Háttér anyag a 2008. augusztus 8-i sajtótájékoztatóhoz
A folyószámla kivonat és a pótlékértesítő kiküldésének jogszabályi alapja Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) adóhatósági feladatként írja elő az adózók évenkénti tájékoztatását a folyószámlájukon jelentkező, 1000 forintot meghaladó tartozásról, vagy túlfizetésről, illetőleg a tárgyévre (ezen a kiküldést megelőző naptári év értendő) felszámított késedelmi pótlékról. Az értesítés folyószámla kivonat és késedelmi pótlékértesítő formájában valósul meg. 2008. évtől új szabály, hogy nem kell értesíteni azokat az adózókat, akik (amelyek) a bevallásukat elektronikus úton teljesítik. A folyószámla kiküldésben érintett adózók körének megállapítása Mivel a törvény nem tartalmaz további részletes szabályozást, hogy milyen időpontban fennálló tartozásos, vagy túlfizetéses egyenleget kell figyelembe venni, ezért annak eldöntésére, hogy melyik folyószámláról készül kivonat általános elvként az adóév (a kiküldést megelőző év, jelen esetben 2007. év) december 31-i folyószámla állapota az irányadó. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok az adózók, akiknek legalább egy adónemükön jelentkező egyenleg értéke nem haladja meg az ezer forintot és 2007. évre késedelmi pótlékot sem kell fizetniük, nem kapnak értesítést. Ugyanakkor azok az adózók, akik az elmúlt évben ugyan minden kötelezettségüket teljesítették – tehát a folyószámlájuk valamennyi adónemben december 31-én rendezett azon nincs az értékhatárt meghaladó tartozás, illetve túlfizetés – de azokat nem határidőben, hanem késedelmesen fizették meg, ezért a késedelmes napokon fennállt tartozások után megfizetendő késedelmi pótlékuk keletkezett, ennek felszámításáról folyószámla kivonat és pótlékértesítő formájában értesülnek. Végezetül azok az adózók, akiknek a folyószámláján a december 31-i egyenleg legalább egy adónemben értékhatár feletti, de nem kell fizetniük 2007. évre késedelmi pótlékot, csak folyószámla kivonat formájában kapnak értesítést. Az előzőekben leírtakból is kitűnik, hogy nem minden adózó kap minden évben értesítést. Azoknak az adózóknak viszont, akiknek kell küldeni értesítést, az adóhatóság a folyószámla kivonatot és pótlékértesítőt október 31-ig postázza. A papíralapú kivonatokat és pótlékértesítőket a gazdálkodó szervezetek részére 2008. augusztus 11. és augusztus 19. között, az egyéni vállalkozók és magánszemélyek részére 2008. augusztus 21. és október 31. között folyamatosan postázza az adóhivatal. Az elektronikus bevallók – amennyiben késedelmi pótlék felszámítással nem érintettek – 2008. szeptember 1. és 5. között az elektronikus tárhelyre kapnak értesítést. A késedelmi pótlékkal érintett elektronikus bevallók 2008. szeptember 15. és szeptember 30. között, szintén az elektronikus tárhelyre kapnak értesítést.
