Pétervásárai Napközi Otthonos Óvoda 3250 Pétervására, Kossuth út 1. Pétervásárai Napközi Otthonos Óvoda Váraszói Tagóvodája 3254 Váraszó, Rákóczi út 1. Intézmény OM-azonosítója:
031349
HÁZIREND
Érvényes: 2015. szeptember 1-től
1
Kedves Szülők! E belső szabályozó dokumentumunk készítésénél a jogszabályi elvárásokat, az elmúlt évek gyakorlatára építve az Önök elvárásait, jogait és kötelezettségeit, valamint gyermekeik mindenekfelett álló érdekeit vettük figyelembe. Kérjük, hogy az alábbiakban megfogalmazott házirendet figyelmesen olvassák végig, és a gyermekek, valamint az eredményes együttműködésérdekében törekedjenek a benne foglaltak betartására! A házirendünkben megfogalmazott szabályok az óvodánkba történő jogszerű belépéstől az intézmény elhagyásáig terjedő időre, illetve – évente, a szülőkkel történő megállapodás szerint – a nevelési időn túl, vagy az intézmény épületén kívül szervezett programok ideje alatt érvényesek. Óvodánk önkormányzati fenntartású, a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítőjeként működik, alapvető feladata az óvó-védő, szociális és személyiségfejlesztő funkció. A gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére és fejlesztésére törekszik. Fejlődésüket tudatosan tervezett és szervezett nevelési helyzetek megteremtésével tesszük lehetővé, segítjük elő. Óvodánk a gyermek harmadik életévétől (illetve két és fél éves korától) az iskolába lépésig a családi nevelés kiegészítőjeként a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye. Nevelési alapelvünk: a gyermeki személyiség tisztelete, elfogadása, szeretete és megbecsülése, mely mindenkor a gyermek lelki, szellemi és fizikai tehetségének és képességének legtágabb határáig való kiterjesztését jelenti. Pedagógiai programunkban megfogalmazzuk, óvodai nevelésünk célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermekiszemélyiség kibontakoztatását, a hátrányok kiegyenlítését elősegítsük, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). Óvodánk sajátos nevelési célja, a társas és közösségi tevékenységek állandó, helyes gyakoroltatásával, a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés, azaz az életre nevelés. A 3-7 éves korú gyermek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése magában foglalja: a teljes gyermeki személyiség fejlesztését, a tevékenységek által, a tevékenységeken keresztül. a gyermekek egészséges és harmonikus személyiség fejlesztésének megvalósítását és az iskolai beilleszkedéshez szükséges testi-szociális és értelmi érettség kialakítását. az esélyegyenlőséget biztosító óvodai nevelés megvalósításán keresztül a nemzetiségiés a hátrányos helyzetű gyermekek integrációjának elősegítését. Óvodánkban a nevelőmunka a mindenkor érvényben lévő Köznevelési törvény, az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a Pedagógiai Program és a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint folyik, mely dokumentumok nyilvánosak, Önök számára elérhetők a honlapunkon. A működésünket szabályozó dokumentumainkban foglaltak megvalósításához az óvoda és a család sokoldalú, bizalomra épülő együttműködése szükséges. Kérjük Önöket, hogy az alábbiakban megfogalmazott házirendet figyelmesen olvassák végig, a gyermekek, valamint az intézmény zavartalan működése érdekében legyenek partnereink a benne foglaltak érvényesülésében. Nevelőtestületünk köszöni megelőlegezett bizalmukat és együttműködésüket! Kelt: intézményvezető
tagintézmény-vezető
2
Általános rendelkezések 1/ Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. /Nkt.25.§ (2)/ A házirendet az óvoda vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet véleményének kikérésével. Azon rendelkezések életbelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. /Nkt.25.§ (4)/ A házirend nyilvános, melyet az óvoda honlapján is nyilvánosságra hozunk, s egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 20/2012.EMMI rend. 82.§ Érvényességi követelmények: A házirend időbeli hatálya A ………………. határozatszámon elfogadott és jóváhagyott házirend az óvoda, …stb vezetőjének jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a … határozatszámon elfogadott házirend. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően. • Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület és a KT elnök • A kihirdetés napja:2015. szeptember 1. 2/
A házirend személyi hatálya kiterjed: - az óvodába járó gyermekek közösségére, - a gyermekek szüleire, törvényes képviselőjére - a nevelőtestületre, - az intézményvezetőre, - a nevelő-oktató munkát segítőkre, - az egyéb munkakörben dolgozókra. A házirend területi hatálya kiterjed: • Az óvoda területére. • Az óvoda által szervezett - a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó óvodán kívüli programokra • Az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira. • • • • • • •
A házirend megszegésére vonatkozó rendelkezések A házirendben foglaltaknak megtartását a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések megszegésére vonatkozó eljárások alkalmazásával lehet kikényszeríteni a pedagógusoktól és más alkalmazottaktól. A házirendben foglaltak megsértése mindenkire nézve ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, mint a jogszabályok megsértése. Jogorvoslati lehetőség A házirend megsértésével hozott intézményi döntés ellen a szülő, jogorvoslattal élhet. Az óvoda, döntése, intézkedése, illetve az intézkedések elmulasztása ellen a szülő eljárást indíthat. Az eljárás kezdeményezésére lehetőség van azon az alapon is, hogy a meghozott döntés, intézkedés vagy az intézkedés elmulasztása ellentétes a nevelési-oktatási intézmény házirendjében foglaltakkal.
