392
MOLNÁR PÁL.
HA ZA I IRODALOM. Dr. Ploetz Károly. Elemi franczia nyelvtan reál-, kereskedelmi, valamint felső leányiskolák számára és magánhasználatra. A szerző kizárólagos engedélyével magyarította Salam in Leó főreálisk. kir. igazgató. Buda pest, 1887. Lauffer 232 1. Ára 1 frt 50 kr.
E könyv tájékoztató előszó nélkül lép a világba. Még azt sem tudjuk meg, hogy a német eredetinek melyik kiadása után készült. Előt tem Ploetz könyvének legújabb 15. kiadása fekszik ( E lem entar-G ram m atik dér französ. Spraehe, 15. kiad. Berlin 1885). A fordító, úgy látszik, egy előbbi kiadást dolgozott át, mert a 15. kiadással nem egyezik a magyar munka gyakorlatainak egy része. E magyar munka a német eredetinek pontos, mondhatni betűről-betűre hű fordítása. A fordító hazai tan ügyünknek egyik legjóravalóbb munkása, kitől épen a franczia nyelv terén méltán várhattunk jeles művet. Sajnos, e várakozásunk hiúnak bizonyúlt. Az eredeti műről egyáltalában nem szólok, sem tudományos érté kéről sem módszerének becséről. Tegyük fel — dato,.sed non concesso!— hogy Ploetz könyve minden tekintetben kitűnő munka, mely az átdolgo zást megérdemli, és vizsgáljuk az előttünk fekvő fordítást. E fordítással, mint minden hasonló fordítással szemben, mindenek előtt két kérdést vethetnénk föl. Először; Czélszerű-e egy idegen nyelv hez alkalmazkodó nyelvtant egyszerűen, minden módosítás nélkül lefor dítani, semmi tekintettel azon tanulók anyanyelvére, a kiknek a fordí tás szánva van ? Pedig a fordító kérlelhetetlen az ő hűségében. így olvas suk mindjárt a módszeres rész első lapján ( 3 5 . 1.): •Jól meg kell külön böztetni b és pt d ée t, f és v betűket (? t)». Ez természetesen csak a németeknek szól, mert hol van magyar ember,ki e mássalhangzókat ( f és v!) a legpontosabban meg ne különböztetné egymástól ? — A követ kező lapon: «A latin masculina és neutra rendesen himnemüek, a feminina nőneműek* vagy a 99. lapon: «Az ir végzetüek közül tanuljuk azokat, melyek az m közbeszuratot(?) fel nem veszik (! 1), (a latin isc, esc inchoativakban)*. E szabályok (melyek közül a második jellemző az egész könyv stíljére), szintén a német gymnázistának szólnak; de mit csináljon ezekkel a magyar reáliskolai tanuló, ki latinúl nem tanúi ? — A 37. lapon: tHangzó előtt m és n». Ennek persze semmi értelme, hisz nem is mondat. A németben következik, «lauten wie im Deutschen*. — Az eredetinek szabályai rendesen passivikus fordulattal vannak kife jezve ; a fordító pontosan utánozza: mondatnak ki, mondatik ki stb. Az eredetiben a szabályok természetesen a franczia nyelvnek a némettől
Digitized by v ^ o o g i e
393
HAZAI IRODALOM.
való eltéréseit foglalják magukban; a fordító ezen sem változtat egy betűt sem és nem reflektál egyetlen-egyszer sem a magyar nyelvre. — A példákban az eredeti legnagyobbrészt német dolgokkal foglalkozik; folyton Berlinről s Drezdáról, a német győzelmekről, a német császá rokról stb. beszél, és Ploetz e tekintetben igen helyesen jár el, hisz tanítványainak az életben majd ezekről a dolgokról kell francziául fecsegniök. A fordító mind ezekben a dolgokban is szigorúan ragaszko dik az eredetihez, talán egyetlen kivétellel a 47. lapon, a hol az eredeti •Frankreioh* helyébe «Budapest* -et tette. A második kérdés e könyvvel szemben: Nem tesz-e a fordító he lyesen, ha itt-ott — természetesen a magyar nyelven kívül, melyhez a francziát folyton mérnie kell — a német nyelvre is reflektál, melylyel a magyar reáliskolai tanuló már egy évig foglalkozott, midőn a franczia nyelvet tanúlni kezdi és melyet épen a reáliskolai tanulók tetemes része többé-kevésbbé különben is ismer ? Azt hiszem, ezzel a franczia taní tást rendkívül megkönnyítette volna. Most az egész könyvön végig és a szótárban is a névelőt sokszor vastag betűvel találja az olvasó, egészen mint az eredetiben. Előszó nem lévén a könyv előtt, nem tudom, meg fogják-e érteni tanárok és tanulók e sajátságot ? Ploetz t. i. vastagon szedette azon szók névelőjét, melyeknek neme a megfelelő német szóké tól eltér, pl. le monde, die Welt. Részemről helyeslem, hogy S. ezt meg tartotta, de meg is kellett volna magyarázni, mert m agyar könyvben bajosan fogják egyhamar jelentőségét felfedezni. De e