Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Balatonfűzfő OM: 037218
Pedagógiai program "Az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon, hanem az, hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladásra." (Öveges József)
Hatályos 2014. szeptember 1-től Elfogadta az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium (8184 Balatonfűzfő, Gagarin u 27.) nevelőtestülete 2014. július 2-án.
Jóváhagyom: Mézes József intézményvezető
TARTALOM BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 6 1.1 Küldetés nyilatkozat .................................................................................................. 6 1.2 Előszó........................................................................................................................... 6 1.3 Öveges névválasztás ................................................................................................... 6 1.4 Iskolánk története ...................................................................................................... 6 1.5 A pedagógiai programjának összeállításánál alapul vett fontosabb jogszabályok ...................................................................................................................................... 7 2. Az iskola nevelési programja ........................................................................................... 8 2.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....................................................................................................................... 8 1.
2.1.1
2.2
A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai ........................................... 10
2.2.1
2.3
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások ........ 11
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................... 11
2.3.1
2.4
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai és értékei ....................................... 8
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink ....................................... 12
A tanulók munkájának ellenőrzése, mérés, értékelés ........................................... 13
2.4.1 2.4.2 2.4.3 2.4.4 2.4.5
Alapelveink .................................................................................................................... 13 Rögzített szempontrendszer ........................................................................................... 13 Szóbeli-, gyakorlati munka értékelése, rendje................................................................ 13 Az írásbeli munka értékelése, formái, rendje, korlátai ................................................... 14 A magatartás és a szorgalom értékelése ......................................................................... 14
2.4.6
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli feladatok......................................................... 14
2.4.7 2.4.8
Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok ......................................................... 14 A kiemelkedő teljesítmények elismerése, jutalmazás .................................................... 15
2.5 2.6
A fizikai állapot mérése ........................................................................................... 15 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 15
2.6.1
Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ........................................................................... 16
2.6.2
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .......................................................... 17
2.6.3
Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .............................................................. 17
2.7
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................... 18
2.7.1
A tanítási órán és egyéb foglalkozásokon megvalósítható közösségfejlesztő feladatok 18
2.7.2
A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ........................................... 18
2.7.3
A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai .................................................. 18
2.7.4
Hagyományok, rendezvények, megemlékezések ........................................................... 18
2.8
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .................................... 19
2.8.1 2.8.2
2.9
Pedagógusválasztás ........................................................................................................ 20 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre. ......................................................................... 20
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .... 20
2.9.1
Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása ........................................................ 20
2.9.2
A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők segítése ..................... 21
1
2.9.3
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek....................................... 21
2.9.4
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ................................. 22
2.9.5 2.9.6
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ..................................................... 22 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ............................................................................ 22
2.9.7
Az esélyek megteremtése érdekében történő tevékenységek ......................................... 23
2.10 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje....................... 23 2.11 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ......................... 24 2.11.1 2.11.2 2.11.3 2.11.4
A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ..................................................... 24 A szülők közösségét érintő együttműködési formák ...................................................... 25 A szülői munkaközösség ................................................................................................ 26 Az iskola partnereit érintő együttműködési formák ....................................................... 26
2.12 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ..................................................... 26 2.12.1
A tanulmányok alatti vizsgák és a szervezésükre vonatkozó alapszabályok ................. 26
2.12.2 2.12.3
A tanulmányok alatti vizsgák fajtái és időpontjuk ......................................................... 26 A vizsgára való jelentkezés szabályai ............................................................................ 27
2.12.4 2.12.5 2.12.6 2.12.7
A tanulmányok alatti vizsgák vizsgabizottsága az iskolában ......................................... 27 Az írásbeli vizsgák eljárási szabályai ............................................................................. 28 A szóbeli vizsgák eljárási szabályai ............................................................................... 30 A gyakorlati vizsga szabályai ......................................................................................... 31
2.12.8 2.12.9
A vizsga megszakítása, távolmaradás a vizsgáról .......................................................... 31 A vizsgák értékelése ....................................................................................................... 32
2.12.10 A tanulmányok alatti vizsga iratai és kezelésük ............................................................. 32 2.12.11 Jogorvoslati lehetőségek ................................................................................................ 33
2.13 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ..................................... 33 2.13.1
A felvételi eljárás különös szabályai .............................................................................. 34
2.14 A nevelő, oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .................... 35 2.15 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és segédletek ....................................... 35 3. HELYI TANTERVEK.................................................................................................... 36 3.1 A középfokú oktatás szakképzést megelőző szakaszának évfolyamai ................. 36 3.1.1
A mindennapos testnevelés megszervezése ................................................................... 36
3.1.2
Előrehozott érettségi beszámítása .................................................................................. 36
3.1.3
A nyelvi előkészítő évvel induló, informatika ágazatos szakközépiskolai osztályok óraterve ........................................................................................................................... 38
3.1.4
Az informatika ágazatos szakközépiskolai osztályok óraterve (nyelvi évfolyam nélkül) ........................................................................................................................................ 39
3.1.5
A villamosipar és elektronika ágazatos szakközépiskolai osztályok óraterve ............... 40
3.1.6
Az villamosipar és elektronika ágazatos szakközépiskolai osztályok óraterve az SNI tanulók számára .............................................................................................................. 41
3.1.7
A kereskedelem, az épületgépészet és szociális ágazatos szakközépiskolai osztályok óraterve ........................................................................................................................... 42
3.1.8 3.1.9
A sajátos nevelési igényű, gimnáziumi osztályok óraterve ............................................ 43 A szakiskolai osztályok óraterve a duális szakképzésben .............................................. 44
2
3.2
Helyi tantervek tantárgyanként a középfokú oktatás szakképzést megelőző évfolyamain ............................................................................................................... 45
3.2.1
Magyar nyelv és irodalom, szakközépiskola .................................................................. 45
3.2.2 3.2.3
Magyar nyelv és irodalom, szakközépiskola a nyelvi előkészítővel induló osztály számára ........................................................................................................................... 48 Magyar nyelv és irodalom, gimnázium .......................................................................... 53
3.2.4 3.2.5
Magyar kommunikáció, szakiskola ................................................................................ 56 Idegen nyelv - Angol, négyosztályos szakközépiskolai képzés ..................................... 57
3.2.6
Idegen nyelv - Angol, négyosztályos speciális (SNI) szakközépiskolai képzés ............ 60
3.2.7 3.2.8
Idegen nyelv - Angol, ötosztályos, nyelvi előkészítő évvel induló szakközépiskolai képzés ............................................................................................................................. 62 Idegen nyelv - Angol, négyosztályos speciális gimnáziumi képzés............................... 65
3.2.9
Idegen nyelv - Német, négyosztályos szakközépiskolai képzés nyelvi előkészítő évvel70
3.2.10 3.2.11
Idegen nyelv - Német, négyosztályos speciális gimnáziumi képzés .............................. 72 Idegen nyelv a szakiskolai képzésben ............................................................................ 75
3.2.12 3.2.13 3.2.14 3.2.15 3.2.16 3.2.17 3.2.18 3.2.19 3.2.20
Matematika szakközépiskolai és speciális gimnáziumi képzés...................................... 76 Matematika szakiskolai képzés ...................................................................................... 77 Történelem, szakközépiskolai képzés ............................................................................ 78 Történelem, gimnáziumi képzés .................................................................................... 80 Társadalomismeret, szakiskola,...................................................................................... 82 Etika szakközépiskolai és speciális gimnáziumi képzés ................................................ 83 Biológia szakközépiskolai képzés .................................................................................. 84 Biológia speciális gimnáziumi képzés ........................................................................... 85 Fizika szakközépiskolai képzés ...................................................................................... 88
3.2.21 3.2.22
Fizika speciális gimnáziumi képzés ............................................................................... 90 Kémia szakközépiskolai képzés ..................................................................................... 92
3.2.23 3.2.24 3.2.25 3.2.26
Kémia speciális gimnáziumi képzés............................................................................... 93 Földrajz szakközépiskolai képzés .................................................................................. 95 Földrajz speciális gimnáziumi képzés ............................................................................ 97 Természettudományok szakiskolai képzés ..................................................................... 99
3.2.27
Informatika szakközépiskolai képzés ........................................................................... 102
3.2.28 3.2.29 3.2.30 3.2.31 3.2.32
Informatika gimnáziumi képzés ................................................................................... 104 Informatika szakiskolai képzés .................................................................................... 105 Művészetek szakközépiskolai képzés .......................................................................... 105 Testnevelés és sport szakközépiskolai képzés.............................................................. 105 Testnevelés és sport gimnáziumi képzés ...................................................................... 108
3.2.33
Testnevelés és sport előrehozott, duális szakképzés .................................................... 109
3.2.34
Osztályközösség építő program ................................................................................... 111
3.2.35
Képességfejlesztés (tanulásmódszertan) szakközépiskolai képzés, nyelvi előkészítő évfolyam ....................................................................................................................... 112
3.2.36 3.2.37
Ének gimnáziumi képzés .............................................................................................. 112 Vizuális kultúra gimnáziumi képzés ............................................................................ 113
3
3.2.38
3.3 3.4
4.
Dráma és tánc gimnáziumi képzés ............................................................................... 114
Középszintű érettségi vizsga témakörei ............................................................... 114 Szakmai program - A középfokú oktatás szakképzési szakasza ágazatonként 115
3.4.1
XIII. Informatika ágazat (nyelvi előkészítőt követően) ............................................... 115
3.4.2 3.4.3
XIII. Informatika ágazat (nyelvi előkészítő nélkül) ..................................................... 116 CAD-CAM informatikus (XIII. Informatika ágazat) ................................................... 117
3.4.4
Informatikai rendszergazda (XIII. Informatika ágazat)................................................ 118
3.4.5 3.4.6 3.4.7 3.4.8 3.4.9
XI. Villamosipar és elektronika ágazat (sajátos nevelési igényű is) ............................ 119 Elektronikai technikus (XI. Villamosipar és elektronika ágazat) ................................. 120 Villanyszerelő (XI. Villamosipar és elektronika ágazat) ............................................. 122 XXVI. Kereskedelem ágazat ........................................................................................ 123 Kereskedő (XXVI. Kereskedelem ágazat) ................................................................... 124
3.4.10 3.4.11
III. Szociális ágazat ...................................................................................................... 125 Szociális asszisztens (III. Szociális ágazat) .................................................................. 126
3.4.12 3.4.13
VIII. Épületgépészet ágazat.......................................................................................... 127 Épületgépész technikus (VIII. Épületgépészet ágazat) ................................................ 128
3.4.14 3.4.15
Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (VIII. Épületgépészet ágazat) .............. 130 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő (VIII. Épületgépészet ágazat) .................... 131
HELYI TANTERVEK az 1/2006 (VI.29.) OKM rendelet szerint, kifutó rendszerben 132 4.1 A középfokú oktatás szakképzést megelőző szakaszának évfolyamai ............... 132 4.1.1
A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra alapozó szakközépiskolai osztály óratervei ............................................................................... 133
4.1.2
Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra alapozó szakközépiskolai osztály óratervei........................................................................................................................ 134 Az informatika szakmacsoportra alapozó szakközépiskolai osztályok óratervei ......... 135 A gimnáziumi osztályok óratervei ............................................................................... 137
4.1.3 4.1.4
4.2 Szakképzési évfolyamok ........................................................................................ 138 5. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ..................................................... 139 5.1 A kollégium küldetése ............................................................................................ 139 5.2 A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései ........................................... 139 5.2.1 5.2.2
Alapelveink .................................................................................................................. 139 Értékeink ...................................................................................................................... 139
5.2.3
Célunk .......................................................................................................................... 140
5.3 5.4
A tanulók fejlődése, tehetséggondozása, felzárkóztatása, pályaválasztása és az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei ...................................................... 140 A kollégium nevelési feladatai és a kollégium évente ismétlődő rendszeres feladatai ................................................................................................................... 141
5.4.1
Nevelési feladatok ........................................................................................................ 141
5.4.2
A kollégium évente ismétlődő rendszeres feladatai ..................................................... 141
5.5
A működés belső feltételrendszere ........................................................................ 143
5.5.1
Személyi feltételek ....................................................................................................... 143
4
5.5.2
Tárgyi feltételek ........................................................................................................... 143
5.5.3
Tanulói összetétel ......................................................................................................... 143
5.6
A tanulók életrendje, tanulásuk, szabadidejük szervezésének pedagógiai elvei .................................................................................................................................. 143
5.6.1 5.6.2
A tanulók életrend szervezésének pedagógiai elvei ..................................................... 144 Tanulást segítő foglalkozások pedagógiai elvei ........................................................... 144
5.6.3
A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások pedagógiai elvei .................... 144
5.7 5.8
A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja által meghatározott kötelező foglalkozások témái és a foglalkozások óraszámai .............................................. 145 A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve ................................... 145
5.8.1 5.8.2
5.9
Belső rendezvények, csoportok hagyományai ............................................................. 145 Külső rendezvények hagyományai ............................................................................... 147
Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok a kollégiumban ............ 147
5.9.1 5.9.2
A kollégium egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai .............................. 147 A kollégiumi egészségnevelési feladatok résztvevői ................................................... 147
5.9.3
Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ............................................................ 148
5.10 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei .......................................................... 148 5.11 Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái ........... 149 5.11.1
Kapcsolattartás az iskola dolgozóival és a szülőkkel ................................................... 149
5.11.2
Kapcsolattartás más kollégiumokkal ............................................................................ 149
5.12 Nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése, a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai .......................................................................... 149 5.13 Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek ............................... 150 5.14 A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve .......................................... 150 5.14.1
Az esélyek megteremtése érdekében történő tevékenységek ....................................... 150
5.15 Ellenőrzés, értékelés a kollégiumban ................................................................... 150 5.15.1
Közvetlenül mérhető eredmények ................................................................................ 150
5.15.2
Tevékenységen keresztül mérhető eredmények ........................................................... 151
MELLÉKLETEK................................................................................................................. 152 1. sz. melléklet Szakképzési évfolyamok helyi tantervei szakiskolában a 2012/132014/15 években szakközépiskolában a 2012/13-2013/14 években .................... 153
5
1. BEVEZETÉS 1.1 Küldetés nyilatkozat "Az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon, hanem az, hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladásra." (Öveges József) A kihívásoknak való folyamatos megfelelés érdekében évről évre jelentős fejlesztésekkel biztosítjuk a korszerű középfokú képzést iskolánkban. Célunk, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik a munkaerőpiacon keresettek.
1.2 Előszó Az állandó fejlődés egy olyan dinamikus pedagógiai program készítését kívánja meg, amely folyamatosan alkalmazkodik a változó igényekhez. Nevelési elveinkre építve, és a képzési igényeket szem előtt tartva, pedagógiai programunk tartalmazza jelenlegi oktatási rendszerünk elveit, követelményeit és feltételeit, valamint fejlesztési stratégiánkat. A nevelőtestület összetétele és tagjainak felkészültsége a biztosíték arra, hogy programunk megvalósítható.
1.3 Öveges névválasztás Nomen est omen. A név előjel – tartja a régi latin mondás. Fontos tehát a név választása, de különösen fontos egy iskola életében, hiszen az iskola nemcsak nevet, hanem arculatot, szellemiséget is választ. Mit választott az iskola Öveges József nevével? Mindazt, ami Öveges Józsefet jellemezte, tudást, szemléletmódot és okos kíváncsiságot átoltani az emberekbe. Az embereknek ősidőktől kezdve az a céljuk, hogy megismerjék, megértsék, a maguk hasznára fordítsák a körülöttük levő világot, megtudják azt, amit még nem tudnak. Ehhez a megismeréshez segítette az embereket Öveges József. Ő kortalan tudós, az évek múlásával sem vált elavulttá tanítása, mert a lelkesedést tudta átadni, a hitet, hogy a világ megismerhető, hogy a tudás bárki számára elérhető, és hogy a fizika nem száraz tudomány, hanem szépség, varázslat. Utánozhatatlan személyiség volt, kísérleteit a gyermeki rácsodálkozás varázsa jellemezte – gyönyörű, izgalmas és tudást adó játékokra tanította az embereket. Nevének választásával ezt a szellemiséget választotta az iskola.
1.4 Iskolánk története Szakképzés több mint hét évtizede létezik Balatonfűzfőn, bölcsője kezdetektől fogva a helyi vegyipari nagyvállalat, a Nitrokémia volt. 1921-ben megalakult a Magyar Lőporgyártó Üzemi Részvénytársaság, s 1922-ben megkezdték a fűzfőgyártelepi, Füstnélküli Lőporgyár felépítését. Inasokat először 1926-tól foglalkoztattak. 1931-ben a segédvizsgára készülők számára szakrajzi alapismereteket és rajzolvasást oktató tanfolyamot indítottak, ami az elméleti oktatás csírájának tekinthető. 6
1936-ban megnyitották a tanonciskolát 30 tanulóval. Az iskola első hivatalos neve 1938tól Fémipari Szakirányú Iparitanonciskola. 1940-ben a gyár területén tanműhelyt, a lakótelepen pedig tanoncotthont létesítettek. 1965-ben emelték a tanoncotthont kollégiumi rangra. Több költözés után alakult ki a jelenlegi két épületben elosztott fiú és leány kollégium. Az iskolánk neve és helye is többször változott a története során, valamint módosult a profilja is. 1950-ben Munkaerőtaralékok Hivatala (MTH) 294. sz. Iparitanuló Iskolája lett. Az 1952-53-as tanévtől egységesítették a kollégiumot, a tanműhelyt és az iskolát MTH 303. sz. Iparitanuló Intézete néven. 1957-től a Munkaügyi Minisztérium 303. sz. Iparitanuló Intézete, majd 1967-75. között a 303. sz. Jókai Mór Ipari Szakmunkásképző Intézet nevet viselte intézményünk. 1969-től a Nitrokémia jelentős támogatásával a szakmunkásképzés dinamikus fejlődésnek indult, új korszerű iskolaépület és tanműhelyek szolgálták az oktatást. 1983-ban indult az első szakközépiskolai osztály, s ettől kezdve az elnevezés Irányítástechnikai Szakközépiskola és 303. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. 1988-ban megkezdődött az általános vegyész szakközépiskolai, 1992-ben pedig a mechatronikai technikusképzés. Intézményünk 1997. április 23-án vette fel Öveges József nevét, a nagy pedagógus iránti tiszteletből és azzal a céllal, hogy a tőle származó, jelmondatunknak is választott, szemléletmódot megvalósítsuk. Az új évezred küszöbén szakmunkás és technikus osztályokban folytatódott és új területekkel bővül a képzés. 2000-ben diszlexiás tanulók képzése, 2001-ben felsőfokú akkreditált szakképzés indul, mely jelenleg szünetel. 2008. július 1-től vagyunk tagjai a Bakonyi Szakképzés Szervezési Társulás térségi integrált szakképző központnak. Ipari kapcsolataink fontos meghatározói képzésünknek. Így az informatikai hálózati szoftverek terén kiemelkedő jelentőségű Novell® cég referencia iskolája, valamint a számítógépes hálózati eszközök terén piacvezető CISCO Systems® cég által életre hívott Hálózati Akadémiai Program helyi akadémiája vagyunk. Iskolánk ma a modernizáció szolgálatában álló, elektronikát, informatikát, kereskedelemmarketing, üzleti adminisztrációt, gépészetet alap és magas szinten oktató, a korszerű oktatási módszereket és az informatikai eszközöket az oktatásban alkalmazó szellemi központ.
1.5 A pedagógiai programjának összeállításánál alapul vett fontosabb jogszabályok
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről. A Kormány 110/2012. (VI. 4.) korm. rendelete, a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 16/2013. (II.28.) EMMI tankönyvrendelet. 7
2. Az iskola nevelési programja 2.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai és értékei
Az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium pedagógusai mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket érvényre juttatják. Pedagógiai munkánk középpontjában a tanuló teljes személyiségének fejlesztése valamint korszerű ismereteinek, képességeinek, a készségeinek kialakítása és bővítése áll. Ennek érdekében:
tanulóink életkorának megfelelő követelményeket támasztunk, a tanulói feladatok elvégzésének ellenőrzése és értékelése tantervi követelményekhez igazodó, a tanulók fejlődését biztosító módon történik, a tanulók egyéni képességeit, adottságait, tehetségét figyelembe véve végezzük oktató-nevelő tevékenységünket, kiemelt figyelmet igénylő tanulóinkat igényeikhez igazodó fejlesztésben részesítjük, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel igyekszünk átadni, tanári módszertani szabadság biztosításával teret engedünk korszerű tanítási módszerek alkalmazásának, sokszínű, a tanulói igényeknek megfelelő, személyiségüket fejlesztő tanórán kívüli programokat kínálunk.
Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, melyben tanulóink otthon érzik magukat, melynek alapja a tanár és diákja között kialakuló bizalom, kölcsönös elfogadás és szeretet. Ennek érdekében:
tanulóink személyiségét tiszteletben tartjuk minden diákunk esetében az egyéni bánásmód elvét alkalmazzuk diákjaink számíthatnak tanáraik megértő és emberséges segítőkészségére tanulóinkat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe
A hatékony nevelés-oktatás alapvető feltétele a pedagógusok és szülők közötti együttműködés lehetőségeinek megteremtése. Ennek érdekében:
szülői értekezleteket, fogadóórákat szervezünk, segítjük a szülői munkaközösség munkáját, a szülők és pedagógusok közötti folyamatos, akár napi szintű kapcsolat fenntartását tesszük lehetővé.
8
Iskolánk minden tanulója számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget Iskolánkban folyó oktató-nevelő munka célja, hogy
diákjaink folyamatosan és eredményesen készüljenek fel az érettségi és szakmai vizsgákra, megmutassuk tanulóinknak, hogy a tudás érték, amely mindig tartalmaz állandó és átalakuló, változó, bővülő elemeket is, kialakítsuk diákjainkban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet, tanulóinkban kialakuljon az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, diákjainkban felébresszük az igényt a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére, diákjaink tekintsék sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, váljanak nyitottá a különböző kultúrák iránt.
Általános, minden diákunkra kiterjedő céljaink mellett a képzések típusa szerinti, speciális célok is meghatározzák munkánkat. Így további célunk, hogy tanulóink. A gimnáziumi oktatásban:
képesek legyenek összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra, felkészüljenek az információs korban való eligazodásra, ezen belül az információk szerzésére és értő feldolgozására, képessé váljanak az önművelésre. A szakközépiskolai oktatásban: alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő munkára, képesek legyenek a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, szakirányú felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakiskolai oktatásban: tudjanak szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek, képesek legyenek a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. Az érettségit követő szakképzésben: piacképes tudás és szakképzettség birtokába jussanak, képesek legyenek a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre.
Pedagógiai tevékenységünk, nevelő-oktató munkánk alapelveiben és céljaiban megjelenő értékrendszer közvetítése, diákjaink személyiségének formálása nevelőtestületünk egyhangú igénye. Alapvető feladatunk, hogy a serdülőkor sajátos szélsőségeire, útkeresésére, szellemi kapacitására és aktivitására építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, majd ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 9
Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód, a testmozgás iránti igény. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása.
Nevelőtestületünk tisztában van azzal a ténnyel, hogy a fent megfogalmazott pedagógiai célok elérése, iskolánk értékrendszerének maradéktalan átadása valamint tanulóink teljes személyiségének fejlesztése érdekében végzett munkánk soktényezős folyamat része. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Pedagógusaink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk végzős korára rendelkezzen minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
2.2 A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják pedagógiai programunk egyes fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek, melyek a hatékonyság érdekében igazodnak:
a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességéhez, a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához.
Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:
Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 10
2.2.1
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
Szokások kialakítá- Követelés. sát célzó, beidegző Gyakoroltatás. módszerek. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés.
A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés Ösztönzés. Magatartási model- A nevelő személyes példamutatása. A nevelő részvétele a tanulek bemutatása, köz- Elbeszélés. lói közösség tevékenységévetítése. Tények és jelenségek bemutatása. ben. Műalkotások bemutatása. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Tudatosítás (meg- Magyarázat, beszélgetés. Felvilágosítás a betartandó győződés kialakítá- A tanulók önálló elemző munkája. magatartási normákról. sa). Vita. Nevelő-oktató munkánk ismeret- és értékátadó tevékenysége során az alábbi pedagógiai eszközök alkalmazását sem nélkülözhetjük:
tanulási technikák és módszerek folyamatos fejlesztése személyre szabott egyéni bánásmód alkalmazása, megtervezett, módszertanilag is átgondolt tanmenetek használata, elektronikus médiumok alkalmazása, állandó internet hozzáférés biztosítása az önálló ismeretszerzéshez, a tantárgy sajátosságaiból adódó csoportbontás, csoportmunka alkalmazása, differenciált foglalkozások szervezése.
Pedagógiai céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai:
sikeres érettségi és/vagy szakmai vizsgát tesznek, rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és, ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bírnak saját közelebbi és távolabbi jövőjüket illetően, birtokában vannak olyan jártasságoknak, amelyek képessé teszik őket arra, hogy iskolánkból kikerülve új követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek.
2.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés célja tanulóink tudásának, képességeinek fejlesztésén túl a személyiségben rejlő lehetőségek kibontakoztatása.
11
A személyiség fejlesztésben az önálló tanulási igény kialakítására és reális önértékelés fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, melynek érdekében alapvetően fontos a tanulók egyéniségének megismerése.
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink
2.3.1
A tanulók erkölcsi nevelése. Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi nevelése. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A kölcsönös segítségnyújtás és az egyéni felelősségtudat fontosságának megértése. A tanulók érzelmi nevelése. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása, a magabiztosság megerősítése. A tanulók nemzeti nevelése. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra átadása, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. A munka fontosságának tudatosítása. Az életpálya-építés támogatása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Ezt a közösségi szolgálaton kívül, további különböző programokban való részt vétellel is segítjük (pl. TÁMOP – Bázisiskolai Program). A tanulók egészséges életmódra nevelése. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Személyiségfejlesztés színterei:
kötelező és választható tanórák, osztályfőnöki órák, a tanórán kívüli tevékenységek, szabadidős programok, versenyek, vetélkedők, egyéb iskolai tevékenységek, foglalkozások.
12
2.4 A tanulók munkájának ellenőrzése, mérés, értékelés 2.4.1
Alapelveink
Legfontosabbnak a reális osztályzásra való törekvést, értékelési rendünk áttekinthetőségét tartjuk. Alapelveink:
év elején közölt követelményszint és értékelési rendszer, javítási lehetőség biztosítása a tanulók számára, a teljesítmény értékelése mindig az osztálynaplóba kerül be, egy nap a tanulók legfeljebb két témazáró dolgozatot írhatnak, melynek időpontját a dolgozatot megelőzően legalább 1 héttel korábban a tanulókkal közölni kell, az év végi osztályzat a teljes tanév értékelését tükrözi.
Rögzített szempontrendszer
2.4.2
Az áttekinthetőség érdekében a tantárgyra kiterjedő, írásban rögzített osztályozási szempontokat fogalmaznak meg a szakmai munkaközösségek, illetve ennek hiányában egyénileg a tantestület tagjai. E szempontok a szülők és a diákok részére az iskola könyvtárában is hozzáférhetők. A rögzített szempontok tartalmazzák:
az évközi érdemjegyek, témazárók minimális számát, a jegyek megszerzésének módját, az értékelés formáját, írásbeli számonkéréseknél az elégséges osztályzat megszerzéséhez szükséges teljesítményt, az érdemjegyek javításának feltételeit, a javítás határidejét, és módját, (az eredményes – elégséges, közepes, jó – érdemjegy is javítható, ill. rontás is előfordulhat), a félévi és év végi osztályzat kialakításának módját, Az értékelési szempontokat, a beszámoltatás módjait, és a továbbhaladás tanterven alapuló feltételeit a munkaközösségek és pedagógusok minden tanév elején felülvizsgálják és a tanév első óráin megismertetik a diákokkal. Az ismertetésre szükség szerint folyamatosan, és félévkor is sor kerül.
2.4.3
Szóbeli-, gyakorlati munka értékelése, rendje
Az értékelő munka folyamatos. A szóbeli vizsgát tartalmazó érettségi tantárgyakból, szóbeli feleletekre adott érdemjegyek is szükségesek. A testnevelés tantárgynál az értékelés alapja a tanuló önmagához mért teljesítmény növekedése. A gyakorlati tevékenység értékelése a gyakorlatban elvégzett feladat alapján történjen. Az értékelésnél kérhető, hogy a tanuló szóban ismertesse gyakorlati munkáját. A diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók számonkérésénél a szóbeli feleletek számának meg kell haladnia az írásbeli feleletek számát. Ha a tanuló gyakorlati mulasztása az óraszám 20%-át meghaladja és a törvényi feltételek fenn állnak, akkor az osztályfőnök, illetve a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára és a munkaközösség vezető egyetértésével a nevelőtestület engedélyezi a gyakorlat évismétlés nélküli pótlását. 13
2.4.4
Az írásbeli munka értékelése, formái, rendje, korlátai
A sikeres érettségit a kötelezően megírt próba-érettségi dolgozat is elősegíti. Egy próba érettségit az utolsó tanév első félévében kell megíratni az addig elsajátított tananyagból. Az erre kapott érdemjegy beszámít az osztályzatba. A hatékonyabb visszajelzés és értékelés érdekében az írásbeli feleleteket (dolgozatokat, röpdolgozatokat, stb., a magyar irodalom dolgozatok kivételével) legkésőbb a dolgozatírás napjától számított 10. tanítási napot követő első órán kapják vissza a tanulók. Ha ez elmarad, a később kapott osztályzatot a tanuló nem köteles elfogadni. Ha a dolgozat kiadása a diák vagy a tanár távolléte miatt késik, a fentiek érvényüket veszítik. Az írásbeli feleletek osztályozási, pontozási szempontjait és a kijavított dolgozatokat a diákok megismerik és véleményezhetik.
2.4.5
A magatartás és a szorgalom értékelése
A magatartást és szorgalmat félévente kétszer értékeljük. Az elbírálás az osztályfőnök feladata. Az előzetes értékelés az osztályfőnöki órán történik a tanulók véleményének meghallgatásával. Az osztályfőnök által megállapított jegyeket a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és dönt a tanuló minősítéséről. A szorgalom értékelésénél nem a tanulmányi eredmény határozza meg az osztályzatot. A szorgalmi osztályzatban a tanuláshoz, munkához való hozzáállás értékelése nyilvánul meg. A pedagógiai eszköztárunk fontos eleme a tanulókkal való kiscsoportos, illetve egyéni beszélgetés, amelynek során információkat szerezhet a tanár a tanuló viselkedésének hátterében álló problémákról, így a tanári befolyás hatása is erőteljesebb lehet.
2.4.6
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli feladatok
A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy alkalmanként bármely tantárgyban írásbeli feladat kerüljön előírásra. A feladatok két csoportba sorolhatók. Az első csoportban a tanórán elsajátított ismeretek gyakoroltatása, ez által a tudás elmélyítése a cél. A feladatnak egyértelműnek, a gyakorlást jól elősegítőnek, a tanulók által önállóan megoldhatónak kell lennie. A feladatok második csoportjában a tudás újszerű alkalmazására, új ismeret megszerzésére, egyéni, vagy csoportos tevékenykedésre, kutatómunkára nyílik lehetőség. A feladatnak elgondolkodtatónak, továbbgondolásra, további kutatásra serkentőnek, de a tanuló számára feldolgozhatónak kell lennie. Diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulóknál az írásbeli feladatokat csak kis mennyiségben alkalmazzuk.
2.4.7
Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok
A felkészülés alapját a szóbeli feladatok képezik. A kétszintű érettségi minden tárgyban előírja a szóbeliséget is és a mindennapi életben is ez a leggyakoribb érintkezési forma, ezért alkalmazása elengedhetetlen. A szóbeli feladat a tananyag elsajátítását és átgondolását, a korábbi ismeretekhez kötését szolgálja. A feladatnak világosnak, a tanulók számára egyértelműnek kell lennie. 14
A tanár otthoni feladat adásakor megjelöli a számonkérés lehetséges módját is.
2.4.8
A kiemelkedő teljesítmények elismerése, jutalmazás
A tanulókat, tanulóközösségeket a magatartás, a szorgalom, a tanulmányi, gyakorlati munka, a sport, a kulturális és a közösségi tevékenység terén elért jó eredményeikért dicséretben részesülhet. Szaktárgyi dicséretet az a tanuló kaphat, aki valamelyik tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Osztályfőnöki dicséretben részesíthető az a tanuló, aki iskolai szintű eredményével vagy kiemelkedő közösségi munkájával az osztály elé példaként állítható. Intézményvezetői dicséretben részesül a tanuló, ha városi vagy megyei szintű teljesítményével vagy kiemelkedő közösségi munkájával az iskola tanulói elé példaként állítható. Nevelőtestületi dicséretben részesül az a tanuló, aki országos tanulmányi és/vagy sportversenyen kiemelkedő teljesítményt nyújtott, illetve tanulmányi eredménye és közösségi munkája kiemelkedő. Öveges-plakettet kap, és nevelőtestületi dicséretben részesül tanulmányai befejeztével az a tanuló, aki a tantestület véleménye szerint 4 illetve 5 éven át nyújtott tanulmányi eredményéért, szorgalmáért, közösségi tevékenységéért példaképként állítható a diákok elé. A plakett a ballagási ünnepélyen kerül átadásra.
2.5 A fizikai állapot mérése A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket a minisztérium által kiadott útmutatóban megadott Mini Hungarofit motorikus próbarendszer alapján állítjuk össze. Mérjük és értékeljük az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. A mérésre szeptemberben és májusban kerül sor.
2.6 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy iskolánk minden tanulója részesüljön a teljes testilelki egészségét hatékonyan fejlesztő és a mindennapokban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel öszszefüggő feladatokon belül kiemelt figyelmet fordítunk az alábbi területekre:
az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának, a viselkedési függőségek megelőzése, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné.
