HÁZIRENDJE A MONORI JÓZSEF ATTILA GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA

A MONORI JÓZSEF ATTILA GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA

HÁZIRENDJE 2005

2200 Monor, Ady Endre út 12-14. OM azonosító: 032562 Tel: (29) 412 230, (29) 412 428 Fax: (29) 412 615 Honlap: www.mjag.sulinet.hu E-mail: [email protected]

Házirend 1. Általános rendelkezések A monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Házirendje azokat a normákat, előírásokat tartalmazza, amelyeknek a betartása, érvényre juttatása a lehetőség szerinti legkedvezőbb feltételeket biztosítja az iskolai munka elvégzéséhez. A Házirend összhangban áll a többször módosított 1993. évi, a közoktatásról szóló LXXIX. törvénnyel (továbbiakban: KT), a nevelési-oktatási intézmények rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelettel és az intézmény egyéb szabályzataival. A Házirend a tanulói jogviszonyból fakadó sajátos jogokat és kötelességeket tartalmazza. Az egyes iskolai közösségek és a diákönkormányzat működésének elvei a működési szabályzatukban találhatók meg. Azokban az oktatási és nevelési kérdésekben, amelyek ebben a Házirendben nem szerepelnek, a vonatkozó törvények és egyéb jogszabályok, valamint a tantestületi határozatok a mérvadók. A tanulókat közvetlenül érintő tantestületi határozatokat kellő időben nyilvánosságra kell hozni (hangosbemondó, írásos értesítés, tanári tájékoztatás stb.). A tanuló a beiratkozás előtt kézhez kapja a Házirendet, a beiratkozás tényével kötelezi magát a Házirend betartására. Ezt a Házirendet a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola nevelőtestülete 2004 áprilisában fogadta el az iskolai diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményének figyelembevételével. A fenntartó önkormányzat jóváhagyásával ez a Házirend 2005. szeptember 1-jétől a visszavonásig érvényes. Hatálya kiterjed az intézmény területén vagy más helyszínen történő minden iskolai foglalkozásra, továbbá a foglalkozások különböző helyszínei közötti szervezett közlekedésre. Vonatkozik minden tanulóra, értelemszerűen az iskola alkalmazottjaira és a szülőkre (gondviselőkre).

•2•

2. A tanulók, a hallgatók jogai és kötelességei a KT 11. és 12. §-a alapján A TANULÓ ÉS A HALLGATÓ JOGA, HOGY 2.1. 2.2. 2.3.

kollégiumi, napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön, válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül, igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő létesítmények stb.), 2.4. rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, 2.5. hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, 2.6. részt vegyen a diákkörök munkájában és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek – ha törvény másképp nem rendelkezik – az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek, 2.7. szervezett formában véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógusok munkájáról és az őt érintő kérdésekről, tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő ügyekben; az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az Iskolaszékhez kérdést intézzen, s arra a megkereséstől számított harminc napon belül, az Iskolaszéktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, 2.8. vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, 2.9. jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, 2.10. tanulmányai során – a Kerettantervben, a Pedagógiai Programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván; valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógusokat, 2.11. jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, 2.12. személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában; a tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítik az osztályfőnöki órák, az iskolavezetéssel egyeztetett, szervezett felmérések, a diákönkormányzati fórumok, az iskolavezetés, az ODB évente legalább egyszer lefolytatott véleménycseréje és az iskolaújság, •3•

2.13. magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, 2.14. kérelmére – a jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, 2.15. kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési–oktatási intézménybe, 2.16. különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás, 2.17. választó és választható legyen a diákképviseletbe, 2.18. a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve a törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását (jogorvoslati fórumok: osztályfőnök – igazgató – fenntartó; a diákönkormányzat által rendezett fórumok; igény szerint osztálygyűlés), 2.19. kérelmére, indokolt esetben, szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön (az Oláh István Alapítványnál évente kétszer tanulmányi ösztöndíj, valamint a tanulmányokkal összefüggésben szociális juttatás pályázható meg, amelynek odaítélése a kiírt feltételek és a rendelkezésre álló pénzösszeg alapján történik). 2.20. A szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola és a szakiskola tanulóját a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt 18. §, 19.§, 21.§, 22.§ (1)–(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26–27.§, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b) c) pontja, 128. § (2) bekezdés]. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés vezetőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt kell érteni. 2.21. A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. 2.22. Ha a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola vagy a szakiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. 2.23. A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni.

•4•

A TANULÓ ALAPVETŐ KÖTELESSÉGE, HOGY 2.24. részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, 2.25. eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének, 2.26. megtartsa a tanulmányi rendet, a gyakorlati képzési hely rendjét, az iskola szabályzatainak rendelkezéseit, 2.27. óvja saját és társai testi épségét, egészségét, 2.28. megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, 2.28. tiszteletet és megbecsülést tanúsítson nevelői, tanárai, társai iránt, 2.30. segítse elő a nevelési-oktatási intézmény feladatainak teljesítését és őrizze jó hagyományait, gyarapítsa kinyilatkoztatott értékeit, 2.31. példamutató magatartásával, a tanulmányokban nyújtott teljesítményével járuljon hozzá a nevelési-oktatási intézmény jó hírnevéhez.

3. Az iskolai közösségek és kapcsolattartásuk 3.1.

3.2.

3.3.

3.4.

Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Ő felelős az osztály neveléséért, ő képviseli az osztály és a tanulók érdekeit a tantestület és az iskolavezetés előtt; ismerteti és megvalósítja az iskolavezetés és a tantestület határozatait az osztályban. Az oktatás eredményessége érdekében egyes órákon az osztály tanulói kisebb csoportokban vesznek részt. A tanulócsoportok kialakítását a tantárgyak sajátos jellege és a tanrendi lehetőségek határozzák meg. A csoportfoglalkozások tartalmi tervezése a tanári munkaközösségek feladata. A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő kérdésekre terjed ki. A diákönkormányzat működésének szabályait a diákönkormányzati Szervezeti és Mûködési Szabályzatban kell rögzíteni, amelyet a nevelőtestületnek jóvá kell hagyni és a diákközösségek delegáltjainak elfogadni. Az osztályközösségekben osztály-diákbizottság (ODB) szervezhető, amelyeknek titkárai és tagjai tartják a kapcsolatot az intézményi diákbizottsággal (IDB).

•5•

Az IDB az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott diákönkormányzati vezetőségen keresztül gyakorolja. Megbízott képviselőik tartják a kapcsolatot az iskola vezetőségével és nevelőtestületével. 3.5. A diákönkormányzat jogai: A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: • az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban SzMSz) a diákönkormányzatra és a diákközösségekre vonatkozó rendelkezések elfogadásakor és módosításakor, • a Házirend elfogadásakor és módosításakor, • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: • saját működésére és hatásköre gyakorlására, • a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, • egy tanítás nélküli munkanap programjára, • tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, • vezetőinek, munkatársainak megbízására. 3.6. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségét érintő alapvető kérdésekben. Nagyobb közösségnek a mindenkori tanulólétszám legalább 30%-a számít. 3.7. Az iskola tanulóközösségének a legmagasabb tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, amely nyilvános. Azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A tanévenként megtartott diákközgyűlésen – a diákönkormányzat döntése alapján – az iskola tanulói vagy a diákok küldöttei vesznek részt. 3.8. A tanulók egyéni gondjaikkal valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. 3.9. Az intézményünkben szervezett szülői testület, a Szülői Munkaközösség működik. Működésük jellemzőit a Szervezeti és Működési Szabályzatuk tartalmazza. Az évenként egy alkalommal megrendezett választmányi értekezleten az igazgató tájékoztatást ad az intézmény feladatairól, munkájáról, és meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. 3.10. A Házirend további részeiben, ahol a „szülő” megjelölés szerepel, mindig szülőt, vagy gondviselőt kell érteni. 3.11. Az iskola a szülőkkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a foga•6•

dóórákon történik. Az értekezletek és a fogadóórák időpontjait az éves munkaterv tartalmazza. A szülőkkel való kapcsolattartás sajátos formája a tanári családlátogatás. 3.12. A szülő más, egyeztetett időpontban is felkeresheti az iskolavezetést és a pedagógusokat. 3.13. A tanulók eredményeiről az iskola rendszeresen írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos, pecséttel ellátott tájékoztató füzetben (ellenőrző könyv). A szülői kéréseket, megjegyzéseket is ebbe a hivatalos okmányba kell bejegyezni. 3.14. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynaplóba és az ellenőrző könyvbe beírt érdemjegyek azonosságát, és a szükséges módosításokat elvégzi.

4. Az intézmény működési rendje 4.1.

4.2.

4.3.

4.4.

4.5.

4.6.

4.7. 4.8.

A tanév szeptember elsejétől a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő június 30-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A munkarend nyilvános. Az intézmény a szorgalmi időben a tanítási napokon 700 órától 1930-ig tart nyitva, ezen belül a hivatalos munkaidő 800 órától 1600-ig tart, az esti oktatás napjain 800 órától 1930-ig. A rendes nyitvatartási rendtől való eltérésre, a tanítási szünetek alatti, valamint a szombati és vasárnapi nyitvatartásra eseti kérelmek alapján az igazgató adhat engedélyt. Az intézmény tanítási szünetekben az iskola ügyeleti rendje szerint tart nyitva. A tanulók a nyitvatartás időtartama alatt – az előírt szabályok szerint – tanári felügyelettel, illetve engedéllyel használhatják az iskola könyvtárát, sportlétesítményeit, eszközeit, tantermeit. Egyes speciális célú termek használatáról külön szabályzat rendelkezik. Az ún. lyukas órákon a tartózkodási hely – ha nincs más utasítás – a könyvtár vagy a menza. Az órán kívüli tartózkodási hely az udvar, a folyosó vagy a zsibongó. Ennek rendjéről a tanulók tájékoztatást kapnak. Az iskolába érkezés 10 perccel a tanítási óra kezdete előtt történik. Aki járművel érkezik, a kijelölt parkolóhelyet vegye igénybe! Járművét megfelelően zárja le! Az intézmény területére belépni és onnan távozni kizárólag a főbejáraton át lehet. Az oktatás és nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik. •7•

4.9.