kérdések ép az előttünk fekvő fordítással szemben egészen tárgytalanokká válnak, mert e fordítás halálos betegségben sínlődik, mely minden egyéb tekintetet teljesen mellékesnek, alárendeltnek tün tet föl: magyarsága ugyanis oly rossz, hogy e fordítás még azon esetben sem volna használható, ha a könyv különben a legszigorúbb igények nek is megfelelne. íme nehány mutatvány, melyeket ugyan három cso portra osztottam, de megjegyzem, hogy a legtöbb példa mind a három szempontból hibás. E gyűjteményben mellőzöm az oly példákat, melyek a könnyebb lefordíthatás czéljából ellenkeznek a magyar nyelv géniuszával és szabályaival, milyenek pl. a 4. és 5. leczke mondatai. De nem hagy hatom megjegyzés nélkül, hogy a könyvben rengeteg a sajtóhiba és a hang zók hosszúságának megjelölése valamint az interpunktió oly botrányos, hogy sok mondat az eredeti nélkül meg sem érthető. íme mutatványaim a lefordítandó gyakorlatokból: I. Szórend, elleni vétségek, melyek különben még legkönnyebben megbocsáthatók : 47. Én egy könyvnyomdát Budapesten láttató. — 48. Ezen tanítónak van harmincz növendéke. Ezen folyónak van két neve. Én láttam hétfőn egy szép hajóhadat ezen kikötőben. Londonnak van szép kikötője. — 50. Vagyok itt Francziaországban ? Mi vagyunk ugyanazon
Digitized by
394
MOLNÁR PÁL.
iskolában. — 51. Ön ma reggel megkapta ezen tizenegy levelet? — 75. Vagyok osztályunkban a latinból a tizenegyedik. — 86. A régi szá szok felvették a kereszténységet (vagy felvették a keresztséget vagy el fogadták a keresztyénséget) a 9. században Kr. után. — 103. Ezen háború alatt a rómaiak tervezték egy hajóhad építését. — 109. II. Fri gyes szándékozott országát nagyobbítani, midőn megtámadta Sziléziát. — 117. Városunk hídját már kijavították ? Ezen nők fivéreimnek már megadták a parancsokat? — 135. V. Káróly viselte a cseh és a magyar koronát ? Nem, F erdinánd fivére (t. i. V. Károly fivére Ferdinánd) volt az első herczeg stb. — 153. Fogunk menni sétálni, virágokat és gyümölcsöt fogunk szedni. — 158. A gőz mozgatja a legtöbb gépet, de vannak olyanok is, melyek mozgatnak gáz által. — 159. Mondja ne kem czímét egy Schiller által írt szomorújátéknak stb. stb. II. M agyartalanságok : 46. Megkezdte ön ó rá it ? és ez még számta lanszor. — 53. Ma reggel órát tartottam (ich habé eine Lektion genommen). — 69. Nem vala nektek két latin órátok ? Mily óráid valának teg nap ? Egy írási órám és egy franczia nyelvi órám vala (eine Schreibstunde und eine französ. Stunde). — 72. Nem lesz ma délután történeti órád ? Legközelebbi nyáron franczia órákat kapunk. — 73. Van már latin órátok ? Milyen óráink lesznek ma délután ? egy írási és egy fran czia óra. Volt-e latin órátok ? Igen, vala latin óránk. — 81. Hány óra kor kezdődnek óráink? — 127. Oktatási óráink vasárnap este végződ nek. — 48. (Nekünk) vannak padok ajtónk előtt. Mi leczkénket ma reg gel tartottuk (genommen). — 73. Csütörtökön 11 órakor már visszatér tem utazásomtól — 83. Támadjátok meg a vá rt. — 83. A r í lág'ösz Isten nek műve (das Weltall). — 84. Ezelőtt a városnak kapuit 10 órakor te t ték be. — 89. A királynak nem fogott ideje lenni (er wird keine Zeit gehabt habén) audiencziát adni. — 89. A vizsga most már meg fo g o tt ta rta tn i (wird stattgehabt habén). A vizsgát nem fogták m egtartani (die Pr. wird nicht stattgehabt habén). Miért nem fogták m egtartatni (warum wird sie nicht stattgehabt habén?). — 90. Ha lett volna időm stb. az egész gyakorlaton keresztül. — 91. Hogy franczia kiadástok is legyen Lafontaineró'Z. — 93. Daczára annak, hogy az ellenségek erösbitéxt (VerLtarknngen,sígy még sokszor) nyertek, megtámadtuk a helyt (den Platz). — 94. Már régen vagy városunk gymnáziumá/wn.! már két éve vagyok a gymnáziumon. Melyik emeletén lakik ön ? a másodikban. Ki találta föl a könyvnyomtatás művészetet ? mely évszázadban tette ezen fe lta lá lá st ? — 101. E gy jó polgár engedelmeskedik a törvényeknek. Dolgozzék reggel és élvezze este üdülését. Ne beszélj vissza. — 105. A phönicziaiak az ókor népeinek a keletiek készítményeit szolgálták (lieferten). — 108. M egtörik a szerződést. — 113. Nem szóltak közbe a szónoknak ? Ki fogta ezen vada* kát/
Digitized by v ^ o o g i e
395
HAZAI IRODALOM.
