BUDAPESTI GÉPÉSZETI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM ARANY JÁNOS SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA 1072 Budapest, Nyár u. 9. Tel.: 06 1 342 1320 Tel./fax: 06 1 322 6005 e-mail:
[email protected] honlap: www.aranymszki.hu
HÁZIREND ARANY JÁNOS MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA és SZAKISKOLA
Budapest, 2016. augusztus 29.
PH Borosné Szél Mária igazgató
1
HÁZIREND TARTALOM
1. BEVEZETÉS .......................................................................................................................................4 1.1.
A házirend célja, feladata ..........................................................................................................4
1.2.
A házirend időbeli és térbeli hatálya .........................................................................................7
2. A MŰKÖDÉS RENDJE .......................................................................................................................9 2.1.
Az intézmény munkarendje .......................................................................................................9
2.2.
Tanítási rend .......................................................................................................................... 13
2.3.
Az egyéb foglalkozások rendje .............................................................................................. 13
2.4.
Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai ..................................... 16
2.5.
Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja ........................................................ 18
3. A TANULÓKKAL ÓSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK ........................................................................... 19 3.1.
Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok ............................... 19
3.2.
Óvó-védő intézkedések .......................................................................................................... 20
13.3. Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények......................................... 21 3.4.
Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás .............................................................. 22
3.5.
A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei ........ 25
3.6.
A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai ............................................................................. 27
3.7.
A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje ................................. 28
3.8.
Tantárgyválasztás .................................................................................................................. 28
3.9.
A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások . 29
3.10. A diákkörök működésének szabályai(opcionális) .................................................................. 31 3.11. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje .................. 31 4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK ELVEI ........................................................................................... 35 4.1.
A tanulók jutalmazásának elvei és formái .............................................................................. 35
4.2.
A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ................................................ 35
5. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ..................................................................................... 38 5.1.
A tanulók jogai ........................................................................................................................ 38 5.1.1. A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása 40 5.1.2. A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai ..................... 40
5.2.
A tanulók kötelességei ........................................................................................................... 41
2
HÁZIREND 6. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI SZABÁLYOK ........... 42
MELLÉKLETEK .................................................................................................................................... 43 1. SZ. MELLÉKLET ............................................................................................................................... 43 1. ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ................................................................................................ 43 1.1.
Védő-óvó előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmébenaz iskolában tartózkodás során bekell tartani ........................................................................................... 433
1.2.
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele ............................................................................................................................. 43
1.3.
Baleset-megelőzési előírások, intézkedések baleset esetén ................................................ 43
2. SZ. MELLÉKLET ............................................................................................................................... 44 2. AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATI RENDJE ........................................................................................................................................... 44 2.1.
A tanórán kívüli foglalkozások rendje .................................................................................... 45
2.2.
A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje ................................................. 45
2.3.
A számítógéptermek használati rendje .................................................................................. 45
2.4.
A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata ............................................................. 52
2.5.
A tornaterem használati rendje .............................................................................................. 53
2.6.
Az ebédlő használatának rendje ............................................................................................ 54
2.7.
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ....................................................... 55
2.8.
A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések ................................................................ 55
3. SZ. MELLÉKLET ............................................................................................................................... 57 3. AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK NYILATKOZATAI ............................... 57 3.1.
Diákönkormányzat nyilatkozata ............................................................................................. 57
3.2.
A nevelőtestület nyilatkozata.................................................................................................. 58
3.3.
Fenntartói nyilatkozat ............................................................................................................. 59
FÜGGELÉK ........................................................................................................................................... 60 Jogszabályi háttér............................................................................................................................. 60
3
HÁZIREND
1. Bevezetés A házirend célja, feladata: Az Nkt. 25.§ (2) bekezdése szerint: Az iskola házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban: meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait. Az R 5.§-a részletesen felsorolja, hogy az iskola életével kapcsolatos mely kérdéseket kell a házirendben szabályozni. Az iskola valamennyi tanulója az iskolai közösség tagja. E közösség tagjainak kötelezettségei és jogai vannak. E kötelezettségek és jogok rendszerét a Házirend tartalmazza. A benne foglaltakat az iskolaközösség tagjai közös elhatározással és megállapodással alakították ki, és önmagukra nézve kötelezőnek tekintik a közösen végzett munka eredményessége érdekében. A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és alkalmazottjának joga és kötelessége.
1. A Köznevelési Törvényben meghatározott szülői kötelességek és jogok - Az Nkt. 72. § (1) alapján kivonatosan A szülő kötelessége, hogy a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, b) biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését, c) tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. (2) A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat iskolát. A gyermek tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.
4
HÁZIREND (4) A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a jegyző kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. (5) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) kezdeményezze szülői szervezet, iskolaszék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus, az ISZSZ megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül, ISZSZ esetében legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) személyesen vagy képviselő útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
1.1.1. A tanulók legfőbb érdekképviseleti szerve: A Diákönkormányzat (továbbiakban: DÖK), tagjai a DÖK-irodában felkereshetők a DÖKfaliújságon és az iskola honlapján megadott, vagy előre egyeztetett időpontokban. A DÖK véleménynyilvánítási formái: diákközgyűlés, rendszeres információkérés (szóban vagy írásban/elektronikus úton), esetmegbeszélés. A DÖK és az IDP működését saját szervezeti és működési szabályzata részletezi. A DÖK munkáját segíti az igazgató által megbízott segítő tanár. Az IDB elnöke közvetlen kapcsolatot tart az iskola igazgatójával, és gyakorolja a jogszabályok által biztosított jogokat. Az iskolavezetés előre egyeztetett időpontban áll a DÖK rendelkezésére. A tanuló/szülő kérelmével, panaszával, javaslatával fordulhat: - az osztályfőnökhöz, szaktanárhoz, szakoktatóhoz, a fegyelmi bizottság vezetőjéhez, igazgatóhoz fogadóórájukon, 5
HÁZIREND - az ISZSZ-hez, a DÖK-höz az üléseken. Az írásban leadott, eljuttatott megkeresésekre a törvényes határidőn belül érdemben válaszolni kell. A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, a személyét, illetve a tanulmányait érintő kérdésekről. Ennek érdekében a tanuló joga, hogy: - tanulmányi előmenetelét, tanulmányai értékelését megismerje, így az érdemjegyeiről az e-ellenőrzőjébe bejegyezve - tájékoztatást kapjon a pedagógustól, - megismerje a teljesítménye értékelésének elveit és eredményét (az értékelési elveket a tanév elején a pedagógusok ismertetik a tanulókkal), - megismerje a számonkérések formáit és évközi rendjét, a megírandó témazáró dolgozat idejéről előre tájékoztatást kapjon – figyelembe véve a helyi tanterv erre vonatkozó rendelkezéseit. A tanuló joga, hogy információt kapjon: - az iskola működésével, működési rendjével kapcsolatos kérdésekről, - az iskolai pedagógiai programról, és a helyi tantervről. A tanulóval kapcsolatban tájékoztatást adhat: - az intézményvezető, - a nevelőtestület, - a szaktanár, - az osztályfőnök, - az oktató-nevelő munkát végző pedagógus. - nevelő és oktatató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak
1.1.2. A tanulók rendszeres tájékoztatásának helyben szokásos formái:
Az iskola hivatalos és nyilvános alapdokumentumai (Házirend, Pedagógiai Program, SZMSZ), osztályfőnöki órák szóbeli tájékoztatói, a tantermekben, az iskola bejáratánál és a folyosókon elhelyezett hirdetmények, az e-napló, az iskolai honlap és facebook oldal írásbeli tájékoztatói, körözvények, az iskolarádió tájékoztatói. A tanulók bizonyos tájékoztatások (Házirend átvétele és megbeszélése, tűz-, munka-, balesetvédelmi tájékoztatás) megtörténtéről írásban nyilatkoznak. 6
HÁZIREND A tanuló, illetve a szülő szóban jelezheti további tájékoztatási igényét. Az igényt - annak jellegétől függően - az iskola foglalkoztatottja a dokumentumokba való betekintési lehetőség biztosításával, illetve szóbeli tájékoztatás nyújtásával elégíti ki. Az intézmény zárva tartására vonatkozó tájékoztatás megtörténik a szülői értekezleteken, a tanulók elektronikus és papíralapú ellenőrzőjébe való bejegyzéssel, valamint a tájékoztatás iskolai hirdetőtáblára történő kifüggesztésével.
1.2.
A házirend időbeli és térbeli hatálya: Nkt. 37. § (2) bekezdése alapján
1.2.1. A házirend személyi hatálya kiterjed: - az intézménnyel munkajogi jogviszonyban lévő személyre, - az iskolai ellátásában részesülő tanulóra, - meghatározott esetekben a szülőre, különösen a kiskorú tanuló szülőjére, - a szülői jogokat törvényesen képviselőre, megbízottra, gyámra. i
1.2.2. A házirend időbeli hatálya: - a tanulók és szüleik vonatkozásában a beiratkozáskor (az intézményi tanulói jogviszony kezdetekor) keletkezik és az intézményi tanulói jogviszony megszűnéséig tart, - kiterjed a teljes tanévre, beleértve a szüneteket is, Iskolánk az Nkt. 50.§ (1) bekezdése alapján a jogok és kötelezettségek gyakorlását az első tanév megkezdéséhez köti. Iskolalátogatási igazolás és a diákigazolvány a beiratkozástól igényelhető. A Házirendben megfogalmazottak csak az iskolába történő jogszerű belépéstől az iskola jogszerű elhagyásáig terjedő időre, továbbá a pedagógiai programban kötelezően előírt, az iskola és iskolán kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt érvényesek. Ezen kívüli időben a szülő felügyeleti joga és felelőssége érvényesül.
1.2.3. A házirend területi hatálya:
7
HÁZIREND A házirend előírásait az intézmény területén, azon magatartási szabályait, melyek értelmezhetőek intézményen kívül is - az intézmény által szervezett programok, foglalkozások esetében - az intézmény területén kívül is alkalmazni kell. 1.2.4. A házirend hatályba lépésére vonatkozó szabályok: A házirendet az igazgató készíti el és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolai szülői szervezet (továbbiakban ISZSZ) és az iskolai diákönkormányzat (DÖK) véleményezési jogot gyakorol. A házirendet a nevelőtestület részéről az igazgató írja alá. A Házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges az Nkt. 25.§ (4) alapján.
1.2.5. A házirend nyilvánossága: A házirend nyilvános, az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy-egy példányát át kell adni: - a szülői szervezet elnökének, - a diákönkormányzat képviselőjének, - valamennyi pedagógusnak és egyéb foglalkoztatottnak, - a tanulónak, illetve a tanuló szülőjének az iskolába történő beiratkozáskor. A házirend változásakor a házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni, a házirend egy-egy példányát ismét át kell adni az érintetteknek. A szülő, a tanulónak aláírásával igazolja az átvételt (az aláírásos íveket az illetékes osztályfőnöknek át kell adni). A Házirend szövegét az első osztályfőnöki órákon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a megjelentekkel kötelező megismertetni, az abban foglaltakról kötelező tájékoztatást adni, a legfontosabbakat kiemelni (pl. mulasztások, késések igazolása, igazolatlan mulasztások következményei, fegyelmező intézkedések, e-napló működése, a tanuló távolmaradásának bejelentése). A Házirend a többi iskolai alapdokumentummal (SZMSZ, Pedagógiai Program) együtt az iskolai könyvtárban is megtekinthető. A Házirendet az iskola tanévenként felülvizsgálja, szükség esetén módosítja, vagy kiegészíti.
8
HÁZIREND
2. A működés rendje: 2.1 Az intézmény munkarendje: 2.1.1. Az intézmény nyitvatartási rendje: -
hétfőn, pénteken: 06:00 – 18:00
-
kedden, szerdán, csütörtökön: 06:00 – 20:00
-
Hivatalos ügyek (beleértve az információ- és tájékoztatáskérést, valamint a gazdasági jellegű ügyeiket) intézhetők: tanulóknak szünetekben, szülőknek 08:00 – 15:00
-
A tanévet követő tanítási szünetben ügyfélfogadás: szerdánként 08:00 – 14:00
Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletét. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. A tanuló tanítási idő alatt (elméleti és gyakorlati oktatásra is vonatkozóan) az iskola épületét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök/igazgatóhelyettes/igazgató írásos engedélyével lehetséges. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia az iskola bejáratánál a portaszolgálatnak. Az elméleti tanórák nappali munkarendben: 45, esti és levelező munkarendben 40, a gyakorlati foglalkozások 60 percesek. Óra és szünetrövidítést rendkívüli esetekben az igazgató rendelhet el.
2.1.2. Az iskolai tanulói munkarendii
Az iskolánkban a tanítás: - nappali oktatás munkarendje, - esti oktatás munkarendje, - levelező oktatás munkarendje szerint történik. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tilos és elvárt magatartásformákat ismertetni, az ismertetés tényét dokumentálni kell. Az első tanítási napon, osztályfőnöki órán minden tanuló „általános tűzvédelmi” és „általános munkavédelmi oktatásban” részesül, melyeket köteles betartani.
