HAZAI TÜKÖR Tíz év t á v l a t á b a n Egy líceum hatékonysága A középfokú o k t a t á s S z a t m á r o n jelentős m ú l t r a t e k i n t h e t vissza. A v á r o s n a k m á r a XVII. században két középfokú iskolája volt. Ezek közül az egyik é p p e n azon a helyen m ű k ö d ö t t , ahol a f e l m é r é s ü n k t á r g y á t képező mai líceum áll, mely az idén f e n n á l l á s á n a k 425. é v f o r d u l ó j á t ünnepelheti. A m i k o r 1971-ben minisztertanácsi h a t á r o z a t t a l a v á r o s b a n m ű k ö d ő h á r o m líceum m a g y a r t a n n y e l v ű tagozataiból M a g y a r L í c e u m n é v e n létrehozták, e b b e n az iskolában összpontosult a m a g y a r t a n n y e l v ű középiskolai oktatás, később az Építőipari L í c e u m b a n is ind u l t a k m a g y a r t a n n y e l v ű osztályok. L é t r e j ö t t e k o r elméleti líceum volt, a k á r c s a k az a h á r o m iskola, amelyből kivált. A t o v á b b i a k b a n a t a n ü g y b e n v é g b e m e n t változásoknak megfelelően alakult, n e v é b e n is t ü k r ö z v e ezt a f o l y a m a t o t : 1976. augusztus 31-től a neve: 1. számú R e á l - H u m á n Líceum, 1977. augusztus 1-től pedig: 5. számú Ipari Líceum. Iskolánk n a p p a l i tagozatán az 1971—1981 közti évtizedben t a n é v e n k é n t változóan 22—33 osztály működött, és összesen 55 osztály érettségizett. Az érettségizett 1839 t a n u l ó a következő típusú osztályokban végzett: 1971— 1978 között reál osztályban 799, h u m á n osztályban 405; 1978-tól gépészeti osztályban 334, elektrotechnikai osztályban 68, ipari k é m i a osztályban 18, m a t e m a t i k a — fizika osztályban 117, kémia—biológia osztályban 98. U g y a n e b b e n az időszakban az esti tagozaton 25 osztályban 837 t a n u l ó érettségizett. Az e l m ú l t t a n é v b e n gépészeti, elektrotechnikai, ipari kémia, m a t e m a t i k a — fizika, v a l a m i n t kémia—biológia profilú osztályok működtek, összesen 33 nappali tagozatos osztály. Az osztályszerkezetet t á b l á z a t u n k szemlélteti: Összesen Gépészeti osztály Elektrotechnikai osztály Ipari kémia osztály Matematika—fizika osztály Kémia—biológia osztály
IX.
X.
XI.
XII.
10* 6* 1 1/2 2 1/2
9 5 1 1/2 2 1/2
7 4 1 1/2 1 1/2
7 4 1 1/2 1 1/2
Összesen 33 19 4 2 6 2
Ebből kettő néptanácsi alárendeltségű, áthelyezett osztály.
Helyzeténél s az előbbiekben vázolt osztályszerkezeténél fogva az iskola vonzási köre a városon kívül k i t e r j e d a megye jelentős részére, sőt az utóbbi időben valamelyest M á r a m a r o s és Szilágy m e g y é r e is. A líceumi o k t a t á s 1977-ben t ö r t é n t átszervezése óta a nappali tagozat fő fela d a t a , hogy olyan alapos szakmai felkészítést és egyben általános műveltséget n y ú j t s o n , a m e l y n e k b i r t o k á b a n a végzettek zökkenőmentesen be t u d n a k kapcsolódni a t e r m e l ő m u n k á b a , vagy t o v á b b f o l y t a t h a t j á k t a n u l m á n y a i k a t . A t o v á b b i a k b a n azt vizsgáljuk, hogy a szatmári m a g y a r t a n n y e l v ű líceum hogyan teljesítette ezt a f e l a d a t á t a f e n n á l l á s a óta eltelt tíz évben. A tantestület, az iskola pszichológusa a tíz év során a r r a törekedett, hogy a t á r s a d a l m i szükséglet megszabta lehetőségekkel összhangba hozza a t a n u l ó k pályaelképzeléseit. A felkészítőmunka és a p á l y a i r á n y í t á s t á r s a d a l m i hasznosságát ilyen rövid távon (tíz év) csak mennyiségi m u t a t ó k k a l t u d j u k mérni. Végzettjeink nagy többsége (65,5%) fizikai dolgozók, azaz munkások, parasztok gyermeke, jelentős az értelmiségi- és hivatalnokcsaládból származó végzett is (31,5%). N é h á n y tanulót (3%) „más kategória"-ként jelöltünk (állami gondozott, árva stb.). A végzettek t á r s a d a l m i összetételének a l a k u l á s á t az 1 grafikon szemlélteti.
