HAUSEL SÁNDOR
A JOZEFINISTA KÖZIGAZGATÁS NÓGRÁD VÁRMEGYEI IRATANYAGA (1786-1790)
1. Az iratanyag leírása A II. József császár által bevezetett közigazgatás 1786-1790 közötti Nógrád vármegyei iratanyagát, a „germanikát” a Nógrád Megyei Levéltár a IV. 5. számú fondban őrzi (5,18 ifm). A nemesi rend tagjai már magával az elnevezéssel – acta germanica – is ki akarták mutatni, illetve sugallni kívánták az új közigazgatási rendszer és nyelv idegenszerűségét a hagyományos nemesi vármegyei közigazgatással szemben. Igen valószínű, hogy a jozefinista korszak közigazgatása idején keletkezett iratanyagnak a történetírás számára legbecsesebb forrást jelentő részeit – a népszámlálási és a kataszteri földmérési iratokat – Nógrádban is megsemmisíthették a császár halála után. Andreánszky Sándor kerületi főispán 1849 végi utasítását követően Bory Pál kormánybiztos kérte a megyei levéltárnokot a József kori kataszteri felmérés és a népszámlálási iratok előkeresésére. Nagy Zsigmond1850. március14én a következőket válaszolta a megkeresésre: „…a megyei levelestárban találtató Jósef császár idejebéli jegyző könyveket, s mindennemű iratokat szorgalmatosan átvizsgálván, az érdeklett felmérések és összeírásokat tárgyazó iratokat és térképeket fel nem találhattam, sőt még azok eszközlését tárgyazó rendeletnek is legkissebb nyoma sintsen.”1 Viszont a megye népének mindennapos ügyeit magába foglaló naplók (Tagebuch) és a kútfőkbe rendezett iktatott iratok szinte hiánytalanul fennmaradtak. Az iratanyag naplókból (ügyviteli jegyzőkönyvekből), mutatókból, levelezési könyvből és iratokból áll. A napi rendszerességgel vezetett iktatónaplók (az ún. Tagebuch) három évből állnak rendelkezésünkre. 1786-ban július 14-től kezdődik vezetésük (1225 iktatás). A következő két év – 1787 (3902 iktatás), 1788 (3537 iktatás) – iktatókönyve teljes és hiánytalan. A fennmaradt 1786-88. évi naplókban található bejegyzések száma 8664 iktatószám. Az 1789. évi napló nincs meg, de az iratok meg vannak, a december 31-én feljegyzett 2922. iktatószám azt mutatja, hogy ebben az évben már csökkent a hivatal ügyforgalma. Nem valószínű, hogy 1790-ben is elkezdték volna a naplót vezetni, mert január közepén megszűnt az iktatás, amint az iktatott iratok alapján megállapítható. Ebben az évben a legmagasabb iktatószám a 184-es. A IV. 5. fond („germanika”) feldolgozása során egyrészt az 1786-1788 közötti ügyviteli naplókat vettük alapul (8664 iktatás), másrészt pedig az 178990 közötti évek ügykörökbe rendezett iratait (2485), mivel a naplók hiányoznak. Ez utóbbi két évnek iktatószámrendje utólagosan rekonstruált. Ehhez számítandók még a különkezelt úrbéri ügyek iratai (1575), amelyeknek naplója szintén hiányzik. Az adatbázis összességében tehát 12.724 ügy kivonatos ismertetését tartalmazza. Egy iktatószám alatt található bejegyzéshez tartozó adatokból megtudhatjuk, hogy mi volt az ügy tárgya, milyen intézkedés történt az üggyel kapcsolatban, ha az ügyhöz tartozik irat, akkor a bejegyzés tartalmazza az ügykörszámát és azon belül az ügy egyedi számát, az iratok nyelvét, írásmódját (kézírás vagy nyomtatott) és a rajta lévő pecsétet (papírfelzetes vagy viasz). A naplók nyelve német, az egyes oldalak hat rovatból állnak: folyószám, a beérkezés dátuma, az irat beterjesztője és tárgya, a meghozott határozat vagy intézkedés, a kiadmányozás napja, a fasciculusszám (már amennyiben keletkezett irat). 1
NML IV. 152.b. 1481/1850 és 1565/1850
2 A naplókba bevezetett ügyeknek három alapvető csoportját különböztethetjük meg: 1. A felsőbb és az azonos szintű hivatali szervek (Helytartótanács, Hétszemélyes Tábla, Fellebbviteli Tábla, vármegyék, szabad királyi városok) utasításai, rendeletei, megkeresései, átiratai. Az egyes fasciculusok eltérő mennyiségben tartalmaznak ilyen jellegű iratanyagot: sok található ezekből pl. a VI., azaz szökevényekkel kapcsolatos kútfőben. 2. Megyei illetékességű ügyek, amelyekkel kapcsolatosan irat keletkezett. Ezeknél az ügyeknél a Tagebuch tulajdonképpen regesztaként értelmezhető, mert a több-kevesebb iratot tartalmazó ügyek lényegéről ad tájékoztatást. 3. Megyei vonatkozású, de szóban elintézett vagy el nem intézett ügyek, amelyek után irat nem keletkezett. Az intézkedés módját és a meghozott döntést csak a Tagebuch tartalmazza, de sokszor semmiféle bejegyzés nincs. 1786-ban a 3. pontban leírt ügytípus teszi ki a beiktatott ügyek felét. A naplók jelentőségét tehát az adja meg, hogy a megmaradt iratanyag ügyein kívül olyanokról is tudósít bennünket, amik csak ott lelhetők fel. Az ügyeket naponta iktatták, a ránk maradt letisztázott Naplókat az aljegyzők (Prónay Mihály és Mocsáry Antal) írták alá kéthetente. Feltűnő, hogy alig van olyan nap 1786. augusztus 2-a és december 31-e között, amikor ne tettek volna bejegyzést. 1787 januárjában csak 11-én és 22-én nincs bejegyzés, márciusban csupán 11-én. Ezek szerint minden vasárnap, de még ünnepnapokon is dolgoztak a hivatalban. A germanica-iratanyagból két fasciculus hiányzik. Ezek vagy megsemmisültek, vagy lappanganak valahol: a XXV. kútfő az állattartással, XXXV. a betáblázásokkal kapcsolatos dokumentumokat tartalmazta. A kettő közül az utóbbi eltűnése jelenti a kisebb veszteséget, mert csupán két ügy volt hozzá sorolva. Történeti szempontból jelentősebb veszteség a XXV. kútfő, ugyanis ebben a fasciculusban 84 ügy volt, amelyek tárgyai kiterjedtek az állatorvosok képzésére, a hízómarha külföldre vitelére, az állatjárványokra, a kincstári szállítások során elpusztult igásállatok jóváírására, állatszám kimutatásokra, stb. Nógrád megyében az iratanyag 66 fasciculusba van csoportosítva, ugyanakkor a pesti kerület központi megyéjében (Pest vármegye) 41 kútfőbe sorolták az iratokat. Száma és ügyei száma I/141
Fasciculus német elnevezése
XXXV/2
III/25 IV/140
Ausmessungsgeschäf te Münzen Gesundheit
Über-und Einsiedlung Intabulation
XXXVI/95 XXXVII/55
Verlorene Sachen Landprodukten
V/27
Adelschaft
Nemesség
XXXVIII/10
VI/262 VII/35 VIII/214
Flucht Gebäude Beurlaubte Soldaten
XXXIX/113 XL/74 XLI/10
IX/51
Stollabgaben
Szökevények Épületek Szabadságos katonák Stóla
X/18 XI/355 XII/68 XIII/105 XIV/52 XV/120 XVI/10 XVII/187
Landtafel Klagen Erbteil Exassignation Konscription Schulwesen Robott Schulden
Telekkönyv Panaszok Örökség Utalványozás Összeírás Iskolai ügyek Robot Adósságok
XLIII/140 XLIV/40 XLV/34 XLVI/27 XLVII/37 XLVIII/21 XLIX/1 L/34
Herschaftliche Kanzlei Postwesen Almosen Glocken und Türme Strassen und Brücken Ausschweifungen Waisen Strafen Seidenkultur Stift Gestütt Maß Wasserleitung
II/134
Komitatsverwaltung
száma
Fasciculus német elnevezése
magyar elnevezése Megyei közigazgatás Földmérési ügyek Pénzérmék Egészségügy
XXXIV/36
XLII/110
magyar elnevezése Át- és betelepülés Betáblázások Elveszett holmik Mezőgazdasági termékek Uradalmi ügyek Posta Alamizsna Harangok és tornyok Utak és hidak Kihágások Árvaügy Büntetések Selyemtenyésztés Alapítványok Ménügyek Mértékügy Vízszabályozás
3 XVIII/15 XIX/52 XX/59 XXI/195 XXII/155
Litteralische Instrumenten Konkurs Jahrmärkte Handlungsgeschäft Beamten und Diener
XXIII/497 XXIV/218 XXV/84 XXVI/234 XXVII/88
Militairwesen Steuer Vieh betreffende Transport Ehesachen
XXVIII/139 XXIX/34
Protestanten Aufenhalt
XXX/454
Frucht und Getreide
XXXI/30 XXXII/242 XXXIII/104
Limitation Kirchesachen Gefangene
Levelezési ügyek Csődök Vásárok Kereskedés Hivatalnokok és szolgák Katonaság Adók Állattartás Fuvarok Házasságok
Protestánsok Tartózkodási hely Gyümölcs és gabona Árszabások Egyházi ügyek Rabok
LI/13
Comput
Számadás
LII/19 LIII/48 LIV/32 LV/197
Zehend Judenschaft Taxen Urbarialien
Tized Zsidók Taksások Úrbéri ügyek
LVI/115 LVII/90 LVIII/9 LIX/54 LX/13
Prozess-sachen Gerichtsstuhl Denunziation Salzamt Jagd- und Waldordnung
LXI/68 LXII/45
Handwerk Quartierhäuser
Peres ügyek Törvényszék Feljelentések Sóhivatal Vadászati és erdészeti rendelkezések Kézművesség Kvártélyházak
LXIII/34
Ehrenstellen
LXIV/90 LXV/24 LXVI/116
Beschädigten Gesindeaffair Einnehmeramt
Tiszteletbeli állás Károsultak Cselédügyek Adószedő hivatal
Az egyes kútfőkhöz igen eltérő mennyiségű ügy tartozik, amint ezt a táblázatból is láthatjuk. A római szám jelöli a kútfőt, az arab szám a hozzátartozó ügyek számát. Az iratanyag nyelvezete igen változatos: az országos hivatalok németül, a megyei hivatalnokok latinul és németül, a köznép magyarul és szlovákul intézte ügyeit. Ha e fondunkat összevetjük más megyék hasonló fondjával, akkor azt kell mondanunk, hogy a szerencsésebb megyék közé sorolhatjuk magunkat. Vannak megyék, ahol csak töredékek maradtak meg: Fejér, Zemplén. A germanika irattal rendelkező megyéknél általában 6-10 ifm között ingadozik az iratanyag. Legtöbb Szabolcsban (12 fm), Biharban (14 fm) és Pest megyében maradt fenn (16,6 fm). A fennmaradt iratanyag összetétele is változatos: van ahol csak iratok vannak, van ahol az iratok mellett az ügyviteli jegyzőkönyvek és ülésjegyzőkönyvek is megmaradtak. Van még egy érdekes eltérés: úgy látszik, nem azonos volt a kútfő rendszer használata, hiszen Nógrádban 66 kútfőt használtak, Vas megyében 12-t, Pest megyében viszont 41-et.
