HÁZIREND mely a DOMINÓ Általános Iskola tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.
1
Első rész A házirend célja, érvényessége és hatálya I. A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. II. A DOMINÓ Általános Iskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat ….. év ..… hó ..… napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: …………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője
2
Az iskolai házirendet az iskolai szülői munkaközösség véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: …………………………………… szülői munkaközösség vezetője Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2008. év január hó 7. napján tartott értekezletén elfogadta. Kelt: …………………………………… igazgató A DOMINÓ Általános Iskola házirendjét Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete … év … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ………………………………….. polgármester III. A házirend hatálya
3
1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. IV. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető · az iskolatitkári irodában · tanári szobában · diákönkormányzat helyiségében · A házirend tanulói jogokkal és kötelességekkel foglakozó kivonatát pedig minden osztályteremben jól láthatóan el kell helyezni. 3. A házirendből 1-1 példányt kapnak:
· diákönkormányzat vezetője · a diákönkormányzatot segítő felnőtt személy(ek) · a szülői közösség
4. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 4
5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: · a tanulókat osztályfőnöki órán; · a szülőket szülői értekezleten. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: · a tanulókkal osztályfőnöki órán; · a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, a tagozatvezetőktől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban. V. A házirend felülvizsgálatának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a diákok és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2.A házirend tervezetét megvitatják · a nevelőtestület · a diákönkormányzat · a szülők választott képviselői
3. A házirend aláírása hitelesíti mind az elfogadást, mind az egyetértési jog gyakorlását. 4.Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha · jogszabályi változások következnek be, 5
· az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, a szülők közössége együttesen igényt tartanak erre
5. Az érvényben lévő házirend felülvizsgálatát, módosítását minden tanév szeptember 30. napjáig javasolhatja · az iskola igazgatója, · a nevelőtestület, · a szülők közössége választott képviselőjük útján, · a tanulók nagyobb közössége, · a diákönkormányzat iskolai vezetősége.
6.A felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselője nyújt be az intézmény igazgatójának. 7. A felülvizsgálatot a javaslat beérkezését követő 30 napon belül be kell fejezni (egyeztetés, elfogadás) s annak eredményét a módosított házirendben rögzíteni kell. 8. A házirendben elfogadott módosítások a fenntartó jóváhagyásával érvényesek.
6
Második rész
A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezések
I. A tanulók közösségeinek meghatározása
1. Az iskolában a tanulók nagyobb közösségének · a tanulók 50%-a, illetve · az évfolyamok · a diákönkormányzat képviselőinek gyűlése
minősül. 2. Az iskolában a tanulók a következő tanulói közösségek munkájában vehetnek részt:
· diákönkormányzat, · osztály- és napközis csoport, · szakkör, 7
· sportkör, · diákkör,
3. Az osztályközösség a) Az
azonos
évfolyamra
járó,
közös
tanulócsoportot
alkotó
tanulók
osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. b) Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg: · hetes · két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. c) Az osztály tanulói saját közösségi életük megszervezéséhez az iskolai házirendbe és magasabb jogszabályokba nem ütköző saját munkarendet, és szabályokat állapíthatnak meg.
4 A diákkörök a) Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. b)A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével
–
a
tantárgyfelosztás,
valamint az
éves
munkaterv
elfogadásakor a nevelőtestület dönt.
8
c) A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. d) Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. e) A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. f) A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 5 Az iskolai diákönkormányzat a) A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. b) Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. c)A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő(k) segítik. d) Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.
9
6. Az iskolai diákközgyűlés (Ez megszervezhető alsó és felső tagozatra vonatkozó tagozatgyűlésként is.) a) Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. b) A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. c) Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. d) A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
II. A tanulói jogok és érvényesítésük
A tanuló egyénileg és közösség tagjaként gyakorolt jogainak teljes körét a házirendhez tájékoztatásul csatolt jogszabálygyűjtemény, valamint házirendben máshol szabályozott fejezetek tartalmazzák
1. Az első tanév megkezdésétől a tanuló(k) joga, hogy: · adottságainak és képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, ·
személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánélethez való jogát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára,
· a biztonsághoz: tehát, hogy személyét sem társai, sem az iskola alkalmazottai testi, lelki bántalmazásban ne részesítsék.
