Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban című,

Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban című, az ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009 azonosító számú projekt keretein belül megvalósult 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 160/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 216/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet által hozott, valamint az azzal egyidejűleg bevezetett intézkedések utólagos hatásvizsgálata

Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság 2013. június

Tartalomjegyzék

1.

A hatásvizsgálat tárgya és célja ............................................................................................................ 3 1.1. A hatásvizsgálat módszertana........................................................................................ 4

2.

Vezetői összefoglaló ................................................................................................................................ 5

3.

Bevezetés ..................................................................................................................................................... 7

4.

Az Európai Területi együttműködésről .............................................................................................. 7 4.1. Az európai területi együttműködések helye a kohéziós politikában ............................. 7 4.2. Az ETE programok típusai, a magyar részvétellel megvalósuló programok ................ 9 4.2.1.

Határon átnyúló együttműködési programok ............................................................... 9

4.2.2.

Transznacionális programok ........................................................................................... 11

4.2.3.

A interregonális együttműködési programok ............................................................ 12

4.2.4.

A programokban támogatásra jogosultak köre .......................................................... 13

4.3. Az ETE programok intézményrendszere ..................................................................... 14 4.4. Projektek támogatása az ETE programban .................................................................. 18 5.

A Módosító Rendelet által bevezetett újdonságok, és azok hatásai ....................................... 20 5.1. A közösségi hozzájárulás megelőlegezési rendszerének módosítása .......................... 20 5.1.1.

Általános értékelés, javaslatok ....................................................................................... 33

5.2. ÁFA-kompenzáció a határon átnyúló programokból támogatott projektek esetében . 34 5.2.1.


5.3. Közbeszerzés-ellenőrzési rendszer bevezetése a határon átnyúló együttműködési programokban ...................................................................................................................... 35 5.3.1.


5.4 Intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok – a rendelkezésre álló határidő meghosszabbítása, a beszámolás gyakoriságának csökkentése ........................................... 39 5.4.1.


6.

Hatások összegzése ............................................................................................................................... 39

7.

Megállapítások........................................................................................................................................ 44

1.

Melléklet ................................................................................................................................................... 45

2

1. A hatásvizsgálat tárgya és célja 2012 júliusában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) kezdeményezésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - Nemzetgazdasági Minisztérium - NFÜ együttműködésében előterjesztés készült a Kormány részére a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 160/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítása érdekében. A Rendelet módosításának célja az európai uniós források e szűk, de a szomszédos országainkkal való együttműködésünk tekintetében meghatározó szegmensének, az Európai Területi Együttműködés célkitűzés keretében lehívható fejlesztési források hatékonyabb felhasználásának elősegítése volt, és a célt négy intézkedés révén kívánta megvalósítani. A módosítás kezdeményezésének indoka az a felismerés volt, hogy az Európai Területi Együttműködés (a továbbiakban: ETE) célkitűzés alatt megvalósuló programokban részt vevő magyar partnerek teljesítményét szabályozási eszközökkel is fokozni szükséges, úgy, hogy mind a források lehívásának teljeskörűsége, mind pedig azok szabályszerű felhasználása biztosított legyen. A programok tekintetében irányító szerepet játszó NFÜ 2012 nyarára számos, a projektgazdák, illetve az Unió felől érkező visszajelzést kapott arról, hogy hol lenne szükséges a fennálló szabályok pontosítása. Fontos szempont volt továbbá, hogy a területfejlesztési intézményrendszer megreformálásával 2012 után a regionális fejlesztési ügynökségek (a továbbiakban: RFÜ), valamint a megyei önkormányzatok egy teljesen új helyzettel álltak szemben a területi együttműködési projektekkel kapcsolatban. Mindkettő szereplőnél likviditási problémák jelentkeztek a projektjeik megvalósítása során a gazdálkodási modelljeiknek az átalakítások következtében bekövetkezett (részben jogszabályi, részben fenntartói intézkedés alapján történt) megváltozása miatt. Tekintettel arra, hogy a RFÜ-k és a megyei önkormányzatok fontos célcsoportjai, és gyakori pályázói az együttműködési programoknak, a megváltozott helyzet kezelése stratégiai fontosságú volt. A megyei, illetve a RFÜ-s pályázók megsegítése nem csak a projektek megvalósulása, és ennek révén a programok forrásfelhasználásának biztosítása miatt volt fontos, de az is fokozta a probléma súlyát, hogy e két intézményi kör letéteményese a területfejlesztésnek is, tehát helyzetbe hozásuk csak erős állami megtámogatással volt elképzelhető. Ezenfelül a gazdasági válság következtében a piaci források beszűkülését likviditási könnyítéssel igyekezett a magyar állam kezelni. Jelen hatásvizsgálat célja a 2012. augusztus 12. napján hatályba lépett, a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról szóló 160/2009. (VIII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 216/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet (továbbiakban: Módosító Rendelet), valamint az azzal egyidejűleg bevezetett,

3

jogszabályi rendezést nem igénylő intézkedések utólagos hatásvizsgálatának elvégzése. Jelen hatásvizsgálat az Államreform Operatív Program keretében, a „Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése” című ÁROP-1.1.19. kódjelű pályázat keretében készült. A pályázati felhívás A1. pontjában foglalt feltételek alapján a hatásvizsgálat az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 6. §-a szerinti olyan utólagos hatásvizsgálatnak minősül, amely a KIM rendelet 6. §-a (3) bekezdésére (különösen annak c) pontjára) tekintettel az a KIM rendelet szerinti hatásvizsgálati laptól eltérően is elkészíthető. Az utólagos hatásvizsgálat célja, hogy a Módosító Rendeletben foglalt szabályoknak a gyakorlatban történő alkalmazását vizsgálja és felmérje az eredményességét, illetve hiányosságait. A hatásvizsgálat azonban kiterjed egy nem jogszabályi szinten rendezett, de a Módosító Rendelettel egyidejűleg érvényesített, azzal szorosan összekapcsolódó támogatáspolitikai intézkedés hatásainak vizsgálatára is, egységes módszerek mentén. A hatásvizsgálat keretében az alábbi, a Módosító Rendelet által bevezetett intézkedések hatásainak kérdéseire kerestük a választ: 1. Mik a közösségi hozzájárulás megelőlegezési rendszere jogosulti körének kibővítése által elért hatások? 2. Mik a közbeszerzés-ellenőrzési rendszer bevezetése által tapasztalható hatások a határon átnyúló együttműködési programokban? 3. Az intézkedési tervekre vonatkozó szabályok pontosítása milyen eredményekre vezetett? 4. Igazolták-e az igények az ÁFA-kompenzáció lehetőségének bevezetését a határon átnyúló programokból támogatott projektek esetében? Nem a Módosító Rendelet által, de azzal egy időben bevezetett intézkedés, és vizsgálatunk tárgya szempontjából rendkívüli jelentőséggel bíró változás, ezért elemzésünk kiterjed a következő kérdésre is: 5. Milyen hatásokkal járt a közösségi hozzájárulás megelőlegezése mértékének megemelése 15 %-ról 30 %-ra?

1.1. A hatásvizsgálat módszertana A Módosító Rendelet alapvetően közszféra szervezeteket, illetve a civil szférához tartozó kedvezményezetteket érint. A hatásvizsgálat során a programok megvalósításában élen járó megyei önkormányzatok és regionális fejlesztési ügynökségeket kerestük meg (írásban és telefonon egyaránt) a kedvezményezetti 4

oldal tapasztalatainak megismerése céljából, míg az intézményrendszer oldaláról a vizsgálatnál támaszkodtunk az NFÜ Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága (a továbbiakban: NEP IH), valamint a VÁTI Nonprofit Kft. munkatársaival folytatott interjúkra, illetve az általuk rendelkezésre bocsátott adatsorokra. A hatásvizsgálat készítői munkájuk során az ETE programok tekintetében közvetlen információkkal rendelkeznek a programok előrehaladásáról, illetve az azt akadályozó tényezőkről, felelősséget viselnek a szabályozási környezet kidolgozása tekintetében, és közvetlen megkeresések formájában visszajelzést kapnak elsősorban a területfejlesztési intézményrendszer szervezetei, de nem kis részben civil kedvezményezettek részéről is a rendszer működéséről. A Módosító Rendelet előkészítése során az előterjesztéshez kapcsolódó hatásvizsgálati lapon utólagos hatásvizsgálat előírására nem került sor. Jelen hatásvizsgálat során a Módosító Rendelet intézkedéseinek hatásai vizsgálata történt meg. Ehhez tartozik a módosítást megelőző és a módosítás hatályosulása során előállt helyzet összehasonlítása, a módosítással kapcsolatos tapasztalatok, vélemények, problémák feltérképezése, további szabályozási igények azonosítása. A KIM rendeletben rögzítetteknek megfelelően az utólagos hatásvizsgálat során kiválasztásra kerültek azok a jogalkotói szándék szerint jelentős következményekkel járó szabályozási elemek, amelyek tapasztalatainak és következményeinek elemzése érdemben tudja befolyásolni a hatásvizsgálattal érintett terület jövőbeli szabályozását. Mivel a Korm. rendelet szabályozási tárgyköre alapvetően nem állampolgárokat, illetve a társadalom széles körét érinti, a hatásvizsgálat a háztartásokat nem, a vállalkozásokat pedig csak olyan mértékben vizsgálja, amennyiben azok projektek hazai partnereiként járnak el. A hatásvizsgálat alá vont intézkedések alapvetően kettő oldalról fejtenek ki hatásokat: 1. a projektek kedvezményezettjeiként eljáró hazai partnerek tekintetében 2. az ETE programok működtetésében részt vevő hazai intézményrendszer tekintetében (tágan értelmezve és ideértve a szereplőkön túl a folyamatokat és eljárásokat is).

2. Vezetői összefoglaló Összességében megállapítható, hogy a Módosító Rendelet, valamint az azzal egyidejűleg bevezetett egyéb eljárási változások eredményesek voltak abban a tekintetben, hogy további szabályozási hiátusra a 2012 augusztusa óta eltelt időben nem mutattak rá a tapasztalatok. Kijelenthető, hogy a szabályozási oldalról a magyar intézményrendszer mindent megtett annak érdekében, hogy az ETE programokban megvalósuló projektek időben, szabályosan megvalósuljanak. Természetesen minden megvalósítás elsődlegesen a projektgazdák felelőssége, azonban a szabályozó jelentősen tudja támogatni ezen megvalósításokat az adminisztrációt csökkentő, a projektgazdákat tanácsadással támogató, a projekteket likviditással segítő 5

intézkedéseivel. Véleményünk szerint a 2012 nyarán bevezetett módosítások ezeken a beavatkozási pontokon hatottak az ETE programok projektjeinek megvalósítására. Megállapítható az is, hogy míg a Módosító Rendelet előtt heti szinten érkeztek megkeresések a NFÜ-höz a Rendelet módosítása kapcsán, addig a Módosító Rendelet óta egyetlen ilyen megkeresést1 ismerünk csak, amely a megelőlegezésre jogosultak körének kiterjesztésére vonatkozott. Azonban hatásvizsgálatunk arra is rámutatott, hogy csak moderált mértékű számszerű hatást tudunk kimutatni a módosítások eredményeképpen, amelynek okát abban véljük felfedezni, hogy a módosítások túl későn kerültek bevezetésre, és jelentős hatást a 2007-13-as pénzügyi ciklusban megvalósuló programokra már nem tudtak gyakorolni, tekintettel arra, hogy a bevezetés időpontjában a pályázati kiírások döntő többsége már megjelentetésre került és így pályázók megerősödő aktivitása már csak részben mutatkozhatott meg. Néhány esetben azonban kimutatható, hogy a változtatások elmaradása konkrét projektek bukását eredményezte volna, ezért indokoltságát több szinten is igazolva látjuk. Egyfelől a szabályozás átfogóbb szintjén nem ismerünk olyan körülményt, amely további módosítást tenne szükségessé, így megállapításunk az, hogy a Módosító Rendelet valamennyi problémaként felmerült körülményre választ tudott adni. Másfelől az egyes projektek konkrét szintjén kimutatható a kedvezményezettek helyzetének javulása a módosítások eredményeképpen, ez azonban nem elsősorban új projektek indításában mutatkozik meg. Fentiek alapján a bevezetett módosításokkal finomhangolt szabályozási környezet fenntartására teszünk javaslatot a 2014-20-as időszakban is, amely ajánlásaink időszerűségét igazolja az is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) közreműködésével már zajlanak a következő pénzügyi ciklus ETE programjainak tervezési folyamatai, és így felismeréseink hasznosítására lehetőséget látunk. A Módosító Rendelet egyes intézkedései kapcsán egyenként is bemutatásra kerülnek a módosításhoz vezető okok, a bevezetett változtatások és azok felismerhető hatásai.