9
HÁZIREND A tanulóknak fegyelmezetten, egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásoknak megfelelően, a felügyeletet ellátók (tanárok, ügyeletesek, hetesek, technikai dolgozók, vezetők stb.) utasításait betartva kell viselkedniük, mozogniuk. Különösen ügyelniük kell arra, nehogy megsérüljön bárki is. A felügyeletet ellátó személy utasításainak be nem tartása vagy megtagadása fegyelmező intézkedést von maga után. A tanulók szűrő- és munka-alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatban az iskolai orvosi szobában kapnak ellátást, tájékoztatást az iskolaorvostól és/vagy védőnőtől. Évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt.
2.1.3. A tanulóktól elvárt magatartás: Tiszta öltözékben, ápolt külsővel, 10 perccel a tanítás megkezdése előtt, a tanórákhoz szükséges felszereléssel, minden esetben az ellenőrzővel, belépőkártyával együtt kell megérkezni az iskolába. Az a tanuló, aki rendszeresen ellenőrző, belépőkártya nélkül jelenik meg az iskola területén, fegyelmező intézkedésben részesül. A tanulók az iskola minden dolgozóját a napszaknak megfelelően köszöntsék, megszólításként tiszteletteljes formát válasszanak, az intézmény nevéhez, jó hírnevéhez méltóan viselkedjenek, a felügyeletüket ellátó személy utasításainak eleget tegyenek, kommunikáció során a kulturált nyelvi megformálás a kötelező. Az utolsó óra végén a tanulók az osztálytermükben a székeket tegyék fel a tanulóasztalra, az ablakokat csukják be, a szemét összeszedése és kidobása után a termek tisztán hagyása mellett kulturáltan távozzanak az iskolából. A hetesek ezzel kapcsolatos felszólításainak tegyenek eleget. A tanulóknak minden tanterem elhagyásakor rendezetten kell a tantermet a következő órára érkezőknek rendelkezésre bocsátani.
2.1.4. A hetesek kötelessége: A
hetesek
nyitják
a
tanítás
megkezdése
előtt
az
osztálytermük
ajtaját,
szemrevételezéssel meggyőződnek annak állapotáról. Ha szükséges, jelentést tesznek az órát tartó tanárnak/osztályfőnöknek vagy az iskola gondnokának. (Erre akkor van szükség, ha valami hiányzik a teremből, vagy valamelyik leltári tárgy sérült, balesetveszélyes, vagy szándékos károkozás gyanúja merül fel.)
10
HÁZIREND Ha a tanár nem érkezik meg az órakezdésre, akkor becsengetés után 10 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az ügyeletes igazgatóhelyettesnek a tanár hiányzását a tanári szobában. Gondoskodnak a napi munkavégzés feltételeiről (biztosítják a krétát, letisztítják a táblát). Megállapítják a hiányzókat, és az órát tartó tanárnak erről az óra kezdetekor jelentést tesznek. Az
óraközi
szünetekben
szellőztetéssel
frissítik
a
tanterem
levegőjét,
az
osztályteremben tartózkodó tanulótársaik viselkedésére felügyelnek, szükség szerint figyelmeztetik őket, ügyelnek a berendezési tárgyakra. A tanítás befejezésekor tanári felügyelet mellett felszólítják osztálytársaikat, hogy az osztályteremben: csukják be az ablakokat, mindenki szedje össze a szemetet, és a székét tegye fel a padjára. Ha valamelyik osztálytárs nem tesz eleget a felszólításnak, jelzi az órát befejező tanárnak. Az osztály csak a fenti feladatok elvégzése után hagyhatja el a tantermet, a hetes utolsó távozóként lekapcsolja a villanyokat, és a tanárral bezárják a tantermet. A hetesek kijelölésénél figyelembe kell venni a csoportbontást. Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz. A hetes feladatait maradéktalanul teljesítse, a kötelezettségek elmulasztása fegyelmező intézkedéseket von maga után. Az iskola területére a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok (készpénz, ékszer, telefon, laptop, sporteszköz stb.) bevitele - rongálódás, balesetveszély és egyéb konfliktusok elkerülése érdekében - nem javasolt, ezekért az iskola nem vállal felelősséget. Ha a tanuló mégis magával hozza a nem javasolt eszközöket, károkozás, lopás, vagy más konfliktus esetén a felelősség a tanulót és a szülőt terheli, az iskolának nyomozati, kutatási lehetősége nincs.iii Rendkívüli esetben a személyes tulajdonban lévő értéktárgyakért és készpénzért csak akkor vállal az iskola felelősséget, ha a tanítási nap kezdetén a tanuló az iskola egyik tanárának átadja. Az átadás/átvételről a tanár köteles elismervényt adni, melyet az értéktárgy visszaszolgáltatásakor a tanuló azt aláírásával igazolja. Egyéb esetben értéktárgyaiért maga a tanuló felel.
2.1.5. Tilos magatartás: -
a trágár, durva beszéd, 11
HÁZIREND -
a verekedés (verés), a tettlegesség bármilyen formája,
-
mások megfélemlítése, kényszerítése, zsarolása, megalázása, emberi méltóságának megsértése,
-
a falfirkálás, a taneszközök, tanításhoz szükséges kellékek rongálása (asztal, szék, tábla, kábelek, világító berendezések, padlóburkolat, függöny, számítógép, laptop, projektor, stb.),
-
tanórán engedély nélküli eszköz (pl. laptop, fülhallgató, telefon stb.) használata,
-
az igazgató előzetes engedélye nélkül az iskola területén, vagy az iskolán kívüli rendezvényeken bármilyen felvételt készíteni, nyilvánosságra hozni,
-
szeszes ital, izgató- és ajzószerek (pl. energiaital), hallucinogén anyagok tartása, fogyasztása, az ezekkel kapcsolatos bármilyen figyelemfelhívás,
-
szúró, vágó, ütő, egyéb a tanulók testi épségét veszélyeztető megfélemlítésre alkalmas eszközök behozatala (még akkor is, ha hatósági engedély nélkül tartható eszközről van szó),
-
a saját vagy mások testi épségét veszélyeztető bármilyen tevékenység, magatartás,
-
a dohányzás az iskola egész területén és az iskola bejáratának 5 méteres körzetében.
-
az iskolánkban működő büfében alkohol- és dohányárut forgalmazni.
-
A fenti előírásokat külső hatóság is ellenőrizheti pl.: ÁNTSZ, rendőrség. Amennyiben a tilalmak megszegése miatt büntetés kiszabására kerül sor, a büntetés összegét az iskola a tilalom megszegőjére, tanuló esetében a szülőre hárítja át. Ha a tanuló többszöri figyelmeztetés ellenére is dohányzik a tiltott területeken, az iskola értesíti az illetékes hatóságo(ka)t, és fegyelmező intézkedéseket a szülő értesítése, második alkalommal igazgatói intő, ismétlődés esetén fegyelmi eljárás).
2.2.
Tanítási rend
2.2.1. A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje: 1. óra: 08.00 – 08.45
szünet: 08.45 – 08.55
10 perc
2. óra: 08.55 – 09.40
szünet: 09.40 – 09.50
10 perc
3. óra: 09.50 – 10.35
szünet: 10.35 – 10.50
15 perc
4. óra: 10.50 – 11.35
szünet: 11.35 – 11.45
10 perc
5. óra: 11.45 – 12.30
szünet: 12.30 – 12.50
20 perc
6. óra: 12.50 – 13.35
szünet: 13.35 – 13.40
5 perc 12
HÁZIREND 7. óra: 13.40 – 14.25
szünet: 14.25 – 14.30
5 perc
8. óra: 14.30 – 15.15
szünet: 15.15 – 15.20
5 perc
9. óra: 15.20 – 16.00
szünet: 16.00 – 16.05
5 perc
10. óra: 16.05 – 16.45
szünet: 16.45 – 16.50
5 perc
11. óra: 16.50 – 17.30
szünet: 17.30 – 17.35
5 perc
12. óra: 17.35 – 18.15
szünet: 18.15 – 18.20
5 perc
13. óra: 18.20 – 19.00
szünet: 19.00 – 19.05
5 perc
14. óra: 19.05 – 19.45
A tanóra kezdetét és végét csengetés jelzi. A tanulók kötelesek a csengetés elhangzásakor a következő foglalkozás helyszínéül szolgáló tanteremhez menni. Ebédszünet: az 5. órát követő szünetben. A főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama: 12:30 – 12:50 között 20 perc. Nappali oktatás estén a tanítás reggel 08.00 órától 15.20 óráig tart. Az egyéb foglalkozások legkésőbb 19.45-kor befejeződnek. Óraközi szünetekben a tanulók a tantermekben is tartózkodhatnak. Fegyelmezetlenség következménye az osztály kitiltása a teremből meghatározott időre.
2.3. Az egyéb foglalkozások rendje: Az egyéb foglalkozásokon való tanulói részvétel – a szakszolgálatok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Az egyéb foglalkozások között minimum 10 perc szünetet kell tartani. Annak a tanulónak, aki a szakszolgálatok szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá. Az iskolában tanítási idő után – az intézményvezetővel való egyeztetést követően, beleegyezésével – iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy pedagógus felügyelete mellett történik. Az egyéb foglalkozások: szakkör, versenyfelkészítés, tehetséggondozó és felzárkóztató stb. A tanórai foglalkozások becsengetéskor kezdődnek és kicsengetésig tartanak. A tanuló a tanórai foglalkozásokon köteles részt venni.
13
HÁZIREND A zárva tartott termek esetében a tanórák megkezdése előtt a tanulóknak a terem előtt kell gyülekezniük. A tanulónak becsengetéskor a tanteremben, az ülésrend által meghatározott helyén kell ülnie, és elő kell készítenie az adott tanórához szükséges tankönyveket, taneszközöket, házi feladatot. Becsengetés után a tanulói asztalon csak a tanórai feladatok ellátáshoz szükséges eszközök maradhatnak. A balesetek és rongálódások elkerülése érdekében: -
a kabátokat, egyéb ruházatot a tanteremben elhelyezett fogasokon,
-
fülhallgatót, egyéb eszközöket a táskában kell elhelyezni,
-
a telefont ki kell kapcsolni, és a táska zárható részébe (telefontartó rekesz, oldalzseb, zipzáras/tépőzáras rész stb.) kell tenni.
A tanuló a tanórán vagy egyéb foglalkozásokon csak azokat eszközöket használhatja (rendeltetésszerűen és minden vonatkozó baleset- és munkavédelmi szabály betartásával), melyek a tanórai feladat ellátásához szükségesek. Amennyiben valamilyen eszköz (körző, vonalzó, számológép stb.) szükséges a tanórai feladat ellátásához, csak a saját tulajdonú eszközeit használhatja minden tanuló. A tanulmányok sikeres elvégzését segítő eszközök (pl. diktafon, laptop stb.) tanórai használatát – a szakértői véleményben foglalt módon – minden esetben engedélyeztetni kell az iskola igazgatójával. A tanuló a tanórai foglalkozás során köteles betartani a pedagógus utasításait, a tanóra rendjét nem zavarhatja, szólási szándékát kézemeléssel kell jeleznie, s csak a pedagógus szólítására szólhat. A tanuló a tanóra és egyéb foglalkozások elkezdésében és lezárásában a hetesek és a felügyeletet ellátó pedagógusok közreműködésével részt vesz (pl. feláll, köszön, összeszedi a szemetet stb.). A tanuló a tanóra és egyéb foglalkozások ideje alatt fegyelmezett magatartással, életkorának és képességeinek megfelelő módon együttműködik a számára előírt feladatok elvégzésében. Az adott tanóra és egyéb foglalkozások tartalmát, tevékenységét a helyi tanmenet tanórára vonatkozó előírásai szabják meg, a tervezett oktatási, nevelési tevékenység végrehajtását a tanuló fegyelmezetlenséggel, a Házirend megszegésével nem akadályozhatja. Amennyiben a tanuló többieket zavaró állapotba kerül a tanórán, a többi diák tanuláshoz való jogának biztosítása érdekében, a tanóráról nem kiküldhető ki, de értesíteni kell azt a kollégát,
14
HÁZIREND aki helyettesítő státuszban van, vagy ha ő helyettesít, akkor az iskola vezetésének kell jelezni az esetet, intézkedés céljából. A
tanuló/szülő
kezdeményezheti
különböző
tanórán
kívüli
egyéb
foglalkozások
megszervezését.
