és Laczkó Sándor. Szeged 1996, pp. 237-243. Hegels Auffassung der Versöhnung und die Metaphorik der „Vorrede” der Rechtsphilosophie. Risse am System? In: Hegel-Studien Bd. 32. Bouvier, Bonn 1997, pp. 137-160. Versöhnung in Hegels Vorlesungen über die Geschichte der Philosophie. In: Hegel-Jahrbuch, Akademie Verlag, Berlin 1997, pp. 140-144. „Recht des Subjekts” und „politische Gesinnung”. Zum Problem der Subjektivität in Hegels „Rechtsphilosophie”. In: Zur Natur des Föderalen. Beiträge aus Theorie und Praxis. Festschrift für Karl Hahn zum 60. Geburtstag. Hrsg. v. P. Nitschke u. K. Kellermann. Münster; New York; München 1997, pp. 147-166. „Berührungen eines Volkes mit andren Völkern”. Zur Bedeutung der fremden Kulturen in der Geschichte Europas bei Hegel. In: Európai integráció, európai filozófia. Szerk. Csejtey Dezsô és Lackó Sándor. Osiris, Budapest 1999, pp.135-158. Die Versöhnung als kunstphilosophisches Problem bei Hegel. In: Hegel-Jahrbuch. Akademie Verlag, Berlin 1999, pp. 281-287. „Die Freiheit ist nur als Subjekt wirklich”. Zum Problem der Subjektivität in Hegels Rechtsphilosophie von 1820. In: Geweten en Zedelijkheid. In: Studies van her Centrum voor Duits Idealisme. Deel 2. Hrsg. v. W. Desmond, L. Heyde u. E.- O. Onnasch. Nijmegen 1999, pp. 121-139. „Bildung” und der „rechtschaffene Bürger”. Zu Hegels Bildungstheorie in Rahmen seiner Konzeption der bürgerlichen Gesellschaft in der Philosophie des Rechts. In: Kultur - Kunst - Öffentlichkeit. Philosophische Perspektiven auf praktische Probleme. Festschrift für Otto Pöggeler zum 70. Geburtstag. Hrsg. v. A. Gethmann-Siefert und E. Weisser-Lohmann. Fink Verlag, München 2001, pp. 81-94.

„Aber das Gesetz handelt nicht, es ist nur der wirkliche Mensch, der handelt...” Zu Hegels Kant-Interpretation im Kapitel Das Gute und das Gewissen in der Grundlinien der Philosophie des Rechts. Manuskript. Hegel über die Kunst der neueren Zeit im Spannungsfeld zwischen der „Prosa” und der „Innerlichkeit”. In: Die Geschichtliche Bedeutung der Kunst und die Bestimmung der Künste. Hegels Berliner Ästhetikvorlesungen im Kontext der Diskussion um die Grundlagen der philosophischen Ästhetik. Hrsg. v. A. Gethmann-Siefert u. B. Collenberg. Im Erscheinen. „Versöhlichkeit” als europäisches Prinzip. Zu Hegels Versöhungskonzept in der Berliner Periode. In: Vermittlung und Versöhnung. Zur Aktualität von Hegels Denken für ein zusammenwachsendes Europa. Mit einem Geleitwort von Hans Lenk. Lit Verlag Münster, 2000, pp.21-52. Vorwort zum Band Vermittlung und Versöhnung, mit M. Quante. Ebd., pp. 13-14. „Unser gemeines Bewußtsein” und das „einfache Verhalten des unbefangenen Gemütes” bei Hegel. Randbemerkungen zum Problem des natürlichen Bewußtsein im Deutschen Idealismus. In: Akten des IX. Internationalen Kant-Kongresses. Hrsg. v. V. Gerhardt, R. Horstmann und R. Schumacher. Walter de Gruyter, Berlin-New York, 2001, Bd 5, pp. 331-342. Hegels Auffassung der Versöhnung und die Metaphorik