Hasznos tudnivalók kezdık számára

Hasznos tudnivalók kezdık számára Összeállította: Polgár András 2007. május

Tamura Nobuyoshi 8. dan Aikikai shihan az írott dolgokról: „A leírt dolog már nem maga a dolog, ez utóbbi már régen megváltozott. Az írott szöveg rideg és merev, mint a jég, nincs benne élet. Ezért kell magunkhoz venni az írott anyagot, és saját szívünk melegével átfőteni. A jég elıször vízzé olvad, majd gızzé válik, s így újra szabadon lehet használni.”

Aikido Meishin Dojo Sopron – Hasznos tudnivalók kezdık számára – Összeáll.: Polgár András - 2007. május

ÜDVÖZLÜNK AZ AIKIDO MEISHIN DOJOBAN! Ez a kiadvány kezdeti segítséget kíván nyújtani az elsı lépésekhez az Aikido útján elindulóknak. Ha részletesebben szeretnél tájékozódni, akkor ajánljuk honlapunkat (http://aikido.sopron.hu), ahol sok érdekességet találhatsz. Ajánlott szakirodalmat a Szenzár Kiadótól szerezhetsz be. Az Aikido harcmővészet, amelyet nem lehet könyvbıl, videóról, Internetrıl megtanulni, csak úgy sajátítható el, ha kéz a kézzel, test a testtel kerül kapcsolatba... Minden gyakorlat csak szakképzett tanár vezetése alatt sajátítható el biztonságosan, úgy, hogy hasznodra váljon. Hozzá nem értık sose próbálják ıket otthon! Bármilyen kérdésed van, fordulj az oktatókhoz bizalommal, ne aggódj, nem leszel a terhükre! Az Aikidohoz pedig sok örömet és kitartást kívánunk!

RÖVID BEMUTATKOZÁS Mi is az az Aikido? Az Aikido egy harcmővészet; a japán katonai harci mővészetek történelmi tradícióiból alakult ki. Komolyan gyakorolva több mint taktika és önvédelmi technikák ismerete: az Aikido a lélek tökéletesítésének tudománya. Mit nyújthat az Aikido? Megtanuljuk megragadni az ellenfél akcióját, és a támadási energiáját felhasználva dobjuk meg, vagy szorítjuk le ellenfelünket. A cél, hogy egyensúlyban maradjunk bármilyen körülmények között. A gyakorlás következményei éppúgy szellemiek, mint testiek: az életerı megnı, az érzékek élesednek, az egyént kevésbé befolyásolják a mindennapi bosszúságok és kellemetlenségek. Így az Aikido segíti gyakorlóját teljes lehetıségeinek kiaknázásában az élet minden területén. "... az Aikido nem egy test test elleni harc, amely testi és izomerın alapul. Az Aikidoban úgy hajtjuk végre a technikát, hogy szellemi erınket teljességgel, testi erınket pedig ésszerően használjuk fel. Innen a kokyu ryoku1 (egységbıl származó természetes erı - a szerk.) kifejezés. Ha ezt a módszert alkalmazzuk, lehetıségünk nyílik egy olyan erı kifejlesztésére, ami meghaladja azt, amirıl azt hisszük, képesek vagyunk birtokolni. Amikor azt mondjuk, idıs emberek, nık és gyerekek is alkalmazhatják az Aikidot, ez nemcsak azt jelenti, edzhetnek, hanem azt is, hogy miután jól megértették, alkalmazhatják küzdelemben..." (Tamura N.: Aikido, Kokyu Ryoku) Iskolánkról Iskolánk évtizednyi gyakorlás után 2003. szeptemberében alakult meg. A Magyarországi Kobayashi Dojok Egyesületének (MKDE) hivatalos tagja. Csoportunk célja az Aikido megismertetése, valamint hagyományos ('bu'-harci) és modern ('do'-út, módszer)2 értékeinek pontos átadása. Tanulóinknak hosszú távú elfoglaltságot és önmagunk tökéletesítését célzó szakmai munkát kívánunk biztosítani. Ez a gyakorlás, amely akár élethosszig is tarthat, bizton reméljük, elvezet egy magasabb fokú önismeretig, amely alapot biztosít egy nagyobb testi és lelki egyensúly eléréséhez. Mindenki számára elérhetıvé akarjuk tenni a "civilizált", tiszteleten alapuló viselkedési modellt. Az Aikidoban, nem versenyorientált jellege miatt, mindkét nem és minden korosztály megtalálhatja az örömteli mozgás és a belsı fejlıdés lehetıségeit. 2005. májusától a Budó mélyebb megértésének céljából Iaidót is gyakorlunk, szintén nagy hangsúlyt fektetve annak önnevelı oldalára, 2009. júniusától pedig Jodó gyakorlására is lehetıséget teremtettünk.

1

Hepburn féle átírás szerinti hangok kiejtése: ts – c, ch – cs, z – dz, j – dzs, y – j, sh – s, s – sz, w – v) 'budo', jap. = "A harc útja"; harcmővészet; küzdısport és a hozzá társuló szellemiség gyakorlása a test és a lélek fejlesztése céljából. 2

