A MONORI JÓZSEF ATTILA GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KÉSZÜLT: FEBRUÁR

A MONORI JÓZSEF ATTILA GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013.

KÉSZÜLT: 2013. FEBRUÁR

1

1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA

1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SzMSz az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Az SzMSz fontos szerepet tölt be a szervezeti kultúra fejlesztésében, az évtizedek alatt kialakult jó gyakorlat továbbvitelében.

1.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat jogi alapja  Az 1993. évi LXXIX. (többször módosított) törvény a közoktatásról  A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről  A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban Nkt)  A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  A 138/1992. évi kormányrendelet a XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben  A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről  Az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról  217/1998. (XII.30.) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről  A 37/2001. (X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól  A 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  A 4/2002. (II.26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól  A József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola elfogadott Pedagógiai Programja 2

1.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az SzMSz, a mellékletét és függelékét képező szabályzatok, valamint az egyéb vezetői utasítások betartása az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra kötelező érvényű. Az SzMSz-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, a szülői testület, az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat 2013. január 1-jén lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előzőleg hatályos SzMSz.

3

2 AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1 Az intézmény legfontosabb adatai JÓZSEF ATTILA GIMNÁZIUM ÉS

Neve:

KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA Címe (székhelye):

2200 Monor, Ady Endre út 12-14.

Alapítva:

1951. Monor Nagyközségi Tanács által

Az alapítói jogot gyakorló, irányító szerv neve és székhelye: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4.) OM azonosítója:

032562

Működési köre:

Pest megye

Jogállása:

Önálló jogi személy

A tanulmányi területek azonosító száma, tagozatkódjai: 01 – négyosztályos gimnáziumi oktatás 02 – közgazdasági szakközépiskolai oktatás 03 - hatosztályos gimnáziumi oktatás 04 – nyelvi előkészítő osztály, angol csoport 05 – nyelvi előkészítő osztály, német csoport Telefonszámai: Igazgató:

06-29-410-103

Titkárság:

06-29-412-230

Porta:

06-29-412-428

Gazdasági iroda, fax:

06-29-412-615

E-mail címe:

[email protected]

Honlapjának címe:

www.mjag.sulinet.hu

PIR azonosítója:

440095-0-00

Szakágazata:

80.2 Középfokú oktatás

KSH területi száma:

1055113000

Statisztikai számjele:

15440093-8531-312-13 4

TB folyószámla száma:

22-22-501

TB-törzsszáma:

B 000445-9

Adószám:

15440093-2-13

Az intézmény pénzintézete:

Magyar Államkincstár (1139 Budapest, Váci út 71.)

Az intézmény bankszámlájának száma: 10023002-00315971-00000000 Fenntartója és felügyeleti szerve:

Pest Megyei Intézményfenntartó Központ, (1052 Budapest, Városház u. 7.)

Az intézmény közfeladata:

Közoktatás

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. §. (2) bekezdése alapján létrejött közoktatási intézmény, amely nevelő-oktató munkát folytat. Az intézmény típusa:

Többcélú, összetett iskola (gimnázium, szakközépiskola)

Az intézmény alaptevékenysége: Az intézmény alaptevékenységébe tartozik a négy-, öt- és hatosztályos gimnáziumi képzés keretében az általános műveltség megalapozása, az érettségi vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás, valamint a felsőfokú tanulmányok előkészítése, megalapozása. A szakközépiskolai képzés keretében az általános műveltség megalapozása, a felsőfokú szakmai képzésre való előkészítés, az érettségi vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás, valamint a felsőfokú tanulmányok előkészítése, megalapozása. Mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai képzésen belül az érzékszervi illetve a mozgásszervi fogyatékkal élő, sajátos nevelési igényű tanulók integráltan történő oktatása. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása: 853100 általános középfokú oktatás Az alaptevékenységek szakfeladatrendi besorolása: 562913 iskolai intézményi étkeztetés 562917 munkahelyi étkeztetés 680001 lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 852021 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 853111 nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853112 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) 853114 gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 5

853121 nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853112 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskola oktatása (9-12/13. évfolyam) 890505 helyi közösségi tér biztosítása, működtetése 910121 könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Évfolyamok száma: általános középfokú oktatás (sajátos nevelési igényű, érzékszervi és testi fogyatékos tanulók integrált nevelés-oktatása) gimnázium tankötelezettek részére (nappali tagozat) négy évfolyamos, 9-12. évfolyam nyelvi előkészítő évfolyam hat évfolyamos, 7-12. évfolyam felnőttoktatás (esti tagozat) négy évfolyamos, 9-12. évfolyam szakközépiskola négy évfolyamos, 9-12. évfolyam Az intézmény által ellátott egyéb fő feladatok Intézményi vagyon működtetése Iskola-egészségügyi ellátás Diáksport Az intézmény vállalkozási tevékenysége: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény gazdálkodási tevékenysége: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény költségvetésének tervezése, végrehajtása: Az ezzel kapcsolatos előírásokat, feltételeket a fenntartó határozza meg. Az intézmény ÁFA alanyisága: A szolgáltatást nyújtó menzai tevékenység ÁFA adókörbe tartozik.

6

Az intézmény ellenőrzései: A belső ellenőrzési feladatokat a VIII. fejezet tartalmazza. Egyéb ellenőrzések a fenntartói eljárási rend szerint. A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonala: A 3. sz. melléklet tartalmazza. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje: A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében a 4. sz. melléklet tartalmazza. Maximális gyermek, tanulói létszám:

835 fő

Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: Ingatlanvagyon Monor Város Önkormányzata tulajdonában álló, Pest Megyei Intézményfenntartó Központ, mint fenntartó vagyonkezelésében, illetve a költségvetési szerv használatában lévő ingatlan: 2200 Monor, Ady E. u. 12-14. (hrsz. 2437). Az intézmény vagyona feletti rendelkezési jog: A rendelkezésre álló vagyont az intézmény feladatainak ellátásához a vagyonról és vagyongazdálkodásról szóló jogszabályokban, valamint a fenntartó és Monor Város Önkormányzata vagyonrendeleteiben, szabályzataiban, továbbá Monor Város Önkormányzatával kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően használhatja, hasznosíthatja. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője által az Nkt, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. és a végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-ában foglaltak szerint előkészített pályázat útján, az oktatásért felelős miniszter legfeljebb 5 év határozott időtartamra bízza meg, illetve vonja vissza megbízását. A munkáltatói jogokat a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ gyakorolja. Az intézmény foglalkoztatottjainak foglalkoztatási jogviszonya: Közalkalmazotti jogviszony, az Nkt 61. §-a alapján. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. A jóváhagyott éves költségvetés irányozza elő az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket.

7

2.2 Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény jogszerű működését a hatályos, vonatkozó törvények, rendeletek; Monor Város Önkormányzatának hatályos rendeletei, határozatai; a hatályos intézményi szabályzatok; a hatályos alapító okirat, és az ezzel való nyilvántartásba vétel biztosítja. Az intézmény tartalmi működését a Pedagógiai Program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez, illetve a kerettantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. A Pedagógiai Program tartalmazza:  Az intézmény nevelési programját  Az intézmény helyi tantervét Az intézmény Házirendjében megfogalmazzuk, hogy milyen módon szerzünk érvényt iskolánkban a közoktatási intézményekre és az oktatásra vonatkozó törvényeknek, rendelkezéseknek. A Házirendben tesszük közzé azokat az elvárásokat, követendő értékeket, magatartásformákat, amelyek a több mint hatvanéves működés hagyományaiból erednek, és az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott célkitűzéseket szolgálják. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület – a jogszabályban előírt vélemények kikérésével – minden év szeptember 10-ig véglegesíti.

2.3 Az intézmény jogosultságai Az év végi középiskolai bizonyítványok, érettségi bizonyítványok, szakképzettségről szóló bizonyítványok kiállítása, bizonyítványmásodlatok kiadása, tanulói jogviszony igazolása, diákigazolványhoz szükséges igazolás kiadása.

8

3 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3.1 Az intézmény szervezeti egységei A szervezeti egységek meghatározásánál az intézmény feladatait, a jogszabályi előírásokat és a tartalmi követelményeket vettük figyelembe. Így megvalósulhat a munkamegosztás szempontjából a racionális és gazdaságos működtetés. A szervezeti egységek a következők:

Iskolavezetés

Nevelőtestület

Oktatást közvetlenül segítők

Egészségügyi ellátás

Gazdasági csoport

Társintézmények

Vagyonvédelem, gondnokság

Műszaki csoport

Konyha

Az iskola-egészségügyi ellátást Monor Város Önkormányzata biztosítja.

3.2 A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. Az intézmény egy telephelyen működik, így a kapcsolattartás leginkább személyes kapcsolattartással valósul meg. Írásbeli formát csak akkor használunk, ha azt az egyéb szabályzatok, törvények, rendelkezések, bizonylatolási eljárások szükségessé teszik. A kapcsolattartás munkaértekezleteken is megvalósul. Az intézmény szervezeti vázrajzát, valamint az utasítás rendjét az alábbi ábrák mutatják.

9

A monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola gazdasági feladatszerkezete (A feladatok részletes leírása a mellékelt szabályzatokban és munkaköri leírásokban található

Igazgató

Gazdasági vezető

Adminisztráció

Gazdasági csoport

Könyvelő, gazdasági ügyintéző

Oktatást közvetlenül segítők

Karbantartók

Feladatkör: tervezés, stratégiai fejlesztés, munkaerő gazdálkodás, beruházás, előirányzatok tervezése, gazdálkodás, koordinálás és ellenőrzés

Kisegítő részleg

Konyha

Munkaügyi ügyintéző, pénztáros

Rendszergazda, oktatás technikus, laboráns, könyvtárosok

Műhelyvezető, karbantartók

Feladatkör:

Feladatkör:

Feladatkör:

Feladatkör:

Feladatkör:

Feladatkör:

Tanuló nyilvántartás, igazolások, adatszolgáltatás, bizonyítványok, jegyzőkönyvek, levelezés, iktatás, személyi adatok, diákigazolvány nyilvántartása, iskolai dokumentumok készítése, karbantartása, irattár kezelése

Könyvvezetés, költségvetés és beszámolás előkészítése, gazdasági ügyintézés, pénzforgalom, banki ügyintézés, leltározás, selejtezés, belső ellenőrzés, nyilvántartás, adatszolgáltatás, irattár, pénzkezelés, munkaügyi, személyzeti munka, szabadság, betegállomány nyvt. Diákétkeztetés, munkahelyi étkeztetés, felnőtt étkeztetés.

Oktatástechnológia biztosítása, fejlesztése, számítógépes hálózat karbantartása, fejlesztése, információhordozó biztosítása, kezelése, létrehozása, tankönyvellátásban közreműködés, beszerzések, laboratóriumi eszközök fejlesztése, biztosítása.

Üzemeltetési, fenntartási feladatok ellátása, karbantartás, műszaki fejlesztés, vagyonvédelem, vagyonműködtetés.

Üzemeltetési, fenntartási feladatok ellátása, vagyonvédelem, vagyonműködtetés, épület nyitása és zárása, épülettakarítás.

Intézményi étkeztetés biztosítása.

Iskolatitkár

10

Gondnok, portás, takarítók

Élelmezésvezető, szakács, főzőnők, kisegítők

INTÉZMÉNYI UTASÍTÁSREND

Intézményvezető

Igazgató

Általános igazgató h.

Igazgatóhelyettes

Munkaköz.1

Munkaköz.2

Közg., Termtud., mat, fiz.

Humán, id. nyelv I., II., testnev. műv.

Nevelőtestület

Gazdasági vezető

Élelmezésvezető

Iskolatitkár

Gazdasági, ügyviteli dolgozók

Konyhai dolgozók

Osztályfőnökök

Oktatást közvetlenül segítők

Könyvtár

GYIV, DMSP

11

Műhelyvezető

Karbantartók

Vezetőhelyettesek

Pénzügyi ügyintéző, gazdasági vezető helyettes

Középvezetők

Gondnok, porta, takarítók

A MONORI JÓZSEF ATTILA GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA DÖNTÉSHOZÓ, DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐ TANÁCSKOZÓ, VÉLEMÉNYEZŐ TESTÜLETEI

STRATÉGIAI DÖNTÉSHOZÓ TESTÜLET: NEVELŐTESTÜLET

VÉGREHAJTÓ, OPERATÍV DÖNTÉSHOZÓ TESTÜLET: ISKOLAVEZETÉS IGAZGATÓ, ÁLT. IGH., IGH., GAZDASÁGI VEZETŐ

TANÁCSKOZÓ, DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐ TESTÜLET: ISKOLATANÁCS ISKOLAVEZETÉS, MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK, DMSP, K.T. ELNÖKE, SZAKSZERVEZET KÉPVISELŐJE

TÁRSADALMI TANÁCSKOZÓ, VÉLEMÉNYEZŐ PARTNERTESTÜLETEK:

ISKOLASZÉK, SZÜLŐI TESTÜLET, ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG

12

4 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 4.1 Az intézmény vezetője 4.1.1 A vezető személye Az intézmény vezetője csak az Nkt előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelményeit az Nkt és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény tartalmazza. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg. Döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak a véleményét. 4.1.2 Az intézményvezető Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét az Nkt, valamint a fenntartó határozza meg. Alapvető feladatok, felelősségek A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. A közoktatási intézmény vezetője felelős:  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,  a takarékos gazdálkodásért,  gyakorolja a munkáltatói jogokat. A közoktatási intézmény vezetője dönt:  az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel:  a pedagógiai munkáért,  az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési folyamatok működéséért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,  a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a megelőzéssel kapcsolatos tevékenység irányításáért,

13

 a gyermek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelés-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik:  a nevelőtestület vezetése,  a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése,  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,  a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,  a fenntartóval, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal (DÖK), illetve szülői szervezettel (SZMK) való együttműködés,  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése,  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása,  az alkalmazottak foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Előkészíti, elkészíti:  az iskola Pedagógiai Programjának kialakítását, nevelőtestületi döntésére előterjeszti a program tervezetét, a jogszabályban előírt egyeztetési, véleményeztetési kötelezettséget megtartja, fenntartói jóváhagyást kezdeményez,  a tantárgyfelosztást, az éves munkatervet, a tanév helyi rendjére vonatkozó javaslatokat, és azt a nevelőtestülettel elfogadtatja,  aktualizálja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét, a belső szabályzatokat, gondoskodik megvitatásukról, elfogadtatásukról. Munkáltatói feladatok Az igazgató  elkészíti az intézmény munkaerő-gazdálkodási tervét, a betöltetlen álláshelyekre pályázatot hirdet, kinevezi a dolgozókat, gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört,  megbízza a vezetőket, különböző felelősöket,  elkészíti a munkaköri leírásokat,  ellenőrzi a dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos nyilvántartások vezetését,  a dolgozókkal és a tanulókkal kapcsolatos információkat az adatvédelmi előírásoknak megfelelően megőrzi,  gondoskodik a munkafegyelem, a törvényesség megtartásáról, a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonásáról.

14

Hivatali, adminisztratív feladatok Az igazgató  a mindenkor érvényes jogszabályok szerint szervezi az ügyviteli munkát,  folyamatosan figyelemmel kíséri a központi és helyi oktatáspolitikai intézkedéseket, ezekről naprakészen tájékozott, intézkedik a jogszabályok megismertetéséről, végrehajtásáról,  betartja és betartatja az iratkezelési szabályokat,  biztosítja az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok Az igazgató  a gazdasági év elejére – a gazdasági vezetővel, munkatárssal – elkészíti a következő évi költségvetési tervezetét és azt a kért határidőre benyújtja a fenntartónak,  a fenntartó jóváhagyás után az elfogadott előirányzatok alapján szervezi meg a munkát, az év folyamán rendszeresen figyelemmel kíséri az előirányzatok teljesítését, felkészül a szükséges módosításokra,  folyamatosan gondoskodik a takarékos gazdálkodásról,  gondosan őrzi és takarékos gazdálkodással gyarapítja az intézmény vagyonát,  gyakorolja a kötelezettségvállalási, utalványozási jogkört. Ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok Az igazgató ellenőrzési terv alapján ellenőrzi az intézményben folyó munkát, ezen belül a szakmai munkát. Közvetlen kapcsolatok Az igazgató vezetési feladatait helyetteseivel együtt gyakorolja. A munka és a felelősség megosztásról munkaköri leírásban rendelkeznek. Helyetteseivel közösen elkészített rend szerint tartózkodik az intézményben. Együttesen felelősek azért, hogy intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét megóvják, minden lényeges eredményről, ügyről egymást kölcsönösen tájékoztassák. Az igazgató szoros kapcsolatot tart fenn: az intézményen belül  a diákönkormányzattal,  a szakmai munkaközösséggel,  a munkáltatói érdekvédelmi szervezetekkel, az intézményen kívül  a fenntartó illetékes vezetőivel,  az iskolaszékkel, szülői szervezettel, a szülőkkel,

15

 az iskolaorvossal,  a szakmai szolgáltatást végző intézményekkel,  az intézményt támogató szervezetekkel.

4.2 Az intézmény vezetősége 4.2.1 A vezető-helyettesek (igazgatóhelyettesek) személye Az intézményvezető feladatait a pedagógiai és a gazdasági vezető-helyettesek közreműködésével látja el. A vezető-helyettesi megbízást a jogszabályok által meghatározott módon az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A pedagógiai vezető-helyettesek a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek lehetnek. A pedagógiai vezető-helyettesek irányítják közvetlenül a pedagógusok munkáját. A gazdasági vezető szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és szakmai képesítéssel rendelkező személy lehet. A gazdasági vezető irányítja közvetlenül – az iskolatitkár kivételével – a pedagógiai képesítéssel nem rendelkezők munkáját. 4.2.2 A vezető-helyettesek jogköre és felelőssége A vezető-helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján, az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezető-helyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezető-helyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 4.2.3 A vezetőség Az intézmény vezetősége az igazgatóból és a vezető-helyettesekből (általános igazgatóhelyettes, igazgatóhelyettes, gazdasági vezető) áll. Az intézmény döntés-előkészítő, elemző, tanácsadói testülete az iskolatanács. Az iskolatanács konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. Az iskolatanács tagjai: az intézményvezető, a vezető-helyettesek, a gazdasági vezető, a szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény KT elnöke, a diákönkormányzat pedagógusvezetője és a szakszervezet képviselője. A középvezetők a következők: munkaközösség vezetők, műhelyvezető, pénzügyi ellenőrkönyvelő. A középvezetők az ellenőrzéseikről, tapasztalataikról beszámolnak a közvetlen vezetőjüknek; kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek.

16

A vezetők és a középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. 4.2.4 A vezetők közötti munkamegosztás elvei A merev szerepköröket tartalmazó szervezeti kultúra mellett nagyobb szerepet szánunk az adaptívabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb feladatkultúrának. Ezért az adott feladatokhoz az alkalmas embereket, a megfelelő eszközöket a leghatékonyabban rendeljük hozzá. 4.2.5 Az általános igazgatóhelyettes Főbb munkaköri feladatai Az általános igazgatóhelyettes az igazgató távollétében teljes jogkörrel irányítja az iskolában folyó munkát. Az igazgató útmutatása szerint intézkedik a mindennapi életben, alakítója a jó munkahelyi légkörnek.  Szervezi a szakköri életet.  Ellátja az iskolán kívüli és a külföldi kapcsolatok bonyolításával és felügyeletével kapcsolatos teendőket.  Szervezi az iskolába érkező vendégek fogadását.  Felügyeli a különböző másodlatok kiállítását.  Elkészíti a havi túlórák kimutatását.  Figyelemmel kíséri az óraadók munkáját.  Figyelemmel kíséri az iskolatitkár munkáját.  Szervezi a dolgozók munka melletti továbbtanulásának, továbbképzésének ügyeit, felelős a tanulmányi szerződések elkészítéséért.  Segítséget ad az igazgatónak az általa kiemelten látogatott munkatársak minősítésében. Kitüntetésre, jutalmazásra javaslattételi joggal rendelkezik.  Részt vesz az iskolaszék munkájában.  Részt vesz a félévi és év végi osztályozó értekezleteken.  Hatékonyan közreműködik a felújítási, karbantartási munkák megszervezésében, pályáztatásában.  Lebonyolítja a beíratással kapcsolatos szervezési és adminisztrációs tevékenységet. Intézményi feladatok  Az iskolavezetés tagjaként részt vesz a vezetői döntésekben, javaslatot tesz a működéssel összefüggő, szabályok és rendelkezések kialakításához, tájékoztatást ad a lehetőségekre és a korlátokra vonatkozóan.

17

 Megszervezi, koordinálja és ellenőrzi intézményünk alapfeladat ellátásához igazodó belső tevékenységét.  A pedagógus alkalmazottak közvetlen felettese, irányítja és ellenőrzi munkájukat, javaslatot tesz elismerésükre.  Részt vesz a pedagógusok álláspályázatának kiírásában és elbírálásában.  Az iskolavezetés részére rendszeres tájékoztatást ad az intézmény helyzetéről.  A nevelőtestület tagjaként részt vesz a tantestületi értekezleteken, szakmai munkájával, tájékoztató információkkal segíti az iskola oktató-nevelő munkáját.  Folyamatba épített ellenőrzéssel rendszeresen és szúrópróbaszerűen ellenőrzi a szabályok betartását.  Minden olyan egyéb feladat, amellyel a munkáltatója munkaköréhez kapcsolódóan megbízza. Felelős  Elkészíti a tantárgyfelosztást, irányítja az órarendkészítést és a tanrend szervezését.  Végzi a túlmunkaszerződések elkészítését.  Összefogja az iskolában folyó szabályzatok felülvizsgálatát, aktualizálását.  Összefogja az iskolában folyó tanterv átalakító, korszerűsítésre irányuló munkákat.  Elkészíti a statisztikai jelentéseket.  Előkészíti az előrehozott érettségizők osztályozóvizsgáját.  Folyamatosan bővíti a vizsgasorok feladatbankját, az ezzel kapcsolatos dokumentációt rendszeresen ellenőrzi.  Szervezi a központi felvételi vizsgát.  Feladata az erdei iskolák és a terepgyakorlatok előkészítése, szervezése.  Kiemelt feladata az érettségi lebonyolításának szervezése, e téren a törvényesség betartatása.  Szervezi a végzős tanulók érettségi vizsgára való jelentkezését, a végzős tanulók továbbtanulásával kapcsolatos szervező és adminisztrációs munka irányítását, lebonyolítását.  Irányítja a felvételi bizottság munkáját.  Segíti a TDK és ISK munkáját.  A tűz- és munkavédelem felelőse. Ellenőrzi  Ellenőrzi a szaktanárok tanmeneteit.  Heti két órában látogatja a tanítási órákat. Óralátogatásai során kiemelten ellenőrzi a következő tantárgyakat: közgazdasági, reál és természettudományi, és az e tárgyakból szervezett szakmai munkaközösségek foglalkozásait.  Ellenőrzi a tanári túlóra-jelentéseket. 18

 Beszámol a tanítási órák ellenőrzési tapasztalatairól az iskolatanácson.  Óralátogatáskor ellenőrzi a haladás ütemét, az órákra való felkészülést, a füzeteket, az ellenőrzőket, a dolgozatfüzeteket.  Közreműködik az iskolában folyó karbantartási és felújítási munkálatok ellenőrzésében.  Folyamatosan ellenőrzi az anyakönyveket, a törzskönyv vezetését.  A tantermek és az iskola egyéb helyiségeinek állagmegóvása érdekében a másik igazgatóhelyettessel és a gazdasági vezetővel együttműködve kéthavonta ellenőrzést végez.  Munkájáról a vezetői értekezleten és – előzetes megbeszélés alapján – vezetőségi, illetve nevelőtestületi értekezleten köteles beszámolni.  Ellenőrzi a diákkörök működését. Kapcsolatot tart  Kormányhivatallal,  fenntartóval, tankerülettel, egyéb hatósági szervekkel,  a fenntartó gazdasági részlegével,  Monor Város Önkormányzatával,  a monori és más egyesületekkel,  NSZFI-vel,  a Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamarával,  közgazdasági iskolák igazgatói munkaközösségével,  szakmai szervezetekkel (szakképzés). 4.2.6 Az igazgatóhelyettes Főbb munkaköri feladatai Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes távollétében teljes jogkörrel irányítja az iskolában folyó munkát. Az igazgató útmutatása szerint intézkedik a mindennapi életben alakítója a jó munkahelyi légkörnek.  Intézi a helyettesítések beosztását, ügyel ezek szakszerűségére.  Irányítja az iskolai ünnepélyek, rendezvények, esetleges munkaakciók szervezését, felügyeli azokat.  Szervezi az iskolába érkező vendégek fogadását.  Szervezi a tanulmányi versenyekkel kapcsolatos teendőket.  Részt vesz az iskolavezetés és az iskolaszék munkájában.  Segíti az iskolai diákmozgalmat.