4.10.

4.11. 4.12. 4.13. 4.14.

4.15. 4.16.

4.17. 4.18.

A napi tanítási idő 800 órától 1445-ig, a délutáni foglalkozások ideje 1415-től 1600-ig tart. Az esti tagozat foglalkozásait 1430 és 1930 között kell megtartani. Órarend szerinti tanítási órát 800 előtt tartani nem lehet. 800–1345-ig az épületből távozni csak kilépőkártyával lehet. Engedélyt az osztályfőnök vagy az igazgatóság adhat. A kilépés és a visszaérkezés időpontját a portán elhelyezett nyilvántartó naplóba be kell jegyezni, visszaérkezéskor a kilépőkártyát a portán kell leadni. A tanítási órák 45, a szünetek 15 percesek. Az órák, illetve a szünetek kezdete előtt 3 perccel jelzőcsengetés van. Jelzőcsengetéskor mindenki a kijelölt terem elé megy, ott rendben, fegyelmezetten várja a tanárt. Ha becsengetés után 10 perccel a tanár nem érkezik meg, a hetes köteles ezt jelenteni az igazgatóhelyettesi irodán. A tanítási óra az iskolai élet legfontosabb része, annak minden mozzanatában mindenki úgy köteles részt venni, hogy saját maga és a közössége számára a leghasznosabb legyen. Az iskola által szervezett, de az intézményen kívüli helyeken tartott foglalkozásokra, esetenkénti tanórán kívüli foglalkozásokra, tanulmányi kirándulásokra, kulturális intézmények látogatására, stb. is a Házirend szabályai érvényesek. A tanítási órát a tanár vezeti, utasításai mindenki számára kötelezőek. Az intézményben kedvezményes diákétkeztetés keretén belül ebédelés történik. Minden tanuló – térítési díj ellenében – igénybe veheti a szolgáltatást. Az étkezés igénylése egy tanévre szól, az első tanítási napon kell kérni. Az étkezési idő 1145-től 1425-ig tart. Az ebédelés rendje tanévenként 10–12 alkalommal változik, a beosztást minden osztály köteles betartani. A harmadik turnus tanulói érkezés szerint sorba állva, fegyelmezetten várakoznak. Soron kívüli ebédelést indokolt esetben a felügyelő tanár engedélyezhet. Az ebédlőben való viselkedés szabályai az étterem hirdetőtábláján megtekinthetők. Az év elején erről a tanulók szóbeli tájékoztatást is kapnak. Ezek a szabályok a Házirend szerves részét képezik.

•8•

5. A biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos általános szabályok 5.1.

Az általános munkavédelmi és tűzrendészeti szabályokat tanévenként az első tanítási héten minden tanulóval ismertetni kell. Az oktatást az osztályfőnök végzi. A haladási naplóban a tanulóknak aláírásukkal igazolniuk kell, hogy a hallottakat tudomásul vették és azokat betartják. 5.2. A speciális munkavédelmi előírásokat a tanév első szakóráján a szaktanárok ismertetik. Az óra anyagát a haladási naplóba bejegyzik. 5.3. Senki sem viselkedhet úgy, vagy tehet olyat, amellyel maga vagy mások testi épségét, egészségét akár közvetlenül, akár közvetve veszélyezteti, vagy másoknak anyagi kárt okoz. 5.4. Szigorúan tilos behozni az iskolába olyan tárgyakat, eszközöket, anyagokat, amelyek bárki számára veszélyhelyzetet, egészségkárosodást, vagy kockázatnövelő helyzetet teremthetnek (pl.: maró, tűzveszélyes, fertőző, tudatállapotot befolyásoló anyagok; fizikai ártalmat okozó eszközök, tárgyak; állatok stb.). 5.5. Jelentős veszélyhelyzetet jelent – ezért tilos – az iskola épületében rohangálni, lökdösődni, a lépcsőkön figyelmetlenül közlekedni. Fokozottan vonatkozik ez arra az esetre, ha mindez az ablakok közelében történik, mert a kitört ablak igen súlyos sérülést okozhat. 5.6. Sáros, csúszós időben az épületbe behozott sár, hó, stb. a csúszásveszélyt növeli. Ezért ilyenkor fokozott óvatosság szükséges. A kockázat csökkentése érdekében az udvaron való áthaladáskor a szilárd burkolatú járdán kell közlekedni, az épületbe való belépés előtt cipőink talpát alaposan meg kell tisztítani az elhelyezett lábtörlőkön. 5.7. A padlózatra kiöntött egyes anyagok (pl.: a menzán valamely étel, a folyosókon, termekben különböző italok, olajos folyadékok, stb.) is jelentős veszélyt jelentenek, ezért aki ezt okozta, közreműködött a szennyezésben, azonnal köteles gondoskodni a veszély elhárításáról (feltörlés, felmosás, érdességet biztosító anyagok használata, stb.). 5.8. Ha bárki (tanuló, tanár, dolgozó, stb.) bármifajta rendellenességet (kiálló, leesett tárgyak, lelazult, sérült elektromos berendezések, kitört ablak, sérült berendezési tárgyak, vakolathullás stb.) észlel, azt azonnal jelenteni kell a gazdasági vagy igazgatóhelyettesi irodán. Amennyiben szükséges, a veszélyes terület lezárásáról is gondoskodni kell. 5.9. Szigorúan tilos bemenni olyan helyiségekbe, amelyeknek a bejáratán tiltó tábla van. 5.10. A tanulóknak az iskola berendezéseit, eszközeit szétszedni, továbbá az elektromos berendezéseket (pl.: számítógépek, főkapcsolók, kapcsolótáblák, stb.) önhatalmúlag működtetni, megbontani, átkapcsolni nem szabad. •9•

5.11. Baleset észlelése esetén – a tőlünk elvárható módon – a következőket kell tenni: a közvetlen életveszély elhárítása, a sérült biztonságos elhelyezése, őrzése, a baleseti helyszínen a további sérülés megakadályozása. A helyszín biztosítása után vagy ezzel egy időben a segítséget biztosító egységeket mozgósítani kell, és az esetet a közelben lévő tanárnak, iskolai dolgozónak vagy az iskolavezetésnek azonnal jelenteni kell. 5.12. Különleges helyzetekben (tűzeset, bombariadó, elemi csapás, stb.) a tanulóknak a tanárok vezetésével a kijelölt és ismert menekülési útvonalon az épületet a lehető leggyorsabban el kell hagyni, és a kijelölt helyen fegyelmezetten, osztályonként gyülekezni. A további intézkedést itt kell megvárni. A tanárok számbaveszik a tanulókat a kivonuláskor, majd a gyülekezőhelyen is. A gyülekezésre kijelölt hely a kézilabdapálya. Személyes tárgyainkat, egyéb ruháinkat a lehetőség szerint vigyük magunkkal, figyelembe véve az időjárási viszonyokat. 5.13. Bombariadó miatt elmaradt tanítási napot szabad- vagy pihenőnapon pótolni kell.

6. Tanórán kívüli foglalkozások 6.1.

6.2.

6.3.

A tanulók és a tanárok kezdeményezésére – a rendelkezésre álló anyagi források meghatározta korlátokon belül – diákkörök hozhatók létre. Tanórán kívül a következő foglalkozások szervezhetők: tanulószobai foglalkozások, szakkörök, önképzőkörök, énekkar, felzárkóztató foglalkozások, egyetemi előkészítők, versenyekre való felkészítő foglalkozások, sportkörök. A tanórán kívüli foglalkozások működtetéséhez csoportonként legalább nyolc tanuló szükséges. Külön igazgatói engedéllyel – indokolt esetben – ettől el lehet térni. Ezek a foglalkozások – szükség szerint – egy tanéven belül időben átcsoportosíthatók. A fent említett foglalkozásokra a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szept. 15-ig jelentkezhetnek. A jelentkezés önkéntes. Felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel az adott tanévben kötelező. Szükség esetén a felzárkóztató foglalkozásokon való részvételt – szülői beleegyezéssel – a szaktanár időszakosan elrendelheti. A 11. évfolyamtól kezdve az érettségi vizsgára a tanulókat emelt és középszinten készítjük fel a Pedagógiai Programban foglaltak szerint. A felkészítő foglalkozásokat, a tantárgyakat tanító pedagógusokat – az iskola lehetőségein belül – a tanulók az igényüknek és a továbbtanulási szándékuknak • 10 •

6.4.

6.5.

megfelelően választhatják meg. A tanulói igények és a tantárgyi kínálatok összehangolása több lépésben történik. Az egyeztetések után a végső döntést május 30-ig kell meghozni. A felkészítő tantárgyakat tanév közben módosítani nem lehet. A tanórán kívüli foglalkozások keretén belül szervezhetők meg a különböző tanulmányi és sportversenyek, kulturális intézmények látogatása, diákklubok, táborok, tanulmányi és közösségi kirándulások stb. Az országos és megyei versenyek nevezési díjához az IDB, esetenként az Oláh István Alapítvány is hozzájárul, a felmerülő útiköltséget az intézmény fizeti. Egyéb foglalkozások és rendezvények szervezéséhez, amelyek a szülőknek anyagi terhet jelentenek, előzetes szülői beleegyezés és kötelezettségvállalás szükséges.

7. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tudnivalók 7.1. 7.2.

7.3.

7.4. 7.5.

Az iskolában tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból (KT 3. § 7. pont alapján). Iskolánkban a tanulói jogviszony létesítése felvétel vagy átvétel útján lehetséges. A KT általánosan szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését, valamint az e jogviszonyból következő jogokat és kötelezettségeket. Intézményünk a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez is köti. Ezeket a feltételeket minden tanévben az október 30-ig közzétett, a következő tanévre érvényes, hivatalos felvételi tájékoztató tartalmazza. Átvétel esetén – amennyiben a tanulmányok folytatásához elengedhetetlenül szükséges − a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. Iskolánkban a tanulói jogviszony vizsgakötelezettséggel jár. Ilyen vizsgák a Pedagógiai Programban meghatározott évfolyamvizsgák, amelyeknek rendje a vizsgaszabályzatban található meg. Az intézményben lefolytatandó állami vizsgákat a központi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérelmeket (pl.: osztályozó vizsga kérése, felmentések, az érettségire való felkészítő foglalkozásokon való részvétel megváltoztatása, áthelyezés, stb.) írásban kell benyújtani az intézmény vezetőjének címezve. A benyújtott kérelmet a szülőnek is alá kell írnia, ha a tanuló még nem töltötte be a 18. életévét.

• 11 •

7.6.

Amennyiben a kérelemre adott választ a tanuló, illetve a szülő nem fogadja el, Pest megye főjegyzőjéhez nyújthat be fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül.

8. A tanuló távolmaradása és ennek igazolása 8.1.

8.2.

8.3.

8.4. 8.5.

8.6.

8.7.

8.8.

A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon, a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola munkatervében szereplő hivatalos rendezvényeken. Ha a tanuló a 8.1. pontban felsorolt foglalkozásokról távol marad, mulasztását indokolnia, igazolnia kell. Ezt legkésőbb a hiányzást követő 8. munkanapon teheti meg. A mulasztást az osztályfőnök igazolja a mulasztás indokolásának mérlegelése alapján. Csak az osztályfőnök által igazolt mulasztás tekinthető igazolt mulasztásnak. Igazoltnak kell tekinteni a mulasztást, ha a tanuló: a) előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, b) beteg volt, és ezt hitelt érdemlően indokolja, c) hatósági intézkedés, állampolgári kötelezettségeinek teljesítése vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott a kötelező foglalkozásokon részt venni. Mindenfajta igazolást, indoklást, kérelmet az ellenőrző könyvbe kell beírni. Az esetleges késést is igazolni kell. A 15 percet meghaladó igazolatlan késés igazolatlan órának számít. Három, 15 percet nem meghaladó igazolatlan késés osztályfőnöki intézkedést von maga után. A tanulónak egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 tanítási órát, illetőleg valamely tantárgy összes óraszámának a 30 százalékát. Az a tanuló, aki a 8.6. pontban foglaltaknál többet mulasztott, a tanév végén nem osztályozható. Ebben az esetben a tantárgyi követelményeket osztályozó vizsgán teljesítheti, ha igazolatlan mulasztása nem volt, a szakmai gyakorlatból pótolta a mulasztását, és a nevelőtestület engedélyezte, hogy az elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen. Betegség esetén a hiányzást az orvos vagy a szülő; egyéb távolmaradást a hatóság, illetve a szülő indokolhat. A szülő egy tanévben legfeljebb 6 nap távolmaradást kérhet, azzal a megszorítással, hogyha utólag történik a kérés, ez esetenként legfeljebb 1–1 nap lehet. • 12 •

8.9.

8.10.

8.11.

8.12.

8.13.

Az osztályfőnök – előzetes kérés alapján – 3 nap távolmaradást engedélyezhet. Ennél hosszabb időtartamú távolmaradás csak az igazgató engedélyével lehetséges, évente legfeljebb két alkalommal. A mulasztás és az engedélyezett távollét miatt elmaradt minden vizsgát, dolgozatot a szaktanárok által megjelölt időpontban a tanuló köteles pótolni. A Pedagógiai Programban megfogalmazottak alapján az elmaradt dolgozat, vizsga megakadályozhatja a tanuló év végi rendes osztályozását. Az igazolatlan mulasztás súlyos fegyelmi vétség, ezért a következő fegyelmi intézkedéseket vonja maga után: 2 igazolatlanul mulasztott óra esetén a tanulónak legfeljebb „jó” magatartási osztályzata lehet, 3–7 igazolatlan óra esetén legfeljebb „változó”, 8–30 igazolatlan óra esetén legfeljebb „rossz” magatartási jegyet kaphat. A felsorolt fegyelmi intézkedésektől különleges esetekben a tantestület méltányosságból eltérhet. Az ilyen döntés a tantestületi osztályozó értekezleten történhet. A 30 óránál több igazolatlan mulasztás az iskolából való kizárást, tankötelezettség esetében szabálysértési, illetve a fegyelmi eljárás indítását eredményezi (KT 75. § 3 bek; 11/1994 MKM – rendelet 28. § 2. bek.). A tanuló első igazolatlan mulasztásáról és annak következményeiről az osztályfőnök köteles hivatalos levélben tájékoztatni a szülőt. A 11. igazolatlanul mulasztott óra után az esetről az osztályfőnöknek hivatalos bejelentést kell tennie a tanuló lakóhelye szerinti illetékes jegyzőnél. A jegyző a gyermekvédelmi szolgálat bevonásával szabálysértési eljárást kezdeményez a szülővel illetve a tanulóval szemben, amely pénzbírságot vonhat maga után.

9. Az iskolai élettel kapcsolatos egyéb rendelkezések 9.1.

9.2. 9.3.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése érdemjegyekkel történik. Az érdemjegyek figyelembevételével a tanulók félévkor és év végén osztályzatot kapnak. Az értékelés és az osztályozás szabályait a Pedagógiai Program rögzíti. A számonkérés formái: órai felelet, röpdolgozat, dolgozat, témazáró dolgozat, kiselőadás, tanulmány írása, projekt munka, beszámolók, vizsgák. A dolgozatíratás szándékát a megírás napja előtt legalább egy héttel a tanulókkal közölni kell. Egy tantárgyból újabb dolgozat addig nem íratható, amíg az előzőt kijavítva és értékelve a tanulók meg nem kapták. A tanulók 2 héttel a megírás után kérhetik a szaktanártól a kijavított dolgozataikat. • 13 •

9.4.

9.5.

9.6. 9.7. 9.8.

9.9.

9.10.

9.11.

9.12.

9.13. 9.14.

Naponta kettőnél több dolgozat íratása nem megengedett. Ennek összehangolása elsősorban a szaktanárok és az osztály tanulmányi felelősének a feladata. Ha az összehangolás valamilyen okból elmaradt vagy meghiúsult, az osztálytitkár a tanulmányi felelőssel együtt ezt időben jelezze az osztályfőnöknek, aki a szükséges intézkedéseket megteszi. Nem minősül dolgozatnak a 25 percnél rövidebb időtartamú (ennyi idő alatt meg is írható) írásbeli számonkérés („röpdolgozat”). A 9.3 és 9.4 pontokban dolgozaton kell érteni minden olyan tanórai (esetleg pótló) írásbeli számonkérést, amelynek megírásához a szükséges időtartam a 25 percet meghaladja. A Házirend mellékletében elhelyeztük az év végi osztályozás rendjét mutató táblázatot, valamint a magatartás, szorgalom osztályozásának elveit. A magatartás és szorgalom osztályzatokat az osztály-diákbizottság előzetesen véleményezi. A tanulók tanórai magatartását az órai munka; tanórán kívüli magatartását, megjelenését, viselkedését egyrészt a művelt embertől elvárható fegyelmezettség, udvariasság, egymás tiszteletben tartása, másrészt az iskola adottságai határozzák meg. Azokon a gyakorlati, laboratóriumi órákon, ahol a munkavédelmi szabályzat előírja, a munkaköpeny használata kötelező. Testnevelési órákon csak az iskola által előírt sportfelszerelés használható. Az iskolai ünnepélyeken és a tantestület által megjelölt napokon a tanulók formaruhában vesznek részt. A formaruha lányoknál szolidan szabott sötét szoknya és matrózblúz, fiúknál öltöny, fehér ing, nyakkendő. Az iskolai rend fenntartásában és a mindennapi munka segítésében a tanulók elsősorban az osztályban kijelölt hetesek és az iskolai ügyeletesek révén vesznek részt. A heteseket, ügyeleteseket az osztálynévsor alapján az osztályfőnök jelöli ki. Minden órán illetve minden kabinetben két hetes van. Hiányzás esetén a hetesi teendőket a névsorban következő tanuló veszi át. A hetesek feladatai: szellőztetnek, ügyelnek az óra előtti rendre, a terem tisztaságára, jelentik a szaktanárnak a létszámot és a hiányzókat, az igazgatóhelyettesi irodán a szaktanár 10 percet meghaladó késését, tájékozódnak az esetleges óra- és teremcserékről, segédkeznek az órához szükséges anyagok biztosításában. Az ügyeletesek feladatkörét külön leírás tartalmazza. Ha a hetes vagy az ügyeletes rendellenességet, balesetet, különleges eseményt, rongálást, károkozást észlel, azt azonnal jelenti az iskolavezetésnek. Munkájukért a hetesek és az ügyeletesek felelősséggel tartoznak.

