Határtalanul! Pályázati összefoglaló 2015.04.17-05.15
Zenta - Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium Pécs - Gandhi Gimnázium és Kollégium
Zenta 2015.04.17
Zentai csata emlékműve
A törökök 1697-ben hadjáratot szerveznek az elvesztett területek visszafoglalására, de 1697. szeptember 11-én Zentánál súlyos vereséget szenvednek a Savoyai Jenő által vezetett keresztény seregektől. A csata emlékét a Tisza-parton felállított emlékkomplexum őrzi. 1997-ben alakították ki az emlékhelyet Valkay Zoltán műépítész tervei alapján. Az emlékmű részét képezi a csata helyszínén 1895-ben felállított oszlop (Fischer és testvérei szegedi szobrászműhelyéből), melyet 1991-ben helyeztek ide, és az 1997-ben felállított harangtorony.
Zenta
Zentai csata emlékkilátó
A látogatók megtekinthetik a zentai csata egy jelenetét ábrázoló makettet és a csata falra festett, gigászi méretű térképét a csata hőseinek neveivel. A torony legfelső termében a nézelődők az öreg óraszerkezetet is megszemlélheti, hiszen az is láthatóvá vált, amikor átlátszó és elegáns borítást kapott
Zenta
Városháza
A főtérre néző szecessziós konceptusú épület a városkép fő meghatározója, s egyben a legimpozánsabb zentai épület. 1912-1914 között épült Kovács Frigyes budapesti műépítész tervei alapján. Az épület masszív tornya szinte uralja a városképet, mely kissé romantikus hatású, de díszeiben a szecesszió jegyeit viseli. A közel 50 m magas torony legfelső szintjéről pazar kilátás nyílik a városra és környékére.
Zenta
Szent István
plébániapalota
1907 és 1909 között épült. A mai Szent István-templom méreteit tekintve inkább kápolna, mégis templomi ranggal rendelkezik, hogy a nagytemplom jelképes utódjaként működhessen. A templomban Barabás Miklós (1810–1898) három oltárképét csodálhatja meg a látogató.
Jézus szent szíve templom A legnagyobb ma is álló zentai katolikus templom a Jézus szent szíve (röviden Jézus szíve) templom. 1893 és 1895 között épült neogótikus stílusban, 1906-ban szentelték fel, majd 1961-ben felújították Az oltár közepét Jézus legszentebb szívére mutató szobra
Zenta
Lisieux-i Kis Szent Teréz templom
A zentai csata 300. évfordulója alkalmából újabb katolikus templom építésébe fogtak a városban. 1996-ban kezdődő építkezés idején, a templom anyagi problémák miatt nem készült el a meghatározott időre. Az új templomot 2008-óta nagyobb rendezvények megszentelésére használhatják a hívek.
Zenta
Révész-szobor
A Révész-szobrot (Dudás Sándor vajdasági származású csongrádi szobrász művét) 2006 szeptemberében, Zenta szabad királyi várossá válásának 500. évfordulóján avatták fel.
A zentai születésű neves szerb prózaíró, Stevan Sremac (1855–1906) Tiszavirág sétányon látható mellszobra 1950-ben készült Jelena Jovanović szobrász alkotásaként.
Jovan Dordevic
A Tisza-parti Tiszavirág sétányon található az újvidéki és a belgrádi Szerb Nemzeti Színház magalapítójának, a jelenlegi szerb himnusz szerzőjének, a zentai születésű Jovan Đorđevićnak (1826–1900) a mellszobra. A 2006-ban felállított szobor Szilágyi László szobrászművész alkotása.
Zenta
Steven Sremac mellszobor
1944. Az áldozatok emlékműve
A Tisza-híd zentai hídfőjénél 2007 novemberében leleplezték le az ott 1944-ben kivégzettek kopjafás-emlékművét.
1946-ban alapították. A múzeum keretében működő Képtár 1972-től a város központjában, a Szent István-plébánia szomszédságában található. Korábban az Eugen kiállító teremben rendeztek képzőművészeti tárlatokat. A múzeum 1970-ben költözött véglegesnek mondható, mai helyére, a műemlék jellegű Szent István plébánia épületének egyik szárnyába.
Zenta
Tűzoltólaktanya 1903–1904-ben épült Lajta (Leitersdorfer) Béla tervei alapján. A laktanya a népi építészet és a magyaros szecesszió ötvöződésének remekműve, melyet a díszítő elemek részletes és finom kidolgozása tesz a város legjellegzetesebb szecessziós stílusú épületévé.