2
Mi lehet az oka, ha valaki az említett határidő (2008. október 31.) lejárta után nem kapott értesítést? Az első oka az lehet, hogy az adózó az előzőekben már említett valamelyik ok miatt nem minősült folyószámla kivonattal érintettnek. Szintén nem kapnak értesítést (papíron) azok az adózók, amelyek elektronikus úton történő bevallás benyújtásra kötelezettek, vagy azt önként választották. Az előzőekben leírtak szerint viszont az elektronikus tárhelyre értesítést kapnak. A következő gyakran előforduló ok, hogy bár készült értesítés, azt ki is postáztuk, de az adóhatósági nyilvántartásban szereplő címre kiküldött küldemény kézbesíthetetlenségi ok miatt visszaérkezik. Az adóhatóság a küldeményeket magánszemélyeknek a lakcímére, egyéni vállalkozóknak elsődlegesen az általuk bejelentett levelezési címre (ennek hiányában nekik is a lakcímükre), egyéb szervezeteknek a székhely címére postázza. Nagyon sokszor előfordul, hogy a küldemények azért érkeznek vissza a feladóhoz, mert – adózói bejelentés elmulasztása miatt – a címváltozásról az adóhatóságnak nincs információja. Ilyen esetekben, az adóhatósági munkatársak megkísérlik a bevalláson feltüntetett másik címre kipostázni a kivonatot, de sajnos ez sem jár minden esetben sikerrel. Ezért, ha az adózó úgy gondolja, hogy kellett volna kapnia folyószámla kivonatot és a korábban bejelentett címe sem változott meg, akkor ennek elmaradása iránt a folyószámla vezetésére illetékes igazgatóságnál érdeklődhet. Ott egyértelmű felvilágosítást tudnak adni arról, hogy egyáltalán készült-e kivonat a számára. Ha készült folyószámla kivonat, akkor azt milyen címre postáztuk, és hogy a kézbesítés eredményes volt-e, azaz a küldemény kézbesíthetetlenségi ok miatt nem érkezett vissza. Ha viszont nem készült, akkor az igazgatóságnak arról is van információja, hogy annak mi volt indoka (az adózó késedelmi pótlékkal nem érintett, a 2007. december 31-i egyenlegei egy adónemben sem haladták meg az 1000 forintot, elektronikus úton nyújtott bevallást, adatszolgáltatást). A folyószámla kivonaton feltüntetett adatok időszaka Az adóhatóság mindig a megelőző naptári évre számítja ki a késedelmi pótlékot és a kiszámítás módjáról, valamint a megfizetendő összegről folyószámla kivonattal és pótlékértesítővel tájékoztatja az adózókat. Ezért a folyószámla kivonat adattartalma elsődlegesen a pótlékszámítás alapjául szolgáló időszak adatait tartalmazza. Ugyanakkor, mivel a kivonatokat csak a következő év második felében küldjük ki, amikor már ismert nagyon sok, a kiküldés évében keletkezett újabb adat is, ezért a kivonaton nem csak a pótlékszámítás alapjául szolgáló adóévi adatok szerepelnek, hanem azon túlmenően tartalmazza a kivonat készítéséig lekönyvelt adatokat is. Az, hogy a kivonat milyen időpontig lekönyvelt tételeket tartalmazza, a folyószámla kivonat fejlécében olvasható. A két (naptári) év adatait szaggatott vonallal választottuk el, mivel azok között (jelen esetben a 2008. évi) nyitóegyenleg nem szerepel.
3
Az adóhatóságnak a 2008. évi adatok közlésével az a célja, hogy ha az adózó ezen adatok között talál eltérést, akkor azt még időben tudja jelezni. Így a folyószámla korrekcióját még a 2008. évi késedelmi pótlék felszámítása előtt el lehet végezni, ezzel biztosítva a jövő évi pontos, az esetleges korrekciók elvégzését is magában foglaló pótlékszámítást. A pontos folyószámla-nyilvántartás pedig az adóhatóság és az adózó közös érdekét szolgálja. A folyószámla kivonatokon közölt adatok és azok értelmezése A 2008. évben kézhez vett kivonatok a 2007. január l. és 2007. december 31. közötti, valamint a 2008. évi tételek közül a kivonat készítéséig (ennek pontos időpontja a kivonat fejrészében olvasható) esedékes és lekönyvelt tételeket