vasút ezen évben bevégeztetnék. — 121. Oroszország jó gyümölcsöket szállít be. — 122. Nem adott ön el nekem egy rossz kiadást Ovidiustói? Nem, az én kiadásaim a görög és latin írókról jók. — 126. Történetük elején királyokkal bírtak a rómaiak; azokból volt nekik hét. — 131. Y. Károly M axim ilián nak unokája. — 136. Minden el van veszve, minden remény, önnek vagyonát megmenteni, hiú lenne. — 140. Az ön fivére ezen utazáshoz ad-e pénzt ? — 143. A fösvény nem magának, hanem örököseinek takarít. — 146. A decemvirek Appius elleni vétségük és Virginia halála végett (durcb) elbuktak. — 148. E folyó ritkán fa g y , de e télen oly erősen fa g y o tt stb. — 153. Miért nem fedtétek magatokat? (Warum habt ihr eueh nicht bedeokt?)— 156. Mindenki boldog lehetne, ha értené elégedett nek lenni. — 157. (E könyv áttanulmányozása) nyolcz napba kerülne, de meg leszek elégedve, azt átlapozgatni. - - 160. A föld sok növényt ad. — 163. Írjon ön nekem, a mint Londonban megérkezendett, stb. stb. H l . A z eredetinek szószerinti, érthetetlen , helytelen vagy m agyartalan fo r d ítá s a i : 47. Hol van ez a szép főút (Strasse ?) — 53. Könyveket vet tem, most jó választásunk van (jetzt habén wir eine gute Auswahl). — 57. Fivérem franczia élelmezési intézeti>en van (Pensionsanstalt). — 63. A Dunának po n tja i szépek (die Ufer). E gy német volt a könyvnyom dán ak feltalálója. — 75. L á tta ön a római történetnek ötödik könyvét Titus Liviustól ? (habén Sie gelesen ?) — Nagyon is lárm ázok voltatok (lármend, bruyant; a szótárban zajos áll. Megjegyzem, hogy a szótár
igen gyakran áll ellentétben a szöveggel). — 88. Az osztály elsőjének kölcsönözni fogom Sándor történetét (Ich werde dem ereten dér Klasse eifle Geschichte Alexanders leihen). — 89. Az iskolatanácsos (dér Schulrath, számtalanszor) ma lesz barátaink vizsgájánál (wohnt dér Prüfung bei). — 93. Fivérem elu ta zá d engedélyét megtagadták (die Erlaubniss abzureisen). — 97. Mindenkor három órát tüztünk ki a muzeum látogatá sára, de olvasnak benne körülbelül száz termet. — 99. A kormány ezen vasutat egy töke társulatnak eladta (einer Gesellschaft von Kapitalisten). — 110. Mi talán még építenénk egy gőzhajót (teljes mondat). — 111. A gazdagságok , melyeket a rómaiak szereztek hódításaik á lta l, megronták jó erkölcseiket. — 112. E zer kérdés bizonyítja (diese Frage). Columbus, a nagy tengeri hadvezér (dér grosse Seefahrer). — 113. Da czára annak, hogy a vasút nyolcz nap óta már készen van, hétfő előtt az első vonatot nem szállítják (expedieren). — 115. A gőzgépezet legelő ször alkalmaztatott a vasúton az 1806. évben. Ki által lettek a gőzgépek kiegészítve! (vervollkommnet). — 118. Eladtak önnek jegyet oda- és visszautazásra ? — 119. Miért nem adott ön nekik büntetési munkákat (Strafarbeit ?) — 120. Mi az ön rakodm ánya (Ladung) ? — 123. A rómaiak a legvitézebb népek valának (das t. Yolk). Nem beszélte ön el nekem, hogy Párisnak ú tja i (Strassen) szebbek mint Londonnak ú tjai ? — 126.