2. Nógrád vármegye II. József korában Bis numerat centum loca sexaginta novenis Plus dives Regio gnavis habitata colonis, Adde quoque innumeros claro de sangvine natos.
Nógrád megye területe 1780-ban 4128 km2 volt, amelyen 149.000 ember élt. A megye hadiadója 79216 Ft, a megyei adó 34125 Ft volt. A 10 mezőváros és a 255 falu 4 járásba (kékkői, losonci, füleki, szécsényi) volt beosztva. A megye összesített népszámlálási adatai szerint 19586 ház, 26563 család, 147035 fő volt található a megyében. A férfiak száma 74669, a nőké 72301 fő volt. A férfiak között volt 159 pap, 3154 nemes, 718 polgár, 9813 paraszt, 8411 polgár és paraszt örököse, 18015 zsellér, 160 szabadságolt katona, 28406 1-17 közti gyerek.2 Jellemezte a megyét a földművelés, szabad királyi város, püspöki székhely nem volt benne.
2
Dányi Dezső- Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787) Bp., 1960 100-101. p.
4 Míg a népszámlálás adatai számokban jellemzik a megyét, addig Beke Márton Budán 1791ben megjelent latin nyelvű megyeleírása versekben mutatja be.3 Foglalkozik a megye nevével, határával, kiterjedésével, népességével. Tulajdonképpen egy korabeli honismereti olvasókönyv, minden bizonnyal elsősorban iskolások számára íródott. Rövid versekben foglalja össze a vallási, nyelvi és a talajviszonyokat, a megye vizeit, közigazgatási felosztását. Folytatja azt a hagyományt, amely minden 18. századi megyemonográfiánkra jellemző, tudniillik, hogy a tudomány nyelvén latinul készült. Érthető és szinte természetes, hogy a latint választotta, hiszen Beke Márton e nyelv tanítója volt különféle települések nemzeti iskoláiban. Sőt a jozefinista korszakban Nógrád megye iskolai felügyelőjeként működött, ennek az emléke lehet a szóban forgó megyeleírása, amely egyébként egyetlen nyomtatásban megjelent munkája. A kiválasztott településeket járásonként csoportosítva verselte meg. Az akkori kékkői járásból például, ahova Balassagyarmat is tartozott, a következő további helységek szerepelnek: Kékkő, Érsekvadkert, Nagyoroszi, Nógrád, Verőce, Kisoroszi, Rád, Kosd, Diósjenő, Dejtár, Patak, Romhány, Alsópetény, Bodony, Szügy, Ebeck, Kiszellő. Vannak kis települések, például Alsópetény, Surány vagy Bodony, amelyekről kétszerháromszor annyit verselt a szerző, mint mondjuk Szécsényről vagy Balassagyarmatról. Műve statisztikai adatokat nem tartalmaz, inkább a megye, illetve egy-egy település jellemzőinek az összefoglalását adja. E két említett korabeli forrásnál talán még szemléletsebben tárja elénk Nógrád megyét az az 1788. évi összeírás, amely a tervezett országtérképhez készült (lásd az alábbi táblázatot). Tartalmazza a megye közigazgatási beosztását, az egyes települések nevét, az ott beszélt nyelvet, a birtokost, a házak számát, a település lélekszámát, adóképességét.4 A helység neve
Abelova Alsósztregova Alsótiszovnyik Borosznok Brezova Budalehota Divény Divényoroszi Dobrocs Felsősztregova Felsőtiszovnyik Fűrész Gács Gácslehota Gergelyfalva Hutta Jelsőc Kisfalud Kislibercse Kistugár Kotmanlehota 3 4
A beszélt nyelv Szláv Szláv Szláv Szláv Szláv Szláv Szláv Szláv Szláv Szláv Szláv Szláv Német, szláv Szláv Szláv Szláv Magyar Szláv Szláv Szláv Szláv
LOSONCI JÁRÁS Birtokosok
Házak száma
Lélekszám
Zichy Ferenc, Forgách Antal Révay Péter és mások Révay Péter és mások Zichy Ferenc Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Zichy Ferenc, Berényi Tamás Zichy Ferenc Zichy Ferenc Berényi Tamás és mások Zichy Ferenc és mások Zichy Ferenc, Balassa Ferenc Zichy Ferenc, Balassa Ferenc Forgách Antal
77 62 41 35 42 73 126 66 62 44 127 26 185
770 502 290 218 348 683 911 581 632 299 649 241 1177
Forgách Antal Berényi Tamás, Zichy Ferenc Zichy Ferenc Forgách Alajos Révay Péter és mások Dubravitzky Péter és mások Forgách Antal Zichy Ferenc
38 35 49 40 28 45 41 33
372 239 356 325 253 362 406 333
A hadi és a házi adó együttesen Frt xr 611 00 385 24 188 00 178 36 272 36 620 24 648 36 291 24 470 00 197 24 582 48 56 24 366 36 319 235 178 441 263 310 300 282
Beke Márton: Topographia inclytorum comitatuum Nagy-Hontensis et Neogradiensis. Budae, 1791. NML IV. 5. I. fasc. Nr. 120.