Zenta
Szabadka 2015.04.18 Sok európai várossal ellentétben a szabadkai főtér arculatát nem katedrális vagy templom, hanem a magyar szecesszió remeke, az 1912-ben átadott Városháza határozza meg. A Városháza körül park, szökőkutak és egy hatalmas tér található, ahol az év folyamán számos koncertet és kirakodóvásárt szerveznek. A téren található a Népszínház épülete, aminek átépítési munkálatai folyamatban vannak. A tér keleti oldalán található a Városi Könyvtár neobarokk épülete
Szent Teréz tér
A tér fölé magasodó székesegyházat 1779-ben építették barokk stílusban. A templomot Szabadka védőszentjének, Avilai Szent Teréznek a tiszteletére szentelték fel. A harangtornyok 64 méter magasak. A katedrális különös értékét az oltárkép és az orgona képezi. A Templomtéren található a Fasizmus áldozatainak emlékműve is. Ez Szabadka legnagyobb műemléke a maga 18 méteres szélességével és 8 méteres magasságával. Az emlékmű előtti részt egy kis szökőkút és a Kezek elnevezésű szobrocska díszíti, ami egy helyi művész alkotása. A térrel átellenben levő két intézmény, a Litka Művész mozi és a Kosztolányi Dezső Színház számos kulturális eseménynek ad otthont.
Szabadka
Zsinagóga tér Látogatás bejelentkezés alapján. Az 1902-ben épült zsinagóga a szakrális szecessziós építészet egyik legszebb még létező európai példája. A zsinagóga központi kupolája 40 méter magas. A földszinten 850 férőhely van kialakítva a férfiak, a galérián pedig 550 férőhely a nők számára. Az épületet stilizált tulipán, szegfűszirom és stilizált pávatoll elemek díszítik. A Zsinagógát merész és korszerű építészeti megoldások, valamint a konstrukció és díszítőelemek harmóniája jellemzi.
Városháza
A városháza ünnepélyes átadására 1912-ben került sor. A dekoratív szecessziós formavilágot a magyar szecesszió folklórelemei, a stilizált virágok, a virágformájú kerámiaékszerek és a kovácsoltvas dekorációk teszik teljessé. A városháza központi terme az ülésterem, amit pazar vitrázsablakok díszítenek. A 45 méter magasan található kilátóból felejthetetlen kilátás nyílik Szabadkára és környékére.
Szabadka
Raichle Ferenc palota Látogatás bejelentkezés alapján. Az 1902ben épült zsinagóga a szakrális szecessziós építészet egyik legszebb még létező európai példája. A zsinagóga központi kupolája 40 méter magas. A földszinten 850 férőhely van kialakítva a férfiak, a galérián pedig 550 férőhely a nők számára. Az épületet stilizált tulipán, szegfűszirom és stilizált pávatoll elemek díszítik. A zsinagógát merész és korszerű építészeti megoldások, valamint a konstrukció és díszítőelemek harmóniája jellemzi.
Szabadka ún. elővárosa, attól 8 km-re kelten fekszik. Itt található a Palics-tó. Partján park, sétányok, vendéglők találhatók. A közelben van az állatkert Szabadka
Víztorony Palicsnak ezt a szimbólumát 1912-ben adták át, tervezői pedig az a Komor Marcell és Jakab Dezső volt. Az építők terve ezzel az építménnyel az volt, hogy a látogató egy díszes kapun, a Víztornyon áthaladva közelítse meg a Nagyparkot és a tópartot. A magyar szecesszió jegyében készült, díszítését folklórelemek - csipke és hímzésmotívumok inspirálták. A pávaábrázolás, amire a Víztorony formája emlékeztet, a feltámadás kora keresztény szimbóluma. A tervezők Palicsfürdő újjáéledésének jelképét látták benne.
A Nagyterasz megnyitó ünnepségére 1912 -ben került sor Palicson. Eredetileg is többfunkciós épületnek szánták. Az épület tó felöli részét két hatalmas nyitott terasz alkotja, amelyek kerítésléceit a magyar szecesszióra jellemző motívumok díszítik. Szabadka
A város a Száva és a Duna összefolyásánál fekszik Szerbia északi részének közepén. Belgrád városmegye lakossága 2011-ben hivatalosan 1 659 440 fő, amíg maga a városé 1.166.763 fő. Belgrád a volt Jugoszlávia legnépesebb városa. A városnak 17 kerülete van. Szerbia területének 3,6%-án fekszik, a szerbiai népesség 21%-a él az ország kereskedelmi, kulturális, gazdasági és tudományos központjának számító városban.