der „Vorrede” der Rechtsphilosophie. Risse am System? In: Philosophia Hungarica. Profile zeitgenössischer Forschung in Ungarn. Hrsg. v. W. Hogrebe. Königshausen & Neumann, Würzburg, 2001, pp. 179-199. Bildung, Reichtum und das Problem des Selbst. Zur Theorie des modernen Individuums in der Phänomenologie des Geistes. Vor Erscheinung. Hrsg. v. A. Arndt, K. Bal, H. Ottmann. In: HegelJahrbuch 2001, pp. 204-211. Versöhnung durch Religion? Zum Spannungsfeld von dem Weltlichen der „neueren Zeit” und dem Christentum in Hegels Vorlesungen über die Philosophie der Religion. In: Subjektivität und Anerkennung. Festschrift für L. Siep. Hrsg. v. B. Merker, G. Mohr, M. Quante. Parernborn, 2002, pp. 180-194. Ein neues Unbehagen in der Kultur: Freud und Hegel. Vortrag an der mittel-europäischen Tagung/Bonn 2001. Manuskript. Glauben als Wissen. Hrsg. v. A. Arndt, K. Bal, H. Ottmann. In: Hegel-Jahrbuch, Erster Teil 2002, Berlin 2003, pp. Verhaltensweisen des Individuums der „Lust”, des Individuums des „Gesetzes des Herzens” und des „tugendhaften Ritters”. Zu Hegels Auffassung der Individualität im Vernunft-Kapitel der Phänomenologie des Geistes. In: Hegels „Phänomenologie des Geistes“ heute. Hrsg. von A. Arndt und E. Müller. Berlin 2004, pp. 121-144. Hegel über die Kunst der „neueren Zeit“ im Spannungsfeld zwischen der „Prosa“ und der „Innerlichkeit“. In: Die Geschichtliche Bedeutung der Kunst und die Bestimmung der Künste. Hrsg. v. A. Gethmann-Siefert, Lu de Vos. Wilhelm Fink Verlag München 2005, pp. 121-144. Störungen und positive Entwicklungen in der Ausbildung und Ausübung d er demokratischen Denk- und Verhaltenskultur in Ungarn (Eine Diagnose im Herbst 2003). In: Bürgerbewusstsein und Demokratie in Mittel- und Osteuropa. CEJ. Hrsg. von H. Rosa und K-U. Meyn unter Mitarbeit von M. Philip. Glaux Verlag Jena 2005, pp. 65-81.

Versöhnung in und durch Kunst? Die Grenzen der Versöhnung in Hegels Kunstphilosophie von 1823. In: Zwischen Philosophie und Kunst. Beiträge zur Begründung der Kunstgeschichtsforschung bei Hegel und im Hegelianismus. Hrgs. Von A. Gethmann-Siefert und B. Collenberg-Plotnikov. Reihe Hegel Forum. Wilhelm Fink Verlag 2008, S. 67-98. Europa als Lebensform. Manuskript. Vortrag für die Europa-Tagung in Posen 2005. Von der Glückseligkeit zu der Freiheit. Systematische Grundlegung des Lebens als „besondere Existenz“ in Hegels „Philosophie des Geistes“. In: Das Leben denken, Erster Teil. Hegel-Jahrbuch 2006, Hrsg. A. Arndt. Berlin Akademie Verlag 280-286. Psychischer Charakter, emotionelle Persönlichkeit. In: Ethics und Heritage. Essays on the Philosophy of Ágnes Heller. Ed. János Boros and Mihály Vajda. Braumber, Pécs 2007, 139-162. Aktuelle Gedanken Hegels im Blick auf die politische Kultur in Ungarn. Vortrag an der Ungarischen Botschaft/Berlin 2007. Webseite der Deutsch-Ungarischen Gesellschaft/Berlin. Einleitung zum Band Hegels Konzeption praktischer Individualität. Von der „Phänomenologie des Geistes“ zum enzyklopädischen System. Hrsg. von K. Engelhardt und M. Quante. Mentis Verlag, Paderborn 2007, pp. 7-18. Subjektivitätsproblematik und Identitätsprobleme in Hegels Rechtsphilosophie: Systematische Überlegungen und das Beispiel des Mannes. In: Hegels Konzeption praktischer Individualität. Ebd., pp. 103-120. Besonderheit, „besondere Existenz“ und das Problem der praktischen Individualität beim Berliner Hegel. In: Hegels Konzeption praktischer Individualität. Ebd., pp. 121-181. Das Prinzip der Besonderheit in Hegels Wirtschaftsphilosophie. In: Hegels Konzeption praktischer Individualität. Ebd., pp. 182-213. Bildung, Identität, Integrität. Hegels soziokulturelles Modell der Individualität im Blick auf seine Konzeption der modernen bürgerlichen Gesellschaft. In: Bildungsphilosophie. Hrsg. R. Rehn. Ch. Schües. Verlag Karl Alber Freiburg/München 2008, pp. 86-112. Hegels Antigone-Deutung. Zum Status der praktischen Individualität in der „Phänomenologie des Geistes“. In: Hegels Phänomenologie des Geistes. Ein kooperativer Kommentar zu einem Schlüsselwerk der Moderne. Hrsg. Klaus Vieweg und Wolfgang Welsch. Frankfurt a. M. 2008, 455-473. „Glaube im Gefühl“. Hegels Auffassung der subjektiven Religiosität in Bezug auf die Selbstdeutung und die Selbstbestimmung des modernen Individuums. In: Viele Religionen, eine Vernunft? Ein Disput zu Hegel. Hrsg. H. Nagl-Dockekal, W. Kaltenbacher und L. Nagl. Verlag Bohleau:Wien/ Akademie Verlag: Berlin, S. 135-154. Das Mittelmäßige im Tragischen. Hegels antike und moderne Antigone in der Phänomenologie des Geistes. In: Wege zur Wahrheit. Festschrift für Otto Pöggeler zum 80. Geburtstag. Hrsg. von A. Gethmann-Siefert und E. Weisser-Lohmann. Wilhelm Fink Verlag, München 2009, S. 195-210. Hegels Liberalismus im Licht einiger systematischen Aufsätze und Kategorien bzw. idealtypischen Phänomene in der Grundlinien der Philosophie des Rechts. In: Hegel-Jahrbuch 2008, Hegels politische Philosophie. Erster Teil. Hrsg. von A. Arndt, P. Cruysberghs, A, Przyilebski. Akademie Verlag Berlin, pp. 87-96.

Geist als Individualität im Blick auf aktuelle Diskussionen. In: Geist. Erkundungen zu einem Begriff. Hrsg. von A. Arndt und J. Zovko. Wehrhann Verlag, Hannover 2009, pp. 83-88. In Vorbereitung bzw. vor Erscheinung: Individualität, Begrifflichkeit und System. Zum Status und zur Bedeutung der praktischen Individualität bei Hegel. In: Logik und Realität. Wie systematisch ist Hegels System? Hrsg. von C. Jamme und A. Kubo. W. Fink Verlag, München 2011. Der Mensch als Mangelwesen und das Bedürfnis der Technik im Spannungsfeld zwischen Natur und Kultur bei Hegel. In: Technik und Lebenswelt. Hrsg. v. C. F. Gethmann, M. Quante, E. Rózsa. Reihe HegelForum. W. Fink Verlag, München 2011. Hegels Auffassung der Liebe. In: Hegel über die Liebe. Sammelband. Hrsg. von Artur Kok. Liebe und Kunst bei Hegel. In: Kunstphilosophie heute. Hrsg. A. Gethmann-Siefert, E. WeisserLohmann, F. Ianelli. Reihe HegelForum, Fink Verlag München, 2012. Hegels über die moderne Individualität. In: Hegel-Jahrbuch, Akademie Verlag Berlin, 2011. Christus, der Ritter, der „rechtschaffene Bürger” und der nach ihnen kommt…? Individualitätsfrage in der Moderne im Blick auf das Ende der Kunst bei Hegel. Sammelband. Hrsg. H. Nagl, A. Gehtmann-Siefert u.a. Wiener Reihe, Verlag Bohleau: Wien/ Akademie Verlag: Berlin 2012. 