2.3.1. Tanórán kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú, a tanulók fejlődését szolgáló egyéb foglalkozások formái:
- rendszeres elfoglaltság: fakultáció, szakkör, önképzőkör, sportkör, diákkör, tanulószoba, korrepetálás, fejlesztő foglalkozás, stb., - nem rendszeres elfoglaltság: iskolai rendezvények, ünnepségek, kulturális program, házi vagy iskolák közötti tanulmányi, szakmai, sport-, kulturális verseny, stb. A rendszeres elfoglaltságot jelentő egyéb foglalkozások indításáról, a jelentkezési lehetőségekről az igazgató dönt, és ad tájékoztatást a helyben szokásos módon. A rendszeres elfoglaltságot jelentő egyéb foglalkozásokon való részvétel adott tanévben kötelező, ha arra a tanuló jelentkezett, kijelentkezni csak a következő évi igényfelméréskor lehet. Az egyéb foglalkozások ingyenesek, de azok jellegétől függően térítési díjasak is lehetnek, a fizetendő díjakról való tájékoztatást az intézmény a jelentkezések előtt megadja. Egyes, nem rendszeres elfoglaltságot jelentő egyéb foglalkozások (pl.: színház, mozi, múzeum stb. látogatása) igénybevételéért részvételi díjat kell fizetni. A részvételi díjas foglalkozáson való részvétel a tanuló számára nem lehet kötelező úgy, hogy annak térítési díja befizetésére is kötelezve legyen. Az egyéb foglalkozások időpontját és helyszínét az intézmény a foglalkozásra jelentkezők, valamint a foglalkozást tartó igényei figyelembe vételével állapítja meg. Betegség vagy egyéb távollét alatti tanulmányi elmaradását a tanulónak pótolnia kell a tanárok által megszabott határidőn belül. Iskolai ünnepélyeken, ünnepségeken az ünnepi alkalomnak megfelelő öltözékben (sötét nadrág vagy szoknya, fehér ing vagy blúz) kell részt venni.
2.3.2. A szülő és az iskola közötti kapcsolattartás egyéb formái:
15
HÁZIREND Szülői értekezletek, fogadóórák, előzetes időpont-egyeztetés után: eseti megbeszélések, írásbeli feljegyzések (papírellenőrző, elektronikus ellenőrző, levél, e-mail), tájékoztatók, telefonos megbeszélések, az iskola facebook oldalának hivatalos bejegyzései. A tanév munkarendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapok a gyakorlati oktatásra is vonatkoznak. A gyakorlati oktatást folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor az elméleti képzési napokon; a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező; a tanuló tanulmányok alatti vizsgája és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain. Foglalkozások közötti szünet a gyakorlati oktatásban: 09.00 – 09.15; valamint 12.00-12.20 (ebédszünet). A gyakorlati oktató ettől eltérő időpontban a szakmai igazgatóhelyettes engedélyével adhatja ki a gyakorlati foglalkozások közötti szünetet. A tanítási műhely területére bekapcsolt állapotban lévő mobiltelefont, tabletet, és bármilyen informatikai eszközt bevinni tilos. A gyakorlati foglalkozáson a tanulónak munkavégzésre alkalmas állapotban és tiszta munkaruhában kell megjelenni. A munkaruha tisztításáról a tanuló köteles gondoskodni. Amennyiben ez végképp nem lehetséges (pl.: kollégista tanuló), kérheti az iskola segítségét. A tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással megszervezett gyakorlati oktatás esetén a tanuló köteles betartani a gyakorlóhely szabályait. Az intézmény kapcsolattartóján keresztül, és a foglalkozási napló alapján tájékozódik a tanuló által végzett gyakorlati tevékenységről.
2.4.
Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai:
2.4.1. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje: Az iskola biztosítja a tanulónak azt a jogát, hogy az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, iskolai létesítményeket a tanítás előtt, a tanórák közötti szünetekben, valamint a tanítást követően, de az iskola nyitvatartási idejében igénybe vegye. Az iskola területén a belépés és a kilépés belépőkártyával elektronikus beléptető rendszeren keresztül történik. A belépőkártyák alapján a rendszer rögzíti a belépésre és távozásra vonatkozó adatokat.
16
HÁZIREND A tanítás befejezése előtt a tanuló csak az osztályfőnök, távollétében az ügyeletes tanár, igazgatóhelyettes, vagy igazgató írásbeli engedélyével távozhat az iskolából. Az engedély nélküli távozás fegyelmező intézkedést von maga után, időtartama igazolatlan mulasztásnak minősül, az engedély nélkül távozó tanulóért az iskolát semmilyen felelősség sem terheli. Amennyiben az adott osztálynak az aznapi tanítás az órarendtől eltérően fejeződik be, a portát értesíteni kell. Szülő/látogató az iskola igazgatójának előzetes hozzájárulásával, az óralátogatások rendje szerint vehet részt az iskolai foglalkozásokon, előzetes egyeztetés után léphet be (vendégbelépőkártyával) az iskolába, a portán jelezni kell érkezését, csak az engedélyezett helyiségekben tartózkodhat. Tanulókkal érdemben – saját szülő kivételével - csak előzetes egyeztetés után lehet beszélni. A lépcsőházakat, folyosókat, a tantermeket és azok berendezési tárgyait, eszközeit: ajtók, padok, székek, fogasok, ablakok, falitáblák, vitrinek stb., valamint a mellékhelyiségek felszereléseit: mosdók, vécék stb. rendeltetésszerűen, kíméletesen kell használni. Ezek tisztaságát meg kell őrizni. A tanulónak a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket az előírásoknak megfelelően kell kezelni, különös tekintettel: a tanműhely, tornaterem, kondicionáló terem, udvar, ebédlő, könyvtár, számítógépes terem berendezési tárgyaira, a balesetveszélyes helyzetek megelőzésére, a rongálódás elkerülésére. A tanuló az iskola berendezéseit, eszközeit (pl. internet, elektromos hálózat) csak tanulói jogviszonyának teljesítéséhez szükséges feladatokhoz kapcsolódóan felügyelet mellett, vagy igazgatói írásbeli engedéllyel használhatja. A berendezésben, felszerelésekben okozott kárért, hiányért a tanulók felelősséggel tartoznak. A hetes az óra elején a mindenkori tanárnak köteles jelenteni az észlelt rongálást, kárt, hiányokat. Ennek elmulasztása esetén az osztály tanulói felelősségre vonhatók. A tanulók és az iskola berendezéseinek biztonsága érdekében az iskola területén megfigyelő kamerarendszer működik, a kamerarendszer működését figyelmeztető táblák jelzik, a működést az iskola igazgatója felügyeli, a rögzített felvételek csak igazgatói engedéllyel tekinthetők meg, és bizonyító erejűek. A számítógépes terem, tornaterem és tanműhely, ebédlő helyiségeinek használatára vonatkozó külön szabályokat a Házirend 2sz. melléklet: 7.3; 7.4; 7.5; 7.6 pontjai tartalmazzák, a tanulók a speciális szabályokról a tanév elején tájékoztatást kapnak.
17
HÁZIREND A tanulók az iskolai könyvtárat a könyvtári Könyvtárhasználati szabályzat szerint használhatják, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt. A könyvtár nyitvatartási rendje az iskolai hirdető táblára, valamint a könyvtár ajtajára is kifüggesztésre kerül.
2.5.
Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja:
Iskolánkban e-napló működik az iskola és a szülő közötti naprakész kapcsolattartás, tájékoztatás céljából. A szülők a tanév első napján írásbeli tájékoztatót kapnak az eellenőrzőhöz való egyedi hozzáférés módjáról. Az elektronikus napló használata érdekében a hozzáférési kód megadása mellett az iskola tájékoztatja a kód jogosultját: - az elektronikus napló interneten keresztüli elérési útvonaláról, - az elektronikus napló használati rendjéről, a belépés, bejelentkezés módjáról, - a központilag generált kód, jelszó megváltoztatásának célszerűségéről, és módjáról, - arról, hogy a gyermeke osztályzatait, hiányzásait, és az esetleges szaktanári bejegyzéseket, hogyan tudja megtekinteni.
18
HÁZIREND
3. A tanulókkal összefüggő szabályok 3.1. Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért, kivéve, ha azt a tanuló az iskolába érkezéskor az osztályfőnökének vagy az intézményvezető által kijelölt pedagógusnak megőrzésre leadja. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja (ingyenes letét). Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót tankötelmének teljesítésében akadályozza vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni illetve átadni a pedagógusnak, aki az elvett tárgyat zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. E cselekmény fegyelmező vagy fegyelmi intézkedést von maga után. Elméleti órákon, gyakorlati foglalkozásokon és iskolai rendezvények alatt mobiltelefon, okostelefon (smartphone), tablet, ipad, walkman, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó vagy más, a tanítás - tanulás jelentős megzavarására alkalmas eszköz használata tilos. Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúró- és vágóeszközök, gyufa, napraforgómag, kártya, dohány, szeszes ital, gyúlékony vegyszer, robbanószerek. A tanulók a gyakorlati oktatáshoz sem vihetnek be saját tulajdonú munkaeszközt és gépet, mobil telefont, laptopot, egyéb elektronika eszközt. (Ez a tanítási műhelyekre vonatkozik)
3.1.1. Kártérítési felelősségiv A tanuló iskolai tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén kártérítésre kötelezhető a Ptk. szabályai szerint. A szándékosan, vagy gondatlanságból okozott kárt meg kell téríteni. A kártérítés okát, mértékét, a felelősség megállapítását a Károkozási jegyzőkönyvben a gondnoknál kell rögzíteni (formanyomtatvány). A kártérítés során az Nkt. 59.§ és az R 61.§ alapján kell eljárni.
19
HÁZIREND A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek kivizsgálása (károkozási jegyzőkönyv) alapján az iskola igazgatója határozza meg. A döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. Ha a felszólítás nem vezet eredményre, az iskola igazgatója a tanuló, illetőleg a szülő/gondviselő ellen a Ptk. alapján pert indíthat. Ha a tanuló a károkozás tényét nem ismeri el, a tanuló ellen fegyelmi eljárás indul, mely a körülményeket, tényállást megállapítja. 3.1.2 A kártérítés mértéke: a, gondatlan károkozás esetén: -
az okozott kár, de legfeljebb a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér 1 havi összegének 50 %-a,
b, szándékos károkozás esetén: -
korlátozottan cselekvőképes (kiskorú) tanuló esetén az okozott kár, de legfeljebb a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér 5 havi összege,
-
nagykorú tanuló esetén az okozott kár összege.
Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
3.2. Óvó-védő intézkedések: Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. A gyakorlati oktatásban résztvevők a gyakorlati képzéshez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a munkavégzés eszközeiben, körülményeiben történő változás esetén megismételnek. A gyakorlati oktatás során az iskola gondoskodik a szerszámok, gépek, eszközök munkavédelmi törvényben megfogalmazott biztonságos üzembe helyezéséről, a rendszeres felülvizsgálatáról és karbantartásáról, ennek részletes szabályait az iskola munka- és tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.
20
HÁZIREND A tanulót a gyakorlati oktatásával összefüggésben kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A pedagógusok a védő, óvó előírások figyelembevételével és igazgatói engedéllyel vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. Az iskolai gyakorlati oktatáshoz a tanműhelybe nem vihető be bármilyen készített, vagy saját tulajdonú eszköz, gép. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden diák számára kötelező. Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket – a szervezeti működési szabályzat előírásainak megfelelően, összhangban az egészséges életmódra vonatozó támogató intézményi munkarenddel – a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Az óvó, védő előírásokat az iskola pedagógiai programjában foglalt teljes körű egészségfejlesztési programban szereplő tartalmi követelményekkel valamint a szervezeti működési szabályzat előírásaival összhangban kell értelmezni és alkalmazni.
3.3. Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények: Az iskola által szervezett – a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – iskolán kívüli rendezvényeken a tanulói magatartásra az iskolai Házirend vonatkozik. Az osztály, iskola által az iskolán kívül szervezett rendezvényeken ugyanazon kötelezettségek és tilalmak érvényesek, mint az iskola épületében (sportnap, múzeumlátogatás, színház, kirándulások stb.) a meghirdetett kezdéstől a program befejezéséig, indulástól megérkezésig. Amennyiben
az
iskola
által
szervezett
tanulmányi
kirándulásokon,
kulturális
és
sportrendezvényeken való részvételének – igazolható vagy méltányolható – akadálya van, a tanuló köteles részt venni a számára kijelölt más foglalkozásokon (pl. másik osztály óráin).
21
HÁZIREND A tanulmányi kirándulásokon, amelyeket az iskola a pedagógiai programjában előírtak alapján szervez, az iskola minden tanulójának részt kell vennie. Indokolt esetben a szülő kérésére (pl. egészségügyi ok) az osztályfőnök adhat felmentést a részvételi kötelezettség alól. A felmentés megadásáról a szülőt értesíteni kell. Osztálykirándulások az iskola éves munkatervében rögzített időpontokban lehetnek, ha az osztály tanulóinak szülei írásban vállalják a kirándulás költségeit. A kirándulást az igazgató engedélyezi. A kirándulócsoport a gyülekezési helytől a visszaérkezés helyéig a kísérő tanár felügyelete alatt áll. A csoport tagjai együtt utaznak, túráznak, megnézik a nevezetességeket. A csoportból eltávozni nem lehet. Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük, az iskolában is érvényes magatartási szabályokat kell betartaniuk. Minden rendkívüli eseményt (baleset, tűz, hiányzás) azonnal jelenteni kell a kirándulást vezető, illetve a rendezvényen felügyelő tanárnak. A tanulónak csak rendkívül indokolt – orvosi igazoláson vagy méltányossági alapon elbírálható szülői kérésen alapuló – esetben lehet megengedni, hogy a tanulmányi kirándulás helyett az iskola más tanórai foglalkozásán vegyen részt, vagy a kötelező iskolai rendezvényről távol maradjon.