15
Az egészségfejlesztés iskolai feladatai
2.6.1
egészséges táplálkozás lehetőségének biztosítása az iskolai büfé árukínálatának ellenőrzésével, napi egyszeri meleg étkezés biztosítása helyben, az iskolai menzán, egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése, mindennapos testnevelés megszervezése legalább heti öt testnevelés óra helyi tantervbe építésével, iskolai sportkör keretein belül a kosárlabda, röplabda, labdarúgás, atlétika sportágakban lehetőség biztosítása az aktív, versenyszerű sportolásra, tömegsport foglalkozásokon heti két alkalommal rendszeres testedzés biztosítása a nem versenyszerűen sportolni kívánó tanulók igényének megfelelően, gyógytestnevelés feltételeinek megteremtése, művészetek, kreatív tevékenységek személyiségfejlesztő, ezáltal a lelki egészséghez hozzájáruló hatásának kiaknázása, jól felszerelt, a közösségi élettérként is működő könyvtár fenntartása, a tanulók általános, fogászati és szemészeti szűrővizsgálatának megszervezése, iskolapszichológusi szolgáltatás nyújtása egyéni, nem terápiás jellegű, szupportív foglalkozás formájában (lelki segély, tanácsadás).
Tanórán A tanuló testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása, egészséges életmódra nevelése az iskola valamennyi pedagógusának feladata. Biológia
A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele. Veszélyeztető tényezők, civilizációs ártalmak. Szenvedélybetegségek. Utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás, terhes gondozás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. Lelki egészség.
Testnevelés
Aktív életmódra, a sport és a mozgás szeretetére való nevelés.
Osztályfőnöki
Teljes körű egészségfejlesztés szakemberek segítségével. Az iskolai egészségügyi szolgálat (védőnő) előadásai minden évfolyamon: Személyes higiénia. Szexuális fejlődés. Mentálhigiénés ismeretek. Rendőrségi előadások: Kábítószer fogyasztás ártalmai.
Informatika
Az informatikai környezet egészségre gyakorolt hatása. Túlzott használat ártalmai.
Szakmai elmélet és gya- Alkalmazott anyagok használata. Balesetek megelőzése. Gépek korlat szakszerű használata. Tanórán kívül Az oktatáshoz szorosan nem kapcsolódó, iskolai szervezésű tevékenységek, melyek elősegítik tanulóink egészséges, érett személyiségének kialakítását:
bérletes színházlátogatások szervezése, önköltséges áron, komolyzenei élmény lehetőségének megteremtése hangversenyek szervezésével, alkotó szakkörök, énekkar, tánckör, dráma szakkör működtetése, 16
filmklub keretén belül művészfilmek megismerését, majd az alkotásokban felvetett kérdések megvitatását is.
Az iskolai teljes körű egészségfejlesztési feladatokban közreműködnek:
osztályfőnök, kollégiumi nevelőtanár, iskolaorvos, védőnő, iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus, testnevelő tanárok, osztályfőnöki munkaközösség-vezetője, diákönkormányzatot segítő pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus, az iskola minden pedagógusa.
2.6.2
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az elsősegélynyújtás tanításának célja, hogy a tanuló ismerje fel a közvetlen életet veszélyeztető állapotot, sajátítsa el a korszerű egészségnyújtás alapjait és a magatartási szabályokat. Az iskola rendelkezésére áll egy AMBU BABA, amely az újraélesztés oktatására és gyakorlására használható torzó. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül valósul meg. Elsősegély-nyújtási meretek
alapis- Évszakokhoz, munkavégzéshez köthető balesetek. Égési sérülések, vérzések, sebek ellátása. Balesetek megelőzése.
Osztályfőnöki
A védőnő segítségével az elméletben tanultak, hallottak gyakorlati alkalmazása, gyakorlása.
Kémia
A kémiai biztonság fogalma. Vegyszerek ésszerű és kockázatmentes használata. Alapvető laboratóriumi szabályok, biztonsági előírások megismerése. Égési és marási sérülések megfelelő kezelése. A háztartásban és az iskolai kísérletezésben használt anyagok veszélyei. Veszélyes anyagok használata során követendő biztonsági utasítások.
Biológia
Az emberi test működésének megismerése. A különböző szervrendszerek egészségtana. Betegségek és betegségek megelőzése. Baleseti helyzetek felismerése, kisebb sérülések ellátása.
Testnevelés
Baleset esetén a sérült biztonságba helyezése, segítése.
2.6.3
Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek a meglévő környezeti értékek óvása, védelme, a tanulók tágabb környezetének, Balatonfűzfő zöldjének védelme, környezetkímélő magatartás – fák, bokrok, parkok védelme, fák ültetése, szelektív hulladékgyűjtés alkalmazása, közvetlen környezetünkben, az iskolában, kollégiumban a rend, a tisztaság megóvása, 17
az egészség védelmében a prevenció szerepe, tervezett életvezetés, egészségfejlesztés, évenkénti komplex mozgásprogram készítése, előadások preferálása.
2.7 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógus alapvető feladata, hogy oktató-nevelő tevékenysége során gondot fordítson arra, hogy a tanulók elsajátítsák közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjen azok betartatására. A tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, a diákönkormányzati munka, az ünnepélyek, megemlékezések, és a hagyományápoláshoz kapcsolódó programok a közösségfejlesztés sokszínű lehetőségét jelentik. Iskolai közösségünk tagjai, diákok és tanárok egyaránt, nap mint nap átélik a "mi, akik az Övegesbe járunk" élményét, amely a diáknap rendezvényein, tanulmányi- és osztálykirándulásokon valamint sport és tanulmányi versenyeken erősödik.
2.7.1
2.7.2
2.7.3
2.7.4
A tanítási órán és egyéb foglalkozásokon megvalósítható közösségfejlesztő feladatok osztály-, tanulócsoport közösségének megismerése, konfliktusok feltárása, oldása, harmonikus kapcsolatok kialakításának elősegítése, közös gondolkodást, feladatmegoldást igénylő tevékenységek tervezése, egymással törődés igényének felébresztése, együttműködő viszony kialakítása, önszervező aktivitás ösztönzése, támogatása, tanulói együttműködés elősegítése (pármunka, csoportmunka, kooperatív tanulás).
A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai iskolaközösség, a mi-tudat építése, az iskola teljes tanulóközösségének képviselete, diákok aktivitásának, osztályközösségeken kívüli tevékenységének ösztönzése, közéleti szerepek, magatartások elsajátítása, az iskolai demokrácia megvalósítása.
A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai új tagok közösségbe illeszkedésének segítése, közös érdeklődés alapján szerveződő csoportban kialakuló kapcsolatok megszilárdítása, a szabadidős foglalkozás közösségének vonzóvá tétele, annak érdekében, hogy több diák kívánjon a foglalkozásokon részt venni.
Hagyományok, rendezvények, megemlékezések Csipetke rendezvények: Csipetke tábor és Csipetkenap, Öveges-nap, Karácsonyi ünnepély, Non stop foci, 18
Sigmund-Wann-Realschule (Wunsiedel, Németország) egy-egy hetes diákcsere program, Szalagavató, Öveges bál, Ballagás, Tanévzáró ünnepély, Október 6. az aradi vértanúk napja, Október 23. megemlékezés az 1956-os forradalomról, Február 23. a kommunizmus áldozatainak emléknapja, Március 15. emlékezés az 1848-49-es forradalomra, Április 16. megemlékezés a holocaustról, Június 4. a Nemzeti Összetartozás Napja.
2.8 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi verseny feladatok összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, a szakmai munkaközösségek munkájában, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
19
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
2.8.1
Pedagógusválasztás
A tanár által meghirdetett foglalkozásokra, szakkörökre a tanulók szabadon jelentkezhetnek. A kötelezően választandó tanórai, és a fejlesztő foglalkozásoknál nem biztosítjuk a pedagógus választásának lehetőségét.
2.8.2
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre. Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Az életpálya-építés megalapozása. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
2.9 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő tanulók: a) különleges bánásmódot igénylő tanuló:
sajátos nevelési igényű tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, kiemelten tehetséges tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.
2.9.1
Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása
Intézményünkben a pszichés fejlődészavara miatt a nevelési tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályoztatott tanulók körébe tartozó dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás tanulók 20
integrált és szegregált nevelése és oktatása folyik. A továbbiakban, ha sajátos nevelési igényű (SNI), vagy diszlexiás tanulót említünk, mindig a pszichés fejlődészavara miatt a nevelési tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályoztatott tanulók körébe tartozó dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás tanulókra gondolunk. A helyi tanterv igazodik a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteihez. A kötelező tanórákon túl fejlesztő foglalkozásokat biztosít a szakértői bizottságok szakvéleménye alapján. A tanulók a szakértői bizottság által meghatározott óraszámban kaphatnak gyógypedagógiai fejlesztést. A képesség- és készségfejlesztés kiscsoportos, vagy egyéni foglalkozásokon történhet. A képességfejlesztő, felzárkóztató munkát gyógypedagógusok végzik. Az intézmény dráma és tanulásmódszertan tantárgyak oktatásával is segíti a sajátos nevelési igényű tanulók ismereteinek, készségeinek valamint képességeinek bővítését, fejlődését. Diszlexiás munkacsoport vezetője koordinálja az SNI tanulókkal kapcsolatos teendőket, segíti a szülők tájékoztatását, az osztályfőnökök és pedagógusok munkáját. Az iskola pedagógusainak feladata az SNI tanulók beilleszkedésének és tanulmányi előmenetelének segítése. Ennek érdekében tájékozódniuk kell az előforduló mentesítésekről, felmentésekről továbbá az osztályozásnál és a jegyek lezárásánál figyelembe veszik az érvényes mentességet. A tanulók speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elveket alkalmazzuk:
2.9.2
a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket jelölünk meg ott, ahol erre szükség van, igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket alakítunk ki, sajátos nevelési igényű tanulók élethelyzetének megfelelő módszereket alkalmazunk, a diszlexia, diszgráfia ismérvéből következően előnyben részesítjük a szóbeli kommunikációt, szem előtt tartjuk a Meixner-féle öt alapelvet: fokozatosság, homogén gátlás kiküszöbölése, szorongás oldása, rigidítás oldása, hibamegelőzés (azonnali hibajavítás).
A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők segítése
A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók segítése érdekében a szülőkkel és a szakszolgálattal együttműködve az intézményvezető, az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős gondoskodik megfelelő intézkedésekről. A problémák megoldásában az iskola pszichológusa és fejlesztőpedagógusa is rendelkezésre áll. Fejlesztő foglalkozást, korrepetálást biztosítunk a felzárkóztatás érdekében.
2.9.3
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére tanórai és tanórán kívüli keretek között is lehetőséget biztosítunk. Tehetséggondozást a tanórán elsősorban differenciálással, míg tanórán kívül szakkörök szervezésével oldjuk meg. Szakköri foglalkozásokat az aktuális tanév órafelosztásában betervezett óraszámban indítunk. A szakkörök célja a tehetséggondozáson túl az érdeklődés, a tudásvágy felkeltése. 21
Kiemelkedő adottságú, tehetséges tanulóink számára a megmérettetés lehetőségét tanulmányi, sport vagy akár művészeti versenyeken való részvétellel is megteremtjük. A versenyeztetés fontos motivációs eszköz, amely nemcsak a tanuló, de az iskola presztízsét is növeli. A kiemelkedő eredményt elérő tanulókat az iskola jutalomban részesíti. Tanulóink többek között az alábbi versenyekre neveznek be:
2.9.4
Öveges Nyelvi Verseny (saját területi tanulmányi verseny angol és német nyelvből); Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny; szakmai tanulmányi versenyek; regionális sport versenyek; Országos Diákolimpia; egyéb, más középiskolák vagy intézmények által meghirdetett versenyek, pályázatok.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program
A tanulási kudarcnak kitett tanulók kiszűrése valamint a kudarc okának feltárása iskolánk minden pedagógusának feladata. Az osztályfőnök vagy a szaktanár minden esetben felhívja a szülő figyelmét a problémára és az eredményes felzárkózás érdekében javaslatot tesz a megoldásra. A felhalmozott hátrány leküzdésére korrepetálás formájában nyújtunk segítséget, melynek legfontosabb célja a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A felzárkóztatás a tanítási órákon differenciáltan, vagy szükség szerint kiscsoportos, vagy egyéni korrepetáláson folyik.
2.9.5
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
A szociális hátrányok enyhítése szélesebb körű felzárkóztatási tevékenységet igényel – ebben az esetben ugyanis nem csak tanulási téren van jelentős lemaradás, hanem az érzelmi, a mentálhigiénés, és a kulturális élet különböző területein is hátrányos helyzetben vannak a tanulók. A komolyabb gondok elhárítására iskolapszichológusi ellátást szervezünk. Külön figyelmet fordítunk a hátrányos, a halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett tanulókra. Szociális hátrányok enyhítését célzó intézkedésekre jogszabályban meghatározott módon van lehetőségünk.
2.9.6
Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása
Az ifjúságvédelem célja A gyermek családban való nevelkedésének elősegítése valamint a veszélyeztetettség kiszűrése és megelőzése. Az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett és a nehezen nevelhető gyerekek számára. A segítség lehetőségének megteremtése egy komplex differenciált rendszeren belül.
22
Feladata Problémák felderítése. Pedagógiai odafigyelés. Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, tanárokkal, oktatókkal, nevelőtanárokkal, szülőkkel, a fejlesztőpedagógusokkal és az iskolapszichológussal. Társintézményekkel való jó kapcsolat fenntartása: a házi orvos, védőnő, rendőrség, a Nevelési Tanácsadók, a Családsegítők és Gyermekjóléti szolgálatok. A kollégium – mint kiemelt nevelési terület – segítségnyújtási lehetőségeinek igénybevétele. A végrehajtás módja A pedagógusok az általuk észlelt problémákat jelzik az ifjúságvédelmi felelősnek, aki felderíti azok okát és megfelelő segítséget nyújt és/vagy a segítségnyújtás lehetőségét teremti meg. Az ifjúságvédelmi felelős Havonta felkeresi az osztályfőnököket és érdeklődik a tanulók felől. Szükség szerint egyeztet az illetékes családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal. Havonta részt vesz a település családsegítő szolgálata által rendszeresen szervezett esetmegbeszélő és problémafeltáró tanácskozásokon. Szükség esetén (a gyermek lelki és testi fejlődését veszélyeztető életvitelt folytató családoknál) intézkedik a tanuló kollégiumi elhelyezéséről. Elősegíti a lelkileg sérült gyermekek szakemberhez kerülését. Heti rendszerességgel fogadóórát tart a rászorulók számára. (A fogadóóra időpontja az intézmény földszinti folyosóján elhelyezett faliújságon, illetve az iskola honlapján megtekinthető.) Nyilvántartást vezet a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókról.
2.9.7
Az esélyek megteremtése érdekében történő tevékenységek differenciált személyiségfejlesztés, pszichológiai segítségnyújtás, családi kapcsolatok erősítése, nevelési tanácsadás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, alapvető értékek közvetítése, továbbtanulásra felkészítés, életpálya-építés – TÁMOP 3.3.12 Bázisiskolai Program alapján, életkori sajátosságokhoz igazodó szabadidő eltöltése.
2.10 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanuló joga, hogy az érdekeit érintő döntések meghozatalában személyesen vagy képviselői útján részt vegyen. Ennek módjáról jogszabály rendelkezik. Az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete a diákönkormányzat, amely véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. 23
A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:
saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.
A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt, az adatkezelési szabályzat elfogadása előtt, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.
Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a megbeszélésre meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően kell megküldeni a diákönkormányzat részére. A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
2.11 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 2.11.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A diákokkal való kapcsolattartás jellemzően a napi érintkezés során történik a tanítási órákon, a gyakorlati órákon, az órák közötti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok kérdéseikkel, problémáikkal, legyen az egyéni vagy osztályszintű, bármikor megkereshetik osztályfőnöküket, szaktanáraikat és az iskola vezetőit. A diákközösséggel való érintkezés szervezett formában a diákönkormányzat képviselőin keresztül zajlik. Az iskola tanulóinak többségét érintő információk átadására, cseréjére a következő fórumokon nyílik lehetőség:
iskolagyűlés, diákközgyűlés. 24
2.11.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák A szülőkkel való együttműködés a sikeres pedagógiai munka egyik alapfeltétele. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely gyermekük iskolai előmenetelével, személyiségfejlődésével kapcsolatos. A szülők mindenekelőtt az osztályfőnökkel való folyamatos kapcsolattartás segítségével alapozzák meg az iskolával való együttműködést, így elsősorban hozzá, illetve a szaktanárhoz fordulva kaphatnak segítséget problémájuk megoldásához. Írásos tájékoztatásra az ellenőrző könyv és levél mellett az iskola honlapja és a digitális napló is rendelkezésre áll. A kapcsolattartás szervezett formái:
szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt nap, beiratkozás.
Szülői értekezlet Szülői értekezleten az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket osztálya teljesítményének és neveltségi szintjének alakulásáról, osztályban és az iskolában adódó feladatokról, az osztályban fennálló problémákról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal, az iskola munkatervében rögzített időpontban tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái indokolják, rendkívüli szülői értekezletre kerülhet sor, melyet az iskola intézményvezetője hívhat össze az osztályfőnök vagy a tanító tanárok javaslatára a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldására. Fogadóóra Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak. Fogadóórán a szülő személyesen, négyszemközt beszélhet a szaktanárral gyermeke teljesítményéről, magatartásáról, személyes problémáiról. A fogadóórákat az iskola összes pedagógusát érintő fogadónap formájában tartjuk évente legalább három alkalommal. Ekkor az iskola minden tanára a szülők rendelkezésére áll. A szülőnek lehetősége van a szaktanárokkal találkozni telefonon egyeztetett bármely más időpontban. Ez esetben a szaktanár a szülőt, legkésőbb egy héten belül fogadja az iskolában. Nyílt nap Nyílt napot továbbtanulás és iskolaválasztás előtt álló 8. osztályosok és szüleik számára szervezi az iskola vezetése és nevelőtestülete. Feladata, hogy betekintést adjon az iskola életébe, tájékoztasson az intézmény által indított osztályokról, a képzések formájáról és tartalmáról, a nyelvoktatásról. Beiratkozás A beiratkozás alkalmával a leendő osztályfőnök tájékoztatót tart az osztályába felvett tanulóknak és szüleiknek.
25
2.11.3 A szülői munkaközösség Az iskola számít a szülőkre mind segítőtársként a pedagógiai munka, a tanulókat érintő jelentős események során, mind a rendezvények aktív résztvevőjeként. Az iskolában szervezetten működő szülői munkaközösség félévente, illetve szükség szerint ülésezik. Feladata az iskola egészét, a diákok és az oktatás ügyét érintő kérdések megvitatása, véleményezése. Segíti az iskola vezetését és a nevelőtestületet az egészséges életmód elfogadtatásában, a káros szenvedélyek elleni harcban és a különféle szakmák, foglalkozások, hivatások megismertetésében. A szülői munkaközösség üléseinek állandó résztvevője az intézményvezető vagy az általános intézményvezető-helyettes. A szülői munkaközösség folyamatos tájékoztatását, munkáját, összejöveteleinek előkészítését egy pedagógus segíti.
2.11.4 Az iskola partnereit érintő együttműködési formák Nevelő-oktató munkánkat közvetlenül illetve közvetve segítő partnereinket, a velük való együttműködés és kapcsolattartás formáit, rendjét valamint felelőseit részletesen intézményünk szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
2.12 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 2.12.1 A tanulmányok alatti vizsgák és a szervezésükre vonatkozó alapszabályok A tanulmányok alatti vizsgát az iskolánkban, illetve független vizsgabizottság előtt lehet tenni. Különbözeti vizsgát a tanuló az iskolánkban teheti le. Az iskola intézményvezetője a vizsgázót, kiskorú vizsgázó esetén a szülőt a vizsga kezdete előtt legalább három héttel írásban tájékoztatja a vizsga időpontjáról, helyszínéről, anyagáról, valamint a szükséges segédeszközökről, amelyeket a vizsgázónak magával kell hoznia, illetve amit az intézmény biztosít. A vizsgaidőpontot a szokásos módon (hirdetmény kifüggesztése, honlapon való megjelentetés stb.) is közzé tesszük. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
2.12.2 A tanulmányok alatti vizsgák fajtái és időpontjuk Javítóvizsga:
augusztus15 és 31 között, kijelölt időpontban
Osztályozóvizsga:
az első félév zárása előtt: január 1-2. hete; tavaszi érettségi időszak előtt: április 2-3. hete; tanév vége előtt: június 1-2. hete; őszi érettségi időszak előtt: augusztus utolsó hete; magántanulók esetén a félévi osztályzat, illetve az év végi jegy megszerzésekor. A beszámoltató vizsga a szakképző évfolyamokon osztályozó 26
vizsgának számít. Különbözeti vizsga:
az osztályozóvizsga, vagy a külön előírt időpontban
Pótló vizsga:
egyéni elbírálás alapján intézményvezetői döntéssel tehető le, abban az esetben, amennyiben a tanuló fel nem róható okból maradt távol az előző vizsgák valamelyikéről és erről két héten belül igazolással szolgál
A vizsgák pontos időpontjait az iskola éves munkaterve tartalmazza, ettől eltérő időpontot az iskolában történő vizsga esetén intézményvezető engedélyezhet. A független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője állapítja meg a vizsga időpontját és körülményeit.
2.12.3 A vizsgára való jelentkezés szabályai Az iskolánkkal tanulói jogviszonyban álló tanulók tanulmányok alatti vizsgára az intézmény intézményvezetőjéhez a meghatározott időpont előtt 30 nappal, írásban benyújtott kérelemben jelentkezhetnek. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, illetve ha az igazolt és igazolatlan hiányzása miatt a nevelő testület lehetővé tette az osztályozó vizsgát, akkor az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola intézményvezetője a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, mely megszervezi a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet hasonlóképp továbbítja.
2.12.4 A tanulmányok alatti vizsgák vizsgabizottsága az iskolában Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A bizottság egy elnökből és legalább két bizottsági tagból áll. A vizsgabizottságba lehetőség szerint legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. Az iskolában szervezett vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az intézményvezető bízza meg. Az intézményvezető feladatai Az intézményvezető felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítás feltételeinek megteremtéséért, az időpontok nyilvánosságra hozásáért, értesítések kiküldéséért. Az előkészítés és lebonyolítás feladatai: 27
a jelentkezések összegyűjtése, döntés a jelentkezésekről és mentesítésekről, valamint a döntéseket határozatba foglalása, a vizsgarend kialakítása, az előírt megbízatások írásbeli kiadása, szükség esetén helyettesek biztosítása, a vizsgafeladatok, illetve vizsgatételek elkészíttetése a vizsgakövetelmények alapján, a vizsga helyszínének és időpontjának kijelölése, a vizsga körülményeinek, feltételeinek biztosítása, a vizsga zavartalan lebonyolításának biztosítása és ellenőrzése.
A vizsgabizottság elnökének feladatai A bizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében: meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába bevonhatja a vizsgabizottság tagjait. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. A vizsga menetéről jegyzőkönyvet kell készíteni.
2.12.5 Az írásbeli vizsgák eljárási szabályai Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket, illetve kiosztja a feladatlapokat. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt „feladatlap”) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről (toll, vonalzó, körző, stb.) a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. 28
A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az intézményvezető engedélye alapján:
az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.
Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola intézményvezetőjének, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola intézményvezetője a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola intézményvezetője és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az iskola intézményvezetője az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket piros színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola intézményvezetőjét. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola intézményvezetőjéből és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és
a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy
29
amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgázó teljesítményét.
A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.
2.12.6 A szóbeli vizsgák eljárási szabályai Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amenynyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja, illetve a másik vizsgahelyszínen jelentkezik. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A szóbeli vizsgán az egyes tantárgyakból részeredményt, vagy végleges eredményt nem közlünk. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az intézményvezető engedélye alapján 30
harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, a szóbeli vizsgát írásban teheti le, Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.
Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az intézményvezető az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.
2.12.7 A gyakorlati vizsga szabályai A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola intézményvezetője hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. Ha a vizsgázó befejezte a gyakorlati vizsgát, eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
2.12.8 A vizsga megszakítása, távolmaradás a vizsgáról A vizsgán a felróható, vagy fel nem róható okból történő vizsga megszakítása, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az intézményvezető alábbi szabályok szerint jár el. 31
Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné az intézményvezető - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az intézményvezető által meghatározott időben. A vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
2.12.9 A vizsgák értékelése A tanuló vizsgán nyújtott teljesítményének végső értékelése a két felelet átlagának százalékos megállapításával, egy érdemjegyre történő átváltásával történik. Ha a tanuló csak szóbeli vagy csak írásbeli vizsgát tesz egy vizsgatárgyból, értékelése csak a szóbeli vagy csak az írásbeli felelet százalékos eredménye alapján történik. A százalékos értékelés érdemjegyre történő átváltásának szabályairól a vizsgázót az eredmény kihirdetésekor tájékoztatni kell. A munkaközösségek által megállapított tantárgy specifikus értékelési szabályokat a vizsgán az elnök ismerteti a tanulókkal. A tanuló vizsgán elért eredményét az osztályfőnök rávezeti a tanuló törzslapjára, beírja a bizonyítványába. Ha a tanuló az osztályozóvizsgán elégtelen osztályzatot kap, a legközelebbi javítóvizsga időszakban a tanulónak javítóvizsgát kell tenni. A javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott tanuló tanulmányait az adott évfolyam megismétlésével folytathatja. A javítóvizsga nem ismételhető meg.
2.12.10 A tanulmányok alatti vizsga iratai és kezelésük A tanulmányok alatti vizsgák iratainak kezelésére is alkalmazni kell a 1995. évi LXVI. törvény és a 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásaiban foglaltakat. A tanulmányok alatti vizsga jegyzőkönyvének tartalmaznia kell:
az elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az, elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását.
Abban az esetben, ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. 32
Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni.
2.12.11 Jogorvoslati lehetőségek A tanulmányok alatti vizsgákkal összefüggésben hozott döntésekkel szemben is biztosítani kell a tanuló, illetve a kiskorú tanuló esetében a szülő részére a jogorvoslathoz való alkotmányos jogának érvényesítése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 37 -38.§ alapján.
2.13 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola intézményvezetője dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Az intézményvezető a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során az egyenlő bánásmód követelményei, továbbá a maximális csoport- és osztálylétszámokra tekintettel jár el. Különbözeti vizsga nélkül átvehető a tanuló, ha minden előző évi tantárgyat tanult hasonló/ azonos óraszámban és átvételének kérelme indokolt. Az átlépő tanulónak a másik iskolában nem tanult tantárgyakból illetve a tananyag jelentős eltérése esetén, különbözeti vizsgát kell tennie. A különbözeti vizsga letételének határideje az átvétel időpontjában már megkezdett tanév aktuális félévének vége, kivételes esetben a tanév vége. Azok a tanulók, akik a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás iskoláiból kívánnak átlépni iskolánkba, előnyt élveznek más iskolák átlépni szándékozó tanulóival szemben. Az átvétel feltételei szakközépiskolába:
szorgalmi időszakban, azonos szakmacsoportról, azonos évfolyamról lehetséges, tanévkezdés előtt, másik szakmacsoportról, különbözeti vizsga letételét követően, jó tanulmányi eredmény esetén szakiskolai tanuló az 1/9. évfolyam elvégzését követően vehető át szakközépiskola 9. évfolyamára, a felvételi eljárást a nevelőtestület döntése „helyettesíti”, szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a megfelelő szakmacsoportos szakközépiskola tízedik évfolyamára lehet felvenni.
Az átvétel feltételei szakiskolába:
szorgalmi időszakban, azonos szakképzésről, azonos évfolyamról lehetséges, az 2/10. és a 3/11. évfolyamon az átvétel feltétele a tanulószerződés.
A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola intézményvezetője dönt. Ha a beszámítás kérdésében az iskola intézményvezetője nem tud dönteni, beszerzi az oktatásért felelős államtitkár miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét. Az előzetes tanulmányokat és szakmai képesítéseket a tanuló, vagy kiskorú tanuló szülője kérésére az intézmény vezetője beszámíthatja. Azonos modul (tantárgy) tanulása alól felmentés is adható. 33
2.13.1 A felvételi eljárás különös szabályai Az iskola meghatározza a tanulói jogviszony létesítésének feltételeit, melyet a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban és az iskola honlapján nyilvánosságra hoz. Középfokú képzésekre (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) vonatkozó általános szabályok.
Felvételi vizsga nincs. A felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap felhasználásával kell benyújtani az iskolába és a Felvételi Központba. Az iskola az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján dönt a felvételről. A felvételi rangsort valamennyi tantárgy - ének, rajz és testnevelés kivételével - az általános iskola 6., 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi érdemjegyeiből számított pontszámnak a tanuló által elérhető maximumhoz viszonyított százaléka adja. Azonos pontszám esetén – a jogszabály szerint – előnyben részesülnek: o a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, o a sajátos helyzetű tanulók: balatonfűzfői, balatonalmádi, balatonkenesei, litéri, papkeszi és királyszentistváni tanulók. Szakközépiskolai és duális szakképzési osztályainkba jelentkező sajátos nevelési igényű tanulók nem részesülnek különleges elbírálásban.
Szükség esetén, a jogszabályok által szabályozott módon, felvételi vizsgákat szervezünk. Ezek helyét és idejét, a vizsgázó teljesítményének értékelését, a jelentkezők rangsorolásának módját a kiadott továbbtanulási tájékoztatóban, valamint honlapunkon is nyilvánosságra hozzuk. A felvételi tájékoztatóban külön megjelenítjük a tanulók speciális értékelési szabályait.
Speciális feltételek.
Diszlexiás gimnáziumi és a diszlexiás szakközépiskolai képzésre jelentkező tanulók a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményét a jelentkezési laphoz csatolják és a munkatervben meghatározott időpontban – külön értesítés alapján- nem tantárgyi beszélgetésen vesznek részt. Duális szakképzésre jelentkező tanulók felvételének feltétele a Szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott egészségügyi alkalmasság.
Érettségit követő szakképzés.
Túljelentkezés hiányában, a férőhely betöltéséig, a befejezett iskolai eredmények alapján, minden jelentkezőt felveszünk. A felvétel feltétele az érettségi bizonyítvány és az egészségügyi alkalmasság. Felvételi vizsga nincs. A felvételi kérelmet az iskola által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap felhasználásával kell benyújtani az iskolába. Azonos pontszám esetén - a jogszabály szerint - előnyben részesülnek: o a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, o a sajátos helyzetű tanulók: balatonfűzfői, balatonalmádi, balatonkenesei, litéri, papkeszi és királyszentistváni tanulók. Sajátos nevelési igényű tanulók nem részesülnek különleges elbírálásban. Túljelentkezés esetén a négy kötelező és a tanuló által megjelölt egy választott tantárgy érettségi érdemjegyeinek összegéből képzett pontszám alapján rangsorolunk. 34
Tanulóink középiskolai tanulmányaik befejezése után automatikusan felvételt nyernek az általuk választott bármelyik szakképzésünkre.
2.14 A nevelő, oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A jegyzéket a 20/2012 EMMI rendelet 2. melléklete tartalmazza.
2.15 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és segédletek Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola intézményvezetője határozza meg minden év december 15-ig. Az egyes munkaközösségek javaslatot tesznek a tantárgyakhoz választott tankönyvekre és segédletekre. Az intézményvezető-helyettes a javaslatok elkészítését a munkaközösségek között koordinálja és felügyeli. Az intézmény az ingyenes tankönyvre jogosultság esetén a tankönyvet kölcsönzés keretében a tanulmányok teljes időtartama alatt biztosítja, az ehhez szükséges beszerzésekről gondoskodik. A tankönyvek biztosítása során a szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az öszszes tankönyvet meg kívánja vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani, illetve arról, hogy ingyenes ellátásra jogosult. A kiválasztás legfontosabb szempontjai:
A tankönyveket és a tanulmányi segédleteket a munkaközösségek a tantárgyi és szakmai programok alapján választják ki. A kiválasztott anyag fogalomrendszere legyen egyértelmű, a tananyag feldolgozásának logikája pedig követhető. Legyen alkalmas a jelenségek pontos megértésére, gondolati elemzésre. A könyv vagy segédlet legyen alkalmas információs, irányító, gyakorló és ellenőrző funkció betöltésére. Segítse a tanár munkáját oly módon is, hogy kutatómunkára alkalmas legyen, másrészt tegye lehetővé a tanulók otthoni munkáját, önálló ismeretszerző tevékenységét. A választott könyvekről, segédanyagokról, a szükséges egyéb eszközökről és felszerelésekről, valamint az iskolából való kölcsönzés lehetőségéről a szülőket a tanév vége előtt tájékoztatjuk. Az első évfolyamon és tanév közben érkező tanuló esetén az iskolába való beiratkozáskor kerül sor a tájékoztatásra.
35
3. HELYI TANTERVEK 3.1 A középfokú oktatás szakképzést megelőző szakaszának évfolyamai A szakiskolai, a szakközépiskolai, és a gimnáziumi osztályokban a kerettantervekről szóló rendelet alapján kialakított helyi tanterveket alkalmazunk. Csoportbontásban – kis csoportokban – tanítjuk az idegen nyelveket (kivéve a második idegen nyelv esetében a gimnáziumi osztályban), a tanulásmódszertant (képességfejlesztést) és létszámtól függően az informatikai eszközöket igénylő tantárgyakat, valamint az ágazati (szakmacsoportos) tantárgyakat. A SNI képzésben résztvevő tanulóknál csoportbontást alkalmazunk a magyar nyelv óráiban minden évfolyamon. Lehetőségeink szerint csoportbontásban tanítjuk a matematikát az érettségi tanévében és a szakközépiskolai integrált SNI képzésekben. A csoportokba sorolásoknál figyelembe vesszük az előképzettséget, a legnagyobb csoportlétszámot és a lehetőségekhez mérten a tanulók igényeit is. Az érettségi idejére biztosítjuk az első idegen nyelv legalább B1 szintű elsajátítását. A természettudományok oktatásánál a terület komplex iskolán kívüli értelmezésére, fejlesztésére, a műszaki életpályára történő szocializáció érdekében, a folyó érdekfeszítő kutatások kérdésire irányítjuk a tanulók figyelmét. A történelem tárgyon belül hangsúlyt fektetünk a történeti korokban és a kronológiában a szegregáció kérdéseire és a nemzetiségek, nyelvi és vallási etnikumok történelemformáló és nemzetalkotó szerepére. Egyes pályázati programokhoz (pl. Határtalanul) kapcsolódva – szükség szerint – projektnapokat szervezünk, hogy a tanulók ismereteit ilyen módszerekkel is bővítsük. A táblázatban szereplő tantárgyak a tanulók számára kötelező tanórai foglalkozások. A kerettanterven felül szabadon választható tanórai foglalkozásokat nem biztosítunk. A szakmai tárgyak órakeretének részletes felosztását és tanterveit a 3.4 fejezet tartalmazza.