Az iskola valamennyi végzett tanulója megkapta a tanügyi törvényben körvonalazott felkészítést a termelőmunkára. Ez az iskola esztergályos-, lakatos-, elektrotechnikai műhelyében, a fizikai, kémiai, biológiai laboratóriumban, valamint üzemekben történt. Minthogy az iskolaműhelyek befogadóképessége a tanulói létszám foglalkoztatására nem elégséges, osztálycsoportok a város ipari üzemeiben — Autóalkatrész-gyár, Vegyipari Felszerelések és Alkatrészek Gyára, Augusztus 23. Háztartási Gépgyár, Növényvédő Állomás, Megyei Kórház — végeznek termelési gyakorlatot. Az iskolai évek során kapott képzés birtokában tehát a tíz év alatt érettségi után közvetlenül 949 tanuló helyezkedett el a termelésben, származásukat tekintve 744 munkás- vagy parasztcsalád gyermeke, 186 értelmiségi családból származó tanuló, 25 pedig más kategóriájú. Többségük a város és a megye ipari vállalataiban, intézményeiben és mezőgazdasági egységeiben helyezkedett el, javarészt az iskolában tanult szakmájuknak megfelelő beosztásban. 890-en további tanulmányokat végeztek. A tovább tanulók közül egyetemre, főiskolára 717-en felvételiztek sikeresen, érettségi utáni technikumokba 173-an jutottak be. (Lásd a 2. grafikont, amely a sikerrel felvételizők évenkénti hullámzását is érzékelteti. Az egyetemre és főiskolára való bejutás évente az érettségizettek számának függvénye, 1978-ig ez 29,6—35,9 százalék között mozog, és elmarad a tovább nem tanulók számától, de 1979-ben és 1980-ban meghaladja a tovább nem tanulók számát. Az 1981-es visszaesés a n n a k tulajdonítható, hogy — mint ismeretes — számos karon csökkent a helyek száma. A vizsgált tíz évben végzett 717, egyetemre bejutott tanulót a következő karokra vették fel: gépészmérnöki kar 201, építészmérnöki kar 100, villamosmérnöki kar 55, vegyészmérnöki kar 49, textilmérnöki kar 11, autómérnöki kar 9, bányamérnöki kar 8, informatika 7, automatizálás és számítástechnika 7, távközlési mérnöki kar 5, élelmiszeripari mérnöki kar 3, erdészmérnöki kar 2, mezőgazdasági mérnöki kar 17, állattenyésztési mérnöki kar 1, állatorvosi kar 6, talajjavító mérnöki kar 4, kertészmérnöki kar 3, geológia 7, orvostudományi karok 74, gyógyszerészeti kar 9, jogtudományi kar 6, közgazdasági kar 26, a tudományegyetem tanári fakultásai 91. Ez utóbbiak szakonkénti részletezése: matematika 14, fizika 10, matematika—fizika 1, fizika—kémia 8, kémia 7, biológia 13, földrajz 3, filológia 21 (magyar nyelv és irodalom 11, orosz 4, román 3, angol 3), színművészeti főiskola 1, teológia 15. Adataink tanúsítják, hogy ifjúságunk elsősorban a műszaki pályák felé irányul, ezt a társadalmi szükségletek indokolják. A felsorolás mutatta sokféleség mégsem meglepő, ha figyelembe vesszük azt, hogy e vidéken ennek az iskolának szinte egymagának kell biztosítania a líceumot magyar nyelven végző tanulók felkészítését a sokféle értelmiségi foglalkozásra. Az iskola ipari líceummá való átalakítása s a fokozottabb elméleti és gyakorlati szakképzés sem változtatta meg a tanulók széles „terítésű" pályairányultságát, de megnövelte azoknak a számát, akik nem az osztály arcélének megfelelő szakon folytatják tanulmányaikat. (Lásd a 705. lapon levő 1. táblázatot.) Az iskolában 1978—1981 közt végzett továbbtanulók közül a profilnak megfelelő műszaki egyetemen vagy főiskolán tanul, a gépészeti osztályokból egyetemre bejutottak 56,8 (a gépészeti osztályban összesen érettségizettek 12,6) százaléka; az elektrotechnikai osztályból egyetemre jutottak 26,1 (az elektrotechnikai osztályban összesen érettségizettek 8,8) százaléka tanul a profilnak megfelelő szakon, az ipari kémia osztályból egyetemre jutottak közül 60 százalék (az ipari kémia osztályban összesen érettségizettek 16,7 százaléka), a kémia—biológia osztályban pedig a bejutottak 74,2 (a kémia—biológia osztályban összesen érettségizettek 46,9) százaléka. A matematika—fizika osztályban végzettek közül egyetemre bejutottak valamennyien olyan karokra felvételiztek, amelyeken a líceumban szerzett matematikai-fizikai ismereteikre alapozva folytatják tanulmányaikat. Amint az az 1. táblázat adataiból is kitűnik, a gépészeti osztályban érettségizettek közül az egyetemre bejutottak 42,5 százaléka nem gépészeti profilú fakultásra felvételizett, hanem vegyészmérnöki, orvosi, közgazdasági, jogtudományi, nyelvtudományi, testnevelési, teológiai karra. Az elektrotechnikai osztályból egyet e m r e bejutottak esetében is igen jelentős a szakváltás, hiszen a bejutottak 73,9 százaléka gépész-, építész-, bánya-, textilmérnöki, közgazdasági karra, testnevelési főiskolára felvételizett. Az ipari kémián érettségizettek 60 százaléka nem kémiai profilú fakultásra felvételizett, a kémia—biológia osztályban végzettek közül csak a jogtudományi karra felvételiző nem hasznosította a szakosított osztályban szerzett ismereteit. A tíz tanév során végzettek közül 173-an jutottak be érettségi utáni — 1—3 tanéves — technikumokba. A szaklíceumi hálózat kialakítása az utóbbi években sok
1. táblázat Az egyetemre bejutottak karonkénti megoszlása (1978 — 1981) Gépészet
-
Érettségizett összesen 334 100 Egyetemre bejutott 74 22,2 Karok: Gépészmérnöki 41 Villamosmérnöki 4 Automatizálás és számítástechnika Informatika Építészmérnöki 13 Műépítészeti Bányamérnöki 1 Textilmérnöki Erdészménöki Geológia Élelmiszeripari mérnöki Vegyészmérnöki 1 Agrármérnöki 1 Orvosi 1 Gyógyszerészeti Közgazdasági 3 Jogtudományi 1 Matematika — fizika tauári 2 Biológia — kémia tanári 1 Filológia (nyelv és irodalom) 2 1 Testnevelési főiskola Más (színművészeti főiskola, 2 teológia)
Ipari kémia %
Kémia — biológia
18 100 5 27,7
98 100 62 63,3
635 100 284 44,7
1
98 26
2
8 5 38 2 3 3 1 5 1 23 2 24 1 6 2 21 2 3 3
1 20 1 23 1 1 13
1 1
1 1
2
