Havasi Gyopár Szociális Egészségügyi Kulturális Segítő Közhasznú Alapítvány
„Esélyek az életminőség javítására” 2004.
Tartalom: Havasi Gyopár Alapítvány bemutatása
2 oldal
„Nők, mint a család egészségének őrei” c. projekt (ESZCSM, OEFI)
4 oldal
Mellékletek: o o o o o o
1. sz. Kérdőív I. 2. sz. Kérdőív II. 3. sz. Táplálkozási ajánlatok 4. sz. Tájékoztató a betegjogokról 5. sz. Konferencia meghívó 6. sz. Fotók a programról
2
13 oldal 14 oldal 15 oldal 16 oldal 17 oldal 18 oldal
A Havasi Gyopár Alapítvány „egy különleges, jól működő, civil szervezet a lakosság szolgálatában”
Az Alapítvány küldetése „olyan szolgáltatások kifejlesztése és biztosítása, melynek során az idősek és betegek képessé válnak emberi méltóságuk és függetlenségük megőrzésére, hogy ezáltal hathatósan javuljon mindennapi életük minősége”. A Havasi Gyopár Alapítvány 1997. óta bejegyzett közérdekű célú, humán közhasznú szervezetként, folyamatosan működik Budapest X. kerületében, Kőbányán. Az Alapítvány küldetésének és céljának megfelelően végezzük tevékenységünket, az eddig megszerzett nemzetközi ismereteinket is alkalmazva. Az Egyesült Királyságban és Hollandiában szerzett tapasztalatokat jól hasznosítjuk a jóléti, szociális, humán feladatok megoldásánál, ennek eredményeként az idősgondozás újszerű formájának bevezetésére modell értékű programtervet készítettünk. A Kőbányai Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján egy önálló helyiséget kaptunk, ahol irodánk működik. Tevékenységünk során a kuratórium, a szaktanácsadók és önkéntesek mellett, megbízással alkalmazunk szakembereket a pályázati programokhoz. Az önkéntesek képzését és a jó közösségi légkör megteremtését fontosnak tartjuk, ezért a stáb részére minden évben egy alkalommal 3 napos tréninget szervezünk. Információs és Tanácsadó Szolgálatunk keretében többféle témában és ügyben 1658 fő kért segítséget: 738 fő részére intéztünk hivatalos ügyeket, 920 fő részére nyújtottunk információt és tanácsadást. Szociális Szolgálat keretében az otthonellátást és a prevenciót, mint hiánypótló szolgáltatást négy éve végezzük célcsoportunk idősek és fogyatékkal élők részére. Célunk segíteni abban, hogy minél tovább saját otthonaikban éljenek ezek az emberek. Sajnos ezt a szolgáltatásunkat csak kis számban tudjuk biztosítani, anyagi lehetőségek hiánya miatt. Jelenleg 10 fő részére tudunk ilyen segítséget nyújtani. (A Szolgálat modell programját a holland módszerek alapján dolgoztuk ki. ) Esély Szolgálatunkat két éve indítottuk, (egy Phare-pályázattal) melynek keretében elsősorban inaktív nők munkaerőpiaci reintegrációjában nyújtottunk támogatást, de minden hozzánk fordulót segítünk: álláskereséssel, tanácsadással, képzéssel, ismeretterjesztő előadásokkal, szabadidős rendezvényekkel (a képzést 38 fő végezte el, a programban összesen 422 fő vett részt). Rendezvényeink: Kulturális rendezvényeket ünnepekhez kapcsolódóan szerveztünk, elsősorban klienseink részére: Húsvétkor, a Kőbányai Szent László Napok-nemzetiségi programján, az Idősek napján, és Karácsonykor. 3
