A MONORI ÉS DABASI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK ENERGIAGAZDÁLKODÁSI KIEGÉSZÍTÉSE

Készült a Monori és a Dabasi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás megbízásából

A MONORI ÉS DABASI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK ENERGIAGAZDÁLKODÁSI KIEGÉSZÍTÉSE

HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS PROGRAMJAVASLAT

VITAANYAG: helyzetértékelés és előzetes programjavaslat a Kistérségi Területfejlesztési Társulások tagjai számára az energiagazdálkodási programrésszeal kiegészített Környezetvédelmi Program megalapozásához Budapest, 2002. augusztushó DHV Magyarország Kft. 1134 Budapest, Váci út 45/B Tel: 340-95-60, 320-98-70 Fax: 340-95-63

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés......................................................................................................................................3 2. A kistérségek fejlesztésének környezetvédelmi és energetikai összefüggései............................4 3. A Monori és Dabasi kistérség legfontosabb energetikai feladatai ............................................6 4. Az energetikai helyzet általános áttekintése...............................................................................7 5. Magyarország energiaellátási helyzete ....................................................................................11 6. A Monori és a Dabasi kistérség energiaellátási helyzete........................................................14 6.1 Villamosenergia..................................................................................................................15 6.2 Földgáz ................................................................................................................................18 6.3 Egyéb energiahordozók .....................................................................................................21 7. Energiatakarékossági potenciál felmérése ..............................................................................23 8. A Monori és Dabasi kistérség önkormányzati energiagazdálkodási kérdései ........................24 9. Lakossági energiatakarékosság................................................................................................26 10. Megújuló energiaforrások használata ...................................................................................29 10.1 Napenergia hasznosítás ...................................................................................................29 10.2 Biomassza energetikai hasznosítása ...............................................................................31 10.3 Kommunális hulladékgazdálkodás ................................................................................33 11. Környezeti elemek védelme, hatótényezők és hatások ...........................................................34 11.1 Levegőtisztaság-védelem .................................................................................................35 11.2 Zaj és rezgésvédelem .......................................................................................................36 11.3 Föld- és vízvédelem ..........................................................................................................37 11.4 A táj- és természet védelem .............................................................................................38 11.5 A települési és épített környezet védelme ......................................................................40

3 A MONORI ÉS A DABASI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK ENERGIAGAZDÁLKODÁSI KIEGÉSZÍTÉSE 1. Bevezetés A Monori és a Dabasi kistérség környezeti állapotával, a környezetvédelem térségi összefüggéseivel többször is foglalkoztak a kistérségi társulási ülések. A dabasi “Ország Közepe” Kistérség 1999-ben elfogadott fFejlesztési koncepciója (PESTTERV, 1999.) előírja a környezetvédelmi program készítését, melyet a monori kistérségre is kiterjesztettekésre került. A környezetvédelmi program kidolgozására a Monori ONORI és a Dabasi Kistérségi Területfejlesztési Társulások ÉS A DABASI KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS közösen benyújtott pályázatával elnyert Környezetvédelmi Alap Céltámogatás adott lehetőséget, mely az elkészült anyag energetikai résszel történő kiegészítését is támogatta. A környezetvédelmi kérdések megoldása ugyanis elválaszthatatlan az energetikai kérdések megfelelő kezelése nélkül. Az elkészült tanulmány elősegítette a két kistérség környezet- és természetvédelmi kérdéseinek feladatainak megfelelő kezelését. E tanulmány azonban , de ez nem tekinthető lehet lezárt koncepciónak, hiszen a követelmények elvárási szintje folyamatosan és erőteljesen emelkedik, az értékek megőrzése, a károsító tényezők mérséklése, sőt a fenntartható fejlődés követelménye nemcsak a globális, hanem a térségi, így a nagy- és kistérségi feladatok terén is tudatos és előrelátó tervezést és gyakran egészen új megoldásokat követel. Az EU jogharmonizáció, az alapvető közösségi jogszabályok, irányelvek átvétele a csatlakozás feltétele. Ugyanazon kérdésekre néhány éven belül merőben más szemléletű válaszokat kell adni. A környezetvédelem és az energetika közös területe a hulladékok kezelése, a hulladékgazdálkodás. A jelen vizsgálathoz alapul szolgáló tanulmány az 1996-ban életbelépett 1995. évi LIII. sz. környezetvédelmi törvény alapján született meg. Az időközben életbelépett 2002. évi XLIII. számú, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapvetően új helyzetet teremtett ezen a minden érintett önkormányzat által kiemelt fontosságúnak nyilvánított területen. Ebben a kérdéskörben különösen igaz, hogy a települések közötti együttműködés, a kistérség egészét érintő megoldások lehetnek célravezetőek. A hulladékok ártalmatlanításánál eddig alkalmazott tüneti kezelés helyett a valódi megoldások nyernek teret, olyanok, melyek alapvetően új lehetőségeket nyitnak a helyi energiaforrások biztosítására, és a súlyos környezeti kockázatok csökkentését is lehetővé teszik. A két kistérség a néhány éven belül várható EU csatlakozás következtében, kedvező fekvésénél fogva soha nem látott gazdasági, társadalmi fejlődés előtt áll. E fejlődést nem akadályozhatja energiahiány. Alapvető követelmény a minden energiahordozóra kiterjedő folyamatos és biztonságos energiaellátás. Az ellátásbiztonság országos, sőt európai szintű feladat. Az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások hasznosítása terén ugyanakkor éppen a helyi és kistérségi feladatmegoldások kerülnek előtérbe. Egyik sem nélkülözheti a másikat. A globális klímaváltozás megelőzése

4 érdekében a kistérségek is tehetnek lépéseket azzal, hogy a fosszilis energiahordozók helyett a megújuló energiaforrások használatba vételét valósítják meg. A fenntartható fejlődés követelményének érvényesítése minden cselekvési szinten egyenrangú feleket feltételez. Az energetika által okozott globális, országhatárokon átnyúló és lokális környezeti ártalmak összefüggnek egymással. Az adott településnek vagy kistérségnek is pontosan meghatározható feladatai vannak az ártalmak csökkentése területén. A környezetvédelem, a természetvédelem, az épített környezet, az egészség és a lakótér állapotának védelme, a jelenlegi, esetenként igen rossz helyzet megváltoztatása mindenki érdeke, és éppen az ott lakók, a helyi önkormányzatok és nem utolsósorban a kistérségi társulások tehetnek érte a legtöbbet. Az eddig elkészült kistérségfejlesztési koncepciók a táj-, természet- és környezetvédelem kérdését kulcskérdésnek tekintették, hiszen a kistérség természeti kincsei, arculatának értékei, a kialakítás alatt lévő minőségi lakókörnyezet vonzerőt jelentenek mind a gazdaság, mind a turisztika tekintetében, és nagyban hozzájárulnak a térség felértékelődéséhez. Az energetikai fejezet, mely főleg az energia-ellátás kérdéseivel, a takarékosság elvének érvényesítésével, az igen értékessé váló megújuló energetikai potenciál fokozatos használatba vételével foglalkozik, a kistérségfejlesztési koncepció fontos részévé válhat. 2. A kistérségek fejlesztésének környezetvédelmi és energetikai összefüggései A kistérségfejlesztési koncepciók, valamint a kistérségek környezeti állapotára vonatkozó vizsgálatok a környezetvédelmi program prioritásait a következőképpen fogalmazták meg: • A meglevő és potenciális szennyeződések, ill. károsodások elhárítása, • A környezeti közbiztonság megteremtése, • A szilárd kommunális hulladékok ártalmatlanítása, • A meglevő környezeti értékek védelme, • A táji–természeti örökség megőrzése, értékességének tudatosítása, • A károsodott részek rehabilitációja. Mindezek a prioritások energetikai összefüggésekkel is rendelkeznek. A környezetvédelmi alaptanulmány elkészítésénél minden környezeti elemre és környezetvédelmi szakágra kiterjedő részletes vizsgálatokat és helyzetértékelést végeztek. Ezt követően kerültek meghatározásra azok a konkrét feladatok, melyek megoldására - a hatóságok kötelezettek, - a helyhatóságok intézkedési joggal rendelkeznek, - a társadalmi szerveződések igazi feladatokat vállalhatnak, - a lakosság aktív támogatása elérhető, hiszen tevékenyen részt vehet az életét, körülményeit alapvetően meghatározó lakókörnyezet egészségessé, vonzóvá, élhetővé alakításában. A feladatok megfogalmazását az energetika környezeti összefüggéseit figyelembe véve egészítettük ki. A konkrét feladatok, melyek megoldása szükséges: • Minőségi ivóvízellátás,

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

5 megoldása (mechanikai és A kommunális szennyvízkezelés biológiai), Az ivóvízhálózat és a szennyvíz-csatornahálózat teljes lakott területi kiépítése, A tisztított szennyvíz megfelelő elvezetése, hasznosítása, A csatornahálózatra történő kötelező lakossági rákötés, Felszíni és felszín alatti vizek védelme, Korszerű hulladékgazdálkodás bevezetése, Szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékkezelés teljes körű megoldása, a hulladékok energia-tartalmának hasznosítása, A regionális hulladéklerakók megfelelő kezelése, ártalmatlanítása, rehabilitációja, Az illegális hulladéklerakás felszámolása (szankciók), Mezőgazdasági hulladékok energetikai hasznosítása, Települési környezet rendezetté tétele, az igényesség ösztönzése, A csapadékvíz elvezetése, hasznosítása (kistérségi program keretében), Az ipari tevékenységek szigorú ellenőrzése annak érdekében, hogy a környezetet terhelő hatások mérséklődjenek, a káros emissziók megszűnjenek, hulladékmentes vagy hulladékszegény technológiák kerüljenek alkalmazásra. A helyi szabályok szigorúbb betartatása, Szilárd burkolatú belterületi úthálózat teljes kiépítése, Építési előírások betartásának megkövetelése, hővédelmi követelmények érvényesítése, A lakossági energiatakarékosság támogatása, M5 autópálya, 4. sz. főút, 50. sz. út zajkibocsátásának és légszennyezésének csökkentése, A külterületi helyi úthálózat javítása (lehetőleg pormentesítése, homokmegkötés) A tervezett települési elkerülő utak megépítése, Kerékpárutak építése, Külterületi terület-felhasználás rendezése, a növényi, állat- és rovarkárosítók visszaszorítása, Belvízelvezetés, Talajpusztulás, parlagterületek gyomosodásának megállítása, energetikai növénytermesztés, Erdők fogyásának megállítása, szigorúbb erdőgazdálkodás, telepítés, Magánkézben lévő erdők megfelelő kezelése, Értékes mezőgazdasági területek beépítésének megakadályozása, Táj-, természet-, klímavédelem, A megmaradt értékes természeti állapotú területek megóvása, Közgondolkodás formálása, A lakosság érdemi tájékoztatása, tudatformálása, bevonása a döntések előkészítésébe, a feladatok megoldásába, A környezeti kultúra általános emelése

Valamennyi felsorolt feladat megoldása fontos és szükséges. A két kistérségnek felkészültnek kell lennie arra, hogy a közeljövő intenzív területfejlesztési lehetőségeit minél nagyobb mértékben kiaknázza. A változások során

6 folyamatosan érvényesíteniük kell a fő környezetés természetvédelmi követelményeket, a meglévő környezeti és táji értékek megőrzésének, az energiaigények maradéktalan kielégítésének, a fenntartható fejlődés kívánalmai szerint a kistérségi és helyi megújuló energetikai potenciál növekvő hasznosításának követelményét. A hulladékgazdálkodásnak elő kell segítenie az önálló energia-ellátást és a talajerő-utánpótlás korszerű megoldását. (A legnagyobb mennyiségben használt nitrogén műtrágyák földgázból készülnek.) A prioritások érvényre jutása, a célok megvalósítása érdekében a környezetvédelmi anyag és az energetikai kiegészítés is előfeltételnek tekinti a környezeti nevelés és a környezeti tudatformálás színvonalának jelentős emelését. 3. A Monori és Dabasi kistérség legfontosabb energetikai feladatai Az energetikai feladatok megoldásánál - a környezetvédelemmel összhangban - az alábbi prioritásokat kell figyelembe venni: • •

• • • •

A két kistérség energiaellátási biztonságának megőrzése, az igények változásához illeszkedő folyamatos fejlesztés. A lakosság, a közintézmények, a vállalkozások, az oktatási, egészségügyi, sport, szabadidős, kulturális, stb. intézmények folyamatos és biztonságos ellátása mindazon energiahordozókkal, energetikai szolgáltatásokkal, amelyekre azoknak szükségük és valódi igényük van. Megfelelés az energiatakarékossági követelményeknek, a véges készletek megóvása, a fenntartható fejlődés követelményének. A helyi megújuló energiaforrások minél nagyobb mértékű hasznosítása. Folyamatos képzés, a lakosság, a vállalkozások energia- és környezet-tudatának formálása. Az energia- és környezettudatosság folyamatos fejlesztése, a kulturáltság minden területen való emelése.

A megvalósításhoz meg kell határozni a megoldás módját, a megoldási szinteket, a felelőségi köröket és az anyagi feltételek megteremtésének módját. Az anyagi feltételek megteremtésének feladata tűnik a legnehezebbnek, de ehhez figyelembe kell venni a következőket: • •

•

A feladatok egy részének elvégzése szinte semmilyen pénzügyi forrás bevonását nem igényli. A civil szervezetek, a lakosság aktivitásával ezek a kérdések megoldhatók, és a kialakult kedvező helyzet folyamatosan fenntartható. A feladatok másik részének elvégzéséhez rendelkezésre állnak az anyagi feltételek, csak gondosabb előkészítéssel, jobb szervezéssel, az önkormányzatok aktivitásával, hatékony civil kontrollal, a minőségi követelmények maradéktalan érvényesítésével kell a feladatok megoldását elősegíteni. A feladatok harmadik része valóban jelentős anyagi ráfordítást igényel, de a szükséges összeg előteremtésére megvan a lehetőség. A lehetőségek ma már igen sokrétűek. Hazai és nemzetközi pályázatok útján, szponzorok felkutatásával, vállalkozások indításával, működőtőke bevonásával, a lakosság

7 anyagi hozzájárulásával hatalmas tőke koncentrálható a két kistérségre. Ezen a téren éppen a kistérségi önkormányzati társulások tehetik a legtöbbet. Az energetikai célok megvalósításához rendelkezésre álló pénzügyi alapok: Hazai: Német szénsegély hitelkonstrukció, Energiatakarékossági Hitelprogram - önkormányzati közintézményi alprogram - távhő-rekonstrukciós alprogram Energiatakarékossági Forgóalap (Phare, EBRD, EIB) Panelhitel, Garanciaalap, Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat, Széchenyi Terv különböző fejlesztés-támogató programjai Széchenyi Terv energetikai programjai Magánvállalkozási alapok, melyek harmadik feles finanszírozásban, vagy még inkább ún. ESCO formában érhetők el. Külföldi: Európai Uniós programok SAVE II. az energiahatékonyság javításáért ALTENER program a megújuló energia cselekvési programok, privát közberuházások ösztönzésére THERMIE program, műszaki fejlesztés az energiafelhasználás racionalizálására SYNERGY program különböző energetikai programok kidolgozásához UNDP program megújuló használat elősegítésére USAID programok Különböző országok kétoldalú támogatási programjai