középfokú t e c h n i k u m megszűnését, bizonyos s z a k m á k esetében pedig s z á m u k és beiskolázási lehetőségeik jelentős csökkenését v o n t a m a g a u t á n . A t e c h n i k u m b a b e j u t o t t a k a következő szakokat végezték: egészségügyi 31, műszaki rajzolói 19, műszerészeti 4, programozói 2, távközlési 4, elektrotechnikai s rádió- és televíziószerelői 11, gépipari 12, autószerelői 1, közlekedési 1, repülőgépipari 1, s z á m í t á s t e c h n i k a i 1, könyvelői 7, kozmetikai 9, fényképészeti 3, gyorsés gépírói 3, muzeológusi 1, építészeti 1, kereskedelmi 27, laboránsi 4, vámosi 2, k ö n n y ű i p a r i 22, pénzügyi 4. Az 1978—1981-es időszakban t e c h n i k u m b a b e j u t o t t a k p á l y a i r á n y u l t s á g á t vizsgálva m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a gépészeti osztályban végzett, t e c h n i k u m b a n tov á b b t a n u l ó 24 f i a t a l közül 18, az elektrotechnikai osztályban végzettek közül egy, a kémia—biológia osztályban érettségizettek és t e c h n i k u m b a n t o v á b b t a n u l ó 3 végzett közül kettő t a n u l t o v á b b osztálya p r o f i l j á n a k megfelelő t e c h n i k u m b a n . 2. táblázat Az 1978—1981-ben végzettek érettségi utáni elhelyezkedése Gépészet
Érettségizett összesen A termelésben helyezkedett el Egyetemre bejutott Technikumban tanult tovább
334
% 100
236 70,80 74 22,27 24
6,93
ElektroMatematika — technika fizika % 68 100 117 100
18
100
41 23
60,27 33,82
11 5
61,16 27,78
33 62
33,66 63,26
3
5,91
2
11,06
3
3,08
2 1,70 115 98,29 —
—
Ipari kémia
Kémia — biológia % 98 100
É r d e m e s szemügyre v e n n ü n k azt is, hogy iskolánk szakágai közül melyek biztosították l e g i n k á b b a t o v á b b t a n u l á s lehetőségét. Az a d a t o k bizonysága szerint a legeredményesebb a m a t e m a t i k a — f i z i k a szak, ugyanis végzettjeinek 98,29 százaléka sikeresen felvételizett az egyetemre. U g y a n c s a k m a g a s s z á z a l é k a r á n y b a n j u t o t t a k e g y e t e m r e a kémia—biológia osztályban végzettek (62,3%). Az elektrotechnikai osztályban végzettek 33,8, az ipari k é m i a tagozatosok 27,8, a gépészeti osztályokban végzettek 22,3 százaléka j u t o t t be egyetemre, főiskolára. Feltűnő, hogy azok a tanulók, a k i k az egyetemen v a l ó t o v á b b t a n u l á s szánd é k á v a l végzik a középiskolát, t e h á t a legjobb képességűek, főleg azokon a n e m ipari tagozatokon t a n u l n a k , amelyek a volt r e á l - h u m á n örökébe léptek. Összesítő t á b l á z a t u n k (3. táblázat) t a n ú s í t j a , hogy a fizikai dolgozók — m u n kások, p a r a s z t o k — gyermekei közül érettségi u t á n az értelmiségi és hivatalnokcsaládok gyermekeihez (32,1%) viszonyítva sokkal többen (61,4%) n e m t a n u l n a k tovább. 3. táblázat
Az 1972—1981 közt végzett tanulók származása és érettségi utáni Érettségizett
Összesen Fizikai dolgozó (munkás, paraszt) Értelmiségi Egyéb
Termelésbe ment
helyzete
Tovább tanul Technikumban Egyetemen
Összesen % %
1839
100
949
51,60
717
38,98
173
9.42
890
48,40
1203 580 56
100 100 100
738 186 25
61,35 32,07 44,64
369 30,62 329 56,73 19 33,83
90 65 12
7,47 11,20 21,42
459 394 31
38,09 67,92 55,35