Digitized by
306
MOLNÁR PÁL.
Hány angol van étkezőtökben (Pensionsanetalt ?) — 127. Itt vannak az ellenségek, hagyjátok őket tám adni (lasst uns sie angreifen). — 129. Ma gam szemével láttam ezen bűnt (Yerbrechen). — 132. A vasutakon még csak ezen évszázadban használták (mán hat angewendet) a gőzt. — 133. A Seine, melynek n yílását (Mündung) láttad. — 136. Ti nem vagy tok minden barátunk , még más barátaink ie vannak. — 137. A báróasszony eladja stb. Minden szakértő a legtökéletesb színésznek ismeri, k it eddvt bírtunk. — 138. Hány órakor mentél az ágyba ? (zu Bette gehen) ; 12 órakor mentem az ágyba. — 139. Tegnap 11 órakor mentem ágyba. — 145. Mely vasutakat vette meg társaságunk a tőzsérektől (welche Eisenbahn hat diese Gesellschaft von Kapitalisten gekauft ?). — 147. Napó leon gyorsan előre vonult, — 153. A természettudományok minden évben Istennek új csudáit fedezik fel (entdecken uns). — 154. Miért öltözködöl ezen évszakban olyan könnyen ? Veszélybe jö s z , betegséget szerezni. — 163. Ismeri ön a franczia irodalom századjának történetét? (dieses Jahrhundert), stb. stb. E gyűjteményt minden olvasó, ki magyarúl tud, fáradság nélkül megkétszerezheti. De úgy hiszem, a közlött példákat nem csak számuk teszi döntőkké. A franczia tanításnak nem lehet feladata, hogy a tanu lókban a magyar nyelvérzéket teljesen megrontsa, hogy képtelen szók nak és fordulatoknak elsajátítására kényszerítse az ifjúságot, — a pél dákban foglalt egyéb hibákról b bolondságokról nem is szólva s figyel men kívül hagyva a szabályok egy tetemes részének sajátszerű fogalma zását is. Azért részemről, bármennyire sajnálom a különben derék for dítót és ügybuzgó kiadót, e franczia nyelvtanról csak elitélő vélemédyt mondhatok. Budapest, 1888. január 16. M o ln á r P á l. Dr. Maywald József, Görög gyakorlókönyv. Görög olvasmányok és ma gyar-görög fordítások a gymnasiutnok V. osztálya számára. Budapest, 1887. Kókai Lajos bizománya. Ara 1 frt.
Eddig, ha az Y. osztály számára görög olvasókönyvet kellett vá lasztanunk, rendesen zavarban voltunk. Csak kétféle könyvek állottak rendelkezésre. Vagy tisztán formalistikus gyakorlókönyvek a régi értelemben, hol nz alakoknak a grammatikai rendszer szigorú egymás utánjában való mechanikus betanítása volt jóformán az egyedüli czél, a nyelvtanításnál annyira fontos tárgyi érdek pedig egészen elesett, így azután az a pedagógiai visszásság állott be, hogy érettebb tanu lóknak, kik Liviust és Herder Cid-jét olvassák, a legclassicusabb nyelv óráiban egy éven át teljesen összefüggéstelen s e mellett még gyakran egészen tartalmatlan mondatokkal kellett vesződniök. Vagy igazibb olvasókönyvekhez folyamodtunk. Ezekben az olvasókönyvekben azután
Digitized by v ^ o o g i e
HAZAI IRODALOM.
