HÁZIREND ELEMZÉSE (Milyen tanulói jogokat fogalmazna meg a Házirendben, és készítsen kritikai elemzést saját intézményének házirendjéről!)
Készítette: Végh Attila Közoktatási vezető szak I. évfolyam 1. csoport
2005. november 10.
Házirend elemzése „Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket. Ha viszont úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, aminek lenniük kellene, akkor segítjük őket azzá válni, amivé képesek!” (Goethe) HÁZIREND A középfokú oktatási intézmények működését szabályozza:
az alapító okirat,
a pedagógiai program,
az intézményi minőségirányítási program,
a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ),
és a házirend. A Házirend jogforrás, a törvény felhatalmazása alapján elkészített belső szabályzat. A házirend
vonatkozik tanulókra, pedagógusokra, az iskola más alkalmazottaira és a szülőkre, mint akik a gyermek törvényes képviselőjeként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelességeket. Érvényes az iskola területén és az iskolán kívül azokon a programokon, amelyeken a Pedagógiai Program megvalósítása történik. A Házirend a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a közoktatásról) és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet alapján készült, a diákönkormányzat és az iskola szülői szervezete egyetértésével, a nevelőtestület és a fenntartó jóváhagyásával. A Házirend célja, hogy kulcsot adjon a tanulói jogok gyakorlásához és a kötelezettsége teljesítéséhez. A fegyelem és a rend az iskolában sem önmagáért valóan fontos. Minden, ami az iskolában történik, a gyermek boldogságát, adottságainak kibontakoztatását, a siker örömét, a tudás megszerzését, az alkotást, a közösséghez tartozás élményeit kell, hogy szolgálja. A házirendben foglaltak megtartása ugyanúgy kötelező mindenkire nézve, mint a jogszabály. A házirendben foglaltak megsértése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, mint a jogszabályok megsértése. A házirendben foglaltak megtartását az iskolai fegyelmi eljárás keretében lehet kikényszeríteni a tanulókból.
HÁZIREND ELEMZÉSE Az információs önrendelkezési jog, a magánszférához való jog, a véleménynyilvánítási jog, a különleges gondozáshoz való jog, a létesítmény- és eszközhasználati jog, a rendszeres egészségügyi felügyelethez való jog, a diákköri tevékenységbe történő bekapcsolódási jog, az eljárásindítási jog a Közoktatási Törvényben általános elvként szerepel. Intézményünk Házirendjének vizsgálatát az előbb megfogalmazott jogok mentén, az alábbi szempontok alapján végeztem:
a dokumentum mennyire jogszerű, azaz előfordulnak-e benne jogszerűtlen szabályozások, azaz túlszabályozásról vagy éppen a szabályozás hiányáról van szó,
1
Házirend elemzése
szerepelnek-e benne, és ha igen, mennyire részletesen az iskolán belüli jogérvényesítési és érdekérvényesítési technikák, eszközök. Választásom
azért
esett
ezen
jogok
vizsgálatára,
mert
ezeket
érzem
Házirendünkben
túlszabályozottnak, részben szabályozottnak vagy egyáltalán meg sem fogalmazottnak.
Az információs önrendelkezési jog A személyiségi jogok egyik lényeges köre az információs önrendelkezési jog. Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméhez való jogot információs önrendelkezési jogként megjelölve a következőket fejtette ki: „Az információs önrendelkezési jog gyakorlásának feltétele és egyben legfontosabb garanciája a célhoz kötöttség”. Ez azt jelenti, hogy személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad. Az érintett beleegyezése nélkül az új célú feldolgozás csak akkor jogszerű, ha azt meghatározott adatra és a feldolgozóra nézve a törvény kifejezetten megengedi. Továbbá, a célhoz kötöttségből következik, hogy a meghatározott cél nélküli, előre nem meghatározott felhasználásra való adatgyűjtés és tárolás alkotmányellenes. A házirendben a tanulói oldalról kiindulva azt a kérdést kell szabályozni, hogy a tanuló miképpen győződhet meg arról, hogy az iskola, illetve a kollégium milyen módon tárolja személyes adatait, illetőleg, hogy a róla nyilvántartott személyes adatok megfelelnek-e a valóságnak. Szabályozni szükséges azt a kérdést is, hogy a tanuló milyen módon kérheti az iskola, illetve a kollégium által nyilvántartott személyes adatainak törlését, helyesbítését. Például kinek és milyen módon jelentse a tanuló azt, ha szülei elváltak, és az apa a gondviselő? Ezáltal kik azok a személyek, akik ezeket a személyes adatokat megtudhatják, illetve kezelik?