• 14 •

9.15. Az iskolába csak az iskolai élethez és a tanulói jogviszony gyakorlásához szükséges tárgyak, eszközök hozhatók be. Értéktárgyakat, nagyobb öszszegű készpénzt megőrzésre a portán vagy a titkárságon le kell adni. Az intézmény az elveszett tárgyakért nem vállal felelősséget. 9.16. Minden osztálynak, azon belül a tanulóknak kijelölt öltözőszekrényei vannak. Rendjükért az odatartozók felelősek. A szekrény zárásáról a tanulók gondoskodnak. Senki nem nyúlhat más szekrényébe. 9.17. A művelt ember egyik legfőbb erénye a tisztaság; a magunké is, a környezetünké is. Az elhanyagolt külsejű ember és a rendetlen környezet rossz érzést kelt mindenkiben. Ügyeljen mindenki arra, hogy ennek az elvárásnak mindenkor megfeleljen! A tantermek padlóburkolatának megóvása és a tisztaság indokolja a váltócipő használatát. 9.18. Az iskola munkahely, a megjelenés ennek megfelelő legyen. A szépítőszerek használata felesleges, a megjelenés szélsőséges formáit (ruházkodás, hajviselet, stb.) iskolánk elutasítja. 9.19. Az iskola területén a dohányzás, a szeszes italok, s egyéb, az egészségre káros szerek fogyasztása a leghatározottabban tilos! Az iskola dolgozói és az esti tagozat felnőtt korú hallgatói az erre kijelölt helyen dohányozhatnak. 9.20. Az iskolában plakátokat vagy egyéb hirdetményeket elhelyezni csak az igazgató vagy helyettesei engedélyével és kizárólag az erre kijelölt helyen szabad. 9.21. A mobiltelefonokat a tanítási órákra és egyéb iskolai rendezvényekre csak kikapcsolt állapotban lehet bevinni.

10. A kiemelkedő teljesítmények elismerése 10.1. A kiemelkedő egyéni vagy közösségi teljesítményt, a példaszerű magatartást a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgatóhelyettes, az igazgató vagy a tantestület alkalomszerűen, illetve félévkor és év végén írásbeli dicsérettel, oklevéllel, könyv- vagy egyéb jutalommal ismeri el. 10.2. A kitűnő rendű tanulók az iskola Aranykoszorús Jelvényét, a jeles rendűek pedig az Ezüstkoszorús Jelvényt kapják a tanévzáró ünnepélyen; a végzős tanulók a ballagáson. A kitűnő rendű tanulónak minden tantárgyi osztályzata jeles, a magatartása és szorgalma példás. Jeles rendű tanuló az, akinek nincs 3-as, vagy annál rosszabb osztályzata, az osztályzatai között legfeljebb három 4-es szerepel, és a magatartás valamint szorgalom jegye példás. • 15 •

10.3. A középiskolai tanulmányok befejeztével a kiemelkedő eredményeket felmutató tanulók az iskola legmagasabb elismerését, a Signum Laudis Emlékplakettet kaphatják. Odaítélésének szabályai a következők: a) A jelölt a középiskolai tanulmányai alatt kiváló tanulmányi eredményt ért el. b) Az iskola, a lakóhely, vagy egyéb civil szervezet életében – a jelölt által választott területen – rendszeresen, és eredményesen dolgozott. c) Munkájával, személyiségével példaként állítható az iskola közössége elé, intézményünk jó hírét növelte, értékeit jelentősen gyarapította. Értelmezések: Kiváló tanulmányi eredményt ért el az a jelölt, aki a középiskolai tanulmányi évei alatt minden tanév végén legalább jeles rendű volt, vagy valamely tanévben az OKTV országos döntőjében az első 15 hely egyikén végzett. A „b” pontban a választott terület lehet: pl.: diákkör, sport, szakkör, irodalmi színpad, énekkar, pályázatok, rendezvények, ifjúsági civil szervezetek, iskolai, vagy osztály diákbizottság, stb. 10.4. A kiemelkedő tanulmányi és sportteljesítményért a „Jó tanuló – jó sportoló” cím nyerhető el. A díjat az ISK javaslatára a nevelőtestület adhatja a legjobb leány és fiútanulónak a tanévzáró ünnepélyen, végzős diáknak a ballagáson. A cím odaítélésének feltételei: a) A jelölt év végi tanulmányi eredménye legalább 4,5. b) Több éve sportol rendszeresen. c) Egyéni vagy csapatsportágban legalább megyei 3. helyezést ért el. d) Magatartása példamutató, a sportszerűség szabályait a versenypályán és azon kívül is mindenkor betartja.

11. Kártérítési felelősség 11.1. A tanuló az oktatási intézménynek jogellenesen okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, a károkozó személyét felderíteni. Ha a károkozó az iskolánk diákja, akkor a szülőt haladéktalanul értesíteni kell. 11.2. KT 77. § (1) alapján, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési, oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. • 16 •

11.3. A kártérítés mértéke gondatlan károkozás esetén nem haladhatja meg a legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének az ötven százalékát, szándékos károkozáskor a minimálbér ötszörösét.

12. A fegyelmi felelősség 12.1

12.2.

12.3.

12.4.

12.5. 12.6.

12.7. 12.8.

Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz; alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. A fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó, testi fenyítést alkalmazni tilos. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: a) szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, b) írásbeli intés, c) megbízatás visszavonása. Írásbeli figyelmeztetést, intést a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgatóhelyettes vagy az igazgató adhat. A szaktanári, osztályfőnöki intést – ismételt fegyelmezetlenség esetén – igazgatói intézkedés követi. Szaktanári ill. osztályfőnöki intés esetén a tanuló magatartási osztályzata legfeljebb „jó”, igazgatói intő esetén legfeljebb „változó” lehet abban a félévben, amikor az intőt kapta. Az igazgatói intőt a tanuló osztályközösségének ki kell hirdetni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetések: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, ill. megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. A tanuló fegyelmi ügyében a fegyelmi büntetést kiszabó határozatot a), b), c) esetben az igazgató, d), e), f) esetben a nevelőtestület hozza. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót és a szülőt értesíteni kell. A fegyelmi eljárást lehetőleg egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, szülő, esetleg a törvényes képviselő véleményt nyilváníthasson és bizonyítási indítvánnyal élhessen. • 17 •

12.9. A fegyelmi tárgyalás nyilvános, azonban a tanuló vagy a szülő kérésére a fegyelmi jogkört gyakorló kizárhatja vagy korlátozhatja a nyilvánosságot. 12.10. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásakor, a fegyelmi büntetés meghozatalakor a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. 12.11. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni, majd a határozatot írásban meg kell küldeni a tanulónak, ill. a szülőnek. Megrovás és szigorú megrovás esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a szóbeli kihirdetést a tanuló illetve a szülő tudomásul vette és fellebbezési jogáról lemondott. 12.12. Az első fokú határozat ellen a tanuló illetve a szülő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezést az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlójához kell benyújtania, aki azt továbbítja a fenntartó Pest Megyei Önkormányzat szakigazgatási szervének. 12.13. A jogerős fegyelmi határozatokat az iskola közösségének tudomására kell hozni. Reméljük, hogy minden tanulónk és alkalmazottunk megérti és elfogadja a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Házirendjének célkitűzéseit, és megvalósítását erkölcsi kötelességének is érzi.

Monor, 2005. szeptember 1.

MEGYERI ISTVÁN s. k. igazgató

MELLÉKLETEK

A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE Személyes, szóbeli értékelés történik: • a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad, • a tanórán kívüli foglalkozásokon, • a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor, • a fogadóórákon, • a szülői értekezleteken az osztályfőnök által, • az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás és szorgalom jegyek kapcsán, • az osztályfőnök által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor, • az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok, vetélkedők stb. kapcsán), • a tantestület előtt (szélsőséges esetekben), • az igazgató vagy igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi vétségek kapcsán). Az értékelés írásban történik: • a kiemelkedő teljesítmények, illetve problémás helyzetek kapcsán, • a dicséretek ill. elmarasztalások beírásakor az ellenőrző könyvbe, bizonyítványba, • a szaktanárok dolgozatokra írott véleményeinek megfogalmazásakor • a külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok stb.) kiadásakor. Értékelés és minősítés A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. (Az ismertetésnek írásbeli dokumentuma kell, hogy legyen. Pl.: lejegyzés a füzetbe, kifüggesztés az előadóteremben, stb.) A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1, 2, 3, 4, 5), félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). A tanulói értékeléssel, osztályozással kapcsolatos egyéb tudnivalók • A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük. • 20 •