3.4. Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás: 3.4.1 A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezésekv
3.4.1.1 Térítési díj ellenében igénybe vehető ellátások:
1.
A 229/2012. (VIII. 28) Korm. rend. 33. §-ában (amely a térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatokat tartalmazza) fel nem sorolt, egyéb foglalkozások.
2.
A nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor minden, egyébként térítésmentesen biztosított közfeladatok.
3.
Független vizsga.
4.
Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az
22
HÁZIREND érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája. 5.
A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.
6.
A nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint.
7.
Vendégtanulói jogviszony.
8.
Az érettségi vizsga a 229/2012. (VIII. 28) Korm. rend. 35. § (4)-(7) bekezdések alapján.
3.4.1.2. Tandíjért igénybe vehető szolgáltatások: 1.
A pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás.
2.
A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése.
3.
Tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is.
A térítési díjak befizetésének időpontja: havi szolgáltatások esetén a tárgyhónapot megelőző három munkanap. Az ebédbefizetés minden hónapban a nyilvánosságra hozott (hirdetőtáblák, facebook stb.) két munkanapon történik az iskolai pénztárban. Ebéd lemondása kizárólag a hosszan tartó távollét (pl. betegség), harmadik napjától lehetséges. Az igénybe nem vett, de előre befizetett díjat az iskola túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, ha ez nem lehetséges, akkor visszafizeti. A második vagy további szakképesítésre való felkészítésért fizetendő tandíj rendezése félévenként történik. A tandíj visszatérítésére lehetőség nincs. A tandíjat az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelem és egyéni elbírálás alapján csökkenteni lehet.
3.4.1.3. Költségtérítéssel jár: Az első ingyenes ellenőrző, belépőkártya és bizonyítvány pótlása, a diákigazolvány kiállítása, a gyakorlati oktatáson használt munkanapló megvásárlása.
23
HÁZIREND Az elveszett ellenőrző helyett újat kell venni az osztályfőnök írásbeli engedélye alapján, az enapló megjegyzés rovatában vezetni kell, hogy a tanuló hányadik ellenőrzőjét kapta meg. A térítési díj és a tandíj összegét a 229/2012. (VIII. 28) Korm. rend. 35-36.§ alapján kell megállapítani. A tandíj mértéke tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A fenntartó határozhatja megvi azokat a szabályokat, amelyek alapján az intézmény vezetője dönt: -
a meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról,
-
a térítési díj, tandíj összegéről,
-
a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről,
-
a befizetés módjáról.
A térítési díjat a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell. Szociális helyzetre (pl. rendszeresen gyermekvédelmi támogatás), vagy egyéb nyomós indokra való tekintettel, írásbeli kérelem alapján az igazgató csökkentheti a fenntartó által meghatározottak szerint.vii
3.4.2. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai:
A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Indokolt esetben ennek részletes szabályait a házirend melléklete tartalmazza.viii Iskolánk tanulói nem állítanak elő olyan terméket, amely anyagi értéket képvisel, így a vagyoni jogra vonatkozó díjazás szabályai iskolánkra nem vonatkoznak.
3.5. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei: 3.5.1
A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és
felosztásának elvei: 24
HÁZIREND Az iskola a szociálisan rászorult tanulóit támogatja, amennyiben azt a jogszabály előírja és a költségvetési törvény biztosítja a fedezetét, amennyiben erre anyagi lehetőség nyílik. ix Szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás állapítható meg annak a tanulónak, aki ez iránt írásbeli kérelemmel fordul az intézményhez. A szociális helyzet feltárásában és a rászorultság igazolásában közre kell működnie a tanulónak, illetve a szülőnek a szükséges határozatok, jövedelemigazolások, hivatalos dokumentumok bemutatásával. A szociális támogatás mértéke, adható rendszeressége az adott tanévre vonatkozóan a fenntartó által biztosított keretösszeg rendelkezésre bocsátása után kerül kialakításra. A lehetőségeket az intézmény minden tanítási év kezdetekor ismerteti szóban és a hirdetőtáblákon elhelyezett írásbeli tájékoztatók formájában. A megítéléséről a tanulót, illetve a tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell; a megítélésről rendelkező dokumentum tartalmazza a kifizetésének határidejét, módját, rendszerességét, időtartamát.
3.5.2. Szociális ösztöndíj iránti kérelmek:
A tanítási félév megkezdése előtt, illetve az azt követő 15 napon belül kell benyújtani az intézményvezetőhöz. Az ösztöndíjjal kapcsolatos eljárás az intézmény vezetője, pedagógusa, valamely szervezete által is megindítható. Az intézményvezető a kérelmekről az alábbiak figyelembevételével dönt: - szociális ösztöndíj csak 3,5 tanulmányi átlagot elérő tanulónak adható; - egyéb tanulmányi eredményre vonatkozó kikötések: nem szerepelhet elégtelen osztályzat a kérelmet megelőző a félévi és év végi bizonyítványban; - a szociális ösztöndíjat tanítási félévre kell megállapítani; Ha a szociális ösztöndíjak iránti kérelmek meghaladják az intézmény által e célra elkülönített összegét, akkor a kérelmeknél tanulmányi átlagok sorrendjében kell dönteni.
3.5.3. A szociális támogatás iránti kérelem:
A tanév bármely időpontjában benyújtható. Az elbírálás szempontjai: - aki árvasági ellátásban részesül, - aki állami gondoskodásban él; - akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, 25
HÁZIREND - akit az egyik szülő vagy gondviselő egyedül nevel, - azonos feltételek esetén: az alacsonyabb igazolatlan mulasztása és az egy főre jutó jövedelem. A támogatás megítélésénél a tanuló tanulmányi eredményeit nem lehet hátrányos megkülönböztetésként figyelembe venni. Ha a szociális támogatások iránti kérelmek meghaladják az intézmény által e célra elkülönített összegét, akkor a kérelmeknél először a legkedvezőtlenebb szociális háttérrel rendelkező tanulót kell támogatásban részesíteni.
3.5.4. Kedvezményes vagy ingyenes étkezésre van lehetőség az iskolai ebédlőben. x
Kedvezményes étkezésre jogosult: -
orvosi igazolás alapján súlyosan fogyatékos tanuló,
-
három- vagy több gyermekes családban élő tanuló,
-
a lakóhely szerinti önkormányzattól rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló.
Ingyenes étkezésre jogosult: -
az a tanuló, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, továbbá az önkormányzat átvállalja a fennmaradó 50 % kifizetését, és étkezéstérítési díjkedvezményről szóló határozatot állít ki a tanuló javára.
A jogosultság megállapításához írásbeli kérelem és mellékletben a fenti igazolások/határozatok szükségesek.
3.5.5. Anyagi támogatás igényelhető: Az iskolát támogató Lévi László alapítványtól írásbeli kérelem alapján: nyelvvizsga, ECDL vizsga letételéhez, kulturális programokon való részvételhez, az iskola hagyományaihoz tartozó rendezvények lebonyolításához. Az alapítványi támogatásról az alapítvány kuratóriuma dönt.
3.6. A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai:
26
HÁZIREND A tankönyvellátás rendjében tanévente az alábbi területekre térünk ki:
az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak köre, a jogosultság igazolásának módja,
a tankönyvellátással összefüggő feladatok, határidők,
a tankönyvellátásban közreműködők feladatai: igazgató, tankönyvfelelős, könyvtáros, munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök, szaktanárok.
A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az ingyenes tankönyvek az iskola könyvtári állományába kerülnek. Az ingyenes tankönyvhöz a tanulók kölcsönzés útján jutnak. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést (amortizáció). A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni.
3.7. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje: A normatív kedvezményre jogosultakon kívül más, anyagilag hátrányos helyzetű tanuló is kaphat tankönyvtámogatást. xi Ennek módját és lehetőségeit az iskola igazgatója írásban (körlevél/hirdetmény), majd az osztályfőnökök szóban is osztályfőnöki órán ismertetik minden év november 1-jéig, nyilvánosan elérhető a honlapon, illetve az osztályok hirdetőtábláján is. A döntésnél a szociális támogatások odaítélésének elveit kell figyelembe venni.
27
HÁZIREND Az iskola a normatív kedvezményeknek megfelelő igények kielégítését követően benyújtott további igényeket: - a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint - a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével határozza meg. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásokat elsősorban a könyvtárban lévő tankönyvek és tartós tankönyvek kölcsönzésével kell biztosítani. A kölcsönözhető tankönyvek jegyzéke minden év június 10-éig közzétételre kerül. (A közzététel módja: legalább hirdetmény kifüggesztése.) A tankönyvkölcsönzés az iskolai könyvtár közreműködésével történik. Az iskolai könyvtártól átvett tankönyvekért a tanuló anyagilag felelős a könyvtári SZMSZ szabályzataiban foglaltak szerint.
3.8. Tantárgyválasztás:
A tanuló, illetve kiskorú tanuló esetében a szülő joga, hogy válasszon a választható tantárgyak közül. xii A választható tantárgyakra való jelentkezést az iskola a tanulók, illetve szüleik részére eljuttatott írásbeli jelentkezési lapon biztosítja, május 20-ig végleges felmérést végez.xiii A kérelmek elbírálásának, ha több igény van, mint amennyi teljesítésére lehetőség van, a kérelmeket azok benyújtásának sorrendjében kell elbírálni. A tanuló május 20-ig jelezheti írásban azt, ha a következő tanévtől nem kíván részt venni a választható tantárgy óráin. Az iskola – amennyiben a feltételek biztosítottak – a tanulók számára lehetővé teszi a pedagógusválasztást is.
3.9. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások: 3.9.1. Mulasztások igazolása: A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha: a) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő előzetes írásbeli kérelmére – engedélyt kapott a távolmaradásra: - az osztályfőnöktől (ha a kikérés 1-3 napig terjed),
28
HÁZIREND - az igazgatótól (ha a kikérés 3 napon túl terjed). A döntésről a tanulót, illetve a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. A döntésnél figyelembe veendő szempontok: - a tanuló mulasztásainak száma és jellege, - a távollétnek a tanuló tanulmányaira gyakorolt várható hatása. b) a tanuló beteg volt, s ezt orvosi igazolással igazolja, c) a tanuló hatósági intézkedés miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni, s ezt hatóság által kiállított igazolással igazolja, d) a tanuló családi okok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni, s ezt szülői igazolással igazolja. Az igazolásnak tartalmaznia kell a tanuló nevén kívül: - hivatalos igazolás esetén: a kiállító szerv nevét, címét, elérhetőségét, eredeti pecsétet, aláírást, az igazolás okát, pontos idejét, -
orvosi igazolás esetén: a rendelő címét, telefonszámát (fejléc vagy négyszögletes pecsét), az aláíró orvos nevét tartalmazó körpecsét, az igazolás okát, szülő aláírását, -
a szülő aláírása nem kötelező, ha az osztályfőnök és a szülő között a mulasztásról tájékoztatást történt
-
közlekedési eszköz késése esetén: a késés napját, időtartamát, a késő járat azonosító számát.