3.1.1
A mindennapos testnevelés megszervezése
A mindennapos testnevelés a törvény által biztosított egyéb foglalkozásként is megtartható. Ez esetben a heti 5 órából 3 tanóra óraendben, a további két óra a tanrendbe illesztett iskolai, vagy egyéb sportkörben, illetve tömegsportként szervezhető. Az első évfolyamon törekedünk uszodai foglalkozás szervezésére. A szakképzésben a duális szakképzésben munkáltatókhoz kihelyezett képzés esetén, valamint az iskolai gyakorlati napokon a testnevelés nem kerül megszervezésre. Ennek az órakeretnek a terhére kötelező közismereti órákat tartunk. A tárgy célja a tanulók élethosszig tartó egészségtudatos életvezetési igényének kialakítása, az ennek megfelelő személyiségfejlesztés. Ehhez differenciált foglalkoztatást és motivációt, a tehetséges sportolók támogatását valósítjuk meg.
3.1.2
Előrehozott érettségi beszámítása
A tanulók joga, hogy a jogszabályokban biztosított esetben előrehozott érettségi vizsgát tegyen. Informatika és nyelvi előkészítő évvel induló képzés esetén a középszintű érettségi letehető, ha a tanuló a 11. évfolyam követelményeit teljesítette, illetve az informatika tárgyat már nem tanulja. 36
Amennyiben a tanuló rendelkezik eredményes előrehozott érettségivel, úgy a tantárgy tanulása alól mentesül, akár év ismétlés esetén is. Ebben az esetben a korábban elért év végi érdemjegyét kell a bizonyítványban szerepeltetni. Idegen nyelv és gimnáziumban az informatika tantárgy esetén a 12. évre a mentesség nem vonatkozik, mert emeltszintre történő felkészítés folyik.
37
3.1.3
A nyelvi előkészítő évvel induló, informatika ágazatos szakközépiskolai osztályok óraterve heti/2 heti, és éves óraszám évfolyamonként
Tantárgy
Nyek. 2013/14
9. 2013/14
10. 2014/15
11. 2015/16
12. 2016/17
– 108 108 108 93 – 3/6 3/6 3/6 3/6 Irodalom – 72 36 36 62 – 2/4 1/2 1/2 2/4 Magyar nyelv 180 180 108 93 18/36 648 5/10 5/10 3/6 3/6 Idegen nyelv – 144 144 144 124 – 4/8 4/8 4/8 4/8 Matematika Történelem, társadalmi és – – 72 108 108 93 2/4 3/6 3/6 3/6 állampolgári ismeretek – – 72 72 31 – – 2/4 2/4 1/2 Biológia és egészségtan – – – 36 – – – 1/2 Etika** – 72 72 – 2/4 2/4 1/2 1 36 Fizika / – 72 36 – 36* 2/4* 62* – 2/4 1/2 – Kémia 2 * – 72 36 – – 2/4 1/2 – Földrajz 72 36 – – 2/4 1/2 – – Informatika – – 36 – – – – 1/2 – – Művészetek 180 180 180 180 155 5/10 5/10 5/10 5/10 5/10 Testnevelés és sport 36 36 36 36 31 1/2 1/2 1/2 1/2 1/2 Osztályfőnöki óra Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szak– 216 252 288 341 – 6/12 7/14 8/16 11/22 mai irányú képzésre) szabadon tervezhető Képességfejlesztés (tanu- 4/8 144 – – – – – – – – lásmódszertan) 1260 36/72 1296 1260 1085 30/60 1080 35/70 35/70 35/70 Összesen: *Az etika, fizika, kémia, földrajz és informatika tantárgyak közül a 11. évfolyamon további egy tanórában, a 12. évfolyamon 2 tanórában tanulják az egyik tantárgyat tovább a diákok az iskola döntése alapján. A döntés előtt kérdőívvel tájékozódunk a tanulók igényeiről.
**Az Etika tantárgy kettő éven való tanulása során a tantárgyban felkészítjük a tanulókat az Ember- és társadalomismeret, etika középszintű érettségire. Ebben az osztálytípusban – a kötelező érettségi tantárgyakon felül – a kötelezően választott tantárgyból készítjük fel a tanulókat az emelt szintű érettségire. A tanulót középszintű érettségire a Képességfejlesztés és Művészetek tantárgyakon kívül valamennyi tantárgyból felkészítjük. A vizsga a követelmények legalább elégséges szintű teljesítését követően tehető meg. A szabadsávban meghatározott – szabadon tervezhető – órakeretet az óraterv teljes egészében tartalmazza a kerettantervben található egyes tantárgyak óraszámában.
38
3.1.4
Az informatika ágazatos szakközépiskolai osztályok óraterve (nyelvi évfolyam nélkül) heti/2 heti, és éves óraszám évfolyamonként
Tantárgy
9. 2013/14
10. 2014/15
11. 2015/16
12. 2016/17
108 108 108 93 3/6 3/6 3/6 3/6 Irodalom 72 36 72 31 2/4 1/2 2/4 1/2 Magyar nyelv 144 144 144 124 4/8 4/8 4/8 4/8 Idegen nyelv 144 144 144 124 4/8 4/8 4/8 4/8 Matematika Történelem, társadalmi és 72 108 108 93 2/4 3/6 3/6 3/6 állampolgári ismeretek – 72 72 31 – 2/4 2/4 1/2 Biológia és egészségtan – – 36 – – 1/2 Etika** 72 72 2/4 2/4 1/2 1 36 Fizika / 72 36 – 36* 2/4* 62* 2/4 1/2 – Kémia 2 * 72 36 – 2/4 1/2 – Földrajz 36 – – 1/2 – – Informatika – 36 – – – 1/2 – – Művészetek 180 180 180 155 5/10 5/10 5/10 5/10 Testnevelés és sport 36 36 36 31 1/2 1/2 1/2 1/2 Osztályfőnöki óra Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irá252 288 288 341 7/14 8/16 8/16 11/22 nyú képzésre) szabadon tervezhető 1260 36/72 1296 1260 1085 35/70 35/70 35/70 Összesen: *Az etika, fizika, kémia, földrajz és informatika tantárgyak közül a 11. évfolyamon további egy tanórában, a 12. évfolyamon 2 tanórában tanulják az egyik tantárgyat tovább a diákok az iskola döntése alapján. A döntés előtt kérdőívvel tájékozódunk a tanulók igényeiről.
**Az Etika tantárgy kettő éven való tanulása során a tantárgyban felkészítjük a tanulókat az Ember- és társadalomismeret, etika középszintű érettségire. Ebben az osztálytípusban – a kötelező érettségi tantárgyakon felül – a kötelezően választott tantárgyból készítjük fel a tanulókat az emelt szintű érettségire. A tanulót középszintű érettségire a Képességfejlesztés és Művészetek tantárgyakon kívül valamennyi tantárgyból felkészítjük. A vizsga a követelmények legalább elégséges szintű teljesítését követően tehető meg. A szabadsávban meghatározott – szabadon tervezhető – órakeretet az óraterv teljes egészében tartalmazza a kerettantervben található egyes tantárgyak óraszámában.
39
3.1.5
A villamosipar és elektronika ágazatos szakközépiskolai osztályok óraterve heti/2 heti, és éves óraszám évfolyamonként
Tantárgy
9. 2013/14
10. 2014/15
11. 2015/16
12. 2016/17
108 108 108 93 3/6 3/6 3/6 3/6 Irodalom 72 36 72 31 2/4 1/2 2/4 1/2 Magyar nyelv 108 108 144 124 3/6 3/6 4/8 4/8 Idegen nyelv 144 144 144 124 4/8 4/8 4/8 4/8 Matematika Történelem, társadalmi és ál72 108 108 93 2/4 3/6 3/6 3/6 lampolgári ismeretek – 72 72 31 – 2/4 2/4 1/2 Biológia és egészségtan – – 36 – – 1/2 Etika** 72 72 2/4 2/4 1/2 1 36 Fizika / 72 36 – 36* 2/4* 62* 2/4 1/2 – Kémia 2 * 72 36 – 2/4 1/2 – Földrajz 36 36 – 1/2 1/2 – Informatika – 36 – – – 1/2 – – Művészetek 180 180 180 155 5/10 5/10 5/10 5/10 Testnevelés és sport 36 36 36 31 1/2 1/2 1/2 1/2 Osztályfőnöki óra Szakmai tárgyak órakerete, 288 341 8/16 11/22 amelyből 1óra (szakmai irányú 8/16 288 8/16 288 képzésre) szabadon tervezhető 1260 36/72 1296 1260 1085 35/70 35/70 35/70 Összesen: *Az etika, fizika, kémia, földrajz és informatika tantárgyak közül a 11. évfolyamon további egy tanórában, a 12. évfolyamon 2 tanórában tanulják az egyik tantárgyat tovább a diákok az iskola döntése alapján. A döntés előtt kérdőívvel tájékozódunk a tanulók igényeiről. **Az Etika tantárgy kettő éven való tanulása során a tantárgyban felkészítjük a tanulókat az Ember- és társadalomismeret, etika középszintű érettségire. Ebben az osztálytípusban – a kötelező érettségi tantárgyakon felül – a kötelezően választott tantárgyból készítjük fel a tanulókat az emelt szintű érettségire. A tanulót középszintű érettségire a Képességfejlesztés és Művészetek tantárgyakon kívül valamennyi tantárgyból felkészítjük. A vizsga a követelmények legalább elégséges szintű teljesítését követően tehető meg.
A szabadsávban meghatározott – szabadon tervezhető – órakeretet az óraterv teljes egészében tartalmazza a kerettantervben található egyes tantárgyak óraszámában.
40
3.1.6
Az villamosipar és elektronika ágazatos szakközépiskolai osztályok óraterve az SNI tanulók számára heti/2 heti, és éves óraszám évfolyamonként
Tantárgy
9. 2013/14
10. 2014/15
11. 2015/16
12. 2016/17
108 108 108 93 3/6 3/6 3/6 3/6 Irodalom 72 36 72 31 2/4 1/2 2/4 1/2 Magyar nyelv 108 108 144 124 3/6 3/6 4/8 4/8 Idegen nyelv 144 144 144 124 4/8 4/8 4/8 4/8 Matematika Történelem, társadalmi és 72 108 108 93 2/4 3/6 3/6 3/6 állampolgári ismeretek – 72 72 31 – 2/4 2/4 1/2 Biológia és egészségtan – – 36 – – 1/2 Etika** 72 72 2/4 2/4 1/2 1 36 Fizika / 72 36 – 36* 2/4* 62* 2/4 1/2 – Kémia 2 * 72 36 – 2/4 1/2 – Földrajz 36 36 – 1/2 1/2 – Informatika – 36 – – – 1/2 – – Művészetek 180 180 180 155 5/10 5/10 5/10 5/10 Testnevelés és sport 36 36 36 31 1/2 1/2 1/2 1/2 Osztályfőnöki óra Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irá288 288 288 341 8/16 8/16 8/16 11/22 nyú képzésre) szabadon tervezhető 1260 36/72 1296 1260 1085 35/70 35/70 35/70 Összesen: *Az etika, fizika, kémia, földrajz és informatika tantárgyak közül a 11. évfolyamon további egy tanórában, a 12. évfolyamon 2 tanórában tanulják az egyik tantárgyat tovább a diákok az iskola döntése alapján. A döntés előtt kérdőívvel tájékozódunk a tanulók igényeiről. **Az Etika tantárgy kettő éven való tanulása során a tantárgyban felkészítjük a tanulókat az Ember- és társadalomismeret, etika középszintű érettségire. Ebben az osztálytípusban – a kötelező érettségi tantárgyakon felül – a kötelezően választott tantárgyból készítjük fel a tanulókat az emelt szintű érettségire. A tanulót középszintű érettségire a Képességfejlesztés és Művészetek tantárgyakon kívül valamennyi tantárgyból felkészítjük. A vizsga a követelmények legalább elégséges szintű teljesítését követően tehető meg.
A szabadsávban meghatározott – szabadon tervezhető – órakeretet az óraterv teljes egészében tartalmazza a kerettantervben található egyes tantárgyak óraszámában.
41
3.1.7
A kereskedelem, az épületgépészet és szociális ágazatos szakközépiskolai osztályok óraterve heti/2 heti, és éves óraszám évfolyamonként
Tantárgy
9. 2013/14
10. 2014/15
11. 2015/16
12. 2016/17
108 108 108 93 3/6 3/6 3/6 3/6 Irodalom 72 36 72 31 2/4 1/2 2/4 1/2 Magyar nyelv 108 108 144 124 3/6 3/6 4/8 4/8 Idegen nyelv 144 144 144 124 4/8 4/8 4/8 4/8 Matematika Történelem, társadalmi és 72 108 108 93 2/4 3/6 3/6 3/6 állampolgári ismeretek – 72 72 31 – 2/4 2/4 1/2 Biológia és egészségtan – – 36 – – 1/2 Etika** 72 72 2/4 2/4 1/2 1 36 Fizika / 72 36 – 36* 2/4* 62* 2/4 1/2 – Kémia 2 * 72 36 – 2/4 1/2 – Földrajz 36 36 – 1/2 1/2 – Informatika – 36 – – – 1/2 – – Művészetek 180 180 180 155 5/10 5/10 5/10 5/10 Testnevelés és sport 36 36 36 31 1/2 1/2 1/2 1/2 Osztályfőnöki óra Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai 288 288 288 341 8/16 8/16 8/16 11/22 irányú képzésre) szabadon tervezhető 1260 36/72 1296 1260 1085 35/70 35/70 35/70 Összesen: *Az etika, fizika, kémia, földrajz és informatika tantárgyak közül a 11. évfolyamon további egy tanórában, a 12. évfolyamon 2 tanórában tanulják az egyik tantárgyat tovább a diákok az iskola döntése alapján. A döntés előtt kérdőívvel tájékozódunk a tanulók igényeiről.
**Az Etika tantárgy kettő éven való tanulása során a tantárgyban felkészítjük a tanulókat az Ember- és társadalomismeret, etika középszintű érettségire. Ebben az osztálytípusban – a kötelező érettségi tantárgyakon felül – a kötelezően választott tantárgyból készítjük fel a tanulókat az emelt szintű érettségire. A tanulót középszintű érettségire a Képességfejlesztés és Művészetek tantárgyakon kívül valamennyi tantárgyból felkészítjük. A vizsga a követelmények legalább elégséges szintű teljesítését követően tehető meg. A szabadsávban meghatározott – szabadon tervezhető – órakeretet az óraterv teljes egészében tartalmazza a kerettantervben található egyes tantárgyak óraszámában.
42
3.1.8
A sajátos nevelési igényű, gimnáziumi osztályok óraterve heti/2 heti, és éves óraszám évfolyamonként
Tantárgy
9. 2013/14
10. 2014/15
11. 2015/16
12. 2016/17
108 108 108 93 3/6 3/6 3/6 3/6 Irodalom 72 36 72 62 2/4 1/2 2/4 2/4 Magyar nyelv 108 144 180 155 3/6 4/8 5/10 5/10 I. Idegen nyelv 108 108 108 93 3/6 3/6 3/6 3/6 II. Idegen nyelv 144 144 144 124 4/8 4/8 4/8 4/8 Matematika Történelem, társadalmi és ál108 108 108 93 3/6 3/6 3/6 3/6 lampolgári ismeretek – 72 72 62 – 2/4 2/4 2/4 Biológia és egészségtan 72 72 72 2/4 2/4 2/4 Fizika – – – – 1/2 1 36 Etika** 62* 2/4* / 72 72 – 36* 2/4 2/4 – Kémia 2 * 72 72 – 2/4 2/4 – Földrajz 36 36 – – 1/2 1/2 – – Ének–zene 36 36 – – 1/2 1/2 – – Vizuális kultúra Dráma és tánc/ Mozgóképkultú36 – – – 1/2 – – – ra és médiaismeret – – 72 62 – – 2/4 2/4 Művészetek 72 72 36 62 2/4 2/4 1/2 2/4 Informatika – – – 31 – – – 1/2 Életvitel és gyakorlat 180 180 180 155 5/10 5/10 5/10 5/10 Testnevelés és sport 36 36 36 31 1/2 1/2 1/2 1/2 Osztályfőnöki óra 1260 36/72 1296 1260 1085 35/70 35/70 35/70 Összesen: *Az etika, kémia, földrajz tantárgyak közül a 11. évfolyamon további egy tanórában, az etika, kémia, földrajz és fizika tantárgyak közül 12. évfolyamon 2 tanórában tanulják az egyik tantárgyat tovább a diákok az iskola döntése alapján. A döntés előtt kérdőívvel tájékozódunk a tanulók igényeiről.
**Az Etika tantárgy kettő éven való tanulása során a tantárgyban felkészítjük a tanulókat az Ember- és társadalomismeret, etika középszintű érettségire. Ebben az osztálytípusban – a kötelező érettségi tantárgyakon felül – a kötelezően választott tantárgyból készítjük fel a tanulókat az emelt szintű érettségire. A tanulót középszintű érettségire a Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra és médiaismeret, Ének–zene, Életvitel és gyakorlat és Vizuális kultúra tantárgyakon kívül valamennyi tantárgyból felkészítjük. A vizsga a követelmények legalább elégséges szintű teljesítését követően tehető meg. A szabadsávban meghatározott – szabadon tervezhető – órakeretet az óraterv teljes egészében tartalmazza a kerettantervben található egyes tantárgyak óraszámában.
43
3.1.9
A szakiskolai osztályok óraterve a duális szakképzésben heti/2 heti, és éves óraszám évfolyamonként
Tantárgy
9. 2013/14
Magyar kommunikáció (nyelvtan, irodalom, művészetek, médiaismeret – kommunikáció) Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, gazdaságföldrajz) Természetismeret (biológia, fizika, kémia, természetföldrajz) Testnevelés Informatika Osztályközösség építő Program (életvitel, etika – egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya-tervezés) Szakmai tárgyak órakerete Összesen:
10. 2014/15
11. 2015/16
2/4
72
2/4
72
–
–
2/4
72
2/4
72
2/4
62
3/6
108
1,5/3
54
1,5/3
46
2/4
72
1/2
36
1/2
31
4/8
144
1/2
36
–
–
4/8
144
2,5/5
90
2,5/5
78
–
–
–
–
1,5
47
1/2
36
1/2
36
1/2
31
17/34
612
25/50
900
25,5/51
790
35/70
1260
36/72
1296
35/70
1085
A szabadsávban meghatározott – szabadon tervezhető – órakeretet az óraterv teljes egészében tartalmazza a kerettantervben található egyes tantárgyak óraszámában.
44
3.2 Helyi tantervek tantárgyanként a középfokú oktatás szakképzést megelőző évfolyamain A tantárgyankénti szabadsáv az egyes tantárgyaknál a tananyag elmélyítésére, további gyakorlás megvalósítására használjuk fel az egyes témáknál. A szakmai tárgyak órakeretének részletes felosztását és tanterveit a 3.4 fejezet tartalmazza.
3.2.1
Magyar nyelv és irodalom, szakközépiskola
Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklet 6.2.01 alapján. A tematikai egységeknél a demokráciára neveléssel egységben figyelembe vesszük az erkölcsi, a hazafias nevelést. A magyar nyelv és irodalom tantárgy óraterve A tantárgy heti óraszáma
A tantárgy éves óraszáma
Irodalom+Magyar nyelv
Irodalom+Magyar nyelv
9. évfolyam
3+2 óra
108+72 óra
10. évfolyam
3+1 óra
108+36 óra
11. évfolyam
3+2óra
108+72 óra
12. évfolyam
3+1 óra
93+31 óra
9. évfolyam IRODALOM
Tematikai egység
Órakeret
1.
Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra
10 óra (1)
2.
Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma
6 óra (1)
3.
Világirodalom – antik római irodalom
4.
Világirodalom – Biblia
10 óra (1)
5.
Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor)
6 óra (2)
6.
Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz)
5 óra (1)
7.
Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel
4 óra
8.
Középkori nyelvemlékek
3 óra
9.
Janus Pannonius portréja
6 +1 óra (1)
4 óra
10. Balassi Bálint portréja
8 óra (1)
11. Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. sz.)
3 óra (1)
12.
Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare
13. Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 45
6 óra 6óra (1)
14. Világirodalom – az európai irodalom a 18. században 15.
8 óra
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus) Az éves óraszám
12 óra 108 óra
MAGYAR NYELV
Tematikai egység
Órakeret
1.
Kommunikáció, tömegkommunikáció
12 óra (2)
2.
Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői
20 óra (2)
3.
Helyesírási ismeretek
12 óra (2)
4.
Szövegértés, szövegalkotás
13 óra (1)
5.
Jelentéstan
8 óra Összesen:
72 óra
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szövegértés, szövegalkotás és a helyesírás gyakorlására fogjuk fordítani minden évfolyamon. A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható órakeretből származó plusz órákat jelölik.
10. évfolyam IRODALOM
Tematikai egység
Órakeret
1.
Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel
20 +4 óra (3)
2.
Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán
6 +2 óra (2)
3.
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus)
12 óra
4.
Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály
17 +4 óra (3)
5.
Életmű – Petőfi Sándor
12 +8 óra (2)
6.
Látásmód – Jókai Mór
8 +5 óra Az éves óraszám
108 óra
MAGYAR NYELV
Tematikai egység
Órakeret
1.
A szöveg
22 óra (2)
2.
Stilisztikai alapismeretek
10 +2 óra Összesen: 46
36 óra
11. évfolyam IRODALOM Tematikai egység címe
Órakeret
1. Életmű – Arany János
10 +4 óra (2)
2. Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája
6 +2 óra
3. Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)
12 óra (2)
4. Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében
8 óra
5. Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán
10 +2 óra (2)
6. Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke
7 óra
7. Életmű – Ady Endre
10 +3 óra
8. Portré – Móricz Zsigmond
6 +2 óra (2)
9. Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd
6 óra
10. Életmű – Kosztolányi Dezső
10 óra (2) Az éves óraszám
108 óra
MAGYAR NYELV
Tematikai egység
Órakeret
1.
Kommunikáció
4+8 óra (1)
2.
Retorika
12 óra (1)
3.
Általános nyelvészeti ismeretek
4+8 óra (1)
4.
Pragmatikai ismeretek
7 +7 óra (1)
5.
Szövegalkotás
7 +8 óra (3) Összesen:
72 óra
12. évfolyam IRODALOM Tematikai egység címe
Órakeret
1. Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula
8 óra
2. Életmű – Babits Mihály
10 óra (1)
3. Életmű – József Attila
10 óra (1)
4. Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban
8 óra (1)
5. Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairoda-
6 óra (1)
47
lom néhány törekvése 6. Portré – Radnóti Miklós
4 +4 óra
7. Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza
15 óra
8. Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek)
8 óra (1)
9. Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek)
8 óra (1)
10. Regionális kultúra
2 óra (1)
11. Rendszerezés, ismétlés
3 óra Az éves óraszám
93 óra
MAGYAR NYELV
Tematikai egység
Órakeret
1.
Nyelv és társadalom
9 óra (1)
2.
Nyelvtörténet
8 óra (1)
3.
Ismeretek a nyelvről
10 óra (2) Összesen:
3.2.2
31 óra
Magyar nyelv és irodalom, szakközépiskola a nyelvi előkészítővel induló osztály számára
Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklet 6.2.01 alapján. A tematikai egységeknél a demokráciára neveléssel egységben figyelembe vesszük az erkölcsi, a hazafias nevelést. A magyar nyelv és irodalom tantárgy óraterve A tantárgy heti óraszáma
A tantárgy éves óraszáma
Irodalom/Magyar nyelv
Irodalom/Magyar nyelv
9. évfolyam
3+2 óra
108+72 óra
10. évfolyam
3+1 óra
108+36 óra
11. évfolyam
3+1 óra
108+36 óra
12. évfolyam
3+2 óra
93+62 óra
48
9. évfolyam IRODALOM
Tematikai egység
Órakeret
1.
Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra.
10 óra (1)
2.
Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma.
6 óra (1)
3.
Világirodalom – antik római irodalom.
4.
Világirodalom – Biblia.
10 óra (1)
5.
Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor).
6 óra (2)
6.
Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz).
5 óra (1)
7.
Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel.
4 óra
8.
Középkori nyelvemlékek.
3 óra
9.
Janus Pannonius portréja.
6 +1 óra (1)
4 óra
10. Balassi Bálint portréja.
8 óra (1)
11. Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. sz.).
3 óra (1)
12.
Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare.
13. Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem.
6 óra (1)
14. Világirodalom – az európai irodalom a 18. században. 15.
6 óra
8 óra
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus). Az éves óraszám
12 óra 108 óra
MAGYAR NYELV
Tematikai egység
Órakeret
1.
Kommunikáció, tömegkommunikáció.
12 óra (2)
2.
Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői.
20 óra (2)
49
3.
Helyesírási ismeretek.
12 óra (2)
4.
Szövegértés, szövegalkotás.
13 óra (1)
5.
Jelentéstan.
8 óra Összesen:
72 óra
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szövegértés, szövegalkotás és a helyesírás gyakorlására fogjuk fordítani minden évfolyamon. A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható órakeretből származó plusz órákat jelölik.
10. évfolyam IRODALOM
Tematikai egység
Órakeret
1.
Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, 20 +4 óra (3) Berzsenyi Dániel.
2.
Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán.
3.
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus.
4.
Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, 17 +4 óra (3) Vörösmarty Mihály.
5.
Életmű – Petőfi Sándor.
12 +8 óra (2)
6.
Látásmód – Jókai Mór.
8 +5 óra
6 +2 óra (2)
Az éves óraszám
12 óra
108 óra
MAGYAR NYELV
Tematikai egység
Órakeret
1.
A szöveg.
22 óra (2)
2.
Stilisztikai alapismeretek.
10 +2 óra Összesen:
50
36 óra
11. évfolyam IRODALOM Tematikai egység címe
Órakeret
1. Életmű – Arany János.
10 +4 óra (2)
2. Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája.
6 +2 óra
3. Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele).
12 óra (2)
4. Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében.
8 óra
5. Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán.
10 +2 óra (2)
6. Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke.
7 óra
7. Életmű – Ady Endre.
10 +3 óra
8. Portré – Móricz Zsigmond.
6 +2 óra (2)
9. Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd.
6 óra
10. Életmű – Kosztolányi Dezső.
10 óra (2) Az éves óraszám
108 óra
MAGYAR NYELV
Tematikai egység
Órakeret
1.
Kommunikáció.
4 óra (1)
2.
Retorika.
3.
Általános nyelvészeti ismeretek.
4.
Pragmatikai ismeretek.
7 óra
5.
Szövegalkotás.
7 óra
12 óra 4 óra (1)
Összesen:
51
36 óra
12. évfolyam IRODALOM Tematikai egység címe
Órakeret
1. Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula
8 óra
2. Életmű – Babits Mihály
10 óra (1)
3. Életmű – József Attila
10 óra (1)
4. Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban
8 óra (1)
5. Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése
6 óra (1)
6. Portré – Radnóti Miklós
4+4óra
7. Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza
15 óra
8. Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek)
8 óra (1)
9. Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek)
8 óra (1)
10. Regionális kultúra.
2 óra (1)
11. Rendszerezés, ismétlés.
3 óra Az éves óraszám
93óra
MAGYAR NYELV
Tematikai egység
Órakeret
1.
Nyelv és társadalom.
9+3 óra (2)
2.
Nyelvtörténet.
8+3 óra (2)
3.
Ismeretek a nyelvről.
9+3 óra (2)
4.
Rendszerező ismétlés.
20 óra (1) Összesen: 52
62 óra
3.2.3
Magyar nyelv és irodalom, gimnázium
Helyi tanterv a gimnázium 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. melléklet 3.2.01 Magyar nyelv és irodalom a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára. A tematikai egységeknél a demokráciára neveléssel egységben figyelembe vesszük az erkölcsi, a hazafias nevelést. A magyar nyelv és irodalom tantárgy óraterve A tantárgy heti óraszáma
A tantárgy éves óraszáma
Irodalom+Magyar nyelv
Irodalom+Magyar nyelv
9. évfolyam
3+2 óra
108+72 óra
10. évfolyam
3+1 óra
108+36 óra
11. évfolyam
3+2 óra
108+72 óra
12. évfolyam
3+2 óra
93+62 óra
9. évfolyam IRODALOM
Tematikai egység
Órakeret
1.
Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra
10 óra (1)
2.
Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma
6 óra (1)
3.
Világirodalom – antik római irodalom
4.
Világirodalom – Biblia
10 óra (1)
5.
Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor)
6 óra (2)
6.
Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz)
5 óra (1)
7.
Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel
4 óra
8.
Középkori nyelvemlékek
3 óra
9.
Janus Pannonius portréja
6 +1 óra (1)
4 óra
10. Balassi Bálint portréja
8 óra (1)
11. Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. sz.)
3 óra (1)
12.
Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare
13. Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
6 óra (1)
14. Világirodalom – az európai irodalom a 18. században 15.
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus) Az éves óraszám
53
6 óra
8 óra 12 óra 108 óra
MAGYAR NYELV
Tematikai egység
Órakeret
1.
Kommunikáció, tömegkommunikáció
12 óra (2)
2.
Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői
20 óra (2)
3.
Helyesírási ismeretek
12 óra (2)
4.
Szövegértés, szövegalkotás
13 óra (1)
5.
Jelentéstan
8 óra Összesen:
72 óra
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szövegértés, szövegalkotás és a helyesírás gyakorlására fogjuk fordítani minden évfolyamon. A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható órakeretből származó plusz órákat jelölik.
10. évfolyam IRODALOM
Tematikai egység
Órakeret
1.
Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel
20 +4 óra (3)
2.
Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán
6 +2 óra (2)
3.
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus
12 óra
4.
Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály
17 +4 óra (3)
5.
Életmű – Petőfi Sándor
12 +8 óra (2)
6.
Látásmód – Jókai Mór
8 +5 óra Az éves óraszám
108 óra
MAGYAR NYELV
Tematikai egység
Órakeret
1.
A szöveg
22 óra (2)
2.
Stilisztikai alapismeretek
10 +2 óra Összesen:
54
36 óra
11. évfolyam IRODALOM
Tematikai egység címe
Órakeret
1. Életmű – Arany János
10 +4 óra (2)
2. Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája
6 +2 óra
3. Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)
12 óra (2)
4. Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében
8 óra
5. Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán
10 +2 óra (2)
6. Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke
7 óra
7. Életmű – Ady Endre
10 +3 óra
8. Portré – Móricz Zsigmond
6 +2 óra (2)
9. Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd
6 óra
10. Életmű – Kosztolányi Dezső
10 óra (2) Az éves óraszám
108 óra
MAGYAR NYELV
Tematikai egység
Órakeret
1.
Kommunikáció
4 +8 óra (1)
2.
Retorika
3.
Általános nyelvészeti ismeretek
4 +8 óra (1)
4.
Pragmatikai ismeretek
7 +7 óra (1)
5.
Szövegalkotás
7 +8 óra (3)
12 óra (1)
Összesen:
72 óra
12. évfolyam IRODALOM
Tematikai egység címe 1. Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula
Órakeret 8 óra
2. Életmű – Babits Mihály
10 óra (1)
3.Életmű – József Attila
10 óra (1)
4. Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban
8 óra (1)
5. Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése
6 óra (1)
55
6. Portré – Radnóti Miklós
4+4óra
7. Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza
15 óra
8. Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek)
8 óra (1)
9. Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek)
8 óra (1)
10. Regionális kultúra
2 óra (1)
11. Rendszerezés, ismétlés
3 óra Az éves óraszám
93 óra
MAGYAR NYELV
Tematikai egység
Órakeret
1.
Nyelv és társadalom
9 +3 óra (2)
2.
Nyelvtörténet
8 +3 óra (2)
3.
Ismeretek a nyelvről
9 +3 óra (2)
4.
Rendszerező ismétlés
20 óra (1) Összesen:
3.2.4
62 óra
Magyar kommunikáció, szakiskola
Helyi tanterv a szakiskola 9-10. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. melléklet 8.2.1 alapján. A tematikai egységeknél a demokráciára neveléssel egységben figyelembe vesszük az erkölcsi, a hazafias nevelést. A magyar kommunikáció tantárgy óraterve A tantárgy heti óraszáma
A tantárgy éves óraszáma
9. évfolyam
2 óra
72 óra
10. évfolyam
2 óra
72 óra
9. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1. Személyes kommunikáció – Tömegkommunikáció.
8 óra
2. Vizuális és verbális kommunikáció kapcsolata;
8 óra
56
Hivatalos kommunikáció. 3. A nyelv és a nyelvtan rendszere.
8 óra
4. Mondat – szöveg – jelentés.
8 óra
5. Szövegértés, szövegalkotás I.A szövegek szerkezete.
8 óra
6. Szövegértés, szövegalkotás II.A történetalakítás eszközei.
8 óra
Irodalom – művészetek – média I. Művészeti ágak, műnemek, műfajok. Irodalom – művészetek – média 8. II. Az irodalom és a vizuális kultúra formanyelve és eszközei.
8 óra
7.
8 óra
9. Rendszerezés, ismétlés.
8 óra Összesen:
72 óra
10. évfolyam
Tematikai egység 1.
Órakeret
A sikeres kommunikáció – nyelvi és kommunikációs repertoár a gyakorlatban.
16 óra
2. Nyelv és társadalom – nyelvi rétegek, stílusrétegek.
16 óra
3. Nyelv és társadalom – nyelvi rétegek, stílusrétegek.
16 óra
4. Irodalom – művészetek – média, Műalkotások befogadása.
16 óra
5. Rendszerezés, ismétlés.
8 óra Összesen:
3.2.5
72 óra
Idegen nyelv - Angol, négyosztályos szakközépiskolai képzés
Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. melléklet alapján.
57
9-12. évfolyam Óraterv
évfolyam
9.
10.
11.
