HAVI F O LYÓ IRAT TARTALOM: IV. (XIV.) évfolyam. 2. szám június. Székelyudvarhely

H A V I

F O LYÓ

I R A T

TARTALOM: Visszhang. Válasz. B. E.: Vérünkből való vér Imreh István : Székely közbirtokosságok Szabó Judit: A megszállott Botár Béla : Szegénység A Székelyföld kutatása Szemle Lármafa

IV. (XIV.) évfolyam.

2. szám. Székelyudvarhely.

1944. június.

KIADÓTULAJDONOS: „Székelység" Lap- és Könyvkiadó Szövetkezet, Székelyudvarhely, mint a Szövetség Központ tagja. Megjelenik havonta egyszer, egy ív terjedelemben. Szerkesztőség és k i a d ó h i v a t a l : Székelyudvarhely, B a t t h y á n y - t é r 29. Előfizetési díja egy évre 10 P. ( T a n ü g y i e k , lelkészek és n y u g d í j a s o k számára, valamint Szövetkezetünk tagjainak csak 8 P.)

Felelős szerkesztő :

Szerkesztő •

Dr. BÁNYAI J Á N O S

Dr. BOKOR ZOLTÁN

E számunk munkatársai: B. E. Budapest, Imreh István oki. közgazda Kolozsvár (Sepsibodok), Szabó Judit tanár Székelyudvarhely, Botár Béla (Székelyudvarhely.)

Közérdekű cikkeink átvételét megengedjük. A kiadóhivatal közleményei: Előfizetéseket és szövetkezeti üzletrészeket a jelen pillanatban fennálló postai nehézségekre való tekintettel kérjük Dr. Bokor Zoltán (Székelyudvarhely, Batthyány-tér 29.) ügyvezető igazgatónk cimére küldeni.

Előfizetések az 1944. évre. (Folytatás. A nevek után zárójelben lévő számok a befizetett összeget jelentik) Csató Jolán (8) Székelyudvarhely, v. Péter Attila (8) Székelyudvarhely, Szabó Ödön (8) Székelyudvarhely, Balogh Ágnes (8) Székelyudvarhely, Dr. Váróné Csató Gabriella (8) Székeiyudvarhely, Királyné Csató Anna (8) Székelyudvarhely, Molnár Józsiás (8) Kézdivásárhely, v. Kósa Vince (8) Marosvásárhely, Szabó Judit (8) Székelyudvarhely, Csíkszeredai Me7Őgazdasági Szakiskola (10), Orbai János (8) Székelyudvarhely, Tiboldy József (3) Cegléd, Kósa Gábor (10) Csikkozmás, Pigniczky Károly (10) Pestszenterzsébet, Harkó József (8) Sepsiszentgyörgy, id. Molnár Antal (lO) Bárót, Molnár Kálmán (8) Görgényhodák, jfj. Molnár Antal (8) Szászpéntek, Székelyföldi Villamos Művek Rt. (10) Budapest, Tusnádi Elthes Gyula (10) Budapest, Vámszer Géza (8) Kolozsvár, dr. Tuloghdy János (8) Kolozsvár, Botár Géza (8) Csikszentgyörgy, Benedek Tivadar (8) Sepsiszentgyörgy. Szerkesztői

üzenetek

:

MUNKATÁRSAINKNAK. Végre eljutottunk ahhoz az örvendetes állapothoz, hogy beígért munkatársainknak és a remélhető ujaknak is a támogatását kérhetjük. Idáig az az érdekes helyzet állott fenn, hogy a nehéz megjelenési alkalmak miatt közéletünk tollforgatóit türelemre kellett kérjük. Most a nagyobb terjedelem és az állandó minden hónapi megjelenés lehetővé teszi székely problémáinknak alaposabb felszínre hozását. Főként az időszerű gondolatoknak a beküldésére hívjuk fel a figyelmet. cJl

kiadéhimital

üzeni

:

EGYETEMI IFJAINK. A székely anyavárosban szünidőzők nemcsak a hivatalos munkaszolgálatban vesznek részt, hanem a lapunk szellemi részének megbeszélésein is ott vannak s a kiadóhivatali munkák elvégzésében megbecsülhetetlen szolgálatot tesznek. A munkaközösség többi tagjai is hasznosan folyhatnak be a lapunk és a Szövetkezetünk ügyeinek előhaladásába, ha előfizetőket és szövetkezeti tagokat gyűjtenek. De a szellemi munkások bekapcsolódására is hívják fel a közéleti munkásaink figyelmét. Ki óhajt ilyen irányú munkában résztvenni ? SZÉKELY IRÓK ÉS SZÉKELYFÖLDDEL FOGLALKOZÓ MUNKÁK KIADÓI! Kérjük könyveik beküldését! Örömmel hívjuk fel azokra a figyelmet. Az állandóan közölt székelyföldi irodalom teljessége miatt is szükséges azok ismertetése.

IV. (XIV. évf.)

SZÉKELYSÉG

1944. június hó.

Első számunk beköszöntőjében körvonalaztuk folyóiratunk célkitűzését. Mint váriható volt, ezzel kapcsolatban különböző vélemények hangzottak el. thrammel fogadtuk a tárgyilar gos és a székely jövőt építő együtt dolgozás hangját megütő véleményeket. Folyóiratunk feladata a székely szellemi egység megteremtése. Ezt azért kivánjuk újólag megállapítani, mert az egyetemes székelység érdekeit, a véleményünk szerint létező és igen kiiváló székely szellemi elit tömörítésével kívánjuk szolgálni. Ezért kiválnunk kezdeményezésünkkel egy székely szellemi munkaközösséget kialakítani egyes vidéki szellemi gócpontok közös munkájával. Folyóiratunk nemzetpolitikai szemle igényével lép fel. Lehetőséget kivánunk nyújtani arra, hogy a székely sorskérdések folyóiratunk hasábjain az idők folyamán feldolgoztassanak, legmesszebbmenően figyelembe véve azok gyakorlati orvosolhatóságát. Véleményünk szerint ez székely nemzetpolitika. Emellett eddigi rovatainkat is fenn kell tartanunk az adatgyűjtés és a székely megmozdulások nyilvántartása számára. Az eddig elhangzott és elhangizandó tárgyilagos és komoly kritikák bizonyára alkalmasak arra, hogy az általunk is annyira kivánt egészséges székely közszellem kialakuljon. Akadt azonban már egy hang, mely a tárgyilagosság és az önkritika teljes hiányával sokat hangoztatott egységet kiván megbontani. Az ilyen hangot csak ridegen tudjuk visszautasítani. Ettől a kivételtől eltekintve örömmel állapítjuk (meg, hogy a székely társadalom szellemisége forrik és egységet akar. Hisszük, hogy közös akaratunknak meg lesz az eredménye.

Olvasóink előtt jól ismert az a.hajsza, amely eredetileg a megszüntetett Hargita hasábjain indult el. Ezért a felettes hatóságom a VKM. hivatalból indított bűnvádi eljárást a cikkíró és volt szerkesztő Hinléder Fels Ákos dr. ellen. Mindennek dacára a rágalom ujabb feltálalásában a Magyarság c. budapesti napilapban is helyet talált. A célzatos terrorizáló hang ellen a leghatározottabban tiltakozom. A Székelység eddig mindig az alkotó munka színhelye volt, pedig a román uralom alatt az üldözésből eléggé kijutott. Az akkor eléggé megedzett idegeimmel magam részéről állom a támadást, de a szerkesztéstől félreállok, mert nem akarom, hogy miattam a lap és Szövetkezet ügye szenvedjen kárt. Köszönöm munkatársaimnak és a lap fenntartásában példás kitartással résztvevő támogatóinknak, hogy a nehéz idők dacára a közérdekű, önzetlen munkából kivették a részüket s bizalmukkal erkölcsi támaszt is adtak. Közel 40 évi közéleti (munkálkodásom alatt mindig az elismerés jutott ki. Csodálatos lett volna, hogy éppen én kerüljem el az önzetlen munkásoknak kijutó szennydobálást. És most a becsülettel végzett munka hitében veszek búcsút a laptól és olvasóitól. Dr. Bányai János.

A VÉRÜNKBŐL VALÓ VÉR

retettel karolta fel ügyét. A riagy székely és általános közbecsülésnek örvendő tudós szellemi és Dr. MESTER MIKLÓS, erkölcsi légkörében kezdett kibontakozni Mester a m. Icir. vallót- ét ktzoktatóiúgyi minisztérium politikai államtitkára Miklós történeti és nemzetpolitikai szemlélete. Itt Ősrégi szabad-székelyek ivadéka. Udvarhely- tanulta meg szigorúan székben, Kugoníalván 1906-banl született. Törpe- teni az eseményeket. tárgyilagos szemmel tekinbirtokú földmíves szülei most is ott élnek. Egész életirányára elhatározó befolyással volt A kiegyezés utáni években a hirhedt székelyföldi arányosítás rendjén, az ősrégi szabad-székelyr Jancsó Benedek szelleme. Ez a szellem őrizte oiieg családok ezreit semmizték ki — Rugonfalvi Kiss, attól, hogy a nemzetiségi kérdést ő is ne tekintse István szerint is — a, székely basák, az 1871. évi elhanyagolható, jelentéktelen ügynek. Ez a szelLV. t.-c. félremagyarázása folytán, a kúriaJ lem ösztönözte arra, hogy a magyarsággal szera33—1902. urb. számú ítélete^dacára is kialakult' ben elégedetlenkedő nemzetiségeket közelről igyehibás bírói gyakorlat segítségével, az ősi székely kezzék megismerni vágyaikkal, követeléseikkel, tuközösségi vagyonból (haereditas siculica) és kény- dományos politikai felkészültségükkel fcgyetemszerítették kivándorlásra (lásd részletesen az | ben. Első nagyszabású tudományos miinké1908. évi VII. t.-c. indokolásában). Addig ugyanis ját is ez okból választotta az erdélyi háa székely-közösség legágrólszakadtahb tagja is ka- rom nemzet eddigi legnagyobb politikai öszr pott akkora failletményt és legeltetési jogot, szeütközésének köréből. („Az autonóm Erdély amennyi gazdasági igényének megfelelt. Ez a kö- és a román nemzetiségi követelések az 1863—64. zöa használati jog kötött oda imiindien székelyt a évi nagyszebeni országgyűlésen", Budapest, 1936. község társadalmához. A kivándorolt, a munkake- 268 lap). Az 1863—64. évi nagyszebeni országreső, az egyéni birtokában eladósodott székely- gyűlés anyagát a román és német eredeti forráivadék: a közös haszonvétel jogánál fogva elsza- sok komoly számbavételével tette mérlegelés tárkíthatatlan kapoccsal volt odakötve a Székelyföld- gyává: Erdély három nemzete együttéllietésének útjai, imiódjai után kutatva. höz, a székely nemzethez. Az 1939. évben a ráckevei (Pest vármegye) Az így, veszedelmes jelleget öltött székelykivándorlásra hívták fel az ország figyelmét László választókerülete országgyűlési képviselővé váGyula, a székelyföldi keresk. és iparkamara m. lasztotta, Aki azóta, közéleti szereplését figyelemmel titkára és a marosvásárhelyi Székely Társaságba tömörült társai. E mozgalom hozta létre az 1902. kísérte, lehetetlen volt észre nem vennie, hogy évi tusnádi Székely-Kongresszust s enniek nyomá- minden szavát, cselekedetét a szociális igazság ban az akkori kormányzat a székelykérdést úgy utáni vágy ízzítja át. Képviselőházi beszédeit a oldotta meg, hogy az addig munkaalkalmat csak szociális igazság nyílt vallása és nemes tárgyilaRomániában kereső székelység kényszerítve érez- Ili gosság jellemzik, melyekkel csaknem mindenik te magát, hogy Amerikában is kenyér után néz- I| pártbeli képviselőtársa őszinte megbecsülését vívzen... A székely örökségből így kifosztott és föl- ta ki magának. Beszéde nyomán az egész országdönfutóvá tett székely proletárok közé került a ból keresték fel ügyes-bajos dolgaikkal a szegény rugonfalvi ősrégi Mester-család is. Amíg a mos- emberek s ő csodálatos kitartással járt el érdetani Mester Miklós államtitkár, mint gyermek, az kükben. Mindennek utánanézett s ahol úgy látta, isteni gondviselés által irányítva, a szegény szé- hogy segíteni kell és lehet és volt rá módja: ott kely diákok sanyarú módján, a székelykeresztúri készséggel és boldog öntudattal segített. unitárius kollégiumiban szedegette magába a szelMindezek mellett az életbekilépés előtt álló lemi kincseket, addig édesapja három íziben járta ifjak nevelése a legfőbb szívügye. Amint lehetősémeg Amerikát (utolsó ízbem felesége és leánya is ge mutatkozott, megszervezte a budapesti Szévele voltak), hogy az ősi szülőföld egy kis darab- kely Diákotthont, melynek ma is igazgatója, ahol káját pénzzel szerezhesse vissza. a tehetséges, szegény székely ifjak kapnak anyaíme Mester Miklós szociális igazság utáni vá- gi és szellemi támogatást Janicsó Benedek szellegyának a vérgyökere! Könnyű elképzelni, hogy mében, hogy testi-lelki képességeik iminél tökélemilyero lelkiállapotot váltott ki belőle, amikor azt tesebben kialakulhassanak a szülőföld és az egész volt kénytelen tapasztalni, hogy az idegen uralom magyarság fejlődhetésének előbbrevitele érdekéáltal a székely falvaknak visszajuttatott közös ben. A székelység, de az egész ország is bizalegelőket, a felszabadulás után, a székely basák lommal tekinthet Mester Miklós jövője felé, mert leszármazói a magyarnak nevezett kormányzat út- hiszünk az új államtitkár bemutatkozó szavaiban: ján vissza tudják igényelni ismét — imiagántulaj- Nem tudom, mennyi időt ad a sors, hogy ezen őrdonba... Ö miaga ebben a gyötrelmes székely környe- helyen feladatomat végezzem. Egy bizonyos: ha a zetben nevelkedett, amíg elemi osztályait otthon politika szembekerül az igazsággal, akkor én az és a középiskolai osztályokat a szomszédos szé- igazságot választom . . . kelykeresztúri unitárius főgimnáziumban elvégezte. És hogy a küzdéstől sem fog visszariadni, erEgyetemi tanulmányainak színhelye már a buda- ről biztosítékot nyújt az a fénykép, amely az álpesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsé- lamtitkár íróasztalán is látható, amely egy egyszeti fakultása volt, ahol a doktori fokozatot is szerű, munkás, székely házaspárt ábrázol mezei elnyerte. munkából megtérve: Mester Miklós édesapját és Jó sorsa már egyetemi hallgató* korában Jan- iédesanyját, az Amerikában visszaszerzett rugonB. E. csó Benedek közvetlen közelébe sodorta, aki sze- falvi kis székelyház ereszében állva.