Vonatkésés esetén igazolt a mulasztás a MÁV hivatalos honlapjának: www.mav-start.hu adatai alapján is. Hiányzás esetén a mulasztás első napján a szülő lehetőség szerint értesíti a tanuló osztályfőnökét (pl. e-mailben, telefonon, Titkárságon keresztül) a hiányzás okáról, várható időtartamáról. Amennyiben a szülő szociális helyzete miatt nem tudja az iskolát értesíteni gyermeke távolmaradásáról, arról a tanév elején az osztályfőnököt tájékoztatni kell. Az igazolást a lehető legrövidebb időn belül, legkésőbb a mulasztást követő 5 tanítási napon belül be kell mutatni. Ennek elmulasztása esetén a hiányzás igazolatlannak minősül, határidőn túli igazolások elfogadására nincs mód. A tanuló részére a szülő összesen 3 alkalommal igazolhat: teljes tanítási napot és/vagy késést és/vagy néhány óra távolmaradást a fentiek alapján. A szülő nem köteles indokolni a tanuló hiányzásának okát. Ennél többet csak a szülő előzetes kérelmére az igazgató engedélyezhet írásban rendkívüli esemény kapcsán. A mulasztást az osztályfőnök a fentiek alapján igazoltnak vagy igazolatlan minősíti, és az enaplóban jelöli. Nagykorú tanuló nappali képzési rendben 3 napot saját maga is igazolhat írásban osztályfőnökével egyeztetett módon.xiv
29
HÁZIREND Az elkésett tanuló köteles a tanórán részt venni. Nem számít igazolatlan késésnek, ha a késés oka a tanulónak nem felróható ok miatt történt (pl. tömegközlekedési baleset, sztrájk, rendkívüli időjárás, árvíz stb.). A késések igazolására a hiányzások szabályai vonatkoznak. Késésnek számít az is, ha az iskola épületén belül tartózkodik a tanuló, de a tanórára becsengetés után érkezik. A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról.xv
3.9.2. Igazolatlan mulasztások miatti értesítések: 51.§ (3)-(6) bekezdések alapján igazolatlan mulasztása esetén értesíteni köteles (formanyomtatványon az e-napló igazolatlan órák rovatának mellékletével) tanköteles tanuló esetében: 1. igazolatlan óra: az osztályfőnök a szülőt (nap/óra/perc és a következmények) 2-9 igazolatlan óra: az osztályfőnök a Gyermekjóléti Szolgálatot és a szülőt 10 igazolatlan óra: az igazgató a Kormányhivatalt és a Gyermekjóléti Szolgálatot 30 igazolatlan óra: az osztályfőnök az általános Szabálysértési Hatóságot és a Gyermekjóléti Szolgálatot, valamint fegyelmi eljárást kezdeményez a tanuló ellen, amiről a szülőt értesíti 50 igazolatlan óra: az igazgató haladéktalanul a területileg illetékes Jegyzőt és Kormányhivatalt, a Gyámhatóság kezdeményezi a gyermekre járó teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését és a tanuló védelembe vételét. nem tanköteles tanuló esetében az osztályfőnök: 10 igazolatlan óra: nagykorú tanulót és szülőjét (ha közös háztartásban élnek) kiskorú tanuló szülőjét (formanyomtatvány: 1. értesítés) 20 igazolatlan óra: nagykorú tanulót és szülőjét (ha közös háztartásban élnek) kiskorú tanuló szülőjét (formanyomtatvány: 2. értesítés) mindkét levélben fel kell hívni figyelmet: az igazolatlanul mulasztott órák számára (e-napló igazolatlan órák rovata) a következményekre: a tanulói jogviszony megszűnésére.xvi Nem tanköteles tanuló esetén 30 igazolatlan óra mulasztás esetén a tanulói jogviszony megszűnik, feltéve hogy az iskola a nem tanköteles tanulót és szülőjét (ha közös háztartásban élnek), 2 alkalommal írásban (formanyomtatványok) figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire Az osztályfőnök az értesítés(ek) iktatószámát, dátumát, az igazolatlanul mulasztott órák számát az e-napló feljegyzés rovatába beírja. A szülő az osztályfőnöktől napra kész tájékoztatást kérhet az e-napló adatai alapján gyermeke igazolt, igazolatlan hiányzásairól, vagy maga is tájékozódhat az e-ellenőrzőn keresztül. 30
HÁZIREND Az igazolatlan mulasztás fegyelmező intézkedést von maga után.
3.10. A diákkörök működésének szabályai: Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – az éves munkaterv elfogadása és a tantárgyfelosztás jóváhagyása alapján a nevelőtestület dönt. Az egyes diákköri foglalkozások idejéről, helyéről és a foglalkozást tartó pedagógus nevéről az iskola honlapján, és a tanáriban kell az érdeklődőket tájékoztatni. A honlapon a foglalkozást tartó pedagógus nevét csak annak kifejezett hozzájárulása esetében lehet közölni. Emellett a tanári szobában a pedagógusok számára mindig rendelkezésre áll – elektronikus formában – az egyéb foglalkozásokon részt vevő tanulók névsora is.
3.11. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti részletes követelményeit az iskola pedagógiai programja határozza meg. -
Tanulmányok alatti: osztályozó, javító-, pótló, különbözeti, beszámoltató, érettségi, szakmai vizsgákra kerülhet sor a tanév folyamán.
A tanulmányok alatti vizsga tervezett idejét az iskola éves munkaterve tartalmazza. A vizsgára való jelentkezés határideje, vizsgák tervezett ideje minden év szeptember 15-ig nyilvánosság elé kerül: az iskola hirdetőtáblájára, szülői értekezleten, osztályfőnöki órán. Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát az igazgató által meghatározott későbbi időpontban (még a tárgyévben) teheti le. A tanulót és szüleit/gondviselőjét a vizsgákról 15 nappal előbb értesíteni kell.
- Osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik, tehető:
31
HÁZIREND
- tanuló kérésére, (kiskorú tanuló esetén szülővel aláíratott írásbeli kérelem alapján) - ha a tanulót kérésére felmentették a foglalkozáson való részvétel alól, (az igazgató által meghatározott módon)
- mulasztások miatt előírt esetben. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is. Osztályozó vizsga a tanév során bármikor megszervezhető, a vizsgát megelőző 3 hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. A vizsgák pontos helyéről, időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell a R 64.§ (1) alapján. Osztályozó vizsgára a tanulónak írásban kell jelentkeznie a Titkárságon, az intézmény által elkészített formanyomtatványon történik. Egy jelentkezési lapon csak egy osztályozó vizsgára lehet jelentkezni. A jelentkezési lapon meg kell adni: - a tanuló nevét, osztályát, - azt a tantárgyat, melyből osztályozó vizsgát kíván tenni, - az osztályozó vizsgával érintett tantárgy azon évfolyamait, melyből vizsgázni kíván, - a jelentkezéskor a tantárgyat tanító pedagógus nevét. A jelentkezési lapot a 18 éven aluli tanuló esetében a szülőnek is alá kell írnia. A jelentkezést írásban le lehet mondani az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt 60 nappal. Ezt követően a vizsgát lemondani már nem lehet. A vizsgára történő jelentkezést az intézmény nevében az igazgató fogadja el és engedélyezi. Ha a tanuló a kérésére engedélyezett vagy a mulasztások miatt előírt osztályozó vizsgára nem jelentkezik, vagy arról nyilatkozik, hogy nem vesz részt az osztályozó vizsgán, javítóvizsgát tehet. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja xvii
- a 250 tanítási órát (szakiskola 9-11., középiskola 9-12.), - a szakmai és szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati oktatás 20-20 %-át, - egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át a tanuló a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 órát, és az iskola eleget tett a mulasztásokkal kapcsolatos értesítési kötelezettségének. 32
HÁZIREND Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai elérik a 200 órát, az iskola igazgatója értesíti erről a tényről a tanulót és a szüleit/gondviselőjét (formanyomtatvány e-napló másolattal). Az értesítésben fel kell hívni a figyelmet a mulasztás következményeire.
3.11.1. Különbözeti vizsgát kell tennie a tanulónak, ha: -
átvételét kérte másik iskolából vagy feladatellátási helyről, és az eltérő pedagógiai
programok miatt a bizonyítványába bejegyzett adatok (tantárgyak, modulok, óraszámok stb) alapján a befogadó intézmény pedagógiai programjában szereplő követelményeket nem teljesítette. A tanuló különbözeti vizsgát abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. Különbözeti vizsgákra tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot kell kijelölni. Az átvételt és a feladatellátási hely változtatását az (befogadó) iskola igazgatója engedélyezi, az erről szóló írásbeli értesítés tartalmazza a különbözeti vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket (tantárgyak, időpont, helyszín, sikertelen különbözeti vizsga következménye).
3.11.2. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha - a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, - az osztályozó/különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, engedély nélkül távozik
- a gyakorlati képzés szervezője számára szakmai gyakorlatból engedélyezte. - Javítóvizsga letételére: augusztus 15-31-éig terjedő időszakban kell időpontot kijelölni. -
3.11.3. Pótló vizsga: – bármelyik, tanulmányok alatti vizsga pótlása: augusztus 15-31-éig terjedő időszakban kell időpontot kijelölni.
3.11.4. Az évfolyam megismétlése: Ha a tanuló nem teljesíti legalább elégséges minősítéssel az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket (minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kell kapni), tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.
33
HÁZIREND Nem tanköteles tanulónak az évfolyamismétlést írásban kell kérnie az iskola igazgatójától, aki az engedélyezésről, az osztályba sorolásról augusztus 31-ig dönt. Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. xviii
34
HÁZIREND
4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásuk elvei: Figyelemmel az Nkt. 25. § (2)-(3) bekezdései Rendelet 5. § (1) bekezdés e)-f) pontjai, és tervezett módosítása: 5. § (1) bekezdés i) pontja
4.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái: A tanuló jutalmazható, ha kiemelkedő:xix - tanulmányi eredménye, - szorgalma, magatartása, - sportteljesítménye, - kulturális, közösségi tevékenysége. A tanulmányi eredménnyel és sportteljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő eredmény, - a különböző szintű versenyen elért jó eredmény. A kulturális és közösségi tevékenységgel kapcsolatban jutalmazható az iskolán belül, illetve az iskolához kapcsolódóan, az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez hozzájáruló, példamutató, kiemelkedő eredmény, illetve tevékenység. A jutalmazás történhet egyénileg, tanulónként, illetve adott csoport, osztály számára. A tanulók jutalmazásának főbb formái a szóbeli és írásbeli dicséret, fokozatai: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi dicséret. A szóbeli dicséret valamely tanulói közösség előtt, nyilvánosan történik. Írásbeli dicséret: oklevél átadással és/vagy az ellenőrzőbe, illetve bizonyítványba történő bejegyzéssel történik. A szóbeli és írásbeli dicséret ünnepélyes keretek között is adható, ha arról a jutalmazó úgy dönt. Az írásbeli dicséret mellé jutalom is adható. - egyén esetében: tárgyjutalom, elsősorban könyv, - közösség esetében: tárgyjutalom, illetve jutalomkirándulás, jutalomprogram.
4.2. A fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei: Fegyelmező intézkedéseket kell alkalmazni, ha a tanuló kötelességeit enyhébb formában megszegi, pl. - igazolatlanul mulaszt: tanköteles tanulók esetén: 2-9 óra esetén:
osztályfőnöki figyelmeztetés
10 óra esetén:
osztályfőnöki intő 35
HÁZIREND 10-20 óra esetén:
igazgatói figyelmeztetés
20-29 óra esetén:
igazgatói intés javasolt: prevenciós beszélgetés kezdeményezése
nem tanköteles tanulók esetén: 30 igazolatlan óra esetén: kizárás következik, a tanulói jogviszony megszüntetése (feltétele: 2 írásbeli értesítés, melyben a tanuló, a szülő figyelmét előzőleg felhívtuk az igazolatlan mulasztás következményeire). A kizárásról, a tanulói jogviszony megszüntetéséről a nagykorú tanulót (ha a szülővel közös háztartásban él, a szülőt is) írásban kell értesíteni. - többször elkésik: 5 késés után - függetlenül az igazolatlan órák számától – fegyelmező intézkedést (1. fokozat – 5. fokozat) kell alkalmaznia fokozatosság elvének betartásával. - az iskola hivatalos dokumentumaival (ellenőrző, igazolások, nyilvántartások, bizonyítvány stb) visszaél, - rendszeresen ellenőrző, belépőkártya nélkül érkezik az iskolába, - a felügyeletet ellátók (ügyeletes tanár, diák, hetes, technikai dolgozó) utasításait megtagadja, - dohányzik, első esetben: igazgatói figyelmeztetés és a szülő értesítése a következményekről második esetben: igazgatói intő - fegyelmezetlen magatartásával zavarja a tanórai munkavégzést, - tiszteletlenül viselkedik, stb. A fegyelmező intézkedések a tanuló magatartási osztályzatát az alábbiak szerint befolyásolják: -
példás (5),
legfeljebb szóbeli figyelmeztetés,
-
jó (4),
legfeljebb osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés,
-
közepes (3),
legfeljebb igazgatói írásbeli figyelmeztetés,
-
rossz (2), igazgatói írásbeli intő, vagy fegyelmi büntetés esetén.
4.2.1. Fegyelmező intézkedések formái:
Figyelmeztetés (szóban, írásban), intés (írásban - szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói). A fokozatokat az e-napló megjegyzés rovatába be kell írni rövid indoklással. Ügyelni kell a fokozatosság elvének betartására. 36
HÁZIREND 1. fokozat:
szóbeli figyelmeztetés(ek)
2. fokozat:
szaktanári/szakoktatói figyelmeztetés: max. 3 db adható of. figyelmeztetés: 3 szaktanári után (1 db adható)
3. fokozat:
szaktanári/szakoktatói intő: max. 3 adható of. intő: 3 szaktanári intő után (csak 1 db adható)
4. fokozat:
igazgatói figyelmeztetés/intő: az of. intő után további sorozatos fegyelmezetlenség esetén (1db adható)
Nagyon indokolt esetben, a szabályszegés mértékétől függően a 1-3 fegyelmező fokozatok kihagyhatók, a 4. fokozat elhagyását a fegyelmi bizottság vezetőjével egyeztetni kell.
4.2.2. Fegyelmi eljárás: Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárást kell lefolytatni. xx Fegyelmi eljárás indul a tanuló ellen, -
ha a fegyelmező intézkedések fokozatai után újabb szabályszegések történtek,
-
30 igazolatlan óra,
-
súlyosan jogellenes magatartás esetén,
-
el nem ismert károkozás körülményeinek megállapítása miatt.