12.
heti óraszám
3
3
4
4
hetek száma
36
36
36
31
éves óraszám
108
108
144
124
KER szint
A1.2
A2.1
A2.2
B1.2
9. évfolyam Óraszám: 108/év, 3/hét
Témakör
Órakeret
Személyes vonatkozások: bemutatkozás, bemutatás, személyes adatok, foglalkozások, idő, időbeosztás, barátok
20 óra (2)
Mindennapok: otthoni teendők, házimunka, munkaidő, szórakozás: film, zene, technika világa: mobiltelefon, számítógép, videó játékok, szabadidős tevékenységek
20 óra (2)
Változások az életünkben: család, családi viszonyok, házasság, ház, lakás: helységek, berendezési tárgyak város és vidék, időjárás
19 óra (2)
Egészséges életmód: ételek, italok, étkezés otthon, vendéglőben, zöldségek, gyümölcsök, egészséges étkezés, betegségek, gyógymódok, sportolás
19 óra (2)
Múltbeli cselekvések, történések: kellemetlen élmény, iskola: tantárgyak, tanárok, emlékezetes nyaralás, híres emberek élete Összesen:
19 óra (3) 108
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk.
10. évfolyam Óraszám: 108/év, 3/hét
Témakör
Órakeret
Események: fesztivál, koncert, zene, film világa, állatvédelem: tüntetés, ünnepek
20 óra (2)
Környezetünk: öltözködés, divat, vásárlás, külső megjelenés, kinézet, város: közlekedés, közlekedési eszközök, város: nevezetességek, látnivalók, ismert filmszereplők
20 óra (2)
Életmód: természeti képződmények, mindennapos problémák, balesetek, érdekes helyek, látnivalók, extrémsportok, veszélyek
19 óra (2)
Ember és társadalom: emberek külső és belső jellemzése, baráti kör, a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel (példaképek, híres emberek), kapcsolattartás
19 óra (2)
58
Személyes élmények, tapasztalatok: kalandok, utazás, túra, felfedezés, személyes élmény, más kultúra megismerése, hihetetlen történetek Összesen:
19 óra (3) 108
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk.
11. évfolyam Óraszám: 144/év, 4/hét
Témakör
Órakeret
Utazás, turizmus: közlekedési eszközök, veszélyes helyzetek, szállástípusok, természeti jelenségek, képződmények, idegen országok, népek kultúrájának megismerése, városi és vidéki élet
16 +7 óra (3)
Tudomány és technika: a technika fejlődése, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben, találmányok, felfedezések, számítógép, Internet
16 +6 óra (3)
Életmód: egészségmegőrzés, betegségek, veszélyek,
15 +6 óra (2)
Szabadidő, művelődés, szórakozás: sportok, szabadidős tevékenységek, kulturális lehetőségek, mozi, színház, művészetek
15 +6 óra (2)
Munka világa: foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek, pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás, önéletrajz, állásinterjú, önképzés, továbbképzés
15 +6 óra (3)
Kultúrák: kulturális különbségek, főzés, ételek, ünnepek Összesen:
15 +6 óra (2) 144
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk. A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható órakeretből származó plusz órákat jelölik.
12. évfolyam Óraszám: 124/év, 4/hét
Témakör
Órakeret
Személyes vonatkozások, család
8 +4 óra (1)
Ember és társadalom
9 +3 óra (1)
Környezetünk
10 +4 óra (2)
Iskola
7 +4 óra (1)
Munka világa
8 +3 óra (2)
Életmód
10 +4 óra (1)
Szabadidő, szórakozás
10 +3 óra (2)
Utazás, turizmus
10 +4 óra (2)
Tudomány és technika
7 +3 óra (1) 124
Összesen: 59
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk. A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható órakeretből származó plusz órákat jelölik.
3.2.6
Idegen nyelv - Angol, négyosztályos speciális (SNI) szakközépiskolai képzés
Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. melléklet alapján. Óraterv:
évfolyam
9.
10.
11.
12.
heti óraszám
3
3
4
4
hetek száma
36
36
36
31
éves óraszám
108
108
144
124
KER szint
A1
A2
B1-
B1.1
9. évfolyam Óraszám: 108/év, 3/hét
Témakör
Órakeret
Kapcsolatfelvétel: bemutatkozás: személyes adatok közlése, bemutatás, országok, nemzetiségek
12 óra (1)
Személyes vonatkozások, család: személyes használati tárgyak, család, családi viszonyok, kedvenc ruhadarabok, külső jellemzés
13 óra (2)
Mindennapos élet: idő, időbeosztás, napirend, rutin cselekvések, tevékenységek, városi közlekedés, közlekedési eszközök, házimunkák
12 óra (1)
Lakóhely: házunk: helységek, berendezési tárgyak, háztartási eszközök, városi élet, házbérlés, albérlet
12 óra (2)
Ételek: alapvető ételek, élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök, étkezés otthon, vendéglőben, gyorsvendéglőben, bevásárlás, étkezési szokások
12 óra (1)
Aktív életmód: foglalkozások, munka, szabadidős programok szervezése, időjárás, számítógép
12 óra (1)
Múltunk: élettörténetünk, sportok, múltban történt események
12 óra (1)
Nyaralás: úti cél, közlekedési eszközök, utazási előkészületek, évszakok Összesen:
12 óra (2) 108
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk.
60
10. évfolyam Óraszám: 108/év, 3/hét
Témakör
Órakeret
Személyes vonatkozások: bemutatkozás, bemutatás, személyes adatok közlése, foglalkozások és az azokhoz tartozó készségek, idő, időbeosztás, barátok
12 óra (1)
Napirend: otthoni teendők, házimunka, munkaidő, szórakozás: film, zene, technika világa: mobiltelefon, számítógép, videó játékok, szabadidős tevékenységek
13 óra (2)
Változások: család, családi viszonyok, házasság, ház, lakás: helységek, berendezési tárgyak, város és vidék, időjárás
12 óra (1)
Egészséges életmód: ételek, italok, étkezés otthon, vendéglőben, zöldségek, gyümölcsök, egészséges étkezés, betegségek, gyógymódok, egészséges életmód: sportolás
12 óra (2)
Múltbeli cselekvések, történések: kellemetlen élmény, iskola: tantárgyak, tanárok, emlékezetes nyaralás, híres emberek élete
12 óra (1)
Események: fesztivál, koncert, zene, film világa, állatvédelem: tüntetés, ünnepek
12 óra (1)
Ember és társadalom: öltözködés, divat, vásárlás, külső megjelenés, kinézet, város: közlekedés, közlekedési eszközök, város: nevezetességek, látnivalók, ismert filmszereplők
12 óra (1)
Életmód: természeti képződmények, mindennapos problémák, balesetek, érdekes helyek, látnivalók, extrémsportok, veszélyek Összesen:
12 óra (2) 108
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk.
11. évfolyam Óraszám: 144/év, 4/hét
Témakör
Órakeret
Ember és társadalom: Emberek külső és belső jellemzése, baráti kör, a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel (példaképek, híres emberek), kapcsolattartás
16 +7 óra (3)
Munka világa: foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek, pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás, önéletrajz, állásinterjú, önképzés, továbbképzés
16 +6 óra (3)
Személyes élmények, tapasztalatok: kalandok, utazás, túra, felfedezés, személyes élmény, más kultúra megismerése, hihetetlen történetek
16 +6 óra (2)
Életmód: egészségmegőrzés, betegségek, veszélyek
15 +6 óra (2)
Utazás, turizmus: közlekedési eszközök, veszélyes helyzetek, szállástípusok, természeti jelenségek, képződmények, idegen országok, népek kultúrájának megismerése, városi és vidéki élet
15+6 óra (3)
61
Szabadidő, művelődés, szórakozás: sportok, szabadidős tevékenységek, kulturális lehetőségek, mozi, színház, művészetek
15 +6 óra (2)
Tudomány és technika: a technika fejlődése, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben, találmányok, felfedezések, számítógép, Internet Összesen:
15 +7 óra (3) 144
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk. A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható órakeretből származó plusz órákat jelölik.
12. évfolyam Óraszám: 124/év, 4/hét
Témakör
Órakeret
Személyes vonatkozások, család
7 +4 óra (1)
Ember és társadalom
8 +3 óra (1)
Környezetünk
11 +4 óra (2)
Iskola
7 +4 óra (1)
Munka világa
7 +3 óra (2)
Életmód
11 +4 óra (1)
Szabadidő, szórakozás
11 +3 óra (2)
Utazás, turizmus
10 +4 óra (2)
Tudomány és technika
7 +3 óra (1) 124
Összesen:
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk. A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható órakeretből származó plusz órákat jelölik.
3.2.7
Idegen nyelv - Angol, ötosztályos, nyelvi előkészítő évvel induló szakközépiskolai képzés
Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7. melléklet alapján.
NYEK-9-12. évfolyam Óraterv:
évfolyam heti óraszám hetek száma éves óraszám KER szint
NYEK
9.
10.
11.
12.
18
5
5
3
3
36
36
36
36
31
648
180
180
108
93
A2.2
B1.1
B1.2
B2.1
B2.2
62
NYEK évfolyam Óraszám: 665/év, 18/hét
Témakör
Órakeret
Személyes vonatkozások: bemutatkozás, bemutatás, személyes adatok közlése, foglalkozások, idő, időbeosztás, barátok
34 óra (4)
Hétköznapok: otthoni teendők, házimunka, munkaidő, film, zene, mobiltelefon, számítógép, videó játékok, szabadidős tevékenységek
34 óra (4)
Változások: család, családi viszonyok, házasság, ház, lakás, város és vidék, időjárás
34 óra (5)
Egészséges életmód: étkezés otthon, vendéglőben, zöldségek, gyümölcsök, egészséges étkezés, betegségek, gyógymódok, sportolás
33 óra (4)
Múltbeli cselekvések, történések: kellemetlen élmény, iskola: tantárgyak, tanárok, emlékezetes nyaralás, híres emberek élete
34 óra (5)
Események: fesztivál, koncert, zene, film világa, állatvédelem: tüntetés, ünnepek
34 óra (3)
Ember és társadalom: öltözködés, divat, vásárlás, külső megjelenés, kinézet, közlekedés, közlekedési eszközök, nevezetességek, látnivalók, ismert filmszereplők
33 óra (5)
Életmód: természeti képződmények, mindennapos problémák, balesetek, érdekes helyek, látnivalók, extrémsportok, veszélyek
34 óra (4)
Ember és társadalom: emberek külső és belső jellemzése, baráti kör, a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
35 óra (4)
Személyes élmények, tapasztalatok: kalandok, utazás, túra, felfedezés,
33 óra (3)
Utazás, turizmus: közlekedési eszközök, veszélyes helyzetek, szállástípusok, idegen országok, népek kultúrája városi és vidéki élet
34 óra (4)
Tudomány és technika: a technika fejlődése, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben, találmányok, számítógép, Internet
34 óra (3)
Életmód: egészségmegőrzés, betegségek, veszélyek
33 óra (3)
Szabadidő, művelődés, szórakozás: sportok, kulturális lehetőségek, mozi, színház, művészetek
35 óra (6)
Munka világa: foglalkozások, rutinok, kötelességek, pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás, önéletrajz, állásinterjú, önképzés, továbbképzés
34 óra (6)
Kultúrák: kulturális különbségek, főzés, ételek, ünnepek
33 óra (3) Összesen: 648 A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk.
9. (normál) évfolyam Óraszám: 180/év, 5/hét
Témakör
Órakeret
A bennünket körülvevő világ: népek, országok, nyelvek, nevezetességek, nyelvtanulás, nyelvi különbségek, kommunikáció 63
21 óra (2)
Hősök, hőstettek: hőstettek, mindennapi hősök ma és régen, veszélyhelyzetek, természeti katasztrófák
21 óra (1)
Munka és szabadidő: szórakozás, hobbi, sportok, színház, mozi, kiállítás, koncert, pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
20 óra (3)
Földünk, környezetünk: növények és állatok a környezetünkben, időjárás, éghajlat, környezetvédelem, környezettudatosság, jövőkép
20 óra (4)
Furcsa események, történések: szokatlan események, furcsa épületek, bűncselekmények
20 óra (1)
Utazás, turizmus: utazás belföldön és külföldön, turisztikai célpontok, utazási eszközök, utazási előkészületek, szállástípusok,
20 óra (3)
Tudomány és technika: modern nyelvtanulási lehetőségek, számítógép, Internet, modern eszközök a mindennapokban
20 óra (3)
Emberek, személyiségtípusok: személyiségvonások, babona, hiedel20 óra (1) mek, személyes szokások, horoszkóp Összesen: 180 A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk.
10. évfolyam Óraszám: 180/év, 5/hét
Témakör
Órakeret
Ember és társadalom: emberek közötti kapcsolatok, fiatalok problémái, konfliktusai, életstílusok
21 óra (2)
Utazás, nyaralás: utazási célpontok, nyaralási tevékenységek
21 óra (1)
Munka világa: foglalkozások, karrier, pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás, önéletrajz, állásinterjú, diákmunka
20 óra (3)
Tudomány és technika: a tudomány hatása a jövőnkre, találmányok, a tudomány területei, felfedezések, kutatások, virtuális valóság
20 óra (4)
Szabadidő, szórakozás: tematikus parkok, szórakozási lehetőségek, szabadidős tevékenységek: mozi, fesztivál, hobbik
20 óra (1)
Természet, környezetünk: időjárás, éghajlat, környezetvédelem, ökoturizmus, állatvédelem, állatgondozás, természeti katasztrófák
20 óra (3)
Életmód: egészség, egészségmegőrzés, gyógymódok, wellness, egészséges ételek, táplálkozás, sportok
20 óra (3)
Modern élet: vásárlás, boltok, bevásárló központok, hirdetések, reklá20 óra (1) mok, városi és a vidéki élet Összesen: 180 A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk.
64
11. évfolyam Óraszám: 108/év, 3/hét
Témakör
Órakeret
Utazás, turizmus: nyaralás, utazási célpontok, kedvelt nyaralási cselekvések, országok, emberek, szokások, látványosságok
17 óra (2)
Ember és társadalom: bűn és bűnhődés, kalandok
16 óra (3)
Jövőnk: életünk a jövőben: életmód, környezetünk
16 óra (2)
Szórakoztató ipar: művészetek, hírességek, zene, tánc, fesztivál, koncert, mozi, színház, előadások
16 óra (1)
Önkifejezés: ünnepek, fesztiválok, hagyományok
16 óra (2)
Ép testben ép lélek: orvoslás, gyógyítás, test és lélek harmóniája, spor16 óra (1) tok, edzés, alternatív gyógyászat Összesen: 108 A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk.
12. évfolyam
Óraszám: 93/év, 3/hét Témakör
Órakeret
Utazás, turizmus: utazási célpontok, kedvelt nyaralási cselekvések, országok, emberek, szokások, látványosságok
14 óra (2)
Ember és társadalom: bűn és bűnhődés, bűnüldözés
14 óra (1)
Jövőnk: életünk a jövőben: életmód, környezetünk
14 óra (2)
Szórakoztató ipar: művészetek, hírességek, zene, tánc, fesztivál, koncert, mozi, színház, előadások
13 óra (1)
Önkifejezés: ünnepek, fesztiválok, hagyományok szerepe
14 óra (1)
Ép testben ép lélek: orvoslás, gyógyítás, test és lélek harmóniája, spor14 óra (2) tok, edzés, alternatív gyógyászat Összesen: 93 A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk.
3.2.8
Idegen nyelv - Angol, négyosztályos speciális gimnáziumi képzés
Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. melléklet alapján.
65
Angol első idegen nyelv 9-12. évfolyam Óraterv:
évfolyam
9.
10.
11.
12.
heti óraszám
3
4
5
5
hetek száma
36
36
36
31
éves óraszám
108
144
180
155
KER szint
A1
A2
B1-
B1.1
9. évfolyam Óraszám: 108/év, 3/hét
Témakör
Órakeret
Kapcsolatfelvétel: bemutatkozás: személyes adatok közlése, bemutatás, országok, nemzetiségek
12 óra (1)
Személyes vonatkozások, család: személyes használati tárgyak, család, családi viszonyok, kedvenc ruhadarabok, külső jellemzés
13 óra (2)
Mindennapos élet: idő, időbeosztás, napirend, rutin cselekvések, tevékenységek, városi közlekedés, közlekedési eszközök, házimunkák
12 óra (1)
Lakóhely: házunk: helységek, berendezési tárgyak, háztartási eszközök, városi élet, házbérlés, albérlet
12 óra (2)
Ételek: alapvető ételek, élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök, étkezés otthon, vendéglőben, gyorsvendéglőben, bevásárlás, étkezési szokások
12 óra (1)
Aktív életmód: foglalkozások, munka, szabadidős programok szervezése, időjárás, számítógép
12 óra (1)
Múltunk: élettörténetünk, sportok, múltban történt események
12 óra (1)
Nyaralás: úti cél, közlekedési eszközök, utazási előkészületek, évszakok Összesen:
12 óra (2) 108
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk.
10. évfolyam Óraszám: 144/év, 4/hét
Témakör
Órakeret
Személyes vonatkozások: bemutatkozás, bemutatás, személyes adatok közlése, foglalkozások és az azokhoz tartozó készségek, idő, időbeosztás, barátok
11 +6 óra (2)
Napirend: otthoni teendők, házimunka, munkaidő, szórakozás, techni-
12 +5 óra (3)
66
ka világa, szabadidős tevékenységek Változások: család, családi viszonyok, házasság, ház, lakás: helységek, berendezési tárgyak, város és vidék, időjárás
12 +5 óra (3)
Egészséges életmód: ételek, italok, étkezés otthon, vendéglőben, zöldségek, gyümölcsök, egészséges étkezés, betegségek, gyógymódok, egészséges életmód: sportolás
12 +4 óra (2)
Múltbeli cselekvések, történések: kellemetlen élmény, iskola: tantárgyak, tanárok, emlékezetes nyaralás, híres emberek élete
11 +6 óra (1)
Események: fesztivál, koncert, zene, film világa, állatvédelem: tüntetés, ünnepek
12 +4 óra (1)
Ember és társadalom: öltözködés, divat, vásárlás, külső megjelenés, kinézet, város: közlekedés, közlekedési eszközök, város: nevezetességek, látnivalók, ismert filmszereplők
11 +5 óra (2)
Életmód: természeti képződmények, mindennapos problémák, balesetek, érdekes helyek, látnivalók, extrémsportok, veszélyek Összesen:
12 +2 óra (1) 144
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk. A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható órakeretből származó plusz órákat jelölik.
11. évfolyam Óraszám: 180/év, 5/hét
Témakör
Órakeret
Ember és társadalom: emberek külső és belső jellemzése, baráti kör, a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
13 +10 óra (2)
Munka világa: foglalkozások, kötelességek, pályaválasztás, továbbtanulás munkába állás, önéletrajz, állásinterjú,
13 +12 óra (4)
Személyes élmények, tapasztalatok: utazás, túra, kultúrák megismerése,
12 +11 óra (2)
Életmód: egészségmegőrzés, betegségek, veszélyek
13 +10 óra (3)
Utazás, turizmus: közlekedési eszközök, veszélyes helyzetek, szállástípusok, természeti jelenségek, képződmények, idegen országok, népek kultúrájának megismerése, városi és vidéki élet
13 +12 óra (4)
Szabadidő, művelődés, szórakozás: sportok, szabadidős tevékenységek, kulturális lehetőségek, mozi, színház, művészetek
13 +11 óra (2)
Tudomány és technika: a technika fejlődése, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben, találmányok, felfedezések, számítógép, Internet Összesen:
12 +8 óra (1) 180
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk. A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható órakeretből származó plusz órákat jelölik.
67
12. évfolyam Óraszám: 155/év, 5/hét
Témakör
Órakeret
Személyes vonatkozások, család
8 +7 óra (1)
Ember és társadalom
9 +7 óra (2)
Környezetünk
9 +7 óra (2)
Iskola
8 +7 óra (1)
Munka világa
8 +7 óra (1)
Életmód
8 +7 óra (3)
Szabadidő, szórakozás
8 +8 óra (2)
Utazás, turizmus
9 +7 óra (3)
Tudomány és technika
8 +7 óra (1) 155
Összesen:
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk. A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható órakeretből származó plusz órákat jelölik.
Angol második idegen nyelv 9-12. évfolyam Óraterv:
évfolyam
9.
10.
11.
12.
heti óraszám
3
3
3
3
hetek száma
36
36
36
31
éves óraszám
108
108
108
93
KER szint
A1
A1+
A2-
A2
9. évfolyam Óraszám: 108/év, 3/hét
Témakör
Órakeret
Kapcsolatfelvétel: bemutatkozás, személyes adatok közlése, bemutatás, országok, nemzetiségek
16 óra (1)
Személyes vonatkozások, család: család, családi viszonyok, kedvenc ruhadarabok, külső jellemzés
17 óra (3)
Mindennapos élet: idő, időbeosztás, napirend, városi közlekedés, közlekedési eszközök, házimunkák
16 óra (3)
Lakóhely: házunk: helységek, berendezési tárgyak, háztartási eszközök, városi élet
16 óra (2)
Aktív életmód: foglalkozások, munka, szabadidős programok
16 óra (1)
68
Nyaralás: úti cél, közlekedési eszközök Összesen:
16 óra (1) 108
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk.
10. évfolyam Óraszám: 108/év, 3/hét
Témakör
Órakeret
Személyes vonatkozások: bemutatás, országok, nemzetiségek
14 óra (2)
Napirend: idő, időbeosztás, napirend, városi közlekedés, közlekedési eszközök, házimunkák
14 óra (2)
Változások az életünkben: családi élet, kapcsolatok
14 óra (1)
Egészséges életmód: alapvető ételek, élelmiszerek, étkezés otthon, vendéglőben, gyorsvendéglőben, bevásárlás, étkezési szokások
14 óra (3)
Események: élettörténetünk, sportok, múltban történt események
13 óra (1)
Ember és társadalom: foglalkozások, munka, szabadidős programok szervezése, időjárás, számítógép
14 óra (1)
Utazás: úti cél, közlekedési eszközök, utazási előkészületek, évszakok Összesen:
14 óra (1) 108
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk.
11. évfolyam Óraszám: 108/év, 3/hét
Témakör
Órakeret
Személyes vonatkozások: barátok, személyes tárgyak, kedvencek
14 óra (1)
Napirend: otthoni teendők, házimunka, munkaidő, szórakozás, mobiltelefon, számítógép, videó játékok, szabadidős tevékenységek
14 óra (2)
Változások: család, családi viszonyok, házasság, ház, lakás: helységek, berendezési tárgyak, város és vidék, időjárás
14 óra (3)
Egészséges életmód: étkezés otthon, vendéglőben, egészséges étkezés, betegségek, egészséges életmód: sportolás
14 óra (2)
Események: zene, film világa, külső megjelenés, kinézet, ismert filmszereplők
14 óra (1)
Ember és társadalom: városi közlekedés, város: nevezetességek, látnivalók
14 óra (1)
Mindennapos problémák, balesetek, veszélyek, extrémsportok Összesen:
13 óra (1) 108
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk. 69
12. évfolyam Óraszám: 93/év, 3/hét
Témakör
Órakeret
Személyes vonatkozások: barátok, személyes tárgyak, kedvencek
11 óra (1)
Napirend: otthoni teendők, házimunka, munkaidő, szórakozás, mobiltelefon, számítógép, videó játékok, szabadidős tevékenységek
10 óra (2)
Változások: család, családi viszonyok, házasság, ház, lakás: helységek, berendezési tárgyak, város és vidék, időjárás
10 óra (2)
Egészséges életmód: étkezés otthon, vendéglőben, egészséges étkezés, betegségek, egészséges életmód: sportolás
10 óra (2)
Múltbéli események
10 óra (2)
Események: zene, film világa, külső megjelenés, kinézet, ismert filmszereplők
10 óra (1)
Ember és társadalom: városi közlekedés, város: nevezetességek, látnivalók
10 óra (1) 10 óra (1) 93
Mindennapos kalandok Összesen:
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk.
3.2.9
Idegen nyelv - Német, négyosztályos szakközépiskolai képzés nyelvi előkészítő évvel
Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7. melléklet 7.1.1.9 alapján.
9-12. évfolyam Óraterv
A tantárgy heti óraszáma
A tantárgy éves óraszáma
Nyek. évfolyam
18 óra
648 óra
9. évfolyam
5 óra
180 óra
10. évfolyam
5 óra
180 óra
11. évfolyam
3 óra
108 óra
12. évfolyam
3 óra
93 óra
Nyek. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
Személyes vonatkozások, család
75 (8)
2.
Ember és társadalom
75 (8)
3.
Környezetünk
61 (6) 70
4.
Az iskola
24 (2)
5.
A munka világa
39 (4)
6.
Életmód
88 (9)
7.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
89 (9)
8.
Utazás, turizmus
9.
Tudomány és technika
30 (3)
10.
Gazdaság és pénzügyek
44 (4) 648
123 (12)
Összesen:
9. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
Személyes vonatkozások, család
24 (3)
2.
Ember és társadalom
18 (2)
3.
Környezetünk
12 (1)
4.
Iskola
18 (2)
5.
A munka világa
10 (1)
6.
Életmód
18 (2)
7.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
18 (2)
8.
Utazás, turizmus
24 (2)
9.
Tudomány és technika
16 (1)
10.
Gazdaság és pénzügyek
22 (2) 180
Összesen:
10. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
Személyes vonatkozások, család
18 (2)
2.
Ember és társadalom
24 (2)
3.
Gazdaság és pénzügyek
4.
Az iskola
35 (4)
5.
A munka világa
14 (1)
6.
Életmód
16 (2)
7.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
42 (4)
8.
Utazás, turizmus
20 (2)
9.
Tudomány és technika
8 (1) 180
3
Összesen:
11. évfolyam
Tematikai egység 1.
Személyes vonatkozások, család 71
Órakeret 10 (1)
2.
Ember és társadalom
12 (1)
3.
Környezetünk
22 (2)
4.
Életmód
5.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
32 (3)
6.
Az iskola
6 (1)
7.
Tudomány és technika
8 (1)
8.
Gazdaság és pénzügyek
15 (1) 108
3
Összesen:
12. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
Személyes vonatkozások, család
8 (1)
2.
Ember és társadalom
26 (2)
3.
Környezetünk
19 (2)
4.
Életmód
16 (2)
5.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
8 (1)
6.
Utazás, turizmus
6 (1)
7.
Tudomány és technika
8.
Iskola
6
4 Összesen: 93 A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk.
3.2.10 Idegen nyelv - Német, négyosztályos speciális gimnáziumi képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. melléklet 3.2.02.1 alapján.
Német első idegen nyelv 9-12. évfolyam Óraterv:
A tantárgy heti óraszáma
A tantárgy éves óraszáma
9. évfolyam
3 óra
108
10. évfolyam
4 óra (1óra)
144
11. évfolyam
5 óra (2 óra)
180
12. évfolyam
5 óra (2 óra)
155
9. évfolyam
Tematikai egység 1.
Személyes vonatkozások, család 72
Órakeret 18(2)
2.
Ember és társadalom
12 (1)
3.
Környezetünk
20 (2)
4.
Az iskola
6 (1)
5.
A munka világa
12 (1)
6.
Életmód
21 (2)
7.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
12 (1)
8.
Utazás, turizmus
7 (1) 108
Összesen:
10. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
Személyes vonatkozások, család
12 (1)
2.
Ember és társadalom
24 (2)
3.
A munka világa
13 (1)
4.
Életmód
22 (2)
5.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
15 (2)
6.
Utazás, turizmus
24 (2)
7.
Tudomány és technika
19 (2)
8.
Gazdaság és pénzügyek
15 (2) 144
Összesen:
11. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
Személyes vonatkozások, család
30 (3)
2.
Ember és társadalom
26 (3)
3.
Környezetünk
12 (1)
4.
Az iskola
11 (1)
5.
A munka világa
17 (2)
6.
Életmód
32 (3)
7.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
22 (2)
8.
Utazás, turizmus
30 (3) 180
Összesen:
12. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
Személyes vonatkozások, család
33 (3)
2.
Ember és társadalom
17 (1)
3.
Környezetünk
17 (1)
4.
Életmód
17 (2) 73
5.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
18 (2)
6.
Utazás, turizmus
17 (2)
7.
Tudomány és technika
17 (2)
8.
Gazdaság és pénzügyek
19 (2) Összesen: 155 A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk.
Német második idegen nyelv 9-12. évfolyam Óraterv:
A tantárgy heti óraszáma
A tantárgy éves óraszáma
9. évfolyam
3 óra
108 óra
10. évfolyam
3 óra
108 óra
11. évfolyam
3 óra
108 óra
12. évfolyam
3 óra
93 óra
9. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
Személyes vonatkozások, család
12 (2)
2.
Ember és társadalom
12 (1)
3.
Környezetünk
11 (1)
4.
Az iskola
12 (1)
5.
A munka világa
11 (1)
6.
Életmód
26 (3)
7.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
12 (1)
8.
Utazás, turizmus
12 (1) 108
Összesen:
10. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
Személyes vonatkozások, család
13 (2)
2.
Ember és társadalom
12 (1)
3.
A munka világa
13 (1)
4.
Életmód
13 (1)
5.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
12 (2)
6.
Utazás, turizmus
19 (2)
7.
Tudomány és technika
13 (1) 74
Gazdaság és pénzügyek
8.
13 (1) 108
Összesen:
11. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
Személyes vonatkozások, család
13 (1)
2.
Ember és társadalom
14 (1)
3.
Környezetünk
14 (2)
4.
Az iskola
12 (2)
5.
A munka világa
14 (1)
6.
Életmód
13 (1)
7.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
14 (1)
8.
Utazás, turizmus
14 (2) 108
Összesen:
12. évfolyam 1.
Tematikai egység Személyes vonatkozások, család
Órakeret 12 (1)
2.
Ember és társadalom
12 (1)
3.
Környezetünk
12 (2)
4.
Életmód
12 (1)
5.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
12 (1)
6.
Utazás, turizmus
12 (1)
7.
Tudomány és technika
11 (1)
8.
Gazdaság és pénzügyek
10 (1) Összesen: 93 A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk.
3.2.11 Idegen nyelv a szakiskolai képzésben Helyi tanterv a szakiskola 9-10-11. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8.2.2 alapján. Tematikai egység
11. évf.
3
10. évf. 3
9. évf.
1.
Nyelvtanulás célja
2.
Hogyan tanuljam az idegen nyelvet
10 (1)
10 (1)
9 (1)
3.
Otthonom
7 (1)
7 (1)
6
4.
Ruhatáram télen-nyáron, bevásárlás
6
6
5 (1)
5.
Szabadidőmben
8 (1)
8 (1)
7 (1)
75
2
6.
Az én családom
8 (1)
8 (1)
7 (1)
7.
Az iskola és a barátaim
7 (1)
7 (1)
6
8.
Eszem-iszom, étkezés
7 (1)
7 (1)
6 (1)
9.
Válasszunk szakmát
12 (1)
12 (1)
11 (1)
4 72
4 72
3 62
10. Végre itt a nyár Összesen:
3.2.12 Matematika szakközépiskolai és speciális gimnáziumi képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján.
9. évfolyam
Tematikai egység címe
órakeret
1. Gondolkodási és megismerési módszerek
12 óra
2. Számtan, algebra
49 óra
3. Összefüggések, függvények, sorozatok
17 óra
4. Geometria
45 óra
5. Valószínűség, statisztika
9 óra
Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)
7 óra
Ellenőrzés, számonkérés
5 óra Az össz. óraszám
144 óra
10. évfolyam
Tematikai egység címe
órakeret
1. Gondolkodási és megismerési módszerek
17 óra
2. Számtan, algebra
48 óra
3. Összefüggések, függvények, sorozatok
14 óra
4. Geometria
41 óra
5. Valószínűség, statisztika
12 óra
Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)
7 óra
Ellenőrzés, számonkérés
5 óra Az össz. óraszám
144 óra
11. évfolyam
Tematikai egység címe 76
órakeret
1. Gondolkodási és megismerési módszerek
14 óra
2. Számtan, algebra
38 óra
3. Összefüggések, függvények, sorozatok
21 óra
4. Geometria
42 óra
5. Valószínűség, statisztika
17 óra
Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)
7 óra
Ellenőrzés, számonkérés
5 óra Az össz. óraszám
144 óra
12. évfolyam
Tematikai egység címe 1. Gondolkodási és megismerési módszerek
órakeret 9 óra
2. Számtan, algebra
–
3. Összefüggések, függvények, sorozatok
20 óra
4. Geometria
25 óra
5. Valószínűség, statisztika
14 óra
Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)
51 óra
Ellenőrzés, számonkérés
5 óra Az össz. óraszám
124 óra
3.2.13 Matematika szakiskolai képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján.
9. évfolyam
Tematikai egység címe
órakeret
1. Számhalmazok
10 óra
2. Halmazok
15 óra
3. Műveletek számokkal
23 óra
4. Geometria - sokszögek
23 óra
5. Geometria - kör
14 óra
6. Geometriai transzformációk
17 óra
Ellenőrzés, számonkérés
6 óra Az össz. óraszám 77
108 óra
10. évfolyam
Tematikai egység címe
órakeret
1. Mértékegységek
6 óra
2. Síkgeometria
8 óra
3. Térgeometria
8 óra
4. Százalék, kamat
7 óra
5. Elsőfokú egyenletek
11 óra
6. Szakmai számítások
8 óra
Ellenőrzés, számonkérés
6 óra Az össz. óraszám
54 óra
11. évfolyam
Tematikai egység címe
órakeret
1. SI mértékegységrendszer
6 óra
2. Szögfüggvények derékszögű háromszögben
15 óra
3. Másodfokú egyenletek
14 óra
4. Szakmai számítások
8 óra
Ellenőrzés, számonkérés
4 óra Az össz. óraszám
46 óra
3.2.14 Történelem, szakközépiskolai képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklet 6.2.04 alapján. A tantárgyhoz kapcsolódóan a totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozásához tanulmányi kirándulás szervezhető a Terrorházába, illetve egyébként a Parlamentbe. A történelem tantárgy óraterve
A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 9. évfolyam
2 óra
72 óra
10. évfolyam
3 óra
108 óra
11. évfolyam
3 óra
108 óra
12. évfolyam
3 óra
93 óra
9. évfolyam
Tematikai egység 1.
Az őskor és az ókori Kelet
Órakeret 8 óra
78
2.
Az ókori Hellász
11óra (1)
3.
Az ókori Róma
12 óra (1)
4.
A középkor
18 óra (2)
5.
A magyarság története a kezdetektől 1490-ig
16 óra (3) Összesen:
72 óra
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél, gyakorlásra, forrásfeldolgozásra, térképhasználatra fogjuk fordítani minden évfolyamon.
10. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
A világ és Európa a kora újkorban
12+4 óra (2)
2.
Magyarország a kora újkorban
14+8 óra (2)
3.
Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora
15+5 óra (2)
4.
Az újjáépítés kora Magyarországon
9+8 óra (2)
5.
Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon
15+10óra (2)
Összesen:
108 óra
A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható órakeretből származó plusz órákat jelölik.
11. évfolyam
Tematikai egység címe
Órakeret
1. A nemzetállamok és a birodalmi politika kora
16 óra (2)
2. A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon
16 óra (2)
3. Az első világháború és következményei
16 óra (2)
4, Európa és a világ a két világháború között
18 óra (2)
5. Magyarország a két világháború között
16 óra (2)
6. A második világháború
15 óra (1) Az éves óraszám
108 óra
12. évfolyam
Tematikai egység címe
Órakeret
1. Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése
8 óra (1)
2. Magyarország 1945–1956 között
10 óra (1)
3. A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása 4. A Kádár-korszak
8 óra 10 óra (1)
5. Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése 6.A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon 79
8óra 6 óra (1)
7. Társadalmi ismeretek
4óra
8. Állampolgári ismeretek
4óra
9. Pénzügyi és gazdasági kultúra
5 óra
10. Munkavállalás
5 óra
11. Rendszerező ismétlés
21 óra Az éves óraszám
93 óra
3.2.15 Történelem, gimnáziumi képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.05 alapján. A tantárgyhoz kapcsolódóan a totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozásához tanulmányi kirándulás szervezhető a Terrorházába, illetve egyébként a Parlamentbe. A történelem tantárgy óraterve
A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 9. évfolyam
3 óra
108 óra
10. évfolyam
3 óra
108 óra
11. évfolyam
3 óra
108 óra
12. évfolyam
3 óra
93 óra
9. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
Az őskor és az ókori Kelet
8 +3 óra (2)
2.
Az ókori Hellász
11 +4 óra (2)
3.
Az ókori Róma
12 +3 óra (2)
4.
A középkor
18 +10 óra (2)
5.
A magyarság története a kezdetektől 1490-ig
16 +13óra (2) Összesen:
108 óra
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél, gyakorlásra, forrásfeldolgozásra, térképhasználatra fogjuk fordítani minden évfolyamon. A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható órakeretből származó plusz órákat jelölik.
10. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
A világ és Európa a kora újkorban
12 +4 óra (2)
2.
Magyarország a kora újkorban
14 +8 óra (2)
3.
Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora
15 +5 óra (2)
80
4.
Az újjáépítés kora Magyarországon
09 +8 óra (2)
5.
Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon Összesen:
15 +10óra (2) 108 óra
11. évfolyam
Tematikai egység címe
Órakeret
1. A nemzetállamok és a birodalmi politika kora
16 óra (2)
2. A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon
16 óra (2)
3. Az első világháború és következményei
16 óra (2)
4, Európa és a világ a két világháború között
18 óra (2)
5. Magyarország a két világháború között
16 óra (2)
6. A második világháború
15 óra (1)
Az éves óraszám
108 óra
12. évfolyam
Tematikai egység címe
Órakeret
1. Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése
8 óra (1)
2. Magyarország 1945–1956 között
10 óra (1)
3. A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása 4. A Kádár-korszak
8 óra 10 óra (1)
5. Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése 6.A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon
8óra 6 óra (1)
7. Társadalmi ismeretek
4óra
8. Állampolgári ismeretek
4óra
9. Pénzügyi és gazdasági kultúra
5 óra
10. Munkavállalás
5 óra
11. Rendszerező ismétlés
21 óra
Az éves óraszám
93 óra
81
3.2.16 Társadalomismeret, szakiskola, Helyi tanterv a szakiskola 9-10. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. sz. melléklet 8.2.4 alapján. A társadalomismeret tantárgy óraterve A tantárgy heti óraszáma
A tantárgy éves óraszáma
9. évfolyam
2 óra
72 óra
10. évfolyam
1óra
36 óra
11. évfolyam
1 óra
31 óra
9. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1. Magyarország Európában.
2óra
2.
Az egyén szerepe a történelemben – A magyar történelem kiemelkedő alakjai – Világhírű magyar tudósok, művészek és sportolók.
2óra
3. A tudás és az iskola szerepe a társadalomban.
4 óra
4. Egyén és társadalom.
8 óra
5. Média és társadalom.
8 óra
6. Intézményeink működése.
6 óra
7.
Múlt és jelen képekben és szövegekben.
16 óra
8.
Múlt és jelen képekben és szövegekben.
16 óra
9. A tanulók teljesítményének a mérése.
2óra
10. Rendszerezés, ismétlés.
8 óra Összesen:
72 óra
10. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1. A világkép.
6 óra
2. A társadalmi normák – szokások és törvények.
4óra
82
3. A politika világa – a demokratikus politikai berendezkedés.
6 óra
4. Gazdaság, gazdálkodás, pénzügyek.
4 óra
5. Magyarország az Európai Unióban, Magyarország és szomszédjai.
4 óra
6. A civil társadalom – érdekvédelem.
2 óra
7. Természet- és környezetvédelem – Környezettudatos magatartás.
2 óra
8. A tanulók teljesítményének a mérése.
2 óra
9. Rendszerezés, ismétlés.
6 óra Összesen:
36 óra
11. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1. A világkép.
6 óra
3. A politika világa – a demokratikus politikai berendezkedés.
6 óra
4. Gazdaság, gazdálkodás, pénzügyek.
4 óra
5. Magyarország az Európai Unióban, Magyarország és szomszédjai.
4 óra
6. A civil társadalom – érdekvédelem.
2 óra
7. Természet- és környezetvédelem – Környezettudatos magatartás.
2 óra
8. A tanulók teljesítményének a mérése.
2 óra
9. Rendszerezés, ismétlés.
5 óra Összesen:
31 óra
3.2.17 Etika szakközépiskolai és speciális gimnáziumi képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet alapján. A tantárgy óraterve
A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam
2 óra
72 óra
12. évfolyam
2 óra
62 óra
11. évfolyam 83
Tematikai egység
Órakeret
1.
Alapvető etika
9 +12 óra (2)
2.
Egyén és közösség
10 +15 óra (2)
3.
Korunk problémái
9 +10 óra (3) Összesen:
72 óra
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél, gyakorlásra, szóbeli számonkérésre fogjuk fordítani minden évfolyamon. A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható órakeretből származó plusz órákat jelölik.
12. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
Esettanulmányok elemzése
9 óra (2)
2.
Projektmunka jellemzői
13 óra (2)
3.
Tematikus ismétlés: Alapvető etika
12 óra
4.
Tematikus ismétlés: Egyén és közösség
12 óra
5.
Tematikus ismétlés: Korunk problémái
12 óra Összesen:
62 óra
3.2.18 Biológia szakközépiskolai képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklet 6.2.06. alapján.
10-11-12. évfolyam A tantárgy óraterve
A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 10. évfolyam
2
72 (36 hét)
11. évfolyam
2
72 (36 hét)
12. évfolyam
1
31 (31 hét)
10. évfolyam
Tematikai egység
órakeret
1.
Láthatatlan élővilág - Mikrobák
11 (1)
2.
A Zöld Birodalom - A növények világa
13 (1)
3.
Akik benépesítik a Földet - Az állatok világa
15 (2)
4.
Kapcsolatok az élők és élettelen között - Élőlények és környezetük
11 (1)
84
5.
Érthetjük őket? - Az állatok viselkedése
11 (1)
6.
Másfélmillió lépés Magyarországon... - A Kárpát-medence élővilága
10 (1)
7.
Év végi ismétlés
1 Összesen:
72
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, fajismeret bővítésére, gyakorlásra tanulói vizsgálódásra fordítjuk.
11. évfolyam
Tematikai egység
órakeret
1.
Sejtjeinkben élünk - A sejt
2.
Szépség, erő, ügyesség - Az emberi test
15 (3)
3.
Szorgos szerveink - A szervezet anyagforgalma
17 (2)
4.
Védelmi vonalaink - Az immunrendszer és a bőr
7 (1)
5.
Egyensúly és alkalmazkodás - Az életműködések szabályozása
15 (1)
6.
Vagyok, mint minden ember… - Az ember egyéni és társas viselkedése
9
7.
Év végi ismétlés
8
Összesen:
1 72
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, elemzésekre, tanulói vizsgálódásra fogjuk fordítani.
12. évfolyam
Tematikai egység
órakeret
1.
Az élet kódja - A biológiai információ és átörökítése
10 (1)
2.
Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás
8 (1)
3.
Kibontakozás - Biológiai evolúció
6
4.
Jövőnk a tét - Gazdálkodás és fenntarthatóság
6
5.
Év végi ismétlés
1 31
Összesen:
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, elemzésekre fogjuk fordítani.
3.2.19 Biológia speciális gimnáziumi képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.07. alapján.
85
10-11-12. évfolyam B változat A tantárgy óraterve
A tantárgy heti óraszáma
A tantárgy éves óraszáma
10. évfolyam
2
72 (36 hét)
11. évfolyam
2
72 (36 hét)
12. évfolyam
2
62 (31 hét)
10. évfolyam
Tematikai egység
órakeret
1.
Bevezetés a biológiába. A biológia tárgya és módszerei
2
2.
Az egyed szerveződési szintje. Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek
2
3.
Önálló sejtek. Szerkezet és működés a prokarióták világában
4.
Az egyszerű eukarióták általános jellemzői
4
5.
Többsejtűség. Sejtfonalak, teleptest és álszövet: gombák, szivacsok
4
6.
Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői
5
7.
Szerkezet és működés az állatok világában. Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak
8 (2)
8.
Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése. A gerincesek nagy csoportjai
9 (2)
9.
Az állatok viselkedése
7 (1)
10.
A növényi sejt. Szerveződési formák
4
11.
A növények országa. Valódi növények
12
12.
A növények élete
13.
Év végi összefoglalás
5 (1)
9 (1) 1 Összesen:
72
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, filmvetítésre, fajismeret bővítésére, gyakorlásra tanulói vizsgálódásra fogjuk fordítani.
86
11. évfolyam
Tematikai egység
órakeret
1.
Ökológia. Az élőlények környezete
2.
Ökoszisztéma
6 (1)
3.
Életközösségek
7
4.
Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése, elektronmikroszkópos szerkezete és anyagcseréje
21 (1)
5.
Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai
11 (1)
6.
Genetika: az öröklődés
18 (2)
7.
Év végi összefoglalás
1
8
Összesen:
72
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, gyakorlásra, elemzésekre, tanulói vizsgálódásra fogjuk fordítani.
12. évfolyam
Tematikai egység
órakeret
1.
Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel testfolyadék révén
2.
Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel szinapszisok révén, az idegrendszer felépítése és működése
16 (1)
3.
Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás
6 (1)
4.
Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és a vérkeringés
15 (3)
5.
Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés
6
6.
Immunológiai szabályozás. Az immunválasz alapjai
4
7.
Evolúció. Biológiai evolúció
6
8.
Rendszerbiológia és evolúció
3
9.
Év végi összefoglalás
1
Összesen
5
62
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél szóbeli számonkérésre, elemzésekre, tanulói vizsgálódásra fogjuk fordítani. 87
3.2.20 Fizika szakközépiskolai képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján.
Fizika 2+2+1 órában 9. tanév
A fejezetek címe
Óraszámok
Minden mozog, a mozgás viszonylagos – a mozgástan elemei
18 (15 + 3)
Ok és okozat (Arisztotelésztől Newtonig) – A newtoni mechanika elemei
24 (21 + 3)
Folyadékok és gázok mechanikája
8 (6 + 2)
Erőfeszítés és hasznosság. Energia – munka – teljesítmény – hatásfok
10 (7 + 3)
Az évi 10% szabad felhasználású óra
7
A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása
5
Az óraszámok összege
72
10. évfolyam
A fejezetek címe
Óraszámok
1. Közel és távolhatás – Elektromos töltés, elektromos mező
9 (7 + 2)
2. A mozgó töltések elektromos tulajdonságú részecskék – egyenáram – vezetési típusok
20 (17 + 3)
3. Hőhatások és állapotváltozások – hőtani alapjelenségek, gáztörvények
8 (6 + 2)
4. Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – A molekuláris hőelmélet elemei
4 (3 + 1)
5. Energia, hő és munka – a hőtan főtételei
10 (7 + 3)
6. Hőfelvétel hőmérséklet-változás nélkül – halmazállapot-változások
5 (3 + 2)
7. Mindennapok hőtana
4 (2 + 2)
Az évi 10% szabad felhasználású óra
7
A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása
5
Az óraszámok összege
72
11. tanév
A fejezetek címe
Óraszámok
Mechanikai rezgések és hullámok
8
Mágnesség és elektromosság – elektromágneses indukció, váltóáramú hálózatok
8
Rádió, televízió, mobiltelefon. Elektromágneses rezgések és hullámok
4
88
Hullám és sugároptika
9
Az évi 10% szabad felhasználású óra
4
A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása
3
Az óraszámok összege
36
Fizika 2+2+2+2 órában 9. tanév
A fejezetek címe
Óraszámok
Minden mozog, a mozgás viszonylagos – a mozgástan elemei
18 (15 + 3)
Ok és okozat (Arisztotelésztől Newtonig) – A newtoni mechanika elemei
24 (21 + 3)
Folyadékok és gázok mechanikája
8 (6 + 2)
Erőfeszítés és hasznosság. Energia – munka – teljesítmény – hatásfok
10 (7 + 3)
Az évi 10% szabad felhasználású óra
7
A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása
5
Az óraszámok összege
72
10. évfolyam
A fejezetek címe
Óraszámok
1. Közel és távolhatás – Elektromos töltés, elektromos mező 2. A mozgó töltések elektromos tulajdonságú részecskék – egyenáram – vezetési típusok
9 (7 + 2) 20 (17 + 3)
3. Hőhatások és állapotváltozások – hőtani alapjelenségek, gáztörvények
8 (6 + 2)
4. Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – A molekuláris hőelmélet elemei
4 (3 + 1)
5. Energia, hő és munka – a hőtan főtételei
10 (7 + 3)
6. Hőfelvétel hőmérséklet-változás nélkül – halmazállapot-változások
5 (3 + 2)
7. Mindennapok hőtana
4 (2 + 2)
Az évi 10% szabad felhasználású óra
7
A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása
5
Az óraszámok összege
72
11. tanév
A fejezetek címe Mechanikai rezgések és hullámok
Óraszámok 11 (9 + 2)
89
Mágnesség és elektromosság – elektromágneses indukció, váltóáramú hálózatok
11 (9 + 2)
Rádió, televízió, mobiltelefon. Elektromágneses rezgések és hullámok
4 (4 + 0)
Hullám és sugároptika
10 (8 + 2)
Az atom szerkezete. A modern fizika születése
9 (7 + 2)
Az atommag is részekre bontható! A magfizika elemei
9 (7 + 2)
Csillagászat és asztrofizika
6 (5 + 1)
Az évi 10% szabad felhasználású óra
7
A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása
5
Az óraszámok összege
72
12. tanév
A fejezetek címe
Óraszámok
Kinematika
6
Dinamika
6
Munka, energia, teljesítmény
6
Folyadékok és gázok mechanikája
4
Hőtan
5
Mechanikai rezgések és hullámok
5
Elektromosság és mágnesesség
7
Optika
4
Atomfizika
5
Csillagászat és asztrofizika
4
Az évi 10% szabad felhasználású óra
6
A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása
4
Az óraszámok összege
62
3.2.21 Fizika speciális gimnáziumi képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján.
9. tanév
A fejezetek címei
Óraszámok
Minden mozog, a mozgás viszonylagos – a mozgástan elemei
18 (15 + 3)
Ok és okozat (Arisztotelésztől Newtonig) – A newtoni mechanika elemei
24 (21 + 3)
Folyadékok és gázok mechanikája
8 (6 + 2)
Erőfeszítés és hasznosság. Energia – munka – teljesítmény – hatásfok
10 (7 + 3)
Az évi 10% szabad felhasználású óra
7 90
A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása Az óraszámok összege
5 72
10. évfolyam
A fejezetek címe
Óraszámok
1. Közel és távolhatás – Elektromos töltés, elektromos mező
9 (7 + 2)
2. A mozgó töltések elektromos tulajdonságú részecskék – egyenáram – vezetési típusok
20 (17 + 3)
3. Hőhatások és állapotváltozások – hőtani alapjelenségek, gáztörvények
8 (6 + 2)
4. Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – A molekuláris hőelmélet elemei
4 (3 + 1)
5. Energia, hő és munka – a hőtan főtételei
10 (7 + 3)
6. Hőfelvétel hőmérséklet-változás nélkül – halmazállapot-változások
5 (3 + 2)
7. Mindennapok hőtana
4 (2 + 2)
Az évi 10% szabad felhasználású óra
7
A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása
5
Az óraszámok összege
72
11. tanév
A fejezetek címe
Óraszámok
Mechanikai rezgések és hullámok
11 (9 + 2)
Mágnesség és elektromosság – elektromágneses indukció, váltóáramú hálózatok
11 (9 + 2)
Rádió, televízió, mobiltelefon. Elektromágneses rezgések és hullámok
4 (4 + 0)
Hullám és sugároptika
10 (8 + 2)
Az atom szerkezete. A modern fizika születése
9 (7 + 2)
Az atommag is részekre bontható! A magfizika elemei
9 (7 + 2)
Csillagászat és asztrofizika
6 (5 + 1)
Az évi 10% szabad felhasználású óra
7
A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása
5
Az óraszámok összege
72
12. tanév (amennyiben releváns)
A fejezetek címe
Óraszámok
Kinematika
6
Dinamika
6
Munka, energia, teljesítmény
6 91
Folyadékok és gázok mechanikája
4
Hőtan
5
Mechanikai rezgések és hullámok
5
Elektromosság és mágnesesség
7
Optika
4
Atomfizika
5
Csillagászat és asztrofizika
4
Az évi 10% szabad felhasználású óra
6
A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása
4
Az óraszámok összege
62
3.2.22 Kémia szakközépiskolai képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. melléklet 6.2.08 alapján. A tantárgy óraszáma évfolyamonként
A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 9. évfolyam
2 óra
72 óra
10. évfolyam
1 óra
36 óra
11. évfolyam
1 óra
36 óra
12. évfolyam
2 óra
62 óra
A 9. évfolyam
Tematikai egység címe
Órakeret
A „kék bolygó”. A víz. Egy csepp vízben
11 óra (1)
A kék bolygó. A víz. „Kémiai koktélok”
5 óra (1)
A kék bolygó. A víz. Változások.
18 óra (2)
A kék bolygó. Anyagok körforgásban
18 óra (2)
A kék bolygó. Ember a Földön
7 óra
A kék bolygó. Az energia
13 óra (1) Az éves óraszám
72 óra
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél, gyakorlásra fogjuk fordítani minden évfolyamon.
10. évfolyam
Tematikai egység címe Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ételek, tápanyagok Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ősi és modern praktikák 92
Órakeret 7 óra (1) 5 óra
Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek
6 óra (1)
Kémia a mindennapokban. Szépség és tisztaság
4 óra
Kémia a mindennapokban. Információ: kódok és üzenetek
4 óra
Kémia a mindennapokban. Mérgek és orvosságok
4 óra (1)
Kémia a mindennapokban. A tudomány
3 óra Az éves óraszám
36 óra
11. évfolyam (amennyiben releváns)
Tematikai egység címe
Órakeret
Szervetlen kémia: Fémek jellemzése, fontosabb fémek, fémcsoportok (s-, p-, d-mező)
7 óra
Szervetlen kémia: Nemfémes elemek és vegyületeik I. (hidrogén, halogének, nemesgázok és vegyületeik)
6 óra
Szervetlen kémia: Nemfémes elemek és vegyületeik II. (oxigén, kén és vegyületeik)
8 óra
Szervetlen kémia: Nemfémes elemek és vegyületeik III. (nitrogén, foszfor és vegyületeik)
5 óra
Szervetlen kémia: Nemfémes elemek és vegyületeik IV. (szén, szilícium és vegyületeik)
5 óra
Szervetlen kémia: Számítási feladatok
5 óra (3) Az éves óraszám
36 óra
12. évfolyam (amennyiben releváns)
Tematikai egység címe
Órakeret
Tematikus ismétlés: Általános kémia
9 óra (1)
Tematikus ismétlés: Szervetlen kémia
7 óra (1)
Tematikus ismétlés: Szerves kémia
9 óra (1)
Számítási feladatok: Általános kémia
9 óra (1)
Számítási feladatok: Szervetlen kémia
10 óra (1)
Számítási feladatok: Szerves kémia
9 óra (1)
Feladatsorok megoldás, gyakorlása
9 óra (1) Az éves óraszám
62 óra
3.2.23 Kémia speciális gimnáziumi képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. melléklet 3.2.09.2 alapján. 93
9-10-11-12 évfolyam B változat A tantárgy óraterve
A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 9. évfolyam
2 óra
72 óra
10. évfolyam
2 óra
72 óra
11. évfolyam
1 óra
36 óra
12. évfolyam
2 óra
62 óra
9. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
A kémia és az atomok világa
6 óra (1)
2.
Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban
9 óra (1)
3.
Anyagi rendszerek
4.
Kémiai reakciók és reakciótípusok
16 óra (1)
5.
Elektrokémia
8 óra (2)
6.
A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik
8 óra (1)
7.
Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei
8.
A nitrogéncsoport és elemei vegyületei
8 óra
10 óra 7 óra (1) Összesen:
72 óra
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél, gyakorlásra, szóbeli számonkérésre fogjuk fordítani minden évfolyamon.
10. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
A széncsoport és elemei szervetlen vegyületei
8 óra (2)
2.
A fémek és vegyületeik
12 óra (2)
3.
A szénhidrogének és halogénezett származékaik
22 óra (3)
4.
Az oxigéntartalmú szerves vegyületek
20 óra
5.
A nitrogéntartalmú szerves vegyületek
10 óra Összesen:
72 óra
11. évfolyam (amennyiben releváns)
Tematikai egység címe Számítási feladatok: Általános kémia
Órakeret 12 óra (1)
94
Számítási feladatok: Szervetlen kémia
12 óra (1)
Számítási feladatok: Szerves kémia
12 óra (1) Az éves óraszám
36 óra
12. évfolyam (amennyiben releváns)
Tematikai egység címe
Órakeret
Tematikus ismétlés: Általános kémia
16 óra (2)
Tematikus ismétlés: Szervetlen kémia
16 óra (2)
Tematikus ismétlés: Szerves kémia
15 óra (1)
Feladatsorok megoldás, gyakorlása
15 óra (2) Az éves óraszám
62 óra
3.2.24 Földrajz szakközépiskolai képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklet 6.2.09. alapján.
9-10-11-12 évfolyam A tantárgy óraterve
A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 9. évfolyam
2
72
10. évfolyam
1
36
9. évfolyam
Az órák felhasználása Témakörök
Összes óraszám kerettantervben leírt / helyi tanterv
I. A Föld kozmikus környezete
4
II. A földi tér ábrázolása
5
III. A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai
11
IV. A légkör földrajza
9
V. A vízburok földrajza
9 95
VI. A földrajzi övezetesség
9
VII. Társadalmi folyamatok a 21. század elején
4
VIII. A világgazdaság jellemző folyamatai
10
IX. Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában
11
Összefoglalás, ellenőrzés, ismétlés (változtatott számoknál benne van)
0
Összesen:
72
10. évfolyam
Az órák felhasználása Témakörök
Összes óraszám kerettantervben leírt / helyi tanterv
X. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában
13
XI. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmigazdasági jellemzői
10
XII. Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei
8
Összefoglalás, ellenőrzés, ismétlés (változtatott számoknál benne van)
5
Összesen:
36
11. évfolyam (amennyiben releváns)
Az órák felhasználása Témakörök
Összes óraszám kerettantervben leírt / helyi tanterv
A világgazdaság a 21. század elején
7
Európa regionális földrajza
12
Távoli országok földrajza
12
Jövőnk sorskérdései
5 Összesen:
96
36
12. évfolyam (amennyiben releváns)
Az órák felhasználása Témakörök
Összes óraszám kerettantervben leírt / helyi tanterv
I. Magyarország természetföldrajzi jellemzői
10
II. Magyarország és a Kárpát-medence
12
III. Magyarország társadalomföldrajza
8
IV. Magyarország gazdasága és gazdaságföldrajza
19
V. Magyarország közlekedése és idegenforgalma
9
VI. Év végi összefoglalás
4 Összesen:
62
3.2.25 Földrajz speciális gimnáziumi képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. melléklet 3.2.10 alapján.
9-10-11-12. évfolyam ÓRATERV A tantárgy heti óraszáma
A tantárgy éves óraszáma
9. évfolyam
2
72
10. évfolyam
2
72
9. évfolyam
Az órák felhasználása Témakörök
Összes óraIsmétlés, Gyaszám Új ismeösszefoglakorlati kerettantervretek *** lás, mérésóra ben leírt / helyi értékelés tanterv
A Föld kozmikus környezete
7
1
1
7/9
A földi tér ábrázolása
3
2
1
6 /6
97
A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai
11
2
2
13 /15
A légkör földrajza
9
1
1
11 / 11
A vízburok földrajza
9
1
1
11 / 11
A földrajzi övezetesség
9
1
2
12 / 12
Társadalmi folyamatok a 21. század elején
5
0
1
6 /6
Év végi összefoglalás****
0
0
2
0/2
53
8
11
66 / 72
Összesen:
10. évfolyam
Az órák felhasználása Témakörök
Összes óraIsmétlés, Gyaszám Új ismeösszefoglakorlati kerettantervretek *** lás, mérésóra ben leírt / helyi értékelés tanterv
A világgazdaság jellemző folyamatai
8
2
2
11 / 12
Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában
11
2
2
14 / 15
A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában
13
2
1
14 /16
Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői
13
2
1
14 / 16
Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei
6
4
1
10 / 11
Év végi összefoglalás****
0
0
2
0 /2
51
12
9
63 / 72
Összesen:
98
11. évfolyam (amennyiben releváns)
Az órák felhasználása Összes óraIsmétlés, Gyaszám Új ismeösszefoglakorlati kerettantervretek *** lás, mérésóra ben leírt / helyi értékelés tanterv
Témakörök
A világgazdaság a 21. század elején
6
0
1
7
II. Európa regionális földrajza
11
0
1
12
III. Távoli országok földrajza
11
0
1
12
IV. Jövőnk sorskérdései
4
0
1
5
Összesen:
36
12. évfolyam (amennyiben releváns)
Az órák felhasználása Témakörök
Összes óraIsmétlés, Gyaszám Új ismeösszefoglakorlati kerettantervretek *** lás, mérésóra ben leírt / helyi értékelés tanterv
I. Magyarország természetföldrajzi jellemzői
8
1
1
10
Magyarország és a Kárpátmedence
9
2
1
12
Magyarország társadalomföldrajza
7
0
1
8
Magyarország gazdasága és gazdaságföldrajza
16
2
1
19
Magyarország közlekedése és idegenforgalma
8
0
1
9
Év végi összefoglalás
0
4
2
4
48
11
7
62
Összesen:
3.2.26 Természettudományok szakiskolai képzés Helyi tanterv a szakiskola 9-10. évfolyamán az EMMI kerettanterve alapján.
9-10. évfolyam 99
Óraterv
A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma fizika 1 óra
36 óra
kémia 1 óra
36 óra
biológia 1 óra
36 óra
természetföldrajz 1 óra
36 óra
kémia 1 óra
36 óra
9. évfolyam
10. évfolyam
9. évfolyam
Tematikai egység fizikából
Órakeret
1.
Lendületbe jövünk, azaz többet ésszel és erővel!
5 óra (+1)
2.
Halmazok; Gázok, folyadékok, halmazállapot-változások, az időjárás elemei
8 óra (+1)
3.
Mechanikai energia
5 óra (+2)
4.
Elektromosság, mágnesesség
5 óra (+4)
5.
Mi a fény?
4 óra (+1) Összesen:
Tematikai egység kémiából
36 óra
Órakeret
1.
Hogyan működik a természettudomány? A tudomány módszerei
2 óra
2.
Atomi aktivitás
6 óra
3.
Halmazok Gázok, folyadékok, szilárd anyagok, halmazállapot változások
5 óra
4.
Keverékek, elegyek, oldatok
6 óra
5.
Formák és arányok a természetben. Elemek és vegyületek, kristályrácsok. Szerves molekulák a mindennapokban
10 óra (+4)
6.
A tanulók éves teljesítményének mérése
2 óra (+1) Összesen:
Tematikai egység biológiából
36 óra
Órakeret
1.
A természettudományok területei, a biológia mint tudomány, a társtudományok, a tudományos megismerés alapjai és módszerei
2 óra
2.
A Föld és a földi élet kialakulásának elméletei (fizikai-kémiai és biológiai evolúció), az élőlények fejlődéstörténeti rendszere (az élőlények országai, szerveződési szintek, fontosabb törzsek), az élőlények életműködései felépítése
8 óra (+2)
100
3.
Az energia és anyag körforgása, növényi és állati anyagcsere folyamatok (felépítés, lebontás), táplálkozási módok és hálózatok
4 óra (+2)
4.
Az emberré válás folyamata, az ember helye az élővilágban, az emberfajták
2 óra
5.
Az ember védekező szervrendszerei (a bőr és az immunrendszer), a mozgás passzív és aktív szervrendszerei, anatómiai és élettani sajtságok, egészségtani vonatkozások
3 óra (+1)
6.
Az ember emésztése, légzése, keringése és a méreganyagok kiválasztása, szervrendszerek anatómiai felépítése, élettani szerepe, egészségtani vonatkozások
3 óra (+1)
7.
Idegrendszer, érzékelés, érzékszervek, hormonrendszer, életfunkciók szabályozása
3 óra (+1)
8.
Szaporodás, szexualitás, a tulajdonságok öröklődésének lehetőségei, törvényszerűségei, az ember egyedfejlődése
3 óra (+1)
Összesen:
Tematikai egység természetföldrajzból
36 óra
Órakeret
1.
Hogyan működik a természettudomány? A tudomány módszerei
4 óra (+1)
2.
Halmazok; Gázok, folyadékok, halmazállapot-változások, az időjárás elemei
8 óra (+1)
3.
Tájékozódás térben és időben
8 óra (+1)
4.
Honnan hová? Csillagászati, földrajzi és biológiai evolúció. Az ember társas viselkedése.
8 óra (+1)
5.
Projektek; A tanulók éves teljesítményének mérése
4 óra Összesen:
36 óra
10. évfolyam
Tematikai egység kémiából
Órakeret
1.
Kémiai reakciók
5 óra
2.
Fémek és vegyületeik
9 óra (+3)
3.
Környezetünk anyagai
8 óra
4.
Kell egy kis energia
8 óra
5.
A tanulók éves teljesítményének mérése
3 óra Összesen:
36 óra
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél, gyakorlásra, szóbeli számonkérésre fogjuk fordítani minden évfolyamon.
101
3.2.27 Informatika szakközépiskolai képzés Helyi tanterv a szakközépiskola Nyek-9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklet 6.2.11. alapján.
Villamosipar és elektronika, épületgépészet, kereskedelem ágazatok A témák óraszámát és felosztását az alábbiak szerint határozzuk meg
9. évfolyam 1. Az informatikai eszközök használata
2 (+6) óra
2. Alkalmazói ismeretek
14 (+6) óra
4. Infokommunikáció
3 (+5) óra
10. évfolyam 5. Az információs társadalom
4 (+2) óra
6. Könyvtári informatika
3 (+3) óra
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
6 (+2) óra
2. Alkalmazói ismeretek
0 (+16) óra
Informatika ágazat A témák óraszámát és felosztását az alábbiak szerint határozzuk meg
Nyelvi előkészítő évfolyam 1. Az informatikai eszközök használata
2 (+2) óra
2. Alkalmazói ismeretek
14 (+7) óra
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
6 (+18) óra
4. Infokommunikáció
3 (+7) óra
5. Az információs társadalom
4 (+6) óra
6. Könyvtári informatika
3 (+0) óra
9. évfolyam 1. Az informatikai eszközök használata
2 (+0) óra
2. Alkalmazói ismeretek
14 (+2) óra
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
6 (+0) óra
4. Infokommunikáció
3 (+0) óra
5. Az információs társadalom
4 (+2) óra 102
6. Könyvtári informatika
3 (+0) óra
103
Villamosipar és elektronika, kereskedelem, informatika ágazat A témák óraszámát és felosztását az alábbiak szerint határozzuk meg.