A székely közbirtokosságok A mai helyzetünkben a közbirtokossági erdők minőségi és mennyiségi pusztulásuk ellenére is számottevő vagyoni erőt jelentenek. Lássuk a közbirtokosságok mai gazdasági formáját. A közbirtokosságok mai gazdálkodását vizsgálva, azt kapitalisztikusnak nem nevezhetjük; nem kalkuláló és nem piacra termelő gazdasági egyesülés. Azonban már nem is rendi, paraszti, önellátó, szokásjogi tételek szerint vezetett. A1 központi igazgatás, a piac s a jogrend hatására az ősi falutörvények helyére közigazgatási és erdészeti rendeletek léptek, amelyek már nagyobb összefüggések meglátásának konklúzióit is érvényesíteni igyekeznek; de csak például a közbirtokossági fanevelésben, kitermelésben, közigazgatásban. A továbbfeldolgozás, az ipar és kereskedelem szektorában; válságos helyzetben él továbbra is. Az előzőkben nem a válságot tagadom, hanem pusztán csak közigazgatási rendezést állapítok meg. Láttuk a múltban azokat azi egyéni és rendi érdek-erőket, amelyek közösségbomlasztó erejükkel gyöngítették az egészséges fejlődés lehetőségeit. Ma a tökével gazdálkodás korszakában a tőkés rend először is úgy áll szemben a közbirtokosságokkal, hogy kezében tartja azt a forgó tőkét, aimi a közbirtokosságnak kellene. Kellene ahhoz, hogy megoldja mai válságos helyzetét s ebből a félig falutörvényes, félig közigazgatásos periódusából kilépve átalakuljon. Átalakuljon, de mivé? Nem kívánhatom, hogy tőkés termelővé, de azt igen, miután kényszerítve van rá, hogy tőkével termelő, nyers termékeit tovább, a legtovább, a végsőkig felodlogzóvá alakuljon át. Hogy ez miért elkerülhetetlen, azt nem kell fejtegetnem. Adva van egy néptöbblet, amielyet eltartani a mai termelési rendszerrel a Székelyföld képtelen. Az egészséges kitelepítés még nem teljes megoldás, ez csak a belső megélhetési források kiterjesztésével egyetemben volna az. Fogadjuk el tehát, hogy iparosítani kell, s azt is, hogy ehhez tőkére van szükségünk. Tőkéink azonban hiányzik. Ellenben van föld, erdő, havasi legelő, bányatermék s ez mind latens tőke. Hozzá kell tenni, hogy ezek nagy része a közbirtokosságok kezében van. Ezek mai termelése, tőke s jószágter&mitő ereje közel sem jár az optimálishoz. Minőségi továbbfeldolgozás volna szükséges s ezáltal székelyalaptermények, itteni nyersanyagok feldolgozásával a tőkeképzés veszélytelen lehetőségének megteremtése. Nyersanyag, energia és munkaerő adva van. A termelés megindításához még pusztán a tőke hiányzik. Nagy takarékossággal, életszint leszállítással, aszkézissel lehetséges volna a tőkeképzés, de ez megvalósíthatatlan. Nem kell mondanom!, hogy miért.. A másik út a többtermelés útja. A

termelésnél felhasznált nyersanyag, energia és munkaerő a termékekben megújulva, taralmaanai még egy többletet, ami megtakarítva vagy új termfctés* á&ta fektet^ ai i^wkteiéstft áJÜLó^ tőkét egyfelől, másfelől pedig nagyobb jószágbőséget, jobb megélhetést vagy több megélhetését tenné lehetővé. Azonban tőkeképző termelés megindításához is tőke kell. Hogy juthatunk tőkéihez? Létesíteni kell egy olyan összefogó szervet, amelyik a birtokosságok képviseletében az egész hatalmas erdő, legelő, bánya birtokkal, s a közbirtokossági részesek magánvagyonával a háta megett egy olyan hatalmas vagyoni erőt képviselne, hogy idegen, tőke kölcsönvételére biztos és elegendő fedezettel bírna. Ezt a különálló birtokosságok képtelenek lennének: imiegtenni. Mosit tekintsünk el attól, hogy milyen formában alakulna, ez meg és attól is, hogy ez a tömörülés nem pusztán csak a tőkeellátás kérdéseit intézné. A központ volna ugyanis az a szerv, amelyik az iparosítás megszervezését egy köz. ponti terv szerint rendezné el és a kereskedelmi tevékenység is a központ kezében futna össze, mint egy irányító és ellenőrző szerv kezében. Ennek részletezése azonban túlságosan sok időt követelne. Térjünk vissza a legfontosabb hiányzó elemhez, a tőkéhez. Az a kérdés adódik, kitől lehetne tőkét kölcsön venni. Itt volna egy főszempont, csak attól fogadni el kölcsöntőkét (még ha drágább is), akinek a részéről nem fenyeget befolyásszerzési szándék. Mindemképpen el kell kerülnünk a függőségi viszonyt. A hatalmi helyzetre törő tőkés állam, osztály, érdekcsoport, klikk minden további fejlődés lehetőségét elvághatná azizal, hogy érdekkörébe vonni igyekezne, függőségi! helyzet teremtésére, esetleg kihasználásra törekedne. Csak olyantól fogadhatnánk el tőkét, akivel, vagy akikkel egyenlő alapon tárgyalhatunk a fentemlítettek veszélye nélkül. Van még egy szempont! Mindez csak akkor lehetséges és akkor veszélytelen, ha a befektetés produktív, életképes termelésbe történik. Olyan termelési ágba, amelyik a tőke reaktiválása mellett még tőketermelési többlet képződést is lehetővé tenne. Kizsákmányoló', alapot-felélő ipar, egyeseknek, nemzedékeknek jelentene ugyani gazdasági emelkedést, de mi nem akarunk egy nemzedék érdekeinek szemelőtt tartásával gondolkozni. Van még egy veszély! A tőkét adók sorából semmiképpen sem volna logikus kizárni azokat a székely kistőkéseket, akik tőkéjük számára így közeli elhelyezési lehetőséget találnának. Ezek személye sok esetben egyezrre a vagyon tulajdonosainak a személyével. Fennáll tehát már a kezdetkor egy bizonyos különbség a vagyon és tőke kölcsönadási lehetőségekben. Minél jobban nőne a Székelyföld, ez a kezdeti különbség is annál jobban emelkedne. Tehát már a kezdetnél számolni kell egy csoporttal, a nagyobb részesedési aránnyal bíró csoportjával. Természetesen olyanokkal is, akik tel-

jesen vagyontalanok lóvén, sem arányjoggal, sem szöbölve a hasonlót termelő versenyét, lehetővé tőkével nem vehetnének részt a meginduló terme- téve a feldolgozások és továbbfeldolgozások olyan lésben, hanem pusztán csak munkaerejük rendel- tervszerű és racionális megszervezését, aminek kezésre bocsátásával. eredményeképpen egy-egy termék minél több más Tisztán áll előttem az a veszély, ami (ha még munkafolyamatnak, termelési ágnak, menetnek emlékezünk a közös birtokok sorsára) a kezdeti válna alapjává és így rendkívül kiszélesítené a arányos megoszlást a vagyonosodás és a hatalmi termelés határait ési jövedelmezőségét. Ezzel egyhelyzetben való differenciálódással aránytalanná idejűleg járna a foglalkoztatottak és a jószágterváltoztatná át és ezzel az aránytalansággal járó, melés számbeli növekedésé is. Ez talán ennek a közgazdasági és társadalmi válságokhoz jutnánk eL tömörülésnek a legnagyobb eredménye. 3. A tőke akkumuláció nyújtotta lehetőségek A mai jogrend, a szabad adás-vétellel lehetőséget adnak ugyanakkor azoknak is, akik tőkét számára szintén kevés helyem van. Elég ha bankkölcsönözve, nagyobb haszonszázalékot élveznek, szindikátusok, nagytőke .nyújtotta előnyökre gonhogy a vagyonban is igyekezzenek tulajdonossá I dolunk. 4. Az értékesítés központosítása és ezzel a válni, vagy nagyobb birokarányhoz jutni. Produktív vállalatokban minél nagyobb részt szerezni, kereskedelmi haszonrészesedés csökkentése és ha erre lehetőség van, ez természetes törekvés egyáltalán imiinden, a vállalati tömörüléssel járó gazdasági előny számára tág lehetőség nyílik ebvolna. Most már aránytalan vagyoni helyzetet te- ben a perspektívában. Tudatában kell lennünk azonban annak, hogy remteni, illetve annak lehetőségeit látva, kívánni j ezt a tőkésített ipari termelést, ellenmondáshoz hiába teremtettünk jobb materiális életfeltételevezetne. Azonban/ az is tény, hogy a népileg túl- ket, ezzel a székely életrend válságmentessé még zsúfolt Székelyföldön a nyerstermékek további fel- nem vált. vEzért kell áttérnünk a heteronom gazhasználatlansága miatt egy bizonyos kizsákmá- daságpolitikai célokra, a gazdaságonkívüliekre, nyolás már is adva vam. Az, hogy olyan ipari ter- hogy ezek kapcsán is keressük a jobb életlehetőméket is vesznek drágán, amit saját nyersanya- ség útjait. Először is legfőbb szempontunk, hogy gukból másoknak adhatnának el. Azért is elkerül- lehetőleg úgy szervezzük meg 'gazdasági életünhetetlen az iparosítás, mert nemcsak néptöbblet ket, hogy minél kevesebb felületet nyújtson közelhelyezéséről van itt szó, hanem egy várható to- ji gazdasági és társadalmi érdekharc számára. vábbi népszaporulat számára kell egy itteni ki-1| Amennyire csak lehet, szüntessük meg azokat az áramlási lehetőséget bizitosítani. j okokat, vagy gátoljuk meg kifejlődésüket, amik a Vegyük úgy, hogy sikerül mindezekre a kér- j társadalom egységén belül az érdekelentéteket kidésekre kielégítő feleletet kapnunk és együtt áll j válthatják. Most már az a hatalmas nyersanyag-, energia-, | Másodszor, miután ismerjük a polgárosodás munka- és tőkekoncentráció, ami főleg a közbir- i okozta elferdüléseket, az iparosítással kétségkítokosságokra támaszkodva egy központi szerv ve- j vül meggyorsuló polgárosodást oly módon kell zetésével indítja meg az ipari termelést. Ij kondicionálnunk, hogy az a polgárosodás tehertéMost már azt kell megvizsgálnunk, milyen le- | telei nélkül, az életforma csődje nélkül következgyen az az ipar, ami így kialakulna. Ezt termé- j zék be. Úgyszintén, iparosítani csak a proletárizálószetesen elsősorban helyi adottságok, viszonyok j szabnák meg, amiket nyersanyag, közlekedés, to- dás veszélye és a vagyonkoncentráció lehetőségévábbfeldolgozás, kapcsolódás és más egyéb prob- i nek meggátlásával kell. lámáival egyetemben a központi szerv harmoni- j Mit jelent ez a gyakorlatban? Vegyünk egy zálna. pár példát. Először is a közbirtokossági üzemek A legfontosabb princípium mindeni termelés- munkásainak nagy része a közbirtokossági aránynél az, hogy a lehetőségek teljes kihasználásával jogokkal bírók csoportjából kerülnek ki. Tehát minél jobbat, minél olcsóbban termeljen. Ez a gaz- nemcsak munkásai, hanem tulajdonosai is lennédasági cél a gazdaság-politika autonóm célkitű- nek egy-egy üzemnek és végső fokon az egész tözése, ezt kell követnünk egyfelől nekünk is. Hete- mörülésnek. Ez például kiküszöbölné a Tőkés ronom, gazdaságonkívüli célunk sok van. Ezeket Munkás ellentétet jórészt. Továbbmenőleg a közösszhangba hozni az autonóm célokkal, illetve birtokossági üzemek sorában helyet foglalnának úgy megvalósítani az iparosítást, hogy ez az auto- azok az üzemek is, amelyek a havasi legelők nóm célok megsértése nélkül történjék, az első marha, juh tartásának hús és állati termékei fellegnagyobb feladatunk. dolgozásával foglalkoznának. Kiküszöbölődnie ezLegelőször is lássiík a gazdasági szempon- által egy része a mezőgazda és ipari munkás ellentétnek, ami az élelmiszertermelő és igénylő kötokat. 1. A nagy üzemi forma nyújtotta előnyök ki- zött adódik, hiszen mindkettő nyeresége a közhasználása, különösen a gépek alkalmazásában és birtokosságé, tehát végső folton aizi övéké volna. a tagoltabb termelési menet által elért gyorsabb A második tétel iparosítási részére térve át, termelésben nyilvánulna meg. Ezzel főleg a több célunk olyan ipart teremteni, amely mentes a ma és a gyorsabban termelésnek nyílnia, út. kárhoztatott nagy ipar tehertételeitől. Hogy nem 2. Az üzemek koncentrációba (végső fokon jelenti egyesek vagyoni túlsúlyát, tőkekoncentráegy vállalattá tömörülése) által lehetségessé vál- cióját, azt már láttuk. Azonban jiem jelenti a na egy helyesebb területi munkamegosztás, kikü- gyökértelen proletár életformát sem-, hiszen már