3
1. Általános információk az óvodáról
Az óvoda neve:
Pétervásárai Napközi Otthonos Óvoda
Az óvoda címe:
3250 Pétervására, Kossuth út 1. Tel.: 06-36/368-111
Az óvoda vezetője: Dobi Istvánné
Az óvoda tagintézménye: Pétervásárai Napközi Otthonos Óvoda Váraszói Tagóvodája Címe: 3254 Váraszó, Rákóczi út 1. Tel.: 06-36/369-067 Tagintézmény-vezető: Vincze Ferencné
Fogadóóra: előzetesen egyeztetett időpontban
Az óvoda logopédusa:
Az óvoda gyermekorvosa: dr. Kovács Beáta Tel. 368-217, mobil. 06-30/206 8015
Az óvoda fenntartója, címe és elérhetősége: Pétervására Város Önkormányzata Címe: 3250 Pétervására, Szabadság tér 1. Tel.: 06-36/568-036, 568-037
Az óvoda férőhelyszáma (székhely, tagintézmény bontásban) o Pétervásárai Napközi Otthonos Óvoda Csoportszáma: 3 Maximális gyermeklétszám: 75 o Pétervásárai Napközi Otthonos Óvoda Váraszói Tagóvodája Csoportszáma: 1 Maximális gyermeklétszám: 25
Az intézményvezetés tagjai (beosztás) - óvodavezető - óvodavezető-helyettes - tagintézmény-vezető - szakmai munkaközösség vezetője
Szecsődi Tamásné 06-30/461-43-26 Kifuszné Csirmaz Csilla
4
2. A nevelési év rendje, az óvoda nyitva tartása
A nevelési év az adott év szeptember 1-jétől a következő naptári év augusztus 31-ig tart, az oktatási év pedig június 15-ig. Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A nyári zárva tartás ideje általában 4 hét, melynek pontos idejéről a szülők legkésőbb február tizenötödikéig tájékoztatást kapnak. Az ügyeleti ellátásra vonatkozó igényeket a zárás előtt 15 nappal az óvodatitkárnak kell összegyűjtenie és továbbítani. Nevelés nélküli munkanap - jogszabályi előírás alapján - minden évben öt szervezhető, melynek időpontjáról a szülőket legalább hét nappal előbb értesítjük. (Nevelés nélküli munkanapra tervezhetők a nevelési értekezletek, alkalmazotti értekezletek, szakmai tapasztalatcsere vagy a nevelőtestület egészét érintő továbbképzés.) A nevelés nélküli munkanapokon az óvoda zárva tart, a gyermekek elhelyezéséről, az előzetes igényfelmérés alapján gondoskodunk. Az ügyeleti igényeket – a zárva tartást megelőzően legalább 7 nappal – a hirdetőtáblákon közzétett nyilatkozaton a szülőknek írásban kell jelezni. A nyilatkozatok beszerzése az óvodapedagógusok feladata, akik azt legkésőbb 2 nappal a zárva tartás előtt leadják az óvodatitkárnak, aki iktatás után jelzi az ügyeleti igényeket a fogadó óvodának.
Az óvoda napi nyitvatartási ideje: Pétervására: 7.00 órától 17.00 óráig Váraszó: 6.30 órától 16.30 óráig (Az óvodába érkezés ajánlott időpontja a gyermekek részére legkésőbb 9 óra.)
3. Az óvodába való felvétel és átvétel rendje (óvodai jogviszony létesítése)
Az óvoda működési (felvételi) körzete Pétervására, Kisfüzes, Váraszó községek közigazgatási területe. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel, illetve jogszabályban meghatározott feltételek mellett két és fél éves korban. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. (Nkt.8.§) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. Nkt.8.§ (2) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. /Nkt.49.§ (1)/ A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről illetve átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. /Nkt.49§ (2)/
5
A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik. /Nkt.49§ (3)/ Életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20.§(9) Ha az óvodavezető, felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodavezető által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20.§(10) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. /Nkt.49.§ (4)/ Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal - közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, - közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon, valamint 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20.§(1) Ha a szülő nem tesz eleget kötelességének a jegyző bejelentésre, vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó foglalkozáson való részvételt. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20.§(1b) A szülő, ha azt az óvodai beiratkozás napján - az elektronikus elérhetőségének megadásával - kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20.§(1d) A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni a települési önkormányzat vagy a fenntartó által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában A jegyző az óvodakötelesekről vezetett nyilvántartást tárgyév március elsejéig megküldi a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője részére. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20.§(1c) tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, ha gyermeke az 6
óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20.§(2) Az a szülő, aki felmentést kér a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, az óvodai beiratkozásra meghatározott időtartam kezdő időpontjáig (április 20. előtt) nyújthatja be kérelmét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz, továbbá a kérelem másolatát a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjéhez. Ha a szülő nem települési önkormányzati fenntartású óvodába kívánja beíratni gyermekét, akkor a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentési kérelmét az óvoda fenntartójához nyújtja be, továbbá a kérelem másolatát megküldi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20.§(2a) A kötelező óvodai nevelésbe beíratott gyermek szülője az óvodai beiratkozást követően,a nevelési év során meghatározott eljárás szerint kérheti a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentést, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20.§(2b) A jegyző a gyermek kötelező óvodai nevelésben való részvételi kötelezettsége alóli felmentés tárgyában hozott határozatáról, annak jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjét. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20.§(6b) Az óvodapedagógusok a felvételi és mulasztási naplóban rögzítik a felmentés tényét és a határozat számát.
A kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek szülője a nevelési év közben kérheti a gyermek óvodai felvételét. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20.§(2c) Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20.§(3) Létszámtól, és az óvoda alapító okiratában foglaltaktól függően az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A beírás a felvételi és előjegyzési naplóba történik. Az óvoda vezetőjeaz óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban,a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formábanközli a szülővel. Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20.§(4) A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője a jegyző által megküldött nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20.§(5) Az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha olyan gyermeket vett fel vagy vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelésioktatási intézmény felvételi körzetében van. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20.§(6) A kijelölt óvoda vezetője a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye 7
szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20.§(7) Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya megszűnt. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 20.§(8) A kötelező óvodai nevelés, fejlesztő nevelésben is teljesíthető. /Nkt.8.§(4)/
4. Az óvodai elhelyezés megszűnésének esetei Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha - a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, - a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására, - a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, - az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort. Ha az óvodai jogviszony megszűnik, az óvoda írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, s a gyermek adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvoda nyilvántartásából törölni kell. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 50.§
5. A beiskolázással, tankötelezettség elérésével kapcsolatos tudnivalók
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. /Nkt.45.§(2)/ A tankötelezettség kezdetéről o a) az óvoda vezetője, o b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, o c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottságdönt. /Nkt.45.§(4)/ A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 21.§(1) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban o a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, o b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről, o c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha 8
a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, a gyermek nem járt óvodába, a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy ab) pont szerinti döntéssel, vagy o d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rend. 21.§(2) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rend. 21.§(3) Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között – a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rend. 22.§(2) Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a járási hivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rend. 22.§(3) Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rend. 21.§(4)
6.Gyerekek az óvodában 6.1. Mikor veheti igénybe a gyermek az óvodát?
A harmadik, illetve két és fél életév betöltésétől az iskolaérettség eléréséig, maximum nyolcéves koráig. Amikor a gyermek egészséges. Akkor, ha a szülő az étkezési térítési díjat befizette.
6.2. A gyerekek jogai, kötelességei Gyermekek jogai: A nevelési és oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák. Óvodai napirendjét életkorának megfelelően alakítsák ki (játékidő, levegőztetés, pihenőidő, étkezés, testmozgás). Biztonsága érdekében az óvodában tartózkodása ideje alatt végig pedagógus felügyelete alatt áll. A gyermek emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tartása érdekében nem vethető alá embertelen, megalázó büntetésnek, testi fenyítésnek, zaklatásnak. Idetartozik az étel erőltetése, levegőztetés megvonása is. A gyereket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyerek joga, hogy képességének, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Vallási, világnézeti, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani. 9
A gyerek nevelése és oktatása az intézmény pedagógiai programja alapján történik, mely szerint az ismeretek közlését, átadását tárgyilagosan és többoldalúan kell megvalósítani. Biztosítani kell a foglalkozáson való részvétel lehetőségét. A gyerek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyerek ezen jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek művelődéshez, fejlődéshez való jogát. Családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesülhet. A gyerek az intézmény eszközeit (játékok, foglalkozási, fejlesztőeszközök), berendezéseit (bútorok, rádió, magnó), felszereléseit ingyenesen, de rendeltetésszerűen használhatja, arra vigyáznia kell. Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, Állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, Életkorának és fejlettségének megfelelően a napirendben és a házirendben megfogalmazottak szerint vegyen részt saját környezetének és az általa használt játékok, eszközök rendben tartásában.
A gyermek kötelességei: vegyen részt az intézményes nevelésben, hogy tankötelezettségének megkezdését időben tudja teljesíteni, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, tanúsítson tiszteletet és megbecsülést az óvoda dolgozói iránt, kerüljön minden durva, agresszív megnyilvánulást, trágár beszédet, tartsa be az óvoda helyiségei és az óvodához tartozó területek használati rendjét,
őrizze meg, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje az óvodában használt játékokat, óvja az óvoda létesítményeit és eszközeit. Az általános gondatlanságból, illetve szándékosan okozott kárt a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell megtéríteni.
6.3. A gyerekek ruházata
A gyermekek ruháját, cipőjét a jelükkel ellátott polcon és fogason helyezhetik el. A gyermek ruházata praktikus, kényelmes, a napi várható időjárásnak megfelelő legyen. A ruházat tisztaságáról, a gyermekek ápoltságáról a szülő gondoskodik. A gyermekeknek egész év folyamán kötelező a váltócipő használata. Minden gyermeknek szükséges pótruháról gondoskodni: egy váltás fehérnemű, zokni, póló, nadrág, pulcsi mindig álljon rendelkezésre. A tornafelszerelést a jellel ellátott zsákba kérjük elhelyezni: zokni, póló, rövidnadrág. Óvodai ünnepeinkről, rendezvényeinkről, azok idejéről, az ünneplés módjáról, ünnepi ruházat szükségességéről időben tájékoztatást adunk. 10
6.4. A gyerekek étkeztetése az óvodában
A gyermek családi anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesülhet. Az étkezési térítési díj befizetésének és lemondásának rendjét a Szülők az óvodában című résznél közöljük. A gyerekek napi háromszori táplálkozásának megszervezése az óvoda feladata, mely élelmiszerekből ételmintát köteles 48 órán át a hűtőben megőrizni. Az ételminta elrakása vonatkozik az otthonról behozott születésnapi, névnapi kínálásra szánt édességre is (ÁNTSZ). Kivétel: kirándulások alkalmával kiegészítő tízórai, az egész csoport számára vitaminpótlásra szolgáló plusz gyümölcs, zöldség. Az óvoda területén a gyermek egyéni etetése, nassoltatása otthonról hozott élelmiszerrel a többi gyermek előtt (csokoládé, Túró Rudi, cukorka, banán) nem etikus, valamint az óvoda tisztán tartását (öltöző, folyosó) is zavarja, ezért kérjük, hogy ezt kerüljék. Az étkezések időpontja: folyamatos reggeli 7.00. - 9.00. között. ebéd 12 – 13 óra között uzsonna 15 – 16 óra között. Célszerű a korán (7 órakor) érkező gyereket otthon megreggeliztetni, s az óvodai reggelit elfogyasztja 9 óra körül. A kulturált étkezés szokásait (kérem, köszönöm szavak használata, halk beszélgetés, ülésmód, stb.) gyakoroltatjuk a gyerekekkel, ezért kérjük, hogy erre otthon is figyelmeztessék a gyerekeket a szülők.