19

 Segít az igazgatónak az általa rendszeresen látogatott szaktanárok munkájának minősítésében. Kitüntetésre, jutalmazásra javaslattételi joggal rendelkezik.  Az igazgató útmutatása szerint intézkedik a mindennapi életben.  Alakítója a jó munkahelyi légkörnek.  Engedélyezi és nyilvántartja a szükséges és indokolt óracseréket.  Közreműködik a könyvtári beszerzésekben, a szerzeményező munka szakszerűségének, folyamatosságának biztosításában.  Indokolt esetben engedélyezi a tanulók hosszabb időre szóló távolmaradását.  Részt vesz a tanév előkészítésében és lezárásában, a tanévet értékelő munkában.  Munkájáról a vezetői értekezleteken és – előzetes megbeszélés alapján – iskolavezetési, illetve nevelőtestületi értekezleteken köteles beszámolni.  Hatékonyan közreműködik a felújítási, karbantartási munkák megszervezésében, pályáztatásában. Intézményi feladatok  Az iskolavezetés tagjaként részt vesz a vezetői döntésekben, javaslatot tesz a működéssel összefüggő, szabályok és rendelkezések kialakításához, tájékoztatást ad a lehetőségekre és a korlátokra vonatkozóan.  Megszervezi, koordinálja és ellenőrzi intézményünk alapfeladat ellátásához igazodó belső tevékenységét.  A pedagógus alkalmazottak közvetlen felettese, irányítja és ellenőrzi munkájukat, javaslatot tesz elismerésükre.  Részt vesz a pedagógusok álláspályázatának kiírásában és elbírálásában.  Az iskolavezetés részére rendszeres tájékoztatást ad az intézmény helyzetéről.  A nevelőtestület tagjaként részt vesz a tantestületi értekezleteken, szakmai munkájával, tájékoztató információkkal segíti az iskola oktató-nevelő munkáját.  Folyamatba épített ellenőrzéssel rendszeresen és szúrópróbaszerűen ellenőrzi a szabályok betartását.  Minden olyan egyéb feladat, amellyel a munkáltatója munkaköréhez kapcsolódóan megbízza. Feladatai  Éves munkatervet készít a tanév időtartamára vonatkozóan.  Előkészíti a félévi, év végi és az augusztusi osztályozó-, javító- és különbözeti vizsgákat, ezeket megszervezi.  Az általános iskolások beiskolázásával kapcsolatos gimnáziumi teendőket összefogja.  Előkészíti és szervezi a tanulmányi versenyeket.  A gimnáziumi nyílt nap megszervezése, lebonyolítása, irányítása.

20

 Közreműködik a szülői értekezletek és fogadóórák megszervezésében.  A felsőfokú felvételi előkészítőkre való irányítás, kapcsolattartása a "Tehetségért" mozgalommal.  A tanév során szervezi, irányítja és ellenőrzi a pótdolgozatok íratását.  Az osztályfőnökökkel együtt szervezi az évfolyamvizsgákat.  Részt vesz a diák szociális juttatások ügyeinek intézésében, (ösztöndíj, étkezés stb.), segíti a tanulók jutalmazásával kapcsolatos munka végzését.  Szervezi a szabadon választható tantárgyakat.  Részt vesz a felvételi vizsgákon, a félévi és év végi osztályozó értekezleteken.  Közreműködik a képzés korszerűsítésének kidolgozásában, elterjesztésében.  Közreműködik az érettségi előkészítésében, és lebonyolításában, ügyel a szakszerűség és a törvényesség betartására.  Feladata a gyakornoki szabályzat működtetése, a gyakornok tanár és mentor munkájának irányítása, ellenőrzése.  Segíti a TDK és ISK munkáját. Ellenőrzi  Heti 2 órában látogatja a tanítási órákat. Óralátogatásai során kiemelten ellenőrzi a következő tantárgyakat: humán, filozófia, idegen nyelvek, testnevelés, művészeti tantárgyak.  Beszámol a tanítási órák ellenőrzési tapasztalatairól a kibővített iskolavezetésen.  A fakultációs és a szakköri munkát ellenőrzi az általa ellenőrzött tantárgycsoportokhoz kapcsolódóan.  Segíti a tantárgyfelosztás elkészítését, az órarend elkészítését és kialakítja a helyettesítési rendet.  Ellenőrzi a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátását (ügyeletek, iskolai-szülői ház kapcsolata stb.)  Ellenőrzi az intézményben folyó felújítási, karbantartási munkák ütem szerinti elvégzését, együttműködik műszaki vezetővel, és megjeleníti, érvényre juttatja az intézmény érdekeit.  A tantermek és az iskola egyéb helyiségeinek állagmegóvása érdekében két havonként ellenőrzést végez a másik igazgatóhelyettessel és a gazdasági vezetővel együttműködve.  Ellenőrzi a tanulmányi versenyek és vizsgák szabályszerűségét.  Kéthavonként ellenőrzi az osztálynaplókat. Kapcsolatot tart  továbbképző intézményekkel,  pedagógiai szakszolgálatok,  pedagógiai szakmai szolgáltatókkal,  gyermekjóléti szolgálat, 21

 iskola-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltató,  SZMK-val,  az általános iskolákkal,  az illetékes nevelési tanácsadóval. 4.2.7 A gazdasági vezető Főbb munkaköri feladatai  Irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet.  Iránymutatást ad az önállóan működő intézmények gazdasági munkatársainak.  Gazdasági intézkedéseket hoz: 

költségvetés tervezéssel,



előirányzat felhasználással és módosítással,



intézményüzemeltetéssel és fenntartással,



rendelkezési jogosultságok betartásával,



vagyongazdálkodással,



munkaerő és bérgazdálkodással,



pénzkezeléssel,



beszámolási kötelezettséggel és



adatszolgáltatásokkal kapcsolatban.

 Nem a munkáltatói jogkörbe tartózó, szakmai intézkedések kiadására jogosult.  Ellátja a kötelezettségvállalás ellenjegyzési feladatát: intézményünk tekintetében értékhatár megjelölése nélkül, a gazdasági központhoz tartozó társintézmények kötelezettségeire vonatkozóan pedig az együttműködési megállapodás szerint.  A fenntartó részére elkészíti a gazdasági központ intézményenkénti adatainak összesítésével az elemi költségvetést, az évközi előirányzat módosításokat, az előírt havi jelentéseket, a féléves és éves költségvetési beszámolót, a pénzmaradvány elszámolást.  Szervezi, irányítja és ellenőrzi a gazdasági központ szabályos pénzforgalmát, könyvvezetését, gazdálkodását, leltározási tevékenységét és adatszolgáltatását.  Jóváhagyásra elkészíti, illetve előkészíti a gazdálkodáshoz kapcsolódó szabályzatokat, és gondoskodik azok folyamatos karbantartásáról. Gondoskodik a hatályos szabályzatok eljuttatásáról az önállóan gazdálkodó társintézmények részére.  Folyamatba épített ellenőrzéssel rendszeresen és szúrópróbaszerűen meggyőződik a hatályos szabályok betartásáról a gazdasági központ egészére vonatkozóan.  Részt vesz az intézményi beruházások, felújítások előkészítésében, a szabályos megvalósításhoz szakmai iránymutatást és segítséget nyújt az intézményvezetők részére.

22

 Rendszeres tájékoztatás ad a gazdasági központ intézményvezetői részére a gazdálkodással, pénzforgalommal kapcsolatban. Az intézményt érintő rendkívüli eseményről haladéktalanul értesíti az intézmény vezetőjét.  Megszervezi, koordinálja és ellenőrzi az egységes adatszolgáltatás és információáramlás formáit. Intézményi feladatok  Az iskolavezetés tagjaként részt vesz a vezetői döntésekben, javaslatot tesz a gazdálkodással összefüggő, szabályok és rendelkezések kialakításához, tájékoztatást ad a lehetőségekre és a korlátokra vonatkozóan.  Megszervezi, koordinálja és ellenőrzi intézményünk alapfeladat ellátásához igazodó belső gazdasági, gazdálkodási tevékenységét.  A nem pedagógus alkalmazottak közvetlen felettese, irányítja és ellenőrzi munkájukat, javaslatot tesz elismerésükre.  Részt vesz a nem pedagógusok álláspályázatának kiírásában és elbírálásában.  Intézményvezetői jóváhagyásra elkészíti a gazdasági szervezet munkatársainak munkaköri leírását.  Az iskolavezetés részére rendszeres tájékoztatást ad az intézmény gazdasági-pénzügyi helyzetéről.  A nevelőtestület tagjaként részt vesz a tantestületi értekezleteken, szakmai munkájával, tájékoztató információkkal segíti az iskola oktató-nevelő munkáját.  Folyamatba épített ellenőrzéssel rendszeresen és szúrópróbaszerűen ellenőrzi a gazdálkodási szabályok betartását.  Javaslatot tesz helyettesére.  A gazdasági feladatok tekintetében az intézményvezető helyettese.  Minden olyan egyéb feladat, amellyel a munkáltatója munkaköréhez kapcsolódóan megbízza. Felelős  Az előirányzat gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási szabályok betartásáért és betartatásáért.  A vagyongazdálkodási szabályok betartásáért és betartatásáért.  A pénzforgalmi szabályok betartásáért és betartatásáért.  A gazdálkodással összefüggő szabályzatok karbantartásáért.  A munkavégzéséhez kapcsolódó bizalmas információk, hivatali titkok megőrzéséért. Ellenőrzi  A gazdasági szervezet szabályszerű munkavégzését.

23

 Az előirányzat gazdálkodási, könyvvezetési, vagyongazdálkodási, pénzforgalmi, munkaerő és bérgazdálkodási gazdálkodási szabályok betartását.  A vagyonvédelem és vagyonhasznosítás szabályszerűségét.  A határidők betartását.  A kötelezettségvállalási, ellenjegyzési és érvényesítési szabályok érvényesülését.  Az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését. Kapcsolatot tart  az iskolavezetéssel,  az intézmény alkalmazottaival,  az önállóan működű intézmények vezetőivel és munkatársaival,  a számlavezető pénzintézettel,  az adóhatósággal,  a fenntartó munkatársaival,  Monor Város Önkormányzatának munkatársaival,  üzleti partnerekkel,  a munkakörében képviseli az intézményt az igazgató megbízása alapján. 4.2.8 A vezető-helyettesek kötelessége  A személyiségjogok tiszteletben tartása.  A kollégákkal, munkatársakkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezelni.  Az osztályokkal, tanulókkal, szülőkkel kapcsolatos információkat felelősségteljesen, bizalmasan kezelni.  A minősítések során megfogalmazott vélemények; az álláspályázatok a pályázatok elbírálása előtt; a fejlesztési, nagykarbantartási pályázatok az elbírálás előtt; a nem nyilvános fegyelmi tárgyalások anyaga a döntéshozatal előtt hivatali titkot képeznek.  A hivatali titkot köteles megőrizni és a mindenkori hatályos jogszabályok szerint eljárni. 4.2.9 A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Általában a hét első napján a vezetőség megbeszélést tart. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor öszszehívhat.

24

4.2.10 A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes, annak távollétében az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A vezető-helyettesek helyettesítése: Az általános vezető-helyettest az igazgatóhelyettes, az igazgatóhelyettest az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. A gazdasági vezetőt a pénzügyi ellenőr-könyvelő beosztású munkatársa helyettesíti távolléte esetén.

25

5 AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 5.1 Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok és a gazdasági vezető alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SzMSz önálló fejezete foglalkozik. A nevelő-oktató munka sikerének érdekében, az álláshelyekre történő pályázatok elbírálásánál fontos szempont a pedagógus hitelességének három alapvetése. A pedagógus legyen szakmájának kiváló értője, esetenként mestere, rendelkezzen egészséges lelki alkattal és az erkölcsi emelkedettséggel.

5.2 Az alkalmazotti közösségek 5.2.1 Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testületi egyszerű többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha legalább a kétharmad része jelen van.

26

5.2.2 Az alkalmazotti közösségek kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: Értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell közzétenni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

5.3 A tanulói közösségek és kapcsolattartásuk rendje 5.3.1 Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt, az iskolatanács javaslatát figyelembe véve, az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására, az osztályban tanító pedagógusok értekezletét összehívni. Felelős az osztály neveléséért, képviseli az osztály és a tanulók érdekeit a tantestület és az iskolavezetés előtt; ismerteti és megvalósítja az iskolavezetés és a tantestület határozatait az osztályban. Az osztályok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelv, számítástechnika, matematika, magyar nyelvtan, testnevelés stb.).

5.3.2

Diákkörök

Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. Az a diákkör, amelyik az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni, működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény igazgatójához.

27

A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell:  a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát,  az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény),  a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. Az intézményben működő diákköröket a vezető-helyettes tartja nyilván. 5.3.3 A diákközgyűlés (iskolagyűlés, igazlátó délután) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést (iskolagyűlést, igazlátó délutánt) tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy a diákönkormányzat döntése alapján, a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diák-önkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 5.3.4 A diákönkormányzat A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat, a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott, szervezeti és működési szabályzat szerint végzi a munkáját. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei. Minden osztályközösség megválaszthatja az Osztály Diákbizottságát (ODB), az osztály titkárát és tetszőleges számú tagját. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét az Intézményi Diákbizottság (IDB) látja el. Az IDB tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. A diákönkormányzat elsődleges célja a demokratikus működési viszonyok elsajátítása és a közéleti felelősségre történő nevelés. A diákönkormányzat legmagasabb tájékoztató fóruma a diákközgyűlés (iskolagyűlés, igazlátó délután).

28

A diákönkormányzat kötelessége, hogy  ellássa a tanulók érdekképviseletét;  megszervezze évente egyszer a diákközgyűlést (iskolagyűlést, igazlátó délutánt), amikor a tanulók szervezett formában véleményt mondhatnak tanáraikról és az iskolai problémáikról;  megvalósítsa a diákönkormányzat által vállalt feladatokat. A diákönkormányzat jogai  A diákönkormányzat javaslattevő és véleményezési jogot gyakorol az intézmény tevékenységével kapcsolatban és a tanulók legalább 30 %-át érintő alapvető kérdésekben.  A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol oly módon, hogy ellenvélemény esetén részletes, szakszerű indoklással alátámasztott módosító javaslatot terjeszt elő 

az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a diákönkormányzatra és a diákközösségekre vonatkozó rendelkezéseinek elfogadásakor és módosításakor;



a Házirend elfogadásakor és módosításakor;



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;



az ifjúsági célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.

 A diákönkormányzat döntési joggal rendelkezik 

a Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának megalkotásában;



a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásában;



hatáskörei gyakorlásában;



egy tanítás nélküli munkanap programjának lebonyolításában;



tájékoztatási rendszerének létrehozásában, működtetésében, annak felelős szerkesztőjének és munkatársainak megbízásában.

 A diákönkormányzat képviseli a tanulókat az őket érintő hivatalos ügyekben.  Tartja a kapcsolatot az iskolavezetés és a nevelőtestület, valamint a tanulók között.  Elvégzi az éves munkatervben megjelenő, rájuk vonatkozó feladatokat. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SzMSz és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt, az iskolavezetés támogat, és a fenntartó jóváhagy.

29

A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat az IDB képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, jelen van az iskolatanács ülésein. Az Iskolai Diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségét (több mint 30%-át) érintő kérdésekben. Az Osztály Diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét szükség szerint előre egyeztetett időpontban.

5.4 Az intézményben működő egyeztető fórumok 5.4.1 A szülői szervezet Az Nkt. alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben Szülői Munkaközösség (SzMK) működik, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. Ez a szülői szervezet jogosult eljárni a szülők képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol:  a Szervezeti és Működési Szabályzat,  a munkaterv és  a Házirend elfogadásakor. A Szülői Munkaközösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. Az intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezet választott elnöke juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Munkaközösség a képviselőit a munkatervében rögzített időpontban tanévenként legalább egyszer összehívja. Ezen az értekezleten az igazgató tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Munkaközösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről.

30

A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény – az Nkt-nek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek kezdetén az igazgató a hangosbemondón keresztül tájékoztatja a szülőket az elmúlt szülői értekezlet óta történt eseményekről, közérdekű rendelkezésekről, eredményekről. Az osztályfőnökök rögzítik és továbbítják az iskolavezetésnek az igazgatói értesítéssel kapcsolatos szülői véleményeket. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény – a munkatervben rögzített időpontokban – tanévenként kettő rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Az első szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény – a munkatervben rögzített időpontokban – tanévenként kettő rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni vele. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a találkozást a pedagógus kezdeményezi. Az egyeztetett időpontban bármely munkanapon lehetőség van a pedagógussal való találkozásra. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A félévi osztályzatokról az ellenőrző könyvben (tájékoztató füzetben) hivatalos bejegyzés készül. A pedagógusok kötelesek a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet a naplóba beírni. A szóbeli felelet érdemjegyét a felelet befejezése után azonnal, a dolgozatok jegyét a kiosztáskor kell bejegyezni. A tanulóval az osztály, illetve a csoport nyilvánossága előtt a bejegyzéskor közölni kell az osztálynaplóba beírt érdemjegyet. Az érdemjegyeket a napló megfelelő hónap és tantárgy rubrikájába kell beírni. A naplóba beírt szöveges értékelést a szaktanárnak az ellenőrző könyvbe is be kell írni. 31

A tanuló köteles a kapott érdemjegyet a nyilvános közléskor az ellenőrző könyvébe beírni. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Az ellenőrzés tényét, dátumát az osztályfőnök kézjegyével igazolja. Ha az ellenőrzéskor a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóban jelezni kell. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. A tanuló igazolatlan hiányzásáról és annak következményeiről a szülőt írásban kell értesíteni. Általános, minden tanulót érintő tájékoztatást az intézmény honlapján vagy a helyben szokásos módon adhat az iskola.

5.4.2 Az iskolaszék Intézményünkben a nevelő és oktató munka segítésére, az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik, amelybe a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet. A fenntartó is delegálhatja megbízottját az iskolaszékbe. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik az intézmény egész működésével, különösen a Pedagógia Program elfogadásával, a vezető személyével és az intézmény irányításával kapcsolatban. Az iskolaszék véleményezési jogot gyakorol:  a Szervezeti és Működési Szabályzat,  a Pedagógiai Program és  a Házirend elfogadásakor. A kapcsolattartás rendje Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések – előzetes egyeztetés után való – rendelkezésre bocsátásával. Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább 1 alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként 1 alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról az igazgatót, és szűkség esetén a nevelőtestületet.

32

Az iskolaszék szülői fogadóórái Az iskolaszék szülői tagjai az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tarthatnak a szülők részére. Ilyen módon a szülők közvetlen kapcsolatban lehetnek az iskolaszékkel. Az iskolaszék írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról.

5.5 Az intézmény külső kapcsolatai 5.5.1 A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, – meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai:  közös értekezletek tartása,  szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,  módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása,  közös ünnepélyek rendezése,  intézményi rendezvények látogatása,  hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 5.5.2 Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:  a fenntartóval,  a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel,  a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,  a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal,  a nevelési tanácsadóval,  a családsegítő központtal,  a kormányhivatallal, 33

 pedagógiai szolgáltatókkal,  pedagógiai szakmai szolgáltatókkal,  a Monor Városi Önkormányzat Oktatási Bizottságával,  monori egyesületekkel,  a helyi hírközlő szervekkel,  az NSZFI-vel,  a tankönyvkiadókkal,  a könyvtárellátóval,  a Gimnáziumok Országos Szövetségével,  a Pest Megyei Munkaügyi Központtal,  a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamarával,  a történelmi egyházak (református, evangélikus, katolikus) szervezeteivel,  az intézményt támogató alapítványokkal, kiemelten a következővel: 

Oláh István Alapítvány a József Attila Gimnázium és Szakközépiskoláért

 Sportegyesületekkel, kiemelten a következőkkel: 

Monori Sportegyesület,



Pest Megyei Kosárlabda-Szövetség, Pest Megyei Atlétikai Szövetség,

 Pest Megyei Diákönkormányzatok Hálózata (PMDH).

34

6 A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 6.1 A nevelőtestület és működési rendje 6.1.1

A nevelőtestület

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület (tantestület) tagja minden közalkalmazott pedagógus (az óraadók nem), a gazdasági vezető, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak. 6.1.2 A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre:  a Pedagógiai Program elfogadása és módosítása,  az SzMSz és a Házirend elfogadása és módosítása,  a tanév éves munkatervének jóváhagyása,  átfogó értékelések, beszámolók (egyéb hivatalos dokumentumok) elfogadása,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének engedélyezése,  a tanulók félévi és év végi magatartás és szorgalom osztályzatának értékelése,  a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,  a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás,  az intézményvezetői programok szakmai véleményezése,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  a diákönkormányzat működésének jóváhagyása,  saját feladatainak és jogainak részleges átruházása,  határozathozatal a jogszabályban meghatározott egyéb ügyekben.