és

A támogatási lehetőségek igen kedvezőek, sokrétűek, de gyakran változnak. A létrejövő energia ügynökség fontos feladata kell legyen a fejlesztési igények összegyűjtése, műszaki előkészítése, a pályázati lehetőségek folyamatos felkutatása, a követelmények pontos megismerése, a pályázatok benyújtása, majd a megvalósítás felügyelete, az elszámolás előírás szerinti elvégzésének támogatása. 4. Az energetikai helyzet általános áttekintése A kistérségek energetikai helyzete nem vizsgálható az általános összefüggések ismerete nélkül. A világ energiafelhasználása egyre növekszik, de az energiahordozó-felhasználás szerkezete is folyamatosan változik. Ma még meghatározóak a fosszilis energiahordozók, melyek készletei vészesen fogynak. A világ kőolajkészletei mintegy 40 évre elegendők, a gázkészletek mintegy 70 évre. A legnagyobb a szénkészletek mennyisége, de a jelenlegi fogyasztás alapján ez is csak mintegy 200 évre elegendő. A fejlődő országokban a szén áll leginkább rendelkezésre, fejlődésükhöz növekvő

8 mennyiséget kell felhasználniuk, ugyanakkor legkárosabb hatása bolygónk klímájára.

a

széntüzelésnek

van

a

9 A világ energiahordozó-felhasználásának arányaiban bekövetkezett változások (%) Energiahordozó 1970 1995 Változás Kőolaj 47,3 38,7 - 8,6 Földgáz 17,5 21,3 + 4,8 Szén 28,9 25,5 - 3,4 Atomenergia 0,4 6,4 + 6,0 Megújuló 5,9 8,1 + 2,2 Összesen 100,0 100,0 1970-ben a világ energiafelhasználása 4800 Mtoe volt (millió tonna olajegyenérték, valamennyi energiahordozó olaj egyenértékre történő átszámításával), mely 1995-re 8000 Mtoe értékre növekedett. Ez összességében 60%-os növekedést jelent annak ellenére, hogy a legnagyobb fogyasztással bíró fejlett országokban alapvetően új szemlélet alakult ki: előtérbe került az energiahatékonyság, a készletek megóvásának fontossága, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés biztosítása. Az 1974-es olajválság, illetve a környezetvédelem fontosságának tudatosodása hatására átrendeződés következett be az energiahordozó-arányokban. Az olaj ugyan megőrizte vezető szerepét, de aránya jelentősen csökkent. A sokkal tisztább földgáz aránya számottevően növekedett, kezdi átvenni a vezető szerepet. A világ földgáz-termelése az 1971-1995 közötti időszakban megkétszereződött, 1120 milliárd m3-ről 2300 milliárd m3-re növekedett. Mint említettük, a széntüzelés okozza a legjelentősebb környezetszennyezést. Az elmúlt néhány évtizedben a por, a korom, a kéndioxid, a nitrogénoxidok és egyéb káros anyagok több fejlett országban egészségkárosodást, savas esőket, az erdők és az épített környezet pusztulását okozták. Ennek csökkentése érdekében egyrészt más energiahordozóra tértek át (Anglia, Németország, Csehország), másrészt kedvező változások következtek be a szén felhasználásának technológiájában és a füstgáztisztításban. A súlyos anyagi terhekkel járó füstgáztisztítási technológiák jelentősen csökkentették a káros hatásokat, a felhasználás hatékonysága emelkedett. A világ szénfelhasználásának arányában ennek ellenére még nem következett be számottevő csökkenés, és bizonyos, hogy a szénfelhasználás a Föld energiamérlegében még hosszú ideig fontos szerepet fog betölteni. Egyértelmű, hogy elsősorban a szén más energiahordozóval történő helyettesítését kell elérni. A klímaváltozást okozó széndioxid károsító hatása miatt - melyet csak az utóbbi időben kezd érzékelni és elszenvedni a Föld élővilága – a kevéssé vagy egyáltalán nem szennyező energiaforrások (megújuló energiaforrások) használata kell előtérbe kerüljön. Az atomenergia termelése a Föld klímájára nézve semmilyen káros következménnyel nem jár, ez az egyetlen energiahordozó, amely nem a nap energiájából keletkezett. A csernobili tragédia azonban az atomenergia felhasználásának előretörését drasztikusan korlátozta annak ellenére, hogy a szigorú ellenőrzés és a biztonságtechnikai előírások megszigorítása az atomenergia termelését a legbiztonságosabb energiatermelési móddá tette. Számos európai ország drasztikus intézkedéseket hozott az atomerőművek működése ellen, az atomenergia-termelés fokozatos visszaszorítását tervezik. Az utóbbi időben azonban az atomenergia szerepének újraértékelődése is tapasztalható.

10 A fúziós reaktorok jelentenék az energiakérdés teljesen újszerű megoldását, de a technikai nehézségeket a növekvő anyagi ráfordítások ellenére még nem sikerült leküzdeni. A megújuló energiahordozók aránya az elmúlt 30 évben nem nőtt olyan mértékben, mint ahogy azt tervezték. Ennek oka az aránytalanul magas tőkeigényesség. A növekedés is elsősorban a vízenergia felhasználása terén következett be, és nem a kívánatosabb egyéb technológiák alkalmazásában. A legfontosabbnak tekintett megújuló energiaforrások a nap, a szél és a biomassza. A Föld két legtisztább energiaforrása a napenergia és az abból keletkező szélenergia. Végső soron a jelenleg használt fosszilis energiahordozók mind a napenergiából keletkeztek, és évek százmilliói során halmozódtak fel. A napenergia jelenleg is szinte korlátlanul rendelkezésre áll, de a hősűrűsége sajnos alacsony, ezért a hasznosítás még aránytalanul nagy költségekkel jár. Az értékes és újra nem képződő fosszilis energiahordozókkal folyó rablógazdálkodás tényét ma már szinte mindenki felismerte. A szűkös forrásokat meg kell őrizni a következő nemzedékek számára. A helyzet azonban a most élők számára is elfogadhatatlan. A Föld lakosságának 75%-a mindössze az összes energiafelhasználás 20%-ából részesedik. Ráadásul mintegy 2 milliárd embernek gyakorlatilag nincs részesedése ebből a kincsből. Ezek az arányok már a közeljövőre nézve is súlyos veszélyt hordoznak magukban. Látható, hogy az emberiség többségének valószínűleg soha nem lesz lehetősége a fejlett országokra jellemző mértékű energiafelhasználásra, az ez utóbbi országokban kialakult életmód követésére. A világ energiafelhasználásában döntő súllyal megjelenő fejlett országok az első olajválság után intenzív takarékossági intézkedéseket vezettek be, és új technológiák alkalmazását kezdték meg. A 80-as években a környezetvédelmi, a 90-es években a globális természeti veszélyek tudatosodása után értékes nemzetközi egyezmények születtek. Ezek a változások olyan eredményre vezettek, hogy a fejlett országok gazdasági növekedése változatlan, de lehetőleg csökkenő fosszilis energiahordozófelhasználással folytatódhat. Ez azonban még nem elég - nyilvánvaló, hogy csak szigorú takarékossággal és a megújuló energiahordozók arányának növelésével lehet a súlyos veszélyeket csökkenteni. (Sajnálatos módon éppen az Egyesült Államok energiapolitikája nem tekinthető előrelátónak a klímaváltozás és a fenntartható fejlődés tekintetében.) A világ energiaigénye a XXI. század közepére várhatóan megkétszereződik, annak ellenére, hogy a fosszilis energiahordozók energetikai célú felhasználása veszélyezteti az ökológiai egyensúlyt, az emberiséget, végső soron az egész földi élővilágot. Példaként következzék néhány adat: Az energiahordozók eltüzelésénél keletkező széndioxid mennyisége: Energiahordozó Fűtőérték MJ/kg, MJ/m3 Keletkező kg CO2/ Kg eh. Barnaszén 14 4,759 tüzelőolaj 42 3,173 földgáz 34 1,975 tűzifa 19 biomassza 12-14 -

11 Láthatóan jelentős különbségek mutatkoznak az egyes energiahordozók eltüzelésénél keletkező széndioxid mennyiségében, nem is beszélve a különösen szennyező kéndioxidról, mely sem a földgáznál, sem a megújulóknál nem keletkezik. A biomassza eltüzelésekor is keletkezik széndioxid, de az a növény által fotoszintézis útján megkötött széndioxid újbóli felszabadítását jelenti, tehát a széndioxid mennyisége ezzel nem növekszik, csak rövid idejű körforgásban van. 5. Magyarország energiaellátási helyzete Magyarország összes energiafelhasználása 1987-ben 1356 PJ, azaz 32,3 Mtoe volt. Az energiafelhasználás az 1993-as mélypont után emelkedni kezdett, de 2000-ben még mindig csak 1039 PJ-t, azaz 24,7 Mtoe-et ért el. Villamosenergia-felhasználásunk 1989ben 40,7 TWh volt, míg 2000-ben csak 38,3 TWh, melyből a paksi atomerőmű termelése több mint 40%-ot tesz ki. Az energiahordozó-import aránya nagyon jelentős, jelenleg több mint 70% (ez a paksi erőmű fűtőelemeinek importját is magában foglalja.) A magas importarány ellenére az ország energiaellátása kiegyensúlyozott, és a veszélyt jelentő egyirányú energiaimport feloldása is kedvezőbb képet mutat. Az összes energiafelhasználásban a földgáz átvette a vezető szerepet, aránya meghaladja a 40%-ot. A mintegy 4 millió magyar háztartás több mint 60 százaléka már földgázfogyasztó. Ez Európában Hollandia mellett a legmagasabb arányt jelenti. A lakossági fogyasztás időjárásfüggő. A téli legnagyobb napi fogyasztás hatszorosa a nyári legalacsonyabb napi fogyasztásnak. Az importgáz átvétele - a gázmezők védelme és a hatalmas ráfordítások megtérülése érdekében - minden napon azonos mennyiséggel lehetséges. Az át nem vett mennyiséget is ki kell fizetni. A nyári időszakban fel nem használt mennyiséget ezért el kell tárolni télre. Az évszaktól függő fogyasztási mód tehát nagyon költséges földalatti földgáztároló kapacitás kiépítését teszi szükségessé, ráadásul a gáz betárolása és kivétele is többletköltséggel jár. Magyarországon a lakossági gázár politikai okokból manipulált, időnként a vételi árnál is alacsonyabb. Mindez csak a MOL Rt.-re gyakorolt állami kényszerrel és csak átmenetileg finanszírozható. A földgáz az ország energiaellátásában a jövőben is meghatározó szerepet fog játszani, felhasználása mennyiségében és arányában is növekedni fog. A hazai termelési lehetőségek beszűkülése miatt az import mennyisége folyamatosan növekszik, ezzel az ellátási kockázat is nagyobb. Az ellátás most is elsősorban orosz gáz importjára alapul, de már kiépült és működik az EU összeköttetés is, mely az Északi-tengeri forrásokból nyerhető gáz vásárlását is lehetővé teszi. A földgázfelhasználás ágazatonkénti megoszlását, valamint az 1998. évi földgázforrás és felhasználás folyamatábráját az 1. melléklet tartalmazza. A belföldi értékesítés két alapvető módon történik. A szállítóvezetéki nagyfogyasztóknak közvetlenül a MOL Rt. végzi az értékesítést, míg a többi fogyasztó az engedéllyel rendelkező területileg illetékes gázszolgáltató társaságokon keresztül férhet hozzá a földgázhoz. Az engedély kizárólagos szolgáltatói jogot biztosít, az adott település az engedélyben nevesítve van. A nagynyomású gázszállító vezetékről a gázátadó állomásokon keresztül történik meg a gáz átadása a szolgáltató részére.

12 A villamosenergia-ellátásban a hazai erőművek termelése a meghatározó, az import arány jelenleg nem éri el a 10%-ot. Az import most is Keletről érkezik. A magyar villamosenergia-hálózat szervesen összekapcsolódott az EU hálózatával. 2000-től teljes jogú tagjai lettünk a nyugat-európai villamosenergia-rendszernek, az UCTE-nek. 2000-ben a magyar villamosenergia-rendszer erőművei által felhasznált energiahordozók az alábbiak voltak: barnaszén 9,3%, lignit 14,2%, feketeszén 2,3%, szén összesen 25,8%, fűtőolaj 12,4%, földgáz 20,1%, fosszilis energiahordozók összesen 58,3%, vízenergia 0,5%, atomenergia 41,2%. Az összes tüzelőanyagfelhasználás 386,5 PJ volt. Az erőművi villamosenergia-előállítás hatásfoka 30-35%. A villamosenergia-rendszerben a hálózati veszteség mértéke 5%. A villamosenergiamegtakarítás azért különösen fontos, mert háromszor annyi fosszilis energiahordozót és annak elégetéséből származó légszennyező anyagot takaríthatunk meg vele. A magyar villamosenergia-rendszer 2000. évi termelési és fogyasztási folyamatábráját a 2. melléklet tartalmazza. Az összes villamosenergia-átvétel 35.502 GWh. Ebből a lakosság 9.792 GWh-t használt fel. A villamosenergia iparág forgalma 2000-ben elérte az 500 milliárd Ft-ot, a fogyasztók száma pedig az 5 milliót. A vizsgált önkormányzatokat érintő különböző célú villamosenergia-felhasználás arányai az alábbiak: - lakossági felhasználás 27,6%, - kereskedelem és szolgáltatás 6,5%, - közvilágítás 1,5%, - közösségi felhasználás 3,7%, - szállítás és hírközlés 5%, - szabálytalan áramvételezés 0,5%. A vezetékes ellátások természetes monopóliumok, azaz a verseny korlátozott, hiszen csak egy hálózat építhető ki. Ez magában rejti a fogyasztó kiszolgáltatottságának lehetőségét mind az ellátásbiztonság, mind a szolgáltatási ár tekintetében. A hatályos jogszabályok alapján létrejött a Magyar Energia Hivatal, mely mint önálló hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv ellátja a villamos- és gázenergia-ágazat szabályozásának és hatósági felügyeletének feladatait, továbbá az árszabályozást és a fogyasztóvédelmet, őrködik a törvényi előírások betartása felett. A Hivatal és a fogyasztóvédelmi szervezetek biztosítják, hogy a fogyasztók ellátása diszkriminációmentes legyen, és érdekeik érvényesüljenek. Az EU-csatlakozás jegyében a magyar energetika is újabb átalakulás előtt áll. A liberalizáció Magyarországon 2003. január 1-én kezdődik, először a villamosenergiaellátás területén, majd rövidesen követi a földgáz is. A piacnyitás több éves folyamat során terjed ki minden fogyasztóra. Ezzel a vezetékes energiaellátás terén is versenyhelyzet alakul ki. A PB-gáz fogyasztók száma az országban még mindig több mint 2 millió, a közületi és kommunális fogyasztók száma is eléri a 40 ezret. A PB-gáz piaci verseny-kategóriába került. A forgalmazás döntő mértékben külföldi kézben van. Az energiahordozó használatát nehezíti a magas forgalmazási ár. Ahol nincs vezetékes gázszolgáltatás, ott vállalkozási vagy éppen kényelmi okokból előnyös a palackos vagy tartályos használat. Elsősorban főzésre vagy idegenforgalmi szempontból fontos helyeken, gazdagabb magángazdaságoknál használják külföldön is.