36 00 36 48 12 12 48 00
5 Lentvora Lest Lónyabánya Losonc
Lupocs Madácska
Szláv Szláv Szláv Magyar, német, szláv Magyar, szláv Szláv Szláv
Maskova Miksi Nagylám Nagylibercse Nedelistye
Szláv Magyar Szláv Szláv Szláv
Panyidaróc Paróca Podrecsány Polichna Prága Priboj Rárósmulyad Rózsalehota Süllye Szenna Tamási Tóthartyán
Magyar Szláv Szláv Szláv Szláv Szláv Magyar Szláv Szláv Szláv Szláv Szláv
Tótkelecsény Tőrincs Turopolya Udornya Vámosfalva Veres Vilke Zavoda
Szláv Magyar Szláv Szláv Szláv Szláv Magyar Szláv
Losonctugár
A helység neve Baglyasalja Bárna Berzence Bisztricska Bolgárom Bolyk Cered Csákányháza Csehbrezó Felső-, Alsópálfalva Fülek Fülekkelecsény Fülekkovácsi Fülekpüspöki Galsa Garáb
A beszélt nyelv Magyar Magyar Szláv Szláv Magyar Magyar Magyar Magyar Szláv Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Szláv
Zichy Ferenc, Balassa Ferenc Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Zichy Ferenc, Berényi Tamás Berényi Tamás, Zichy és mások
48 156 74 358
353 1375 657 2498
347 1024 526 1372
48 36 24 24
Kántor és Szilassy
106
684
282
00
Forgách Antal Zichy Ferenc, Balassa Ferenc és mások Forgách Antal Forgách Alajos Zichy Ferenc, Balassa Ferenc Zichy Ferenc, Balassa Ferenc Zichy Ferenc, Balassa Ferenc és mások Básti Pál, Sebestyén János és mások Battik György és mások Török Andrásné Lanzer Karolina Zichy Ferenc, Berényi Tamás Forgách Antal Zichy Ferenc és mások Gál Ferenc, Baross család Forgách Antal Zichy Ferenc, Balassa Ferenc Zichy Ferenc, Balassa Ferenc Berényi Tamás, Zichy Ferenc Zichy Ferenc, Gyürki István és mások Zichy Ferenc, Baross család Forgách Alajos Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Berényi Tamás és mások Zichy Ferenc Zichy Ferenc, Balassa Ferenc Forgách Alajos Zichy Ferenc, Balassa Ferenc FÜLEKI JÁRÁS Birtokosok
30 56
265 478
244 282
24 00
52 24 63 61 39
402 219 541 576 369
376 291 282 667 197
00 24 00 24 24
63 29 46 48 32 16 46 40 45 50 95 38
469 195 321 465 320 88 427 430 246 275 643 279
357 216 263 291 376 103 282 394 329 319 488 272
12 12 12 24 00 24 00 48 00 36 48 36
41 52 118 34 69 25 72 36
257 457 967 242 619 205 507 299
122 338 949 310 441 159 573 319
12 24 24 12 48 48 24 36
Házak száma 39 34 25 23 30 54 69 44 75 42+25
Lélekszám 422 352 257 202 252 469 695 455 633 370+16 2 1370 166 285 640 421 354
Teleky Ádám Teleky Ádám Okolicsányi József Szentiványi család Vétsey Sigbert Berényi tamás Keglevics család Reviczky Károly Szentivány család Papp Péter Reviczky és Koháry család Ajtich Horváth József Koháry család Hercegprímás Koháry család Koháry család
224 23 34 52 52 43
A hadi és a házi adó együttesen 357 12 263 12 188 00 188 00 263 12 498 12 488 48 376 00 799 00 28+00 12+0 0 695 36 28 12 291 24 611 00 620 24 282 00
6 Hidegkút Homokterenye Hradistya Kálnó Kalonda Karancsalja Karancsapátfalva Karancsberény Kazár Kisterenye Korlát Korna Lapujtő Losoncapátfalva Málnapataka Mátraszele Mlágyó Mulyadka Nagydaróc Nagyfalu Nemti Novák Nyitra Óbást Ozdiny Perse Pilis Pinc Pogony Poltár Ragyolc Rapp Rónya Salgótarján Sávoly Somosújfalu Sóslehota Szinóbánya Tarnóc Terbelid Tossonca Turicska Uhorszka Vecseklő Videfalva Zagyva Zelene A helység neve
Alsó- Felsőtold Bágyon Becske Bér Bercel Bokor
Magyar Magyar Szláv Szláv Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Szláv Magyar Magyar Szláv Magyar Szláv Magyar Magyar Szláv Magyar Magyar Magyar Magyar Szláv Magyar Magyar Magyar Magyar Szláv Magyar Magyar Szláv Magyar Magyar Magyar Szláv Szláv Magyar Magyar Szláv Szláv Szláv Magyar Szláv Szláv Szláv Az uralkodó nyelv Szláv, magyar Szláv Magyar Szláv Magyar Szláv
Keglevics család Tályai Horváth Szentiványi család Etthre Ferenc Battik György Jankovich Lászlóné Koháry Ferenc Berényi Berényi Tádé Gyürky István Prónay Pál Plathy Sámuel Mocsáry család Prónay Pál Szentiványi család Ráday Gedeon Szentiványi család Mocsáry Károly és Pál Koháry Okolicsányi István Grassalkovich Toroczkay Vécsey Sigbert Csoma Sámuel Szentiványi család Koháry Battik György Pongrácz László Kemény Simeon Pelargus Sándor Csoma Sámuel Battai Bálintné Szentiványi család Jankovich Lászlóné Vécsey Sigbert Kubinyi Gáspár Pelargus Sándor Berényi Tamás Battik család Beniczky Tamás Berényi Tamás Zichy Zsigmond Szentiványi család Kiss Józsefné Vattay Miklós Prónay Pál Tihanyi tamás SZÉCSÉNYI JÁRÁS Birtokosok
26 48 50 84 36 54 21 50 65 137 16 39 126 69 134 55 34 15 90 62 48 80 45 40 50 25 61 44 36 92 38 79 30 59 54 92 23 86 80 57 41 22 88 21 43 61 41
313 458 457 706 347 448 192 485 556 1257 165 346 1039 464 1309 414 279 145 723 495 388 663 386 413 448 187 612 449 349 656 380 634 245 598 419 1012 152 830 783 464 393 252 735 245 363 564 299
Házak száma
Lélekszám
Kubinyi Gáspár, Gyürky István
71
467
Balogh Péter és mások Prónay és mások Herceg Esterházy Géczi Györgyné és mások Puky Ferenc és mások
62 175 105 167 39
439 1057 670 1081 292
197 507 451 488 244 366 310 423 648 855 169 300 385 150 977 517 178 178 582 319 488 573 564 319 441 263 300 460 394 470 291 338 178 329 347 554 112 723 714 178 394 178 770 197 225 423 169
24 36 12 48 24 36 12 00 36 24 12 48 24 24 36 00 36 36 48 36 48 24 00 36 48 12 48 36 48 00 24 24 36 00 48 36 48 48 24 36 48 36 48 24 36 00 12
A hadi és a házi adó együttesen frt xr 188 00 112 667 827 695 338
48 24 12 36 24
7 Buják Csécse Csitár Csór Dengeleg Dolyán Ecseg Endrefalva Erdőtarcsa Ettes Felfalu Garáb Géc Gede Halászi Heréd Herencsény Hihalom Hollókő Hugyag Iliny Jobbágyi Kálló Karancskeszi Kisbárkány Kisgerege Kishartyán Kozárd Kökényes Kövesd Kutasó Kürt Liptagerege Litke Lóc Lőrinci Lúcin Ludány Marcal Marokháza Megyer Mihálygerege Nagybárkány Nagyhaláp Ordas Palotás Piliny Pöstény Rimóc Ság Ságújfalu
Magyar Magyar Magyar Szláv, magyar Szláv Magyar, szláv Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar, szláv Szláv Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Szláv, magyar Magyar Magyar, szláv Szláv Szláv Magyar Magyar Magyar Magyar Szláv Magyar Magyar Szláv Magyar Magyar Magyar Magyar Szláv, magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar
Herceg Esterházy Id. Almássy Pál és mások Forgách, Bossányi család Herceg Esterházy
177 132 83 13
1342 937 633 131
987 827 676 103
00 12 48 24
Podmaniczky és Orczy Darvas Ferenc és mások
75
580
752
00
Forgách és mások Kubinyi Gáspár és mások Márkus Sándor és mások Szerémi Gábor Géczi Györgyné és mások
181 75 64 87 43
1171 574 458 723 310
1269 507 65 601 338
00 36 48 36 24
Párniczki Andrásné Ficsúr, Géczi, Szerémy család Gedei Ádámné Zichy, Ráday és mások Podmaniczky báróné, Majthényi család Teleky József és mások Herceg Esterházy Forgách és mások Esztergomi érsekség Csikány család Berényi tamás és mások Váci püspökség Berényi Zsigmond és mások Berényi Zsigmond Ráday és mások Bay Ferenc Herceg Esterházy és mások
84 55 59 119
635 367 422 816
37 451 338 958
36 12 24 48
109 85 45 72 48 133 115 113 8 14 59 49
753 632 307 647 355 882 839 1126 79 98 456 309
676 968 141 921 84 1071 1071 601 65 112 470 131
48 12 00 12 36 36 36 36 48 48 00 36
Podmaniczky báróné, Orczy Jeszenszky Antal és mások
66 59
495 333
639 347
12 48
Teleky József és mások Hellenbach György Mocsáry Sámuel árvái és mások Kohári Ignác Forgách, Berényi Tamás és mások Grassalkovich Toroczky és Ráday Zichy, Ráday, Kovács Ferenc Szentiványi Ferenc Ján Ferenc, Mihaleczky Ádám Tapolcsányi Miklósné Berényi Zsigmond, Novottha Gáspár Almásy család és mások Beniczky Sámuel és mások Jeszenszky Elek
36 77 40 60 104 135 82 83 93 36 107 50 52 60 16
