RÓZSA ERZSÉBET
PUBLIKÁCIÓS LISTA 1.Publikációk magyarul Könyvek Szöveggyüjtemény a hegeli Jogfilozófia tanulmányozásához. Válogatta, fordította és szerkesztette N. Rózsa Erzsébet és Nyizsnyánszki Ferenc. In: A filozófia idôszerû kérdései. Budapest 1985. 91 l. Hegel gazdaságfilozófiája. Monográfia. Akadémiai Kiadó Budapest 1993. 270 l. ISBN 963 05 6518 8 Heller Ágnes, a fronézis filozófusa. Monográfia. Osiris-Gond, Budapest 1997. 299 l. ISBN 963 379 154 5 Az aktuális Hegel. Tanulmánykötet a münsteri Wilhelmsuniversität és a Debreceni Egyetem együttműködésében. Szerkesztette, előszóval ellátta: Rózsa Erzsébet és Michael Quante. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debreceni Egyetem, Debrecen 2003. 192 l. ISBN 963 472 687 9 A modern világ prózája. Hegel-tanulmányok. Szerkesztette: Balogh Brigitta. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2009. 226 l. ISBN 978 963 473 198 6 “Sem fájdalom, sem keserűség”. Beszélgetések Heller Ágnessel. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2009, 215 l. ISBN 978963676472 2. Előkészületben:
Bevezetés a hegeli filozófiába. Kézikönyv. Várható megjelenés: Jelenkor Kiadó, Pécs, 2015. Szerkesztett kötetek: M. Quante: Személyes élet és emberi halál. Szerk. Rózsa Erzsébet és Loboczky János. Ford. Juhász Anikó. Líceum Kiadó Eger, 2010, 335 l. M. Quante: Személy. Szerk. Rózsa Erzsébet és Loboczky János. Ford. Drimál István. Líceum Kiadó Eger, 2010, 234 l. Előkészületben: M. Quante: Hegel cselekvésfilozófiája. Szerk. Rózsa Erzsébet. Ford. Drimál István. Utószó: Rózsa Erzsébet. L’ Harmattan Kiadó, Budapest 2011. M. Quante: Bevezetés az általános etikába. Debrecen University Press, Meditor sorozat. Szerk. Rózsa Erzsébet és Kőmüves Sándor. Utószó: Rózsa Erzsébet. Debrecen, 2011. M. Quante: Emberi méltóság és személyes autonómia. Debrecen University Press, Meditor sorozat. Szerk. Rózsa Erzsébet és Kőmüves Sándor. Utószó: Rózsa Erzsébet. Debrecen, 2012. A személy bioetikai kontextusai. Tanulmánykötet. Debrecen University Press, Meditor sorozat. Szerk. Rózsa Erzsébet és Kőmüves Sándor. Utószó: Rózsa Erzsébet. Debrecen, 2012. Az ifjú Hegel. Válogatás, három kötetben. Szerk. Rózsa Erzsébet és Christoph Jamme. Debrecen University Press, 2013-15. Önálló, tematikus folyóirat-számok Hegel individualitás-elmélete. A Kellék c. filozófiai folyóirat Hegel-száma. Szerk. Balogh Brigitta, Michael Quante, Rózsa Erzsébet. Kolozsvár-Nagyvárad-Szeged, 33-34. sz. 2007. Előkészületben: A Magyar Filozófiai Szemle Hegel-blokkja. 2011-re. Szerk. Rózsa Erzsébet, Drimál István. Tanulmányok Szükségletek és munkamegosztás. In: Filozófiai Tanulmányok, XVIII, 95. sz. Ed. Bognár Rezső, Kónya István. Debrecen, 1972. 29-45. o. A hasznossági alapelv kritikájához. Holbach és Helvetius társadalomfilozófiájáról. In:Filozófiai Tanulmányok, XXIII, 151. sz. Ed. Bognár Rezső, Kónya István. Debrecen, 1977, 29-52. o. Az akarat - a hegeli gazdaságfilozófia alapvetô kategóriája. In: Filozófiai Tanulmányok, XXVIII. Ed. Csikai Gyula, Kónya István. Debrecen, 1982. 73-90. o. Megjegyzések a Jogfilozófia hatástörténetéhez. In: Filozófiai Tanulmányok, XXIX, Ed. Csikai Gyula, Kónya István. Debrecen, 1983. 51-63. o. Hegel a család gazdasági funkcióiról. In: Filozófiai Tanulmányok, XXX, Debrecen, Ed. Kónya István. Debrecen, 1984, 127-137. o.