13 Magyarországon a 90-es évek közepén több, igen gyenge anyagi helyzetben lévő településen, majorságokban is kiépítették a vezetékes PB-gáz szolgáltatást. A türelmetlenség a területi fejlesztési alapok, az önkormányzatok és a lakosság anyagi forrásait is felemésztette. Ráadásul a fogyasztók nem tudják fizetni a magas számlát, ezért most az állam kényszerül támogatni a földgáz-ellátó vezeték kiépítését. A hazai kőolajipar 11 Mto desztillációs kapacitással rendelkezik, de a belföldi igények csak 7 Mto feldolgozást indokolnak. A kőolajimport elsősorban a FÁK országokból érkezik, de az Adria vezeték is üzemeltethető – ez utóbbi jelenleg azért nincs használatban, mert az onnan érkező kőolaj drágább lenne. Az import aránya a kőolaj esetében is folyamatosan növekszik, mert a hazai készletek csökkenő termelést tesznek lehetővé. Az ország energiamérlegében meghatározó kőolajtermékek 70%-a közlekedés céljára kerül felhasználásra. Ezt a jelentős mennyiséget éppen a legszennyezőbb módon használtuk fel. A közlekedésben is sikerült számottevő eredményeket elérni a környezetvédelem terén. A gépkocsik fogyasztása látványosan csökkent, az ólmot sikerült szinte teljes egészében száműzni, a katalizátorok megszüntetik a mérgező szénmonoxid kibocsátását, a kőolajfinomítók minimalizálták az aromás komponensek arányát, stb. A közlekedés mégis az egyik legnagyobb szennyező maradt. A szénbányászat jelentősége rendkívüli mértékben lecsökkent. 2004-től csak az Oroszlányi Erőmű marad mélyművelésű bányára alapozott. A Mátrai Erőmű külfejtéses lignitre alapozódó működése az igen költséges kénleválasztás megoldása után stabilizálódott. A fokozatos bányabezárások nehéz feladata az energetika számára kezelhetően zajlott. A drasztikus létszámleépítés néhány bányaváros számára a mai napig is alig megoldódó problémát jelentett. A megújuló energiaforrások aránya alig több mint 3%, ez is elsősorban vízerőmű. Az elmúlt évben kedvező fordulat állt be, megépült az első áramszolgáltató tulajdonában lévő szélerőmű, és utóbb üzembe lépett az első független szélerőmű is, a közeli Kulcs nevű településen. A legjelentősebb megújuló energiaforrásunk a biomassza. Hazánkban három távfűtési rendszer működik erdőgazdálkodási eredetű faaprítékkal, és számos faipari alapanyagot feldolgozó üzemben a hulladék eltüzelésével termelik meg a technológia működtetéséhez, a fűtéshez és a szociális melegvíz-ellátáshoz szükséges hőmennyiséget. Külön területet jelent a geotermikus energia hasznosítása: jelenleg 0,3 %-os arányt képvisel energiamérlegünkben, pedig az ország lehetőségei figyelemre méltóak. Különlegességnek számít, hogy a kertészeti célú felhasználásban (főleg Szentesen és környékén) nemzetközileg is elismert eredményt értünk el. Meg kell jegyezni, hogy Magyarországon akkor tekinthetnénk megújuló energiaforrásnak a geotermikus energiát, ha a hőhasznosítás után lehűlt vizet visszanyomnák eredeti rétegébe. Ez a kívánatos megoldás azonban a vízadó homokkő rétegek miatt nem biztonságos. A tőkeigényes fejlesztéseket nehezíti a jogi helyzet rendezetlensége is.

6.

14 A Monori és a Dabasi kistérség energiaellátási helyzete

A települések népességi adatait és az energiahordozókkal kapcsolatos adatokat jól mutatják az eredeti anyag táblázatai. Az 1998. évi KSH adatokat tartalmazó táblázat területi és demográfiai adatai még ma is alkalmasak a térség jellemzésére. Viszonylag kis mértékben változtak a lakásszámra vonatkozó adatok, bár éppen az utóbbi időben erősödött a lakásépítés dinamikája. Újhartyánban például vonzó városközpontot alakítottak ki, és a 405. számú út melletti településrészen olyan új utcák létesültek, melyek a felkapott üdülőhelyek bármelyikén is megállnák a helyüket. Kiemelendő, hogy az infrastrukturális ellátottság fekete foltja, a csatornázottság is alapvetően javult. Már mindegyik település rendelkezik bizonyos nagyságú csatornahálózattal. A gázhálózat is bővült, de a meglévő gázhálózatra is sokan rákötöttek az utóbbi időben. KÖZIGAZ -GATÁSI TERÜLET (ha) (1998)

LAKÓNÉPESSÉG (1998)

LAKÓNÉPESSÉG VÁLTOZÁSA (1990-98) 1990.=100 %

NÉPSŰRŰSÉG (1998) (fő/ha)

BELBELTETERÜ-LET RÜLET (ha) (1998) VÁLTOZÁSA (19851998) 1985.= 100% 100 100 132 109 155 101 287 112 647 102 78 100 472 102 968 131 358 176 115 106 670 104

Bénye Csévharaszt Ecser Gomba Gyömrő Káva Maglód Monor Nyáregyháza Péteri Pilis

1652 4922 1310 3975 2650 1130 2236 6185 3200 1187 4732

1123 1762 3050 2468 12415 673 9468 19687 3374 1754 9760

102,93 121,85 100,23 101,64 108,01 110,69 120,33 106,51 105,47 107,73 107,72

0,67 0,35 2,32 0,62 4,68 0,59 4,23 3,18 1,05 1,47 2,06

Üllő Vasad Vecsés MONORI KT.:

4810 3341 3617 44947

9356 1478 17723 94091

103,51 100,74 97,88 106,8

1,94 0,44 4,89 2,03

487 116 697 5282

Bugyi Dabas Hernád Inárcs Kakucs Ócsa Örkény Pusztavacs Táborfalva Tatársztgyör gy Újhartyán Újlengyel DABASI KT.: MONORI + DABASI KT. ÖSSZESEN:

11554 16608 2658 2252 2180 8162 3681 7906 4204 5505

4857 15202 3373 3796 2442 8238 4897 1436 3122 1717

99,36 102,71 115,87 114,82 102,86 104,23 106,61 96,44 108,32 104,18

0,42 0,91 1,26 1,68 1,12 1,00 1,33 0,18 0,74 0,31

2241 2623 69574 114521

2701 1719 53500 147591

102,77 106,77 105,41 106,16

1,20 0,65 0,9 1,51

BELTERÜLETI LAKÓ SŰRŰSÉG (1998) (fő/ha)

LAKÁSÁLLOMÁNY

KÖZÜZE MI VÍZHÁLÓ ZATBA BEKAPCSOLT LAKÁS

SZENNYVÍZHÁLÓZA T-BA BEKAPCSOLT LAKÁS

VEZETÉKES GÁZT FOGYASZTÓ HÁZTAR-TÁS

11,23 13,34 19,67 8,59 19,18 8,62 20,05 20,33 9,42 15,25 14,56

460 545 1243 949 4446 280 3087 6784 1222 629 3462

378 480 1198 682 3971 191 2891 3199 650 548 1024

1070 231 120 596 206

349 343 1020 604 3237 170 2545 5384 737 467 2255

111 101 107 111,6

19,21 12,74 25,42 15,54

3461 597 6754 33919

2728 374 6695 25009

1429 3652

2348 284 5856 25599

371 1218 371 275 135 471 324 97 266 176

112 108 103 113 101 103 105 105 100 96

13,09 12,48 9,09 13,80 18,08 17,49 15,11 14,80 11,73 9,75

1903 5577 1209 1250 891 3031 1684 546 1247 719

757 4492 1012 1154 - (?) 1253 1429 325 1106 510

121 805 -

1138 4281 908 1020 746 2109 1027 208 791 296

174 134 4012 9294

116 110 106 109

15,52 12,82 13,65 14,67

1004 650 19711 53630

518 468 13024 38033

462 1388 5040

951 510 13985 39584

15 A két kistérség alapvető energiahordozókkal való ellátottsága országos szinten is igen kedvezőnek tekinthető. A vezetékes energiahordozók, úgymint a villamosenergia és a földgáz, a vezetékes szolgáltatások, úgymint az ivóvíz és a csatornahálózat, továbbá a vezetékes kommunikációs csatornák rendelkezésre állnak a térségben, már szinte minden igényt ki tudnak elégíteni. A két kistérség energiahordozók tekintetében - a tűzifát kivéve - teljes mértékben behozatalra szorul. Nem rendelkeznek villamoserőművel, nincs értékelhető olaj- vagy gázforrás, nincs szénbánya, vízenergia potenciál sem létezik. A Monori kistérségben van geotermikus energia-kinyerési lehetőség, de gazdaságossági és környezetvédelmi okokból a közeljövőben még nem lehet számítani nagyobb mértékű energetikai hasznosítására. A termálvíz kifejezetten helyi jellegű energiaforrás. Az alacsony entalpiájú termálvíz hőértéke csekély, hasznosítása, használat utáni elhelyezése környezetvédelmi szempontból aggályos. Az elhasznált termálvíz elfogadható elhelyezését, megfelelő befogadó hiányában, csak visszasajtolással lehetne megoldani, de a tetemes létesítési és üzemeltetési költség, valamint a sajátos földtani szerkezet (homokkő) miatti eltömődési veszély akadályozza ennek technikai megvalósítását. A közelben Veresegyházán van működő termálvíz-hasznosítási megoldás, mely a kiváltáskor használt drága tüzelőolajhoz viszonyítottan mutat gazdaságosságot. A termálvíz balneológiai hasznosítása kívül esik az energetika szakterületén, ezért azzal nem foglalkozik tanulmányunk. Megemlítjük, hogy a Monori kistérség É-i részét érintően egy nagy entalpiájú (150 C) karbonátos hévíztároló képződmény helyezkedik el, melynek részletes kutatása még nem történt meg. E képződmény használatba vétele hosszabb távon jöhet számításba. A vonatkozó térképet a 3. melléklet tartalmazza. A hasonló geológiai formáción lévő Fábiánsebestyéni 4. számú fúrás 4000 m mélységben erőművi energetikai hasznosításra alkalmas hőforrást jelzett. A hasznosítására szolgáló referencia erőmű létesítése előtt még nehéz akadályokat kell leküzdeni. Ez az energiaforrás jelenleg csak elvi lehetőségnek tekinthető. A térségnek a két legfontosabb energiahordozóval, a villamosenergiával és a gázzal való ellátása az országos főelosztó hálózatokon keresztül nagy biztonsággal megoldott. A villamosenergia-elosztó hálózat (néhány tanya kivételével) minden fogyasztói helyre eljut. A gázelosztó vezeték minden településen kiépült, a hálózat bővítését, a fogyasztók hálózatra kötését az engedélyes szolgáltató különböző akciókkal támogatja. 6.1 Villamosenergia A két kistérségben villamoserőmű nem található. Az országos ellátást szolgáló alaphálózati állomások közül az egyik legfontosabb éppen a Monori kistérség szélén, Albertirsán található. Ide fut be a világviszonylatban is különlegesnek számító 750 kVos Ukrajnából érkező alaphálózati vezeték, mely tíz éves tartósan kikapcsolt állapotból éppen a közelmúltban került újra üzembe helyezésre. Az albertirsai állomás az ország villamosenergia-ellátásában, mint alapállomás ismét kiemelt jelentőségű. Ide köt be az Albertirsa-Göd közötti 400 kV-os kétrendszerű alaphálózat, valamint az AlbertirsaMartonvásár közötti 400 kV-os egyrendszerű alaphálózat. Fontos még a kistérségek területén húzódó Zugló-Ócsa közötti 220 kV-os egyrendszerű alapvezeték, valamint az

16 Ócsa-Dunamenti Erőmű közötti 220 kV-os kétrendszerű alaphálózat. Az alaphálózatokat az MVM Rt. üzemelteti. A fogyasztók nincsenek közvetlen összeköttetésben az alaphálózatokkal. A térségi fogyasztók ellátását az áramszolgáltatók tulajdonában és kezelésében lévő nagyfeszültségű 120 kV-os szabadvezetékes főelosztó hálózatok biztosítják. A középfeszültségű hálózatok és villamos berendezések 20 kV-on működnek. A meglévő 35 kV-os hálózatokat nem fejlesztik, fokozatosan megszűnnek, a 10 kV-os hálózatot csak a nagyvárosok belterületén használják. A közvetlen fogyasztói hálózatok 20/04 kVos transzformátorai általában a településeken találhatók. Egy-egy településen belül több 20/04 kV-os transzformátor is működik, a terület nagyságától és a fogyasztók igényétől függően változó teljesítménnyel. A két kistérség területe a villamosenergia-ellátás szempontjából erősen tagolt. A Monori kistérség 14 településén három áramszolgáltató osztozik, míg a Dabasi kistérségen kettő. Ez a nem éppen kedvező helyzet még a jószándékú együttműködés mellett is akadályozza a távlati fejlesztések összehangolását. A határtérségekben még az is előfordul, hogy az adott település belterületén más a szolgáltató, mint a külterület bizonyos részein. Ez a megosztottság a tartalékképzés és az üzemzavar-elhárítás területén is okozhat gondokat. A Monori kistérségben: - A DÉMÁSZ Rt. tulajdonában lévő Monori 120/20 kV-os transzformátor állomásról kapnak ellátást a következő települések: Monor, Pilis, Nyáregyháza, Csévharaszt és Vasad. (Bonyolítja a helyzetet, hogy a Dabasi kistérségből két település, Pusztavacs és Újlengyel ellátása szintén erről az állomásról történik.) - Az ELMŰ Rt. tulajdonában lévő Üllői 120/20 kV-os transzformátor állomásról a következő települések kapnak ellátást: Üllő, Vecsés, Ecser, Gyömrő, Maglód, Péteri. - Az ÉMÁSZ Rt. tulajdonában lévő Nagykátai transzformátor állomásról kapja ellátását: Gomba, Bénye és Káva. A Dabasi kistérségben: - az ELMŰ tulajdonában lévő Felsőbabádi transzformátor állomásról (2x25 MVA, mely később 2x40 MVA-re bővül) kapnak ellátást a következő települések: Dabas, Bugyi, Ócsa, Inárcs, Kakucs és Újhartyán, - a DÉMÁSZ Rt. tulajdonában lévő Lajosmizsei transzformátor állomásról: Hernád, Örkény, Tatárszentgyörgy és Táborfalva, - a Démász Monori állomásáról a már említett Pusztavacs és Újlengyel település. A két kistérségre vonatkozó elvi ellátási módot a 4. melléklet tartalmazza A villamosenergia-ellátás a tagoltság ellenére jónak és biztonságosnak minősíthető. Mindegyik állomás rendelkezik kétoldali betáplálási lehetőséggel. A biztonságos ellátáshoz és az igénynövekedés kezeléséhez a szolgáltatók megfelelő fejlesztési tervvel rendelkeznek. A legnagyobb koncentrált igénynövekedés a létesítendő, illetve felfutóban lévő ipari parkoktól származik, melyek zavartalan ellátására a szolgáltatók felkészültek. A fejlesztések az igények növekedéstől függően valósulnak meg.