278 528 368 569 747 1068 517 716 714 232 1018 385 362 424 113
225 535 178 105 554 1485 460 620 460 188 413 225 291 310 56
36 48 36 00 36 12 36 24 36 00 36 36 24 12 24
Herceg Esterházy Kubinyi Gáspár és Vattay János Ráday Gedeon Forgách, Berényi Tamás és mások Kubinyi Gáspár Kubinyi Gáspár
76 78
486 684
940 611
00 00
100 89 56
777 862 534
676 761 554
48 24 36
8 Sámsonháza Sipek Sóshartyán Surány Szakal Szalmatercs Szandakér Szántó Szécsény
Szentivány Szirák Szőlős Szúpatak Terjény Trás Vanyarc Varsány Verebély A helység neve
Agárd Alsóbodony Alsóesztergál Alsópetény Alsósáp Alsószátok Bakó Balassagyarmat Bánk Berkenye Berki puszta Borsosberinke Bussa Csalár Csesztve Debercsény Dejtár Ebeck Felső- és Alsószécsénke Felsőbodony Felsőesztergál Felsőpetény Felsősáp Felsőszátok Galábocs Guta
Szláv Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar, szláv Magyar Magyar, német, zsidó Magyar, szláv Szláv Magyar
Berényi Tamás és mások Forgách és mások Gyürky István Sréter család Forgách és mások Szúdi György Sréter család
75 66 80 91 81 44 76
588 530 570 617 668 391 547
526 84 545 376 470 319 460
24 36 12 00 00 36 36
Grassalkovich Forgách, Berényi és mások
70 431
614 2592
817 996
48 24
Siraki, Rákóczi, Aranyi család
88
630
37
36
161 177
885 1051
451 742
12 36
20 103 66 162 102 53
165 730 510 1024 825 498
159 676 817 1287 714 535
48 48 48 48 24 48
Házak száma
Lélekszám
Gyurcsányi Ignác és mások Muslay Antal és mások Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Gyurcsányi Ignác és mások
93 73 74 95
618 400 610 592
Váci kamarai uradalom Visolyi János és mások Hudoba János és mások Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Gyurcsányi Ignác és mások Váci kamarai uradalom Bory Miklós és mások Tihanyi Tamás, Balogh Ádám, Balogh Pál árvái Balassa Ferenc, zichy Ferenc Prónay Pál és mások Esztergomi káptalan, Majthényi Károly Prónay László és mások
49
348
357
12
428 97 60 37 102
2858 553 323 219 670
2519 676 554 37 639
12 48 36 36 12
79 48 72
674 351 439
780 272 686
12 36 12
51
314
282
00
Érseki uradalom Blaskovics Mihály és mások Zsemberi Márton és mások
106 68 78
794 476 544
1128 131 376
00 36 00
Gonda Mihály és mások Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Podmaniczky, Bory János Baloghy Antal, József, Mihály Esztergomi káptalan Ráday Gedeon és mások Beniczky Sámuel, Gyurcsányi
28 85 137 54 86 29 117
204 628 831 359 547 234 757
37 564 958 150 761 253 958
36 00 48 24 24 48 48
Teleky József és mások Jankovich Lászlóné, Muslay Antal és mások Szláv Szúdi György Szláv Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Magyar Forgách Miklós és József Szláv Prónay és mások Magyar Forgách, Berényi és mások Magyar Almássy család KÉKKŐI JÁRÁS A beszélt Birtokosok nyelv Szláv Szláv Szláv Szláv, magyar Szláv Magyar Szláv Szláv Szláv Német Magyar Magyar Magyar Magyar Szláv, magyar Magyar, szláv Magyar Magyar Magyar Magyar Szláv Szláv Szláv Szláv Magyar Szláv
A hadi és a házi adó együttesen Frt xr 705 00 376 00 460 36 319 36
9
Horpács
Magyar
Jenő Katalina Kékkő Keszeg Kisecset Kiskürtös Kismaros Kisoroszi Kisújfalu Kiszellő Kissztrácin Kosd Legénd Mohora Nagy- és Kiskér Nagykürtös Nagyoroszi Nagysztrácin Nagyzellő Nándor Nézsa
Magyar Német Szláv Szláv Szláv Szláv Német Magyar Szláv Szláv Szláv Magyar Szláv Magyar, szláv Szláv Szláv Magyar Szláv Magyar Magyar Szláv
Nógrád Nőtincs Óvár Patak Patvarc Penc Pető Pusztaszántó Rád Rétság Riba Romhány Szécsénykovácsi Szelc Szendehely Szente Szentpéter Szklabonya Szügy Tereske
Szláv Szláv Magyar Magyar Szláv Szláv Szláv Magyar Magyar Szláv Szláv Magyar Magyar Szláv Német Magyar Szláv Szláv Szláv Magyar
Tolmács Vadkert Varbó Verőce Zobor Zsély Zsihlevnyik
Magyar Magyar Magyar Magyar Szláv Magyar Szláv
Ignác és mások Halácsy Antal, Veres Ferenc és mások Esterházy Miklós Váci kamarai uradalom Balassa Ferenc Füleki uradalom Prónay László Sándor Károly és mások Visegrádi uradalom Visegrádi uradalom Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Prónay Pál és mások Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Váci kamarai uradalom Radványi István és mások Beniczky Sámuel, Majthényi Imre és mások Szentiványi Ferenc és mások Balassa Ferenc, Zichy Ferenc Stahremberg Gundaker Csemiczky Boldizsár és Radványi Érseki uradalom Prónay László és mások Klobusiczky József, Szentiványi Ferenc Váci kamarai uradalom Balassa Ferenc, Gyurcsányi Ignác Balassa, Zichy Érseki uradalom Prónay Mihály, Bossányi Podmaniczky és mások Pongrácz Pál és mások Mészáros Imre és mások Muslay Antal és mások Váci káptalan, Sréter család Majthényi Károly és mások Bene Pál Fáy Dániel és mások Balassa, Zichy Váci kamarai uradalom Gyurcsányi Ignác és mások Balassa, Zichy Balassa, Zichy Trajtler Gábor és mások Szily József, Tassy János és mások Szentiványi Ferenc Érseki uradalom Forgách, Szentiványi Ferenc Váci kamarai uradalom Prónay Pál Zichy Ferenc Baross család
PUSZTÁK 7+34+32+13=86
43
318
131
36
213
1305
2218
24
168 93 72 40 41 95 50 68 34 154 136 108
957 550 444 277 226 609 410 482 301 945 845 813
338 658 366 18 300 639 244 84 244 1071 733 827
24 00 36 48 48 12 24 36 24 36 12 12
36 112 248 42 75 91 100
257 789 1675 371 640 599 685
28 498 2096 329 582 752 667
12 12 12 00 48 00 24
167 137 67 113 68 147 30 39 122 60 51 134 44 18 59 47 47 71 201 115
1001 870 530 857 488 740 258 260 661 380 285 893 357 134 334 347 408 615 1209 734
1654 902 639 1438 460 488 9 28 385 366 94 1034 112 141 385 470 507 526 611 620
24 24 12 12 36 48 24 12 24 36 00 00 48 00 24 00 36 24 00 24
87 240 77 128 39 83 39
480 1968 582 985 301 777 264
470 2538 658 1128 300 770 225
00 00 00 00 48 48 36
10
Losonci járás Bzova Felvég Kisdályó Nagydályó Pod jazerom Podluzsány Turopolya puszta
Füleki járás Kisfalud Kisszalatna Tótgaráb Nagykeresztúr Petri Pusztagaráb Fábiánfalva Kiskeresztúr Terenne Cövekfalva Buzita Kurtány Lázi Szenterzsébet Bábi Rátka Demecser Mucsiny Kiskalonda Kisaranyi Telki Kisromhány Nagyromhány Pusztaragyolc Somoskő Szőrös Utas Tótújfalu Újlak Márkháza Andrásfalva Kotyháza Baksaháza Kiskotrocó
Szécsényi járás Farkasalmás Nagykotrocó Pusztaszalmatercs Pusztagéc Kutas Pöstény Dolyán Kisfalud Pogányvár Csengerháza Szentkút Csontfalva Tepke Nádasd Garáb Zsúnyalmás Táb Haraszti Liszkó Kiskér Nemti Hényel Kisbokor Sáp Daróc Uzsa Fogacs Váralja Kishaláp Sőj Gárdony Keresztúr
Kékkői járás Prsány Kiskér Drahi Lőrinci Kürt Kispatak Szalatnya Jásztelek Szomolya Alsószátok Bakó Kelecsény Katalin
3. A megyei közigazgatás hivatalnokai A jozefinista közigazgatás bevezetésével egyidőben megkezdődött a vármegyei iratanyag szétválasztása, s ezzel átmeneti helyzet alakult ki a megye közigazgatási központját illetően. Az 1750-es évek második felétől kezdve Szügyben volt Nógrád vármegye székháza. A szügyi megyeszékhely átköltöztetése éppen a tárgyalt korszakra esik. A germanika iratok keletkezésekor a megye közigazgatási hivatala már átköltözött Balassagyarmatra, ugyanakkor a létrehozott törvényszék Szügyben maradt. A hivatali elkülönülés egyik legnagyobb munkája a bírósági épületek és személyzet biztosításán túl a közigazgatási és jogszolgáltatási iratanyag (iratanyaga a IV. 12. számú fondban található) szétválasztása volt. A különvált megyei bíróság 13 fős szakmai személyzete (elnök, 4 bíró, 2 ügyvéd, szegények ügyvédje, 2 titkár, iktató, 2 irodista) és kiszolgáló személyzet (várnagy, hajdúk) továbbra is a szügyi megyeházán intézte az ügyeket 1790-ig, ekkor az igazságszolgáltatás is átköltözött az új székhelyre. A szétválasztás korszakos jelentőségére utal, hogy ez olyan átfogó, a közfigyelmet felkeltő időszak volt a levéltárak történetében, mint amilyet legutóbb a rendszerváltás utáni kárpótláskor tapasztalhatunk. Ezt megelőzően Mária Terézia féle levéltárrendezés, majd az