35

6.1.3 A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók – iskolaszék, szülői szervezet, diákönkormányzat stb. – képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (kivéve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei:  tanévnyitó értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  őszi nevelési értekezlet  tavaszi nevelési értekezlet,  tanévzáró értekezlet,  kiemelt alkalmak ünnepi tantestületi értekezlete. Ezek időpontját az éves munkaterv rögzíti. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, vagy a közalkalmazotti tanács, vagy az intézmény igazgatója vagy vezetősége a megtárgyalandó ügy fontosságára való tekintettel szükségesnek látja. Ennek időpontját – a lehetőségek figyelembevételével – legalább két nappal az értekezlet előtt közölni kell. A nevelőtestület hetenként egy alkalommal – általában a hétfői 3. szünetben – 15 perces gyűlést is tart. 6.1.4 A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület határozatképes, ha a jelenlévők száma meghaladja a nevelőtestület létszámának 2/3-át. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

6.2 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 6.2.1 Az intézmény szakmai munkaközösségei Humán (magyar, történelem) munkaközösség Szakterülete: magyar nyelv és irodalom, történelem, filozófia.

36

Természettudományi munkaközösség Szakterülete: kémia, biológia, földrajz, természetismeret. Reál (matematika, fizika) munkaközösség Szakterülete: fizika, matematika. Idegen nyelvi munkaközösség I. Szakterülete: angol, olasz, latin, orosz, etika. Idegen nyelvi munkaközösség II. Szakterülete: német, francia. Közgazdasági, informatikai munkaközösség Szakterülete: informatika, alkalmazott számítástechnika, gazdasági környezet, gépírás, közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan), közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan), egyéb szakmai tantárgyak. Testnevelés, művészetek munkaközösség Szakterülete: testnevelés, ének-zene, tánc és dráma, művészetek, mozgókép kultúra és média ismeret, rajz- és vizuális kultúra. Osztályfőnöki munkaközösség A szakmai munkaközösségek célja Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében:  fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát,  javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására,  szervezi a pedagógusok továbbképzését,  támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,  összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert,  felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét,  összeállítja a helyi vizsgák feladatait és tételsorait,  kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket,  végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat,  kiválasztja az iskolában használható tankönyveket (tantárgyak, osztályok, csoportok és tanévek szerint).

37

6.3 A munkaközösség-vezetők feladatai A munkaközösség-vezető elsősorban szakmai és módszertani kérdésekben működik közre az iskolavezetésben, valamint részt vesz a nevelő-oktató munka rá vonatkozó részterületeinek tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. A jogszabályokban meghatározott ügyekben dönt, egyébként véleményező és javaslattevő jogköre van. Képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket az iskolatanács értekezleteinek napirendi pontjaival kapcsolatban. 6.3.1 A munkaközösség-vezetők főbb tevékenységei és felelősségei  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez.  A tanév indulásakor javaslatot tesz az iskolai munka tervezéséhez.  A pedagógiai program és munkaterv alapján összeállítja a munkaközösség éves munkaprogramját.  A szakmai tartalmi munkát erősíti, fejleszti, integrálja.  Figyelemmel kíséri a szakirodalmat, erről informálja a munkaközösség tagjait.  Munkaközösségével való konzultáció után javaslatot tesz a megjelenő és hasznosítható szakirodalom és egyéb oktatási segédanyag beszerzésére.  Élen jár a helyi tantervek kidolgozásában és alkalmazásában.  Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb.  Figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak továbbképzését, önképzését.  Gondoskodik a munkaközösség tagjainak szakszerű helyettesítéséről, a lehetőségek függvényében.  Képviseli az iskolát, a munkaközösséget az iskolán kívüli szakmai fórumokon, megbeszéléseken.  Az igazgató számára segítséget nyújt a szaktanárok értékelésének, minősítésének elkészítéséhez.  Véleményt nyilvánít új szaktanár kinevezésével kapcsolatban.  Tagja az iskolatanácsnak (kibővített iskolavezetésnek), abban fontos, főleg szakmai szerepet tölt be.  Irányítja a Pedagógiai Program szellemében a tankönyvkiválasztást.  A szaktantermekbe telepített eszközök használatáról információt gyűjt.  Közreműködik a szaktantermek leltározásában, a leltárhiány megszüntetésére javaslatot tesz.  Együttműködik a könyvtárossal, s a szaktanteremben letéti állományt helyez el igény szerint, a szükséges felelősség érvényesítésével.

38

 A szaktárgyi oktatás elsőfokú irányítását végzi.  Évi 3-4 munkaközösségi összejövetelt szervez, amely orientáló, továbbképző és ellenőrző jellegű.  Végzi a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások látogatását, melyről feljegyzéseket készít. Tapasztalatairól mindkét irányban információt ad. A meglátogatott órák és foglalkozások száma legyen arányban az órakedvezmény mértékével (havi összesítésben).  Kezdeményezi az egységes és objektív értékelés, mérés gyakorlatának kimunkálását.  Megszervezi és lebonyolítja az iskola szaktárgyi versenyeit. Szorgalmazza és szervezi a városi (helyi), megyei és országos versenyekre való tehetséges tanulók kiválasztását, elősegíti azok felkészítését a versenyekre.  A pályakezdő pedagógusokat támogatja, segíti.  Módszertani fejlesztést végez.  Ő az öntevékeny belső és külső szakmai továbbképzések tartalmi és szervezeti irányítója.  Részterületén közreműködik a tantárgyfelosztás elkészítésében.  Az intézmény vezetői számára naprakész, megbízható szakmai információt szolgáltat a munkaközösség életéről. Értékeli a szaktanárok munkáját. Erről rendszeresen tájékoztatja az iskolavezetést.  Véleményt nyilvánít a munkaközösség és az egész iskolai közösség esetében a jutalmazásról, béremelésről és a kitüntetésre való felterjesztésről.  Állást foglal a szaktanárok alacsonyabb szintű fegyelmi büntetésével kapcsolatban (pl. figyelmeztetés, megrovás).  A vizsgák feladatainak, tételsorainak kidolgozását irányítja és szakmailag ellenőrzi.  Javaslatot tesz az időnkénti szükséges selejtezésekre.  A tanítás nélküli munkanapok esetében javaslatot tesz a szaktanári tevékenységre.  Tervezi a szakmai fejlesztéseket.  Elkészíti a szertárhasználati és a szaktantermi rendet.  Publikálja a munkaközösség sikereit (faliújság, iskolaújság, évkönyv, helyi sajtó stb.)  Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről. 6.3.2 A munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladatai  Ellenőrzi a szaktanárok tanmeneteinek elkészítését a Pedagógiai Program és a helyi tanterv figyelembevételével.  Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját.  Ellenőrzi a tanmenet szerinti haladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez.  Ellenőrzi a tanulói teljesítmények rendszeres értékelését, a dolgozatok időben történő megíratását és kijavítását.  Figyelemmel kíséri a továbbképzési terv munkaközösségre vonatkozó megvalósulását. 39

 Óralátogatást végez az SZMSZ szerint

6.4 A pedagógusok pedagógiai és adminisztratív feladatai A pedagógus munkakör ellátásához  a közoktatási intézmények munkaköreire vonatkozó hatályos jogszabályok,  és az intézmény alapdokumentumainak (Szervezeti és Működési Szabályzat, Pedagógia Program, helyi tanterv, Házirend) és eljárási rendjeinek az ismerete szükséges. 6.4.1 A pedagógusok pedagógiai feladatai  A tantárgyfelosztásban szereplő, valamint esetenként külön elrendelt tanítási órák, egyéb foglalkozások pontos megtartása.  Munkájának elvégzése felelősséggel, önállóan, a tanmenet betartásával, a tantervi követelményeknek megfelelően.  A tanórák, egyéb foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatok, foglalkozási tervek, segédanyagok készítése.  Kapcsolattartás a szülői házzal (fogadóórák, szülői értekezletek, esetleges családlátogatás).  Szakszerű helyettesítések ellátása.  Megbízás esetén pótlékkal díjazott feladatok ellátása (osztályfőnök, munkaközösségvezető, diákmozgalmat segítő pedagógus stb.).  Az iskola működési rendjében felmerülő foglalkozásokon (ügyelet, tanulmányi verseny, vizsgáztatás, stb.) való közreműködés.  Kísérés kulturális, sport és más vetélkedőkre, iskolán kívüli programokra, orvosi vizsgálatra.  Nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel.  Fogadóóráin való részvétel.  Továbbképzéseken – külső, házi, szakmai tanácsadásokon – való részvétel.  Szakmai ismereteit köteles permanensen felfrissíteni, önképzést végezni, időnként posztgraduális képzésen és akkreditált továbbképzésen részt venni.  A gyermek személyiségének, emberi méltóságának tiszteletben tartása. A gyermek életkorához és személyiségéhez igazodó eljárások megválasztása. Minden tanítvány „szüntelen” fejlesztése, erőszak nélküli nevelése.  Az iskola által közvetített nevelési elvek érvényesítése.  Az intézményes nevelés során keletkező konfliktusok megelőzése, illetve szakszerű feloldása.  A gyermekek szociális készségeinek fejlesztése, a lelki épségük megóvása érdekében.  Baráti segítségnyújtás a gyermek magánemberi konfliktushelyzeteiben.

40

 A Pedagógiai Programban, a munkatervben előírt tanulmányi kirándulások, iskolai rendezvények és a munkarendben meghatározott városi és iskolai ünnepélyek szervezése, illetve azokon való részvétel, felügyelet vállalás.  Részvétel az iskola hagyományainak ápolásában, szervezeti kultúrájának alakításában.  Részvétel az iskolai közéletben, döntés előkészítésekben, döntésekben, azok végrehajtásában.  Az iskola egészének, a pedagógus szakmának a képviselete a külvilág szereplői előtt.  A szakmai információk megosztása.  Az intézményi titkok megőrzése.  Az intézmény és a szakma jó hírének öregbítése. 6.4.2 Különleges felelősségek  Írásbeli munkák (füzetek, dolgozatok, rajzok, stb.) felülvizsgálata, határidőn belüli kijavítása.  Megbízás esetén érettségi vizsgáztatási, kérdező tanári, jegyzői és szaktanári feladat ellátása.  A tanulók vizsgáztatása, vizsgaanyagok elkészítése.  Felkérésre a beiratkozásban való közreműködés.  Felkérésre, illetve munkaközösségi program keretén belül az iskolai bemutató órák megtartása, a nyílt napokon való közreműködés.  Tantermekben, szertárban, könyvtárban, tornatermekben a rend biztosítása, a felszerelési tárgyak állagának megóvása, javaslattétel a fejlesztésekre, a leltározásban való részvétel.  Közreműködés a szaktantermek leltározásában.  Anyagi felelősség a részére átadott leltári tárgyakért.  A kiadott oktatási anyagok, eszközök szakszerű használata, állaguk megóvása.  Tanítás nélküli munkanapokon való munkavégzés munkaterv, vagy elrendelés szerint.  Részvétel a helyi tanterv kialakításában és a tankönyvek kiválasztásában. 6.4.3 A pedagógusok adminisztratív feladatai  A naplóban vezetnie kell a tanulók hiányzását.  Az óra anyagát, sorszámát folyamatosan, naprakészen kell bejegyeznie a haladási naplóba és aláírásával hitelesíteni.  Tanítványai teljesítményét folyamatosan kell mérnie (írásbeli-szóbeli helyes arányára ügyelve), s az eredményt az osztályozó naplóban vezetnie (a rendes osztályozáshoz szükséges érdemjegyek számát lásd a Házirend 9.1 fejezetében).  A tanulóknál szorgalmaznia kell az érdemjegyek az ellenőrző könyvbe történő beírását.

41

 Az év elején bemutatott és jóváhagyott tanmenet szerinti haladás, a Pedagógiai Program szerint a dolgozatok megírattatása, azok 2 héten belüli kijavítása, s az eredmény nyilvános kihirdetése és beírása a naplóba.  A szülők tájékoztatás arról, hogy a az intézményben a dolgozatokat megtekintheti.  A dolgozatfüzeteket, lapokat a szaktanárnak az e célra kijelölt szekrényben kell tartania, a tanév végéig megőrizni.  A tanmeneteket szeptember hónapban a munkaközösség-vezetők az előírt formában jóváhagyásra le kell adni.  A munkája során észlelt munkavédelmi, tűzvédelmi hiányosságokat köteles azonnal jelezni, valamint ha az általa használt eszközök, berendezések meghibásodtak, azt az igazgatóhelyettesnek, illetve a műhelyvezetőnek jelenteni.

6.5 Az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnök az osztály neveléséért felelős pedagógus: képviseli az osztály és a tanulók érdekeit a tantestület és az iskolavezetés előtt, ismerteti és megvalósítja az iskolavezetés és a tantestület határozatait az osztályban. 6.5.1 A főbb tevékenységek és felelősségek  kísérje figyelemmel és ösztönözze a rábízott osztály tanulóinak tanulmányi munkáját, viselkedését, emberi értékeinek fejlődését,  a szaktanárokkal együttműködve legjobb tudása szerint irányítsa a tanulók szabadon választható tantárgyainak választását, a tehetséggondozást,  hangolja össze a tanulók kötelező óráin túli iskolai elfoglaltságát,  szükség szerint alakítsa ki az osztályában a portai ügyelet rendjét,  kísérje figyelemmel a szociális juttatások helyzetét (ingyen tankönyv, étkezési térítési díjkedvezmény, ösztöndíjak, stb.),  folyamatosan figyelje és értékelje az elért eredményeket,  a 12. ill. a 13. osztályban kiemelt feladata a pályairányítás, az érettségire történő jelentkezések lebonyolítása és a továbbtanulásra, a felvételire történő jelentkezések segítése.  nevelje a rábízott fiatalokat a haza iránt elkötelezett emberekké,  segítse tanítványaiban a pozitív emberi értékek (úgymint: tisztesség, becsületesség, segítőkészség, igazságosság, szépség, jóság…) kialakítását és elmélyítését,  segítse a tanulókat a mindennapi életben való eligazodásban (erkölcsi értékek, család, egészséges életmód, viselkedéskultúra, takarékosság, kommunikációs készség, megjelenés…),  szervezze és segítse a személyes, családi, iskolai és nemzeti ünnepek méltó, bensőséges megtartását,  a 7. vagy 9. évfolyamon bemutatkozó program szervezése,

42

 az intézmény és város közös rendezvényeinek támogatása, segítése, 

a 10. évfolyamon az iskolai ünnepségek szervezése,

 a 11., a 12. ill. a 13. évfolyamon közreműködés a szalagavató és a ballagás, illetve az iskolai ünnepélyek és megemlékezések (március 15., október 6., október 23.) megszervezésében, lebonyolításában,  segítse, hogy osztálya egymást segítő, szorgalmas, eredményeket elérő tanulók közösségévé váljon,  vezesse be tanítványait a szűkebb (iskolai, városi) és tágabb (megyei, országos) tudományos művészeti és szellemi életbe (versenyek, pályázatok, tudományos társulatok, múzeum, könyvtár, színház, sajtó, rendezvények, kirándulások…),  a Pedagógiai Programban foglaltak szerint szervezze és vezesse az erdei iskolát,  nevelési és tanulmányi kérdésekben, valamint a tanulók szociális helyzetével kapcsolatosan a szülőkkel élő, együttműködő kapcsolatot építsen ki,  a munkarendben előírtak szerint évente kétszer szülői értekezletet tartson,  osztálya tanulói számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulás szervezése a szülők előzetes kötelezettség-vállalásával (külföldi vagy belföldi út – munkatervi program szerint), utaslista készítése az előírt módon,  feladata a pedagógiai programban előírt vizsgák, az érettségi vizsga szervezési, előkészületi, technikai teendőinek elvégzése,  kiemelt ügyviteli feladata az osztálynapló, a törzslap a bizonyítványok szabályszerű kitöltése (születési anyakönyvi kivonat alapján), vezetése, amelyet időben, pontosan, az előírásoknak megfelelően kell elkészíteni, 6.5.2 Az osztályfőnök adminisztratív feladatai Osztálynapló csak az adott időszakban előírt azonosító számú nyomtatvány, vagy a megfelelő engedélyezési eljárás után jóváhagyott elektronikus napló lehet. A naplóban az első tanítási hét végéig  az osztályban tanító tanárok nevének, pontos, olvasható bejegyzése,  az ülésrend (ceruzával) beírása,  az órarend beírása (majd az időszerű változások átvezetése),  az osztálynévsor bejegyzése; amelyet ajánlatos névre szóló megbízások, a szabadon választott tantárgyak, a nyelvi és egyéb változások közlésére használni (menza jelölése, tankönyvsegély, segély beírása, SZMK szülők felírása), A haladási napló heti fejrészeinek (tanítási hetek és napok számozása, hetesek, dátum, az órarend szerinti tantárgybeírás) kitöltése, minden tanítási hét első órájáig kell elvégezni.  Kéthetenként, de legkésőbb havonta a beírásokat az osztályfőnöknek ellenőrizni kell, a hiányosságokat pótoltatni kell a szaktanárokkal. Ha rendben van, az osztályfőnök az előírt helyen a haladási naplót kézjegyével ellátja.  Az órai mulasztások, késések nyilvántartása, igazolása. 43

 A tanulók előző havi mulasztását minden hónap 15. napjáig összesíteni kell.  Tanév végén az utolsó beírt tanítási napot követően a haladási naplót le kell zárni.  Záradék: „A haladási naplót . számú beírt tanítási nappal a mai napon lezártam.– (Keltezés, osztályfőnöki és igazgatói aláírás, pecsét.)  A haladási napló további üresen maradt oldalait át kell húzni. Az osztályozási napló fejrészét, a tanulói és szülői adatokat az első tanítási hét végére ki kell tölteni.  A kötelező és a válaszható tárgyakat beírja, az időszerű változásokat átvezeti. A tantárgyak beírásának sorrendjében a bizonyítvány, ill. a törzslap előre nyomtatott sorrendjéhez igazodjunk.  A jegyzet rovatban, ill. oldalakon a tanulót érintő intézkedéseket rögzíti (dicséretek, fegyelmező eljárások, stb.),  A bejegyzések rovatba szaktanár és az osztályfőnök írhat. A bejegyzést keltezéssel és aláírással kell hitelesíteni. Az osztálynapló statisztikai részét a kitöltési útmutató szerint kell kitölteni (a nemleges válaszokat áthúzással jelezni kell!).  A munkavédelmi, tűzvédelmi oktatást a napló végén be kell jegyezni, a tanulók aláírásukkal igazolják annak tudomásul vételét.  Az osztályfőnök köteles az osztályával kapcsolatos bármely nevelési vagy tanulmányi adatot a kért határidőre leadni! A tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó bármely bizonyítvány, tanúsítvány csak az adott időszakban előírt azonosító számú nyomtatvány lehet.  A bizonyítványokat a tanév befejezését követő 1 héten belül kell kiállítani.  A bizonyítványok záró keltezése a döntés (osztályozó értekezlet, vizsgazáró értekezlet, nyilvános eredményhirdetés stb.) napja.  Az azonos időpontban beírt záradékokat külön-külön nem kell keltezni és aláírni.  A tanulók az év végi bizonyítványukat a tanévzáró ünnepély napján kapják kézbe, amit a bizonyítvány átvételi lapon aláírásukkal igazolnak.  A kitöltésnél vigyázzunk: 

az adatok pontosságára, a többi irattal való egyezőségére,



a ki nem töltött rovatok kihúzására,



olvasható írásra és rendezett külalakra,



a szükséges keltezésekre és aláírásokra.

 Az osztályozó-, javító-, pótló- és különbözeti vizsgákról készült jegyzőkönyvek alapján a vizsgát követő egy héten belül az osztályfőnök az osztályzatokat köteles átvezetni a bizonyítványba és a törzslapokra, szükség esetén a naplókba.

44

 A tanulói kérvényekre született határozatokat szintén egy héten belül kell a megfelelő iratokba bevezetni. (Évhalasztás, magántanulói státus, osztályismétlés, osztályozóvizsga stb.) Az adott időpontban csak a hatályos jogszabályokban előírt azonosító számú tanulói törzslapokat, anyakönyveket szabad használni. Elektronikus adatnyilvántartás csak a hatóságilag engedélyezett, törvényileg előírt módon lehet.  A törzslapba, az anyakönyvbe, az osztálynaplóba, illetve a bizonyítványba azonos osztályzatokat illetve bejegyzéseket lehet tenni. Erről összeolvasással kell meggyőződni. Az összeolvasóknak az összeolvasás tényét a törzslapban rögzíteni kell.  A 7. és 9. évfolyamos tanulókról a személyi részt a tanévkezdést követő 30 napon, a tanulmányi részt az év végét követő 1 héten belül kell kitölteni.  Törzslapokat és anyakönyveket az osztályfőnök nem őrizhet. Ezeket az iratokat rendezett állapotban az igazgatói irodában kell őrizni.  A törzslapok nem selejtezhetők! Osztályfőnöki bejegyzések, záradékok  A bizonyítványba, a törzslapra, anyakönyvekbe záradékokat vagy más hivatalos bejegyzést csak keltezéssel, két aláírással és pecséttel lehet hiteles módon bejegyezni. Szükség esetén más alapdokumentumok azonosítószámát is fel kell tüntetni.  A két aláíró közül az egyik a bejegyző (általában az osztályfőnök), a másik az ellenjegyző (az igazgató vagy helyettese).  Az iskolák által alkalmazható záradékok szövegét a hatályos jogszabályok tartalmazzák. Ettől eltérni nem lehet. Különleges esetekről szóló záradékok szövegét az iskola igazgatója jogosult megfogalmazni, jóváhagyni. 6.5.3 Ellenőrzés  rendszeresen ellenőrzi a tanulók iskolai magatartását, szorgalmát,  ellenőrzi, követi, irányítja osztálya iskolai programokban, szervezetekben való részvételét, (IDB, TDK, iskolai rendezvények, versenyek, stb.)  megvalósítja a szülők kölcsönös és rendszeres tájékoztatását,  nyomon követi a tanulók ellenőrző könyvébe történt bejegyzéseket, azok következményeit.  kéthavonként ellenőrzi (ellenőrizteti) a napló és az ellenőrző könyv egyezőségét,  figyelemmel kíséri az osztályozó naplóba beírt érdemjegyeket, tekintettel a folyamatos értékelés követelményére,  tanítványai napi hiányzását ellenőrzi, legkésőbb 8 munkanapon belül elbírálja, szükség szerint intézkedik a Házirend 8. fejezetében foglaltaknak megfelelően, az adott havi hiányzásokat a napló megfelelő oldalán a következő hónap 15. napjáig összesíti,

45

 a szaktanári órabeírást (tananyag, sorszám) és a tanulói hiányzások vezetését havonta ellenőrzi; kollégáival a hiányokat pótoltatja, (szükség esetén, a sikertelen próbálkozásai után jelzi gondjait az iskolavezetésnek).

