Hatálybalépés időpontja: 2011. szeptember 1.
Készítette:
Minőségirányítási team Bodnár László Cseszlainé Harsányi Tünde Kisné Gyenis Anikó Kissné Koncz Ildikó Pálfiné Schönviszky Ágnes
Práter Általános Iskola
Házirend
Tartalomjegyzék Hatálybalépés időpontja: . ____________________________________________________ 1 Az intézmény adatai _________________________________________________________ 4 Bevezető rendelkezések_______________________________________________________ 5 Jogok és kötelességek ________________________________________________________ 6 A tanulók jogai ________________________________________________________________ 6 Tanulói jogok gyakorlása ________________________________________________________ 7 A tanulók kötelességei ___________________________________________________________ 8 A szülők jogai__________________________________________________________________ 9 A szülők kötelességei ____________________________________________________________ 9
Az iskola munkarendje______________________________________________________ 10 Általános működési szabályok ________________________________________________ 11 Egészségvédelem ______________________________________________________________ 12 Balesetvédelem________________________________________________________________ 12 Vagyonvédelem, kártérítés ______________________________________________________ 13
Egyéb előírások____________________________________________________________ 13 Étkezés rendje ________________________________________________________________ 14 Büfé_________________________________________________________________________ 14 Ellenőrző könyv _______________________________________________________________ 15 A hetesek kötelességei __________________________________________________________ 15 Késés ________________________________________________________________________ 15 Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek __________________________ 16
Tanulmányi kötelezettségek __________________________________________________ 17 A tanuló fegyelmi felelőssége ____________________________________________________ 17 Azt a tanulót, aki ______________________________________________________________ 17 Fegyelmező intézkedés _________________________________________________________ 18 Dohányzás büntetése ___________________________________________________________ 18 Jutalmazások _________________________________________________________________ 18 Osztályközösségek jutalmazásai _________________________________________________ 19
A tanuló anyagi felelőssége __________________________________________________ 19 A tanuló munkájának elismerése______________________________________________ 20
2
Práter Általános Iskola
Házirend
Hivatalos ügyek intézésének rendje ____________________________________________ 20 A térítési díjra és tandíjra vonatkozó szabályok __________________________________ 21 A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei ____________________ 21 Záró rendelkezések _________________________________________________________ 23 Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék _________________________________ 25 Záradék __________________________________________________________________ 26 Mellékletek _______________________________________________________________ 27 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról __ 28 Csengetési rend _______________________________________________________________ 32 A napközis foglalkozások rendje _________________________________________________ 33 Könyvtár használati szabályzat __________________________________________________ 34 Géptermi rend ________________________________________________________________ 35 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról ________________________ 36 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól ______________________________________________ 38 Közoktatási törvény 76.§ és 77.§ _________________________________________________ 43
3
Práter Általános Iskola
Házirend
Az intézmény adatai
•
neve:
Práter Általános Iskola
•
székhelye:
Budapest VIII. ker., Práter u. 15.
•
telefonszám:
(+36-1) 334-2396
•
tel./fax:
(+36-1) 314-1246
•
e-mail:
[email protected]
•
honlap:
www. prater-bp8.sulinet.hu
•
felügyeleti szerve: Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat
Alaptevékenység: iskoláskorúak általános iskolai oktatása napköziotthonos ellátás
4
Práter Általános Iskola
Házirend
Bevezető rendelkezések A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet: •
az iskola igazgatója az IMIP csoport együtt működésével készíti el,
•
és a nevelőtestület fogadja el.
A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend: •
a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény;
•
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet;
•
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény;
•
26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásáról;
•
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól;
•
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított 8/2000. (V. 24.) OM rendelet; 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdítá-
sáról; •
továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései, valamint a Pedagógiai Program alapján készült.
A házirend szabályai, mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák, valamint az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása (ld.: 1. számú melléklet) kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra és más alkalmazottakra is tartalmazhat (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban), másrészt a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell.
5
Práter Általános Iskola
Házirend
Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal, valamint az első szülői értekezleten a szülőkkel a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak.
Jogok és kötelességek A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: •
színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt,
•
igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, tanulószoba kedvezményes étkezés),
•
napközi otthoni (tanulószobai) ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön,
•
személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára,
•
tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén,
•
érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön,
•
vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön,
•
részt vegyen tanulmányi versenyeken,
•
csak napi 1 "nagydolgozatot" (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez,
•
kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja, ezután a tanuló és a szülő bármikor kikérheti
•
szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti,
•
véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon,
•
képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
•
választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén,
6
Práter Általános Iskola •
Házirend
kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen,
•
kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon,
•
egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolapszichológus és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét,
•
családja anyagi helyzetétől függően kérelmére – indokolt esetben – kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön,
•
fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny)
•
kérheti átvételét más iskolába. Tanulói jogok gyakorlása
Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A tanulók véleménynyilvánításának formái: •
A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.
•
Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl.: osztály 15 fő) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben.
•
Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét.
A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. •
Diákkör létrehozását minimum 20 fő tanuló kezdeményezheti. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. A tanulók nagyobb közössége a tanulói létszám 25 %-a.
•
Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.
7
Práter Általános Iskola
Házirend
•
A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti.
•
A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit.
•
A tanulók rendszeres tájékoztatása iskolarádión, iskolagyűlésen, DÖK-ön, osztályfőnöki órákon, körözvényeken, faliújságon keresztül történik.
•
Részt vehetnek saját és társaik magatartás és szorgalom jegyének megállapításában.
Az iskolába beiratkozott tanulók a Közoktatási törvény 11.§ (1) bekezdése a) - d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják. A tanulók kötelességei •
betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit,
•
tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse,
•
részt vegyen a tanórákon, a kötelező és a választott foglalkozásokon,
•
rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének,
•
érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében,
•
az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,
•
biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem,
•
a tankönyveken, füzeteken, munkafüzeteken, író eszközökön kívül a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: körző, vonalzó, rajzeszközök, térkép, atlasz, tornaruha, práteres póló stb.) magával hozza,
•
segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését,
•
tisztelje társait és az iskola dolgozóit,
•
védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás stb.,
•
az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg,
•
A tanulók az iskolai ünnepélyeken, ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában jelenjenek meg.