6.5.A gyermekekkel kapcsolatos védő, óvó előírások
Óvodánkban az óvodavezető, illetve helyi szinten a tagóvoda-vezetők látják el a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, szükség estén bármikor elérhetők az óvodában, intézkednek, s kapcsolatot tartanak a megfelelő háttérintézményekkel.(Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti szolgálat stb.) A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. Minden óvodapedagógus köznevelési törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával,a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. /Nkt.62.§(1)g)/
Ezért:
Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint a gyermekek életkorának megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartást, ennek tényét és tartalmát a csoportnaplókban dokumentáljuk.
A gyermek óvodai életével kapcsolatos szervezési feladatokat, a csoport szokásrendszerének kialakítását és betartását oly módon kell ellátni, hogy azok a baleset-megelőzést szolgálják. Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó pedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt 11
figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert aszerint alkalmazni. Gondoskodni kell a mérgező anyagok megfelelő tárolásáról. Fontos a szúró-vágó eszközök gondos használata, a gyermekek ezekkel csak felnőtt felügyelete mellett dolgozhatnak. Az épületben és az udvaron csak képzett szakember felügyelhet a gyerekekre, séták alkalmával kötelező a két felnőtt kísérő biztosítása. A közlekedés szabályainak megtanítása, betartatása kötelező feladat az intézmény valamennyi dolgozójának. Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv utasításait. Tűz és bombariadó esetén a tűzriadó tervnek megfelelően történik a mentés. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó pedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig az óvodavezető figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi.
Továbbá: A gyermekek egészsége érdekében a gyermekek által betartandó előírások -
étkezés utáni fogmosás saját fogmosó felszereléssel, étkezés előtti, WC használat utáni kézmosás, saját törölköző használata, saját fésű használata, a WC rendeltetésszerű használata, étkezéseknél a szükséges mennyiségű étel elfogyasztása, szomjúság csillapítására nem csak az étkezéshez felszolgált ital, illetve ivóvíz fogyasztása, ebéd utáni ágyon pihenés, alvás, friss levegőn történő mozgásban való aktív részvétel, cukor és egyéb édességet a gyermek nem hozhat be az óvodába csak kivételes esetben, ha erre külön engedélyt kapott, a csoportszobába váltócipőben léphet be.
A gyermekek testi épsége érdekében a gyermekek által betartandó előírások
-
a helyiségek és az udvar rendjének betartása, a játékok, evőeszközök rendeltetésszerű használata, az orrnyílásba és szájba idegen anyagokat nem vihet be, alvásidőben csak az óvónő által engedélyezett tárgyat tarthatja magánál, a csoportszobából csak engedély kérésével, a szülő vagy a dajka felügyelete mellett léphet az engedélyezett helyiségbe, az udvaron tartózkodás során csak a játszórészen tartózkodhat, az épületből csak a szülővel (törvényes képviselővel) léphet ki, miután bejelentette az óvónőnek, s csak akkor, ha az óvodapedagógus a bejelentést tudomásul vette, társát vagy társai játékát nem zavarhatja, társai testi épségét nem veszélyeztetheti, fizikai bántalmazást és lelki terrort, fenyegetést nem alkalmazhat.
-
A szülők, pedagógusok feladata a gyermek védelme érdekében
-
a gyermekek védelme érdekében a bejárati kapu zárának használata valamennyi dolgozó és szülő feladata, idegenek kíséret nélkül nem tartózkodhatnak az óvodában, érkezéskor a szülők személyesen adják át gyermekeiket a vele foglalkozó óvónőnek, illetve ugyanilyen módon jelezzék távozási szándékukat,
-
12
-
-
-
-
-
miután a szülő, illetve meghatalmazottja átveszi az óvodapedagógustól a gyermeket, iránta teljes felelősséggel tartozik, délutáni udvari élet esetén is kérjük, hogy a szülő menjen oda a pedagógushoz, vegye át gyermekét, és csak ezután távozzanak el az óvodából, kérjük, a szülőket, hogy a balesetek elkerülése érdekében gyermekük átvétele után az óvoda udvarát játszótéri tevékenységre ne használják, óvodás gyermek intézményünkből csak a szülői nyilatkozatban megjelölt személy meghatalmazott nagykorú - kíséretében távozhat; e személy – átadást követően – a gyermekért felelősséget vállal, tizenkét éven felüli, de kiskorú gyermek, testvérét csak rendkívüli esetben viheti el az óvodából, ha a szülő ezt kivételesen írásban kéri, amennyiben a szülő olyan használati eszközt, játékot, berendezési tárgyat észlel az óvodában, amely megrongálódott, vagy balesetveszélyt hordoz, kérjük, azonnal jelezze az óvoda vezetőjének, kérjük a szülők munkahelyi és lakáscímét, valamint telefonszámát, annak változásait szíveskedjenek bejelenteni a csoportos óvodapedagógusoknak, hogy baleset, vagy betegség estén azonnal értesíteni tudjuk Önöket, válás esetén a bírósági vagy gyámhivatali hatósági határozatban foglaltak szerint köteles az óvoda a gyermeket kiadni; határozat hiányában az óvoda köteles mindkét szülő számára a szülői jogoknak megfelelően eljárni; kérjük, hogy a szülői felügyeleti jogkör változását haladéktalanul jelezzék az okirat bemutatásával (ennek tényét az óvodapedagógusok csoportnaplóban rögzítik), a balesetek megelőzése érdekében a gyermekek ne viseljenek a mindennapokban ékszert, vagy olyan ruhadarabot, amely balesetveszélyes helyzeteket teremthet, az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat, ezért kérjük, hogy otthonról is csak ilyen játékokat hozzanak be gyermekeik, az óvodai élet során a gyermekek csak felnőtt kísérettel mehetnek le az udvarra, illetve fel a mosdóba, ahol szintén felnőtt felügyeletet kell biztosítani, gyermekekkel óvodapedagógus egyedül nem tartózkodhat az udvaron, baleset esetén Önökkel egy időben azonnal értesítjük az óvoda orvosát, vagy szükség szerint a mentőket, rendkívüli helyzetben – tűz, bombariadó, egyéb veszélyhelyzet – esetén az intézményben tartózkodó felnőtteknek emberi és hivatásbeli kötelessége a gyermekek mentése, biztonságos körülmények közé helyezése.