A fegyelmi eljárást követően írásbeli határozattal lehet fegyelmi büntetést kiszabni. Az ISZSZ, a nevelőtestület és a DÖK súlyosan jogellenesnek ítéli az erőszakos magatartást (pl. bántalmazás, tettlegesség), önmaga vagy mások testi épségének, egészségének veszélyeztetését (pl. kábítószer terjesztése és használata, ismétlődő dohányzás, szeszesital fogyasztása, fegyverrel vagy mérgező anyaggal való visszaélés), az iskolai közösség egészét negatívan érintő viselkedést (pl. lopás, személyiségi jogok megsértése, az iskola jó hírének csorbítása). A súlyosan jogellenes magatartás azonnali fegyelmi eljárást von maga után, illetve büntetőjogi következménnyel járhat. A fegyelmi eljárás lezárásáig az iskola igazgatója ideiglenesen korlátozhatja a súlyosan jogellenes magatartást elkövető tanuló iskolai tartózkodását, felügyelethez kötheti, melyről a szülőt/tanulót írásban értesíti. A rendkívüli és azonnali intézkedéseket úgy kell megállapítani, hogy a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesíthetőek legyenek. A fegyelmi eljárás és az egyeztető eljárás részletes szabályait, a lefolytatás menetét az SZMSZ tartalmazza.xxi
37
HÁZIREND
5. A tanulók jogai és kötelességei: 5.1. A tanulók jogai: (1) A tanulónak joga, hogy
a) a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével,
sportolási,
étkezési
lehetőség
biztosításával
életkorának
és
fejlettségének megfelelően alakítsák ki,
b) részére a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,
c) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását;
d) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.
(2) A tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (3) A tanuló joga különösen, hogy
a) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások továbbá pedagógusok közül,
b) igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit, az iskolai könyvtári szolgáltatást,
c) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön;
38
HÁZIREND
d) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges elvárásokról
e) részt vegyen a diákkörök munkájában és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek
f) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az ISZSZ-hez, a DÖK-höz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül – az ISZSZ, DÖK 15. napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon.
g) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását;
h) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen;
i) jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot;
j) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
k) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését;
l) kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról;
m) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe;
n) választó és választható legyen a diákképviseletbe;
o) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását;
p) kérelmére, indokolt esetben, szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.
(4) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.
39
HÁZIREND
5.1.1
A
tanulók
véleménynyilvánításának,
a
tanulók
rendszeres
tájékoztatásának rendje és formáixxii A tanuló szabad véleménynyilvánítási jogát az iskola biztosítja. A tanuló az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat: - az oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos minden kérdésről, - az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, - az iskola működéséről. A tanuló önállóan, saját maga, illetve a tanulók képviselete útján is véleményt nyilváníthat. A tanuló a véleménynyilvánítási jogával a tanítási órán a pedagógus által meghatározott keretek között élhet. (A pedagógus az óra menetéhez, felépítéséhez igazodva adhat alkalmat arra, hogy a tanulók véleményt nyilváníthassanak.) A véleménynyilvánítás formái különösen: - személyes megbeszélés, - gyűlésen, fórumon való felszólalás, véleményközlés, - írásos megkeresés, véleménynyilvánítás. A véleménynyilvánítás gyakorlása során a tanuló nem sértheti az iskola alkalmazottjainak, a többi tanulónak a személyiségi jogait, emberi méltóságát.
5.1.2. A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai: A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön), az elektronikus naplón keresztül írásban tájékoztatják. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete (ellenőrző könyve) a pedagógus számára rendszeresen nem elérhető, a szülő irányában kötelező tájékoztatás tértivevényes küldeményben vagy más, az igazgató által elrendelt formában történik. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet vezetőségének ülésén minden tanév elején szóban, folyamatosan, írásban tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein a szülőket szóban tájékoztatják. A szülők és a tanulók saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak.
40
HÁZIREND
A tanulók kötelességei:
5.2.
Az Nkt. 46.§ alapján kivonatosan: (1) A tanuló kötelessége, hogy
a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;
b) eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének;
c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában;
d) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához, tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait;
e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt,
f) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;
g) az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait,
h) megtartsa az iskolai szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat.
(2) A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
41
HÁZIREND
6.
Az egészséges életmódra nevelést szolgáló intézményi szabályok:
Az intézménynek rendszeresen gondoskodnia kell az egészséges életmód – az életkori sajtosságoknak megfelelő – népszerűsítéséről a tanulók körében. E feladat teljesítésében a nevelőtestület a diákönkormányzattal együttműködik az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításában. Valamennyi intézményi program során nagy hangsúlyt kell fektetni az egészséges táplálkozás, a megfelelő testmozgás, a minőségi életvitel gyakorlati megvalósítására. A tanórai és az egyéb foglalkozások megszervezésénél ügyelni kell arra, hogy az étkezések és a tanulói munkavégzés között 15 perc teljen el. A délutáni sportfoglalkozásokat a főétkezést követően legalább 30 perc után szabad csak elkezdeni. Az iskolában, valamint az iskola épületén kívüli, tanulók számára rendezett programokon tilos a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó szörpök, sűrítmények, koncentrátumok, gyümölcsízek, energiaitalok, sós snack valamint olyan ételek és italok árusítása és térítésmentes fogyasztásra ajánlása, melyben ételízesítő, cukrozott kakaópor vagy ízesített sör illetve alkoholos frissítő ital van. Az iskola minden nevelési-oktatási tartalmú programját a pedagógiai program részeként megalkotott egészségnevelési program alapján kell tervezni és lebonyolítani. Az iskola házirendjének betartása az intézmény minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége.
42
HÁZIREND
MELLÉKLETEK Nkt. 25. § (2)-(3) bekezdései
1. SZ. MELLÉKLET Iskolai védő, óvó előírások [Házirend 3.2. pontjához]
1.1 Védő-óvó előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében az iskolában tartózkodás során bekell tartani A legfontosabb szabályokat az SZMSZ 10.1. pontja tartalmazza.
1.2 A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az iskolában az igazgató által e feladatokkal megbízott pedagógus látja el, aki előzetes megbeszélés alapján mind a szülők, mind a tanulók rendelkezésére áll.
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus elérhetőségét, fogadóóráját az iskola információs csatornáin (tanári hirdetőfal, faliújság, honlap) megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni.
Szükség esetén, a hatás- és feladatkörébe tartozó esetekben az iskolai pszichológus is bekapcsolódik a problémák megoldásába.
1.3 Baleset-megelőzési előírások, intézkedések baleset esetén
Minden tanév alakuló nevelőtestületi ülésén a pedagógusokkal, az első tanítási nap osztályfőnöki foglalkozásain a tanulókkal ismertetni kell az iskolai baleset- és tűzvédelem legfontosabb szabályait.
Az iskola területén mindenki köteles úgy viselkedni, dolgozni és környezetét kialakítani, hogy senkit ne tegyen ki élet- vagy balesetveszélynek, ne okozzon balesetet.
Minden tanulónak biztosítani kell a szünetekben való mozgási lehetőséget.
Az öltözőkbe a tanulók csak az előző osztály távozása után mehetnek be.
Az iskolában a folyosói mozgás során a jobbkéz szabály szerint kell közlekedni.
Elektromos eszközöket a tanulók csak pedagógus vagy más iskolai alkalmazott engedélyével és felügyeletével használhatnak. 43
HÁZIREND
A balesetet azonnal jelenteni kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak.
A sérültet megfelelő ellátásban kell részesíteni, súlyosabb esetben a szakorvosi rendelőbe át kell kísérni vagy mentőt hívni.
A sérülés körülményeiről, a sérült ellátásáról az osztályfőnök, vagy akadályoztatása esetén más érintett pedagógustájékoztatja a szülőt.
A tanulóbaleset tényét, körülményeit a jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell jegyzőkönyvben rögzíteni.
44
HÁZIREND
2. SZ. MELLÉKLET 2 Az iskolához tartozó létesítmények, helyiségek és eszközök használati rendje 2.1 A tanórán kívüli foglalkozások rendje A tanórán kívüli foglalkozások a tanórai foglakozásokat követik. A résztvevőkkel egyeztetett időpontban, az intézmény nyitvatartási idején belül, 15.20 óra és 19.45 óra között szervezhetők, ha a foglalkozás tanítási órával nem ütközik, és helyét, idejét egyeztették az általános igazgatóhelyettessel. A foglalkozások rendjét a foglalkozási terv rögzíti, melyet az intézményvezető hagy jóvá.
2.2 A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje A tehetséggondozásra, illetve a felzárkóztatásra szervezett foglalkozásokat a tanulók közül bárki igénybe veheti. Ezek időpontjait, helyét és a foglalkozásokat vezető tanárok nevét az iskola hirdetőtábláján és honlapján minden tanév szeptemberében az intézményvezető közzéteszi.
2.3 A számítógéptermek használati rendje
a) Szabályzatunk feladata Az Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola számítógépeinek és hálózatának használatát szabályozza a szolgáltatásokat használó tanulók, dolgozók számára. A szabályzat segíti, hogy az iskola zavartalan működést és szolgáltatást tudjon biztosítani.
b) Általános jellemzők A számítógéprendszert az iskola üzemelteti. A gépek használatára az iskola jogosít, a hozzáférést az iskola adja ki. A rendszer alapvető célja az nevelési-oktatási tevékenység biztosítása. Számítógépes rendszerünk nagy anyagi és szellemi értéket képvisel, a felhasználóiknak vállalni kell a használattal járó kötöttségeket.
45
HÁZIREND A hálózat valamennyi felhasználója felelős az egész hálózat biztonságáért, köteles ismerni és betartani a biztonsági előírásokat és a hálózati etika alapszabályait. A felhasználók a jelszó átvételével egyben elismerik, hogy tudják és elfogadják a felhasználói szabályzatot. Tanulóknál a kötelező baleset-elhárítási oktatás része a Szabályzat ismertetése. Hálózatunk része a Sulinetnek és azon keresztül az Internetnek is. Az iskolai hálózat működéséért a jogi felelősséget az iskola egyszemélyi felelős vezetője: az igazgató viseli. A rendszergazda szakmai felelősséget vállal a leírtak betartásáért és betartatásáért. A felhasználók kötelesek betartani a Sulinet etikai szabályzatát is. (Az etikai szabályokat tanévkezdéskor a szaktanár ismerteti.)
c) A felhasználók A számítógéprendszer felhasználóinak csoportjai iskolánk alkalmazottai: -
az Iskola vezetősége,
-
a tantestület tagjai,
-
a gazdasági, adminisztratív dolgozók,
-
a technikai dolgozók,
-
valamint iskolánk nappali, esti és levelező tagozatos tanulói, akikkel iskolánk tanulói jogviszonya fennáll.
d) A dolgozói és tanulói azonosítók és kiosztásuk A jelszó védi a felhasználót és adatait, mert illetéktelenek számára lehetetlenné teszi az állományaiba való betekintést. A tanárok és más dolgozók írásban illetve szóban kérhetnek azonosítót. Magát az azonosítót szabadon választhatják, a következő megkötésekkel: az azonosító minimum 3, maximum 8 karakterből állhat, ékezetes betűket, szóközöket és speciális jeleket nem tartalmazhat. Már meglévő azonosító nem választható. A tanulók azonosítóját is a rendszergazda határozza meg. Az azonosító kiosztása osztályonként történik. A hálózatban a jelszót az első belépés alkalmával kötelező megváltoztatni! Az azonosító másra át nem ruházható! A tanulói vagy dolgozói munkaviszony megszűnésével egyidejűleg a rendszergazda megszünteti az azonosítót és törli a felhasználó könyvtárát. A hálózatba való belépéskor ügyelni kell arra, hogy a jelszót más ne lássa.
e) A felhasználók jogai: 46
HÁZIREND Minden felhasználónak joga van a hálózat használatára. A rendelkezésükre álló lemezterület mértékéig használhatják a szerverek merevlemezét állományaik tárolására, és könyvtárukhoz bármelyik munkaállomásról hozzáférhetnek. Elvárhatják a saját könyvtárukban tárolt anyagok bizalmas kezelését. Használhatják a szervereken elhelyezett nyilvános programokat és más állományokat. Hivatalos vagy magánügyben szabadon levelezhetnek az iskolán belül és az Interneten keresztül. Használhatják a World Wide Webet és más internetes szolgáltatásokat. Saját honlapot készíthetnek, amelynek eszmeisége megegyezik az Iskola elvárásaival.