Kiemelkedően sikeres rendezvényünk a „Civil Karácsony” volt, amelyet a partnerség jegyében a kerületi Görög Kisebbségi Önkormányzattal és a MSZOSZ Kőbányai Nyugdíjas Szervezetével közösen szerveztünk. Konferenciát rendeztünk „Női esélyek és lehetőségek az EU küszöbén” címmel 100 fő részvételével, ahol ismert szakemberek tartottak előadásokat, konzultációkat. A Kőbányai Önkormányzat Képviselő-Testületével kötött megállapodás alapján az elmúlt évben 3 alkalommal szerveztük meg a kerületi civil szervezetek szakmai találkozóját, ahol a nonprofit szektor számára fontos előadások mellett aktuális szakmai anyagokat is biztosítottunk a résztvevőknek. Kőbányai Civil Fórum megalakítására tettünk javaslatot, melynek célja a helyi civil szervezetek közötti kapcsolatok folyamatosságának biztosítása és az együttműködések, partneri viszonyok erősítése. Az Alapítvány által összeállított Kőbányai Civil Regiszter aktualizálását folyamatosan végezzük. Nemzetközi kapcsolatainkat bővítettük a Szlovákiai Garamkövesd Önkormányzatával kötött megállapodással, melynek célja a kulturális együttműködés, közös rendezvények, találkozók szervezése. Szakmai kapcsolatrendszerünket is bővítettük: a Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetségének alakulásunk óta vagyunk tagjai, a Magyar Kulturális Szövetség tagjaként részt veszünk az éves konferenciákon, és lehetőségünk van kulturális kapcsolataink szélesítésére is. Az Európa Ház által szervezett kormány-civil munkacsoportban aktívan részt veszünk. Az Országos Civil Érdekképviseletért Egyesület alapító tagjai vagyunk. Pénzügyi helyzetünket, gazdálkodásunkat a költséghatékonyság jellemzi. Bevételi forrásunk: pályázatokból ( programokra ) 90%, adományokból és 1%-os felajánlásból 10%. Mindezek mellett az önkéntesek munkájának értéke plusz bevételt jelent (ez saját erőforrásunk). A programjaink, szolgáltatásaink ingyenesek.
4
EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM EGÉSZSÉG ÉVTIZEDÉNEK JOHAN BÉLA NEMZETI PROGRAMJA
A program célja, egészségfejlesztési projektek támogatása, hátrányos helyzetű társadalmi rétegek számára. Fő célkitűzés, hogy a célcsoportok hozzáférése javuljon az egészségügyi szolgáltatásokhoz . A programok hatására a lakosság egészséggel kapcsolatos ismeretei bővülnek, a szervezési modellek eredményei pedig hozzájárulnak ahhoz , hogy egészségügyi ellátásuk színvonala javuljon.
A Havasi Gyopár Alapítvány Esély Szolgálat egészségfejlesztési projektje Kőbányán „ NŐK, MINT A CSALÁD EGÉSZSÉGÉNEK ŐREI”
A projekt rövid összefoglalása A „Nők, mint a család egészségének őrei„című pályázatunkban olyan képzési sorozatot indítottunk, melyben elsősorban a nőket kívántuk bevonni és rajtuk keresztül pozitív hatást gyakorolni a család egészének egészségtudatos nevelésére, és életmódjának megváltoztatására. Emellett önsegítő csoportokat is szerveztünk, középkorú nők és az idősebb korosztály számára, valamint egy kérdőíves felmérést végeztünk, mely a szűrővizsgálatok ismertségére, igénybevételükre és az életmódra vonatkozó ismeretekre irányult.
A projekt célkitűzései Az egészségfejlesztésre vonatkozó Ottawai Karta öt kulcsfontosságú stratégiát határozott meg, ezekből alapítványunk tevékenységébe már eddig is beépült, a támogató környezet létrehozása, a közösségi tevékenységek megerősítése és az egyéni képességek fejlesztése. A Karta megfogalmazása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, mely képessé teszi az egyéneket arra , hogy az egészségüket meghatározó tényezőket befolyásolják és ezzel javítsák saját egészségüket. A projektünk célja az volt , hogy az egészséghez az egyenlő esélyt növeljük, melyhez gazdasági, szociális és humán fejlesztés egyaránt tartozik. Ezeket a helyi közösség szintjén lehet a leghatékonyabban megoldani. Esély Szolgálatunk eddigi programjai is hozzájárultak ahhoz , hogy sikeresen el tudjuk juttatni klienseinket a munkaerőpiacra.