8
Práter Általános Iskola •
Házirend
Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: játék, audio-vizuális eszköz, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal.
•
Valamint tilos önmaga és társai egészségére, testi épségére veszélyes tárgyat behozni az iskola épületébe (pl. kés, petárda, vegyi anyagok, készítmények stb.).
•
A tanuló mobiltelefonját beérkezve az iskolába kikapcsolja; bekapcsolni csak a tanítás, a szakkörök, valamint a napközi, ill. tanulószoba befejeztével lehet. Ha a telefon tanórán, szakkörön, napközi és tanulószoba foglalkozáson működésbe lép a szaktanár, osztályfőnök, napközi ill., tanulószoba vezető elveheti és csak a szülőnek, adja vissza. A szülők jogai
A szülőt megilleti a nevelési és oktatási intézmény szabad megválasztásának a joga. A szülő joga: •
megismerje az iskola nevelési, ill. pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról
•
a gyermek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon
•
írásbeli javaslatát az iskola igazgatója, a nevelőtestület megvizsgálja és arra a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon
•
az igazgató vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen az intézmény foglalkozásain
•
részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy. Minden osztályközösség a tanév első szülői értekezletén háromtagú SZMK-t választhat. Az SZMK tagjai közül minden osztályból egy szülő alkotja az iskolai szülői munkaközösséget. Akik rendszeres kapcsolatot tartanak az iskolavezetéssel, a gyermekvédelmi felelősökkel és az osztályfőnökökkel. Ők képviselik a szülőket és gyakorolják az egyetértési jogokat a tanulókat érintő kérdésekben.
•
Kérje szükség esetén gyermeke átmeneti otthonba történő felvételét. A szülők kötelességei
•
biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését
•
megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért 9
Práter Általános Iskola •
Házirend
rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Évente vegyen részt kétszer a szülői értekezleteken és ha a szükséges, jelenjen meg a fogadóórákon.
•
segítse elő gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, segítse elő az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását
•
biztosítsa, hogy gyermeke, lehetőség szerint, a közös foglalkozásokon, rendezvényeken részt vegyen (erdei iskola, színház-, múzeumlátogatás stb.)
•
az iskola által biztosított különféle támogatásokhoz, a szükséges igazolásokat a megadott időpontig leadja
•
a szülő kötelessége a Nevelési Tanácsadóba irányított gyermeket a foglalkozásokra elküldeni (elkísérni)
Az iskola munkarendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület, az iskolaszék és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a félév kezdetekor kell meghatározni. A tanítás 800 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába, foglalja el helyét a tanteremben vagy a szaktantermek előtt várja fegyelmezetten tanárát. Az épület 800 órakor zárásra kerül, aki ezután érkezik, elkésőnek minősül. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, a pénztárban vagy a tanári szobában a megadott időpontokban intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyetteseit azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, akikhez a portás köteles szünetben lehívni a tanulót. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló.
10
Práter Általános Iskola
Házirend
A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-7. tanórában tartandók, de szervezési okokból megengedhető a nulladik óra is. A fakultatív és rendkívüli tárgyak órái általában délutánra kerülnek (1345-től). A csengetési rend a 2. számú mellékletben szerepel. Az iskola tanulói étkezését az ebédlő biztosítja. Az ebédlő igénybevételére a negyedik óra utáni szünetben van lehetőség. Óraközi szünetek
•
Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani.
•
Szünetekben a tanulók általában a folyosón, a tantermekben (kivétel a szaktantermek, tornaterem) tantermekben. Az iskola épületét az utca felé nem hagyhatják el, csak osztályfőnöki engedéllyel.
•
A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók.
•
A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat.
Általános működési szabályok A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. Tanítási idő alatt a diákok az iskola épületét csak az osztályfőnök ill. az igazgatóhelyettesek engedélyével hagyhatják el. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, és súlyos fegyelmi vétség. Ha a tanulónak a tanítási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából (orvoshoz, szüleihez, stb.) akkor az órát tartó tanár a naplóba köteles beírni a távozás pontos idejét az előzetes szülői írásbeli kérelem alapján. A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. A délutáni foglalkozások időpontját a szaktanár határozza
11
Práter Általános Iskola
Házirend
meg az igazgatóval történő megbeszélés alapján. Lehetőség szerint 17 óra utánra ne kerüljön foglalkozás. Ha a foglalkozás több mint két órát tart, a foglalkozást vezető pedagógusra van bízva, tart-e szünetet. A tanulószobai és napközis foglalkozásokon való részvételre is ezek a mérvadóak. A gyermek napközibe való elhelyezését minden év elején a szülő írásban igényli. A napköziben való elhelyezéshez minden tanulónak joga van. A napközis foglalkozások rendje a 3. számú mellékletben szerepel. Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket első osztályos korukban megismerhetik a diákok. Az iskolai könyvtár használati szabályzata a 4. számú mellékletben szerepel. (A nyitvatartási rendet, látogathatóságot a könyvtáros javaslata alapján az igazgató határozza meg tanévenként. Ezek kifüggesztésre kerülnek a könyvtár hirdetőtábláján, ill. a tanári szobában.) Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti, megrongálja, kártérítést fizet. Ha határidőre nem viszi vissza, a magatartás osztályzatában tükröződik ez a cselekedete. A számítógépterem sajátos rendje a 5. számú mellékletben szerepel. Egészségvédelem A tanulók részére - egészségi állapotuk ellenőrzésére, felülvizsgálatára a kötelező védőoltások beadására - az adott tanévre meghatározva hetente egy alkalommal iskolaorvosi és védőnői rendelés van. Évente egy alkalommal fogászati kezelésre visszük a diákokat. Az alsó és felső tagozaton is egy-egy alkalommal hallás- és látásvizsgálatot végeztetünk. Lásd még: 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásáról kivonata – 6. számú melléklet. A nemdohányzók védelméről az 1999. évi XLII. törvény rendelkezik, kivonata az 7. számú melléklet. Balesetvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. A számítástechnikai, könyvtári, technikai és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak.