10
· kulturált formában tájékozódjon tanulmányai előmenetelével, érdemjegyeivel, tanulmányi munkája értékelésével, iskolai élettel összefüggő kérdésekről, ·
kérdéseire legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapjon,
· kérje, hogy azonos tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat írására ne kerüljön sor, · dolgozatát 7 napon belül értékelve visszakapja, · véleményt mondjon az iskola működésével, életével, pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben, de oly módon, hogy azzal nem sértheti mások emberi méltóságát, · javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatosan diákokat érintő kérdésekben, · részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken, · napköziotthonos, az alapító okiratban felsorolt esetekben iskolaotthonos vagy tanulószobai ellátásban részesüljön, · vallásának gyakorlásához, de oly módon, hogy azzal nem, akadályozhatja az iskolai oktató nevelő munkát, valamint mások személyiségét, méltóságát, · kezdeményezze diákönkormányzat, vagy diákkör létrehozását, · választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre, · saját iskolai életével összefüggő kiadások mérsékléséhez támogatást kérjen, ha ezt családi helyzete indokolttá teszi, · vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen 1. a felügyeletét ellátó pedagógustól, és vagy felnőttől 2. osztályfőnökétől,
11
3. a felső tagozaton a programkoordinátortól, családi kapcsolattartótól, programvezetőtől, és egyéb az iskolában dolgozó felnőttől, például fejlesztő pedagógus, pszichológus. 4. alsó tagozaton az iskola gyermekvédelmi felelősétől, 5. a diákönkormányzattól, 6. iskola igazgatóságától. valamint, hogy ezekre az ügyekre választ kapjon. (A fenti sorrendet ajánlott betartani, de nem kötelező.) 2. A beíratás napjától (tanulói jogviszony megkezdésekor) a tanuló(k) joga, hogy (ha a beíratás napja és a tanév megkezdése között hosszabb idő telik el) · információt kapjon az iskola működésével, és a vele foglalkozó pedagógusok munkájával összefüggő kérdésekkel kapcsolatban, · megismerje az iskola pedagógiai programját, a helyi tanterv követelményeit, a magatartásmódosító programot · egyéni ügyeivel, tanáraihoz, osztályfőnökéhez, az iskola alkalmazottaihoz, az iskola igazgatóságához forduljon, 3. Tanulói jogok érvényesítése érdeksérelem esetén az iskolában · A tanuló egyéni érdeksérelme esetén írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljából. A Felülvizsgálati Kérelemben le kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. A panasz érdemi elbírálására, orvoslására, a benyújtástól számított 8 napon belül az igazgató köteles intézkedni, s arról írásban kell értesítenie a tanulót.
12
· Jogszabálysértés esetén a tanuló, vagy a törvényes képviselője Törvényességi Kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre · A tanuló minden egyéb az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben az iskolai diákönkormányzathoz fordulhat, melynek intézési módját és rendjét a diákönkormányzat SZMSZ-e tartalmazza. · Bűncselekmény gyanúja esetén a felügyeletet ellátó pedagógus haladéktalanul értesíti az iskola igazgatóságát. Ennek alapján az iskola igazgatósága haladéktalanul köteles belső vizsgálatot elrendelni.
4. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról · az iskola igazgatója, vagy igazgatóhelyettese az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, a tagozatgyűléseken ezek időpontjában valamint a bejáratnál elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, · az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulót és a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról, a tanuló szüleit a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. · a tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. · A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban 13
egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. · A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, vagy helyettese a szülői szervezet, szülői klub ülésén minden félév elején, a porta mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, · az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: · a családlátogatásokon, · a szülői értekezleteken, · a nevelők fogadó óráin, · a nyílt tanítási napokon, · a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, írásban:
a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint
negyedévente az évfolyamnak megfelelő módon. · A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. · A magatartásmódosító program eljárásrendje: A családokat a családi kapcsolattartók szóban tájékoztatják. A szülőkkel történő kapcsolattartás elsősorban a családi kapcsolattartók feladata,
havi
egy
alkalommal
szükséges
a
szülőkkel
történő
kommunikáció: Ennek módjai: Telefonos beszélgetés Esetmegbeszélő (rendszeres negyedévenként, krízishelyzetben rendkívüli) Írásban: negyedéves értékelők, féléves értékelők, egyéb eseti tájékoztatók · A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése 14
érdekében
szóban
vagy
írásban,
közvetlenül
vagy
választott
képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. · A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel.