5
Jelen programunkkal a nők révén kívántuk elérni ezt a célt, hiszen ők a család kulcs személyeként döntő befolyást gyakorolhatnak az egészséges életmódnak a napi gyakorlására. Ennek fontos eleme , hogy elsősorban ők tanulják meg ezt, és személyes magatartásukkal is példát mutatva neveljék családjukat , környezetüket. Hangsúlyozottan kívántunk foglalkozni a lelki problémák kezelési módjaival , mert valljuk, hogy csak egészséges lelkű anya tud egészséges lelkű gyermeket nevelni. Célunk, hogy a program résztvevői tisztában legyenek az őket és családjaikat fenyegető veszélyekkel, és találjanak megoldási módokat. Lássák tisztán a dohányzás , a táplálkozási zavarok és az egyéb egészségkárosító életmód problémáit. Ezek, mind azok a rizikófaktorok, melyek a társadalom peremére sodortakat veszélyeztetik. Fontosnak tartottuk, a középkorúak esetében a szív és érrendszeri betegségekre, a megfelelő táplálkozásra is hangsúlyt fektetni, mivel ezek a tényezők a későbbiekben az életminőséget negatívan befolyásoló problémák okozói lehetnek. Programunkkal segítséget kívántunk adni ahhoz, hogy a mozgás és az egészséges táplálkozás napi életük részévé váljon, és mind kevesebben nyúljanak a dohányzáshoz , az alkoholhoz, a lelki problémáik enyhítésére a szorongás és depresszió elleni gyógyszerekhez , vagy esetleg a drogokhoz. Programunkban vezető helyet foglalt el az a kérdőíves felmérés, melyet a résztvevőkkel, családtagjaikkal, valamint a szolgáltatásainkat igénybe vevő klienseink körében végeztünk. A kérdőívben elsősorban a lakossági szűrővizsgálatok ismertségére és azok igénybevételére kérdeztünk rá. Mindezek mellett kérdéseket tettünk fel az életmódra vonatkozóan is. Ismeretes, hogy az elsődleges prevencióban a legnagyobb szerepe a szűrővizsgálatoknak van, ezek igénybevétele során a még panaszokat nem okozó betegségeket is ki lehet szűrni és időben megkezdődhet a szükséges gyógyító tevékenység. Kiemelkedő fontosságúnak tartottuk, hogy az élet sok területén megtalálható örömforrásokat, ne a túlzott mértékben elfogyasztott táplálék, édesség, élvezeti szerek fogyasztása jelentse.
A projekt által közvetlenül, illetve közvetetten érintett csoportok Az előző években elkészült felmérések szerint a gyermeküket egyedül nevelő nők, egyedülélő nyugdíjasok, ápolási díjon lévők, egészségkárosodottak, függőségben szenvedők, roma nők voltak a program közvetlen célcsoportjai. Alapítványunk szolgáltatásai jórészt rájuk irányulnak. Az elmúlt évben 1658 fő vette igénybe személyes szolgáltatásainkat. Rendezvényeinken megjelentek száma is eléri az ezer főt. Ők elsősorban a projektünk közvetlen célcsoportjai. Rajtuk keresztül lehet hatást gyakorolni családtagjaikra és a közvetlen környezetükben élőkre is, az egészségtudatos magatartás kialakításában.