12
Práter Általános Iskola
Házirend
A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket, sérüléseket, rosszulléteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát, ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét. (ld. még: A tanuló anyagi felelőssége 8. számú melléklet)
Egyéb előírások •
Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni.
•
Pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával.
•
Tanítási órán mobiltelefont - a tanóra védelme érdekében - kikapcsolt állapotban kell tartani.
•
A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező.
•
A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős.
•
A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók csak tanári engedéllyel kapcsolhatják be, működtethetik.
•
Az iskolában, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt, kábítószert fogyasztani, dohányozni tilos! Az iskola épületében rágógumizni is tilos.
•
Az intézményi rendezvényeken csak az iskola tanulói vehetnek részt, igazgatói engedéllyel volt tanulók is megjelenhetnek.
•
2-es magatartású tanuló kitiltható a rendezvényekről.
•
Az iskolai rendezvények, klubdélutánok – az előkészítés és rendrakás terhe mellett – az 1. évfolyam számára 17 óráig, míg a 2-8. évfolyam számára 18 óráig tarthatók. A farsangi diákbál, a kirepítő bál 19 óráig tarthat.
•
A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. 13
Práter Általános Iskola •
Házirend
A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók.
•
A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet, rosszullétet jelentsenek.
•
A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el.
•
A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést.
•
Ünnepélyeken a sötét nadrág, illetve szoknya és fehér ing, illetve blúz a megfelelő öltözék.
•
Hétköznapokon iskolába illő öltözködés. Az átlagtól eltérő öltözködésű tanulót a tanárok figyelmeztetik. A figyelmeztetés a magatartási jegybe beszámít. Ékszer viselése, mobiltelefon használata nem ajánlott. Az ékszerekért semmilyen felelősséget nem vállal az iskola. A mobiltelefonok használata tanítási időben tilos. Étkezés rendje
Reggelizés Az első szünetben reggeliznek a tanulók az iskolai étteremben. Ebéd: Ebédelni ¾ 12-14 óra között lehet a következő rend szerint. A napközis csoportok vezetői minden félévben az órarend elkészülte után külön értekezleten egyeztetnek a napközisek ebédeltetésének időpontjáról. A menzások tanári felügyelettel, a számukra kijelölt asztaloknál ebédelhetnek közvetlenül az utolsó tanítási órájuk után (indokolt esetben engedéllyel ettől eltérhetnek). Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára, étkezés után az asztalokat tisztán kell hagyni. Ha a diák nem kulturáltan étkezik, akkor írásbeli figyelmeztetésben részesül. Büfé A büfét a tanulók a tanítás megkezdése előtt, annak befejezése után, valamint a szünetekben, látogathatják. A jelző csengetéstől a következő kicsengetésig az árusítás szünetel a diákok számára.
14
Práter Általános Iskola
Házirend
Ellenőrző könyv Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. Az ellenőrző elvesztése esetén újat az osztályfőnöktől igényelhet a tanuló a beszerzési ár ellenében. Az osztályfőnök hatásköre elbírálni, hogy az okmány elvesztése fegyelmi vétség volte. Az új ellenőrzőt az osztályfőnök tölti ki a napló alapján. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. A hetesek kötelességei •
A két hetes feladatát megosztva teljesíti.
•
Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta) a tiszta, kultúrált környezetet.
•
Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig.
•
Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket.
•
Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát.
•
Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el.
•
Távozáskor leoltják a világítást.
•
Az ablak csak a tanár jelenlétében lehet nyitva, ügyelnek arra, hogy a szünetben senki ne nyissa ki.
•
Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.
•
A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról.
•
A hetesek nem vihetik a naplót az osztályterembe, vagy a tanári szobába.
•
A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. Késés
A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. Reggel a késő tanuló a portán köteles a nevét bediktálni. A portás az erre a célra rendszeresített füzetbe felírja a későn érkezők nevét, és a késett időt. Napközben az órákról történő késést a szaktanár vezeti a késett idők (percek) összeadandók, 45 perc késés egy igazolatlan órát von maga után. 15
Práter Általános Iskola
Házirend
A késés igazolását az osztályfőnöknek kell bemutatni. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell.. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult. A mulasztás igazolható: •
a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra.
•
a tanuló beteg volt és az megfelelően igazolta,
•
a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.
Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét telefonon vagy személyesen. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. A távolmaradást követő egy héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül is – fegyelmi vétség. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. Ha a késésekből adódó összegzett percek száma eléri a 45-t igazolatlan órának minősül. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. A tanuló által vállalt, szakköri foglalkozásokról, korrepetálásról, felzárkóztató foglalkozásról, napköziből, tanulószobáról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanulót, illetve szülőjét és kéri az igazolás bemutatását. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. 16
Práter Általános Iskola
Házirend
A szülő nagyon indokolt esetben egy tanévben háromszor alkalmanként maximum három napot igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat. Ha a tanköteles korú tanuló 1 órát igazolatlanul hiányzik, az osztályfőnök köteles a szülőt felszólítani. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz ill. ötven órát, az iskola igazgatója köteles a lakóhely szerint illetékes gyermekvédelmi irodán keresztül a jegyzőt értesíteni. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki 250 – 300 óra között mulaszt, nem osztályozható. 300 óra fölött évet ismétel. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét.
Tanulmányi kötelezettségek Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározott mértéket: A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: •
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
•
hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet.
Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: •
első félévet megelőző héten.
•
a tanítási év végén: a javítóvizsgák ideje.
Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A tanuló fegyelmi felelőssége Azt a tanulót, aki -
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
-
vagy a házirend előírásait megszegi,
17
Práter Általános Iskola
Házirend
-
vagy igazolatlanul mulaszt,
-
vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének,
büntetésben lehet részesíteni. A fegyelmi eljárás során az 1993. évi LXXIX. törvény 76.§ szerint kell eljárni. Fegyelmező intézkedés Az iskolai büntetések formái: -
Szaktanári figyelmeztetés
-
Napközis nevelői figyelmeztetés
-
Osztályfőnöki figyelmeztetés
-
Osztályfőnöki intés
-
Osztályfőnöki megrovás
-
Igazgatói figyelmeztetés
-
Igazgatói intés
-
Igazgatói megrovás
-
Fegyelmi tárgyalás
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Dohányzás büntetése Dohányzás az iskola egész területén tilos! A dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése: -
első esetben igazgatói írásbeli intés,
-
ismétlődés esetén a tantestület dönt akár fegyelmi bizottság összehívásáról is. Jutalmazások
Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra. Az iskola jutalmazási formái: a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: •
szaktanári dicséret 18
Práter Általános Iskola
Házirend
•
napközis nevelői dicséret
•
osztályfőnöki dicséret
•
igazgatói dicséret
•
nevelőtestületi dicséret
b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén •
szaktárgyi teljesítményéért,
•
példamutató magatartásáért,
•
kiemelkedő szorgalmáért,
dicséretben részesíthetők. c.) Az egyes tanévek végén, a jeles és kitűnő tanulók oklevelet és könyvjutalmat kaphatnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d.) A nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet, „Práter laudatio” kitüntetésben részesülnek. e.) Az iskola szintű versenyeken, vetélkedőkön illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicsérettel jutalmazzuk. f.) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulóknak igazgatói dicséret jár. Osztályközösségek jutalmazásai Kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A tanuló anyagi felelőssége Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik, amelynek meghatározásához a Közoktatási törvény 76.§-a és 77.§-a az irányadó – 8. számú melléklet. A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad.
19
Práter Általános Iskola
Házirend
A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályozás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár – a munkaközösséggel egyetértésben – meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal (illetve a szülőkkel) a teljesítendő minimális szaktárgyi követelményeket. Tanulmányi jegyek Az első évfolyamon félévkor és év végén, szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. A többi évfolyamokon az osztályzás a Pedagógiai Programban foglaltak szerint történik. A magatartás és a szorgalom értékelése folyamatos.
Hivatalos ügyek intézésének rendje •
A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak.
•
Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben igazgatóhelyettes, indokolt esetben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva.
•
A tanulók és szüleik a titkárságot a szokásos napi ügyek intézése hétfőn 8 óra és 13 óra, szerdán 14 és 1530, valamint csütörtökön 14 és 1630 között kereshetik fel, a nyári szünetben pedig minden szerdán 9 órától 13 óráig tart az ügyelet.
•
Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni.
20
Práter Általános Iskola
Házirend
A térítési díjra és tandíjra vonatkozó szabályok A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet, amit az önkormányzat határoz meg minden naptári év elején. Tandíjért igénybe vehető szolgáltatások A nevelési, illetőleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás. A térítési díj és tandíj befizetésére vonatkozó szabályok 1. A Közoktatási törvény 115.§-ában meghatározott térítési díjak befizetésének időpontja: havi szolgáltatások esetén a tárgyhónapot megelőző három munkanap. 2. Az igénybe nem vett, de előre befizetett szolgáltatási díjat az iskola túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, ha ez nem lehetséges, akkor visszafizeti. A befizetett ebédet hiányzás okán lemondani a gazdasági ügyintézőnél lehet a hiányzás megkezdésének napján 730-830 óráig lehet személyesen vagy telefonon. 3. Az ügyintézésre biztosított pénztári időpont a meghatározott napokon 830 és 1000 óra, valamint 1400 és 1500 óra között.
A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után- dönt. 2. A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: •
akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli
•
akit az egyik szülő egyedül nevel
•
akinél a család egy főre jutó jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50%-át
21
Práter Általános Iskola
Házirend
A fenti előnyök akkor illetik meg a családot, ha a szükséges adatokat pontosan és időben szolgáltatják, a szükséges igazolásokat mellékelik; ha a gyerek nevelésében a szülő együttműködik az iskolával, ha a gyerek magatartása és tanulmányi munkája ellen nincs kifogás. 3. A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.
22
Práter Általános Iskola
Házirend
Záró rendelkezések A Házirend nyilvános, egy-egy példánya megtekinthető: •
az iskola igazgatójánál
•
az iskola nevelői szobájában
•
az osztályfőnököknél
•
a diákönkormányzatot segítő nevelőnél
•
az iskolai szülői szervezet vezetőjénél
•
az iskola könyvtárában
•
az iskola portáján
•
az iskola irattárában
•
az iskola honlapján
bárki számára hozzáférhető. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, illetve a törvényi változások figyelembe vételével vagy igény szerint módosításra kerül. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai: 1.
A házirend tervezetét a nevelők a diákok és a szülők javaslatainak figyelembevételé-
vel a nevelőtestület által létrehozott bizottság állítja össze. 2.
A házirend tervezetét megvitatják a Práter Általános Iskola tanulóközösségei - osztá-
lyok, diákkörök – véleményüket és javaslataikat küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez, a diákönkormányzat vezetősége ezeket összesíti, és megtárgyalja az iskola igazgatójával. 3.
Az iskola igazgatója a tanulók észrevételeinek figyelembevételével elkészíti a házi-
rend végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi az iskola szülői szervezete és a diákönkormányzat. A házirendet az iskola nevelőtestülete fogadja el. 4. Az érvényben lévő házirend módosításait kezdeményezheti: az iskola igazgatója
23
Práter Általános Iskola
Házirend
a nevelőtestület az SZMK a diákönkormányzat elnöksége A házirend módosítását az 1-4 pontokban leírt közösségek javasolhatják az igazgatónál szóban vagy írásban. A Házirend egy példányát a tanuló beíratásakor, illetve annak érdemi változása esetén át kell adni a szülőnek, tanulónak.
24
Práter Általános Iskola
Házirend
Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék
A Házirendet a nevelőtestület 2011. április 18-án elfogadta. A Házirend életbelépésének időpontja: 2011. szeptember 1.
Budapest, 2011. április 28.
Sinapis-Vermes Klára megbízott igazgató
2011. április 18-án az iskolaszék, valamint az iskolai diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen a Házirend ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.