2


2007. májusától példás összefogás eredményeként, a harcmővészetek gyakorlására alkalmassá tett, felújított edzıtermünkben, mely a nap 24 órájában rendelkezésre áll, kultúrált körülmények között folytatjuk a gyakorlást. "Az Aikido célja nem a másik ember, hanem önmagunk hibáinak kijavítása. Ez pedig ne az egyén fizikai és spirituális pusztítását, inkább fejlesztését jelentse." (Ueshiba Morihei, az Aikido Alapítója) Az Aikido edzések gyermek (6-14 év) és felnıtt (14 év-) csoportban zajlanak. A kezdı és régebbi gyakorlók egyaránt több haladó fekete öves oktató figyelmére és segítségére számíthatnak az órák során. Edzéseken átlagosan tízenöt-húszonöt fı vesz részt. Rendszeresen tovább képezzük magunkat az MKDE által szervezett edzıtáborokon, melyeket magas fokozatú japán mesterek vezetnek, továbbá igyekszünk más szervezetek programjain is jelen lenni. A nemzetközi és országos rendezvényeken túl évente többször szervezünk helyi edzıtáborokat, ezzel is segítve az iskolánkban tanuló Aikidosok fejlıdését. Munkánkról Arra törekszünk, hogy az eredeti, japánok és mások által is közvetített, tapasztalatunk szerint hiteles (kézzelfogható bizonyítékokkal alátámasztott), szellemiségbıl táplálkozva oltsuk mindennapi közegünkbe az Aikidot, mint felbecsülhetetlen értékő keleti kulturális tényezıt. Az edzéseken a japán Aikido Kobayashi Dojó3 által képviselt technikai bázis mellett, az alábbiakon dolgozunk nap, mint nap: - folyamatos öntanulmányozás: törekszünk az önismeret elmélyítésére és egy nagyobb fokú személyes szabadság kialakítására (eszközök ehhez, elıször a harcmővészeti közegben, majd a hétköznapokban használt "tudatos test és az attitüd"); - a figyelem edzése: törekszünk a valóság teljesebb megélésének és megragadásának valódi megtapasztalására; - a természetesség megtalálása: az ember valódi (testi és szellemi) természetének megértése (felépítése) miatt és életerejének könnyed, szabad használatának elısegítése miatt; - a budo alapelveinek tanulmányozása: a harc(mővészet) alapjainak valódi megértése és a külsıségektıl való megszabadulás érdekében, egyúttal a mozgás tökéletesedı értelmességén keresztül, a helyes tartalommal ellátott "élı" forma létrehozására; - a pontos átadás: a szükséges részletességen és precizitáson keresztül a természetes mozgások fejlıdése miatt, valamint a mozdulatok közt lévı kapcsolatok megfigyelése és megértése végett, továbbá az "úton" való egyéni és közös, "élethosszig tartó" munkálkodás miatt, a szintek megélésére (nem cél az egymástól független technikai alkalmazások és ismeretek puszta felhalmozása); - a külsı és belsı egység kimunkálása: egy nagyobb testi és lelki egyensúly elérésére ("Tedd tényleg azt, amit mondassz!"). Összefoglalva - mestereink nyomán - a cél: "Egy biztos és szabad test, egy tiszta és szabad érzés, egy alkotóképes és szabad szellem... Ezután össze kellene kapcsolnia a három központot, és egyetlen valódit kellene belılük kovácsolni, végül pedig tartóssá kellene azt tennie ... "egy tartós súlyközponttá". Ekkor kezdıdhet el egy igazi nevelés, és ekkor válik teljessé az etikett jelentése. Folytassuk ezt a tapasztalatot az AIKIDOn és más BUDOkon keresztül." AIKIDO A japán Aikido szót három karakterrel írják, melynek jelentése: az univerzum mozgatóerejével való egyesülés útja. ai : egyesülés, harmónia, azonosulás, szeretet ki : ıserı, ısenergia, életerı, vitális energia, szellemi/lelki energia, az összpontosított erı energiája do : út, mód

3

'dojo', jap. = "Az út gyakorlásának helye"; nem egyszerő tornaterem, hanem egy hely, ahol a harcos útját járók ('budoka', jap.) gyakorolnak.

3


Az Aikido egy valódi budo, vagyis harcmővészet; a japán katonai harci mővészetek történelmi tradícióiból alakult ki. Komolyan gyakorolva több mint taktika és önvédelmi technikák ismerete: az Aikido a lélek tökéletesítésének tudománya. Az Aikidot Ueshiba Morihei (1883-1969) fejlesztette ki, akit a világ minden részén több mint egymillió Aikido gyakorló O-Sensei (Nagy Mester)-ként ismer. Fiatalemberként rendkívüli harcmővész volt, a kard, a bot, a lándzsa, és a ju-jitsu mővészetének mestere. De O-Sensei-nek komoly szellemi indíttatása volt, és sokat töprengett a mások fölött aratott gyızelmen alapuló út haszontalanságán. Egyszerő életmódjával és kitartó gyakorlással eljutott a megvilágosodás pillanatáig, és lekőzdötte dilemmáját. Hosszú meditációitól átalakulva, Ueshiba technikai ügyessége a kifinomultság és bámulatba ejtı erı harcmővészetében bontakozott ki, amely alapjában különbözik a korábbiaktól. "Az Aikido titka," írta "hogy összhangban legyünk az univerzum mozgásával és az univerzummal magával." O-Sensei úgy tartotta, hogy a budo a szeretet útja, út amellyel le tudjuk gyızni a konfliktusokat magunkban, és békét teremthetünk a világban, "az univerzum szíve mindenki saját szíve legyen." Mindig is voltak figyelemre méltó szellemi képességekkel megáldott emberek, de O-Sensei úgy tanította, hogy a valódi tudás nem szerezhetı meg pusztán az értelem által. "Ez nem egyszerő teória," mondta. "Ezt gyakorolnod kell." Az Aikido dinamizmusa Minden Aikido technika lényege egy stabil, erıs középpont körüli körkörös mozgás. Még akkor is, amikor a technika iránya egyenesnek mutatkozik elıre vagy hátrafelé, közelebbi vizsgálat felfedi, hogy az Aikidos mozdulatai valójában körkörösek. Helyesen végrehajtva néhány technika igen látványos, az ellenfél "elszáll" a levegıben. Mások olyanok, mint egy bővészmutatvány; kicsi, fürge mozdulatok, amik rögzítik a támadót. Mindkettıt az emelıerı, tehetetlenség, gravitáció, centrifugális és centripetális erık hatásának használatával valósítják meg. Végül is a támadás saját energiája dönti le a támadót. Természetesen állóképesség növekedés, hajlékonyság, és izomfejlıdés bekövetkezik a gyakorlás eredményeképpen, de a technikák hatékonysága nem függ a fizikai erıtıl; ezért az Aikidot bárki gyakorolhatja korra és nemre való tekintet nélkül. Az Aikido gyakorlása A budo végsı célja a személyiség átalakítása, harmonikus egyéniségek alkotása. Mégis ritkák a filozófikus beszélgetések a dojo ban , az edzıteremben. A hangsúly fıleg a gyakorlaton van: állandó ismétlések során sajátítják el tökéletesen az alapmozdulatokat, idızítést és légzést. A tanulók megtanulják megragadni az ellenfél akcióját, és visszairányítani ezt a harci hatékonyság és erı technikáival. Ugyanakkor megtanulnak egyensúlyban maradni bármilyen körülmények között. A legtöbb gyakorlatot partnerrel csinálják; mindegyikük a saját képességeinek megfelelıen dolgozik, felváltva mint uke (a támadó), és nage (aki fogadja a támadást). Mindkét szerep fontos; mindkettı hozzájárul a felek ügyességének, érzékenységének növeléséhez. Központ Az Aikidoka laza testtartásra tesz szert, amiben a testsúly a test fiziológiai középpontjába, az alhasba van irányítva. A gravitáció tovább már nem egy erı, amit le kell gyızni, hanem segíti és megszilárdítja a testtartást. Ennek következtében a hétköznapi mozgás is könnyedebbé válik. A központosítás következményei éppúgy szellemiek mint testiek: az életerı megnı, az érzékek élesednek, az egyént kevésbé befolyásolják a mindennapi bosszúságok és kellemetlenségek. Ezt az állapotot Japánban úgy nevezik, hogy harát vagy erıs kit birtokol, belsı képességet, ami segíti az Aikido gyakorlóját teljes lehetıségeinek kiaknázásában az élet minden területén.