Az óvoda működése során az illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ, munkavédelmi szakhatóság, tűzvédelmi szakhatóság) által meghatározott szabályokat be kell tartani.
Az óvoda egész területén tilos a dohányzás! Pedagógiai szakszolgálati ellátás A gyermek állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesítés, pedagógiai szakszolgálathoz fordulás érvényesítésének segítését szolgáló eljárásrend: Az óvoda a gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi: értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként – rögzíti, továbbá a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat tesz. Az eredmények megítélésében és az intézkedések meghatározásában a csoportok óvodapedagógusait szükség szerint a szakszolgálat munkatársai (logopédus, gyógypedagógus, pszichológus) segítik, annak érdekében, hogy a gyermek állapotának és személyes adottságának megfelelő ellátásban részesülhessen. Az óvodapedagógus feladata: 13
-
legalább félévenként a tapasztalatokat a szülővel megosztja, a szülő számára otthon elvégezhető feladatot ad a gyermek fejlesztése érdekében, módszertani tanácsadás, szakkönyvi ajánlás, esetleg fejlesztő eszközt kölcsönzése, a szülő meghívása gyermekcsoportban hospitálásra (előre megbeszélt időpont és mód alapján a nap bármely időszakában bekapcsolódhat a csoport tevékenységébe), indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét, szakszolgálati javaslat bemutatásától kezdődően a gyermek - a délelőtti időszakban-, a javaslatban foglaltaknak megfelelő fejlesztésben részesítése.
6.6. A gyerekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok
Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat!Beteg, megfázott, gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyerek bevétele az óvodába a gyerek biztonságos gyógyulása és a többi gyerek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelésioktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rend. 51.§(1) Minden szülőnek kötelessége felhívni az óvónők figyelmét arra, ha gyermeke fertőző, vagy egyéb vele született különleges betegségben szenved (pl. lázgörcs, epilepszia, veszélyes allergia stb.). Az óvónő teendője baleset vagy napközben megbetegedő gyerek esetén: A gyereket haladéktalanul el kell látni, miközben a csoport felügyeletét meg kell szervezni. A baleset súlyosságától függően, illetve eszméletvesztés, lázgörcs esetén orvosról gondoskodni kell (mentő, orvos kihívása, elszállítása orvoshoz). Láz, hányás, hasmenés, hasgörcs esetén az óvónő megkezdi a láz csillapítását, majd értesíti a szülőt, hogy minél hamarabb vigye el a gyereket. Ezután a szülő gondoskodik az orvos felkereséséről. Ilyen esetben, illetve a fejbőr egyes megbetegedéseinek esetében, a gyerek csak orvosi igazolással jöhet újból óvodába. Az óvónőknek tilos otthonról beküldött gyógyszert beadniuk a gyermeknek a nap folyamán! Kivéve allergia (pipa). Fertőző betegség (rubeóla, bárányhimlő, skarlát, májgyulladás, tetű, rüh stb.) esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van. Az intézmény pedig a bejelentést követően jelez az ÁNTSZ felé, és fertőtlenítő takarítást végez. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, formái: Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodát látogató gyermekorvos és védőnő látja el. A fenntartó és/vagy az óvodavezető megállapodást köt a gyermekorvossal, védőnőkkel azorvosi ellátás érdekében. Az orvos, valamint a védőnő a Megállapodásban megjelölt módonés rendszerességgel látja el az óvodás gyermekeket. Az óvoda vezetője, illetve a tagintézmény-vezető gondoskodik arról, hogy az orvos és védőnő munkájához a szükséges feltételeket biztosítsa: vizsgálati hely, idő, óvónői felügyelet. 14
A védőoltások az óvodában nem adhatók be. A nevelési év során meghatározott időpontban és szükség szerint gyermekorvos és védőnő látogatja az óvodákat. Nevelési évenként minden gyermek - a szülő írásbeli beleegyezésével - egy alkalommal részt vesz: Fogászati Szemészeti Hallásvizsgálaton 6.7. A foglalkozásokról való távolmaradással kapcsolatos szabályok
Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha o a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, o a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, o a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rend. 51.§ (1) Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rend. 51.§(3) Ha a szülő gyermekekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, legalább egy munkanappal megelőzően tájékoztatni kell az óvodapedagógust. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján lehetőleg 9 óráig be kell jelenteni. Az egészséges gyermek hiányzásait indokolt esetben, előzetesen az óvodavezető, vagy a tagóvoda-vezető engedélyezheti. A két hetet meghaladó távollétet az óvodavezetővel kell egyeztetni. Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 11 óráig telefonon vagy személyesen. A lemondás a következő naptól érvényes. A teljes hét lemondása a megelőző hét péntekén 11 óráig történhet. Betegség esetén a háromnapos hiányzás után orvosi igazolás bemutatása szükséges. Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedés rendje Ha a gyermek egy nevelési évben igazolatlanul öt napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesítia gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével kapcsolatos, a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rend. 51.§ (4a) Ha a kötelező óvodai nevelésben részt vevő gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rend. 51.§ (4b) Ha a kötelező óvodai nevelésben részt vevő gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a
15
gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rend. 51.§ (4c) 2016. január 1-jétől amennyiben a gyermek 20 napnál több igazolatlan hiányzást halmoz fel, felfüggeszthető a családi pótlék folyósítása.
