Házi Dolgozat Tantárgy neve: Sérülékeny csoportok egészségi állapota
A dolgozat címe: Sajátos nevelési igényű (SNI) csoport bemutatása
Készítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. Levelező Tagozat 1. évfolyam 2012. április
I. Magatartászavarok: Fogalma: más néven nehezen kezelhetőség vagy szociális inadaptáció, mely bizonyos területeken, különböző mértékben (súlyos és kevésbé súlyos) jelentkező magatartási (viselkedési) zavarokat, rendellenességeket foglalja össze. Típusai: 1. Az agresszív – támadó magatartás Jellemzői: zavarja a társait, nem figyel, nem készít házi feladatot. 2. A regresszív – visszahúzódó magatartás Jellemzői: nem játszik, félrevonul, sír. 3. Az erkölcsi magatartászavar Jellemzői: nem mond igazat, lop, iskolakerülés, dohányzás, drog. Felismerésük, előfordulásuk: Az 1. csoportba tartozók minden korosztályban, a 2. többnyire alsó tagozatban, a 3. felső tagozat és középiskolás korosztályban fordul elő.
A magatartás zavara megmutatkozhat az ismeretek elsajátításában, vagy a szociális tanulásban. De, ezek a gyerekek is rendelkeznek a fejlődés potenciális lehetőségével, vagyis, felhozhatók, felzárkóztathatók az átlagos értelmi szintre, megfelelő differenciált oktatással. Különleges bánásmódot igényel, de nem fogyatékos! A magatartászavar mögött gyakran krízishelyzet áll. Egy jó osztályfőnök, amikor észreveszi, keresi az okot és segít, vagy segítséget kér kollégájától, más szakemberektől, gyermekvédelmi felelőstől. A magatartászavar idegélettani hátterére különböző feltevések vannak. („Minimális agyi diszfunkció” vagy „minimális agyi ártalom”?) A hiperaktivitás vagy hiperkinetikus szindróma Összetevői: -
hiperaktivitás: jellemzői: nagyon mozgékony, ruhát, cipőt szaggató gyermek
-
impulzivitás: hirtelen cselekvési késztetést érezve, de intellektuális kontroll nélkül.
-
Szétszórtság: nem tud figyelni a gyermek
-
Ingerlékenység: dührohamok, dühkitörések jellemzik.
-
Antiszociális viselkedés: az iskolai-, családi- és/vagy társadalmi értékrendet elutasítja.
-
Emocionális labilitás: hangulatváltozások, nagyfokú érzékenység, gyakori sírdogálás – durvaság.
A magatartási zavarok gyakran társulnak különféle fogyatékosságokhoz. Súlyosabb formáit gyógyszerrel kezelik.
A pedagógus kötelessége az odafigyelés, okkeresés! A prevenció nem csak pedagógiai feladat. Megoldása csak társadalmi összefogás alapján történhet. Segítés pedagógiai módszerekkel, differenciált foglalkozással, egyéb szakember (kolléga) bevonásával vagy egészségügyi és/vagy gyermekvédelmi felelőssel. A gyermekvédelmi törvény aktív részvételt vár a pedagógustól. További segítséget kérhet a pedagógiai szakszolgálattól is. Nagyon lényeges, hogy a pedagógusok jó kapcsolatot alakítsanak ki a szülőkkel, különösen azokkal, akik képzetlenségük folytán alkalmatlanok a helyes nevelésre. A hatályban lévő közoktatási törvény lehetőséget ad a pedagógusnak, hogy a tananyag elsajátítását a gyermekhez igazítsa, krízis esetén mindenképp könnyítést kell biztosítani számára. A korrekció sikerének legfőbb biztosítéka a szeretet, a megértés, a bizalom a gyermek iránt, a lelkiismeret, valamint a pedagógiai és pszichológiai tudás.