4


HOZZÁÁLLÁS A TANULÁSHOZ Az alábbi részletek Pascal Krieger: Jodo, a bot útja (A Budo alapelvei fejezet) címő könyvében találhatók. A magyar fordítást Antal Zita készítette. Jutsu és a Do BUJUTSU (harctéri technikák) céljai mások, mint egy BUDÓé (pl. Aikido, judo, iaido, jodo, karatedo). Bujutsu: 1. harci alkalmazás, 2. (ön)fegyelem, 3. erkölcs/morál. Budo: 1. erkölcs/morál, 2. (ön)fegyelem, 3. esztétikum. Mindig volt némi tisztázatlanság ezekkel a hangsúlyokkal kapcsolatban. Egy BUDO-gyakorló számára nehéz elfogadni, hogy harcmővészetében a "harci hatékonyság” mellızött. Ugyanakkor az, hogy a felsorolt három szempont élvez elınyt, semmiképp sem jelenti azt, hogy a harci, vagy a hatékonysági oldal ne lenne jelen. Éppen ellenkezıleg. Bizonyosan jelen van - ezért tartják "harci” tannak. De ennek a tannak a lényege a személyiség nevelése: lehet, hogy csupán a hatékonysága miatt is lehetne létjogosultsága, de mindazonáltal túl is haladja a hatékonyságot, lehetıvé téve az egyén számára, hogy morálisan fejlıdjön az öntanulmányozáson és önfegyelmen keresztül, és törekedjék egyfajta esztétikum elérésére is. A BUJUTSUt egy elit hozta létre, hogy megvédjen egy közösséget, melynek létezése veszélyben volt, vagy lehetett. Ez természetesen magában foglalja a harc elkerülhetetlenségét. Egy BUJUTSUnak használhatónak és gyakorlatinak kell lennie. A BUDO békeidıbıl származik. Úgy alkották meg, hogy bárki, társadalmi rétegétıl függetlenül fejlıdést érhessen el vele, egy mély személyes élményen keresztül. A BUDO ahhoz vezethet, hogy megértjük az életet, mint egységet, és hogy könnyebben megtaláljuk a helyünket egy békére és harmóniára törekvı társadalomban. A BUDOnak spirituálisnak kell lennie. Junanshin vagy Nyunanshin - Képlékeny elme Az alapelvek egyetemes igazságok: temérdek mag, mely a "DO” ösvényére hullik. Ha kemény földre kerülnek, sosem hajtanak ki, így meghatározó fontosságú, hogy megmunkáljuk a talajt, ha KOBUDO tanulására vállalkozunk. Egyedüli módja annak, hogy a KOBUDÓt bármilyen eredménnyel tanulmányozzuk - és tényleg úgy gondolom, hogy ez a kizárólagos út, - ha hozzáállásunk tartalmazza a következı öt összetevıt: 1. türelem, 2. bizalom, 3. alázat, 4. rugalmas elme, 5. nyitottság Ha a gyakorló hozzáállása nem változik ennek megfelelıen a tanulás folyamata során, az eredmény csak kudarc lehet. A megfelelı hozzáállás a JUNAN: rugalmas és SHIN: elme (vagy NYUNANSHIN) fogalmakkal fejezhetı ki. A tanár elıször az ezt tartalmazó öt komponens csiszolásán fog dolgozni. Hadd vezessek le valamit az öt elem fontosságából. A türelmetlen tanítvány már tudat alatt kijelöl magának egy célt és egy idıegységet, amely alatt a célt teljesítenie kell. Elméjét erre a képzeletbeli célra fókuszálva képtelen lesz arra figyelni, hogy hová lép, és lábbal tipor az elvetett magokra. Nem lesz meg benne az elegendı türelem, hogy hagyja, hogy egy adott mennyiségő munka dolgozzék benne. Gyors eredményt akar. Meg kell tanulnia, hogyan emelkedjen felül türelmetlenségén, és egyszerően haladjon, anélkül, hogy azonosulna a már megtett lépésekkel vagy az elérendı céllal. Minden figyelmét inkább az adott pillanatra kell összpontosítania (ICHI GO ICHI E). A kétkedı tanítvány olyan módon közelíti meg a tanítást, hogy minduntalan a más területeken szerzett tudására hivatkozik. Ízekre szed mindent, és ha nem ért valamit, akkor vitába száll. Logikus gondolkozással rendelkezik, és nem fogadja el - vagy csak vonakodva - ,ami nem bizonyítható. Meg kell tanulnia bízni mesterében és az általa választott tanításban. A KOBUDÓban semmi sem bizonyítható, a hitet mindenki maga szerzi meg és csakis a maga számára. Az arrogáns tanítvány önnön nagyságának biztonságával felvértezve nehezen ismeri be, hogy semmit sem tud. A kezdı szerepkörben korlátozottnak fogja magát érezni. Minduntalan megpróbálja igazolni hibáit és hiányosságait. Egója leküzdhetetlen akadályokat fog emelni fejlıdése útjába. Azon kell majd

5


dolgoznia, hogy ráébredjen, nem körülötte forog a világ, ı is csak egy a sok jelentéktelen vándor közül, aki keres. A makacs tanítványt elsısorban karakterének rugalmatlan jellemvonása fogja vezérelni. Végigszáguld a DO útján a nélkül, hogy figyelmet szentelne annak, merre is tart valójában. De mikor elérkezik az ideje, hogy megkérdıjelezze viselkedését elméje, amely nem szokott hozzá az alkalmazkodáshoz, már rögzült lesz. Csak fenntartásokkal fog beleegyezni abba, hogy más irányba haladjon, mint amit ı gondolt helyesnek, mivel egy csökönyös öszvér. De ha hasonlóan makacsul próbálja felszabadítani magát elméje korlátjai közül, akkor nincs minden veszve. Hibákon és kiábrándultságon, kudarcokon és vereségeken keresztül megsebzett lelke lágyul és alkalmazkodik a BUDO ösvényén rejlı váratlan változásokhoz. Az, aki nem elég rugalmas, általában a következı kifogással keresi meg tanítóját: "Adok neki egy esélyt, (mármint: én teszek szívességet), de csak heti egyszer tudok lejönni, (semmit sem tudok a végzendı munkáról, de ezek a feltételeim), mivel vannak más kötelezettségeim is stb.” A KOBUDO rengeteg idıt és erıfeszítést kíván. Egy ilyen elfoglalt embernek döntenie kell. A KOBUDÓt nem lehetséges egy héten egyszer komolyan gyakorolni. A KOBUDO napi gyakorlat és legalább heti kéthárom edzés szükséges hozzá tanárral. Az edzések és a társasági élet a gyakorlók szabad idejének jelentıs részét igénylik. Az "elfoglaltság” alapvetı probléma és elsıdleges oka a lemorzsolódásnak. Összefoglalva: amikor valaki arra vállalkozik, hogy a KOBUDÓn, és az önmegismerésen keresztül próbálja megérteni az életet, akkor idıt kell erre áldoznia, befogadónak kell lennie, meg kell bíznia választott vezetıjében, és türelmesen kell elıre haladnia, lépésrıl lépésre, és különösen ébernek, figyelmesnek és fogékonynak kell lennie. A JUNANSHINnak nevezett hozzáállásban mindezek a tulajdonságok benne rejlenek. Alapvetı fontosságú a kezdetektıl fogva figyelmet szentelni nekik, mivel szükség van rájuk, egészen az út végéig.