6.8. A gyerekek érkezésének és távozásának rendje
A gyereket óvodába érkezésekor a szülő minden esetben személyesen adja át az óvónőnek, egyébként, ha a gyermek valamilyen oknál fogva nem megy be a csoportszobába, az óvónő nem tud a gyermek jelenlétéről, így felelősséget sem vállalhat érte. Az egyedül óvodába járó gyermekért nem tudunk felelősséget vállalni, amíg be nem érkezik a csoportszobába. A gyermek érkezésekor és távozásakor a szülők, hozzátartozók - egészségügyi okok miatt - utcai cipőben nem tartózkodhatnak a csoportszobában, vagy a mosdóban, csak kivételes esetben, az óvónő engedélyével. A nap folyamán az óvodapedagógussal való egyeztetés alapján vihető el a gyermek. Kérjük, hogy ilyenkor tartsák tiszteletben a csoport napirendjét, és az óvodai élet megzavarása nélkül vigyék el a gyermeket. Kérjük a szülőket, hogy írásban adják meg azon személyeknek a nevét, akik a gyermeket elvihetik az óvodából, s amennyiben nem az írásban megadott személy fog a gyermekért jönni, azt előre közölje az óvónővel. A gyermek csak akkor távozhat egyedül az óvodából, ha arra a szülő írásban engedélyt kér az óvoda vezetőjétől. Az ebéd után rendszeresen hazajáró gyermekek szülei írásban jelentsék be ezen kérésüket, s az egyszeri eseteket is kérjük, hogy előre jelezzék, amennyiben ez lehetséges. A gyermek távozásakor minden esetben szólni kell a dolgozóknak. Az óvoda területét (csoportszoba, öltöző, udvar) célszerű rövid időn belül elhagyni, mert a csoportot felügyelő pedagógusok nem tudják kellő képen átlátni a játszó gyerekeket. Az óvodás gyermeken kívül más személyért nem vállalunk felelősséget.
6.9. A gyermekek által otthonról behozott dolgokkal kapcsolatos szabályok
A gyermekek nem hozhatnak az óvodába egészségre ártalmas, testi épséget veszélyeztető tárgyakat. Kérjük a szülőket, hogy amennyiben a gyermek otthonról hoz játékot, ékszert, stb. azt jelentse be az óvónőnek, s beszéljék meg a tárgy csoportszobában való használatának lehetőségét. (Pl. az otthonról hozott tárgyakkal más gyermek is tevékenykedhet, amennyiben az zavarja a csoport nyugalmát az óvónő a gyermek szekrényébe kiteheti) A behozott tárgyakban bekövetkezett kárért az óvoda felelősséget nem vállal.
16
7. Szülők az óvodában 7.1. A szülő kötelességei /Nkt.72.§(1)/ A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről Biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét. Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, valamint a gyerek közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátítását - együttműködve az intézménnyel. Rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást adja meg.
Vegyen részt szülői értekezleten, fogadóórán, egyéb szülői fórumokon. A szülői értekezlet ideje alatt gondoskodjon gyermeke óvodán kívüli felügyeletéről.
A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a gyermekkel foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. A pedagógus, valamint az ő munkáját segítő alkalmazottak a nevelői-oktatói munka, illetve a gyerekekkel összefüggő tevékenysége során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyeknek számítanak.
A szülő kötelessége más gyermek személyiségének és tulajdonának tiszteletben tartása, probléma esetén kérje az óvodapedagógus, illetve az óvodavezető segítő közreműködését.
7.2. A szülő jogai Nkt.72.§(2)(3)(4)(5) A szülő joga a szabad óvodaválasztás (állami, egyházi, magán) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A házirend egy példányát a beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Joga, hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a gyerek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. (Csak akkor, amikor az óvónőnek nem az a feladata, hogy a gyerekekkel foglalkozzon.) Joga, hogy az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon. Írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kap. Joga, hogy személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. Joga, hogy az oktatási jogok biztosához forduljon. Kezdeményezheti szülői szervezet létrehozását,és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy részt vehet. 17
Az óvodábana szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Az óvodai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. 7.3. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok Az óvodában csak az étkezésért állapítható meg térítési díj. A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet. 229/2012..(VIII.28.) Korm. rend. 34.§ (2) Az étkezési térítési díj befizetése visszamenőleg, a következő hónap 5-ig történik, készpénzes befizetéssel. Pótbefizetésre a meghatározott nap után még egy napig van lehetőség. A befizetés dátumát az óvodában jól látható helyen kifüggesztjük. Hiányzás esetén az étkezés lemondható 11 óráig telefonon vagy személyesen. A lemondás a következő naptól érvényes. A teljes hét lemondása a megelőző hét péntekén 11 óráig történhet. A havi térítési díj összege a hivatalos munkanapok száma alapján kerül megállapításra. A gyermek távolléte, betegsége nem mentesíti a szülőt az étkezéstérítés napján a befizetési kötelezettsége alól. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. A szülői szervezet (közösség) meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. 229/2012..(VIII.28.) Korm. rend. 34.§ (3) 7.4. A szociális támogatás megállapításának elvei
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekétkeztetés során ingyenes étkezést biztosítunk az óvodai nevelésben részesülő gyermek után, amennyiben - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, - tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, - olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, - olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át [2015. évben a 89 408 Ft-ot], vagy - nevelésbe vették. A kedvezmény igénybevételéhez – a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. melléklete szerinti, jelen tájékoztatónkhoz is csatolt NYILATKOZAT-ot kell az intézmény vezetőjéhez benyújtani az óvodai nevelésben részesülő gyermek után.
