A MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Készült a Monori és a Dabasi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás megbízásából

A MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

ELŐTERJESZTÉSI ANYAG

Budapest, 2000. június hó

PESTTERV Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1051 Budapest, Október 6. utca. 8. Telefon, telefax 267-70-78, 267-05-08, 266-75-61 www.pestterv.hu E mail: [email protected]

1

A MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS PROGRAMJAVASLAT BEVEZETÉS A Monori és a Dabasi kistérség környezeti állapotával, a környezetvédelem térségi összefüggéseivel többször is foglalkoztak a kistérségi társulási ülések. A dabasi “Ország Közepe” Kistérség 1999-ben elfogadott Fejlesztési koncepciója (PESTTERV 1999.) előírja a környezetvédelmi program készítését és ezt a monori kistérség jelenleg készülő koncepciója (TQMI 2000.) is előirányozza. A környezetvédelmi program kidolgozására lehetőséget adott a MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS közösen (a Monori ÖTT által) benyújtott pályázatával elnyert Környezetvédelmi Alap Céltámogatás. Az 1996-ban hatályba lépett 1995. évi LIII. sz. környezetvédelmi törvény előírja és meghatározza környezetvédelmi programok készítését (46.§), tartalmát (47.§), településekre, települések meghatározott csoportjaira, térségekre. A térségi környezetvédelmi programnak összhangban kell lennie a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a Pest megyei Környezet- és Természetvédelmi Koncepcióban megfogalmazott célokkal, valamint a párhuzamosan készülő országos, megyei és agglomerációs területrendezési tervekkel. Az elkészült és készülő fejlesztési koncepciók hangsúlyos része a táj- természet- és környezet védelem, illetve az ezt feltételező és ezen alapuló térségfejlesztés. A koncepciók a kistérségi problémák megoldásának egyik kulcskérdéseként tekintik a környezeti állapot általános javítását, a kistérségek arculatának, minőségi lakóhelyet és turisztikai fogadókészséget nyújtó lehetőségeinek megteremtése érdekében.

A környezetvédelmi program alapvető feladata kettős: • elsősorban meg kell határoznia a térségben meglevő és lehetséges környezetszennyezéseket és egyéb környezeti veszélyeket, és ezek elhárításának vagy megelőzésének módját, • másodsorban meg kell határoznia a térségben meglevő környezeti értékek körét és ezek megőrzésének módját. A program jogi alapja A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. sz. törvény különösen ennek 40.§-a, mely a nemzeti környezetvédelmi programmal is összefüggésben határozza meg a megyei és regionális környezetvédelmi programok készítését. A törvény 53.§-ában előírt Nemzeti Környezetvédelmi Programot (NKvP) az Országgyűlés 83/1997.(IX.26.) sz. határozatával fogadta el, ez átfogó területfejlesztési programok keretében irányozza elő a térségi (és települési) programok készítésének állami támogatását. A területfejlesztésről és rendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján létrejött kistérségi társulások is alanyai a regionális környezetvédelmi programok kidolgozásának, és a nemzeti környezetvédelmi program megfogalmazása szerint ehhez a szinthez is rendelhetők regionális környezetvédelmi feladatok, illetve ezek megoldásai. A kistérségi környezetvédelmi program műfajnak nincs részletes metodikai szabályozása, de készítése során mérvadónak tekinthetők egyrészt a NKvP és a települési környezetvédelmi programok tartalmi követelményei, másrészt a térség sajátosságainak, környezeti állapotának és konkrét problémáinak súlya és jellege. Elsődlegesen a helyzetértékelés alapján szükséges meghatározni a kistérségi szinten megoldható és megoldandó környezetvédelmi feladatokat, elkülönítve az ennél átfogóbb, illetve a kistérséginél lokálisabb cselekvési szintek feladatköreit. Ennek figyelembe vételével, konkrétan a kistérség sajátosságai, környezeti adottságai határozzák meg a program tartalmát.

2

A program kidolgozása során alapul veendők a magasabbszintű környezetvédelmi koncepcionális, kutatási és tervelőzmények. A NKvP-on túl itt elsősorban Pest megye környezet- és természetvédelmi koncepciója (PESTTERV, 1993.), Pest megye környezeti jellemzői (KDV KöFe, 1991.), Pest megye zöldfelületgazdálkodási koncepciója (PESTTERV KFT 1995.) és Pest megye kistérségi SAPARD-Programjait megalapozó tanulmányok (GATE 1999.), valamint a jelenleg készülő, monori és dabasi kistérségeket is érintő területrendezési tervek (Pest megye területrendezési terve és a Budapesti Agglomeráció kiemelt térség területrendezési terve: PESTTERV, folyamatban), valamint a kistérségek már említett fejlesztési koncepciói vehetők figyelembe.

A Program két fő részből áll: a vizsgálatok és az előzmények értékelését és összefoglalását tartalmazó HELYZETÉRTÉKELÉS, illetve a megoldási javaslatokat összefoglaló PROGRAM munkarészekből. Jelen dokumentáció a helyzetértékelő programjavaslatok fejezeteit tartalmazza.

fejezetek

összefoglalását

és

a

A programjavaslatok megfogalmazásához szükséges a környezetvédelem kistérségi szintű prioritásainak megállapítása, melyet a helyzetértékelés alapján dolgoztunk ki és a program előzetes anyagában az alábbiak szerint javasoltunk megállapítani: a térségfejlesztési koncepciók feladatmeghatározásai, valamint a kistérségek környezeti állapotát feltáró vizsgálatok alapján a környezetvédelmi program prioritásai: 1. A meglevő és potenciális szennyeződések, ill. károsodások elhárítása szempontjából kistérségi szinten mindenek előtt a környezeti közbiztonság megteremetését, valamint a szilárd kommunális hulladékok ártalmatlanítását kell megoldani. 2. A meglevő környezeti értékek védelme szempontjából a gazdag táji – természeti örökség megőrzése és értékességének tudatosítása az elsődleges cél. Mindkét típusú prioritás megvalósításához előfeltétel a környezeti nevelés és a környezeti tudatformálás színvonalának jelentős emelése, melynek fontosságát valamennyi érdekelt hangsúlyozta a program véglegesítését megalapozó véleményezés során. A minden környezeti elemre és környezetvédelmi szakágra kiterjedő részletes vizsgálatokat és helyzetértékelést követően megtörtént a környezetvédelmi feladatok megoldási szintjeinek meghatározása, a helyi (települési) és kistérségi szintű javaslatok csoportosítása, valamint a kistérségi szintű súlyponti környezet- és természetvédelmi javaslatok részletes kidolgozása. A két kistérség környezeti helyzetének felmérését a szokásos adatgyűjtési és vizsgálati technikák alkalmazása mellett, helyszíni mikrotérségi polgármesteri értekezletek lefolytatásával (az ezekről készült emlékeztetők a vizsgálati háttéranyag mellékletei) valamint kérdőíves felméréssel is megalapoztuk. A kérdőíves válaszok kiértékelési eredményei csaknem teljes összhangban állnak a munkaindító értekezleteken elhangzott helyzetértékelés és feladatmeghatározás lényegi elemeivel, - az "objektív" adatbázisok mellett megfelelő társadalmi megalapozottságot is biztosítva a környezetvédelmi program kidolgozásához. Ezek alapján összefoglaló helyzetértékelő és előzetes program-vitaanyag készült, melyet valamennyi érintett települési önkormányzat megismert és véleményezett, a programjavaslat előzetes anyagát minkét társulás 2000. május havi ülésén önálló napirendi pontként megtárgyalta és elfogadta.** Az üléseken és a véleményezés során megerősítést nyert az előzetes vitaanyag köztisztasági és környezeti közbiztonsági prioritásokat meghatározó javaslata, - jelen 3

előterjesztési anyag ennek alapján készült el, a vitaanyaghoz beérkezett észrevételek és javaslatok figyelembe vételével, az előzetes programjavaslatok kiegészítésével és véglegesítésével. ** A kistérségi környezetvédelmi program összefoglaló helyzetértékelő és előzetes program vitaanyagát kistérségi területfejlesztési tanácsülés napirendjeként tárgyalta a Monor Kistérségi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás 2000. május 3-i ülésén, a Dabasi "Ország Közepe" Kistérségi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás 2000. május 22-i ülésén. Ezt követően a kistérségi környezetvédelmi program összefoglaló helyzetértékelő és előzetes program vitaanyagához írásos észrevételt tettek: • Monor város • Nyáregyháza község • Pilis nagyközség • Csévharaszt község • Vasad község • Ecser nagyközség • Káva község.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS A Monori és Dabasi kistérség környezeti elemeire és környezeti helyzetére vonatkozó részletes vizsgálatok a bevezetőben hivatkozott előzmények és szakirodalmi források, valamint a helyszíni tapasztalatok értékelésén túl tartalmazzák a kistérségekben végzett kérdőíves felmérés feldolgozását és kiértékelését is. A helyzetértékelő fejezetek összefoglalását tartalmazza jelen dokumentáció, az alábbi felépítésben: 1.1. 1.2.

1.3. 1.4.

A Monor-Dabas kistérség környezetvédelmi programját megalapozó kérdőív válaszainak összesítő értékelése A monori és a dabasi kistérség környezeti állapota – összefoglaló helyzetértékelés: Térszerkezeti adottságok A kistérség környezetminőségi jellemzése - természetföldrajzi területi és kommunális infrastruktúra adottságai alapján Természetföldrajzi adottságok A térség környezeti értékei: táj- és természetvédelmi adottságok Környezeti elemek állapota, környezeti hatótényezők és hatások: Levegőtisztasági állapot Zaj- és rezgés elleni védelem Vízvédelem Ivóvízellátás: Szennyvíztisztítás, szennyvíztelepek Hulladék ártalmatlanítás Egyéb környezeti és művi elemek, környezeti hatótényezők vizsgálata Települési környezet, - épített környezet- és emberi egészségvédelem

4

1.1. A MONOR-DABAS KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁT MEGALAPOZÓ KÉRDŐÍV VÁLASZAINAK ÖSSZESÍTŐ ÉRTÉKELÉSE Az értékelés a 2000. március első felében szétküldésre került kérdőívekre beérkezett válaszok alapján készült. A két kistérség önkormányzatai, és a térségben működő, a környezet- és természetvédelem kérdésében valamilyen formában érintett szervezetek, gazdálkodó egységek közül 33 töltötte ki, és küldte vissza. A közel 50%-os válaszadási arány lehetővé teszi számunkra, hogy a válaszok alapján megfogalmazhassunk egy olyan - a tervezés vizsgálati fázisának részét képező helyzetértékelést a kistérség környezeti állapotáról, amely a térség környezet- és természetvédelemben érintett szereplőinek véleményét tükrözi egyrészt a már kialakult állapotról, másrészt a legfontosabbnak ítélt feladatokról, véleményük szerint kívánatos fejlesztési irányokról.

1. kérdés: Milyennek ítéli meg települése és a kistérség általános környezet- és természetvédelmi helyzetét? A válaszadók döntő többségének megítélése szerint települése és a kistérség környezetés természetvédelmi helyzete jellemzően se nem jobb, se nem rosszabb az országos illetve a Pest-megyei átlagnál. A leggyakrabban előforduló értékelések: átlagos, közepes, kielégítő, megfelelő, elfogadható. Olyan válasz egyáltalán nem érkezett, amely egyértelműen kedvezőnek minősítette volna a kistérség környezeti állapotát, viszont egyes véleményekben megfogalmazódott, hogy a kistérség környezet- és természetvédelmi helyzete elfogadható ugyan, de azt feltétlenül javítandónak ítélik meg. Egyetlen olyan válasz érkezett csupán, amely a környezet általános állapotát egyértelműen nem kielégítőként jellemezte. A környezeti állapot túlnyomórészt átlagosnak mondható minősítése a 10 értékű skálán történő értékelésnél is igazolódik. A kérdés második részére adott válaszokban felvetett problémák gyakorlatilag megegyeznek az 5. kérdésre adott válaszokban megfogalmazottakkal, így ezek összesítését és értékelését az 5. pontnál adjuk. Kistérség környezet- és természetvédelmi helyzete minősítések száma (db)

minősítések száma (db)

Település környezet- és természetvédelmi helyzete 10 8 6 4 2 0 válaszok

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0

1

2

4

7

6

9

1

1

0

15 10 5 0 válaszok

skálaértékek (1-10)

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0

0

0

4

6

14

5

0

1

0


2. kérdés: Hogyan minősíti a legfontosabb környezeti elemek állapotát, helyzetét? A válaszadók túlnyomó többsége szerint a kistérségben a legveszélyeztetettebb környezeti elemnek a felszíni vizek és a felszín alatti vízkészletek (elsősorban talajvíz) tekinthetők, gyakorlatilag függetlenül attól, hogy a választ adó közvetlen környezetében történik-e közvetlen vízszennyezés vagy sem. A táji-természeti környezet, mint veszélyeztetett elem szintén több válaszban megjelenik, elsősorban azokon a településeken, ahol még találhatók valamelyest természetközeli állapotú területek, vagy a környezet még kevésbé terhelt. A talaj veszélyeztetettségére csak kevés válasz hívja fel a figyelmet, a levegő szennyezésének kérdése is csak a jelentős átmenő forgalmat elviselni kényszerülő településekről érkezett válaszokban kap hangsúlyt.

5

A térség hulladék kezelésének helyzete csaknem minden válaszban szerepel valamilyen formában, az adott település hulladékhelyzetétől függetlenül. A települési környezet mindössze egy válaszadó szerint tekinthető veszélyeztetettnek.

Felszín alatti vízkészlet

7



Felszíni vizek

6 5 4 3 2 1 0 válaszok

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0

3

2

5

4

6

3

5

3

0

10 8 6 4 2 0 válaszok

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0

1

3

2

9

2

4

4

6

2



Levegő

10



Föld

8 6 4 2 0 válaszok

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0

2

1

6

1

8

8

4

2

3

10 8 6 4 2 0 válaszok

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0

0

1

2

1

5

6

9

6

3



Hulladékhelyzet

10



Csend

8 6 4 2 0 válaszok

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0

2

0

2

3

4

4

9

7

2

10 8 6 4 2 0 válaszok

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

4

1

2

3

5

3

8

3

3

1



Települési környezet

10



Táji-természeti környezet

8 6 4 2 0 válaszok

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0

0

3

4

8

5

5

5

2

1

10 8 6 4 2 0 válaszok


1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0

1

1

2

4

8

9

3

5

0


3. kérdés: Melyek az elmúlt 5-10 év legfontosabb környezet- és természetvédelmi eredményei településén és a kistérségben? 6

Hogyan értékeli a környezet állapotáért felelősök tevékenységét az elmúlt évtizedben? A válaszok kivétel nélkül a kommunális szolgáltatások terén elért eredményeket emelik ki. Így a vezetékes ivóvízellátás megvalósulása, a szennyvízcsatornahálózat kiépítésének megkezdése illetve a már meglévők bővítése, és a szennyvízkezelés megoldására irányuló törekvések azok az elemek, amelyek terén az utóbbi években pozitív változás következett be. Mivel a lakossági közművek terén a térség összes településében történt valamilyen előrelépés, ezért ezek értékelése valamennyi válaszban kedvező. A hulladékkezelés kérdése is gyakorlatilag minden válaszban megjelenik, azonban a kommunális hulladék szállítása és megfelelő elhelyezése a térségben több településen is problémás. A már megépült térségi hulladéklerakó (Gyál), és további kistérségi lerakó(k) terve a válaszok tanúsága szerint a térségben kedvező fogadtatásra talált. Természetvédelem vonatkozásában helyi védettségű területek kialakítását, és a Gerje forrásvidékének rendezését emelték ki a válaszadók. Említésre került még a 405.sz. út megépülése, továbbá a felszíni vízelvezető árkok rendbetétele. Kormányzat

12



Települési önkormányzat

10 8 6 4 2 0 válaszok

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0

0

1

3

3

6

10

5

3

2

14 12 10 8 6 4 2 0 válaszok

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

1

0

0

3

13

8

6

1

1

0



Helyi társadalmi szervek

10



Kormányzati területi szervek

8 6 4 2 0 válaszok

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

1

0

3

5

1

7

9

2

4

1

3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 válaszok

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0

0

0

1

1

0

3

0

2

0



Egyéb szervek és személyek

8



Lakosság

6 4 2 0 válaszok

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0

0

5

5

7

2

3

1

2

0

2,5 2 1,5 1 0,5 0 válaszok

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

1

0

0

0

0

1

0

0

2

1



4. kérdés: Mely tényezők befolyásolják leginkább a település és a térség környezeti állapotát, és milyen irányban?

7

Erre a kérdésre érkeztek a legheterogénabb válaszok. Mint a válaszok megoszlását szemléltető alábbi diagrammokból kitűnik, egyedül talán a közművesítettség és a környezetminőség direkt pozitív összefüggése nyilvánvaló, az egyéb szempontok megítélése nem egyértelmű, vagy akár ellentétes (pl. a települési életforma típusa) is lehet. A térségek agrárjellegéből adódik, hogy erősebb összefüggést tételeznek fel a földművelési-állattartási tevékenység és a környezetminőség, mint ez utóbbi és az ipari tevékenység relációjában. Ugyancsak a szokásosnál gyengébb a közlekedési helyzet és a környezeti állapot összefüggés-erősségének megítélése. Közlekedési helyzet

6



Falusi/városi életforma

4 2 0

8 6 4 2 0

10- 9- 8- 7- 6- 5- 4- 3- 2- 1- 0

válaszok 0

1

1

1

2

3

2

0

0

0

0

1 0

2

3

0

0

4 2

5 5

6 3

7 4

8 5

9 10 3

10- 9- 8- 7- 6- 5- 4- 3- 2- 1- 0

válaszok 1

1

1

0

1

6

2

2

3

5

válaszok 2

1

2

1

1

2

1

1

0

0

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9 10

0

0

0

0

0

2

1

2

9

7

1



4 2

2

3

5

0

4

1

0

0

7

8

9 10

1

3

1

5

1

2 0

10- 9- 8- 7- 6- 5- 4- 3- 2- 10

1

5

1

3

1

0

0

0

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9 10

0

0

0

0

1

4

2

4

6

4

1

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9 10

0

0

0

1

0

2

6

5

2

0

10 8 6 4 2 0

0

10- 9- 8-

válaszok 1

1

3

7- 6- 5- 4- 3-

2- 1-

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9 10

1

0

0

0

1

0

0

2

4

1

2

1

9

2

0

3

0

1

skálaértékek (-10-10)

Ipari tevékenység

Egyéb tényezők

6

2,5 minősítések száma (db)


6

2

4


4 2 0

5

0

Természeti területek

6

2

4

2


8

10- 9- 8- 7- 6- 5- 4- 3- 2- 1-

3

0

6

Földművelés, állattartás

válaszok 0

2

2

8

válaszok 0


0

1

0

Települési helyzet

10 minősítések száma (db)


Közműellátás szintje

10- 9- 8- 7- 6- 5- 4- 3- 2- 1-

1



0

1

10- 9- 8- 7- 6- 5- 4- 3- 2- 1- 0

válaszok 1

1

4

1

4

1

4

3

1

0

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9 10

0

0

0

2

0

1

2

2

1

0

2 1,5 1 0,5 0

10- 9- 8- 7- 6- 5- 4- 3- 2- 1-

válaszok 1


0

0

1

0

0

0

1

0

1

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9 10

0

0

0

2

0

0

0

0

0

1


5. kérdés: Melyek a legfontosabb környezetvédelmi feladatok a térségben, amelyekre az elkövetkező öt éven belül feltétlenül megoldást kell találni?