AIKIDO ALAPFOGALMAK Az alábbi részletek Tamura Nobuyoshi: AIKIDO címő könyvében találhatók. A magyar fordítást Varga Beáta készítette.

Shisei Shisei a következıképpen fordítható le: pozíció, attitőd, magatartás, testtartás. Sugata (shi) a formát, az alakot, a méretet fejezi ki. Ikioi (sei) pedig az erıt, erıteljességet, élénkséget. Ezt a két jelentést foglalja magába a shisei. De, a shisei nemcsak egy külsıdleges magatartást jelöl, ami jó forma, jó stílus, jó tartás; hanem egy belsı erıt, ami jól láthatóan, kívülrıl is megnyilvánul, mint például egy gyerek életképessége, ami élénkségébıl, ragyogó szemeibıl és mozdulataiból olvasható ki... Mire is van szükségünk, ha el akarjuk érni ezt a shiseit? Elıször is rendben kell tartani a testet, ami nem más, mint a kit tartalmazó váz! Húzza ki a gerincét, és tartsa egyenesen. Ha olyan érzése van, hogy a fejével tartja az eget, akkor gerincoszlopa természetes módon egyenesedik ki. Ne fújja fel mellkasát, mint a katonák vigyázzállásban! A vállak lazán leesnek, az ülep összeszorítva, a derék nem homorít, a ki kényelmesen a seika tandenbe kerül. Nyugodt módon ellazult az egész test. A neves vívómester, Miyamoto Musashi így beszél a harcmővészetbeli shiseirıl: "Az arc nyugodt, sem felfelé, sem lefelé, sem oldalra nem fordul el, a szemhéj enyhén le van zárva, a szemgolyó nem mozog, a homlok kisimult, a szemöldök enyhén összeráncolva, az orr egyenesen elıretart, az álat nem kell túlságosan felemelni, a tarkó is egyenes, erı van a nyakcsigolyákban. A leejtett vállak alatt a test tökéletesen ellazult, a gerincoszlop helyes tartásban, az ülep behúzva, a térdek, egészen a lábujjakig erısen a talajra nyomódnak, a csípık nincsenek kicsavarodva, a has erısen kidomborodik." Az Aikidoban sankakutainak nevezik az ilyen ruganyos, kiegyensúlyozott, szabad mozgást biztosító testtartást, ami egy szabályos tetraéderhez hasonló, és forgás közben kúppá válik.

6


Kokyu Elsajátítottuk a shiseit. A testtartás megfelelı. A következı munka a Kokyu: Haku (Ko) kilélegezni Suu (Kyu) belélegezni. Az élılények többsége oxigént szív be, és szén-dioxidot bocsát ki. Ezt a cselekvést hívjuk kokyunak. Egy jó kokyu mély, hosszú, lassú és természetes. Ez tehát hasi légzés. Helyesebb, ha az elsı idıkben a kilégzésre koncentrálunk, és hagyjuk, hogy a belégzés magától menjen végbe. A légzés az orron keresztül történik. Ha a légzés ritmusa felborul, szájon keresztül lélegezve korrigáljuk. Belégzéskor a száj zárt, az álkapocs enyhén összeszorítva, a nyelv érinti a szájpadlást. A kezdık fejben számolva szabályozzák a be-, és kilégzést. Belégzéskor, az ülep összeszorítva: képzeljük azt, hogy a levegı a köldökünknél is mélyebbre száll. A Budo gyakorlásakor elıfordulhat, hogy a belégzés gyors, vagy a tüdıben hosszan benntartjuk a levegıt, esetleg gyorsan kell kifújnunk, vagy épp ellenkezıleg lassan. Gyakorlás közben fordítsunk nagy gondot a kokyu uralására. A kokyu nemcsak arra való, hogy tüdejében felfrissítse a levegıt, és eltávolítsa a felesleges gázokat. Gyakorlás alatt éreznünk kell, hogy újra és újra tiszta kivel töltıdünk fel. Az így felhalmozott ki, ha a szükség úgy hozza, erıteljesen tör elı. A ki ilyen állandó kisugárzása a helyes shisei. A mindennapi életben tehát, amikor áll, jár, dolgozik, sıt még alvás közben is odaadással gyakoroljon. Eképpen, ha vészhelyzet áll elı, az Ön kokyuja, a mindennapi kokyu lesz. Ám ennek az állapotnak az elérésében nagyon fontos a mindennapi élet. Az ember általában elfelejti, hogy lélegzik, de biztos, hogy nem felejt el lélegezni. Ugyanilyen módon, a tudatosságon túllépve kell elsajátítani, beitatni a testbe egy helyes kokyut, egy helyes shiseit. Szünet nélkül kell edzeni, hogy eljussunk ehhez az eredményhez. A test ilyen módon erıteljes kivel telik meg, amikor elérjük az egységet a természettel, a ki energiája elárasztja a testet; egy olyan erıt lesz képes önmagából fakasztani, ami minden képzeletet felülmúl. A légzésnek ez az ereje (kokyu ryoku), ami így nyilvánul meg, nem az Öné, ez az ég és a föld légzésének az ereje. Kamae A Budoban gyakran mondják: "A Kamae az, ami fontos". A kamae nem a Budo sajátja, más mővészetekhez is hozzátartozik: virágkötészet, kalligráfia, teaivás. A kamae a futballban, teniszben és a bokszban egyaránt fontos. A japán nyelvben a kamae jelentése: felkészülni, készenlétbe helyezkedni. A kamaeru igét a következıképpen lehetne lefordítani: gyártani, építeni, készíteni, intenzíven várakozni, résen lenni, lesben állni. A kamae kínai jelének kulcsa a "fa", aminek a folytatása egy (gerenda)csapot és egy csaplyukat ábrázol, ezek a gerendázat megbonthatatlan kötését idézik. Így amikor a Budoban kamaerıl beszélünk, arról van szó, hogy az Aitehez képest legelınyösebb helyzetet vegyük fel. A kamae akkor is nagyon fontos, ha két fegyveres áll egymással szemben, és akkor is, ha csak az ellenfélnél van fegyver. Nem lehet csupán formailag lefordítani a kamaét. Felesleges emlegetni, hogy a kamae egyaránt tartalmazza a ki erejét és azt a képességet, hogy minden részletre kiterjedjen a figyelem. A kendóban a kendo kamaéját, a judóban a judo kamaéját, a teniszben a tenisz kamaéját, az Aikidoban hammi no kamaét használunk (harántterpesz). Egy természetes állásból (shizentai) induljunk ki, a lábak vállszélességnyi távolságban, bal láb elöl, a jobb láb mögötte, természetes módon fordul el egy kicsit. Ez a baloldalas alapállás: hidari hammi. Fordítva, jobboldalas állás: migi hammi. Ha a két ellenfél ugyanabba az állásba helyezkedik, azaz mindkettınek vagy a jobb, vagy a bal lába van elöl, akkor jön létre ai hammi no kamae. Viszont, ha a két ellenfél különbözı állást vesz fel, egyiknek a jobb lába van elöl, másiknak a bal, vagy fordítva, akkor az gyaku hammi no kamae. Most, ha hidari (vagy migi) hammiban a bal láb (vagy értelemszerően a jobb) egy lépést tesz elıre, mint az irimiben, és azt a hátsó láb követi, a nagylábujj az elıretolt bal (vagy jobb) lábbal lesz egyvonalon, attól egy hüvelyknyi távolságra, így kerülünk az úgynevezett hitoemi vagy ura sankaku állásba. Kard esetében migi hammit használunk. Joval vagy pusztakéznél az alapállás, baloldalas, vagyis hidari hammi.