397
megvolt ugyan a kellő mennyiségben az összefüggő, többé kevésbbé képző hatású és kisebb-nagyobb érdekességével a szótannlást is elősegítő tartalom, de minthogy e tartalom nem volt egyúttal a methodikus egymásutánban következő nyelvtani anyaghoz is praparálva, a gram matikai biztosság sokat szenvedett, kivált tapasztalatlanabb és kevésbbé ügyes tanárok kezében és népes osztályokban. E bajon most nagyjában segítve van Maywaldnak szóban levő gyakorlókönyve által. Nagyjá ban mondom, s azt hiszem joggal. Mert bármennyire érdemes s igazán úttörő munkát végzett is szerző, bármennyire helyes az az elv, melyet követ, t. i. «összefüggő olvasmányt adni a tanuló kezébe, de olyat, mely párhuzamosan haladva a grammatikai oktatással, mindennemű anticipatiót kizár, úgy hogy azt a tanuló a tanításnak megfelelő fokán minden részletében teljesen megérteni képes legyen*, mégis, nézetem szerint, könyvében még több oly szerkezeti hiány van, melyek orvoslása okve* tetlenül szükséges, hogy a munka czéljának mindenképen megfeleljen. Mielőtt azonban e hiányok fejtegetésébe bocsátkoznám, hogy megjegyzéseimnek kellő substratumok legyen, előbb gyakorlókönyvünk ökonómiáját és tanmenetét akarom röviden bemutatni. A kissé hosszadalmas olvasási, írási és hangsúlyozási gyakorlatok után, továbbá a prsBsens legszükségesebb alakjainak előleges ismerte tése után következnek 97 lapon olvasmányok és gyakorlatok, szám szerint 130, még pedig felváltva görög és magyar mint a lapok számá ból láthatni gyakran elég hosszú darabok. Az a- és o- declinatióra 14 darab jut (5—13.1.), a másealhangzós declinatióra 37 (13—33. 1.), a melléknévi fokozásra és határozókra 9 (34—40), a névmásokra és számnevekre 16 (40—52), a verbum purum non contractum teljes időképzésére 12 (52—62), a verbum purum contractuméra 11 (62—73), a verbum purum szabálytalanságaira 3 (71—76), a foghangú tövű igék ragozására 5 (76—80), a torok- és ajakhangúakra 9 (80—88), a folyékony igékre 8 (88—95), az augmentum és reduplicatio sajá tosságaira 3 (95—98), az ige jelentményének sajátosságaira 3 darab (98—101. 1.), — a 102—138. lapokon az egyes darabokhoz szócsopor tok vannak összeállítva oly berendezéssel, hogy legelői abc-szerint az illető daraboknak a szabályra vonatkozó szavai állanak, azután pedig többi szavai vannak név, ige és határozó szerint szintén alphabetikus rendben csoportosítva. — A 139—156. lapokon következik először általános görög, utána általános magyar szólajstrom. Itt az egyes szók mellett nincs adva a jelentés, hanem csak azon szócsoport száma, hol az illető görög szónak magyar, vagy magyar szónak görög jelentése található. Az első öt gyakorlat csak apró mondatokból áll. Már e mondatok is, egészen helyesen, kis csoportokra oszlanak, melyeket némi gondolati
Digitized by
398
SPITKÓ LAJOS.
Ö88zefüggóe és rokon tartalom tart össze. Azatán következnek eleinte lazább szerkezetű összefüggő, a mássalbangzós ragozástól kezdve pedig mind kerekdedebben és szigorúbban szerkesztett összefüggő darabok. A legtöbb olvasmányhoz azonkívül jó nagy számmal mondatok, itt-ott közmondások és gnómák is csatlakoznak, a görögből fordítandó gyakor latok pedig rendszerint ily összefüggéstelen mondatokból állanak és csak elvétve találunk összefüggő magyar darabot. Megjegyzem még, hogy a magyar gyakorlatok tárgyilag rendszerint nem függnek össze a megfelelő görög olvaemánynyal. Az olvasmányok egészben véve Ízléssel és ügyesen vannak szer kesztve. Túlnehéz mondatszerkezetek alig fordulnak elő s nyelvi szem pontból sem lehet kifogást emelni. Az anyagot, kiválóbb német gyakorló könyvek segítségével, Aelianus, Aesopus, Apollodorus, Herodotus, Xenophon stb., a kisebb történeti elbeszélésekhez és az apophthegmákhoz leginkább Plutarchus, Stobasus szolgáltatta, egyes darabok pedig egészen szerzőnek sajátjai. Az olvasmányok ellen a nevelő tanítás szempontjából azt lehetne felhozni, hogy a szigorúbb concentratio elvé nek kevéssé felelnek meg. Nem találunk zárt nagyobb egységet, minőt pl. nagyobb történeti összefüggő szöveg szokott nyújtani. És jóllehet az egyes darabok tartalma általában véve elég typikus és jellemző, a tárgyak közt nem lévén meg a bensőbb összefüggés, egyik gondolatkörből mind untalan egészen idegenbe ragadtatunk. A ki könyvünk fentebb vázolt szerkezetét jól szemügyre veszi, könnyen észreveheti főbb hiányait is. Egyik hiánya, hogy olvasmányokat és gyakorlatokat csak a tuvégű igékig hoz. Már a nyelvtanról írt bírálatomban megemlékeztem e dologról s itt újra idézem tantervűnket, mely szem előtt tartva a VI. osztály feladatát, helyesen «az attikai alaktan elemeit* kívánja az V-ikben megfelelő olvasmánynyal. A iut-végű igéket és az úgynevezett kisebb igéket tehát mindenesetre fel kellett volna venni, és hogy erre idő jusson, elhagyni mindazt, mi a Vl-ikban «az alaktan befejezése* ez. alatt Xenophonnal kapcsolatban könnyen pótolható, pl. az attikai névrago zást, több névragozási rendhagyóságot, a verba púra szabálytalanságait s mindenütt a szabálytalan és ritkább alakokat. Általában a grammatikai anyag egyszerűsítése egy görög elemi olvasókönyvben első követelmény. Maywald nyelvtanában egyes szabályok kisebb írásból vannak szedve ; ezek szerző szerint kevésbbé fontosak 8 nincsenek szoros betanulásra szánva, de gyakorlókönyvébe mindazonáltal ilyeneket is felvesz, pl. xov 'A%vi(ta (5-ik gyakorlat), otó a (2*ik), JWjTTjQ (29-ik), alőu'q (38-ik), Üipioq (53-ik), 7iQ<po<; (53-ik), n a p o lv a ) (117-ik), éyeÍQOfxai (122-ik) stb. Egy másik hiány az olvasási anyag túlságos bősége, oly hiba, melyben gyakorlókönyveink (a latinok is) csaknem kivétel nélkül szen-
Digitized by v ^ o o g i e
399
HAZAI IRODALOM.