1

Ez a megkeresés a Regionális Innovációs Ügynökségek (a továbbiakban: RIÜ) részéről érkezett, és azt indítványozta, hogy a RIÜ-k az RFÜ-khöz és a megyei önkormányzatokhoz hasonlóan nevesítésre kerüljenek a Rendeletben, mint megelőlegezésre jogosult szervezetek, értékhatártól függetlenül. A RIÜk képviselőjével történt egyeztetések után nem javasoltuk újabb módosítását a Rendeletnek, hisz az várhatóan a programok szempontjából túl későn került volna kihirdetésre, és sok esetben pedig a RIÜ-k tulajdonosai közt szerepelnek az RFÜ-k, valamint a megyei önkormányzatok is, így a projektek megelőlegezésére végső soron az előbbi két tulajdonoson keresztül volna mód.

6

3. Bevezetés Elsőként bemutatjuk az ETE programok rendszerbeli helyét, Magyarország szempontjából betöltött jelentőségét, a Módosító Rendelet által bevezetett intézkedésekkel érintett intézményrendszert és eljárásokat. Ezt követően részletesen bemutatjuk a Módosító Rendelet által hozott, valamint a vizsgálat alá vont újdonságokat, azok empirikus tapasztalatait, végül pedig következtetéseket vonunk le a módosítások eredményességéről, és az esetleges további módosítások szükségességéről.

4. Az Európai Területi együttműködésről 4.1. Az európai területi együttműködések helye a kohéziós politikában Az Európai Unió tisztán gazdasági érdekközösségi jellegén túlmutató szerepének egyértelmű jele a tagállamok és az Unió osztott felelőssége mellett megvalósuló kohéziós politika, amely célja az Unió harmonikus fejlődésének előmozdítása a regionálisan nagy eltéréseket mutató gazdasági és társadalmi fejlettségbeli különbségek kiegyenlítése révén. Ennek eszközeként az Uniós költségvetés több mint egy harmadát kitevő regionális fejlesztésre használható források szolgálnak. A jelenleg végrehajtás alatt álló 2007-13-as pénzügyi ciklus keretében a kohéziós politika három, beavatkozási területeként azonosított célkitűzése a következő volt: 1. Konvergencia célkitűzés: a kohéziós politika forrásaiból 81.5 %-kal részesülő konvergencia célkitűzés fő célja a legelmaradottabb régiók növekedésének és munkahelyteremtésének támogatása. E célkitűzés alatt azokban a régiókban megvalósuló fejlesztések juthatnak forráshoz, ahol az egy főre eső bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) az Európai Unió GDP-jének kevesebb mint 75 %-a, valamint az ún. phasing out (bővítés következményeként az ún. statisztikai hatás miatt az 1. célkitűzés szerinti jogosultságukat elvesztő) régiók. E célkitűzés keretében jellemzően alapinfrastruktúra fejlesztésre, a vállalkozások támogatására, képzésre és munkahely teremtésre juttat az Unió forrást. Magyarországon fejlettségénél fogva a KözépMagyarországi régió nem részesülhet ilyen támogatásban. 2. Regionális versenyképesség: a regionális költségvetés 16%-val részesülő célkitűzés a fejlettebb régiókat támogatja, jellemzően a környezetbarát közlekedés fejlesztése, a kutatóközpontok, kisvállalkozások és új vállalkozások támogatása, képzés, munkahelyek létrehozása révén.

7

3. Az ETE célkitűzés fókuszában olyan fejlesztések állnak, amelyek sajátosan, több ország közreműködésében valósulnak meg, határokon átívelő jellegük révén pedig segítenek az országhatárok adta determinációk oldásában, és a régió, valamint országok közötti együttműködés előmozdításában. A célkitűzés programjainak jellegzetessége, hogy nem nemzeti programok, hanem két- vagy több ország közös programjairól van szó. A programok nemzetközi jellegéből fakad, hogy készítésükre az érintett két- vagy több ország delegált képviselőiből közös programozási bizottságok/munkacsoportok kerültek felállításra, melyek felelősek a program kidolgozásáért és az Európai Bizottság számára történő benyújtásáért. A programok végrehajtása is közös a résztvevő országok között, támogatói döntéseiket, azok ellenőrzését szintén képviselőikből álló közös fórumok hozzák meg. Sajátossága továbbá e programoknak, hogy kedvezményezettjei között az első kettő célkitűzés kizárólagos NUTS II2 szintjével szemben megyei, azaz NUTS III szint is megjelenik. A célkitűzés teljes összege 8,7 milliárd euró, amely a regionális politika teljes költségvetésének mindösszesen 2,5 %-át teszi ki. Határokon átívelő jellege folytán azonban egyedi együttműködéseket generál a humánfejlesztések, a közlekedési kapcsolatok, illetve a természeti erőforrásokat érintő fejlesztések tekintetében. A célkitűzések megvalósításának finanszírozási oldalát az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: ERFA), az Európai Szociális Alap (a továbbiakban: ESZA) és a Kohéziós Alap biztosítják, azonban a 3. célkitűzés tekintetében az előcsatlakozási alap, valamint az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz is felhasználásra kerül.

+IPA+ENPI Forrás: http://ec.europa.eu/regional_policy/how/index_hu.cfm

2

Magyarországon a 7 tervezési, statisztikai régió szintje

8

Magyarország a határon átnyúló és a transznacionális programok finanszírozására közel 300 millió eurót kapott az ERFA-ból. Ezt egészítik ki a programban résztvevő tagországok által az adott programhoz allokált források, továbbá a kötelező társfinanszírozásból származó összegek. Az interregionális programok (INTERREG IVC, URBACT 2007-2013, ESPON 2013, INTERACT II) számára rendelkezésre álló összegeket összeurópai jellegüknél fogva programszinten határozták meg, a magyar részarány így nehezen számszerűsíthető.

4.2. Az ETE programok típusai, a magyar részvétellel megvalósuló programok A célkitűzés három eszköz révén valósul meg: 1. határon átnyúló ún. CBC (cross-border cooperation) programok (határ menti megyék, NUTS III szint) 2. transznacionális programok (NUTS II térségek, Magyarország teljes területével) és 3. interregionális programok (EU 27, Norvégia, Svájc) Magyar részvétellel hét határon átnyúló, két transznacionális és négy interregionális program került kidolgozásra, illetve megvalósításra. Ezen programoknak a gazdaságfejlesztés, turizmus, környezetvédelmi együttműködés, oktatás, képzés és közlekedés a főbb fejlesztési területeik.

4.2.1. Határon átnyúló együttműködési programok

Az ETE pénzügyi szempontból meghatározó, a teljes hármas célkitűzés 74%-át kitevő programtípus célja olyan határmenti fejlesztések támogatása, amely a részt vevő szomszédos ország közösségek számára előnyökkel járnak, az operatív program célkitűzéseivel összhangban. A határmenti együttműködésben az érintett határmenti megyék szereplői jogosultak az egyes programok prioritásainak megfelelő együttműködésükhöz támogatásra pályázni. Magyarország szomszédos országaival kétoldalú határmenti együttműködési programokat dolgozott ki, kivéve az ukrán határon, ahol négyoldalú a program (magyar-szlovák-román-ukrán határszakasz). 9

A magyar részvétellel zajló programok a következőek: Magyarország–Szlovákia: Győr–Moson–Sopron megye, Komárom– Esztergom megye, Budapest főváros, Pest megye, Nógrád megye, Heves megye, Borsod–Abaúj–Zemplén megye, Szabolcs–Szatmár–Bereg megye Célterülete: a határtérség gazdasági versenyképességének erősítése, az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelése, a határtérség elérhetőségének és kommunikációjának javítása, a természeti értékek védelme. Magyarország–Románia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye Békés megye, Csongrád megye Célterülete: a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra és a tömegközlekedéshez kapcsolódó fejlesztések a térségben, amely alapvető fontosságú a határon átnyúló személy- és teherforgalom és a megfelelő információáramlás javítása szempontjából, a tiszta természeti környezet megőrzését és védelmét célzó beavatkozások, az üzleti környezet fejlesztése és a humán erőforrások javítása. Ausztria–Magyarország: Győr–Moson–Sopron megye, Vas megye, Zala megye Célterülete: az osztrák-magyar határ mentén a gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai kapcsolatok elmélyítése. Szlovénia–Magyarország: Vas megye, Zala megye Célterülete: a határ menti régió olyan területet képviseljen a térképen, amely kulturális, egészségügyi és természeti szempontból is kiváló élet- és munkakörülményeket biztosít. Magyarország–Szerbia: Csongrád megye, Bács-Kiskun megye Célterülete: a közös kulturális és természeti örökség fejlesztése, a szorosabb üzleti, oktatási, kutatási és kulturális kapcsolatok bővítése, a gazdasági és a kulturális lehetőségek kiaknázása Magyarország–Horvátország: Zala megye, Somogy megye, Baranya megye Célterülete: elősegíteni a természeti és kulturális örökség sikeres menedzselését és a határrégió két oldala közötti intenzív társadalmi-gazdasági kapcsolatokon alapuló kultúra- és tudásalapú fejlődést. Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Célterülete: együttműködés fokozása és elmélyítése Ukrajna Kárpátalja, IvanoFrankivszki és Csernovici megyéi és a tagállamok támogatott illetve ”szomszédos”

10

határmenti régiói között, környezeti, szociális, gazdasági szempontból fenntartható módon

Forrás: http://www.nfu.hu/altalanos_informaciok_az_ete_rol A határon átnyúló együttműködés a közvetlenül felhasználható forrásokon kívül Magyarország számára azért is alapvető fontosságú, mert a magyar NUTS II szintű régiók legalább egy országhatáron érintkeznek valamely szomszédos országgal és a 19 NUTS III szintű megye közül 16 vesz részt a határon átnyúló együttműködésben. Magyarország lakosságának 82%-a él határral is érintkező régiókban miközben az Európai Unió teljes népességének csupán egy negyede lakik országhatárral is érintkező térségekben.