6.6 Minden pedagógus kötelessége  a személyiségi jogok tiszteletben tartása.  az osztályokkal, tanulókkal, szülőkkel, a kollégákkal, munkatársakkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezelni,  az osztályokkal, tanulókkal, szülőkkel kapcsolatos információkat felelősségteljesen, bizalmasan kezelni,  a minősítések során megfogalmazott vélemények; az álláspályázatok a pályázatok elbírálása előtt; a fejlesztési, nagykarbantartási pályázatok az elbírálás előtt; a nem nyilvános fegyelmi tárgyalások anyaga a döntéshozatal előtt hivatali titkot képeznek. Ezeket köteles megőrizni és a mindenkori hatályos jogszabályok szerint eljárni. A munkáltató a munkakörhöz kapcsolódó, a munkaköri leírásban nem szereplő feladatokat esetenként elrendelhet.

6.7 A pedagógusoknak kiadható informatikai eszközök A tanítással, a tanulókkal kapcsolatos ügyek intézésével, szakmai tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátásához a pedagógusoknak rendelkezésére áll: telepített  számítógép a tanári szobákban, a könyvtárban, a szertárakban, a szaktantermekben,  fénymásoló, mobil  számítógép (laptop),  netbook,  tablet,  projektor,  digitális fényképezőgép,  CD-s magnó (nyelvtanárok számára). A mobil informatikai eszközök az igazgatóhelyettesi irodában találhatók. Ezeket az eszközöket a szaktanárok a feladat elvégzése előtt az igazgatóhelyettestől igénylik, átveszik, használat után ugyanott leadják.

46

6.8 A nevelőtestület feladatainak átruházása 6.8.1 Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így pl. a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói (a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői) beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek, legkésőbb a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. 6.8.2 A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával bizottságokat hozhat létre tagjaiból. A Fegyelmi Bizottság feladata:  a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata,  az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. A Fegyelmi Bizottság tagjai  az intézmény vezetője vagy egyik helyettese,  az érintett tanuló osztályfőnöke,  egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus,  egy, a tanuló által felkért pedagógus,  a diákönkormányzat képviselője. 6.8.3 Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. Az osztályközösségek esetében a nevelőtestület előtti beszámolás az osztályfőnök feladata. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén – a felelős vezető-helyettes tudtával – értekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. 6.8.4 A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület az Nkt.-ben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköreit:  a helyi tantervek kidolgozása,  a taneszközök, tankönyvek kiválasztása,  továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel, 47

 jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel,  a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése,  a munkaközösség-vezető munkájának véleményezése,  javaslattétel a pedagógus álláshelyek pályáztatására,  az álláshelyekre beérkezett pályázatok, illetve a pályázók véleményezése.

48

7 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 7.1 A tanév helyi rendje A tanév szeptember elsejétől a következő év augusztus 31-ig, a tanítási év (szorgalmi időszak) az érettségi évét kivéve a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tart. 7.1.1 A tanév rendjének meghatározása A tanév általános rendjét miniszteri rendelet, a tanév helyi rendjét a nevelőtestület – az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével – az éves munkatervben határozza meg. 7.1.2 Az éves munkaterv Az éves munkaterv tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:  a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,  a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időtartamát,  a nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontjait,  a nemzeti és intézményi ünnepségek és rendezvények módját és időpontját,  az iskolai nyílt napok megtartásának rendjét és idejét,  a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját,  a vizsgák (felvételi, osztályozó, pótló- és javító, különbözeti, évfolyamvizsga, érettségi) rendjét,  a bemutató órák és foglalkozások rendjét,  a versenyek időpontját és helyét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A Házirendet a beiratkozás előtt minden tanuló kézhez kapja. Az éves munkatervben esetlegesen bekövetkező változásokat, időpont módosulásokat, egyéb közérdekű (pl.: érettségi vizsgák időpontjai) információkat a hangosbemondón közzé kell tenni, illetve az erre a célra kijelölt hirdetőtáblán megjeleníteni.

49

7.1.3 Az intézmény nyitva tartása Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: Az intézmény a tanítási év során (szorgalmi időben) a tanítási napokon 700 órától 1930-ig tart nyitva, ezen belül a hivatalos munkaidő 800 órától 1600 óráig tart. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási szünetek alatti, a szombati és vasárnapi nyitva tartásra – eseti kérelmek alapján – az igazgató adhat engedélyt. A nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény tanítási szünetekben az iskola ügyeleti rendje szerint tart nyitva.

7.2 A tanítási napok rendje 7.2.1 A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés a Pedagógiai Programban rögzített óratervnek megfelelően – a tantárgyfelosztás alapján készülő órarend szerint – történik, a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 800-tól, esetenként 715-től 1445-ig tart. A kötelezően választott fakultációs tanórákat 1445 óráig, kivételes esetben 1600-ig, a délutáni foglalkozásokat 1800-ig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a Házirend tartalmazza. 7.2.2 Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 15 perc, a Házirendben feltüntetett csengetési rend szerint (ettől eltérő csengetési rendet az igazgató előírhat). Az óraközi szünetek ideje csak külön rendelkezésre rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. A szünetekben – a tanulók egészsége érdekében – a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók – egészségük érdekében – lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! A 25 perces – dél körüli – óraközi szünet egyes tanulócsoportok számára ebédidőt is jelent. Az étkezést lehetőség szerint 12 és 14 óra között kell lebonyolítani. Az étkezési időpontokat külön szabályozás rögzíti, lásd a Házirend 11. számú mellékletét. Dupla órák az igazgató vagy igazgatóhelyettes engedélyével – az óraközi szünet eltolásával – tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig.

50

7.3 Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézményben a pedagógusok ügyeletet látnak el. Az ügyeleti rend beosztásáért – az órarend figyelembe vételével – a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályait és beosztását az igazgatóhelyettes, illetve az osztályfőnök ismerteti. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és tanítási órák közötti szünetekre. A reggeli ügyelet 740 órától 8 óráig tart.

7.4 Az alkalmazottak munkarendje 7.4.1 A vezetők munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. A felelős vezető az igazgató, távolléte vagy akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes illetve az igazgatóhelyettes. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SzMSz-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 7.4.2 A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. A napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a vezető-helyettesek tesznek javaslatot. 7.4.3 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit az Nkt. és a hatályos jogszabályok rögzítik. A nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra. A munkaidő 80%-át (kötött munkaidő) az intézményben, az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a fennmaradó részben a munkaidő beosztását maga jogosult meghatározni. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése.

51

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető-helyettesek állapítják meg, – az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi egy tanévben pedagógusonként legfeljebb 10 alkalommal. Az óracserét az erre rendszeresített nyomtatványon kell számon tartani. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 10 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezető-helyettesének. 7.4.4 A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a gazdasági vezető állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a gazdasági vezetőt.

7.5 A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Házirend határozza meg. A Házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A Házirend betartása a Pedagógiai Program céljainak megvalósítása miatt az intézmény minden tanulójára, és értelemszerűen minden alkalmazottjára, valamint az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.

52

8 A BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 8.1 A belső ellenőrzés 8.1.1 A belső ellenőrzés céljai  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola Pedagógiai Programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 8.1.2 A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését figyelemmel kísérni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

53

8.1.3 Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 8.1.4 A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint végzi.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatja.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:  a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét;  a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. 8.1.5 A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik Az igazgató:  ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;  ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját;  ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;  elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;  összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;  felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Az igazgatóhelyettesek: folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;

54

 a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát;  az igazgató által elrendelt ellenőrzési témákat. A gazdasági vezető:  folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét,  a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését;  a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet,  az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket,  a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,  a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását,  folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét. A munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:  a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;  a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).

8.2 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzése 8.2.1 Az ellenőrzés feladata  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola Pedagógiai Programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

55

8.2.2 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók  igazgató,  igazgatóhelyettesek,  munkaközösség-vezetők, az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 8.2.3 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme.  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tantermek rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: 

az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,



a tanítási óra felépítése és szervezése,



a tanítási órán alkalmazott módszerek,



a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,



az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,

 a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg. Az óralátogatások tapasztalatait az alábbi űrlapon kell rögzíteni. Szükség esetén kiegészítő oldalakat vehetünk igénybe.

56

ÓRALÁTOGATÁSI LAP A látogatott tanár neve: Osztály

Tantárgy

Tanterem száma

1. Előzmények; bemeneti, kimeneti állapotok A tanmenet szerinti haladás A haladási napló állapota Az elmaradt órák száma Az osztályozó napló; osztályzatok száma, minősége Tankönyv és használata Segédletek és használatuk Tanulói füzetek: tükrözike az órai munkát? rendszeresek-e? tagoltak-e, áttekinthetőke? A házi feladatok rendszeresek-e? 2. Az osztály jellemzői Tudásszintje Motiváltsága Együttműködése az órán Fegyelme Viselkedése, megjelenése

57

Dátum

A terem állapota 3. A tanár oktató-nevelő munkájának jellemzői Általános jellemzők Az ismeretközlés eszközei, módszerei

A tanár felkészültsége

A magyarázat érthető-e?

érdekes-e?

jegyezhető-e?

megfelelő sebességű-e?

Az anyag összefüggései kiderülnek-e?

Az óra időarányai

A tanár megjelenése

beszédstílusa

kérdései

58

kapcsolata a tanulókkal Egyéb észrevételek

4. Didaktikai szempontok Az óra anyaga célkitűzése helye a tantervi egységben Az előző ismeretek felidézése A számonkérés időtartama, módja A házi feladat ellenőrzése, visszacsatolás Kapcsolatteremtés az eddig tanultakkal Az új anyag iránti érdeklődés felkeltése (motiváció) Az új anyag feldolgozásának módszerei, eszközei Tanulói részvétel, aktivitás

59

Menetközbeni tolás A lényeg módjai

visszacsarögzítésének

A megszerzett tudás alkalmazásának lehetőségei, módjai Begyakorlás, feladatok

továbbvivő

Óravégi áttekintés, összefoglalás, értékelés Egyéb észrevételek, a látogatott tanár véleménye

A látogató tanár neve

Aláírása

A látogatott tanár neve

Aláírása

60

9 A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 9.1 A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék és a szakmai munkaközösségek is kezdeményezhetik az igazgatónál. A következő tanórán kívüli foglalkozások szervezhetők:  szakkörök,  önképzőkörök,  énekkar,  sportkörök,  felzárkóztató foglalkozások,  érettségi előkészítők,  versenyfelkészítő foglalkozások,  fakultatív vallás- és hitoktatás,  esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások, pl. 

tanulmányi és sportversenyek,



tanulmányi és közösségi kirándulások,



kulturális intézmények látogatása,



diákklubok,



táborok.

A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 20-ig jelentkezhetnek a foglalkozásokra. A foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes. Szükség esetén a felzárkóztató foglalkozásokon való részvételt – szülői beleegyezéssel – a szaktanár időszakosan elrendelheti. Az állandó foglalkozások működtetéséhez csoportonként legalább 8 tanuló részvétele szükséges. Egyes tanórán kívüli foglalkozásokat (pl. versenyfelkészítő) az igazgató 8 fő alatt is engedélyezhet. Az állandó foglalkozások egy tanéven belül időben átcsoportosíthatók. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

61

9.2 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 9.2.1 Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. 9.2.2 Önképzőkörök Az iskola, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség- és közösségfejlesztő célokkal, önképző köröket szervez. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az igazgató engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával. Iskolánkban Tudományos Diákkör is működik. 9.2.3 Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. 9.2.4 Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kosárlabda, röplabda, atlétika, labdarúgás, torna) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. Az iskolai sportkör működéséről az ISK működési szabályzat szól. Az iskolai sportkör tevékenységét a vezetőség irányítja, melynek tagjai:  az iskolai sportkör elnöke (testnevelő-tanár),  sportcsoportonként két-két fő,  a támogatók közül három fő,  az iskolavezetés által delegált egy fő. Az iskola vezetésével a közvetlen kapcsolatot az ISK elnöke tartja. Az ISK vezetőségi ülésein az iskolavezetés képviselője részt vesz.

62

Az ISK éves munkatervéről az elnök minden tanév szeptember 15-ig tájékoztatja az iskolavezetést és a tantestületet. Az ISK gazdasági ügyintézése kapcsán a gazdasági vezető az ISK elnökével folyamatos kapcsolatot tart. 9.2.5 Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra – a szaktanárok javaslatára történik. 9.2.6 Az érettségi- és verseny-előkészítők Az érettségi előkészítők célja az emelt- és középszintű érettségi vizsgára készülő tanulók tudásának gyarapítása, a minél jobb érettségi (felvételi) eredmény elérése. Kiemelt feladata a gyakorlati és szóbeli vizsgarészekre történő felkészítés. A verseny-előkészítők fő célja a tehetséggondozás. A meghirdetett versenyekre a szaktanárok különböző témákban segítik a tanulók felkészülését, látókörük szélesítését, a rendszerszemlélet kialakulását. 9.2.7 Fakultatív vallás- és hitoktatás Intézményünkben a vallás- és hitoktatás a történelmi egyházakkal való együttműködés alapján történik. Az oktatókat az egyházak biztosítják, a foglalkozási termeket az igényelt időpontban az iskola. A tanítási órákon való részvételt a hitoktatók tartják nyilván. A hitoktatás év eleji szervezése a többi fakultatív tantárgy szervezésével azonos.

9.3 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 9.3.1 Versenyek és bajnokságok Tanulóink intézményi, települési, megyei, regionális és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az igazgatóhelyettes irányítja. 9.3.2 Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Szülői kérésre, illetve szülői beleegyezésre az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, amelyeknek célja – a Pedagógiai Program célkitűzéseivel összhangban – hazánk és a környező országok tájainak és kulturális örökségének, gazdaságának megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A tanulóknak a kirándulásokon való részvétel nem kö63

telező. Azoknak a tanulóknak a számára, akik a tanulmányi kiránduláson nem vesznek részt, az iskola tanórákat tart. A tanulók kirándulási költségeit az intézmény nem tudja fedezni. A tanulmányi kirándulások a tantervi követelmények teljesítésével tanítási napon is szervezhetők. Az egyéb osztálykirándulások tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben bonyolíthatók le. A tanulmányi és osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás tanulót érintő várható költségeiről a szülőket a szülői értekezleten vagy az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. Ez feltétele a tanulmányi kiránduláson való részvételnek. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az Oláh István Alapítvány a Monori József Attila Gimnázium és Szakközépiskoláért is hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, de osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz – amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket, a szülői nyilatkozatot az anyagiak vállalásáról. 9.3.3 Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlat-látogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. 9.3.4 Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

64

Egyéb foglalkozások és rendezvények szervezéséhez, amelyek a szülőknek anyagi terhet jelentenek, előzetes szülői beleegyezés és kötelezettségvállalás szükséges.

65

10 A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA 10.1 A tanulói jogviszony létesítése A tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket az Nkt. szabályozza. A tanuló jogviszonya beiratkozással jön létre. Iskolánk tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről vagy az átvételről, és az osztályba sorolásról az iskola igazgatója dönt. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti. Az intézmény a felvételi eljárás rendjét a beiskolázási tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben, minden év október 31-ig hozza nyilvánosságra. A felvételi eljárással kapcsolatos információk az iskola honlapján is megtekinthetők. Az iskola nyílt napján (november vége, december eleje) a tanulói és szülői kérdésekre is választ adunk. A felvételi vizsgák időpontját a miniszteri rendelet alapján az éves munkaterv rögzíti. Azonos típusú közoktatási intézményből való átvételkor szükség esetén – az igazgató döntése alapján – a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. A tankötelezettség a szülő kérelmére vagy ha a tanuló otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, az igazgató engedélyével magántanulóként is teljesíthető. Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény Házirendje tartalmazza.

10.2 A tanulói jogviszony megszűnése A tanuló jogviszonya megszűnik a végbizonyítvány kiállításával, másik intézménybe való átiratkozással, fegyelmi eljárás határozatával és a már nem tanköteles tanuló esetén a szülő vagy a nagykorú tanuló írásbeli nyilatkozatával.

10.3 A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák Iskolánkban a tanulói jogviszony vizsgakötelezettséggel jár. A vizsgabizottságokat az igazgató jelöli ki. A vizsgabizottság elnöke felelős a vizsgák jogszerű lebonyolításáért. Az iskola a következő vizsgákra kötelezheti a tanulókat: felvételi vizsga, különbözeti vizsga, évfolyamvizsga, osztályozóvizsga, előrehozott érettségi vizsgát tevők osztályozóvizsgája, pótló vizsga, javítóvizsga.

66

Intézményünkben a helyi vizsgák szabályozása, részletes rendje a Házirend 2. számú mellékletében található. A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény vizsgaszabályzata, időpontját pedig az intézmény munkaterve tartalmazza. Az érettségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Megszervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét az érettségi vizsgaszabályzat határozza meg. Az Országos Kompetenciamérés kötelező, és állami szabályozás alá esik.

10.4 A tanuló távolmaradása és annak igazolása A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon. 10.4.1 Késés és mulasztás Késésnek minősül, ha a tanuló a becsöngetés után jelenik meg a tanórán. A késést a naplóban percre pontosan kell rögzíteni és összeadni. Az elkéső tanuló a tanóráról nem zárható ki. Az igazolt és az igazolatlan késések ideje külön-külön összeadódik. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan mulasztásnak minősül. Mulasztásnak minősül, ha a tanuló a tanóráról távol marad, és tanulmányi kötelességének külső helyszínen (pl. tanulmányi- vagy sportversenyen) nem tesz eleget. A mulasztást a naplóban kell rögzíteni. 10.4.2 A hiányzás indoklása Az indoklás legkésőbb a késést vagy mulasztást követő 8. munkanapon nyújtható be, félévkor és év végén legkésőbb az osztályozó értekezlet kezdetéig. Betegség esetén a hiányzást az orvos vagy a szülő; egyéb távolmaradást a hatóság, a pedagógus vagy a szülő indokolhatja. A szülő egy tanévben legfeljebb 6 nap távolmaradást indokolhat. 3 nap távolmaradást az osztályfőnök, ennél hosszabb időtartamú távolmaradást az igazgató engedélyezhet, évente legfeljebb két alkalommal. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a szaktanár által megszabott határidőig pótolni kell. 10.4.3 Kilépés az iskolából tanítási idő alatt Az iskola területe tanítási idő alatt csak igazgatóhelyettesi vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyható el! 10.4.4 Az igazolt és igazolatlan hiányzások A késést vagy a mulasztást az osztályfőnök igazolja az indoklás mérlegelése alapján.

67

A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A hiányzások indoklását – a Házirend 8. fejezetében leírtak szerint – az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök nem fogadja el. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, mely a magatartási jegyben is tükröződik. A mulasztás következményei a jogszabályi előírások alapján részletesen a Házirendben találhatók. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök jár el, kezdeményezi a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

68

11 A JUTALMAZÁS ÉS A FEGYELMEZÉS ELVEI ÉS FORMÁI 11.1 Dicséret és jutalmazás A kiemelkedő egyéni vagy közösségi teljesítményt, a példaszerű magatartást az iskola jutalmazza. 11.1.1 A dicséret és a jutalmazás elvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:  tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi,  kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít,  eredményes kulturális tevékenységet folytat,  kimagasló sportteljesítményt ér el,  tartósan és jól szervezi és irányítja a közösségi életet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez,  egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. 11.1.2 A dicséret formái A fenti elveknek megfelelő kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Elismerésként szóbeli és írásos dicséretek adhatók a házirendben megfogalmazottak szerint, amelyeket a tájékoztató füzetbe (ellenőrzőbe) és az osztálynaplóba is be kell jegyezni. A dicséretes és sikeres tanulók nevét közzé kell tenni az iskolarádióban vagy az iskolaújságban. A jutalmazást adhatja pedagógus, osztályfőnök, igazgató, valamint a nevelőtestület. Félévkor vagy az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Év végén a nevelőtestület a kimagasló tanulmányi eredményért az osztályfőnök javaslata alapján – ha a tanuló a tantárgyak legalább 1/3-ából tantárgyi dicséretet kap – nevelőtestületi dicséretet adhat. Év végén a kitűnő tanuló az iskola Aranykoszorús a jeles tanuló az Ezüstkoszorús Jelvényét kapja. A középiskolai tanulmányok befejeztével a kiemelkedő teljesítményt az osztályfőnök javaslatára, a nevelőtestület többségének támogatásával, Signum Laudis Emlékplakett adományozásával ismeri el a nevelőtestület. Az év végén a kiemelkedő tanulmányi és sportteljesítményért az Iskolai Sportkör javaslatára, a nevelőtestület döntése alapján a „Jó tanuló – jó sportoló” címben részesülhet a legjobb leány- és fiútanuló. 69

11.1.3 A jutalmazás formái A z elismerést, dicséretet kapott tanulók könyvjutalomban is részesülhetnek. Ugyanez az elismerés illeti meg a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit és az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulókat. Az IDB által meghirdetett osztályok közötti pontverseny győztes osztályának tanulmányi kiránduláshoz (tantervi követelmények teljesülése esetén) egy tanításnélküli munkanapot biztosít az igazgató. A 10. évfolyamtól – hatosztályos képzés esetén 9. évfolyamtól – a jeles és kitűnő tanulók az előző félévi középiskolai teljesítményük alapján az Oláh István Alapítvány kuratóriumának döntése nyomán ösztöndíjban részesülnek.

11.2 A tanulók fegyelmezése 11.2.1 Fegyelmi intézkedések Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben, amennyiben súlyosan és vétkesen megszegi, fegyelmi büntetésben részesül. A tanuló ismételt kötelességszegése súlyosbító körülmény, ezért az ilyenkor foganatosított intézkedés, illetve fegyelmi büntetés szigorúbb, mint az első esetben. A fegyelmező intézkedés történhet szóban vagy írásban. Az írásos fegyelmi intézkedések a következők lehetnek:  tanári figyelmeztető,  tanári intő,  osztályfőnöki figyelmeztető,  osztályfőnöki intő,  igazgatói figyelmeztető,  igazgatói intő. Az írásos intések előtt szóbeli vagy írásos figyelmeztetőben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az írásos fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe (ellenőrzőjébe) és az osztálynaplóba is be kell írni. Az írásbeli igazgatói figyelmeztetést és intést az osztályfőnök kezdeményezi.

