Háziállataink téli takarmányozása. Dr. M.Fleischer: Fühling’s „Landwirthschaftliche Zeitung.” 1883. X. füzet.
A takarmányozás czélja elsı sorban hús- és zsírtermelés. A takarmánynak kell pótolni mindenekelıtt a testnek az életmőködés következtében elhasznált anyagait, s a takarmánynak kell ezenfölül az igásállatoknál izomerıt, a hízóállatoknál zsírt és húst, a fejısállatoknál tejet produkálni; különben a tej sem egyéb, mint a tıgynek folyékonynyá lett húsa és zsírja. Hogy pedig ez megtörténhessék, az állatoknak oly anyagokat kell adnunk, amelyek képesek a gyomorból s az egyéb emésztıszervekbıl a vérbe átmenni, hússá és zsírrá átalakulni. Ily anyagokat tartalmaznak a gazdaságban használt takarmányfélék. Amíg alkalmunk van állatainkat jóminıségü legelıre hajtani, nem igen törıdünk azzal: valjon az állat a szükséges anyagokat a megkivántató alak és arányban kapja-e? mert látjuk, hogy ezen takarmányozással elérjük czélunkat. Az állatok bıségesen tejelnek, jó karban vannak. Egészen másképen áll a dolog, ha a legelı hiányzik; ha arról van szó, hogy a hiányzó füvet és szénát más anyagokkal helyettesítsük, melyek egyéb czélra szánvák vagy amelyeket vásárolnunk kell. Ilyenkor nagyon is szükséges számot vetnünk, hogy melyik takarmányfélével érjük el czélunkat legolcsóbban. Sokszor hallani azt a panaszt, hogy a gazdaság mindegyre kevesebb jövedelmet szolgáltat, a termelési költségek egyre nöyekednek. E panasz bizonyára indokolt; azonban ellene legtöbbet csakis oly módon tehetünk; ha igyekezünk a termelési költségeket csökkenteni; hogy pedig ez lehetséges, ha komolyan akarjuk, ha a tudomány és gyakorlat által kipróbált tanokat hasznunkra fordítjuk: az kétségkivüli. Bizonyára nem hiba, hogy a mezıgazdaság egy fölötte conservativ keresetág; hogy a gazdák sokáig meggondolják, míg valami ujitást létesitenek; azonban az elıvigyázatnak nem szabad hanyagsággá változni. Melyik iparos merne ma elzárkózni az ujabb vívmányok elıl, ha haszonnal akar dolgozni és csak a gazda tehetné ezt meg kárvallás nélkül? Az elmondottak a mezıgazdaság üzemének mindenik ágára ráillenek, de legjobban a takarmányozásra. A takarmányozásnál igen nagy veszteséget szenvedünk, ha a régi slendrián mellett maradunk; holott, ha az utóbbi évtizedek vívmányait felhasználjuk, igen sokat meggazdálkodhatunk. Hogy azonban ezt tehessük: szükséges ismernünk az állati test igényeit és tudnunk kell, hogy mi módon tehetünk ezeknek eleget legtökéletesebben és legolcsóbban. Tudnunk kell: mily anyagokat kell adni a takarmányban az állatnak, hogy az illetı haszonczélnak megfelelıleg takarmányozzunk; tudnunk kell továbbá: mily mértékben tartalmazzák az egyes takarmányfélék ezen anyagokat. Ha mindezt tudjuk, akkor könnyü lesz megitélni, hogy melyik takarmányféle etetése lesz a legmegfelelıbb, és hogy a takarmányféle ára megfelel-e azon értéknek, amelylyel az egyik-másik haszonczélnál bir? Ha oly takarmányfélét, amely egymagában elegendı az állati, test táplálására - péld. jóminıségü réti szénát, - megvizsgálunk, akkor tapasztalni fogjuk, hogy benne megvannak a hús és zsír képzésére szükséges anyagok. Találni fogunk benne húsképzı anyagot, bármely takarmányfélének legértékesebb alkatrészét, továbbá zsírt, mely az állatban is zsírt képez; ezenkivül van a réti szénában még farost, keményitı és czukor vagyis szénhydrátok, amelyeket