8

0

A kérdésre adott szöveges válaszok mutatják a leginkább differenciált képet. A hagyományosnak nevezhető, nem térség-specifikus problémákon túl számos olyan felvetés is érkezett, amelyek beépülve a program vizsgálati munkafázisába, hozzájárulnak a kistérségi környezetvédelmi program hatékony megalapozásához. A válaszadók által legfontosabbnak ítélt környezetvédelmi feladatok csoportosítása: • Ivóvízellátás, kommunális szennyvízkezelés - ivóvízhálózat, szennyvízcsatornahálózat bővítése, - szennyvízelhelyezés- és tisztítás megoldása, - meglévő csatornahálózatra kötelező lakossági rákötés •

Hulladékkezelés - regionális hulladéklerakó(k) létesítése, - illegális hulladéklerakás felszámolása (szankciók), - szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, újrahasznosítás

•

Települési környezet - csapadékvízelvezetés megoldása (kistérségi program keretében), - környezetet terhelő (ipari) tevékenységek ellenőrzése, korlátozása, szankcionálása, illetve kitelepítése, - szigorúbb helyi szabályok (pl. illegális hulladéklerakás)

•

Úthálózat - M5 autópálya, 4.sz. főút, 50.sz. út zajkibocsátásának és légszennyezésnek csökkentése, - belterületi úthálózat rendbetétele (pormentesítés), - települési elkerülő utak

•

Külterületi területfelhasználás - belvízelvezetés, - talajpusztulás, parlagterületek gyomosodásának megállítása, - erdők fogyásának megállítása, erdősítés, - magánkézben lévő erdők megfelelő kezelése, - mezőgazdasági területek beépítésének megakadályozása

•

Táj- és természetvédelem - környezeti állapot felmérése, - természeti állapot megóvása, - felszíni és felszín alatti vizek védelme

•

Közgondolkodás - lakosság tudatformálása, - környezeti kultúra emelése

6. kérdés: Milyen feladatok megoldásának módjára vár választ elsősorban a most készülő kistérségi környezetvédelmi programtól? A válaszokban a kistérségi környezetvédelmi program számára megfogalmazott feladatok szerteágazóak, jól felölelik a korábbi kérdésekben felvetett problémákat. A válaszokat célszerű csoportosítani, mivel a megjelölt feladatoknak csak egy része tartozik a környezetvédelmi program kompetenciájába. A javaslatok között számos olyan is megtalálható, amely helyesen ismerve fel e tervműfaj lehetőségeit és korlátait, a problémák térségi szintű koordinált kezelését várja elsősorban a programtól, több esetben a tervezők számára is megfontolandó, újszerű ötleteket is megfogalmazva. A felvetett kérdések kisebbik hányada a tervműfajjal szemben támasztott túlzott várakozásokat fogalmaz meg, amelyek messze meghaladják jelen terv lehetőségeit. Az alábbiakban

9

csak azokat a javaslatokat soroljuk fel, amelyek elméletileg részét képezhetik a készülő tervnek. •

A válaszadók véleménye szerint leghatékonyabban kistérségi együttműködés keretében megoldható/megoldandó konkrét feladatok: regionális hulladéklerakó helykijelölése, megterveztetése, szelektív hulladékgyűjtés térségi tervének kidolgozása, csapadékvízelvezető hálózat (belvízcsatornahálózat) kistérségi szintű megtervezése szennyvízcsatornahálózat bővítésének összehangolása

•

Természetvédelem terén regionális szinten megvalósítandó feladatok: általános állapotfelmérés, védett területek bővítése, bemutatása, termőföld összehangolt védelme, erdők védelme, természetközeli állapotú területekre helyi adottságoknak megfelelő kezelési koncepció kidolgozása, magas talajvízszint csökkentésének módjára program kidolgozása -

•

A környezetvédelmi programtól elvárt általános feladatok: feladatok összehangolása, átfogó, hosszú távú tervek kidolgozása kézzel fogható iránymutatás meghatározása témacsoportonként, egy olyan keret megszabása a települések számára, amelyben még érvényesül a települések önállósága, falusi turizmus környezeti feltételeinek megteremtése, környezetvédelmi propaganda

•

Finanszírozási feladatok/elvárások: (több válaszban megjelent elvárásként a direkt pénzügyi finanszírozás igénye, azonban ez nem lehet jelen program feladata)

-

pályázatok benyújtásának segítése, pénzalapok létrehozásának elősegítése,

7. kérdés: Milyen környezet- és természetvédelmi javaslatai vannak, amelyek térségi szintű megoldást kívánnak? A kérdésre adott válaszok a fő témákban jelentősen átfednek az 5. és 6. kérdésre adott válaszokkal, annyi többlettartalommal, hogy az előzőekben felvetett problémák, feladatok itt kiegészülnek olyan javaslatokkal, amelyek a lakosság lehetséges szerepvállalásával foglalkoznak, illetve az általános szemléletváltozás fontosságára hívják fel a figyelmet.

10

1.2. A MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA – ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKELÉS TÉRSZERKEZETI ADOTTSÁGOK A – Bevezetőben felsorolt - megyei szintű előzmények a kistérséget a nem súlyosan szennyezett illetve veszélyeztetett részterületek, illetve a táji környezet fejlesztésének kiemelt térségei közé sorolják. A Monori és a Dabasi kistérség környezeti állapotának sajátosságai a kistérség földrajzi fekvéséből, tájhasználati módjainak alakulásából és arányaiból adódnak. A két kistérség Pest megye déli perifériáján fekszik, nyugatról a Ráckevei kistérséggel, északról a Fővárossal, keletről a Tápióvidékkel, déli oldalról a Ceglédi kistérséggel illetve BácsKiskun megyei alföldi térségekkel határos. Térszerkezeti szempontból meghatározó, hogy a határoló térségek többsége rurális jellegű, tipikus vidékfejlesztési célterület (a Pest megyei Gödöllői, Ráckevei, Ceglédi és a Bács-Kiskun megyei kistérségek), - urbanizált térséggel csak északi határán érintkezik, sőt a Budapesti Agglomeráció délkeleti szektorának öt települése a Monori kistérség része. A kistérség környezeti jellemzőit alapvetően maghatározzák természetföldrajzi adottságai, melyeket Magyarország Kistájainak Katasztere (MTA Földrajztudományi KI. 1990.) alapján foglalunk össze.

A KISTÉRSÉG KÖRNYEZETMINŐSÉGI JELLEMZÉSE - természetföldrajzi területi és kommunális infrastruktúra adottságai alapján Az bevezetőben felsorolt tanulmányok, tervek, koncepciók, határozatok felhasználásával, valamint az érdekelt önkormányzatok illetékeseivel folytatott helyszíni megbeszélések, és terepbejárás alapján, kistájanként, majd településenként elvégzett vizsgálatok felhasználásával jellemezhetők a térség területfejlesztését alapvetően meghatározó természeti, földrajzi adottságai, jellemzői, melyeket az alábbiakban kivonatosan ismertetünk. TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK A két kistérség (a földrajzi adottságokat összefoglaló Magyarország Kistájainak katasztere I.–II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1990.) szerint hat kistáj területét érinti: Az Alföld (1.) nagytáj, • Dunamenti-síkság (1.1.) középtájából: − Pesti hordalékkúp-síkság (1.1.12.) kistáj − Csepeli-sík (1.1.21.) kistáj • Duna-Tisza közi síkvidék középtájából (1.2.): − Kiskunsági-homokhát (1.2.13.) kistáj − Pilis-Alpári-homokhát (1.2.12.) kistáj Észak-Magyarországi-Középhegység (6.) nagytáj, • Cserhátvidék (6.3.) középtájából: − Gödöllői-dombság (6.3.51.) kistáj − Monor-Irsai dombság (6.3.52.) kistáj. * * A számsor a kistájak hivatalos MTA-számjele. Tekintettel arra, hogy a Kataszterben a Kistáj elsődlegesen földrajzi fogalom, és viszonylag olyan homogén téregység, amelyben meghatározó tájökológiai egyveretűség van jelen, helyzetelemzési munkánk során, e csoportosításban mutatjuk be a földrajzi adottságokat.

11

Pesti hordalékkúp-síkság (1.1.12.): (Érintett települések: a Monori kistérségből Csévharaszt, Ecser, Üllő, Vasad, Vecsés, a Dabasi kistérségből Inárcs, Kakucs és Ócsa területe) Kiskunsági-homokhát (1.2.13.): (Érintett települések: a Tatárszentgyörgy területe)

Dabasi

kistérségből

Dabas,

Hernád,

Örkény

és

Pilis-Alpári-homokhát (1.2.12.): (Érintett települések: a Monori kistérségből Nyáregyháza, Pilis, a Dabasi kistérségből Pusztavacs, Újlengyel, Újhartyán területe) Gödöllői-dombság (6.3.51.): (Érintett települések: a Monori kistérségből Gyömrő és Maglód területe) Az földrajzi kistájak környezetminőségi jellemzőit, morfológiai- domborzati, talaj-, vízrajzi és tájhasználati leírásait, valamint az alábbi táblázatokban összefoglalt települési - kistérségi adatok részletes elemzését a program helyzetelemző háttéranyaga tartalmazza, az előterjesztési összefoglalóban csak a leglényegesebb következtetéseket emeljük ki, az adatsorok után. A legfontosabb kistérségi - települési információkat összefoglaló tematikus táblázatok a következő alapadatokat tartalmazzák: • • • • • •

Területi, népesség és települési infrastruktúra adatok A települések igazgatási területének fekvések szerinti megoszlása A térség erdőterületei és ezek besorolása, 1993. A művelési ágak megoszlása településenként, 1993. A művelési ágak megoszlása településenként, 1983. A művelési ágak megoszlásának változása településenként, kistérségi csoportosításban: 1993/1983.

12

KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET (ha) (1998)

LAKÓNÉPESSÉG (1998)

LAKÓNÉPESNÉPSŰRŰSÉG VÁLTO- SÉG (1998) ZÁSA (1990-98) (fő/ha) 1990.=100%

BELTERÜLET (ha)(1998)

BELTERÜLET VÁLTOZÁSA (1985-1998) 1985.=100%

BELTERÜLE LAKÁSTI LAKÓSŰ- ÁLLOMÁNY RŰSÉG (1998) (fő/ha)

KÖZÜZEMI VÍZHÁLÓZATBA BEKAPCSOLT LAKÁS

SZENNYVÍZHÁLÓZATBA BEKAPCSOLT LAKÁS

VEZETÉKES GÁZT FOGYASZ-TÓ HÁZTARTÁS

Bénye Csévharaszt Ecser Gomba Gyömrő Káva Maglód Monor Nyáregyháza Péteri Pilis Üllő Vasad Vecsés MONORI KT.:

1652 4922 1310 3975 2650 1130 2236 6185 3200 1187 4732 4810 3341 3617 44947

1123 1762 3050 2468 12415 673 9468 19687 3374 1754 9760 9356 1478 17723 94091

102,93 121,85 100,23 101,64 108,01 110,69 120,33 106,51 105,47 107,73 107,72 103,51 100,74 97,88 106,8

0,67 0,35 2,32 0,62 4,68 0,59 4,23 3,18 1,05 1,47 2,06 1,94 0,44 4,89 2,03

100 132 155 287 647 78 472 968 358 115 670 487 116 697 5282

100 109 101 112 102 100 102 131 176 106 104 111 101 107 111,6

11,23 13,34 19,67 8,59 19,18 8,62 20,05 20,33 9,42 15,25 14,56 19,21 12,74 25,42 15,54

460 545 1243 949 4446 280 3087 6784 1222 629 3462 3461 597 6754 33919

378 480 1198 682 3971 191 2891 3199 650 548 1024 2728 374 6695 25009

1070 231 120 596 206 1429 3652

349 343 1020 604 3237 170 2545 5384 737 467 2255 2348 284 5856 25599

Bugyi Dabas Hernád Inárcs Kakucs Ócsa Örkény Pusztavacs Táborfalva

11554 16608 2658 2252 2180 8162 3681 7906 4204 5505 2241 2623

4857 15202 3373 3796 2442 8238 4897 1436 3122 1717 2701 1719

99,36 102,71 115,87 114,82 102,86 104,23 106,61 96,44 108,32 104,18 102,77 106,77

0,42 0,91 1,26 1,68 1,12 1,00 1,33 0,18 0,74 0,31 1,20 0,65

371 1218 371 275 135 471 324 97 266 176 174 134

112 108 103 113 101 103 105 105 100 96 116 110

13,09 12,48 9,09 13,80 18,08 17,49 15,11 14,80 11,73 9,75 15,52 12,82

1903 5577 1209 1250 891 3031 1684 546 1247 719 1004 650

757 4492 1012 1154 - (?) 1253 1429 325 1106 510 518 468

121 805 462 -

1138 4281 908 1020 746 2109 1027 208 791 296 951 510

69574 114521

53500 147591

105,41 106,16

0,9 1,51

4012 9294

106 109

13,65 14,67

19711 53630

13024 38033

1388 5040

13985 39584

Tatársztgyörgy.

Újhartyán Újlengyel DABASI KT.: MONDAB.ÖSSZ.:

13

A fenti, 1998.évi KSH adatokat tartalmazó táblázat területi és demográfiai adatai ma is alkalmasak a térség jellemzésére, az infrastruktúra adatok azonban, a térség nagymértékű településfejlesztésének köszönhetően, teljes mértékben túlhaladottá váltak, kisebb mértékben a lakásépítés, nagyobb mértékben a közműépítés tekintetében.

A két kistérség területe együtt 114.521 ha, azaz kerekítve közel 115 km2, amelyből a belterületek részesedése .5282 illetve 4.012, összesen 9.294 ha, ami a monori kistérségben 11,75 %, a dabasiban 5,77 %, összességében 8,1 % részesedést jelent. Ettől némileg eltérő adatokat tartalmaz a Pest megyei SAPARD – program (GATE, Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő 1999.) kidolgozásához, a megyei földhivatali nyilvántartás alapján összeállított kimutatás, melynek térségre vonatkozó adatait az alábbi táblázat szemlélteti. Település kód

09247 09849 32106 32230 05281 23083 08332 27386 06293 19682 32027 04075 18476 10551 23038 21847 09821 22585 25098 09441 27827 24518 29735 10922 12894 26815 M+D

TELEPÜLÉS

Dabas Hernád Inárcs Kakucs Örkény Pusztavacs Táborfalva Tatárszentgyörgy Újhartyán Újlengyel Bugyi Ócsa D DABASI KT.: Csévharaszt Monor Nyáregyháza Péteri Pilis Vasad Bénye Gomba Káva Ecser Gyömrő Maglód Üllő Vecsés M MONORI KT.: ÖSSZESEN :

Belterület ha Külterület ha Össz. terület ha Belterület %

1 264 419 288 199 400 93 158 172 161 104 343 440 4 041 97 705 231 133 637 98 113 226 90 129 767 461 62 640 4 389 8 430

15 371 2 293 2 020 1 983 3 262 7 755 3 955 5 378 2 091 2 529 11 192 7 685 65 514 4 764 5 467 2 977 1 056 3 989 3 238 1 499 3 732 1 076 1 170 1 904 1 747 4 710 2 955 40 285 105 799

16 636 2 712 2 309 2 181 3 662 7 848 4 113 5 550 2 252 2 632 11 535 8 125 69 555 4 861 6 172 3 208 1 189 4 627 3 336 1 612 3 959 1 166 1 299 2 671 2 208 4 772 3 595 44 675 114 230

7,6 15,5 12,5 9,1 10,9 1,2 3,8 3,1 7,2 3,9 3,0 5,4 5,8 2,0 11,4 7,2 11,2 13,8 2,9 7,0 5,7 7,7 10,0 28,7 20,9 1,3 17,8 9,8 7,4

Feltűnő a belterületek magas, megyei arányt meghaladó részesedése a Monori kistérségben, ami egyértelműen az agglomerációs településeknek köszönhető. A Dabasi térségben ez a mutató a megyei átlag alatti, az országos vidéki átlaghoz közelít.

14

A TÉRSÉG ERDŐTERÜLETEI ÉS EZEK BESOROLÁSA (ha) település

Bénye Csévharaszt Ecser Gomba Gyömrő Káva Maglód Monor Nyáregyháza Péteri Pilis Üllő Vasad Vecsés MONORI Bugyi Dabas Hernád Inárcs Kakucs Ócsa Örkény Pusztavacs Táborfalva Tatárszentgyörg Újhartyán Újlengyel DABASI MONDAB.ÖS.

Üzemter- Erdővel Védelmi vezett borított rendelteté terület terület sű erdő 143 139 47 3779 3415 677 71 69 8 533 489 220 267 264 19 208 196 91 238 216 149 472 465 78 1214 1149 137 172 172 4 650 558 80 1169 1129 28 1356 1299 30 283 276 9

Természetszerű erdő

Kultúr erdő

9 382 0 14 95 19 72 46 49 37 53 70 46 17

130 3033 69 475 170 177 144 419 1101 135 505 1059 1254 258

Veszélyeztetett termőhely +kis védőhatás 69 1196 0 238 16 86 74 66 261 100 9 512 84 0

10555

9836

1577

909

8929

2711

1060 4700 745 700 431 2195 858 5439 1407 1759 609 862

1013 4055 734 685 324 2042 818 5124 1362 1674 577 838

218 341 34 22 4 613 58 256 41 279 46 2

65 569 41 18 7 356 101 951 238 58 81 14

947 3485 693 668 417 883 716 4174 1124 1615 495 824

224 59 61 199 185 57 245 609 318 496 101 14

20765 31320

19246 29082

1914 3491

2499 3408

16041 24970

2568 5279

A természetszerű erdők aránya a monori kistérségben valamivel kevesebb, mint 10%, a dabasi kistérségben és összességében valamivel több. A véderdők tekintetében fordított a helyzet a két kistérség viszonyában, míg a monoriban közel 15%, dabasiban nem egészen 10%. Környezetvédelmi szempontból is figyelemre méltó a termőhely és védőhatás szempontjából problémás erdők magas, 15% feletti aránya.

A MŰVELÉSI ÁGAK MEGOSZLÁSA TELEPÜLÉSENKÉNT Település

Bénye Bugyi Csévharaszt Dabas Ecser Gomba Gyömrő Hernád Inárcs Kakucs

Szán- Kert, Sző- Rét, Mezőgazda- Erdő tó gyümöl lő lege- sági terület -csös lő összesen 776 7690 529 4600 876 2463 1555 1348 840 951

69 1 1 9 10 109 22 24 35 118

363 112 16 1382 1 330 35 1447 6 77 185 281 11 47 60 115 51 231 4 409

1324 9092 862 6094 966 3040 1637 1549 1160 1433

140 1012 3244 1756 64 497 272 593 689 439

Nádas

3 11 1 5 16 4

ha, 1993. Ha- Művelés- Összes las- ből kivett terület tó terület 188 1450 811 8745 279 437 737 498 398 257

1653 11555 4922 16609 1311 3976 2651 2658 2253 2180

Káva Maglód Monor Nyáregyháza Ócsa Örkény Péteri Pilis Pusztavacs Táborfalva Tatárszentgyör Újhartyán Újlengyel Üllő Vasad Vecsés

684 1342 3293 1215 3349 1796 764 2370 1967 1076 1850 1140 1524 2730 1533 1522

65 104 148 28 285 3 26 7 36 5 10 46

543 11 26 115 21 346 9 33 33 39 43 14 8 12

132 107 411 332 624 294 16 228 120 188 1435 238 193 193 181 217

817 1450 4314 1560 4107 2355 813 3229 2100 1324 3326 1419 1798 2945 1733 1799

208 227 495 1196 2253 706 198 687 5185 481 1613 483 589 1167 1340 276

2

1 33 2

A MŰVELÉSI ÁGAK MEGOSZLÁSA TELEPÜLÉSENKÉNT Település

Bénye Bugyi Csévharaszt Dabas Ecser Gomba Gyömrő Hernád Inárcs Kakucs Káva Maglód Monor Nyáregyháza Ócsa Örkény Péteri Pilis Pusztavacs Táborfalva Tatárszentgy.g Újhartyán Újlengyel Üllő Vasad Vecsés

Szántó

795 7502 574 4952 933 2483 1569 1308 742 954 684 1343 3272 1234 3174 1695 780 2454 1969 1166 1876 1147 1668 2760 1492 2079

Kert, Szőlő Rét, Mezőgazda- Erdő gyümölle- sági terület csös gelő összesen 127 183 93 784 75 254 322 289 197 194 51 267 438 252 322 360 85 593 62 210 131 99 131 215 91 229

353 114 17 1658 2 319 51 1628 12 77 189 281 12 39 86 222 159 232 67 384 139 107 599 417 16 319 299 632 139 352 23 19 358 227 9 123 69 190 170 1463 67 394 56 210 43 197 9 191 24 178

16

1389 9360 988 7415 1097 3207 1942 1905 1330 1599 874 1717 4726 1821 4427 2546 907 3632 2163 1635 3640 1707 2065 3215 1783 2510

106 556 1339 442 1756 619 155 814 620 2396 532 336 236 694 267 1542

2 36 1 45

135 950 3214 1475 56 511 263 519 689 375 202 228 518 1191 2156 677 184 630 5173 348 1408 333 406 1132 1369 269

4

1131 2236 6185 3200 8163 3682 1189 4732 7907 4205 5505 2242 2624 4812 3341 3618

ha, 1983. Ná- Művelésdas ből kivett terület

4 14 13 15 17 5

6 37 2 45 2 3

2 33 3 4

129 1248 717 7705 145 258 427 218 229 206 55 286 905 186 1436 458 96 471 571 2220 425 200 153 461 190 839

Összes terület 1653 11558 4923 16609 1311 3976 2647 2659 2253 2180 1131 2237 6186 3200 8164 3683 1190 4733 7907 4205 5506 2243 2624 4812 3342 3618