Belgrád
2015.04.17
Köztársaság tér A Kneza Mihailán a sétáló utcán visszafelé haladva kiértünk a Köztársaság térre, ahol a város két leghíresebb épülete található: a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház; valamint Miklós herceg híres szobrát is itt találjuk, amelyet 1882-ben emeltek a herceg tiszteletére, Szerbia török uralom alól való felszabadításáért tett erőfeszítéseiért.
Szerb Parlament
A parlamentet, szerb nevén a Skupštinát 1907-ben kezdték építeni a századforduló legnevezetesebb szerb építésze, Jovan Ilkić tervei alapján. Több megszakítás után 1932-ben készült el. A neoreneszánsz stílusban emelt parlament jól kiegyensúlyozott monumentális alkotás, Belgrád egyik legszebb épülete. A parlament középrészét karcsú oszlopokkal díszített kupola koronázza, amely körül négy kisebb kupolácska helyezkedik el. A középen előreugró tömör falfelületekből kialakított bejárati részen a timpanont négy korinthoszi oszlop tartja.
Belgrád
Nemzeti
Színház
Az 1868-1869-ben neoreneszánsz stílusban épített belgrádi Nemzeti Színházat többször átépítették, mert az I. és a II. világháborúban is megsérült. Napjainkban a színi előadásokon kívül a színház helyiségeiben hangversenyeket és bálokat is rendeznek.
Koronázó templom A Koronáz templomot (Saborna crkva) 1837-ben kezdték építeni és 1845-ben fejezték be. Az egyhajós, klasszicista stílusban, barokk tornyokkal épült templomon érződik a karlócai patriarchátus templomával való rokonság. A templom szentélyfalát Dimitrije Petrović, ikonjait pedig Dimitrije Avramović, a XIX. századi szerb művész készítette. A templomban található több neves fejedelem sírja, valamint a templom előtt található a szerb irodalom két legnagyobb alakjának a sírja is.
Belgrád
Szent Száva katedrális
A belgrádi égboltot uraló templom vagy katedrális, a Szent Sava a szerb ortodox egyház megalapítójának tiszteletére épült. Építésének ötlete 1895ben merül fel. Helyszínként a Belgrád központjában fekvő Vracar fennsíkot választották, mert 1594-ben ott gyújtották fel Szent Szávának, az önálló szerb ortodox egyház megalapítójának az ereklyéit. A Belgrád szimbólumának számító a városba vezető utak mindegyikéről látható.
Szent Márk templom Belgrád legnagyobb pravoszláv temploma. 1835-ben építették. Az építkezés a két világháború között zajlott. A hagyományos bizánci-szerb templomépítészet stílusában épült . Falfelületeit sárga-vörös csíkok élénkítik, emlékeztetve a bizánci székesegyházak vörös tégla és terméskő sorokból kialakított mintázatára.
Belgrád
Királyi Palota A Régi Kastélyt a 19. században építették a szerb uralkodók otthonaként. A cél az volt, hogy minden azelőtti grandiózus épületet meghaladjon. A világháborúk idején a kastély erősen megrongálódott, de azóta szépen restaurálták és most újra régi fényében ragyog. Ma Belgrád egykori királyi palotája egymástól szép kerttel elválasztott két épületből áll. A később hozzáépített új épülettel a régi palotát egy télikert átjárója kötötte össze.
Repülő múzeum A belgrádi repülő múzeum 1987-ben, amerikai közreműködéssel készült el. A háború után, a megmaradt gépeket ide gyűjtötték össze. Az emberi repülés kezdeteitől napjaink csúcstechnológiájáig mutatja be, az aviatika fejlődését ez a páratlan kiállítási anyag. A hatalmas, csupa üveg kiállító csarnok és az azt körülvevő szabadtéri park számos olyan repülőgépet és helikoptert rejt, amiért érdemes elzarándokolni Belgrádba.
Belgrád
Nádorfehérvár A vár több védelmi övezetből kialakított,erődrendszer, amely a Kalemegdánpark és Száva közötti dombtetőt, dombaljat foglalja el. Felső- és Alsó várra tagolódik. A két várrészben többféle nevezetesség is megtekinthető. A felső vár nevezetességei: Damad Ali pasa türbéje, a Győztes szobra, a római kút, és a Hunyadi – emlékkő. Az alsó vár nevezetességei: ma két templom található itt az egyik a Ružica a másik a Szent Petka-templom. Itt találhatjuk még a Török fürdőt, amely ma planetáriumként működik, valamint, a Nebojsza-tornyot, amely régen börtönként működött.