birtokában van bizonyos csekély földterületnek, j bank és egy pár kapitalista módra létrejött ipari A család a mezőgazdasági termeléssel nem hagy ! üzem képződésével kimúlnának. fel. Előszöri is, mert nem hatalmas ipari góc kialaMindenekelőtt szükséges azonban egy kokítása a cél, hanem decentralizált kisebb ipari moly, rendszeres felvétel a Székelyföld gazdasági köröké, amiknek munkás felvevőköpessége nem erőforrásairól (nyersanyag, energia), munkásairól, korlátlan, másodszor, miért mezőgazdasági terme- tőkeviszonyairól, mai ipari helyzetéről és legalább lése is újabb lehetőségekhez jut. Ugyanis kisebb egy általános tájékozódás a fejlődés mai irányaiipari gócok keletkezésével a. megnövekedett fo- j ról. Ennek alapján lehetne tervezgetéseinket a gyasztói és. vásárlói erő kialakít maga körül egy j valóiság talajára helyezni és a valóság parancsolta minőségi (kert, vetemény, gyümölcs) mezőgazda- : feltételek szerint alakítani ki most már a konkrét sági termelést, s ezzel lehetőséget nyújt az eddig . terveket. piac nélkül ki nem fejlődhető minőségi, kertgazE nélkül minden tervezgetés hiábavaló. dálkodásnak, ami szintén nagyobb embereltartó 1 Imreh István. erejű. ' '' Egyszóval nemi szűnne meg a mezőgazdasági i foglalkozás, sőt lehetőleg több munkaturnus beál- I lításával minél több székely ilyen kétlaki életlehe- j tőségét lehetne megteremteni. Megszervezve így ; az t ipari foglalkozásnyujtotta jövedelem mellé a i mezőgazdasági foglalkozásnyujtotta természete- ! sebb élet- és munkalehetőséget, és teremtve egy 1 viszonylagos önállóságot, biztonságot, állandóságot Szegénység. és függetlenséget. Ugyanakkor azonban ezzel is ; szolgálni lehetne a mezőgazdaság és ipari népes- ( ség érdekellentéteinek kiküszöbölését, Magánál az ipari tevékenységnél számolni kellene a gépi tech- í Adott Isten életszerelmet, nikával és munkamegosztással, mint az életforma- , val kapcsolatosan jelentkező alakító tényezővel. , De csak sötét kenyérre teliét. Az ipari munkásság számára a fenti módon | bizonyos fokú önrendelkezést kell biztosítani Ma- i gában a munkában lehetőleg nagyobb teret biztoNem láttam tengert> holtig bánom — sítani a minőségi és önálló munkaterületeknek, 1| Nem utaztam másodosztályon. ahol teljesítményben, formában teremtő, alkotó emberként élhet az ipari munkás is, belsőleg is résztvéve a termelésben. Egészséges, céltudatos és kiegyensúlyozott Nem ültem még repülőgépen, életlehetőséget adni így a teriweteni, alkotni önCsak néztem, míg elvesz égen, állóan dolgozni kívánóknak és ez nagy dolog, mert a Székelyföldön az ilyen fajta emberből van több. Ezek a gondolatok még nincsenek rendszerFolyton kőre, padlóra léptem, be foglalva. Lehetőségek-feldobta ötletek ezek még Rózsa helyett bogáncsot téptem. csupán, de azt hiszem látja, aki látni kíván, hogy ipart kell teremteni és ipart másként kell teremteni, mint ahogyan ma máshol ipar és iparosodás teremtődik. Néztem lámpát, mit a szél ®óbál, Most feltehetjük a kérdést: hol vannak azok Nem ültem soha kandallónál. a közbirtokossági vezető tagok, akik imiindezt igényelik? Hol van az a folyamat, ami már egy ilyen irányú kifejlődés szükségességét bizonyítaná? Kancsó vizem van s szalmazsákom, Mindezt, ha nincsen, pótolni képes-e egy ethikus elit tudása, munkakedve és munkaereje. Ha fölfordulok, azt se bánom. Elég lenne-e egy minden életmegnyílvánulási körbe behatoló propaganda, amely nemcsak a lehetőségek jnegcsiillogtatásával, hanem minden Lelkem száll, merre virág kékül — részlet tudatossátételével a szélesebb rétegek akaS meg lesz az Isten fia nélkül. ratát, invencióját és segítőkészségét is bekapcsolná. BOTÁR BÉLA. A közösségi hajlamú lelkesedhessen a közösségi melegebb és mégis fejlődési életformáért, az érdekember vegyen részt benne a nagyobb prosperitás, harácslehetőség eljöveteléért, de mindenki maximális munkát végezzen. így lehetne talán j elkerülni azt, hogy ezek a gondolatok egy székely I

ves megeoinlékezése is. Elsüllyesztve, kitörülve a népek sorából, a nagy természetnek egyetlen egy könyörületes könnye nélkül! Pedig nem vár reánk ,Sósabbak itt a könnyek i> a fájdalmak is mások, más jövendő — az Istenért ne csaljuk magunkat Ezerszer Messiások — ha annak a vakbúzgóságnak, irigy agyarkodásA magyar Messiások." nem vetünk gátat, mely szerint bajaink okát (.ADY ENDRE: A magyar nak Meielisok) főképp bizonyos osztályoknak, pártoknak és feleA magyar sorsnak van egy alaptémája, me- kezeteknek tulajdonítják." (Garat.) Miért voltak ezek a tragédiák? Fejlődésünk lyet előszeretettel ismétel. Ez a téma: a korában meg nem értett látó ember tragédiája. A látó em- egyenlőtlen vonalában keressük-e az okot? Abban, ber másként, többet és messzebb lát, imint kor- hogy gyors és bámulatos fejlődés utáni stagnálás, társai. S mert a meglátás mindig valami elsodró sőt sokszor összeomlás következett. S az újabb veszedelem, tátongó hiányosság roppant víziója, fellendülés legtöbbször újrakezdés, nem folytatás azt megláttatni nemcsak a közlési vágy lélektani volt, a látó 'Emberek előzmények és elődök néltörvénye, hanem a felelősség erkölcsi súlya is kül bukkantak fel. Vagy keressük az okot a Kakészteti. A kor magatartása pedig túlnő a /meg r á c s o n y S á n do r feltételezte mellérendeltnem értésen, közömbösségen. Elgáncsolja, elbuk- ségi elvben, nyelvtanunk és lelki alkatunk törvétatja a látó embert és benne öntudatra ébredt job- nyében, mely nem tűri az alárendeltséget a köbik önmagát. Ebben a kilátástalan küzdelemben a zösségi életben sem a maga fajtájától függően. — látó ember vallomása riadóvá élesedik, a tehetet- Az okkeresés meddő elmejáték. A tények figyellenség dühe szitokban robban. Süket fülekbe do- meztetnek. Mire? Nézzük .meg A p á c z a i Csebolt Z r i n y i riadója a XVII. században re J á m o s b a n , az ismétlődő tragédia jellegnemzeti hadseregért: „Szegény magyar nemzet, zetes példájában, Erdély nagy tanítóinersterében. annyira jutott-e ügyed, hogy senki ne is kiáltson Nézzük meg honnan jött, mit akart és mire ment? fel utolsó veszedelmedben? Hogy senkinek ne ke* seredjék meg szíve romlásodon? Hogy senki utolH o n n a n j ö 11? „Ex infima plebe ortus.". A só halállal ,való küzködésedben egy biztató szót ne mondjon? Legyek-e én őrállód, vi- | nép mélységéből. Konok feltörekvésében, szorgalgyázod, ki megjelentsem veszedelmedet? Ne- I mában, puritán érdességében benne ég és fehéz ugyan ez, a hivatal nékem, de ha az Isten szül ennek a mélységnek iiwinden ereje. Erdély az én házamhoz való szeretetet reám tette, imé művelődéstörténetében szellemi elődje nincs, szükiáltok, imé üvöltök: hallj meg engem, élő ma- lei is ismeretlenek. Apjáról B e t h l e n M i k l ó s gyar, ihon a veszedelem, ihon az emésztő tűz." önéletleírásában ennyit mond: „Apáczai Já(Ne bántsd a magyart!) nos volt B a r c z a-A p á c z a i szegény ember (I. k. X.) Szülőfalujának neve előneElkeseredetten rázott ébredésre az erdélyi gyermeke." vében benne van.. Apácán ma is élnek népes Cselélek megszállottja, A p á c z a i C s e r e János-. re-családok. Születési évét egyik munkájából is„Ideje feliébredned, te álmos, te mámoros, te hámerjük. A Magyar Encyklopaedia történetil részélyogos szemű magyar nép! Végre-végre ős álmodben az 1625. év eseményei közt iimegemlíti, hogy, ból ébredj föl, szemeid homályát írral oszlasd el. a könyv szerzője is akkor született, Ebből a munNézd, szemléld, vizsgáld meg annyi nyomorúságod forrását, melyek elárasztanak, hogy kedves zálo- kából tudjuk meg azt is, hogy 16 éves korában a gaid, a haza reményei a bölcsőtől fogva a tudat- kolozsvári iskolában tanul: „Én 16 éves valék, lanság feneketlen mélységében vannak elmerülve midőn a sintaxist nem értettem, ámbár azt nagy és felnőve és soha világosságot, a maguk és a ha- fáradsággal könyv nélkül tudtam.'' A születési za hasznát! niem látják. Kelj fel, mondom és állíts évszámon kívül ez az első életrajzi adat. Ez az végre iskolákat!" (Az iskolák szükségességéről.) egy mondat két dolgot mutat iimeg: a korabeli iskoláztatást és Apáczai legjellegzetesebb lelki voErdély lelke ég M i s z t ó t f a l u s i Kis nását: a konok feltörekvést. Ez vállalkozásának M i k l ó s b a n , aki nyomorult szegénységében lüét fontos motívuma. Az első: az iskoláztatás maga nyomatja ki az igazi, szép magyar Bibliát. nyomorúságos nyűge adja a vállalkozás iniciatívn;,Hozzáfogok én, a szegény legény és megmuta- ját, mikor majd a személyes élmény külföldön Ertom, hogy a szegény legénynek odaadása többre dély közállapotával azonosul. A másik motívum: visz, miint egy országnak immel-ámmal való igye- a konok erő lesz a vállalkozás motorja. Ez az elkezete és megmutatom, hogy az Isten gyakran szánt erő magyarázza útját is Apácáról Kolozsalávaló és semminek sem állított, elszánt, dacos, várra. A földhöz tapadt, mozdulatlan népből röpmégis áldozatos eszközök által viszi véghez az ő pennek iki ilyen elszánt vállalkozók. A mélység dicsőségét." S mert tudásával több mert lenni a ereje ellenállhatatlan erővel löki előre őket. nyomdásznál, — a vaskalapos professzorok kézA p á c z a i vállalkozásiinak első állomása ez iratában kijavította a hibákat — eltapossák. volt: tudni. A miért, a cél csak később formálódik A nemzet felemelésére tette fel az életét kii. Egyelőre azt tanulja, amit a kolozsvári iskola S z é c h e n y i I s t v á n , s elég az eszmében. „Mindenki a helyére s teljesítse kötelességét — adni tud: nyelvtant, retorikát, logikát, latinul és Szól riadója — bizony mondom, ez most a leg- szósizerint. De az iskola lélekölő tanításában is főbb szükség, mert máskép csakhamar oda lesz kezd felsejleni a későbbi vezető gondolat: az élet és becsület, de még más nemzetek rokonszen- egyetemes, enciklopédikus tiulás. Most még csak