tartalmazza. A folyószámla kivonaton – mivel az a folyószámláról készül – minden olyan fontos adat szerepel, ami megmutatja, hogy az adózónak az adózási folyamatban milyen kötelezettségei keletkeztek, illetőleg hogy azoknak mikor és milyen mértékben tett eleget. A nyilvántartás adónemenkénti bontásban tartalmazza az adatokat. Változás az előző évhez képest – amikor még csak tárgyévi tájékoztató adatként tüntettük fel – hogy az idei folyószámla kivonatban az illeték adónemek és a magánnyugdíjpénztári adónemek is teljes adóévre vonatkozóan szerepelnek, valamint ezen adónemek tekintetében – természetesen csak késedelmes teljesítés esetében – késedelmi pótlékot is felszámítottunk. A késedelmi pótlék felszámítása kapcsán a specialitásokat a későbbiekben röviden ismertetjük. A folyószámla, így a kivonat egyes adónemeinek kimutatása két fő részből áll („Bevallási oldal és Pénzforgalmi oldal”). A „Bevallási” oldal a kötelezettség és támogatás jellegű tételek, míg a „Pénzforgalmi” oldal a kötelezettségekhez kapcsolódó pénzügyi rendezések nyilvántartását tartalmazza. Mivel a törvényi előírás alapján az adózóknak adókötelezettségeikről elsősorban az önadózás elve alapján bevallást kell beadniuk, ezért a folyószámla bevallási oldala döntő többségében a bevallásokból (ide értendők az önellenőrzések is) származó adatokat tartalmazza. A bevallások esetében a folyószámlán nem jelentkezik a bevallás teljes adattartalma, oda csak a pénzügyileg teljesítendő kötelezettség összege könyvelődik. Ezen az oldalon jelentkeznek még az egyéb, adóhatóság által megállapított kötelezettségek (mint például az ellenőrzés keretében megállapított kötelezettség, vagy mulasztási bírság stb.), továbbá ezen az oldalon jelentkeznek az egyéb jellegű adatok is (mint például fizetési könnyítési, mérséklési tételek). Az, hogy az egyes tételek előírása milyen jogcímen történt, a kivonat „Megnevezés” oszlopában olvasható. Az ilyen jellegű tételek egyeztetése (ellenőrzése), arra irányulhat, hogy az adózó birtokában lévő alapbizonylaton szereplő összeggel egyező-e a folyószámlán könyvelt tétel. Mivel a folyószámla kivonat nem csupán előző naptári évi adatokat tartalmaz, ezért az egyeztetésnél a kivonatkészítés évében esedékes tételek közül csak azokat érdemes a kivonaton keresni, amelyek a kivonat fejrészében jelzett időszak vége előtti esedékességűek és amelyeknek benyújtása a feldolgozáshoz szükséges idő előtt történt, tehát amelyeknek a könyvelése elvárhatóan már megtörténhetett.
4
Olyan bevallásokat, vagy befizetési tételeket nem célszerű a kivonaton keresni és főleg annak hiányát észrevételezni, amelynek teljesítése a feldolgozáshoz szükséges átfutási idő alatt történhetett. A kötelezettség jellegű tételek feldolgozására a teljesítéstől, illetőleg a benyújtástól számítva átlagosan tíz munkanappal kell számolni, az elektronikusan benyújtott bevallások esetében – feltéve, hogy az hibátlan volt – valamint a pénzforgalomnál ettől rövidebb az átfutási idő. Minden, bizonylattal alátámasztható, valós eltérés esetén kérjük az egyeztetés kezdeményezését. A kötelezettség mellett szereplő „esedékességi dátum” oszlop azt az időpontot jelöli, amely időpontig a kötelezettséget késedelmi pótlék felszámítása nélkül meg lehetett fizetni, vagy a támogatás visszaigénylésére mely időponttól nyílt meg a lehetőség. Az illetékekkel kapcsolatos speciális esetekre a késedelmi pótlékok ismertetésénél térünk ki. Az adónem „Pénzforgalmi” oldalán vannak nyilvántartva az adózói befizetések, az adónemről teljesített kiutalások, vagy az adónemek közötti átvezetési tételek. Azt, hogy ezek a tételek milyen időponttal valósultak meg, a „Teljesítés kelte” oszlopban feltüntetett dátumok mutatják. Az egyes tételek mögött rejlő pénzügyi