7


Miért a hitoemi az Aikido valódi alapállása? Azért, mert hitoemibıl bármilyen támadásra könnyen mozdulhatunk, így ebbıl elsajátíthatjuk, és alkalmazhatjuk az összes technikát. Mégis azt kell elérni, hogy túljussunk a kamaén, az igazi kamae, az kamae nélküli kamae, oly módon, hogy mindig képesek legyünk megtalálni a helyes választ bárhol, bármikor, bármelyik helyzetbıl, bármilyen legyen is a támadás. O Sensei ezt mondta: "Ne Aite szemeit nézzétek, mert azok beszippantják a szívet, ne Aite kardját nézzétek, mert az beszippantja a szellemet, ne nézzétek Aitet, és elnyelitek Aite kijét." Átadom ezt Önnek, hogy elmélkedjen el rajta. Vonja ki belıle a velıs lényeget! Ma Ai A Budoban azt mondják, hogy fontos a ma ai. Ez az a szó, amelyik az Aite és az önmagunk közötti térbeli kapcsolatot határozza meg. Az a helyzet, amelybıl könnyő támadni vagy védekezni. Így a mai ai nemcsak egy távolságot jelölı fogalom, a szívek térbeli mozgása is benne foglaltatik. Ha félek, a tér túl kicsinek, ha túlságosan bízok magamban, a tér túl nagynak tőnik. A ma ideogrammája a következıkbıl áll: kapu/ajtó és hold. Vagyis a csukott ajtók résein keresztül észlelhetı hold. Azt mondhatjuk: bármennyire is be legyenek zárva az ajtók, mindig marad egy kis hézag, ahol a holdfény beszivárog. Ugyanígy, bármilyen tökéletes is legyen a helyzet, mindig van egy rés, ahol a holdfény besurran. Miért ez az erı a hézagban? Egyszerően azért, mert ez a repedés bármilyen kicsi is, magába foglalja a teljes üres teret. A tokonoma jelen van egy japán ház díszfalánál is. Ebbe az ürességbe elhelyezhetünk egy festményt, vagy vázát virágokkal. Ez az üresség lehel életet a festménybe és a virágokba. A festészetben, mint a zenében azért kelhet életre minden, mert létezik ez a légüres tér. A pohár üressége az, ami lehetıvé teszi, hogy megtöltsük, egy szoba belsı tere teszi lehetıvé az emberek számára, hogy lakjanak benne. A térnek ez az üressége az, ami fontos. Amikor nem látunk semmit, amikor azt gondoljuk, hogy nincs ott semmi, mégis van ott valami. Elmondhatjuk, hogy a keleti civilizáció, az a civilizáció, amelyik fontosságot tulajdonít az őrnek. A ma aiban az ai ugyanaz az ai, mint az Aikidoban, értelmezése: Eggyé formálni, rendet teremteni, összhangba hozni... Amint a fentiekben leírtakból levonható a ma ai az a tér, amely egyszerre születik a szívbıl és a szellembıl, önmagunkból és a másikból, és e kettıt belefoglalja egy állandó fejlıdésbe, ami a legkedvezıbb helyzet irányába vezet. Elmagyaráztam idáig a shiseit, a kokyut, a kamaet, a ma ait, ezek olyan értékes alapok, melyeket fáradhatatlanul mővelni, ismételni és kovácsolni kell. Ez a négy kifejezés nemcsak a Budo területén ismert, ugyanilyen fontos mindegyik más mővészetben, a kadoban, ami a virágok útja, a shodoban, ami az írásmővészet útja, a festészetben, zenében, táncban, a tanulmányokban, a mindennapi életben. Olyan szavak ezek, melyekkel át kell itatódnunk. Amikrıl most fogok magyarázni, azok nem tartoznak a hétköznapi japán szókincshez: irimi, tai-sabaki, kokyu-ryoku... Irimi Az Aikidoban használt irimi, az irimi törvény, az maga az Aikido gyökere. Úgy ismeretes, hogy O Sensei a lándzsa mővészetének tanulmányozásakor elsajátított irimi törvényt vette át az Aikidoba. Az irimiben az iri ideogramma azt a gondolatot fejezi ki, hogy belépünk egy házba, akár önkényesen, akár meghívásra. A mi írásjel az édesanyja hasában lévı gyermeket fejezi ki, érzékeltetve a teljességet, amely a hús, a csont és a vér teljessége. A mi tehát egyenlı a testtel, irimi: saját testünket beletenni az ellenfél testébe. A lándzsa módszerét követve, az irimi szó annak a cselekvésnek a jelölésére használatos, amikor gyıztesen behatolunk annak az ellenségnek az állásába, aki sajátunkénál hosszabb fegyverrel rendelkezik, amikor a mi kezünkben például kard, három-élő hosszú tır van, vagy fegyvertelenek vagyunk. Mikor két erı ellentétes irányba mozdul, a belılük eredı erı, kettıjük összeadódásából keletkezik; az irimi ennek az erınek, valamint a saját helyzetünkkel