A megszállóit

utánoz. Fiatal és „modern" tanítóját, P o r c s a l - ban kiküldi Hollandiába. Ott alakul ki a vállalkoin i A n d r á s t . „Az ő mélységes tanultságának zás célja, bontakozik ki koncepciója. * kincseit, a magaszerzette jegyzőkönyvét mutogatá, amelyben többnyire Vminden tudomány foglalMit akart? A XVI. században ínég a némettatott és engem e példájának követésére szívre- országi egyetemre ment tanulni az erdélyi ddá&i ható szavaival ösztönze. Én azért e példás szor- — a witteimiberginek 1000-nél több magyar hallgalmatosságot követvén, az ő írásaiból sokat ki- gatója volt —, de a 30 éves háború tönkretette írtam avégre, hogy hasznomra fordítsam. (Magyar a német egyetemeket. A XVII. században Erl&icyklopaedia.) Ez a Porcsalmi András a lélek dély protestáns diákjainak Hollandia jelentette a a belső rendjében latin köztársaságot mímelő, ta- művelt nyugatot. Nem A p á c z a i volt az első nítási anyagával a latn nyelv szolgaságában síny- erdélyi diák ott, de Hollandia benne vált a leglődő iskolában. Arra eszmélted tanítványait, hogy sajgjóbb élménnyé s benne formálta ki a legmerér a természet és a múlt ismerete van olyan fontos, szebb élettervet. mint hibátlan latin orációt szerkeszteni. Az élmény: Erdély képe Hollandiában. A XVII. szazad elején Hollanidia küiarcolta politikai! A kolozsvári) évek a tanulás inasévei. Ennél függetlenségét.' A reformáció megszilárdult. A Néh többre vágyik. Gyulafehérvárra, B e t h l e n Gá- metalföldi-Nyugatindiai Társaság monopóliumot kabor főiskolájára. A nagy fejedelem már 14 éve (1621) a kizárólagos kereskedelemire Afrika halott, de városa még imiagánviseli kezenyomát. A pott partjain és Amerikában s öntötte a gazfejedelem és a főurak stukkódíszes renaissance- nyugati dagságot. A könyvpacon az E l z e v i r kiadások palotái udvari életet s a főiskola külföldi tanárai- remekbe öntött hirdették a nyomdaipar műval műveltséget hirdetett. I. R á k ó c z y vészi] technikáját.betűi Kialakult sajátos holland fesG y ö r g y megfontolt politikája egyensúlyban tart- tészet. R e ni b r a n d t már amegfestette első nagy, ja Erdélyt. A linzi békével (1645) Erdély tekin- művét, T u l p doktor anatóimiaia leckéjét. (1632) télyét és a maga vagyonát gyarapította: elismer- Van C a m p e n már megépítette Amsterdam teti a császárral'a jobbágyok vallásszabadságát és nagy városházát. Az egyetemeken mozgalmas élet a magyar alkotmányt, birtokaihoz 7 vármegyét folyik. D e s c a r t e s és S p i n o z a , a moszerez. De ezek a harcok, amelyeket svéd és fran- dern gondolkozás megindítói itt dolgozzák ki filocia szövetséggel a magyarországi alkotmányos és zófiai rendszerüket. G r o t i u s megírja a holland vallásszabadságért folytat a császár ellen, utoísó jog első kézikönyvét. H y g e n s , a nagy írniatemaszerencsés vállalkozása Erdélynek. I. R á k ó c z y tikus-csillagász még jogot tanul. S másfelé nézn G y ö r g y halálával (1648) a bethlengábori politi- ve: a páduaii egyetemen G a l i l e i már előadta ka vonalvezetése kalandos, szerencsétlen vágá- a moderm fizka alapvetését, Párisban P a s c a l nyokra fut. az emberi megismerés gyengeségeit boncolgatja, Apáczai öt évet tölt Gyulafehérváron. A teo- R o c he f ,o u ciaj u 1 d már írja reflexióit. Előadlógiába ássa bele imiagát. Nem is tanulhatott egye- ták C o r n e i 11 e C i d-jét és Madrid C a 1 d ebet, ez a kollégium felső tagozatának, a főiskolá- r o n misztikus drámáiért rajong. Élet, haladás, nak egyetlen tárgya, mintahogy a szellemi életet műveltség mindenütt. A dogmatikus okoskodás, az is ez fekszi meg. Aki ír, hitvitázik, zsoltárt vagy egyház tekintélye alól felszabadult ember gondolbibliát fordít, vallásról polemizál. A hitvita min- kozóik), bírál, kutat és alkot. Szabadi a gondolat és dennapi esemény, a bibliacitatumi szokványos szó- anyanyelvű a szói. lásforma. A műveltség kizárólagosan teológiai. A És ezzel szemben itthon? „A halandók közt teológia kapcsolódik ugyan némi szerény enciklo- legszerencsétlenebb magyarok! Nálunk nincsenek pédikus tudással is. B i s z t e r f e l d professzor tudományok. Ha a bölcsesség neveli az embereatzerint minden bölcsesség forrása a biblia s ép- ket az 'istenek tiszteletére, igazságosságra, mérpen ezért miiegértéséhez és magyarázásához egye- tékletességre és bátorságra, nem csoda, ha Matemes tudás kell. A Kolozsváron elvetett mag, gyar- és Erdélyország istentagadás, igazságtalanaz enciklopédikus tudás, csírázni kezd. „Neki dü- ság, mértéktelenség és állhatatlansággal van tele. hödvén, A s t e d i u s (volt. gyulafehérvári tanár) Honnét van a mi gazdáink között annyi gonosz nagy tudománytárát megragadtam — mondja a család, oly sok rossz családatya és anya, rakonBölcsesség tanulásában — olvastam a regulákat, cátlan fiú, fortélyos verekedő, kegyetlen úr, csamelyek kezdetitől fogva egészen a hangmestersé- lárd és hűtelen szolga és az, egyházban a kereszgig benne foglaltatnak." A gyulafehérhári, öt év ténység alapelveit nem ismerő papok bábalakjai, szédületes rohanás a tanulásban. Kétszer megsza- potrohos gyomrai, simoniákusok, farkasok, bérenkad az iram. Kezdődő tuberkulózis, a nélkülözés cek! Az iskolában annyi kósza árnyék, a valódi és a túlfeszített, munka velejárója., veri le. De a tanulók iires álcái, kitanult rókák és a politikátest imég nemi tud erőt venni az akaraton. Alig- ban annyi megvásárolható bírák, Bileam követő hogy lábra áll, folytatja a munkát. Ekkora szorga- ügyvédek, igazságtalan perek, erőszakoskodások, lomnak, akaratnak kijár az elismerés. B i s z t e r - zaklatások és zsarolások, a nép közt. annyi panasz, feld professzor támogatja. K e r e s z t ú r i Pál, sírnákozás, sóhajtozás és nyögés: mindenfelé anya fejedelmi udvari kisiskola tanítója „Fiamnak nyi feldúlt ház, birtok és falu, rongyos város, hívja s ritka ebédje vagyon nála nélkül". (B e t h- piszkos utca, ronda közút, annyi) rosszul kormány1 o n M. ö n é l e t - l e í r á s I. k.) G e 1 e j i Ka- zott közügy" az iskolák szükségességéről. Erdély t o n a Isitván püspök is felfigyel rá, s 1648- képe Hollandiában, ez az élmény ébreszti önma-

gára és önmagában Erdélyre Apáczait. Erdély és j | m i t m a j d a z i s k o l á k h a s z n á r a g y ü m ö l c s ö z ő v é teApáczai azonosul. Erdély elmaradottsága az ő | ; g y e n e k / ' ( A z i s k o l á k s z ü k s é g e s s é g é r ő l . ) A harmaszégyene s most már neki és érte tanul. Mert: | d i k k ö v e t e l m é n y a tanítás mikéntjéről: „A tanító „Mi haszna, ha távolról csak henyélve nézem ked- | c s a k a z o k a t t a n í t s a , a m i k s z ü k s é g e s e k . Okossággal ves hazámnak siránkozásra méltó állapotát. Or- I é l j e n , t a n í t v á n y i e l m é j e k b ő l m i n d e n u n a l m a t kivévos és orvosság kell a nyavalyának." (Magyar En- | v é n . A m i t e g y s z e r t a n í t o t t , e l k é r d j e t ő l ü k . Okét cyklopaedia. Előszó.) S mi az orvosság? Iskola. | g y a k r a n e g y m á s k ö z t a h a l l o t t d o l g o k r ó l disputál„Nem nemzetünk barbár szellemében rejlik elma- | t a s s a . A z e r k ö l c s t e l e n e k e t m e g f e d d j e , d e m ó d j á v a l radásunk oka, hanem szerencsétlen közoktatásunk- | v a l ó f e n y í t é k k e l s a vétekre való alkalmatosságot ban." (A bölcsesség tanulásáról.) A magyarságot j e l h á r í t s a . A d j o n t a n í t v á n y a i n a k pihenésre időt az iskolán keresztül kell megmenteni. Az eszme j s t b . " ( M a g y . E n c . ) A m o d e r n p e d a g ó g i a s o k g o n kialakult és megszállja A p á c z a i t . Mostantól ; d o l a t a — • a z é r d e k e s s é g , a k t i v i t á s e l v e , p r e v e n t í v fogva minden sora és szava az eszmét szolgálja. ! e l j á r á s s t b . — j e l e n t k e z i k A p á c z a y munkáiban, írásaiban (Magyar Encyklopaedia, A bölcses- i l l e t v e a X V I I . s z á z a d n y u g a t i p e d a g ó g i á j á b a n . A ség tanulásáról, Az iskolák szükségességéről, Ma- p e d a g ó g i a i r a c i o n a l i z m u s n e m * a z ő t a l á m á n y a , de gyar Akadémia felállítása) világosan áll -előttünk j j e z n e m v o n l e s e m m i t é r t é k é b ő l . A h á n y gondolkokultúrpolitikájának koncepciója: Nemzeti kultúrát i | z ó a X V I I . s z á z a d b a n é l t , m i n d e b b e n a z eszmecsak anyanyelvű, jól megszervezett iskolarendszer i k ö r b e n m o z g o t t . A p á c z a i é r d e m e a z , h o g y a z e l teremthet. A nemzeti kultúra a politikai erő és ! m a r a d t E r d é l y t e g y m a g a a k a r t a e u r ó p a i s z í n v o szabadság feltétele. Az iskolarendszer összefüggő [ n a l o n m a g y a r s á g á n a k nemzeti teljességére emelni. tagozataiban a művelődés folytonosságával a nem- J H o g y n e m s i k e r ü l t , e z a v á l l a l k o z á s é r t é k é t nem zet egészének művelődését szolgálja. Az alsó fokú, I é r i n t i . „anyai iskola" a falué. A közműveltség elemeit, A vállalkozás első tudatos lépése, hogy magyar hasznos és életrevaló ismereteket tanít anyanyel- I könyvet szerkeszt az erdélyi tanulóságnak, melyben ven. „Valamely országban, tartományban s város- J minden hasznos ismeret summája benne van — ban anyai schola nincsen, ez imiegcsalhatatla-n jele, : magyarul. Ez a Magyar Encyklopaedia. Mindenhogy az az ország, tartomány és város a temér- tudó kis kézikönyv, hasznos útmutató. Érrel utal deki tudatlanságnak tengerébe borult bé s Isten formátuma is: zsebben hordozható, könnyen kezelországától is messze vagyon." (Magy. Enc.) Az hető. Nem eredeti és nem tudományos munka. „Anyai scholára" épül fel a középfokú iskola. Köz- Nem is lép fel ezzel az igénnyel. Az ismeretek a műveltséget ad és előkészít a főiskolára. Ez a tudo- kor műveltségi színvonalán állnak, vagy azon alúl mányok egyetemét adja elő. „Egyedül ezen isko- í maradnak. Ferde felfogás, tájékozatlanság is akad. lák — főiskola — állítanak az államban a kor- | Nem ez a fonitos. A Magyar Enceklopaedia több mányrúdhoz igazságosságuk folytán legméltányo- | ennél: ebben a könyvben szólal imieg először a sabb kormányzókat, legbölcsebb tisztviselőket és | földrajz, történelem, csillagászat, orvostudomány az állam igazgatására és kormányzására legalkal- magyarul. A latin nyelvbe és teológiába kábult amasabb férfiakat," „A béke megtartásának vagy magyar lélek, ha magyarul szólt, nehéz köveket, visszaszerzésének, a háború dicsőén folytatásának j görgetett, vagy dadogva kereste a szót. Magyar vagy bevégzésének egyetlen módja az, ha otthon | tudományosság, magyar tudományos nyelv nincs. az államban tanult férfiak nagy számmal létez- | Teremteni kellett. Senki sem próbálta Apáczai nek." (Az iskolák szükségességéről.) előtt. De ő azt vallja: „Akarja és lesz". „Tégy fel Mai szemmel nézve, ez az iskolarendszer ter- olyan célt, amelyre még senki soha newi ért." (Tamészetes és másként el sem képzelhető rendje az nács.) És írni kezdi az Encyklopaediát. oktatásnak. A XVII. század iskola-dzsungelében Hat évet töltött Hollandia négy egyetemén. azonban, mikor ahány iskola, annyiféle szervezet, i| (Franekera, Leyden, Utrecht, Harderwijk, melyberendezés, tanítási anyag volt, Apáczai koncepciója az első logikusan felépített, összefüggő, a nek első teológiai doktora.) Munkatempója még fonemzet minden részére kiterjedő iskolarendszer. kozódik. Egyetemi tanulmányai mellett, akadémiai Enniek az iskolarendszernek három posztulatuma vitákon vesz részt, megtanul egy csomó keleti van: a tanítás nyelve magyar, mert az anyanyelv nyelvet. És lázas szorgalommal gyűjti az anyaam imeretszerzés egyetlen lehetséges eszköze. Ma- got az Encyklopaediához. A vállalkozás tervezete: gyar a tanító és nevelni hivatott. Mert: „A scho- j megteremteni a magyar tudományosságot és műIák a magyar nemzetben soha jók nem lehetnek, , veltté tenni Erdélyt, kiforrott. Az eszmének a valamíg csak idegen Professorok lesznek közöt- | gyakorlat síkján életté kell válnia, ott, amiért az tünk." (Magy. akad. felállítása.) És a tanítók el- j eszme kialakult: Erdélyben. S Erdély megszólal, hivatásból tanítsanak: „Ugyan hány van az isko- i 1653-ban hazahívják tanítani a gyulafehérvári kollamesterek között, kik Isten hívására ez elhiva- , légiumhoz. Mire m e n t ? A fogadtatás nem a legszerencsétásnak szentelték, magukat? Nemde némely felsőbbek) meggondolatlan rendelkezéséből jutottak sebb. A hollandiai egyetemiek akadémiai vitáinak a legtöbben e helyre, hol tehetetlen szegénységü- hőse, a 11 nyelvet beszélő orientálista az alsó oszket a nyomasztó szegénység ellen eltengessék. tály tanítását kapja. Szokás szerint a fiatal lenNemj tehetik, hogy mindjárt az előttük lebegő zsí- dület átütő ,erejének le kell hűlnie, hogy szóhoz rosabb falat után ne áhítozzanak, mivel soha ko- juthasson akkor, mikor már úgy szól, ahogy szólmolyan gondjuk nem volt annak megtanulására, ni szabad. De Apáczai nem az az ember, akit fél-