4.2.2. Transznacionális programok

A transznacionális projektek az ETE célkitűzés költségvetéséből 21%-kal részesednek. A transznacionális projektek célja, hogy a programtér országai közösen keressenek az ország-csoport egésze vagy nagyja számára fontos problémákra megoldásokat. Az együttműködéseknek tehát olyan kérdésekkel kell foglalkozniuk, amelyek esetében a közös munka hozzáadott értékkel bír ahhoz képest, mintha az adott ügyet a résztvevő országok külön-külön, nemzeti szinten kívánnák megoldani. Minthogy a projektek célja a megoldások közös keresése, de nem a „megoldás” megvalósítása, a projektek leginkább tervezési, kutatási, szakmai együttműködési jellegűek, melyek indokolt esetben kisebb kivitelezési elemeket is magukban foglalhatnak. Fentiekből adódóan a program támogatja, hogy a közös munka későbbi – már nem e programból finanszírozott – beruházásokat indukáljon. 11

Magyarország kettő transznacionális programban vesz részt: A 16 állam részvételével zajló Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program fő célja a kohézió, a stabilitás és a versenyképesség erősítése a transznacionális együttműködés fokozásával, az integráció növelésével, valamint a fenntartható fejlődés biztosításával. Programterülete: Ausztria, Bulgária, Görögország, Magyarország, Olaszország (nem teljes területével), Románia, Szlovákia, Szlovénia; Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia; Moldova, Ukrajna (nem teljes területével). A Közép-Európai Transznacionális Együttműködési Program A program célja a területi kohézió erősítése, a belső integráció előmozdítása és a versenyképesség növelése Közép-Európában. Programterülete: Lengyelország, Németország (nem teljes területével), Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Olaszország (nem teljes területével)) + Ukrajna

4.2.3. A interregonális együttműködési programok

Az interregionális együttműködés a regionális politika hatékonyságának erősítését tűzte ki célul a regionális és a helyi hatóságok közötti kapcsolatépítés és tapasztalatcsere ösztönzésén keresztül. Ezekben a programokban, illetve a programok készítésében az Európai Unió valamennyi országa, és egyes esetekben Európai Unión kívüli országok (pl. Svájc, Norvégia) is részt vesznek, részesedésük azonban mindösszesen 5 %. Magyarország a következő programokban részes: INTERREG IVC Program, amelynek célja a Strukturális Alapok felhasználásával kapcsolatos tapasztalatcsere támogatása. URBACT 2007-2013, amelynek legfontosabb célja a városfejlesztés elősegítése. ESPON 2007-2013 Program, amely az alkalmazott kutatásokat; európai területi trendek, perspektívák és a politikai hatások elemzését finanszírozza. INTERACT II Program, amelynek alapvető célja, hogy elősegítse az ETE programok (és lehetőség szerint az Európai Unió külső határain induló előcsatlakozási programok) minél eredményesebb végrehajtását.

12

Források Közösségi forráskeret (m EUR)

Nemzeti társfinanszírozás (m EUR)

Uniós +hazai forrás (m EUR)

Magyarország-Szlovákia CBC Program (2007-2013)

176,50

31,15

207,64

Magyarország-Románia CBC Program (2007-2013)

224,47

50,70

275,18

Ausztria-Magyarország CBC Program (2007-2013)

82,28

18,58

100,86

Szlovénia-Magyarország CBC Program (2007-2013)

29,28

6,61

35,89

Magyarország-Horvátország IPA program (2007-2011)

35,54

9,20

44,74

Magyarország-Szerbia IPA Program (2007-2011)

33,97

5,99

39,96

Magyar-Szlovák-Román-Ukrán ENPI Program (200768,64 2013)

6,18

74,82

Dél-kelet európai Transznacionális Program (2007-2013)

206,69

38,42

245,11

Közép-európai Transznacionális Program (2007-2013)

246,01

52,28

298,30

INTERREG IVC Interregionális Együttműködési Program (2007-2013) 321.32

83.77

408.095

Program

ETE programok

4.2.4. A programokban támogatásra jogosultak köre Általánosságban elmondható, hogy a különböző programok között kismértékű eltérés lehet, de jellemzően támogatásra jogosultak: - közintézmények, közjogi intézmények; - non-profit szervezetek - a legjellemzőbb pályázói kör: helyi/megyei önkormányzatok, regionális fejlesztési ügynökségek, önkormányzati társulások, alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok, oktatási intézmények, kamarák, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, nemzeti parkok, turisztikai szervezetek, munkaügyi központok stb. A projektek finanszírozását 85%-ban közösségi hozzájárulás biztosítja. A pályázónak általános jelleggel a teljes projektre vetített, összesített támogatási mértéket 100%-ra kiegészítő mértékű, saját forrással kell rendelkeznie, mely általában a projekt elszámolható összköltségének 5%-a, állami támogatás esetén (amennyiben 13

csökkentett támogatási arány alkalmazása szükséges) a saját erő projektenként változhat. A saját forrás tényleges mértékét az egyes támogatási jogcímek figyelembe vételével kell biztosítani. Az önerőn, és a közösségi támogatáson felül a hazai költségvetés is hozzájárul nemzeti társfinanszírozás formájában az egye projektek megvalósításához, amelynek mértéke 10-15 % (a maximális nemzeti társfinanszírozás aránya és a minimális önerő elvárás mértéke a partnerek intézményi besorolása alapján változó, illetve függ attól, hogy az adott program tekintetében teljes költség vagy közkiadás alapú elszámolási szabályok érvényesülnek).

4.3. Az ETE programok intézményrendszere Az ETE programok intézményrendszere nemzetközi jellegéből adódóan speciális. Két szintet lehet megkülönböztetni: közös (joint) és nemzeti (national) szintet. Szereplők közös (joint) szinten:  Monitoring Bizottság: a legfőbb döntéshozó szerv, amelybe szavazó tagot delegálnak a határon átnyúló programok esetében az érintett megyék, valamint a résztvevő országok minisztériumainak a képviselői a transznacionális és interregionális programok esetében az érintett országok képviselői. Feladata a programvégrehajtás minőségének és hatékonyságának, valamint a projektek felelős végrehajtásának biztosítása, valamint a projektek támogatásáról/elutasításáról szóló végső döntés meghozatala az adott pályázati kiírás keretein belül  Irányító hatóság: felelős a Program hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért (a továbbiakban: IH)  Igazoló Hatóság felelős az igazolt költségnyilatkozatok és kifizetési kérelmek elkészítéséért és azoknak az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: EB) történő benyújtásáért, valamint az EB-től érkező kifizetések fogadásáért  Audit Hatóság felel a menedzsment és ellenőrzési rendszerek megfelelőségéről szóló jelentés és vélemény elkészítéséért. Munkáját a másik ország(ok) és magyar ellenőrökből álló Pénzügyi ellenőri csoport (GoA) segíti.  Group of Auditors: résztvevő országok ellenőreiből álló csoport.  Közös Titkárság: a program napi technikai menedzsmentjéért felelős (tagjai a programban résztvevő országokból kiválasztott kollégák). A Program koordinációjában és végrehajtásában támogatja az Irányító Hatóságot. Szereplők nemzeti szinten:

14

 Első szintű ellenőrzésre kijelölt szerv (FLC): nemzeti szinten felel a hazai projekt partnerek költségeinek hitelesítéséért. (Jelenleg a VÁTI Nonprofit Kft.)  Nemzeti Hatóság: Olyan nemzeti szintű feladatokért felel, mint pl. a társfinanszírozás biztosítása.

Az Európai Területi Együttműködési Programok esetében a legfőbb döntéshozó szerv a közös monitoring bizottság. A program végrehajtása folyamán minden jelentős döntést a monitoring bizottság hoz meg – a programdokumentum esetleges módosításától a pályázatokkal kapcsolatos támogatási döntésig, és az egyes támogatási szerződések módosításáig. A programozás során mindezek miatt kiemelkedő fontosságú a helyi szereplők, főleg a területi középszint (NUTS III) bevonása. A program központi irányítását valamint jogi képviseletét az IH látja el. Az IH munkáját a pénzügyekért felelős Igazoló Hatóság valamint a szabályszerűséget felügyelő Audit Hatóság egészíti ki. Az IH szorosan együttműködik a program napi technikai menedzsmentjéért felelős Közös Technikai Titkársággal, amely gondoskodik a pályázati felhívások előkészítéséről és megjelentetéséről, a pályázatok befogadásáról és értékeléséről, valamint a monitoring bizottság által jóváhagyott projektek tekintetében a szerződéskötésről és azok végrehajtásának nyomon követéséről. Hazánk öt határon átnyúló és egy transznacionális program esetében ad otthont a programok menedzsment szervezeteinek, amely más országokkal való összehasonlításban jelentősnek számít. Ezek működtetése a programok Technikai Segítségnyújtás (TA) keretének a terhére történik, mely uniós forrásból és a programban résztvevő országok kötelező éves, saját nemzeti költségvetésből befizetett, hozzájárulásából tevődik össze. Ebből következően a Magyarországon felmerült (közös) költségeket részben a program közös EU számlája, részben – nagyjából az ország méretétől függő arányban – az érintett partnerországok nemzeti hozzájárulása finanszírozza.

15

Irányító Hatóság (IH) Az IH felelős a Program hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért Nemzeti Hatóság másik országban (NA) Támogatja az IH-t a Programhoz kapcsolódó másik országbeli tevékenységek végrehajtásában

AT-HU Regional management Burgenland GmbH, Eisenstadt

HU-SK-RO-UA Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország

HU-HR Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország

HU-RO Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország

HU-SR Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország

HU-SK Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország

SI-HU Önkormányzati és Területfejlesztési Kormányhivatal Határon Átnyúló Programokat Irányító Egység, Maribor, SI

CE Bécsi Regionális Önkormányzat

SEE Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország

Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium (Szlovákia) Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium (Románia) Gazdasági Minisztérium (Ukrajna) Magyar Államkincstár, Magyarország

Területfejleszté si, Erdészeti és Vízgazdálkodás i Minisztérium; Ministry of Regional Development, Forestry and Water Management of the Republic of Croatia MRDFWM Magyar Államkincstár, Magyarország

Regionális Fejlesztési Turisztikai Minisztérium, Románia

Szerb Köztársaság Kormányának Európai Integrációs Irodája

Szlovák Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MoARD)

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága

minden részes országban, Magyarországon: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága

minden részes országban http://www.southeasteurope.net/en/contacts/na tional_contacts/

Magyar Államkincstár, Magyarország



Regionális Fejlesztési Közalap (Szlovénia)

Bécsi Regionális Önkormányzat


és

Igazoló Hatóság (IgH) Felelős az igazolt költségnyilatkozatok és kifizetési kérelmek elkészítéséért és azoknak az EB-hez történő benyújtásáért, valamint az EB-től érkező kifizetések fogadásáért

Osztrák Köztársaság Szövetségi Kancelláriahivatal, Bécs IV/4. osztály

Ellenőrző Hatóság (EH) Többek közt felel a menedzsment és ellenőrzési rendszerek megfelelőségéről szóló jelentés és vélemény elkészítéséért. Munkáját a másik ország(ok) és magyar ellenőrökből álló Pénzügyi ellenőri csoport (GoA) segíti. Közös Technikai Titkárság (KTT) A Program koordinációjában és

Osztrák Köztársaság Szövetségi Kancelláriahivatal, Bécs

Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, Magyarország





Szerepét a szlovén Pénzügyminisztérium képviseletében a szlovén Költségvetés-Ellenőrző Iroda látja el

Osztrák Kancellária

Szövetségi


VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül, soproni képviselet

A VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül (melyet Szlovákiában,

VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül, Magyarország

VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül, Budapest, Békéscsaba


VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül

Önkormányzati és Területfejlesztési Kormányhivatal Határon Átnyúló

Bécsi Regionális Önkormányzaton belüli funkcionálisan elkülönített szerv


16

végrehajtásában támogatja az IH-t.

Info Pont (IP)

Közös Monitoring Bizottság (KMB) Feladata a programvégrehajtás minőségének és hatékonyságának, valamint a projektek felelős végrehajtásának biztosítása, valamint a projektek támogatásáról/elutasításáról szóló végső döntés meghozatala az adott pályázati kiírás keretein belül.

Első szintű ellenőrzésért felelős szervek

Romániában és Ukrajnában helyi irodák támogatnak) Regionális koordinációs irodák (egyben Információs Pontok): Osztrák tartományi képviseleteken St. Pölten, Graz, Wien, Eisenstadt. Magyar oldalon pedig a VÁTI Nonprofit Kft. soproni és budapesti irodáiban küldöttek a programban résztvevő országokból

Magyarországon és Ausztriában (Magyarországon: VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül, Budapesten valamint a VÁTI soproni és zalaegerszegi területi irodáiban)

küldöttek a programban résztvevő minden országból

HU: VÁTI Nonprofit Kft.