11. évfolyam (amennyiben releváns) 2. Alkalmazói ismeretek
0 (+18) óra
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
0 (+18) óra
12. évfolyam (amennyiben releváns) 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
0 (+30) óra
4. Infokommunikáció
0 (+8) óra
1. Az informatikai eszközök használata
0 (+8) óra
5. Az információs társadalom
0 (+4) óra
2. Alkalmazói ismeretek
0 (+12) óra
3.2.28 Informatika gimnáziumi képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.16. alapján. A témák óraszámát és felosztását az alábbiak szerint határozzuk meg
9. évfolyam 1. Az informatikai eszközök használata
4 (+14) óra
5. Az információs társadalom
8 (+0) óra
2. Alkalmazói ismeretek
24 (+22) óra
10. évfolyam 2. Alkalmazói ismeretek
6 (+35) óra
4. Infokommunikáció
6 (+9) óra
6. Könyvtári informatika
6 (+0) óra
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
10 (+0) óra
11. évfolyam 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
104
0 (+13) óra
2. Alkalmazói ismeretek
0 (+10) óra
5. Az információs társadalom
0 (+13) óra
12. évfolyam 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
0 (+32) óra
6. Könyvtári informatika
0 (+4) óra
2. Alkalmazói ismeretek
0 (+26) óra
3.2.29 Informatika szakiskolai képzés Helyi tanterv a szakiskola szabadon választható informatika tanterve alapján.
Összes szakma A témák óraszámát és felosztását az alábbiak szerint határozzuk meg
11. évfolyam 1. Az informatikai eszközök használata
2 (+4) óra
2. Alkalmazói ismeretek
14 (+13) óra
4. Infokommunikáció
3 (+4) óra
5. Az információs társadalom
4 óra
6. Könyvtári informatika
3 óra
3.2.30 Művészetek szakközépiskolai képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 10. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklet 6.2.10.3 alapján. Témák óraszáma Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Zenei reprodukció Éneklés
Órakeret 12 óra (+2)
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység
Órakeret 4 óra (+2)
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Zenei befogadás Zenehallgatás
Órakeret 15 óra (+1)
3.2.31 Testnevelés és sport szakközépiskolai képzés Helyi tanterv a szakközépiskola Nyek-9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. melléklet 6.2.12 alapján. 105
Nyek. évfolyam Tematikai egység/ Sportjátékok Fejlesztési cél
Órakeret 20 óra
Tematikai egység/ Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Fejlesztési cél
Órakeret 10 óra
Tematikai egység/ Atlétika jellegű feladatok Fejlesztési cél
Órakeret 18 óra
Tematikai egység/ Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Fejlesztési cél
Órakeret 12 óra
Tematikai egység/ Önvédelem és küzdősportok Fejlesztési cél
Órakeret 2 óra
Tematikai egység/ Úszás és úszó jellegű feladatok Fejlesztési cél
Órakeret 36 óra
Tematikai egység/ Egészségkultúra – prevenció Fejlesztési cél
Órakeret 10 óra
Iskolai sportkörben tömegsport, vagy a törvény által biztosított egyéb foglalkozásként megtartott
72 óra
9. évfolyam Tematikai egység/ Sportjátékok Fejlesztési cél
Órakeret 20 óra
Tematikai egység/ Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Fejlesztési cél
Órakeret 10 óra
Tematikai egység/ Atlétika jellegű feladatok Fejlesztési cél
Órakeret 18 óra
Tematikai egység/ Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Fejlesztési cél
Órakeret 12 óra
Tematikai egység/ Önvédelem és küzdősportok Fejlesztési cél
Órakeret 2 óra
Tematikai egység/ Úszás és úszó jellegű feladatok Fejlesztési cél
Órakeret 36 óra
Tematikai egység/ Egészségkultúra – prevenció Fejlesztési cél
Órakeret 10 óra
Iskolai sportkörben tömegsport, vagy a törvény által biztosított egyéb foglalkozásként megtartott
106
72 óra
10. évfolyam (nyelvi előkészítő esetén 9-10. évfolyam) Tematikai egység/ Sportjátékok Fejlesztési cél
Órakeret 30 óra
Tematikai egység/ Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Fejlesztési cél
Órakeret 20 óra
Tematikai egység/ Atlétikai jelegű feladatok Fejlesztési cél
Órakeret 25 óra
Tematikai egység/ Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Fejlesztési cél
Órakeret 18 óra
Tematikai egység/ Önvédelem és küzdősportok Fejlesztési cél
Órakeret 2 óra
Tematikai egység/ Egészségkultúra és prevenció Fejlesztési cél
Órakeret 13 óra
Iskolai sportkörben tömegsport, vagy a törvény által biztosított egyéb foglalkozásként megtartott
72 óra
11. évfolyam Tematikai egység/ Sportjátékok Fejlesztési cél
Órakeret 30 óra
Tematikai egység/ Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Fejlesztési cél
Órakeret 20 óra
Tematikai egység/ Atlétikai jelegű feladatok Fejlesztési cél
Órakeret 25 óra
Tematikai egység/ Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Fejlesztési cél
Órakeret 18 óra
Tematikai egység/ Önvédelem és küzdősportok Fejlesztési cél
Órakeret 2 óra
Tematikai egység/ Egészségkultúra és prevenció Fejlesztési cél
Órakeret 13 óra
Iskolai sportkörben tömegsport, vagy a törvény által biztosított egyéb foglalkozásként megtartott
72 óra
12. évfolyam Tematikai egység/ Sportjátékok Fejlesztési cél
Órakeret 30 óra
Tematikai egység/ Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Fejlesztési cél
Órakeret 16 óra
Tematikai egység/ Atlétikai jelegű feladatok Fejlesztési cél
Órakeret 18 óra
Tematikai egység/ Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Fejlesztési cél
Órakeret
107
15 óra Tematikai egység/ Önvédelem és küzdősportok Fejlesztési cél
Órakeret 2 óra
Tematikai egység/ Egészségkultúra és prevenció Fejlesztési cél
Órakeret 12 óra
Iskolai sportkörben tömegsport, vagy a törvény által biztosított egyéb foglalkozásként megtartott
62 óra
3.2.32 Testnevelés és sport gimnáziumi képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10-11-12. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. melléklet 3.2.18 alapján.
9. évfolyam Tematikai egység/ Sportjátékok Fejlesztési cél
Órakeret 20 óra
Tematikai egység/ Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Fejlesztési cél
Órakeret 10 óra
Tematikai egység/ Atlétika jellegű feladatok Fejlesztési cél
Órakeret 18 óra
Tematikai egység/ Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Fejlesztési cél
Órakeret 12 óra
Tematikai egység/ Önvédelem és küzdősportok Fejlesztési cél
Órakeret 2 óra
Tematikai egység/ Úszás és úszó jellegű feladatok Fejlesztési cél
Órakeret 36 óra
Tematikai egység/ Egészségkultúra – prevenció Fejlesztési cél
Órakeret 20 óra
Iskolai sportkörben tömegsport, vagy a törvény által biztosított egyéb foglalkozásként megtartott
72 óra
10. évfolyam (nyelvi előkészítő esetén 9-10. évfolyam) Tematikai egység/ Sportjátékok Fejlesztési cél
Órakeret 30 óra
Tematikai egység/ Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Fejlesztési cél
Órakeret 20 óra
Tematikai egység/ Atlétikai jelegű feladatok Fejlesztési cél
Órakeret 25 óra
Tematikai egység/ Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Fejlesztési cél
Órakeret 18 óra
Tematikai egység/ Önvédelem és küzdősportok Fejlesztési cél
Órakeret 2 óra
108
Tematikai egység/ Egészségkultúra és prevenció Fejlesztési cél Iskolai sportkörben tömegsport, vagy a törvény által biztosított egyéb foglalkozásként megtartott
Órakeret 13 óra 72 óra
11. évfolyam Tematikai egység/ Sportjátékok Fejlesztési cél
Órakeret 30 óra
Tematikai egység/ Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Fejlesztési cél
Órakeret 20 óra
Tematikai egység/ Atlétikai jelegű feladatok Fejlesztési cél
Órakeret 25 óra
Tematikai egység/ Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Fejlesztési cél
Órakeret 18 óra
Tematikai egység/ Önvédelem és küzdősportok Fejlesztési cél
Órakeret 2 óra
Tematikai egység/ Egészségkultúra és prevenció Fejlesztési cél
Órakeret 13 óra
Iskolai sportkörben tömegsport, vagy a törvény által biztosított egyéb foglalkozásként megtartott
72 óra
12. évfolyam Tematikai egység/ Sportjátékok Fejlesztési cél
Órakeret 30 óra
Tematikai egység/ Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Fejlesztési cél
Órakeret 16 óra
Tematikai egység/ Atlétikai jelegű feladatok Fejlesztési cél
Órakeret 18 óra
Tematikai egység/ Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Fejlesztési cél
Órakeret 15 óra
Tematikai egység/ Önvédelem és küzdősportok Fejlesztési cél
Órakeret 2 óra
Tematikai egység/ Egészségkultúra és prevenció Fejlesztési cél
Órakeret 12 óra
Iskolai sportkörben tömegsport, vagy a törvény által biztosított egyéb foglalkozásként megtartott
62 óra
3.2.33 Testnevelés és sport előrehozott, duális szakképzés Helyi tanterv a szakiskola évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6.2.12. alapján.
9. évfolyam 109
Tematikai egység/ Sportjátékok Fejlesztési cél
Órakeret 10 óra
Tematikai egység/ Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Fejlesztési cél
Órakeret 5 óra
Tematikai egység/ Atlétika jellegű feladatok Fejlesztési cél
Órakeret 8 óra
Tematikai egység/ Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Fejlesztési cél
Órakeret 7 óra
Tematikai egység/ Önvédelem és küzdősportok Fejlesztési cél
Órakeret 2 óra
Tematikai egység/ Úszás és úszó jellegű feladatok Fejlesztési cél
Órakeret 36 óra
Tematikai egység/ Egészségkultúra – prevenció Fejlesztési cél
Órakeret 4 óra
Iskolai sportkörben tömegsport, vagy a törvény által biztosított egyéb foglalkozásként megtartott
72 óra
10. évfolyam Tematikai egység/ Sportjátékok Fejlesztési cél
Órakeret 14 óra
Tematikai egység/ Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Fejlesztési cél
Órakeret 10 óra
Tematikai egység/ Atlétikai jelegű feladatok Fejlesztési cél
Órakeret 10 óra
Tematikai egység/ Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Fejlesztési cél
Órakeret 10 óra
Tematikai egység/ Önvédelem és küzdősportok Fejlesztési cél
Órakeret 4 óra
Tematikai egység/ Egészségkultúra és prevenció Fejlesztési cél
Órakeret 6 óra
Iskolai sportkörben tömegsport, vagy a törvény által biztosított egyéb foglalkozásként megtartott
36 óra
11. évfolyam Tematikai egység/ Sportjátékok Fejlesztési cél
Órakeret 14 óra
Tematikai egység/ Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák Fejlesztési cél
Órakeret 8 óra
Tematikai egység/ Atlétikai jelegű feladatok Fejlesztési cél
Órakeret 8 óra
110
Tematikai egység/ Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Fejlesztési cél
Órakeret 10 óra
Tematikai egység/ Önvédelem és küzdősportok Fejlesztési cél
Órakeret 2 óra
Tematikai egység/ Egészségkultúra és prevenció fejlesztési cél
Órakeret 6 óra
Iskolai sportkörben tömegsport, vagy a törvény által biztosított egyéb foglalkozásként megtartott
32 óra
3.2.34 Osztályközösség építő program Helyi tanterv a szakiskola Osztályközösség építő program tanterve alapján.
Összes szakma A témák óraszámát és felosztását az alábbiak szerint határozzuk meg
9. évfolyam Én és az iskola
6 óra
Család és iskola – fiúk és lányok/nők és férfiak az iskolában és a társadalomban
12 (+2) óra
A környezetünk, amelyben élünk és az együttélés szabályai
8 (+1) óra
Projektek. A tanulók éves teljesítményének a mérése
6 (+1) óra
10. évfolyam A közösségek belső világa(i)
14 (+2) óra
„Itthon otthon vagyok!”
14 (+2) óra
Projektek. A tanulók éves teljesítményének a mérése
4 óra
11. évfolyam Globalizáció – lokalizáció
8 óra
A civil társadalom – érdekvédelem
4 (+3) óra
Kaleidoszkóp
8 óra
Mit és miért tanultam az iskolában?
6 óra
Projektek. A tanulók éves teljesítményének a mérése
2 óra
111
3.2.35 Képességfejlesztés (tanulásmódszertan) szakközépiskolai képzés, nyelvi előkészítő évfolyam Helyi tanterv a szakközépiskola Nyek. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján.
Tanulás módszertan Témák óraszáma
A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 9. évfolyam
2 óra
72 óra
9. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
Tanulási módszerek /memória-lényegkiemelésszókincsfejlesztés-jegyzetelés-vázlatkészítés/
10 óra (1)
2.
Szövegértés, szövegalkotás
10 óra (1)
3.
Kommunikáció, tömegkommunikáció
10 óra (1)
4.
Helyesírási ismeretek
13 óra (1)
5.
Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői
13 óra (1)
6.
Jelentéstan
9 óra (2) Összesen:
72 óra
A szabad órakeretet a jelölt témaköröknél, gyakorlásra, szóbeli számonkérésre fordítjuk.
Képességfejlesztés Témák óraszáma
Tematikai egység címe
órakeret
1. Gondolkodási és megismerési módszerek
10 óra
2. Számtan, algebra
30 óra
3. Összefüggések, függvények, sorozatok
20 óra
Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)
7 óra
Ellenőrzés, számonkérés
5 óra Az össz. óraszám
72 óra
3.2.36 Ének gimnáziumi képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 9-10. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 2.11.2 alapján. 112
B változat ÓRATERV Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Zenei reprodukció I. Éneklés
Órakeret 22 (+2) óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Zenei reprodukció II. Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység
Órakeret 10 (+1) óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Zenei reprodukció III. Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti ismeretek
Órakeret 6 óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Zenei befogadás I. A befogadói kompetenciák fejlesztése
Órakeret 11 (+2) óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Zenei befogadás II. Zenehallgatás
Órakeret 18 (+2) óra
3.2.37 Vizuális kultúra gimnáziumi képzés Helyi tanterv a szakközépiskola 09-10. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.13. alapján. Témák óraszáma Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése
Órakeret 8 (+1) óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése
Órakeret 12 (+1) óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Vizuális kommunikáció Kép és szöveg
Órakeret 8 (+1) óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Vizuális kommunikáció Tömegkommunikációs eszközök
Órakeret 8 (+1) óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Vizuális kommunikáció Tér-idő kifejezése
Órakeret 8 (+1) óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet
Órakeret 8 (+1) óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Tárgy- és környezetkultúra Funkció
Órakeret 4 (+1) óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Tárgy- és környezetkultúra Az épített környezet története
Órakeret 8 (+1) óra
113
3.2.38 Dráma és tánc gimnáziumi képzés Intézményünk Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyak közül a Dráma és tánc területet választja. Helyi tanterv a szakközépiskola 09. évfolyamán az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.12. alapján. Témák óraszáma Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Csoportos játék és megjelenítés
Órakeret 6 (+1) óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Rögtönzés és együttműködés
Órakeret 7 (+1) óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása
Órakeret 6 (+1) óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Történetek feldolgozása
Órakeret 7 (+1) óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Megismerő- és befogadóképesség
Órakeret 5 (+1) óra
3.3 Középszintű érettségi vizsga témakörei Az érettségi vizsga témakörei „Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben találhatók meg, amelyet intézményünk is maradéktalanul alkalmaz.
114
3.4 Szakmai program - A középfokú oktatás szakképzési szakasza ágazatonként A szakképzési program felmenő rendszerben a 9. és 1/13. évfolyamtól kezdődően kerül bevezetésre a 2013/2014-es tanévtől.
3.4.1
XIII. Informatika ágazat (nyelvi előkészítőt követően)
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan heti/2 heti/éves óraszám évfolyamonként 9. 10. 11. 12. heti óraheti óraheti óraheti óraszám szám szám szám ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy 0,5 /1 /18
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.
Információ10815-12 Informá- technológiai alapok ció-technológiai Információalapok technológiai gyakorlat 10826-12 Szakmai Munkaszervezési életpálya-építés, ismeretek munkaszervezés, munkahelyi kom- Munkaszervezés munikáció gyakorlat
1 /2 /36
Adatbázis- és szoftverfejlesztés
0,5 /1 /18
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakor10817-12 Hálóza- lat tok, programozás és adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek I.
2 /4 /72 1 /2 /31 2 /4 /62 1
2 /4 /72
(+1)
/4 /72
1 /2 /31
1 2 /4 /72
(+1)
/4 /72
1 /2 /36
1 /2 /36
Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat
2 /4 / 72
115
2 /4 /72
2 /4 /62 2 /4 /62
2 /4 /72
2 (+1) /6 /93
10820 -12 alapok
CAD
(+1)
Műszaki ábrázolás és gépelemek
/2 /36
Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat
összes óra összes óra összes óra szabad sávval összes óra helyi tanterv szerinti szabad sávval
(+2) /4 /72 2
3
2 70
5 6
4 6 7
6
3 105
4 7 8
7
4 140
6 10 11
10
11
A szabadsáv felhasználása jelölve.
3.4.2
XIII. Informatika ágazat (nyelvi előkészítő nélkül) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan heti/2 heti/éves óraszám évfolyamonként
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e gy 0,5 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség /1 egészség és biztonság és biztonság /18 11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II.
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő kép- Foglalkoztatás I. zések esetén) Információ1 /2 /36 10815-12 Információ- technológiai alapok technológiai alapok Információ2 /4 technológiai gyakorlat /72 1 /2 /31
10826-12 Szakmai élet- Munkaszervezési pálya-építés, munkaszer- ismeretek vezés, munkahelyi komMunkaszervezés munikáció gyakorlat
2 /4 /62
0,5 Adatbázis- és szoft- (+1) /3 verfejlesztés /54 Adatbázis- és szoft10817-12 Hálózatok, verfejlesztés gyakorlat programozás és adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek I.
1 /2 /36
2 /4 /72
1 /2 /31
1 2 /4 /72
(+1)
/4 /72 1 /2 /36
Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat
1 /2 /36 2 /4 /72
116
2 /4 /72
2 /4 /62 2 /4 /31
2 /4 /72
2 (+1) /6 /93
(+1)
Műszaki ábrázolás és gépelemek 10820 -12 CAD alapok
/2 /36
Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat
összes óra összes óra összes óra szabad sávval összes óra helyi tanterv szerinti szabad sávval
2
3 5 6 7
70
(+1) /2 /36 2 4 6 7 8
(+1) /2 /36 3 4 7 8 8
105
4 140
A szabadsáv felhasználása jelölve.
3.4.3
CAD-CAM informatikus (XIII. Informatika ágazat) Szakképesítésspecifikus utolsó évf. heti/2 heti/éves óraszám évfolyamonként 1/13 5/13 és 2/14.
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
e gy 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és bizton- 0,5 /1 egészség és biztonság ság /18 11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Foglalkoztatás I. képzések esetén) 1,5 /3 Információ-technológiai alapok /54 10815-12 Információtechnológiai alapok Információ-technológiai gyakor2 /4 lat /72 1 /2 10826-12 Szakmai életMunkaszervezési ismeretek /36 pálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi 2 /4 Munkaszervezés gyakorlat kommunikáció /72 4 /8 Adatbázis- és szoftverfejlesztés /144 Adatbázis- és szoftverfejlesztés 8 /16 10817-12 Hálózatok, gyakorlat /288 programozás és adatbá4 /8 zis-kezelés Hálózati ismeretek I. /144 Hálózati ismeretek és eszközök 8 /16 I. gyakorlat /288 Műszaki ábrázolás és gépelemek (+1) /2 /36 (+2) /4 10820 -12 CAD alapok Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat /72 CAD gyakorlat Technológiai ismeretek 10819 -12 CAM alapok
Műszaki ismeretek CAD-CAM gyakorlat
ögy
e
gy
0,5 /1 /16 2 /4 /62
(+2) /4 /62 (+1) /2 /36
2,5 /5 /90 2 /4 /62 4 /8 /124 4 /8 /124 3 /6 /93 3 /6 /93
117
6 10 11 11
Számítógépes gyártás
4 /8 /124
10818 -12 CNC gépkeTechnológia gyakorlat zelés, programozás CNC gépek gyakorlat Osztályfőnöki
3 /6 /93 3 /6 /93
Osztályfőnöki
(+1) /2 /36 11
összes óra összes óra összes óra szabad sávval
(+1) /2 /36 16
20 31 35
160
15 31 35
A szabadsáv felhasználása jelölve. További részletek a „2.9. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 481 01 CAD-CAM INFORMATIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ” kerettanterv szerint.
3.4.4
Informatikai rendszergazda (XIII. Informatika ágazat) Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Szakmai követelménymodulok
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
heti/2 heti/éves óraszám évfolyamonként 1/13 5/13 és 2/14.
Tantárgyak
e 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egész- 0,5 /1 egészség és biztonság ség és biztonság /18 11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Foglalkoztatás I. képzések esetén) Információ1,5 /3 technológiai ala/54 10815-12 Információ- pok technológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat 1 /2 10826-12 Szakmai élet- Munkaszervezési /36 pálya-építés, munka- ismeretek szervezés, munkahelyi Munkaszervezés kommunikáció gyakorlat Adatbázisés 4 /8 szoftverfejlesztés /144 Adatbázisés szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, gyakorlat programozás és adatbáHálózati ismeretek 4 /8 zis-kezelés I. /144 Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat
118
gy
ögy
e
gy
0,5 /1 /16 2 /4 /62
2 /4 /72
2 /4 /72
8 /16 /288
(+2) /4 /62 (+1) /2 /36
8 /16 /288
Hálózati operációs (+1) rendszerek /2 /36 Hálózati operációs (+2) /4 Hálózati operációs rend- rendszerek gyakor/72 szerek és szolgáltatások lat
5,5 /11 /170
10827 -12
7 /14 /217
Hálózati ismeretek II. 10828 -12 Hálózati ismeretek II. gyakorlat Vállalati hálózatok üze- IT hálózat biztonmeltetése és felügyelete ság IT hálózat biztonság gyakorlat Osztályfőnöki
Osztályfőnöki
összes óra összes óra összes óra szabad sávval
6 /12 /186 6 /12 /186 2 /4 /62 2 /4 /62 (+1) /2 /36 11
(+1) /2 /36 16
20 31 35
160
15 31 35
A szabadsáv felhasználása jelölve. További részletek a „2.56. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ” kerettanterv szerint.
3.4.5
XI. Villamosipar és elektronika ágazat (sajátos nevelési igényű is) Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan heti/2 heti/éves óraszám évfolyamonként
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám e gy 0,5 Munkahelyi egészség és (+0,5) és biztonság /2 /36
ögy
10. heti óraszám e gy
11500-12 Munkahelyi egészség biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségi- Foglalkoztatás I. re épülő képzések esetén) Műszaki informatika gyakorlat 10007-12 Informatikai alapok
és
műszaki Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok
2 /4 /72 1,5 (+2,5) /8 /144
1 /2 /36 3 /6 /108
119
70
11. heti ögy ögy óraszám e gy
12. heti óraszám e gy
1 /2 /36 1 (+1) /4 /72
Műszaki rajz
Elektrotechnika
10005-12 Villamosipari kenységek
2 /4 /72 1 (+1) 105 /4 /72
Elektrotechnika gyaalaptevékorlat
2 /4 /72
Elektronika
3 (+1) 140 /8 /144
Elektronika gyakorlat
10003-12 Irányítástechnikai alapok
4 /8 /124 2 (+1) /6 /93 2 /4 /72
Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat
összes óra összes óra összes óra helyi tanterv szerinti szabad sávval
2
3 5 8
3 70
3
4 105
6 8
3 140
7 8
A szabadsáv felhasználása jelölve.
3.4.6
Elektronikai technikus (XI. Villamosipar és elektronika ágazat)
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Ágazati szakSzakképesítésképzés közisme- specifikus utolret nélkül só évf. heti/2 heti/éves óraszám évfolyamonként 1/13 5/13 és 2/14.
e Munkahelyi egészség és 0,5 /1 biztonság /18
gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Foglalkoztatás I. képzések esetén) Műszaki informatika 2 /4 gyakorlat /72 2,5 /5 10007-12 Műszaki ismeretek /90 Informatikai és műszaki alapok 4 /8 Műszaki gyakorlatok /144
120
ögy
e
0,5 /1 /16 2 /4 /62
gy
2 /4 /72 6 4 10 11
1 /2 /36 3 /6 /108
Műszaki rajz Elektrotechnika
2 (+1) /6 /108
Elektrotechnika gyakorlat 10005-12 Villamosipari alaptevékenységek
5 (+1) /12 /216
Elektronika
6 (+1) 160 /14 /252
Elektronika gyakorlat
10003-12 Irányítástechnikai alapok
10013-12 Áramkör építése, üzemeltetése
2 /4 /72
Irányítástechnika Irányítástechnika korlat
gya-
3 /6 /108 4,5 /9 /140
Elektronikai áramkörök Elektronikai áramkörök gyakorlat
6 /12 /186 3 (+1) /8 /124
Mechatronika 10014-12 Mechatronikai rendszerek
3 (+1) /8 /124
Mechatronika gyakorlat Számítógép alkalmazása
3 /6 /93
10015-12 Szimuláció és PLC Számítógép alkalmazása az elekt- gyakorlat ronikában Mikrovezérlők gyakorlat Osztályfőnöki
Osztályfőnöki
összes óra összes óra összes óra szabad sávval
6 /12 /186 3 (+1) /8 /124 (+1) /2 /36 14 17 31 35
160
(+1) /2 /36 13 18 31 35
A szabadsáv felhasználása jelölve. További részletek a „2.15. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 523 02 ELEKTRONIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ” kerettanterv szerint.
121
Villanyszerelő (XI. Villamosipar és elektronika ágazat)
3.4.7 Szakmai követelmény-modulok
Szakiskolai képzés közismereti oktatással heti/2 heti/éves óraszám évfolyamonként 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam
Tantárgyak
e heti gy heti óraszám óraszám
11500-12 MunkaheMunkahelyi egészség lyi egészség és és biztonság biztonság
ögy
e heti gy heti e heti gy heti ögy óraszám óraszám óraszám óraszám
0,5 /1 /18
11499-12 FoglalFoglalkoztatás II. koztatás II. 11497-12 koztatás I.
Foglal-
10007-12 Informatikai műszaki alapok
0,5 /1 /16
Foglalkoztatás I.
2 /4 /62
Műszaki informatika gyakorlat és
Műszaki ismeretek
2 /4 /72 2,5 (+1,5) /8 /144
Műszaki gyakorlatok
3 /6 /108
Épületvillamossági szerelés
10023-12 Épületvillamossági szerelés
1,5 /3 /54
3/6 /108
Épületvillamossági szerelés gyakorlata
3 /6 /108
60
15 /30 /540
100
Épületvillamossági mérések gyakorlat
0,5 (+1) /3 /54
20
2 (+0,5) /5 / 90
40
Vállalkozási ismeretek
1 /2 /31
Ipari elektronika
1 /2 /31
Elektrotechnikai számítások
1 /2 /36
1 (+0,5) /3 /54
0,5 /1 /18
1 (+0,5) /3 /54
Villamosipari anyagismeret 10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése
60
Villamos gépek és berendezések
3 /6 /93
Villamos műszaki ábrázolás Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata
Összes óra Összes óra Összes óra szabadsávval
1 (+0,5) /3 /54
1 /2 /31 14,5 (+2,5) /34 /527
6
8,5 14,5 17
6 140
17 23 25
8,5 140
14,5 23 25,5
A szabadsáv felhasználása jelölve. További részletek az „1.71. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 522 04 VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ” kerettanterv szerint. 122
3.4.8
XXVI. Kereskedelem ágazat
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Tantárgyak
Munkahelyi és biztonság
egészség
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan heti/2 heti/éves óraszám évfolyamonként 9. 10. 11. 12. heti óraheti óraheti óraheti ögy ögy ögy szám szám szám óraszám e gy e gy e gy e gy 0,5 /1 /18
Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás I. 1 /2 /36
A marketing alapjai 10032-12 Marketing
2 /4 /62
Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység 2 /4 tervezése, elemzése /72
3 /6 /108
11508-12 Vezetési ismeretek Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom gyakorlata Vállalkozási ismeretek
10033-12 A vállalkozások működtetése Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabályai 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai gyakorlat összes óra
1 /2 /31
20 3 /6 /108
1 /2 /36
3 /6 /93 1 /2 /31
1 /2 /36
1,5 /3 /54
1 /2 /36
2 /4 /72
1 /2 /36
70
1 /2 /31
60 1 /2 /31
1 /2 /36
105
1 /2 /31
60
(+3) /6 /108 (+2) /4 /72
(+1) /2 /36 (+1) /2 /31
4
1
összes óra
5
összes óra helyi tanterv szerinti szabad sávval
8
5 70
1 6 8
5 105
2 7 8
7 140
3 10 11
A szabadsáv felhasználása jelölve. További részletek a „2.61. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 341 01 KERESKEDŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ” kerettanterv szerint. 123
3.4.9
Kereskedő (XXVI. Kereskedelem ágazat) Szakképesítésspecifikus utolsó évf. heti/2 heti/éves óraszám évfolyamonként 1/13. 5/13 és 2/14.
Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Tantárgyak Szakmai követelménymodulok
heti óraszám e 11500-12 Munkahelyi egészség biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.
és
Munkahelyi egészség és biztonság
ögy
gy
e
gy
0,5/1/18
Foglalkoztatás II.
0,5/1/16
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségi- Foglalkoztatás I. re épülő képzések esetén)
2/4/62
A marketing alapjai
10032-12 Marketing
heti óraszám
3/6/108 1/2 /36
Marketing a gyakorlatban
20
Az üzleti tevékenység tervezése, 11/22/396 elemzése
11508-12 Az áruforgalom tervezése, Vezetési ismeretek 1/2/36 irányítása, elemzése Üzleti tevékenység a gyakorlat5/10 ban /180 Áruforgalom 5,5/11/198 11507-12 Az áruforgalom lebonyolí4/8 Áruforgalom gyakorlata tása /144 (+2)/4 Vállalkozási ismeretek 10033-12 /72 A vállalkozások működtetése Vállalkozási ismeretek gyakorlat 10025-12 A kereskedelmi működtetése
60 4/8 /124 2(+1) /6/186
(+1)/2 /36
A működtetés szabályai egység
80
4/8/248
A működtetés szabályai gyakorlat
2(+2) /8/124 7,5/15 /233
Áruismeret- és forgalmazás 10031-12 A főbb árucsoportok for- Értékesítési gyakorlat galmazása Értékesítés idegen nyelven Osztályfőnöki
Osztályfőnöki
7/14/434 2/4/62 (+1)/2/36
összes óra
21
összes óra
(+1)/2/31 10
160
31
20
11 31
160
Összes óra szabadsávval
35
35
A szabadsáv felhasználása jelölve. További részletek a „2.61. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 341 01 KERESKEDŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ” kerettanterv szerint. 124
3.4.10 III. Szociális ágazat Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan heti/2 heti/éves óraszám évfolyamonként 9. 10. 11. 12. heti heti óraheti heti óraóraögy óraszám ögy ögy szám szám szám e gy e gy e gy e gy 0,5 /1 /18
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret
1
(+2)
(+1)
/4 /72 1,5 /3 /54
1,5 /3 /54
Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat 10 525-12 Szociálpolitikai, A szociális ellátás álta- jogi és etikai ismelános tevékenységei retek
10559-12 Elsősegélynyújtási adatok
fel-
10527-12 A szükségletfelmérés és a problémamegoldás részfeladatai
(+0,5)
/72 1 /2 /36
72
0,5 (+1)
2 /4 /62
1 /2 /36
/3 /54
2 /4 /62 0,5 /1 /18
70
33 2 /4 /62
1 /2 /36 0,5 (+0, 5) /2 /36
1 /2 /36 1
Az elsősegélynyújtás gyakorlata
(+0,5)
/3 /54
A szociális problémák megjelenésének összefüggései A szociális munka elmélete
125
1 /2 /36
108
1,5 /3 /54
Egészségügyi alapismeretek Népegészségügyi ismeretek
(+1 ) /4
/3 /54
1 /2 /36
Pszichológiai gyakorlat
1
1
0,5 /1 /18
1 Pszichológiai és (+0,5) pedagógiai ismere- /3 tek /54
2 /4 /62
2 /4 /72
/4 /72
32
10558 -12 Önálló szociális segítő feladatok
A szociális munka gyakorlata Esetmegbeszélés és szupervízió Mentálhigiéné
A szabadidőszervezé s és rekreáció 10562-12 elméleti ismeretei Szabadidőszervezési és A rekreációs feladatok szabadidőszervezé s és rekreáció gyakorlata A szociális admi10563-12 nisztráció Szociális munka admiSzámítástechnikai nisztrációja ismeretek összes óra összes óra összes óra helyi tanterv szerinti szabad sávval
3,5
1,5 5
5 70
8
1 6
3
4
7
7
105
8
140
8
11
A szabadsáv felhasználása jelölve.
3.4.11 Szociális asszisztens (III. Szociális ágazat) Szakképesítésspecifikus utolsó évf. heti/2 heti/éves óraszám évfolyamonként 1/13 5/13 és 2/14.
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
e 11500-12 Munkahelyi biztonság
egészség
és
11499-12 Foglalkoztatás II.
Munkahelyi egészség és biztonság
gy
ögy
e
gy
0,5 /1 /18 0,5 /1 /16
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések Foglalkoztatás I. esetén)
(+2) /4 /72
Szakmai készségfejlesztés kommunikációs gyakorlat
2 /4 /62 5 (+1) /12 /216
és
(+2) /4 /62
4 /8 /144
Társadalomismeret Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat 10 525-12 A szociális ellátás általános Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek tevékenységei Pszichológiai és pedagógiai ismeretek
126
70
2 /4 /72
54
4,5 /9 /162 4,5 /9 /162
Pszichológiai gyakorlat Egészségügyi alapismeretek
(+1) /2 /31 4 /8 /144
3 /6 /108
3 10
10559-12 Elsősegélynyújtási feladatok
Népegészségügyi ismeretek
2 /4 /72 1,5 /3 /54
Az elsősegélynyújtás gyakorlata
36
A szociális problémák megjele10527-12 A szükségletfelmérés és a nésének összefüggései problémamegoldás részfelA szociális munka elmélete adatai
3 /6 /93 5,5 /11 /171 4 /8 /124 3 /6 /93
A szociális munka gyakorlata 10558 -12 Önálló szociális feladatok
segítő
Esetmegbeszélés és szupervízió Mentálhigiéné
10562-12 Szabadidőszervezési rekreációs feladatok
1 /2 /31
A szabadidőszervezés és rekreáció elméleti ismeretei és
5 /10 /155 2,5 /5 /78
A szabadidőszervezés és rekreáció gyakorlata 4 /8 /124
A szociális adminisztráció 10563-12 Szociális munka adminisztrációja Számítástechnikai ismeretek Osztályfőnöki
0,5 /1 /16 (+1) /2 /36 18,5
Osztályfőnöki
összes óra összes óra összes óra szabad sávval
12,5 31 35
160
(+1) /2 /31 21 31 35
10
A szabadsáv felhasználása jelölve. További részletek a „2.61. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 762 02 SZOCIÁLIS ASSZISZTENS MEGNEVEZÉSŰ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ” kerettanterv szerint.
3.4.12 VIII. Épületgépészet ágazat
Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan heti/2 heti/éves óraszám évfolyamonként 9. 10. 11. 12. heti heti óraheti heti óraóraögy óraszám ögy ögy szám szám szám e gy e gy e gy e gy 0,5 /1 /18
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.