A MŰVELÉSI ÁGAK MEGOSZLÁSÁNAK VÁLTOZÁSA TELEPÜLÉSENKÉNT, KISTÉRSÉGI CSOPORTOSÍTÁSBAN: % 1993/1983. Település

Bénye* Csévharaszt* Gomba* Gyömrő* Ecser* Káva* Maglód* Monor* Nyáregyháza* Péteri* Pilis* Üllő* Vasad* Vecsés* MONOR KIST. Á Bugyi** Dabas** Hernád** Inárcs** Kakucs** Ócsa** Örkény** Pusztavacs** Táborfalva** Tatárszentgyörg Újhartyán** Újlengyel** DABAS KT. Á ÖSSZESÍTETT Á

Szántó

97,6 92,2 99,2 99,1 93,9 100,0 99,9 100,6 98,5 97,9 96,6 98,9 102,7 73,2 96,4 102,5 92,9 103,1 113,2 99,7 105,5 106,0 99,9 92,3 98,6 99,4 91,4 100,4 98,3

Kert, Szőlő Rét, Mezőgaz- Erdő Nádas Művelésből gyümöl legelő dasági és kivett terület -csös terület halastó 54,3 102,8 98,2 ö 95,3 103,7 -145,7 87,2 100,9 75,0 113,1 0,1 50,0 103,4 74,8 97,9 100,0 94,8 97,3 -169,4 91,7 120,5 84,3 103,4 6,8 33,3 172,6 88,1 114,3 13,3 50,0 100,0 7,7 192,4 95,0 93,4 103,0 -0,0 /--/ 197,7 84,4 99,6 0,0 /--/ 100,0 33,3 194,4 90,7 98,6 91,3 95,6 97,3 148,0 14,8 68,8 104,1 85,7 100,4 /--/ 50,0 237,6 91,3 84,2 89,6 107,6 66,7 32,9 161,5 96,6 100,4 88,9 109,0 -48,1 172,8 98,0 91,6 103,1 100,0 2,3 32,6 150,5 88,9 94,8 97,2 97,9 -140,5 11,0 71,7 102,6 -20,1 50,0 121,9 183,8 65,1 101,4 88,8 102,7 19,9 33,1 170,0 94,1 83,3 97,1 106,5 -116,2 0,1 68,6 88,9 82,2 119,1 78,6 113,5 1,1 69,8 51,8 81,3 114,3 94,1 8,3 228,4 99,6 116,5 100,0 80,0 17,8 32,1 173,8 60,8 89,6 117,1 -124,8 6,0 106,5 98,7 92,8 104,5 100,0 122,3 32,3 8,9 82,7 83,5 92,5 104,3 135,2 41,4 /--/ 97,6 97,1 100,2 -108,6 4,8 100,0 98,9 81,0 138,2 107,9 12,4 47,8 50,0 98,1 91,4 114,6 100,0 125,2 5,3 19,4 58,2 60,4 83,1 145,0 66,7 / --/ 168,0 76,8 91,9 87,1 145,1 -25,5 154,3 55,4 88,3 91,0 117,4 139,9 17,5 47,4 60,6 95,3 89,8 109,5 62,3 18,8 156,1

A fenti táblázat a az egyes művelési ágak által lefedett területek változását szemlélteti, 100%-nak véve az 1983-as adatot és ennek arányában kifejezve az 1993.évi földnyilvántartási állapotot. Ennek megfelelően, a “100” feletti értékek növekedést, az ez alattiak csökkenést fejeznek ki. A táblázatban félkövér kiemeléssel jelöltük az igen pregnáns, 50%-ot meghaladó változásokat, dőlt kiemeléssel jeleztünk minden összevont térségi átlagot meghaladó értéket. A fenti táblázatok legszembetűnőbb adatai az ültetvényterületek – elsősorban a gyümölcsösök – nagymértékű csökkenését, illetve a kivett területek nagymértékű növekedését tükrözik, melyek környezeti szempontból egyértelműen kedvezőtlen hatású folyamatok. A tájhasználat változásának további, részletes elemzését a vizsgálati háttéranyag tartalmazza.

17

1.3. A TÉRSÉG KÖRNYEZETI ÉRTÉKEI: TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ADOTTSÁGOK Ez a fejezet csak rövid, felsorolás-szerű áttekintést nyújt a két kistérség gazdag táji természeti örökségének védett és védelem alatt nem álló területeiről. Ezen táji - természeti értékek részletesebb leírása a környezetvédelmi program vizsgálati háttéranyagában található. ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK: KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IX. ÉS I. SZ. RÉSZTERÜLETEI: KNP: PESZÉRADACSI RÉTEK (IX.) Területi adatok /az 1996.X.9-i NP-bővítés előtt TK-ként védett/ Összterület 5.757 ha Pest megye Dabasi kistérségéből érintett: Tatárszentgyörgy nyugat-délnyugati külterülete. Természetvédelmi hatóság és kezelő: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság KNP: FELSŐ-KISKUNSÁGI PUSZTA (I.) Területi adatok összterület 11.079 ha Távlati területbővítése érinti a Dabasi kistérségből Bugyi külterületét: - a tervezett bővítés: Széki legelő / XXXI. csatornától K-re/ ~250,0 ha. Természetvédelmi hatóság és kezelő: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ÓCSAI TÁJVÉDELMI KÖRZET A létesítésről szóló határozat száma és kelte: az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 3/1975. OTvH sz. határozata, amely megjelent a Tanácsok Közlönye 1975. évi 38. számában. Törzskönyvi száma: 112/TK/75 Kiterjedése: 3575,5 ha. Ebből fokozottan védett az Öreg-turján, a Nagy-turján és a Rókásmocsár környezetükkel együtt 1412 ha területtel. Az érintett községhatárok: Dabas, Inárcs, Ócsa. Természetvédelmi hatóság és kezelő: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság GÖDÖLLŐI DOMBVIDÉK TÁJVÉDELMI KÖRZET Rendelet száma: 4/1990 (VI.18.)KöM Érintett közigazgatási határok jelenleg: Szada, Veresegyház, Domony, Vácegres, Dány, Valkó, Gödöllő, Vácszentlászló, Isaszeg, Pécel Kiterjedése: 11.816,2 ha., ebből a Monori kistérségben csupán a bővítésre tervezett terület található (Maglód). Természetvédelmi hatóság és kezelő: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság TÁPIÓ-HAJTA VIDÉKE TÁJVÉDELMI KÖRZET Rendelet száma: 19/1998. (VI.25) KTM Érintett közig. határok: Farmos, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton, Újszász és a Monori kistérségből Gomba Kiterjedése: 4515,8 ha Fokozottan védett: 182,4 ha A Tájvédelmi Körzet három nagyobb és hét kisebb tömbben helyezkedik el az Alsó- és Felső-Tápió-patakok, valamint a Hajta-patak mentén. Természetvédelmi hatóság és kezelő: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság DABASI TURJÁNOS – TT/

18

A területet 1966-ban nyilvánította védetté az Országos Természetvédelmi Hivatal az 1939/65.sz. határozatával. A természetvédelemről szóló 1961. évi 18.sz. tvr. végrehajtására kiadott 12/1971.(IV.1.) Korm. sz. rendelet alapján az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke a 2051/1975.sz. határozatával - amely megjelent a Tanácsok Közlönye 1975. évi 8.számában - az országos jelentőségű természetvédelmi területek közé sorolta. A védett terület bővítése és fokozottan védetté nyilvánítása a 6/1987.(VII.10.) sz. OKTH r. alapján történt meg. Törzskönyvi száma: 86/TT/66 Kiterjedése: 148 ha Fokozottan védett: 148 ha Az érintett településhatár: Dabas Természetvédelmi hatóság és kezelő: Duna-Ipoly NP Igazgatóság CSÉVHARASZTI ŐSBOROKÁS - TT Alapadatok: A védett terület kialakítása az Országos Természetvédelmi Tanács 118136/1939.sz. határozatával történt meg. Községhatár: Csévharaszt Kiterjedése: 105,0 hektár A védett természeti terület rövid jellemzése Hazánk területének 24 %-át kitevő homokterület egyik legszebb eredeti foltja a Csévharaszt környéki homokos, erdős sztyeppvidék. Az ún. Borókás-erdő egy része homokpusztai gyepjeivel, pusztai tölgyes, gyöngyvirágos-tölgyes és borókás- nyáras állományaival 1939. óta áll természetvédelem alatt. PUSZTAVACS, MAGYARORSZÁG FÖFDRAJZI KÖZÉPPONTJA -TT Alapadatok: A létesítésről szóló határozat száma és kelte: 13/1978.OKTH számú határozat, amely megjelent a Tanácsok Közlönye 1978. évi 55. számában. Törzskönyvi száma: 167/TT/78 Kiterjedése: 4,6 ha Az érintett községhatár: Pusztavacs A védett természeti érték rövid jellemzése: az északi szélesség 47´11' és a keleti hosszúság 19´30' metszéspontjában épült tornyot Kerényi József tervezte, a napóra Gáti Gábor szobrász munkája. A jeltorony egy 11 méter magas, nyolcszögű gúla vasbeton vázon vörösfenyő deszkafedéssel. Tetején aranyszínű fémgömbön álló toronycsúcs jelöli a pontot. Természetvédelmi hatóság és kezelő: Duna-Ipoly NP Igazgatóság MERZSE – MOCSÁR TT A monori kistérség határán, Budapest XVI. Kerületében fekszik, de vízgyűjtő- és potenciális védőterületének jelentős része Ecser és Vecsés külterületét is érinti. HELYI VÉDETTSÉGŰ TERMÉSZETI TERÜLETEK BUGYI, TÖRPE NŐSZIROM TERMŐHELYE A védett terület kialakítása a Pest megyei Tanács 1/1990.(I.15.) számú rendeletével történt meg. Törzskönyvi száma: 12/88/TT/90 Községhatár: Bugyi Kiterjedése: 9 hektár Természetvédelmi hatóság: a területileg illetékes Polgármesteri Hivatal Természetvédelmi kezelő: Kiskunsági Állami Gazdaság, Apaj CSÉVHARASZTI GYERTYÁNOS TT Alapadatok: A védett terület kialakítása az Országos Természetvédelmi 118136/1939. számú határozatával történt meg. Törzskönyvi szám: 12/2/TT/40 Községhatár: Csévharaszt Kiterjedése: 1 hektár Természetvédelmi hatóság: a területileg illetékes település Polgármesteri Hivatal Természetvédelmi kezelő: Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Szolnok 19

Tanács

A védett természeti érték rövid jellemzése: a gyertyán általában hűvösebb erdeink állományalkotó faja, az Alföldön ezért nem gyakori. Védetté nyilvánítási körülményei megegyeznek a csévharaszti tölgyesével. CSÉVHARASZTI TÖLGYES TT Alapadatok: A védett terület kialakítása az Országos Természetvédelmi Tanács 118136/1939. számú határozatával történt meg. Törzskönyvi szám: 12/1/TT/40 Községhatár: Csévharaszt Kiterjedése: 1 hektár Természetvédelmi hatóság: a területileg illetékes település Polgármesteri Hivatala Természetvédelmi kezelő: Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Szolnok A védett természeti érték rövid jellemzése. az Alföld utolsó természetes képének sztyeppfoltokkal tarkított tölgyerdővidéknek maradványa. Nagykőrös város képviselőtestülete már 1935-ben védelem alá helyezte (akkoriban a város tulajdona volt). Az Országos Természetvédelmi Tanács a védelmet 1939-ben törvényesítette, így a tölgyes legrégebbi védett területeink közé tartozik. CSÉVHARASZTI VÉDETT FÁK • Csévharaszti szürkenyárfa

118 136/1939/OTT Csévharaszt külterületen •

Csévharaszti szomorúfűz

118 136/1939. OTT Csévharaszti külterületen KISKÖRÖS-ALJA TT Helyi jelentőségű természetvédelmi terület Védetté nyilvánító rendelet száma: 2/1994.(III.30.) Ócsa Nagyközs. önkormányzati rendelete Kiterjedése: 140,1 hektár Községhatár: Ócsa Természetvédelmi hatóság és kezelő: Ócsa Nagyközség Önkormányzata GYÖMRŐI ORCHIDEÁS RÉTEK: Gyömrői Mányarét TT Alapadatok: A védett terület kialakítása a Pest megyei Tanács 7/1990.(IX.7.) számú rendeletével történt meg. Törzskönyvi száma: 12/96/TT/90 Községhatár: Gyömrő Kiterjedése: 5 hektár Természetvédelmi hatóság: a területileg illetékes Polgármesteri Hivatal Természetvédelmi kezelő: Ferihegy (MgTSZ) Szövetkezet, Vecsés és Rákosmezeje Mg. és Szolgáltató RT., Budapest. A védett természeti érték rövid jellemzése: több kosborfajnak és a keskenylevelű gyapjúsásnak élőhelye. Gyömrői Nagyrét TT Alapadatok: A védett terület kialakítása a Pest megyei Tanács 7/1990.(IX.7.)sz. rendeletével történt meg. Törzskönyvi száma: 12/96/TT/90 Községhatár: Gyömrő Kiterjedése: 9 hektár Természetvédelmi hatóság: a területileg illetékes település Polgármesteri Hivatala Természetvédelmi kezelő: Rákosmezeje (MgTSZ) Mg. és Szolgáltató RT. A védett természeti érték rövid jellemzése: értéke ugyanaz, mint a Mányarété: több kosborfajnak és a keskenylevelű gyapjúsásnak élőhelye.

20

PILIS, GERJE PATAK FORRÁSVIDÉKE - TT Pilis, Gerje forrásvidéke Kiterjedése: 20 hektár Természetvédelmi hatóság és kezelő: Polgármesteri Hivatal Pilis A védett természeti érték rövid jellemzése: a Gerje – forrás mellett régészeti bemutatóhelyet és kirándulóhelyet is magában foglaló emlékpark, sétány, tölgy fasorok és négy tó található. A természetszerű részeken gazdag és értékes a növény- és állatvilág, köztük védett orchideafajok is találhatók. Országos védettségre javasolt. TATÁRSZENTGYÖRGYI ORBÁN-ERDŐ – TT Alapadatok: A védett terület kialakítása a Pest megyei Tanács 194/1979.(XI.14.) számú rendeletével történt meg. Törzskönyvi száma: 12/55/TT/79 Községhatár: Tatárszentgyörgy Kiterjedése: 15 hektár Természetvédelmi hatóság: a területileg illetékes Polgármesteri Hivatal Természetvédelmi kezelő: Béke (MgTSZ) Szövetkezet, Örkény A védett természeti érték rövid jellemzése: 1929-37. között Steller Lajos irányításával a korábbi összefüggő borókás helyére főként feketefenyőből álló erdőt telepítettek feltehetően a Szeged környékén végzett fenyőtelepítések eredményeinek hatására. Erdészettörténeti emlék. TATÁRSZENTGYÖRGYI ŐSBORÓKÁS - TT Alapadatok: A védett terület kialakítása a Pest megyei Tanács 18/1974. számú rendeletével történt meg. Törzskönyvi száma: 12/23/TT/74 Községhatár: Tatárszentgyörgy Kiterjedése: 10 hektár Természetvédelmi hatóság: a területileg illetékes Polgármesteri Hivatal Természetvédelmi kezelő: Honvédelmi Minisztérium A védett természeti érték rövid jellemzése: az Alföldre egykor jellemző homokbuckás növényzet eredeti állapotban maradt fenn, Csévharaszt környékén található még hasonló jellegű terület. EX LEGE VÉDETT TERÜLETEK Az 1996. évi LIII: tv. 23.§ (2) bekezdése értelmében a törvény erejénél fogva (“ex lege”) védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Ezen területek egyben országos jelentőségűnek minősülnek. A fent említett jogszabályi hely hatálya alá tartozó lápok, szikes tavak, kunhalmok és földvárak jegyzékét a törvény hatályába lépésétől (1997. jan. 1.) számított 3 éven belül kell közzé tenni. A jegyzék még nem jelent meg, azonban az ex lege védett objektumok kataszterezése már folyamatban van, újonnan induló államigazgatási ügyekben már figyelembe veendők, mivel a miniszter által közzéteendő jegyzék nem érinti ezen objektumoknak a törvény hatálybalépésével bekövetkező védelmét. A tervezési területen található ex lege védett területek listázása is folyamatban van.

TERMÉSZETI TERÜLETEK A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. rendelkezik a természeti terület kategóriáról és megfogalmazza a természeti területek védelmével kapcsolatos eljárási szabályokat (engedélyezési hatáskör, ill. szakhatósági közreműködés az igazgatóságok számára). A törvény 15. §-a alapján természeti területnek minősül az a természetközeli állapotban lévő terület, amely " a) erdő, gyep, nádas művelési ágú termőföld; b) a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál vagy, ha e törvény hatálybalépésekor jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemterv alapján nem áll bányaművelés alatt; 21

c)

mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület". A természeti területek jegyzékét a környezetvédelemért és a földművelésügyért felelős miniszter együttes rendeletben teszi közzé, - a törvény szerinti határidő már lejárt, de a jegyzék összeállítása még nem zárult le. Ezen okból kifolyólag a vizsgálati háttéranyagban közölt lista tájékozató jelleggel kezelendő, munkaközi állapotot tükröz.

A természeti és az ex lege védett területek listáját és leírását, valamint a védett területek részletes leírását a vizsgálati háttéranyag tartalmazza és az ahhoz készített térképmelléklet tünteti fel. ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT, ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓK Az ökológiai hálózat gerincét (magterületét) a védett természeti területek alkotják. Fontos elemei az ex lege védett területek, valamint a természetközeli élőhelyek (természeti területek), mint habitatok vagy habitat komplexek. Hazánk ökológiai hálózatának rendszerében a tárgyalt térség nagy jelentőségű, mivel a szomszédos, magterületjellegű területek között (pl. Gödöllői-dombság TK, Dabasi és Monori TK, Kiskunsági NP) átmenetet képez. Az Alföldet az Északi-középhegységgel összekapcsoló Gödöllői-dombságon át az Alföld irányába lefutó patakvölgyek ökológiai folyosóként is funkcionálnak (vízi ökológiai folyosók). A térség élőhelyei a vonuló madárvilág szempontjából a kontinentális migrációs útvonal fontos részei. A térségben több regionális, illetve lokális jellegű migrációs útvonal is kirajzolódik (pl. hegy- és dombvidéki állatfajok élőhely-használata a vízfolyásokban és a pusztai területeken, kétéltűek vándorlási útvonala a telelőhely és a szaporodóhely között stb.)

AZ ÉLŐVILÁG HELYZETE A két vizsgált kistérségben több természetes növénytársulás-típus – köztük jónéhány unikális és veszélyeztetett – különíthető el. A védett növényfajok és fokozottan védett növények állománya is él a területen. A TÁJ VÉDELMÉNEK HELYZETE A vizsgált területet természet- és tájföldrajzi besorolás szerint több flóra- és faunakörzet, illetve kistáj fedi le, amely az élőhelyek és egyben a táj változatosságot is növeli. A táj hajdani képét, jellegét a dombvidéki részeken lévő erdők, a völgyekben lévő vízfolyások, az azokat kísérő ligetek, rétek, illetve a sík területeken a rétek, legelők, mocsarak határozták meg. A Gödöllői- és a Monor-irsai- dombvidék nyúlványainak erdei ma már csak foltokban találhatók meg, helyüket szántóföldi, esetleg kertészeti kultúrák (a déli oldalakon) vették át, a megmaradt erdők fafajösszetétele is átalakult. A jó tápanyagellátottságú gyepek zömén már régóta szántók vannak, de a vízfolyásokat kísérő rétek, legelők egy része is feltöltésre került. A valamikori erdőssztyepp jellegű táj egyre inkább "kultúrsztyepp" jellegűvé vált. A vízfolyásokat szabályozták, vízrendezések történtek, amelyek a táj képének megváltozásában ugyancsak szerepet játszottak, de ez mondható el a térség úthálózatának kialakulásáról a vasút megépüléséről, távvezetékhálózat megjelenéséről.