6
A projekt megvalósítása A projektet 12 hónapra terveztük. A programok során az előadásokra az adott témában jártas szakembereket hívtuk meg előadónak. Az előadások után, minden esetben lehetőség nyílt konzultációra, aki igényelte személyes megbeszélésre is. Az idősek hónapja keretében előadást tartottunk „ Az egészséges életmód fontossága és a nemzedékek összefogása” címmel, a résztvevők idősek és középkorú nők voltak. Az előadást és a kötetlen beszélgetést két szakember tartotta, valamint négy önkéntes segítette. Az előadók és két önkéntes beszámolt a „10. Idősek és fogyatékosok esélyei jelenleg és az Unióban” című Sopronban megtartott nemzetközi konferenciáról. Kommunikációs tréninget szerveztünk két alakalommal, ahol 36 középkorú nő vett részt. Itt elsősorban a mindennapi élet problémáinak megoldásához adtunk információkat és életvezetési tanácsadással is segítettük a jelenlévőket. (A foglalkozásokat kommunikációs szakember, tréner, egészségügyi és közigazgatási szakemberek tartották.) „Civil karácsony” címmel programot szerveztünk, ahová elsősorban hátrányos helyzetű klienseinket és családjaikat hívtuk meg (összesen 260 főt). A program keretében gyerekek adtak elő zenés-táncos –műsoros előadást. Célunk a szabadidő hasznos eltöltése mellett a nemzedékek találkozása, összetartásának segítése is volt (idősek, középkorúak ,fiatalok ,gyerekek ). A rendezvényen kerületi önkormányzati vezetők, cégek, vállalkozók képviselői is jelen voltak és szerény anyagi támogatással járultak hozzá a program sikerességéhez. (A rendezvény helyszínét a Kőbányai Szabadidő Központ térítésmentesen biztosította). A szűrővizsgálatokra és az életmódra vonatkozó kérdőíveket a programokon osztottuk ki. A kérdések összeállítása elsősorban arra irányult, hogy a válaszadók mennyire ismerik az egyes szűrővizsgálatokat, azokon - ha igénybe veszik- milyen időközönként vesznek részt. Kérdéseket tettünk fel a dohányzásra, zsírmentes táplálkozásra illetve a mozgás tevékenységre vonatkozóan is. Ezek a kérdések elsősorban az életviteli szokásokra, egészségtudatos magatartásra és az életmódra vonatkoztak. Az információs, valamint az életmód és egészségügyi tanácsadó szolgáltatásainkon - mely a program egésze alatt folyamatosan zajlott- megjelenő klienseinket és családtagjaikat kértük meg a kérdőívek kitöltésére.
7
A projekt tematikájának megfelelően „Egészségfejlesztés –egészséges életmód” címmel szerveztünk rendezvényeket, a fog és szájhigiénia, az egészséges táplálkozás és a természetes gyógymódok a homeopátia témakörében. Az előadások után a jelenlévők sok kérdést tettek fel kérdéseket az előadóknak, akik szívesen és szakszerűen válaszoltak azokra. Nagyon kellemes hangulatú, oldott beszélgetések alakultak ki, ahol személyes gondok, a témák kapcsán felmerülő problémák megbeszélésére is adódott lehetőség. Az adott témakörökben tájékoztató kiadványokat is biztosítottunk a résztvevőknek. A projekt folytatásaként rendeztük meg az „Egészségfejlesztés – egészséges életmód” II. programunkat, ahol a betegségek megelőzéséről, a prevencióról, a szűrővizsgálatok fontosságáról, a betegjogokról és a természetes gyógymódokról, a fitoterápiáról szakemberek tartottak előadásokat. A jelenlévők, a gyógynövényekből készült teákat is megkóstolhatták. Kérdőívek feldolgozása: 300 db kérdőívet osztottunk ki, melyből 156 db érkezett vissza kitöltve. A kérdőívek feldolgozásáról készített összefoglalót későbbiekben részletezzük. A projekt zárásaként szakmai rendezvényt szervezünk „Esélyek az életminőség javítására„ címmel, ahová a témák szakavatott képviselőit kértük fel az előadások megtartására. A résztvevők köre a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló szakemberek, védőnők, pedagógusok, szociális munkások, gyermekvédelmi szakemberek, önkormányzati szociális, egészségügyi és oktatási intézmények munkatársai és témával foglalkozó civil szervezetek képviselői.