8


való kapcsolatának felhasználása a keresztezıdés pillanatában. Irimi issokunak nevezzük, amikor egy lépéssel belépünk az ellenfél oldalára, - amikor a saját helyzetünk lehetıvé teszi az irimit, alapállásban -, s az ellenfelet olyan módon támadjuk meg, hogy saját erınk felhasználása nélkül visszafordítjuk támadásának erejét. Mechanikusan elmagyarázva ez nagyon egyszerőnek tőnik, de nem szabad elfelejtenie, hogy a valóságban Aite eleven, és lehetséges, hogy semmi sem mőködik az elméletnek megfelelıen, fıleg, ha ı jobban felfegyverzett mint Ön. Anélkül, hogy Aite helyzetváltoztatásai akadályoznának, pontosan kell megítélni a ma ait ahhoz, hogy az ellenfél állásába behatolhassunk puszta kézzel vagy az övénél rövidebb fegyverrel. Mindez természetes, nem szabad, hogy magyarázatra szoruljon. Fontosabb, hogy elfelejtsük a testünket, hogy belépjünk, egyenesen és a legkisebb bizonytalanság nélkül, és hogy áthatoljunk arra gondolván, hogy közben mi is áthatódunk. Szellemi erejével kényszerítse Aitét egészen addig, amíg kénytelen lesz támadni; az ı támadásának felhasználásával lépjen be! Az itt elmondottakon túl, ha olyan érzés tölti el, hogy körül akarja keríteni az ellenfelét, eggyé akar vele válni; az ellenfél magától fog az Ön belsıje felé indulni. Ez az Aikido irimije. Tenkan Ten azt jelenti: áthelyezni, áttenni, változtatni, fejleszteni. A ten ideogramma két részbıl áll, az egyik jelentése: kerék, a másik forgó mozgást, körforgást fejez ki. Kan: kicserélni. A tenkan olyan értelemben használatos, mint irányt, magatartásmódot, szellemi állapotot változtatni. Azt hiszem, az Aikidoban azért használjuk ezt a szót, mert gyakran forogni kell egy mozdulat végrehajtásához, és ahogy irányt változtatunk a mozgás körkörös, egy forgó kereket idéz. Figyelje meg a saját esetét! A forgás következtében vagy helyet, vagy irányt változtatott. Minden helyzet-, vagy állapotváltozás tenkan. Ezért az irimi-tenkan egy és ugyanazon dolognak a színe és a fonákja. Ura / Omote Az Aikidoban egy technika két módon szemlélhetı: ura waza - omote waza. Az ura lényegében a dolgok hátoldalát, fonákját, hátulsó, rejtett részét jelképezi. Az omote: a dolgok elülsı oldalát, felületét, külsejét, látható részét. Mindenben van omote-ura. Magának az embernek is van eleje és háta. Omote-ura használható: külsı és belsı értelemben is. Például lehet az arcunk mosolygós, miközben a szívünk bánatos, festhetünk kívülrıl úgy, mint Buddha, ugyanakkor lehetünk belül kiégettek. Nagyvonalakban osztályozva azt mondhatjuk: omote waza, azon technikák sora, amelyeket szembıl belépve hajtunk végre, ura waza, pedig azoké, amelyeket hátulról belépve. Egyes technikák mind omote wazaban, mind ura wazaban kivitelezhetıek, mások viszont csak omote wazaban, vagy ellenkezıleg csak ura wazaban. Ez azt jelenti, hogy, mivel valóságos küzdelemben alkalmazva nincs gyakorlati hasznuk, egyes technikák nem léteznek bizonyos formákban. Valószínőleg az edzés megkönnyítése végett került bevezetésre az omote waza és ura waza szerinti besorolás, ugyanakkor a gyakorlás egy lényeges része abból áll, hogy elveti ezt az osztályozást, ilyenformán nem hagyja magát korlátok közé szorítani. Tai Sabaki Úgy tőnhet, hogy általában helyváltoztatásként fordítják le Európában a tai sabaki kifejezést. Azt gondolom, hogy ez nem adja vissza elég pontosan a tai sabaki olyanfajta értelmezését, ahogyan azt mi az Aikidoban használjuk. Megpróbálom ezt valamennyire megvilágítani. A sabaki ideogramma két részbıl áll: a kézbıl és a szétválasztani igébıl (ami magában foglalja egy késsel történı szétválasztás gondolatát is). Tágabb értelemben, a sabaku igét különféle cselekvések kifejezésére használják, úgy mint: eladni, elosztani, iratokat rendezni, megoldani egy ügyet... Egy másik ideogrammával jelölt, de a sabakihoz hasonló hangzású szó így