70

11.2.2 A fegyelmi eljárás A fegyelmi felelősség megállapítása ,,Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesíthető.” A tanuló kötelessége különösen, hogy:  Részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon;  Eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségeinek;  Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait;  Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, vagy ha megsérült (amennyiben állapota lehetővé teszi);  Megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;  Az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. A vétkességnek két fajtája van a szándékosság és a gondatlanság. A szándékosság akkor állapíthat meg, ha a tanuló  előre tudja és látja a cselekményének következményeit, és azokat kívánja (egyenes szándék)  előre tudja és látja cselekménye következményeit és azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). A gondatlanság akkor állapítható meg, ha a tanuló  cselekményének következményeit előre látja, tudja, de könnyelműen bízik annak elmaradásában (tudatos gondatlanság)  cselekménye következményeit azért nem látja előre, mert elmulasztja a tőle elvárható körültekintést (hanyagság) A vétkesség akkor is fennáll, ha a tanuló valamilyen kötelességét szándékosan vagy gondatlanul elmulasztotta. A kötelezettség elmulasztása mellett a fegyelmi eljárás egyéb feltételeinek is teljesülnie kell. Ha a tanuló kötelességét vétkesen szegte meg, de nem súlyosan, akkor nem lehet vele szemben a fegyelmi eljárást lefolytatni. Ha a fegyelmi eljárás során válik egyértelművé, hogy nem volt súlyos a kötelességszegés, akkor a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

71

A tanulók védelme érdekében az Nkt. elrendeli, hogy a tanulók fegyelmi felelőssége csak fegyelmi eljárás alapján állapítható meg. A felelősségre vonás feltételei:  tanulói jogviszony,  a tanulói jogviszonnyal összefüggő kötelességszegés,  vétkesség,  súlyos kötelességszegés,  a fegyelmi eljárás lefolytatása,  írásbeliség,  az Nkt. szerinti büntetések valamelyikének alkalmazása. 11.2.3 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai: Az egyeztető eljárás célja:  a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése,  a gyanúsított és a sérelmet elszenvedő (kiskorú esetén a szülő) közötti megállapodás. Az egyeztető eljárás feltétele:  a gyanúsított és a sérelmet elszenvedő fél egyetért az egyeztető eljárással. 11.2.4 Az egyeztető eljárás és a fegyelmi eljárás rendje  A fegyelmi eljárás alapját képező cselekmény elkövetése (vagy valamilyen kötelező cselekmény elmulasztása).  A fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomásszerzése a cselekményről vagy mulasztásról.  A fegyelmi eljárás megindítása az elkövetéstől számított 3 hónapon belül.  Kötelezően tájékoztatni kell a fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét. Fel kell hívni a kötelezettséggel gyanúsított tanuló (vagy képviselője) figyelmét az egyeztető tárgyalás igénybe vételének lehetőségére.  A kötelezettséggel gyanúsított tanuló (vagy képviselője) 5 napon belül írásban kérheti az egyeztető eljárás lefolytatását.  Az egyeztető eljárást csak olyan nagykorú személy vezetheti, akit az eljárásban részt vevő mindkét fél elfogad.  Amennyiben az egyeztető eljárás során írásban megállapodhatnak a sérelem orvoslásáról, a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni.  Ha a sérelmet elszenvedő fél (vagy képviselője) a felfüggesztés ideje alatt nem kéri a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

72

 Amennyiben a kötelezettségszegéssel gyanúsított tanuló (vagy képviselője) 5 napon belül írásban nem kéri az egyeztető eljárás lefolytatását, a fegyelmi eljárást az alábbi pontok szerint le kell folytatni.  A tárgyalás előkészítése (értesítések kiküldése).  A tárgyalás kitűzése.  A tárgyalás megtartása. 

A tanuló, szülő vagy gyám, tanú, jegyzőkönyvi meghallgatása (külön-külön).



(Amennyiben szükség van rá) szakértő meghallgatása, szemle tartása.



Határozat meghozatala (rendelkező rész és indoklás, egyebek).



A határozat kihirdetése, írásba rögzítése.

 A másodfokú eljárást megindító kérelem (fellebbezés).  Másodfokú határozat meghozatala.  Bírói út igénybevétele.  Jogerőre emelkedés, végrehajtás. Az értesítés a következőket tartalmazza:  a fegyelmi eljárás megindításának tényét,  a fegyelmi eljárás alapját képező kötelességszegés rövid leírását,  a tájékoztatást az egyeztető tárgyalás igénybe vételének lehetőségéről,  a tárgyalás időpontját, amely nem lehet az értesítést követő egy héten belül,  a tájékoztatást a távolmaradás következményeiről. Szabályszerű az értesítés, ha a törvényben előírt elemeket tartalmazza, ha a tárgyalást megelőzően legalább egy héttel kézbesítették (például postai úton vagy kézbesítővel). A fegyelmi eljárást – lehetőleg a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson (meghallgatáson) be kell fejezni. Az Nkt. különbséget tesz a meghallgatás és a tárgyalás között. A meghallgatás általában megelőzi a fegyelmi tárgyalást. Itt a tanuló kifejtheti az álláspontját, előadhatja a védekezését. A szülői jelenlétet a jogszabály csak a tárgyalásnál kívánja meg, de célszerű, ha a kiskorú szülője a meghallgatáson is jelen van. 11.2.5 A fegyelmi eljárás résztvevői: Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a hatályos jogszabályok rendelkezései és a Házirend az irányadók.  a nevelőtestület, mint a fegyelmi jogkör gyakorlója;  a jogkör átruházása esetén a fegyelmi bizottság tagjai,

73

 az eljárás alá vont tanuló,  az eljárás alá vont gyermek szülője, megbízottja vagy képviselője,  az iskolai diákönkormányzat képviselője (véleménynyilvánítás erejéig), A fegyelmi ügy érdemi elintézésében és a fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója (egyenes ágbeli rokon, nevelő szülő, testvér stb.) és a sértett fél. 11.2.6 Fegyelmi büntetések Az Nkt. alapján hozható fegyelmi büntetések a következők:  megrovás,  szigorú megrovás,  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása (szociális kedvezményeket és juttatásokat megvonni nem lehet),  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába,  eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles tanulónál),  kizárás az iskolából (nem tanköteles tanulónál). A büntetések hatályának a mértékét a fegyelmi eljárás során kell megállapítani, s azt határozatban, írásban közölni kell. A tanuló fegyelmi ügyében a fegyelmi büntetést kiszabó határozatot felsorolt első három esetben az igazgató, a további esetekben a nevelőtestület hozza. 11.2.7 A fegyelmi tárgyalás A fegyelmi tárgyalásra a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét meg kell hívni. Nem lehet tárgyalást tartani akkor, ha a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott az első szabályszerű idézésre nem jelenik meg. Ekkor új értesítést kell küldeni! Ha a tanuló, a kiskorú tanuló szülője vagy a meghatalmazott a második szabályszerű értesítésre sem jelenik meg, akkor a tárgyalás megtartható. A fegyelmi tárgyalás menete  A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja.  A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira.  Ismertetni kell a tanulóval, a kiskorú tanuló szülőjével az eljárás alapjául szolgáló kötelességszegést.  Ismertetni kell a rendelkezésre álló bizonyítékokat.  Lehetővé kell tenni, hogy a tanuló, szülő, képviselő az ügyre vonatkozó iratokat megismerje.

74

 A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles tisztázni a tényállást.  Törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy mellette szól.  Meg kell szüntetni az eljárást, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés súlya nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegésről való tudomásszerzés és a fegyelmi eljárás megindítása között három hónap eltelt, vagy ha nem bizonyítható a kötelességszegés ténye, illetve az, hogy a cselekményt a tanuló követte el.  Ha valamennyi feltétel együttes megléte bizonyított, akkor, és csakis akkor következhet a büntetés megállapítása.  A fegyelmi határozat meghozatalánál figyelembe kell venni a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét és az elkövetett cselekmény súlyát. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról, továbbá a szemléről (ha tartanak szemlét) jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza:  a tárgyalás (bizonyítási eljárás, szemle) helyét,  a tárgyalás (bizonyítási eljárás, szemle) idejét,  a jelenlévők nevét (a jelenlét minőségét: tanuló, szülő, tanú, a fegyelmi eljárás lefolytatója – a beosztás megjelölésével),  az elhangzott nyilatkozatokat, vallomásokat (szó szerint vagy tömörített változatban). Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha a tanuló vagy a szülő, illetve azok képviselője ezt kérte. Célszerű, ha a felvett jegyzőkönyv tartalmát a nyilatkozók átolvassák és az általuk elmondott részeket aláírják. 11.2.8 A fegyelmi határozat A fegyelmi határozatot – ha erre lehetőség van – a tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. Az Nkt. az írásbeliséget elrendeli, ezért írásba is kell foglalni a határozatot. Az írásbeli határozat elkészítésétől el lehet tekinteni, ha a megrovás vagy szigorú megrovás fegyelmi büntetést szabták ki és a határozatot mind a tanuló, mind a szülő elfogadta, és egyúttal lemondtak a fellebbezési jogukról. A határozatot egyébként a kihirdetéstől számított hét napon belül ajánlott levélben kell kiküldeni. A fegyelmi határozat részei A rendelkező rész kötelező elemei:  a határozatot hozó szerv megnevezése,  a határozat száma,

75

 a határozat tárgya,  a tanuló személyi adatai,  a fegyelmi büntetés,  a büntetés időtartama,  a büntetés esetleges felfüggesztése,  a jogorvoslatra (fellebbezés) való utalás. Az indoklás rész kötelező elemei:  a kötelességszegés leírása,  a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetése,  a rendelkező rész szerinti döntés indoka, a figyelembe vett körülmények (a tanuló értelmi fejlettsége, a cselekmény súlya),  ha van elutasított bizonyítási indítvány, az elutasítás oka. A záró rész kötelező elemei:  a keltezés,  a határozatot hozók neve, beosztása, aláírása. 11.2.9 A másodfokú eljárás (fellebbezés) Az első fokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be fellebbezési eljárást megindító kérelmet. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlójánál előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója jogosult. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az, aki az első fokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A másodfokú határozatban a fegyelmi jogkör gyakorlója az első fokú határozatot  helybenhagyja vagy,  megváltoztatja vagy,  megsemmisíti vagy,  megsemmisítés mellett új eljárás lefolytatására is utasíthatja az első fokú fegyelmi eljárás lefolytatóját akkor, ha a másodfokú érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges. A büntetés végrehajtása Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet!

76

Jogerős az a határozat,  amelyet a fellebbezésre jogosultak a rendelkezésre álló idő alatt nem fellebbeztek meg, vagy  amelynél a fellebbezésre jogosultak mindegyike a fellebbezési határidő lejárta előtt lemondott a fellebbezési jogáról, vagy  amely a fellebbezési eljárást követően született (másodfokú határozat). A végrehajtás felfüggesztése maximum hat hónapig tarthat Ha a felfüggesztés ideje alatt a tanuló nem követett el újabb fegyelmi vétséget, s nem részesült újabb fegyelmi büntetésben, akkor a büntetés a felfüggesztés időtartamának letelte után már nem hajtható végre. Ha a tanuló a bírói utat is igénybe veszi, akkor a keresetlevélben lehet kérni a végrehajtás felfüggesztését. Erről a bíróság – a keresetlevél beérkezését követő – nyolc napon belül határoz. 11.2.10 A bírói út A másodfokú fegyelmi eljárást követően – a határozat közlésétől számított harminc napon belül – a tanuló, illetve a szülő egyes döntések bírósági felülvizsgálatát kérheti (keresetindítás). Megrovás, szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén nem kérhető bírósági felülvizsgálat. Jogszabálysértés és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe való ütközés esetén lehet bírósági felülvizsgálatot kérni. A keresetlevelet vagy a fegyelmi határozatot hozó szervnél, vagy pedig az illetékes bíróságnál lehet benyújtani. A bíróság a jogszabálysértő fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezheti, új eljárás lefolyását rendelheti el, illetve a határozatot megváltoztathatja. 11.2.11 A tanuló kártérítési felelőssége A károkozó az oktatási intézménynek jogellenesen okozott kárért – az irányadó jogszabályok szerint – anyagi felelősséggel tartozik. Ha a károkozó az iskola kiskorú tanulója, akkor a szülőt a károkozásról értesíteni kell. Ha a károkozó az iskola kiskorú tanulója, akkor a szülőt az irányadó jogszabályok szerint kártérítési felelősség terheli. A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át, szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

77

11.3 Fegyelmi eljárásrend alkalmazottak esetén 11.3.1 Fegyelmi vétségnek minősül  a munkavállalók egy hónapon belüli kettő vagy több igazolatlan hiányzása,  egy naptári negyedéven belül három, esetenként tíz percet meghaladó igazolatlan késése, (pedagógusnál a munkakezdés időpontja, a tanítási órája előtt 10 perccel van). 11.3.2 Fegyelmi vétségnek minősülő károkozás Fegyelmi vétségnek minősül a munkavállaló gondatlanságból okozott, ötezer forintot meghaladó károkozása. Súlyosan gondatlannak minősül a károkozás különösen, ha  a közalkalmazott 

a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabály – szándékosságnak nem minősülő – súlyos megsértésével, vagy



az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy

 a kár olyan – jogszabályba ütköző – utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmet felhívta. A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel. Amennyiben a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg, hat havi távolléti díjával felel. A fegyelmi büntetés csak a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos, és erre az időre vonatkozhat. Ha a közalkalmazotti jogviszony a fegyelmi büntetés ideje alatt megszűnik – kivéve elbocsátás – , és a munkavállaló olyan munkahelyen létesít munkaviszonyt, amelyre a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről rendelkezései vonatkoznak, a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos fegyelmi büntetés további ideje alól mentesül. 11.3.3 A munkavállaló (közalkalmazott) felelősségre vonásának feltételei  közalkalmazotti jogviszony (munkaszerződés),  a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kötelességszegés,  vétkesség,  tevőleges, vagy mulasztásos kötelezettségszegés,  írásbeliség,  jogkövetkezmények valamelyikének alkalmazása.

78

11.3.4 Az alkalmazható jogkövetkezmény  arányos kell legyen a kötelezettségszegés súlyával,  csak meghatározott időre szólhat,  és a munkavállaló személyhez fűződő jogát, emberi méltóságát nem sértheti. 11.3.5 Alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények lehetnek anyagi jellegűek:  munkakör módosítása,  alapbér munkavállaló hátrányára történő módosítása,  juttatások megvonása,  cafeteria korlátozása,  prémium megvonása,  bírság, erkölcsi jellegűek:  figyelmeztetés,  megrovás,  rendkívüli felmentés, mint legsúlyosabb joghátrány – az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (KJT) szerint. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően. Kivételt képeznek a KJT 30/A-30/B. §-ban foglaltak. 11.3.6 Egyeztető eljárás rendje  A kötelezettséggel gyanúsított alkalmazott 5 napon belül írásban kérheti az egyeztető eljárás lefolytatását.  Amennyiben az egyeztető eljárás során írásban megállapodnak a sérelem orvoslásáról, a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni.  Ha a sérelmet elszenvedő fél (vagy képviselője) a felfüggesztés ideje alatt nem kéri a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.  Amennyiben a kötelezettséggel gyanúsított alkalmazott 5 napon belül írásban nem kéri az egyeztető eljárás lefolytatását, a fegyelmi eljárást le kell folytatni.

79

11.3.7 A fegyelmi eljárás rendje  A fegyelmi eljárás alapját képező cselekmény elkövetése.  A fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomásszerzése a cselekményről vagy mulasztásról.  A fegyelmi eljárás megindítása.  A kötelezettségszegéssel gyanúsított tájékoztatása a fegyelmi eljárás megindításáról.  A fegyelmi eljárás. 

A tárgyalás előkészítése (értesítések kiküldése a tárgyalás előtt legalább 7 nappal).



A tárgyalás kitűzése.



A tárgyalás megtartása. 

A kötelezettségszegéssel gyanúsított meghallgatása.



Amennyiben van, a tanú, szakértő jegyzőkönyvi meghallgatása (külön-külön).



Határozat meghozatala (rendelkező rész és indoklás, egyebek.)



A határozat kihirdetése, írásba rögzítése.

 A másodfokú eljárást megindító kérelem (fellebbezés).  Másodfokú határozat meghozatala.  Bírói út igénybevétele.  Jogerőre emelkedés, végrehajtás. Az értesítés és a jegyzőkönyv a tanulói fegyelmi tárgyalásnál felsorolt elemeket tartalmazza. A munkáltató hátrányos jogkövetkezményt csak a fegyelmi vétségről (kötelezettségszegésről) való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül szabhat ki. Az azonnali hatályú felmondás jogát a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan fegyelmi vétség (kötelezettségszegés) miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. Munkaviszony megszüntetésének indokaként sem állapítható meg olyan fegyelmi vétség (kötelezettségszegés), amelyre hátrányos jogkövetkezmény kiszabásakor már hivatkoztak. A hátrányos jogkövetkezményekkel járó munkáltatói intézkedést 15 napon belül  írásba kell foglalni,  indokolni kell (az indokolásban a jogkövetkezmény jogosságát, illetve indoka valós és okszerű voltát a munkáltatónak kell bizonyítania),  ki kell oktatni a munkavállalót a jogorvoslati lehetőségéről. A jogkövetkezményekkel járó írásos munkáltatói intézkedés részei a kötelezettségszegéssel gyanúsított személyre vonatkozóan a 11.2.8. fejezetben felsorolt elemeket tartalmazza. A munkakör-felajánlási lehetőségekről részletesen a KJT rendelkezik.

80

11.3.8 A büntetés végrehajtása Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet! A jogerős határozat ismérveit a 11.2.8. fejezet tartalmazza.

81

12 A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 12.1 A nemzeti jelképek elhelyezésének rendje Az épület főbejárata mellett a címtáblát, a főépület homlokzatán a nemzeti lobogót, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét el kell helyezni. Gyászlobogó szintén a főépület homlokzatára kerülhet. Az épület lobogózása a műhelyvezető feladata.

12.2 Az épület rendje Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles:  saját és mások testi épségét óvni,  a közösségi tulajdont védeni,  a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,  az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni,  az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,  a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,  a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Az intézmény területén dohányozni tilos. A dohányzással kapcsolatos szabályok betartását az ügyeletes tanár és az igazgatóhelyettes végzi. 12.2.1 Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület bejárati ajtaját a portás nyitvatartási időben köteles ellenőrzése alatt tartani. A tanulók és az alkalmazottak érkezéskor és távozáskor kötelesek a beléptető rendszert használni. Az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket vagyonvédelmi okokból – még nyitvatartási idő alatt is – zárva kell tartani. A karbantartók gondoskodnak a zárak használhatóságáról. A bezárt termek kulcsát az épület portájára kell leadni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a takarító személyzet, az épület nyitvatartási ideje után a gondnok ellenőrzi. A gondnok feladata az elektromos berendezések áramtalanítása is. 82

Az intézmény nyitvatartási ideje után, a zárás befejezéseként a gondnok a riasztórendszert aktivizálja. Az intézmény kinyitásakor – ami együtt jár a portai szolgálat megkezdésével – a riasztórendszert a gondnok hatástalanítja. 12.2.2 A látogatás rendje Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás tudtával léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. Az idegenek látogatását a portán – az erre a célra rendszeresített naplóba –be kell jegyezni. A kilépés tényét és idejét távozáskor is rögzíteni kell. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás telefonon értesíti a vendéglátót, a portai ügyeletes tanulók pedig a helyszínre kísérik a látogatót. 12.2.3 Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását – a gazdasági vezető javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével, a fenntartói szabályok figyelembevételével az intézményvezető dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A bérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a portás adja át a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra. A bérlők kötelesek betartani az intézmény vagyonvédelmi és tűzvédelmi előírásait.

12.3 A helyiségek és berendezésük használati rendje 12.3.1 Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl kívánja igénybe venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 12.3.2 A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógus felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, – kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében – a Házirend betartásával – tartózkodhatnak az iskola szaktantermeiben, termeiben, tornatermében és a tornacsarnokában.

83

12.3.3 A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban és az ebédlőben – jól látható helyen – külön helyiség-használati rendet kell közzétenni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza:  a szaktanterem típusa, neve,  a terem felelősének neve és beosztása,  a helyiségben tartózkodás rendje,  a helyiségben végzett tevékenység regisztrálása,  a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása,  a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika, fizika, kémia szaktanterem és labor, nyelvi labor stb.) tanórán kívüli használatához. 12.3.4 A berendezések használata A szaktantermek felszerelési tárgyai (oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb.) csak a használati utasítás betartásával használhatók. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a felszerelési eszközök (bútorok, székek és padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének kötött. Ha a közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és a gazdasági vezető együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt is. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni, másik példánya a kölcsönzőnél marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor a kölcsönző példányát meg kell semmisíteni. 12.3.5 Karbantartás és kártérítés A gazdasági vezető és a munkavédelmi felelős felel a tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a gazdasági vezető (vagy az igazgatóhelyettes) tudomására hozni.

84

A hibás eszközöket le kell adni a javító műhelybe a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a gazdasági vezető tájékoztatja az eszközért felelős személyt. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. A károkozó az oktatási intézménynek jogellenesen okozott kárért – az irányadó jogszabályok szerint – anyagi felelősséggel tartozik. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A gazdasági vezető feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése. 12.3.6 A könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtárosok a felelősek. A könyvtárosok részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai ingyenesen vehetik igénybe. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése (könyvtárközi kölcsönzés),  másolatkészítés. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és a munkaviszony ill. a tanulói jogviszony fennállásáig tart. Az iskolai könyvtár az éves munkatervében rögzített módon tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok a teljes nyitva tartás alatt kölcsönözhetők.

85

A kölcsönzés szabályai Könyvet, dokumentumot a könyvtárból csak kölcsönzés után szabad kivinni. A könyvkölcsönzés határideje a kölcsönzés napjától számított 30 nap. A kölcsönzés kétszer meghosszabbítható, ha időközben a könyvet más olvasó nem kérte. A könyvtárnak tartozó tanulókat először a könyvtáros, majd az osztályfőnök szólítja fel a könyvek visszahozatalára. Ha az olvasó a könyvet elveszti vagy megrongálja, akkor köteles ugyanazzal a művel pótolni. A könyv beszerezhetetlensége esetén a könyvtáros által megállapított gyűjteményértéket kell megfizetni. A kézikönyvtári állomány és a friss folyóiratok csak helyben használhatók, ill. egy-egy tanórára elkérhetők. A folyóiratok régi számai kölcsönözhetők. Az audiovizuális anyagok csak rövid határidőre (1 napra) kölcsönözhetők. A tanév végén a tanulóknál kint lévő könyveket vissza kell hozni. (Végzős tanulóknak május 10ig, az érettségi vizsgára való felkészülés során használt könyveket legkésőbb a szóbeli érettségi napjáig, a többieknek június 10-ig.) A kölcsönzött könyveket a tanulói jogviszony megszűnése előtt vissza kell hozni a könyvtárba. A munkaviszony, ill. tanulóviszony megszűnése esetén a könyvtári tartozását mindenkinek rendeznie kell. A könyvtárban található audiovizuális berendezéseket csak a könyvtáros kezelheti. A könyvtár helyiségeiben a tanulók a könyvtáros, ill. tanár felügyelete mellett tartózkodhatnak. A könyvtárban étkezni, szemetelni és hangoskodni tilos! Mindenkitől csendes, kulturált viselkedést várunk el! Igyekezzünk, hogy egymást ne zavarjuk! A könyvtár raktári rendjének megőrzése érdekében a polcról levett könyveket, újságokat mindig a kijelölt helyre kell visszatenni, vagy az asztalon hagyni. A könyvtáros szakmai segítséget ad az információhordozók közötti eligazodásban, az információk kezelésében és a szellemi munka technikájában. A könyvtár audiovizuális eszközeit egyéni használat esetén fejhallgatón keresztül, tanórákon hangszórón lehet hallgatni. A könyvtári számítógépeken az internet elérhető, levelezésre, böngészésre használható, de csak azok az oldalak látogathatók, amelyek nem sértik a jó ízlést. Letöltés esetén az adatbiztonságra fokozottan ügyelni kell! A könyvtári számítógépekre programokat telepíteni csak a rendszergazda engedélyével lehet. Könyvtári szolgáltatások: a helyben használat, a tájékoztatás, a kölcsönzés mellett a könyvtárközi kölcsönzés, az információszolgáltatás, a témafigyelés, az irodalomkutatás, a másolatszolgáltatás, valamint bibliográfiák összeállítása. A szolgáltatásokról a könyvtáros ad tájékoztatást. A könyvtár az iskola része, így az iskola házirendje a könyvtárban is betartandó. A könyvtár használati rendjét az első könyvtárlátogatás alkalmával kell ismertetni.