8
Kérdőívek feldolgozása , megállapítások A 300 db kiküldött kérdőív 50%- a , azaz 156 db érkezett vissza kitöltve. Nemek szerinti megoszlás: 100 - nő 56 - férfi Kor szerinti megoszlás: 25 év alatt
25-45 év
45-65 év
65 év felett
Nők:
1
8
43
48
fő
Férfiak:
1
7
22
26
fő
A Havasi Gyopár Alapítvány tevékenységének fő célcsoportjai az idősek és középkorúak, ezért a megkérdezettek, illetve a válaszadók legnagyobb hányada is ebből a korcsoportból került ki. A kérdőív összeállításánál leginkább a szűrővizsgálatok ismertségére és igénybevételére irányultak a kérdések, de életmód szokásokra (dohányzás, táplálkozás, mozgás) vonatkozó kérdéseket is feltettünk, hogy átfogó képet kapjunk az egészségtudatos magatartásról is. Az alábbiakban felsorolt szűrővizsgálatokra mindkét nemnél rákérdeztünk, az igénybevétel arányai a következőképpen alakultak: Tüdőszűrésen való részvétel: 94 % Vérnyomás ellenőrzés: 85% Koleszterin szint ellenőrzése: 64% Fogászati kezelések igénybevétele: 58 % Csontritkulás szűrővizsgálat: 47% 100 80 60 40
9
Csontritkulás szűrés
Fogászati kez.
Koleszrin szint ell.
0
Vérnyomás ell.
20 Tüdőszűrés
• • • • •
A legismertebb és legnagyobb arányban igénybe vett vizsgálat a tüdőszűrés. Ezt követi a rendszeres vérnyomás ellenőrzés, a koleszterin szint ellenőrzése, a fogászati kezeléseken való részvétel, és végül a csontritkulás vizsgálatára irányuló szűrővizsgálat. A válaszadók közül az évente kötelező ernyőkép szűrő vizsgálaton megkérdezett 76 %-a megjelenik. A többiek kétévente jelennek meg a szűrésen.
az összes
A másik legelterjedtebb vizsgálat a rendszeres vérnyomás ellenőrzés. A válaszadók 28%-a otthonában is ellenőrzi vérnyomását. Ez köszönhető annak is hogy elterjedtek az egyszerűen használható és elérhető áron beszerezhető vérnyomásmérő készülékek. A háziorvosok szerepe továbbra is döntő , hiszen a válaszadók 50 %-a rendszeresen háziorvosával ellenőrizteti a vérnyomását. A prevenciós tevékenység illetve a tájékoztatások eredményeképpen harmadik helyen szerepel a vér koleszterin szintjének ellenőrzésére irányuló vizsgálatokon való részvétel. Közismert és elfogadott szűrővizsgálatok közé tartozik. A válaszolók 42%- a nem vesz igénybe fogászati kezelést, de feltettük úgy is a kérdést, hogy fogászati ellenőrzésen milyen időközönként jelennek meg. A fogorvosi ellátást igénybevevők közül , legtöbben évente egyszer jelennek meg a szakrendeléseken. Még mindig magas azoknak az aránya , akik, egyáltalán nem keresik fel a fogorvosi rendelőket, pedig a félévenkénti rendszeres ellenőrzéssel , nemcsak a fog betegségeire , hanem a szájüreg egyéb elváltozásaira is időben fény derülhet. Felmérésünk szerint az utolsó helyen szereplő csontritkulás vizsgálatára irányuló szűrővizsgálatot veszik igénybe a legkevesebben ,47%-ban , bár igaz ,hogy ez a szűrővizsgálat nem tekint nagy múltra vissza. Ha a nemek közti megoszlást vizsgáltuk , azt tapasztaltuk , hogy a férfiak és a nők részvételi aránya megegyező. A nőket érintő szűrővizsgálatokra is rákérdeztünk (mammográfia , rákszűrés). Az alábbi kördiagramok mutatják a részvételi arányokat , illetőleg az igénybevételek gyakoriságát. Rákszűrés diagramm
Nem jelölte 11% Soha nem volt 30% Alkalmanként 4% Évente 27% 2 Évente 28%
10
Mammográfia diagramm
Nem Jelölte 13% Évente 16% 2 Évente 33% Soha nem volt 38%
Mindkét szűrővizsgálatnál a 30 – illetve 38%- os távolmaradás a mai lehetőségekhez képest magasnak tűnik. Talán ez abból is adódhat, hogy meghatározott életkor felett a nők nem tartják indokoltnak ezeken a vizsgálatokon való részvételüket. Felmerült bennünk az a gondolat , hogy az általános orvosi vizsgálatoknál ( pl. háziorvosnál való megjelenéskor) érdemes lenne ráirányítani a figyelmüket az ez irányú szűrővizsgálatok fontosságára. Az életmódra vonatkozóan az alábbi megállapításokat összegeztük A válaszadók csak 28 %-a jelezte , hogy rendszeresen mozgástevékenységet végez. Magas azoknak az aránya akik ritkán 43% , vagy akik soha 29% nem végeznek semmiféle mozgástevékenységet. Mozgástevékenységre vonatkozó diagramm
Ritkán 43% Soha 29% Rendszeresen 28%
A válaszukat kifejtők között nagy arányban 62%-ban, igény lenne közösségi rekreációs programokra.