a zsírral együtt zsírképzı neve alatt foglalhatjuk össze. Bármely takarmányfélének gaczdasági értéke attól függ, hogy mennyi tápanyagot fehérjét, zsírt és szénhydrátot - tartalmaz; leginkább határozó a fehérje s a zsír, mely utóbbi 2 és ½ annyit ér, mint a szénhydrátok. A takarmány gazdasági értéke határozza meg annak árát azon esetben, ha az illetı anyag csakis állati tápul használható; mert a számitó gazda óvakodni fog valamely takarmányféleért nagyobb árt fizetni, mint amit az ér. Másképen áll azonban a dolog oly takarmányféléknél, amelyek a feltakarmányozáson kivül egyéb czélra is felhasználhatók. Ha valamely vidéken péld. olcsó a burgonya, akkor okszerü eljárás azt feltakarmányozni; de ha az illetı vidéken egy keményitı- vagy szeszgyár létesül s ennek
következtében a burgonya ára felszökken, helytelen eljárás volna a burgonyatakarmányozásnál megmaradni és nem cserélni fel valamely olcsóbb, hason takarmányértékü takarmányfélével. Ugyanez mondható azon anyagok legtöbbjérıl, amelyek emberi tápul szolgálnak; így különösen a gabonafélékrıl, hüvelyesekrıl stb. Ezeknek ára legtöbbször igen elüt takarmányértékükbıl; hogy mily pazarlásra vezethet ezen körülmény figyelmen kivül hagyása, kitünik a következıkbıl. Számos kisérlet által meg van állapítva, hogy mennyi fehérjére, zsírra és szénhydrátra van szükségük az állatoknak; az egyes haszonczéloknál is be van bizonyítva, hogy e tekintetben bizonyos szabályokat kell betartanunk, ha egyrészrıl el akarjuk érni czélunkat, másrészt pedig nem akarunk takarmányt elpazarolni. Így péld. egy fejıstehén 500 k/g élısúlylyal szükségel 13 k /g szárazanyagot, amelynek 1⋅35 k/g fehérjét, 7 k/g szénhydrátot, 0⋅20 k/g zsírt kell tartalmazni. Az aránya hús- és zsírképzık között 1 : 5⋅5. Ha ezt tudjuk, akkor egy oly táblázat segélyével, mely a különbözı takarmányféléknek fehérje-, zsír- és szénhydrátmennyiségét tünteti fel, képesek vagyunk a meglévı s az idıszerinti conjuncturák szerint vásárlandó takarmányfélékbıl a fejıstehenek takarmányszükségletét megállapitani. Mielıtt a téli takarmányozást megkezdenık, szükséges megállapitani: mennyi a széna-, szalma-, répa- stb. készlet. Vegyük fel például, hogy naponta egy tehénnek, adhatnánk 5 k/g szénát, 4 k/g tavaszi szalmát szecskázva; akkor e takarmány tartalmazna:
Miután e takarmány leginkább húsképzıkben szenved hiányt, ezért az úgynevezett erıtakarmányfélékhez kell folyamodnunk. A hiányt fedezhetnık péld. 3⋅5 k/g rozszsal és 3⋅25 k /g babliszttel, mert
szárazanyag 3⋅5 k/g rozsban van …………… 3⋅0 k/g 3⋅25 ” bablisztben van………… 2⋅8 ” összesen 5⋅8 k/g
nitrogenmentes fehérje vonatanyag 0⋅85 k/g 2⋅29 k/g 0⋅75 ” 1⋅63 ” k 1⋅10 /g 3⋅92 k/g
zsír 0⋅055 k/g 0⋅045 ” 0⋅100 k/g
vagy pedig 4 k/g rizskorpa és 2 k/g gyapotmag-pogácsával. Ezen keverék tartalmaz: 5⋅37 k/g szárazanyagot, 1⋅05 k/g húsképzıt és 3⋅75 k/g zsírképzıt; vagy pedig 2⋅5 k/g tengerivel, 2 k/g malátacsirával és 2 k/g pálmamagliszttel. Ezen keverék tartalmaz: 5⋅75 k/g szárazanyagot, 1⋅05 k/g húsképzıt és 4⋅15 k/g zsírképzıt. Kérdés már most: mi az ára ezen különbözı erıtakarmányfélének? A mostani piaczi árak szerint kerül:
10 rozs-, bab-adag………………………………… 12 márka 20 fillérbe 1) 10 rizskorpa-, gyapotmag-adag…………………… 8 ” 70 ” 10 tengeri-, malátacsira-, pálmamagliszt-adag……. 8 ” 22 ” Ezen számitásból leginkább kitünik: milyen hiba volna, ha saját termésü gabonánkat etetnık fel, A számitó gazda ezt piaczra viszi és helyette erıtakarmányt vásárol, melynek ára csekélyebb, de takarmányértéke nagyobb. Különösen ajánlható erıtakarmányfélék a külföldi olajpogácsák, amelyek ára takarmányértekükre vonatkoztatva - sokkal csekélyebb, mint a repcze- vagy lenmagpogácsáé, A legfontosabb ily külföldi erıtakarmányfélék a következık: Földimogyoró-pogácsa. Ez a délvidéken vadon növı földimogyoró gyümölcsébıl nyeretik. A növény gyümölcsében lévı magvakat meghámozzák s a bennök lévı olaj nagy részét kisajtolják. A földimogyoró-pogácsa a megemészthetı anyagokból átlagosan tartalmaz: 40% fehérjét, 24⋅5% nitrogenmentes anyagokat, 6⋅0% zsírt. A földimogyoró-pogácsaliszt métermázsájának ára 20 márka. Ezen erıtakarmányféle fıleg a húsképzésre hat, s ez okból legczélszerőbb a hízó- és igásállatokkal takarmányozni. Kisebb mennyiségben adva, a tej mennyiségére kedvezı befolyást gyakorolnak, kevésbé a tej minıségére. Gyapotmag-pogácsa. A hámozott gyapotmagnak sajtolási maradéka. Tartalmaz a megemészthetı anyagokból: 31⋅0% fehérjét, 18⋅3 % nitrogenmentes vonatanyagot, 12⋅3% zsírt. Métermázsája 17⋅50 márkába kerül. Igen jóminıségü és olcsó takarmányféle tejelı- és hízóállatok számára. Pálmamag-pogácsa. Az olajpálma gyümölcsének a sajtolásnál visszamaradó részét megırlik és még egyszer olajat vonnak ki belıle. Az olajtalanitott pálmamagliszt tartalmaz: 17⋅6% fehérjét, 60⋅11 % nitrogenmentesvonatanyagot, 3⋅1 % zsírt. Métermázsája 14 márkába kerül. Kitünı erıtakarmányféle fejıstehenek számára. A nevezett- olajpogácsaféléket legczélszerőbb megırölve etetni, és pedig szárazan adni s nem ivós alakjában. Ha lassankint történik az átmenet ezen takarmányfélékre, az állatok könnyen hozzászoknak. Igen jó és sokhelyütt még nem eléggé becsült erıtakarmányféle a malátacsira; tartalmaz: 19 % fehérjét, 45⋅0% nitrogenmentes vonatanyagot, 1⋅7 % zsírt. Métermázsájának ára 12 márka. Szintén figyelemreméltó erıtakarmány a sörtörköly; ez azonban könnyen romlik, mert sok vizet tartalmaz, s ezért vagy frisen kell feltakarmányozni, vagy sóval keverve falazott vermekben eltartani. Tartalmaz: 3⋅9 % fehérjét, 10⋅8 % nitrogenmentes vonatanyagot, 0⋅8 % zsírt, 77 % vízet. A gabonafélék és hüvelyesek helyettesitésére igen alkalmas erıtakarmány a rizskorpa, mely a rizs hámozásánál marad vissza. Különféle minıségben fordul elı a kereskedésben. Tartalmaz: 10-12% nyers proteint, 8-12% nyers zsírt. Végül megemlitendı még a húsliszt, mely elsı sorban a sertések etetésére való. A húsliszt a húskivonat készitésénél visszamaradt húsrészekbıl készül; legnagyobbrészt megırölt izomrészekbıl áll és tartalmaz átlag 69% megemészthetı fehérjét és 11 % zsírt. Ha nem adatik igen nagy mennyiségben - egy sertésnek 1 k/g-nál nagyobb adagot nem szabad adni, - nincs hátránynyal a hús ízére. Ujabb idıben sikerrel adták a lovaknak és teheneknek. A tej ízére nem gyakorol hátrányos befolyást. A lovak legörömestebb eszik húslisztbıl és tengeridarából készült pogácsa alakjában. 1
) A márkát nem számitottuk át forintra, mert ha egy márkát 50 krnak veszünk, a valóságnak meg nem felelı árakat kapunk; de az agió szerint se igen számíthatjuk, mert ez nagyon ingadozó. Aki át akarja osztrák értékben számitani, a márkának idıszerinti árát kell számitásba vennie. Szerk.