Kalemegdanpark
A hely neve: a török időkből származik (Kale = vár, megdán = párbaj) Régen: A XVIII. században kiépült erődítményrendszer ágyúinak szabad kilövést biztosító terület . Ma: parkként funkciónál, az esti korzók színhelye. Szobraival és egyéb létesítményeivel a főváros legszebb és legvonzóbb parkjai közé tartozik
Belgrád
Újvidék
Szerbia második legnagyobb városa Belgrád után.
Újvidék Vajdaság székvárosa. A város Bácska és Szerémség határán, a Duna bal partján, a Fruška Gora északi lejtőin fekszik. Lakossága a 2011-es népszámlálás adatai szerint 341 625 fő.
Városháza Újvidék főterén áll a városháza, ahonnét az utcák legyezőszerűen nyílnak szét.
A Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja. A város Bácska és Szerémség határán, a Duna bal partján, a Tarcal-hegység északi lejtőin fekszik.
Pétervárad a Duna-partról
Zsinagóga Az újvidéki zsinagóga a város egyik legfontosabb1905-ben épült ,,Art Nouveau" stílusban. Ma már nem használják vallási célokra, viszont kulturális intézménye
Újvidék
Sétáló utca A város főteréről nyílik a Zmaj utca (Zmajeva ulica).
Szűz Máriatemplom
A szerb érsek palotája Ezen utca végén található a újvidéki szerb érsek palotája (Vladičanski dvor).
Újvidék
A plébánia már 1332 -ben is létezett. 1702 -ben építették újá.
Pécs Széchenyi tér Zsinagóga Pécs városának egyik legszebb és legtöbb látványosságot mutató tere a Széchenyi tér. Számos városi kulturális rendezvénynek szolgál helyszínéül, melybe mindösszesen tizenkét utca fut bele. A térnek már a középkorban is nagy jelentősége volt, itt piacoztak, és a népek ide építették a templomukat. Hűsítő vízjátékok és szökőkutak a kőburkolat és a térformák nem csupán kellemes, esztétikus látványt nyújtanak, hanem a járókelők kényelmét is szolgálják
Pécs
Városháza A ma látható pécsi neobarokk Városháza a 20. század első felében épült Lang Adolf építész tervei alapján. A Városháza építésének története: A török idők után 1698-ban is építettek egy városházát, amely arról nevezetes, hogy 1780. áprilisában ennek az épületnek a balkonjáról hirdették ki a szabad királyi városi rang megszerzését. Idővel ez az épület már szűkösnek bizonyult, ezért 1830 és 1834 között Piatsek József építész tervei szerint felépítettek egy kétszintes klasszicista stílusú építményt.
Dzsámi Gázi Kászim pasa dzsámi: Hazánk az 1500-as években 143 évig állt a törökök megszállása alatt. A Pécsett tanyázó törökök ez idő alatt keleties arculatúvá változtatták át a várost. A ma is a török formájában látható Gázi Kászim pasa dzsámija helyén hajdan egy a 13. században épült gótikus templom állt, amely Szent Bertalan apostol tiszteletére lett szentelve.
Pécs
Tudásközpont Az impozáns építményt 2010. decemberében a zenekedvelő közönség már használatba is vehette. A dél-dunántúli régió legnagyobb befogadóképességű multifunkcionális központja. Az ország egyik legjobb akusztikájú koncerttemén kivül ultramodern könyvtárnak is otthont ad.
Dzsámi Kodály Központ A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében Pécs Balokány városrészében épült fel a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, amely neve Kodály Központ. Funkcióját tekintve komolyzenei hangversenyeknek, és konferenciák megrendezésének ad otthont, a dél-dunántúli régió legnagyobb befogadóképességű multifunkcionális központja.
Pécs
Zsolnai Kulturális Negyed Zsolnay Kulturális Negyed, a városrész 5 hektárnyi területen a lepusztult Zsolnay Gyár területén épült fel, a műemlék és épületek felújításával. A gyár működő egységei átköltöztek a keleti részen található épületekbe. Az felújított épületekben változatos művészeti, kulturális, közművelődési és oktatási intézmények nyíltak meg, ezzel a Zsolnay Gyár területe Pécs eleven kulturális negyede lett. A Zsolnay Kulturális Negyed funkcióját tekintve négy részre osztható, a Míves negyed, az Alkotó negyed, a Gyermek és Családi negyed és az Egyetemi negyedre melyekben megtalálhatóak a kiállítások, a bábszínház, a koncert- és színháztermek, a kézműves negyed, a látogatóközpont, az egyetemi negyed továbbá kávézók, éttermek és boltok.