86

Az iskolai könyvtárból nem kölcsönözhetők  kézikönyvek,  számítógépes szoftverek,  muzeális értékű dokumentumok. A könyvtár nyitvatartási rendje: Hétfő: 7.30-16.00 Kedd: 7.30-16.00 Szerda: 7.30-16.00 Csütörtök: 7.30-16.00 Péntek: 7.30-15.00

87

13 A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE 13.1 A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik.

13.2 Intézményünk jelképei 13.2.1 Az iskolajelvény Az iskolajelvény 24 x 30mm nagyságú, háromszögletű pajzs alakú jelvény, belsejében 17 x 20 mm-es királykék, háromszögletű pajzs alakú mezőt tartalmaz, melyben domborított József Attila bronz portré szerepel, a portré mögött nemzeti színű bal harántszalag található. A szegélyezésben fehér mezőben arany betűkkel: „MONOR JÓZSEF ATTILA GIMNÁZIUM ÉS KÖZG. SZAKKÖZÉPISKOLA” szöveg olvasható. A tanév végén az aranykoszorúval övezett iskolajelvényt a kitűnő, az ezüstkoszorúval övezett iskolajelvényt a jeles tanulmányi eredményű tanulók kaphatják. 13.2.2 Az intézmény zászlója 110 x 80 cm-es selyem zászló. A piros mezőben 6 cm magas, arany színű hímzett betűkkel: „JÓZSEF ATTILA GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA” felirat látható. Alatta a zászló középvonalában egy 15 x 31 cm-es köztársasági címer van. A zöld mező alsó szélén 6 cm magas, hímzett, arany színű: „MONOR” felirat látható. A fekvő zászló jobb oldalán aranyszínű rojtok vannak. Az intézmény 50 éves fennállásának évfordulóján Pest Megye Önkormányzatának elnöke Pest megye zászlóját adományozta az iskola közösségének.

88

13.3 Az ünnepélyek rendje 13.3.1 Nemzeti ünnepek A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk  október 23.,  március 15. előtt. 13.3.2 iskolai ünnepek A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű megemlékezést tartunk  október 6. az aradi vértanúk,  január 22. a magyar kultúra,  február 25. a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai,  április 16. a holokauszt emléknapján,  június 4. a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. Az ünnepi viselet: Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak ünneplő ruhában, a diákoknak – az iskolavezetés tájékoztatásának megfelelően – formaruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. A tanulóktól elvárjuk, hogy ünneplő ruhában jelenjenek meg a vizsgákon. (Az ünnepi megjelenés a Házirend szerint.)

13.4 Az intézmény hagyományos rendezvényei 13.4.1 Az iskola névadójával kapcsolatos rendezvények  megemlékezés József Attiláról a költészet napján, április 11-én,  általános iskoláknak szervezett József Attila vetélkedő április hónapban. 13.4.2 Egyéb jelentős rendezvények:  évnyitó,  karácsonyi koncert,  végzett diákok találkozói,  nyugdíjas pedagógusok találkozója,

89

 öregdiákok találkozója,  szalagavató,  jótékonysági műsor,  ballagás,  évzáró. 13.4.3 Tanulmányi versenyek és vetélkedők:  OKTV, SZÉTV,  az oktatásért felelős miniszter által megadott, tanév rendjében meghirdetett versenyek,  országos, regionális, megyei és más intézmények által meghirdetett versenyek, pályázatok,  szavalóverseny április hónapban,  a Tudományos Diákkörben kiírt pályázatok. 13.4.4 Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei:  gólyabál,  elsősök bemutatkozó délutánja,  sportbál,  TDK-rendezvények,  szalagavató bál,  énekverseny,  idegen nyelvi klub,  farsangi bál,  diákönkormányzati nap,  kerti mulatság. 13.4.5 Hagyományos táborok Sítábor, sporttáborok, vándortáborok, földrajz szakkör nyári tábora, művészeti táborok. 13.4.6 Az intézmény hagyományos csereutazásai és egyéb túrái: Erdélyi és egyéb külföldi túrák, csereutazások (olasz, német).

90

13.4.7 A hagyományápolás további formái Az intézmény az iskola alapításának kerek évfordulóin emlékkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. Az évkönyv anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek. Az utóbbi években az évkönyvet digitális formában, CD-n adjuk ki. Az iskolaújság havi rendszerességgel jelenhet meg. Anyagának összeállításában intézményünk tanulói és pedagógusai egyaránt részt vesznek. Intézményünk média szakkört működtet, mely felvételt készít az iskolai élet kiemelkedő eseményeiről. Az iskola alapításának kerek évfordulóin az iskola közössége az elmúlt időszak eseményeiről kiállításokat, bemutatókat, találkozókat és ünnepi napot szervez.

13.5 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az intézmény a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező.

91

14 AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás rendjében kell meghatározni a tankönyvellátási feladatok végrehajtását. A tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével az igazgató határozza meg. Az iskolai tankönyvellátás során biztosítani kell a  a tankönyvek beszerzését,  biztonságos tárolását,  tanulókhoz való ütemezett eljuttatását,  az elszámolásokat, a hozzá tartozó bizonylatolást.

14.1 A tankönyvek kiválasztása Az iskolaigazgató által megbízott személy (tankönyvfelelős) feladata, hogy a pedagógusok számára hozzáférhetővé tegye a tankönyvjegyzéket, valamint a tankönyvnek nyilvánított egyéb könyveket, segédleteket. A pedagógusok kiválasztják az alkalmazandó tankönyveket és egyéb segédleteket. Amennyiben a következő tanévre vonatkozó hivatalos tankönyvjegyzék nem jelenik meg, a korábbi évek tankönyvjegyzékei alapján kell megkezdeni a munkát. A tankönyvek kiválasztásakor a pedagógus köteles a szakmai munkaközösségével egyeztetni. A pedagógusok a tankönyvválasztással kapcsolatos feladataikat az alábbiak figyelembe vételével végzik: Szakmai szempontok A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy az oktatási intézmény nevelési programjához, valamint a helyi tantervhez igazodva javaslatot tegyen az alkalmazandó tankönyvekre. Amennyiben egy tantárgyat több pedagógus tanít, akkor a szakmai munkaközösség határozza meg azt, hogy mely tankönyvek kerüljenek alkalmazásra. A tankönyv kiválasztásánál alapvető elvárás, hogy az osztályhoz rendeljünk tankönyvet, és ne a tanárhoz. Tanárváltozás esetén az osztályhoz rendelt tankönyvet kell használni. Anyagi, költségvetési szempontok A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – kérhet a tanulótól olyan felszerelést, amely nélkülözhetetlen a tanított tananyag elsajátításához. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amely az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A tankönyv megváltoztathatatlanságának elve Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök és más felszerelések nem változtathatók meg.

92

A több éven át használt tankönyvcsaládok a négy-, illetve hat év alatt nem változtathatóak (kivéve, ha az adott tankönyvcsalád megszűnik). A szakmai munkaközösségek feladata – az adott tantárgyat tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve – hogy meghatározza az alkalmazandó tankönyvek, segédletek körét. A szakmai munkaközösség vezetője az általa javasolt tankönyvekről, segédletekről tájékoztatja a szakmai munkaközösség új tagjait.

14.2 A tankönyvrendelés előkészítése Az igazgató kijelöli a tankönyvfelelőst és az értékesítésben közreműködő személyeket. A tankönyvfelelős  összegyűjti a tankönyvre vonatkozó javaslatokat,  összeállítja a javasolt tankönyvek listáját (a javaslatban fel kell tüntetni a könyvek azonosító adatait (raktári szám, szerző, cím), előzetes fogyasztói árát, utalást arra, hogy szerepel-e a tankönyvjegyzékben vagy sem), esetenként mintapéldányokat biztosít,  a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvekkel kapcsolatban megszerzi az érintett iskolai szervezetek (szakmai munkaközösségek, iskolaszék, szülői testület, iskolai diákönkormányzat) egyetértését,  összeállítja a tankönyvrendelési javaslatot.

14.3 A normatív kedvezményekre vonatkozó szabályok A tankönyvfelelős megszervezi a tanulók, illetve a szülők tájékoztatását az igénybe vehető kedvezményekről, és november 1-jéig eljuttatja a szülőkhöz az igénylőlapokat. A normatív tankönyvkedvezmények iránti igények felmérése minden év november 15-ig történik azoknál a tanulóknál, akik a határidő időpontja előtt 15 nappal az iskola tanulói. Az iskolába belépő új osztályok tanulóit a kedvezményekről a nyílt napon és a beiratkozás előtti, májusi szülői értekezleten tájékoztatjuk, és az igénylőlapokat kiosztjuk. A normatív tankönyv kedvezményekkel kapcsolatos igénybejelentés időpontja a beiratkozás napja. Az igényt a normatív kedvezményekről szóló tájékoztató lap hátoldalán lévő formanyomtatványon lehet benyújtani. A tájékoztató és a formanyomtatvány az iskola titkárságán bármikor hozzáférhető, illetve az iskola honlapjáról letölthető. Az igénylő lapokat alaki és tartalmi szempontból is ellenőrizni kell. A kedvezmény jogcímét minden esetben igazolni kell. A tankönyvfelelős összegyűjti és rendszerezi a beérkező igényeket, és összesítést készít a normatív kedvezményekre vonatkozó igényekről.

93

14.3.1 A normatív tankönyvkedvezményekre érkezett igények teljesíthetősége Az iskolaigazgató a tankönyvfelelőssel együttműködve javaslatot készít a rendelkezésre álló normatív tankönyvtámogatás felhasználására. A javaslat tartalmazza:  a normatív kedvezményre jogosultak összesített igényeit,  javaslatokat az igények kielégítésére vonatkozóan,  az intézményt megillető tankönyvtámogatás összegét,  a tankönyvtámogatás összegéből azt az összeget (a tankönyvtámogatás legalább 25 %-a), amelyet tartós tankönyvre, ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv beszerzésére kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskolaigazgató a normatív kedvezményekre benyújtott igényekről minden év november 30-ig tájékoztatja  a nevelőtestületet,  az iskolaszéket, (iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezetet valamint a diákönkormányzatot) és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület minden év december 15-ig dönt. A nevelőtestület meghatározza, hogy  az iskolai könyvtár számára a tartós és alacsony példányszámú könyveket, segédleteket,  az érettségi tantárgyak – a jogosultaknak ingyenes tankönyvellátásként biztosított – tankönyveit milyen példányszámban kívánja megvásárolni. A választható érettségi tárgyak tankönyveit és a kiegészítő tankönyveket az iskola a könyvtárból kölcsönzi a jogosultaknak. A kötelező érettségi tárgyakból egy tankönyvet – a tanuló választása alapján – ingyenesen átad az iskola a tanulónak. 14.3.2 A normatív tankönyvtámogatással kapcsolatos pénzügyi és nyilvántartási feladatok A tankönyvforgalmazótól átvett könyvek árát az iskola egyenlíti ki. Az iskola a tankönyvforgalmazó számláját, mint könyvvásárlást könyveli le. A számla alapján részletező nyilvántartást kell készíteni a normatív tankönyvtámogatással való elszámolás érdekében. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell azt, hogy  mely tanulók részesültek ingyenes tankönyvben úgy, hogy a könyv részükre átadásra került,  melyek az iskolai könyvtár állományát gyarapító tankönyvek. 94

14.4 A tankönyvrendelés Az iskolai tankönyvrendelést a tankönyvfelelős készíti el, a szakmai munkaközösségek javaslatai alapján, az Nkt. 63. § (1) bekezdés c) pontjának figyelembevételével. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják. A tankönyv megrendelés összeállításának határideje minden év február 15-e. A tankönyvek megrendelésével egy időben a tankönyvfelelős az osztályfőnökök segítségével összesítőt készít az ingyenes tankönyvekről, amely osztályonkénti bontásban tartalmazza a tanulók nevét, a tankönyvek azonosítóit, árát és azt, hogy mely könyveket kapják a jogosultak könyvtárból, és melyet saját tankönyvként. A saját tankönyveket a tanulók – szülői aláírással – a következő tanévre rendelik meg. Azokat a tankönyveket, amelyeket a tanuló nem rendel meg a szülő köteles biztosítani. 14.4.1 A kölcsönözhető könyvek jegyzékének közzététele A könyvtáros gondoskodik arról, hogy minden év június 10-ig közzétételre kerüljenek az iskola honlapján vagy személyre szóló értesítőt kapjanak a tanulók/szülők azoknak  a tankönyveknek, segédleteknek,  az ajánlott és kötelező olvasmányoknak, a jegyzékéről, melyeket az iskola könyvtárából a tanulók kikölcsönözhetnek. 14.4.2 Az iskolai tankönyvellátás keretében ellátandó feladatok Az iskolai tankönyvellátás keretében biztosítani kell, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére hozzáférhetők legyenek. Ha a tanuló iskolát váltott – az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával – az intézményünkben alkalmazott tankönyveket a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni. 14.4.3 Tankönyvellátási szerződés Az iskola a tankönyvellátásról csak a Könyvtárellátóval köthet szerződésest (továbbiakban: tankönyvellátási szerződés). A tankönyvellátási szerződést minden év január utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség szerint módosítani. A tankönyvellátási szerződésnek tartalmazni kell a jogszabályban meghatározott kötelező tartalmi elemeket:  az iskola nevét, székhelyét, OM azonosító számát;  a tankönyvforgalmazó azonosító adatait (név, cím, székhely, adószám, pénzforgalmi számlaszám, képviselő neve);  az iskolai tankönyvellátás keretében értékesített tankönyvek adatait;  azt a tanévet (tanéveket), amelyekre a szerződés szól;

95

 az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyét, az iskolai közreműködés kereteit;  a tankönyvfelelős nevét;  szükség esetén a használt tankönyvek visszavásárlásával és forgalmazásával kapcsolatos feladatmegosztást.  az előzetes megállapodást az iskola legalacsonyabb évfolyamára belépő tanulók ellátására. A tankönyvellátási szerződésben a kötelező elemeken túl más területre is ki lehet térni. A tankönyvellátási szerződést az iskola nevében az igazgató írja alá.

14.5 A tankönyvek értékesítése A tankönyvfelelős megszervezi a tanuló – illetve a kiskorú tanuló szülője – tájékoztatását az értékesítés helyszínéről és időpontjairól. A tájékoztatást az iskola honlapján és az értékesítési időpont előtt legalább 8 nappal a bejárati ajtó hirdetőtábláján helyezzük el. A tankönyvfelelős a könyveket a megadott helyszínen és időpontban értékesíti. A tankönyv teljes árát beszedi azoktól, akik kedvezményben nem részesülnek. A tankönyvek átadásáról osztályonként név szerinti nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban jelöli a fizetett tankönyv vételárát, valamint bejegyzi a kedvezményre való jogosultságot. A tankönyvfelelős teljes anyagi felelősséggel tartozik az értékesített tankönyvek vételáráért. A tankönyvfelelős a beszedett vételárral elszámol a tankönyvforgalmazónak. Az ingyenes tankönyvellátás keretén belül tankönyvhöz jutó tanuló tankönyvének árát az iskola a Könyvtárellátónak közvetlen fizeti. 14.5.1 A tankönyvek tárolása, őrzése Az iskolaigazgató a tankönyvfelelős bevonásával gondoskodik arról, hogy a tankönyvek az iskolán belül biztonságos helyen őrzésre kerüljenek. A biztonságos őrzés érdekében az iskolaigazgató elrendelheti az őrzési célú ügyelet tartását. 14.5.2 Az értékesítési hely Az értékesítési helynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tankönyvcsomagok elhelyezésre kerüljenek, a tanulóktól és szülőktől a tankönyvek áraként átvett összegek biztonságosan tárolhatóak legyenek.

96

14.5.3 Az értékesítésben közreműködők díjazása A tankönyvforgalmazó az iskolának az értékesítésben való közreműködésért anyagi ellenszolgáltatást (jutalék) biztosít. A jutalék összegét a tankönyvforgalmazónak a tankönyvellátási szerződés szerint kell kifizetnie az iskola részére. A tankönyvterjesztésért járó jutalék a fedezete a tankönyvfelelős és a közreműködő személyek díjazásának, kivéve, ha a feladatellátásban való közreműködés valamelyikük munkaköri feladata. Az iskolaigazgató a tankönyvfelelőssel és a közreműködőkkel – ha őket a feladat ellátásáért díjazás illeti meg – megbízási szerződést köt a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátására. A megbízási szerződést az aktuális tanévvel kapcsolatos tankönyvellátási feladatellátásra, és nem időtartamra kell kötni. A normatív tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem állítható ki. 14.5.4 A kis példányszámú, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás A kis példányszámú szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. 14.5.5 Az értékesítés során beszedett összegek kezelése, könyvelése A tankönyvfelelősnek a beszedett tankönyvek áráról részletes nyilvántartást kell vezetnie. A tankönyvfelelősnek az értékesített tankönyvek áráról számlát az iskola nevében nem szabad kiállítania, mivel nem az iskola tulajdonát képezik a könyvek. A tankönyvfelelős az értékesítés során:  a tankönyvforgalmazó nevében nyugtát ad,  annak a tanulónak, vagy szülőnek, aki számlát kér, feljegyzi a számla igényét és jelzi a tankönyvforgalmazónak, aki a kért számlát kiállítja. A tankönyvfelelős a beszedett összegeket – az igazgató engedélyével – megőrzésre az iskola pénztárában elhelyezheti. Az iskola pénztárosa a tankönyvek árát az iskola pénztárától elkülönítetten köteles kezelni.

14.6 A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles az iskolai könyvtárból kölcsönzött a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

97

A kártérítés összegét a könyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát alapul véve kell meghatározni. A kártérítési összeget csökkenteni, mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni a kártérítéstől akkor, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete indokolja. A kártérítési összegre a könyvtáros tesz javaslatot, melyet az igazgató hagy jóvá. Azok az ingyen tankönyvre jogosult tanulók, akik a könyvtári kölcsönzés helyett saját könyvet szeretnének, a kívánt könyvet kedvezményes iskolai áron megvásárolhatják. Egyeztetés az iskolai igények és a tankönyvrendelés között A kölcsönzendő kötetek meglévő példányait a könyvtár felméri. Ha elegendő, jó állapotban lévő kötet áll rendelkezésre, akkor a meglévő példányokkal látja el feladatát. Amennyiben nincs elegendő példányszám az adott könyvből, javaslatot tesznek a szükséges mennyiség beszerzésére, és a tankönyvforgalmazótól beszerzik a szükséges mennyiséget.

14.7 Összeférhetetlenségi szabályok Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez nem vehető igénybe az a tankönyvkiadó, illetve az a forgalmazó,  amelyben az iskola vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja, valamint a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója üzletrésszel rendelkezik, vagy részt vesz az ügyvezetésben, a felügyelő bizottságban, továbbá  amellyel az iskola vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Nem vehet részt az iskolai tankönyvmegrendelés elkésztésében és az iskolai tankönyvellátás megszervezésében az iskolának az az alkalmazottja, aki a tankönyvforgalmazóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A tankönyvellátás szervezésében részt vevő iskolai alkalmazott a tankönyvkiadótól, tankönyv forgalmazótól – semmilyen formában – nem fogadhat el juttatást vagy kedvezményt.

98

15 INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 15.1 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend 15.1.1 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetekkel, egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordítunk az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen  az egészséges táplálkozás,  a mindennapos testnevelés, testmozgás,  a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,  a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,  a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,  a személyi higiéné területére terjednek ki. Mindezek érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra. 15.1.2 Az orvosi ellátás rendje Az intézményben rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Más időpontokban védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az iskolaorvosi ellátás a „C” épületben kialakított orvosi szobában történik. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:  a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése,  a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése,  a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése,  színlátás és látásélesség vizsgálat,  a konyha, az étterem, a tornaterem és a mosdó helyiségek (WC-k) egészségügyi ellenőrzése,  tüdőszűrés megszervezése,  fogászati kezelés megszervezése,  a beteg tanulók aktuális orvosi kezelése. 99

 Az egészségügyi okból veszélyeztetett tanulók kontrollvizsgálata. A kötelező orvosi vizsgálatokat és a védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő a megbízott vezető-helyettessel egyezteti. Az osztályfőnököket – akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek – az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. 15.1.3 A veszélyeztetettség megelőzésére irányuló pedagógiai tevékenységek (prevenció) Veszélyeztetett az a gyermek, aki családjában vagy környezetében, ismétlődő vagy tartós fizikai, lelki bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak, erőszaknak, elhanyagolásnak van kitéve, és/vagy fejlődésében családja, közvetlen környezete károsan befolyásolja. A veszélyeztetettség okait és tüneteit a gyermek szocializációjának környezeti feltételeiben, valamint a gyermek viselkedési zavaraiban találhatjuk meg. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát  az első osztályfőnöki órán,  iskolai rendezvény előtt,  iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt,  valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell,  a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. Az ismertetés az osztályfőnök, illetve a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Az iskolaorvos, a védőnő és a Családsegítő Szolgálat szakembere az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (élvezeti szerek, dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. Alapítványok, szakemberek segítségét a drog prevenciónál igényeljük. 15.1.4 A pedagógusok szerepe a megelőzésben  Ismerjék a tanulók egyéni képességeit, szociokulturális helyzetét,  kísérjék figyelemmel a gyermek tanulmányi teljesítményét,  ismerjék fel a napi oktatómunkában nem fejleszthető képesség- és jártassághiányokat, majd jelezzék a szülőknek és a szakembernek.