Az érettségi u t á n t o v á b b t a n u l ó k t á r s a d a l m i s z á r m a z á s á t megvizsgálva azt á l l a p í t h a t j u k meg, hogy a t o v á b b t a n u l ó k 67,9 százaléka értelmiségi származású, s csak 38,1 százalék a m u n k á s o k , p a r a s z t o k gyermeke, p e d i g ezeknek gyermekei képviselik a z összes végzettek 65,4, az értelmiségieké pedig csupán 31,5 százalékát. Az okok hiteles t a g l a l á s á r a megfelelő szociológiai f e l m é r é s e k h í j á n n e m v á l l a l k o z h a t u n k , de valószínűnek t a r t j u k , hogy a t o v á b b t a n u l á s i igény n e m e g y f o r m a a két t á r s a d a l m i k a t e g ó r i á b a n , ezért eleve kisebb a r á n y b a n j e l e n t k e z n e k egyetemi felvételire a m u n k á s o k és a p a r a s z t o k gyermekei, másrészt ezekben a c s a l á d o k b a n sokszor h á t r á n n y a l i n d u l a gyermek. Ügy t a p a s z t a l j u k , hogy a családok anyagi áldozatkészsége is eltérő. Mivel S z a t m á r n e m egyetemi központ — a z o n b a n öt é v e esti gépészeti nyos egyetemi központokban f o l y t a t j á k t a n u l m á n y a i k a t . A tíz év során az egyet e m r e b e j u t o t t a k a következő v á r o s o k b a n folytatták, illetőleg f o l y t a t j á k t a n u l m á n y a i k a t : T e m e s v á r 285, Kolozsvár 252, M a r o s v á s á r h e l y 71, Iaşi 20, B u k a r e s t 18, Brassó 16, S z a t m á r 16, N a g y b á n y a 13, N a g y v á r a d 8, G y u l a f e h é r v á r 6, Galac 4, Petrozsény 3, B u d a p e s t 3, Craiova 2. Az e g y e t e m r e felvételizett t a n u l ó i n k döntő többsége élt azzal az a l k o t m á n y o s jogával, hogy az e g y e t e m r e m a g y a r nyelven felvételizzék, sőt a felvételi sikerét is é p p e n a n n a k t u l a j d o n í t j a , hogy az alapos s z a k m a i és elméleti i s m e r e t e k e t a n y a nyelvén t a n u l t a , t a n u l h a t t a meg. U g y a n a k k o r a l í c e u m b a n folyó r o m á n n y e l v ű o k t a t á s s z í n v o n a l á t jellemzi, hogy az egyetemet r o m á n u l végző 698 n ö v e n d é k ü n k közül — t u d t u n k k a l — senki sem morzsolódott le nyelvi nehézségek, a r o m á n szaknyelv n e m kielégítő e l s a j á t í tása miatt. M i n d e n t á r s a d a l m i szinten végzett tevékenység az á l t a l a előállított t e r m é k minősége és t á r s a d a l m i szempontból v e t t hasznossága a l a p j á n n y e r i el létjogosults á g á n a k visszaigazolását. Míg az a n y a g i j a v a k t e r m e l é s e k o r m a g á b a n a termelési f o l y a m a t b a n , illetve a t e r m é k eladása során a piacon eldől a t e r m e l é s hasznossága, gazdaságossága, addig a nevelés-oktatás-képzés f o l y a m a t á t megvalósító középiskola esetében n e m d e r ü l ki rövid idő a l a t t az ott végzett tevékenység t á r s a dalmi hatékonysága, az iskolát végzett i f j a k felkészítésének minősége. Tíz év t á v l a t á b a n mégis úgy tűnik, ha ideiglenesen is, de m e g v o n h a t ó a t a n á r i m u n k a mérlege, s ez a m é r l e g n e m hoz szégyent iskolánk m ú l t j á r a . Bura László—Lovas János—Szabó Gyula
%