17 A Monori állomás teljesítménye alkalmas a várhatóan növekvő igények kielégítésére is. Az Üllői állomásra egy második 40 MVA-es transzformátor telepítését tervezik 20052006-ra. Az ÉMÁSZ területéhez tartozó három település igényét a Nagykátai állomás ki tudja elégíteni, szükség esetén a Monori állomás is segítségére tud lenni. A Dabasi kistérségben a Bugyi ipari park 2-4 MW-os teljesítményigényének kielégítése megoldott, a Dabasi ipari park igénye bizonytalan, 2-15 MW között változhat. A szolgáltató 2-4 MW ellátásra felkészült, nagyobb igény esetére rendelkezik megfelelő tervvel. A legnagyobb fejlesztés az Újhartyáni ipari park ellátásához kapcsolódik. A teljesítményigény felfutásának időbelisége okozza a legnagyobb bizonytalanságot. Az első ütemben 20 kV-os vezeték épül Felsőbabád és Újhartyán között, melynek az ócsai természetvédelmi területen húzódó szakasza - 2,5-szeres bekerülési költséggel földkábel lesz. A teljes megoldást a Felsőbabád és Lajosmizse közötti két rendszerű 120 kV-os távvezeték megépítése jelenti majd. Ennek I. ütemében az egyik rendszer Újhartyánig terjedő szakasza először 20 kV-on fog üzemelni, ezzel 6-8 MW-os igény biztonságosan kielégíthető. További növekedés esetén teljes kiépítésre kerül a Felsőbabád-Lajosmizse közötti távvezeték. A távvezeték ekkor főelosztó hálózatként kerül üzembehelyezésre, azaz 120 kV-on fog üzemelni, és Újhartyánban először 1db 25 MVA-es, majd szükség szerint akár 2 db 40 MVA teljesítményű transzformátor kerül telepítésre. A kistérségek településeinek nagyobb részén az ELMŰ Budapesti Elektromos Művek Részvénytársaság a szolgáltató. Az ELMŰ-höz tartozó települések a Délpesti Üzletigazgatósághoz tartoznak. Az ELMŰ területétől D-re és K-re fekvő településeken a DÉMÁSZ Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság a szolgáltató, a fogyasztók a Nagykőrösi Főmérnökséghez tartoznak. Az ÉK-i sarokban lévő három település az ÉMÁSZ Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. gyöngyösi igazgatóságához tartozik. A települések ellátására (és az energiafogyasztásra) vonatkozó fontosabb adatokat az 5. melléklet tartalmazza. Megállapítható, hogy a településeken lévő lakások, közintézmények villamosenergiaellátása kivétel nélkül biztosított, a vállalkozások részére a külterületi ellátás is mindenhol megoldott. A távoli tanyák ellátásánál felmerülő problémákat csak üzleti alapon tudják megoldani, de ennek súlyos (10 millió Ft nagyságrendű) anyagi kihatását a fogyasztó általában nem tudja vállalni. A Széchenyi Terv erre a célra is nyújtott támogatást, de tényleges megvalósításra országos szinten is csak kis számban került sor. (2001-ben országosan 7 pályázat nyert támogatást tanyavillamosításra, 2002-re áprilisig még nem született döntés.) A szolgáltatók az ellátási és a fogyasztói adatok nyilvánosságra hozatalát biztonsági és üzletpolitikai okokból nem támogatták, ezért az adatok beszerzése akadályozott volt. A fogyasztási adatok a számunkra használható módon nem álltak rendelkezésre. Kifejezett kérésünkre ígéretet kaptunk egy megfelelő adatbázis összeállítására. A következő táblázat a kistérségek területén működő szolgáltatók országosan összesített adatait tartalmazza.

18 Villamosenergia-szolgáltatás fontosabb adatai Szolgáltató Egys. ELMŰ DÉMÁSZ 1999 2001 1999 2001 Fogyasztók száma össz. Háztartási fogy. száma Fogyasztás öszesen Háztartási fogyasztás Átlagos egységár Lakossági egységár Egy háztartás fogyaszt. Egy házt. évi számlája

1000 1000 GWh GWh Ft/kWh Ft/kWh KWh/év Ft/év

1338 1218 8 171 2 719 14,75 16,32 2 233 36 440

1350 1233 8 789 2675 16,36 18,66 2 170 40 480

737 693 3 362 1 307 14,80 15,47 1 886 29 180

738 693 3 573 1 354 16,61 17,82 1 954 34 820

ÉMÁSZ 1999 2001 684 613 4 818 1 305 12,34 14,08 2 062 29 030

710 664 4 977 1 319 14,10 16,46 1 986 32 700

Összesen 1999 2001 5 084 4 639 30 034 9 803 13,80 14,99 2 113 31 670

5 118 4 787 31 800 10 012 15,51 17,41 2 092 36 410

A lakossági vezérelt fogyasztók számaránya az ELMŰ területén 22%, a DÉMÁSZ területén 25,6%, az ÉMÁSZ területén pedig 42,7%. A vezérelt áram díja közel fele a lakossági általános díjtarifával számoltnak. A közvilágítás berendezései között a rossz hatékonyságú higanygőzlámpák számaránya 1999-ben országosan még mindig 46,7% volt, melyek átlagos teljesítménye 153,5 W, a kitűnő Na lámpák számaránya 31,1 %, átlagos teljesítménye 106,5 W volt, többszörös fényárammal. A két kistérségben a korszerű megoldások számaránya kedvezőbb. 2001-re a helyzet országosan is javult. A közvilágítás korszerűsítésében éles verseny alakult ki. Ma már, a megtakarítások eredményeként és a lehetséges támogatások igénybevételével mind a közterületeken, mind a közintézményekben jelentősebb anyagi teher nélkül megoldható a korszerűsítés. A 2001. évi Széchenyi Terv keretében az ELMŰ Kakucs településen elvégezte a közvilágítás korszerűsítését. 6.2 Földgáz A vállalkozások, az intézmények és a háztartások számára a (villamosenergia mellett) a földgáz a legfontosabb energiahordozó. A két kistérségre vonatkozó elvi földgáz-ellátási módot a 6. melléklet térképe tartalmazza. A földgáz-ellátásra vonatkozó legfontosabb információkat és a települések fogyasztási adatait 1999. évre vonatkozóan a 7. melléklet mutatja be. Az ország földgázellátásában meghatározó szerepet játszik a MOL Rt., mint kizárólagos országos gázszállító társaság. A MOL a Monori kistérségben, Vecsésen működteti egyik legfontosabb gázszállító csomópontját. Az országos jelentőségű gázszállító fővezetékek közül több a két kistérségen halad át. A Monori kistérség települései nagyobb részének ellátása elsősorban a Hajdúszoboszló-Vecsés közötti gázszállító vezeték gázátadó állomásaitól kiépített gázelosztó vezetékeken keresztül történik. A térségben elsősorban a TIGÁZ Rt. az engedélyes szolgáltató. A monori gázátadóról történik Monor, Monorierdő, Csévharaszt és Vasad települések ellátása. A ceglédberceli gázátadó állomásról kap ellátást többek között Pilis és Nyáregyháza. A TIGÁZ Rt. a Vecsési gázátadóról látja el Üllő és Péteri településeket.

19 A települések másik részét a Fővárosi Gázművek látja el. A FŐGÁZ Rt. által ellátott települések száma mindössze 15, a főváros nélkül. A Vecsési gázátadótól történik az egyik gázelosztó vezetéken át Vecsés, Maglód, Ecser ellátása, míg Gyömrő a másik vezetékről kapja ellátását. A Tiszaújváros-Vecsés gázszállító vezeték Zsámboki gázátadójától kiépített gázelosztó vezetékeken keresztül történik Gomba, Bénye és Káva ellátása. A Tiszaújváros-Vecsés gázszállító vezeték egyben a nevezetes Barátság II. gázszállító vezeték egyik szakasza, melyen keresztül áramlik Magyarországra az import gáz jelentős része. A Dabasi kistérség ellátása a Városföld-Vecsés közötti gázszállító vezeték gázátadó állomásairól történik meg, a gázelosztó vezetékek a TIGÁZ Rt. tulajdonában vannak. A települések ellátása az engedélyes gázszolgáltató társaságok tulajdonában lévő nagynyomású vagy nagyközépnyomású gázelosztó vezetékekről történik a gázmérő és gáznyomáscsökkentő állomásokon keresztül. A Zsámboki gázátadó állomásról az ellátás hurkolt vezetéken van megoldva. A többi elosztó hálózat sugaras kialakítású, ezért a települések ellátásában bizonyos kockázatok is keletkezhetnek, de az eddigi tapasztalatok szerint ezek a kockázatok nem jelentenek számszerűsíthető értéket. A két kistérség gázellátására, a településenkénti fogyasztók számára és fogyasztási jellemzőire vonatkozó fontosabb információkat az 1. sz. táblázat második része tartalmazza. Az információk az 1999. évi tényadatokon alapulnak. 1999-ben a gázhálózatba bekötött lakások arányszáma a Monori kistérségben 77,5 %, a Dabasi kistérségben pedig 72,88 % volt. Az azóta eltelt időszakban a földgáz szerepe tovább növekedett, az adatok még kedvezőbb képet mutatnak, sőt a korábban épített vezetékeken is nőtt a hálózatra csatlakozók száma. A földgázszolgáltatásra vonatkozó országos adatokat a következő táblázat tartalmazza, ahol csak a kistérségek területén működő szolgáltatókat és az országos összesítés adatait tüntettük fel. Földgázszolgáltatás fontosabb adatai Me. FŐGÁZ egys 1999 2001 Összes fogyasztó száma Lakossági fogyasztó Ebből fűtési fogyasztó Fogyasztás összesen Lakossági fogyasztás Átlagos egységár Lakossági egységár 1 háztartás fogyasztása 1 háztartás évi számlája Bekötött település száma Tárgyévi telep. bekötés

1000 db 1000 db 1000 db M. m3 M. m3 Ft/m3 Ft/m3 m3/év Ft/év Db. Db.

767 739 2 377 883 25,42 28,75 1 195 34 230 18 0

786 752 504 2 373 892 31,96 33,68 1 186 39 950 17 0

TIGÁZ 1999 2001 927 881 2 670 1 350 26,10 28,57 1 532 43 780 846 11

985 932 852 2 889 1 414 33,13 34,00 1 517 51 580 852 1

Országos 1999 2001 2 891 2 744 8 713 3 765 25,86 28,63 1 372 39 280 2 409 231

3 065 2 896 2 374 9 266 3 971 32,92 34,09 1 371 46 750 2 716 151

Pest megye TIGÁZ által ellátott részén 1999-ben az összes fogyasztás 62,7%-a a háztartási fogyasztóktól származott, míg a szolgáltatási terület egészére 48,94% volt jellemző. A FŐGÁZ Rt. területén a háztartási fogyasztóktól származott az összes

20 fogyasztás 37,15%-a. A jelentős eltérés oka a főváros ipari koncentráltsága és a kiterjedt távfűtés. A két kistérségben a lakossági fogyasztás aránya igen magas, a monoriban 81,3 %, a dabasiban pedig 59,7 % volt. Országos átlagban a lakossági fogyasztás 42,8% volt. (A MOL által közvetlenül ellátott legnagyobb fogyasztókat nem számolva.) Az adatok szerint a háztartási fogyasztók döntő többsége főzésre, melegvíz-előállításra, főleg fűtésre, és sok esetben otthoni vállalkozáshoz is használja a földgázt. A fűtőérték éves átlaga a településeken 1999-ben 33,9 MJ/m3 volt. A földgázfogyasztás neuralgikus pontjának az ár és a fűtőérték viszonya tekinthető. A fogyasztó által elhasznált földgáz árát a bonyolultabb fizikai összefüggések miatt több összetevőből határozzák meg, így a számla is bonyolult szerkezetű. A földgáz névleges égéshője Magyarországon 34 MJ/m3. Az égéshő a valóságban ettől kis mértékben mindig eltér, mert a fogyasztóhoz kevert földgáz jut el, melyet a hazai és az importált gázból állítanak össze. A fogyasztóhoz eljutó gáz fűtőértékét a gázszállító vezetékről a gázelosztó hálózatra átadó állomáson mérik meg, hiteles, hatóságilag ellenőrzött módon, egyértelmű pontossággal. Ebből számítják ki a számlázásra kerülő havi fűtőérték átlagát. A gázok térfogata a nyomástól és a hőmérséklettől függően jelentősen változik, ezért a gázmérő által mért gáztérfogatot – szabvány szerint - normál állapotra kell átszámolni, a tényleges havi átlaghőmérséklet és átlag nyomás alapján. Így ez a korrekciós tényező az időjárástól függően havonta változik. A gázdíj a mért térfogat, a korrekciós tényező, a fűtőérték és a hőmennyiség egységára összeszorzásával alakul ki. A gáziparnak akkor is jelentős költségei vannak, ha a gázhálózatra kapcsolódott lakossági fogyasztó éppen nem is fogyaszt. A közelmúltban érvénybe lépett új tarifa rendelet szerint a lakossági fogyasztó is fizet alapdíjat - a gáz rendelkezésre állása miatt -, melynek mértékét a gázmérő névleges teljesítménye alapján határozzák meg. A számla a gázdíj és az alapdíj összege, melyet 12,5%-os ÁFA is terhel. A gáz tényleges értéke jóval magasabb, mint amit a magyar lakosság fizet érte. Ez a helyzet politikai megfontolás eredményeként alakult ki, de ellentétben áll az ésszerűséggel, és mind az EU, mind a Kyotoi alapelvekkel, helytelen értékítéletet alakít ki a fogyasztókban. A fejlett országokban jelentős piaca van az energiahatékony készülékeknek, háztartási berendezéseknek. Ezek a magyarországi kereskedelemben mind megvásárolhatók lennének, de a fogyasztók, a helytelen értékítélet miatt, inkább az olcsóbb, de rossz hatékonyságú készülékeket veszik meg. Nem tudatosul bennük, hogy a készüléken megspórolt összeg többszörösét fizetik ki az energiaszámlában, még a reálisnál alacsonyabb energiaárak mellett is. A helytelen árszabályozás okozta kár tehát igen jelentős. Az alacsony gázár okolható azért a helyzetért, hogy bár az ország életszínvonala jócskán alatta marad a nyugat-európai átlagnak, és csak a gázfogyasztás kis részét tudjuk saját termelésből fedezni, mégis az elsők között vagyunk a földgázszolgáltatásba bekapcsolt lakások, családi házak arányát tekintve. Ilyen magas aránnyal csak Hollandia rendelkezik, amely nettó gázexportőr, és életszínvonala többszörösen meghaladja Magyarországét. A reális értéket tükröző gázár bevezetése elkerülhetetlen, ezért minél előbb célszerű kihasználni az energiatakarékossági támogatások igénybevételére rendelkezésre álló kedvező lehetőségeket. A gázszolgáltatásból kikapcsolt fogyasztók száma a két kistérségben évente alig néhány száz. Az árnövekedés ezen a jó arányon kedvezőtlen változást okozhat.

21 6.3 Egyéb energiahordozók A piaci versenyfeltételek mellett forgalmazott energiahordozók árában már nem érvényesülhet állami támogatás, azért áraik a jövedelmekhez képest magasnak mondhatók. Ilyen energiahordozók a következők: benzin, gázolaj, tüzelőolaj, szén, tűzifa, PB gáz. Ezek az energiahordozók minden fogyasztó számára rendelkezésre állnak, beszerezhetők a lakóhelyen vagy a közeli településen. A tűzifa tekintetében mindkét kistérség önellátónak tekinthető. A tűzifa a nyugati országokban reneszánszát éli. Az üzemanyag-fogyasztás a két kisrégióban kissé meghaladja a főváros nélküli országos átlagot. Az idetelepülő logisztikai központok a közúti közlekedéshez kapcsolódnak, számuk folyamatosan növekszik. Az üzemanyag-fogyasztás szorosan kapcsolódik a közlekedéshez. Az elavult közlekedési eszközök tetemes többletfogyasztást és káros légszennyezést okoznak. A közlekedés neuralgikus pontjainak megszüntetése országos jelentőségű feladat. A közúti közlekedésből eredő problémák a Monori kistérség egyes településein különlegesen súlyosak. A közlekedési helyzettel foglalkozik a 8. melléklet. A kistérségek fejlődése szempontjából az áthaladó forgalom problémáinak megoldása mellett a településközi és településen belüli közlekedési infrastruktúra további fejlesztése is lényeges feladat. A belső úthálózat fejlesztése természetesen az energiafogyasztás és a közlekedési eredetű légszennyezés szempontjából is meghatározó jelentőségű. A levegő jó minősége mindenáron megőrzendő, igazi kincsnek tekinthető. A kerékpározás itt valóban egészséges tömegsporttá válhat, az EU országaihoz hasonlóan, sőt annak idegenforgalmi vonzata is figyelemre érdemes. A közlekedés külön fejezetét jelenti a tömegközlekedés. A térség kedvező öröksége a tömegközlekedés fejlettsége, melyet a továbbiakban is meg kell őrizni, sőt tovább kell fejleszteni. Kedvezőnek mondható a vasúti közlekedés kiépítettsége, de e közlekedési ág kultúrája súlyosan elmaradott. Az Intercity járatok kultúrájának más járatokon történő átvétele a vasút számára is profitképző hatású lenne. A vasút igénybevételéhez fontos a megfelelő parkolók kiépítése is. Az autóbuszok döntő többsége elhasználódott állapotban van, szennyező hatása egyre nagyobb. A korszerű típusok elterjedésére csak lassabb ütemben lehet számítani. A tüzelőolaj, mint energiahordozó, lényegében azonos a gázolajjal, csak az adótartalomban van eltérés. Drágasága miatt egyre inkább visszaszorul a használata. A szenet fűtési célra még ma is használják, de a felhasznált mennyiség erősen csökken, a főzésre használt szén pedig egyre kevesebb. Elsősorban brikettet és jobb minőségű import kazánszenet használnak. A kereskedőktől kapott információk megbízhatatlanok, a becsült érték kistérségenként 5-600 t/év. A tisztán tüzelőanyag-kereskedelmi egységek a két kisrégióban megszűntek, a tüzelőanyag-kereskedelem mára az építőanyag-kereskedés mellékes tevékenysége lett. A palackos PB gáz használatát a két kistérség területén visszaszorította a kiterjedt földgázellátás. Ez az energiahordozó használati előnyei miatt - drágasága ellenére – azokban a lakásokban kedvelt, ahová még nem kötötték be a földgázt. A palackos PB gáz elsősorban főzési, esetleg melegvíz-előállítási célra használatos. Szinte minden településen megvásárolható.

