HATÓSÁGI és GYÁMÜGYI OSZTÁLY feladat- és hatáskörök Szociális és hatósági ügyintézés Szociális ellátások (Szociális ellátások megállapítása (időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása, ápolási díj, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság); A szociális ellátás biztosítása, fenntartása, megszüntetése céljából nyilvántartás vezetése; A szociális ellátásra való jogosultság felülvizsgálata; Az ellátásokkal kapcsolatos adategyeztetés, adatszolgáltatás teljesítése Hadigondozotti ügyek A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedőképességének minősítése Szabálysértési ügyek Közlekedési hatósági ügyek Munkaügyi igazgatási feladatok Földművelésügyi és állategészségügyi feladatok Bányászati igazgatás
1. Szociális ellátások: - Szociális ellátások megállapítása (időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása, ápolási díj, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság), - A szociális ellátás biztosítása, fenntartása, megszüntetése céljából nyilvántartás vezetése, - A szociális ellátásra való jogosultság felülvizsgálata, - Az ellátásokkal kapcsolatos adategyeztetés, adatszolgáltatás teljesítése A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes.
1.1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 1.1.1 Időskorúak járadéka Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.
2
Az aktív korúak ellátására való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel történő megszüntetése esetén a járási hivatal a döntés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap. Az időskorúak járadékának havi összege -jövedelemmel nem rendelkező a) pont szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, b) pont szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a, c) pont szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a; - jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a jövedelemmel nem rendelkező személyeknek megállapítható összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.
1.1.2 Ápolási díj Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont: közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Súlyosan fogyatékos személy az, akinek aa) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló életmód folytatására képes, ab) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét
3
megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9), ad) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul; Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. A járási hivatal - kérelemre - kiemelt ápolási díjra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki a) komplex minősítés alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják. A járási hivatal a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes a) étkezni, vagy b) tisztálkodni, vagy c) öltözködni, vagy d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll. Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg (29.500,-Ft) a) 100%-a az alapösszegű ápolási díj esetén, b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében, c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében.
4
Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén fenti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít.
1.1.3.Aktív korúak ellátása Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A járási hivatal aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)–c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást
5
helyettesítő támogatás, míg a másik személy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás feltételeinek felel meg. Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították foglalkoztatást helyettesítő támogatásra vagy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete.
1.2. Természetben nyújtott szociális ellátások: 1.2.1 Közgyógyellátás A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy - külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhető egyes, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig, b) egyes, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra. Alanyi jogcímen jogosult közgyógyellátásra a) az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú; b) az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy; c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott; d) e) a központi szociális segélyben részesülő; f) a rokkantsági járadékos; g) az, aki
6
ga) rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket, gb) * az Mmtv. 30. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, gc) gd) az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy ge) öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon a ga) vagy gb) alpont hatálya alá tartozott; h) az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő esetén 150%-át. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot két évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot egy évre állapítják meg.
1.2.2 Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát, a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és családjának vagyona nincs. (2) A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát.
2. Hadigondozotti ügyek
7
Hadigondozásra jogosult az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki a) katonai szolgálat; b) kötelező katonai előképzés; c) légitámadás és hadművelet; d) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása során vagy következtében testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett, továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni. A hadigondozás állami feladat, amelynek során az ellátások és kedvezmények jövedelmi értékhatárra tekintet nélkül illetik meg a jogosultat. Az ellátás nemeinek megállapítása: egyösszegű térítés, hadirokkant járadék, ápolási pótlék, térítésmentes gyógyászati ellátás, hadiözvegyi járadék, hadiárva járadéka, hadigondozott családtag járadéka, temetési hozzájárulás, gyógyászati segédeszköz ellátás. 3. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedőképességének minősítése Az eljárás keretében a járási hivatal megkeresi a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát a közlekedőképesség minősítése érdekében. 4. Szabálysértési ügyek Teljeskörű általános szabálysértési ügyintézés (feljelentés felvétele, szabálysértési eljárás lefolytatása, végrehajtási eljárás lefolytatása, szabálysértési nyilvántartás vezetése) Helyszíni bírság kiszabása 5. Közlekedési hatósági ügyek Járdák, gyalogutak és azok műtárgyai építésének, korszerűsítésének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatban első fokon eljár. 6. Munkaügyi igazgatási feladatok Települési, nemzetiségi önkormányzatok és azok közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó koordinációs feladatai
tárulásai,
hatóságok
7. Földművelésügyi és állategészségügyi feladatok: - Temetők fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátása, szolgáltatási tevékenység engedélyezése, szolgáltatás felügyelete - Növényvédelmi igazgatás területén a bejelentések továbbítása a növény és talajvédelmi szolgálat felé történő továbbítása - állatvédelmi tv. megsértése esetén intézkedés kezdeményezése - állattartás korlátozása megtiltása jogszabályban meghatározott esetekben,
8
- állatpanzió, állatmenhely működésének engedélyezése, - állandó menazséria működésének engedélyezése, nyilvántartás vezetése, - állatvásár, állatpiac, állatkiállítás tartásának engedélyezése - állatotthon működésének engedélyezése - részarány földtulajdonosok közgyűlésének összehívása, 8. Bányászati igazgatás - A jogosulatlan bányászati tevékenység ügyében hivatalból indult eljárásáról a bányakapitányság értesíti a jegyzőt, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát és az elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, kulturális örökségvédelmi, valamint talajvédelmi hatóságot