11 1780-as évek közepétől a közigazgatási és az igazságszolgáltatási (bírósági) iratok szétválasztása nem csak a megye hivatali személyzetét, hanem a nemesi birtokügyek miatt az egész politizáló közvéleményt élénken foglalkoztatta. Végrehajtását nehezítette, hogy levéltárosi állás nem volt, a megyei levéltárosi állás kialakulásának kezdeteit 1752-től számíthatjuk, amidőn a királynő elrendelte, hogy a főispánok kezdjék meg a levéltári iratok lajstromozását és mutatózását. Ez a lassú, több évtizedig eltartó folyamat alatt alakult ki a jegyző hivatalából előbb a regisztrátori, majd a levéltárosi állás. Az 1750-1780 közötti években a jegyző kötelesség volt a levéltár kezelése, de a rohamosan növekvő ügyforgalom miatt erre képtelenek voltak. Emellett az a visszás helyzet is előállt, hogy bár az országos szervek állandóan sürgették a jegyzőket a munka elvégzésére, nem csak a leterheltségüket nem vették figyelembe, de semmiféle rendezési szabályzatot vagy utasítást sem adtak számukra. Mindezek miatt az első országos méretű levéltárrendezés felemás sikereket tudott felmutatni. Hozzájárult ehhez, hogy sok helyen nem tudtak szakképzett levéltárost alkalmazni, ezért ún. vándorlevéltárnokok járták az országot. Az országos hatóságok az 1780as évek közepén látták be, hogy a jegyző, de az aljegyző sem képes a levéltár ügyével foglalkozni, ezért hívták éltre a másodaljegyzői állást, amit a levéltáros ősének tekinthetünk. Ez az állás alakult át előbb lajstromozói állássá, majd II. József alatt a XVIII. század végén levéltárnokká. Rendszeresített levéltárnoki állása 1791-től, más vélemény szerint 1796-tól volt megyének. A XVIII. században a többszöri, elhúzódó levéltárrendezési nekibuzdulások is felhívták a figyelmet a levéltárra, de talán még ennél is szélesebb körű közüggyé és feladattá vált az különálló hatóságként létrehozott bíróságok felállítása után a korábbi megyei iratanyag szétválasztása közigazgatási és bírósági iratokra. Erre a feladatra az országos hatóságok napidíjasok felvételét engedélyezték. E napidíjasoknak kellett elvégezni ezt a felelős munkát a főjegyző felügyelete alatt. Egyébként, hogy a levéltár mennyire fontos intézménye volt a nemesi vármegyének, mutatja az a tény, hogy megyei székhely az a helység lehetett, ahol a megyeháza, a börtön és a levéltár megtalálható volt. (Hogy a megyeszékhellyé válás a kortársak szemében is emelte a település jelentőségét, jól mutatja Vályi András leírása Balassagyarmatról: „Nevezetesíti e’ Várost az is, hogy mostan a’ közönséges Vármegye Gyűlései itten tartatnak.”) II. József közigazgatási változtatásai között (a köz- és kisgyűlések megszüntetése, a Nos Universitas eltörlése) tehát igen jelentős levéltártörténeti eseményként értékelhetjük a bírósági iratok különválasztását és átadását a kerületi tábláknak (iudicium subalternum), tkp. vármegyei alsó fokú bíróságnak, ami a vármegyétől immár független, külön hatóság volt. Növelte a munkát, hogy a szétválasztás után az iratanyagot ismét rendezni kellett. Mindezen munkálatokat szokás a II. levéltárrendezésnek nevezni. Mindezeket azért szükséges hangsúlyozni, mert a jozefinista közigazgatási iratanyag, szemben a nemesi vármegye iratanyagával, jogszolgáltatási ügyeket nem tartalmaz. A szétválasztáshoz minden megyében, így Nógrádban is 2 napidíjas alkalmazását engedélyezték, akik esküt tettek, ugyanakkor viszonylag magas díjazással végezték a főjegyző felügyelete mellett a rendezési munkát. A munkálatok azonban igen vontatottan haladtak, mert ahogyan az élet egyéb területén, úgy a közigazgatásban egyre erősödött a jozefinista kormányzással szembeni ellenállás. A halogató taktika lényege az volt, hogy a vármegye nem másoltatta ki a jogügyi iratokat a jegyzőkönyveiből, az alsó fokú bíróság pedig kérte a teljes jegyzőkönyvi anyagot, amit viszont a vármegye nem adott ki. Így azután Nógrád megye sem végezte el a teljes szétválasztást 1788-ra. 1790. május 1-ével pedig visszaállt a régi rend. A II. József féle kezdeményezés azonban nem maradt teljesen haszontalan, mert a XIX. század elején meginduló III. levéltárrendezés során felhasználták addigi eredményeit és tapasztalatait.
12 Megyénkben az 1786. szeptember 24-i helytartótanácsi rendelet (36569) intézkedett a levéltári akták regesztálásának, a vármegyei bírósági és közigazgatási iratok szétválasztásának meggyorsításáról. Az alispán utasította az irodistákat, hogy a munkát minél előbb végezzék el. December végén Mailáth főispán küldött levelet, amelyben egyrészt sürgette a munkát, másrészt azt az utasítást adta, hogy a szétválogatásnál legalább az egyik jegyző legyen jelen. Ez azonban végrehajthatatlan volt, mivel az iratok szétválogatása nem Balassagyarmaton, hanem Szügyben folyt. A jegyzők ugyanakkor Gyarmaton laktak, hivatalukat nem hagyhatták el. Ezért a munka felügyeletével Trajtler alügyészt bízták meg. Mindenképpen folyt valamiféle rendezés, mert 1787 elején a szügyi hentes 21 kg gyertya árának a megtérítését kérte, amit a levéltárrendezést végző személyek számára adott el. Kik végezhették személy szerint a rendezést? Hét irodista és egy napidíjas nevét ismerjük 1786-87-ből: Czecze Ferenc, Gyura Ferenc, Horváth Imre, Hudoba János, Kasza Ferenc, Kröpfel Pál, Móritz István. (Róla zárójelben érdemes megjegyezni, vélhetőleg a monoton irodai munka elől menekülendő elígérkezett az éppen Balassagyarmaton verbuváló toborzótisztnek, de mikor be kellett volna állnia katonának visszakozott. Nem kis bonyodalmat okozott ezzel a meggondolatlan lépésével. Ugyanakkor úgy látszik beletörődött az irodai munkába, mert 1787 első félévében szorgalmasan kérte napidíját.) A napidíjas Lisznyai Benjamin volt. Közülük kettő az, Hudoba János és Czecze Ferenc, akikről bizton állíthatjuk, hogy az iratszétválogatásban nagy szerepet vállaltak. Ők ketten már 1786. november végén jelentést tettek a főispánnak a szétválogatásról. Mivel azonban Czeczét 1786 végén kinevezték biztosnak, a további munkálatokat egyedül Hudoba végezte. A Germanica iratokból az nem derül ki egyértelműen, hogy 1786 után a többi irodista részt vett-e ebben a nagy munkában. Mindenesetre Almássy főispán 1787. május elején beismerte, hogy a közigazgatási és a bírósági iratok szétválogatása még nem valósult meg. Úgy tűnik, hogy 1787 közepére a levéltár rendezés nagy munkájával Hudoba János egyedül maradt. Ekkor mint regesztázó kapta a fizetését, amit egyébként kevesellt, (200 forint volt a fizetése, ennyit kapott a törvényszéki jegyző is.) de fizetésemelési kérelmét elutasították. Mindenesetre alighanem benne tisztelhetjük a Nógrád megyei levéltárosok ősét. A fondjegyzékünk is azt valószerűsíti, hogy az első rendszeresített levéltárnoki állást ő tölthette be.5 A közigazgatási beosztás eddig rendszere 1788-ban alapvető változással bővült, ugyanis a megye, illetve a négy járás területén 30 körjegyzőséget alakítottak ki. A jegyzői hivatalra alkalmas személyek kiválasztása a szolgabírók feladata volt. 1788 második félévében már működtek ezek a körjegyzőségek.6 A megyei közigazgatás apparátusa 1786-ban Hajdu Lajos kimutatása szerint a következő fizetett hivatalnokokból állt: 2 alispán, 3 jegyző, 2 írnok, 2 adótisztviselő, 1 fiskális, 4 főszolgabíró, 4 szolgabíró, 0 esküdt, 3 adószedő, 3 hadbiztos, 2 megyei orvos, 4 járási felcser, 2 járási szülésznő, 1 földmérő, 4 megyei huszár, 10 megyei hajdú, 1 fő egyéb (48 fő). 1780hoz képest ez csökkenést jelent, hiszen akkor 2 alispán, 3 jegyző, 2 írnok, 2 adótisztviselő, 2 fiskális, 8 szolgabíró, 8 esküdt, 4 adószedő, 4 hadbiztos, 5 felcser, 4 szülésznő, 5 huszár, 25 hajdú, illetve 6 fő egyéb alkalmazott állt a megye szolgálatában (80 fő). Hajdú Lajos adataival szemben az iratanyagban található kimutatás némileg más összetételt mutat a vármegyétől fizetést húzó személyzetről.7 A megyei közigazgatás személyzete 1786-ban Főispán Alispán 5