f) A gépek használatának szabályai: A géptermekbe való bevonuláskor a tanulók az alábbiak szerint kötelesek ellenőrizni a tanulói konfigurációk állapotát: Valamennyi tanulói gépet – még a létszám miatt esetlegesen felesleges gépeket is – bekapcsolják. A gépek bootolás után kiírt üzenetére („A bejelentkezéshez nyomd meg a Ctrl-Alt-Del gombokat!”) megnyomják az adott gombokat. A megjelenő bejelentkezési ablakban – amennyiben az adott gépre az aktuális órán nincs szükség – a „Leállítás”-t választják, mire a gép szabályosan leáll. A tanuló saját gépén (szigorú ülésrend szerint előírva), saját felhasználónevével és titkos jelszavával bejelentkezik a hálózatba, valamint a szerveren lévő saját mappájának elérését ellenőrzi. A fenti ellenőrzési folyamat bármely fázisában adódó hibát, rendellenességet a tanuló azonnal köteles jelezni az órát tartó tanárnak! Ugyanez a teendő a csak szemmel látható rongálások, sérülések esetén is! A jelzett hibákat a tanár a rendszergazdának vagy az oktatás technikusnak jelezni köteles a hiba pontos leírásával, az észlelés pontos időpontjával. A fenti ellenőrzési folyamat végrehajtásával a tanulócsoport elismeri, hogy az eszközöket – az esetleg jelzett hibák kivételével -, üzemképes és sértetlen állapotban vette át a tanórai használatra. Fentiek alapján a tantermekben elhelyezett gépek használatáért, az ott elhelyezett eszközökért az órán jelenlévő tanulók felelősek. A tanulói felelősség pontosítása az alábbiak szerint történik:
47
HÁZIREND Ha az esetleges károkozás, rongálódás okozója az ülésrend és az egyéb körülmények figyelembe vételével egyértelműen azonosítható, akkor az adott tanuló (ill. gondviselője) a felelős. Amennyiben olyan konfigurációban esett kár, amelyet az adott órán hivatalosan senki nem használt, tehát a rongálást elkövető személy nem azonosítható, akkor az adott órán részt vett, valamennyi tanuló (ill. gondviselőik) viseli(k) a közös felelősséget. A Szabályzat és a terem rendjének betartatásáért a teremben órát tartó tanár a felelős. Tanulók a géptermekben csak azonosítható felügyelet mellett tartózkodhatnak. Dolgozók és egyéb felhasználók esetében betöltött 18 életév esetén mindenki Önmaga, 18 év alatt a használatot engedélyező (terembe beengedő) dolgozó a felelős. Távozáskor a felhasználó jelentkezzen le a hálózatról, és kapcsolja ki a gépét! A gépterem ügyeleti időben való használatának módját a számítástechnika-tanárok szabályozzák az iskolai prioritások figyelembevételével. A felhasználók akkor is kötelesek betartani a felügyelő tanár utasításait, ha nem értenek azokkal egyet. Tanórán kívüli gyakorlás (“internetezés”) feltétele: A gépek használata előtt minden esetben fel kell iratkozni a számítógép-használatra, feltüntetve a dátumot, az időt, a felhasználó nevét, osztályát, és a gép számát. Az iskola dolgozói bármikor használhatják az Iskola azon gépeit, amelyekkel az oktatást nem zavarják. Minden felhasználó felelős a rendszer biztonságáért. A felhasználónak jelentenie kell, ha tudomást szerez nem megfelelő használati cselekményekről. A felhasználó munkája végeztével köteles kijelentkezni és annak sikeres voltáról meggyőződni.
g) Szoftver használati előírások: Az Iskolában csak jogtiszta szoftverek futtathatók. Tilos a számítógépnek vagy szoftverének jogsértő használata. A vírusveszély csökkentése érdekében a következőket kell betartani: A számítógépekbe lemezeket, CD-ROM-okat, (pl. behozott, saját lemezek), floppykat, pendrive-okat és egyéb adathordozókat csak a rendszergazda, az oktatás technikus és a számítástechnika tanár tehet. Ettől eltérni csak a felsorolt személyektől kapott adathordozók esetén lehet az iskola dolgozóinak (pl. nyelvi órán, könyvtárban, stb.). A felsorolt személyeknek is csak alapos vírusellenőrzés után szabad az általuk nem ellenőrzött lemezeket használni. 48
HÁZIREND Amennyiben vírusfertőzés gyanúja merül fel, a rendszergazdát értesíteni kell, aki elvégzi a vizsgálatot. A vírus eltávolításáig a gépet használni tilos. Tilos a rendszergazda tudomása nélkül: A rendszer file-jainak átvitele bármely más gépre. A rendszer területére file-ok felmásolása bármely más gépről. A rendszer file-jainak megváltoztatása, jogosulatlan elérése. Tulajdonosuk tudomása nélkül, illetve a rendszergazda engedélye nélkül tilos valamely felhasználó file-jainak elolvasása, file-jainak átvitele bármely más gépre, az ő területére file-ok felmásolása, azok módosítása. A számítógépek helyi (lokális) meghajtóinak tartalmát, az ott tárolt fájlokat a rendszergazda bármikor, előzetes bejelentés nélkül is törölheti. Személyes adatokat a felhasználó saját, hálózati meghajtóján (rendszerint H:/) kell tárolni. Hálózaton is érvényes elv, hogy mindenről legyen biztonsági másolat. A számítógépre bármilyen programot, alkalmazást telepíteni, a számítógépek helyi meghajtóira (pl. C: D:) másolni, azon törölni, átnevezni, hátteret és egyéb beállítást megváltoztatni stb. csak a szaktanár utasítására lehet.
h) A rendszergazda jogai: A számítógépes rendszer védelme érdekében (jogosulatlan használat, illetve károkozás ellen), a rendszergazda fenntartja magának azt a jogot, hogy indokolt esetben:- bárkit a gép és a hálózat használatából kizárjon, - megnézzen, lemásoljon, vagy izoláljon bármely file-t, amely kapcsolatban lehet a rendszer vagy a hálózat jogosulatlan használatával. Az ilyen módon tudomására jutott információt az iskolavezetésnek hivatali titokként kell átadnia, kezelnie. A számítógépes rendszereket és a hálózatot bármikor ellenőrizheti, leállíthatja, vagy átkonfigurálja. A rendszergazda vagy az általa felkért karbantartók a karbantartás céljára vagy a hálózat normális működésének ellenőrzésére bármikor bármelyik gépet igénybe vehetik, sürgős esetben akár az ott folyó munkát megzavarva is; a tanórát azonban csak indokolt esetben zavarhatják. A rendszergazda az egész hálózat, a számítástechnikatanárok a saját tanítványaik adott könyvtára felett jogosultságokkal rendelkeznek. Ha a rendszergazda a hálózati vagy a helyi meghajtók ellenőrzése során vírusos állományt talál, joga van azt fertőtleníteni vagy letörölni.
i) Géptermi rend: Tilos a géptermekben étel, ital, rágógumi bevitele, fogyasztása. Tilos a gépasztalokon táskák, ruhanemű tárolása. 49
HÁZIREND A kabátok a fogasokon, a táskák az erre a célra rendszeresített polcokon helyezendők el. Tilos a rendszerek szoftver konfigurációinak megváltoztatása (Pl. a C: meghajtó tartalma, tapéta, háttér, képernyővédő, egyéni menüpontok stb. egyéni beállítása). Ezek pillanatnyi átállítása a tanórán csak a tanár kifejezett engedélyével történhet. Tilos a számítógépek bootolását módosítani, bármilyen szoftver beállítást, a gép BIOSbeállítását megváltoztatni. Tilos szeméremsértő, obszcén, trágár vagy egyéb megbotránkoztató programok futtatása vagy ilyen információk előállítása, feldolgozása, tárolása, továbbítása. Tilos a nem rendszergazda által alkalmazott külső hardverek engedély nélküli csatlakoztatása. Tilos a használt számítógépeken kívül a gépteremben található eszközökhöz hozzányúlni. Tilos a gépek eredeti helyének megváltoztatása, alkatrészeinek cseréje (pl. billentyűzet, egér) a csatlakozások megbontása. Tilos a berendezések belsejébe nyúlni! A gépteremben elhelyezett adathordozókhoz a szaktanárok, és a rendszergazda engedélye vagy jelenléte nélkül senki nem nyúlhat. Mágneslemezeket, CD-ROM-okat, egyéb adathordozókat csak a kiemelt személyek engedélyével lehet kihozni, illetve bevinni a gépterembe. Szigorúan tilos a gépteremből bármit elvinni.
j) Szerzői jogok: A szoftver szellemi termék Az iskola tulajdonát képező programok illegális lemásolása szigorúan tilos. A gépekre csak a számítástechnika-tanárok, ill. a rendszergazda telepíthetnek szoftvert. Minden szoftver telepítése esetén kötelező a vírusmentességet ellenőrizni. Tilos a saját könyvtárakba nem jogtiszta szoftvert telepíteni, ilyet az Internetre kiajánlani, valamint az Internetről feltört programokat letölteni. Tilos crack kódokat, programindító kulcsokat (akár e-mailben is) kérni, küldeni vagy felajánlani. A fenti tilalmak nemcsak a programokra, hanem minden szerzői joggal védett termékre kiterjednek, így pl. a zenei anyagokra, rajzokra is.
k) Károkozás A számítógépek és a hálózat normális működésének lehetetlenné tétele, a gép tönkretétele, szándékos károkozás. 50
HÁZIREND A legszigorúbban tilos más számítógépre történő betörés, más jelszavának feltörése vagy ezek kísérlete, valamint olyan erőforrás használata, amelyre az adott felhasználónak nincs jogosultsága. Más azonosítójának használata még annak engedélyével is tilos. Az azonosító kölcsönadása (jelszó átruházása) tilos. Szigorúan tilos a munkaállomást a hálózatba való bejelentkezés után akár rövid időre is magára hagyni. Az operációs rendszer könyvtárában bármilyen módosítást végezni szigorúan tilos. Ha az óra folyamán hibát észlel a tanuló a gép működésében, akkor azt köteles azonnal jelenteni a tanárnak. A tanári használatra beállított gépeken tanuló csak a tanár külön engedélyével dolgozhat.
l) Levéltitok Tilos mások leveleinek elolvasása. Tilos hamis feladójú levél küldése.
m) Egyéb szabályok, előírások Tűzvédelmi előírások A termekben nyílt lángot használni vagy bármilyen tűzveszélyes tevékenységet folytatni tilos. Ha bármely felhasználó tüzet észlel, úgy azt köteles azonnal jelenteni az iskolavezetésnek, rendszergazdának, számítástechnika tanárnak. A termekben tilos a dohányzás! Munkavédelmi előírások Tilos a gépek elektromos berendezésének védőburkolatát eltávolítani, ezeken bármilyen átalakítási, szerelési munkát végezni.
n) A szabályzat megszegésének következményei Az szabályzat megszegői ellen a rendszergazda, vagy a szaktanár jogosult eljárni a fegyelmező intézkedésekre vonatkozó szabályok alapján. Különösen súlyos esetben (pl. a szabályzat rendszeres vagy durva megsértése esetén), illetve szándékosság esetén a rendszergazda a használati jogot köteles megvonni az általa meghatározott időtartamra. A szabályszegő az iskola egész számítógéprendszeréből
51
HÁZIREND kitiltható. A szabályszegésről és az alkalmazott következményekről az igazgatót írásban tájékoztatni kell.
2.4 A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata A tanulók a tanműhelyekben, gyakorlati oktatóteremben csak a szakoktató engedélyével tartózkodhatnak. Az öltözőben értéktárgyakat nem hagyhatnak, azokat a szakoktatóknak megőrzésre át kell adniuk. A tanulóknak a gyakorlati foglalkozáson a munkavédelmi szabályoknak megfelelő munkaruhában, a gyakorlati oktatásra alkalmas állapotban kell megjelenniük. A különböző ékszerek viselése, a hajviselet a szakmai szabályok vagy a szakoktató utasításai alapján korlátozható. A tanuló a gyakorlati foglalkozások során az eszközökkel, gépekkel, szerszámokkal különös gondossággal köteles eljárni, vigyáznia kell mások és saját testi épségére, a rábízott berendezésekre, eszközökre. Az anyagokkal takarékosan, kellő gondossággal köteles gazdálkodni. Bármilyen rendellenességet, balesetet azonnal jelentenie kell a gyakorlati oktatónak, és mindent meg kell tennie a veszélyhelyzet elhárításáért. A foglalkozások végén a munkahelyét rendben és tisztán hagyja el.
A tanműhely használatának rendje: A BGSZC Arany János Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája házirendjének hatálya kiterjed a tanműhely területére és a gyakorlati oktatás idejére is. A tanműhely a Katona József Műszaki Szakközépiskola (1138 Budapest Váci út 107.) területén található. A tanműhely területére belépni a Katona József Műszaki Szakközépiskola által meghatározott módon lehet, arcképes belépési engedéllyel, amit a tanulói jogviszony megszűnésekor vissza kell adni. A gyakorlati oktatás 7: 30-kor kezdődik. A tanulók a foglalkozások megkezdése előtt 10 perccel kötelesek megjelenni a tanműhelyben, munkakezdésig az öltözőben átöltöznek, utcai ruhájukat és egyéb személyes tárgyaikat a lezárt öltözőszekrényben helyezik el a gyakorlati foglalkozások idejére. A gyakorlati foglalkozáshoz szükséges felszerelés: műhelynapló, ellenőrző, íróeszköz, valamint a kötelező védőfelszerelés.