• Az érdemjegyekhez és az osztályzatokhoz – lehetőség szerint – szóbeli értékelés is társuljon. • A félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül. • A szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is legyen szempont. • A tanórai aktivitást és a kötelezettségen túl végzett munkákat is értékeljük. • Az érdemjegyek minimális száma félévente öt, lehetőleg havonként egy. A heti egy órás tantárgyakból elfogadható a félévente három érdemjegy is. • Az évi 10 érdemjegyből négynek nagyobb tananyagegység (témakör) számonkéréséből kell kikerülnie. • Az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő tantárgyak esetében az adott tantárgyra is csak egy osztályzatot állapítunk meg, függetlenül attól, hogy a felkészítést a többletórák felhasználásával egy tanár végzi, vagy az alapóraszámban és a felkészítő foglalkozásokon más-más tanár tanít. Ebben az utóbbi esetben a két tanár által adott évközi érdemjegyek alapján a tanárok közösen állapítják meg az osztályzatot. Véleményeltérés esetén az osztályzatról a tantestület dönt. Az ellenőrző könybe illetve a bizonyítványba az osztályozandó tantárgy neve mellett az emelt szintű felkészítést a következő módon kell feltüntetni: „emelt szinten”. • Ameddig a törvény lehetővé teszi, a nyelvvizsgával rendelkező tanulókat az adott tantárgy óralátogatása alól – a tanuló kérésére – az igazgató felmentheti, és az év végi valamint az érettségi vizsga osztályzata: jeles. • Az előre hozott érettségi vizsga letétele után az adott tantárgy óráinak látogatása alól – a tanuló kérésére – az igazgató felmentheti a diákot. Ilyen esetben a tantárgy neve mellé a bizonyítványba a „felmentve” szó kerül be, és a záradékba bejegyezzük a következőt: „…tantárgyból előre hozott érettségi vizsgát tett, ezért a tantárgy tanulása alól felmentve.”. A nagydolgozatok témáját és az elbírálás szempontjait a megíratás várható időpontja előtt legalább 1 héttel be kell jelenteni, de legjobb az adott téma megkezdésekor megtenni ezt. A megíratás tervezett időpontját legalább 1 héttel a dolgozat írása előtt a tanulók tudomására kell hozni. A szóbeli beszámolók tematikáját, az elbírálás szempontjait a beszámolás időpontja előtt 1 hónappal, a próba-érettségi, az év végi vizsgák, az osztályozó vizsgák témaköreit, tételeit minden tanév október 15-ig, de a vizsga előtt legalább 3 hónappal ismertetni kell. A nagyobb anyagrészből évi 4 alkalommal történő érdemjegy megszerzése feltétele az év végi rendes osztályozásnak. A tanuló betegsége vagy elháríthatatlan akadályoztatása esetén a pótlási lehetőségről egyszeri alkalommal gondoskodni kell. A nagyobb anyagrészből való számonkérés sikerességét részismétléssel, rendszerezéssel és összefoglalással segítse elő a szaktanár. • 21 •

A nagydolgozatok feladatainak összeállításánál megfelelő számban és terjedelemben szerepeljen egyszerűbb kérdés is, a tárgyi ismereteket feltáró rész mellett esetleg kreativitást igénylő feladat is. Ügyeljünk arra, hogy a gondolkodtató feladatok megoldására megfelelő időt biztosítsunk! A feladatok megoldására adható pontszámokat a tanulókkal előre ismertetni kell, a feladatlapokon megfelelő helyen fel kell tüntetni. A nagydolgozatokat a tanév végéig (augusztus 3l.) az iskolában meg kell őrizni és hozzáférhetővé tenni. A követelmények iskolai szintű összehangolása a munkaközösségek feladata. Felelőse a munkaközösség vezetője. Ugyancsak a munkaközösségek feladata a szaktárgyi témazáró dolgozatok szerkezetének szakmai meghatározása is. Az értékelt írásbeli munkáknál a dolgozaton szerepelnie kell: • a tanuló nevének, csoportjelének, • a megírás dátumának, • a részpontszámoknak, • a javítás nyomon követésének, • az elérhető pontszámnak és a tanuló által elért pontszámnak (ha pontszámmal mérhető a dolgozat), • a dolgozatra adott érdemjegynek, • a tanári aláírásnak, • esetenként szöveges értékelésnek, • szöveges értékelésnek, ha a dolgozat pontszámmal nem mérhető (pl. irodalmi fogalmazás, értekezés, esszé stb.). A számonkérés módjai, a félévi és az év végi osztályozás eljárásai A következő táblázatban foglaltuk össze a tantárgyi osztályozás szabályait. Az osztályozásnál e táblázat mellett a kiegészítő utasításokat is figyelembe kell venni.

• 22 •

• 23 •

elégtelen elégséges közepes jó jeles

Beszámoló, kisérettségi, évközi vizsga. IdĘtartama tantárgyanként: 15-30 perc

Szóbeli

Az osztályzat a szaktanár mérlegelése alapján Y vagy Y+1

Y, 4 < x < Y,6

Ha az x értéke:

Felelet 5-15 perc

Szóbeli

Az osztályzat: Y+1

nagyobb, mint Y egész 6-tized, akkor

Beszámítás az osztályzatba egyszeres súllyal

Kapott érdemjegy

Röpdolgozat Max. idĘ: 20 perc

Írásbeli

Érdemjegyek átlagolása: x

Beszámítás az osztályzatba kétszeres súllyal

Kapott érdemjegy

Nagydolgozat IdĘtartama: 45-90

Írásbeli

1-3 órai tananyagból legalább évi hat alkalommal

Az elégtelen, illetve az elégséges osztályzat megállapításánál a szaktanár mérlegelési tartománya 1,51 és 1,8 között van.

Az osztályzat: Y

kisebb, mint Y egész 4-tized, akkor

0 - 25% 26 - 49% 50 - 70% 71 - 85% 86-100%

Ponthatárok

A dolgozat szerkezetének megfelelĘ biztosítása

Nagyobb tananyagrészbĘl évi négy alkalommal

A számonkérés módjai, a félévi és az év végi osztályzat megállapítása

A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM MINŐSÍTÉSI RENDSZERE Alapelvek Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: • segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését, • segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is, • az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon, • mindig legyen személyre szabott. A magatartás és szorgalom értékelésének módja A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az osztályzat megállapítása az ajánlásokban szereplő összetevők un. összegző értékelésével történik. Az egyes osztályokban – ha ezt előre bejelentjük – az összetevők különböző súlyozására is lehetőség van. Az osztályfőnök összegzi az osztály diákbizottságának és a szaktanároknak a javaslatait. Lényeges különbségek esetén az osztályfőnöki óra keretében (különösen problémás esetekben az osztályban tanító tanárok megbeszélésén ) további egyeztetést végez. Javaslatát az osztályozó konferencián ismerteti. A végleges döntést a tantestület hozza meg egyszerű szótöbbséggel. Azonos szavazat esetén az osztályfőnök szavazata dönt. Az év végi minősítés az egész tanévre szól. A magatartás minősítésének szempontjai A diák és a házirend kapcsolata • hiányzás, késés • az iskolai állapotok megőrzése, védelme • hetesi, ügyeleti feladatok ellátása • órai magatartás, azaz mennyiben segíti, ill. zavarja az órai munkát • iskolai magatartás, azaz mennyiben viszi előre, ill. hátráltatja az iskola megfogalmazott és kinyilvánított céljainak, értékeinek megvalósulását

• 24 •

A diák és a tanár, illetve az iskola dolgozói közötti kapcsolat • becsületesség • az udvariasság mértéke • tisztelet • együttműködés A diák és a másik diák közötti kapcsolat • segítőkészség • a becsületesség mértéke • barátságosság A diák és a közjó kapcsolata • tisztségviselés • az osztály közös munkájában való részvétel • az iskola közös munkájában való részvétel • kiemelkedő egyéni teljesítmény – az iskola jó hírének gyarapítása(tanulmányi, sport, irodalmi színpad, énekkar stb.) A diák és a tanulás • a kötelességtudatának mértéke • a munka szeretete • önmaga képességei kibontakoztatásának mértéke • munkabírása, a tanuláshoz való pozitív attitűdje Példás magatartású a diák akkor, ha: • legfeljebb egy igazolatlan órája, késése van csak, • vigyáz az iskola állagára, eszközeire, • a hetesi, ügyeletesi feladatokat jól ellátja, • órai viselkedésével segíti az órai munkát, • iskolai viselkedése összhangban áll az iskola megfogalmazott elvárásaival • figyelmeztetése, rovója nincs, nem dohányzik, nem káromkodik, ebédlői, folyosói viselkedése rendes, • udvarias (köszön, előre enged, megfelelő megszólítás, hangnem) tanáraival és az iskola dolgozóival valamint társaival, • együttműködő szándék jellemzi,

• 25 •

• tanáraival és társaival becsületes és őszinte, • diáktársaival barátságos és segítőkész, • részt vállal a közérdeket szolgáló tevékenységek valamelyikéből, tisztséget vállal osztályban, IDB-ben, • az osztály, az iskola rendezvényeinek sikerét munkájával segíti, • kiemelkedő egyéni teljesítményével növeli az iskola jó hírét(tanulmányi, sport, irodalmi színpad, énekkar, zene…), • célja, hogy az iskola kínálta lehetőségekkel élve maximálisan kibontakoztassa képességeit (szellemi és/vagy egyéb- tánc, zene, ének, rajz, stb.), • kötelességtudó és a tanulást fontos feladatának tartja. A fegyelmi intézkedések, büntetések befolyásolják az osztályzatot, a fenti ajánlást felülbírálják. A tantárgyi bukás kizáró oka a példás magatartási minősítésnek. Elégséges tantárgyi osztályzat esetén példás magatartási osztályzat csak kivételes esetben adható az osztályozó értekezleten, a tantestület döntése alapján. A fegyelmi eljárás során büntetésben részesített tanuló magatartási minősítése: rossz. Útmutató, ajánlás a magatartás osztályzatok megállapításához Szempont Viszonya