Megfelelő szabályozás nélkül a táji értékek maradandó károsodása vagy megsemmisülése elkerülhetetlen. A kistérségek természeti értékekben való gazdagságának mértékét jól kifejezi a nemzeti ökológiai hálózat /NECONET/ felméréséhez készített, VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEKET és védelem alatt nem álló, de természetileg érzékeny (lásd fenn: ex lege és természeti területek, ökofolyosók, stb) ún. KÖRNYEZETILEG ÉRZÉKENY /ESA/ TERÜLETEKET egyaránt tartalmazó alábbi kimutatás: KIVONAT “Pest megye természetvédelmi oltalom alatt álló és környezetileg érzékeny területei” megyei SAPARD-programhoz készített kimutatásából*

22

Ter- Védett KörKörKis- KISTÉR Nem- Tájvé- Termé Védett Nem Tájméterü- nyezenyezeSÉG zeti delmi szetvé terület zeti vétérs. tileg tileg Érzéek Park delmi szet- letek Park Körzet delmi kód védelöszÉrzékeny KörTerü- össze mi szekeny Terü-let zet sen let terület

(ha) 4303 Dabasi 636 4305 Monori 0 4306 Nagyká0 tai 4312 Gyáli 24 Me- Össze- 47 337 gye sen régió Össze- 94 674 sen OrÖssze419 szág sen 684

(ha) (ha) (ha) (%) 1 286 61 1 983 1,3 0 129 129 0,0 373 0 373 0,0 2 330 24 593

0 2 355 491 72 421

47 941

965

319 27 712 691

sen

Terü-let (ESA)

(%) (%) (%) (ha) 2,6 0,1 4,0 22 144 0,0 0,6 0,6 0 0,5 0,0 0,5 0

(ESA)

(%) 44,4 0,0 0,0

0,1 7,4

5,4 3,8

0,0 0,1

5,4 6 864 11,3 29 399

15,9 5

143 13,7 580 767 4,5 087

6,9

0,1

20,8 29 399

4,3

3,4

0,3

8,2

736 296

7,9

*A forrásanyagban alkalmazott hivatalos KSH-térségbeosztás nem felel meg a Monor-Dabas kistérség jelenlegi valós kiterjedésének, ezért tartalmazza a táblázat a Gomba, Bénye, Káva településeket tartalmazó Nagykátai, illetve a Bugyi, Ócsa, Vecsés, Üllő, Ecser, Maglód és Gyömrő településeket tartalmazó Gyáli kistérség adatait is.

1.4. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA, KÖRNYEZETI HATÓTÉNYEZŐK ÉS HATÁSOK LEVEGŐTISZTASÁGI ÁLLAPOT A térségen belül az ipar viszonylagos “fejletlenségének” köszönhetően nincs jelentős és koncentrált légszennyezést kibocsátó forrás. A hivatkozott előzményekben is említett néhány mért ipari kibocsátó (Monor, Dabas, Gyömrő, Gomba, Ócsa, stb – összesen 66 telephely, 258 pontforrás) légszennyező hatása csak lokális és alacsony szintű (esetenként SO2 és CO kismértékű határérték túllépés), vagy nem szennyező. Hasonló a helyzet az egyéb – mezőgazdasági, állattartó és kommunális- telephelyek esetében is, ahol a lokális bűzhatás okozhat esetenként gondokat (különösen a nagybani belterületi baromfinevelésről és feldolgozásról nevezetes, főleg Dabas környéki településeken). Jóval jelentősebb légszennyezés ebben a térségben is a közúti közlekedésből származik, azonban a kistérségek nagyrészén az úthálózat minősége és sűrűsége –-, valamint viszonylag alacsony forgalmi terheltsége miatt a közúti eredetű légszennyezés is csak lokális szintűnek tekinthető. A legforgalmasabb tranzit-útvonalak viszont - a térségen belül az M5 autópálya, a 4. és az 5.sz. főút, a tervezett M0 - mentén néhány-tízméter széles sávban okoz a forgalom nagymértékű káros emissziót. A főutak forgalmi terheléséről a zajvédelmi fejezet táblázata közöl tájékoztató adatokat.

A másik jelentősebb és “térségibb” jellegű légszennyező forrás a felületi poremisszió, mely elsősorban a laza feltalajú (finomhomokos) mezőgazdasági területekről /elsősorban a kistérség erdőben szegényebb részein/, másodsorban a növényzettel nem fedett, nem portalanított felületekről (földutak, burkolatok, stb) származik. Valószínűsíthető, hogy térségi szinten a légszennyező komponensek közül nem a füstgázok és egyéb légneműek mennyisége és minősége okoz problémát, hanem az iménti forrásokból származó szálló por mennyiségének mérséklése elsődleges védelmi feladat, tekintettel az imissziós felületek minőségére, az erdős – fás területek (~25%) arányaira. 23

Az utóbbi évtizedben a kommunális eredetű légszennyezés mértéke és arányai is kedvező irányban alakultak, a lakossági fölgázprogram szinte teljes térségre kiterjedően a hagyományos tüzelésből eredő szennyezéseket jelentősen mérsékelte. Ennek kiteljesítésével a legfontosabb kistérségi szinten megoldandó levegőtisztaságvédelmi feladat teljesül, a lokális szennyezések települési szintű megoldást kívánnak.

A térségi szinten jelentkező közlekedési eredetű légszennyezés úthálózat fejlesztéssel (elsősorban a belterületeket elkerülő útszakaszok kiépítésével) mérsékelhető, amely elsődlegesen nem kistérségi szintű, hanem kormányzati feladat, de megoldásában a kistérségeknek is lehet szerepük, az előkészítés és a lobbizás szintjén. A telephelyi adatok a telephelyeket (Th) ill. a pontforrásokat (Pf) üzemeltetők - önbevallásán alapulnak és az országos emissziós adatfeldolgozás programjának l99l. évi Pest megyei adatait tartalmazzák. A levegőtisztaság-védelmi tevékenységet ugyan be kell jelenteni, de tapasztalataink szerint a bejelentést nem tette meg minden arra kötelezett és az korántsem teljeskörű. Emissziós adatsorunk valamennyire ad összehasonlítási alapot, de korántsem a teljes légszennyezést mutatja. Nem tartalmazzák az adatok a kommunális fűtésből származó emissziót, pedig tapasztalataink szerint a lakossági fűtőberendezések 9O %-a nem megfelelő hatásfokkal üzemel, ezzel több energiát használnak fel és nagyobb légszennyezést okoznak, igy egyes tájegységek mértékadó szennyezését adják a fűtési félévben.

A vizsgálati háttéranyagban az alábbi telephelyek és pontforrások részletes adatai szerepelnek: Ócsa, Th: 1O db, Pf: 48 db, Csévharaszt, Th: 3 db, Pf: 8 db, Ecser Th: 3 db, Pf: 21 db, Vecsés Th: 5 db, Pf: 19 db, Inárcs Th: 2 db, Pf: 2 db, Inárcs Th: 2 db, Pf: 2 db, Bugyi Th: 2 db, Pf: 3 db, Újhartyán Th: 2 db, Pf: 7 db, Nyáregyháza nincs bejelentett légszennyező forrása, Pusztavacs Th: 2 db, Pf: 15 db, Dabas Th: 18 db, Pf: 34 db, Tatárszentgyörgy Th: 2 db, Pf: 4 db, Örkény Th. 9 db, Pf: 74 db, Táborfalva Th: 6 db, Pf: 21 db. ZAJ- ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM A zaj- és rezgésvédelem helyzete hasonló a levegőtisztaságvédelmi fejezetben leírtakhoz: a térség többségének helyzete meglehetősen kedvező, a külső és belső kibocsátó források száma és emissziója alacsony, az ilyen jellegű problémák lokális szinten kezelhetőek. A “fő szennyező forrás” ebben a tekintetben is a közlekedés, mivel a térségben számottevő egyéb (ipari, kommunális, stb) zaj- és rezgésforrás nem található. A monori kistérség északi részén meghatározó környezeti zajforrás a ferihegyi polgári repülőtér forgalma, melynek legzavaróbb vonatkozása, az éjszakai repülési korlátozás papíron már szabályozott. A reptér környezeti hatásait érintő további intézkedések is kormányzati hatáskörbe tartoznak. A közutak és a vasút legterheltebb szakaszai mentén viszont már a megyei koncepció adatai is legalább közepes mértékű (+/5 – 10/ dBA) határérték túllépést mutattak ki, és számolnunk kell a forgalom folyamatos növekedésével. A probléma részben hálózatfejlesztési, részben forgalomtechnikai, részben passzív akusztikai védelmi eszközökkel oldható meg, a településrendezés során, mivel e problémák is elsősorban nem kistérségi, hanem helyi szinten oldhatók meg. Az előzmény még nem számolhatott az M5 autópálya fizetővé tételének negatív hatásaival. Az 5-ös főút és a 4-es főút átkelési szakaszainak kiváltása szintén nem kistérségi, hanem kormányzati feladat. A térség főútjai Pest megyei szakaszának átlagos forgalma a szakasz forgalom jele kezdete vége szgk busz kistgk nehéz tgk km km jm/nap M5 10,12 37,74 7398 199 716 1708 4 18,41 91,01 7336 191 733 2148

24

mkp

ÁNF

27 51

10048 10459

5

19,30

60,47

4415

137

225

1421

19

6217

A térség főútjai zajkibocsátása a Pest megyei útszakaszok átlagos forgalma alapján a szakasz forgalom (jm/ó) zajszint (25m) jele eleje vége nappal (N) éjjel (É) N É km km Q1 Q2 Q3 Q1 Q2 Q3 dB 71 63 M5 10,12 37,74 467 110 43 81 19 7 71 63 4 18,41 91,01 464 134 45 81 23 8 68 61 5 19,30 60,47 267 90 14 46 16 2 A térség főútjai forgalma a főváros határához ill. a megyehatárhoz közeli szakaszokon a szakasz forgalom jele eleje vége szgk busz kistgk nehéz mkp tgk km km jm/nap M5 7251 221 947 1791 29 10239 10,12 M5 7762 146 143 1503 23 9577 29,79 4 16500 340 1300 3400 90 21630 18,41 4 8383 276 421 1807 85 10972 83,79 5 3806 201 401 1289 20 5717 19,30 5 7134 173 427 1706 34 9474 58,30

ÁNF

29,79 37,74 20,95 91,01 25,35 60,47

A térség főútjai zajkibocsátása a főváros határához ill. a megyehatárhoz közeli szakaszokon a szakasz forgalom (jm/ó) zajszint (25m) jele eleje vége nappal (N) éjjel (É) N É km km Q1 Q2 Q3 Q1 Q2 Q3 dB 71 63 M5 10,12 29,79 471 116 56 82 20 10 73 65 M5 29,79 37,74 844 165 27 147 29 5 74 66 4 18,41 20,95 1024 215 80 178 37 14 71 63 4 83,79 91,01 506 120 29 88 21 5 68 60 5 19,30 25,35 242 86 24 42 15 4 70 63 5 58,30 60,47 435 108 27 76 19 5

A térség döntő hányadára, ahol nincsenek főutak és a reptéri zaj sem érvényesül, nem a zajés rezgésártalmak, hanem épp’ ellenkezőleg: a csend és nyugalom jellemzőek, mely tiszta levegője, táji- természeti értékei mellett a térség egyik legfontosabb környezeti értéke. VÍZVÉDELEM A 10 évvel korábban készült környezetvédelmi koncepció állapotértékelése településenként értékelte, hogy a megyében hol milyen minőségű ivóvizet fogyaszt a lakosság. A minősítés alapja az akkori KÖJÁL értékelése volt a szolgáltatott hálózati víz kifogásoltságáról, minőségéről ott ahol volt vezetékes vízellátás, illetve kútvizsgálatok alapján történt értékelések azokban a településekben ahol nem volt közüzemű vezetékes vízellátás.

Összefoglalóan elmondható, hogy e területen történt a legjelentősebb előrelépés. Jelentősen csökkent azon települések száma ahol az ivóvíz minősége kritikus és erősen kifogásolható. Új vízművek, regionális rendszerek kiépítésével több tízezer ember életminősége javult. Az egyértelműen pozitív folyamat mellett azonban negatív tendenciák is tapasztalhatók. Több településben ahol 10 évvel korábban semmilyen szempontból sem volt kifogásolható a szolgáltatott ivóvíz minősége, a vízbázisok nem kielégítő védelme miatt megkezdődött a vízminőség lassú romlása. Ez a tény arra hívja fel a figyelmet, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a meglevő vízbázisaink hosszútávú védelmére, különösen azokban a térségekben ahol a vízszolgáltató rendszerek veszélyeztetett, potenciálisan elszennyezhető rétegre települnek. A felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minôségi vizsgálatában szereplô adatok forrásai:

25

-

Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelôség Pest megye Környezeti állapota c. tanulmányának szennyvízelhelyezések, szennyvíztisztítók (Pest megyében kistájanként) valamint Pest megye kistájainak hidrológiai jellemzése fejezetei. Budapest, 1993. Közép Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelôség: Pest megye 16 települését érintô környezet állapot értékelése Szolnok, 1993. Pest megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vizsgálati adatai valamint 1990-91es körzeti jelentései.

IVÓVÍZELLÁTÁS:

A bővebb vizsgálati háttéranyag az alábbi vízellátó létesítmények részletes adatait tartalmazza: ♦Dabasi körzet: Dabas városi Vízmű, Bugyi Vízmű, Táborfalva Vízmű, Örkény Vízmű, Hernád Vízmű, Inárcs, Kakucs, Ócsa, Pusztavacs, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel vízellátása - a vízművek többségénél felmerült az MHB prevenció, csecsemők részére elkülönített ellátása, vas, mangán tartalom miatt kifogásolás. ♦Monori körzet: Monor - Gomba - Bénye térségi vízmű, Vecsés községi vízmű, Gyömrő -

Üllô - Maglód térségi vízmű, Ecser Vízmű, Csévharaszt Vízmű, Káva, Monorierdő közkifolyós ellátás a NÖMI kútról, Nyáregyháza, Péteri, Pilis, Vasad vízellátása - a fenti problémákon túl felmerült egyes kutak nagy vas és mangán, esetenként nitrát tartalma SZENNYVÍZTISZTÍTÁS, SZENNYVÍZTELEPEK:

A bővebb vizsgálati háttéranyag az alábbi szennyvíztisztító létesítmények részletes adatait tartalmazza: ♦Dabasi körzet: Bugyi, Dabas,♦Monori körzet: Monor, Gyömrő, Pilis. A hivatkozott vizsgálat óta eltelt időszakban megépült és tervezett tisztítókra és csatornarendszerekre vonatkozó információkkal helyszíni vizsgálataink alapján egészítettük ki a háttéranyagban közölt vízvédelmi - szennyvízártalmatlanítási fejezetet.

HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁS Jelenleg - elsősorban gazdasági okokra hivatkozva - engedélyezettek helyi megoldások, amelyek földtanilag többé-kevésbé alkalmasak, kiskapacitású-rövidtávú megoldást jelentő lerakóhelyek üzemeltetésére. A jelenleg üzemelő szeméttelepek többsége 3 - 5 éven belül betelik, karbantartásuk, szakszerű üzemeltetésük addig is súlyos terheket jelent az egyes településeknek, minden, néhány éven belül lezárandó telep helyett nyilvánvalóan nem lehetséges újak kijelölése és megnyitása. A jövőben mindenképpen a nagyobb méretű, megfelelő kialakítással rendelkező regionális telepek, tényleges hulladékgazdálkodást lehetővé tévő megoldások szorgalmazása szükséges, ahol esetleg egy helyen megoldható a szilárd hulladékok válogatása, részbeni újrahasznosítása, komplex ártalmatlanítása. Emellett minden olyan megoldást, gyűjtési, kezelési eljárást támogatni szükséges, amelyek korszerűsíteni tudják a jelenleg uralkodó állapotokat, szemléletet és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon tudják feladatukat ellátni. Jelenleg megoldatlan, a szelektív gyűjtés és a kellő szervezettség hiánya miatt a lakossági veszélyes hulladékgyűjtés is. Ugyancsak nem problémamentesek az állati tetemek elhelyezésének körülményei, a dögkutak állapota és helyzete. A hulladékprobléma megoldása a térségi szintű együttgondolkodás és együttműködés legnyilvánvalóbb akcióterülete. Jelenleg a helyi megoldások dominálnak, mint ezt az alábbi, 1998-ban készített táblázat is tükrözi: Sorszám Település 9 Bénye

Hulladékelhelyezése I

1 Gomba 26

Hulladekelhelyezés III

16 20 25 36 45 49 52 55 61 63 79 86 93 95 97 104 105 115 140 151 161 162 165 176 177

Bugyi Csévharaszt Dabas Ecser Gomba Gyömrő Hernád Inárcs Kakucs Káva Maglód Monor Nyáregyháza Ócsa Örkény Péteri Pilis Pusztavacs Táborfalva Tatárszentgyörg Újhartyán Újlengyel Üllő Vasad Vecsés

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Bugyi Vasad Dabas Maglód Gomba Maglód Hernád Dabas Kakucs *-Maglód Monor -- /Albertirsa/ Ócsa Örkény Péteri Albertirsa Örkény Táborfalva Tatárszentgyörgy Újhartyán Újhartyán Maglód Vasad Vecsés*

K: Gyál K K K K *Káva K K

K

K K K *K: Gyál

/K= két vagy több település közreműködésével üzemelő telepre/ *a fenti táblázat szerkesztése óta eltelt két évben történt kedvező fejlemény a Gyáli kistérségi hulladéklerakó telep üzembe lépése, amely a kistérségek északi településeire gyakorol vonzást. Ha lehet, még kedvezőbbnek minősíthető a dabasi telep regionális teleppé való fejlesztésének terve, melynek megvalósulása a térség súlypontjában adna kedvező lehetőséget a hulladékgyűjtés és elhelyezés megoldására. A kávai helyzet más módon javult, új, korszerű helyi telep megépítésével és a gyűjtés bevezetésével.

EGYÉB KÖRNYEZETI ÉS MŰVI ELEMEK, KÖRNYEZETI HATÓTÉNYEZŐK VIZSGÁLATA A fentiekben részletesen vizsgált, a Monori és Dabasi kistérség környezetminőségi helyzetét alapvetően meghatározó környezeti elemek és hatótényezők mellett a térségben kevésbé problematikus elemek és tényezők állapotának jellemzésével is ki kell egészíteni a helyzetértékelést. A részletes állapotfeltárást tartalmazó, bevezetőben felsorolt megyei tervelőzmények települési környezet-, épített környezet- és emberi egészségvédelmi szempontból térségi szinten problémamentesnek minősítették a területet – e minősítés természetesen nem zárja ki, hogy bizonyos elemek tekintetében lokális problémák, más tekintetben globális hatások ne jelentkeznének a kistérség egyes területein. Ezeket tekintjük át a következő alfejezetekben.

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET, - ÉPÍTETT KÖRNYEZET- ÉS EMBERI EGÉSZSÉGVÉDELEM A települési környezet, épített környezet védelmének témaköre lényegét tekintve és jellegének megfelelően lokális, helyi települési kompetenciába tartozik. Térségi szinten általánosítható megfogalmazás, a bevezetőben említett megyei tervelőzményekkel egyetértve, hogy a települési környezet minőségi jellemzői között számos kisebb – nagyobb probléma, hiányosság tapasztalható, a legáltalánosabb “hiánytünet” a 27

növényzettel fedett települési közterületek, a zöldterületek elenyésző kiterjedése és aránya. Ehhez párosulnak egyes közmű- és közüzemi ellátatlanságból, valamint lakás- és életminőségből adódó problémák, melyek eredményeképpen a megyei koncepció a kistérséget a települési környezetvédelem összevont mutatószámai alapján részben a közepes, részben a közepesnél gyengébb kategóriába sorolta. E minősítés javítása kistérségi szinten a közmű- és közüzemi szolgáltatások, -mindenekelőtt a szennyvíz- és hulladékártalmatlanítás- megoldásával, valamint a térségi zöldfelületi rendszer fejlesztésével /erdősítéssel, tájfásítással/ lehetséges, a helyi zöldfelületi és épített környezet védelmi feladatok települési szintű megoldása mellett. Mindezek eredőjeként javítható a népesség egészségi állapota, melynek jelenlegi helyzetére átfogó felmérés nem készült, de a népegészségügyi statisztikák adataiból arra következtethetünk, hogy az emberi egészségvédelmi problémák a térségben elsősorban nem környezetegészségügyi okokra, hanem szociális és a népesség kedvezőtlen összetételéből eredő problémákra vezethetők vissza. Környezetvédelmi oldalról egészségvédelmi szempontból is prioritásként fogalmazható meg a folyékony és szilárd hulladékok higiénés elvárásoknak is megfelelő ártalmatlanítása, valamint az aktív zöldfelületi arányok növelése, új települési zöldterületek, erdők létesítése.

2.