Filozófiai szintézis és gyakorlat Hegelnél. Bevezetô tanulmány. In: Szöveggyüjtemény..., Nyizsnyánszki Ferenccel együtt. Uo. 5-14.o. Hegel a moralitásról. In: Tájékoztató, Budapest 1985. 4.sz. 47-58. o. Hegel az elvont jogról. In: Filozófiai Tanulmányok, XXXI, Ed. Kónya István, Debrecen 1985. 5-25. o. Hegel emberfölfogása és a szükségletek rossz végtelensége. In: Magyar Filozófiai Szemle 1985. 5-6. sz. 683-693. o. Lukács György Hegel-képérôl. In: Doxa, 7. sz. MTA Filozófiai Intézet, Budapest 1986. 93-110. o. Hegel az érzelmekrôl. In: Filozófiai Tanulmányok, XXXII, Ed. Kónya István, Debrecen 1986. 5567. o. A szorongásról. A Magyar Pszichiátriai Társaság Gondozói Szekciója, a DAB Mentálhigiénás Munkabizottsága, a HB Megyei Felnôtt- és a Debreceni Városi Ideggondozó Intézet 1991. októberi tudományos ülésének bevezetô elôadása. Debrecen, 1992. 1-18. o. Modernitás, moralitás. In: Filozófia, Vallás, erkölcsiség. Kötet a Nemzetközi erkölcsfilozófiai és nevelési konferencia elôadásai alapján. Kaposvár, 1991. 61-65. o. Az oikostól a bensôség és a polgári társadalom világához. Hegel családfelfogása a berlini korszakban. In: Magyar Filozófiai Szemle, Budapest 1991. 4-5.sz. 461-474. o. Az élet kivételes pillanata. Széljegyzetek Lukács György: A tragédia metafizikája c. esszéjéhez. In: Hiány, Budapest 1993. jun.-jul. 51-53. o. A Hegel-kutatás helyzete Németországban. In: Magyar Filozófiai Szemle, Budapest 1993. 1-2.sz. 289-299. o. A filozofáló filozófus. In: Hiány, Budapest 1994. május. 32-35. o. A csábítás metamorfózisai. A hegelianizmus nyomai Kierkegaard Vagy-vagy c. mûvében. In: Majdnem lehet másként. Tanulmányok Vajda Mihály 60. születésnapjára. Cserépfalvy Kiadó, Budapest 1995. 318-329. o. Az individuum „metafizikai vergôdése”. Fehér Ferenc Dosztojevszkij-könyvének antropológiája. In: Gond, Debrecen 1995. 10.sz. 60-82. o. Hegel a megbékélésrôl - repedések a rendszeren...? In: Gond, Debrecen 1996. 11.sz. 256/287. o. A marxizmus reneszánszától a „filozófus perig”. In: História, Budapest 1996/9-10. 39-41. o. A mindennapi élet értelmezései Lukácsnál és Hellernél. In: Magyar Filozófiai Szemle, Budapest 1996. 4-5-6.sz. 439-457.o. Heller Ágnes antropológiája A reneszánsz ember c. monográfiájában. In: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sektion Philosophistica. Szerk. Loboczky János. Eger 1997. 41-62. o. Nietzschérôl - pátosszal és distanciával. Utószó Volker Gerhardt: Friedrich Nietzsche c. könyvéhez. Latin Betûk Kiadó, Debrecen 1998. 171-180. o.
Krisztus, a lovag, a derék polgár és aki utána jön...? Hegel a modern szubjektumról. In: Diotima. Heller Ágnes 70. születésnapjára. Osiris, Budapest 1999. 435-452.o. „Az individum metafizikai vergôdése”. Fehér Ferenc Dosztojevszkij-könyvének antropológiája. In: Alternatív tradíciók a magyar filozófia történetében. Szerk. Fehér M. István és Veres Ildikó. Miskolc 1999, 312-338.o. A rekonstrukció és az integráció gadameri-hegeli modellje Hegel 1823-as esztétikai elôadásai tükrében. In: Nyelv, megértés, értelmezés. Doxa, Újfolyam. Szerk. Boros Gábor és Kelemen János. Budapest 2000. A másik Hegel. In: Vulgo, Debrecen 2000, 1-2.sz. 353-372. o. A filozófia önértelmezése és a hegeli hagyomány mai diskurzusok tükrében. In: Párbeszédben a világ sorsával. Filozófia a globalizálódó világban. Szerk. Loboczky János. EKF Líceum Kiadó Eger 2001, 32-48.o. Hegel szeretetfilozófiája. In: Pro Philosophia Füzetek, Veszprém, 2002, 31. 1-20.o. A hit mint tudás és „Isten maga is halott“ alternatívái Hegel modernitás-elmélete tükrében. In: Filozófia és teológia a magyar eszmetörténetben. Szerk. Fehér M. István és Veres Ildikó. Bíbor Kiadó, Miskolc 2003, 25-48. o. Könyvek a fiatal Hegelről. In: Magyar Filozófiai Szemle, Budapest 2003/3. 383- 398. o. Utak a személyes identitáshoz: Freud és Hegel. In: Filozófiai diskurzusok. Szerk. Loboczky János. EKF Líceum Kiadó Eger 2003, 47-64.o. Hegel szeretetfilozófiája. In: Debreceni Szemle, 2003/3. 349-365. o. A történeti ész és határai. In: Vulgo, ötödik évfolyam 1. szám, Debrecen 2004, 155-164. o. „De a törvény nem cselekszik, csak a valóságos ember cselekszik”. Hegel kantianizmusa gyakorlati filozófiája motívumaiban. In: Kellék, 2004, 24. sz. 221-242. o. Ész kontra szenvedély a születő szabadságelv horizontján. In: Nagyerdei megálló. Tanulmányok Vajda Mihály 70. születésnapjára. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 2005, 13-35. o. Debreceni találkozások Vajda Misuval. In: Ex-Symposion 50. sz. Budapest 2005, 62-67. o. A VulgoVajda-számának bemutatója A DAB-ban. In: Debreceni Szemle, 2005/4, 613-620. o. A Vulgo Vajda-száma. In: Holmi, Budapest, 2005. december, 1592-1596. o. Hotho historikus művészetelmélete a romantika, a spekulatív filozófia és az egzisztenciális bölcselet metszéspontján. In: Vulgo, Debrecen, 2005/4. 219-230. o. “Berlinben éjszaka is nappal van, csak éppen égnek a lámpák”. (Berlin, drágám, csukja be kérem a szemét”. Magyar írók Berlinről.) In: Holmi, 2007. október, 1354-1858. o. A Berlin-Brandenburgi Tudományos Akadémia interdiszciplináris “humánprojektje”. In: Magyar Tudomány, 2008/3. 342-351. o.