re lehet állítani, el lehet hallgattatni. Akit az esz- danánk, rosszul adminisztrálta magát. „Az okos me megszállott, az cselekszik. Harcol, üt, ha kell politika" idomul, alkalmazkodik, ha nem helyeselés elviseli az ütést, mert már nem magáért, ha- het, hallgat. Az eredmény nem is marad el: pronem az eszméért küzd. Az első osztály talpalat- fesszori szék, fejedelmi kegy, magas stallum és nyi hely a nagy kollégiumiban, de csak vesse meg köztisztelet. Már akinek ez kell. De nem érdea lábát, onnan is meg lehet rázni az avult, kor- mes. Csak egyféleképpen érdemes élni: „Tégy hadt rendszert. A kis diákok lelke televény, kikel olyan célt fel, amelyre soha senki nem ért", — ezt belőle majd a mag, S a kis diákok előtt a kötele- vallja Apáczai. Feltenni az életet egy eszmére, ző Vergilius Georgicája megszólal — magyarul, i szegényen, ha kell megalázva vagy durván ütve „Bezzeg ő tudott ex necessitate virtutem et glo- | harcolni érte. Menni, mindig csak menni, nem riam csinálni: fogja a Vergilius Georgicáját, azt j nézve se jobbra, se balra, nem alkudozva, félve, kezdi fordítani magyarra a poétákkal, de nem hogy j fanatikusan menni a cél felé, — ha kell a halálba, .azok tudták volna, de az egész kollégium meste- j de soha sem a megalkuvás, az okos politika proréstől együtt sem tudta volna végbevinni. Ö azért j fesszori székébe. Nem is ült abba belé soha Apámaga toga velük együtt hozzá és annak alkalmatos- | czai. Bisterfeld megüresedett katedrájára alkalmaságával physikát, astronomiát, geographiát kezd j sabbat, idegent talált a fejedelem, II. Rákóczy tanítani, úgyhogy egyszer azt az ő Georgicáját j György portai követe, Barcsai. Basirius, angol írni s tanulni kezdik a theológiára és philozophiá- | udvari pap éppen elfoglaltság nélkül kóborol ra járék is, Bisterfeld német nagy professzornak Konstantinápolyban. A fejedelem azonnal kinevezi. és Apáczainál ordine et professione elsőbb, de tu- j! Basirius és Apáczai összeütközése elkerülhetetlen. domdnnyal infinite alsóbb, rhetoricae et logicae |j A társadalmilag n.iagasabb állású Basirius a melmagyar asinus rhetorainak nagy gyalázatjára és |. lőzött kartárs szellemi fölényére féltékeny. Az bosszúságára." (Bethlen Miklós Önéletleírás I. k. j; ortodox maradi korlátoltsága a modern gondolkoX.) A diákság lelkesedik, két kézzel kap a tudo- jj zást gyűlöli Apáczaiban és legfőképpen Erdély felmányon. Beigazolódott az első tétel: Erdély mű- j' törekvő, bátor lelke ingerli az idegent. Apáczaiveltségre vágyik és arra képes, az elmaradottság j; nak pusztulnia kell. Kéznél van a vád is: Descaregyetlen oka a rossz iskolarendszer, rossz tanítási i tes híve és presbitáriánus. Mindkettő bűn. Desmódszer. .cartes, a modern gondolkozás megteremtője a A tanulók előtt felvillantotta a magyar tudo- ,! XVII. században az ortodox, konzervatív gondolmányt, programját ismertetnie kell a vezetőkkel, p kozás szerint minden tekintélyt felforgató forra1654 januárjában a főiskola aulájában elmondja dalmár. Hasonlóképpen rendbontás a presbiteriabeköszöntő székfoglalóját A bölcsesség tanulásá- Ij nizmus az egyház életében: részt ad az egyházi ról. „Inkább a könny, mint a szónoklat illik hoz- kormányzatban az egyszerű polgároknak is. A jázám, midőn a magyar nemzet örök gyalázatjára ;j ratlanok összetévesztik az independentizmussaí, elfordult szemekkel ugyan, de kénytelen vagyok jj szélsőséges irányával. Ez az irány minden egyháznézni a nyomorultságnak, a szégyenletes tudatlan- j község abszolút függetlenségét hirdeti. Igen rossz ságnak és tehetetlenségnek roppant tengerét, ami- j hangzása van, különösen fejedelmi körökben, mert nek a gyászos következménye az, hogy nem az j politikával színeződve ez az irány juttatta véridegen fegyver ereje, nemi is a leigáztatás joga, ; padra I. Károly angol királyt. hanem önmagunk aluszékonysága, tudatlanságunk, . Mikor a vádak már eléggé felingerelték az érzéketlenségünk következtében nem látjuk mez- amúgy is befolyásolható fejedelmet, különösen az telenségünket, szükségünket és szegénységünket. Independentizmus gyakorolt élénk és kellemetlen Szégyeljiik tudatlanságunkat: sokalljuk meg vég- impressziót, mert. Basirius éppen a meggyilkolt L re, hogy továbbra is barbároknak, tudatlanoknak, Károly udvari papja volt, Basirius nyilvános vitát hülyéknek nevezzenek és az idegeneknek örökre provokál. Az independentizmius ellen szónokol, óva gúnytárgyai legyünk, mert nevetnek bennünket és inti a fejedelmet, főurakat. A fejedelem idegesen méltán." Tanulni, művelődni, miért különben elve- érdeklődik, hogy van-e ilyen a tanítók között? szünk .figyelmeztet Apáczai. Remediumot is ad: Apáczai nyiltan megmondja, hogy a presbiterianizkifejti iskolarendszerét.. mus híve, de az nem egy az independentizmussaí. Kézenfekvő a professzori kar, a vezetők fel- j — „De út arra" — ordít a fejedelem. (Szathmáry: hördülése. A bátor kiállásban a fiatal kezdő me- : A 'gyulafehérvári-nagyenyecd Bethlen-Főtanoda réezségétj ítélték el, aki bírálni mer és tanácsot j; története.) ad. Érdességében nem az igazságot, csak mél- | Apáczainak védenie kell álláspontját. A viía tóságuk, hiúságuk sérelmét látják. A szűklátókör j kimenetele nem lehetett kétséges: el kell vesznie. kényelmetlenül feszeng és ellenszegüléssé mereve- A vita végén Rákóczy felhördül: „A Marosba vetdik a tágasabb horizontot bontó gondolatra. Tör- I tetem vagy a toronyból hányatom le." (A Magyar vény, hogy az új mindig harcban születik. De más I Athenas egv példányának Apáczairól szóló részévolt itt a baj. Mélyebb és végzetesebb. Idegenek j hez kötött kézirat, közli Király István: Apáczai a professzorok s az erdélyi vezetők is idegen j Cs. J. művelődéstörténeti jelentősége.) kultúrán, a latinon nőttek fel, akiknek az eszme: j A fejedelmi düh lelohad és Marosba vettetés Erdély művelődése, magyar tudományosság ide- | gen. idegenségében nyugtalanító, kényelmetlen. A | helyett megelégszik az áthelyezéssel a kolozsvári beköszöntő igazán nem ..okos politika" egy pro- j alsóbbrendű iskolához. De a lefokozás, a gyűlölet fesszori székbe törekvőnek. Mai nyelven azt mon- *és megalázás mit sem jelent az eszme szolgálata-

ban. A kolozsvári kisiskola szegénységében még több lehetőséget ad, mint a megmerevedett, idegenmegszállta gyulafehérvári kollégium. Ott lenézett kezdő, veszedelmes felforgató, kiebrudalt forradalmár, itt ő minden és az iskola neki mindene. Beköszöntőjében (1656) miég lázasabban, szuggesztívebben beszél az iskolák szükségességéről. Kifejti iskolarendszerét, a tanítók, papok, vezetők és tanulók hibáit, a romlott közállapotokat. De ha így van is, hogy: „oly időben születtünk, midőn a legnagyobb tudatlansággal szemben a bölcsesség, s ennek tanítói egy batkára sem becsültetnek, azonnal kétségbe kell-e esnünk? El kell-e hagynunk az iskolát? Számba sem kell vennünk az utókort? Nem, gyalázaton, és szégyenen keresztül az erényre kell törekedni." (A beköszöntő beszéd kézirata fennmaradt abban az albumban, amelyet Apáczai kezdett meg a kolozsvári kollégiumban. Ebbe minden azóta ott működő tanár beírja nevét. Király I.: Apáczai Cs. J. művelődéstörténeti jelentősége.) A kolozsvári kis-iskolában kezd kibontakozni a teljes kollégiumi. Anyagilag talpraállítja a szegény kis-iskolát. Alapítványokat eszközöl ki Lurántfyy Zsuzsánnánál és Barcsay Ákos fejedelemnél. Munkatársaivá neveli a Gyulafehérvárról vele jött diákokat, rájuk bízza a kicsik tanítását, ő maga egyedül adja elő a természettudományt, jo^ got, teológiát. Egyetlen idősebb munkatársa Porcsalmi András, a régi kolozsvári diákévek példaképe. Elkészíti a magyar akadémia legapróbb részletekre kiterjedő tervezetét. Barcsay kedvezően fogadja a benyújtott tervezetet s feldereng a legszebb álom megvalósulása: a magyar tudományosság főiskolája. Most izzik legmagasabb hőfokon aktivitása, most bontakozott ki leglényege: a tanítói lélek, a küzdő, feltörekvő erdélyi lélek. Amire küldetett, befejezte. „Isten ebből az ostoba és háládatlan magyar világból, mely őreá méltatlan volt, kivette. A szörnyű tanulás, az Isten háza és a közönséges jó miatt való buzgó szordalmatoskodás betegíté száraz betegségben, melyben semmit sem kedvezvén az erős lélek az erőtelen testnek, ki kellett mienni belőle, úgy tetszik ultirna die 1659." (Bethlen Miklós önéletleírás I. k.) A tatárdúlás elsöpri a kolozsvári iskolát is, de feltámad s különböző átalakulások után belőle lesz a kolozsvári egyetem. Az albumban pedig, amelyet Apáczai kezdett meg, aláírása alatt egyre nő Erdély tanítóinak névsora.

Tanító az iskolában, pap a katedrán, tisztviselő az irodában a „közönséges jóért" dolgozik-e? Magyarul tanítunk, de Erdélyt tanítjuk-e? Oktat-e múltja, ismeretes-e földje s muzsikál-e sajátos beszéde az iskolában? Mert ha nem így lenne, ítéletünket is megmondja Apáczai: „Az utókor, melyre nézve Te régi léssz, mind szeretet és részrehajlás, mind gyűlölet és irigység nélkül fog ítélni és azokat, akik a haladást megakadályozzák, pokolra szánja." (Az iskolák szükségességéről.) Szabó Judit. A csikmenasági pásztorok fafaragása, öszszegyűjtötte Gaál Károly. (Kalot kiadás, Bu-

dapest, 1944). Igen érdekes kis könyvvel lepte meg Gaál Károly mindazokat, kik szeretettel figyelik az ifjúságnak a falú felé irányuló tudományos — néprajzi — érdeklődését. Az eredeti tárgyválasztás, az ízléses kiállítás és az ötletes megoldás mind a fiatal szerzőt dicsérik, ki első munkájában 32 táblával érzékelteti a csikmenasági pásztorok fafaragó művészetének egyik ágát, az „írott" pákák és guzsalyok díszítését. A táblák előtt rövid, die a kérdés minden oldalát érintő bevezetőt találunk, amelyhez az a megjegyzésünk, amit maga a szerző is hangsúlyoz: „ezen a téren még széleskörű gyűjtésre és összehasonlításra lesz szükség". Reméljük, hogy a további gyűjtő és összehasonlító munkában éppen Gaál Károly fog legelői haladni. Vajda Lászlónak az Ethnographiában (1944, 109 1.) megjelent ismertetéséhez — az ügy érdekélben .— mindössze jelentéktelen hozzáfűzni valónk van. Gaál sehol sem jelzi, hogy táblái az eredeti mintának hányszoros kicsinyítései, vagy nagyításai, holott ennek megemlítése nem lett volna nehéz s ugyanakkor a könyvecske tudományos pontosságát nagyban emelné. Érzékeltesse valamiképpen (idézőjelben, dűlt, vagy ritkított szedéssel) a szerző a szakkifejezéseket, táj szókat is, mert fogalmunk sincs például arról, hogy a csiki * betlehemes játékosai között van-e h í r m o n Apáczai élete és az eszme, amiért írt, beszélt, dó, k e n g y e l i u t.ó, vagy ezen elnevezédolgozott, elválaszthatatlan. Megszállottan szol- sek csak alkalmilag kerültek Gaál tollára. gálta az eszmét s az eszme szolgálatában 1 égett A könyvecske elé Viski Károly, legnagyobb el. Az élete maga is, a küzdelmes 34 év, az erdé- néprajzosunk írt ajánló sorokat, szeretettel lyi sors törvényszerűségével lejátszott remekmű. emlékezve a magyar ifjúság néprajzi érdeklőAz erdélyi lélek gyúlt ki benne s 300 év tádéséről. A szakember pártfogó segítsége levolából ma is ostoroz, gyújt, és tüzel. gyen bátorítás, de ugyanakkor záloga is anÉl-e bennünk Apáczai lelke, a erdélyi lélek? nak, hogy a Kalot néprajzi munkája jó úton Feltettük az életünket Erdélyre s megszál- 1j fog haladni. (fj). lottan, halálig híven tudunk-e dolgozni érte?