KISTÉRSÉGI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJAVASLAT

A kistérségi vizsgálatok értékelése alapján megfogalmazott programjavaslat tartalmazza: • a környezetvédelem kistérségi szintű prioritásainak megállapítását • az elérni kívánt környezeti – környezetvédelmi célok, célállapotok meghatározását • a kistérségi programjavaslatokat: részletesen kidolgozva a kiemelt programokra és összefoglalóan az egyéb környezetvédelmi szakterületek vonatkozásában • a program összefoglaló ütemezési javaslatát. 2.1. A KÖRNYEZETVÉDELEM KISTÉRSÉGI SZINTŰ PRIORITÁSAI A MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉG SAJÁTOSSÁGAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL A térség környezeti állapotát átfogó szinten minden környezeti elem és környezetvédelmi szakterület szempontjából feltárták a program vizsgálatai, elsősorban az előzmények másodelemzése és kistérségi adatszolgáltatás alapján. Az átfogó vizsgálatok értékelése alapján határoztuk meg a feladatkezelés szintjeit, valamint a részletesebb elemzést, települési szintű vizsgálatokat igénylő témaköröket. Az átfogó helyzetelemzés során megállapítást nyert, hogy kistérségi szinten elsősorban a hulladékkezelés – ártalmatlanítás, valamint környezeti közbiztonság témaköreire kell koncentrálni, továbbá a vízvédelem – vízgazdálkodás és a tájvédelem egyes témakörei is kiemelten kezelendők, az alábbi általános összefüggések és helyi sajátosságok eredményeként. A kistérségi szintet meghaladó, -magasabb regionális szinten megoldható– környezetvédelmi–vízgazdálkodási feladat a térségi vízutánpótlás keretfeltételeinek biztosítása, a 2042/94. (V.9.) Korm.sz. rendelettel megállapított “Alföld – program” szerinti generális megoldása, valamint ugyancsak a kistérségi kereteket meghaladó külső hatásként értelmezhető a levegőkörnyezet háttérszennyezettségi mutatóinak alakulása, amely, ellentétben a vízrendszer alakulásával -, jelenleg itt nem jelentkezik környezeti problémaként. Elsődlegesen országos szinten szükséges meghatározni, - a helyi és kistérségi szintű környezetvédelmi tevékenység keretfeltételeként – a környezetbiztonság, valamint a humánegészségügy (illetve a NKvP-ben külön nem, csak az élővilágvédelem keretében említett állatvédelem) garanciáit, intézményeit és eszközeit. Természetesen valamennyi említett témakörnek vannak a nagytérségi, ill. országos szintnél, alacsonyabb, de elsősorban települési szinten kezelendő feladatai a vizsgált kistérségben is. Ez alól részlegesen kivételek a vízvédelmi és az ezzel kapcsolatos természetvédelmi feladatok térségi vízpótlással összefüggő teendői, melyek éppen kistérségi szinten oldhatók meg, - bár ez a kitétel is csak

28

akkor igaz, ha a “kistérségi” lehatárolást e tekintetben nem statisztikailag, hanem részvízgyűjtőként értelmezzük. Ugyancsak nem kistérségi szinten, hanem elsősorban helyi, települési szinten megoldhatók a települési és épített környezetvédelmi, a földvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi feladatok, továbbá a nagytérségi összefüggések körébe nem tartozó az emberi egészség védelmével és a környezetbiztonsággal kapcsolatos, valamint víz- levegőtisztaság és élővilág védelmi teendők is ugyancsak elsősorban helyi szinten kezelhetők. Ezek a feladatok és javaslatok a kistérségi programot követő települési környezetvédelmi programokban (egy, vagy néhány szomszédos település területére vonatkozó programok keretében) határozhatók meg részletekbe menően.

A kistérségi szintű környezetvédelmi prioritások közül a meglevő értékek védelmére koncentrált a táj- és természetvédelem, illetve a meglevő és potenciális szennyezések elhárítására koncentrált a kommunális hulladékgazdálkodás, ill. ártalmatlanítás témaköre, - megjegyezve, hogy természetesen mindkét tekintetben vannak nagytérségi és helyi szintű összefüggések is. A Monori és a Dabasi kistérség és mikrotérségei a megyei szilárd kommunális hulladékgazdálkodási koncepció megvalósulása esetén önálló ártalmatlanítási körzetet képezhetnek és a kistérségek önálló gyűjtési részkörzetként értelmezhetők. A két kistérség összefogása esetén komplex hulladékártalmatlanítási koncepció kidolgozása indokolt, a már megindított dabasi kezdeményezés kiteljesítése és realizálása érdekében.

Mindkét prioritás érvényesülését szolgálja a környezeti közbiztonság (a NkvP megfogalmazásában: környezetbiztonság) javítása, melynek indokolt önálló kistérségi programként való megfogalmazása. A környezetbiztonság problematikája nem csak ezekben a kistérségekben, hanem sajnálatos módon országszerte jelentkezik. Tudomásunk szerint nincs "kész modell" a probléma megoldására, amit adaptálni lehetne, csupán az a tény válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy az egyes települések önmagukban képtelenek megküzdeni ezzel az egyre súlyosabb és egyre inkább "településközi méreteket öltő" feladattal - ezért kézenfekvő lenne ennek megoldására is felhasználni a települési önkormányzati együttműködés adott kereteit, a kistérségi társulások intézményrendszerét. Amennyiben sikerül e program keretében életképes megoldási javaslatot kidolgoznunk, ez mintaként szolgálhat más kistérségek számára is.

Az egyes környezetvédelmi szakterületek cselekvési szintjeinek, a Monori és a Dabasi kistérség sajátosságait figyelembe vevő meghatározását foglalja össze az alábbi táblázat, melynek sorai a későbbiekben ismertetésre kerülő kistérségi vizsgálatok egyes eredményeit is előre vetíti. A különböző típusú és súlyú környezeti problémák megoldási szintjeinek meghatározása a két kistérség adottságainak megfelelően történt.

29

Az egyes környezetvédelmi feladatok, illetve feladattípusok megoldási szintjeinek meghatározása a MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGRE vonatkoztatva Környezetvédelmi feladatok: Környezetvédelmi megoldási, cselekvési szintek: * HELYI, TELEPÜLÉSI REGIONÁLIS1: REGIONÁLIS2 (ÉS ORSZÁMONORI ÉS A DABASI GOS): MEGYEI, NAGY-TÉRSÉGI KISTÉRSÉGI KISTÉRSÉGI (ILL. ORSZÁGOS) 1. Környezeti elemek védelme: 1.1. Levegő: 2 3 1 1.2. Víz: 3 2 1 1.3. Föld: 1 3 2 2. Művi elemek védelme: 2.1. Települési környezet: 1 3 2 2.2. Emberi egészség-védelem: 2 3 1 2.3. Épített környezet védelme: 1 3 2 3. Táj- és természetvédelem: 3.1. Élővilágvédelem: 2 3 1 3.2. Tájvédelem: 3 2 1 4. Önálló környezeti hatótényezők: 4.1. Hulladékgazdálkodás: 2 1 3 4.2. Zaj- és rezgés elleni védelem: 1 3 2 4.3. Környezetbiztonság: 2 1 3 A környezet védelme érdekében TELEPÜLÉSI kidolgozandó dokumentum formája KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMban a megoldandó és feladatai: feladatok első- másod- és harmadrendű súlyozásával

A MONORI ÉS A DABASI MEGYEI ÉS RÉGIÓS KISTÉRSÉG KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI KÖRNYEZET-VÉDELMI PROGRAMban, valamint PROGRAMban a meg- országos szinten a keretoldandó feladatok első- feltételek biztosításával, a megmásodés harmadrendű oldandó feladatok első- másodés harmadrendű súlyozásával* súlyozásával *Jelmagyarázat: az egyes cselekvési szintekhez rendelt feladatok súlyozása: 1: elsőrendű 2: másodrendű 3: harmadrendű feladat, az adott szinten

30

2.2. AZ ELÉRNI KÍVÁNT KÖRNYEZETI CÉLOK, CÉLÁLLAPOTOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA ELŐZMÉNYI ALAPOK: A környezetvédelmi tevékenység általános céljait maradéktalanul összefoglalja a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a 83/1997.(IX.26.) Ogy.sz. határozat Mellékletének 2. fejezete. Az országos szintű, nemzeti célok átvétele a kistérségi programba részint közvetlenül, másrészt a Pest megyei Környezet- és Természetvédelmi Koncepció (PESTTERV, 1993.) közvetítésével valósul meg. Bár a Pest megyei Koncepció még a NKvP és a Környezetvédelmi (1995.é. LIII.) törvény megjelenése előtt született, a Harmadik kötetének III-IV.sz. fejezetében megfogalmazott stratégia és célkitűzések lényegileg megegyeznek .

CÉLMEGHATÁROZÁS: A célok meghatározásában két pillérre támaszkodhatunk. az előzmények részben elméleti és általános alapvetésére, valamint a részletes helyzetértékelés során feltárt konkrét helyi problémák megoldási igényére. A célmeghatározás realitása érdekében kiemelt jelentősége van a szubszidiaritás elve betartásának, a program prioritásokat meghatározó fejezetében táblázatosan vázolt differenciált cselekvési szintek és feladattípusok összehangolásának, - vagyis, hogy a kistérségi szint se többet, se kevesebbet ne vállaljon fel a környezeti problémakör megoldásából, mint amennyit a leghatékonyabban ezen a szinten lehet kezelni. Ennek figyelembe vételével: - elsődleges célként - másodlagos, de az előzővel egyenrangú célként

a környezetbiztonság, a hulladékgazdálkodás

kérdésköreire kell kistérségi szinten koncentrálni. Az egyéb környezetvédelmi szakterületek – levegőtisztaság-, föld-, települési környezet-, emberi egészség-, épített környezet-, zaj- és rezgésvédelem – szempontjából a nagytérségi illetve a települési szinthez képest harmadlagos fontosságú a kistérségi szint, ami persze nem jelenti azt, hogy ezen a szinten nincsenek ilyen típusú feladatok. Értékelésünk szerint köztes helyzetben van a környezetvédelmi szakterületek közül a Monori és a Dabasi kistérségben a vízvédelem - vízgazdálkodás, valamint a táj- és természetvédelem ügye, melyeknek bizonyos vonatkozásai ugyancsak kistérségi szinten vihetők előre.

2.3.

KISTÉRSÉGI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJAVASLATOK

KÖZ-TISZTASÁG 1: KÖRNYEZETBIZTONSÁGI PROGRAM A közterületek és a települések határának rendben és tisztántartása a terület tulajdonosainak és kezelőinek joga és kötelessége, mindenek előtt mégis önkormányzati feladat, részben a tulajdonviszonyoktól függetlenül is, az ellenőrzési kötelezettség révén. A jelenlegi “közterület-felügyeleti rendszerben” elvileg részben szakági, részben territoriális megoszlásban megoldott a köztisztaság és a közrend biztosítása. Kormányzati területi szervek felügyelik az országos hálózathoz tartozó utak, vasutak, vízmedrek és közműhálózati elemek területsávjait, a termelőüzemek kibocsátását és a népesség közegészségügyi állapotát és a települési környezeti viszonyokat, valamint a közbiztonság és közrend ügyeit. Emellett a települési önkormányzat feladata a közterületek, a bel- és külterületi önkormányzati tulajdonú területek fenntartása és felügyelete, valamint a települési hulladékgyűjtés és az egyéb közmű- közüzemi szolgáltatások biztosítása, illetve az általános települési környezetvédelmi hatósági feladatok ellátása. Mindezen problémák együttesének magasszintű és koordinált megoldása eredményezheti a térség környezeti – közbiztonságának javulását. 31

A közrenddel, közbiztonsággal és köztisztasággal hivatalból foglalkozó kormányzati és önkormányzati szervek mellett létjogosultsága lenne kistérségi – mikrotérségi felügyeleti szerveknek is, mivel a jelenlegi feladatmegosztás és a kapacitás-korlátok miatt számos feladat ha nem is gazdátlan, de megoldatlan, - sok a “senki-földje”, vagy legalábbis az úgy kinéző terület. Különösen szembetűnő a “kevésbé szem-előtt lévő” külterületi közterületek és rendezetlen tulajdonviszonyú (“gazdátlan”) területek, valamint megfelelőképpen nem használt és nem felügyelt magánterületek rendezetlensége, szennyezettsége (l.: háttéranyaghoz mellékelt mikrotérségi emlékeztetők). Különösen a külterületi részeknél merül fel a kompetenciák kérdése, egyes dűlök település és tulajdonos szerinti hovatartozása. A vitatott területek rendezése és a több település igazgatási területét érintő azonos, vagy hasonló típusú gondok megoldása hatékonyabban folytatható egy állandó és kiszámítható kistérségi együttműködés keretében, semmint az éppen érintett települések esetleges, ad-hoc kényszeregyüttműködésével. Javasolt ezért kistérségi vagy mikrotérségi szinten a fenti problémák megoldására célszervezet, térségi közterületi felügyelet létrehozása, mely értelemszerűen csak alulról szervezett, a települési szintről felépített struktúra lehet. Ennek bázisa a települési önkormányzati közterület felügyeleti és mezőőri szolgálat. (A települési mezőőr alkalmazását a törvény nem írja kötelezően elő, de az állami források jelenleg is 50%-ban támogatják.) Kisebb településen legalább 3-5, nagyobb településeken 6-8 fős helyi felügyeletek felállítása lenne szükséges, a szervezet térségi szinten való megszervezése esetén a feladat 20-25%-kal kisebb létszámmal is hatékonyabban megoldható. A felügyelet együttműködő szervei, a helyi önkormányzatokon túl elsősorban a rendőrség, a természetvédelmi őrség, az erdőőrség, a vízgazdálkodási társulatok tagjai, valamint a vadásztársaságok, horgászegyesületek a más civil szervezetek.

A települési szolgálatok intézményes együttműködése magasabbszintű garanciát nyújtana a köztisztaság és a környezeti közbiztonság biztosítására. Ezzel az intézkedéssel megoldható lenne a térség egyik legsúlyosabb környezeti gondja. KÖZ-TISZTASÁG 2: TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁSI PROGRAM A térségben, a kommunális szennyvizek mellett nagymennyiségben keletkező másik hulladékfajta a települési szilárd hulladék, mely korszerű módon, -ellentétben a szennyvizekkel, alapvetően más természete, összetétele miatt- csak regionális rendszer keretében kezelhető megfelelően, továbbá a jelenlegi gyakorlattól is gyökeresen eltérő ártalmatlanítási technológiát kíván. A “kezelés” jelenlegi módja, az egyszerű, általában tömörítés nélküli lerakás, a nagyobb telepeken többé – kevésbé rendezett módon, jobb esetben földtakarással. A szeméttelepek többsége jellemzően “történetileg kialakult” spontán lerakóvá fejlődött és utólag legalizált bányagödör, vagy egyéb terepmélyedés, melynek hulladéklerakóvá való alakítását nem előzte meg környezetföldtani kutatás és tervi előkészítés. Ez alól kivételt képez az utóbbi években létesült néhány új telep (pl. a kávai új lerakó), melyek az előírás szerinti tervezési és engedélyezési eljárás alapján létesültek. A jelenleg üzemelő telepek többségére azonban nem ez jellemző, mint ahogy a korszerű, környezetvédelmi követelményeknek megfelelő üzemmenet és gyűjtési – kezelési technológia sem. Nem jellemző továbbá a működő telepek vonatkozásában a regionális szerepkör betöltése sem, a jelenlegi állapot –adatgyűjtésünk szerint a 26 településről, a kisebb illegális lerakásokat nem számítva, 18 szemétlerakóhelyre hordanak lakossági hulladékot! - inkább hasonlít az “egy falu – egy szeméttelep” modellre, mint a korszerű regionális gyűjtő – ártalmatlanító rendszerre. Ezen áldatlan állapot kialakulásának nemcsak történeti, hanem jelentős anyagi és szemléletbeli okai is vannak, melyek leküzdésének leghatékonyabb eszköze lehet a létrejött önkormányzati társulás és a keretei közt megindult térségi

32

együttgondolkodás, illetve az e keretek adta környezetvédelmi forrásbevonási (hazai és EU- környezetvédelmi és regionális pályázati, támogatási) lehetőségek kihasználása.

Célszerű a térség hulladékgazdálkodási feladatainak társulási szintű kezelése, minél előbb, közüzemi társaság létrehozásával, vagy más formában. A hulladékgazdálkodás környezeti követelményei, az EU szempontoknak is megfelelő jogi szabályozás és a környezettudatos szemlélet nem teszi lehetővé a jelenlegi pazarló és ugyanakkor környezetszennyező, összegyűjtésre korlátozódó hulladéklerakási technológia távlati fenntartását. A korszerű követelményeknek megfelelő, környezetvédelmi előírásoknak maradéktalanul eleget tevő, biztonságos és komplex ártalmatlanító telephely gazdaságosan csak koncentráltan, bizonyos kapacitásra, épülhet ki. A korszerű kiépítés feltételezi és lehetővé teszi a hulladékok: • szétválogatását, • részbeni másodnyersanyagként való hasznosítását, • a szervesanyag nagy részének természeti körforgásba való visszajuttatását, • a telepen maradó szervesanyagból biogáz kinyerését, (energiatermelést)* esetleg • az éghető anyagok égetéssel való ártalmatlanítását*, • a maradványanyagok ártalommentes elhelyezését, • a nem kommunális eredetű hulladékok egy részének kontrollált elhelyezését és • hasznosítását* ∗

Közvetett hatásként nem elhanyagolható a számos környezetszennyező régi szeméttelep lezárásának, rekultiválásának lehetősége sem, mely az igénybevett és a védőterületi korlátozás alá eső terület felszabadulásán túl lehetővé teszi a szakszerűtlenül kialakított szeméttárolók szennyezőhatásainak elhárítását is. A számos helyi szeméttelep területének illetve hatásterületének rekultivációja, a feladat nagyságrendjéből adódóan ugyancsak kistérségi szintű tájrehabilitációs programnak tekinthető. A kistérség közelében, gazdaságosan elérhető szállítási távolságon belül nem üzemel és a közeljövőben nem is tervezett olyan ártalmatlanító mű, melynek gyűjtőkörzetéhez a térség egésze csatlakozhatna, célszerű a két kistérségnek összefogva, önállóan megoldania az egyre növekvő hulladéktömeg megfelelő ártalmatlanítását. (A szomszédos térségben megépült gyáli körzeti telep gyűjtőkörzete nem elsődlegesen e kistérségek területe, bár néhány északi településére vonzással bír.) A két kistérség népességszáma –kereken mintegy 150.000 fő-, illetve az általa termelt mintegy 135.000-165.000 laza m3, azaz 35.000 - 40.000 tömör m3/év hulladék bőségesen megfelelne egy önálló gyűjtőkörzet és regionális telep létesítési követelményének. Nagy valószínűséggel feltehető azonban, hogy a két kistérség 26 települése közül nem valamennyi lesz a dabasi telep beszállítója, a szomszédos kistérségekben létesült és tervezett körzeti rendszerek elszívó hatása miatt, illetve ugyanígy biztosra vehető, hogy a két kistérségen kívülről nem érkezik ide hulladékmennyiség, a nagy szállítási távolságok miatt. Amennyiben a települések, illetve az itt települt népesség közel 2/3-ára, azaz mintegy 80100.000 főre (vagyis 30- 35.000 lakásra és az ezekhez csatlakozó kommunáliákra) kiterjed a gyűjtőkörzet, már gazdaságosan kiépíthető és üzemeltethető a regionális rendszer, az elérhető környezetvédelmi támogatások, pályázati források felhasználásával. A rendszerhez elsődlegesen (első ütemben) kapcsolódó települések valószínűsíthető köre az alábbi: TELEPÜLÉS: ∗

KÖZIG.

LAKÓNÉ-

LAKÓNÉ-

BELTE-

BELTERÜ-

LAKÁS-

az alkalmazott technológia –biogáz kitermelő és hasznosító mű, égetőmű, stb telepítésének- függvényében

33

TERÜPESSÉG LET (ha) (fő) (1998) (1998)

Csévharaszt Monor Péteri Vasad MONORI KT.: Bugyi Dabas Hernád Inárcs Kakucs Ócsa Örkény Pusztavacs Táborfalva Tatársztgyörgy.

Újhartyán Újlengyel DABASI KT.: MONDAB. I.:

4922 6185 1187 3341 11554 16608 2658 2252 2180 8162 3681 7906 4204 5505 2241 2623

PESSÉG RÜLET VÁLTOZÁ(ha) SA (1990-98) (1998) 1990.=100%

1762 19687 1754 1478 24.681 4857 15202 3373 3796 2442 8238 4897 1436 3122 1717 2701 1719 53.500 78.181

LET VÁL- ÁLLOMÁNY TOZÁSA (db) (1985-1998) 1985.=100%

121,85 106,51 107,73 100,74

132 968 115 116

109 131 106 101

99,36 102,71 115,87 114,82 102,86 104,23 106,61 96,44 108,32 104,18 102,77 106,77

371 1218 371 275 135 471 324 97 266 176 174 134

112 108 103 113 101 103 105 105 100 96 116 110

545 6784 629 597 8.555 1903 5577 1209 1250 891 3031 1684 546 1247 719 1004 650 19.711 28.266

Második ütemben, az albertirsai telep lezárása után csatlakozhat a dabasi rendszerhez a monori kistérségből: 3200 3374 105,47 358 176 1222 Nyáregyháza 4732 9760 107,72 670 104 3462 Pilis II.ü. 2 település 13.134 4.684 Ezzel együtt a dabasi gyűjtőkörzet összesen (a jelenlegi adatokkal): MONDAB.össz: 18 91.315 1998. település fő

32.950 lakás

A fenti táblázatok tükrözik a kistérségek településeinek fejlődési dinamikáját, népességszámuk gyarapodását az elmúlt évtizedben. Az ezek alapján képezhető szorzószámok országos és megyei tendenciákat figyelembe vevő alkalmazásával a környezetvédelmi program érvényességi idejére (2006.) illetve a regionális telep működési idejére (2020.) prognosztizálható népesség- és lakásadatok a fenti 18 településre az alábbi számokkal valószínűsíthetők: MONDAB.össz: 2006.