Praktikus individualitás a tudat és a szellem perspektíváiban Hegel A szellem fenomenológiája c. művében. In: Világosság, 2008/3-4, 105-116. o. Individualitás, fogalmiság és rendszer. A hegeli gyakorlati individualitás státusza és jelentése. In: Kellék, 33-34. sz. 2007, 39-62. o. Hegel- mivégre? In: Rózsa Erzsébet: A modern világ prózája. Hegel-tanulmányok. Szerk. Balogh Brigitta. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 2009, 13-37. o. Utak a személyes identitáshoz: Freud és Hegel. Ford. Makk Norbert. Uo. 38-60. o. “A szabadság csak mint szubjektum valóságos”. A szubjektivitás problémája Hegel Jogfilozófiájában. Ford. Makk Norbert. Uo. 61-86. o. “Próza “és “bensőségesség”. A modern művészet néhány kérdése Hegelnél. Ford. Makk Norbert. Uo. 87-126. o. A rekonstrukció gadameri-hegeli modellje és a művészet végének tézisa Hegel 1823-as esztétikai előadásai tükrében. Uo. 127-148. o. A műveltség és a “derék polgár”. Hegel műveltségelmélete és a Jogfilozófia felfogása a polgári társadalomról. Ford. Drimál István. Uo. 149-167. o. A hit mint tudás és “Isten maga is halott” mint alternatívák Hegel modernitáselméletének tükrében. Uo. 168-191. o. “Népek érintkezése más népekkel”. Az idegen kultúrák jelentősége az európai történelemben Hegelnél. Ford. Makk Norbert. Uo. 195-221. Individuális szabadság mint a modernitás nyeresége és fenyegetettsége. Heller Ágnes szabadságfelfogása a mindennapi élet és a globalizálódó világ horizontján. In: Múlt és Jövő, Új folyam. 2009/2. 65-71. Személy, személyiség, etikai praxis. Esszé. Michael Quante: Person című könyvéről. (Walter de Gruyter 2007). In: Kellék, 37. sz. 2008. 173-183. o. Személy, felelősség, morális fantázia. Alkalmazott etika a kortárs német filozófiában. In: Kortárs etikai gondolkodók. Szerk. Loboczky János. Acta Academiae Paedogogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXVI. Sectio Philosophica. Eger, 2009, 5-23. o. ISSN 1789-8064 Személy, személylét, személyiség és etikai gyakorlat. Utószó M. Quante: Személy c. kötetéhez. Líceum Kiadó Eger, 2010, pp. 205-215. Individuális szabadság mint a modernitás nyeresége és fenyegetettsége. Heller Ágnes szabadságfelfogása a mindennapi élet és a globalizálódó világ horizontján. In: Lábjegyzetek Platónhoz 8. A szabadság. Szerk. Laczkó Sándor és Gyenge Zoltán. Szeged, Pro Philosophie Szegediensi Alapítvány, Magyar Filozófiai Társaság, 2010. Sorozatszerkestő: Laczkó Sándor és Dékány András. Szeged, 2010. 37-48. ISBN 978 963 88812 0 5 ISSN 1785 7082 A középszerű mint a tragikus eleme. Hegel antik és modern Antigonéja A szellem fenome-
nológiájában. In: Idealizmus és hermeneutika. Tanulmányok Fehér M. István hatvanadik születésnapjára. Szerk. Olay Csaba. L’ Harmattan, Budapest 2010, 11-30. A virágnyelv, mint hungaricum a hetvenes évek filozófiájában. In: A hetvenes évek filozófiai lehetőségei és valósága. Szerk. Boros Gábor. L’ Harmattan, Budapest 2010, 73-85. Az elismerés: a kortárs filozófia kurrens témája és a korszerű társadalomelmélet kutatási paradigmája. In: Magyar Tudomány 2011, 2. 210-216. Megjelenés előtt: „Emocionális karakter” az emocionális tartózkodás korában. Heller Ágnes Az érzelmek elmélete c. könyvéről In: Fordulat, 2009. Az érzelmek fenomenológiája Heller Ágnes filozófiájában. Szerk. Boros Gábor. A személy mibenlétének kérdései német filozófiai modellek, kortárs bioetikai diskurzusok és szociokulturális kontextusok metszéspontjain. A hegeli modell relevanciája. In: A személy bioetikai kontextusai 1. konferenciakötet. Szerk. Rózsa Erzsébet és Kőmüves Sándor. Debrecen 2011. Szabadság és természet. A humán jelleg kérdései és a személy bioetikai kontextusai. Uo. A cselekvés hegeli elmélete – a hermeneutika és az analitikus filozófia metszéspontján. Utószó Michel Quante A hegeli cselekvés elmélete című könyvéhez. L’ Harmattan, Budapest 2011. A modern individuum „szubjektív vallásossága“ és az abszolút szellem relativizálása Hegelnél. In: Magyar Filozófiai Szemle, 2011. Tematikus szám. Szerk. Rózsa Erzsébet és Drimál István. Társszerzővel írt cikk: M. Quante-Rózsa Erzsébet: A kutatás-és tudománypolitika aktuális kérdései Németországban. In: Magyar Tudomány. 