A Székelyföld

kutatása

gondod arrat hogy ezekben az esetekben is csak gombákról van szó. Pedig ez a legtöbb esetben a A beköszöntő nyári szezon a lapok hírrovartá- mievében is kifejezésre jut (rozsda-, üszög-, penészjnaaz érdekülődokkeöi valló közvetüan ne biztositana hegyvidéki faHvaánikniak, ha nemcsak kaipcsodatokat is! Azaz a belküíldatt mámtáikat meggyüjteoék, ha:nem ők maguk ki iis szárítanák s vizsgálják s tanácsokkal! látják eüi. Hogy ez mi móminden más közvetítés liléikül hoznák forgiallamba, don történik, airra és sok mdoden más dologra is. olyan, időszakba:! amikor a legnagyobb árakiat le- már ia most megjelent eflső szám is bőséges felvihet elérni niaigyvánosii élslimiszier üzleteknek való lágosítással szoiligál. (Magyar GombászadA Lafpok, közvetítem szállítással!! Szerkesztőség: Budapest, V. Akadémia u. 24.) A gamtoakérdések minket közelebbről már Mindez azonban a beszervezéseim kivül függ a gombák ismeretétől is. És ezzel vein a legtöbb barj. csak azért is érdiekellnek;, mert egy fonitos jöiveÁilibailábain ehető és „bokxnd" (mérges) gombáikról dellmi forrásunk lehető teljes kihasználásával setud a niaigyiközöiniség! De ezek megítélésével is baj aíthetünk az erdők alatti falvaink megélhetésién. van! Amit egyes vidékeken ehetőnek tartamaik (s Tai'iáhi még egyszer fel lehetne újitani, ia ma már az. az is biztosam, miért a próbát ikiálliotta) laizt más o?aík történelmi hagyomány gyanámt ismert szarva®vidéken; nem merik szedni. Ez pedig ©Lég baj, mert ij gomiba szedést is. (Csakszenitmihálly: Ugyain éli e még magától IkoáCikozó értékek memniek így veszem- |! az öregek közül olyan, aki tudnia mé|g erről! va- is. dőbe. |! •liaimit?) Csodálatos, hogy a gombáikkal önkéntelen vég- : Marostorda vármegye nagy faüi térképét zetit életveszélyes kiisérlletek mindezideig álliaindóan szedhették az áldozatokat az emberiség között. adtia ki László ímrre tamáx Marosvásárheilyeaii. A Végre a;z eddig imég mindig kérdés gyainiámt lógó szép kiáJllltású térkép a régi szokott iiskollai térikéÜgy megoldás a!é került. A Föld miveílésügyi Mi- péktől eltérően rengeteg olyan adatot tümtet fel nisztérium az utóbbi időkben gomibasziakértői és ©limesem összeállított jeilielkkel, aimelyek miatt az gomba/ismerői tanfolyamokat rendeztet az Orsz. ál'taüáinos használtatna is igen allkaiímas. Nagyon Kémiai Intézetben. Budapesten, (II. Kelleti Károly kivánlatos vodna. hia 'a többi székely vármegyéknek utca 24. Fel^iiilágosítással szolgálnak:) s így ez a i is hasoinlló kaáliMtású térkép áílllhatnia rendelkezéközegészségügyi a közgazdasági szempontból is fon- sükre. (Kár, hogy mindjárt nem az 1:100000 méretben jelenhetett meig, mi a távolBágbetísílést igen tos ügyünk a liegjobb utóm vam. megköninyitette volna. Mindenesetre valószínűen Az ehető és mérges gombák címén elkönyvelit tették szükséglessé az (nem merjük még általánosságban azt mondani, teknikai körü.lmények 1:117500 szokatlan méret alkalmazását.) A téifldép hogy ..ismert") fajtákon 'kivül a tudomány még sok olyan más alsóbbrendű virágtaliain növényt sorol ,a a Honvéd Térképészeti Intézetben készült s dígombák csoportjába, amelyek közül ugyain sokat szére válik az igen szépen dolgozó Intézetmek. Megismer kártétele révén a nagyközönség is, de nem rendelhető ai szerzőnél.

A gombakérdés

Az ásványvizeink értékének allapois ismerte- íj bogárfaunája (6 eddig ha záriból nem ismert f-aj és tését iköztli Irányi Dezső dr. orvos-őrnagy a m. kár. • két uj válltozat: Caraibus violiaoeus vair. baLamensis hon/véd gyógyfürdő ikónház közilleményei közt. A íj és C. arcénsis var. csikensiis!) — Wagner János: cikksorozat „Az erdélyi gyógyfürdők jelentősége" i! Ujabb adatok Erdély és a Partium puhatestű fauc. ailiatt jelcinit meg s a bevezető ádltaiUámos mélr | űiiÉjának ismeretéhez (uj faj Daudebardia Kollosváry taitás uifcán (Gyógyászat tud. köal. Bpest, 1941) a j! Sepsiszentgyörgyről). iantosalbb fürdőhied.yekiket veszi sorra. így Bor- jj Az Erdélyi Múzeum Egylet jun. 4-iki ülészék, Tusnád, Szóvá ta, Kovászmia baillneologiai ér- lj sén Török ZoMán a Kelemen-hegység talapzatának tékeit iomieirteti küTiön közilleményeíkfoein. Igen nagy ;j kéreg mozgásairól s Mailián Mihály a székelyek ter_ örömünkre szolgiáili, hogy a fürdő gyógymód egyik metérődi tartottak előadást. hivatott kutatója az 1940. flfoi helyszíni bejárása után I A méhkapó vagy gyurgyalag 1942—43 telén a részietekre kiterjedő módon tárja feli aiz újabb i látható volt Kézdivásárhelyen, mint azt Rákosy meigfíigyiedési adatokat. Hisszük, hogy Irányi szak- ! Lajos j«£zi. Szintén tőle származik egy fehér avatott ismertetései az orvosi körökben is megér- I szárnytoJju verébnek is az adata, atmjelyet Kézdivátésire taüállmak s az általa nyújtott adatok alapján ! sárhelyen nov. elején lőtt ilie az udvarán. módjuk lesz fürdő inik megtfeMő ajánlására. Szent Anna-tó mikroszkopikus növényvilágának A székelyföldi borvizek mikroszkópi növé- megfigyelési adatait közli le a Hortobágyi Társaság nyeinek legújabbi vizsgálati eredményeit mu- ; Botanikai Közlemények 1943. 5—6. füzetében. Erdélyi ásványvizeink ritkább alkatrészei tatta be az Erdélyi Muzeum Egylet Term. tud. Szakosztályában Kol Erzsébet dr. május 15-éci, Az | és azok bikoméiai értélkeüiése timmel tartott rán/k erőteljes tempóban megindult kutatások na/prÓll- | nézve nagyfontosságú előadást dr. Straub János napra érdeikeeeioibnéi érdekesebb adatokat hozinak i egyet. m. tanár a debreceni Tisza István Tudományos Társasági diec. 21-Iki ülésén. fcílazínre. A Tordai hasadék keletkezését írja le A homoródalmási barlangban előforduló • dr. Tulogdy János a Földrajz Közlemények 1943. foszfátokat ismertette dr. Kerekes József a FöüJdi most megjelent 3. számában. (93—215 1. 4 ábra tani Intézet március 27-iki szaküllésén. Borszék gyógyforrásairól tartott előadást a | és 8 fénykép). E sokat vitatott kérdés jut Tulogdy Földtani Társulat Hidrológiai Szakoezftályában Ne- ; dolgozatában nyugvópontra. A modern gjeomorfolo| giai kutatás szép példáját mutatja be e munJka. mes László március 29-én. Székelyföldi adaitok az Erdélyi Múzeum 1944 ; Az érdeklődő az aíiapos irodalom felsorolása melévi 1—2 füzetében. Miikecs L.: A moldovai katoli- i illett mindent megkap, amire szüksége van. Nyákusok 1646—7. évi összeírása. Herepei J.: A Tordai : rády Gyula növénytani monografikus munkája hasadék legrégfiibb név®zerint ismert természetjá- 1! után várjuk már a morfoliotgus eredményeit is. Földrengés Kézdivásárhelyen. 1943 október rója. Ba'lassa I.: Kabala. — Benkő L.: Üvier. — György L.: Az erdélyi Nyeilvmüvdliő Társaság más_ ! 15-én regigel 7 óra 45 perckor [gyenge lökést ére'zftliévszázados évfordulójára. — Benkő L.: A bar- | t ak. A rengés kelletnyuglati irányú volit és casági Hétfalu helynevei. — Cs. Bogátis D.: Ada- háromszor ismétlődött meg. Több liaikásbain a falon tok Bolönii Farkas Sándor élletpálllyájáihoz;. — Ko- megrezdültek az edények s a függőlámpák kivács F.: A gyergyócsomafalvi kádiármesterség. — lendülnék. A KiiS-Azsiálbani pusztító földrengés Enitz.—Jaikó: JeCJemtés Sütő Nlagy Jenő csikszierotr hullámai eljutottak a Kárpátok belsejébe is s így azt november 26-án éjjel 11 óra 30 perckor Kézmártömi közjeisvzö levéltáráról. divásárhélyen is megérezték. A lámpáik és kisebb Török Zoltán: A Kelemen-havasok eruptív tömegének talapzatát alkotó képződményekről, tárgyak kimozdultak a helyükből. 1944 február különös tekintettel a diszlokációira. Az eddigi 1-én a kisázsiai katastztrófális földrengéssel egy apró 'kutiaitásdkat hozza öejsizteí a saját adataival!! egye időben hajnali 4 óra 10 perckor az egyszeri földlösr'tve a szerző s végre egységes lképet kapunk erről kést erős kilengés jelliemezte s heves szélvihar Z'Z érdelkes vidékről, melynek mozgása még ma is előzte mieg. (Széketly Nép. 29. sz.) A Háromszéken ta^t. Mindenesetre moistt tőle várjulk a Keüömetni-h.a- évemként gyaikrani érezíhető föl!drer|gések rntiatt sok hiaitföilmas tömegjénieík is ,a pontos térioéppel' ig!en fontos volna úgy tudományosi. mint gyakisért feiMollgozásáft iq, ahol iá petroglráfiiaá adatok- korlati szempontból is, ha a Székely Nemzeti inak les;?: igen nagy fontossága! (Muzeumi Füzetek Múzeummal kapcsolatban földrengésjelzö állomást Kvár, Ujfolyam. I. 4. f. 1943.225—260 1'. Térkép és ,cterveznének mámek ugy hisszük ne mvoílna semmiféle nagyobb akadálya! s zelivénytáblázattall). Napgyűrű Sugásfürdőn. 1943 jul. hó 22-én Növényi ritkaságaink. Boros Ádám dr. szorgaűttnas növénytani kutatásainak eredményei déliben 11 óra 55 perctől—12 óra 3 percig igen gyors egymásutánbafni látnak napvilágot. A kolozs- szép napgyürű látszott. A igyürü belső szélén a vövári Scripta Botanica... 1942. kötetében az öcsém rös és kívül a lilla-kékszín jól felismerhető volt. tetejéről (BaAánfo árnya meglett) emníMti az Oxytropds Mérsékelt szél fujt és a kisebb, vonuló ködök, a carpatiiica és Saxifragia mosdhata fajokat. A homo- melyek a közeli hegyekből szállottak fel és minit ródailmásii bainllanig memöli a Onádium tsöliaáfoliumot. gyorsan vonuló felhők haladtak;, néha eltakarták A Magyar Tudományos Akadémia támo- j a gyrüü egyes részeit. Egy magiaBabbam. de igen mogatásával végzett kutatások eredményei. | lassan vonuló felihődairaibon a gyürü megfelelő ré(1. Maith. Term. Tud, Értesítő 1942, évf,) Boros j sze igen erősen kifejlődött. A g!yürü egyes részein Ádám dr.: Az Evomymus nlani a (törpe kectekemágó) j a fényerősség nem változott, mutatva azt, hogy a Gyergyóremetán. — Csíki Ernő: Adatok a Görgié- | ffrihőtömietg sűrűsége (ame^kietn a fénytörés törnivi he?ysé«í 'levél és fadairázs féléinek ismerteté- i tént) válMozó. A gyűrű átmérőjének látószögle kb. séhez (5 úi. eddig hazántkban ismeretien fai!) : 36—38o volt. Term. Tud. Közi. 1943. 318 ll Szierk. uöyanicnalk C&ikitőil: Adatok & Göngényi hegység j me?iesryzése: A megfiieyelt jelenség valószinülleg a bcwárfaiuniájániak ismeretéhez. (2 olyan faj. amelfy | 22«-n-s su«aru (44®-os átmérőjű) maevgyürü volt. Dr. Gyulai Zoltán. c^gik itt honos!) — Csüki: A BaMnibányad1 hegység I

tenyésztésnek és erdei gyümölcsök, valamint A székelység hivatása a Kárpát- ii gyógynövények gyűjtésének és feldolgozásának | kell a mezőgazdasági lakosság főkereseti ágát kémedencében