22 Fűtési célra a tartályos ellátás is hozzáférhető. Elsősorban a nagyobb farmgazdaságokban és idegenforgalmi telephelyeken van rá igény. Ezt a megoldást a térségben is alkalmazzák. Néhány vállalkozás, gazdagabb lakóhely és annak közvetlen szomszédai is hozzáférhetnek, különösebb engedélyezési eljárás nélkül. Közterületi PB vezeték nincs a térségben. (A közelben Apajpusztán épült ilyen vezeték.) Távfűtő hálózat nincs a két kistérségben. A későbbiekben ez a hulladék- és biomasszahasznosítás során keletkező hő hasznosításának egyik kedvező megoldása lehet, amelynek elvi lehetősége több településen adott. A meglévő jobb adottságú hálózatok már ma is kedvező infrastrukturális lehetőséget jelentenek. A korszerű távhőrendszerek kombinált hő- és villamosenergia-termeléssel rendelkeznek. A mai hálózatok hővesztesége minimális, az ellátás folyamatos, biztonságos, kényelmes, jól szabályozott és lakásonként mért. A jól tervezett távhőellátás versenyképes a gázzal szemben is. A vezetékes ivóvízellátás mértéke jónak minősíthető, a csatornahálózat kiépítése terén mutatkozó hiányosságok felszámolásában az utóbbi időben számottevő eredmények születtek, a kiépítés már minden településen megvalósult bizonyos mértékben, vagy jelenleg van folyamatban. Változatlanul gondot jelent az önkormányzatok számára a tetemes fejlesztési keret megszerzése, a lakosság és a kisvállalkozások számára pedig a hálózatra történő rákötés anyagi fedezetének előteremtése, sőt a csatornadíj folyamatos fizetése is. A jelentés költségek ugyanakkor takarékos vízhasználatra ösztönöznek. Az ivóvíz-ellátás hozzáférhetősége és minősége jó. Új vízművek, regionális rendszerek kiépítésével több tízezer ember életminősége javult. Az egyértelműen pozitív folyamat mellett azonban negatív tendenciák is tapasztalhatók. Több településen, ahol 10 évvel korábban semmilyen szempontból nem volt kifogásolható a szolgáltatott ivóvíz minősége, a vízbázisok nem kielégítő védelme miatt megkezdődött a vízminőség lassú romlása. Ez a tény arra int, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a meglévő vízbázisok hosszú távú védelmére, különösen azokban a térségekben, ahol a vízszolgáltató rendszerek veszélyeztetett, potenciálisan elszennyezhető rétegre települnek. A szilárd és folyékony lakossági és mezőgazdasági hulladékok új jogszabályi előírások szerinti kezelése megmentheti a vízbázisokat is, megelőzve ezzel az energiaigényes tisztítást vagy a más térségből történő vízszállítást. A vízellátás megoldása jelentős eltéréseket mutat. Általában a saját vízmű üzemeltetése a jellemző, de több települést érintő közös megoldás is létezik, mint a Monor-Gomba-Bénye térségi vízmű vagy a Gyömrô-Üllő-Maglód térségi vízmű. A vízellátás energiaigényes tevékenység, megfelelő vizsgálat után várhatóan gyorsan megtérülő fejlesztés a frekvenciaváltós automatikus szivattyúk alkalmazása. Erre több vállalkozás - harmadikfeles finanszírozásban is – adhat kedvező ajánlatot. A szennyvíztisztítás továbbra is neuralgikus területnek tekinthető, a kezelés helyi, illetve településközi tisztítókban történik. A biológiai tisztítást tekintve még a kezdeti lépések sem történtek meg. A szennyvíz-kérdés megoldása terén is új lehetőségek megnyitása várható, de mint minden fejlesztési területen, itt is azok tudnak érvényesülni, akik határozott célokkal, előkészített megoldási módokkal rendelkeznek.

23 7. Energiatakarékossági potenciál

felmérése

A biztonságos energiaellátás megköveteli, hogy folyamatosan bővítsük ismereteinket a takarékos gazdálkodás lehetőségeinek kihasználására. Az energiatakarékosság az EU energiapolitikájának alapvető fontosságú területe. Magyarországon a rendszerváltás kezdetén az a közgazdasági alapelv érvényesült, hogy az energia ugyanolyan árucikk, mint a többi, nincs szükség a takarékosság ösztönzésére és különösen nem támogatási rendszerre, mert a piaci versenyben minden elrendeződik. Ez az álláspont a kormányzati politikában is meghatározóvá vált, a kérdéskör a tényleges takarékosság helyett a meddő szópárbajok szintjére csúszott le. A helyzet sokat javult az elmúlt néhány évben. Való igaz, hogy az EU egyik legszigorúbb elvárása a tagországok körében a keresztfinanszírozások megszüntetése, a valós energiaárak alkalmazása. (Az energiatudatosság mellett, a valós energiaárak alkalmazása segíti legjobban a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtését.) A Nemzetközi Energia Ügynökség Magyarországról készített tanulmánya megállapítja, hogy energiahatékonyságunk (1000 USD értékű termék előállításához szükséges energiafelhasználás) a fejlett országokhoz képest alacsony, és a környezet védelmére tett intézkedéseink sem elégségesek. 1 euró elállításához Magyarország háromszor annyi energiát használ fel, mint az EU átlaga. Az energiahatékonyság terén való felzárkózás elsődlegesen gazdasági kérdés, a felzárkózásban természetesen nagy jelentősége van az energiatakarékosságnak is. A lakossági energiafelhasználás döntő mértékű a két kistérség energiamérlegében. Ez várhatóan az elkövetkező időszakra is jellemző lesz - az országos adatok is ezt a tendenciát igazolják. Az EU tapasztalatok szerint a szolgáltatások fejlődése lesz a jövőben a legdinamikusabb, de a szolgáltatások energiaigénye alacsony a hozzáadott értékhez képest. A termelő vállalkozások közül azokat célszerű a térségbe vonzani, melyek kevéssé energiaigényesek. A jelenlegi helyzetben is kedvező adottságnak tekinthető, hogy viszonylag alacsony energiaigényű és kevés szennyezést okozó vállalkozások működnek a térségben. A vállalkozások működésük során különös figyelmet szentelnek az energiaköltségek alakulásának, és rendszerint módjukban is áll a megfelelő intézkedéseket meghozni. Az energiatakarékosság kérdéskörében meghatározó jelentősége van az állami támogatások különböző formáinak. Az első két kormányzati ciklusban csak az ún. német szénsegély jelentett némi reményt. Ez a konstrukció a mindenkori jegybanki alapkamat feléért szolgáltatott hitelt az energiahatékonysági célok elérésére. A panelos építésű és távfűtött lakásokban élők energiaszámlája az elviselhetőség határára került, ezért elsősorban külföldi ösztönzésre sikerült egy ésszerűsítési programot elindítani, de a program átfogó megvalósításához olyan nagyságú pénzügyi keretre lenne szükség, melyet rövid idő alatt nem lehet előteremteni, ezért a program inkább csak demonstrációs célt szolgált. Az 1107/1999. (X.8.) sz. Kormányhatározat, mely a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiáról szól, valódi teret

24 nyitott a széleskörű takarékossági és megújuló energiahordozó-hasznosítási kezdeményezések számára. A Kormányhatározat pontosan meghatározta a feladatokat, a felelősöket, a végrehajtás intézményi kereteit és a szükséges pénzügyi kereteket. A Gazdasági Minisztérium Széchenyi Terv VI. Energiatakarékossági programja keretében az energia-megtakarítást eredményező beruházásokhoz 2001-ben 2 milliárd, 2002-re 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A megfelelő nyilvánosságnak köszönhetően az első lakossági keretek néhány nap alatt elfogytak, és a pótkeretek iránt is jelentős az igény. A pályázati lehetőségeket azóta is élénk érdeklődés kíséri, elsősorban a lakosság részéről. A lakossági energia-megtakarítási támogatási lehetőségek igen népszerűek, eddig mintegy 10 ezer pályázat érkezett. Bár sajnálatos módon elég sok a szakmailag nem hozzáértő pályázat, megállapítható, hogy ahol vannak megfelelő szakmai háttérrel rendelkező szervezők, ott a benyújtott pályázatok és a támogatásra elfogadott pályázatok száma is figyelemre méltóan alakult. Kitűnő kezdeményezésnek tartjuk, és véleményünk szerint csak javára válhatna a kistérségnek a SAVE programból finanszírozott energiaügynökség felállítása. Az ügynökség az energetika és azzal együtt a környezetvédelem szinte minden területén eredményesen tevékenykedhet. A rendelkezésünkre bocsátott pályázati dokumentáció nem tartalmazta a munkatervet, mely a pályázati anyag nélkülözhetetlen része. Tekintettel arra, hogy a pályázat hivatkozik az Energia Központra is (melynek teljes neve: „Energia Központ” Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Közhasznú Társaság, 1092 Budapest Ráday u. 42-44.), a pontos információk megszerzése érdekében felkerestük annak illetékes vezetőit. Megtudtuk, hogy a pályázó többször is kért tárgyalási lehetőséget, melyet minden esetben biztosítottak is. A tárgyalásokon még nem született konkrét megállapodás. 8. A Monori és Dabasi kistérség önkormányzati energiagazdálkodási kérdései Az önkormányzati energiafelhasználás és energiaköltség csökkentési lehetőségeit kiemelten támogatja a kormányprogram. A tíz pályázati téma többségében érintettek az önkormányzatok. Kezdeti lépésként legfontosabbnak minősíthető az SZT-2002-EN-7 számú pályázati lehetőség, mely a helyi önkormányzati energiagazdálkodás felmérésének, javításának támogatására biztosít vissza nem térítendő támogatást, utólagos finanszírozással. A támogatás összege maximum 5 MFt, a szerződött összeg 50 %-a. A támogatás tehát igen nagy lehetőség, mely az energiatakarékossági koncepció elkészítését, az energiaellátási tervek kidolgozását és az energiaveszteség feltárására irányuló vizsgálatokat teszi lehetővé. A témára beérkezet pályázatok száma 2001-ben 50 körül volt, 2002-ben – e tanulmány készítésekor – még kevés érkezett. Ennek oka az lehet, hogy az önkormányzatok nem ismerték fel ennek a lehetőségnek az igazi értékét. Ma már vannak olyan garanciával rendelkező mérnöki vállalkozások, melyek a problémafelvetéstől a pályázatok elkészítéséig, a kivitelező kiválasztásáig, illetve akár a megvalósítás szakmai ellenőrzéséig tudják biztosítani a kedvező árat, és ami a legfontosabb, a kifogástalan minőséget.

25 Az ingatlan értéknövekedése rendszerint már a befejezés időpontjában eléri a ráfordítást, a szép önkormányzati épületek minősítik az adott települést, és jó példaként, mintaként is szolgálnak. Az üzemeltetési költségcsökkenés pedig a banki kamat többszörösét hozhatja. A ráfordítás extra haszna, hogy egyúttal fontos lépés a környezet megvédése terén is. A korszerűsítés elvégzésénél a szakértelmet és a minőségi munkát követeljük meg. Ma már megéri a tervezés előtt infravörös technikával hőfényképet készíteni az épületről, ezzel optimalizálva a hővédelmi ráfordításokat. A kivitelezés után pedig a felvételek segítségével a minőség egyértelműsíthetővé, a garanciális kötelezettségek érvényesíthetővé válnak. A két kistérség önkormányzati energiagazdálkodásának felmérésére szolgáló adatlapok a tájékozódás célját szolgálták, és 2002. májusának első felében kerültek kiküldésre. A válaszokból le lehetett mérni, hogy milyen az adatok rendelkezésre állása. A válaszok minősége önmagában is mutatta, hogy ennek a kérdéskörnek milyen fontosságot tulajdonítanak az egyes önkormányzatok. A kérdőívekre adott válaszok alapján megállapítható, hogy vannak önkormányzatok, melyek valóban naprakészen foglalkoznak ezzel a fontos területtel, mint Monor, Bénye, Ecser, Káva, Pilis, Inárcs, Örkény, és vannak mások, ahol a témának nem tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget. Különösen dicséretes, hogy Ecser a Széchenyi Terv 2001. évi SZT-EN-8 jelű pályázatán támogatást nyert. Az önkormányzat a veszteségfeltárás eredményeként jó hatékonysággal fektetheti be a pénzét, és további támogatási összegeket is megszerezhet. Az elkészült adatlapok lehetőséget szolgáltatnak a jó példa követésére, a gyors intézkedésre. Az SZT-2002-EN-2 sz. pályázat lehetőséget teremt az önkormányzatoknak, hogy elvégeztethesse a rossz hőszigetelési képességű épületek (iskolák, intézmények, állami költségvetésű szervezetek, közalapítványok) teljes tatarozását, modernizálását úgy hogy a beruházási költség 30 %-át, maximum 25 M Ft-ot támogatásként kapnak, az energiamegtakarítás pedig rövid idő alatt kiegyenlíti a maradék összeget is. A közvilágítás korszerűsítésére szól az SZT-2002-EN 3 jelű pályázati kiírás. Az SZT2002-EN-5 jelű pályázat a megújuló energia felhasználásának növelésére szolgál. (Itt sikerre számíthatna például a dabasi hidegvizes strand napkollektoros vízfűtése, az állandó tartózkodásra szolgáló intézmények (pl. Gyömrői öregek otthonának) használati melegvizének előállítása, stb.) 2002. áprilisától a pályázni kívánó önkormányzatok részére egy új lehetőség is megnyílt. A Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) és az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) forrásaiból létrehozott alap segíti az önkormányzatokat az energiahatékonysági fejlesztési folyamatok megindításában. A veszteségfeltáráshoz ez az alap is ad vissza nem térítendő támogatást. A következő lépés a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, melyhez szintén jár vissza nem térítendő támogatás, majd, ha a tényleges kivitelezés megindul, akkor újabb támogatás is. Ehhez kapcsolódik még kamatmentes kölcsön lehetősége is, mely az ilyen fejlesztések rövid megtérülési idejét figyelembe véve fontos lehetőség.