Programokat Irányító Egység, Maribor, SI

Osijek / Eszék

BRECO Office, Nagyvárad, Temesvár

Szerbiában, a JTS Antenna szabadkai irodája

Nyitra és Kassa régió önkormányzata

A Közös Technikai Titkárság részeként a VÁTI Nonprofit Kft. zalaegerszegi regionális irodája

minden részes országban

minden részes országban http://www.southeasteurope.net/en/contacts/na tional_contacts/

A Program legfőbb döntéshozó szerve a KMB, amelybe szavazó tagot delegál a Programban résztvevő valamennyi magyarországi és horvátországi megye, valamint a magyarországi és horvátországi minisztériumok által felállított egyeztető bizottságok HU: VÁTI Nonprofit Kft., HR: MRDFWM

Közös Irányító Bizottság (a Közös Monitoring Bizottság albizottságaként működik, mely felelős a projektek kiválasztásáért)

küldöttek programban résztvevő országokból

küldöttek programban résztvevő országokból

küldöttek a programban résztvevő országokból



HU: VÁTI Nonprofit Kft., RO: Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium/ BRECO

Magyarországon és Szerbiában (Magyarországon : VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül, Budapesten valamint a VÁTI békéscsabai és szegedi területi irodáiban)

minden EU tagállamban (Magyarországon: VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül)

minden EU tagállamban (Magyarországon: VÁTI Nonprofit Kft. keretein belül) és IPA országban

17

a

a

HU: VÁTI Nonprofit Kft. SK: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MoARD)

HU: Kft.

VÁTI

Nonprofit

4.4. Projektek támogatása az ETE programban Az egyes, IH által kiírt pályázati felhívásokra beérkezett projektek közül a Monitoring Bizottság által támogatásra kijelölt projektek tehát mindig partnerségben valósulnak meg. A határon átnyúló közvetlen hatás biztosítása érdekében a projektekbe a határmenti terület mindkét oldaláról egyaránt be kell vonni partnereket; a fejlesztéseknek a határ mindkét oldalán történő finanszírozással kell megvalósulniuk; a projekt eredményeinek pedig bizonyítható, érzékelhető hatással kell bírniuk mindkét oldalon. Valamennyi projekt esetében a partnerek között megállapodás (partnerségi megállapodás) alapján kijelölésre kerül egy vezető partner. A vezető partner elv a program keretében támogatott valamennyi projekt kapcsán alapvető követelmény. A vonatkozó Európai Bizottsági rendelet alapján, a határon átnyúló projektben résztvevő partnerek kijelölnek maguk közül egy fő kedvezményezettet, ún. vezető partnert a pályázat benyújtása előtt. A projektet a vezető partner képviseli, amely szervezet az egyetlen közvetlen kapcsolatot testesíti meg az adott projekt, valamint a program közös végrehajtó szervei között. A vezető partner felelőssége – többek közt -, hogy egy partnerségi megállapodáson alapuló, jól működő konzorciumot állítson fel a projektben résztvevő valamennyi kedvezményezett partnerrel. A vezető partnerrel az IH megköti a közösségi támogatási szerződést. A projekt megvalósításához biztosított közösségi forrás mellett azonban szükséges hazai társfinanszírozást is biztosítani a projektekhez, valamint meghatározott mértékű önerővel is hozzá kell járulni a projektpartnereknek. A hazai társfinanszírozást a nemzeti hatóság, Magyarországon az NFÜ NEP IH biztosítja, mégpedig pályázatás nélkül, automatikusan. A Nemzeti Hatóság a projektet megvalósító hazai partnerekkel hazai társfinanszírozási szerződés köt. A kihelyezett források szabályszerű felhasználása biztosítása érdekében a hazai partnernek a Rendeletben meghatározott esetekben (Rendelet 19.§) biztosítékot kötelesek nyújtani. A hazai társfinanszírozás teljes összege előleg formájában kerül kifizetésre a hazai partner számára a hazai társfinanszírozási szerződés megkötésétől számított 30 napon belül. Ezzel az összeggel a hazai partner utólagosan köteles elszámolni, amennyiben pedig elszámolást egy éven belül nem nyújt be, akkor köteles az összeget visszafizetni. Magyar sajátosság azonban - célozva a hazai partnerek megvalósítási képességének támogatását- hogy a hazai partnerek igényelhetik a közösségi támogatás hazai partnerre eső részének megelőlegezését is a nemzeti hatóságként eljáró NFÜ-től. Vagyis hazai költségvetési forrásokból a magyar állam megelőlegezi a hazai partnerek projektrészére később utófinanszírozás keretében kiutalásra kerülő közösségi támogatásokat. A megelőlegezés egy összegben történik. 18

A megelőlegezett összeget legkésőbb az utolsó közösségi hozzájárulás részlet kifizetésének a hazai partner fizetési számláján történt jóváírását követő 5 napon belül vissza kell utalni a nemzeti hatóság részére, így tehát a hazai költségvetés eddig az időpontig helyt áll a támogatási összeg erejéig, a közösségi támogatás megérkezését követően pedig a költségvetésből fedezett kiadások visszafizetésre kerülnek a beérkező uniós forrásokból. A megelőlegezés mértéke jelenleg szokásjog alapján 30 %-os mértékű (2011 előtt 100 %-os mértékű volt, ez azonban nem motiválta a projektgazdákat a mielőbbi teljesítésre, így 15%-ra csökkentésre, majd pedig 30 %-ra megemelésre került), így a jogosult partnerek a hazai tárfinanszírozással együtt már a támogatási összegnek a 40%-ával rendelkeznek a projekt megvalósításának a kezdetekor. A megelőlegezést a Nemzeti Hatóság központi költségvetési szerv hazai partner részére kérelem nélkül, nem központi költségvetési szerv hazai partner részére kérelemre biztosítja egy megelőlegezési szerződés keretében. A megelőlegezés iránti kérelmet a támogatási döntést követően lehet benyújtani, a megelőlegezési szerződést pedig a közösségi támogatási szerződés hatályba lépését követően lehet megkötni. A Módosító Rendelet hatályba lépését megelőzően a megelőlegezés szűkebb jogosulti körben volt elérhető (a változások bemutatása később). A hatályos rendelkezések alapján azonban már megelőlegezésre jogosult a központi költségvetési szerv, a megyei önkormányzat és a regionális fejlesztési ügynökségek minden esetben, míg a nem központi költségvetési szerv partner akkor, ha a projektrésze elszámolható összköltsége eléri az 550 ezer eurót. A nem központi költségvetési szerv hazai partner – ide nem értve a nem költségvetési szerv formában működő közszféra szervezet hazai partnert – biztosítékot köteles nyújtani és meghatározott esetekben szükség van az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére is az előleg nyújtásához.

19

5. A Módosító Rendelet által bevezetett újdonságok, és azok hatásai A következőkben részletesen bemutatjuk a Módosító Rendelet, illetve az azzal egyidejűleg hatályosult egyéb változásokat. Tekintve, hogy a Módosító Rendelet hatályba lépését követően csak háromnegyed év telt, az eddig elért eredmények a korábban elért eredményekhez képest nehezen lehet összevetni, azonban már látszanak a tendenciák, kimutathatók, hogy a jogszabály változás hatásai milyen irányú fejlődést mutatnak, illetve a kitűzött célokat milyen további ösztönző intézkedésekkel lehet elérni.

5.1. A közösségi hozzájárulás megelőlegezési rendszerének módosítása A Módosító Rendelet kidolgozása szükségességét leginkább a megelőlegezés kérelmezésére jogosult kör kibővítése iránti igény fogalmazta meg. A módosítás révén a) a megyei önkormányzatok és a regionális fejlesztési ügynökségek akkor is igényelhetnek megelőlegezést, ha projektrészük értéke nem éri el az 550.000 eurót, ezáltal azonos lehetőséget kaptak, mint a központi költségvetési szervek, b) a nem központi költségvetési szervek által nyújtható biztosítékok köre kiszélesedett, c) valamint a ki- és visszafizetések technikai módosítása történt meg. Vizsgálatunk szempontjából az a) pont érdemel különös kiemelt figyelmet. Az intézkedés egyértelmű célja az ETE és az IPA határon átnyúló együttműködési programokban nyertes hazai partnerek likviditási helyzetének javítása volt, ezáltal pedig az európai uniós források hatékonyabb lehívásának elősegítését szolgálja. A módosítás érdekében a legtöbb kezdeményezés a megyei önkormányzatok és a regionális fejlesztési ügynökségek részéről érkezett. Ennek oka, hogy a területfejlesztés hazai rendszerének átalakításában jelentős szerepe volt a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény átfogó módosításának, amely gyökeresen megújította a szakterületet jellemző intézményrendszert, működést. Az átszervezés következtében 2012. január 1-jétől:  

Megszűntek a regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok és a kistérségi fejlesztési tanácsok. Állami tulajdonba kerültek a regionális fejlesztési ügynökségek (nonprofit kft.k), amelyek felett a tulajdonosi jogokat a nemzeti fejlesztési miniszter gyakorolja. 20



A kormányzati politikával összhangban a területfejlesztés területi szintjén jelentkező feladatokat a megyei önkormányzatok látják el.

A területi államigazgatás átalakításának keretében 2012. január 1-től az állam átvette a megyei intézményeket és Megyei Intézményfenntartó Központokat állított fel. Az átalakítás nagyban érintette az önkormányzatok nemzetközi projektjeinek végrehajtását is. A területfejlesztési intézményrendszer megreformálásával 2012. után az RFÜ-k, valamint a megyei önkormányzatok egy teljesen más helyzettel álltak szemben a területi együttműködési projektekkel kapcsolatban, mint korábban. Tekintettel arra, hogy a projektek utófinanszírozással kerülnek megvalósításra legfőképpen a nemzetközi projektek előfinanszírozását illetően merültek fel problémáik. 2012-ben egyeztetésekre került sor az NFÜ, mint az egyes programokban a nemzeti hatósági feladatokat ellátó szerv, az NFM, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) részvételével. Tekintettel arra, hogy az RFÜ-k és a megyei önkormányzatok fontos célcsoportjai, és gyakori pályázói az együttműködési programoknak, a megváltozott helyzet kezelése stratégiai fontosságú volt. A megyei, illetve a RFÜ-s pályázók megsegítése nem csak a projektek megvalósulása és az így elért hatás miatt volt fontos, hanem a programok forrásfelhasználásának biztosítása miatt is, arra tekintettel, hogy Magyarország a programok döntő része tekintetében IH feladatokat is ellát. A következő táblázat azt mutatja be, hogy a fenti két projektgazda típus által mekkora összegű előleg igénylések érkeztek be az NFÜ-höz: Vizsgált szervezettípus

RFÜ

Megyei önkormányzatok

Összesen

Beérkezett igénylés (Ft)

220 771 435

58 624 284

279 395 719

2

1

3

18 387 981

3 122 657

21 510 638

Megkötött szerződés (db)

12

3

15

Megkötött szerződésekben szereplő kumulált összeg (Ft)

202 383 454

55 501 627

257 885 081

NGM jóváhagyásra/szerződéskötésre vár (db) NGM jóváhagyásra/szerződéskötésre várókban szereplő összeg (Ft)

21

Kifizetett összeg (Ft)

163 857 940

55 501 627

219 359 567

Forrás: NFÜ NEP IH A két érintett szervezet típus esetében a megelőlegezés érdekében benyújtott 18 kérelemből 15 esetben már a szerződéskötés is megtörtént. A fentiek alapján megállapítható, hogy 15 projekt esetében a megelőlegezés biztosítása a likviditás folyamatos fenntartása érdekében stabilabb alapokra helyezi a projektek végrehajtását és sikeres megvalósítását. Ez jól bizonyítja, hogy a megelőlegezés intézményének folyamatos finomhangolása elemi érdekünk. A jogszabályi változás lehetővé tette, hogy a megyei önkormányzatok és a regionális fejlesztési ügynökségek minden projektjük esetében kérelmezhessék a megelőlegezést. Az alábbi táblázat az RFÜ-k és a megyei önkormányzatok futó területi együttműködési projektjeit mutatják be 2012 tavaszán, a Rendelet módosítása előtt. (Az RFÜ-k projektjei részletesen a mellékletben találhatóak). A táblázatokból egyrészt kitűnik, hogy az RFÜ-k lényegesen több nemzetközi projekttel rendelkeztek közvetlenül a Módosító Rendelet előtt, mint a megyei önkormányzatok. Ennek oka egyrészről, hogy több önkormányzati projektet átvettek a Megyei Intézményfenntartó Központok a 2012-es átszervezés után, valamint az átalakítás következtében átmenetileg csökkent a pályázói kedv a megyei önkormányzatok körében. A táblázatokból láthatjuk azt is, hogy az ETE programokban 2012 áprilisára csak hét megye vett részt projektekkel, valamint azt, hogy a régiók közt a központi régiónak nem volt területi együttműködési projektje. Kitűnik továbbá az RFÜ-k, illetve a megyék nem homogén helyzete, hiszen van olyan RFÜ, illetve megye, akinek nincs szükség megelőlegezésre a futó projektjeik megvalósításához.