Budapest, 2011. április .28
Kuhárné Kónya Judit
Gócza jenőné
az iskolaszék elnöke
az SzMK elnöke
Batkiné Szalai Gyönyvér Kissné Koncz Ildikó a diákönkormányzatot képviselő tanárok
25
Práter Általános Iskola
Házirend
Záradék
A házirendet a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat, mint fenntartó ................................................... szám alatt jóváhagyta. Budapest, ________év ______________hó _________nap
................................................ aláírás
26
Práter Általános Iskola
Házirend
Mellékletek
27
Práter Általános Iskola
Házirend 1. sz. melléklet
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Fogalmak 3. § E törvény alkalmazásában a) foglalkoztatási jogviszony: a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírósági szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, A törvény hatálya 4. § Az egyenlő bánásmód követelményét g) a közoktatási és a felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény), jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (a továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani. 7. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti - különösen a III. fejezetben meghatározottak szerint - a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat (a továbbiakban együtt: rendelkezés) nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, a) amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos, b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. (3) A 8. § b)-e) pontja szerinti tulajdonságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés, valamint jogellenes elkülönítés esetében a (2) bekezdés nem alkalmazható.
28
Práter Általános Iskola
Házirend
Hátrányos megkülönböztetés 8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. 9. § Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. Zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás 10. § (1) Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ öszsze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. (2) Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné - elkülönít. (3) Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. 29
Práter Általános Iskola
Házirend
Előnyben részesítés 11. § (1) Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az a) törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, vagy b) a párt ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint a pártnak a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választásokon történő jelöltállítása során a párt alapszabályában meghatározott módon érvényesül. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. III. Fejezet AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE EGYES TERÜLETEKEN Oktatás és képzés 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.
30
Práter Általános Iskola
Házirend
(4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.
31
Práter Általános Iskola
Házirend 2. sz. melléklet Csengetési rend
Óra
Becsengetés
Kicsengetés
1.
8 00
8
45
2.
9 00
9
45
3.
10 00
10
45
4.
10 55
11
40
5.
11 50
12
35
6.
12
45
13
30
7.
13
45
14
30
Az első óra utáni szünetben reggeliznek a tanulók.
32
Práter Általános Iskola
Házirend 3. sz. melléklet A napközis foglalkozások rendje
•
• • • • •
•
• • • •
A gyermek napközibe való elhelyezését minden év elején a szülő írásban igényli (a napköziben való elhelyezéshez minden tanulónak joga van). Évközben csak indokolt esetben lehet kimaradni. Súlyos fegyelmi vétség esetén fegyelmi tárgyalás útján a tanuló kizárható, a szülővel való megbeszélés után. A foglalkozások a tanulók utolsó órájától 16 óráig tartanak. A délutáni ügyelet a tanítási napokon 16-17 óra között, tanári felügyelet mellett történik. A napközis foglalkozások zavartalansága miatt a szülő gyermekét csak indokolt esetben kérje el 16 óra előtt a csoportból, ezt írásban tegye az üzenőfüzeten keresztül. A napközis tanulóval kapcsolatos halaszthatatlan probléma megbeszélésére kérjük a szülőket, hogy méltó formában, a foglalkozások végét követően (16 óra) keressék a nevelőket. Az ebédbefizetések időpontját egy héttel előbb közöljük. Kérjük, hogy a pénzt (pontos összeggel) lezárt borítékban küldjék be. Ingyenesség esetén a szülő köteles az ingyenes étkezési igényét aláírni. A napközis foglalkozásokról való távolmaradást írásban igazolni kell a mulasztást követő első napon. A Házirend minden pontja a délutáni foglalkozásokra is érvényes. Gyermekvédelmi szempontból indokolt esetben egyes tanulóknál a napközi kötelezővé is tehető. Az osztályfőnök és a tantestület javaslata alapján a rossz magatartású tanulók számára is kötelezővé tehető a napközi.
33
Práter Általános Iskola
Házirend 4. sz. melléklet Könyvtár használati szabályzat
1. A könyvtár az intézmény valamennyi tanulójának és dolgozójának rendelkezésére áll. 2. A könyvtár használata díjtalan. 3. A tanulók minden tanév elején kötelesek megújítani a szülői felelősségvállalásról szóló igazolást. 4. A kézi könyvtári állományrészt csak helyben lehet használni. Ehhez nem szükséges szülői hozzájárulás. Indokolt esetben lehetőség van ezeket a dokumentumokat zárástól nyitásig kölcsönözni. Mérlegelési lehetősége a könyvtáros tanárnak van. 5. Kölcsönözni alsó tagozatosoknak 2, felső tagozatosoknak maximum 4 dokumentumot lehet. A kölcsönzési idő 2 hét, mely kétszer hosszabbítható. 6. A nem nyomtatott dokumentumokat csak pedagógusok használhatják az oktató-nevelő munkájuk során. 7. Tartós tankönyvet teljes tanévre lehet kölcsönözni. Alkalmanként, tanórára nincs tankönyvkölcsönzés. 8. A könyvtár szolgáltatásait kizárólag nyitva tartási időben, a mindenkori könyvtárostanár jelenlétében lehet igénybe venni. 9. A könyvtár heti 22 órában, minden nap az olvasók rendelkezésére áll. A nyitva tartási időt az összesített órarend rögzíti. Az olvasók tájékoztatására a könyvtár bejáratánál megtekinthető). Tanítási szünetekben a könyvtár is zárva tart. 10. A könyvtárteremben csak a könyvtáros jelenlétében lehet tartózkodni. 11. A könyvtárból könyvet csak a könyvtáros tudtával és nyilvántartásba vétel után lehet kölcsönözni. 12. Könyvtári óra alatt minden szolgáltatás szünetel. 13. A nyári szünetre dokumentum nem kölcsönözhető. 14. Az iskolából történő végleges távozás előtt a tartozást rendezni kell. Erről a távozás adminisztrációját intéző személy igazolást kér a könyvtárostanártól. Ennek hiányában a távozó dokumentumai nem adhatók ki. 15. Mind a helyben használt, mind a kölcsönzött dokumentumok épségéért a használó felel. Rongálás, elvesztés esetén a kárt köteles megtéríteni. Ez történhet úgy, hogy a kárt okozó egy másik példányról gondoskodik, vagy napi áron megtéríti. A kár rendezésére 30 nap áll rendelkezésre. 16. Az állomány védelme érdekében a könyvtár helyiségeiben inni, étkezni, dohányozni nem szabad. 17. A használók joga, hogy nyugalomban, elmélyülten dolgozhassanak, művelődhessenek, szórakozhassanak a könyvtárban. 18. Az alapvető emberi normák betartása mindenkire nézve kötelező. Aki hangoskodással, futkosással, szemeteléssel, a könyvtári dokumentumok nem rendeltetésszerű használatával zavarja az olvasókat, az a könyvtárból kitiltható. Ennek hossza az osztályfőnökökkel egyeztetve állapítható meg. 19. A könyvtárat tanórán igénybe vevő tanulók számára is kötelező a leírtak betartása.