A magánszférához való jog Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog magában foglalja a magánszférához való jogot is. Az iskolának belső szabályzatainak kialakítása során ebből a határozatból azt a következtetést kell levonnia, hogy a házirendnek nem lehet olyan rendelkezése, amely túlmutat a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek teljesítésén, azon az időtartamon, amelyen belül a tanuló az iskola felügyelete alatt áll. Túlszabályozott, hibás az a házirend, amely megköveteli a tanulótól, hogy az iskolán kívül is a tanulói jogviszonyával összefüggő, ahhoz méltó magatartást tanúsítson. A Házirend kimondja: „A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.” Felmerül a kérdés: milyen rendezvényre vonatkozik a szabályozás? Az iskola által szervezett csoportos színházlátogatás esetén a házirendet kell-e érvényesíteni, s ha igen, hogyan?
A véleménynyilvánítás joga Az Alkotmánybíróság megfogalmazta azt is, hogy a „szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak értéke és igazságtartalmára tekintet nélkül védi”. A véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak, addig, amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. A véleménynyilvánítás jogának gyakorlása oly módon szabályozható, hogy biztosítva legyen a másik alkotmányos jog, a
2
Házirend elemzése művelődéshez való jog érvényesülése. A véleménynyilvánítás szabadságának másik korlátja az az elvárás, hogy ne sérüljön az iskola alkalmazottainak, illetve tanulóinak személyiségi joga, illetve emberi méltósága. E korlátozás pontos és jó szabályozására a házirendek nem vállalkozhatnak. Indokolt azonban mindenképpen meghatározni azt az eljárási rendet, amelynek keretei között a véleménynyilvánítás jogával élhet a tanuló. Természetszerűen a véleménynyilvánítás szabadsága kapcsolatban állhat az iskola pedagógiai tevékenységével, hiszen a vélemény kapcsolódhat egy adott tanítási óra munkájához is. Például a tanítási órán a véleménynyilvánítás jogával a tanuló miképpen rendelkezhet? Megfogalmazhatja-e a véleményét az órán, és ha igen, azt hogyan teheti meg? S ha nem, milyen lehetőségek állnak a tanítási órán kívül azt megtenni? A véleménynyilvánítás, a tájékoztatás joga, a javaslattétel jogosultsága szorosan egymáshoz kapcsolódó jogok. A tájékozódásból következik a véleménynyilvánítás, sok esetben ehhez kapcsolódóan a javaslattétel, amelyhez fűződik az érdemi válaszhoz való jog. A házirendben ennek a folyamatnak a menetét, egymáshoz való kapcsolódását kell megfelelő módon rendezni, hiszen egységet képeznek. Az érdemi válasz kérdése több esetben nem rendezett a Házirendekben. Talán azért, mert nem csak tanulói jogról van szó, hanem válaszadói kötelességről is. Egyrészt mi tekinthető érdemi válasznak, másrészt mennyi időn, napon belül kell a választ megfogalmazni és eljuttatni a tanulóhoz?