III. A tanulók kötelességei A tanuló egyénileg és közösség tagjaként gyakorolt kötelességeinek teljes körét a házirendhez tájékoztatásul csatolt jogszabálygyűjtemény, valamint házirendben máshol szabályozott fejezetek tartalmazzák
1. A tanuló(k) kötelessége, hogy · tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit, és tanulótársait, · úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában, · tanuljon szorgalmasan, és képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt érjen el, · figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a tanítási órákon, tanítási időn kívüli foglalkozásokon. · a tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelését, és ellenőrző könyvét/tájékoztató füzetét mindig hozza magával
15
· a tanuló köteles a saját és társai felszerelésének épségét megőrizni. · ismerje meg és minden az iskola által szervezett programon tartsa be a házirend előírásait, · az iskolában és az iskolai rendezvényeken viselkedjen kulturáltan, · az iskolában megjelenése tiszta, ápolt legyen, iskolai ünnepélyen viseljen ünneplő ruhát, (lányoknak: fehér blúz és sötét szoknya vagy nadrág, a fiúknak: fehér ing és sötét öltöny, vagy sötét hosszúnadrág), · vigyázzon az iskola felszerelésére, berendezéseire, azokat előírásszerűen kezelje, az általa okozott kárt térítse meg, · óvja maga és társai egészségét és testi épségét, tartsa meg a közlekedési a balesetvédelmi és a tűzrendészeti szabályokat, · észleléskor azonnal jelentse a másokat veszélyeztető állapotot és a baleseteket · az egészségre káros hatású szerek (Pld.: dohány termékek, szeszesital, kábító hatású szerek) fogyasztása tilos az iskola területén és az iskola által szervezett programok alkalmával.
Az intézmény épületének használatával, a tanulmányi kötelezettségekkel és mások jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatos részletes kötelességek.
Azzal a céllal iratkoztál be iskolánkba, hogy eredményesen végezd, illetve fejezd be a tanulmányaidat. Tapasztalni fogod, hogy tanáraid ehhez szeretnének hozzásegíteni. Ennek érdekében neked is tenned kell! Mit? · Az iskolába 7.45 és 7.55 között érkezz meg! · Pontosan jelenj meg a tanítási órákon! · Ne késs! A késés igazolnod kell. · Betegségedet az első osztályfőnöki órán, de legkésőbb öt napon belül orvosi
16
igazolással kell igazolnod. · A tanítási idő alatt engedély nélkül nem hagyhatod el az iskola területét. · A tanítási óráról csak indokoltan az osztályfőnök, az évfolyamhoz tartozó családi kapcsolattartó, illetve a program koordinátor, távollétükben az iskola vezetőségének engedélyével mehetsz el. · A tanóra végén külön felszólítás nélkül készítsd elő a következő órai munkához szükséges felszerelést. · A tanóra rendjének megzavarására alkalmas eszközöket nem használhatsz. (Pl. telefon, MP3, magnó stb.) · Az iskola berendezését óvd, az okozott kárt meg kell térítened! Ügyelj az osztályterem, a mellékhelyiségek és az épület tisztaságára! Az utolsó óra után a székedet tedd az asztalra és rendezett termet hagyj magad után, szemét nélkül A szemetet a szemétkosárban gyűjtsd! A mellékhelyiséget rendeltetésének megfelelően használd! · Tökmag, szotyola rágcsálása, rágógumizás az iskola területén nem megengedett. · Az iskolában a dohányzás a 18 éven felüli tanulók számra is csak a kijelölt helyen engedélyezett, egyébként tilos. · Szünetekben csak felnőtt jelenlétében lehetsz a tanteremben. · Más tanulócsoport termébe csak pedagógus engedélyével léphetsz be. · Társaiddal kulturáltan érintkezz, vitáidat megbeszéléssel rendezd. Ha a szünetben társaiddal nézeteltérésbe kerülsz és úgy érzed, hogy sérelem ért, az ügyeletes tanárhoz, az osztályfőnöködhöz, illetve bármely hozzád legközelebb tartózkodó pedagógushoz fordulhatsz. · A épület folyosóján elhelyezett játékokkal (ping-pong, asztali foci) kizárólag az órák közötti szünetekben lehet játszani. · Az iskolaépületekben tanítási időn kívül is csak pedagógus engedélyével és felügyelete mellett tartózkodhatsz. · Tartsd be az ebédlő étkezési rendjét!
2. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai 17
rendezvények előkészítésében
a) Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: · az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, · az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, · a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, · az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. b) Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. c) Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: · osztályonként hetes A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: · gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); · az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, · ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot, · az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. d) Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.
18
19
Harmadik rész Az iskola munkarendje I. Az iskolaépület nyitvatartása Az iskola épülete tanítási időben hétfőtől-péntekig 7 órától 17 óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon - az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvények kivételével - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola igazgatója adhat engedély írásbeli eseti kérelem alapján. II. Az órák és a szünetek rendje A tanulóknak tanítás előtt 15 perccel a tanítás helyére meg kell érkezni. A tanítás előtti gyülekezés helye: ·
7.45-ig a porta előtt, (alsó tagozatosoknak az ügyeleti helyen) 7.45-től a pedagógus felügyeletével osztálytermük folyosóján, vagy az első órát tartó pedagógus, illetve osztályfőnökük felelősségével és engedélyével osztálytermükben.
·
A szülők a gyermekeiket csak az iskola kapujáig kísérhetik, valamint a tanítás végén is csak ott várhatják őket.
· Az iskolában működő csengetési rend: ( Az alsó tagozaton csengetési rend a délelőtti és délutáni időszakban ettől eltérhet a munkaközösség és az iskolavezetés megállapodása alapján)
Beszélgetőkör
8-8.25
Szünet: 8.258.30
20
1. óra
8.30 – 9:15
2. óra
1. szünet
9:15 – 9.30
2. szünet
10:15 - 10:25
3. szünet
11:10 – 11:20
4. szünet
12:05 – 12:15
9.30 – 10. 15
3. óra
10:25 - 11:10
4. óra
11:20 - 12:05
5. óra
12:15 – 13
Beszélgetőkör
13 – 13.20
· A tanítási órák ideje:45 perc · Az óraközi szüneteket a tanulók az ügyeletes nevelők utasítása szerint az osztályteremben a pedagógus jelenléte mellett, vagy a folyosókon töltik a kulturált magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját és társaik testi épségére. · A tanítási óra kezdetén a tanulóknak az osztályterembe kell menniük, vagy az osztályterem elé és ott fegyelmezetten kell várniuk a tanárt. · Az óra megkezdése után érkező tanuló késését az osztálynaplóban rendszeresített nyomtatványba a tanár köteles bejegyezni. · Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül
az
osztálynaplóba
vagy
az
ennek
hivatalos
mellékleteként
rendszeresített belső nyomtatványba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.
A tanítási órákon a tanuló köteles 21
tanfelszerelését, füzeteit, könyveit, előkészíteni , tanórán figyelni, képességeinek megfelelően aktívan részt venni a tanórai munkában, ha szólni kíván, kézfelemeléssel jelezni,(kivéve, ha a pedagógus az órát a szokásostól eltérő módon szervezi, s ezt a tanulók tudomására hozza.) felszólításra felelni. Az iskolai érdemjegyek, tájékoztatások, közlések céljára rendszeresített ellenőrző könyvet/tájékoztató füzetet a tanuló köteles naponta magával hozni. · A tanuló köteles a nevelői bejegyzéseket, s egyéb közléseket egy napon belül otthon szüleivel aláíratni.(Amennyiben az osztályfőnök heti rendszerességgel küldi haza a tájékoztató füzetet/ellenőrző könyvet, akkor hetenként) · Egy tanítási napon az osztályközösség csak két témazáró dolgozatot írhat, melynek időpontját a tanár köteles már három nappal előbb bejelenteni a tanulóknak. · Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működhetnek:
hetesek,
A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól, az osztályfőnök kijelölése alapján. A hetesek nevét az osztálynaplóban fel kell tüntetni.