2010/6. 694-697. Fordítás Hegel: Vallásfilozófiai elôadások. Ford. Csikós Ella, Czirják József, Nyizsnyánszki Ferenc, Rózsa Erzsébet, Zoltai Dénes. Budapest 2000. 1.4. Egyéb (recenzió, interjú, lexikoncikk, újságcikk) A „csendes forradalom” imperatívusza. Recenzió Almási Miklós „Mi lesz velünk, Anton Pavlovics” c. könyvérôl. Élet és irodalom, 1986. 31.sz. 10. o. Magánügy-e a magánélet? Hajdú-Bihari Napló, 44. évf. 1987. jan. 3. 5. o. Messze van-e tôlünk a politika? Gombár Csaba: A politika parttalan világa. Könyvismertetés. Hajdú-Bihari Napló, 41. évf. 1984. febr. 4. 4. o. A szerelmi kultúra históriája. Fejezetek a szexualitás történetébôl. Könyvismertetés. Népszabadság, 1987. ápr. 2. 7. o. Almási Miklós: A hiányjel mosolya. Könyvismertetés. Kritika 1987/9. 30. o.
Az élet megszorítása. Fritz Riemann: Az öregedés mûvészete. Könyvismertetés. Népszabadság, 1987. dec. 3. 7. o. Szeretetet szeretetért cserélni... Meditáció az ajándékozás örömérôl és kényszerérôl. Hajdú-Bihari Napló, 44. évf. 1987. dec. 12. 4. o. Csillagszóró és gyertyafény. Töredékes gondolatok emberi kapcsolatainkról és érzelmi kultúránkról. Hajdú-Bihari Napló, 44. évf. 1987. dec. 24. 11. o. „A nôk teljesebbek.” Beszélgetés Vajda Mihállyal. In: Kritika, 1992. augusztus, 19-21. o. A nôk teljesebbek. Vajda Mihály férfiakról, nôkrôl, szexrôl, szerelemrôl. Részlet a Kritikában megjelent interjúból. In: Népszabadság, Hétvége 1992. aug. 1. 22. o. Példák a teljes értékû életekre. Német asszonyok. Hajdú-Bihari Napló, 49. évf. 1992. aug. 1. 22. o. A szerelem mint érték. Recenzió Heller Ágnes Szilveszteri szimpózium c. könyvérôl. Magyar Hirlap, 1992. dec. 5. Ahogy tetszik-melléklet. V.1. A nôk vállalják a rizikót. Beszélgetés Heller Ágnessel. Kritika, 1992. szeptember. 32-34. o. A szabadság dilemmái. J.W.J. Schelling: Az emberi szabadság lényegérôl. Recenzió. Határ, 1993. 1-2. sz. 327-331. o. Könyv Hegel gyakorlati filozófiájáról. Recenzió. Magyar Filozófiai Szemle, 1993. 375-376. o. „Kétszer kell a verembe kerülni“. Beszélgetés Heller Ágnessel. Részlet egy hosszabb interjúból. Kritika, 1994. junius. 26-29. o. (V.ö. Rózsa Erzsébet: Heller Ágnes, a fronézis filozófusa. Osiris-Gond, 1997. 247-299. o.) Filozófiájának központi kérdése a modernitás. Ma négynapos Hegel-kongresszus kezdôdik a Kossuth-Egyetemen. Hajdú-Bihari Napló, 52. évf. Kultúra-melléklet, 1994. aug. 24. 6. o. Mû a tisztesség keskeny ösvényérôl. Heller Ágnes: Általános etika. Recenzió. Népszabadság, Könyvszemle. 1995. szept. 2. 5. o. Gyakorlati filozófia a német idealizmusban. Ludwig Siep: Praktische Philosophie im deutschen Idealismus, Michael Quante: Hegels Begriff der Handlung. Recenzió. Magyar Filozófiai Szemle, 1995. 1-2. sz. Emlékezés egy filozófusra. Hajdú-Bihari Napló, 54. évf. Tájkép-melléklet, 1996. aug. 29. 8. o. Recenzió Heller Ágnes: A szégyen hatalma c. könyvérôl. Kritika, 1996. október. 42-43. o. Dialektika Marx elôtt és után. Wolfgang Röd: Az újkor dialektikus filozófiája I-II. Könyvismertetés. Hajdú-Bihari Napló, 55. évf. Szó-kép-melléklet, 97/3. 8. o. Hegel - impulzusok a „Jogfilozófia” újraolvasásához. (Hegel: Grundlinien der Philosophie des Rechts, hrsg. v. L. Siep, Akademie Verlag Berlin 1997.). Recenzió. In: Magyar Filozófiai Szemle 1998/4-5-6. Kant Berlinben. In: Magyar Filozófiai Társaság, Hírek. 2000/2.sz. 24-25.o.