127
10209-12 Épületgépészeti zeték-szerelés
10211-12 Épületgépészeti szerismeret
Épületgépészeti csővezetékek csőve-
1,5 (+1) /5 /180
1 /2 /36 2 (+2) /8 /144
Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek rend-
1 /2 /36
70
35
1 (+1) /4 /72
1 /2 /36
1 (+1) /4 /72
Épületgépészeti rendszerek gyakorlata
1 (+1) /4 /72
2 (+0,5) /5 /77 1 /2 /36
35
2 (+0,5) /5 /78
80
1 /2 /36
10214-12 Munkavédelem Épületgépészeti munkabiztonsági és környezet- Elsősegélynyújvédelemi feladatok tás gyakorlata
1 /2 /36
1 /2 /36
Elektrotechnikai 10206-12 Elektrotechnikai Épületgépészeti elektgyakorlat romos szerelések és irányítástechnika Irányítástechnika
1 /2 /36 1 /2 /36
2 /4 /72 2 /4 /72
35
60 2 /4 /72
Irányítástechnika gyakorlat összes óra összes óra összes óra helyi tanterv szerinti szabad sávval
3
2
3
5
70
8
3 6
3 105
8
4 7
2 /4 /72 4
6 140
8
10 11
A szabadsáv felhasználása jelölve. További részletek a „2.22. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ” kerettanterv szerint.
3.4.13 Épületgépész technikus (VIII. Épületgépészet ágazat) Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok
Szakképesítésspecifikus utolsó évf.
heti/2 heti/éves óraszám évfolyamonként 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy
Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és 0,5/1/18/ biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5/1/16
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettsé- Foglalkoztatás I. gire épülő képzés esetén) 10209-12 Épületgépészeti Épületgépészeti csőveze- zetékek
2/4/62 csőve-
2,5(+1) /7/126
128
ték-szerelés
Épületgépészeti csőve4(+1) zetékek gyakorlata /10/180 Épületgépészeti rendsze5/10/180 10211-12 rek Épületgépészeti rendszerÉpületgépészeti rendsze5(+1) ismeret rek gyakorlata /12/216 10214-12 Munkavédelem 1/2/36 Épületgépészeti munkabiztonsági és környezet- Elsősegélynyújtás gya1/2/36 védelemi feladatok korlata Elektrotechnikai
4/8/144
Elektrotechnikai gyakor10206-12 Épületgépészeti elektro- lat mos szerelések és irányíIrányítástechnika tástechnika Irányítástechnika gyakorlat Épületgépészeti munkák irányítása 10208-12 Műszaki tervek, dokuVezetési és szervezési mentációk gyakorlat ismeretek Vállalkozási ismeretek 10207-12 Épületgépészeti rendszerek
10205-12 Épületgépész rendszerek
80
4/8/144
80
2/4/72 2/4/72
(+2)/4/62 1,5/3/47 2/4/62 1(+1) /2/62
Komfort rendszerek
2/4/62
komfort
Komfort rendszerek gyakorlat Vízellátás-csatornázás és vízgépészeti ismeretek Fűtés és megújuló energiák Gázellátás, gázkészülék ellátó ismeretek Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat Gázkészülék szerelési gyakorlat
Osztályfőnöki
Osztályfőnöki
5/10/155 1,5/3/47 3/6/93 1,5/3/47 7/14/217 4/8/124 (+1)/2/36
összes óra összes óra összes óra szabad sávval
15
(+1)/2/31 16
31 35
13 160
18 31 35
A szabadsáv felhasználása jelölve. További részletek a „2.22. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ” kerettanterv szerint.
129
3.4.14 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (VIII. Épületgépészet ágazat) Szakmai követelmény-modulok
Szakiskolai képzés közismereti oktatással heti/2 heti/éves óraszám évfolyamonként 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam
Tantárgyak
e heti gy heti e heti gy heti e heti gy heti ögy ögy óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
11500-12 MunkaMunkahelyi egészhelyi egészség és ség és biztonság biztonság
0,5 /1 /18
11499-12 FoglalFoglalkoztatás II. koztatás II. 11497-12 koztatás I.
Foglal-
0,5 /1 /16
Foglalkoztatás I.
2 /4 /62
Épületgépészeti 2 /4 /72 10209-12 Épület- csővezetékek gépészeti csőveze- Épületgépészeti 4 (+1,5) ték-szerelés csővezetékek gya/11 /198 korlata Épületgépészeti 2 (+1) /6 /108 10211-12 Épület- rendszerek gépészeti rendszer- Épületgépészeti ismeret rendszerek gyakor4 /8 /144 lata 10214-12 Munkavédelem 1 /2 /36 Épületgépészeti munkabiztonsági és Elsősegélynyújtás környezetvédelmi 1 /2 /36 gyakorlata feladatok
1 /2 /36 2 (+1) /6 /108
Fűtési rendszerek Fűtési rendszerek gyakorlata Gázvezeték rend10216-12 Gázvezetékés szerek rendszerszerelő Gázvezeték rendfeladatok szerek gyakorlata Összes óra Összes óra Összes óra szabadsávval
2,5 /5 /78
4 /8 /144
10215-12 Fűtésrendszerszerelő feladatok
6 (+1) /14 /252
8 /16 /248 2 (+1) /6 /93
3 /6 /108 7 /14 /252 5,5
9 14,5
8 140
17
8 (+1,5) /19 /295
15 23 27,5
7 140
16 23 28
A szabadsáv felhasználása jelölve. További részletek az „1.49. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 582 09 KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ” kerettanterv szerint.
130
3.4.15 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő (VIII. Épületgépészet ágazat) Szakmai követelmény-modulok
Szakiskolai képzés közismereti oktatással heti/2 heti/éves óraszám évfolyamonként 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam
Tantárgyak
e heti gy heti e heti gy heti e heti gy heti ögy ögy óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám
11500-12 MunkaheMunkahelyi egészlyi egészség és ség és biztonság biztonság
0,5 /1 /18
11499-12 FoglalFoglalkoztatás II. koztatás II. 11497-12 koztatás I.
Foglal-
0,5 /1 /16
Foglalkoztatás I.
2 /4 /62
Épületgépészeti 2 /4 /72 10209-12 Épületgé- csővezetékek pészeti csővezeték- Épületgépészeti 4 (+1,5) szerelés csővezetékek gya/11 /198 korlata Épületgépészeti 2 (+1) /6 /108 10211-12 Épületgé- rendszerek pészeti rendszeris- Épületgépészeti meret rendszerek gyakor4 /8 /144 lata 10214-12 Munkavédelem 1 /2 /36 Épületgépészeti munkabiztonsági és Elsősegélynyújtás környezetvédelmi 1 /2 /36 gyakorlata feladatok Vízellátás, csator10218-12 názás Víz- és csatornarendszer-szerelő Víz- és csatornafeladatok szerelés gyakorlata
1 /2 /36 2 (+1) /6 /108
6 (+1) /14 /252
Közműépítési 10217-12 Közmű- ismeretek csőhálózat-szerelő Közműhálózat feladatok kivitelezésének gyakorlata Összes óra Összes óra Összes óra szabadsávval
2,5 (+1) /7 /109
4 /8 /144
8 /16 /248
3 /6 /108
2 /4 /62 7 /14 /252
5,5
9 14,5
8 140
17
8 (+1,5) /19 /295
15 23 25
7 140
16 23 25,5
A szabadsáv felhasználása jelölve. További részletek az „1.74. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 582 12 VÍZ-, CSATORNA- ÉS KÖZMŰ-RENDSZERSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ” kerettanterv szerint.
131
4. HELYI TANTERVEK az 1/2006 (VI.29.) OKM rendelet szerint, kifutó rendszerben 4.1 A középfokú oktatás szakképzést megelőző szakaszának évfolyamai A szakiskolai, a szakközépiskolai, és a gimnáziumi osztályokban a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló rendelet alapján kialakított helyi tanterveket alkalmazunk. A gimnáziumban az 1. sz. változatot, a szakiskolában a „B” változatot. Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket (kivéve a diszlexiás szakiskolai osztályban, illetve a második idegen nyelv esetében a gimnáziumi osztályban), és létszámtól függően az informatikai eszközöket igénylő tantárgyakat, a szakmacsoportos előkészítő, alapozó tantárgyakat. Lehetőségeink szerint csoportbontásban tanítjuk a matematikát az érettségi tanévében. A csoportokba sorolásoknál figyelembe vesszük az előképzettséget, a legnagyobb csoportlétszámot és a lehetőségekhez mérten a tanulók igényeit is. Amennyiben a helyi tantervben egy tárgyként szereplő, szakmacsoportos előkészítő és alapozó tantárgyakat az éves tantárgyfelosztásban – a kerettantervi tananyag blokkok alapján – résztantárgyakra bontjuk, akkor a tanulók a tanév során e résztantárgyakból szereznek érdemjegyeket. A résztantárgyakat az osztálynaplóban félévkor és év végén külön jeggyel és együtt, összevontan is értékeljük. A félévi értesítőbe és a bizonyítványba az összevont érdemjegy kerül. Az összevont tantárgyi érdemjegy tükrözi a tanuló szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségét. Meghatározásának alapja a résztantárgyak érdemjegyeinek óraszámokkal súlyozott számtani átlaga. A közoktatási törvényben előírt heti 2,5 testnevelés óra iskolai szinten meghaladja tornatermünk befogadó képességét, a heti 35 órát. Így csak heti 2 testnevelés óra fér az órarendi keretbe. A heti 2 órán felül minden tanulónak átlag 1 óra/2 hét időtartamban, kötelezően részt kell vennie a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon. Ezt a tényt a sportfoglalkozásokat vezető pedagógus a foglalkozási naplóban folyamatosan rögzíti.
132
4.1.1
A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra alapozó szakközépiskolai osztály óratervei
Ebben az osztálytípusban – a kötelező tantárgyakon felül – az informatika valamint a szakmacsoportos alapozás tantárgyakból készítjük fel a tanulókat az emelt szintű érettségire. 2 heti és éves óraszám évfolyamonként
Tantárgy
9. 2012/13
10. 11. 12. 2013/14 2014/15 2015/16
Magyar irodalom
6
111
6
111
6
111
6
96
Magyar nyelv
2
37
2
37
2
37
2
32
Történelem
4
74
4
74
4
74
6
96
2
37
Társadalomismeret és etika Idegen nyelv
7
129
7
129
8
148
8
128
Matematika
6
111
6
111
6
111
6
96
Fizika
3
55
2
37
Földünk és környezetünk
3
55
2
37
Biológia
2
37
2
32
3
55
2
37
Kémia
3
55
2
37
4
74
6
111
6
96
16
296
16
256
2
37
2
32
Informatika Szakmacsoportos alapozás – kereskedelem-marketing
10
185
10
185
Ének-zene
2
37
2
37
Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport
4
74
4
74
4
74
4
64
Osztályfőnöki óra
2
37
2
37
2
37
2
32
Összesen:
55
1015
55
1017
60
1110
60
960
A 11. évfolyamtól a fizika, földünk és környezetünk, biológia, és kémia tantárgyak közül az egyiket tanulják tovább a diákok az iskola döntése alapján. A döntés előtt kérdőívvel tájékozódunk a tanulók igényeiről.
133
4.1.2
Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra alapozó szakközépiskolai osztály óratervei
Ebben az osztálytípusban – a kötelező tantárgyakon felül – az informatika valamint a szakmacsoportos alapozás tantárgyakból készítjük fel a tanulókat az emelt szintű érettségire. 2 heti és éves óraszám évfolyamonként
Tantárgy
9. 2012/13
10. 11. 12. 2013/14 2014/15 2015/16
Magyar irodalom
6
111
6
111
6
111
6
96
Magyar nyelv
2
37
2
37
2
37
2
32
Történelem
4
74
4
74
4
74
6
96
2
37
Társadalomismeret és etika Idegen nyelv
7
129
7
129
8
148
8
128
Matematika
6
111
6
111
6
111
6
96
Fizika
3
55
2
37
Földünk és környezetünk
3
55
2
37
Biológia
2
37
2
32
3
55
2
37
Kémia
3
55
2
37
4
74
6
111
6
96
Informatika Szakmacsoportos alapozás – elektronika
4
74
4
74
6
111
6
96
Szakmacsoportos alapozás – elektronika gyakorlat
6
111
6
111
10
185
10
160
Ének-zene
2
37
2
37 2
37
2
32
Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport
4
74
4
74
4
74
4
64
Osztályfőnöki óra
2
37
2
37
2
37
2
32
Összesen:
55
1015
55
1017
60
1110
60
960
A 11. évfolyamtól a fizika, földünk és környezetünk, biológia, és kémia tantárgyak közül az egyiket tanulják tovább a diákok az iskola döntése alapján. A döntés előtt kérdőívvel tájékozódunk a tanulók igényeiről.
134
4.1.3
Az informatika szakmacsoportra alapozó szakközépiskolai osztályok óratervei
Ebben az osztálytípusban – a kötelező tantárgyakon felül – a fizika valamint a szakmacsoportos alapozás és ezzel együtt az informatika tantárgyakból készítjük fel a tanulókat az emelt szintű érettségire. 2 heti és éves óraszám évfolyamonként
Tantárgy
10. 2012/13
Kommunikáció Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozás – informatika; Elektronika Szakmacsoportos alapozás – informatika; IT ismeretek elmélet gyakorlat Szakmacsoportos alapozás – informatika; Operációs rendszerek elmélet gyakorlat Szakmacsoportos alapozás – informatika; Hálózati ismeretek Szakmacsoportos alapozás – informatika; Hálózati ismeretek gyakorlat Szakmacsoportos alapozás – informatika; Programozás, szoftvermenedzsment Szakmacsoportos alapozás – in135
11. 2013/14
12. 2014/15
13. 2015/16
6
111
6
111
6
111
6
96
2
37
2
37
2
37
2
32
4
74
4
74
4
74
6
96
2
37
10
185
10
185
10
185
10
160
6
111
6
111
6
111
6
96
3
55
5
92
4
74
4
64
3
55
2
37
3
55
2
37
2
37
2
32
3
55
2
37
4
74
4
74
4
64
1
18
2
37
4
74
2
37
3
55
3
55
2
32
5
92
5
80
3
55
2
32
5
92
3
48
formatika; Programozás gyakorlat Egészségnevelés 37 37 2 2 Ének-zene 37 32 2 2 Rajz és vizuális kultúra 74 74 74 64 4 4 4 4 Testnevelés és sport 37 37 37 32 2 2 2 2 Osztályfőnöki óra 55 1015 60 1109 60 1108 60 960 Összesen: A 11. évfolyamtól a földünk és környezetünk, biológia, és kémia tantárgyak közül az egyiket tanulják tovább a diákok az iskola döntése alapján. A döntés előtt kérdőívvel tájékozódunk a tanulók igényeiről. Az informatikai szakmacsoportra alapozó osztályban a tanulóknak, amennyiben előrehozott középszintű érettségi vizsgát kívánnak tenni közismereti informatikából, csak a 11. évfolyam tananyagáig, amennyiben előrehozott emelt szintű érettségit kívánnak tenni közismereti informatikából, akkor a 12. évfolyam tananyagáig bezárólag kell osztályozó vizsgát tenniük. Ezzel teljesítik a közismereti informatika tananyagra vonatkozó középiskolai követelményeket. A 13. évfolyamig a szakmai informatikai érettségire készítjük fel a tanulókat. Az informatikai szakmacsoportra alapozó, nyelvi előkészítővel induló osztályban a tanulóknak, amennyiben előrehozott középszintű érettségi vizsgát kívánnak tenni idegen nyelvből, csak a 12. évfolyam anyagáig bezárólag kell osztályozó vizsgát tenniük. Ezzel teljesítik a középszintű idegen nyelv tananyagra vonatkozó középiskolai követelményeket. A 13. évfolyamig az emelt szintű idegen nyelvű érettségire készítjük fel a tanulókat. Az informatikai szakmacsoportra alapozó osztályban a tanulók – mivel tantervük összeállításkor ezt figyelembe vettük – az érettségi vizsgát követően az Informatikai rendszergazda – Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető szakmai képzés (54 481 03 0010 54 01) második, azaz 2/14. évfolyamára iratkozhatnak be. Az eredményeket a szakmai képzésben, a következő módon számítjuk be: Tantárgy az 1/13. évfolyamon
Tantárgy a 9-13. évfolyamon
Az 1/13. évfolyamon beszámított érdemjegy a
IT ismeretek
IT ismeretek
11. év végi osztályzat
Operációs rendszerek
Operációs rendszerek
11. év végi osztályzat
Irodai alkalmazások
Informatika
10–11. év végi osztályzatok matematikai átlaga
Szoftvermenedzsment
Programozás, szoftvermenedzsment
12. év végi osztályzat
Hardver technológiák
IT ismeretek
10. év végi osztályzat
Számítógép hálózatok elmélete
Hálózati ismeretek elmélet
12–13. év végi osztályzatok matematikai átlaga
Számítógép hálózatok gyakorlata
Hálózati ismeretek gyakorlat
12–13. év végi osztályzatok matematikai átlaga
Vállalkozásmenedzsment
-
Nem kötelező modul, nem osztályozzuk.
Szakmai idegen nyelv
Idegen nyelv
13. év végi osztályzat
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Szakmacsoportos gyakorlatok
Elismerjük a 9-13. évek gyakorlata alapján
136
4.1.4
A gimnáziumi osztályok óratervei
Ebben az osztálytípusban az oktatás kizárólag diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók képzésére irányul. A helyi tanterv kialakításánál figyelembe vettük a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának irányelveiről szóló jogszabályok előírásait, illetve a részképesség zavarral küzdő tanulók Meixner-féle nevelési és oktatási módszerének kívánalmait. Az informatika tantárgy keretében – a kerettantervi követelményeken felül – a számítógépen való gépelés elsajátíttatása is célunk. Ebben az osztálytípusban – a kötelező tantárgyakon felül – a földünk és környezetünk valamint az informatika tantárgyakból készítjük fel a tanulókat az emelt szintű érettségire. A 2010/11 tanévtől, a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben 2 heti és éves óraszám évfolyamonként
Tantárgy
9. 2012/13
10. 2013/14
11. 2014/15
12. 2015/16
Magyar irodalom
6
111
6
111
6
111
6
96
Magyar nyelv
4
74
3
55
4
74
4
64
Történelem
3
55
4
74
6
111
6
96
2
37 2
32
Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába Első idegen nyelv
8
148
8
148
10
185
10
160
Második idegen nyelv
4
74
4
74
2
37
2
32
Matematika
6
111
6
111
8
148
8
128
Földünk és környezetünk
6
111
4
74
4
74
2
32
Fizika
4
74
3
55
2
37
2
32
2
37
4
74
4
64
4
74
6
96
2
37
2
32
Biológia Kémia
3
55
4
74
Informatika
3
55
3
55
Ének-zene
2
37
2
37
Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport
4
74
4
74
4
74
4
64
Osztályfőnöki óra
2
37
2
37
2
37
2
32
Összesen:
55
1016
55
1016
60
1110
60
960
A társadalomismeret tantervi modult a történelem tantárgyba, a tánc és dráma modult a magyar nyelv tantárgyba, a mozgókép és médiaismeret modult a magyar irodalom tantárgyba, a művészetek modult a rajz tantárgyba integráltuk.
137
4.2 Szakképzési évfolyamok A szakmai képzésben „Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési jegyzékbe történő felvétel és törlés rendjéről” szóló rendelet (a továbbiakban OKJ rendelet) hatálya alá tartozó képzések esetén, a központi modultantervek alapján alakítottuk ki helyi tanterveinket. E tanterveket a 1. számú mellékletben helyeztük el. Az akkreditált, iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben az együttműködő egyetem által kiadott tanterv szerint végezzük a képzést. A korábbi OKJ rendelet hatálya alá tartozó képzések esetén a Nemzeti Szakképzési Intézet által kibocsátott központi tantervek alapján folyik az oktatás, kifutó rendszerben. Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, és a létszámtól függően az informatikai eszközöket igénylő, valamint a szakmai gyakorlati tantárgyakat. A csoportokba sorolásnál figyelembe vesszük az előképzettséget, a legnagyobb csoportlétszámot és lehetőségekhez mérten a tanulók igényeit is. A szakmai gyakorlati képzés részben az iskolában, részben – a gyakorlati képzőhelyekkel kötött tanulószerződés alapján – külső helyszíneken történik. Azokban a szakmai képzésekben, ahol ezt a követelmények előírják, a képzés folyamán szintvizsgát szervezünk a szakmai és vizsgáztatási követelményekben meghatározott feltételek szerint. A szakmai munkaközösségek véleményét kikérjük a szintvizsga részeinek és feladatainak meghatározásához.
138
5. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A kollégium pedagógiai programja kapcsolódik az iskola jelmondatához, melyet Öveges professzortól kölcsönöztünk.
5.1 A kollégium küldetése Olyan kollégiumot szeretnénk:
ahová „hazamegy” a gyerek iskola után, ahol befogadják, elfogadják, és biztonságot nyújtanak neki, amely követel, de tudja értékelni az egyéni teljesítményt, ahol a felnőttek következetessége szeretettel párosul, ahol a közösség igyekszik többletlehetőséget nyújtani az ismeretek gyarapításához.
5.2 A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései 5.2.1
5.2.2
Alapelveink az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermeket megillető jogok érvényesítése, demokratikus, humanista, nemzeti és európai elvek alkalmazása, tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat érvényesítése, az alapvető erkölcsi normák betartása, betartatása, a nemzeti etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése, a tanulók öntevékenységének, önszerveződő képességének erősítése, a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés, szebb társalgási beszéd kialakítása, a káromkodás, csúnya beszéd visszaszorításával, ezáltal a magyar nyelv szépségeinek megbecsülése, családias légkör megteremtése következetes nevelői magatartás mellett, bizalommal és segítőkészséggel, változatos és igényes szabadidős tevékenységek szervezése, biztosítása, integrált nevelés megvalósítása, egységes normarendszer kidolgozása, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele, a tanulók aktivitásának, érdeklődésének formálása, fejlesztése, felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaválasztás és az életkezdés segítése.
Értékeink A kollégiumnak fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa a hozzáférést a tanuláshoz, a biztos tudáshoz, és ezáltal elősegítse az életminőség javítását, a társadalmi mobilitást. A kollégium tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. 139
5.2.3
A kollégium - megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez.
Célunk segíteni, megvalósítani, támogatni az iskola oktatási és nevelési célkitűzéseit, pótolni, kiegészíteni és folytatni a család nevelő, gondozó munkáját, olyan környeztet és légkört teremteni, ahol a tanuló nem szállóvendég, hanem biztos támaszt, szükséges segítséget, és céljai megvalósításának személyi és tárgyi feltételeit is megtalálja.
A kollégium pedagógiai programja tehát az iskola, a szülői ház és a tanulók egyéni elvárásainak megfelelő célokat, feladatokat és ezek megvalósításának feltételeit határozza meg. A kollégiumon kívül is elvárt, hogy a tanulók erkölcsös, tisztességes és tisztelettudó, segítőkész magatartást tanúsítsanak. Legyenek felelősségteljesek, becsületesek. Legyenek mindenkor kötelességtudó és mértéktartó diákok.
5.3 A tanulók fejlődése, tehetséggondozása, felzárkóztatása, pályaválasztása és az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei Alapelvünk az önfejlesztő aktivitás elősegítése. Minden fiatalnak tudnia kell, hogy sorsa alakításáért önmaga is felelős. Ehhez minden segítséget megkap, de céljai megvalósításáért képességeihez mérten neki is erőfeszítéseket kell tennie. A tanulók életrendjének szervezéséhez a köznevelési törvényben előírtak, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja (KNOAP) szolgált alapul. A nevelés értékrendszerében a munka szeretete, a kulturális és természeti értékek védelme, az emberiség, és az egyén saját élete, környezete iránti felelősség a legfontosabb. A tanulók napirendjének meghatározásakor figyelembe vesszük a diákok egésznapi leterheltségét, az iskolai, a szülői, valamint a társadalmi elvárásokat. A legfontosabb életszükségletek kielégítésén túl megteremtjük a biztonságot, a nyugalmat. Biztosítjuk a tanulás körülményeinek zavartalanságát, a személyiség szabadságát, a megfelelő pihenőidőt és a szabadidővel való rendelkezés jogát. A tanulási tevékenység irányítását a leghatékonyabb módszerekkel segítjük. Az esélyegyenlőség és a felzárkózás lehetőségeinek garantálása kiemelt feladatunk. A szabadidős elfoglaltságok széles körét biztosítjuk, építünk a tanulók konstruktivitására. Ezzel kapcsolatban alapelvünk az önkéntes választási lehetőség és az egyéni képességek megismerése, fejlesztése. Informáljuk a tanulókat azokról a lehetőségekről, amelyek emberi gazdagodásukat és pályaválasztásukat segítik elő, s rávezetik őket egy helyesebb életvezetésre. Ahhoz, hogy a tanulók sikeresen fejezzék be tanulmányaikat, és magukkal vigyék a permanens (LLL) tanulás és konstruktív életvezetés modelljét, további differenciálódásra és a körülmények javítására van szükség.
140
5.4 A kollégium nevelési feladatai és a kollégium évente ismétlődő rendszeres feladatai Nevelési feladatok
5.4.1
a tanulási kultúra fejlesztése, felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése, a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése, az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakításának segítése.
A kollégiumi élet sok-sok középiskolás-korú fiatal társas együttélése a diákévek alatt, irányított pedagógiai környezetben, intézményes keretek között. Az iskolában folyó nevelő és oktató munkához a kollégium biztosítja a megfelelő hátteret. Mindkét területen segítséget nyújt az iskolának. A tanulmányi munkát korrepetálással, a hátrányos helyzetű tanulók fokozottabb segítésével, tankörök szervezésével teszi eredményesebbé. A nevelési munka területén mind a szociális, mind a kulturális feladatok végrehajtásában hatékony munkát végez. A szociális viselkedési szabályok elsajátíttatása, a környezet védelme, ápolása kiemelt fontosságú feladat. Az egyéni fejlődést az egészséges életmódra neveléssel, a szabadidő tartalmas eltöltésével, a kulturális igény felkeltésével és támogatásával éri el a kollégium.
A kollégium évente ismétlődő rendszeres feladatai
5.4.2 Augusztus
kezdő évfolyamok pre-integrációs folyamatának elindítása (Csipetke tábor), kollégiumi csoportok kialakítása, szobabeosztás, kollégiumi szobák állapotának felmérése, szobaleltár elkészítése, tanköri beosztások elkészítése, beköltözés lebonyolítása.
Szeptember
tanévkezdés, az új tanév adta feladatok megbeszélése, házirend ismertetése, elfogadása, ügyeleti rend beosztása, szervezett szabadidő eltöltési módok (szakkör, diákkör, sportkör) ismertetése, megszervezése, tankörök, korrepetálások, tanulást segítő foglalkozások beindítása, diákközösség megalakulásának koordinálása, az első gyűlés megrendezése, a kollégiumi együttélés szabályainak ismertetése, felkészülés a kollégiumi ismerkedési estre, kollégiumi gyűlés.
Október
a tanulás-segítés lehetőségeinek feltérképezése, kiscsoportos tankör, szabad tankör, tanulópárok, tanulócsoportok kialakítása, az első hónap tapasztalatainak megvitatása, 141
őszi szünet előtti nagytakarítás, az ismerkedési est szervezése, lebonyolítása, a 9. évfolyam részére egyéni fejlesztési tervek elkészítése és a foglalkozások beindítása, a korrepetálások, tanulást segítő foglalkozások felülvizsgálata.
November – december
Mikulás napi rendezvény(ek), karácsonyi műsor szervezése, az alapprogram feladatainak részértékelése, téli szünet előtti nagytakarítás, pályaválasztási nyílt napokon való részvétel.
Január – február
a tanulók eredményeinek fokozott ellenőrzése az eredményes félévzárás érdekében, a bukott tanulók fokozott segítése, pót-tankör lehetőségeinek megbeszélése (tanító tanár, nevelőtanár, szülő, diák részvételével), a félévzárással kapcsolatos teendők ellátása (beszámolók, statisztikák készítése), a második félév megtervezése, céljainak meghatározása, struktúrák kidolgozása, a tanulmányi eredmények változásának következetes kezelése a félévi eredmények tükrében, farsang, Valentin nap szervezése, megrendezése, nőnapra való felkészülés, a Megyei Kollégiumi Sportnapra való felkészülés.
Március – április
a végzős tanulók eredményeinek folyamatos ellenőrzése, nőnapi műsor lebonyolítása, a Megyei Kollégiumi Sportnapra való felkészülés, házi bajnokságok szervezése, ki-mit-tud?-ra való felkészülés, tavaszi szünet előtti nagytakarítás, tanulóink neveltségi szintjének értékelése, a Megyei Kollégiumi Sportnapon való részvétel, a kollégiumi ballagás előkészítése.
Május – június
az alapprogram foglalkozásainak értékelése, ballagás - búcsúzás a kollégiumtól, nevelőtestület munkájának értékelése, további teendők megbeszélése, pedagógiai munka korrekciója, a tanévzárással kapcsolatos teendők ellátása (beszámolók, statisztikák készítése), a tanév tanulmányi eredmények elemzése, annak értékelése, leltárkészítés, év végi nagytakarítás, kollégiumi tanévzáró, 142
Csipetke tábor előkészítése, kiköltözés lebonyolítása.
5.5 A működés belső feltételrendszere 5.5.1
Személyi feltételek
A nevelési feladatokat sokoldalúan képzett főállású nevelőtanárok végzik. Nevelőtanáraink a törvényi előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógusok. Különösen fontos, hogy a nevelőtanár:
biztos, rendszeresen megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezzen, jártas legyen a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában, egyéniségével, felkészültségével, műveltségével példaként szolgáljon a tanulók számára, életmódja, viselkedése követendő modellt jelentsen, rendelkezzen megfelelő empátiával, viselkedésében a tanulók iránti tisztelet és szeretet domináljon, tartson folyamatos kapcsolatot a kollégiumi tanulók közösségeivel, valamint a gyermekek nevelésében résztvevő személyekkel, illetve intézményekkel.
A kollégiumok közösen használt helyiségeit és heti rendszerességgel a szobákat takarítónők takarítják. A szükségessé váló javításokat az iskola karbantartói végzik. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező.
5.5.2
Tárgyi feltételek
A leánykollégium és fiúkollégium külön épületben kapott helyet. A kollégiumok belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálja a kollégisták biztonságát, kényelmét és megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, kulturális, sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. Mindkét kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről.
5.5.3
Tanulói összetétel
A kollégium tanulói az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium diákjai. A kollégiumi csoportok kialakításánál figyelembe vesszük az azonos szakmacsoport, azonos évfolyam és osztály adta lehetőségeket. Különösen ügyelünk arra, hogy a pszichés fejlődési zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók körébe tartozó (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) csoportok létszáma ne haladja meg a 12-14 főt.
5.6 A tanulók életrendje, tanulásuk, szabadidejük szervezésének pedagógiai elvei A kollégiumi nevelés során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezzük meg attól függően, hogy mi a foglalkozás célja, jellege.
143
5.6.1
A tanulók életrend szervezésének pedagógiai elvei
A csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozásokat felhasználjuk arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait. Kiemelt fontosságúak a káros szenvedélyek megelőzését szolgáló foglalkozások. A személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőséget biztosítunk a tanulók számára, hogy egyéni problémáikat feltárják, és ezek megoldására a pedagógus tanácsot adjon. Elveink közé tartozik a kollégiumi lakhatási feltételek folyamatos fejlesztése.
5.6.2
Tanulást segítő foglalkozások pedagógiai elvei
A napi felkészülést szolgáló tevékenység (szilencium, számonkérés, segítségnyújtás) közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben és nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben történik csoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében. A valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése (felzárkóztatás) tanári tervezéssel, szervezett keretben folyik. A kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának (tehetséggondozás) céljából a kollégium az iskolával is együttműködik. Az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium különböző szakköröket, diákköröket szervez.
5.6.3
A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások pedagógiai elvei
Meghatározó szerepet játszik a kollégiumi nevelésben az egészséges életmódra nevelés. A kollégiumi sportkör keretein belül lehetőséget biztosítunk az aktív, versenyszerű sportolásra. A tömegsport foglalkozásokon heti két alkalommal rendszeres testedzésre van alkalmuk a nem versenyszerűen sportolni kívánó tanulóknak is. Az iskola tornaterme is rendelkezésünkre áll. Számos sportágban próbálhatják ki magukat a kollégista tanulók: labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda, horgászat, lövészet, asztalitenisz, íjászat, tenisz, csocsó, darts. Figyelmet fordítunk a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztésére, mely lehetőséget biztosít arra, hogy érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak. A kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik természeti értékeinket, a különböző versenyek, rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget. Környezetük szépítése során erősödik bennük a természeti környezet megóvásának, ápolásának igénye. A közösségi együttlétben kiemelkedő érték a hagyományőrzés. Fontos szerepet töltenek be a kollégium életében a tanári segítéssel történő diákok által szervezett rendezvények.
144
5.7 A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja által meghatározott kötelező foglalkozások témái és a foglalkozások óraszámai 9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13-14. évf.
A tanulás tanítása
3
2
2
2
1
Az erkölcsi nevelés
2
2
2
1
1
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
2
2
2
1
1
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
2
2
2
1
2
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
1
1
1
1
1
A családi életre nevelés
1
2
2
3
3
Testi és lelki egészségre nevelés
2
2
2
2
2
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
2
2
2
1
1
Fenntarthatóság, környezettudatosság
2
2
2
2
2
Pályaorientáció
2
2
2
2
2
Gazdasági és pénzügyi nevelés
2
2
2
3
3
Médiatudatosságra nevelés
1
1
1
1
1
TÉMAKÖRÖK
22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra
5.8 A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve 5.8.1
Belső rendezvények, csoportok hagyományai
Tisztasági verseny A tanulók szobáinak tisztaságát naponta ellenőrizzük és pontozzuk, a legszebb szobákat havonta jutalmazzuk. Csipetke tábor A tábor az újonnan érkező diákok beilleszkedését segíti. Mielőtt az iskolapadba kerülnének, alkalmuk nyílik megismerkedni egymással, leendő környezetükkel. A programok a kollégiumban, az iskolában és a település számos részén zajlanak. A diákok a tábor alatt a kollégiumban vannak elszállásolva. Ismerkedési est Az iskola aulájában kerül megrendezésre. Az új diákok bemutatkozásának, egymás megismerésének és a tehetségesek felfedezésének alkalma. A kilencedikesek csapatonként készülnek műsorral. A nézők szavazatai alapján dől el, hogy melyik csapat nyer. M-faktor Tehetségkutató céllal jött létre. Különböző kategória (ének, tánc, vers…) fellépőivel, vagy vetélkedő műsorként kerül megrendezésre. A műsor része az ajándékokat hozó Mikulás. Karácsonyi ünnepség 145
Hosszú készülődés előzi meg. A lánykórus színvonalas éneklését versek és vetítések váltják fel. A kollégiumban a meghittség ünnepe. Farsang A diákok jelmezekbe öltözve lepik meg egymást. A nézők szavaznak a legjobb egyéni és csoportos jelmezre. A beöltözést zenés mulatság zárja.