22

Az RFÜ-k rendeletmódosítás előtt folyamatban lévő területi együttműködési projektjei

Régió megnevezése Észak-Magyarország (ETE) Észak-Alföld (ETE) Dél-Alföld (ETE) Dél-Dunántúl (ETE) Közép-Dunántúl (ETE) Nyugat-Dunántúl (ETE) Összesen

Nemzetközi projektek száma (db)

Futó projektek (van megkötött szerződés) összköltsége (Ft)

Ebből támogatás (Ft)

3 4 2 3 4 12 28

172,959,540 140,129,647 44,333,100 184,015,910 135,970,632 532,833,720 1,210,242,548

164,311,563 133,123,165 42,116,445 174,815,115 129,172,099 506,192,034 1,149,730,420

Önerő (Ft)

8,647,977 7,006,482 2,216,655 9,200,796 6,798,533 26,641,687 60,512,130

Ebből rendelkezésre álló önerő (Ft) 2,695,977 1,971,950 2,216,655 9,200,796 6,798,533 12,736,148 35,620,059

Hiányzó önerő (Ft)

Forrás (likviditás) igény (Ft)

5,952,000 5,034,533 0 0 0 13,905,539 24,892,072

0 34,962,929 0 0 6,627,297 170,656,138 212,246,364

A rendeletmódosítás előtt támogatott, de támogatási szerződéssel még nem rendelkező területi együttműködési projektek

Régió megnevezése

Támogatott , még nincs szerződés (db)

Nyugat-Dunántúl (ETE) Összesen:

2 2

Még nem futó (még nincs megkötött szerződés) projektek összköltsége (Ft) 148,300,590 148,300,590


Önerő (Ft)

140,885,561 140,885,561

7,415,030 7,415,030

23

Ebből rendelkezés re álló önerő (Ft) 0 0



Hiányzó összeg összesen (Ft)

7,415,030 7,415,030

43,669,855 43,669,855

51,084,885 51,084,88

A rendeletmódosítás előtt már benyújtott projektek

Régió megnevezése

Nemzetköz i projektek száma (db)

Észak-Alföld (ETE) Dél-Alföld (ETE) Nyugat-Dunántúl (ETE) Dél-Dunántúl (ETE) Közép-Dunántúl (ETE) Összesen:

1 1 8 2 6 18

Ebből támogatási szerződés megkötve (db) 0 0 0 0 0 0

Projektek összköltsége (Ft)


Önerő (Ft)

Ebből rendelkezésre álló önerő (Ft)



6,974,070 114,687,600 369,889,669 62,623,100 337,823,325 891,997,764

6,625,367 108,953,220 351,395,186 59,491,945 320,932,160 847,397,877

348,704 5,734,380 18,494,483 3,131,155 16,891,165 44,599,887

0 0 0 3,131,155 0 3,131,155

348,704 5,734,380 18,494,483 0 16,891,165 41,468,732

1,627,285 0 162,195,654 31,703,700 0 195,526,639

24

A megyei önkormányzatok rendeletmódosítás előtt folyamatban lévő területi együttműködési projektjei

Nemzetközi projekt megnevezése *

Projekt kezdete és tervezett zárásának időpontja

Önkormányzati projekt összköltsége***

Szükséges önerő

Rendelkezésre álló önerő

Ft

Ft

Ft

A projekt megelőlegező finanszírozásához szükséges forrás rendelkezésre álle? (igen/nem)

Amennyiben nem, úgy a projekt likviditásának biztosításához szükséges forrás összege Ft

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat "Hailnet" Feasibility study of joint Hungarian-Serbian hail suppression network

2011.10.01. - 2013.01.31.

16,169,600.00

808,480.00

-

nem

7,626,000.00

SWITCH (Közép-európai Program keretében)

2012.05- 2014.10

33,291,969.50

4,993,796.20

0

nem

33.291.969,5

1,860,000.00

nem

20,511,871.00

93,080,600.00 4,654,030.00 4,654,030.00 Fejér Megyei Önkormányzat - nincs projekt Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat - nincs projekt Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat- nincs projekt Heves Megyei Önkormányzat- nincs projekt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat nincs projekt Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat nincs projekt

nem

79,118,510.00

Baranya Megyei Önkormányzat A Dráva-Duna közti aknaszennyezett területek rehabilitációja (HUHR/1001/1.1.1/2006) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat – nincs projekt Békés Megyei Önkormányzat - nincs projekt Csongrád Megyei Önkormányzat HURO 0901/237/2.5.1.

2011.03.01 - 2012.02.29.

HURO/1001/292/1.2.3.

2012.01.01 - 2013.04.30.

37,200,000.00

25

1,860,000.00

Nógrád Megyei Önkormányzat- nincs projekt Pest Megyei Önkormányzat DONAUREGIONEN + (SEE/A/246/4.2/X) DRÁVA-GEO

ALPANNONIA - Határon átnyúló prémium turistaút előkészítése és kialakítása Kőszegtől a Semmeringig és tovább a Joglland Waldheimat régióba (L00051) AT-HU PILGRIMAGE - Zarándoklás és búcsújárás Közép-Európában Zarándokutak közép-európai hálózatának kiépítése az osztrákmagyar határtérségben (L00081) AT-HU NATUR KULINARIUM Régiók kertjei és kultúrtájai kínálata új élménylehetőségek turisztikai és képzésközpontú fejlesztése és megvalósítása (L00129) AT-HU REG-NET - Területi Információsés Fejlesztési hálózat kialakítása (SI-HU-2-2-018) FUTUR - Határon átnyúló turisztikai platform SI-HU Múltunk közös értékei - élő örökségünk (SI-HU-1-1-007)

2008-2012.05.31.

22,010,000

2,201,000

Somogy Megyei Önkormányzat 2010.05.01-2012.04.30 46993653 2349685.3 2349685.3 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat - nincs projekt Tolna Megyei Önkormányzat- nincs projekt Vas Megyei Önkormányzat

igen

2008.06.30-2012.06.30

29,851,760.00

1,492,591.10

0

nem

25,208,158.40

2009.09.01- 2012.08.31.

107,831,640.00

5,391,582.00

0

nem

49,326,797.00

2011. 07.01. – 2014. 06. 30.

59,675,000.00

2,983,750.00

0

nem

59,675,000.00

2011.10.01- 2014.09.30.

85,539,068.80

4,276,955.30

0

nem

85,539,068.80

98,189,855.70

4,909,494.80

0

nem

98,189,855.70

38,378,629.30

1,860,623.10

0

nem

11,272,719.00

2009. 07.01 2012.06 30.

26

Veszprém Megyei Önkormányzat- nincs projekt Zala Megyei Önkormányzat DRÁVA GEO - Geotermikus kutatások a Dráva medencében (Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013) LAMAPRON - Munkaerő-piaci fejlesztés a magyar-szlovén határtérségben (SzlovéniaMagyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013) HEALTHY - Egészséges Közösségek (SzlovéniaMagyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013)

2010.05.01- 2012.04.30

42,415,461.70

2,120,775.10

2,120,775.10

igen

-

2011.07.01-2014.06.30

17,719,420.20

885,970.70

885,970.70

igen

-

2012.04.01-2014.03.31

130,457,796.00

6,522,889.80

6,522,889.80

nem

130,457,796.00

Forrás: RFÜ-k és Megyei Önkormányzatok adatszolgáltatása

27

A Módosító Rendelet hatályba lépése után megkeresésünkre 12 megyei önkormányzat és 5 RFÜ mutatta ki futó ETE programjait, és az azok tekintetében igénybe vett, vagy igénybe venni szándékozott előleg mértékét. Ezen felmérés eredményei az alábbiakat mutatják:

Megyei önkormányzatok által ETE programokhoz igényelt előleg a Módosító Rendelet hatályba lépése után

Békés Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Fejér Megyei Önkormányzat KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat

Együttműködési program neve nincs

Pályázat címe/státusza n.r.

Előleg igény (EUR) n.r.

Magyarország-Szerbia határon átnyúló programban benyújtott pályázat nincs

nem nyert támogatást

n.r.

n.r.

n.r.

Magyarország – Szlovákia Határon Átnyúló Program

közös hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és irányítási kapacitások fejlesztése

Nógrád Megyei Önkormányzat Pest Megyei Önkormányzat Somogy Megyei Önkormányzat

nincs

nincs, az önkormányzat a projektekben társult partner „Fenntartható közlekedés és nincs, az mobilitás a önkormányzat Duna menti turisztikai régiókban” a projektekben társult partner n.r. n.r.

nincs

n.r.

n.r.

Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program

tartaléklistás pályázat

Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Önkormányzat

ENPI MagyarországSzlovákia-Románia-Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program

,,Határrégiók fenntartható fejlesztése a Kárpátok Eurorégió hatékony működtetésével”támogatási szerződéskötés előkészítése folyamatban

önerő igénye egyenlőre nincs (tartaléklistán van a projekt) önerő igénye egyenlőre nincs (a TSZ megkötése után válik aktuálissá) önerő igénye egyenlőre nincs (a TSZ megkötése után válik aktuálissá) n.r.

Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program

„Turisztikai örökség a KisEurópában” -tartaléklistás pályázat

Tolna Megyei

nincs

n.r.

28

Önkormányzat Vas Megyei Önkormányzat

Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

REG-NET – „Területi információs és fejlesztési hálózat kialakítása” FUTUR – „Határon átnyúló turisztikai platform” Natur-Kulinarium – Régiók kertjei és kultúrtájai kínálata új élménylehetőségek turisztikai és képzésközpontú fejlesztése és megvalósítása” VULKAN – „Vulkánrégió – A vidék megtartó ereje”

Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

Veszprém Megyei Önkormányzat Zala Megyei Önkormányzat

nincs

n.r.

Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

„Egészséges közösségek”

70.362,78

76.391,74 49.087,50

nincs (egyenlőre csak a hazai partnerre eső költségvetés ismert) n.r. 2013.évi likviditásigény ismert, ez összesen 13,362,000 Ft

Regionális Fejlesztési Ügynökségek által ETE programokhoz igényelt előleg a Módosító Rendelet hatályba lépése után

Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Együttműködési program neve Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program nincs

Pályázat címe/státusza KARRES – nem nyert támogatást

Előleg igény

n.r.

n.r.

nincs

n.r.

n.r.