34
Práter Általános Iskola
Házirend 5. sz. melléklet Géptermi rend
1. A számítógéptermekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását az informatika tanárok. engedélyezhetik. 2. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani. A géptermek kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kaphatják meg. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a géptermekben. A gépterem helyiségek áramtalanításáért az informatika tanárok a felelősök. 3. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért az informatika tanár a felelős. 4. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! 5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! 6. A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik. 7. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a rendszergazda végezhet. 8. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. 9. A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (klíma, tűz- és betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a működésükért felelős megbízottaknak. 10. A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat. 11. Tilos: • a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni, • mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. 12. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdményezhető.
35
Práter Általános Iskola
Házirend 6. sz. melléklet 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról
1. § (2) Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el. 2. § (1) Az iskola-egészségügyi orvosi ellátást valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjesztve kell intézményenként vagy több intézmény ellátásának közös biztosításával megszervezni, iskolaorvos és védőnő teljes vagy részmunkaidőben történő foglalkoztatásával. Az iskola-egészségügyi ellátást végző iskolaorvos és védőnő tevékenységét a gyermek, tanuló háziorvosával (házi gyermekorvosával), illetőleg körzeti védőnőjével egyeztetve és vele együttműködve végzi. (4) A nevelési-oktatási intézményben az iskolaorvosi feladatot részfoglalkozás keretében végző háziorvos (házi gyermekorvos) által ellátott gyermekek, tanulók létszáma legfeljebb 800 fő lehet. (6) A részmunkaidőben foglalkoztatott vagy több intézményben iskola-egészségügyi ellátást végző iskolaorvosnak és védőnőnek az egyes nevelési-oktatási intézmény(ek)ben eltöltendő idejét a munkavégzésre irányuló jogviszony létrehozásakor rögzíteni kell az ellátandó feladatoknak megfelelően, és az intézményben nyilvánosságra kell hozni. (7) Az iskola-egészségügyi feladatok ellátására létrehozott iskolaorvosi rendelő minimális alapfelszerelésének tételes felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza. 3. § (2) Iskola-egészségügyi ellátás keretében védőnői feladatot főiskolai végzettséggel rendelkező védőnő láthat el. A nevelési-oktatási intézményben ellátandó védőnői feladatokat a 3. számú melléklet tartalmazza. 4. § (1) Az iskola-egészségügyi, háziorvosi, házi gyermekorvosi, egyéb szakorvosi, körzeti védőnői, gyermekjóléti szolgálatok, pedagógiai szakszolgálatok, logopédus, gyógytornász és pszichológus, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézetei a gyermekek és tanulók egészségvédelme érdekében együttműködnek, és az e feladat ellátásához szükséges adatokról egymást tájékoztatják. 5. § (1) Az iskolaorvos és a védőnő egészségügyi kérdésekben, felkérésre, szakértőként közreműködik a nevelőtestület, illetve az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi-szék munkájában. (2) A gyermekek, tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő a nevelési-oktatási intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. (3) A tanulók egészségügyi ellátásán kívüli egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (környezet-egészségügy, élelmezés-egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadás) az iskolaorvos és a védőnő az oktatási intézmény vezetőjével, illetőleg a szakmai szervezetekkel együttműködve végzi. 6. § (1) Az iskolafogászati alapellátás (a továbbiakban: iskolafogászat) preventív és terápiás gondozást jelent a szükségleteknek megfelelően. (2) Az iskolafogászati gyógyító és megelőző ellátás valamennyi nevelési-oktatási intézmény tanulóira kiterjedő megszervezése, működési feltételeinek biztosítása a fogászati alapellátást működtető feladata. Az iskolafogászati ellátást úgy kell megszervezni, hogy valamennyi intézmény számára fogászati rendelőt kell kijelölni, és az ellátással a (4) bekezdésben foglaltak szerinti fogorvost kell megbízni. 36
Práter Általános Iskola
Házirend
(4) Iskolafogorvosként gyermek-fogszakorvost vagy gyermekfogászatban jártas fogorvost kell alkalmazni. Kezdő vagy gyermekfogászatban járatlan fogorvos iskolafogorvosként csak szakirányú továbbképzést követően foglalkoztatható. (5) A gyermekek, tanulók csoportos szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente kétszer, szorgalmi (tanítási) időben történik. Fogászati szűrővizsgálatra és kezelésre egy tanuló (tanulócsoport) tanévenként 10 tanítási óráról vonható el. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelésioktatási intézmény biztosítja. (6) A nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni a fogbetegségek és a fogbalesetek megelőzését célzó intézkedések gyakorlati végrehajtását és a csoportos prevenciót. Megelőző foglalkozások céljára tanévenként és tanulócsoportonként két tanítási óra vehető igénybe.