Ha ezen takarmányfélék piaczi árát összehasonlítjuk takarmányértékükkel, akkor be fogjuk látni, hogy mennyire helyén lenne, ha ezen takarmányfélék nagyobb mértékben használtatnának. Ha a takarmányfélék értékének megállapitásánál azon föltevésbıl indulunk ki, hogy 1 q jó réti széna 8 márkába kerül: akkor az alább felsorolt takarmányfélék takarmányértéke és ára a következı: 1 q-nak 1 q-nak takarmányértéke piaczi ára rozs…………………………….. 10⋅20 márka 20⋅- márka árpa……………………………. 9⋅” 16⋅- ” zab……………………………… 9⋅30 ” 17⋅- ” tengeri………………………….. 10⋅60 ” 15⋅- ” bab…………………………….. 14⋅40 ” 19⋅- ” malátacsira …………………….. 10⋅30 ” 12⋅- ” rozsliszt ………………………… 10⋅80 ” 13⋅- ” repczepogácsa …………………. 15⋅60 ” 18⋅50 ” lenmagpogácsa …………………. 16⋅10 ” 21⋅- ” földimogyoró-pogácsa………….. 20⋅30 ” 20⋅- ” pálmamagliszt…………………… 13⋅70 ” 14⋅- ” gyapotmag-pogácsa ……………. 18⋅60 ” 17⋅50 ” húsliszt………………………….. 33⋅60 ” 33⋅- ” * * * Ezen czikket, habár semmi újat se tartalmaz, jónak láttuk közölni, mert oly tárgyról szól, mely nagyon ís megérdemli, hogy a magyar gazdaközönség is teljes figyelmet fordítson reá. A takarmányadagoknak a haszonczél szerint való összeállitása oly módon, hogy az se szőkremért ne legyen, se pazarlással ne járjon: az okszerü gazdálkodás egyik elmaradhatlan kelléke; sajnos, hogy nálunk még nagyon kevesen veszik ezt figyelembe. Sok gazda talán megtenné, de a takarmánykeverék összeállitásának kiszámitására nem bir elég jártassággal, s ezért marad a réginél és csak úgy gondolomformára szabja meg az adagokat. Hogy pedig e tekintetben is szolgálatot tehessünk tisztelt elıfizetıinknek, ezennel kinyilvánítjuk, hogy bármely a takarmányozásra vonatkozó kérdésre, mely hozzánk intéztetik, rögtön válaszolunk; a takarmányadagok összeállitásánál, a takarmányszükséglet kiszámitásánál mindenkor a legnagyobb készséggel adunk útbaigazitást. A fenti czikkben továbbá oly erıtakarmányfélékrıl is van szó, amelyek hazánkban még nem igen kerülnek a piaczra - értjük a délvidéki olajpogácsaféléket. Semmiképen sem tartozunk azok közé, akik a magyar gazdának nyakra-fıre ajánlgatják mindazt, ami külföldi; csakis azért, mert külföldi. Így péld, a mőtrágyákról, mely a nyugati államok gazdaságaiban oly nagy szerepet játszik, csak elvétve van szó a „Mezıgazdasági Szemlé”-ben, miután véleményünk szerint - a mőtrágyának nagyban való alka1mazása hazánk nagy részében még nem igen jár haszonnal. Ha tehát a külföldi olajpogácsafélékre felhívjuk gazdáink figyelmét, csakis azért tesszük, mert - véleményünk szerint - már hazánkban is vannak vidékek, ahol ezen olajpogácsafélék etetése kifizetné magát. A repczepogácsa ára mindinkább nagyobb lesz; M.-Óvárott péld. 1 q repczepogácsát 7 frttal fizetnek, s így elérkezettnek látjuk az idıt, midın ezen egyes czélokra, mint péld. fejıstehenek etetésére, nem is legalkalmasabb takarmány más, a czélnak inkább megfelelı erıtakarmányfélével pótoltassék. A pálmamagliszt péld. - számos kisérlet egybehangzó eredménye szerint - kitünı erıtakarmány a fejısteheneknek. A pálmamagliszt métermázsája Németországban 14 márka. Azt ugyan nem ajánljuk a magyar gazdáknak, hogy ily erıtakarmányféléket Németországból
hozassanak, mert a szállitás szükségtelenül megdrágitaná a takarmányt; hanem lehetne azt természetesen csak akkor, ha több gazda hozatna - Fiuméba hajón hozatni s innen vasúton; azt hisszük, nem ütköznék nehézségbe a magyar államvasutaknál e takarmanyfélék szállitására kedvezményes díjtételeket kieszközölni. Egyes gazdáknak bajos dolog azonban ez ügyben tenni valamit, de annál könnyebb a gazdasági egyesületeknek; ık vannak hivatva ily kérdésben a kezdet nehézségeit legyızni, amiért is ezen sorokat becses figyelmökbe ajánljuk. A szerkesztıség.