11
Feltűnően jó arányban, a válaszadók 77%-a tudatosan figyel arra, hogy táplálkozásában kerülje a zsíros ételek fogyasztását. Hasonlóan jó arány mutatkozik korunk nagy problémájánál, a dohányzás tekintetében a válaszadók 80%-a nem dohányzik. Ennek a jó aránynak azért nem örülhetünk igazán, a korcsoportos megoszlásra visszautalva, mivel ez azt is mutatja, hogy a dohányzás inkább a fiatalabb generációt veszélyezteti. Összefoglalva A program megvalósítása során azt tapasztaltuk, hogy igény van ilyen és ehhez hasonló egészségtudatos magatartást, egészségfejlesztést szolgáló tevékenységekre. A jelenlévők szívesen vettek részt az előadásokon, tréningeken, hiszen azok a mindennapi életük gondjaival, problémáival foglalkozott és igyekezett segítséget nyújtani azok megoldásához. Alapítványunk által elvégzett - nem reprezentatív - felmérésből is kitűnik, hogy a szűrővizsgálatokon való részvétel nagymértékben összefügg azok ismertségével, illetve elterjedésével. A szűrővizsgálatok összegzésének alapján megállapítható, hogy tovább kell tevékenykedni ezen a területen is, hogy az elsődleges prevenció eredményessége emelkedjen. Sok a teendő még az életviteli szokások ,az egészséges életmód, a rekreációs és szabadidős programok szervezése terén is. A Havasi Gyopár Alapítvány a jövőben is folytatni kívánja az ehhez hasonló programok szervezését, mert a jelen projekt sikere és az érdeklődők magas száma miatt látjuk ennek szükségességét. Valljuk, hogy az egészséges életmódra , az egészségtudatos magatartás kialakítására vonatkozó ismereteket el kell juttatni minden korosztály és társadalmi réteg számára , hogy egységesen javuljon a lakosság egészséghez , egészséges magatartáshoz való viszonya és esélye az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Fontos megteremteni a népegészségügy szempontjából is kiemelkedő jelentőségű szűrővizsgálatok egységes hozzáférhetőségének és ismertségének lehetőségét, hogy minél többen vegyék azokat igénybe. A mindennapi élet színterein rendkívül fontos, hogy hatékonyan érvényesüljenek az egészségfejlesztés és betegségek megelőzését szolgáló módszerek és szűrővizsgálatok. Az egészségfejlesztés szempontjai és az egészségtudatos magatartások kialakulása minden korosztály számára kiemelkedő jelentőséggel bírnak, melyben a családoknak és azon belül a nőknek óriási szerepük van. A szűrővizsgálatok igénybevételével a betegségek időben felismerhetőek , sok esetben teljesen gyógyíthatók, ezáltal a betegségmentes és aktív életszakasz nagymértékben megnövelhető.