tranzakció módjára (befizetés, kiutalás, vagy átvezetés) a „Típus” oszlopban szereplő kód ad információt, illetőleg a kódnak a folyószámla kivonat végén olvasható a szöveges magyarázata. A kivonat Pénzforgalmi oldalán szereplő „Elszámolási számla jelző” oszlopban olvasható szám egy sorszámnak felel meg, aminek a részletes felsorolása szintén a folyószámla kivonat végén olvasható. Ennek az oszlopnak az adata arról informál, azt a bankszámla számot jelöli, amely számláról, vagy amely számlára teljesült az adott befizetési, vagy kiutalási tétel. A pénzforgalmi adatok egyeztetésénél a befizetési bizonylatokat (bankszámla kivonatokat) célszerű összevetni a kivonaton szereplő adatokkal. Ennek során elsősorban azt célszerű megvizsgálni, hogy valóban minden befizetési tétel szerepel-e a folyószámlán. Azok összegükben és teljesítési időpontjukban megegyeznek-e az adózói nyilvántartással. Amennyiben a befizetés közvetlenül az adónem költségvetési számlájára történt, úgy a befizetett összegnek a folyószámlán azonos összegben kell jelentkezni. Más a helyzet akkor, amikor a befizetés nem közvetlenül az adónem számlára teljesült, hanem az igazgatóság végrehajtói letéti számlájára. A végrehajtás keretében beszedett összeg esetében ugyanis nem az adózó határozza meg, hogy melyik adónemen jelentkező tartozása nyer kiegyenlítést, ilyenkor a befizetett (beszedett) összeget az adóhatóság – az Art. 43.§ (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – osztja fel és utalja be a megfelelő adónem számlára. Ebből következően egy összegben a letéti számlára teljesített befizetés könyvelése a folyószámlán több adónemen részösszegekben is jelentkezhet. Ilyen esetekben a befizetési dátum alapján lehet megállapítani, hogy a letéti számlára befizetett összeg teljes mértékben megtalálható-e az adónem számlákon. Az azonos terhelési dátumú (a letéti számlára teljesített befizetési dátummal megegyező) tételeket össze kell adni és ezek összegének meg kell egyezni az azon a napon, a letéti számlára befizetett összeggel.
5
Amennyiben az egyeztetés folyószámláról hiányzó tételt állapít meg (például, az adózó birtokában van olyan átutalási megbízás teljesítését igazoló banki terhelési értesítés, vagy készpénzfizetési csekk, ami nincs könyvelve a folyószámlán, vagy a letéti számlára teljesített befizetés összege nem egyezik meg az összeg felosztása után az adónemekre beutalt összeggel), úgy a folyószámla vezetésére illetékes igazgatóságon egyeztetés kezdeményezhető. Az egyeztetés eredményétől függő további teendők Amennyiben a két nyilvántartás adatai között nincs eltérés és az adott adónem adótartozást mutat, úgy annak rendezése iránt az újabb, további késedelmi pótlékfelszámítás elkerülése érdekében célszerű haladéktalanul intézkedni. Tartozásukat a bankszámlanyitásra kötelezett adózók kizárólag banki úton teljesíthetik, míg a bankszámlanyitásra nem kötelezett személyek a tartozásnak megfelelő adónemre szóló készpénz-átutalási megbízáson (továbbiakban: csekk) teljesíthetik. Az idén a bankszámlanyitásra nem kötelezett adózók nem kapnak a kivonat mellék csekket. A szükséges csekkek bármely igazgatóság ügyfélszolgálatán beszerezhetők. Természetesen, ha a tartozás mellett egy másik adónemen téves befizetésből eredő túlfizetés jelentkezik, annak a tartozásos adónemre való átvezetése 17. számú átvezetési kérelem nyomtatvány beadásával kezdeményezhető. Az egyes adónemeken év közben jelentkező túlfizetések azonban nem mindig jelentenek valós többletet (tévesen teljesített befizetést, vagy a kötelezettségnél nagyobb összegű befizetést), mivel több olyan adó fajta is van, amire évközben előleget kell fizetni, de az ahhoz tartozó bevallást csak később kell benyújtani. Ilyen esetekben a bevallás