Példás azonosul vele,

az iskola

Jó

előrevivő, társaira céljaihoz, ösztönző hatású

eszerint

Rossz szembeszegül,

azonosul vele,

kezdeményező, kinyilvánított

Változó

közömbös,

másokat is

ingadozó

szembeszegülésre

cselekszik

biztat

értékeihez megbízható, képességeit

képességei

ritkán képességei többször

igyekszik

alatt teljesít, ittképességei alatt

Tanulmányi maximálisan

ott ingadozó, de

alatt teljesít, megbízhatatlan,

teljesít, nem

munkája kibontakoztatni,

a rendszeressége rendszeres

kötelességtudó,

megvan

rendszeres

• 26 •

a tanulást nem tartja feladatának

szívesen vesz részt a feladatokban,

megbízásait

elzárkózik, többször

Munkálkodás a vállal,

teljesíti, ritkán

ironikusan elzárkózik

közjó érdekében rendszeresen

kezdeményez

ellenáll

dolgozik, másokat is mozgósít Hatása a pozitív

csak ritkán aktív

nem árt

negatív, romboló

közösségre

gondos, Törődés

ingadozó,

segítőkész,

általában

közömbös, inkább

közömbös, de

árt, mint használ

együttműködésre

társainak nem

másoknak

sarkall

okoz bajt

esetenként társaival

becsületes, szívesen segít

(együttműködés)

kifogástalan,

általában

udvariatlan,

udvarias,

megfelelő,

nyegle,

Viselkedése durva,goromba,

társaival, a barátságos

tiszteletben tartja tiszteletlen egyes

ármánykodó

felnőttekkel őszinte, derűs

a másikat

esetekben többször

törekszik A házirend

betartja, másokat

megszegi, de

sokszor megszegi,

súlyos vétséget

olykor súlyosan

betartani kisebb betartása

is ösztönöz rá hiányossággal

nem követ el

• 27 •

olykor

az órát

fegyelmezett, az

fegyelmezetlen,

rendszeresen

órai munkát segíti órát nem zavarja

akadályozza az

zavarja, a haladást

órai munkát

sokszor gátolja

fegyelmezett, az Órai viselkedése

vigyáz a közös gondatlanságból, Közvagyon

vagyonra és

vigyáz a

tudatosan kárt fegyelmezetlen-

védelme

másokat is jó

közvagyonra

okoz ségből kárt okoz

irányba befolyásol

A szorgalom minősítésének szempontjai • a tanórákra való felkészülés mértéke, rendszeressége, megbízhatósága • a részvétel mértéke a tanórai munkában • egyéb tanulmányi, kulturális, sport feladatok vállalása (előadás, verseny, egyéb) A szempontokat módosíthatja két dolog: • az egyéni adottságok, • ösztönzést szolgáló pedagógiai szempontok. Példás szorgalmú az a diák, aki: • minden órára rendszeresen és megbízhatóan készül, • az órai munkát felkészültségével segíti, • felkérésre vagy önként vállal a kötelező feladatain túl is tanulmányi, kulturális, sport feladatokat (verseny, előadás, egyéb).

• 28 •

Útmutató, ajánlás a szorgalmi osztályzatok megállapításához Szempont Eredményei

Példás

Jó

képességéhez

jók

megfelelők

Változó

Hanyag

esetenként rosszabbak rosszabbak képest Munkavégzése, felkészülésének mértéke Részvétel az órai munkán Többlet

kitartó, pontos megbízható,

rendszeres, ösztönzésre

önálló rendszeresen segít

dolgozik esetenként segít

az órán

az órán

igen feladatot vállal Tanórán kívüli

1-1 területen

érdeklődése

gyakran

megbízhatatlan, rendszertelen,

feladatait

önállótlan nem végzi el passzív

közönyös

keveset

ritkán

nem

előfordul

ritkán

nem érdeklődik

A bukás kizáró oka a példás szorgalmi minősítésnek. A két vagy több tantárgyi bukás esetén a szorgalom minősítése változónál jobb nem lehet.

• 29 •

7. évf.

8. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

0. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Általános iskola

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Érettségi vizsga

Humán

Alapvizsga

13. (14.) évf. Szakképzés

Reál

OKJ vizsga

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Közgazdasági

Más intézmények

Nyelvi

Hatosztályos

INTÉZMÉNYÜNK OKTATÁSI RENDSZERE, ÁTJÁRHATÓSÁGOK

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Esti tagozat (16 év felett)

• 30 •

Alapvizsga

• 31 •

Turnus

III.

Turnus

II.

Turnus

I.

IDė: 11

45

EBÉD I.

12

00

1210

1245

SZABAD EBÉDIDė

5. óra

5. óra

5. óra

1215 1230

EBÉD II.

1255

1300

1345

SZABAD EBÉDIDė

6. óra

6. óra

1330

6. óra

1315

AZ EBÉDELÉS RENDJE

EBÉD III.

1400

1415

ÚTMUTATÓ A MENZAI VONALKÓDOS ÉTKEZŐKÁRTYA HASZNÁLATÁHOZ A diák- és közétkeztetés megváltozott nyilvántartási és számviteli rendszere megköveteli a hatékony és naprakész adminisztrációt. Ezért vált szükségessé a nyilvántartási rendszer modernizálása. A teljes számítógépes rendszer egyik eleme a személyes használatra kiadott vonalkódos étkezőkártya. A kártya jellemzői Minden kártya sorszámmal és vonalkóddal van ellátva. A nyomtatott részekhez speciális festéket használtak. A kártyára vitt műanyag zsugorfólia biztosítja a hosszú élettartamot megfelelő kezelés esetén. A kártya kiadása egy tanítási évre központi nyilvántartás szerint történik, a szigorú számadású nyomtatványok eljárási rendje szerint. A tanév végén a kártyát a menzavezetőnek le kell adni! A kártya segítségével kódolható a befizetett térítési díj alapján a jogosultság és az adott időszakban elfogyasztható ebédek száma. Látható, hogy a kártya értéket képvisel, a bankkártyához hasonló funkciót tölt be. A jogtalan kártyahasználatot csak a kártyatulajdonos tudja megakadályozni. A kártya elvesztése esetén a menzavezetőnél azonnal kezdeményezni kell a kártya letiltását. A letiltási díj 250 Ft. Az új kártya igénylésének eljárási díja 500 Ft. Az ebéd megrendelése Minden hónap második szerdáján (az ettől való eltérés időben kihirdetésre kerül) lehet a menzai díjakat az iskola pénztárába befizetni. Az osztályok térítési díjainak befizetése egy összegben történik a menzafelelős közreműködésével. A befizetés után a számítógépes nyilvántartó rendszer biztosítja a jogosultságot a megrendelt ebédek elfogyasztásához. Amennyiben az étkezés megrendelése nem történt meg (a menzai térítési díjakat nem fizették be), ebéd a menzán nem adható ki! A tanulók a befizetett térítési díjról számlát kapnak. Az, aki betegség vagy egyéb alapos ok miatt a megadott napon nem tudja befizetni a térítési díjat, külön kérésre egy másik kijelölt napon ezt pótlólag megteheti. A külön kérésre azért van szükség, hogy késedelmi időszakban az ebéd kiadása megtörténhessen. A diákétkeztetés több mint 100%-os állami ill. fenntartói támogatással történik. A tanuló csak az ebéd előállításához szükséges nyersanyag árát és az áfá-t fizeti be térítési díjként. A támogatás az elfogyasztott adagszám után igényelhető. A pontos nyilvántartás többek között ezért is fontos. A megrendelés módosítása Az étkezés megrendelése betegség vagy egyéb alapos ok miatt módosítható: lemondható illetve újra kérhető. Minden módosítást a tárgynapot megelőző napon • 32 •

12 óráig, vagy legkésőbb 14 óráig lehet kérni. Amennyiben ez megtörténik, úgy a tárgynapon a konyha a módosított adagszámot tudja előállítani. A jelzett időpontnál később tett módosítási kérelmet technikai okok miatt (anyagbeszerzés, technológiai folyamatok előkészítése stb.) a konyha nem tudja teljesíteni. A módosítást személyesen, levélben, telefonon vagy a menzafelelős közreműködésével lehet kérni. Példa Ha a tanuló megbetegszik és szept.18-ra, valamint az azt követő napokra megrendelt és befizetett ebédet nem óhajtja igénybe venni, és ezt bejelenti a menzavezetőnek szept.17-én 12 óráig (de legkésőbb 14 óráig), úgy 18-án és az ezt követő napokon számára nem főznek ebédet. A befizetett térítési díjat a következő hónapban jóváírják. Nem fog szerepelni a 18-i és az azt követő napok ebédlőinek listáján, és így a kártyájával ebédelni nem lehet. Ha pl. 28án bejelenti, hogy 29-én jönni fog, és ebédelni óhajt, úgy számára a konyha biztosítani fogja az étkezést. Amennyiben étkezési szándékát csak 29-én jelenti, legközelebb csak 30-án tud étkezni. A kártya használata A menzán az ebéd kiszolgálásánál jogosultságunkat a kártya segítségével tudjuk jelezni. A kártyaolvasó berendezés résén a kártyát végig kell húzni („lehúzás”). Amennyiben jogosultak vagyunk, úgy ezt a készüléken zöld fény és egy adott hang jelzi; a jogosulatlanságot piros fény ill. egy más hangjelzés mutatja. Lehúzás után a nyilvántartó rendszer regisztrálja, hogy a kártya használójának az ebéd kiadásra került, és a szükséges elszámolást is elvégzi. A nap végére pedig regisztrálja az aznap kiszolgált adagszámot. A kártyával egy nap csak egyszer lehet ebédelni. Az új eljárási rend visszavonásig érvényes. A szabályzat felülvizsgálata 2005 áprilisában megtörtént. Monor, 2005. szeptember 1.