146
Nőnap A szavalók ünnepélyes vagy vidám versekkel köszöntik a lányokat. A műsor után zenés mulatságra kerül sor. Ballagás Az iskolai ballagás előtt hivatalos formában is búcsúzunk a végzősöktől, versekkel és beszédekkel, visszaemlékezéssel és előretekintéssel. Tánccsoport A tánccsoport több évtizedes fennállása óta a Balatonfűzfői Hagyományőrző és Nosztalgia Tánckörrel karöltve működik. A próbáknak a Művelődési Központ ad helyet. Rangos versenyek rendszeres résztvevőiként számos sikert ért el.
5.8.2
Külső rendezvények hagyományai
Diákjaink számos iskola és kollégium számára rendezett programon vesznek részt.
Kollégiumi Sportnapok. Katasztrófavédelmi vetélkedők. KRESZ versenyek. Kollégiumi KI-MIT-TUD? Helikon. Sportversenyek. Közlekedésbiztonsági verseny. Helyi kulturális és szórakoztató rendezvények.
5.9 Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok a kollégiumban 5.9.1
A kollégium egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai
Fontos, hogy a tanulók ismeretekkel és az azok gyakorlásához, alkalmazásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai foglalkozásosokon túl a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkozzanak az egészség megőrzésének szempontjából fontos ismeretekkel, melyek a következők:
5.9.2
helyes táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai, a családi és kortárskapcsolatok, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés, mentálhigiénés ismeretek.
A kollégiumi egészségnevelési feladatok résztvevői a nevelőtanárok, az iskolai drogügyi koordinátor, az iskolaorvos, a védőnő, a testnevelő tanárok, 147
az osztályfőnöki munkaközösség-vezetője, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szaktanárok.
Az egészségnevelés az iskola és kollégium minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak is feladata.
5.9.3
Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek a meglévő környezeti értékek óvása, védelme, a tanulók tágabb környezetének, Balatonfűzfő zöldjének védelme, környezetkímélő magatartás – fák, bokrok, parkok védelme, szelektív hulladékgyűjtés alkalmazása, közvetlen környezetünkben, az iskolában, kollégiumban a rend, a tisztaság megóvása, fák ültetése, előadások preferálása.
5.10 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A diákközösség kialakítása, megerősítése, fejlesztése a kollégiumi élet mozgatórugója, Számos olyan program kerül megrendezésre, melyek során a közösség tagjai megismerik egymást, elfogadják azt a másságot, mely egy-egy diákra, mint egyéniségre jellemző. A programszervezés gondolatát továbbfejlesztve alapvetők azok a lehetőségek, amelyek során a "mi, akik az Öveges kollégiumában élünk" élménye erősödik meg. A legkisebb közösség a kollégiumban egy-egy szoba lakóinak közössége. A csoport közössége ennél nagyobb közösség, melyet a nevelőtanár irányít. A csoportok összetétele heterogén. A közösségi élet fejlesztésének eszközei között szerepelnek a csoportfoglalkozások, rendezvények mellett a különböző fórumok is (pl. kollégiumi gyűlés). Az oktató-nevelő munkában közösségformáló tényező a tanár-diák kapcsolat is. A diákok viselkedése a tankörön, vagy a közösségek rendezvényeinek alkalmával olyan jelenséget alkot, amelyet a tervszerű stratégia kialakításával eredményesen kell, és lehet formálni. Az iskolai pedagógiai programra építve különösen fontos feladat a közösségnevelés a kollégiumban, hiszen a hét öt napját egy zárt közösségben töltik a fiatalok. Fontos, hogy a kollégium a kortársak számára biztosítson megfelelő lehetőséget a tanulás, művelődés, kikapcsolódás és a sport számára szervezett és öntevékeny módon is. A tanulóknak napi rendszerességgel van lehetőségük a sportolásra, kollégiumi, iskolai és külső egyesületnél is. A napi sportlehetőségek mellett rendszeresen szervezünk házi bajnokságokat és részt veszünk egyéb versenyeken, rendezvényeken is. Szervezésének legfontosabb elvei közt szerepel a sport szeretete, a játék szeretete, az elfogadás, és a sportolási lehetőségek biztosítása minden tanuló számára. A kollégium az iskola által szervezett közösségi programokon túl is szervez programokat, így a kollégium saját rendezvényei, színház és kiállítás látogatások, mérkőzések megtekintése is szerepel a délutánok napirendjében.
148
5.11 Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái 5.11.1 Kapcsolattartás az iskola dolgozóival és a szülőkkel
szülőkkel: szülői értekezlet, fogadóóra, telefon, levél, e-mail, személyesen, nevelőtanárral: telefon, e-mail, személyesen, iskolai nevelőtestülettel: e-mail, telefon, személyesen, értekezleteken, intézményvezetővel: e-mail, telefon, személyesen, értekezleteken, kollégiumi intézményegység vezetővel: e-mail, telefon, személyesen, értekezleteken, osztályfőnökkel: e-mail, telefon, személyesen, értekezleteken, ifjúságvédelmi felelős: e-mail, telefon, személyesen, iskolai pszichológus: e-mail, telefon, személyesen, az iskola többi dolgozójával: e-mail, telefon, személyesen.
A hatékony pedagógiai munkát segíti a rendszeres információáramlás, a szakmai konzultációk (pszichológusokkal, fejlesztőpedagógusokkal, nevelőtanárokkal, vezetőséggel), illetve szükség esetén az együttműködés más intézmények szakembereivel. Az iskolai nevelőtestület és a kollégiumi nevelőtanárok közötti kölcsönös információ csere központi helyet kell, hogy elfoglaljon munkánkban, épp olyan fontos helyet, mint a szülőkkel való folyamatos konstruktív kapcsolattartás. A folyamatos nevelőtanári konzultáció alappillére munkánknak, melynek célja:
a tanulók szociális, mentális, pszichés problémáinak feltérképezése, annak több szempontú áttekintése (pedagógiai, pszichológiai, szociális), a nevelőtanári kompetenciák erősítése, a lakócsoport mindennapjainak megismerése, segítése, esetkezelés, „krízis konzultáció” (rendkívüli, egy-egy nehéz ügy esetében szakmai megbeszélés).
5.11.2 Kapcsolattartás más kollégiumokkal
Kollégiumunk részt vesz a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség munkájában. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a megye iskoláinak kollégiumaival. Kollégiumok Országos Konferenciáján való tapasztalatcsere. kollégiumok közti versenyek.
5.12 Nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése, a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai Iskolánk hatályos Alapító Okiratában nem szerepel, így idegen nyelven, illetve kisebbségi nyelven nem folytat képzést, valamint ilyen speciális igénnyel rendelkező diákot nem fogad. Mindezek ismerete mellett - tekintettel arra, hogy a sajátos nevelési igény nem nyelv specifikus - kollégiumunk képes magyar nyelvet alapszinten beszélő angol vagy német nyelvterületről, illetve hivatalosan nyilvántartott etnikai kisebbségből származó diákok spontán - nyelvi integrációjára a többségi magyar nyelvet beszélő közösségbe.
149
A kollégiumi nevelési munka során különös figyelemmel vagyunk arra, hogy szülői igény felmerülése esetén gyermekeik - lehetőség szerint, - az adott nyelvet és a hozzá tartozó szokásrendszert ismerő nevelőtanárhoz kerüljenek.
5.13 Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek Az ifjúságvédelmi munka minden pedagógusnak egyformán kötelessége. Kollégiumunkban minden nevelőtanárnak elsődleges feladata az, hogy a rábízott tanulók életkörülményeit megismerje. Mivel diákjaink otthonuktól távol vannak, szülőpótló feladatokat is el kell látnunk. Egyre emelkedik a szociális okok miatti kollégiumi elhelyezést igénylő tanulók száma. A tanulók nagyon nagy aránya (lelkileg) sérült, jelentős részük három vagy még több gyermekes családból származik. A nevelőmunka emberpróbáló kihívása, ha beilleszkedési zavarral, motiválatlansággal, pszichés labilitással, káros szenvedéllyel, agresszióval, vagy befelé fordulással találkozik. Ilyen esetekben a vezetőséggel, az osztályfőnökkel és a szülővel is felvesszük a kapcsolatot. Szükség esetén pszichológus tanácsa, vagy segítsége jelenti a probléma kezelését.
5.14 A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve Hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozásokat tartunk. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az SNI-s tanulók szakértői véleményét, melyet az illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság ad ki, illetve a nevelési tanácsadó. Minden év szeptemberében nyilvántartásra, illetve felülvizsgálatra kerülnek az - iskolai ifjúságvédelmi felelőssel együttműködve, – oktatási- nevelési szempontból (SNI, BTM, HH, HHH) problémásnak ítélt gyermekek. Ezt követően kerülnek kialakításra a – diákkal foglalkozókkal, illetve a tanítás folyamatában résztvevőkkel együttműködve - speciális szükségleteik, igényeik kielégítésére az egyéni nevelési/fejlesztési tervek. Tapasztalatunk, hogy a részképesség zavar mellett a szociális okokból is hátrányos helyzetű tanulók száma emelkedik.
5.14.1 Az esélyek megteremtése érdekében történő tevékenységek
differenciált személyiségfejlesztés, pszichológiai segítségnyújtás, családi kapcsolatok erősítése, nevelési tanácsadás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, alapvető értékek közvetítése, továbbtanulásra felkészítés, életkori sajátosságokhoz igazodó szabadidő eltöltése.
5.15 Ellenőrzés, értékelés a kollégiumban Meghatározó a tanulmányi eredmények és a szociális szintek elemzése, melyek a kitűzött célok, és az elért eredmények közötti viszonyt mutatják meg.
5.15.1 Közvetlenül mérhető eredmények
a tanulmányi eredmények változása, 150
a hiányzások tendenciája, a szobák rendje, a tanulói ügyelet hatékonysága.
5.15.2 Tevékenységen keresztül mérhető eredmények
a neveltségi szint (a tanuló viselkedése, munkához való hozzáállása, aktivitása), a közösség helyzete, a kollégium atmoszférája.
151
MELLÉKLETEK
152
1. sz. melléklet Szakképzési évfolyamok helyi tantervei szakiskolában a 2012/13-2014/15 években szakközépiskolában a 2012/13-2013/14 években Villanyszerelő A közleményben kiadott modulrendszerű, központi szakmai programot – figyelemmel a hatályos szakmai és vizsgakövetelményekre, továbbá a kor igényeinek megfelelően – intézményünk az alábbiak szerint alkalmazza.
Szakma OKJ száma: 33 522 04 1000 00 00 Szakma megnevezése: Villanyszerelő Elágazások: nincsenek, alap szakképesítés Előképzettség: 10. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. § (4) bekezdése szerint előrehozott szakképzésben oktatható A szakmai alapképzés: 1 év (az utolsó év előtt szintvizsga szervezhető) Teljes képzési idő: 2/3 év, iskolarendszerben 2540/3840 óra gyakorlattal, előrehozott szakképzés esetén közismereti órákkal együtt
A szabad sávok időkeretének feltöltésére a képzésbe beépítésre került a javasolt 0001-06 „A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése” megnevezésű követelménymodul, valamint az Elektrotechnika saját modult. Az ezen felül fennmaradó időkeret a központi modulok időkeretének módosításával került felosztásra.
1.
1.
2 heti iskolai és éves óraszám évfolyamonként
Tananyagelem
1/9. Osztályfőnöki óra
2/10.
3/11.
Gyakorlati képzőhelyre kihelyezett órák száma, kihelyezés éve
Tananyagegység
Modul
Az egyes Tananyagegységek és Tananyagelemek központi azonosítóját, megnevezését és beosztását a következő táblázat tartalmazza a 3 éves, 8. osztályra épülő előrehozott szakképzéshez.
2
36
2
36
2
32
0
-
Testnevelés (iskolai)
4
72
2
36
2
32
0
-
Munkahelyi testnevelés
0
0
0
36
0
32
68
2-3.
Idegen nyelv
4
72
2
36
2
32
0
-
Tanulás
4
72
0
0
0
0
0
-
Történelem szociális állampolgári ismeret
4
72
2
36
2
32
0
-
Természettudományok (fizika, kémia)
4
72
3
54
3
18
0
-
Digitális
2
36
2
36
2
32
0
-
Matematikai
4
72
2
36
2
32
0
-
Művészeti (zene, képzőművészet)
4
72
0
0
0
0
0
-
Anyanyelvi
6
108
2
36
2
32
0
-
Testnevelés
2.
Közismereti kompetenciák órái
2.
153
154
Tananyagelem
1/9.
2/10.
3/11.
Gyakorlati képzőhelyre kihelyezett órák száma, kihelyezés éve
Tananyagegység
Modul
2 heti iskolai és éves óraszám évfolyamonként
1.0/0900-06 Informatikai alaptevékenységek 1.1/0900-06 Számítógép alapok
1
18
0
0
0
0
0
-
1.2/0900-06 Irodai alkalmazások
2
36
0
0
0
0
0
-
1.3/0900-06 Kommunikáció és multimédia
2
36
0
0
0
0
0
-
2.1/0900-06 Anyagok, szerszámok, mérések
3
54
0
50
0
0
50
2.
2.2/0900-06 Mechanikai és elektromos kötések készítése
3
54
0
50
0
0
50
2.
3.1/0900-06 A munka minősége
2
36
0
0
0
0
0
-
3.2/0900-06 A munkahely és környezet védelme
2
36
0
30
0
0
30
2.
3.
2.0/0900-06 Technológiai alapműveletek
3. 4.
3.0/0900-06 Munkaszervezés, tervezés
5.
1.0/0896-06 Előkészítés
7.
1.1/0896-06 Előkészítés I.
1,5 27
0
0
0
0
0
-
1.2/0896-06 Előkészítés II.
1,5 27
0
0
0
0
0
-
1.3/0896-06 Előkészítés III.
0
0
0
100
0
0
100
2.
1.4/0896-06 Előkészítés IV.
0
0
0
0
0
80
80
3.
2.1/0896-06 Munka- és környezetvédelem I. (együtt 2.2-vel)
0
0
0
0
0
0
0
-
2.2/0896-06 Munka- és környezetvédelem II.
0
0
0
0
1
16
0
-
3.1/0896-06 Dokumentáció I.
1
18
0
0
0
0
0
-
3.2/0896-06 Dokumentáció II.
0
0
2
36
0
0
0
-
3.3/0896-06 Dokumentáció III.
0
0
0
0
2
36
0
-
3.4/0896-06 Dokumentáció IV.
0
0
0
0
2
78
50
3.
2.0 Munkahely és környezet védelme
5.
8.
3.0/0896-06 Dokumentáció
9.
155
Gyakorlati képzőhelyre kihelyezett órák száma, kihelyezés éve
Tananyagegység
Modul
2 heti iskolai és éves óraszám évfolyamonként
Tananyagelem
1/9.
2/10.
3/11.
1.0/0899-06 Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata I.
10.
6. 11.
1.1/0899-06 Épület villamos hálózatok és berendezések I.
0
0
0
120
0
0
120
2.
1.2/0899-06 Épület villamos hálózatok és berendezések II.
0
0
0
0
0
70
70
3.
1.3/0899-06 Világítási hálózatok és berendezések I.
3
54
0
60
0
0
60
2.
1.4/0899-06 Világítási hálózatok és berendezések II.
3
54
0
0
0
0
0
-
0
0
2
36
1
16
0
-
0
0
0
110
0
0
110
2.
0
0
0
0
2
65
33
3.
3.1/0899-06 Villamos forgógépek I. (Elektrotechnikai alapismeretekkel együtt)
0
0
3
54
0
0
0
-
3.2/0899-06 Villamos forgógépek II.
0
0
0
0
2
32
0
-
3.3/0899-06 Transzformátor I. (Elektrotechnikai alapismeretekkel együtt)
2,5 45
0
0
0
0
0
-
3.4/0899-06 Transzformátor II.
0
0
2
96
0
0
60
2.
3.5/0899-06 Villamos gépek javítása
0
0
2
36
0
80
80
3.
4.1/0899-06 Szabadvezeték hálózatok (együtt 4.2- vel)
0
0
0
0
0
50
50
3.
4.2/0899-06 Kábelhálózatok
0
0
0
0
2
82
50
3.
1.0/0899-06 Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata II. 1.5/0899-06 Ipari villamos hálózatok és berendezések I. 1.0/0899-06 Kommunális- és lakóépületek, ipartelepek villamos hálózata III.
12.
1.6/0899-06 Ipari villamos hálózatok és berendezések II. 4.0/0899-06 Villámvédelem
13.
2.1/0899-06 Villámvédelem 5.0/0899-06 Villamos gépek
14.
6.0/0899-06 Szabadvezeték és kábelhálózatok
15.
156
Gyakorlati képzőhelyre kihelyezett órák száma, kihelyezés éve
Tananyagegység
Modul
2 heti iskolai és éves óraszám évfolyamonként
Tananyagelem
1/9.
2/10.
3/11.
7.0/0899-06 Villamos mérések
16. 6.
5.1/0899-06 Üzemi ellenőrzések villamos hálózaton
0
0
2
80
0
0
44
2.
5.2/0899-06 Üzemi ellenőrző mérések villamos gépeken
0
0
0
0
2
92
60
3.
5.3/0899-06 Érintésvédelmi mérések
0
0
0
0
1
71
55
3.
0
0
2
36
0
0
0
-
4,5 81
0
0
0
0
0
-
0
0
2
36
0
0
0
-
0
0
0
0
2
32
0
-
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
0
80
0
120
0
0
200
1-2.
Összesen előírt:
70 1340 35 1380 35 1120 1350
8.0/0899-06 Munkavédelem
17.
6.1/0899-06 Munkavédelem Elektrotechnikai ismeretek (saját)
7.
18.
1.0 Elektrotechnikai alapismeretek 1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek
19. 8.
2.0/0001-06 Vállalkozások gazdálkodása
20.
9.
1.1-0.6 Vállalkozási formák, működtetés, személyi és tárgyi feltételek
21.
2.1-2.6 Kereskedelmi vállalkozások vagyona, eredmény, mutatók, finanszírozás, üzleti terv
-
A tanulók előrehaladásának osztályozása a központi programban előírt tananyagelemeknek megfelelően történik. A tananyagelemek értékelése alapján alakul ki a tananyag egységek, azaz tantárgyak osztályzata és ezekből a modul értékelése. Aki valamelyik, a tanév során lezárt tananyagegység (tantárgy) követelményeinek nem tett eleget, az osztályt ismételni köteles. A képzés végén OKJ vizsga tehető. A vizsgán a vizsgabizottság döntése szerint részszakképesítés kiadására kerülhet sor. Megszerezhető rész-szakképesítés: OKJ száma: Megnevezése:
33 522 04 0100 21 01; Kábelszerelő;
157
Informatikai rendszergazda A kiadott modulrendszerű, központi szakmai programot – figyelemmel hatályos szakmai és vizsgakövetelményekre, továbbá a kor igényeinek megfelelően – intézményünk az alábbiak szerint alkalmazza. Szakma OKJ száma: Szakma megnevezése: Elágazások OKJ száma: Elágazások megnevezése: Előképzettség: A szakmai alapképzés: Teljes képzési idő:
54 481 03 0000 00 00 Informatikai rendszergazda 54 481 03 0010 54 01 54 481 03 0010 54 04 54 481 03 0010 54 07 Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető IT kereskedő WEB mester érettségi vizsga 1 év (Ezt követően szintvizsga nem szervezhető.) 2 év, iskolarendszerben 2470 óra gyakorlattal együtt
A szabad sávok időkeretének feltöltésére a képzésbe beépítésre került a javasolt 0001-06 „A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése” megnevezésű követelménymodul, továbbá a helyi kialakítású „Szakmai idegen nyelv” (angol, német), és az Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető, és WEB mester elágazásoknál a Novell hálózati ismeretek modul. A javasolt Tananyagelemekből tantárgyakat szerveztünk és ezekhez állapítottunk meg időkeretet. A tantárgyak az összes központi modul valamennyi tananyagelemét tartalmazzák. Az egyes Tananyagelemek központi azonosítóját, megnevezését és beosztását a tantárgyakhoz a következő táblázat tartalmazza. Az informatikai rendszergazda közös tantárgyai (moduljai) Tantárgy Tananyagelem
1/13.
2/14.
Kihelyezett órák
Kétheti iskolai/éves teljes óraszám évenkénti bontásban
1.
1.
Osztályfőnöki óra
2/36
2/32
0
2.
2.
Szakmai idegen nyelv
4/72
4/64
0
IT ismeretek
12/216
0
0
3.
166/1.1/1142-06 Az információtechnológia alapjai
4.
166/1.2/1142-06 Az információtechnológia alapjai a gyakorlatban
5.
166/2.3/1168-06 Internetes szolgáltatások (elmélet)
6.
166/2.4/1168-06 Internetes szolgáltatások (gyakorlat)
7.
166/2.5/1168-06 Hálózat menedzsment
3.
158
Az informatikai rendszergazda közös tantárgyai (moduljai)
Tananyagelem Operációs rendszerek
4.
8.
166/1.3/1142-06 Operációs rendszerek elmélete
9.
166/1.4/1142-06 Operációs rendszerek (gyakorlat)
10.
166/2.1/1168-06 Hálózati operációs rendszerek (elmélet)
11.
166/2.2/1168-06 Hálózati operációs rendszerek (gyakorlat) Irodai alkalmazások
12.
166/1.5/1142-06 Irodai alkalmazások elméleti alapjai
13.
166/1.6/1142-06 Szövegszerkesztés
14.
166/1.7/1142-06 Táblázatkezelés
15.
166/1.8/1142-06 Adatbáziskezelés
16.
166/1.9/1142-06 Prezentációkészítés
17.
166/1.10/1142-06 Internet és intranet
18.
166/1.11/1142-06 Multimédia- és kommunikáció
Kihelyezett órák
Kétheti iskolai/éves teljes óraszám évenkénti bontásban
Tantárgy
1/13.
2/14.
11/198
0
0
7/126
0
0
0
3/48
0
0
4/64
0
5.
Munkaszervezés
19.
166/2.1/1142-06 A munkajog alapismeretei
20.
166/2.2/1142-06 A munkahely és a környezet védelme
21.
166/2.3/1142-06 Minőségbiztosítás
6.
Projekt menedzsment
22.
166/1.1/1143-06 A projektirányítás alapismeretei
23.
166/1.2/1143-06 Feladattervezés
24.
166/1.3/1143-06 Erőforrástervezés
25.
166/1.4/1143-06 Költségtervezés
26.
166/1.5/1143-06 Időtervezés
27.
166/1.6/1143-06 A projekt nyomonkövetése
28.
166/1.7/1143-06 Projektirányítás számítógéppel
7.
159
Az informatikai rendszergazda közös tantárgyai (moduljai)
Tananyagelem Szoftvermenedzsment
8.
29.
166/2.1/1143-06 Alapismeretek
30.
166/2.2/1143-06 Fejlesztő és tesztelő eszközök
31.
166/2.3/1143-06 Szoftverértékelés
32.
166/2.4/1143-06 Üzembehelyezési ismeretek Vállalkozásmenedzsment
9.
33.
166/3.1/1143-06 Vállalkozási ismeretek
34.
166/3.1/1143-06 Szervezési és vezetési ismeretek
35.
166/3.3/1143-06 Marketing és reklám alapismeretek
36.
166/3.4/1143-06 Marketing és reklám a gyakorlatban
37.
095/1.1-0.6 Vállalkozási formák, működtetés, személyi és tárgyi feltételek
38.
095/2.1-2.6 Kereskedelmi vállalkozások vagyona, eredmény, mutatók, finanszírozás, üzleti terv Hardvertechnológiák
10.
11.
39.
166/1.1/1168-06 Hardver alapismeretek
40.
166/1.2/1168-06 Hardver-szerelési ismeretek
41.
166/1.3/1168-06 Hardver üzemeltetési ismeretek
42.
166/1.4/1168-06 Hálózat szerelési ismeretek
43.
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
160
Kihelyezett órák
Kétheti iskolai/éves teljes óraszám évenkénti bontásban
Tantárgy
1/13.
2/14.
3/54
0
0
2/36
6/96
0
7/126
0
0
0/90
0
90
Az informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető képzés saját tantárgyai (moduljai)
Tananyagelem Számítógép hálózatok elmélete
44.
166/1.1/1163-06 Hálózati alapismeretek
45.
166/2.1/1163-06 Hálózati modellek
46.
166/2.2/1163-06 Hálózati eszközök
47.
166/2.3/1163-06 Ethernet ismeretek
48.
166/3.1/1163-06 Forgalomirányítók alapszintű ismerete
49.
166/4.1/1163-06 Kapcsolók alapszintű ismerete
50.
166/5.2/1163-06 WAN protokollok
51.
166/6.1/1163-06 WLAN ismeretek elmélet
52.
166/6.2/1163-06 VoIP ismeretek elmélet
Kihelyezett órák
Kétheti iskolai/éves teljes óraszám évenkénti bontásban
Tantárgy
1/13
2/14
14/252
14/224
0
8/144
25/400
0
12.
Számítógép hálózatok gyakorlat
13.
53.
166/1.2/1163-06 Hálózati alapgyakorlatok
54.
166/3.2/1163-06 Forgalomirányítók konfigurálása
55.
166/3.3/1163-06 Forgalomirányítók felügyelete
56.
166/3.4/1163-06 Irányító protokollok
57.
166/4.2/1163-06 Kapcsolók konfigurálása
58.
166/4.3/1163-06 Kapcsolók haladó szintű ismerete
59.
166/5.1/1163-06 Haladó IP címzés
60.
166/5.3/1163-06 WAN eszközök
61.
166/5.4/1163-06 WAN konfigurálás
62.
166/6.3/1163-06 WLAN ismeretek gyakorlat
63.
166/6.4/1163-06 VoIP ismeretek gyakorlat
64.
166/7.1/1163-06 Hálózati eszközök felügyelete
65.
166/7.2/1163-06 Hálózati biztonság
66.
166/7.3/1163-06 Hálózattervezés
67.
166/7.4/1163-06 Felhasználók felügyelete
68.
166/7.5/1163-06 Hibamenedzsment
161
162
Kétheti iskolai/éves teljes óraszám évenkénti bontásban
Tantárgy
1/13
2/14
Novell hálózati ismeretek (választható sajátmodul)
0
12/192
Novell technológia elmélet
0
4/64
Novell technológia gyakorlat
0
8/128
Web technológia (választható modul, Webmester 1167-06-ből átvett)
0
12/192
Web technológia elmélet
0
4/64
Web technológia gyakorlat
0
8/128
Összesen:
70/1350
70/1120
Tananyagelem
14./a 69. 70.
14./b 71. 72.
Kihelyezett órák
Az informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető képzés saját tantárgyai (moduljai)
90
A tanulók előrehaladásának osztályozása a helyi programban előírt tantárgyaknak megfelelően történik. A tantárgyak értékelése alapján alakul ki a modul értékelése. Aki valamelyik, a tanév során tanult tantárgy követelményeinek nem tett eleget, az osztályt ismételni köteles. Az a tanuló, aki iskolánkban nyelvi előkészítős informatika szakmacsoportos alapozó oktatásban vett részt, az informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető szakmai képzés 14. évfolyamán folytathatja tanulmányait, tantárgybeszámítással, az informatikai szakmacsoportos képzésnél leírt feltételek szerint. A képzés végén OKJ vizsga tehető. A vizsgán a vizsgabizottság döntése szerint részszakképesítés kiadására kerülhet sor. Megszerezhető rész-szakképesítés: OKJ száma: Megnevezése:
54 481 03 0100 52 01; Számítástechnikai szoftverüzemeltető;
163
Elektronikai technikus A közleményben kiadott modulrendszerű, központi szakmai programot – figyelemmel a hatályos szakmai és vizsgakövetelményekre, továbbá a kor igényeinek megfelelően – intézményünk az alábbiak szerint alkalmazza.
Szakma OKJ száma: Szakma megnevezése: Elágazás: Előképzettség: A szakmai alapképzés: Teljes képzési idő:
54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus nincs érettségi vizsga 1 év (Ezt követően szintvizsga nem szervezhető.) 2 év, iskolarendszerben 2470 óra gyakorlattal együtt
A szabad sávok időkeretének feltöltésére a képzésbe beépítésre került a javasolt 0001-06 „A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése” megnevezésű követelménymodul, továbbá a helyi kialakítású „Szakmai idegen nyelv” (angol, német) modul. Az ezen felül fennmaradó időkeret a központi modulok időkeretének módosításával került felosztásra. A 148/1.1/0917-06 Villamos rajzok a 148/3.3/0917-06 Számítástechnikai gyakorlat tananyagelemhez a modulon belül integrálva kerülnek tanításra.
Kétheti iskolai/féléves teljes óraszám félévenkénti bontásban Tananyagelem
1/13
1/13
2/14
2/14
1.
2.
1.
2.
Kihelyezett órák
Tananyagegység
Modul
Az egyes Tananyagelemek központi azonosítóját, megnevezését és beosztását a következő táblázat tartalmazza.
1.
1.
1.
Osztályfőnöki óra
2/18
2/18
2/18
2/14
0
2.
2.
2.
Szakmai idegen nyelv
4/36
4/36
4/36
4/28
0
3.
148/1.1/0900-06 Számítógép alapok
0,8/8
0,2/2
0
0
0
4.
148/1.2/0900-06 Irodai alkalmazások
1,2/10
0
0
0
0
5.
148/1.3/0900-06 Kommunikáció és multimédia
0
1,8/16
0
0
0
6.
148/2.1/0900-06 Anyagok, szerszámok, mérések
4/36
4/36
0
0
0
7.
148/2.2/0900-06 Mechanikai és elektromos kötések készítése
4/36
4/36
0
0
0
8.
148/3.1/0900-06 A munka minősége
1/9
1/9
0
0
0
9.
148/3.2/0900-06 A munkahely és környezet védelme
1/9
1/9
0
0
0
3.
3.
4.
5.
164
7. 4.
8.
Tananyagelem
1/13
1/13
2/14
2/14
1.
2.
1.
2.
Kihelyezett órák
Tananyagegység
Modul
6.
Kétheti iskolai/féléves teljes óraszám félévenkénti bontásban
10.
148/1.1/0917-06 Villamos rajzok
2/18
2/18
0
0
0
11.
148/2.1/0917-06 Elektrotechnikai alapismeretek
14/126
0
0
0
0
12.
148/2.2/0917-06 Analóg elektronikai áramkörök
0
14/126
0
0
0
13.
148/2.3/0917-06 Logikai áramkörök
9/81
0
0
0
0
14.
148/2.4/0917-06 Digitális áramkörök
0
9/81
0
0
0
15.
148/3.1/0917-06 Villamos műszerek és mérések
4/36
4/36
0
0
0
16.
148/3.2/0917-06 Elektronikai gyakorlat
0
8/72
10/90
10/70
0
17.
148/3.3/0917-06 Számítástechnikai gyakorlat
4/36
4/36
0
0
0
18.
148/1.1/0918-06 Villamamosipari anyag és alkatrészismeret
2/18
2/18
0
0
0
19.
148/1.2/0918-06 Villamosipari méréstechnikai ismeretek
0
0
5/45
5/35
0
20.
148/2.1/0918-06 Elektronikus áramkörépítési gyakorlat
8/72
0
0
0
0
21.
148/2.2/0918-06 Mechatronikai szerelési gyakorlat
4/36
4/36
0
0
0
22.
148/2.3/0918-06 Villamosgépek és áramkörei
0
0
5/45
5/35
0
23.
148/2.4/0918-06 Ipari méréstechnika
0
0
5/45
5/35
0
24.
148/1.1/0919-06 PLC alapismeretek
3/27
0
0
0
0
25.
148/1.2/0919-06 PLC programozási gyakorlat
0
3/27
6/54
6/42
0
26.
148/1.3/0919-06 Mikrovezérlők ismerete
0
0
3/27
0
0
27.
148/1.4/0919-06 Mikrovezérlők programozási gyakorlata
0
0
7/63
7/49
0
28.
148/2.1/0919-06 Elektronikai tervező és szimulációs programok
0
0
0
3/21
0
9.
5. 10.
11. 6.
12.
165
Tananyagelem
1/13
1/13
2/14
2/14
1.
2.
1.
2.
Kihelyezett órák
Tananyagegység
Modul
Kétheti iskolai/féléves teljes óraszám félévenkénti bontásban
29.
148/1.1/0920-06 Villamosipari technológiai ismeretek
0
0
2/36
2/28
0
30.
148/1.2/0920-06 Vezérlés és szabályozástechnikai ismeretek
0
0
2/36
2/28
0
31.
148/2.1/0920-06 Vezérlés- és szabályozástechnikai gyakorlat
0
0
6/54
6/42
0
32.
148/2.2/0920-06 Számítógépes folyamatirányítás és robottechnika
0
0
6/54
6/42
0
15.
33.
095/1.1-0.6 Vállalkozási formák, működtetés, személyi és tárgyi feltételek
2/18
2/18
0
0
0
16.
34.
095/2.1-2.6 Kereskedelmi vállalkozások vagyona, eredmény, mutatók, finanszírozás, üzleti terv
0
0
3/27
3/21
0
17.
35.
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
0
0/90
0
0
90
70/630
70/720
70/630
70/490
90
13. 7. 14.
8.
9.
Összesen előírt:
A tanulók előrehaladásának osztályozása a központi programban előírt tananyagelemeknek megfelelően történik. A tananyagelemek értékelése alapján alakul ki a tananyag egységek, azaz tantárgyak osztályzata és ezekből a modul értékelése. Aki valamelyik, a tanév során lezárt tananyagegység (tantárgy) követelményeinek nem tett eleget, az osztályt ismételni köteles. A képzés végén OKJ vizsga tehető. Rész-szakképzettség nem szerezhető.
166