2.4. Rezension Adriaan Theodoor Peperzak: Hegels praktische Philosophie. Rezension. In: Hegel-Studien Bd. 27. Bonn 1992, pp. 231-233. Reiner Ruffing: Ágnes Heller. Pluralität und Moral. Rezension. In: Deutsche Zeitschrift für Philosophie. Berlin 6/1993, pp. 112-114. Peter Engelmann: Philosophie und Totalitarismus. Zur Kritik dialektischer Diskursivität. Eine Hegel-Lektüre. Rezension. In: Mesotes. Wien, 3/1993, pp. 425-428. Charlotte Annerl: Das neuzeitliche Geschlechterverhältnis. Eine philosophische Analyse. Rezension. In: Philosophisches Jahrbuch der Görres-Gesellschaft, 1/1994, pp. 222-224. Peter Schaber: Recht als Sittlichkeit. Eine Untersuchung zu den Grundbegriffen der Hegelschen Rechtsphilosophie. Rezension. In: Hegel-Studien Bd. 29, 1994, pp. 203. Ludwig Siep: Praktische Philosophie im Deutschen Idealismus. Frankfurt a. M.: Suhrkamp 1992. Rezension. In: Hegel-Studien Bd. 32. Bonn 1997, pp. 215-217. Politik und Geschichte. Zu den Intentionen von G.W.F. Hegels Reformbill-Schrift. Hrsg. v. Chr. Jamme u. E. Weisser-Lohmann. Bonn: Bouvier 1995. (Hegel-Studien, Beiheft 35). Rezension. In: Hegel-Studien Bd 32, Bonn 1997. pp. 250-254. Hegel-Deutungen 2: Kunst und Geschichte im Zeitalter Hegels. Hrsg. v. Ch. Jamme und Mitwirkung v. F. Völker. Hamburg 1996. In: Hegel-Studien, Bd.34, Berlin. B. Bradl: Die Rationalität des Schönen bei Kant und Hegel. München 1998. In: Hegel-Studien, Bd.

34, Berlin. Lexikon-Artikel über die Versöhnung: für das Belgisch-Niederländische Forschungszentrum des Deustchen Idealismus. In: Hegel-Lexikon. Hrsg. P. Cobben. Wissenschaftliche Buchgesellschaft Darmstatt 2006, p. 264-267.

3. Publikationen auf anderen Fremdsprachen: Bücher: In Vorbereitung: Individuality and System by Hegel. Ed. Paul Cobben. Brill, Leiden-Boston, 2013. Aufsätze: Japanisch: Individualität, Begrifflichkeit und System. Zum Status und zur Bedeutung der praktischen Individualität bei Hegel. In: Studien zu Hegels Philosophie. Hrsg. von der Japanischen Hegel-Gesellschaft, Bd. 15. Tokyo 2009, pp. 18-27. Englisch: Education, Identity, Integrity. Hegel’s socio-cultural Model of individuality from the perspective of his conception of modern civil society. In: Institutions of Education: then and today. The Legalicy of Germain Idealism. Ed. Paul Cobben. Reihe: Critical Studies in German Idealism. Brill, Leiden – Boston, 2010, 161-186. . Italienisch. Christus, der Ritter, der „rechtschaffene Bürger” und der nach ihnen kommt…? Individualitätsfrage in der Moderne im Blick auf das Ende der Kunst bei Hegel. Übersetzung: Francesca Ianelli.