Recenzió Heller Ágnes: Kizökkent az idô c. könyvérôl. Kritika 2001. Kell-e nekünk Oscar Becker filozófiája? In: MFT Hírek. 2002/2, 37-38.o. Hegel – újra Jénában. In: MFT Hírek. 2002/3-4, 15.o. Könyvek a fiatal Hegelről. Recenzió. In: Magyar Filozófiai Szemle 2002/3, 383-398.o. A hegeli esztétika – a filozófia és a művészettörténet érintkezési pontjain. In: MFT Hírek, 2003/1. 7-8. o. Konferencia Oskar Becker filozófiájának közegéről és hatásáró. In: MFT Hírek, 2004/2. 26-29. o. „Leben denken“. Az Internationale Hegel-Gesellschaft kongresszusa Toulouse-ban. In: MFT Hírek 2004/3-4. 6-8.o. Tallózás az újabb Hegel-irodalomban. Magyar Filozófiai Társaság Hírek, 2005/2. 1-9.o. Könyvismertetés Almási Miklós: Kis Hegel könyv c. kötetéről. Kritika 2006. május, 23-24.o. Hegel- Síkfőkúton. In: MFT-Hírek. 2007/2. 2-3.o. A bölcsészet a jövő záloga. Magyar Filozófiai Társaság, Hírek, 2007/3-4. 1-4. o. A protestáns Hegel a katolikus Leuvenben. In: MFT-Hírek, 2008/3-4. 5-6.o. Lexikoncikkek: Magyar Nagylexikon I. és II. kötete filozófiai tárgyú cikkeinek írásában közremûködtem. Akadémiai Kiadó, 1993. 2. Publikációk németül Könyv Vermittlung und Versöhnung. Zur Aktualität von Hegels Denken für ein zusammenwachsendes Europa. Mit einem Geleitwort von Hans Lenk. Hrsg. v. Michael Quante u. Erzsébet Rózsa. Lit Verlag Münster, 2001, 192 oldal. ISBN 3-8258-4530-3 Versöhnung und System. Zu Grundmotiven von Hegels praktischer Philosophie. Monographie. In: Sophia-Reihe. Ed. Chr. Jamme. Fink Verlag München, 2005, 656 oldal. ISBN 3-7705-4061-1 Hegels Konzeption praktischer Individualität. Vor der „Phänomenologie des Geistes“ zum enzyklopädischen System. Hrsg. von Kristina Engelhard und Michael Quante. Mentis Verlag 2007, 258. oldal. ISBN 978-3-89785-583-0 Előkészületben: Lebenswelt und Technik. Sammelband. Hrsg. C. F. Gethmann, M. Quante, E. Rózsa. Fink Verlag
München, Reihe HegelForum, 2011. Hegels Theorie der Liebe. Monographie. Hrsg. Chr. Jamme. In Reihe Jena Sophia, Fink Verlag München, 2014. Tanulmányok Hegels Menschenauffassung und die schlechte Unendlichkeit der Bedürfnisse in der Rechtsphilosophie von 1820. Zu einigen kritischen Elementen der Wirtschaftsphilosophie. In: Neue Studien aus Ungarn. Budapest, 1988, pp. 1-25. Liebe und das „Gefühl der Versöhnung”. In: Hegel-Jahrbuch. Bouvier, Bonn 1989, pp. 133-140. Von der oikos bis zur Welt der bürgerlichen Gesellschaft. In: Hegel in der Zeit. II. Budapest 1990, pp. 38-54. Der rezeptionsgeschichtliche Hintergrund von Georg Lukács: Der junge Hegel. In: Hegel-Jahrbuch. Bouvier, Bonn 1992, pp. 203-210. Einige unsystematische Gedanken über Feuerbachs Aktualität in Ungarn im Zusammenhang mit seiner Philosophie der Liebe. In: Solidarität oder Egoismus. Studien zu einer Ethik bei und nach Ludwig Feuerbach. Hrsg. v. Hans-Jürgen Baum. Akademie Verlag, Berlin 1994, pp. 90-112. Was bedeutet es, Ost-Mittel-Europäer zu sein? Einige Probleme der bürgerlichen Identität. In: Föderalismus und die Architektur der europäischen Integration. In: Südosteuropa-Studie 55. Hrsg. v. Nikolaus Wenturis. München 1994, pp. 213-226. Metamorphosen der Verführung. Spuren des Hegelianismus in Kierkegaards „Entweder-Oder”. In: Mesotes, Wien 3/1994, pp. 358-371. Eröffnungsrede des Hegel-Kongresses. In: Hegel-Jahrbuch, Akademie Verlag, Berlin 1995, pp. 5-9. Externalien einer Europa- und Europäertum-Verständigung in bezug auf das Kulturelle. In: K. Hahn/M. Husemann-Lücking (Hrsg.): Föderale Perspektiven für Europa. Münster 1995, pp. 207221. Versöhnung und Hegels Descartes-Auslegung. In: A kartezianizmus négyszáz éve. Four Hundred Years of Cartesianism. Ész - Élet - Egzisztencia. V. Szerk. Csejtey Dezsô, Dékány András és Laczkó Sándor. Szeged 1996, pp. 237-243. Hegels Auffassung der Versöhnung und die Metaphorik der „Vorrede“ der Rechtsphilosophie. Risse