MEGYERI ISTVÁN igazgató

• 33 •

A MONORI JÓZSEF ATTILA GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA VIZSGASZABÁLYZATA A VIZSGÁK ÁLTALÁNOS RENDJE Ez a vizsgaszabályzat elsősorban az iskolai vizsgák szabályait taglalja. Az állami vizsgákra külön vizsgaszabályzatok vonatkoznak. 1. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai • A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A vizsgázóknak az iskolai ünnepi ruhában kell pontosan megjelenniük a kijelölt helyszíneken és időpontokban. • A szóbeli vizsgák általában nyilvánosak az iskola tanárai és a szülők számára. Más személy csak igazgatói engedéllyel látogathatja a vizsgákat. • A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélhetnek, és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló vizsgáját felfüggesztheti. 2. Az írásbeli vizsgák rendje • A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló foglalhat helyet. Az ülésrendet a felügyelő tanár állítja össze és jegyzőkönyvben rögzíti. • A tanulók csak a központi feladatlapon vagy az iskolai bélyegzővel ellátott papírlapokon dolgozhatnak, melyek mindegyikének első sorába feltüntetik: balra a saját nevüket és osztályukat, középre a tantárgy nevét, jobbra a dátumot. • A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. Az íróeszközökről a vizsgázók maguk gondoskodnak. A feladatok kidolgozására tantárgyanként általában 60 perc, maximum 90 perc áll a diákok rendelkezésére. 3. A szóbeli vizsgák rendje • A szóbeli vizsgán a tanulók 3–4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A vizsgázók tételt húznak, a tételek másik vizsgacsoportban újra húzhatók, érettségi vizsgán csak másik vizsganapon. A vizsgázó a felelete előtt legalább 20 perc gondolkodási időt kap, mely • 34 •

idő alatt felelettervet készíthet. A szóbeli felelet a kihúzott tétel vázlatának ismertetésével kezdődik. A vizsgázó a tétellel kapcsolatos gondolatait rendszerezetten, logikai sorrendben, szabad előadásként mondja el, igyekezve a tudása legjavát nyújtani. A feleletet jellemezze a lényeglátás, az anyanyelv helyes használata és a szép magyar beszéd. Az idegen nyelvi vizsgákon figyelni kell a megfelelő kiejtésre. A felelet közben elakadó diáknak a vizsgáztató tanár rövid, könnyen érthető kérdésekkel segíthet. Ha megállapítható, hogy a vizsgázó a tétel anyagával tisztában van, a tanár a feleletet félbeszakíthatja, és kiegészítő kérdéseket tehet fel. A szóbeli vizsga időtartama tantárgyanként legfeljebb 15 perc. (Az érettségi vizsgán ettõl részben eltérõ szabályok érvényesek.) A vizsgázó teljes tájékozatlansága esetén póttételt kell húzatni, de ekkor a vizsgajegy kifogástalan felelet esetén sem lehet közepesnél jobb. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése nyilvánosan, az adott vizsgák befejezése után a lehető legrövidebb időn belül (lehetőleg aznap) történjék meg. 4 . A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák jegyzőkönyvei A vizsgáztató tanárokat vagy a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával. Állami vizsgák esetében a megbízás időpontját a vonatkozó vizsgaszabályzatok tartalmazzák. Egyébként a megbízás legkésőbb a vizsga előtti héten történik. A tanuló osztályfőnöke a vizsgákon tanácskozási joggal vehet részt. Vizsgabizottság esetén az elnök, egyébként a vizsgáztató szaktanár gondoskodik a vizsga nyugodt, szabályos lefolyásáról, tárgyilagosságáról és az eredmények kihirdetéséről. Szükség esetén a vizsgabizottság zárttá teheti a vizsgát. A vizsgákról jegyzőkönyvet kell vezetni, melyeket az iskola irattárában öt évig meg kell őrizni. A vizsgáztató tanárok az írásbeli és a szóbeli vizsgák lefolyásáról az előirt nyomtatványokon vezetik a jegyzőkönyvet. Az írásbeli dolgozatokat a szaktanár piros tintával javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatokat a vizsgatantárgy jegyzőkönyvéhez kell csatolni, melyek egy év után selejtezhetők. Az osztályfőnök köteles gondoskodni arról, hogy a vizsgajegyzőkönyvek tartalmát a megfelelő iskolai dokumentumokba (napló, bizonyítvány, törzskönyv) átvezesse és szükség esetén záradékkal ellássa.

• 35 •

I. FELVÉTELI VIZSGÁK 1. A felvételi vizsgák célja Az iskola a Pedagógiai Programja alapján a tanulói jogviszony létesítését – a közoktatási törvénnyel összhangban – tanulmányi követelmények teljesítéséhez köti. A középiskola a kezdő évfolyamra való felvétel esetén a tanulmányi követelmények teljesítéséről felvételi vizsga keretében győződik meg. A felvételi vizsgák alapján dönt az iskola arról, hogy a jelentkező tanuló rendelkezik-e a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges alapvető tudás- és készségszinttel, valamint megfelelő viselkedéskultúrával. 2. A felvételi eljárás és a beiratkozás A középiskola hetedik és kilencedik évfolyamára az általános iskola 6. és 8. évfolyamú tanulói jelentkezhetnek. Intézményünk minden év október 30-ig hivatalos értesítést küld az általános iskoláknak a következő tanév beiskolázási rendjéről. Az igazgató általános tájékoztatót tart az iskola Pedagógiai Programjáról a jelentkezés előtt közzétett időpontban (nyílt napokon). A tanuló által kitöltött jelentkezési lapokat a megadott határidőig el kell juttatni az intézmény titkárságára. A jelentkezőknek írásbeli felvételi vizsgán kell részt venniük. Az iskolai felvételi rangsort a felvételi vizsgán elért eredmény és az általános iskolai tanulmányi előmenetel figyelembevételével állítjuk össze a mindenkori hivatalos beiskolázási tájékoztató szerint. A felvételi eljárás után a jelentkezett tanulókat a felvétel eredményéről írásban értesítjük. A beiratkozás időpontja júniusban van, ekkor kell leadni a tanuló általános iskolai bizonyítványát és az előzetesen előírt dokumentumokat. 3. Az írásbeli felvételi vizsga Az írásbeli vizsga a Nemzeti Alaptantervben, illetőleg a Kerettantervben meghatározott ismeretek tudását és azok gyakorlati alkalmazását, készségszintjét méri matematika és anyanyelv tantárgyakból a központi tételsor alapján. A felvételi eljárás rendje, a vizsga értékelése a központi előírás szerint történik. 4. A pótfelvételi vizsga Ha a középiskolába jelentkező tanuló a írásbeli felvételi vizsgán igazoltan nem tud részt venni, akkor azt a központi eljárási rendben rögzített módon pótolhatja. • 36 •

II. KÜLÖNBÖZETI VIZSGÁK 1. A különbözeti vizsgák célja A középiskola a Pedagógiai Program alapján a tanulói jogviszony átvétellel való létesítését tanulmányi követelmények teljesítéséhez köti. Átvétel esetén a különbözeti vizsgák alapján dönt az iskola arról, hogy a jelentkező tanuló rendelkezik-e a középiskolai tanulmányok folytatásához szükséges alapvető tudás- és készségszinttel, valamint megfelelő viselkedéskultúrával. Különbözeti vizsgát kell tenni abban az esetben is, ha a tanuló egy adott évfolyamon eddig nem tanult tantárgy tanulásába szeretne bekapcsolódni. A vizsga tartalma az előző évfolyamok tantárgyi követelménye. 2. Az átvételi kérelem A diákok átvételi kérelmét – a szülők aláírásával és indoklással ellátva – az intézmény igazgatójához kell benyújtani. Az eseti kérelmek kapcsán az átvételt, a különbözeti vizsgatantárgyakat és a vizsgák időpontját, valamint módját az igazgató határozza meg. A különbözeti vizsgákon való megfelelés biztosítja az eltérő tantervű iskolából érkező tanuló felzárkózását. III. ÉVFOLYAMVIZSGÁK 1. Az évfolyamvizsga célja A középiskola diákjainak a Pedagógiai Program alapján időszakonként évfolyamvizsgákon kell részt venniük. A helyi évfolyamvizsgák a munkatervben meghatározott időszakban vannak. Az évfolyamvizsgák során történik annak megállapítása, hogy a tanuló: • tudja-e a vizsgatantárgyak tantervi követelményei szerint a tananyagot, képes-e tudása gyakorlati alkalmazására; • képes-e életkorának megfelelő lényeglátásra és ismereteinek átfogó rendszerezésére, tud-e meggyőzően érvelni; • rendelkezik-e a szükséges tájékozódó és kommunikációs készséggel.

• 37 •

2. A vizsgaformák és a tantárgyi követelmények Négy-(öt) évfolyamos gimnázium, szki 10. évfolyam 11. évfolyam Írásbeli Szóbeli Írásbeli Szóbeli • • • • • • • • • • • • • •

Hatévfolyamos gimnázium Vizsgatantárgyak

Magyar nyelv Irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Üzleti gazdaságtan Elméleti gazdaságtan

8. évfolyam Írásbeli Szóbeli • • • • • •

A vizsgák tantárgyi tételsorait (témaköreit) a szakmai munkaközösségek készítik el, és az igazgató hagyja jóvá. A tételsorokat minden év október 30-ig a tanulók tudomására kell hozni. Ennek felelőse a munkaközösség-vezető. 3. Az évfolyamvizsgák értékelése Az értékelés a Pedagógiai Programban megfogalmazott elvek és ponthatárok szerint történik. Figyelembe kell venni továbbá az Érettségi Vizsgaszabályzat azon pontját, amely az elégséges osztályzat feltételeként a vizsgarészek mindegyikének legalább 10%-os teljesítését írja elő. A vizsgákon szerzett érdemjegyek az év végi osztályzat megállapításánál témazáró jegynek számítanak. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán póttételt húzott, vagy írásbeli dolgozata elégtelen volt, a tétel bármilyen szintű kifejtése esetén nem kaphat közepesnél jobb minősítést. Az elbírálás szempontjai: • a tanuló tantárgyi felkészültsége, tudásának mélysége; • a felelet logikai felépítettsége, a lényeglátás szintje; • a diák fogalmazásmódja, stílusa, beszédének érthetősége.