I pezni. Véleménye szerint a Székelyföldről a nagy Kevés olyan munka jelent meg, mint csík- !| szállítási távolságok miatt, semmit sem szabad szentmártoni S z a b ó I s t v á n okleveles gépész- j feldolgozatlanul kivinni. Ezt íria elő a legelemibb mérnök fenti című kis könyve. Nagy érdeklődésre gazdasági törvény. Keresni csak a feldolgozással tarthat számot, hisz a Hargita Váralja Jelképes lehet, a nyersanyag kiszállítás elszegényesedéshez Székelyközség (Budapest, VI., Vilmos császár-út vezet. 76.) kiadásában megjelent munka, az egész SzéNem hanyagolja el a székelyföldi idegenforkelyföld gazdasági fellendítésének tervezetét ki- galom jelentőségét sem s annak megfelelő kiépídolgozza és háromszázharmincmillió pengős állami tésére is megteszi javaslatait. hozzájárulással számolva pontosan körvonalazott Mindezeket a terveket úgy kívánja, megvacélokra, szakszerű tervek alapján kíván beruházá- lósítani, hogy figyelembeveszi mindvégig a székely sokat eszközölni. nép adottságait és véleménye szerint a székelyséA hasznothajtó vállalkozásokat — írja —• sa- get ősi jó szokásának megtartásával kell átvezetját kezelésben kell megtartani, hogy a Székely- ni a mai koreszméknek megfelelő szemléletbe éa föld természeti kincseinek és a székelység bámu- gazdasági rendbe. A székelység terjeszkedésének latos életerejének minden terméke az egész szé- j1 irányát is megszabja a Maros, Szamos, Küküllők kely közösség érdekeit szolgálja és ne legyen élei- j és Üli völgye felé. mes idegen vállalkozók vagyongyarapító eszköze. j; Azonban ezeknek elérésére nézete szerint Meg kell akadályozni a székelység további ki- ij nem elégséges a gazdasági megalapozottság, hauzsorázását és ezért a gazdasági fejlesztést csak :: nem szükséges az új székely embertípus kialakuaz állami (önkormányzatok) pénzével s ehhez kap- jj lása. Mert az új ébredő Magyarországon csak egy csolódva egy nagy szövetkezeti összefogással sza- ji embertípus szerepelhet: a közösségi gondolatban bad végrehajtani. És kimondja a sarktételt: A jj kiteljesülő, minden akadályt legátló, egymás melSzékelyföldre csak magyar erőkre támaszkodó lett egymásért — mindnyájunkért — harcoló, kapénz kerülhet, idegen tőkét a Székelyföldre be- tonalelkű, áldozatokat is hozni tudó férfi s a hűengedni nem szabad. Fejtegetéseivel megállapítja, j séges gyermekeket szívesen szülő asszony. hogy a székelységet kárpótolni kell azért az el- I Szabó István közgazdaságilag megalapozott nyomásért, amelyet eddig elszenvedett s meg kell j terveit a közösségi gondolat fűti át és ha megerősítemi a nagyra nevelt nemzetiségekkel szem- ; értésre talál a Székelyföldön, ez fogja terveit a ben. Kelet kapujában a természeti kincsek és le- ! megvatósulás felé vinni. (bz) hetőségekben gazdag Székelyföldnek tárgyi alapot | kell adni hatalmas ívű fejlődéshez. Nem vár azonban mindent az államtól. Egy j Irodalompártolás és székely hatalmas, az egész Székelyföldet átfogó 8—10 | millió alaptőkével megalapítandó szövetkezet meg- j öntudat alapítását sürgeti. Ennek a szövetkezetnek a ke- j Hogy ez a két fogalom külön-külön is és főretében kell az összes kínálkozó lehetőségeket ki- j használni és a kérdéseket megoldani. Az alaptő- i ként együtt, mennyire hiányzik belőlünk, azt ke összehozását szinte fillérekre menő számítás- j legjobban a S z é k e l y Né p-ben legutóbb megsal, nagy éleslátással fejti ki. í jelent esettel világíthatjuk meg. A zsidóügy renMásfélmillió pengőnyi székely otthonokat kí- j dezésével kapcsolatban, a nevezett lapban egy ván létesíteni Budapesten, Marosvásárhelyen, j! Strausz nevű, rendkívül jól elhelyezkedett hitsorsosSzékelyudvarhelyen, Csíkszeredán és Sepsiszent- ij ról van szó, akinek a holmiaii közül egy sokatmongyörgyön. Vizsgálja az üveggyár, cserzőanyagok i dó Emléklap" került elő. A szövegből kikapott előállítása, bőrgyár, gyanta-, műtrágya-, burgonya- ;j idézet jellemző megvilágítást ad, a nekünk például lisztgyár létesítésének lehetőségeit, szövetkezeti j| szolgálható faji öntudatra. — Az emléklap pecsételje meg azt az e l s z a nevelés, idegenforgalom és kertészet kérdéseit, j; Külön foglalkozik a faiizemek és faszénüzemek |! k í t h a t a t l a n k ö t e l é k e t , amely intő jelkérdésével. Ezeket a terveket a legmesszebbme- jj ként emlékeztet a megpróbáltatások idejére és a nő pontossággal illeszti bele az erdélyi gazdasági :j kölcsönös segítés művére. Budapest, a második zsidótörvény után. életbe s összhangot tud teremteni a már létező Alapító tagok: Baracs Károlyné, Prof. dr. gazdasági szerveinkkel is. Kidolgozza a Székely- !j! föld egész út- és vasút hálózatát, ily módon akar- j Donáth Gyula. dr. Friedmann Ignác., Gerő Ödön, va elősegíteni a székely gazdasági élet ütőereinek dr. Hajdú Miklós, báró Hatvany Bertalan, dr. Hekiépítését. Ij vesi Kiss Arnold, dr. Lö|w Imanuel, dr. Patai Jów Nagy vonalakban végigtárgyalja a mezőgaz- || zsef. Prof. Strauss Adolf, Vészi József, Zsolt daság kérdéseit is s megállapítja, hogy a Székely- jj Béla. Ez a rövid, de sokatmondó közlemény földön Marosvásárhely környékét kivéve — állat-

igen fontos szemnyitogató alkalmat jelenthetne. Kétszeresen tanulságos ez a mi számunkra s abból igen sokat tanulhatnánk! Mondjuk meg őszintén, vájjon hányan lehetnek azok, a könyvvásárló székely testvéreink, akik a könyvtarukat fajmagyar s főként székely írók műveiből igyek e z t e k kiválogatni. Hiszen jól tudjuk, hogy a régi könyvvásárlási módozatok közt bizony legtöbbünk a ránk rohanó könyvvigéceknek dűltünk be, megvásárolva a hangzatos címek alatt összeállított díszmű sorozatokat . . . havi részletfizetési kedvezménnyel (?) Ez volt a mi könyvtárfejlesztésünk technikája! No de nézzük az érem másik oldalát! Vájjon a székelység élén járók gondoskodtak-e arról, hogy a székely öntudatos könyvpártolásnak olyan módját találják ki, mint a hitsorsos előkelőségek? Emberek és még hozzá igen gyarló öntudatos székelyek vagyunk. A könyvvásárlás ügyes irányításához eddig is, amíg az öntudat is kifejlődhetik, szükség lett volna, hogy egy-egy formai kis elismeréssel igyekezzünk a kedvet emelni. Erről elméleti síkon sokat és sokan tudnának vitázni! A vitáknak azonban az ideje elmúlt s nekünk a szomorú valóságnak a megjavításán kell törjük az eszünket! Hogy úgy az egyik, mint a másik felvetett szempontból mi volna a teendő, ahhoz igazán szívesen vennők a tapasztaltak hozzászólását! Nem szabadi elfelejtenünk a közelmúlt példája után, hogy akinek a kezében a sajtó, annak a szolgálatában áll a lélek is! Bolöni Farkas Sándor utóda cím alatt Acs Tivadar a Láthatárban (Budapest, 1943. 11. sz.) részletes ismertetésben foglalkozik a feledésnek indult K o v á c s J á n o s unit. kollégiumi tanár emlékének a felújításával.

A székely nép mai sorskérdései jól előkészí-

mutató. Örömmel tapasztaljuk, hogy minden adata komoly tanulmány eredménye s így S z é k e 1 y G é z a kirendeltségi vezető igazán példátadó munkát végzett ezúttal is. Udvarhely vármegyéről mikor lesz? Bartha Miklósról, a nagy székely politikus és hírlapíróról jelennek meg alapos ismertető értekezések a Kisebbségi Körlevél (Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet Közleményei) számaiban (1941. máj., 1943, márc.) I. B. M. nemzetiségi cikkei. — II. B. M. politikai beszédei és szellemi hagyatéka. — III. B. M. szellemi újjáértékelése. Szeretnők, ha székely nagyjaink munkásságának hasonló méltatását kapnók meg az arra legtárgyilagosabb fórumtól! Petőfi halálának székelykeresztúri vonatkozásait adta ki a minden társadalmi, kultúrális mozgalomnak példás támogatója, B á l i n t D á n i e l . Bukovinai magyarokról szóló ismertetések legújabbika s talán a legrészletesebb most jelent meg S á n t h a A l a j o s csíksomlyói tanítóképzői tanár tollából. A közel 200 oldalas könyv a legtökéletesebbnek tekinthető e tárgyban. Csiky János dr. gyergyószentmiklósi kórházigazgató a „Székely Nép" téli számaiban értékes cikksorozatot közölt a Székelyföld közegészségügyi kérdéseinek megoldásáról. Bárcsak minden megoldandó problémánk ilyen alapossággal volna előkészítve a nemzetgyűlésre. Székely vér cím alatt D r a s k ó c z y Anna tollából a Napsugár című 40 filléres füzetek közt G á b o r Á r o n r ó l jelent meg egy nagy jóakarattal megírt regényes ismertetés. A székely rovásírásról tartott alapos és saját kutatásokon alapuló előadást H e r e p e i J á n o s a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója székelyföldi városainkban. A mindenütt megnyilvánuló nagy érdeklődés mutatta a mindinkább faji öntudatunkra való ébredésünket. Olasz ismertetés Székelyföldről. A Vie del Mondo c. képes földrajzi folyóirat hosszabb tanulmányban foglalkozik a Székelyfölddel. A Rómában megjelenő előkelő szaklap alapos ismertetése hasznos szolgálatot tett a székely nép hivatásának a megvilágítására. A dolgozatot szép képek teszik értékesebbé.

tő és összefoglaló áttekintést nyújtanak a. közeledő nemzetgyűlésünk tárgyalásaihoz. Hálás munkát végzett dr. László Ferenc e téma kidolgozásával. (Kiáltó Szó. Kolozsvár, 1943. jún. sz.) A nép- és családvédelem mozgalmának 1940/2. évi munkájáról szóló jelentése került kezünkbe. Örömmel láttuk, hogy a szép, eredményes munkának már szerepelnek a székelyföldi adatai is. A munkatársak irodalmi felsorolásából örömmel lát- \ tuk dr. V á r ó n é T o m o r i V i o l a szoc. vezető értékes működését, aki a visszatérés óta a gyakorlatban is nagy érdemieket szerzett a székely Magyar—Hun kapcsolatok a Himalájában. nép szociális helyzetének a feljavításában. A székelységet még inkább érdeklő YiépszárA Székelyföld nevezetes vidékeinek ismerte- mazási újabb adatok érdekes összefoglalását tését hozta Z i m á n y i E r n ő, a Nemzeti Figyelő hozza M. Kabos Margit a Nemzeti Figyelő 1943. (Bpest.) 1943. évi számaiban. A meleg szeretettel s helyes 12. számában Oláh Miklós, Magyarország leírása 1536. <1. adatokkal megírt cikkek hasznos szolgálatot tettek j N. Olahi, Hungária et Atila. Bécs 1763). A miar a Székelyföld ismertetése érdekében. I gyarok és székelyek egy és ugyanazon nyélívet beCsík vármegyéről jelent meg legújabban egy: szélik, csakhogy a székelyek számos sajátságos művészi kivitelben előállított idegenforgalmi út-l szót haszoiiálinak.