am System? In: Hegel-Studien, Bd. 32. Bouvier, Bonn 1997, pp. 137-160. „Versöhnung“ in Hegels Vorlesungen über die Geschichte der Philosophie. In: Hegel-Jahrbuch 1997, Akademie Verlag, Berlin 1998, pp. 140-144. „Recht des Subjekts” und „politische Gesinnung”. Zum Problem der Subjektivität in Hegels „Rechtsphilosophie”. In: Zur Natur des Föderalen. Beiträge aus Theorie und Praxis. Festschrift für Karl Hahn zum 60. Geburtstag. Hrsg. v. P. Nitschke u. K. Kellermann. Münster; New York; München 1997, pp. 147-166. „Berührungen eines Volkes mit andren Völkern”. Zur Bedeutung der fremden Kulturen in der Geschichte Europas bei Hegel. In: Európai integráció, európai filozófia. Szerk. Csejtey Dezsô és Lackó
Sándor. Osiris, Budapest 1999, pp.135-158. Die Versöhnung als kunstphilosophisches Problem bei Hegel. In: Hegel-Jahrbuch. Akademie Verlag, Berlin 1999, pp. 281-287. „Bildung” und der „rechtschaffene Bürger”. Zu Hegels Bildungstheorie im Rahmen seiner Konzeption der bürgerlichen Gesellschaft in der Philosophie des Rechts. In: Kultur - Kunst - Öffentlichkeit. Philosophische Perspektive auf praktische Probleme. Festschrift für Otto Pöggeler zum 70. Geburtstag. Hrsg. v. A. Gethmann- Siefert und E. Weisser-Lohmann. Fink Verlag, München 2001, pp. 81-94. „Die Freiheit ist nur als Subjekt wirklich”. Zum Problem der Subjektivität in Hegels Rechtsphilosophie von 1820. In: Geweten en Zedelijkheid. In: Studies van her Centrum voor Duits Idealisme. Deel 2. Hrsg. v. W. Desmond, L. Heyde u. E.- O. Onnasch. Nijmegen 1999, pp. 121-139. „Aber das Gesetz handelt nicht, es ist nur der wirkliche Mensch, der handelt...” Zu Hegels Kant-Interpretation im Kapitel Das Gute und das Gewissen in der Grundlinien der Philosophie des Rechts. Vortrag an dem Internationalen Kant-Kongress/Berlin 2000. Manuskript. „Versöhnlichkeit” als europäisches Prinzip. Zu Hegels Versöhnungskonzept in der Berliner Periode. In: Vermittlung und Versöhnung. Zur Aktualität von Hegels Denken für ein zusammenwachsendes Europa. Lit Verlag Münster, 2000. pp. 21-52. Vorwort zum Band Vermittlung und Versöhnung, mit M. Quante. Ebd. pp. 13-14. „Unser gemeines Bewußtsein” und das „einfache Verhalten des unbefangenen Gemütes” bei Hegel. Randbemerkungen zum Problem des natürlichen Bewusstseins im Deutschen Idealismus. In: Akten des IX. Internationalen Kant-Kongresses. Hrsg. v. V. Gerhardt, R. Horstmann und R. Schumacher. Walter de Gruyter, Berlin- New York 2000, Bd. 5, pp. 331-342. Hegels Auffassung der Versöhnung und die Metaphorik der „Vorrede” der Rechtsphilosophie. Risse am System? In: Philosophia Hungarica. Profile zeitgenössischer Forschung in Ungarn. Hrsg. v. W. Hogrebe. Königshausen & Neumann, Würzburg , 2001, pp. 177-198. Bildung, Reichtum und das Problem des Selbst. Zur Theorie des modernen Individuums in der Phänomenologie des Geistes. Hrsg. v. A. Arndt, K. Bal, H. Ottmann. In: Hegel-Jahrbuch 2001, pp. 204-211. Versöhnung durch Religion? Zum Spannungsfeld von dem Weltlichen der „neueren Zeit” und dem Christentum in Hegels Vorlesungen über die Philosophie der Religion. In: Subjektivität und Anerkennung. Festschrift für Ludwig Siep. Hrsg. v. B. Merker, G. Mohr, M. Quante. Padernborn, 2002, pp. 180-194. Ein neues Unbehagen in der Kultur: Freud und Hegel. Vortrag an der mittel-europäischen Tagung/Bonn 2001. Manuskript. Később megjelent magyarul: A modern világ prózája. Hegel-tanulmányok c. kötetben (szerk. Balogh Brigitta. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 2009), németül: Hegels Konzeption praktischer Individualität. Vor der „Phänomenologie des Geistes“ zum enzyklopädischen System c. kötetben (hrsg. von Kristina Engelhard und Michael Quante. Mentis Verlag 2007). Glauben als Wissen. Hrsg. v. A. Arndt, K. Bal, H. Ottmann. In: Hegel-Jahrbuch, Erster Teil 2002, Berlin, 2003, pp. 223-228.