18
A 100%-os normatív kedvezmény (ingyenes étkezés) csak egy jogcímen vehető igénybe. A jövedelemről történő nyilatkozat csak az egyéb okból étkezésre nem jogosult családokat (azaz a háromnál kevesebb gyermeket nevelő, továbbá a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nem nevelő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult családokat) érinti. A gyermekétkeztetés esetében a kedvezmény megállapításához a Nyilatkozat mellé az alábbi igazolások csatolása szükséges: - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek esetén: a rendszeres gyermekvédelemi kedvezmény megállapításáról szóló önkormányzati határozat másolata. - Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, vagy egészséges gyermek esetében, ha olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek: magasabb összegű családi pótlékról szóló határozat (a családi pótlék igazolható számlakivonattal, vagy postai igazoló szelvénnyel), tartós betegséget igazoló szakorvosi igazolás, fogyatékosság esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye. - Három vagy több gyermeket nevelők esetében: magasabb összegű családi pótlékról szóló határozat (a családi pótlék igazolható számlakivonattal, vagy postai igazoló szelvénnyel) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek járó kedvezmény igénybevételének feltétele a nyilatkozat és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról szóló jogerős határozat bemutatása. 229/2012..(VIII.28.) Korm. rend. 28.§ Ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása keretében a szülő nem kérte a gyermeke halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását, a gyermekvédelmi kedvezmény tekintetében hozott jogerős határozat bemutatásával a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől írásban tett nyilatkozatával kérheti annak utólagos megállapítását. Ha a szülő a szülői felügyeletet egyedül gyakorolja, a gyermeke halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását a szülői felügyelet gyakorlásának egyidejű igazolása mellett kérheti
7.5. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása Az óvodánkba járó gyerekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el pajtásaik egyéniségét, másságát, tudják kifejezni magukat, de legyenek képesek alkalmazkodni is. Az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakossággal, árulkodással oldják meg. Ezen törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Például: - ne tegyenek a gyerek előtt indulatos, negatív megjegyzéseket mások gyermekére, annak származására, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre. - ne biztassák gyermeküket verekedésre, még ha előző nap az Önök gyerekét érte esetleg sérelem
19
7.6. Kapcsolattartás, együttműködés lehetőségei a nevelőkkel
A szülőknek lehetőségük van arra – és igényeljük is -, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában a megfelelő fórumokon aktívan részt vegyenek, ötleteikkel segítsék elő a közös gondolkozást. Annak érdekében, hogy a gyerekeket a nekik legmegfelelőbb módszer szerint neveljük, szükség van igazi, valós együttműködésre, nyitottságra és őszinteségre. Komolyabb probléma, konfliktus, ellentét esetén mindenképpen keressék fel az óvónőt, illetve az óvoda vezetőjét, és velük közösen próbálják megoldani a konkrét helyzetet. Az együttműködés célja: a gyermek iskolára való felkészítése, szocializáció, családi nevelés segítése, család-óvoda nevelési módszerének harmonizálása. A szülőkkel való együttműködés során megvalósítandó feladatok: az óvoda elveiről, módszereiről, életéről való tájékoztatás nyújtása, a bekapcsolódási pontok feltérképezése, bevonódás, folyamatos tájékoztatás a gyermeket érintő változásokról, fejlődéséről, az óvoda elért sikereinek bemutatása. Az együttműködésre alkalmas fórumok: - szülői értekezlet (évente többször) - játszódélutánok, nyílt napok, munkadélutánok, közös rendezvények, - fogadóórák (vezetői, óvónői), - az óvónővel való rövid, esetenkénti megbeszélések. Kérjük a szülőket, hogy se a gyerekkel kapcsolatos, se magánjellegű beszélgetésekre az óvónőt az óvodásokkal való foglalatossága közben hosszabb időre ne vonják el a csoporttól, mert az előidézheti a baleset kialakulását, és zavarhatja a nevelés-oktatás folyamatát! A gyermekükkel kapcsolatban információt, tájékoztatást csak a gyerek óvónőjétől vagy az óvodavezetőtől kérjenek.
8. Pedagógiai munka az óvodában Az óvodai életet, a tevékenységeket igyekszünk úgy megszervezni, hogy a szülők és a fenntartó igényeit figyelembe véve, valamint a szakmai követelményekben megfogalmazott színvonalon eleget tudjunk tenni a gyerekek nevelésével, ellátásával, és gondozásával összefüggő feladatainknak. A pedagógiai munka helyi pedagógiai programunk alapján folyik az óvodában. Meghatározó a 3-7 éves kor alapvető sajátossága: - az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érzelemvezérelt megismerés, az élmény fonalán haladó gondolkodás. Feladataink megvalósítása érdekében pedagógiai munkánk középpontjába a gyermeket állítjuk, akit tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés kell, hogy övezzen; törekszünk oldott, derűs, családias légkör kialakítására, amelyben a gyermekek fejlődése nem ütközik akadályba, és a felnőtt munkaközösség is szívesen dolgozik; óvodánkban olyan – a természetes anyagokat előtérbe helyező – esztétikus környezetet teremtünk, amelynek hatásrendszerén keresztül a gyermekek
20
esztétikai igényének belsővé válását segítjük elő, a szép iránti érzéküket alakítjuk ki; igyekszünk javunkra fordítani a vegyes életkorú csoportszervezés adta lehetőségeket: - az új gyerekek beilleszkedésének segítése a nagyobb társak által, - az utánzás, modellkövetés természetes módon való megvalósulása, - az alkalmazkodni tudás, empátiás képesség, önállóság fejlődése, - az összetartozás, felelősségérzet természetes kialakulása, - a másság elfogadtatása példaadáson keresztül. fontosnak tartjuk a rendszeres kapcsolattartást, a partnerközpontú együttműködést a szülőkkel, melynek alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás – hiszen a gyermek elsősorban a családban nevelődik, s mi az óvodában folytatjuk, illetve kiegészítjük a megkezdett nevelési folyamatot.