gr. Mailáth József Muslay Antal
Hausel Sándor: Szügy története. Szügy, 2001. 70-79. p. A bíróság személyzete: XXII/39. I/115, 2627/1788 7 Hajdu Lajos: II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Bp., 1982. 496-497. p. XXII/59 6
13
Jegyzők Írnokok Adótisztviselők Fiskális Főszolgabírók
Szolgabírók
Esküdtek
Adószedők Hadbiztosok
Baloghy Antal helyettes alispán Prónay Mihály aljegyző Gyura Ferenc Lisznyai Benjamin Hamar András Trajtler Gábor alügyész Révay Ferenc kékkői járás Szilassy József losonci járás Kovács Antal füleki járás Hegyessy József szécsényi járás Sándor Károly kékkői járás Beniczky Márton füleki járás Balás László szécsényi járás Rutkay János kékkői Verbóy József kékkői Piri István losonci Platthy Sámuel füleki A. Horváth Farkas füleki Meskó Sámuel szécsényi Hamar Mihály szécsényi Gyürky István Horváth József főhadbiztos Karpe N. Lukovich József Verbóy József
Főispánok A rövid életű jozefinista közigazgatás legfontosabb és legnagyobb hatalmú hivatalnoka a főispán volt, aki a kerület központjában lakott, jelen esetben Pesten. II. József e kerület, így Nógrád megye első főispánjává gróf székhelyi Mailáth Józsefet (1737-1810) nevezte ki, aki a tanulmányai után Hont megyében kezdte hivatalos pályáját, ahol jegyző, majd alispán és országgyűlési követ volt. 1767-től kamarai tanácsos Mária Terézia királynő mellett Bécsben. 1776-ban Fiume kormányzója, majd Szerém megye főispánja lett. 1783-ban II. József a magyar udvari kamara alelnökévé, 1784-ben Borsod megye főispánjává nevezte ki. 1785-ben elnyerte a grófi méltóságot, amit 1794-ben és 1808-ban utódai is megkaptak. 1785-től királyi biztos, majd főispán Pestmegyében. Ugyanebben az évben magyar királyi udvari alkancellár és Magyarország főkamarása lett. Mivel 1786-ban a bécsi udvari kamara alelnöke lett, nem sokáig látta el a főispáni hivatalt, 1787 februárjában már kinevezték utódját. Maga a leköszönő főispán február 24-i levelében értesítette Muslay alispánt e változásról: „... die Verwaltung dieses Amts unterm heutigen Tag von mir übernommen, als wird solches euer Hochedelgebohrne hiemit zur nöthigen Wissenschaft, und mit der Weisung eröfnet, dass sich diesselbe künftighin an hochgedachte Seine Excellentz den königlichen Commissarium und wirkende Obergeschpann Herrn Paul von Almásy zu wenden haben.” A megye hivatala nem késlekedett, azonnal hivatalos üdvözletét küldte az új főispánnak.8
8
1794-ben cs. kir. udvari biztos és galíciai helyettes kormányzó, 1795-ben a m. kir. tárnokmester. 1797-ben Galícia kir. udvari kancellárjává nevezték ki. 1801-ben I. Ferenc király hasonló minőségben Velencébe küldte s az ottani olasz udvari kancellária elnökévé tette. 1802-ben államminiszter lett. 1806-ban hivatalnokoskodásának 50 éves jubileumára megkapta a Szent István rend nagy keresztjét. 1809-ig szolgált, meghalt 1810. dec. 17-én
14 Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Pál (1749-1821) tudományos műveltségű, irodalommal is foglalkozó közéleti ember volt. Több tanulmányt is írt Magyarország kereskedelmi és statisztikai viszonyairól. II. József alatt valóságos belső titkos tanácsos, Pest-, Pilis- és Solt-megyék főispánja, majd Heves-, Nógrád-, Borsod- és Fejér megyék főispáni helyettese és ezeknek a megyéknek királyi biztosa volt. A Helytartótanács 1787. február 20-i levelében közölte a megyével, hogy Őfelsége a Mailáth gróf előléptetése miatt megüresedett pesti kerületi főispáni tisztségre Almásy Pált nevezte ki „... in Rücksicht seiner besonders ausgezeichneten Verdienste”. Almásy főispán a jozefinista közigazgatás összeomlásáig, 1790 januárjáig a hivatalában maradt.9 A vármegye közigazgatási és szakmai személyzete 1786 és 1790 között10 Alispán Az 1787-ben kiadott helytartótanácsi utasítás szerint az alispán alá tartozott a megye hivatali személyzete, ő osztotta szét az ügyeket a hivatalnokokra, évente köteles volt hivatali szempontból beutazni a megyét és erről az országos hivatalhoz küldendő jelentést készíteni. Ő felügyelt továbbá a felsőbb hatóságok rendeleteinek közzétételére és végrehajtására, a lakossági, különösen pedig az úrbéri panaszok kivizsgálásra. Fizetése 1000 forint volt, továbbá szállás és tűzifa természetben.11 Az új közigazgatás bevezetésekor helyén hagyott alispán ekkor már több mint egy évtizede a hivatalában volt, és a rendszer bukása után is ott maradhatott. Borosjenői Muslay Antal (1743-1826) Pest, Nógrád és Temes vármegyékben birtokos, régi nemesi családba született. Apja Pest megye másodalispánja volt. Muslay Antal 1766-ban mint Pest megyei aljegyző kezdte hivatali szolgálatát, 1769-ben már Nógrád megye főjegyzője, 1773-ban első alispán. 1785-ben a császár őt nevezte ki továbbra is alispánnak, sőt e tisztséget 1790-ben és 1796-ban is elnyerte, nem kevesebb, mint harminc éven keresztül élvezte a megyei nemesség bizalmat mint alispán. „Rendkívül barátságos, jóindulatú ember, aki ritka tapintatával mérséklőleg hatott az ellenzékre” – jellemezték a kortársai. Amikor az 1790. január 6-i közgyűlésen lemondott a tisztikarral együtt, a közgyűlés megerősítette őket állásaikban azzal a feltétellel, hogy a régi módon fognak kormányozni.12 Alispán helyettesek A hivatali rendszabály tulajdonképpen nem szól helyettes alispánokról, de a főszolgabírók leterheltsége miatt Nógrád is alkalmazott helyettest, akinek fizetésként 350 forint és természetbeni szállás és tűzifa járt. A fizetése is jelzi, hogy tulajdonképpen nem sokkal állt a főszolgabírók felett. Az első helyettes, balogi Baloghy Antal a legrégibb Hont megyei nemes családok egyikéből származott. A II. József kori megyei közigazgatásban rövid ideig volt helyettes alispán, mert 1787 őszén, amikor megtörtént a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztása, az újonnan megalakuló megyei Törvényszék elnökévé nevezték ki. A helyére lépő losonci Gyürky István (1756 -1807) másodalispáni kinevezéséről 1788. február 28-i levelében értesítette Almásy főispán Nógrád megyét. Amennyiben Gyürky visszautasítaná a kinevezést, – szólt a levél – akkor a császár Puky Ferenc főjegyzőt fogja Nustáron (Szerém megye). Mailáth levele: LXIII/9. A Napló szerint a hivatalos üdvözletet azonnal meg kell fogalmazni (eine pflichtmässige Gratulation abfassen) és elküldeni. 490/1787 9 Később Arad megye főispánja és koronaőr (1810-15), majd septemvir, királyi főlovászmester volt. A Szent István rend középkeresztjének tulajdonosa. LXIII/8 10 IV. 5. XXII. fasc. Nr. 59. 11 I/57 HT 18547, a fizetési adatok XXII/59 12 1802-ben a királyi tábla, 1809-ben a Hétszemélyes tábla ülnöke, később alnádor, Temes megye főispáni helytartója, 1808-tól Csanád megye főispánja. 1780-tól királyi udvarnok, királyi tanácsos. Rádon szép kerttel övezett kastélya volt. Pesten halt meg. Arcképe: Magyarország főispánjainak albuma. In. Borovszky 487- 491. p.