18 település

~96.000 fő

~35.500 lakás

MONDAB.össz: 2020.

18 település

~105.000 fő

~40.000 lakás

A fenti adatok is kellőképpen alátámasztják a dabasi kistérségi hulladékgyűjtő körzet és ártalmatlanító rendszer megvalósításának realitását és szükségességét. A teljesség kedvéért összefoglaljuk a két kistérség valószínűsíthetően más gyűjtőkörzetekhez csatlakozó nyolc településének adatait is az alábbi táblázatban: Feltehetően -a szállítási távolság alapján- a gyáli gyűjtőkörzethez csatlakoznak a maglódi kistérségi és a helyi telepek lezárása után a monori kistérség 5 agglomerációs települése:

34

Ecser Gyömrő Maglód Üllő Vecsés Összesen:

1310 2650 2236 4810 3617 5 település

3050 12415 9468 9356 17723 52.012 fő

100,23 108,01 120,33 103,51 97,88

155 647 472 487 697

101 102 102 111 107

1243 4446 3087 3461 6754 18.991 lakás

Feltehetően, a Tápiómenti kistérség környezetvédelmi programja szerint, a nagykátai gyűjtőkörzethez csatlakozik a tápiómenti társulásban is tag 3 település: Bénye 1652 1123 102,93 100 100 460 Gomba 3975 2468 101,64 287 112 949 Káva 1130 673 110,69 78 100 280 Összesen: 3 település 4.264 fő 1.689 lakás Mindösszesen a két kistérségből:

8 település

56.276 fő

20.680 lakás

A központi telephely centrális elhelyezésével elérhető, hogy a maximális szállítási távolság ne haladja meg a gyűjtőkörzetben a 15 – 20 km-t. Ebből a szempontból is a kistérség geometriai és népességi súlypontjában levő dabasi telepítés lenne célszerű. Ennek megvalósítása esetén a térség északi - keleti részén, a 20 km-t meghaladó szállítási távolságra levő települések súlypontjában szükséges lehet egy – egy átmeneti hulladékgyűjtő – átrakó telep létesítése, Monor - Üllő térségében, amennyiben a kistérség valamennyi települése a dabasi rendszerhez csatlakozna. Az átrakó telep helykijelölését a gyűjtőkörzet véglegesítése után lehet meghatározni: annak függvényében, hogy a monori kistérség északi, agglomerációs települései a gyáli telephez, illetve, hogy keleti, tápiómenti kistérséghez is tartozó települései a nagykátai gyűjtőkörzethez csatlakoznak-e (lásd: fenti táblázat).

A telephelyi rendszer alapeleme a minden településen kialakítandó hulladékudvar, amely lehetővé teszi a szelektív lakossági gyűjtés ösztönzését és kiszolgálását. Ennek keretében minimumkövetelményként az üveg-, a műanyag-, a papír-, a textil-, a fém- és az úgynevezett „veszélyes” hulladékok elkülönített konténerben való összegyűjtését kell lehetővé tenni, elősegítve a háztartási elkülönített gyűjtés eredményességét, - amit megfelelő környezeti neveléssel, propagandával, szállító járműparkkal és edényzettel kell kiszolgálni. A központi telephelyre beérkező, ílymódon már részben előválogatott hulladékok a hasznosíthatóság illetve az újrahasznosítási technológia függvényében szétválogatják és elkülönítve deponálják a feldolgozásig (pl a magas szervesanyag tartalmú komponensek komposztálásáig) vagy a végleges lerakásig. A tömörítve lerakott, hulladékot földanyaggal kell takarni, célszerű a depónia biogáz termelő képességét kihasználni amennyiben maradék szervesanyag-tartalma ezt lehetővé teszi. Komolyabb hulladékégetőmű telepítése a térségben nem indokolt, ezen technológia magas költségei, és a térségi hulladék összetétele miatt, de kisebb, időszaki üzemeltetésű égetőberendezés elhelyezhető a telepen, kiegészítő jelleggel.

AZ ÁRTALMATLANÍTÓ RENDSZER A

Hulladéktermelői gyűjtés - válogatás Szállítás – átrakás Telephelyi válogatás – újrahasznosítás – tömörítés utáni lerakás, takarás Folyamatos rekultiváció alrendszereiből épül fel. 35

A lánc utolsó, de környezetvédelmi szempontból egyik legfontosabb tagja a takart hulladékdepónia folyamatos rekultivációja, a végleges terepformát elért depóniarészek gyepesítése, majd egyéb növénytelepítése. Ugyanakkor nem szabad “megfeledkezni” a jelenleg üzemelő illetve a közelmúltban felhagyott települési lerakóhelyek rendbetételéről, rekultivációjáról, mivel ezek többsége a szükséges területalkalmassági vizsgálatok, tervek és műszaki védelem nélkül került kialakításra, továbbá nem megfelelő üzemeltetési és környezeti kontrollal működött (működik). E telepek átvizsgálása és rendezése az ílymódon évtizedeken keresztül lerakott, bizonytalan összetételű, potenciálisan veszélyes komponenseket is tartalmazó hulladéktömeg átrostálására és részleges újrahasznosítására is alkalmas, (pl a Doppstadt, Urbanet, stb) – technológiával lehetséges. A régi szeméttelepek átvizsgálása és szükség szerinti “átdolgozása” után területük rendezetté, újrahasznosíthatóvá válik. Általános esetben az új telep és átmeneti telep helykijelölését és kiépítését környezetföldtani szakvéleménnyel és környezeti hatásvizsgálattal kell megalapozni, a telepeket engedélyezési és kiviteli terv alapján kell megépíteni. A helykijelölés és a kivitelezés során meg kell felelni a környezetvédelmi szempontoknak: szennyezés-érzékenységi és egyéb környezeti (táji – természeti) szempontból érzékeny, belterületi és belterületi jelleggel hasznosított területhez közeli telepítési helyszín nem jelölhető ki, a védőterületigény a tervezett technológia függvényében határozandó meg az engedélyezés során. A hulladékártalmatlanító rendszer beruházási és környezeti szempontból is leglényegesebb eleme a bázistelep, helykijelölésének, kialakításának szigorú környezetvédelmi feltételei és előírásai vannak, melyeknek meg kell felelni az építési engedély, illetve azt megelőzően a környezetvédelmi engedély megszerzéséhez. A sikeres helykijelölés alapfeltétele a későbbi környezetvédelmi problémák megelőzésének, illetve a későbbi fenntartható üzemeltetésnek. Kulcskérdés a telep centrális, a kiszolgálandó térség geometriai és népességi súlypontjához közeli elhelyezése. A helykijelölést a közigazgatásilag érintett település szerkezeti terve alapján szabályozási tervben kell rögzíteni, majd a fenti engedélyezési eljárás alapján lehet telepíteni. A telep létesítése és üzemeltetése során meg kell felelni valamennyi környezetvédelmi (elsősorban föld-, víz-, levegőtisztaságés természetvédelmi) valamint közegészségügyi követelménynek, az alábbi (KöM ajánlás szerinti) szempontok figyelembe vételével: Lerakó nem helyezhető el és nem tartható fenn: erősen erózióveszélyes, felszínmozgás – veszélyes, vízmű ill. vízbázis védterületen gyógyvíz kút ill. forrás védterületén ár- és belvízveszélyes, magas talajvízállású területen természeti területen, védett területen levegőtisztaságvédelmi szempontból kiemelt területen energia távvezetékek biztonsági övezetében továbbá /a monori és dabasi térségben szempontként nem jelentkező/ karsztos és alábányászott területeken/

Hulladéklerakó természetes szigetelőképességű, magas adszorpciós kapacitású altalajon, vagy teherviselő, mesterségesen szigetelt altalajon létesíthető. Az altalaj minőségét alapos földtani – geotechnikai kutatással kell megállapítani és a szükséges műszaki védelmet ennek megfelelően kiépíteni. A dabasi konkrét esetben a telep megfelelő helykijelölési és engedélyezési eljárása már előzetesen lezajlott, a telep fejlesztési - bővítési tervei és környezeti hatásvizsgálata nagyrészt elkészültek (L&L Kft 1999.), ezek alapján megállapítható, hogy a városi telep regionális teleppé fejlesztése nem ütközik semminemű műszaki - környezeti akadályba. A terület adottságai elsősorban a dombépítéses technológia alkalmazását teszik lehetővé, mivel a regionális lerakó megvalósításához szükséges gödörkapacitás nem áll rendelkezésre. A technológia alkalmazása, környezetvédelmi előnyei mellett a tájvédelmi, tájbaillesztési szempontok fokozott figyelembe vételét teszi szükségessé. A kistérségben keletkező hulladékmennyiség - 2,5 l/fő/d lakossági + 15-20% egyéb kommunális jellegű termelési hulladékkal és 1:5-ös tömörítési aránnyal számolva – 36

nagyságrendileg mintegy évi 18.000 tömör m3, a regionális telep legalább 20 éves időtartamra való kiépítési igényével a prognózis min. 360.000 m3 tömörített hulladék befogadására alkalmas létesítményt irányoz elő. Ennek létesítési költsége az előzménytervek alapján feltételezhető III – II. építési osztályban fajlagosan 1270 – 1545 Ft/m3 bruttó árban, beruházási költségként 1998. évi áron, járulékos beruházások nélkül kereken 450 - 550 millió Ft, átlaga kereken 500 millió Ft. Ezt kiegészítve a szelektív gyűjtés (~20 millió Ft), a komposztálás (~40-50 millió Ft) járulékos költségeivel összesen: átlag bruttó 560-570 millió Ft, - amihez hozzászámítható az esetleges biogáz hasznosító rendszer bekerülési költsége (kialakítástól függően 40 – 80 mFt) is. A költségbecslés nem tartalmazza átrakóállomás létesítésének (kb. ~6-8 millió Ft-os) költségét, mely valószínűleg nem szükséges, a gyűjtőkörzet lehatárolása miatt. A telephelyek létrehozása és üzemeltetése a térségi hulladékgyűjtéssel, ártalmatlanítással és hasznosítással foglalkozó regionális célszervezet feladata, melynek létrehozása és fenntartása az érintett önkormányzatok aktív hatósági és szervezési közreműködésével biztosítandó. Ennek megfelelő szakmai és hatósági bázisát képezi a dabasi telep jelenlegi üzemeltetője és a felügyeletét ellátó Dabas városi önkormányzat. A beruházás nagyságrendje indokolttá teszi a költségvetési és nemzetközi környezetvédelmi forrásokból való támogatását, amelyet a hulladéklerakó kiépítésére, valamint a járulékos beruházásokra is igénybe lehet venni, megfelelő pályázati anyag összeállításával és benyújtásával. A program indítványozza az Önkormányzati Társulásoknak a kistérségi hulladékártalmatlanítási rendszer javaslatának befogadását, dabasi bázistelepének kiépítését, valamint a szelektív gyűjtést és újrahasznosítást is magában foglaló rendszer tanulmánytervi szintű kidolgozását olyan mélységben, hogy alkalmas legyen további pályázati célokra is. Megfontolandó a térség legjelentősebb környezetvédelmi beruházásának megvalósítására térségi céltársulás létrehozása. A hulladékártalmatlanítás térségi rendszerének kialakítása feltétele a jelenlegi környezetszennyező szemétlerakatok megszüntetésének és rekultiválásának is. Célszerű ezt a tevékenységet is komplex kistérségi tájrehabilitációs program keretében elvégezni, mivel a rekultivációs feladatok a regionális rendszer üzembelépésével, egyidejűleg és hasonló teendőkkel jelentkeznek, tehát egységes programmá szervezhetők és kistérségi projektként pályázható. Rövidtávú célként a környezetvédelmi és térszerkezeti, valamint gazdasági – üzemeltetési szempontoknak is megfelelő dabasi bázistelep kiépítésének és a regionális gyűjtési rendszer kialakításának megkezdése tűzhető ki. A bázistelep súlyponti és jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező elhelyezkedésének ellenére a különböző szállítási távolságra lévő és különböző hulladékmennyiséget termelő települések eltérő fajlagos költségeit a regionális rendszer keretében célszerű kiegyenlíteni, elsősorban a gyűjtőkörzet perifériáin levő kisebb települések rendszerbekapcsolással való felzárkóztatása érdekében. AZ EGYÉB KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATOK KISTÉRSÉGI VONATKOZÁSAI A levegőtisztaságvédelem, -a zaj- és rezgésvédelem, -a vízvédelem -táj- és természetvédelem, -valamint -a települési és épített környezet védelem 37

feladatai

- részben a kistérséginél magasabb, országos, régiós vagy megyei szinten –pl. a levegőtisztaságvédelem regionális háttérszennyezési összetevőinek befolyásolása, vagy a regionális talajvízszint süllyedés problematikája- , - részben a kistérséginél alacsonyabb, lokális, települési szinten –pl: a településkép, az épített környezet védelme, pontszerű levegő- és zajszennyező források kezelése, stboldhatók meg. Ezek a környezetvédelmi feladatok másodlagos – harmadlagos erősséggel érintik a kistérségi szintet, de különböző jelleggel érintik azt, amennyiben kölcsönhatásban állnak egymással a környezetvédelem és –fejlesztés különböző lépcsőfokai.

Ezen kölcsönhatásokból eredő kistérségi feladatokat és javaslatokat foglaljuk össze az alábbiakban. A LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM KISTÉRSÉGI FELADATAI

A helyzetértékelés és a metodikai bevezetés megállapításai egyértelművé tették, hogy: 1./ a levegőtisztaságvédelem területén a térség helyzete ellentmondásos: nagyrészén kedvező, a kistérségből származó emissziók lokális szintűek és jellegűek, jelentős immissziós problémák jelentkeznek viszont a nagyterhelésű közlekedési létesítmények (autópálya, főutak, reptér) szűkebb környezetében, illetve az erdőben szegény és laza homoktalajokkal fedett részterületeken. A települési környezetet terhelő levegőszennyezés tekintetében a főutak (4, 5.sz. főút) mentén fekvő települések esetében egyértelműen a közlekedés a kritikus tényező. A főutak átkelési szakaszainak kiváltását a települések illetve a kistérségek nem képesek felvállalni és finanszírozni, ennek megoldása országos szintű feladat. 2./ a levegőtisztaság védelme érdekében teendő intézkedések elsődlegesen nem a kistérségi szinthez rendelhetőek, - egyrészt helyi, települési szinten kezelhető feladatok, másrészt a kistérségi levegőminőségi állapotszabályozásnak nincs számottevő hatása a nagyobb térségi, regionális háttérszennyezettségi állapot alakulására. A meglevő pontszerű szennyezőforrások (jellemzően termelő és kommunális üzemi telephelyek) jellegük, kibocsátásuk mértéke következtében nem igényelnek térségi szintű beavatkozást, illetve szabályozást. Ezek kezelése, környezetszabályozása helyi szinten, a településrendezési tervek és a települési környezetvédelmi programok keretében szükséges. Kistérségi szinten összehangoló és szaktanácsadási feladatot vállalhat meg a majdan kiépülő kistérségi koordinációs iroda, hogy a települési szinten alkalmazható szabályozási technikákat, módszereket ne kelljen ismételten, minden településnél újra “feltalálni”, hatékonyságukat is növelve, egységes elvek és szempontrendszer alapján lehessen előírni és alkalmazni. A kistérség nyilvánvaló érdeke, hogy kedvező levegőminőségi állapota tartósan fennmaradjon, szervezetének feladata, hogy ajánlásként közvetítse tagjai felé a légszennyező beruházások és tevékenységek telepítésének elutasítását. Kistérségi szinten egyrészt az országos szintű információk, rendelkezések közvetítésében, megismertetésében, tudatosításában, másrészt a települési szintű tervek, programok és akciók összehangolásában, az információanyag összegyűjtésében és terítésében, - összefoglalóan: a levegőtisztaságvédelmi tevékenység koordinálásában van szerepe, információközvetítési és szaktanácsadási tevékenység révén. Ugyancsak fontos szerepet tölthetnek be a kistérségi szervezetek (elsősorban maguk a területfejlesztési társulások) a magasabb –pl országos- szintű feladatok megfogalmazásában és megoldásának elősegítésében, a lobbytevékenység erősítésével (pl a főutak mentén fekvő települések fő levegőtisztaságvédelmi problémáját okozó átmenőforgalom mielőbbi kihelyezése érdekében).

38

A ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM KISTÉRSÉGI FELADATAI

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a levegőtisztaságvédelmi szerephez hasonló jellegű kistérségi szerepvállalás határozható meg, mivel ez a környezetvédelmi ágazat sem elsődlegesen kistérségi szintű problémákkal és megoldási lehetőségekkel rendelkezik. A helyzetértékelés szerint kistérségi szintű zaj-és rezgésvédelmi feladatok csak információs és koordinatív jelleggel fogalmazhatók meg. A helyzetértékelés során a zajés rezgésvédelmi célkitűzések két szinten fogalmazódtak meg: 1./ a helyi problémák helyi, településszintű megoldása 2./ a térségi szintű kedvező zaj- és rezgésvédelmi állapot megőrzése. A lokális zaj- és rezgésártalmak nagyobbrészt a közlekedésből (elsősorban a közúti gépjárműforgalomból és a reptér környezetében a légiforgalomból) kisebbrészt telephelyi (ipari, szolgáltató vagy kommunális) forrásból származnak. Az ártalmak megszüntetését illetve mérséklését, helyi önkormányzati rendelettel kell megalapozni, helyi intézkedésekkel kell megoldani, az elkülönítve kezelendő repülőtéri zaj-problémakörtől, melynek megoldása, szabályozása kormányzati szintű feladat. Kistérségi szintű, koordinációs jellegű feladat az egyes kidolgozott vagy alkalmazott települési védelmi technikák, módszerek, stb összegyűjtése, közvetítése, a tapasztalatátadás segítése. A FÖLD ÉS A VIZEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VÉDELMÉNEK KISTÉRSÉGI FELADATAI

A folyékony és szilárd hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő ártalmatlanításának megoldása elsődleges hatásait tekintve alapvetően föld- és vízvédelmi tevékenység. A hulladék lerakásának illetve a szennyvizek többségének jelenlegi, kezelés nélküli módja közvetlenül a talaj, a felszín alatti vizek, közvetve a felszíni vizek szennyezésének elsődleges forrása. SZENNYVÍZKEZELÉS, SZENNYVÍZISZAP ELHELYEZÉS A régió szennyvízproblémáinak áttekintése, elemzése, állapotfelmérése során megállapítható volt, hogy nem teljes mértékben megoldott kommunális jellegű szennyvizének gyűjtése, elvezetése és kezelése, - azonban e téren jelentős előrelépés történt az utóbbi évtizedben, a szennyvízártalmatlanítási programot már nem elkezdeni, hanem befejezni kell a Monori és a Dabasi kistérségben. Noha a kommunális szennyvíz tartalma jellegét tekintve nem idegen a természetes környezettől, azonban annak szerves kötésben lévő anyagai a növényzet számára közvetlenül nem hasznosíthatók, ezért mind a talaj, mind a felszíni és felszínalatti vizek vonatkozásában szennyezésnek minősül. Ez a szennyezés. a talajban, ill. a vizekben lévő mikroorganizmusok révén, - bizonyos idő múlva - lebomlik (mineralizálódik) és a növények számára hasznosítható anyagokká alakul, vagyis a talajnak öntisztuló képessége van. Állandó és nagy terhelés esetén azonban - a mikrobiális életközösség károsodása miatt - ez a folyamat igen lassan, vagy egyáltalán nem megy végbe, ezért az idők folyamán jelentős mértékű, a talajban történő migrációtól függő rétegvizeket is veszélyeztető szennyezés következik be. Csatornázás nélkül az állandóan a talajba szivárgó szennyvíz a településeken megemeli a talajvíz szintjét (ún. vízdomb alakul ki), azt tartósan szennyezi és a talajviszonyoktól függő sebességgel a mélyebb rétegekbe szivárogva az ivóvízbázist is veszélyezteti. A szennyvizet élő vízfolyásba vezetve, a vízfolyás öntisztulása, sok oxigén felhasználással járó - ezért a halakra káros - térben és időben elhúzódó szennyvíz-csóva kialakulásával megy végbe. A szennyvíz tisztítás nélkül történő lerakása (szippantó kocsikból történő ürítése) az adott területen helyi, koncentrált szennyeződést okozhat.