12
Egy éves munkánk eredményeit összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a „Nők, mint a család egészségének őrei” című projekt a Havasi Gyopár Alapítvány támogatása esetében elérte célját. Köszönetünket fejezzük ki a programban résztvevő munkatársaknak, önkénteseknek, a szakmai előadóknak és klienseinknek, akik bizalmukkal tiszteltek meg bennünket. Külön köszönjük az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak, hogy programunk megvalósítását támogatta.
13
1.SZ MELLÉKLET
Kérdőív I. "Nők, mint a család egészségének őrei" (Az Ön által megjelölt választ kérjük aláhúzni!)
KÉRDÉS 1. 2.
3.
VÁLASZ
Milyen gyakran megy tüdőszűrésre?
évente
kétévente
soha
rákszűrés
évente
kétévente
soha
mamográfia
évente
kétévente
soha
Nőgyógyászati szűrővizsgálatok közül melyiken vett ill. vesz részt:
Igénybe vesz-e fogászati kezelést? Ha igen milyen gyakran?
4.
Igénybe vesz-e fogászati ellenőrzést? Ha igen milyen gyakran?
5.
Részt vesz-e csontritkulási szűrő vizsgálaton? Ha igen, milyen gyakran?
6.
Folytat-e mozgás tevékenységet?
Igen
Nem
félévente
évente
Igen
Nem
félévente
évente
Igen
Nem
évente
kétévente
rendszeresen
ritkán
Igen
Nem
Vagy mikor?
Vagy mikor?
soha
(pl: otthoni torna, közösségi torna, egyéb) 7. Részt venne-e szervezett közös mozgás programon? könnyű tornára kirándulás úszásra 8. Foglalkozik-e koleszterin szintjének ellenőrzésével? Ha igen, milyen gyakran?
Igen
Nem
évente
kétévente
igen
nem
Igen
Nem
háziorvosnál
munkahelyén
igen
nem
9. Étkezésében kerüli-e a zsíros ételek fogyasztását? 10. Ellenőrizteti-e a vérnyomását? Ha igen akkor hol? 11. Dohányzik-e? ÉLETKORA:
14
otthon
2.SZ MELLÉKLET
Kérdőív II. "Egészségfejlesztés, egészségmegőrzés" (Az Ön által megjelölt választ kérjük aláhúzni!)
KÉRDÉS
VÁLASZ
1.
Milyen gyakran megy tüdőszűrésre?
évente
kétévente
2.
Igénybe vesz-e fogászati kezelést?
Igen
Nem
félévente
évente
Igen
Nem
félévente
évente
Ha igen milyen gyakran? 3.
Igénybe vesz-e fogászati ellenőrzést? Ha igen milyen gyakran?
4.
Részt vesz-e csontritkulási szűrő vizsgálaton? Ha igen, milyen gyakran?
5.
Folytat-e mozgás tevékenységet?
Igen
Nem
évente
kétévente
rendszeresen
ritkán
Igen
Nem
soha
Vagy mikor?
Vagy mikor?
soha
(pl: otthoni torna, közösségi torna, egyéb) 6. Részt venne-e szervezett közös mozgás programon? könnyű torna kirándulás úszás 7. Foglalkozik-e koleszterin szintjének ellenőrzésével?
Igen
Nem
évente
kétévente
Étkezésében kerüli-e a zsíros ételek fogyasztását?
igen
nem
Ellenőrizteti-e a vérnyomását?
Igen
Nem
háziorvosnál
munkahelyén
igen
nem
Ha igen, milyen gyakran? 8.
9.
Ha igen hol? 10. Dohányzik-e? ÉLETKORA:…………..