vednek. Merem állítani, hogy Mavwald gyakorlatainak még felét sem lehet, de nem is szabad az Y-ikben bejezni. Szerző, mint mondja, szán dékosan vett fel ennyit, egyrészt azért, hogy az írásbeli gyakorlatokra is legyen elégséges anyag, másrészről hogy a tanár ne legyen kénytelen minden évben ugyanazt olvastatni. Szerény nézetem szerint egészen helytelen okoskodás ! Jó elemi gyakorlókönyv csak az lesz, mely szigorú tervet és észszerű beosztást követve, a részletet úgy fogja egymáshoz illeszteni, hogy egyik sem lesz felesleges; mely következésképen egyik részében sem fog olyast nyújtani, a mit nem kellene vagy nem lehetne átvenni és betanulni. Csak így lesz a gyakorlókönyv organikus egész, a milyennek lennie kell. S mi czélja is volna egy elemi könyvben a túlságos sok s egy év alatt be sem fejezhető olvasmánynak ? Magánol vasmányról e fokon csak nem lehet még szó, és az sincs indokolva, hogy itt évenkint ne dolgozzák fel ugyanazt a szöveget. Hiszen a kezdő fokon egészen önálló preparálást okos tanár a tanulótól úgy sem fog még kivánni, s ezt ajánlják az Utasítások is, mondván, hogy az első évben a tanulók házi munkássága főleg az iskolai tanítás ismétlésére szorítkozhátik. A tanárra nézve pedig ez osztályban inkább előny, ha gyakrabban ugyanazt veszi át, mert ez által az anyag kezelésében mind nagyobb methodikai ügyességre és didaktikai megállapodásra tesz szert, a mi itt főfontosságú. S mennyi bajt okozhat a kelleténél több olvasmány különösen kevésbbé ügyes vagy gondos tanár kezében! Esetleg nem készít jó tervet, elhagyja a jellemzőbb és tauulságosabb dolgokat és felveszi inkább az elhagyni valót. Ép az a czélja a jó tankönyvnek, hogy a tanárt is vezesse. És azután épen Maywald gyakorlókönyvében nem is lehet mindenütt csak úgy tetszés ezerint válogatni és egyet-mást elhagyogatni, mert az olvasmányok meglehetősen hosszak és a 77-ik darabtól kezdve, de már előbb Í6, a tárgyalandó grammatikai alakokat nem bizonyos szigorú sorrendben hozzák, hanem úgy, a hogy jön, szaba don ; itt tehát nem marad más hátra, mint az összes olvasmányokat átvenni. S egy utolsó baj az, hogy ha sok részletet elhagyunk, a szorosan egymásra épített szócsoportok felhasználásában meg vagyunk bénítva. Tehát gyakorlókönyvünket az olvasmányi anyag tekintetében is feltét lenül egyszerűsítni és rövidítni kell. Ha épen magán szorgalomra szánt darabokat is akarunk adni, talán olyan tanulók részére, kiknek mint hajdan a fiatal Lessingnek tdupla portió abrak kell*, akkor állítsunk össze ily olvasmányokat egy külön függelékben, hogy ne képezzen ez esetleg felesleges és zavaró ballasztot a rendes tananyag egészében. Az így nyert helyet tanulságos összefoglalásokra, általában didaktikai útmutatásokra lehetne ozélszerűen felhasználni, mit kivált fiatalabb tanárok, de az öregebbek is nagy köszönettel vennének. Harmadik gyengéje gyakorlókönyvünknek, hogy szorosan a
Digitized by
400
SPITKÓ LAJOS.