100

15.1.5 Az osztályfőnök kiemelt szerepe a megelőzésben: Intézményünkben a nevelés kulcsembere az osztályfőnök. Felelőssége különösen nagy, feladatai az egészségnevelés terén is széleskörűek. Figyelemmel kíséri a családban jelentkező problémákat, a gyermek elmondásai, észlelt pszichés diszpozíciói alapján, kapcsolatot tart a szülőkkel (családlátogatás, vagy fogadóóra) Az osztályfőnök feladata hogy:  ismerje a tanulók társas kapcsolatait, viszonyait,  segítse a társas beilleszkedési készségek javítását,  figyelemmel kísérje a tanulók iskolai és iskolán kívüli teljesítményét,  törekedjen a tanulók személyiségének sokoldalú megismerésére,  tanulási és teljesítményzavarok esetén – fejlesztőpedagógus, logopédus, iskolapszichológus, beilleszkedési és magatartászavarok esetén – iskolapszichológus, gyermek elhanyagolása esetén – gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bevonását kezdeményezze. 15.1.6 Célzott segítségnyújtás, az iskola jelzési kötelezettsége Ha az intézmény a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermekés ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 17.§ (2) pontjában megfogalmazza, hogy a nevelési-oktatási intézmények kötelesek:  jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,  hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Az iskolai mulasztásokat a hatóságok felé a 20/2012. számú EMMI rendelet 51. § szerint kell jelezni. A jelzési kötelezettség kiemelten kezelt indokai:  A szenvedélybetegség gyanúja,  A gyermekbántalmazás vélelme – a családon belüli erőszak gyanúja. 15.1.7 Szakmaközi együttműködés az iskolai gyermekvédelemben Az intézmény a célzott segítségnyújtás során együttműködik a:  gyermekjóléti szolgálattal,  a gyámhatósággal,  az általános szabálysértési hatósággal,

101

 a település jegyzőjével,  a kormányhivatallal,  az egészségügyi szolgálattal (védőnő, háziorvos, gyermekorvos),  a családsegítő szolgálattal,  a rendőrség helyi szervezetével,  társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. 15.1.8 A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje A 2012-2013-as tanévtől kezdve – a jogszabálynak megfelelően –, felmenő rendszerben biztosítjuk a mindennapos testnevelést. Intézményünk az Nkt.-ban leírtaknak megfelelően – a tanulók egészséges fejlődése érdekében – biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten két-három testnevelés órán vesznek részt, a többi napon a testnevelő tanárok tömegsport keretében tartanak számukra testedzéseket. A tanulókat testnevelés óráról csak szakorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti. A gyógytestnevelési foglalkozások időpontját a délutáni órarend rögzíti. 15.1.9 Az egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos és a védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.

15.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében 15.2.1 Általános rendelkezések Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.

102

Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. 15.2.2 Eseti szabályok Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló feladatokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:  a Házirend balesetvédelmi előírásait,  rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, kémia, fizika, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

15.3 Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén 15.3.1 Intézkedések A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben részesíteni, 103

 a helyszínt biztosítani,  ha szükséges, orvost hívni,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg szüntetni,  a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a baleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 15.3.2 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

104

16 ELJÁRÁS RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK BEKÖVETKEZÉSEKOR 16.1 Rendkívüli események Rendkívüli esemény minden olyan, az átlagostól jelentősen eltérő esemény, mely az intézményben tartózkodó személyek életét, testi épségét, vagy az itt található anyagi javakat veszélyezteti és ezzel az intézmény működésében komoly zavart okoz. A rendkívüli események a tanulók és a dolgozók egy részénél különleges lelki állapotot, stressz helyzetet, pánik hangulatot válthatnak ki. Ilyenek például: elemi csapás, bombariadó, tűzeset, műszaki katasztrófa, terrorcselekmények, stb. A rendkívüli esetekben való sikeres intézkedésnek előfeltétele az épületek megfelelő műszaki, építészeti, biztonságtechnikai előkészítése, a tanulócsoportok megfelelő elhelyezésének, evakuálásának átgondolt terve, a prevenciós intézkedések, gyakorlatok és az adott helyzetre való tudatos felkészülések. A különleges helyzetekben egyértelmű, szakszerű, határozott és gyors utasításokra van szükség, amelyet elsősorban az iskola vezetésének, a pedagógusoknak és az iskola dolgozóinak kell megtenniük. Minden elmulasztott perc, bizonytalanság áldozatokat követelhet. Ezért fontos például a munkavédelemmel, tűzvédelemmel kapcsolatos szabályzatok pontos ismerete és az ilyenkor szükséges feladatok maradéktalan végrehajtása. A speciális feladatokat az egyes szabályzatok tartalmazzák.

16.2 Általános eljárás rendkívüli események bekövetkezésekor  a veszélyeztetett helyről a személyeket mihamarabb menekítsük ki,  tanulócsoport esetén ennek felelőse a pedagógus, aki határozott magatartásával fékezheti a kialakuló pánik hangulatot,  a tanulócsoportot biztos helyen (ha lehet, az iskola területén) kell elhelyezni, és együtt tartani a további intézkedésig,  a menekülési akció megkezdése előtt és nyugvópontra jutáskor is ellenőrizni kell a létszámot,  a felnőttek – miután a rábízottakat biztonságba helyezték – a mentési munkálatokban a szabályok betartása mellett azonnal vegyenek részt,  fontos, főleg a nevelők részéről a nyugalmat sugárzó magatartás. Minden pedagógusnak ismernie kell a mentő erők tájékoztatása érdekében a következőket:  hol vannak az épületben a közművek elzárói (gázelosztó, kazánház, elektromos főkapcsoló),  van-e az épületben labor, műhely,

105

 hol, milyen mennyiségben és milyen veszélyes anyagfajták találhatók,  hol és milyen mennyiségben vannak gázpalackok vagy egyéb nyomás alatti tárolók,  gépkocsik száma, helye,  a tűzoltás célját szolgáló vízrendszer működtetésének lehetőségei, víznyerési helyek,  az épület gépkocsival való megközelíthetősége, be- és a kijutás az épületbe,  a gyermekek biztonságos elhelyezésének lehetőségei.

16.3 Eljárás tűzriadó esetén 16.3.1 A tűz jelzése A tüzet észlelő személy köteles a tüzet jelezni, és azt jelenteni. A tűzjelzés módja:  Hangos „Tűz van” kiáltással kell a környezetet riasztani.  A tűzesetet azonnal jelenteni kell a tűzoltóságnak. A Tűzoltóság hívószáma (105) a városi vonalas készülékek mellett jól láthatóan fel van tüntetve. A tűzoltóságnak a következő adatokat kell jelenteni:  A tűz pontos helyét.  Mi (milyen anyag, milyen objektum) ég.  Emberélet van-e veszélyben.  A tűz terjedése esetén veszélyeztetett objektumok, tárgyak.  A bejelentő neve, címe és telefonszáma. Az intézményvezetőnek vagy a vezető-helyetteseknek értesíteni kell:  A rendőrséget.  A mentőket (ha van személyi sérülés).  A fenntartó képviselőjét.  A tulajdonost (Monor Város Önkormányzatát).  A riasztással megbízott személyt (Rendesen az intézmény portását). 16.3.2 A riasztás módja:  Szaggatott iskolai csengetés (öt rövid, szaggatott jelzés, legalább háromszor megismételve), amennyiben van elektromos áram.  Az iskola udvarán elhelyezett kolomppal. A vészjelzés használatának módjáról tájékoztatni kell az iskola minden dolgozóját.

106

 A lehetőségek függvényében hangosbemondó vagy egyéb eszköz is igénybe vehető. 16.3.3 A tanulók kimenekítése és a tűzoltás Azoknak a tanároknak, akik nem vesznek részt a tanulók kimenekítésében, továbbá a fizikai dolgozóknak az iskolában elhelyezett tűzvédelmi berendezésekkel a tűz oltásában részt kell vennie.  A portaszolgálatot ellátó személy a műszaki dolgozók segítségével kinyitja a menekülési útvonalon lévő ajtókat.  A tűzoltás megkezdése előtt a portás vagy távollétében a portán tartózkodó ügyeletes köteles elvégezni az épület áramtalanítását, és erről értesíteni a tűzoltásban részt vevőket.  A rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel, felszerelésekkel meg kell kísérelni a tűz oltását.  Az értékesebb műszaki felszereléseket, okmányokat biztonságos helyre kell szállítani.  A gázvezeték elzárása a gázfogadóban.  Gépjárművek, egyéb anyagi javak mentése.  A tűzriadó terv átadása a tűzoltás vezetőjének. (A tűzriadó terv egy példányát borítékba zárva a portán kell tartani és a tűzesethez érkező tűzoltók parancsnokának át kell adni.) Az igazgatóság és a gondnokság egyik tagja várja a káresethez érkező szerveket az iskola előtt és igényeik szerint tájékoztatja őket. További felvilágosítást az iskola tűzvédelmi felelőse ad. A tűz oltásában diák nem vehet részt! A riasztójelzés elhangzása után az órát vezető tanárok a lehető legrövidebb kiürítési útvonalon a kijelölt helyre vezetik a tanulókat. 16.3.4 A kivonulás rendje:  Az „A” épület földszint, az 1., és a 2. emelet „A” -szárnyán (Ady utcai front), valamint a zsibongóból nyíló tantermekben tartózkodók a földszinti zsibongón keresztül, az udvarra nyíló ajtón át mennek a kijelölt helyre (esetleg az utcára).  A földszint, az 1., és 2. emelet „B” -szárnyán tartózkodók, valamint a könyvtárban, a tornateremben és az ebédlőben lévők a hátsó folyosón az ebédlő előtti zsibongón keresztül a kijáratokon és a vészkijáratokon hagyják el az épületet és mennek a kijelölt helyre.  A „B”, „C”, „D” és „F” épületből csak egy útvonalon lehet menekülni. A tanulóknak a levonulás után további utasításig a kijelölt helyen kell tartózkodnia. A tanulókat a kijelölt gyülekezőhelyen újra számba kell venni. A levonulás után a tanulókkal csak a földszinten órát tartott tanárok maradnak, a többiek a mentesítési munkákra jelentkeznek az oltást irányító vezetőnél. A tanulók felügyeletét ellátó pedagógusok alapvető feladata, a rend fenntartása és a „pánik-hangulat” kialakulásának megakadályozása. Ha a kijelölt gyülekezőhelyen a tanulók veszélyeztetve vannak, gondoskodnak a tanulók biztonságos elhelyezéséről.

107

16.3.5 A tűzoltás rendje A tűzoltóság megérkezése után a tűzoltás vezetője adhat utasításokat, amelyeket minden ott tartózkodó köteles végrehajtani. A tűzoltás vezetőjének feladata:  Megszervezi a személyek mentését, a veszélyeztetett területről a kijelölt helyre irányítja az embereket.  Megszervezi a tűz oltását a rendelkezésre álló kézi tűzoltó készülékek felhasználásával.  Megszervezi az anyagok és a vagyon mentését.  Megszervezi a tűz által veszélyeztetett terület védelmét.  Gondoskodik a rend és fegyelem fenntartásáról.  Gondoskodik az áramtalanításról és a közművek (kivéve a víz) elzárásáról. 16.3.6 Az elsősegélynyújtás  A tűz által nem veszélyeztetett területen, elsősegélynyújtó helyet kell kijelölni.  A sérülteket a sérülés nemétől függően elsősegélyben kell részesíteni.  Az elsősegélyt nyújtó személyek nevét a helyszínre érkező, mentést végző szakszolgálat képviselőivel közölni kell.  Az elsősegély nyújtása a kijelölt helyen történik.  A mentők értesítéséről az igazgatóság, illetve a portai szolgálat gondoskodik. 16.3.7 A tűzoltás utáni teendők:  A tűz eloltása és a tűzoltóság elvonulása után a helyszínt érintetlenül kell hagyni, amíg az illetékes hatóságok a tűzvizsgálatot el nem végzik.  A tűz helyszínét őriztetni kell mindaddig, amíg a tűz újrakeletkezésének veszélye fennáll. (Különösen fontos ez, ha még gőz- vagy füstképződés van.)  Gondoskodni kell a kimentett tárgyak, értékek őrzéséről.  A tűzvizsgálat végrehajtásához a hatóság részére mindenki köteles a kért felvilágosítást megadni.  A hatósági tűzvizsgálat befejezése és a tűzkár megállapítása után a helyreállítási munkákat meg kell kezdeni. 16.3.8 Tűzvédelmi gyakorlat Minden tanév elején az intézményben tűzvédelmi gyakorlatot kell tartani, és annak lezajlását, tapasztalatait jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A tűzriadó gyakorlását az iskola igazgatója rendeli el.  A tűzriadó tervet az intézmény tanulói közösségével, tantestületével és dolgozóival ismertetni kell.

108

 A tűzriadóterv egy példányát a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként, egy példányát pedig a bejárati portán kell elhelyezni.

16.4 Eljárás bombariadó esetén A fenyegetés leginkább telefonbejelentéssel történik. Ezért a bejelentést fogadó személy próbáljon meg az időt nyerni, és amennyiben lehetséges, a hangrögzítést bekapcsolni. Az időhúzás technikái: pl. a visszakérdezés („Valóban ide szánták a fenyegetést?” stb.), a fenyegetett azonosítása. 16.4.1 A bejelentést fogadó személy teendői:  az időpont pontos megjegyzése, leírása,  az iskolavezetés értesítése. 16.4.2 Az iskolavezetés feladata:  azonnali jelentés a rendőrségnek,  konzultáció a rendőrséggel a teendőkről,  a mozgósítható embereknek a feladatok kiosztása,  az intézkedéseket lehetőleg ne hangos beszélőn, hanem fokozatosan osztályonként közöljük,  a menekülési utak és a gyülekezési helyek (biztonsági szempontú) ellenőrzése,  a telefonközponttól információszerzés a hívóról, a hívási időpont alapján,  a mentési tevékenységek vezénylése, ellenőrzése. Alapelv: a bomba akárhol lehet, s a legcsekélyebb mozdításra is robbanhat. 16.4.3 A pedagógus teendői bombariadó esetén:  az iskolavezetési bejelentésre a tanulókat minden pedagógus vezesse le a hátsó udvarra vagy a vezetők által megadott helyre,  az ajtókat és ablakokat az esetleges robbanás hatásának csökkentése miatt hagyjuk nyitva,  a helyzet alapján döntsük el, hogy mit mondunk a gyermekeknek,  a kivonuláskor a gyerekek semmihez se nyúljanak,  kiürítésnél vegyük figyelembe az időjárási viszonyokat is,  ruházatot, táskát mindenki vigye magával,  a tanulókat a kijelölt menekítési helyről csak további intézkedés után lehet elengedni,  a létszámellenőrzés a kivonulás előtt és a gyülekezési helyen alapvetően fontos.

109

Amennyiben a bombariadó miatt tanítási nap elmarad, úgy azt pihenő- vagy szabadnapon az igazgató rendelkezése, mérlegelése szerint pótolni kell.

110

17 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 17.1 A térítési- és tandíj, valamint a tanulók egyéb juttatásának fizetési rendje 17.1.1 Általános tudnivalók A magyar közoktatás állami és önkormányzati fenntartású intézményeiben a pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége a magyar állampolgárok számára ingyenesen vehető igénybe. Az alapellátás ingyenes területeiről az Nkt. rendelkezik. A pedagógiai szolgáltatások kisebb részéért fizetési kötelezettség terheli az igénybevevőket. A térítési- és tandíj mérséklését vagy elengedését írásban kérvényezni kell. A kérvényben fel kell tüntetni a családban a keresők és eltartottak, a munkanélküliek, a leszázalékoltak és a nyugdíjasok számát. 17.1.2 . Térítési díjak és tandíjak megállapítása Az igazgató minden év november 11-ig meghatározza az adott tanévre vonatkozó térítési- illetve tandíjak mértékét. November 30-ig tájékoztatja a fenntartó vezetőjét a tanévben fizetendő díjak alapösszegéről. A térítési díj és tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatásokat és a kötelezően alkalmazandó összeghatárokat a 229/2012. (VII.28.) Korm. rendelet 34§-36§ tartalmazza. Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: 

A 229/2012. Korm. rendelet 33.§-ában nem meghatározott foglalkozások.



A független vizsga letétele.



A nem tanköteles tanulók számára – a tanulmányi munka nem teljesítése miatt – az évfolyam második alkalommal történő megismétlése.



A 229/2012. Korm. rendelet 33.§ (1) bekezdés b pontjában felsorolt köznevelési feladatok (tanórai foglalkozás, a kötelező és nem kötelező egyéb foglalkozások, melyeket a tantárgyfelosztásban engedélyezett heti időkeret terhére szervezünk, tanulmányok alatti vizsgák, vendégtanulói jogviszony).



Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- illetve pótló vizsgája.



Az iskolai étkezés, az 1997. évi XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint.

Az iskolaszék meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet nem lehet túllépni az intézmény által szervezett, térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások terén.

111

Térítési díjak mértéke: A 229/2012. Korm. rendelet 33. §-ában meg nem határozott egyéb foglalkozások esetében a térítési díj alapösszege tanévenként a tanévkezdéskor szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 15 %-a. A nem tanköteles tanulók számára – a tanulmányi munka nem teljesítése miatt – az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a térítési díj alapösszege tanévenként a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 20 %-a. A független vizsga díja tantárgyanként az adott évre érvényes minimálbér 3,75 %-a. A középszintű érettségi vizsga, az adott évre érvényes minimálbér 15 %-ának megfelelő ezer forintra kerekített összeg. Az emeltszintű érettségi vizsga díja az adott évre érvényes minimálbér 25 %-ának megfelelő ezer forintra kerekített összeg. Az étkezés díjat az 1997. évi XXXI. tv. és a fenntartó által megadott nyersanyagnorma határozza meg. A vendégtanulói jogviszony – a 229/2012. Korm. rendelet 33. § (1) b) pont bj) alpontjában foglaltakat kivéve – a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának legfeljebb 3%-a. A fizetendő térítési díj és tandíj összegéről szóló határozat ellen a tanuló, a szülő, gondviselő, törvényes képviselő a köznevelési tv. 37. § (2) bekezdése alapján eljárást indíthat. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások Az 229/2012. Korm. rendelet 36.§ (1) b, c, d pontja alapján: 

A Pedagógiai Programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás.



A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése.

A kedvezmények általános szabályai A kedvezmények általános szabályairól a fenntartó dönt. Az Nkt. hatályba lépése előtt létesített tanulói jogviszonyok esetében a tanuló fizetési kötelezettségét a jogviszony létesítésekor hatályos törvény és a fenntartói rendeletben leírtak szerint kell elbírálni. A 229/2012. Korm. rendelet III. fejezetében leírtakat az újonnan létesített tanulói jogviszonyok tekintetében kell alkalmazni. Az új rendelet szabályait a 229/2012. Korm. rendelet hatályba lépese előtt létesített tanulói jogviszonyok tekintetében akkor lehet alkalmazni, ha a tanuló számára az új rendelkezés kedvezőbb fizetési feltételt teremt.

17.1.3 Visszatérítés Étkezési térítési díjat csak akkor áll módunkban visszatéríteni, ha az étkezés lemondása a szolgáltatást mellőző napot megelőző munkanap 14 órájáig megtörténik.

112

17.1.4 A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a) tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve b) tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót megfelelő díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén a szülő – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg

17.2 Szociális ösztöndíj és támogatás felosztásának elvei 17.2.1 A tanulók szociális ellátása A fenntartó által biztosított szociális ösztöndíjak és a szociális támogatások szétosztásra kerülnek. Az intézmény a szociális támogatások elosztásakor a törvény biztosította anyagi jogon járó juttatásokat (étkezési hozzájárulás, tankönyvsegély stb.), a valós rászorultságot és annak mértékét veszi figyelembe. A rászorultság mértéke a következő tényezőktől függ:  a tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege,  az önálló jövedelemmel nem rendelkező eltartott családtagok száma,  tartósan beteg családtag jelenléte,  munkanélküli eltartó. Tanulóink tipikusan kétféle szociális támogatásban részesülnek:  ingyenes tankönyvjuttatásban,  étkezési támogatásban. Mindkét támogatást a vonatkozó jogszabályok egyértelműen szabályozzák. 17.2.2 Egyéb szociális juttatások Az alapítványi, illetve önkormányzati, fenntartói forrású egyéb diák-szociális juttatások felhasználására az intézményvezető megbízása alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat delegált képviselői, valamint a tanulóközösségekért felelős osztályfőnökök tesznek javaslatot. Az osztályfőnököktől esetenként a tanuló otthoni és egyéb körülményeire vonatkozó írásbeli információk is kérhetők. 113

A szociális támogatás formái:  szociális ösztöndíj fizetése,  szociális segély, étkezési hozzájárulás kifizetése,  a rászorulók munkaeszközeinek, tankönyveinek megvásárlása,  kirándulások, kulturális rendezvények költségeinek fedezése.

17.3 A kiemelkedő pedagógiai munka ismérvei Az alább felsorolt feltételek a tantestület több évtizedes gyakorlata alapján alakult ki és alapvető szerepet tölt be a kitüntetésekre való javaslatoknál, a jutalmazásoknál és a minőségi bérpótlék megállapításánál. A feltételeknek két alapvető csoportja van: az „A” és a „B” pont. Az „A” pontban foglaltakat minden esetben maradéktalanul teljesíteni kell, a „B” pontban foglalt esetek közül legalább egyet. „A” pont A munkaköréhez tartozó oktatási és nevelési feladatokat pontosan, példamutatóan, legjobb tudása szerint végzi. Színvonalas szakmai tudását önképzéssel, továbbképzéssel rendszeresen frissen tartja. A monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában legalább hat év közalkalmazotti jogviszonya van. Fegyelmi ügye nem volt. „B” pont  A szűk munkaköri leírásban szereplő tevékenységen túlmenően az intézmény pedagógiai célkitűzéseinek megvalósításában hatékonyan részt vesz (pl. programok kidolgozása, szakmai fejlesztések, diákkörök vezetése, diák-önkormányzati élet összefogása, szervezése stb.).  Az oktatásban több alkalommal átlagon felüli eredményeket ért el:   

legalább megyei szintű eredményes versenyeztetés, kiemelkedő továbbtanulási eredmények, eredményes nyelvvizsgák stb.

 Az iskola kulturális vagy sportéletében több alkalommal jelentős eredményeket ért el: 

legalább megyei szintű eredményes versenyek,

 Tudományos munkát végez vagy rendszeresen (több alkalommal) pedagógiai, szakmai cikket jelentet meg  Hosszabb ideig (legalább öt év) az iskolai, a megyei vagy az országos pedagógiai munkában felelős beosztásban kifogástalan munkát végzett (igazgató, igazgatóhelyettes, szaktanácsadó, szakértő, érettségi elnök, tudományos pedagógiai szervezetek elnökségének tagja stb.). A kiemelkedő pedagógiai munka az alapja a közalkalmazottak alkalmankénti keresetkiegészítésének.

114

Az intézményben teljesítménypótlékot nem alkalmazunk.