52
HÁZIREND Minden tanuló kötelessége a munkavédelmi, tűzvédelmi, érintésvédelmi, környezetvédelmi és a higiéniás előírások betartása, betartatása. Az előírt védőfelszerelések használata. Védőfelszerelés nélkül, vagy annak alkalmatlansága miatt munkát végezni tilos. A gyakorlati oktatásra a tanulóknak magukkal kell hozniuk kötelező védőfelszerelésként: pamutsapkát, munkavédelmi bőrbakancsot, és az iskolától a tanév elején átvett munkaruhát. A védőfelszerelés tisztaságáért, állagának megóvásáért a tanuló és a szülő felel. Az iskolától átvett munkaruhát a tanulói jogviszony megszűnésekor vissza kell adni, elvesztése vagy megrongálódása esetén az anyagi felelősség is a szülő, nagykorú, önálló tanuló viseli. Egyéb védőfelszerelést a gyakorlati foglalkozások idején a munkatevékenység elvégzéséhez a tanműhely biztosít. A tanuló az oktatás során használt eszközöket, szerszámokat csak rendeltetésszerűen használhatja. A szakoktató irányításával és beosztása szerint a tanulók közreműködnek a foglalkozás lezárásában, a használt eszközök elpakolásában, karbantartásában. Minden foglalkozás után össze kell szedni a szemetet, és rendezetten kell a gyakorlati helyet átadni. A gyakorlati foglalkozás befejezése után a tanulók fegyelmezetten átöltöznek, az öltözőszekrényt kiürítik, és az öltözőt a következő órára érkezőknek rendelkezésre bocsátják. A tanműhely területéről – az iskolánk házirendjében foglaltak szerint – csak engedéllyel lehet távozni. A tanuló gyakorlati foglalkozásokon való jelenlétét vagy távolmaradását az e-naplóban rögzíteni kell. A hiányzások igazolását a tanuló az osztályfőnökének köteles bemutatni.
2.5 A tornaterem használati rendje
A tornaterem és az öltöző használatának rendje: 1. A tornaterem fokozottan balesetveszélyes, ezért a házirend óvó-védő előírásainak betartására különös gondot kell fordítani. A tanulóknak saját és társaik testi épségére fokozottan kell ügyelni a tanórai feladatok elvégzése közben is. A sérüléseket azonnal jelenteni kell. 2. Kicsengetéskor a tanulók azonnal az öltözőbe vonulnak, és átöltözve várják a tanárt. 3. Csak az öltözőben felvett, tiszta tornacipőben és testmozgás végzésére alkalmas öltözékben lehet a tornaterembe bemenni. A felszerelés nélkül érkező tanulók a tornaterem előtt várják a testnevelő tanárt. A felszerelés hiánya nem jelent órai munka alóli felmentést.
53
HÁZIREND 4. Az öltözőből utoljára kimenő tanuló és a hetes köteles bezárni az öltözőt, és a kulcsot átadni a testnevelő tanárnak. Az öltözők rendjéről és tisztaságáról az ott öltöző tanulók, és a hetesek kötelesek gondoskodni. 5. A szakorvosi véleményen alapuló testnevelés felmentéseket minden tanév október 15-ig az iskolaorvosnak kell leadni, a felmentés adatait (időtartam, könnyített/gyógy stb.) az e-napló feljegyzés rovatában rögzíteni kell. Alkalmi felmentést csak a testnevelő tanár adhat a szülő vagy gondviselő ellenőrzőbe írt kérelme alapján. 6. A testnevelés órai munkában részt nem vevő tanuló köteles a felügyeletét ellátó testnevelő tanár által kijelölt és ellenőrzött helyen tartózkodni, amennyiben a számára kijelölt hely a tornaterem, a tiszta tornacipő használata kötelező. Kivéve, ha a testnevelés órák látogatása alól írásbeli felmentéssel, igazgatói engedéllyel rendelkezik. 7. A tornaterem, az öltözők, a szabadtéri pályák és egyéb felszerelési tárgyak csak rendeltetésszerűen használhatók. A nem rendeltetésszerű használatból eredő kárt a tanulók kötelesek megtéríteni. 8. A testnevelés óra után a tanulók kötelesek a zuhanyzót használni, és tisztán hagyni. Ezután indulnak vissza az osztályba. 9. A szertárból kivett sportszereket köteles mindenki a helyére visszatenni. A szertárból és a tornateremből sportszereket tilos engedély nélkül kivinni. 10.
A tornateremben és a sportpályán a hangoskodás szigorúan tilos!
11.
A tornaterembe enni-innivalót bevinni tilos!
12.
A tanuló által bevitt, a testnevelés órához nem szükséges tárgyakért csak akkor vállal
felelősséget az iskola, ha azokat az óra előtt a tanuló kérésére a testnevelő tanár elzárja. 13.
A tornaterem és az öltözők rendjét, a testnevelés órákra vonatkozó szabályokat az első
testnevelés órán a tanulókkal szóban is ismertetni kell.
2.6 Az ebédlő használatának rendje A konyhába kizárólag az ott dolgozók léphetnek be. Az ebédlőt, az ebédidő kivételével zárva kell tartani. Az ebédlőt a tanulók a nyitvatartás alatt vehetik igénybe. Étkezés előtt – az egészségvédelem érdekében – ajánlott a kézmosás. Az ebédlőben nincs önkiszolgálás, a tanulók türelmesen álljanak sorban és legyenek udvariasak. Az étkezés befejezése után a tálcát, tányérokat, evőeszközöket a kijelölt helyen kell beadni. Mindenkinek be kell tartani a kulturált étkezés szabályait, vigyáznia kell az asztal és az étkező tisztaságára, rendjére.
54
HÁZIREND
2.7 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolában heti egy alkalommal orvos, illetve védőnő rendel. A rendelés az orvosi szoba ajtaján kifüggesztett rendelési időben vehetők igénybe. A tanköteles tanulók évenként egy alkalommal külön beosztás szerint, fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Ennek időpontjáról a tanulókat az osztályfőnök értesíti. Az oktatási idő alatt ezt a feladatot az iskolaorvos látja el. A vizsgálatokon való részvétel kötelező, a hiányzók a pótlásról egyénileg kötelesek gondoskodni.
2.8. A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Az Nkt. 60.§ és R 143.§ alapján: A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben 16. életévét betölti, attól az évtől kezdődően, amelyben 25. életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. A felnőttoktatásban részt vevő tanulók a tanév elején tájékoztatást kapnak a számukra kötelező tanórák beosztásáról, a vizsgák rendjéről, a mulasztások következményeiről, az iskola házirendjéről. Felnőttoktatás keretében az oktatás megszervezhető nappali oktatás munkarendje szerint is, ebben az esetben a tanulókra a nappali munkarend előírásai vonatkoznak. Munkarend: Levelező tagozat: A tanítás heti 1 napon folyik órarend szerint, a 7. órától a tanítási órák 40 percesek, az óraközi szünetek 5 percesek. Képzési idő: 2 év, érettségi vizsgára készít fel. Esti tagozat: A tanítás heti 2 napon folyik órarend szerint, a 7. órától a tanítási órák 40 percesek, az óraközi szünetek 5 percesek. Képzési idő: 2 év, OKJ-s vizsgára készít fel. Az oktatás a tanulók egyéni felkészülésére épül, emellett a tanulók joga és egyben kötelessége a konzultációs órák látogatása. A tanulók negyedévi beszámolóra és félévi, év végi vizsgák letételére kötelezettek. A beszámoló eredményét a szaktanár, osztályfőnök, az osztályozó vizsga eredményét az osztályozó értekezletet követően az osztályfőnök hirdeti ki. A vizsgákról való elmaradást, a vizsgát követően 8 napon belül a hallgató köteles igazolni.
55
HÁZIREND Az elmaradt vizsgákat pótolni kell. Az ez irányú kötelezettségét nem teljesítő hallgatót törölni kell az intézmény hallgatóinak névsorából. Az iskola dokumentálja a tanuló jelenlétét, távolmaradását az e-naplóban. A tanulónak mulasztását igazolnia kell, az osztályfőnök minősíti igazoltnak vagy igazolatlannak. Mulasztás következményei: - Megszűnik a tanulói jogviszony 21 igazolatlan mulasztás esetén. - A hiányzásokat félévente összesíteni kell, az osztályfőnök megállapítja, melyik tanulónak szűnik meg tanulói jogviszonya. - A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola értesíti a nagykorú tanulót, kiskorú tanuló szülőjét, valamint a területileg illetékes regionális pénztárat. - Ha a mulasztás (igazolt és igazolatlan együtt) meghaladja a tanórai foglalkozások 50 %-t, a tanuló félévkor és év végén osztályozó vizsgát köteles tenni. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról az illetékes kormányhivatalt 10 nappal korábban értesíteni kell, mert a kormányhivatal megbízottja a vizsgán megfigyelőként részt vehet. Igazolást a hiányzást követő 15 napon belül kell az osztályfőnöknek átadni, év végéig meg kell őrizni. Ha a hiányzás időpontja egybe esik valamelyik beszámolóval, akkor a halasztást írásbeli kérelem és igazolás alapján az igazgató engedélyezheti Kérvény vagy igazolás hiányában a vizsgáról való távolmaradás kizárást von maga után. Fizetési kötelezettség (térítési díj, tandíj, vizsgadíj, költségtérítés befizetése), befizetés módja, ideje, adható kedvezmények tekintetében a házirend előírásait kell alkalmazni.
56
HÁZIREND
3. SZ. MELLÉKLET
Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai 3.1.
Diákönkormányzat nyilatkozata
A házirendet az intézmény diákönkormányzata 2016. év augusztus hó 23. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.
Kelt: Budapest, 2016. augusztus 29. ............................................. diákönkormányzat vezetője (Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.)
57
HÁZIREND
3.2. A nevelőtestület nyilatkozata A házirendet az intézmény nevelőtestülete 2016. év augusztus hó 23. napján tartott értekezletén elfogadta.
Kelt: Budapest, 2016. augusztus 29.
.............................................
………………………………
hitelesítő nevelőtestületi tag
jegyzőkönyv-vezető
.............................................
hitelesítő nevelőtestületi tag
(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)
58
HÁZIREND
Fenntartói nyilatkozat Jelen házirenddel kapcsolatban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettség NEM hárul.
Az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt.
Kelt: Budapest, 2016. augusztus 29.
............................................. fenntartó képviselője (A fenntartói értesítés helye a házirendet jóváhagyó határozatról.)
59
HÁZIREND
Függelék Jogszabályi háttér
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2013. CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
17/2014. (III. 12.) EMMI-rendelet a tankönyvvé, a pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
4/2002. (II. 26.) OM-rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól
328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztön
i
Nkt. 3.§ (1)-(2) bekezdés alapján A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő
áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. ii
Nkt. 25.§ (5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott tanulók felügyeletéről, a
nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy a tankötelezettség végéig a középfokú iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati,szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. R 128.§ (3) bekezdése alapján A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki.
60
HÁZIREND
Nkt. 25.§ (3) bekezdés alapján A házirend előírhatja az iskolába a tanulók által bevitt dolgok
iii
megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel, a szabályszegés fegyelmező intézkedést von maga után. A R 61.§ (1)-(2) Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit
iv
megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót és szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(4) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. Nkt. 88. § (1) A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés
v
és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A fenntartó biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét. vi
A 229/2012. (VIII. 28) Korm. rend. 36.§ (4) alapján.
vii
Nkt. 46. § (4) A tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől
függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. viii
Nkt. 46.§ (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában
a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. ix
Nkt.46.§(6) q) A tanuló joga különösen, hogy kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban,
szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. x
Nkt. 89.§(4) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét,
amelyet a fenntartó kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott normatív kedvezményeket. xi
Nkt. 46.§ (4) A tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől
függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére tanszerellátásban részesüljön. Nkt. 89.§ (3) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodnia kell a térítésmentes tankönyvellátásról. 61
HÁZIREND
xii
R 13.§ (1)-(3) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok,
ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva részt kell vennie. R 14.§ (1)-(3) Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia
kell
arról,
hogy
a
szabadon
választott
tanítási
órákra
történő
jelentkezés
jogkövetkezményeit tudomásul vette. Ha a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. xiii
R 15.§ (1)-(4) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását
követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a 14. életévét eléri, gyermekével közösen gyakorolja. xiv
Nkt. 46.§ (8) Nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót illeti
meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekről a szülőt is értesíteni kell. xv
R 51.§ (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a
házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. xvi
R 50.§ (4) A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási
éven belül igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt.
62
HÁZIREND
xvii
R 51.§ (7)-(8) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása: együttesen
250 tanítási órát, az elméleti tanítási órák 20 %-t, a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás óráinak 20-20%-t, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-t meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. xviii
Az Nkt.53.§ (6) alapján.
Nkt. 58.§ (1)-(2) A tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében
xix
foglaltak szerint jutalmazni kell. Az oktatásért felelős miniszter díjat, kitüntetést alapíthat az országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása, elismerése céljából. A miniszter által alapított díj, kitüntetés kedvezményezettjeinek körére a köznevelési intézmény vezetője tehet javaslatot. xx
Az Nkt. 58.§ (3)-(14) valamint az R 53.§ (1) és 55.§-60.§ alapján Ha a tanuló kötelességeit vétkesen
és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. xxi
Az R 53.§ (2)-54.§ alapján biztosítani kell, hogy az iskolában a fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzhesse meg. xxii
Nkt. 6.§ (6) e)-p) A tanuló joga különösen hogy,
- hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, - az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolai szülői szervezethez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül – az iskolai szülői szervezettől a 15 napot követő 1. ülésen – érdemi választ kapjon, - személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, - választó és választható legyen a diákképviseletbe, - a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását. R 120.§ (4) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. R 120.§ (7)-(9) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.
63
HÁZIREND
64