AZ ELÉRENDŐ CÉLOK: A két kistérséget érintő átfogó szennyvíz-projekt kidolgozása szükségtelen, mivel a csatornázás csaknem minden településen megindult, illetve a még csatornázatlan 39

településeken a megfelelő tervek rendelkezésre állnak, a pályázatok folyamatban vannak. A szennyvíztisztítórendszerek tekintetében nem jellemzőek a regionális megoldások, a térség adottságainak (kibocsátóhelyek nagy távolsága, fajlagosan alacsony szennyvízmennyiségek) megfelelően, jellemzően az 1 – 3 települést összefogó egyedi vagy mikrotérségi rendszerek üzemelnek és tervezettek, amelye a vizsgálatba bevont kistérségek sajátosságait figyelembevéve távlatilag is megfelelő közműellátási és környezetvédelmi szintet biztosítanak. A szennyvízcsatornázás teljeskörűvé válásáig fontos biztosítani a szippantott szennyvizek folyamatos telepi fogadásának feltételeit és a szállítók következetes (bizonylatok szerint elszámoltatott) ellenőrzésével ki kell zárni az illegális leeresztéseket. A csatornázás szükségességét és módját megalapozó ajánlások, normatívák: A jelenleg figyelembeveendő ajánlások szerint: - 2000 fő alatti lakosságszám alatt a település csatornahálózat építésére nem kötelezett - 0,2 fő/m egységnyi csatornahosszra jutó lakosságszám alatt kényszeráramlásos csatornarendszer kialakítása ajánlott, - 15-40 fő/ha lakósűrűség alatt megfontolandó a korszerű közműpótlók, szikkasztók kialakítása, különösen, ha a helybeli szikkasztáshoz rendelkezésre álló átlagos teleknagyság meghaladja a 700 m2/telek értéket.

Fontos a megépített tisztítóval rendelkező településeken a csatornázás folytatása, a rákötések növelése, a még néhány csatornázatlan kistelepülésen a 2 – 3 települést érintő „kistérségi” pályázatok realizálása és a rendszer kiépítése (pl: Tatárszentgyörgy, Újlengyel, Pusztavacs). Ez alól kivételt képez a monori kistérség 3 Tápiómenti kistérséghez is tartozó –jelenleg csatornázatlan- települése, melyek csatlakoznak a nagykátai regionális szennyvízgyűjtőés tisztító rendszerhez. A tisztítókban keletkező szennyvíziszapok megfelelő ártalmatlanítása kevésbé megoldott, ezen a téren kézenfekvő az agrár – típusú térségekben a mezőgazdasági hasznosítást előirányozni. A keletkező szennyvíziszap kezelési és hasznosítási lehetőségei: A szennyvíztisztítás után visszamaradó szennyvíziszap mennyisége nagymértékben függ az alkalmazott szennyvíztisztítási technológiától. Az oxidációs eleveniszapos szennyvíztisztítási eljárás során nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik. A természetes tisztítási eljárások egyik nagy előnye, hogy nincs fölösiszap termelés, hanem csak elsődleges, ún. primer iszap keletkezik. Bár a kezelendő szennyvíziszap mennyisége a szennyvízhez képest lényegesen kevesebb, a kezeléshez szükséges beruházás költsége a tisztító mű összköltségének 4045%-át is elérheti. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a szennyvíziszap kezelésére és elhelyezésére vonatkozó szennyvízkezelési koncepció világos és pontos legyen.

Hazai viszonyok között a szennyvíziszapok elhelyezésére kínálkozó lehetőségeket két fő csoportba sorolhatjuk: depóniába történő lerakás, vagy a talajba való elhelyezés. A szennyvíziszap kezelése és hasznosítása elválaszthatatlan a környezet védelmétől és a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségétől. Hosszútávra szóló megoldásokat ún. holisztikus környezetszemlélettel ajánlott kidolgozni. A természetes körfolyamatba nemcsak a tisztított szennyvizet, hanem a keletkezett szennyvíziszapot is vissza kell vezetni, hiszen a szennyvíziszap állandóan újratermelődő biomassza. A szennyvíziszap depóniába történő lerakása nem végleges, vagy hosszútávú megoldás, lényegében a probléma időbeni eltolását jelenti és ez az egyébként is költséges beruházást méginkább "megdrágítja".

40

Az iszap termőterületen - talajon, vagy talajban - történő elhelyezése kétségtelenül a legegyszerűbb és leggazdaságosabb eljárás. A talaj egyrészt mint "élő szűrő" szerepel a szennyvíziszap szennyező komponenseivel szemben, másrészt elraktározza, átalakítja és rendelkezésre bocsátja az értékes növényi tápanyagokat. A szennyvíziszap talajon, vagy talajban való elhelyezése - a szerves trágyához hasonlóan - javítja a talaj tápanyagellátottságát, termőképességét, ezáltal jelentős gazdasági előny érhető el. Ez a gondolkodásmód jellemezte a régebbi múlt szakembereit és földműveseit is, akik gyakorlati tapasztalatok alapján a szennyvíziszapot értékes anyagnak tartották.

Iszapelhelyezés talajba injektálással: A sűrített folyékony iszap közvetlenül termőtalajba történő injektálását eddig az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Nagy-Britanniában és Hollandiában eredményesen alkalmazták. Magyarországon 1989 ősze óta több dunántúli régióban üzemszerűen, jó eredménnyel folyik az ilyen típusú, (injektálásos) iszapelhelyezés. Az injektálásos eljárásnál nincs szükség konténeres szállításra, mivel a folyékony halmazállapotú sűrített iszap jól szivattyúzható, tartálykocsival és csővezetéken szállítható. Tárolásra a viszonylag kis beruházási költségű, döngölt agyaggal, vagy agrofóliával bélelt, szigetelt földmedence alkalmas.

A folyamatos talajtani vizsgálatok tanúsága szerint a szennyvíziszap talajba injektálásával ugyanazon a területen évenként ismétlődően lehet tápanyagutánpótlást végezni. Az injektálásba vont területek talajának vízgazdálkodása, fizikai és kémiai állapota javult. A liziméteres és drénkutas talajvízvizsgálatok a talajban és a vízben káros mennyiségű toxikus fémszennyezést nem mutattak ki, az analitikai vizsgálatok eredményei szerint a növényben káros elem-feldúsulást nem észleltek. Az iszappal kezelt területeken a talaj mikroelem-ellátottsága kedvezőbb, humusztartalma nagyobb, a termésátlagok növényenként különböző mértékben - szignifikánsan emelkedtek.

Az eljárást hazánkban közel egy évtizede üzemszerűen alkalmazzák (Injektor Kft). A szakcég jelentkezett a dabasi kistérségben a fővárosban keletkező, a helyinél nagyságrendileg nagyobbtömegű iszap mezőgazdasági hasznosítása érdekében. Előzetes vizsgálataik szerint a térségben a megfelelő kiterjedésű, alkalmas területek rendelkezésre állnak, környezetvédelmi szempontból a projekt megvalósítható, - ezt környezeti hatástanulmánnyal (FCSM új Dél-pesti telepe khv.: Környezetvédelmi Kft 1999.) is alátámasztották. Az Injektor ehhez kapcsolódóan kidolgozta a megvalósíthatósági tanulmány iszaphasznosítási tanulmánytervét (Injektor Kft: A Budapesti központi szennyvíztisztító telep iszapjának környezeti ártalomtól mentes elhelyezése mezőgazdasági termőföldön való hasznosítással 1999.). Komposztálás A komposztálás, a lakossági és állattartási, mezőgazdasági hulladékok ártalmatlanítására, kezelésére, a talajerő utánpótlására szolgáló, több mint 4000 éves, Kínában, Indiában és Ujzélandon igen elterjedt eljárás. Európában a XX. sz. közepén terjedt el, és azóta a kutatások felderítették annak fizikai, kémiai, mikrobiológiai és biokémiai alapjait. Ennek következtében ma már nagy biztonsággal vezethető technológiai eljárássá fejlődött, de - sajnálatos módon - hazánkban széles körben még mindig nem terjedt el, pedig alkalmazásával a szerves hulladékok a természetes körforgásba könnyen és higiénikusan visszajuttathatók. A komposztálás lényege, hogy a könnyen bomló (bűzös, közegészségügyi szempontból kifogásolható) szerves hulladék - esetünkben a szennyvíziszap, a kommunális szerves hulladék - fű, falevél, és egyéb növényi maradvány hozzáadásával - néhány hét megfelelő módon történő kezelés alatt - nehezen lebontható, megnövekedett mértékben aromás jellegű, humifikált szerves komplex anyaggá alakul. Mindkét fajta szennyvíziszap szántóföldi hasznosítású elhelyezéséhez előzetesen talajtani szakvélemény beszerzése szükséges. E szakvélemény alapján kell megszerezni az illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ, KöFe, VIZIG, ÁeüÉHÁ, jegyző) állásfoglalását, majd ezek birtokában az NTÁ megvalósítási engedélyt adhat. Az iszapelhelyezésről évente jelentést kell adni a KöFe és az NTÁ részére.

41

A vizeket és a talajt érő szennyezések nagyrésze megszűnik meg a szennyvíz- és a hulladékártalmatlanítási rendszerek térségi telepítésével. A szennyvizek, iszapok és hulladékok ellenőrizhető, zárt rendszerben történő összegyűjtése, tisztítása, részbeni hasznosítása és elhelyezése következtében fellépő kedvező föld- és vízvédelmi hatásokon túl, ezektől függetlenül is meghatározhatók föld- és vízvédelmi feladatok, amelyeket részben más fejezetekben már érintettünk. A talajszennyezéstől független földvédelmi feladat a defláció és erózió elleni védelem megoldása, elsősorban a mezőgazdasági talajvédelem eszközeivel. A defláció, a feltalaj szél általi elhordása elsősorban a kistérség finom homokos feltalajú és jellemzően nagyüzemi művelés alatt álló, fában szegény mikrotérségekben jelentős. Itt a kedvezőtlen szélhatások mérséklése érdekében: • növelni kell az állandó növényi fedettséget adó területhasználatok módját, • pótolni kell a jelenleg nagyrészt hiányzó szélvédő erdősávokat és más fásításokat, • törekedni kell a talaj nedvességállapotának javítására, • kerülni kell a nagy felületű, felszínmegbontó műszaki beavatkozásokat továbbá, a nem mezőgazdasági művelés alatt álló porképző felületek /utak, burkolatok, stb/ folyamatos tisztántartásáról, locsolásáról. Kiemelt defláció – védelmi feladat a térségben a futóhomokos – finomhomokos felületek megkötése, talajveszteségének illetve immissziós területeinek csökkentése. Az erózió, a feltalaj víz általi lemosása elsősorban a változatosabb terepviszonyokkal rendelkező, dombvidéki mikrotérségekben jellemző. Itt a talajlemosás mérséklése érdekében: • növelni kell az állandó növényi fedettséget adó területhasználatok módját, • agrotecnikai, vízrendezési eszközökkel szabályozni kell a lefolyási viszonyokat, • kerülni kell a nem terepre illesztett, felszínmegbontó műszaki beavatkozásokat, továbbá, a beépítésre szánt lejtős területeken a beépítéseket körültekintő geotechnikai, felszíni vízrendezési megalapozással szabad engedélyezni és végezni.

Az általános földvédelmi elvek konkrétan az egyes települések rendezési terveiben és környezetvédelmi programjaiban érvényesíthetők, a kistérségi koordinációs szintnek az általános információcserén túl ott lehet érdemi szerepe, ahol mező- és erdőgazdasági szempontból összetartozó területegységek (birtokok) településhatárokat lépnek át. A kistérségi szintnek fontos szerepe lehet viszont a kistérség egészét, vagy egyes részterületeit (mikrotérségeit) érintő, földvédelmi problémák kezelését is elősegítő agrárkörnyezet – gazdálkodási támogatási lehetőségek (pályázatok, stb) feltárásában és kiaknázásában. A vízvédelem szennyvíz és hulladékártalmatlanítás kapcsán nem tárgyalt kérdései elsősorban a térség vízellátottságával, vízállapotának javításával, és így elsődlegesen a természetvédelem és az agrárgazdaság témaköreivel van összefüggésben. Az általános talajvízszint süllyedés és az ennek következtében fellépő kiszáradási tendenciák kistérségi eszközökkel nem kezelhetők, de egyes részterületeken a helyzet javítható, elsősorban vízkészlet gazdálkodási, vízkormányzási eszközökkel, melyet egy kistérségi vízgazdálkodási és kisvízfolyás revitalizációs koncepció keretében célszerű kidolgozni. A kistérség vízhiányának enyhítésében fokozott szerepe van a lokális vízvédelmi, vízvisszatartási megoldásoknak, vízkormányzásának, a takarékos vízkészlet gazdálkodási megoldásoknak, - összehangolva a szabályozást a kisvízfolyások, mint élőhelyek ökológiai igényeivel. Kerülendő a művi, lefolyást gyorsító vízrendezési módszerek alkalmazása, a vízmedrek szilárd burkolattal való kiépítése. Ezek helyett a vízmedrek természetszerű állapotának biztosítása, a beavatkozási szakaszokon a mérnökbiológiai módszerek alkalmazása szükséges. A revitalizáció alapvető célja természetvédelmi indíttatású, a nedves élőhelyek jobb vízellátását és vízállapotának javítását szolgálja, de a térségi vízháztartás javítását célzó

42

intézkedések kommitatív hatásai összességükben az agrárgazdaság potenciálját is növelik, a mező- és erdőgazdálkodás feltételeit is kedvezőbbé teszik.

A kistérségi szervezeteknek fontos információs és koordinatív szerepe lehet a víztakarékos technikák elterjesztésében és alkalmazásának elősegítésében, a térségi vízgazdálkodási projektek menedzselésében. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JAVASLATOK A védett természeti területekre vonatkozó javaslatokat (a természetvédelmi terűletegységek kezelése, védelme, bővítése) a helyzetértékelés háttéranyaga tartalmazza, illetve a program vonatkozó fejezete fogja ismertetni. Jelen összefoglalóban a védett területeken és azokon kívül egyaránt fontos élővilág- és tájvédelmi javaslatokat foglaljuk össze. JAVASLATOK A TÁJ VÉDELMÉRE A hajdani erdőssztyepp-sztyepp átmenet és az ehhez kötődő extenzív gazdálkodás (rét és legelő hasznosítás, nádgazdálkodás) a táj jellegét meghatározó módon befolyásolja. A megmaradt táji (és természeti) értékek hosszú távú fenntartása, megőrzése az extenzív földhasználat további megtartásával lehetséges. Azonban néhány területen a jelenlegi intenzív gazdálkodás (művelés) helyett célszerű volna kevésbé intenzív vagy éppen extenzív használatra áttérni. Így pl.: - a gyepek más művelési ággá, ill. kivett területté nem alakíthatók - a gyenge termőképességű szántók gyeppé alakítandók vagy erdősítendők (hazai flórában honos fafajokkal!) - a vízfolyások melletti legalább 50 m-es sávban a szántók helyett gyep művelés follyon - a felhagyott szőlők, gyümölcsösök homoki gyepekké vagy erdőkké (hazai fafajok) alakítandók - a vizenyős területek (nádasok, mocsarak, sásosok, mocsárrétek) aránya élőhelyrehabilitációk folytán növelendő - a telepített rövid vágásfordulójú monokultúrás faállományok helyett a tájjelleget őrző, őshonos fafajokból álló elegyes erdők létrehozására kell törekedni. A földprivatizáció tájra, életközösségekre gyakorolt pozitív hatásai még nem érzékelhetők (jelenleg inkább a negatívumok: a parlagosodás, gyomosodás, gazdátlanság jellemző) de valószínűleg jelentős hatással lesznek a térség arculatára. Az eddigi nagyüzemi mezőgazdasági területek mellett, ill. helyett megjelennek a magángazdák kisparcellái, új határokkal, földutakkal, ezekhez kapcsolódó fasorokkal, zöldsávokkal. Várhatóan növekszik a "majorok", "farmok" száma. Az eddig nagy táblákon termesztett monokultúrák helyett több helyen a változatosabb képet mutató, és diverzebb élővilágot rejtő növénykultúrák termesztése prognosztizálható. A zöldség és gyümölcs termesztés előtérbe kerülésével az öntözési és tározási lehetőségekre nagyobb igény mutatkozik majd. Ez azonban nem ütközhet a természeti értékek és a tájkép megóvásának érdekeivel. Az utóbbi időben több helyen figyelhető meg mesterséges vízfelületek, ún. talajvíztavak létesítése a vízfolyások mentén. Öntözés és/vagy horgászati célból épülnek, azonban a táj képére zavarólag hatnak, a művi elemek arányát növelik a természeti területeken. Kialakításukra vonatkozóan szabályozás szükséges. A magángazdálkodással együtt várhatóan "újjáélednek" a tanyák, mely a tanyás tájszerkezet fennmaradása szempontjából jelentős lehet. Amellett azonban, hogy egy szépen rendben tartott, esztétikus tanya és udvara dísze a tájnak, gondot okozhat az infrastruktúra nem kellően átgondolt és tervszerű fejlesztése (utak, elektromos vezetékek létesítése). Mindezekre a külterület szabályozási előírások megfogalmazásakor a térség egészére és településekre vonatkozóan is figyelembe kell venni.

43

A mezsgyék, határ-fasorok stb. ökológiai szerepe sem elhanyagolható. Meglétük v. hiányuk a tájképet jelentősen befolyásolja. Korábban a település határok mentén többfelé húzódtak fasorok. Ezek visszaállítása, illetve az utak mentének fásítása (honos fafajokkal) fontos lenne. Javasolható az ún. hármas határok (ahol 3 település közigazgatási határa találkozik) megjelölése ligetszerű facsoportokkal, egyedi, a tájra jellegzetes fákkal. A tájvédelmi javaslatok néhány konkrét élővilág-védelmi intézkedéssel kiegészítve jelentős pozitív hatásokat eredményezhetnek az alföldi tájban, például: -

-

-

A nedves rétek kaszálása az élőviláguk megóvása érdekében térben és időben szabályozva folytatható. A kaszálással az adott területrészen meg kell várni a gyepszinten fészkelő fajok fiókáinak kirepülését, ill. fészekhagyását. Egyes rovarfajok védelme céljából lekaszálatlan területek is meghagyandók, forgószerűen. A védett területek "vizes élőhelyein" a vizivad vadászata korlátozandó. A száraz, pusztai gyepek maradványai fokozottan védendők, feltörésük, vegyszerezésük, műtrágyázásuk, egyéb célra történő igénybevételük tilos. Meg kell akadályozni a túllegeltetést, vissza kell szorítani a gyomfajokat. A szikeseken a legeltetés a fészkelési időszak után végezhető. Az ürgés legelők növényzetének rendszeres legeltetése kiemelten fontos. A legelők kora tavaszi, nyári felégetése tilos. A felszaporodott kártékony dúvad fajok állományának rendszeres apasztásáról gondoskodni kell. Továbbra is szükséges mesterséges fészekodúk kihelyezése az adott élőhelyeken egyes veszélyeztetett, odúlakó fajok számára. A fehér gólya fészkeket minden költési időszakban ellenőrizni kell, szükség esetén a fészkek megemeléséről, fészektartó állványok kihelyezéséről kell gondoskodni. A műszaki üzemi tervvel - legálisan - művelt bányákban elő kell írni, hogy a fészkelőtelepeket tartalmazó bányafalakon a fiókák kirepüléséig ne történjen termelés. Az illegális bányászkodás élővilág védelmi szempontból sem kívánatos

A táj- természet- és élővilágvédelmi programjavaslatok fejezetei tartalmazzák.

javaslatok

további

elemeit

a

részletes

AZ ÉPÍTETT ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM KISTÉRSÉGI SZINTŰ FELADATAI E tipikusan helyi, települési szintű környezetvédelmi feladatok ellátásában szaktanácsadó, koordinatív szerepet tölthet be a kistérségi szint, az önkormányzati társulás különböző tagjainál egyaránt hasznosítható módszerek, technikák közvetítésében, a kevésbé felkészült helyi szervezetek informálásában és felkészítésében. A kistérségi szint fontos szerepet tölthet be az alulról jövő települési környezetvédelmi kezdeményezések fórumbiztosításában és összefogásában, hatékonyabb érvényesítésében. Kistérségi szinten célszerű összeállítani a helyi épített környezeti értékek katalógusát és megkeresni ezek védelmének, fenntartásának valamennyi településen használható eszközeit, elősegíteni ennek forrásbiztosítását. Az egészségügyi intézményrendszer kistérségi hálózatának biztosítania kell az itt élő népesség komplex alap- és középfokú ellátását, az emberi egészségvédelem megfelelő hátterét, felszereltség, szakember ellátottság és programok tekintetében is. Kistérségi -és megyei- szinten is meg kell erősíteni az egészségügyi monitoringrendszert (összhangban a környezetvédelmi megfigyelőrendszerrel, vagy akár annak részeként), lehetővé kell tenni a humánegészségügyi folyamatok figyelemmel kísérését, statisztikai elemzését, a kedvezőtlen tendenciák okának felderítését, és ennek alapján a színvonalasabb ellátást. Hasonló szolgáltatást kell nyújtani az állategészségügy területén, melynek kiemelt szerepe van az agrárjellegű településeken, biztosítva a megfelelő összhangot a humán – egészségvédelemmel, minimalizálva a fertőzés- és járványveszélyt. Ennek keretében

44

meg kell oldani az állati tetemek jelenleginél megfelelőbb elhelyezését, a dögkutak állapotának javítását, lehetőleg 2 – 3 szomszédos település összefogásával. E, térségben kiemelt jelentőségű településkörnyezet-egészségügyi témakört helyi állattartási önkormányzati rendeletben kell részletesen szabályozni, melynek lényegi előírásait be kell építeni a települési környezetvédelmi programokba és a helyi építési szabályzatokba.