Az óvoda nevelési programjáról a szülők tájékoztatást kaphatnak, illetve bármikor elkérhetik az intézményvezetőtől, tagintézmény-vezetőktől és megtekinthetik, tanulmányozhatják. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái A gyermeket a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. /Nkt.58.§ (1)/ A gyermek jutalmazásának elvei és formái elvei: - a jutalmazás hatékonyabb, mint a büntetés, - hajtóerőként szolgál: belső motivációt, pozitív énképet, önértékelést, viselkedést eredményez, önbizalmat épít, további helyes viselkedésre ösztönöz, - a jutalom ne vegye át a kontrollt a gyerek belső motivációja felett, - ne halmozzuk el a gyereket tárgyi jutalmakkal (ilyenkor a gyerek egyre többre vágyik), - a gyermek vágyakozzon a jutalomra, legyen szükségletkielégítő, mértéktartó, - történjen kritériumok alapján, személyre szabottan, konzekvensen, - a pedagógus ne fukarkodjon a jutalmazással, de törekedjen a szimbolikus jutalmazásra, - a normatív nevelési elvek (minta szerinti korlátok közötti nevelés, elvárásoknak való megfelelés) mellett a kreatív nevelési elvek (váratlan helyzetekre jól reagáló, útkeresésre biztató) alkalmazása. formái: - szimbolikus, - metakommunikatív: elismerő tekintet, hümmögés, simogatás, - verbális: elismerés, dicséret négyszemközt, - verbális: elismerés, dicséret csoporttársak előtt, - verbális: elismerés, dicséret szülő jelenlétében, - rajzpályázatokon vagy sportversenyeken nyert oklevelek kifüggesztése a csoportszoba „Büszkék vagyunk rád” oldalára, - tárgyi: színezhető kis képek
21
A fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei és formái -
elvei: a fegyelmezés soha nem jelenthet fizikai bántalmazást, étkezéstől, levegőzéstől, játéktól való megvonást, nem válthat ki szorongást, bizonytalanságot, a negatív fegyelmezés nem oltja ki a nemkívánatos viselkedést, csak elnyomja, ezért jobb stratégia a jutalmazás, ne essünk túlzásba se a gyakoriságot, se a mértéket illetően, azaz legyen arányban az „elkövetett” tettekkel, legyen azonnali (így érti meg a gyerek az összefüggést a cselekedet és a büntetés között), személyre szabott, kísérje magyarázat, belátáson alapuló határok megfogalmazásával javasoljunk módot a jóvátételre, legyen mód kiengesztelődésre, ha analóg helyzetben mást csinál, jutalmazzuk meg, vegyük figyelembe, ha nem szándékosan követte el, amit elkövetett. formái: metakommunikatív: zord tekintet, verbális: felemelt hang, határozott tiltás: a cselekvés leállítása, súlyosságtól függően rövid időre kivonás a tevékenységből (leültetés az óvodapedagógus mellé, más tevékenység felajánlása), bizonyos játéktól meghatározott időre való eltiltás, bizonyos játszótárstól meghatározott időre távoltartás, a szülő jelenlétében történő elbeszélgetés, jutalmazás megvonása (mert ez kioltja, megszünteti a nemkívánatos viselkedést).
Fakultatív hit- és vallásoktatás Óvodánk nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Nevelési programunk, működésünk, tevékenységünk és irányításunk vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges. Tiszteletben tartjuk a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az intézmény lehetővé teszi a hit- és vallásoktatást, idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a Szülői Szervezet véleményét. Az óvoda biztosítja a jelentkezéshez és a működéshez szükséges feltételeket, együttműködik az egyházi jogi személlyel. A hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, tartalmának meghatározása stb. az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató feladata.
22
Legitimációs záradék
Az óvoda nevelőtestülete 2015. év augusztus hó 31. napján tartott határozatképes nevelőtestületi ülésén át nem ruházható jogkörében 100 %-os igenlő szavazattal a Házirendet 80/15. határozatszámon elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják: …………………………….. aláírás
dátum
A közalkalmazotti tanács az óvoda Házirendjében foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított általános véleményezési jogával élve a dokumentumról a nevelőtestületi elfogadás előtt véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Az óvoda közalkalmazotti tanácsa:
…………………………….. aláírás
dátum
A szülői képviselet, az óvoda Házirendjének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Az óvodában működő Szülői Szervezet:
Pétervására, 2015.09.01. dátum
…………………………….. aláírás Szülői Szervezet elnöke
23
A magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez az egyetértési jogátkorlátozás nélkül gyakorolta és megadta a települési nemzetiségi önkormányzat.
Pétervására, 2015.09.01. dátum
…………………………….. aláírás Ph
Az óvoda 80/15. számú határozatával elfogadott Házirendet a nevelőtestület képviseletében át nem ruházható döntési hatáskörében 81/15. számú határozatával jóváhagyta az intézmény vezetője.
Pétervására, 2015.09.01. dátum
…………………………….. aláírás Ph
24