26 9. Lakossági energiatakarékosság A lakossági energiafelhasználás döntő mértékű a két kistérség energiamérlegében, ezért az energiatakarékosság kérdésével részletesen kell foglalkoznunk. A lakosság részére az SZT-2002-EN-1 jelű támogatás a legjelentősebb. A lakosság energiaszámlájában a fűtés jelenti a legnagyobb tételt. A fűtési módok igen változatosak, de minden esetben van lehetőség a számla csökkentésére. Kézenfekvő, külön ráfordítást nem igénylő odafigyeléssel is értékes eredmény érhető el. Ha még jelentősebb eredményt akarunk, akkor az energiatakarékosságra fordított összeg a legjobb hasznot hozó befektetés lehet. A lakóház utólagos hőszigetelése például az épület kinézetét is alapvetően megváltoztatja. Az ingatlan értéknövekedése rendszerint már a befejezés időpontjában eléri a ráfordítást. Az üzemeltetési költségcsökkenés itt is a banki kamat többszörösét hozhatja. A korszerűsítés elvégzésénél a kistérségi energiaügynökség segíthet a szakértelemben és a minőségi követelményekben. Az egyszerűbb megtakarítási lehetőségek mindenki számára nyitva állnak, számuk szerencsére igen sok. Az alkalmazáshoz jó módszer a tapasztalatcsere. A kistérségi szervezetek rendszeresen tarthatnak olyan előadásokat, melyek az energiatakarékossági ismereteket bővítik, a helytelen szokásokra hívják fel a figyelmet. Az országos átlagos fogyasztási adatok ismeretében, a tényleges lakásadottságok és készülékellátottságuk alapján meghatározhatjuk azt a fogyasztást, amely elfogadható, és megkereshetjük a felesleges fogyasztás okát is. Energiaszámlánk ezáltal 20-30 %kal is csökkenhet. Néhány olyan lehetőség, mely nem követel anyagi ráfordítást: - Figyeljünk oda az energiaszámlákra. Lehetőleg hetente, mindig egy kiválasztott időpontban olvassuk le a gáz, villany és vízmérőket, kivonással határozzuk meg a fogyasztást. Ha valamilyen változást észlelünk, találjuk meg az okát, a jó tapasztalatokat hasznosítsuk, a túlfogyasztás okát keressük meg és szüntessük meg. - A belső helységek funkciója más és más, de mindenhol fontos a jó levegő. A szellőztetésre oda kell figyelni, rövid idejű intenzív szellőztetéssel az elhasználódott levegőt teljesen eltávolíthatjuk, a falak hőtartalma pedig nem csökken: így egészséges levegőhöz jutunk - szinte ingyen. - Intézkedjünk a huzat ellen. Még a fűtetlen helyiségeknél is ügyelni kell a huzat elkerülésére. - A fűtés szabályozására minden fűtési módnál van lehetőség és megéri. - Tudnunk kell, hogy a belső hőmérséklet 1 fokkal való emelése 6% többlet energiát követel. Inkább öltözzünk otthon kényelmes és meleget tartó ruházatba, és a hőmérséklete ne engedjük 20 fok fölé. A megszokása nem egyszerű, de sok pénzt takaríthatunk meg vele és ráadásul egészségesebb is. - Ha korszerű fűtőkészülékkel rendelkezünk, a központi termosztátot ne állítsuk be 18 fok fölé, hanem a melegebbet igénylő helyen (fürdőszoba, gyerekszoba) a fűtőkészülékre külön termosztátos szelepet alkalmazzunk. - Ha programozható termosztáttal nem rendelkezünk, egész heti szabályozásra alkalmas változatot építtessünk be, melynek költségtöbblete elhanyagolható, az eredmény pedig jelenős, különösen akkor, ha nincs állandóan otthontartózkodó személy.

27 -

Télen figyeljünk oda a belső helységek páratartalmára. Ez egészségi és takarékossági okokból is fontos. Még megfelelő ablakok esetén is alkalmazzunk téli éjszakákon teljes ablakfelületet eltakaró függönyt.

Kis ráfordítással elérhető nagy megtakarítások: - A rés-szigetelés, vagyis a nyílászárók tömítetlenségét házilag is megszüntethetjük, a ráfordítás néhány hét alatt megtérül. - A fűtetlen helyiségekben is végezzük el a résszigetelést, védekezzünk a huzat ellen. - A törött ablakokat azonnali ki kell javítani. - A termopán üvegezés igen hasznos. Alkalmazását kezdjük az északi, illetve az uralkodó széljárás szerinti oldalon. - Nagyon kedvező és esztétikailag is előnyt adó az üveg bevonása hőszigetelő fóliával. - Automatikus hőmérséklet szabályozás megvalósítása, ha lehetséges. Nagyobb ráfordítással elérhető haszon: - Fűtéskorszerűsítésnél először az épület hőtechnikai korszerűsítését végezzük el és csak azt követően, a már csökkentett igényre méretezzük a fűtő (vagy hűtő) készülékek teljesítményét. Ellenkező esetben az eredmény mérsékeltebb lesz. Ez különösen figyelmébe ajánlható az önkormányzati intézményeknek is. - Családi házban szigeteljük a padlásfödémet, ha van pince, akkor annak födémét is. Az energiatakarékosság, mint láttuk, különösen értékes a villamosenergiánál. A takarékosság azt jelenti, hogy csak annyi villamos energiát használjunk fel, amennyi a jó életérzetünkhöz szükséges, de ne többet. A megszokott kényelemünkről nem kell lemondani, de a figyelem nagyon értékes eredményt hoz. Minden lakásban vannak értékes megtakarítási lehetőségek: Már szinte minden lakásban van valamilyen hűtőkészülék. A háztartási hűtőszekrény által elhasznált villanyáram mennyisége is több tényezőtől függ. Néhány példa: - Az új készülékek már 40%-al kevesebbet fogyasztanak, mint a régiek. - A család méretéhez és életviteléhez illesszük a hűtőszekrény méretét. - A divatos nagy hűtőláda esetleg csak a pénztálcánkat és az egészségünket veszélyezteti. - A régi készüléket ne használjuk tovább a pincében, garázsban, vagy a hétvégi házban. - A készülék ne a fűtőtest, a tűzhely, vagy a mosógép mellett álljon, hanem lehetőleg hűvösebb helyen. - A napsütés soha ne essen közvetlenül a hűtőszekrényre. - Ügyeljünk arra, hogy a hűtőszekrény ajtaja csak a lehető legszükségesebb ideig legyen nyitva. A gyereket mindig tanítsuk meg a takarékossági fogásokra. - Figyeljünk oda a tárolás szabályainak betartására. - Az ajtószigetelés megvédése, jó állapota döntő fontosságú. - A meleg ételeket előbb hagyjuk lehülni a helység hőmérsékletére és csak azután tegyük a hűtőszekrénybe. - Az élelmiszerek zárt edényben, de legalább lefedett edényben legyenek.

28 A tűzhely energiafogyasztására is érdemes odafigyelni. Használatakor némi odafigyeléssel főzésnél, hús és sütemény sütésénél egyaránt lehet energiát megtakarítani: - Villanytűzhely helyett használjunk inkább gáztűzhelyet. - Az edények feneke különösen villanytűzhelynél legyen sík és vastag, hogy a hőátadás jól, hőveszteség nélkül történjen. - Az edény fenékátmérője illeszkedjen a főzőlap méretéhez. - Az ételeket lefedett edényben főzzük, forrás kezdetétől kapcsoljunk vissza arra a fokozatra, mely éppen csak a forrást biztosítja. - A hosszabb főzési idejű ételeket főzzük kuktában. - Használjuk ki a mikrohullámú készülékek előnyét. A világítás, a mosogatás, az otthoni hobbi, vagy éppen az utóbbi időben olyan fontossá vált otthoni vállalkozási tevékenység energiaigénye is jelentős lehet. Energiafogyasztó készülékeink minősége, száma, fogyasztási szokásaink megvizsgálandók és az eredmény meglepően kedvező lehet. Üzemanyag megtakarítási lehetőségek. Ha autót vezetünk, figyeljünk a takarékos vezetésre. Ennek kritériumait a vezetők rendszerint már hallották, de a gyakorlatban alig hasznosítják. Ezt jól szemlélteti az a vizsgálat, amit a hivatásos tömegközlekedési-buszvezetők körében végeztek. A megszokott útvonalukon közlekedve, ha tudták, hogy most a takarékos vezetésért jutalmat kapnak, 30% alulfogyasztással tudtak vezetni. Néhány lehetőség a takarékosságra: - Már rövidebb idejű (20 sec fölötti) várakozásnál is érdemes leállítani a motort. - Ne a rohanás és a hirtelen fékezés legyen a jellemző. A fék mindig a pénzt emészti. - Az autózásnál a gyár által javasolt legkedvezőbb sebességi fokozatokat alkalmazzuk. - Az autó kb. 90 km/óra sebességnél fogyasztja a legkevesebbet. - A motor túlterhelése mindig érzékeny többletfogyasztást okoz. - A keréknyomás előírt értéken tartása nem kerül pénzbe, de az eltérés mindig sok többletköltséget jelent. - A felesleges légellenállást okozó eszközök, és a lehúzott ablakok, mindig többletfogyasztást okoznak. - A tágas csomagtartó nem arra való, hogy állandóan felesleges súlyokat cipeljünk. - Ha többen utazunk, kisebb a költség. - Ha egyedül kell utazzunk, inkább használjuk a tömegközlekedést, vagy annak kombinációját. - Kerékpárral közlekedni új, váratlan élményekkel is gazdagít, és olcsóbb is, mint a fittness-terem. - A műszeres gyújtásbeállítás, a jól működő porlasztó, vagy adagoló, a megfelelő gyújtógyertya, a katalizátor csökkenti a légszennyezést, és pénz megtakarítással is együtt jár. A jövő a hidrogénhajtású járművek és az üzemanyag-cellák irányába mutat.

29 Az energiatakarékosság fontos része a víztakarékosság. Ma már az emberek elenyésző része tud ivóvízhez jutni villamos energia nélkül. A tiszta, emberi fogyasztásra alkalmas víz egyre értékesebb lesz. Mégsem takarékoskodunk vele úgy, ahogy az szükséges lenne. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a valós szükségleten felül elhasznált víz mennyisége 20-30 %-kal magasabb, mint az indokolt volna. A hideg víz is óriási érték, nem beszélve a melegvízről. Amikor az energiatakarékossági program keretében a távfűtött lakásokban lakásonként is bevezették a mérés szerinti elszámolást, az átalányhoz képest a tényleges mérés alapján elfogyasztott melegvíz mennyisége a lakótelepeken 50%-al csökkent. Itt is egyértelművé vált, hogy a legjobb takarékossági ösztönző a valós árak alkalmazása. 10. Megújuló energiaforrások használata Az ökológia fenyegető katasztrófájának mérséklésében, sőt elhárításában meghatározó szerepe lehet a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló, a különböző érintetteket, érdekelteket összefogni képes kistérségeknek. A Monori és Dabasi kistérségben alternatív energiatermelés szempontjából elsősorban a napenergia, a mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek, valamint a kommunális hulladék bír nagy jelentőséggel. Az 1107/ 1999 (X.8.) Kormányhatározat új konkrét lehetőséget teremtett a megújuló energiaforrások használatba vételének területén. A Széchenyi Terv minden, az országban potenciális jelentőséggel bíró megújuló energiaforrás hasznosítására biztosított lehetőséget. Minden témakörre érkeztek is pályázatok. Már mindenütt vannak megvalósult hazai példák, ahol az érdeklődők maguk is tapasztalhatják azok alkalmazási módját és előnyeit. A két legtisztább energiaforrás a földön a napenergia és az abból keletkező szélenergia. Végső soron a jelenleg használt fosszilis energiahordozók mind a napenergiából keletkeztek, és év százmilliók során halmozódtak fel. A napenergia most is szinte korlátlanul rendelkezésre áll, de sajnos a hősűrűsége alacsony, tárolása nem megoldott, ezért a hasznosítása még aránytalanul nagy költséget igényel. Az értékes és soha újra nem képződő fosszilis energiahordozókkal folyó rablógazdálkodás tényét ma már szinte mindenki felismerte, ezért sokan vonzódnak az elsődleges napenergia alkalmazásához. A növények is a napfényt hasznosítják és ami igen nagy előny, az energiát tárolják is. 10.1 Napenergia hasznosítás A napsugárzást kétféle alakban hasznosul a földfelszínen: - a nap helyzetétől függő közvetlen sugárzás - a légkör molekuláin szóródó másodlagos, szórt sugárzás formájában. A közvetlen napsugárzás maximuma a földfelszínen mérve kb. 1,1 kW/m2, a szórt sugárzás 0,5 kW/m2.

30 A napsugárzásból a két kistérségek területén 1 m2 felületre érkező napenergia mennyisége 1250 kWh/év, a napsütéses órák száma - a hónaptól függően erősen változik, de az egyes években is van változás - éves átlagban 2050 óra. A napkollektorok A napkollektorok anyaga, kialakítása sokat fejlődött, már nem hálózati vizet keringetnek, hanem fagyálló folyadékot, mely egész évben biztonságos üzemmenetet garantál. Optimális az elhelyezésük, ha nem kerülnek árnyékba, dőlésszögük, tájolásuk változtatható. (Kis eltérések még nem okoznak nagy veszteséget.) Egy családi házi napkollektoros rendszere 4-6 m2 felületű kollektorból, szivattyú egységből, automatikából, és hőcserélős tárolóból áll. Egy négy tagú család használati melegvizének 60%-át lehet napenergiából előállítani. Ez nyáron 90-95, télen 15%-ot jelent. A vonatkozó kormányhatározat azt tűzte ki célul, hogy 2010-re hazánkban 20.000 napkollektorral ellátott épület legyen, ezt kihasználva érdemes lenne minél nagyobb arányt megszerezni a térség számára. A 2001-02. évi Széchenyi Terv keretében a megújuló energiaforrások közül éppen erre a területre érkezett a legtöbb pályázat. A megtérülési idő ma még olyan magas, hogy támogatás nélkül csak kevesen vállalkoznak az alkalmazására. A hazai gyártók száma egyre több, jellemző módon termelésük döntő többsége exportra megy. Az egyszerű nyári melegvíz-termelők ugyanakkor gyorsan népszerűek lettek és néhány változatuk már házilag is elkészíthető. Fotoelektromosság A fotovillamos ipar óriási léptékkel fejlődik, de még mindig csak a jövő reménybeli villamosenergia-termelési lehetőségeként jelenik meg. A fotovillamos energetikai technológia előnye, hogy kristálytiszta, zajtalan, kezelést nem igényel, karbantartási üzemeltetési költsége szinte nincs is. Ahol nincs villamos hálózat, már ma is használatos számítógépek, jelzőfények, telekommunikációs berendezések áramforrásaként. Jelenleg a Monori és Dabasi kistérségekben távoli tanyák esetében jöhet számításba. A jövőben az ilyen kedvező napsütéses adottságokkal rendelkező térségekben szinte minden háztető minierőmű lehet. Demonstrációs célt szolgáló pályázatokon érdemes részt venni, mert a témakör óriási jelentőséggel bír. A térség egy évtizeden belül mint alkalmazó, de főként mint gyártóbázis is szóba jöhet. A hálózatra kapcsolt rendszerekből eladott villamos energiát a szolgáltató köteles átvenni, és magas árat fizetni érte. A SAVE energiaközpont ezt a témát is a kiemeltek között szerepeltetheti. Már létezik magyar gyártóbázis is. A legnagyobb világcégek vesznek részt és versenyeznek a kutatásban és a fejlesztésben. Az orosz űrkutatás is élenjáró eredményeket ért el, emellett közcélú gyártásuk is ott van a világ élvonalában. A vékonyréteg technológiával gyártott modulok komoly teljesítményre képesek. A Magyar Dunasolar cég már ma is 1000 kW nagyságrendű teljesítmény gyártására alkalmas. Az EU kiemelten támogatja mind a kutatást, mind a gyártást.