9


fordítható le: elvágni egy ruhadarabot, megítélni. Sabaku: rendetlenséget helyrehozni, eldönteni mi a helyes és mi a helytelen, árut szétosztani, azt csinálni, amit kell. Tai: a test. Tai sabaki tehát azt jelenti, hogy amikor egy tárgy, egy ember megpróbálja Önt elérni, azaz abban a pillanatban, amikor az ellenség megtámadja, Ön viszonylagos helyzetének megítélésével, vagy elmozdul, vagy testének csupán egy részét mozdítja el, így fordítva elınyére a helyzetet. A helyzetet elınyére fordítani nemcsak azt jelenti, megtartani az egyensúlyt, fedezékbe vonulni... Kedvezı támadóhelyzetbe való helyezkedést is jelöl. Az Aikido tai sabakija még többet kíván meg: megzavarni Aite egyensúlyát a támadás pillanatában, és ebbıl logikusan folytatva, olyan helyzetbe kényszeríteni ıt, hogy ne tudjon többé mozdulni. Amikor Aite kilencvenkilenc százalékban esélyes a gyızelemre, az Ön tai sabakija visszafordítja a helyzetet. Ez a tai sabaki. Atemi Manapság az atemi szó sok embernek a karate ökölcsapását jelenti, mert a karatéban az az edzés célja, hogy egyetlen ökölcsapással vagy rúgással semmisítsük meg az ellenfelet. Én ezért írom ezt a fejezetet, mindenki azt hiszi, hogy az Aikido tanításában nincs atemi. Bizonyára azért törölték el az Aikido jelenlegi gyakorlatában az atemit, hogy kizárják a kezdık megsebesítésének a veszélyét, és hogy a gyakorlás során az Aikidoka ne az atemi tanulmányozását helyezze elıtérbe, a technika kárára, valamint azért is, hogy a helytelenül gondolkodó tanítványok ne azt alkalmazzák rosszul, amikor pedig a technika terén kellene fejlıdniük. Így azok, akik azt állítják, hogy az Aikidoban nincsen atemi, a semminél is kevesebbet tudnak az Aikidoról. O Sensei az Aikido meghatározásaként ezt mondta: "Az Aikido irimi és atemi." Minden Aikido technika magában foglalja az atemit. Etimológiai szempontból, ateru jelentése: megbecsülni, pontosan felmérni egy terület nagyságát és árát. Jelentésbıvüléssel a következıket kapjuk: pontosan elhelyezni, a kívánt helyre érkezni, például a céltábla közepére. A felbecsülés, értékelés gondolatához tehát hozzákapcsolódik a siker fogalma. Mi: a test. A régi Budóban az atemi az ellenfél testén életfontosságú pontok megütésébıl áll, ájulás vagy halál okozása végett. A test felületét megsebesíteni, vagy eltörni egy csontot az nem atemi. Az Aikidoban az atemi arra is használható, hogy uralkodjunk a támadási szándékon, fájdalmat okozzunk az életpontokon, megzavarjuk az ellenfelet az összpontosításban, megállítsuk támadási szándékát. Ilyenfajta könnyő atemik után térünk át azokra, melyek ájulást vagy halált idéznek elı. Nagyon is helyénvaló a tanulmányozásuk, gondoljunk csak a késhasználatra. Természetesen ennek a munkának magában kell foglalnia az újraélesztési pontok tanulmányozását is. Ha Ön olyan módon tanulmányozza az akupunktúra pontjait, ahogyan az az utóbbi idıben kifejlıdött, remélem megérti, hogy azok a pontok, melyek gyógyulást hoznak, halált is okozhatnak. Ez nagyon jó példa arra, hogy ura és omote mindenben van. Kokyu Ryoku Ha Ön fel tud emelni három uncia korpát, akkor gyakorolhatja az Aikidot. Ez arra utal ismét, hogy az Aikido nem egy test test elleni harc, amely testi és izomerın alapul. Az Aikidoban úgy hajtjuk végre a technikát, hogy szellemi erınket teljességgel, testi erınket pedig ésszerően használjuk fel. Innen a lap tetején látható kifejezés. Ha ezt a módszert alkalmazzuk, lehetıségünk nyílik egy olyan erı kifejlesztésére, ami meghaladja azt, amirıl azt hisszük, képesek vagyunk birtokolni. Amikor azt mondjuk, idıs emberek, nık és gyerekek is alkalmazhatják az Aikidot, ez nemcsak azt jelenti, edzhetnek, hanem azt is, hogy miután jól megértették, alkalmazhatják küzdelemben. Az elızıekben már érintettem a kokyut; lépjünk most túl a fiziológiai légzésen, hogy magunkba szívjuk a Világegyetem energiáját; menjünk

10


még tovább, és a Világegyetemmel olvadjunk egy testté. A belıle áradó erı a miénk, anélkül, hogy a miénk lenne, mert valójában ez a Világegyetem energiája, ami a mi testünkbıl fakad. Ennek az erınek, amely a seika tandenben halmozódik, hogy a feltörı és soha el nem apadó vízhez hasonlóan betöltse a test mindenegyes részét, ennek az erınek, ami egy mindig nyugodt, derős, ellazult testbıl és lélekbıl áramlik ki, hogy minden idıben és mindig a kívánt irányban válaszoljon, ha a szükség úgy hozza, ennek az erınek kokyu ryoku a neve. Ez az erı - az Ég ajándéka - nem tud kifejezésre jutni, ha tarkója, válla karja feleslegesen megfeszül, ha erısnek képzeli magát, vagy épp ellenkezıleg tehetetlennek, valamint ha nem hisz ennek az erınek a létezésében. Ezek a hulladékok, tisztátalanságok, mind megannyi akadály a ki áramlásában. Ez egy kicsit olyan, mint egy locsolócsı, ami el van szorítva, amire rálépnek, vagy ami eltömıdik földdel, és a víz nem tud benne folyni, jóllehet azért kapcsolták rá a csapra, hogy meglocsolják vele a kertet. O Sensei gyakran ismételgette: "Az Aikido a test és a lélek megtisztulása, azaz csiszolni kell a testet és a lelket." Eléggé nyilvánvaló, ha külsı és belsı tisztítást végzünk, a lélek sugárzóvá válik, egyaránt javul a vérkeringés, a szellem és a fizikum. Egy Aikidot gyakorlónál, a kokyu ryokunak már az olyan egyszerő mozdulatokba is életet kell lehelnie, mint egy kéz vagy láb felemelése. Egy kokyu ryoku alkalmazása nélkül végrehajtott Aikido technika, az olyan mint az állott sör, a buborék nélküli pezsgı. Intellektuálisan felfogva használhatatlan a kokyu ryoku. A mindennapos gyakorlásban a testtel kell megtanulni, s csak egy "halmozó" munka nyomán épül be. O Sensei így vélekedik errıl: "Egy háromnapi munka csak háromnapi munka, egy egyévi munka pedig csak egyévi munka, egy tízévi munka, tíz év erejét győjti össze." Kokyu ryoku nélkül létezhet a technika formája, de akkor csak üres forma. Lehetetlen átitatódni kokyu ryokuval anélkül, hogy végigmennénk a technikákon. Ezenkívül az eredmény különbözı lesz aszerint is, hogy hisz-e benne, vagy sem. A tanításról Többféle módszer is elképzelhetı a technika oktatásának megszervezésére. Amikor elkezdtem az Aikido tanulmányozását, O Sensei még tanított, és szokása volt mondani: “Az Aikidoban háromezerféle cselekvési mód van, amihez hozzáadódik még az ura waza és henka waza, melynek eredménye tízezer mód.” Ez így igaz. Valójában az Aikidoban van tachi waza, suwari waza, hammi handachi waza, mae waza, ushiro waza; vannak oldalról jövı támadásokra válaszoló technikák, lehetséges a végrehajtás puszta kézzel puszta kéz ellen, puszta kézzel fegyver ellen, fegyverrel fegyver ellen, egy ember egy ellen, vagy egy több ellen... Azért, hogy válaszolni lehessen mindezekre a támadásokra, megalkották a megfelelı technikákat, amelyeknek ráadásként még léteznek ura waza, omote waza, henka waza, oyogi változatai is. Egyszóval az Aikido technikák száma végtelen. ETIKETT 1. A gyakorlásnak mindig a kölcsönös tisztelet jegyében kell folynia. 2. Sose zavard meg a dojo légkörét udvariatlansággal, hangoskodással, durvasággal, tiszteletlenséggel. 3. Az edzésvezetı minden utasítását rögtön és maradéktalanul hajtsd végre legjobb tudásod szerint. 4. Az edzés minden pontján teljes összpontosítással gyakorolj. 5. Sose ülj le háttal a kamizának. Továbbá ne támaszkodj a falnak, ne ülj nyújtott lábakkal, véletlenül se lépj át semmit (senkit!!!). 6. Viselkedj mindig szerényen, csendesen, tisztelettudóan. Ne felejtsd el, hogy tanulni vagy itt, nem pedig az egódat kielégíteni. 7. Soha ne beszélgess az edzésen.