III. Az iskolaépület elhagyása a tanítási órák ideje alatt A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő írásbeli (ellenőrző könyvbe /tájékoztató füzetbe beírt) kérésére, az osztályfőnöke, vagy az iskola vezetőségének engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában - az iskola elhagyását csak az iskola vezetősége, felső 22
tagozaton a programvezető, programkoordinátor engedélyezheti, az osztályfőnök távollétében. Ennek feltétele a szülővel történő kapcsolatfelvétel, ennek hiányában a tanuló csak kísérővel távozhat az iskolából. IV. A tanuló mulasztásainak igazolása A tanulónak a tanóráról, vagy tanórán kívüli foglalkozásról történő
hiányzását szülői,
vagy orvosi igazolással kell igazolni. · A szülő egy tanévben legfeljebb három tanítási napot igazolhat. Ennél hosszabb időre történő távolmaradásra a szülő előzetes írásbeli kérése alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt. A hiányzásról szóló szülői igazolást a tanuló ellenőrző könyvébe kell beírni, vagy egyéb írásos formában kell értesíteni az iskolát. · A szülőnek a betegség, vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesítenie kell a tanuló osztályfőnökét, felső tagozaton a családi kapcsolattartót. · A tanulóknak a szülői, vagy az orvosi igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatniuk, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán, de legkésőbb öt tanítási napon belül. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. · Az iskola a szülőt értesíti a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles gyermek egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. 23
· Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a tanár(ok) által megszabott határidőn belül. · Az igazolt és igazolatlan hiányzások mértéke nem haladhatja meg a Ktv. törvényben foglaltakat. (együttesen maximum 250 óra, nem tanköteles esetén 30 óra igazolatlan) · Amennyiben a tanuló egy tantárgy tanóráiról harminc százalékot meghaladó módon mulaszt, tanulmányait csak az osztályozó vizsga sikeres letételével folytathatja a következő évfolyamon. Az osztályozó vizsgára a jogszabályban meghatározott esetekben csak nevelőtestület engedélyével kerülhet sor.
V. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: · óvja saját és társai testi épségét, egészségét; · elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; · betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; · azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; · azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; · megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
24
· rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: · a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; · a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; · a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. · A tanulók által engedély nélkül behozott tárgyak viselése következtében bekövetkezett balesetekért az iskola nem vállal felelősséget. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. 4. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: · fogászat: évente két alkalommal, · belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, · szemészet: évente egy alkalommal, · a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, · valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a hetedik és nyolcadik évfolyamon. 5. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal. 6. Az iskola épületében dohányozni csak felnőtt, nagykorú személyeknek a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyeket az iskola igazgatója jelöli ki.
25
VI. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik. 2. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az erre kijelölt helyre. 3. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő előzetes írásos engedélyével és felelősségére - amit az osztályfőnöknek kell eljuttatni – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre a kijelölt helyre.
VII. Az iskola épületének, helyiségeinek használata 1. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 2. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 3. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja.
VIII. A tanórán kívüli foglalkozások rendje
26
1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: · Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-nyolcadik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik
évfolyamon
tanulószoba
működik.
A
tanítási
szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. · Diákétkeztetés. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi egyszeri (ebéd) háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. A megállapított étkezési térítési díjat az iskola által kiadott csekken kell befizetni minden hónapban előre, legkésőbb az adott hónap huszadik napjáig. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében befizeti. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést két nappal előre lemondja. · Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek
minél
gondozását,
valamint
szaktárgyakhoz
jobb
kibontakoztatását,
a
kapcsolódó
gyengébbek tanórán
a
tehetséges
felzárkóztatását kívüli
az
tanulók egyes
tehetséggondozó
és
felzárkóztató foglalkozások segítik. · Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe 27
vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. · Versenyek,
vetélkedők,
bemutatók.
A
tehetséges
tanulók
továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. · Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson a pedagógiai programban foglaltak szerint évente egy alkalommal kötelező. Ezek költségeit az iskola fizeti költségvetése függvényében. A további, szülői engedéllyel szervezett kirándulásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. · Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása, valamint közösségfejlesztés és egyéni fejlesztés valósul meg. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon a pedagógiai programban foglalt kétévenkénti kötelező foglalkozásokon túl önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kötelező erdei iskolai
foglalkozások
költségeit
az
iskola
fizeti
költségvetése
függvényében (A magatartásmódosító program esetében ez évi két erdei iskolai foglalkozás). · Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények intézményekben,
teljesítését illetve
segítik művészeti
a
különféle
előadásokon
közművelődési tett
csoportos
látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár, valamint az évente egy 28
alkalommal
szervezett
kötelező
iskolai
színházlátogatáson
felül
szervezett – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. · Egyéb, szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. · Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. · Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. · Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hités vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 13.00. óra és 16.30. óra között szervezik meg. Ezekről és az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok 29
jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 7. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon Hétfőn: 10-15 óráig Kedden: 9-15.30-ig Szerdán: 8.30-tól-15 óráig Csütörtökön: 8.30-15 óráig Pénteken: 8.30-tól 15 óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. 7. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. 8 Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 9. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, · akiknek mindkét szülője dolgozik, · akik állami gondozottak, · akik nehéz szociális körülmények között élnek. 30
10.