A különleges gondozáshoz való jog A közoktatásról szóló törvény 10. §-a szerint a gyermeknek, tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő, megkülönböztetett ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményeihez forduljon segítségért. Az 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet határozza meg, hogy a tanuló szakértői és rehabilitációs vizsgálatra, illetve a nevelési tanácsadásra milyen eljárás megtartásával „küldhető” el. A pedagógiai szakszolgálatoknak és az iskoláknak a szervezeti és működési szabályzatukban kell rendezniük a kapcsolattartás kérdéseit. A nevelési tanácsadók a helyszínen, az iskolában is szervezhetnek vizsgálatokat. A Házirendben e jog gyakorlásához nincs szükség különösebb szabályozásra, de az előkészítését és eredményének kezelését, s az abból eredő feladatokat célszerű a Házirendben megfogalmazni. Ugyanis felmerülhetnek olyan kérdések, amelyek a házirendben szabályozhatók: azaz a tanulók milyen módon jelentkezhetnek ilyen vizsgálatra, vagy kezdeményezhetik vizsgálat megtartását? Milyen módon történik a szülővel való egyeztetés, a szülő értesítése, tájékoztatása, a döntéshozatalba való bevonása?
A létesítmények, eszközök használatának joga A közoktatásról szóló törvény 11. §-a szerint a tanuló joga, hogy igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit, könyvtárát, számítástechnikai szaktantermét, sportés szabadidő-létesítményeit. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKMrendelet 6/A. §-a alapján a házirendben kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat is, amelyeket a tanulóknak be kell tartaniuk. Viszont e szabályozásnál a korlátozásoknak értelemszerűen akkor van
3
Házirend elemzése jogalapja, ha a tiltás összhangban áll a tanulók védelmével, mint például a tornaterembe csak tornacipő használatával lehet belépni vagy az ékszerek használata tilos. A házirend előírásai, köztük a létesítmény- és eszközhasználati jog azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A Házirendben érdemes megfogalmazni e jog gyakorlásának lehetőségét ezeken kívüli esetekben is. Ugyanis adódhatnak olyan helyzetek, amikor a diákok egy adott csoportja igénybe akarja venni az iskola valamely eszközét egy olyan program során, amely nem szerepel a pedagógiai programban (pl. az osztálykirándulásról készült videó megtekintése délután 4 órakor)? Ekkor felmerül a kérdés: kihez kell fordulni a kérelem benyújtásához, a program előtt hány nappal kell azt benyújtani, és hány nap áll rendelkezésére az elbírálónak azt eldönteni? A szakképzésre vonatkozó rendelkezések nem tartalmaznak előírást a gyakorlati képzést biztosító iskolai tanműhelyek és más gyakorlóhelyek igénybevételével kapcsolatos kérdések rendezésére, ezért erre is sor kerülhet a házirendben. Célszerű ezt a szabályozást elkülöníteni és külön mellékletben meghatározni az iskolai tanműhelyek, adott esetben a tanműhelyben lévő felszerelések használatával kapcsolatos kérdéseket.
A
tanműhelyek
és
felszerelések
igénybevételével
kapcsolatos
rendelkezéseknek
a
munkaprogrammal összhangban kell lenniük. A védő, óvó rendelkezéseket nem kell szabályozni, mivel a gyakorlati képzés során alkalmazni kell a munkavédelmi előírásokat.
A rendszeres egészségügyi felügyelethez való jog A közoktatásról szóló törvény 11. §-a (1) szerint a tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A házirendben kell szabályozni a vizsgálaton való részvétel lehetőségéről történő tájékoztatás formáját, az arra való szülői reagálás kérdéseit. Szükséges továbbá rendezni a házirendben azt is, hogy az iskolának mi a feladata akkor, ha észleli a tanulónál a betegség tüneteit. A szabályozásnál középpontba kell helyezni a szülő értesítését a lehető legrövidebb időn belül, továbbá a tanuló szükség szerinti elkülönítését társaitól.