rendszeres grammatika menetét követi. Pedig a rendszeres grammatika és a methodikus gyakorlókönyv nem mehetnek mindig egy úton. A gram matikának első sorban feladata a systematikus előadás, a mennyire ez t. i. az iskola szempontjából lehetséges, a gyakorlókönyvé pedig a fokozatos átmenet a könnyebbről a nehezebbre. A gyakorlókönyvre nézve tehát sokkal inkább mint a nyelvtanra nézve didaktikai elvek irányadók. Pl. a rendszeres grammatikában az igeragozás csak a névszó teljes befejezése után következik, de a gyakorlókönyvben is így járni el, nem épen helyes, nem csak azért, mert az igére mint a mondat éltető elemére és lelkére a tanuló mindig legkivánosibb s azt legszívesebben tanulja, hanem azért is, mert különben könnyen ki vagyunk téve annak a veszélynek, hogy az ige begyakorlására, mi a nyelvtanban minden esetre a legfontosabb s legtöbb dolgot ad, aránylag kevés idő jut. Czékzerű tehát, ha már előbb a névragozás mellett nem illesztünk be bizonyos rendszer szerint igealakokat, a gyakorlókönyvben a teljes verbum purum non contractumot mindjárt a declinatió után felvenni. Ily módon azután az olvasmányokat is sokkal érdekesebben és változa tosabban lehet szerkeszteni. A melléknevek fokozása (főleg az eltérő alakok), a számnév, névmás bátran későbbre maradhat, akár a oursns legvégére is. Megjegyzem még, hogy a névmásokra, számnevekre valami sok gyakorlat nem is kell. Ezek oly dolgok, melyeket jó részt elég a nyelvtanból megtanulni. A tanuló, ha előfordulnak, legkönnyebben épen ezeket fogja helyesen fordítni. Hogy mennyire térhet el a methodikus gyakorlóköny menete a rendszeres grammatika tanmenetétől, erre nézve példaképen álljon itt az Arrianus Anabasisát feldolgozó Erbe-féle görög elemi olvasókönyvnek (Weimar, 1886.) igen átgondolt és több tekin tetben figyelemre méltó tanmenete. Az első 9 olvasmány a deciina tiók és vele együtt a tiszta igék praBsense, imperfectuma és futurumának begyakorlására szolgál, a 10-ik olvasmány a tiszta igék szenvedő aoristusának és futurumának begyakorlására, a 11-ik darab a .verba muta aetivumi és mediumi futurumára és aoristusára, a 12-ik drb a verba muta passivumi aoristusára, a 12-ik drb a számnevekre, a 14—16. drb a verba púra contractára, a 17-ik és 18-ik drb az aetivumi és passi vumi perfectumra és plusquamperfectumra, a 19-ik drb összefoglalásra, a 20-ik drb a folyékony igékre, a 21-ik drb az aoristus Il-ra, a 22-ik drb a coniunctivusokra és optativusokra, a 23-ik drb a szabálytalan foko zásra, a 24-ik drb a névmásokra, a 25-ik összefoglaló ismétlésre. Hogy szerző gyakorlókönyvében a Perthes-Ecketein-féle köve teléstől eltérŐleg görögre fordítandó gyakorlatokat is a d , C 6 a k helyeselni tudom. A tanuló ugyanis az úgynevezett componálásnál sok dolognak ébred tudatára, melyek az egyszerű exponálásnál figyelmét könnyen elkerülik. A componálás tehát ép oly szükséges, mint az exponálás, éB
Digitized by v ^ o o g i e
401
HAZAI IRODALOM.