37
Práter Általános Iskola
Házirend
7. sz. melléklet 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában a) dohánytermék: cigaretta, szivar, szivarka, pipadohány és más fogyasztási dohány, vagy egyéb, külön jogszabály szerint dohányzásra szánt, dohány alapanyagú termék; b) dohányzás: a dohánytermék füstképződéssel járó elégetése; c) közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze; d) rendezvény: a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, valamint gazdasági, kulturális, - nem szabadidős jellegű - sport, egyházi, érdekvédelmi céllal, legalább három személy egyidejű jelenlétével létrejött szervezett összejövetel, illetve esemény; e) zárt légterű helyiség: valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy kizárólag nyílászárók, illetőleg egyéb műszaki berendezés útján biztosított. A dohánytermékek fogyasztásának alapvető szabályai 2. § (1) A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem szabad dohányozni a) közforgalmú intézménynek a szolgáltatást igénybevevők számára nyitva álló zárt légterű helyiségeiben; b) tömegközlekedési eszközön; c) zárt térben megtartott rendezvényen; d) munkahelyen, e törvényben, külön jogszabályban, valamint a munkáltató rendelkezései szerint meghatározott esetekben. (2) Nem jelölhető ki dohányzóhely a) egészségügyi alapellátást, illetőleg járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak, illetve egészségügyi szolgáltató ezen ellátásokat nyújtó részlegének, valamint gyógyszertárnak a betegforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, továbbá jellemzően gyermekek fekvőbeteg-szakellátását végző egészségügyi szolgáltatók épületeiben; b) óvodákban; c) a b) pont hatálya alá nem tartozó közoktatási intézménynek a tanulók által is használt helyiségeiben; d) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben; e) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények közösségi helyiségeiben;
38
Práter Általános Iskola
Házirend
(4) A dohányzóhely ugyanabban a helyiségben nem jelölhető ki, kivéve, ha annak légtere a helyiség egyéb részétől elkülöníthető, vagy az elkülönítés megfelelő légtechnikai megoldás alkalmazásával megoldható. A dohányzásra kijelölt hely zárt légterű csak abban az esetben lehet, ha a megfelelő légcsere feltételei nyílászáró szerkezetekkel, vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítottak, és ott más, nemdohányzó személy benttartózkodása - a munkaköri feladatok ellátásán kívül, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel - a helyiség rendeltetéséből adódóan nem szükségszerű. (5) A (4) bekezdés alkalmazásában megfelelő a dohányzóhelyek légtechnikai elkülönítése abban az esetben, ha a helyiségben legalább a) a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztető berendezés működik, és b) a dohányzóhelyek kijelölése, valamint a helyiség légöblítése olyan módon került kialakításra, hogy a dohányfüst a keletkezése helyétől közvetlenül az elszívócsatornába áramlik anélkül, hogy a nemdohányzó helyek az áramlás irányába esnének. (6) A kijelölt dohányzóhelyek megfelelőségét az egészségügyi államigazgatási szerv, illetve tűzvédelmi szempontból a tűzvédelmi hatóság jogosult rendszeresen ellenőrizni. (7) A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyiségeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni, valamint a belépő vendégforgalom számára jól látható helyen fel kell tüntetni, ha a szórakoztató, vendéglátó-ipari szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézményben a dohányzás a (3) bekezdés a) pontja alapján korlátozás nélkül megengedett. A jelölés megfelelőségét a fogyasztóvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrzi. (8) A munkavállalók munkahelyi dohányzásának, valamint a dohányzóhelyek munkavállalók részére történő kijelölésének feltételeire e törvény, külön jogszabály, valamint a munkáltató rendelkezései irányadóak. (9) Közforgalmú intézményben, zárt térben megtartott rendezvényen, valamint tömegközlekedési eszközön 18. életévét be nem töltött személy még a dohányzás számára kijelölt helyen sem dohányozhat. 3. § (1) A közforgalmú intézmény feladatkörében eljáró, valamint a tömegközlekedési eszköz működtetésében hivatásszerűen közreműködő személy (a továbbiakban együtt: rendelkezésre jogosult) a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértőt a jogsértés haladéktalan befejezésére köteles felhívni. A felhívás eredménytelensége esetén a rendelkezésre jogosult az érintett személyt felszólítja, hogy a közforgalmú intézményt, illetve a tömegközlekedési eszközt hagyja el, illetőleg kezdeményezi a 7. § (1)-(2), illetve (13) bekezdései szerinti eljárás lefolytatását. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy felhívására - az eljáró intézkedési jogosultságának igazolását követően - az érintett személy személyazonosságát hitelt érdemlő módon köteles igazolni.
39
Práter Általános Iskola
Házirend
4. § (1) A 2. § (1) bekezdésének a), illetőleg c) pontjaiban meghatározott esetekben - az (5)(6) bekezdésekben, valamint a 2. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - dohányzásra az e törvényben foglaltaknak, valamint a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő helyet kell kijelölni és fenntartani, amennyiben megfelelő önálló helyiség rendelkezésre áll, vagy az azonos helyiségben a dohányzóhely 2. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő kijelölése a helyiség rendeltetésszerű igénybevételének veszélyeztetése nélkül megoldható, és a kijelölés a 2. § (2) bekezdése alapján nem tiltott. Dohányzóhely kijelölésének hiányában a helyiségen kívül dohányzás céljára szolgáló területet kell meghatározni, a 2. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával. (7) Az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi szék és az általános művelődési központi szék - a 2. § (2) bekezdésének c) pontjától eltérően - az intézményt nemdohányzó intézménynyé nyilváníthatja. Ebben az esetben az intézmény területén dohányzóhely nem jelölhető ki. A nemdohányzó intézménnyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat és jelzés alkalmazásával az intézménynek a közforgalom számára nyitvaálló bejáratánál, valamint a közforgalom által rendszeresen igénybe vett valamennyi helyiségében fel kell tüntetni. (8) A 2. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó azzal, hogy helyiségen kívüli dohányzóhely nem zárt légtérben is csak úgy jelölhető ki, ha a dohányzóhely az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönül. (9) Az (1)-(8) bekezdésben, valamint a 4/A. §-ban meghatározott feltételek biztosításáról a közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személy, a rendezvény szervezője, a tömegközlekedési eszköz üzembentartója, a közoktatási intézmény vezetője, illetőleg a munkáltató gondoskodik. 4/A. § (1) A munkáltató a munkahelyet - külön telephely esetén telephelyenként - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzóhelyet kijelölni nem lehet. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával, a munkahelynek a személyforgalom számára nyitva álló valamennyi bejáratánál, valamint a nem kizárólag a munkavállalók által igénybe vett valamennyi helyiségben vagy az ezekhez vezető közlekedőfolyosókon - valamennyi igénybevevő által jól látható módon - fel kell tüntetni. (2) Az (1) bekezdés szerinti, nemdohányzó munkahellyé nyilvánításról szóld döntés a) kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatónál a kollektív szerződésben, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó munkáltatónál a munkavállalók kezdeményezésére vagy ezek egyetértésével hozható meg. (3) A munkavállalók részéről a (2) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezésre jogosult a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet, ennek hiányában a munkáltatónál telephelyen történő munkavégzés esetén az adott telephelyen - a megállapodás megkötésekor foglalkoztatott munkavállalók legalább 50%-a. A munkáltató kezdeményezése esetén a munkavállalói egyetértésre a kezdeményezési jog szabályai irányadóak. A munkavállalók kezdeményezését a munkáltató köteles figyelembe venni. Ebben az esetben a munkahelyet, illetve telephelyet 30 napon belül nemdohányzóvá kell nyilvánítani. 40
Práter Általános Iskola
Házirend
(4) Azon munkahelyek esetében, ahol dohányzóhely kijelölése a 2. § (2) bekezdése alapján tilos, illetve ahol dohányzóhely kijelölése a 2. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az (1)(3) bekezdés nem alkalmazható. Az (1) bekezdés szerint nemdohányzóvá nyilvánított munkahelyen a (2)-(3) bekezdés szerinti szabályok megfelelő alkalmazásával lehet dohányzóhely kijelölését kezdeményezni. A dohánytermékek forgalomba hozatalának egyes korlátai 5. § (1) Dohánytermék nem árusítható közoktatási intézményben, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint egészségügyi intézményben. 7. § (1) A dohányzással, a dohányzóhely kijelölésével összefüggő e törvényben, valamint a munkavédelemről szóló törvényben foglalt korlátozást, illetve kötelezettséget megszegő természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egészségvédelmi bírság, a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó, e törvényben meghatározott tilalom megszegése esetén külön jogszabály szerint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére köteles, illetve vele szemben egyéb jogkövetkezmény alkalmazható. (2) Egészségvédelmi bírság megfizetésére köteles a 4. § (9) bekezdésében megjelölt személy is, aki a dohányzásra, illetőleg a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó, e törvényben foglalt tilalmak, korlátozások betartását feladatkörében nem érvényesíti. (3) Egészségvédelmi bírság csak azon természetes személy ellen szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte, és saját jövedelemmel rendelkezik. (4) Az egészségvédelmi bírság összege a) a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft; b) a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást, illetőleg a dohánytermékek forgalmazását érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén ba) legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve bb) legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében. (5) A kiszabott egészségvédelmi bírság összegét úgy kell meghatározni, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához és az elkövető személyi körülményeihez. Az eljáró hatóság a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben - az ott meghatározott összeghatártól eltérően - a törvénysértőt 20 000 Ft-ig terjedő helyszínen kiszabott egészségvédelmi bírsággal sújthatja. A helyszínen kiszabott bírság 30 napon belül történő meg nem fizetése esetén a (4) bekezdést kell alkalmazni. (6) Az egészségvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárást a dohánytermék fogyasztására, illetőleg a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó rendelkezések megsértése esetén az egészségügyi államigazgatási szerv folytatja le. (7) Az egészségvédelmi bírság az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak az (1)-(2) bekezdések szerinti magatartásról való tudomásszerzését követő 6 hónapon belül alkalmazható. A jogsértő magatartás tanúsításától számított 1 éven túl egészségvédelmi bírság nem szabható ki, kivéve, ha a magatartás jogsértő állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülési idő a jogsértő állapot megszűnésének napján kezdődik.
41
Práter Általános Iskola
Házirend
(8) A (6) bekezdés szerinti hatóságot eljárása során megilletik a 3. § (2) bekezdése szerinti jogosultságok. (13) A közoktatási intézménynek az e törvény szerint elrendelt dohányzási tilalmat - a tanulói jogviszonyból származó kötelezettség teljesítése vagy az azzal összefüggő bármely tevékenység során a közoktatási intézmény, vagy annak feladatkörében működő más intézmény területén - megsértő, 14. életévét betöltött tanulójával szemben a 3. § (1) bekezdése szerinti személy kezdeményezi a külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás lefolytatását. Melléklet az 1999. évi XLII. törvényhez E törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja szerint alkalmazandó szabadon megválasztható egészségvédő figyelmeztető feliratok az alábbiak: 1. A dohányosok korábban halnak. 2. A dohányzás elzárja az artériákat, szívrohamot és agyvérzést okoz. 3. A dohányzás halálos tüdőrákot okoz. 4. A terhes nők dohányzása károsítja a magzat egészségét. 5. Védje a gyermekeket: ne tegye ki őket a dohányfüst belélegzése veszélyének. 6. Az orvosok és a gyógyszerészek segíthetnek a leszokásban. 7. A dohányzásról nagyon nehéz leszokni, ezért ne szokjon rá. 8. A dohányzás abbahagyása csökkenti a halálos szív- és tüdőbetegségek kockázatát. 9. A dohányzás lassú és fájdalmas halálhoz vezet. 10. Kérjen segítséget a leszokáshoz (telefon/levélcím/Internet-cím) kérdezze meg háziorvosát/gyógyszerészét. 11. A dohányzás lassíthatja a vér áramlását, és impotenciát okozhat. 12. A dohányzás öregíti a bőrt. 13. A dohányzás károsítja a spermákat és gyengíti a megtermékenyítő képességet. 14. A füst benzolt, nitrozamint, formaldehidet és hidrogén-cianidot tartalmaz.
42
Práter Általános Iskola
Házirend 8. sz. melléklet Közoktatási törvény 76.§ és 77.§
A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége 76. § (1) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. (2) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; f) kizárás az iskolából. (3) Tanköteles tanulóval szemben a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A (2) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. (6) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. (7) A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni. (8) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának - a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában - a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. (9) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. (10) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg. 43
Práter Általános Iskola
Házirend
(11) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít. 77. § (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét. (3) Az óvoda, az iskola, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (4) Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
44