15 kinevezni. „...So wie nun gedachtem Herrn von Gyürky diese seine Ernennung unter einem bekannt gemacht, und derselbe, ob er dieses Amt annehmen wolle, vernommen wird.” De Gyürky István elvállalta, ami érthető is, hiszen korábban szolgabíró, főadószedő volt a megyében. Muslay Antal után alispán lett, majd később országos hivatalokat nyert el. Kisterenyei temetésén az egyik búcsúztató lelkész, Sárvári Pál, a debreceni kollégium professzora a következő szavakkal emlékezett meg alispáni kinevezéséről: „Mert 1788-dik esztendőbenn amaz áldott emlékezetű II-dik JÓSEF Római Császár és Magyar Király uralkodása alatt ugyan tsak Tekintetes Nemes Nógrád Vármegye Második Vice Ispánságát érdemlette. Tapasztalta ekkor a már sokszor tisztelt Vármegye minden dolgokba való mélly bélátását, valamellyek előtte megfordultak, tapasztalta fáradhatatlan munkásságát, mindenek felett pedig az igazság kötelességei eránt való nagy figyelmetességét, a mellytől ítéleteit sem a kedvezés, sem a félelem, sem semmi emberi tekintet el nem tántoríthatta.”13 Főszolgabírók A négy járásra osztott megye főszolgabírói hagyták ránk tulajdonképpen a germanika megyei vonatkozású iratait a jelentéseikben. Feladatkörük a hivatali utasítás szerint a hivatali parancsok köröztetése és betartatása, az alattvalók megvédése minden féle elnyomással szemben, minden eszközzel a katonaság segítségére lenni, az adóbehajtásra felügyelni, a helységekben a biztonságot, nyugalmat és rendet fenntartani. A járásukban kijelölt állomáshelyükön kellett tartózkodniuk, de a járásukat évente többször is be kellett utazniuk, amiről jelentést tettek az alispánnak. Az alispán távollétében vagy betegsége esetén a legidősebb vagy a legrátermettebb főszolgabíró feladata volt a helyettesítés is, azonban valójában ezt a beállított alispán helyettes látta el. Ez már annál is inkább jobb megoldás volt, mert a főszolgabírók leterheltsége miatt szinte kivihetetlen elképzelésnek bizonyult. A kékkői járás főszolgabírója 1786 és 1794 között trebosztói Révay Ferenc (1744-) volt. A losonci járás főszolgabírója, szilasi és pilisi Szilassy József (1755-1836) Losonctugár földbirtokosa a megyénél kezdte hivatali pályáját, 1786-től volt főszolgabíró a losonci járásban, 1790-től megyei főjegyző, 1805-től a királyi tábla ülnöke, nádori ítélőmester, 1819-től a hétszemélyes tábla bírója, belső titkos tanácsos, a Szent István rend vitéze, Torna vármegye főispánja, koronaőr. Hegyessy József (Karancskesziben lakott) 1769-tól a szécsényi járás, leleszi és visontai Kovács Antal füleki járás szolgabírója volt.14 Alszolgabírók Feladatkörük ugyanaz volt, mint a főszolgabíróké. Nógrád megyében járásonként két alszolgabíró volt hivatalban. A füleki járásból ismert Beniczky Márton, ifj. Hegyessy József, Nagy István. A szécsényi jásrásból Balás László és Muslay Péter, a kékkői járásból Sándor Károly, Kántor Gábor, a losonciból Karpe István, Darvas János. A felsorolt alszolgabírók közül Sándor Károlyról, aki egyébként Kiskürtösön lakott, tudjuk, hogy a Helytartótanács nyilvános elismerésben részesítette a verőcei, kosdi és nógrádi közös iskola létrehozásáért: „...dieses Comitat hat daher demselben wegen seiner ruhmlich ausgezeichneten Eifer öffentlich zu beloben, und ihm die Zufriedenheit dieser Landesstelle bekannt zu machen.”15
13
Mocsáry IV. 31. p. Később megyei alispán, majd kamarai tanácsos lett. Az udvari kancellárián „referándius”, septemvir, Torontál vármegye főispánja, Szent István rend titkos tanácsosa. XXII/81 Temetésén három lelkész mondott gyászbeszédet, amelyek megjelentek: Néhai nagy méltóságú lossontzi Gyürky István úr sír halma. Vác, 1808. 88 p. 14 Nagy Iván 720. p. 15 XV/59
16 Esküdtek Feladatuk a szolgabíró munkájának a segítése volt kisebb jelentésgű ügyek esetében. 1788 után nem találkozunk tevékenységükkel. 1786-ban nyolc esküdtet sorol fel a jelentés: Platthy Sámuel, Ajtich Horváth Farkas, Piry István, Korodinyi János, Hamar Mihály, Meskó Sámuel, Dubraviczky Péter, Platthy László. De rajtuk kívül elfordulnak még esküdtként a következő személyek: Básthy Pál, Marsovszky János, Mocsáry György, Okolicsányi István, Sréter János.16 Jegyző A jegyző vezette a naplót, ő fogalmazta meg a jelentéseket és a kimenő leveleket, gondot viselt az iratok megőrzésére. Fizetése 500 forint és természetbeni szállás és tűzifa. Az e tisztségre kinevezett bizáki Puky Ferenc (-1810) ügyészként kezdte, 1785-től lett Nógrád megye jegyzője, 1790-től főjegyzője, 1792-től alispán. Korának kitűnő megyei hivatalnoka volt, ami „kitetszik a Vármegye levelestárjában lévő írásaiból”.17 A Puky család Abaúj megyei, de több megyében is voltak birtokaik. Aljegyzők A naplókban található aláírásaikból nyilvánvaló, hogy ők voltak felelősek a naplók vezetéséért, a levéltári iratok kiadásáért. Az első aljegyzőnek 250, a másodaljegyzőnek 150 forint járt természetbeni szállással és tűzifával. 1786 novemberéig Szerémy Gábor, utána tótprónai és blatniczai Prónay Mihály lett a józsefi közigazgatásban az egyik aljegyző (1796től főjegyző). „Elismert képességű férfiú” volt – írta róla Nagy Iván.18 Bocsári Mocsáry Antal (1757-1832) a józsefi közigazgatásban előbb alszolgabíró a losonci járásban, majd 1786 novemberétől másodaljegyző, Prónay Mihály helyére lépett. 1790-től főszolgabíró, 1800-tól főbiztos. 1803 után visszavonult a közélettől, Lapujtőn az irodalomnak és tudományoknak élt. 1826-ban adta ki magyar nyelvű megyeleírását, de írt verseket és nyelvészeti témájú elmélkedéseket is. Nevezetes megyetörténetében sok hivatalbeli társáról megemlékezik, akikkel együtt szolgáltak II. József alatt.19 Irodisták A három irodista feladata a fogalmazványok letisztázása, a másolatok szabályszerű tiszta és hibátlan elkészítése volt. Fizetésként 100 forintot, természetben tűzifát és szállást, továbbá egy lóporciót kaptak. A három fő gyakran cserélődött, az ismert irodisták: Kröpfel Pál, Gyura Ferenc, Horváth János, Kasza Ferenc, Hudoba János, Czecze Ferenc, Móricz István, Szígyártó András, Fejes László. Esküszövegük a következő volt: „Ego NN. juro per Deum vivum, quod ego qua adjunctus registraturae hujus inclyti comitatus constitutus in omnibus rebus que ad officium meum pertinebunt juste et fideliter procedam, acta archivi mihi concredita diligenter conservabo, nihil ex illis abalienabo, aut quaqua ratione vitiabo, quin potius omnem circa ordinanda registrandaque acta publica extrahenda, que et separanda juridica objecta, quae non dum separata forent sedelitatem adhibebo, debitamque subordinationem observabo. Sic me Deus adjuvet.”20
16
XXII/59 Mocsáry IV. 31. p. 18 NI 494. p. 19 Leblancné Kelemen Mária: Bocsári Mocsáry Antal (1757-1832). NMMÉ, 1977 és Praznovszky Mihály: „Nemzetem javára, nemzetemért írtam” Mocsáry Antal történetírói elveiről a megyei monográfia alapján. NMMÉ, 2007 20 LVII/57 17
17 Gyakornokok A megyei hivatalnál az alispán, illetve a főjegyző irányítása alatt a kezdetben négy, majd hat gyakornok működhetett. Kötelességük volt a két fentebbi tisztviselő által kiadott feladatok végrehajtása. Alkalmazásuk feltétele végzettségükről szóló bizonyítvány felmutatása volt. Megyei huszárok és hajdúk Feladatuk a hivatalos megyei iratok és levelek pontos és időbeni továbbítása, a hivatalok tisztántartása, rabok kísérése egyik megyéből a másikba, a beszedett adó szállítása. A rendelkezés szerint magánügyek intézésére tilos volt őket felhasználni. A 4 huszár fizetése 100 forint, továbbá természetbeni szállás egy lóporció volt. A 24 hajdú fizetése 60 forint volt és természetbeni szállás. Megyei mérnök Az alispáni utasítás szerint kellett eljárni a jobbágyoktól elvett telkek ügyében, valamint az árvíz- és tűzkárok vizsgálatában. El kellett készíteni a jelentésekhez szükséges rajzokat. és elkísérni az alispánt a vizsgálatokra. Emellett az állandó út- és hídjavítás adott feladatokat a mérnöknek. Fizetése 400 forint volt. 1787-ig egyedül Csonka József volt a megye mérnöke, de a földmérési munkákban való részvétele miatt helyettesítésére volt szükség, amit Virág Ferenc látott el. Ugyanakkor Csonka többször kijelentette, hogy bár részt vesz a földmérési munkákban, azért a megyei mérnöki állását meg akarja tartani. Virág Ferenc többször kérte kinevezését a megyei állásra, de ezt még 1789-re sem sikerült elérnie. Szakmai felügyelőjük, vezetőjük a kerületi mérnök, Balla Antal volt. Főorvos és Seborvosok Feladatuk az emberi és állategészségüggyel kapcsolatos rendeletek felügyelete, az észlelt hibák jelentése. Akár emberi, akár állatjárvány esetén az alispán utasításai szerint kell eljárniuk, a különös haláleseteket kivizsgálni. A vármegye főorvosa 1772 óta Lipszky Pál volt, aki a székhelyét Szécsényben tartotta. Fizetése 544 forint, természetbeni szállás Szécsényben, 4 lóporció és 24 mérő gabona volt. Hivatalát 1804-ig látta el.21 Mellette öt megyei seborvos működött a megyében: kékkői járásban Müller Mór és Michalides Pál (ő Balassagyarmat állatorvosa), a losonciban a tokaji születésű Karakas István, a fülekiben Münch Ferenc, és a szécsényiben Dambeck Pál. Fizetésük 150 forint volt, lóporció és természetbeni szállás. A megye által fizetett seborvoson kívül minden járásban volt még más seborvos és falusi borbély is. Például a losonci járásban 1786-ban Karakas István mellett két seborvos élt Losoncon: Alberty Sámuel és Korponay János. Továbbá két alorvos működött Gácson: Fandhuser József, Szikorai György. Az orvosok, seborvosok kivétel nélkül 2-3-4 nyelvet ismertek (latin, német, magyar, szlovák). Bába Feladatuk volt, hogy a rászoruló asszonyoknak ingyenesen segítsenek és figyelemmel kísérjék a csecsemőgyilkosságokat. A két bába, Strobl/Ströblin Anna Mária (kékkői járás) és Hirtling Magdolna (losonci járás) orvosegyetemen tett vizsgát. Ugyanakkor minden falunak meg volt a maga bábája. A losonci járás falvainak bábalistája arról tanúskodik, hogy javarészt 50 és 80 közti özvegyek látták el a bábamesterséget. A járás nemzetiségi jellegéből fakad, hogy a rárósmulyadi bábán kívül a többiek csak szlovákul tudtak.22