INTERREG IVB Central Europe INTERREG IVC

ADAPT2DC

2013. évre 49.398 EUR

SMART Europe R4GG GRENZBAHN ESPAN Natur-Kulinarium RECOMHU-AT

2013. évre 54.184,64 EUR 2013. évre 49.986 EUR nincs 15 380 866 Ft 7 488 113 Ft 29 426 326 Ft

Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

29

n.r.

INTERREG IVC SEE (Délkelet-Európai) Transznacionális Együttműködési Program Central Europe (Közép Európa) Operatív Program 2007-2013

30

2014 EURIS SETA

CEBBIS

55 547 529 Ft 14 487 986 Ft

Nincs igény. A projekt hosszabbítására vonatkozó támogatási szerződés még nem állt rendelkezésre.

A módosítás projektgeneráló hatása tekintetében megállapítható, hogy a NyugatDunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség és a Vas Megyei Önkormányzat használja ki a legnagyobb mértékben a Módosító Rendelet által lehetővé tett megelőlegezési rendszert. A megye képviselőjével történt interjú alapján világossá vált, hogy ha a megelőlegezési rendszer nem került volna módosításra, akkor nemcsak a három futó és az egy, azóta beadott pályázat került volna veszélybe, hanem a három nemzetközi projekt ellehetetlenülése esetén a megye működése is veszélybe sodródott volna. Mindezek figyelembe vételével kijelenthetjük, hogy a rendeletmódosítás hatása ez esetben jóval túlmutat az eredeti szándékon. Zala megye projektje sem kerülhetne megvalósításra a Módosító Rendelet nélkül. Több projekt esetében azonban ilyen közvetlen kapcsolatot nem tudtunk felfedezni.

E helyütt azonban szükséges kitérni a megelőlegezés egy másik, a Módosító Rendelettel egyidejűleg érvénybe lépő módosítására is. A megelőlegezés mértékét nem jogszabály határozza meg, hanem az az NFÜ-NFM-NGM között zajló egyeztetések eredményeképpen került meghatározásra. A mérték 15%-ról 30%-ra emelése éppen egyidejűleg került bevezetésre a Módosító Rendelettel. A rendelkezésünkre álló információk és adatsorok alapján csak nagy bizonytalansággal lehet elhatárolni egymástól a megelőlegezés Módosító Rendeletben foglalt módosításának hatásait a megelőlegezés mértéke megemelésének hatásaitól. Emiatt a kettő megváltozott tényező tekintetében célszerűbbnek találjuk megállapításaink egységes kezelését. A mérték változása kapcsán , hatásának kimutatása céljából azt szükséges bemutatni, hogy annak 15%-ra történő módosítása 2011-ben azért történt meg, mert az addig alkalmazott 100 %-os mértékű megelőlegezés nem váltotta be szakmailag a hozzá fűzött reményeket. A likviditás biztosítása ellenére is tapasztalhatóak voltak a projekteknél a folyamatosan jelentkező csúszások, elmaradások, határidő hosszabbítások, emiatt pedig költségvetési szempontból nehezen volt tervezhető az előleg visszatérítése. 2011-ben háromoldalú, NFÜ-NFM-NGM egyeztetések során összevetésre kerültek a költségvetés helyzetével, valamint a projektek likviditásának fenntarthatóságával kapcsolatos érvek. Az egyeztetések során került konszenzus útján meghatározásra a közösségi támogatás 85%-os mértékének 15%-os hazai megelőlegezése, mely kiegészülve a nemzeti társfinanszírozás projektre vetített 15%-os arányával, mintegy 30%-os előfinanszírozást tett elérhetővé a projektek számára. Ez az érték egy ütemes és folyamatos projektvégrehajtás és elszámolás mellett folyamatos likviditást tudott biztosítani a projekteknek. A Módosító Rendelet előkészítése során újabb háromoldalú egyeztetés keretében vizsgálták felül a tárcák az előleg tapasztalatait, amelynek eredményeként végül 30%os mérték került meghatározásra, mely mind finanszírozási mind szakmai oldalról konszenzust jelentő mérték. A fentiekben már említett 10-15%-os mértékű nemzeti 31

társfinanszírozás mellett az arra jogosultak számára ez hozzávetőleg 40%-os likviditás biztosítását jelenti előfinanszírozás formájában. A 30%-os előleg mérték alkalmazását követően beérkező igények és kifizetések adatait összehasonlítva a korábbi időszak adataival az alábbi táblázat mutatja be: Közösségi hozzájárulás megelőlegezése 30%-os időszak bevezetését követően 2012. VIII. 12 után

Vizsgált időszak

Vizsgált paraméter

30%-os időszak bevezetését megelőzően (2012. VIII. 12 előtt)

Új szerződés

Szerződésmódosítás

Összesen

Beérkezett igénylés (Ft)

4 469 483 601

3 615 969 481

270 539 915

3 886 509 396

Megkötött szerződés (db)

120

79

7

206

Megkötött szerződésekben szereplő kumulált összeg (Ft)

4 469 483 601

2 047 725 386

270 539 915

2 318 265 301

Kifizetett összeg (Ft)

4 076 817 039

1 925 926 055

171 008 384

2 096 934 439

Forrás: NFÜ NEP IH Fenti adatsorok azt mutatják, hogy az összesen megkötött vagy módosított szerződések (206 darab) 42%-a a 2012. évi módosítás óta eltelt 9 hónapban, a fennmaradó 58% pedig a jogszabály módosítás előtt eltelt 28 hónapban (2010. május - 2012. augusztus között) került megkötésre. Ha tehát nem a kedvezményezett típusának szempontjából elemezzük csak a megelőlegezés intézményrendszerének változását, akkor a fentiek alapján megalapozottan következtetünk arra, hogy a jogszabályi módosítások és az azokkal egy időben bekövetkező előleg mérték növelése döntő mértékben voltak hatással a projektgazdák megvalósítási aktivitására, és annak keretében az előleg igénylésére. Az NFÜ NEP IH véleménye az, hogy a megelőlegezés rendszerének jogszabályi, valamint mértékének tárcaközi pontosítása meghozta a várt eredményeket, a jogosult projektgazdák a megváltozott és egyszerűsített feltételek mellett a korábbinál nagyobb számban veszik igénybe a megelőlegezés lehetőségét. Itt fontos azt is megemlíteni, hogy a megelőlegezés rendszere magyar sajátosság, nincs tudomásunk arról, hogy bármely másik ország követne ilyen gyakorlatot. Ezzel véleményünk szerint szabályozói oldalról, a költségvetési szempontokat is mérlegelve 32

minden segítséget megad a magyar állam a költségvetési szerveknek és a piaci projektgazdáknak is a likviditásuk biztosításához. A megelőlegezés intézménye kapcsán azonban nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a megelőlegezés forrását a magyar költségvetésben szükséges időlegesen megteremteni, amely magyar források azonban az uniós forrásokból visszaforgatásra kerülnek, amint az adott projekt tekintetében a partner számláján a közösségi támogatás jóváírása megtörténik. A források megteremtésén kívül azok nehezen betervezhetősége okozza a problémát, hiszen csak közelítéssel kalkulálható az, hogy milyen projektek megvalósításban, milyen részesedéssel vesznek részt a magyar partnerek az egyes években.

5.1.1. Általános értékelés, javaslatok Általánosságban elmondható, hogy a megelőlegezési rendszer teljes mértékű megnyitása a megyei önkormányzatok, valamint a regionális fejlesztési ügynökségek részére megoldást nyújtott több megye illetve RFÜ számára, hogy folytathassák megkezdett projektjüket, valamint új projektötletek megvalósítására is bátorította őket. A Módosító Rendelet hatása ugyanakkor a megvalósított új projektek számát tekintve nem olyan áttörő. Ez több faktor együttes fennállásával magyarázható: a rendeletmódosítás folyamata több mint 1 évig elhúzódott. Ez idő alatt a célcsoport bizonytalanságban volt és sok esetben elállt a pályázattól projekt partner csere útján. 2012. második fele után már a legtöbb programban a legutolsó felhívások jelentek meg, és a módosítás megjelenése előtt fennálló bizonytalan helyzet miatt nem volt projektgenerálás. Fenti következtésünk alapján a jövőre vonatozóan a következő ajánlásokat fogalmazzuk meg a megelőlegezés kapcsán. A megyei önkormányzatok, valamint a regionális fejlesztési ügynökségek rendkívül fontos célcsoportjai a területi együttműködési programoknak. Számtalan területet, illetve témát csak ez célcsoport tud lefedni a programterületen. Éppen ezért nagyon hasznos lenne, ha a következő 2014-2020-as programozási időszakban ez a két célcsoport továbbra is projektrész értékben meghatározott korlátozás nélkül élhetne a megelőlegezés lehetőségével. A következő időszak területi együttműködési programjainak magyarországi végrehajtását szabályozó rendelet megalkotásánál éppen ezért ennek lehetőségét mindenképpen meg kell vizsgálni, és a mostani módosított rendszerhez hasonló kiépítése javasolt, hisz a pályázói aktivitás nőhet az RFÜ-k és a megyei önkormányzatok körében, ha már az időszak elején a most sikeresnek bizonyult rendszer kerül bevezetésre. A megelőlegezéshez felhasznált összeg a projekt megvalósítása után visszacsorog a költségvetésbe, így a meglehetősen csekély tényleges költséggel nem csak a projekt megvalósítását lehet előmozdítani, hanem a projekten keresztül általános forgalmi 33

adó, személyi jövedelemadó bevétele is származik az államnak, és mindezek mellett még ha korlátozott mennyiségben is, de munkahelyeket is teremtenek. A megelőlegezés mértéke kapcsán azonban nem találtunk arra utaló tapasztalatokat, hogy annak további növelése eredményesebb projektmegvalósítást generálna. A megelőlegezés, és a hazai társfinanszírozási rész egy összegű, előre átadása révén a magyar projektgazdák hozzávetőleg 40 %-os mértékű likviditást kapnak már a projekt kezdetén. Véleményünk szerint egy jól tervezett, gondosan menedzselt projekt ekkora mértékű likviditás mellett már pontosan kivitelezhető.

5.2. ÁFA-kompenzáció a határon átnyúló programokból támogatott projektek esetében Hasonlóan az Új Széchenyi Terv programokra irányadó 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2012. március 31-i módosításához a határon átnyúló programok esetében is szükségessé vált a végrehajtás alatt álló projektek esetében az ÁFA mértékének emelése miatt a projektgazdákat érintő hátrányos hatások rendezése. A módosítás lehetővé tette, hogy a projektgazdák a közösségi szerződésmódosítás iránti kérelemmel forduljanak a vezetőpartneren keresztül az IH-hoz, amennyiben a projekt elszámolható összköltsége az általános forgalmi adó mértékének emelése következtében megemelkedik és a megnövelt ÁFA tartalommal benyújtott kifizetési igénylések alapján kifizetendő támogatás összegére az eredetileg megítélt támogatás nem nyújt fedezetet. Fontos megjegyezni, hogy az ÁFA kompenzációt az érintett partner legkésőbb az utolsó kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg kérelmezheti. Ez utóbbi tény miatt fordulhat elő az a tapasztalat, hogy az ÁFA kompenzációval összefüggésben a Módosító Rendelet óta eltelt időben nem történt még támogatási összeg emelése. Itt látni kell azonban, hogy a projektek többsége a következő 2,5 évben fog zárni, és mivel az ÁFA mérték emelésének esetleges negatív hatását a záráskor lehet objektív módon megállapítani, ezért az NFÜ NEP IH is erre az időpontra várja az igények beérkezését. Az NFÜ adatszolgáltatása alapján csak részben az ÁFA mérték emelés miatti kompenzációra történő hivatkozással történt kettő esetben támogatási összeg emelése, azonban ezekben az esetekben a növekmény indoka elsősorban a támogatási összeg felett beérkezett magasabb összegű közbeszerzési ajánlatok voltak, és csak másodsorban az ÁFA emelkedése. Ezekben az esetekben precedenst teremtve, de a partnerország egyetértésével az igényelt támogatási összeg megítélésre került a program Közös Monitoring Bizottsága által.