• 38 •

IV. OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK 1. Az osztályozó vizsga célja A tanuló a tantárgyi követelményeket osztályozó vizsgán is teljesítheti az alábbi esetekben: • alapos indok alapján kérvényt nyújt be az igazgatónak (esti tagozatos hallgató a tagozatvezetőnek), és a vizsga letételére engedélyt kap; • 250, illetve ennél több tanítási óráról hiányzott, és a vizsga letételére a tantestület engedélyt adott; • egy adott tantárgy évi óraszámának legalább 30%-ról hiányzott és a tantestület engedélyezte a vizsgát. A felnőttoktatásban résztvevő hallgató köteles osztályozó vizsgát tenni, ha a tantárgy óraszámának legalább 50%-ról hiányzott. A vizsgáról az OKÉV-et a vizsga napja előtt legalább tíz nappal értesíteni kell. 2. Az osztályozó vizsgák időpontjai A tanév munkatervében két időpont szerepel az osztályozó vizsgák letételére. Mindkettő a félév zárásához kapcsolódik. A félévi és év végi osztályozó konferenciát megelőző egy héten belül kell az osztályozó vizsgákat megszervezni. (A 12. évfolyam esetében is.) A sikertelen vagy az igazolt távollét miatt elmaradt osztályozó vizsgát az augusztusi javító- és pótvizsga időszakban lehet javítani illetve pótolni. Rendkívüli esetben, az igazgató rendelkezése alapján, osztályozó vizsga más időpontban is szervezhető. 3. Az osztályozó vizsga tantárgyi követelményei Az osztályozó vizsga tantárgyi követelménye megegyezik az iskola helyi tantervében szereplő, az adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó tantárgyi követelménnyel. A követelmény értelmezéséhez és pontosításához a kijelölt szaktanár a szükséges útbaigazítást megadja. 4. Az osztályozó vizsga formái és értékelése Minden vizsgatantárgynál követelmény – a Pedagógiai Programmal összhangban – az írásbeli és szóbeli vizsgarész megszervezése. Az írásbeli vizsga szervezésére, lebonyolítására az érettségi vizsga szabályzatának idevonatkozó részét kell alkalmazni. • 39 •

A szóbeli vizsgán a tanuló tételt húz és a vizsgabizottság előtt felel. A vizsgabizottság legalább három főből áll, amelyből legalább kettő az adott tantárgy szakos tanára. Az osztályozó vizsga érdemjegyének megállapításakor az írásbeli vizsgán elért eredményt és a szóbeli eredményét azonos súllyal kell figyelembe venni. A vizsgabizottság az érdemjegyet az osztályozó íven hitelesíti. Az osztályozó ívet átadja ellenjegyzésre az iskolavezetésnek, ezután az osztályfőnökök az érdemjegyet záradékkal bejegyzik a bizonyítványba és a törzskönyvbe. V. PÓTLÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGÁK 1. A pótló- és javítóvizsga célja Ha a tanuló a tantárgyi követelményeket a tanév végén nem teljesítette, akkor ezt a pótló- és javítóvizsgán teheti meg az alábbi esetekben: • ha legfeljebb két tantárgyból van év végén elégtelen osztályzata; • három vagy több elégtelen év végi osztályzat esetén, ha a tantestület engedélyezte; • ha sikertelen volt az osztályozó vizsgája; • ha a tanév végén alapos ok miatt vizsgahalasztást kapott. 2. A pótló- és javítóvizsgák időpontjai A pótló- és javító vizsgák augusztus 20–30. között az adott tanév munkatervében meghatározottak szerint tehetõk. 3. A pótló- és javítóvizsga tantárgyi követelményei A pótló- és javítóvizsga tantárgyi követelménye megegyezik az iskola helyi tantervében szereplő, az adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó tantárgyi követelménnyel. A követelmény értelmezéséhez és pontosításához a kijelölt szaktanár a szükséges útbaigazítást megadja. 4. A pótló- és javítóvizsga formái és értékelése Minden vizsgatantárgynál követelmény – a Pedagógiai Programmal összhangban – az írásbeli és szóbeli vizsgarész megszervezése. Az írásbeli vizsga szervezésére, lebonyolítására a dolgozat írásának szabályait kell alkalmazni.

• 40 •

A szóbeli vizsgán a tanuló tételt húz és a vizsgabizottság előtt felel. A vizsgabizottság legalább három főből áll, amelyből legalább kettő az adott tantárgy szakos tanára. A pótló- és javítóvizsga érdemjegyének megállapításakor az írásbeli vizsgán elért eredményt és a szóbeli eredményét azonos súllyal kell figyelembe venni. A vizsgabizottság az érdemjegyet a pótló- és javítóvizsga osztályozó ívén hitelesíti. Az osztályozó ívet a bizottság átadja ellenjegyzésre az iskolavezetésnek, ezután az osztályfőnökök az érdemjegyet záradékkal bejegyzik a bizonyítványba és a törzskönyvbe. VI. ALAPMŰVELTSÉGI VIZSGA 1. Az alapműveltségi vizsga célja Az alapműveltségi vizsga során dönti el az oktató- nevelő intézmény, hogy a vizsgára jelentkező tanuló: • rendelkezik-e a Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben, a tantárgyi általános követelményekben meghatározott általános műveltséget megalapozó tantárgyi ismeretekkel, képességekkel és készségekkel; • képes-e bekapcsolódni a szakképzésbe; • alkalmas-e munkakör betöltésére, tevékenység folytatására. 2. Az alapműveltségi vizsga tartalma és eljárási rendje Az alapműveltségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az alapműveltségi vizsgát az iskola szervezi és bonyolítja le, a jelentkezés és az ügyvitel szabályait, a vizsgatantárgyak általános követelményeit és a vizsgázók teljesítményeinek értékelését az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg. A diákok a vizsga írásbeli dolgozatait megtekinthetik, az értékeléssel kapcsolatos véleményüket írásban közölhetik. A szóbeli vizsgák nyilvánosak, a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja e nyilvánosságot. 3. Az alapműveltségi vizsga bizonyítványa Az alapműveltségi vizsga alapján kiállított bizonyítvány tanúsítja az általános műveltséget megalapozó ismeretek elsajátítását, valamint a követelményrendszerben meghatározott készségek és képességek birtoklását. Az alapműveltségi vizsga bizonyítványa igazolja, hogy a tanuló a tankötelezettségét teljesítette. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a fiatal a tizenhatodik életévét betölti. A tankötelezettséget az általános műveltséget megalapozó ismeretek elsajátításával kell teljesíteni. • 41 •

VII. ÉRETTSÉGI VIZSGA 1. Az érettségi vizsga célja Az érettségi vizsga célja annak megállapítása és eldöntése, hogy az érettségiző: • rendelkezik-e az általános műveltségnek a Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben, a tantárgyi általános követelményekben, valamint az ezek alapján készült helyi tantervben meghatározott elemeivel és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre; • szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodó és tájékozódó képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására; • alkalmas-e középiskolai végzettséget igénylő munkakör betöltésére; • mennyire készült fel a felsőoktatási intézményben folyó tanulmányok megkezdésére. 2. Az érettségi vizsga tartalma és eljárási rendje Az érettségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettanterv követelményrendszerére, valamint a középiskolai oktatás évfolyamain folyó nevelő és oktató munka kötelező és közös tantárgyi követelményeire épül. Az érettségi vizsgák közép- és emelt szinten tehetők. Az emelt szintű érettségi vizsgákat a vizsgaközpontok, a középszintű érettségi vizsgát a középiskolák szervezik és bonyolítják le. A vizsgák időpontjait az oktatási miniszter a tanév rendjében határozza meg. Az érettségi vizsga kijelölt elnök által vezetett vizsgabizottság előtt zajlik a tanulmányok tizenkettedik (tizenharmadik) évfolyamának végén. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén – magyarul, a nemzeti (etnikai) kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven – folyik. A jelentkezés és az eljárás szabályait, a vizsgatantárgyak általános követelményeit, és a vizsgázók teljesítményeinek értékelését az Érettségi Vizsga Vizsgaszabályzata határozza meg. A diákok a saját dolgozataikat megtekinthetik, arról másolatot kérhetnek, az értékeléssel kapcsolatos véleményüket írásban közölhetik. 3. Az érettségi vizsga tantárgyai Az érettségi vizsga kötelező és választható tantárgyakból áll. A sikeres érettségi vizsgához legalább négy kötelező és egy választható tantárgyból kell a vizsgá• 42 •

zónak eredményes vizsgát tennie. A választható vizsgatantárgyak száma nem korlátozott. Az érettségi vizsga kötelező tantárgyai a nappali tagozaton: • magyar nyelv és irodalom, • történelem, • matematika, • idegen nyelv. A választható vizsgatantárgyak a következők: • fizika, • filozófia, • kémia, • biológia, • etika, • földrajz, • informatika, • rajz és vizuális kultúra, • művészettörténet, • mozgókép- és médiaismeret • testnevelés, • második idegen nyelv, • elméleti gazdaságtan, • üzleti gazdaságtan. 4. Az érettségi vizsga bizonyítványa Az érettségi vizsga alapján a középiskola által kiállított bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít. Ezért az érettségi bizonyítvány igazolja a fentieket, és lehetőséget ad: • felsőfokú oktatási intézménybe való felvételre és tanulmányokra; • közép- és felsőfokú szakképzésbe való bekapcsolódásra; • középfokú végzettséget igénylő munkakör betöltésére. Monor, 2005. szeptember 1.

MEGYERI ISTVÁN igazgató • 43 •

• 44 •