A diákköri tevékenységbe történő bekapcsolódás joga Az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint az általános személyiségi jog magában foglalja a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogot, és az általános cselekvési szabadságot. Ennek alapján a közoktatásról szóló törvény 11. §-a alapján a tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai művelődési, művészeti ismeretterjesztő, sport- és más köröknek. Az iskolai diákkörök létrehozásának kezdeményezési jogával kapcsolatos eljárási kérdéseket az iskola házirendjében kell rendezni. A kezdeményezi jogot célszerű pontosítani a Házirendben. Miből áll a kezdeményezési jog? Meg kell-e határozni a diákkör célját, feladatait, munkatervét? A kezdeményező, ha az tanuló, tehet-e javaslatot a diákkör vezető személyére? Ki lehet vezető személy?
4
Házirend elemzése Az eljárásindítás joga A közoktatásról szóló törvény 11. §-a alapján a tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén a jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. A tanuló a közoktatásról szóló törvény 83. §-a alapján gyakorolhatja jogorvoslati jogát az iskola által hozott döntésekkel, intézkedésekkel összefüggésben, illetőleg, ha ügyében az iskola a várt döntést, intézkedést nem hozza meg. Az iskolai házirendeknek e kérdésben a szükséges eljárási kérdéseket lehet szabályoznia. Az iskola azonban a házirendjében előzetes egyeztetési lehetőséget biztosíthat a szülőknek, a tanulóknak, amellyel megelőzhető a jogorvoslati eljárás megindítása. Az iskola jegyzőkönyvbe foglalja a szülői és a tanulói jogorvoslati kérelmet, ha az előzetes egyeztetés nem vezetett eredményre.
A gyermekek, tanulók által bevihető dolgok korlátozása A közoktatásról szóló törvény 40. §-ának (8) bekezdése alapján a házirend előírhatja a tanulók által az iskolába bevitt dolgok – megőrzőben, öltözőben – elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A házirend a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelességek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ma, 2005-ben, amikor a középiskolás diákoknak több mint 90%-a rendelkezik mobiltelefonnal, lényeges kérdés, hogy az iskola hogyan viszonyul a mobiltelefon használatához. Az iskolának kell eldöntenie, hogy beengedi-e az intézmény falai közé a mobiltelefont. A mobiltelefon beengedése esetén előírható annak megőrzőben történő elhelyezése, illetőleg a bevitel bejelentése. Ez a tényleges lehetőség azonban nem zárja ki például a házirend olyan jellegű szabályozását, amely előírja a mobiltelefon zárható, a tanulónál lévő kulcs alkalmazásával kinyitható szekrényben vagy fiókban történő elhelyezését.
ZÁRSZÓ Iskolai Házirendünk szerkezeti felépítése jó, áttekinthető. A 24 oldalas dokumentumban a megfelelő információ kikeresése a tartalomjegyzék alapján könnyen megtehető. A szabályzat 13 pontban tárgyalja a tanulói jogokat. Szövegezése döntő mértékben megegyezik a Közoktatási Törvény erre vonatkozó mondataival. Nem tekinthető túlszabályozott dokumentumnak, nem véltem felfedezni olyan pontját, amely ellentmondana a hatályos jogszabályoknak. Hiányként viszont megemlítendő, hogy
nélkülözi az iskola sajátosságaiból adódó szabályozást (pl. a tanműhelyek, eszközök használatát),
több esetben is hiányos a jogérvényesítési eszközök megfogalmazása.
5
Házirend elemzése
IRODALOMJEGYZÉK 1.
Szüdi János Házirendek a nevelési-oktatási intézményekben I., II., III. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2004-09-ta-Szudi-Hazirendek
2.
Ligeti György Konfliktus és szabályalkotás http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2000-12-ta-Ligeti-Konfliktus
3.
Dr. Bíró Endre: Jogok az iskolában? Budapest, Pedagógus – Továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT Jogismeret Alapítvány 2000.
6