5.2.1. Általános értékelés, javaslatok

34

Az ÁFA kompenzáció lehetőségének megteremtése jogszabályi szinten mindenképpen szükséges volt, hiszen az ÁFA emelkedés révén a projektgazdák egy olyan költségeiket növelő tényezővel szembesültek, amely önhibájukon kívül, előre nem látható, de biztosan felmerülő kiadásként fog jelentkezni náluk. Az a tény, hogy ilyen költségeik megtérítése iránti igényeikkel még nem léptek fel nagy számban a projektgazdák, két tényezővel magyarázható. Egyfelől költségnövekményeik mértékét teljes bizonyossággal az utolsó elszámolási igényük benyújtásával egyidejűleg fogják tudni megállapítani, így az intézményrendszer is ebben az időpontban számít nagyobb számú megtérítési igénylésre. Másfelől indok lehet az is, hogy jellemzően előfordul a projekteken belül megtakarítás, ilyenkor pedig belső, költségtételek közötti átcsoportosítással a többlet kiadás fedezete megteremthető. A jövőre nézve szükségesnek véljük a szabályozás fenntartását, és mindenkori kiterjesztését a költségekre ható, de előre, önhibán kívül nem kalkulálható költségek körével (egyelőre ilyen nem ismert, de ennek mindenkori igazítása szükséges a hatályos jogi/gazdasági környezethez). Fentiek alapján a módosítás hatása bár nem számszerűsíthető, már önmagában azzal a ténnyel beváltotta a vele szemben támasztott elvárásokat, hogy az állam oldaláról megtette a szükséges intézkedéseket a helyzet rendezése érdekében. Ettől kezdve a projektgazdákon múlik a lehetőség kihasználása, és azzal saját érdekükből biztosan élni is fognak.

5.3. Közbeszerzés-ellenőrzési rendszer bevezetése a határon átnyúló együttműködési programokban A közösségi támogatások és a hazai társfinanszírozás szabályszerű felhasználásának ellenőrzése érdekében hitelesítési tevékenység keretében ellenőrzésre kerülnek a projektgazdáknál felmerült kiadásokat alátámasztó dokumentumok. A hitelesítés részeként történik meg a magyar és unós közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések előírásai teljesülésének ellenőrzése is. Ennek az ellenőrzésnek a rendszerében a Módosító Rendelet jelentős változásokat hozott. A változtatásra okot adó körülmény az volt, hogy a szabálytalanságok mintegy 70%-a közbeszerzéssel összefüggő jogsértésre vezethető vissza. Ezért a szabálytalanságok számának csökkentése és a hatékonyabb projektlebonyolítás érdekében négy program esetében (Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program, a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program, a Magyarország–Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, valamint a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program esetében; a továbbiakban: Sajátos Eljárású Programok) a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet alapján az Új Széchenyi Terv programjaiban bevezetett közbeszerzés-ellenőrzési rendszer adaptálására került sor. Ezen 35

programokban a Módosító Rendelet következtében a közbeszerzési eljárást megelőző minőség-ellenőrzés szigorúbb keretek között zajlik, folyamatba épített ellenőrzésre kerül sor. A közbeszerzés tárgyától függetlenül a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárások esetében kötelezővé vált egy előzetes vizsgálat és közbeszerzési szabályossági tanúsítvány kiállításra kerül sor. Tekintettel arra, hogy a Sajátos Eljárású Programokban eltérő eljárásrendek kerülnek alkalmazásra és figyelembe véve, hogy az IPA programok esetében a közbeszerzések az IPA programok közbeszerzéseire irányadó kézikönyv (Practical Guide to contract procedures for EC external actions) iránymutatásai alapján zajlanak, így az ellenőrzésekre vonatkozó részletes szabályok a társfinanszírozási szerződésekben és a programok működési kézikönyveiben kerültek meghatározásra. A Sajátos Eljárású Programok esetében, uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések során tehát a következő folyamatot tette kötelező a Módosító Rendelet: •

•

• • • • •

•

•

a hazai partner a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően legalább 40 nappal a közbeszerzési dokumentumokat minőségellenőrzés céljából a Váti NKft.-nél nyújtja be. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vagy az NFÜ elvégzi a közbeszerzési dokumentumok minőségellenőrzését, mely ellenőrzési folyamat végén minőségellenőrzési tanúsítványt állít ki, és erről tájékoztatja a hazai partnert. A hazai partner a közbeszerzési dokumentumokat a minőségellenőrzési tanúsítvány figyelembevételével véglegesíti. A hazai partner a közbeszerzési eljárást abban az esetben indíthatja meg, ha a Váti NKft. vagy az NFÜ a közbeszerzési dokumentumokat ellenőrizte. A hazai partner az eljárás megindításával egyidejűleg az eljárást megindító végleges dokumentumot a Váti NKft. részére megküldi. A Váti NKft. egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás lefolytatásáról, illetve a Kbt. szerint jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. A hazai partner a Kbt. szerinti bontási eljárás időpontjáról haladéktalanul tájékoztatja a Váti NKft.-t. A Váti NKft. vagy az NFÜ a közbeszerzési eljárásba megfigyelőt jelöl, aki az eljárásban a bíráló bizottsági üléseken való személyes részvétellel, illetve a közbeszerzési eljárás iratainak vizsgálatával jogosult részt venni. A Váti NKft. vagy az NFÜ a bírálati összegezés megküldését megelőzően, több szakaszból álló eljárás esetén valamennyi eljárási szakasz vonatkozásában közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állít ki, amelyet megküld a hazai partner részére. A hazai partner a közbeszerzési eljárást lezáró döntését akkor hozhatja meg, ha a Váti NKft. vagy az NFÜ az eljárás lefolytatását ellenőrizte és erről közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állított ki. Az eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és 36

•

•

döntési javaslat, valamint a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését. A hazai partner a bírálati összegezést, valamint – eltérő vélemény esetén – a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltakkal kapcsolatos álláspontját a Váti NKft. részére megküldi. A Váti NKft. egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás lefolytatásáról, illetve a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről.

A Rendelet korábban hatályos változatában is szerepelt a közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó közbeszerzéseknek a Váti Nkft. számára történő megküldési kötelezettség véleményezés céljából, azonban a tavalyi módosítás ezt a feladatot pontosította, szigorította. A hatályos szabályozás tanúsítvány kiállítását követeli meg, illetve annak figyelmen kívül hagyását szankcionálja, míg korábban csak előzetes véleményezési joga volt a tanúsítónak. Ez az új rendszer egyrészt nagyobb felelősséget ró az ellenőrző szervre, ugyanakkor a kedvezményezettek részéről fokozottabb figyelmet és így többlet kötelezettséget követel meg. Az ellenőrzést a Váti Nkft. vagy az NFÜ végzi, kivételesen azonban külső szakértők megbízására is sor kerül. Az NFÜ adatszolgáltatása alapján a VÁTI összesen 53 darab uniós értékhatárt elérő vagy azt meghaladó közbeszerzés dokumentációját ellenőrizte a programok végrehajtása során, ebből a Sajátos Eljárású Programokban16 darab a tavalyi módosítás után került elvégzésre, további 6 beszerzés ellenőrzésére pedig az egyéb programokban került sor. A módosult közbeszerzés ellenőrzéssel összefüggő tapasztalatok a következőek. Az előzetesen megküldött közbeszerzési dokumentumokban jellemzően a következő hibák fordulnak elő: 

   



túlzó alkalmassági feltételek, illetve az alkalmassági feltételek oly módon való előírása, hogy az nem áll összhangban a közbeszerzésre irányadó jogszabállyal, illetve a Rendelettel; az ajánlati kötöttség nincsen összhangban a közbeszerzésre irányadó jogszabályok rendelkezéseivel; a beszerzés időtartama nincs összhangban a projekt időtartamával; túlzott mértékű kötbér kerül előírásra; elírások (rossz jogszabályi hivatkozás, az alkalmassági követelmények igazolására benyújtandó dokumentumok nincsenek összhangban az előírt feltételekkel); 4/2011 (I.28.) Korm. rendelet szerinti eljárásrend alkalmazása ETE projektek közbeszerzéseire (más módon, más határidővel küldik be a dokumentumokat); 37







az ajánlati felhívás és a dokumentáció egyes részei között ellentmondások fordulnak elő (pl. a szerződéstervezetben eltérő a mellékkötelezettség meghatározása attól, mint ami a felhívásban szerepel); kizáró okok igazolásakor sok esetben nem a közösségi, hanem a nemzeti eljárásrend előírásait írják elő (mivel többször utólag derül ki, hogy egybe kell számítani, így lesz közösségi a nemzetinek tervezettből); alkalmassági követelmények jellemzően túlzóak.

Az IPA forrásokkal érintett programokban (Magyar–Horvát és Magyar–Szerb Határon Átnyúló Programok) kevés közösségi értékhatár feletti eljárás van, emiatt kevés a gyakorlat az eljárási dokumentumok összeállításával kapcsolatban Azáltal, hogy a hazai partnerek időben megismerik és betartani kötelesek a Váti Nfkt. vagy az NFÜ előzetes ellenőrzés keretében megtett javaslatait, a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárást és adott esetben bírságát kerülik el, ugyanis a Rendelet értelmében az ellenőrzést végző szerv a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésének gyanúja esetén köteles a Döntőbizottsághoz fordulni. Végső esetben a Döntőbizottság döntésében meghatározott, vagy az uniós iránymutatásokban előírt korrekciók illetve bírságok alkalmazására is sor kerülhet. A folyamatba épített ellenőrzésekkel tehát végső soron a kedvezményezettek oldalán felmerülő pénzügyi veszteséget előzi meg az intézményrendszer, állami segítséggel. Az intézményrendszernek az új szabályozás alapján már nem csupán véleményezési joga van, így nem a már benyújtott beszámolók hitelesítésekor derül ki egy már lezárt közbeszerzési eljárás eljárási vagy dokumentációs hibája, hanem már a közbeszerzési eljárás korai szakaszaiban is van lehetőség a dokumentumok esetleges hibáinak a kijavítására. Így hitelesítésre és kifizetésre már a megfelelő módon végrehajtott beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítése alapján kerül sor. Korábban ugyanis csak a hitelesítéskor derült ki, hogy a kedvezményezett esetleg nem vette figyelembe a dokumentumok előzetes véleményezését.

5.3.1. Általános értékelés, javaslatok Megállapítható, hogy a közbeszerzések ellenőrzésének átalakítása meghozta a várt eredményt, számos szabálytalan forrásfelhasználást sikerült megakadályozni az előzetes értékelések révén. Bár e hatások természetüknél fogva nem számszerűsíthetőek, egyértelműen sikeresnek minősíti mind az NFÜ, mind pedig a Váti NKft. a rendszert. A Váti NKft. értékelése alapján a folyamatba épített ellenőrzések gyakorlata nem okozott időben csúszást a közbeszerzések lebonyolításában, hiszen a releváns dokumentumok ellenőrzését a beszerzés tervezett megindítása előtt legalább 40 nappal kell a partnereknek kezdeményezni. Néhány esetben volt olyan tapasztalat, hogy a kedvezményezettek nem tartották be a 40 napos határidőt, azonban az intézményrendszer rugalmasan állt e kérdésekben az eljárások elé, és ezekben az 38

esetekben is határidőre elvégezte az ellenőrzést. Az ellenőrzések előrelátható, ütemes tervezhetősége érdekében bevezetésre került az a gyakorlat, hogy a társfinanszírozási szerződés megkötésével nyilatkozniuk kell a kezdeményezetteknek, hogy a projekt időtartama alatt milyen közösségi beszerzéseket terveznek megvalósítani és azt mikorra tervezik elindítani. Mind az NFÜ, mind a Váti megerősítette, hogy a kedvezményezettek figyelembe veszik a megfogalmazott javaslatokat, eddig még nem volt arra példa, hogy emiatt szabálytalansági vizsgálat megindítására került volna sor. A jövőre vonatkozóan a fentiek alapján mindenképpen az ellenőrzési rendszer fenntartásának ajánlását fogalmazzuk meg, mert bár egy ilyen ellenőrzés szükségszerűen eredményezi a kedvezményezetti oldalon az adminisztrációs terhek növekedését, az ellenőrzés elvégzése végső soron a kedvezményezettek érdekeit szolgálja, hiszen egy esetleges szabálytalanság az ő oldalukon eredményezhetne visszafizetési kötelezettséget, vagy legrosszabb esetben szerződéstől való elállást. A szoros határidők tartása érdekében javasolt megfelelő erőforrások allokálása ezen hitelesítési tevékenységekre a jövőben is.