felkönyveléséig az adónem átmenetileg túlfizetést mutat. Ezért a túlfizetésekről történő rendelkezés előtt, főleg annak visszaigénylése esetén, érdemes alaposan meggyőződni, hogy az miből ered, valóban többletbefizetésből, vagy például eddig még vissza nem igényelt költségvetési támogatásból adódik. Az előlegként befizetett összeg visszaigénylése és kiutalása esetén a később benyújtandó bevallásból könyvelendő kötelezettségek tartozást fognak a folyószámlán keletkeztetni, ami pedig késedelmi pótlékfelszámítást eredményez. Ezért kérjük, hogy a túlfizetések visszaigénylése előtt annak eredetét alaposan vizsgálják meg, nehogy az indokolatlan visszaigénylés miatt a későbbiekben késedelmi pótlékuk keletkezzen. A túlfizetés visszaigénylését és az adónemek közötti átvezetéseket csak az adózók kezdeményezhetik, és azt is csak a már említett 17-es számú bizonylat benyújtásával, ami az internetről letölthető, vagy nyomtatványként megvásárolható. A folyószámla egyeztetés indokoltságának főbb esetei és az egyeztetés kezdeményezésének módja Mindenekelőtt azt nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy nem minden eltérés korrigálható folyószámla egyeztetéssel. Az egyik leggyakrabban előforduló adózói tévedés, amikor a magánszemélyek hibásan töltik ki a személyi jövedelemadóról szóló bevallásukat és ezért a folyószámlán más összegű
6
kötelezettség íródik elő, mint amennyit az adózó be akart vallani. Ilyen tipikus hiba, amikor az adózó a folyószámla kivonaton szereplő bevallási adat alapján ellenőrzi, hogy a bevallását hogyan is töltötte ki. Ekkor észleli, hogy mivel több adókedvezmény igénybevételére is jogosult volt, azok közül az egyiket nem állította be a bevallásába. Ezért arra az adóévre a ténylegesnél magasabb összegű adókötelezettséget vallott be. Mivel az önadózás keretében bevallott kötelezettségeket az adóhatóság nem, csak az adózó helyesbítheti, ezért a bevallás kitöltési hibája kizárólag önellenőrzési nyomtatvány benyújtásával korrigálható. Ez esetben nem szükséges észrevételt tenni, vagy folyószámla egyeztetést kezdeményezni, mert annak javítása sem írásban, sem személyesen tett észrevétellel nem végezhető el. Az önellenőrzési nyomtatványok is letölthetők az internetről, vagy nyomtatványként megvásárolhatók. Ha a hibás bevallás miatt késedelmi pótlékot számítottunk fel, úgy az adózó javára mutatkozó (kötelezettség csökkenésről szóló) önellenőrzés benyújtása után az ezzel összefüggésben keletkezett késedelmi pótlék korrekcióját is hivatalból, adózói kérelem nélkül rendezzük. Az adózó javára mutatkozó (kötelezettség csökkenésről szóló) önellenőrzések esetében a késedelmi pótlék korrekciója a kötelezettség keletkezése és az önellenőrzés időpontja közötti teljes időszakot érintően történik. Természetesen csak azokat az éveket érintheti a pótlékkorrekció, amely évekre egyáltalán felszámítottunk pótlékot. Olyan eltérések esetén, amelyek korrekciójára az adóhatóság hivatott (mint például, ha azt állapítja meg az adózó, hogy hiányzik a folyószámláról valamelyik bevallása, vagy befizetése), akkor elegendő a folyószámlát vezető illetékes igazgatósághoz levélben fordulni. A levélhez azonban minden esetben csatolni kell a hiányzó bizonylat másolatát, hiányzó bevallás esetén nem csak a kitöltött nyomtatvány másolatát kell megküldeni, ahhoz csatolni kell a feladást bizonyító postai szelvényt is. Természetesen elektronikus bevallás esetében, annak esetlegesen nagy terjedelme miatt nem a bevallást, hanem annak benyújtását igazoló információt célszerű megküldeni. Az írásban tett észrevételeket illetékmentesen lehet benyújtani. A gyakorlatban nagyon sokszor előforduló eset, hogy az adózók telefonon – idő megtakarításra, és egyszerűbb, gyorsabb ügyintézésre