15
otthon
3.sz Melléklet Táplálkozási ajánlások egészséges felnőttek számára
1. Étrend- változatos! (többféle nyersanyag) 2. Kerüljük a zsíros ételeket! (Bő zsírban sütés helyett: párolás, egyben sütés, alufóliában sütés…) 3. Kevés só! (Kerüljük az utánsózást, konzerv helyett fagyasztott) 4. Kevesebb cukor! 5. Naponta fél liter tej! 6. Naponta nyers zöldség, gyümölcs! 7. Barna kenyér, magvas pékárú! 8. Naponta 5x, de keveset együnk! 9. IVÓVÍZ!!! 1,5 liter naponta! 10. Nincs tiltott táplálék, csak kerülendő mennyiség! Bőségesen: Gyümölcs, zöldség, hal, barna kenyér… Mérsékelten: Sovány húsok, húskészítmények, sovány tej, szárazhüvelyesek, tojás… Kerülendő: Édességek, zsíros húsok… 11-12. Rendszeres testmozgás: Napi fél óra!
Forrás: OÉFI
16
4.sz Melléklet Tájékoztató a betegjogokról. „A betegnek mindenekelőtt joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz.”
A betegek jogai a következők: 1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog 2. Az emberi méltósághoz való jog 3. A kapcsolattartás joga 4. Az intézmény elhagyásának joga 5. A tájékoztatáshoz való jog 6. Az önrendelkezéshez való jog 7. Az ellátás visszautasításának joga 8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga 9. Az orvosi titoktartáshoz való jog 10. Az orvosi kezeléssel, ellátással kapcsolatos panasz kivizsgálásának joga
Forrás: Szószóló Alapítvány tájékoztatója
17
5.sz Melléklet
MEGHÍVÓ Ezúton tisztelettel meghívjuk Önt az „Esélyek az életminőség javítására” című konferenciára, melynek célja a Havasi Gyopár Alapítvány „Nők, mint a család egészségének őrei” című egy éves projekt tapasztalatainak ismertetése és a témakörhöz kapcsolódó aktuális szakmai információk nyújtása. A projekt az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium az Egészség Évtizede Johan Béla Nemzeti Program keretén belül valósult meg. Időpont: 2004. június 29. (kedd) 10-13 óráig Helyszín: Pataky Művelődési Központ Budapest, X., Szent László tér 7-14. Program • Megnyitó
Császár Jánosné Havasi Gyopár Alapítvány
•
Köszöntő
•
„Nők, mint a család egészségének őrei” című projekt és kiadvány bemutatása Mihalicska Terézia, Hanzli Lajosné Havasi Gyopár Alapítvány
•
Együttműködési lehetőségek az egészségfejlesztés területén Dr. Kishegyi Júlia főosztályvezető Országos Egészségfejlesztési Központ
•
Kőbánya népegészségügyi programtervének ismertetése Dr. Szirmai Erzsébet tisztiorvos KŐBÁNYAI ÁNTSZ
•
Betegségek megelőzése, prevenció Dr. Nagy Károly orvos Országos Közegészségügyi Központ
•
Népegészségügyi szűrővizsgálatok tapasztalatai Dr. Cornides Ágnes főorvos FŐVÁROSI ÁNTSZ Szűrési Koordinációs Osztály
•
Konferencia zárása
Szász Csaba alpolgármester Kőbányai Önkormányzat
A Konferencián a résztvétel térítésmentes. Kérjük részvételi szándékát 2004. június 25-ig jelezze: a Havasi Gyopár Alapítvány (1)-260-6725 faxon, vagy a
[email protected] e-mail címre. Levélcím: 1475. Bp., Pf.310.
18
6.sz Melléklet Fotók a programról
19
A kiadvány az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium az Egészség Évtizede Johan Béla Nemzeti Program keretén belül kerül kiadásra
Kiadja: a Havasi Gyopár Alapítvány Levélcím: 1475. Budapest, 10. Pf. 310. Iroda: 1102. Budapest, Bánya u. 4/a. Telefon/Fax: (1)-260-67-25 Adószám: 18158469-1-42 Szerkesztette: Mihalicska Terézia Fotókat az Alapítvány önkéntesei készítették. Köszönet az Alapítvány munkatársainak és önkénteseinek munkájukért.
Készült: 400 példányban Nyomda: X. kerület Szociális Foglalkoztató nyomdája
20