A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16 óráig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 16 óra és 16.45 óra között az iskola felügyeletet biztosít.
11. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és 60 percig tart. 12. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 13. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.
31
Negyedik rész Az iskolai jutalmazások és büntetések formái I. 1.
A tanulók jutalmazása
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten · példamutató magatartást tanúsít, vagy · folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy · az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy · iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális. stb versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy · bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola vagy a diákönkormányzat jutalmazza.
2.
Az iskolai jutalmazás formái:
a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: ·
szaktanári dicséret,
32
·
napközis nevelői dicséret,
·
osztályfőnöki dicséret,
·
igazgatói dicséret,
·
nevelőtestületi dicséret.
b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és/vagy kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: ·
szaktárgyi teljesítményéért,
·
példamutató magatartásáért,
·
kiemelkedő szorgalomért,
·
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért
dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. c) Az iskolai színtű versenyek első három helyezettje oklevelet kap és jutalmat kaphat, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. d.) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
33
e.) a kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói munkaközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. g.) havonként tartott tagozatgyűlésen a tanuló és a tanulócsoport az elmúlt havi teljesítménye alapján dicséretekben, jutalmakban részesülhet 3.
A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa és a diákönkormányzat
javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult
nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és a tájékoztató füzetben azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az
osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. II.
1.
A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések
Azt a tanulót, aki ·
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy
·
a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy
·
igazolatlanul mulaszt, vagy
·
bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.
2.
Az iskolai büntetések formái: ·
szaktanári figyelmeztetés,
·
szaktanári intés 34
·
·
szaktanári megrovás
·
napközis nevelői figyelmeztetés,
·
napközis nevelői intés
·
napközis nevelői megrovás
·
osztályfőnöki figyelmeztetés,
·
osztályfőnöki intés,
·
osztályfőnöki megrovás,
·
igazgatói figyelmeztetés,
·
igazgatói intés,
·
igazgatói megrovás,
·
tantestületi figyelmeztetés,
·
tantestületi intés,
nevelőtestületi megrovás.
Nevelőtestület nevében a felső tagozaton az egy osztályban tanítók közössége, alsó tagozaton a tagozat dönt a tantestületi figyelmeztetés, intés, megrovás kiszabásában.
3.
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.
4.
A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, a 2 pontban foglaltak alapján,( illetve a
35
nevelőtestület) dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni a tájékoztató füzetben ill. szükség esetén iktatott, tértivevényes levél formájában, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.
5.
A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az osztályfőnökből, az adott tanulócsoportban tanító nevelőkből, és igazgatóság tagjából álló bizottság vagy az igazgató dönt.
6. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a KT és a 11/1994-es MKM rendelet alapján határozzuk meg.
36
V. rész Egyéb szabályozandó területek I. A tanulók által készített dolgok vagyoni joga Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 80 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. II. A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosíthatja: 2. Az
iskola
igazgatója
minden
tanév
áprilisában
az
osztályfőnökök
közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban
adhatja
le
a
tantárgyválasztással
kapcsolatos
döntését
az
osztályfőnöknek. 3. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.
37
4. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. III. Térítési díj befizetése, visszafizetése 1. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 20. napjáig átutalási postautalványon kell befizetni. 2. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére az iskola pénztárában visszafizeti vagy postai úton visszajuttatja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló két nappal előre a napközis csoportvezetőnél lemondja. 3. A menzát igénybe vevők a gazdasági irodán jelenthetik be az étkezés lemondását. IV. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – alsó tagozaton a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök, felső tagozaton a programban dolgozó felnőttek véleményének kikérése után a nevelőtestület, illetve az általa meghatalmazott személy vagy testület dönt. 2. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. 3. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület, illetve az általa meghatalmazott személy vagy testület dönt. Amennyiben e
38
támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.
Záró rendelkezések 1. Ez a házirend … év … hó … napján – az iskola fenntartójának jóváhagyásával – lépett hatályba. 2. A
házirendbe
foglalt
rendelkezésekkel
egyetértett
az
iskolai
szülői
munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat.
Kelt:… P.H. igazgató
39