hivatkozással – akarják a folyószámláikat egyeztetni, észrevételeiket jelezni. Ez azonban az adótitokról szóló törvényi szabályozás miatt nem lehetséges. Telefonon és ugyan így az interneten érkező e-mail megkeresések esetén is konkrét tájékoztatás nem, csak általános érvényű felvilágosítás adható. Ebből következően a konkrét folyószámla egyeztetés kezdeményezését lehet ugyan telefonon jelezni, de ekkor csak időpont egyeztetés történhet. A késedelmi pótlékkal kapcsolatos kérdések Az Art. úgy rendelkezik, hogy az adó késedelmes megfizetése esetén a késedelmes napokon fennálló tartozásra a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének mértékével számított késedelmi pótlékot kell az
7
adózónak megfizetni. A törvényi előírás arról is rendelkezik, hogy az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével csökkenteni kell a késedelmi pótlék alapját. Mivel a késedelmi pótléktartozásra további késedelmi pótlékot nem lehet felszámítani, ezért az adóhatóság a késedelmi pótlékszámítás során a késedelmi pótlék adónemet (annak valamennyi tételét) figyelmen kívül hagyja. Az illeték adónemek tekintetében megjegyzendő, hogy a speciális esedékességi szabályok miatt egyes esetekben technikai könyvelési tételek találhatók a folyószámlán, miután figyelembe kellett venni az esedékességtől számított 15 napon belül történő megfizetést is. Az előzőekben említett nettó pótlékszámítás – szintén az Art. szabálya alapján – nem terjed ki a magánnyugdíjpénztári adónemekre. Az idén ezért jelentős változás, hogy amennyiben az adózónak volt magánnyugdíjpénztári adónemeken kötelezettsége, és azzal kapcsolatban késedelembe esett, úgy a késedelem miatti pótlék felszámítása külön történik. Az egy-egy magánnyugdíjpénztárhoz tartozó tagdíj és önellenőrzési pótlék adónemek pótlékolása külön-külön történt. Az egyik leggyakrabban előforduló tévedés, amikor az adózó a tőke jellegű adónem helyett tévedésből a késedelmi pótlék adónemre teljesíti a befizetését. Mivel nettó pótlékszámítás esetén a késedelmi pótlék adónem teljes egészében figyelmen kívül marad a pótlékszámításból – tehát az ott jelentkező túlfizetés nem csökkenti a másik adónemen fennálló tartozást, ami teljes összegében pótlékalapot képez – ezt sokan úgy értelmezik, hogy a késedelmi pótlékra mégis számolunk újabb pótlékot. Természetesen ez nem így van. Ahhoz, hogy a késedelmi pótlék adónemre tévesen befizetett és ott túlfizetésként jelentkező összeget figyelembe vehessük pótlékalapot csökkentő tételként, az adózónak – ebben az esetben is a 17. sz. bizonylat benyújtásával – rendelkeznie kell az összeg adónemek közötti átvezetéséről. Miután a 17. sz. nyomtatvány alapján megtörtént az adónemek közötti átvezetés, ezt követheti a késedelmi pótlék korrekciója, úgy, hogy a pótlékalapot a tényleges (késedelmi pótlékra teljesített) befizetési dátum napjával csökkentjük. Az adózót – függetlenül attól, hogy az egyes rendezések hivatalból történtek, vagy adózói kezdeményezésre – írásban értesítjük a felszámított késedelmi pótlék módosításáról. Amennyiben a folyószámla kivonattal közölt késedelmi pótlék valós késedelmes teljesítések utáni megállapításon alapszik, úgy azt az adózóknak 2008. november 17-ig kell megfizetniük. A késedelmi pótlék teljes körű rendezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a folyószámla kivonat mellé csatolt pótlékértesítőn közölt kötelezettséget a kivonaton szereplő késedelmi pótlék adónem még nem tartalmazza, ugyanis annak esedékessége későbbi, mint a kivonat időszakának záró napja. Ezért a teljes rendezéshez a kivonaton szereplő – korábbi időszakból eredő és a pótlékértesítővel most közölt – összeget is meg kell fizetni, mert ezek együttes összege mutatja az adónem teljes tartozását.