31 A Széchenyi terv keretében erre a témakörre is lehetett pályázni és néhány projekt meg is valósult. Ezek a gyakorlati kipróbálásra, és némi tapasztalatátadásra is lehetőséget adnak. 10.2 Biomassza energetikai hasznosítása A biomassza is napenergiából keletkezik az adott évben, vagy maximum két évtized alatt. A biomassza energetikai hasznosítása kettős képet mutat. A tűzifa ősidők óta az ember alapvető tüzelőanyaga volt, azt használták még a kohászathoz, vagy más energiaigényes kézműves iparágakhoz is. Még ma is sokan használják. A földgáz-ellátás következtében a tűzifaigény olyan mértékben csökkent, hogy az már helyi forrásokból is kielégíthető. A fa alapú biobrikett termék újra visszahozza a fát a háztartás energiahordozójának. Automatizált családi házi hőtermelő egység alkalmazása a fejlett országokban (pl. Ausztria) mindennapossá vált. A biomassza széleskörű energetikai hasznosítását a megfelelő technikai háttér hiánya hátráltatja. A közeljövő feladata olyan kisteljesítményű, biomassza-tüzelésű berendezések kifejlesztése, melyek alacsony teljesítmény szinten is, gazdaságosan tudnak kapcsoltan hőt és villamosenergiát előállítani. A berendezéseknek olyan mértékben automatizáltnak kell lenniük, hogy állandó kezelőt ne igényeljenek, folyamatosan képesek legyenek a káros emissziót a törvények által meghatározott igen alacsony szinten tartani, ráadásul versenyképes árral kell, hogy rendelkezzenek. Ez a földgáznál és a biogáznál már ma is megoldott, de a biomasszára még ilyen berendezés alig van az országban, sorozat-berendezés egyáltalán nem kapható. Biztató hogy az áron kívül szinte minden egyéb kritérium teljesítésére már ma is van valamilyen megoldás. Az EU kutatás-fejlesztési támogatási rendszere erre a célra is megfelelő anyagi forrást biztosít. A kapcsolt hő- és villamosenergia termelés garantálhatja a megfelelő (80-90%-os) hatásfokot, és a gazdaságosságot. A legnagyobb gond, hogy a hőt a helyszínen, vagy legalább néhány km távolságon belül fel kell használni. Ez vállalkozási, élelmiszeripari, kommunális és lakossági célra lehetséges. Lakossági célra elsősorban városi jellegű településen Monoron, Dabason nyílhat lehetőség, ipari célra pedig például a Hernádi Vágóhidakon, vagy néhány dinamikusan fejlődő ipari parkban. A hőszállításhoz szükséges előreszigetelt, közvetlenül a földbe fektethető csővezetékek drágák, de időtállóak, fektetésük olcsó, karbantartást nem igényelnek. A földgáz jelenlétét sokan akadályozó tényezőnek tartják, pedig az a káros emissziók megszüntetéséhez szükséges tűztér-hőmérséklet beállításához igen hasznos. A hőtermeléshez szükséges biomasszát termelő növények rossz hatásfokú „energiaátalakítók”. Az adott területre eső napfény alig néhány %-át hasznosítják és tárolják. Az évente keletkező biomassza mégis a föld lakossága által felhasznált energia tízszeresét jelenti. (Természetesen elsősorban a földi élet alapját, meghatározó forrását jelentik.) Ma már különleges energiaerdők, energiaültetvények telepítését végzik, és kutatják. A biomassza energiasűrűsége kicsi: egy 10 MW teljesítményű hőtermelő egységet földgáz-tüzelés esetén néhány négyzetméteren el lehet helyezni, és néhány méter távolságban senki nem érzékeli az ottlétét. Teljesítménye körülbelül akkora, mint a Hernádi Vághóhíd kazánjáé, vagy egy 2500 lakás fűtési és használati melegvíz

32 ellátását szolgáló távfűtési kazánházé. Ha ugyanezt biomassza-tüzeléssel akarjuk helyettesíteni, akkor a tüzelőanyagához évente 10 km átmérőjű körben kellene az erdőt kivágni és eltüzelni. A fa kivágásához, szállításához, eltüzeléséhez benzint, gázolajat, villanyt kell felhasználni, melyek olyan fosszilis energiahordozók, melyet éppen a biomasszával akarunk kiváltani. A következő években a szállítási távolság már mindig több lenne. Ez a mód természetesen nem is járható. Reálisan a hagyományos erdőgazdálkodás mellett 1 ha erdőből 1-2 t/ha/év fűtőanyag nyerhető, melynek energia értéke 14-28 GJ/ha/év. Ez egy jól szigetelt, kisebb lakás fűtési igényének fele meg. A természetszerű erdők aránya a monori kistérségben valamivel kevesebb, mint 10%, a dabasi kistérségben ez valamivel több. A véderdők tekintetében fordított a helyzet a két kistérség viszonyában, míg a monoriban közel 15%, dabasiban nem egészen 10%. Környezetvédelmi szempontból is figyelemre méltó a termőhely és védőhatás szempontjából problémás erdők magas, 15% feletti aránya. Az összes erdőterület mintegy 30 000 ha. A térségben keletkező hulladék és melléktermék feldolgozását, energetikai hasznosítását kell elsősorban elvégezni, melynek fűtőértéke alig marad el az értékes tűzifától. Ha ez nem elég, akkor az energiaerdő, vagy ültetvény létesítése célszerű. Energetikai faültetvények esetén a hozam 20-25 t/ha/év, melynek energiaértéke 180240 GJ/ha/év. Ez már figyelemre méltó. Megfelel évente 5-7 ezer m3 földgáznak. Magyarországon mintegy 100 000 ha energiaerdő telepítésével számolnak. A Monori kistérségben ez legalább 4000 ha, a Dabasi kistérségben legalább 8000 ha lehetne. Az eredeti anyag bemutatja a kistérség területi adottságait, művelési áganként. A szántó területek nagysága alig változott, szembetűnő ugyanakkor az ültetvényterületek – elsősorban a gyümölcsösök – nagymértékű csökkenése, illetve a kivett területek nagymértékű növekedése, melyek környezeti szempontból egyértelműen kedvezőtlen hatású folyamatok. Kedvező, hogy az állami támogatás hatására mindkét kistérségben épp az utóbbi időben történtek szőlő és gyümölcs telepítések, mely tendencia várhatóan erősödni fog. Ennek komoly energetikai vonzata is van. Energiatermelésre elsősorban nem az erdő, hanem a mezőgazdasági hulladékok, és melléktermékek jönnek számításba. A szalma, a kukoricaszár, a csutka, napraforgószár és maghéj, a szőlő és gyümölcsfa nyesedék, az erdőgazdasági, faipari hulladékok, az állati trágya, a szennyvíziszap mind jelentős mennyiségben termelődik a térségben, energetikai hasznosítás híján a környezetet károsítják, rontják a táji összképet. Ráadásul a térségben is jelentős fafeldolgozás során keletkező faporok, kéreg, stb veszélyes hulladéknak számítanak, ezért a kommunális lerakókba eddig sem voltak elhelyezhetők. Európa több országában azért növelték a biomassza felhasználást, mert előnnyel jár a környezetvédelemben, segíti a racionális földhasználatot, nő a helyi foglalkoztatottság, növekedik az ellátásbiztonság, csökken az energiaimport, növekednek a helyi adóbevételek, stb. Az EU-ban a villamosenergia termelés 8%-át 2010-re biomassza felhasználásával kell megoldani.

33 A két kistérség biomassza és eltüzelhető hulladék potenciálja olyan magas, hogy elvileg a városi lakossági, szociális és a szolgáltatási szféra teljes hő és villamos energiaigényét, az ipari igény egy részét is elő tudná állítani. Tudni kell, hogy a légszennyezési határértékek ma már olyan szigorúak, hogy a biomassza tüzelést mindig ki kell egészíteni egy szabályozott gáztüzeléssel is. A nemesebb termékek, mint a bioalkohol, a biodízel, a biogáz szintén növényi termésből és növényi eredetű hulladékból állítható elő. Ezzel kapcsolatban is reménykeltő eredmények születtek. A közeljövőben Magyarországon is üzembe lép két biodízel üzem. A két kistérség is lehet ezen demonstrációs projektek helyszíne. A biogáz-termelésben is várható kedvező megoldások kidolgozása. Eddig Magyarországon e téren szinte csak üzemi kísérletek történtek, általánosan használható megoldások még nem születtek. A biológiai szennyvíztisztítókban termelt biogáz közvetlenül alkalmas gázmotorok hajtására, melyek villamosenergiát és hasznosítható hőt állítanak elő. A Széchenyi Tervben ilyen pályázatok is szerepeltek, melyek megtérülési ideje igen kedvezőnek tekinthető. 10.3 Kommunális hulladékgazdálkodás A környezetvédelmi programban meghatározó jelentősége van a kommunális hulladékgazdálkodás, illetve ártalmatlanítás témakörének. Ezen a téren igazán nagyok a feladatok, itt vannak igazán kistérségi szinten megoldandó és helyi szintű összefüggések. A 2000. évi XLIII. Törvény alapjaiban új helyzetet teremtett a hulladékgazdálkodásban. A törvény 5. § (1-6) bekezdése tartalmazza a hulladékgazdálkodás általános szabályait, mely a környezet- tájvédelem alapvető feladatainak és azzal az energetika bizonyos szegmensének az újrafogalmazását követeli meg. A törvény megfogalmazása szerint: (1) Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. (2) A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni: a.) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását; b.) az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását; c.) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását; d.) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.

34 (3) A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint – ha ezek nem megoldhatóak – a hulladék energiahordozóként való felhasználására. A hulladékkérdés megoldása eddig is az adott település egyik legnagyobb gondja volt. A gondok nem csökkentek, de a törvény végre egyértelművé tette a felelősségi és hatásköri feladatokat. A gyártási hulladékért a gyártó, a hulladékért a hulladék termelője a felelős. A szemétlerakás megszüntetendő, a felesleges és nem hasznosítható anyagokat el kell égetni. A törvény alapján a települések egy csapásra energiahordozóban gazdagokká váltak, egyértelmű, hogy ennek a megújuló energiaforrásnak a kistérségen belül kell hasznosulnia. A fentiek alapján a Monori és a Dabasi kistérség és mikrotérségeinek hulladékgazdálkodási koncepciója csak új alapokon kerülhet kidolgozásra. A korábbi megyei szilárd kommunális hulladékgazdálkodási koncepció megvalósulása esetén is a két kistérség önálló ártalmatlanítási körzetet képezhettett és a kistérségek önálló gyűjtési részkörzetként voltak értelmezhetők. A két kistérség összefogása esetén a komplex hulladékártalmatlanítási koncepció kidolgozása indokolt, és a már megindított dabasi kezdeményezés kiteljesítése és realizálása az új alapelvek maradéktalan betartásával valósulhat meg. Komplex hulladékgazdálkodás sarkalatos feladatai: • A fogyasztás-termelési körforgás fenntartása. • A helyi szelektív gyűjtés. • A keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása. • A helyi hasznosítási lehetőségek megteremtése (komposztálás, injektálás, stb.) • A vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása. • Szemétégető áramtermeléssel és hőhasznosítással. • A korábbi lerakó térségek fokozatos rekultivációja. 11. Környezeti elemek védelme, hatótényezők és hatások Az energetikát érintő környezeti feladatok a következők: -

a levegőtisztaság-védelem a zaj- és rezgésvédelem a föld és vízvédelem a táj- és természetvédelem, a települési és épített környezet védelme.

A környezeti elemekhez kapcsolódó feladatok jellemzője: - Egyrészt a kistérséginél magasabb, országos, régiós vagy megyei szinten oldhatók meg (pld. a levegőtisztaság-védelem regionális háttérszennyezési összetevőinek befolyásolása, vagy a regionális talajvízszint-süllyedés problematikája)

35 -

Másrészt a kistérséginél alacsonyabb, lokális, települési szinten kezelhetők (a településkép, az épített környezet védelme, pontszerű levegő- és zajszennyező források kezelése).

A helyi és az országos hatáskörű tevékenységek közötti összefüggésekre való tekintettel nagyon fontos és felelős összehangoló és tanácsadási feladatot kell vállaljon a kistérségi koordinációs iroda. Az iroda energetikát érintő feladatai megoldásában támaszkodhat a felállításra kerülő SAVE regionális energiahatékonysági ügynökségre. Közös munkájuk elő fogja segíteni, hogy a települési szinten alkalmazható szabályozási technikákat, módszereket egységes elvek, és szempontrendszer alapján lehessen előírni és alkalmazni. A kistérség nyilvánvaló érdeke például, hogy kedvező levegőminőségi állapota tartósan fennmaradjon. Az iroda segíteni fog abban, hogy még az új beruházások engedélyezése előtt nyilvánvalóvá váljon azok összes környezetvédelmileg kifogásolható hatása, és csak olyan megoldás kerüljön megvalósításra, mely nem jár együtt határértéket meghaladó környezeti ártalommal. Ha ezek a hatások nem csökkenthetők a kistérségre vonatkozó határértékek alá, akkor el kell érni, hogy a megvalósítás elutasításra kerüljön. A kistérségi hulladékhasznosítás nem járhat bűz, vagy légszennyező hatással. A hulladékok energetikai célú hasznosítása csak kisrégiós szinten oldható meg, ugyanakkor kijelenthető, hogy a legszigorúbb EU előírásoknak is megfelelően tud működni. Ezt bizonyítja, hogy a korszerű hulladékégetők technológiája már lehetővé teszi a városon belüli (Bécs, Oslo, Koppenhága, stb.) telepítést is. Az országos megoldási szintekből következően a koordinációs iroda feladata továbbá az országos szintű információk, rendelkezések, megoldások összegyűjtése, megismertetése, tudatosítása, továbbá közreműködés a települési szintű tervek, programok kidolgozásában és összehangolásában, továbbá a helyi érdekek képviselete, továbbítása az országos hatáskörű szervekhez. 11.1 Levegőtisztaság-védelem A térségen belül az ipar viszonylagos “fejletlenségének” köszönhetően nincs jelentős és koncentrált légszennyezést kibocsátó forrás. A hivatkozott előzményekben is említett, néhány mért ipari kibocsátó (Monor, Dabas, Gyömrő, Gomba, Ócsa, stb – összesen 66 telephely, 258 pontforrás) légszennyező hatása csak lokális és alacsony szintű (esetenként SO2 és CO kismértékű határérték túllépés), vagy nem szennyező. 2004-től a határértéket meghaladó légszennyezés még szigorúbb eljárás alá tartozik. Hasonló a helyzet az egyéb –mezőgazdasági, állattartó és kommunális- telephelyek esetében is, ahol a lokális bűzhatás okozhat esetenként gondokat (különösen a nagybani belterületi baromfinevelésről és feldolgozásról nevezetes, főleg Dabaskörnyéki településeken). Jóval jelentősebb légszennyezés ebben a térségben is a közúti közlekedésből származik. A kistérségek nagy részén az úthálózat minősége és sűrűsége, valamint viszonylag alacsony forgalmi terheltsége miatt a közúti eredetű légszennyezés is csak lokális szintűnek tekinthető. A legforgalmasabb tranzit-útvonalak viszont - a térségen belül az M5 autópálya, a 4. és az 5.sz. főút - mentén néhány tízméteres sávban a forgalom nagymértékű káros emissziót okoz.