Márniafa. 500 éves csendes jubileum

I vember) is. Maguk a székelyek is azt írják még

ugyanennek a századnak végén (1493): „Minden Békés körülmények között szokottnál is háborúban ott voltunk, minden csatában résztvetzengzetesebb, híresebb lett volna az idei pünkösdi tiinfc" búcsú. Szerény keretek között 500 éves emlékeMilyen erős a múlt: csatáztak, véreztek zetét köszöntöttük így is annak a nevezetes eleink messze földön, itthon pedig az alatt is megeseménynek , hogy 1444-ben történt legfelsőbb épült a szép csíksomlyói templom. intézkedés az első csíksomlyói ferences templom Ha tudtak őseink harcok között, a várnai újjáépítésének befejezése ügyében. csata évében templomot építeni, legyünk képesek Félezer évvel ezelőtt már kicsi a somlyói mi, unokák ;miegemlékezni róla. De méltóképpen és Mária-templom. Meg is kezdik nagyítását 1442- egész Csík! Feltétlenül többet és tettel e sorokben, de elakadt a munka anyagiak kimerülése nál! folytán. Tudomására jut ez IV. Jenő pápának. ! Az 500 éves fordulót jubiláló Csíksomlyónak 1444 január 27-én kelt iratot intéz a templom to- j és a mai jólismert félezeréves dicső múltnak minvábbépítése érdekében a csíksomlyói ferencesek- j den csíki, sőt minden székely ember, fejenként nek. Meleghangú levelében elismeréssel, sőt dicsé- í adósa! rettel emlékezik meg Csíksomilyónak már akkori j Dr. P. Benedek Fidél. szerepéről és jelentőségéről. Védelmébe veszi a jj templom befejezésének ügyét, felhívásával adako- |! zásra serkenti a jótevőket és a kegyhelynek ji Sarlós Boldogasszony napjára búcsút engedélyez. ! Miért ne lehetne a Székelyföldnek Másrészt becsülendő az 500 év teljesítméműszaki főiskolája? nye. A végzett munkát felértékelni is alig lehet. | Erősen igazolja Csíksomlyónak és a Ferenc-rend- [ Ezt a kérdést vetette fel az 1940. évi hazanek e földön való elsődleges jogosultságát. A fél- jj ezredév végül vallási, nemzeti, kultúrális helyi és !| térésünk után az egyik vezető szakemberünk, aki székelyföldi történetünket is nagyon érinti, mint- jj nagyon tárgyilagosan és tisztán látta a helyzetet. egy maga köré fonja. Igaz csíki embernek, kö- jj Meg is mondotta mindjárt az indokait. Az erdélyi zösséget becsülő székelynek nem közömbös a do- jj s főként a székelyföldi részek erdő- és bányakinlog. . ! cseinek olyan tömege került vissza, amielyeknek A Hunyadkori csúcsíves stílű szép somlyói fe- a kezeléséhez jelenleg nincs elég szakemberünk rences temnlom nemcsak mint építészeti jelentő- nemcsak a tényleges kitermelési munkálatokat ség, kultúrális érték, vallási központ és búcsújáró-- n nézve, hanem az ügyek intézését vivő állami hivahely tartandó számon, de a szebb, egykor dicsőbb íj talok személyzeti igényelését tekintve is. Nyitva és magasabban álló csíki politikai és közéleti tör- j áll még ma is ez a kérdés. Ugyanis a Műegyetem ténetnek is tanuja. Hunyadi János is vallomást j] egyik osztályát képező soproni bányakohó és ertett Csíksomlyó, a csíki ferencesek és csíki széke- jl dőmérnöki képzés nemi tudja az igéhyelést kielégílyek mellett. j' teni. Az ott végző kevés is olyan magasabb fokú Zsákmányoló török had garázdálkodik a Ma- j: s jobban fizetett elhelyezkedést kap, hogy a mi rosmentén, leverve a magyar sereget. Hunyadi a jj szerény vidéki viszonyaink nem csábítják sem hiszékelyek segítségével veri meg őket Marosszent- j! vatalokba, sem pedig gyakorlati térre a végzetteimrénél és kényszeríti hódolatra Szeben alatt. Ezt < \ ket. Ezért vetődött fel már régebben az a gondoa diCvSp jelenetet méltóképpen örökíti meg Szopos jj lat, hogy a régi Selmecbányái Akadémia mintájáSándor festőművészünk a kolozsvári hadtestpa- | ra az arra alkalmas vidéken kellene szervezni egy ranc.snokság palotájának lépcsőházában. Hunyadi j ilyen célú műszaki főiskolát, ainüely nemcsak vallomása pedig tett: a csíki ferencesek iránti há- jj ,.helybe menne" ily módon a hallgatóinak a képIából és a csíki székelyek iránti elismerésből ad j| zésére, hanem mindjárt oda isi adná le a végzett segítséget a jubilált 500 éves csíksomlyói templom szakembereit! E kérdésünkkel alaposan foglalkozó, előbb és kolostor újjáépítésére 1442-ben, de utóbbi j, említett vezető egyéniségünk, még a. helykiválaszévekben is. j tására is nagyszerű módozatot talált. SzékelyudHa nem is sikerült mosti úgy ünnepelni, amint ; illett, az ügy érdemiette s mi szerettük volna, de |j varhelyen: a régi reáliskola épületét teljesen alkallegalább a nagy fényt, valamint annak jelentősé- j masnak találta az elhelyezésre, amely az első gét, tanítását mégis mindnyájunknak tudomásul j években kényelmes elhelyezést tudna biztosítani, kell venni. j kifejlődve pedig, a jó masszív épület emeletek Annál is inkább, mivel háborús világ van. j szaporításával tudna megfelelni céljának. Az igen Az 500 év előtti időkben is az volt, Csatában a j fejlett reáliskolai tanügyi igény a műszaki fejcsíki székelyek 1442-ben, messze úton a „hosszú j lesztés magasabb célkitűzéseit is tudná szolgálni hadjárat"-ban 1448-ig, — éppen a templomépítés j a: már meglevő helyi keretek kihasználásával, veéveiben — s bizonyára jónéhányat temettek el ; gyi, : fizikai, természetrajzi laboratóriumok, előadó1: termek már megvannak, épp így a speciális viközülük a szontorú várnai csatatéren (1444 no- '

szonyokra készült rajztermek is. A többi szükség- kinek lehetne ügyünk igazán szívügye, ha nem neki, is ki lehetne elégíteni, hisz az épületben in- akinek egyben ezen a területen lesz alkalma beternátus is volt, amelynek tere bőven fedezné az mutatni szervezőképességét. Egy fontos lépést elméleti tanszékek elhelyezési igényeit! már láttunk tőle, amikor a marosvásárhelyi iparA jóakaró tervfelvető a kivitel módját is miúzeumot és könyvtárat szervezte újjá! megmondotta. Helyből induljon meg egy ilyirányú Földi István megbízatása. A Székelyföldnek kérést előterjesztő mozgalom s a kormányig eljutott óhaj további meggondolásra és javaslatté- hadműveleti területté történt nyilvánítása követtelre a szakközegeknek adassék ki. így az ő ke- keztében előállott különleges helyzetre való tezébe kerül végleges döntés alá. Tehát, ha már ő kintettel a vallás- és közoktatásügyi miniszteri veti fel a gondolatot, elképzelhetjük nagyon köny- teendőkkel megbízott igazságügyminiszter úgy nyen, hogy nem rajta fog múlni a megvalósulás. határozott, hogy a négy vármegye népműveléséegységes irányítást biztosít. A miniszter enEnnek a gondolatnak a Székely Közélet 1940 nek nek a feladatnak elvégzésével F ö l d i I s t v á n december 7-iki száma is nyilvánosságot adott. Te- háromszéki népművelési titkárt bízta meg. Földi hát az úgynevezett „illetékeseknek" lépéseket | István' hatásköre tehát kiterjed Háromszék, Csík, kellett volna tegyenek a tálcán kínált ajándék el- | Udvarhely és Marostorda vármegyék, valamint fogadására. i Marosvásárhely törvényhatósági jogú város öszS mi/ lett e nagyszerű s úgy a Székelyföldre, J szes népművelési kérdéseire. mint az eléggé minden oldalról sújtott SzékelyPásint Ödön dr. miniszteri tanácsos, udvarudvarhelynek, az anyavárosnak oly sokat, talán mindent jelentő tervből? Semmi, mert az akkori helyszéki testvérünk, különleges munkateljesítmé„illetékesek" nem tartották fontosnak a kérdést. nyéért a Magyar Érdemrend Középkeresztjét A főiskola szükségessége még ma is fennáll. nyerte. Hallottunk megoldási módokról. Nagyváradon, MaFerencz Gyárfás kitüntetése. Az Országos Marosvásárhelyen szándékoznak a Főiskolát felállítani. Szerencsénkre talán döntés ezen a téren még gyar Sajtókamara haditudósító pályázatot hirdetett nemi történt. Ezért kellene most mozgalmat indí- Horthy István kormányzóhelyettes emlékezetére. tani, hogy a Főiskola elhelyezésére annyira alkal- Az első díjat egyenlő helyezéssel Ferencz Gyármas Székelyudvarhely jusson végre megfelelő | fás és Pados Pál munkái nyerték el. A jól megérmegértéshez. Egyetlen egy város sem alkalmas j demelt kitüntetés a Székelyföldön osztatlan nagy éppen erre a célra annyira, mint Székelyudvar- örömet keltett, hisz Ferencz Gyárfás nemcsak hely. Az erdőipar (lombos, tűlevelű) középpontjá- mint az égető székely problémáinknak állandó ban, vas, rézbánya és kohó nem ;miessze. Sóbánya, boncolója, hanem az egy évig tartó harctéri szolszénkitermelés, petróleumterület, kőbányák s más gálata alatt, mint haditudósítói is becsületet szerbányászattal hasznosítható anyagok közvetlen a zett a székelyföldi újságírásnak. Benczédi Sándor korond-pálpataki tanító a közelben, ahol állandó és minden oldalú gyakorlatozó tér kínálkozik a hallgatók! számára. Ez pedig pesti Műbarátok csarnokában állította ki szobigen fontos szempont. De ott van az ásványvíz és rait. A lapok a, legteljesebb elismeréssel írtak a gyógyító anyagaink óriási tömege, amely műszaki kiállítás sikeréről. A fiatal művész, akii erejének szempontból a bányászat egyik újabb ágát vannak hivatva, éppen itt nálunk, kifejleszteni. A tudatában pesti tanulmányai után „Az Isten hászékely ifjainknak, a hajlamaikhoz közelálló' szak- ta mögé húzódott vissza alkotásra, hisszük, hogy irányú. pályaválasztására, micsoda könnyebbséget még sok meglepetést fog onnan előhozni. jelentene egy ilyen Főiskola közelsége. (Jól tudSimó Béla dr. székelyudvarhelyi székely juk, hogy az iskola mit jelent a környékre. Miért testvérünknek értékes és csendben folyó szakvan ez a foglalkozási ág telei a felvidék szülöttei- irányú munkásságáról kell hirt adnunk. Simó vel ,akik a jól megélhető állásokban feltalálhatók dr. mii;n,t műszaki tanácsos fövegyész aiz OTI egyik osztályainak a vezetője. Fomtosabb munaz ország minden részén.) kád: Az Órsraáigots TársadaíLombiizitosító Lnitézet Igen fontos volna, ha a Székelyföld közgazda- Iparegészségügyi Laboratóriuma, — A levegő ságának feljavítását szolgáló természeti kincseink ólomtartalmának vizsgálata ipari és közegészértékesítését saját fiaink vehetnék kézbe. Ehhez ségügyi szempontból, — Korszerű gáz- és pornemcsak hivatalnokokra, hanem saját földünkből védelem, — A miniumgyári levegő ólomtarkinőtt szakemberekre volna szükségünk. (is.) talmának vizstgálata iparközegészségügyi szemletet

Dr. Vér Tibor államtitkár baróti származású.

A Székely Szóból tudtuk meg, hogy az új iparügyi államtitkár erdővidéki származású. Baráton laknak ,mia is közvetlen vérrokonai. A mérnöktársadalom vezéregyénisége került olyan pozícióba, ahol éppen a sokat emlegetett székelyföldi iparosítást készítik elő. Hisszük, hogy nemcsak nagyrabecsült tudását s szervező energiáját viszi bele ebbe a lét nem lét kérdésünkbe, hanem ott lesz a kivitelnél is, minden csepp vérével. Hisz

pontból. A kolozsvári színház székelyföldi vendégszereplése alkalmával örömmel láttuk fiatal rende-

zőjének, T o m p a M i k l ó s n a k hatalmas teljesítményét. A Nemzeti Színház dramaturgjaként igen jó példák után kezdii meg működését s Kolozsvárra kerülve, önálló gondolkozásának eredményes munkáit láttuk a jól sikerült előadásain. Most a Székelyföldre is eljutva örömmel látta mindenki, mindjobban kiforrott tehetségének jeleit.

Uj o r g o n á k építését és régiek javítását vállalom. U j harmoniumok raktáron.

MAGYARY ÁRPÁD orgonakészitő, BÁRÓT.

A „Székelység" Lap- és Könyvkiadó Szövetkezet kiadásában jelenik meg n y á r közepén Dr. BÁNYAI J Á N O S

Tudományos Intézetek keresik a Székelység 1—X. évfolyamait. K é r ü n k árajánlatot.

A SZÉKELYFÖLD TERMÉSZETI KINCSEI cimü, az egész Székelyföld gazdaságilag jelentős természeti kincseinek feldolgozása.

Újonnan belépő előfizetőink a IV., IX., X., XI., XII., XIII. évfolyamokat k e d v e z m é n y e s áron kötetenként 2 P.-ért szerezhetik be, mig kis készletünk tart.

Megjelenés előtt megrendelőknek 12 P., megjelenés utáni ára 15 P.

SZÉKELY

Tegye lehetővé az egyetlen székely folyóirat megjelentetését és a székely könyvkiadóipar kialakulását.

SZERZŐK

és Székelyfölddel foglalkozó munkákat bizományba elvállaljuk és hirdetjük. Egyelőre legfeljebb 5—5 példány beküldését kérjük.

Tőkehiány miatt csak szövetkezeti uton érhető el a Székelyföld g a z d a s á g i megerősítése.

Lépjen be

Szövetkezetünkbe!

Ekkora egyszeri hirdetés 10 P.-be kerül.

Pártoljuk Szövetkezeteinket!

Lapunk szellemével nem ellenkező hirdetéseket felveszünk. Hirdetési díjak: egy oldal tizedrészére egyszeri hirdetés 10 P. —Nagyobb hirdetésekre és többszöri közlésre nagy kedvezményekI — Kérjen árajánlatot!

„Székelység" Lap- és Könyvkiadó szövetkezet kiadásában nyár közepén megjelenik :

S Z Ü L Ő F Ö L D Ü N K a K M D S z . Székelyföldi Munkaközössége székelyudvarhelyi első vándor, gyűlésének előadásanyaga. Szerkoszti Faragó József. Bözödi G y ö r g y Bokor Zoltán Faragó József Imreh István Isák József László Dezső Molter Károly Salamon Sándor gr. Teleki Géza t a n u l m á n y a i a székelység kulturális és gazdasági kérdéseiről. Megjelenés előtt megrendelőknek 7 P. — Megjelenés után ára 8 P.

Az

ERDÉLYI

RITKASÁGOK sorozatban

közelebbről megjelenő régi székely irók művei : 1. BÖLÖN! FARKAS

SÁNDOR:

ERDÉLY TÖRTÉNETEI l-ll. Sajtó alá rendezi és bevezeti Isák József. K i a d j a a K M D S z . Székelyföldi Munkaközössége és a M i n e r v a irodalmi és nyomdai műintézet. 2.

j

ORBÁN

BALÁZS:

TORDA VÁROS ÉS KÖRNYÉKE l-ll. •

>

Válogatja, sajtó alá rendezi és bevezeti : Faragó József. K i a d j a a M i n e r v a irodalmi sé nyomdai műintézet. Fejelős kiadó: Dr. BÁNYAI JÁNOS. JOKAI-NYOMDA R.-T., SEPSISZENTGYÖRGY — Felelős vezető: Égető Albert igazg.