5.4. Intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok – a rendelkezésre álló határidő meghosszabbítása, a beszámolás gyakoriságának csökkentése Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: EUTAF) által végzett ellenőrzéseket követően, ha intézkedést igénylő javaslat kerül megállapításra, az intézményrendszer szereplői intézkedési tervet készítenek. A Rendeletben megállapított határidő és a beszámolók gyakorisága nem volt összhangban a 210/2010. (VI. 30.) Korm. rendeletben megállapítottakkal. A Módosító Rendelet célja e tekintetben az volt, hogy a két jogszabály harmonizációját megteremtse a Rendelet szabályainak a 210/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályaihoz való igazításával.

5.4.1. Általános értékelés, javaslatok A Rendelet módosításával csökkentek az adminisztrációs terhek. Megállapítható, hogy a módosítást jogszabályi koherencia igény hívta életre, ennek a módosítás megfelel, tehát a fenntartására teszünk javaslatot.

6. Hatások összegzése

39

Összefoglalóan az egyes hatástípusok tekintetében megfigyeléseinket az alábbiakban szemléltetjük. Az intézkedések célcsoportjaként vizsgálatunk szempontjából egyfelől az ETE projektek hazai partnereit, másrészről pedig a fejlesztéspolitikai intézményrendszert azonosítottuk. A hatás mértékének érzékeltetésére színkódokat alkalmaztunk, annak megfelelően, hogy az intézkedés a hatás között mennyire szoros kapcsolatot tudtunk azonosítani (világosabb színtől a sötétebb színig a hatások közvetettsége jelölve; kék színnel a negatív, piros színnel a pozitív hatások).

Intézkedés megnevezése

A közösségi támogatás megelőlegezése jogosulti körének bővítése és a mértéknek megemelése

ÁFAkompenzáció a határon átnyúló programokból támogatott projektek esetében

közbeszerzésellenőrzési rendszer bevezetése a határon átnyúló együttműködési programokban

Intézkedés i tervekre vonatkozó különleges szabályok

nincs

nincs

társadalmi hatás

a nagyobb nincs volumenben megvalósuló sikeres fejlesztéseken keresztül pozitív hatás

gazdasági hatás

nagyobb mértékű likviditás biztosítása

versenyképességi hatás

nincs kevésbé jellemző a projektgazdák jogállása folytán (túlnyomó többsége nonprofit)

nincs

nincs

foglalkoztatási hatás

a nagyobb volumenben megvalósuló sikeres

nincs

nincs

pozitív, hiszen a pótlólagos források külső forrásokból fedezhetőek lesznek

nincs

40

pozitív, hiszen nincs lehetővé tesz bírságok elkerülését

fejlesztéseken keresztül lehetséges

költségvetési hatás

rövid távon negatív hatás a költségvetés helytállása miatt, (ez

nincs

negatív

hatása,

hiszen

nincs

nincs

közösségi források adják a fedezetét (MB a jóváhagyás esetén, azonban vélelmezhetően az biztosított lesz)

azonban közösségi források jóváírását követően visszapótlásra kerül) azonban

hosszabb távon (az adó és járulék bevételeken keresztül) többszörös gazdasági megtérülést eredményeznek a projektek nemzetgazdaság i szinten nincs adminisztratív terhekre gyakorolt és igazgatási hatás

a támogatási szerződések módosítása miatt az intézményrendsze r oldalán keletkezhet

csekély mértékben nincs növekedik az intézményrendsze r oldalán

egészség hatás

nem releváns

nem releváns

nem releváns

nem releváns

fejlesztéspolitika i hatás

sikeres projektek, nagyobb abszorpció,

kiszámítható, átlátható szabályozási környezet megteremtése

szabályos forráslehívások biztosítása

egységes, átlátható eljárásrend

41

42

Szabályozási elem

A közösségi hozzájárulás megelőlegezési rendszerének módosítása

ÁFA-kompenzáció a határon átnyúló programokból támogatott projektek esetében

Közbeszerzésellenőrzési rendszer bevezetése a határon átnyúló együttműködési programokban

Intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok

Pozitív közvetlen hatás

négy nemzetközi együttműködési projekt fenntartása/megvalósítása a megelőlegezési szerződéskötés volumenének duplájára emelkedése

Negatív közvetlen hatás

átmenetileg a költségvetési kiadások növekedése

Pozitív közvetett hatás a megyei önkormányzatok és RFÜ-k aktivitásának növekedése a nemzetközi együttműködési programokban Több eredményes pályázat

Negatív közvetett hatás

nincs negatív közvetett hatása

Költségvetési bevételek növekedése

az ETE programokat megvalósító hazai partnerek pénzügyi terheinek enyhítése Egyelőre nem mérhető

szabálytalan forrásfelhasználás elkerülése

eljárásbeli eltérések megszűnése

önhibán kívül bekövetkező költségnövekmények forrása biztosítása lehetőségének jogszabályi megteremtése


minimális mértékben adminisztrációs terheket növel a hazai partnerek oldalán

hazai költségvetési és közösségi pénzügyi érdekek védelme



az ETE programok végrehajtásában érintett hazai intézmények egységes működésének megteremtése


Egyelőre nem mérhető

43

7. Megállapítások Az egyes változások tekintetében bemutatott következtetések eredőjeként a vizsgálatunk alapján arra az álláspontra helyezkedünk, hogy a Módosító Rendelet és az egyidejűleg bevezetett megelőlegezési módosítás eredményesen adott válaszokat az intézkedéseket életre hívó, 2012. nyarára felismert problémákra. Összességében kijelenthető, hogy a vizsgált változások A hazai kedvezményezettek szempontjából: a. rövid távon likviditásukat és szabályszerű forrásfelhasználásukat segítik b. hosszabb távon pedig támogatják őket magasabb abszorpciós képességük elérése érdekében. Az intézményrendszer szempontjából: a. rövid távon segíti a gyorsuló, szabályos forráslehívást a költségvetési kiadások átmeneti megemelkedése árán, b. hosszabb távon pedig hozzájárul a teljes körű abszorpciós célok eléréséhez és közvetett többlet bevételt generál a projektekből befolyó adó és járulékbevételekből, továbbá a sikeres abszorpciós célok elérése esetén a IH pozíciók Magyarországon történő tartásából. Abszolút értékben negatív hatást vizsgálatunk során nem tudtunk kimutatni. A vizsgálat változások rendszerbeli megőrzését ezért javasoljuk.

44

1. Melléklet

45

Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség folyamatban lévő nemzetközi projektjei

Nemzetközi projekt megnevezése/ száma

Forrás


A projekt összköltsége

Támogatás

Szükséges önerő (teljes időszak)

Rendelkezésre álló önerő

A projekt finanszírozásához szükséges (minisztériumi) forrás összege a teljes időszakra (Ft)

Szükséges forrás ACCESS2MOUNTAIN /SEE/B/0007/3.1/X

ETE-SEES

2011.05.01. 2014.04.30.

73,969,100

70,270,645

3,698,455

232,655

3,465,800

CREATOR /0771R2

Interreg IVC

2010.01.01. 2013.12.31.

63,240,000

60,078,000

3,162,000

1,264,800

1,897,200

DLA /0513R2

Interreg IVC

2010.01.01. 2012.12.31.

35,750,440

33,962,918

1,787,522

1,198,522

589,000

8,647,977

2,695,977

5,952,000

Futó projektek összesen:

172,959,540

164,311,563

46

Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség folyamatban lévő nemzetközi projektjei

Támogatás (Ft)

Szükséges önerő (teljes időszak) (Ft)

Rendelkezésre álló önerő (Ft)

A projekt finanszírozásához szükséges forrás összege a teljes időszakra (Ft)


Forrás


ÉARFÜ-PERIA (regionális innovációs szolgáltatások, politikák)

Interreg IVC

2010.01.012012.12.31.

11,395,600

10,825,820

569,780

0

7,627,240

ADAPT2DC (demográfiai változások kezelése)

Interreg IVC

2011.11.012014.11.01.

49,856,060

47,363,257

2,492,803

0

12,055,094

SMART Europe (KKVk fejlesztése, együttműködés és tudástranszfer a tudásközpontok, önkormányzatok, vállalkozások és klaszterek között)

Interreg IVC

2012.01.012014.12.31.

40,181,016 Ft

38,171,965

2,009,051

1,004,525

10,609,964 Ft

Regions4Greeng rowth (Megújuló energiaforrások használatának ösztönzése)

Interreg IVC

2012.01.012014.12.31.

38,696,971

36,762,123

1,934,849

967,424

9,705,164 Ft

133,123,165

7,006,482

Támogatott projektek összesen:

A projekt összköltsége (Ft)

140,129,647

47

1,971,950

39,997,462

Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség folyamatban lévő nemzetközi projektjei

Forrás



Támogatás (Ft)




W2E

Interreg IVC

2010.01.01. 2012.06.30.

27,737,560

26,350,682

1,386,878

1,386,878

0

FOCUS

ETE HUSER

2012.01.01. 2012.12.31.

16,595,540

15,765,763

829,777

829,777

0

44,333,10

42,116,445

2,216,655

2,216,655

0



48

Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség folyamatban lévő nemzetközi projektjei

Forrás


ICER

InterregIVC

2010.01.01 2012.12.31

I4FOOD

InterregIVC

MANERGY

Central Europe



2012.01.01 2014.12.31. 2011.05.01 2014.04.30


Támogatás (Ft)




62,465,000

59,341,750

3,123,250

3,123,250

0

58,899,910

55,954,915

2,944,996

2,944,996

0

62,651,000

59,518,450

3,132,550

3,132,550

0

9,200,796

9,200,796

0

184,015,910

174,815,115

Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség folyamatban lévő nemzetközi projektjei 49


Támogatás (Ft)



A projekt likviditásához szükséges forrás összege 2012-ben (Ft)

29,580,991

28,101,941

1,479,050

1,479,050

0

2010. január 2012. december

31,889,492

30,295,016

1,594,476

1,594,476

0

ETE-CES

2011. május 2014. április

45,862,349

43,569,232

2,293,117

2,293,117

6,150,000

ETE-CES

2011. október2014. szeptember

28,637,800

27,205,910

1,431,890

1,431,890

477,297

135,970,632

129,172,099

6,798,533

6,798,533

6,627,297

Forrás



Pimms Capital közösségi közlekedés fejlesztése külföldi jó gyakorlatok átvételének segítségével

Interreg IVC

2010. október2012. december

Enspire Eu vállalkozóvá válás ösztönzése

Interreg IVC

Eurufu fenntartható vidéki térségek új szerepköre Clustrat innováció növelése új klaszter koncepciókon keresztül Futó projektek összesen

50

Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban című,

Recommend Documents