itt már bátran alkalmazható is, mert az Y. osztályban érettebb tanulókkal lévén dolgunk, e tekintetben nam találkozunk oly nehéz ségekkel, mint az I. osztályban a latin componálásnál. De magyar ból görögre fordítandó gyakorlatok azért is kellenek, mert nem minden tanár rendelkezik azon ügyességgel, gyakran a szükségen idővel sem, hogy alkalmas nagyobb példákat kizárólag maga ké szítsen. Azt is helyeslem, hogy a görögre fordítandó gyakorla tok nem képezik a könyvnek egészen külön álló részét. Ez kellő ok nélkül csak megnehezíti az áttekintést. Hibás eljárás azonban, hogy e gyakorlatok a görög-magyar olvasmánynyal összefüggésben nincsenek és hozzá még rendszerint sok új szót használnak fel, holott pedig a magyar-görög gyakorlatoknak tartalmilag és nyelvileg az olvasmány szabad repróductiójának kellene lenniök. A tanulónak kivált a szó tanul ást illetőleg pihenőre van szüksége és sokkal nagyobb kedvvel fog dolgozni, ha látja, hogy mit tanúit, azt zavartalanul fel is használhatja, mintha megállás nélkül valóságos szótanulási hajszát kénytelen tapasz talni. Ez nem egyéb mint az erőnek túlfeszítése, a mi a tanításnál soha sem lehet üdvös. Az észszerű szótanulás a nyelvi oktatásnak s így a gyakorlókönyv nek is egyik legfontosabb feladata. Az Perthes óta már igen elterjedt vélemény, hogy a szókat nem kell isolálva tan altatni, és hogy az egy-egy olvasmányhoz tartozó szók megtanulása helyesen csak az illető olvas mány átdolgozása után következik. Még inkább megegyeznek a tanfér fiak abban, s mint láttuk, szerzőnk is követi ezt az elvet, hogy a szókat az egyes gyakorlatok szerint külön-külön czikkekben kell összeállítani. De a szóknak az egyes czikkeken belül való sorrendjére nézve már eltérnek a vélemények. Némelyek úgy adják a szókat, a mint az egyes mondatokban egymás után következnek. Ez lélektanilag helyes, mert az előbb átdolgozott olvasmány tartalmára s a mondatok egymásutánjára visszaemlékezés hathatósan támogatja és megkönnyíti a szó k emléke zetbe vésését. Mások nagyobb súlyt helyezvén a grammatikai érzék és a beszédrészek élesebb határvonalai iránt való érzék fejlesztésére, az egyes czikkek keretében a szókat grammatikai összetartozásuk szerint rendezik. Egy-egy czikknek ily grammatikai apróbb csoportjain belül azután némelyek (pl. Ostermann latin gyakorlókönyvében) az abc-ren det követik, mások (pl. Holzweissig) a grammatikailag egynemű szóknak a mondatok szerinti sorrendjét. Holzweissignél azonkívül a szók azon osztálya, mely az illető czikkben begyakorlandó lesz, elül áll. Holzweis sig ez utóbbi eljárását, mint láttuk, Maywald is követi, különben pedig úgy jár el mint Ostermann. A magam részéről azt tenném, hogy a szókat minden gyakorlathoz azon sorrendben adnám, mint a gyakor latban egymásután következnek. E mellett a megtanult szókincs észrePhilologiai Közlöny. X n . 1.
26
Digitized by
402
SPITKÓ LAJOS.
vétlen és állandó ismétlése ozéljából (és ez az, mi ellen iskoláinkban legtöbbet vétenek) ez elŐfordúlt szókból, a hányszor csak alkalom van, etymologikns és tárgyi csoportokat készítenék (csoportosító szóismétlés). Pl. gyakorlókönyvünk 2-ik darabjában előfordul (püUa, a 10-ikben
mellett ismét említtetoék:
Digitized by v ^ o o g i e
403
KÜLFÖLDI IRODALOM.
•érdemes munkát végzett. Meglévő görög olvasó- és gyakorlókönyveink lfözt az ő könyve, nézetem szerint, a legjobb. Megengedem, hogy észre vételeim közt több csak az egyéni nézet értékével bír. De azt hiszem, van ott olyan is (pl. a /u-végü igék felvétele, mert a VI. osztályban nem szabad többé gyakorlókönyvvel folytatni, hanem ott tiszta Xenophont kell olvastatni), melyet szerzőnek egy esetleges új kiadásnál határozot tan tekintetbe kell venni. 8 ha ezt teszi, akkor egy, véleményem szerint, teljesen megfelelő görög olvasó- és gyakorlókönyvet adhatunk majd tanulóink kezébe. (Beszterczebánya.)
S pitkó L ajos.
KÜLFÖLDI IRODALOM. Die arische Periode und ihre Zust&nde von D r. F. Sjrieyel, Prof. an dér Universitat Erlangen. Leipzig 1887. W. Friedrick. 8r. X és 330 lap.
A perzsa philologia jeles művelőjének e legújabb munkája, mint a W. Friedrich czégétől megindított Einzelbeitriif/e zű r allyemeinen und vergleichenden Sprachtvissemchaft ozimű gyűjteménynek második füzete jelent meg. A következőben néhány megjegyzést csatolok ez érdekes könyvhöz. A 28. lap jegyzetében az óbaktriai zrajanh tenger, szóból fejlődött újperzsa alak helyes kiejtéséről azt jegyzi meg Spiegel, hogy nem valószínű, hogy zirih-nek kell mondani; ő maga saradnak, Justi Handbuch dér Zendsprache (Leipzig 1864.) 127. 1. zareh-nak, Firdúszí rím elése zireh-nek ejteti, pl. Firdusii liber regum qui inscribitur Schahname ed. J. A. Vullers (Lugduni Bat. 1877—84.) III. köt. 1359. lapj. 1707. versében: bijámed csunín tá beáb-í zireh, miján szúdeh ez rends u bend ú
i Digitized by v ^ o o g i e