36 A másik jelentősebb és a kistérségre jellemző légszennyező forrás a felületi poremisszió, mely elsősorban a laza feltalajú (finomhomokos) mezőgazdasági területekről /elsősorban a kistérség erdőben szegényebb részein/, másodsorban a növényzettel nem fedett, nem portalanított felületekről (földutak, burkolatok, stb) származik. A finomhomokos területek porzása is megszüntethető az energetikai növénytermesztéssel. Az utóbbi évtizedben a kommunális eredetű légszennyezés mértéke és arányai is kedvező irányban alakultak, a lakossági fölgázprogram szinte teljes térségre kiterjedően a hagyományos tüzelésből eredő szennyezéseket jelentősen mérsékelte. Ennek kiteljesítésével a legfontosabb kistérségi szinten megoldandó levegőtisztaságvédelmi feladat teljesül, a lokális szennyezések települési szintű megoldást kívánnak. A helyzetértékelés és a metodikai bevezetés megállapításai egyértelművé tették, hogy: 1. A levegőtisztaságvédelem területén a térség nagy részének helyzete kedvező, a kistérségből származó emissziók lokális szintűek és jellegűek. Imissziós problémák is csak a nagyterhelésű közlekedési létesítmények (autópálya, főutak, reptér) szűkebb környezetében, illetve az erdőben szegény és laza homoktalajokkal fedett részterületeken jelentkeznek 2. A levegőtisztaság védelme érdekében nincs olyan teendő, melynek keretében nagyobb térségi, vagy határokon átnyúló szennyezést kellene felszámoljon. 3. A folyékony és szilárd hulladékok megfelelő ártalmatlanítása légszennyezési szempontból is kedvező hatású lesz. A jelenlegi bűz és üvegház hatást okozó metán keletkezése megelőzhető lesz. Nem is beszélve a szemétlerakók esetleges begyulladásából keletkező igen veszélyes toxikus égéstermékekről. 11.2 Zaj és rezgésvédelem A helyzetértékelés szerint kistérségi szintű zaj-és rezgésvédelmi feladatok csak információs és koordinatív jelleggel fogalmazhatók meg. A helyzetértékelés során a zajés rezgésvédelmi célkitűzések két szinten fogalmazódtak meg: -

a helyi problémák helyi, településszintű megoldása a térségi szintű kedvező zaj- és rezgésvédelmi állapot megőrzése. A napelemek és napkollektorok elterjesztése többek között a teljesen zajtalan értékes energiatermelés kitűnő példáját jelentik.

A lokális zaj- és rezgésártalmak nagyobbrészt a közlekedésből (elsősorban a közúti gépjárműforgalomból és a reptér környezetében a légiforgalomból), kisebb részt telephelyi (ipari, szolgáltató vagy kommunális) forrásból származnak. Az ártalmak megszüntetését illetve mérséklését helyi önkormányzati rendelettel kell megalapozni, helyi intézkedésekkel kell megoldani, az elkülönítve kezelendő repülőtéri zaj-problémakörtől, melynek megoldása, szabályozása kormányzati szintű feladat. Zajkibocsátó energetikai létesítmények a gáznyomáscsökkentők és a transzformátorok lehetnek. Az esetleg előforduló ilyen panaszok a hatósági működési engedéllyel

37 rendelkező társaságokkal rendezhetők. Ilyen irányú megoldatlan panasszal még nem találkoztunk a két kistérségben. 11.3 Föld- és vízvédelem A folyékony és szilárd hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő ártalmatlanításának megoldása elsődleges hatásait tekintve alapvetően föld- és vízvédelmi tevékenység. A hulladék lerakásának illetve a szennyvizek többségének jelenlegi, kezelés nélküli módja közvetlenül a talaj, a felszín alatti vizek, közvetve a felszíni vizek szennyezésének elsődleges forrása. Az eredeti környezetvédelmi vizsgálati anyag megállapította, hogy a régióban még nem kellőképpen megoldott a kommunális jellegű szennyvizek gyűjtése, elvezetése és kezelése, de az e téren történt jelentős előrelépés elismerésre méltó. A csatornázás csaknem minden településen megindult, a bővítésre vonatkozó tervek rendelkezésre állnak, a pályázatok folyamatban vannak. A szennyvíztisztító rendszerek tekintetében eddig nem voltak jellemzőek a regionális megoldások, a térség adottságainak (kibocsátóhelyek nagy távolsága, fajlagosan alacsony szennyvízmennyiségek) megfelelően, jellemzően az 1–3 települést összefogó egyedi vagy mikrotérségi rendszerek üzemelnek és tervezettek, amelyek a vizsgálatba bevont kistérségek sajátosságait figyelembe véve rövidebb távra is elfogadható közműellátási és környezetvédelmi szintet biztosítanak. Sajnálatos módon a biológiai szennyvíztisztítás megvalósítása még nem kerülhetett bele a javaslatba, de mindenáron törekedni szükséges a - fontossági sorrend szerinti megoldására. A biológiai szennyvíztisztítás megoldására átfogó tanulmány készítése lenne célszerű. A tisztítókban keletkező szennyvíziszapok megfelelő ártalmatlanítása sem kellően megoldott. Egyelőre ezen a téren kézenfekvő bizonyos agrártípusú térségekben mezőgazdasági hasznosítást bevezetni. Az iszap termőterületen - talajon, vagy talajban - történő elhelyezése kétségtelenül a legegyszerűbb és leggazdaságosabb eljárás. A talaj egyrészt mint "élő szűrő" szerepel a szennyvíziszap szennyező komponenseivel szemben, másrészt elraktározza, átalakítja és rendelkezésre bocsátja az értékes növényi tápanyagokat. A folyamatos talajtani vizsgálatok tanúsága szerint a szennyvíziszap talajba injektálásával ugyanazon a területen évenként ismétlődően lehet tápanyag utánpótlást végezni. Az injektálásba vont területek talajának vízgazdálkodása, fizikai és kémiai állapota javult. Az energetikai növénytermesztés megvalósítása is jó befogadó terület az ilyen anyagok hasznosítására. Későbbiek során az iszap más energiatermelési módoknál is hasznosítható lesz. A talajvédelem különleges eszköze a komposztálás. A lakossági és állattartási, mezőgazdasági hulladékok ártalmatlanítására, kezelésére, a talajerő utánpótlására szolgáló, több mint 4000 éves eljárás hazánkban széles körben még mindig nem terjedt el, pedig alkalmazásával a szerves hulladékok a természetes körforgásba könnyen és higiénikusan juttathatók vissza. A komposztálás lényege, hogy a könnyen bomló

38 (bűzös, közegészségügyi szempontból kifogásolható) szerves hulladék esetünkben a szennyvíziszap, a kommunális szerves hulladék - fű, falevél, és egyéb növényi maradvány - hozzáadásával, néhány hét megfelelő módon történő kezelés alatt nehezen lebontható, megnövekedett mértékben aromás jellegű, humifikált szerves komplex anyaggá alakul. A híres francia és német bortermelő vidékeken a talajerő pótlására csak ilyen talajerő utánpotlást alkalmaznak, mely biogazdálkodási előny és fontos profitnövelő tényező. A térségben található monori, pilisi, gombai és bényei borvidék gazdái már most is követhetnék a jó példát. Az új hulladékgazdálkodási törvény kötelezővé teszi a szelektív hulladékgyűjtést, még a lakossági területen is, tehát az eljárás és annak egyértelmű anyagi haszna megjelenik a térségben is. Ez az eljárás is csökkenti a fosszilis energiahordozók felhasználását, hozzájárul a talajerő olyan pótlásához, mely nem jár együtt a talaj és az élővíz szennyezésével. A vizeket és a talajt érő szennyezések nagy része szűnik meg a csatornázással, biológiai szennyvízkezeléssel, az új törvényi szabályozással összhangba kerülő hulladékártalmatlanítási rendszerek térségi telepítésével. A szennyvíziszapok és a hulladékok törvény szerinti kezelése, teljes mértékű hasznosítása, az eddigi lerakók rehabilitálása kedvező föld- és vízvédelmi hatásokkal fog járni. A vízvédelem egyéb területeivel, a térség vízellátottságával, az általános talajvízszintsüllyedéssel, az ennek következtében fellépő kiszáradási tendenciák kistérségi eszközökkel történő kezelésével, egy kistérségi vízgazdálkodási és kisvízfolyásrevitalizációs koncepció keretében célszerű foglalkozni és a megoldásokat kidolgozni. A térség vízfolyásai nem tesznek lehetővé vízerő hasznosítást, de az energiatakarékosság jelzett lehetőségeinek kihasználása elősegíti a vízkészletek védelmét, a lakónépesség növekedésével járó ellátási kötelezettség kedvezőbb megoldását. A környezetvédelmi anyag helyesen állapítja meg, hogy a kistérség vízhiányának enyhítésében fokozott szerepe van a lokális vízvédelmi, vízvisszatartási megoldásoknak, vízkormányzásának, a takarékos vízkészlet-gazdálkodási megoldásoknak. 11.4 A táj- és természet védelem A kistérségi szintű környezetvédelmi prioritások közül a meglévő értékek védelmére koncentrált a táj- és természetvédelem. A vizsgált területet természet- és tájföldrajzi besorolás szerint több flóra- és faunakörzet, illetve kistáj fedi le, amelyek az élőhelyek és egyben a táji változatosságot is növelik. A táj hajdani képét, jellegét a dombvidéki részeken lévő erdők, a völgyekben lévő vízfolyások, az azokat kísérő ligetek, rétek, illetve a sík területeken a rétek, legelők, mocsarak határozták meg. A vízfolyásokat szabályozták, vízrendezések történtek, amelyek a táj képének megváltozásában szerepet játszottak. Az igazán nagy változást a térség úthálózatának kialakítása, a vasút megépítése, a különböző vezetékhálózatok kiépítése okozta.

39 Az energetika különösen a villamos távvezetékekkel befolyásolja a táj képét, méghozzá nem előnyösen. A főldkábelekre történő áttérést elsősorban a különlegesen értékes idegenforgalmi területeken és természetvédelmi területeken (Ócsai Természetvédelmi Körzet) lehet megkezdeni, majd fokozatosan bővíteni a kört a városok belterületére. A térségen áthaladó közlekedési infrastruktúrát, az alaphálózati villamos oszlopokat és hálózatokat más műszaki megoldás hiányában a táj részének kell tekinteni. A jövőben az energetikai fejlesztéseknél úgy kell eljárni, hogy az ne rontsa a táji összképet. A tájba nem illő túlzottan magas, vagy tájképet zavaró építményeket a jövőben sem érdemes engedélyezni. A két kistérségben távlatilag sem lehet számítani tájképet rontó országos, vagy nemzetközi jelentőségű energetikai létesítmény telepítésére. A táj egyedisége nagyobb értéket képvisel, melyet óvni szükséges a jövőben is. A hajdani erdőssztyepp-sztyepp átmenet és az ehhez kötődő extenzív gazdálkodás (rét és legelő hasznosítás, nádgazdálkodás) a táj jellegét meghatározó módon befolyásolja. A megmaradt táji (és természeti) értékek hosszú távú fenntartása, az extenzív földhasználat további megtartásával lehetséges. Ebbe szervesen beépülhet az energetikai növénytermesztés meghonosodása is. Természetesen olyan növénykultúrák jöhetnek számításba, és olyan művelési móddal, melyek összhangba hozhatók a táj, az ökológia értékeivel, esetleg gazdagodásával. A földprivatizáció következtében lehetőség nyílt a tájképi és gazdálkodási hagyományok bizonyos fokú visszatérésére. A magángazdálkodással együtt, várhatóan "újjáélednek" a tanyák, mely a tanyás tájszerkezet fennmaradása szempontjából jelentős lehet. Természetesen az EU követelmények alól senki sem vonhatja ki magát, sőt az eukonform gazdálkodás ad lehetőséget a gazdák anyagi jólétének állandósításához. A térség elől jár a lótartás újra élesztésében, újrateremtve annak különleges, egyedi kulturális hagyományait is. Az ecofarmok érdekeltek lesznek a megújuló energiaforrások lehetőség szerinti minél nagyobb mértékű hasznosítására, hiszen az mindig is hozzá tartozott a magyar paraszt gazdálkodási kultúrájához. A lóhoz hasonlóan az egyéb értékes haszonállatok (juhok, kecskék, szarvasmarhák, szamár, különleges baromfiállomány, de akár soha nem látott fajok is, mint Pusztavacson a strucc), és értékes növénykultúrák egész sorának tartása, termesztése prognosztizálható. Ezek a különleges trágyák is nélkülözhetetlen összetevői az említett borvidéki talajerő utánpótlásnak. A zöldség és gyümölcstermesztés előtérbe kerülésével az öntözési és tározási lehetőségekre nagyobb igény mutatkozik majd. Ezeken a területken is nő az energiaigény, melyet a melléktermékek kezelésével, a hulladékok energetikai hasznosításával, de a egyéb megújuló energiaforrások használatával (szélkerék, napelem) is mérsékelni, vagy akár kiváltani is lehet. Mindezek a hulladékgazdálkodási, a környezetvédelmi törvényekkel összhangban, a természeti értékek és a tájkép megóvásával, sőt gazdagodásával kell járjanak. A külterület szabályozási előírások megfogalmazásakor az energetikai követelmények figyelembevételére is gondot kell fordítani.

40 11.5 A települési és épített környezet

védelme

E tipikusan helyi, települési szintű környezetvédelmi feladatok ellátásában szaktanácsadó, koordinatív szerepet tölthet be a kistérségi szint, az önkormányzati társulás különböző tagjainál egyaránt hasznosítható módszerek, technikák, követelmények közvetítésében, a kevésbé felkészült helyi szervezetek számára közös szakmai bázis megteremtésében nemcsak a környezet védelmében, hanem az energiagazdálkodás értékes lehetőségeinek kihasználásában is. Az épített környezet értékesebbé tételét a vázolt energiatakarékossági lehetőségek hatékonyan segítik. A kistérségi szint fontos szerepet tölthet be az alulról jövő települési környezetvédelmi kezdeményezések fórumbiztosításában és összefogásában, hatékonyabb érvényesítésében. Kistérségi szinten célszerű összeállítani a helyi épített környezeti értékek katalógusát és megkeresni ezek védelmének, fenntartásának valamennyi településen használható eszközeit, elősegíteni ennek forrásbiztosítását. Az egészségügyi intézményrendszer kistérségi hálózatának biztosítania kell az itt élő népesség komplex alap- és középfokú ellátását, az emberi egészségvédelem megfelelő hátterét, felszereltség, szakember ellátottság és programok tekintetében is. Az intézményrendszer energiaigénye jelentős, ezért a pazarlás a gyógyító munka mindig szűkös forrásaitól von el eszközöket. Az energiatakarékosság itt is értékes pénzügyi lehetőséget biztosíthat. (A gázmotoros kombinált hő és villamosenergia termelés a kórházaknál nagyon jövedelmező.) A lehetőségeket minél előbb ki kell használni. Hasonló szolgáltatást kell nyújtani az állategészségügy területén, melynek kiemelt szerepe van az agrárjellegű településeken, biztosítva a megfelelő összhangot a humán – egészségvédelemmel, minimalizálva a fertőzés- és járványveszélyt. Ebben a két térségben kiemelt jelentőségű településkörnyezet-egészségügyi témakört helyi állattartási önkormányzati rendeletben kell részletesen szabályozni, melynek lényegi előírásait be kell építeni a települési környezetvédelmi programokba és a helyi építési szabályzatokba. A magyar települések belterületén száműzöttnek tekintett szarvasmarha-tartást az ausztriai települések, még kiemelt idegenforgalmi körzetekben is, egyenesen kívánatosnak tekintik, természetes része a kulturált vidéknek. Természetesen a tartás környezeti előírásait szigorúan betartják, annak tecnhikai, sőt energetikai feltételei is rendelkezésre állnak. Budapest, 2002. augusztus 2.

Az energetikai kiegészítés anyagát készítette: • Szerémi Géza energiaellátási szakértő • Dr. Dobi Sándor mérnök-közgazdász Mellékletek: 8 db.