Verhaltensweisen des Individuums der „Lust”, des Individuums des „Gesetzes des Herzens” und des „tugendhaften Ritters”. Zu Hegels Auffassung der Individualität im Vernunft-Kapitel der Phänomenologie des Geistes. In: Hegels „Phänomenologie des Geistes“ heute. Hrsg. von A. Arndt und E. Müller. Berlin 2004, pp. 121-144. Hegel über die Kunst der „neueren Zeit“ im Spannungsfeld zwischen der „Prosa“ und der „Innerlichkeit“. In: Die Geschichtliche Bedeutung der Kunst und die Bestimmung der Künste. Hrsg. v. A. Gethmann-Siefert, Lu de Vos. Wilhelm Fink Verlag München 2005, pp. 121-144. Störungen und positive Entwicklungen in der Ausbildung und Ausübung der demokratischen Denk- und Verhaltenskultur in Ungarn (Eine Diagnose im Herbst 2003). In: Bürgerbewusstsein und Demokratie in Mittel- und Osteuropa. CEJ. Hrsg. von H. Rosa und K-U. Meyn unter Mitarbeit von M. Philip. Glaux Verlag Jena 2005, pp. 65-81. Von der Glückseligkeit zur Freiheit. Systematische Grundlegung des Lebens als „besondere Existenz“ in Hegels Philosophie des Geistes. In: Das Leben denken. Hegel-Jahrbuch 2006, Erster Teil, Akademie Verlag, Berlin 2006, pp. 280-286. „Psychischer Charakter“, emotionelle Persönlichkeit. In: Ethics and Heritage. Essays on the philosophy of Ágnes Heller. Ed: János Boros an Mihály Vajda. Pécs, 2007, pp.139-162. Aktuelle Gedanken Hegels im Blick auf die politische Kultur in Ungarn. Vortrag an der Ungarischen Botschaft/Berlin im Juli 2007. Webseite der Deutsch-Ungarischen Gesellschaft, Berlin. Einleitung zum Band: Erzsébet Rózsa: Hegels Konzeption praktischer Individualität. Vor der „Phänomenologie des Geistes“ zum enzyklopädischen System. Hrsg. von Kristina Engelhard und Michael Quante. Mentis Verlag 2007, pp. 7-18. Wege zur persönlichen Identität: Freud und Hegels Konzept zur Rehabilitierung des Wirklichkeitsprinzips. In: Erzsébet Rózsa: Hegels Konzeption praktischer Individualität. Ebd., pp. 21-43. Subjektivitätsproblematik und Identitätsprobleme in Hegels Rechtsphilosophie: Systematische Überlegungen und das Beispiel des Mannes. In: Erzsébet Rózsa: Hegels Konzeption praktischer Individualität. Ebd., pp. 103-120. Besonderheit, „besondere Existenz“ und das Problem der praktischen Individualität beim Berliner Hegel. In: Erzsébet Rózsa: Hegels Konzeption praktischer Individualität. Ebd., pp. 121-181. Das Prinzip der Besonderheit in Hegels Wirtschaftsphilosophie. In: Erzsébet Rózsa: Hegels Konzeption praktischer Individualität. Ebd., pp. 182-213. Bildung, Identität und Integrität. Hegels soziokulturelles Modell der Individualität im Blick auf seine Konzeption der bürgerlichen Gesellschaft. In: Bildungsphilosophie. Grundlagen – Methoden – Perspektiven. Hrsg. von R. Rehn und Ch. Schües. Karl Alber Verlag Freiburg/Müchen 2008, pp. 86-112. „Glaube im Gefühl“. Hegels Auffassung der subjektiven Religiosität in Bezug auf die Selbstdeutung und die Selbstbestimmung des modernen Individuums. Herta Nagl-Docekal, Wolfgang Kaltenbacher és Ludwig Nagl szerkesztésében: in: Viele Religionen, eine Vernunft? Ein Disput zu Hegel. Wiener Reihe, Bd. 14. Verlag Bohleau: Wien/ Akademie Verlag:Berlin, 2008, pp. 135-154. Versöhnung in und durch Kunst? Die Grenzen der Versöhnung in Hegels Kunstphilosophie von 1823. In: Zwischen Philosophie und Kunstgeschichte. Beiträge zur Begründung der Kunstgeschich-
tsforschung bei Hegel und im Hegelianismus. In der Reihe Hegel Forum, szerk. A. GethmannSiefert és B. Collenberg-Plotnikov. Wilhelm Fink Verlag 2008, S. 67-98. Hegels Antigone-Deutung - Zum Status der praktischen Individualität in der „Phänomenologie des Geistes“. In: Hegels Phänomenologie des Geistes. Ein kooperativer Kommentar zu einem Schlüsselwerk der Moderne. Hrsg. von Klaus Vieweg und Wolfgang Welsch. Frankfurt a. M. 2008, pp. 455-473. Das Mittelmäßige im Tragischen. Hegels antike und moderne Antigone in der Phänomenologie des Geistes. In: Wege zur Wahrheit. Festschrift für Otto Pöggeler zum 80. Geburtstag. Hrsg. von A. Gethmann-Siefert und E. Weisser-Lohmann. Wilhelm Fink Verlag, München 2009, pp. 195-210. Hegels Liberalismus im Licht einiger systematischen Aufsätze und Kategorien bzw. idealtypischen Phänomene in der Grundlinien der Philosophie des Rechts. In: Hegel-Jahrbuch 2008, Hegels politische Philosophie. Erster Teil. Hrsg. von A. Arndt, P. Cruysberghs, A, Przyilebski. Akademie Verlag Berlin, pp. 87-96. Geist als Individualität im Blick auf aktuelle Diskussionen. In: Geist. Erkundungen zu einem Begriff. Hrsg. von A. Arndt und J. Zovko. Wehrhann Verlag, Hannover 2009, pp. 83-88. Megjelenés előtt álló német nyelvű tanulmányok: Der Mensch als Mangelwesen und das Bedürfnis der Technik im Spannungsfeld zwischen Natur und Kultur bei Hegel. In: Technik und Lebenswelt. Hrsg. v. C. F. Gethmann, M. Quante, E. Rózsa. Reihe HegelForum. W. Fink Verlag, München 2011. Hegels Auffassung der Liebe. In: Hegel über die Liebe. Sammelband. Hrsg. von Artur Kok. Brill, Leiden/Boston 2012. Liebe und Kunst bei Hegel. In: Kunstphilosophie heute. Hrsg. A. Gethmann-Siefert, E. WeisserLohmann, F. Ianelli. Reihe HegelForum, Fink Verlag München, 2012. Hegel über die moderne Individualität. In: Hegel-Jahrbuch. Hrsg. A. Arndt ua. Akademie Verlag Berlin, 2011. Christus, der Ritter, der „rechtschaffene Bürger” und der nach ihnen kommt…? Individualitätsfrage in der Moderne im Blick auf das Ende der Kunst bei Hegel. Sammelband. Hrsg. H. Nagl, A. Gehtmann-Siefert u.a. Wiener Reihe, Verlag Bohleau: Wien/ Akademie Verlag: Berlin 2012. Individualität, Begrifflichkeit und System. Zum Status und zur Bedeutung der praktischen Individualität bei Hegel. In: Logik und Realität. Wie systematisch ist Hegels System? Hrsg. von C. Jamme und A. Kubo. W. Fink Verlag, München 2011. Egyéb Adriaan Theodoor Peperzak: Hegels praktische Philosophie. Rezension. In: Hegel-Studien Bd. 27. Bonn 1992, pp. 231-233. Reiner Ruffing: Ágnes Heller. Pluralität und Moral. Rezension. In: Deutsche Zeitschrift für Philosophie. Berlin 6/1993, pp. 1112-1114. Peter Engelmann: Philosophie und Totalitarismus. Zur Kritik dialektischer Diskursivität. Eine
Hegel-Lektüre. Rezension. In: Mesotes. Wien, 3/1993, pp. 425-428. Charlotte Annerl: Das neuzeitliche Geschlechterverhältnis. Eine philosophische Analyse. Rezension. In: Philosophisches Jahrbuch der Görres-Gesellschaft, 1/1994, pp. 222-224. Peter Schaber: Recht als Sittlichkeit. Eine Untersuchung zu den Grundbegriffen der Hegelschen Rechtsphilosophie. Rezension. In: Hegel-Studien Bd. 29, 1994. p. 203. Ludwig Siep: Praktische Philosophie im Deutschen Idealismus. Frankfurt a. M.: Suhrkamp 1992. Rezension. In: Hegel-Studien Bd. 32. Bonn 1997, pp. 215-217. Politik und Geschichte. Zu den Intentionen von G.W.F. Hegels Reformbill-Schrift. Hrsg. v. Chr. Jamme u. E. Weisser-Lohmann. Bonn: Bouvier 1995. (Hegel-Studien, Beiheft 35). Rezension. In: Hegel-Studien Bd 32, Bonn 1997, pp. 250-254. Hegel-Deutungen 2: Kunst und Geschichte im Zeitalter Hegels. Hrsg. v. Ch. Jamme und Mitwirkung v. F. Völker. Hamburg 1996. Rezension. In: Hegel-Studien, Bd.33, Berlin, pp. 207-213. B. Bradl: Die Rationalität des Schönen bei Kant und Hegel. München 1998. Rezension. In: HegelStudien, Bd. 33, Berlin, pp. 203-207. H-C. Schmidt am Buch: Hegels Begriff der Arbeit. Berlin 2002. Rezension. In: Zeitschrift für philosophische Forschung. Frankfurt a. M. Bd. 58, Heft 3 2004, pp. 457-460. Lexikon-cikk: Versöhnung. In: Hegel-Lexikon. Hrsg. von P. Cobben, P. Cruysberghs, P. Jonkers, L. d. Voss. Wissenschafliche Buchgesellschaft Darmstadt 2006, 264-267. 3. Publikációk más idegen nyelven Japánul: Individualität, Begrifflichkeit und System. Zum Status und zur Bedeutung der praktischen Individualität bei Hegel. In: Studien zu Hegels Philosophie. Hrsg. von der Japanischen Hegel-Gesellschaft, Bd. 15. Tokyo 2009, pp. 18-27. Angolul: Education, Identity, Integrity. Hegel’s socio-cultural Model of individuality from the perspective of his conception of modern civil society. In: Institutions of Education: then and today. The Legalicy of Germain Idealism. Ed. Paul Cobben. Reihe: Critical Studies in German Idealism. Brill, Leiden – Boston, 2010, 161-186. Olaszul: Hegel über das Ende der Kunst: Christus, der Ritter, der “rechtschaffene Bürger” und der nach ihnen kommt.... Könyvfejezet. Szerk. R. Finelli, ford. F. Ianelli.
Előkészületben monográfia, angol nyelvű megjelenésre: Individuality and System by Hegel. Ed. P. Cobben. Brill Publisher, Leiden-Boston 2013.