II. Sajátos nevelési igényű gyermekek: (SNI) Felosztása: Szakértői Bizottság határozata alapján:
2. tanulási folyamatban tartósan és/vagy
1. fogyatékkal élő
súlyosan akadályoztatott Mozgás-, hallás-, látássérült
Hyperkinetikus syndroma
beszédfogyatékos
Kóros pszichikai zavar
Tanulásban akadályozott (IQ 69-50)
Dyslexia, dysgraphia, dyscalculia
Értelmileg akadályozott (IQ 50-30)
mutizmus
Halmozottan sérült Autizmussal élő
2007. évi módosítás után:
Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos,
A megismerő funkciók vagy a viselkedés
autista, halmozottan fogyatékos, a
fejlődésének organikus okra vissza nem
megismerő funkciók vagy a viselkedés
vezethető tartós és súlyos rendellenességével
fejlődésének organikus okra visszavezethető
küzdő egyén.
tartós és súlyos rendellenességével küzdő egyén.
Fejlesztés lehetőségei: 2/2005 (III.1.) OM rendelet
az új irányelvek nyújtotta lehetőségek a fogyatékkal élők
részére: Korai fejlesztés: Budapest, Pécs, Zalaegerszeg, Szombathely külön fejlesztő központok, más helyeken a szakértői és rehabilitációs bizottságok szervezik. A közoktatási törvény elfogadása nyomán a speciális ellátást igénylők számára nyújtott fejlesztő és tanácsadó szolgáltatások és azok intézményrendszere stabilizálódott és tovább fejlődött. * egyes területek módosítása, egyszerűsítése, elhagyása * új tartalmak bevonása * a sérülésspecifikus területek beépítése * időbeli keretek kiterjesztése (tanulási idő)
A habilitáció (beillesztést elősegítő fejlesztés) irányulhat: * A sérült funkció korrekciójára, kompenzálására (pl. kreatív tevékenység) * Új funkció kialakítására (pl. beszédindítás) * A funkciók egyensúlyára (pl. ép érzékszervi csatorna fejlesztésére) * Speciális eszközök használatára (pl. hallókészülék) * Társadalmi együttéléshez szükséges képességekre (pl. kommunikáció, ügyintézés, munkavégzés, állóképesség, kitartás, türelem, stb.)
A pedagógiai szakszolgálat: nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás területén nyújt segítséget. A fogyatékkal élők esélyegyenlőség biztosításának lehetőségei, előmozdítása, az egyenlő bánásmód, a jogaik törvényileg szabályozott. (Közoktatási törvény, gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezmény). Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség.
Kutatások a témában: - Tapasztalatok a WISC–IV* gyermek-intelligenciateszt magyarországi standardizálásáról Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1 intézkedés Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben „B” komponense (Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése) keretében Szakmai vezető: Kapcsáné Németi Júlia Munkacsoport-vezető: Kőpatakiné Mészáros Mária Témavezető: Nagyné dr. Réz Ilona Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Budapest, 2008 * Wechsler Intelligence Scale for Children – Fourth Edition - A prevenciós pilotprogram hatása a befogadó intézményi gyakorlatra Középiskolai kutatás és prevenciós program Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Budapest, 2008 Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1 intézkedés Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben központi programjának „B” komponense (Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése) keretében. Szakmai vezető Kapcsáné Németi Júlia - Tovább az akadálypályán Prevenciós lehetőségek a sajátos nevelési igényű tanulók középiskolai lemorzsolódásának és idő előtti iskolaelhagyásának megelőzésére Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Budapest, 2008 Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1 intézkedés Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben központi programjának „B” komponense (Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése) keretében. Szakmai vezető Kapcsáné Németi Júlia
Felhasznált irodalom: PTE-ETK Egészségtantanár Szak - órai jegyzetek (2006) Halász Gábor (2004): A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása: európai politikák és hazai kihívások. Új Pedagógiai Szemle, 2. sz. 28–37. Aszmann Anna(szerk.) 1998, Iskolaegészségügy, Anonymus, Budapest Barabás Katalin(szerk.) (2006)Egészségfejlesztés – Alapismeretek pedagógusok számára, Medicina Kiadó