2.4.

A PROGRAM ÖSSZEFOGLALÓ ÜTEMEZÉSI JAVASLATA

A kistérségi környezetvédelmi program elsődleges funkciója fontosság és hatáskör szerint rangsorolni a környezet- táj- és természetvédelmi feladatokat, a környezeti problémák súlyosságának és térségen belüli megoldhatóságának alapján (részletesen lásd: a prioritások meghatározásáról szóló fejezet és táblázata), különös tekintettel a programkészítést közvetlenül követő, 5 – 6 évet felölelő középtávú időszakra, kitekintéssel a hosszabbtávú 5 – 10 éves intervallumra is. PRIORITÁSOK: A térségi környezeti adottságok és kompetenciák részletes feltárása alapján javasolja a program a KÖRNYEZETI KÖZBIZTONSÁG (I.) és a SZILÁRD KOMMUNÁLIS HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁS (II.) kiemelt kezelését. A kiemelt programelemek (I-II.) feladatmegoldásának előkészítettsége A két kistérségi szinten kiemelt témakör megoldása, illetve megoldásának előkészítése különböző szinten áll. I.

- A környezeti közbiztonság, a környezetbiztonság problémáinak megoldása nem csak a vizsgált kistérségekben, hanem országszerte várat magára. Annak indoka, hogy e témakör mégis a kistérségi program egyik kiemelt feladata az az alapos feltevés, hogy megoldása ezen a szinten lehetséges a legkedvezőbb feltételekkel. A környezetbiztonság hiányát jelző egyre súlyosabb tünetek (illegális hulladéklerakás, elgyomosodás, erdőirtás, természetkárosítás, stb) kezelése az egyes települések lehetőségeit és kompetenciáját jelentősen meghaladja; országos, nagytérségi vagy megyei szintről pedig nem oldhatók meg és nem is érzékelhetők a néhány szomszédos település határát érintő környezeti problémák. Mivel ezek megoldásának egyik közigazgatási szinten sincs megszervezett intézményrendszere, célszerű alulról, települési szintről létrehozni a környezeti közbiztonság kistérségi – mikrotérségi szervezeteit. A feladat megoldásának előkészítettsége igen alacsony szintű, de integrálható részelemekkel (civil és intézményi alapokkal) rendelkezik. A települési polgárőrségek, az önkormányzati mezőőri szolgálat, a természetvédelmi őrök, vadásztársaságok - vadőrök, horgászegyesületek - halőrök, erdővigyázók, természet- és településvédő egyesületek illetve számos más közösség valamint intézmény vonható be a probléma kistérségi szintű megoldásába.

II.

- A két kiemelt programelem közül nagyságrendileg magasabb szinten előkészített a szilárd kommunális hulladék regionális ártalmatlanításának megoldása, bár pénzügyi forrásainak megteremtése és kistérségi szervezetének létrehozása még számos feladat megoldását teszi szükségessé. A programcsomag ártalmatlanítási fejezetének megvan a települési és üzemeltetői gesztora (Dabas), szakmai bázisa és tervi előkészítettsége, hiányzik még a koncepció teljeskörű (rendszerkiépítésre, szelektív gyűjtésre, újrahasznosításra, stb vonatkozó) kifejtése és realizálása. Előkészítetlenebb stádiumban van a rekultivációs alprogram, amely a kistérség meglevő és a közeljövőben lezárandó egyedi szeméttelepeinek egységes projekt 45

keretében való rendezésére, helyreállítására és újrahasznosítására vonatkozna. Jelenleg e lerakóhelyek jellemzően nem rendelkeznek (megfelelő) rekultivációs tervvel és az egyes települési önkormányzatoknak is egyre nagyobb terhet jelent a telepek fenntartása és környezetvédelmi szempontból is megfelelő helyreállítása, területrendezése. A rekultivációs feladatok egységes kistérségi project/ek/ keretében való kezelése jelen program kapcsán vetődött fel, ennek előkészítő munkálatai még nem kezdődhettek el. A kiemelt programok alprogramjai és ütemezési javaslata I. KÖZTISZTASÁG-1: A KÖRNYEZETI KÖZBIZTONSÁG PROGRAMJA

A program több összetevőből építhető fel, ezek közül a leglényegesebb két, egymással párhuzamos alprogram: - A szervezet- és intézményrendszer létrehozása - A környezeti nevelés, képzés, művelődés kereteinek biztosítása - A közrenddel, közbiztonsággal és köztisztasággal hivatalból foglalkozó kormányzati és önkormányzati szervek mellett létre hozandó környezetbiztonsági intézményrendszer: a kistérségi – mikrotérségi felügyeleti szervek hálózata a jelenlegi feladatmegosztás és a kapacitás-korlátok miatt gazdátlan, vagy legalább is megoldatlan, több település igazgatási területét érintő azonos, vagy hasonló típusú gondok hatékonyabb kezelése érdekében. Javasolt ezért kistérségi vagy mikrotérségi szinten a fenti problémák megoldására célszervezet, térségi környezetbiztonsági felügyelet létrehozása, mely értelemszerűen csak alulról szervezett, a települési szintről felépített struktúra lehet. Ennek bázisa a települési önkormányzati közterület felügyeleti és mezőőri szolgálat. (A települési mezőőr alkalmazását a törvény nem írja kötelezően elő, de az állami források jelenleg is 50%-ban támogatják.) Kisebb településen legalább 35, nagyobb településeken 6-8 fős helyi felügyeletek felállítása lenne szükséges, a szervezet térségi szinten való megszervezése esetén a feladat 20-25%-kal kisebb létszámmal is hatékonyabban megoldható. A felügyelet együttműködő szervei, a helyi önkormányzatokon túl elsősorban a rendőrség, a természetvédelmi őrség, az erdőőrség, a vízgazdálkodási társulatok tagjai, valamint a vadásztársaságok, horgászegyesületek a más civil szervezetek.

Első lépésként javasolt a kistérségeken belüli, optimális együttműködésre képes mikrotérségi érdekközösségek meghatározása és szervezeti formába öntése: vagyis a közös környezetbiztonság-felügyeleti alapegységek településcsoportonkénti meghatározása, az ezzel kapcsolatos települési szándéknyilatkozatok beszerzése. Ezzel párhuzamosan szükséges kistérségi szinten a felállítandó szervezet szervezeti és működési szabályzatának megfogalmazása és „terítése” a mikrotérségek felé, valamint az intézményrendszer létrehozás pénzügyi alapjainak felderítése és megteremtése. A feladatot kistérségi környezetvédelmi projectként megfogalmazva van esély környezetvédelmi pályázati források elérésére. Második lépcsőben tervezett az intézményrendszer felállítása, területi (mikrotérségi, azaz településcsoportonkénti) és központi (kistérségi) szerveinek, székhelyének, felszerelésének létrehozása és személyi állományának feltöltése. A környezetbiztonsági felügyelet működtetése során folyamatosan biztosítani kell a környezet- és természetvédelmi szakhatóságokkal való kapcsolattartást és a helyi önkormányzati szervekkel való összehangolt munkát és szoros együttműködést. Források, felhasználók: 46

A környezeti közbiztonság, a közterületek felügyelete, a környezet rongálásának és károsításának megelőzése alapvetően (törvény szerint), települési önkormányzati és kormányzati hatósági feladat. Mivel ennek ellátása egyre fontosabb és költségigényes feladat, célszerű, hogy a földrajzilag összetartozó települések egyesítve erőiket, társulásra lépnek és közösen igyekeznek megoldani a feladatot, igénybe véve, a környezet védelme érdekében valóban szükséges állami támogatásokat is. Ezen kistérségi program helyi önerőt kiegészítő forrásai elsősorban költségvetési állami pénzek környezetvédelmi célokra elkülönített pályázati alapjai, itt kevésbé vehetők számításbat a nemzetközi (EU) környezetvédelmi és alapok. Pályázó, felhasználó lehet a kistérségi önkormányzati társulás, települési önkormányzat. II. KÖZTISZTASÁG-2: A KOMMUNÁLIS HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS PROGRAMJA

A kistérségi „KÖZTISZTASÁG-2.” program a hulladékártalmatlanításra és a hulladékkal szennyezett területek rekultivációjára vonatkozó alprogramokat foglalja magában. -

-

Kistérségi rendszer tervezési és kiépítési, hulladékártalmatlanításra vonatkozó alprogram: a meglevő szervezeti bázis (Dabas városi Hivatal és Telephelyüzemeltetés) koordinálásában, meglevő előtervek hasznosításával, az egész potenciális gyűjtőkörzetre kiterjedő beruházáselőkészítő tanulmány elkészítése, a meglevő nemzetközi tapasztalatok optimális hasznosításával, továbbá a térségi rendszer alkotóelemeinek (szelektív gyűjtés: települési szintű /elő/válogatás, hulladékudvarok, regionális bázistelep, szükség szerint átrakó telep/ek/) összehangolt kiviteli terveztetése és engedélyeztetése, a lehetséges külső tőkebevonás biztosításával. A tanulmányt a project finanszírozását elősegítő pályázatokra való benyújtás követelményeinek megfelelően kell összeállítani. Rekultivációs alprogram: a kistérség szinte valamennyi településén meglevő, általában környezetvédelmi – településegészségügyi szempontból kifogásolható szeméttelepek összehangolt kistérségi akció keretében való lezárása, ha szükséges, kármentesítése, továbbá tájrendezése és újrahasznosítása. Az egyes települési lerakók regionális program keretében való, egységes rekultivációs feladatként való kezelését indokolja, hogy lezárásuk közel egyidőben aktuális, helyreállítási feladataik nagyban hasonló jellegűek és részben az új térségi rendszerbe beépíthetők, amennyiben a depóniák legalább részben újrafeldolgozásra is kerülnek. A rekultiváció tervezési, előkészítési és megvalósítási szakaszai is nagyban tipizálhatók, egységes programba való illesztésük esetén komplex tájrehabilitációs tevékenységként értelmezhető. A feladat megoldásának egységes, rendszerszemléletű kezelése jelentős költségmegtakarításokat eredményezhet a tervezés, az előkészítés és a kivitelezés szintjén is.

Források, felhasználók: A települési szilárd hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítása, mint lakossági szolgáltatás alapvetően (törvény szerint), települési önkormányzati feladat. Mivel ez az egyik legköltségesebb közüzemi szolgáltatás, gyakorlattá vált, hogy a földrajzilag összetartozó települések egyesítve erőiket, társulásra lépnek és közösen igyekeznek megoldani a feladatot, emellett bizonyos térségekben jelentős az állami támogatások szerepe is. A kistérségi alprogramok kiegészítő forrásai ezen állami (költségvetési) pénzek környezetvédelmi (hulladékgazdálkodási) célokra elkülönített pályázati alapjai (pl: KAC), valamint a nemzetközi (EU) környezetvédelmi és infrastrukturális alapok (jelenleg: PHARE, ISPA). Jelenleg hulladékgazdálkodási célú pályázat útján elérhető hazai források elsősorban a környezetvédelmi és a területfejlesztési célelőirányzatok pénzalapjai,

47

de csak abban az esetben ha valóban térségi rendszer megvalósítására irányul a szándék, egyedi létesítések nem támogathatók. A kistérségi rekultivációs alprogram támogatására számbavehetők a táj- és természetvédelmi alapok is, mivel ennek tájrehabilitációs hatásai a térségben „tájvédelmi beruházásként” minősíthetők.

Pályázó, felhasználó lehet a kistérségi önkormányzati társulás, települési önkormányzati gazdasági társaság. A környezetvédelem egyéb szakterületei jelen program minősítése szerint vagy nem tipikusan kistérségi szinten kezelhetőek, vagy megoldásuk kevésbé fontos, mint a prioritásként kiemelt fenti két témakör problémáinak kezelése. Mivel a saját és megszerezhető külső erőforrásokat nem célszerű –illetve a céltámogatások esetében nem is lehet- szétforgácsolni a program az 2000 – 2006-ig terjedő időszakra más környezetvédelmi feladat kistérségi szintű megoldását, illetve megoldásának megkezdését nem tűzi célul. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a már megkezdett (pl: szennyvíztisztítás, csatornázás), vagy megindítandó (pl: komplex mikrotérségi vízrendezés, települési elkerülő utak építésének ösztönzése és tervi előkészítése) programokra ne kellene figyelmet fordítani A feladatok nagyságának és jellegének köszönhetően így is valószínű, hogy a fenti időkeretet és a pénzügyi lehetőségeket is meghaladja e fenti alprogramok teljesítése: - nagy valószínűséggel a hulladékártalmatlanítás tekintetében a terminus első ¾-ét lefoglalja a kistérségi gyűjtőrendszer tervezése, előkészítése és a bázistelep kapacitásbővítésének megkezdése, járulékos beruházásainak kivitelezése, - ezzel részleges átfedésben, az időszak közepe táján kezdődhet meg a kistérségi hulladékgazdálkodási rendszer perifériáinak, települési létesítményeinek kivitelezése, az időszak vége felé kezdődhet meg a szilárd kommunális hulladékok szelektív gyűjtése alapján történő kezelése és részleges újrahasznosítása. A programok fenti prioritássora és az alprogramok tartalma egyben meghatározza a részletes továbbtervezés feladatait és ütemezését. A környezetvédelmi program vezérfonalát képezi a további konkrét környezetvédelmi akciótervek, projektek és szakági tervek kidolgozásának, melyek közül első és legfontosabb lépés a kistérségek hulladékártalmatlanítási és környezeti közbiztonsági projectjeinek részletes kidolgozása, majd ezek kistérségi rendszereinek kialakítása, működtetésük feltételeinek biztosítása.

*******

A helyzetértékelés és az előzetes programjavaslatok véglegesítése kistérségi területfejlesztési tanácsüléseken való megvitatásuk után, az ott elhangzó véleményezés, észrevételek, javaslatok alapján történt. A helyzetelemzés teljes háttéranyaga és a programjavaslat kibővített anyaga a fentiek szerint átdolgozva, június hóban készült el és került leszállításra. A környezetvédelmi program elfogadásra kerülő anyagát jelen dokumentáció 2. (2.1 – 2.4.sz.) fejezete tartalmazza. A környezetvédelmi program kistérség társulási szinten történő elfogadása után meg kell határozni a prioritásként elismert programok végrehajtási ütemezését, határidejét és felelőseit.

48

Az összefoglaló helyzetelemzés és programjavaslat előterjesztési anyagát összeállította: Burányi Endre felelős tervező sk és Károlyi János tervező sk Budapest, 2000. Június 26.

49

TARTALOMJEGYZÉK: A MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ---------------------ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS PROGRAMJAVASLAT BEVEZETÉS ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 2 1. HELYZETÉRTÉKELÉS --------------------------------------------------------------------------------------------- 4 1.1. A MONOR-DABAS KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁT MEGALAPOZÓ KÉRDŐÍV VÁLASZAINAK ÖSSZESÍTŐ ÉRTÉKELÉSE ------------------------------------------------------ 5 1.2. A MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA – ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETÉRTÉKELÉS --------------------------------------------------------------------------------------------- 11 TÉRSZERKEZETI ADOTTSÁGOK --------------------------------------------------------------------------- 11 A KISTÉRSÉG KÖRNYEZETMINŐSÉGI JELLEMZÉSE - természetföldrajzi területi és kommunális infrastruktúra adottságai alapján --------------------------------------------------------------------------------- 11 TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK ----------------------------------------------------------------- 11 1.3. A TÉRSÉG KÖRNYEZETI ÉRTÉKEI: TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ADOTTSÁGOK --- 18 ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK: -------------------------------- 18 HELYI VÉDETTSÉGŰ TERMÉSZETI TERÜLETEK------------------------------------------------------ 19 EX LEGE VÉDETT TERÜLETEK ----------------------------------------------------------------------------- 21 TERMÉSZETI TERÜLETEK ----------------------------------------------------------------------------------- 21 ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT, ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓK ----------------------------------------------------- 22 AZ ÉLŐVILÁG HELYZETE ------------------------------------------------------------------------------------ 22 A TÁJ VÉDELMÉNEK HELYZETE -------------------------------------------------------------------------- 22 1.4. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA, KÖRNYEZETI HATÓTÉNYEZŐK ÉS HATÁSOK - 23 LEVEGŐTISZTASÁGI ÁLLAPOT ---------------------------------------------------------------------------- 23 ZAJ- ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM ----------------------------------------------------------------------- 24 VÍZVÉDELEM ---------------------------------------------------------------------------------------------------- 25 IVÓVÍZELLÁTÁS: ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 26 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS, SZENNYVÍZTELEPEK: ------------------------------------------------------------------- 26

HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁS ------------------------------------------------------------------------- 26 EGYÉB KÖRNYEZETI ÉS MŰVI ELEMEK, KÖRNYEZETI HATÓTÉNYEZŐK VIZSGÁLATA---- 27 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET, - ÉPÍTETT KÖRNYEZET- ÉS EMBERI EGÉSZSÉGVÉDELEM --- 27 2.

KISTÉRSÉGI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJAVASLAT ----------------------------------- 28 2.1. A KÖRNYEZETVÉDELEM KISTÉRSÉGI SZINTŰ PRIORITÁSAI A MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉG SAJÁTOSSÁGAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL ----------------------------------------- 28 Környezetvédelmi feladatok: ------------------------------------------------------------------------------------- 30 Környezetvédelmi megoldási, cselekvési szintek: ------------------------------------------------------------- 30 2.2. AZ ELÉRNI KÍVÁNT KÖRNYEZETI CÉLOK, CÉLÁLLAPOTOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA ------------------------------------------------------------------------------------------------ 31 2.3. KISTÉRSÉGI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJAVASLATOK ----------------------------- 31 KÖZ-TISZTASÁG 1: KÖRNYEZETBIZTONSÁGI PROGRAM ----------------------------------------- 31 KÖZ-TISZTASÁG 2: TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁSI PROGRAM ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 32 AZ EGYÉB KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATOK KISTÉRSÉGI VONATKOZÁSAI ------------ 37 A LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM KISTÉRSÉGI FELADATAI -------------------------------------------------- 38 A ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM KISTÉRSÉGI FELADATAI -------------------------------------------------------- 39 A FÖLD ÉS A VIZEK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI VÉDELMÉNEK KISTÉRSÉGI FELADATAI -------- 39

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JAVASLATOK ---------------------------------------------------------- 43 AZ ÉPÍTETT ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM KISTÉRSÉGI SZINTŰ FELADATAI - 44 2.4. A PROGRAM ÖSSZEFOGLALÓ ÜTEMEZÉSI JAVASLATA ------------------------------------- 45 A KIEMELT PROGRAMELEMEK (I-II.) FELADATMEGOLDÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTETTSÉGE 45 A KIEMELT PROGRAMOK ALPROGRAMJAI ÉS ÜTEMEZÉSI JAVASLATA -------------------- 46 I. KÖZ-TISZTASÁG-1: A KÖRNYEZETI KÖZBIZTONSÁG PROGRAMJA ------------------------------------ 46 II. KÖZ-TISZTASÁG-2: A KOMMUNÁLIS HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS PROGRAMJA ----------- 47

50

A MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Recommend Documents