Pécs
Postapalota
Pécs belvárosában, a Jókai utcában találhatjuk a város egyik legszebb eklektikus épületét, a még ma is postaként működő Postapalotát. Az épület legfeltűnőbb elemei a színes tetőcserepek és a homlokzati domborművek, melyek pécsi Zsolnay Porcelángyárban lettek elkészítve. A Postapalota 1902 és 1904 között épült fel Balázs Ernő építész tervei alapján, mely helyet biztosít időszaki kiállításoknak, és 2003 óta megtekinthető a Postatörténeti állandó kiállítás is.
Ókeresztény sírkamrák
A Szent István tér alatt IV-VI. századi ókeresztény temető húzódik. Az eddigi kutatások és ásatások különböző sírépítményeket, és több mint száz sírt tártak fel itt :egy háromkarélyos sírkápolnát (Cella Trichora), egy hétkarélyos temetői épületet (Cella Septichora) és az ország legnagyobb és legjelentősebb ókori temetői épülete az Ókeresztény Mauzóleumot. A feltárt, és már látogatható sírkamrák közül a legismertebb a Péter-Pál sírkamra, amit bibliai jelenetek, Péter és Pál apostolok képei, állati és növényi motívumok díszítenek; és a Korsós sírkamra, ami az északi fal fülkéjébe festett korsóról kapta a nevét.
Pécs
Barbakán Hazánkban az egyetlen fennmaradt kapuerőd a Barbakán, mely a hajdani püspökvár falrendszerének egy előretolt kapuerődje más szóval bástyája. A bástya felvonóhíddal, hátsó kapuval, lőrésekkel, gyilokjáróval volt felszerelve és az egészet egy vizesárok vette körül. A Barbakán megépítését Kinizsi Pál rendelte el 1498-ban, hogy a vár védelmét a törökök ellen megerősítse. A kaputorony az évszázadok során elveszítette a harci fontosságát, , azonban 1967-ben a vár maradványainak feltárása során a fennmaradt benőtt és beépített részeket rendbe hozták, így láthatóak ma is a várfal bizonyos részletei, a várárok és a körbástya.
Bazilika Építésnek története: az altemplom alapjait a 4. század végén rakták le, majd a 8. -és 9. században bővítésre került sor. A románkori dómban, 1604-ben tűzvész pusztított, majd László király uralkodásának első felében elkezdték az új székesegyház építését. Több évszázad stílusjegyeit viseli magán.
Pécs
Pécsi múzeumok
Zsolnay negyed Közép-Európa egyik legnagyobb gyárépületegyüttes rehabilitációja során megvalósuló kulturális negyed tartalmilag négy részre tagolódik. Victor Vasarely Múzeum Pécs egyik legjelentősebb múzeuma, Victor Vasarely (1906-1997) világhírű művész több művét Pécsnek adományozta, múzeuma 1976-ban nyílt meg feltételezett szülőházában. Láthatók itt a nemzetközi geometrikus, kinetikus, koncept művészet más alkotóinak munkái is. Csontváry Múzeum Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) munkásságának bemutatását szolgálja Pécs belvárosában, a pécsi székesegyház és a világörökséghez tartozó ókeresztény sírkamrák közvetlen közelségében. A pécsi Néprajzi Múzeum Baranya megye magyar és nemzetiségi népcsoportjainak tárgyi és szellemi kultúráját őrzi, kutatja és mutatja be. Itt van az ország második legnagyobb textilgyűjteménye.
Szerb múzeumok
Zentán a Városi Múzeumot 1946-ban alapították. A múzeum keretében működő Képtár 1972-től a város központjában, a Szent István-plébánia szomszédságában található. Korábban az Eugen kiállítóteremben rendeztek képzőművészeti tárlatokat. Belgrádi Repülőgép Múzeum A galérián a jugoszláv repülő ipar mutatkozik be. Nagyszámú dokumentummal, fotóval, rajzzal és modellel követheti végig a látogató az ország repülő iparát 1923-tól napjainkig.
HU
SRB
Közös munkáink
A szerzett tapasztalatokról, bejárt helyekről számos diabemutatót dolgoztunk ki. A legjobb témákat közösen rajzoltuk, színeztük, vágtuk és ragasztottuk!
HU
SRB
Néhány remekmű is született!
HU
SRB
A kiadvány összeállításában részt vettek: Orsós Adrienn, Orsós Henriett, Károlyi Anett, Rönczös László, Tóth László, Orsós István, Milák Zoltán, Magyar Viktor, Lihtentál Noémi, Bajai Mária Stella, Németh Anna, Sárközi Ferenc László, Marics Nikolett, Lengyel Leontina és Herold Szabolcs