17.4 Az iskola szabályzatainak nyilvánossága Az elfogadott SzMSz-t nyilvánosságra kell hozni, hogy részleteiben is megismerhesse minden pedagógus, minden szülő, az iskola dolgozói és az iskola iránt érdeklődők. Ennek teljesítésére az SzMSz-t a következő helyeken hozzáférhetővé tesszük nyomtatott formában:  a fenntartónál,  az igazgatói irodában,  a tanári szobában,  az iskolai könyvtárban, elektronikus adathordozón:  az iskola honlapján,  az iskola számítógépes hálózatán,  CD-n (hozzáférhető az iskolai könyvtárban). A Pedagógiai Program nyomtatott formában megtalálható:  az igazgatói irodában,  a tanári szobában,  a könyvtárban, elektronikus adathordozón :  az iskola honlapján,  az iskola számítógépes hálózatán,  CD-n (hozzáférhető az iskolai könyvtárban). A helyi tantervek nyomtatott formában:  az igazgatói irodában, elektronikus adathordozón:  az iskola számítógépes hálózatán,  CD-n (hozzáférhető az iskolai könyvtárban). 17.4.1 Tájékoztatás az intézmény alapdokumentumairól Az érdeklődők az iskola alapdokumentumait (SzMSz, Pedagógiai Program, Házirend) a könyvtárban a nyitvatartási idő alatt megtekinthetik. A könyvtárosok az érdeklődők kérésére szóbeli tájékoztatást is adnak.

115

Az iskolavezetés a minden évben megrendezésre kerülő ún. nyílt napokon a fenti dokumentumokról hivatalos tájékoztatást ad. Ezeken túlmenően kérésre, egyeztetett időpontban az iskolavezetés biztosítja az érdemi tájékoztatást.

17.5 Az óralátogatások tematikája, rendje (adatvédelem) Az óralátogatásokat a vezetők, vezető-helyettesek és középvezetők az óralátogatási lapon megadott szempontok alapján végzik. A szempontrendszert az ellenőrzési rész tartalmazza. Az óralátogatásokról készült feljegyzéseket az érintett tanárral ismertetni és az óralátogatás tapasztalatait szóban is értékelni kell. A pedagógus észrevételeit az óralátogatási lapra rá kell vezetni. Az óralátogatási lapot zárásként aláírja mind a látogató, mind a látogatott.

17.6 Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok 17.6.1 A hitelesítés rendje Elektronikus nyilvántartás tanügyi és a gazdasági tevékenység során keletkezhet, amennyiben azt a jogszabály nem tiltja. Papíralapú nyomtatott dokumentumot kell készíteni az elektronikus nyilvántartásról:  az intézmény által kötelezően használt nyomtatvány, dokumentum lezárásakor,  a normatívát meghatározó adatokról,  ha a jogszabály előírja. A dokumentumot minden tanév során, időponthoz kötve kell elkészíteni. A papíralapú dokumentumnak tartalmaznia kell          

a dokumentum pontos megnevezését, a kiállító intézmény nevét, a dokumentum hatályosságát, azt az időpontot, amelyre az adatok vonatkoznak, a dokumentum intézményi iktatószámát, a tartalmi részt, a nyomtatás dátumát, az adatszolgáltató nevét és aláírását, a hitelesítő személy nevét és aláírását, az intézmény bélyegzőjét, oldalszámozást (oldalszám/összes oldal formátumban). 17.6.2 A kezelés rendje

Az elektronikus nyilvántartást végezhet az az alkalmazott, aki a munkaköri leírása alapján az adatokat kezeli. Az elektronikus dokumentum vezetése az év során folyamatos. A dokumentum lezárását a jogszabályban illetve előírások alapján meghatározott időben kell elvégezni. A lezárt dokumentu116

mot papíralapú nyomtatás után hitelesíteni kell, majd az intézmény irattárazási rendje alapján meg kell őrizni. Az elektronikus nyomtatványokat legalább öt évente digitális formában is archiválni kell, amelyre az irattárazás rendje vonatkozik.

17.7 Reklámtevékenység Az intézmény fogyasztói cikkek reklámtevékenységét semmilyen formában nem végzi. Azokat az információkat, reklámokat, amelyek a tanulók felkészülésével, tanulásával, továbbtanulásával, egészség-megőrzési programjával, kulturális és sporteseményekkel kapcsolatosak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével lehet rendezett formában a kijelölt helyeken közzétenni. A hirdetmény közzétételének engedélyezését az engedélyező személy aláírása jelenti a hirdetményen.

17.8 Záró rendelkezések 17.8.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és az Nkt. által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 17.8.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező mellékletei 1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 2. Adatvédelmi szabályzat 3. Költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonala 4. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a FEUVE rendszerében 17.8.3 Az intézmény további szabályzatai Az intézmény további szabályzatai az SzMSz függelékét képezik. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket igazgatói utasításként önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek a szabályzatok az SzMSz változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik.

117

17.8.4 A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület a mellékelt jegyzőkönyvek szerint fogadta el. Monor, 2013. február 21. P.H. ………………………….................... Balatoniné Sárosi Márta Igazgató

118

Tartalom 1

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA .................. 2 1.1 1.2 1.3

2

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI............................................................................................ 4 2.1 2.2 2.3

3

AZ INTÉZMÉNY LEGFONTOSABB ADATAI .................................................................................................... 4 AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMAI ....................................................................................................... 8 AZ INTÉZMÉNY JOGOSULTSÁGAI ................................................................................................................. 8

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE .......................................................................................... 9 3.1 3.2

4

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ..................................................................................... 2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGI ALAPJA ........................................................................... 2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA ............................................................................... 3

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI ....................................................................................................... 9 A SZERVEZETI EGYSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE .............................................................................. 9

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ...................................................................................................................... 13 4.1 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE ......................................................................................................................... 13 4.1.1 A vezető személye ................................................................................................................................ 13 4.1.2 Az intézményvezető .............................................................................................................................. 13 4.2 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE .................................................................................................................... 16 4.2.1 A vezető-helyettesek (igazgatóhelyettesek) személye ........................................................................... 16 4.2.2 A vezető-helyettesek jogköre és felelőssége ......................................................................................... 16 4.2.3 A vezetőség .......................................................................................................................................... 16 4.2.4 A vezetők közötti munkamegosztás elvei.............................................................................................. 17 4.2.5 Az általános igazgatóhelyettes ............................................................................................................ 17 4.2.6 Az igazgatóhelyettes ............................................................................................................................ 19 4.2.7 A gazdasági vezető .............................................................................................................................. 22 4.2.8 A vezető-helyettesek kötelessége ......................................................................................................... 24 4.2.9 A vezetők kapcsolattartási rendje ........................................................................................................ 24 4.2.10 A vezetők helyettesítési rendje ........................................................................................................ 25

5

AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK ...................................... 26 5.1 5.2 5.2.1 5.2.2 5.3 5.3.1 5.3.2 5.3.3 5.3.4 5.4 5.4.1 5.4.2 5.5 5.5.1 5.5.2

6

KÖZALKALMAZOTTAK .............................................................................................................................. 26 AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK ............................................................................................................. 26 Az alkalmazotti közösségek jogai ........................................................................................................ 26 Az alkalmazotti közösségek kapcsolattartásának rendje ..................................................................... 27 A TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK RENDJE .................................................................... 27 Az osztályközösségek és tanulócsoportok ............................................................................................ 27 Diákkörök ............................................................................................................................................ 27 A diákközgyűlés (iskolagyűlés, igazlátó délután) ................................................................................ 28 A diákönkormányzat ............................................................................................................................ 28 AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK ................................................................................ 30 A szülői szervezet ................................................................................................................................. 30 Az iskolaszék........................................................................................................................................ 32 AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI ....................................................................................................... 33 A külső kapcsolatok célja, formája és módja ...................................................................................... 33 Rendszeres külső kapcsolatok ............................................................................................................. 33

A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ....................................................... 35 6.1 A NEVELŐTESTÜLET ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE............................................................................................... 35 6.1.1 A nevelőtestület ................................................................................................................................... 35 6.1.2 A nevelőtestület feladatai és jogai ....................................................................................................... 35 6.1.3 A nevelőtestület értekezletei ................................................................................................................ 36 6.1.4 A nevelőtestület döntései és határozatai.............................................................................................. 36 6.2 A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI .................................................................................. 36

119

6.2.1 6.3 6.3.1 6.3.2 6.4 6.4.1 6.4.2 6.4.3 6.5 6.5.1 6.5.2 6.5.3 6.6 6.7 6.8 6.8.1 6.8.2 6.8.3 6.8.4 7

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE .................................................................................................... 49 7.1 7.1.1 7.1.2 7.1.3 7.2 7.2.1 7.2.2 7.3 7.4 7.4.1 7.4.2 7.4.3 7.4.4 7.5

8

Az intézmény szakmai munkaközösségei ............................................................................................. 36 A MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐK FELADATAI............................................................................................... 38 A munkaközösség-vezetők főbb tevékenységei és felelősségei ............................................................. 38 A munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladatai .................................................................................. 39 A PEDAGÓGUSOK PEDAGÓGIAI ÉS ADMINISZTRATÍV FELADATAI .............................................................. 40 A pedagógusok pedagógiai feladatai .................................................................................................. 40 Különleges felelősségek....................................................................................................................... 41 A pedagógusok adminisztratív feladatai ............................................................................................. 41 AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ........................................................................................................... 42 A főbb tevékenységek és felelősségek .................................................................................................. 42 Az osztályfőnök adminisztratív feladatai ............................................................................................. 43 Ellenőrzés ............................................................................................................................................ 45 MINDEN PEDAGÓGUS KÖTELESSÉGE ......................................................................................................... 46 A PEDAGÓGUSOKNAK KIADHATÓ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK .................................................................... 46 A NEVELŐTESTÜLET FELADATAINAK ÁTRUHÁZÁSA.................................................................................. 47 Az egyes feladat- és jogkörök átadása................................................................................................. 47 A nevelőtestület által létrehozott bizottságok ...................................................................................... 47 Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése ................................................................................. 47 A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai .............................................................. 47

A TANÉV HELYI RENDJE ............................................................................................................................ 49 A tanév rendjének meghatározása ....................................................................................................... 49 Az éves munkaterv ............................................................................................................................... 49 Az intézmény nyitva tartása ................................................................................................................. 50 A TANÍTÁSI NAPOK RENDJE ....................................................................................................................... 50 A tanítási órák rendje .......................................................................................................................... 50 Az óraközi szünetek rendje .................................................................................................................. 50 AZ INTÉZMÉNYI FELÜGYELET RENDSZABÁLYAI ........................................................................................ 51 AZ ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE....................................................................................................... 51 A vezetők munkarendje ........................................................................................................................ 51 A közalkalmazottak munkarendje ........................................................................................................ 51 A pedagógusok munkarendje............................................................................................................... 51 A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje ..................................................................... 52 A TANULÓK MUNKARENDJE ...................................................................................................................... 52

A BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ................................................................... 53 8.1 A BELSŐ ELLENŐRZÉS ............................................................................................................................... 53 8.1.1 A belső ellenőrzés céljai ...................................................................................................................... 53 8.1.2 A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei ............................................................... 53 8.1.3 Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei ................................................................................. 54 8.1.4 A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai ........................................................................................ 54 8.1.5 A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik............................................ 54 8.2 A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE ......................................................... 55 8.2.1 Az ellenőrzés feladata.......................................................................................................................... 55 8.2.2 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók ....................................................... 56 8.2.3 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: .............................. 56

9

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK .............................................................................................. 61 9.1 A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE ......................................................................................... 61 9.2 RENDSZERES TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK .................................................................................... 62 9.2.1 Szakkörök ............................................................................................................................................ 62 9.2.2 Önképzőkörök ...................................................................................................................................... 62 9.2.3 Énekkar ............................................................................................................................................... 62 9.2.4 Sportkörök ........................................................................................................................................... 62 9.2.5 Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) .................................................................................... 63 9.2.6 Az érettségi- és verseny-előkészítők..................................................................................................... 63 9.2.7 Fakultatív vallás- és hitoktatás............................................................................................................ 63 9.3 ESETENKÉNTI TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ................................................................................... 63 9.3.1 Versenyek és bajnokságok ................................................................................................................... 63

120

9.3.2 9.3.3 9.3.4 10

Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások ................................................................................... 63 Kulturális intézmények látogatása ...................................................................................................... 64 Egyéb rendezvények ............................................................................................................................ 64

A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA ................................................... 66 10.1 A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ........................................................................................................ 66 10.2 A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ..................................................................................................... 66 10.3 A TANULÓI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS VIZSGÁK .............................................................................. 66 10.4 A TANULÓ TÁVOLMARADÁSA ÉS ANNAK IGAZOLÁSA ............................................................................... 67 10.4.1 Késés és mulasztás .......................................................................................................................... 67 10.4.2 A hiányzás indoklása ...................................................................................................................... 67 10.4.3 Kilépés az iskolából tanítási idő alatt............................................................................................. 67 10.4.4 Az igazolt és igazolatlan hiányzások .............................................................................................. 67

11

A JUTALMAZÁS ÉS A FEGYELMEZÉS ELVEI ÉS FORMÁI .............................................................. 69 11.1 DICSÉRET ÉS JUTALMAZÁS ....................................................................................................................... 69 11.1.1 A dicséret és a jutalmazás elvei ...................................................................................................... 69 11.1.2 A dicséret formái ............................................................................................................................ 69 11.1.3 A jutalmazás formái ........................................................................................................................ 70 11.2 A TANULÓK FEGYELMEZÉSE ..................................................................................................................... 70 11.2.1 Fegyelmi intézkedések .................................................................................................................... 70 11.2.2 A fegyelmi eljárás ........................................................................................................................... 71 11.2.3 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai: ............................................................. 72 11.2.4 Az egyeztető eljárás és a fegyelmi eljárás rendje ........................................................................... 72 11.2.5 A fegyelmi eljárás résztvevői: ......................................................................................................... 73 11.2.6 Fegyelmi büntetések ....................................................................................................................... 74 11.2.7 A fegyelmi tárgyalás ....................................................................................................................... 74 11.2.8 A fegyelmi határozat ....................................................................................................................... 75 11.2.9 A másodfokú eljárás (fellebbezés) .................................................................................................. 76 11.2.10 A bírói út......................................................................................................................................... 77 11.2.11 A tanuló kártérítési felelőssége....................................................................................................... 77 11.3 FEGYELMI ELJÁRÁSREND ALKALMAZOTTAK ESETÉN ................................................................................ 78 11.3.1 Fegyelmi vétségnek minősül ........................................................................................................... 78 11.3.2 Fegyelmi vétségnek minősülő károkozás ........................................................................................ 78 11.3.3 A munkavállaló (közalkalmazott) felelősségre vonásának feltételei ............................................... 78 11.3.4 Az alkalmazható jogkövetkezmény.................................................................................................. 79 11.3.5 Alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények lehetnek ................................................................... 79 11.3.6 Egyeztető eljárás rendje ................................................................................................................. 79 11.3.7 A fegyelmi eljárás rendje ................................................................................................................ 80 11.3.8 A büntetés végrehajtása .................................................................................................................. 81

12

A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE ....................................................... 82 12.1 A NEMZETI JELKÉPEK ELHELYEZÉSÉNEK RENDJE ...................................................................................... 82 12.2 AZ ÉPÜLET RENDJE ................................................................................................................................... 82 12.2.1 Biztonsági rendszabályok ............................................................................................................... 82 12.2.2 A látogatás rendje .......................................................................................................................... 83 12.2.3 Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje .......................................................................... 83 12.3 A HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE .......................................................................... 83 12.3.1 Az alkalmazottak helyiséghasználata ............................................................................................. 83 12.3.2 A tanulók helyiséghasználata ......................................................................................................... 83 12.3.3 A szaktermek használati rendje ...................................................................................................... 84 12.3.4 A berendezések használata ............................................................................................................. 84 12.3.5 Karbantartás és kártérítés .............................................................................................................. 84 12.3.6 A könyvtár működési rendje ........................................................................................................... 85

13

A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE ........................................................ 88 13.1 A HAGYOMÁNYÁPOLÁS CÉLJA .................................................................................................................. 88 13.2 INTÉZMÉNYÜNK JELKÉPEI ......................................................................................................................... 88 13.2.1 Az iskolajelvény .............................................................................................................................. 88 13.2.2 Az intézmény zászlója ..................................................................................................................... 88

121

13.3 AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE .......................................................................................................................... 89 13.3.1 Nemzeti ünnepek ............................................................................................................................. 89 13.3.2 iskolai ünnepek ............................................................................................................................... 89 13.4 AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEI ...................................................................................... 89 13.4.1 Az iskola névadójával kapcsolatos rendezvények ........................................................................... 89 13.4.2 Egyéb jelentős rendezvények: ......................................................................................................... 89 13.4.3 Tanulmányi versenyek és vetélkedők: ............................................................................................. 90 13.4.4 Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: ................................................................ 90 13.4.5 Hagyományos táborok .................................................................................................................... 90 13.4.6 Az intézmény hagyományos csereutazásai és egyéb túrái: ............................................................. 90 13.4.7 A hagyományápolás további formái ............................................................................................... 91 13.5 A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................................... 91 14

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ........................................................................................ 92 14.1 A TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSA............................................................................................................... 92 14.2 A TANKÖNYVRENDELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE .................................................................................................... 93 14.3 A NORMATÍV KEDVEZMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ..................................................................... 93 14.3.1 A normatív tankönyvkedvezményekre érkezett igények teljesíthetősége ......................................... 94 14.3.2 A normatív tankönyvtámogatással kapcsolatos pénzügyi és nyilvántartási feladatok .................... 94 14.4 A TANKÖNYVRENDELÉS ........................................................................................................................... 95 14.4.1 A kölcsönözhető könyvek jegyzékének közzététele .......................................................................... 95 14.4.2 Az iskolai tankönyvellátás keretében ellátandó feladatok .............................................................. 95 14.4.3 Tankönyvellátási szerződés ............................................................................................................ 95 14.5 A TANKÖNYVEK ÉRTÉKESÍTÉSE ................................................................................................................ 96 14.5.1 A tankönyvek tárolása, őrzése ........................................................................................................ 96 14.5.2 Az értékesítési hely ......................................................................................................................... 96 14.5.3 Az értékesítésben közreműködők díjazása ...................................................................................... 97 14.5.4 A kis példányszámú, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás ....................................................... 97 14.5.5 Az értékesítés során beszedett összegek kezelése, könyvelése ........................................................ 97 14.6 A TANKÖNYVKÖLCSÖNZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ...................................................................... 97 14.7 ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK ...................................................................................................... 98

15

INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ................................................................................................ 99 15.1 A TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSREND............... 99 15.1.1 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetekkel, egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........ 99 15.1.2 Az orvosi ellátás rendje .................................................................................................................. 99 15.1.3 A veszélyeztetettség megelőzésére irányuló pedagógiai tevékenységek (prevenció) .................... 100 15.1.4 A pedagógusok szerepe a megelőzésben ....................................................................................... 100 15.1.5 Az osztályfőnök kiemelt szerepe a megelőzésben: ........................................................................ 101 15.1.6 Célzott segítségnyújtás, az iskola jelzési kötelezettsége ............................................................... 101 15.1.7 Szakmaközi együttműködés az iskolai gyermekvédelemben ......................................................... 101 15.1.8 A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje ................................................................................. 102 15.1.9 Az egészséges életmódra nevelés .................................................................................................. 102 15.2 AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN .............. 102 15.2.1 Általános rendelkezések................................................................................................................ 102 15.2.2 Eseti szabályok ............................................................................................................................. 103 15.3 AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI TANULÓBALESETEK ESETÉN ....................................................... 103 15.3.1 Intézkedések .................................................................................................................................. 103 15.3.2 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok ...................................................................... 104

16

ELJÁRÁS RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK BEKÖVETKEZÉSEKOR .................................................... 105 16.1 RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ....................................................................................................................... 105 16.2 ÁLTALÁNOS ELJÁRÁS RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK BEKÖVETKEZÉSEKOR ................................................... 105 16.3 ELJÁRÁS TŰZRIADÓ ESETÉN .................................................................................................................... 106 16.3.1 A tűz jelzése .................................................................................................................................. 106 16.3.2 A riasztás módja: .......................................................................................................................... 106 16.3.3 A tanulók kimenekítése és a tűzoltás ............................................................................................. 107 16.3.4 A kivonulás rendje: ....................................................................................................................... 107 16.3.5 A tűzoltás rendje ........................................................................................................................... 108 16.3.6 Az elsősegélynyújtás ..................................................................................................................... 108

122

16.3.7 A tűzoltás utáni teendők: .............................................................................................................. 108 16.3.8 Tűzvédelmi gyakorlat.................................................................................................................... 108 16.4 ELJÁRÁS BOMBARIADÓ ESETÉN .............................................................................................................. 109 16.4.1 A bejelentést fogadó személy teendői: .......................................................................................... 109 16.4.2 Az iskolavezetés feladata: ............................................................................................................. 109 16.4.3 A pedagógus teendői bombariadó esetén: .................................................................................... 109 17

EGYÉB RENDELKEZÉSEK ...................................................................................................................... 111 17.1 A TÉRÍTÉSI- ÉS TANDÍJ, VALAMINT A TANULÓK EGYÉB JUTTATÁSÁNAK FIZETÉSI RENDJE ...................... 111 17.1.1 Általános tudnivalók ..................................................................................................................... 111 17.1.2 . Térítési díjak és tandíjak megállapítása ..................................................................................... 111 A kedvezmények általános szabályairól a fenntartó dönt. ............................................................................... 112 17.1.3 Visszatérítés .................................................................................................................................. 112 17.1.4 A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai ............................... 113 17.2 SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ ÉS TÁMOGATÁS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI .............................................................. 113 17.2.1 A tanulók szociális ellátása .......................................................................................................... 113 17.2.2 Egyéb szociális juttatások............................................................................................................. 113 17.3 A KIEMELKEDŐ PEDAGÓGIAI MUNKA ISMÉRVEI ...................................................................................... 114 17.4 AZ ISKOLA SZABÁLYZATAINAK NYILVÁNOSSÁGA .................................................................................. 115 17.4.1 Tájékoztatás az intézmény alapdokumentumairól ........................................................................ 115 17.5 AZ ÓRALÁTOGATÁSOK TEMATIKÁJA, RENDJE (ADATVÉDELEM) ............................................................. 116 17.6 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍR ALAPÚ NYOMTATVÁNYOK .............................................. 116 17.6.1 A hitelesítés rendje ....................................................................................................................... 116 17.6.2 A kezelés rendje ............................................................................................................................ 116 17.7 REKLÁMTEVÉKENYSÉG .......................................................................................................................... 117 17.8 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................... 117 17.8.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása ......................................................................... 117 17.8.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező mellékletei ............................................................ 117 17.8.3 Az intézmény további szabályzatai ............................................................................................... 117 17.8.4 A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása ................................................ 118

123