21 22
Hausel Sándor: Orvosok a 18. századi Nógrád megyében. In: Nógrádi Történeti Évkönyv 1989. 93-94. p. IV/24 és XXII/54
18 Gyógyszerész A megye által fizetett gyógyszerész 240 forintos fizetést és természetbeni szállást kapott. Beer Frigyes Budán végzett 1783-ban, Szécsényben a megyei főorvos mellett volt a székhelye, a Forgách uradalom biztosított számára szállást, amiért annak hivatala évente kérte a pénzt.23 Selyemtenyésztési felügyelő Feladata az eperfa kertek létesítése, az eperfamag szétosztása, a selyemgubó beváltása volt. Fizetésként 150 forintot, ezen kívül kapott természetbeni szállást és egy lóporciót kapott. E nem éppen hálás megyei hivatalt 1781-ben vette át Bodiczky Dániel Komjáthy Ábrahámtól. Előbb Óváron lakott, majd Bujákra költözött. Az itteni megyei házból kialakított gombolyító lett több évre a megye „selyemtenyésztési központja”. Az általa képviselt gondolat újszerűsége, meg talán a személyisége miatt sok konfliktusa volt a megye földesuraival, a falusi bírókkal és a megye lakosaival. Példaként részlet a bujákiaknak az alispánhoz írt panaszleveléből: „Tegnapi napon az Tilalmasok mellé rendeltetett csőszünk selyem inspector Bodiczki Dániel úr libáját az rétben agyon ütötte, melyért a bíránkat megpofozta, és azt mondta, ha a csőszünk eleibe akadott volna, keresztül lőtte volna. A ludai pedig egész nyáron legtöbbet rétjeinkben laktak, mi nem tugyuk mit tévők legyünk őkegyelmével, a forspontot levele hordozásával éppen nem győzzük, nagyobb bajunk vagyon őkegyelmével, hogysem egy hadi kapitány úr lakná helységünket. Az földesurunk ő hercegségének tisztjei még ekkoráig bíránkat meg nem pofozta, mint őkegyelme, könyörgünk azért lábainál nagyságodnak, ne terheltessék az dolgot megorvosolni, hogy őkegyelme végett valami szerencsétlenségbe ne essünk.” Boditzky közel negyven évig, 1824-ben bekövetkezett haláláig viselte e hivatalt.24 Megye pékje, rabok pékje Az e feladatot ellátó balassagyarmati pék Hummer György évi fizetése 10 forint volt, emellett kapott 25 öl tűzifát. Feladata a kenyérsütés volt megye börtönében őrzött rabok számára. A pékmester többször kérte mind a fizetése, mind a tűzifa mennyiség emelését.25 Kéményseprő Fizetése évi 30 forint volt. Joseph Saroni 1774 óta látott el mint szegődményes kéményseprő megyei feladatokat, amelyek elsősorban a szügyi megyeháza, illetve a Balassagyarmaton, Érsekvadkerten és Nagyorosziban lévő megyei házak tűzmentesítéséből álltak. 1787-ben kérte a fizetés felemelését, de a főispán nem járult hozzá.26 Méngondozó A megyei méngondozók (hárman voltak) 60 forintos fizetést és természetbeni szállást kaptak. Ménfelügyelő A ménfelügyelő 50 forintot kapott évente és természetbeni szállást. Ügyész Fizetése 300 forint volt. Pani Hamar András Nyitra és Heves megyei birtokos családból származott. Az új megyei közigazgatás megindulásakor ő volt a megyei közigazgatási ügyész, 23
1404/1787 és 1069/1788 Hausel Sándor: A selyemhernyó tenyésztés története Nógrád megyében 1765-1945. In: NMMÉ 1984. 24-27. p. A bujákiak levele XI/315. 25 XXII/88 és XIII/86 26 XXII/27 24
19 de a Törvényszék megalakulásakor Baloghy Antallal együtt távozott, ahol a szegények ügyvédje lett. A helyére alsósztregovai és kiskelecsényi Madách Sándor (1756-1814) jött, aki viszont a sedrián dolgozott. „Észtehetsége és szorgalma által atyja megfogyatkozott ősi vagyonát ismét visszaszerzé. Az 1758. augusztusi tűzvész óta romjaiban heverő kastélyt felépíttette és a család régi okmányait nagy szorgalommal gyűjtötte össze. Mint criminalista külön szakkönyvtárt gyűjtött. Ő alapította a család jelenlegi könyvtárát és levéltárát. Ismerte kora titkos társulatait: a budai szabadkőművesek két páholya 1795-ben őt bízta meg egy halasztást kérő feliratnak szerkesztésével.” Miután 1780-ban ügyvédi oklevelet szerzett, tekintélyes családok ügyésze lett. Almásy főispán 1787. március 15-i levelében tudatta a megyével kinevezését, ezt az állását 1796-ig viselte. Részt vett két országgyűlésen (1790, 1796), 1805-től Pesten élt. Számos, elsősorban büntetőügyi kéziratot hagyott hátra. A törvényszéken a helyére Plachy Jánost nevezték ki. 27 Alügyész Fizetése 150 forint volt. Szügyi Traitler Gábor alügyészt 1787 márciusában lászlófalvi Velics István váltotta fel.28 Főadószedő Mailáth főispán 1786. szeptember 26-i levelében értesítette a megyét, hogy Gyürky István lemondása miatt november 1-i hatállyal a főadószedői hivatalba (pro Regio filiali Perceptore) középgéci Szerémy Gábort (1757-1811) nevezi ki, aki aljegyző volt és előnyére szolgált, hogy németül is tudott. Nógrád megyei nemes családba született. Fizetése 500 forint volt. 1796 és 1806 között a megye főjegyzője lett.29 Ellenőr Fizetése 400 forint volt. Haan József a pénztár ellenőre, majd számvevő, sőt egyszerre töltötte be a két állást. Harminc éves szolgálata után 1789. március 25-i levelében kérte az alispánt, hogy betegségére tekintettel fogadja el lemondását. Bars, Hont és Nógrád megyei nemes család, 1694-ban kaptak címeres levelet. A főispán Voxith Horváth Józsefet nevezte ki a helyére, aki korábban a főbiztos volt.30 Adószedők Balás István a sipeki köznemes família egyik tagja, ifjabb Szabó András losonci lakos. A füleki járásban Bornemissza Károly, 1786 novemberétől Lukovics József, aki korábban Balassagyarmat jegyzője volt. Később a megye várnagya lett, Megyerben volt birtokos. 31 Esküdtek Fizetésük 100 forint. A főszolgabíró munkáját segítő esküdtekből járásonként két fő volt. A következő esküdtekkel találkozhatunk1786 és 1790 között: a füleki járásban Platthy Sámuel, Ajtics Horváth Farkas, a losonciban Korodinyi János, a szécsényiben Pelargus Pál, Hamar Mihály, Meskó Sámuel, Dubravitzky Péter, Platthy László, a kékkőiben Piry István, Rutkay János, Verbóy János.
27
XXII/44, Szinyei VIII. kötet 216-218 és Nagy Iván VII. kötet 228. p. A jakobinusok elleni perben védőügyvéd volt. 28 XXII/44 29 XXII/10, XXII/43 30 XXII/125 és 126, Nagy Iván V. kötet 3-4 p. 31 Ifjabb Szabó LXVI/74, Lukovich XLIII/54
20 Várnagy Feladata a megyeháza és más megyei épületek (kvártélyházak, rabok kemencéje, ménistálló) működésének a biztosítása volt. 100 forintos fizetést, természetbeni kvártélyt és tűzifát, valamint zabból egy, szénából két lóporciót kapott. Az alispán javaslatára 1786-ban Lukovich József várnagyot ez év decemberében Verbóy József váltotta fel. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az igazságszolgáltatás és a közigazgatás szétválás után a törvényszéknek Czecze Ferenc személyében külön várnagya volt.32 Főbiztos és biztosok Feladatuk a megyében tartózkodó, vagy a megyén átvonuló katonaság ellátása volt. A főbiztos fizetése 140 forint és 4 lóporció természetben. Voxith Horváth József munkáját négy biztos segítette. Név szerint ismertek ebben a hivatalban: Kovács András, Csillom László, Czecze Ferenc, Rutkay János.
32
XXII/20
21
FELHASZNÁLT IRODALOM BÁN PÉTER BÁN PÉTER FÖGLEIN ANTAL HAJDU LAJOS
HAJDU LAJOS
HAJDU LAJOS
KRUZSLICZ ISTVÁN
KRUZSLICZ ISTVÁN
REISZIG EDE SZÁNTAY ANTAL
A világi papság és papképzés helyzete Magyarországon II. József korában. Baranya 1991/1-2. Újabb adatok a szerzetesrendek II. József korabeli megszüntetéséről. Baranya 1990/1 A „Conscriptio Josephina” sorsa. Levéltári Közlemények 1931. március-június 112-126. p. Adalékok a jozefinizmus magyarországi jogi reformtörekvéseinek értékeléséhez. Jogtörténeti tanulmányok Pécs, 1980.127-139. p. Az állami tisztviselők minősítési rendszere II. József uralkodása idején. Állam és igazgatás 1973. június 519529. p. II. József igazgatási reformtörekvései és ezek végrehajtása Tolna vármegyében. Tanulmányok Tolna megye történetéből V. Szekszárd, 1974. 183-276. p. Algyő bevallási könyve és Makó egyéni birtoklapjai a II. József-kori kataszteri felmérésből. Levéltári Szemle 1987/4 Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri földmérése tükrében. Tanulmányok Csongrád megye történetéből XIII. Szeged, 1988 17-46. Nógrád vármegye története. Borovszky Samu: Nógrád vármegye. Bp., 1911. 486-492. p. II. József gondolatai a vármegyékről. Megyetörténet. Veszprém, 2010. 467-484. p.