11


8. Sose használd más edzıruháját, vagy fegyverét. 9. Személyes illetve egyéb ellentéteket, problémákat az edzıterembe való belépéskor felejtsd el. 10. A körmeid legyenek mindig rendesen levágva. 11. Órát, ékszereket, győrőket vedd le edzés elıtt. 12. Ne öltözködj, ne egyél, és ne igyál a szınyegen. 13. Tartsd be, és a társaiddal is tartasd be a szabályokat. Ne az edzésvezetı energiái pazarlódjanak el a fegyelmezéssel. O-Sensei szabályai az Aikido gyakorlására 1. Az Aikido egyetlen csapással dönt életrıl és halálról, ezért a tanítványoknak gondosan kell követniük instruktoruk tanításait, és nem szabad vetélkedni, hogy lássák ki a legerısebb. 2. Az Aikido egy olyan út, ami megtanít több ellenséggel bánni egyszerre. A tanítványoknak képezniük kell magukat hogy ne csak elıre, hanem minden oldalra tudjanak figyelni. 3. Az edzésnek mindig kellemes és vidám légkörben kell folynia. 4. Az instruktor csak egy kis szemszögét tanítja a mővészetnek. Sokoldalú alkalmazásait minden egyes tanítványnak magának kell felfedeznie szüntelen gyakorláson és edzésen keresztül. 5. A mindennapi gyakorlásban elıször kezdd a tested megmozgatásával és aztán haladj az intenzív gyakorlás felé. Sose erıltess bármit természetellenesen vagy ésszerőtlenül. Ha ezt a szabályt követed, akkor még az öregek sem fognak megsérülni, és kellemes és vidám légkörben folyhat a gyakorlás. 6. Az Aikido célja a test és a lélek edzése, ıszinte és komoly emberek kifejlesztése. Mivel ezeket a technikákat csak a beavatottak tanulhatják, ne áruld el másoknak, mert az lehet a következménye, hogy gengszterek kezdik el használni. Doshu kiegészítése a szabályokhoz 1. Az Aikidot csak akkor lehet megfelelı szinten elsajátítani, ha szigorúan követik az instruktorok tanítását. 2. Az Aikido mint harcmővészet akkor tökéletesíthetı, ha éberen figyeljük mi folyik körülöttünk, és nem hagyunk sebezhetı nyitásokat (suki). 3. A gyakorlás kellemessé és vidámmá válik amint eleget edzettünk ahhoz, hogy a fájdalom már ne zavarjon bennünket. 4. Ne elégedj meg azzal, amit a dojoban tanítanak. Teljesen meg kell emészteni, kísérletezni és fejleszteni kell a tanultakat. 5. Sohasem szabad természetellenesen vagy ésszerőtlenül erıltetni a dolgokat a gyakorlásban. Mindenkinek a saját testéhez, fizikai kondíciójához és korához megfelelı gyakorlásba kell belefognia. 6. Az Aikido célja az igazán emberi én kifejlesztése. Nem használható az ego fitogtatására. Kérlek, ne légy bosszús, ha az etikett valamelyik pontjában kijavítanak, mivel mindegyik fontos a biztonságod és a tanulás során szerzett tapasztalatok érdekében. Az Aikido nem vallás, hanem a lélek nevelése és tökéletesítése.

12


AZ AIKIDO GYAKORLÁSÁRÓL RÖVIDEN Az Aikidoka viselkedési normái (Tamura Nobuyoshi nagymester nyomán) Viselkedés az életben: - Test és lélek ápolásáról egyformán kell gondoskodni. - Minden ember egy családba tartozik. - Kedvesen, tisztességesen, udvariasan és barátságosan kell viselkedni az emberekkel, de óvatosnak kell lenni. - Hajlékonyság az erı útja, a természet mozgása, Aikido mozgása. - Küldetés, szeretni és óvni a természet minden élılényét. - El kell kerülni az agresszivitást, mohóságot és a dicsekvést. - Az Aikidoka soha nem hivalkodhat tudásával. - Elsıdleges cél a harc elkerülése. - Az igazi cél önmagunk legyızése. Viselkedés az edzıteremben (alapszabályok) - Belépés az edzıterembe Dojoba való belépés elıtt köszönteni kell a termet (meghajlás). A szınyeg széléhez érve háttal kell kilépni a papucsból, megfordulva tisztelegni (meghajlás térdelésben) kell O-sensei emléke elıtt. Csak ezek után foglalhatjuk el helyünket a tatamin. Ellenben, ha az edzés már elkezdıdött, csak az edzésvezetı engedélyével csatlakozhatunk a gyakorlókhoz. A szınyeg szélén seiza-ban kell várakozni, míg észre nem veszi belépési szándékunkat az edzés vezetıje, és nem ad engedélyt a belépésre. - Kilépés az edzıterembıl Kimenetel, gyakorlás abbahagyása, felfüggesztése csak az edzésvezetı engedélyével történhet. Kimenetelnél az Aikidokának a tatami széléhez kell mennie, oda, ahol a papucsát hagyta. O-sensei emlékének való tisztelgés után léphet le a tatamiról. A kijárat elıtt újra tisztelegnie kell, most már a dojonak. - Kapcsolatteremtés Kommunikálni csak a legelkerülhetetlenebb esetben szabad. Ha valamilyen kapcsolatot kíván kialakítani az Aikidoka, akkor az illetı felé történı köszönéssel jelzi ezt (meghajlással). - Gyakorlat bemutatása Az edzésvezetı, ha leállítja a gyakorlást, leggyorsabban el kell helyezkednie a tanulónak a szınyegen ügyelve, hogy elegendı hely maradjon a technikák bemutatására, figyelve nehogy mások elıl elzárja a gyakorlat megfigyelésének lehetıségét. A tanárnak sohasem fordíthat hátat ilyenkor az Aikidoka, mivel nem tudhatja, nem éppen az ı segítségével kívánja a gyakorlatot bemutatatni tanára. Az Aikidoka feladatai az edzésen - Edzésen csak teljes szellemi és testi tisztasága birtokában jelenhet meg. - Az edzés minden pontján teljes összpontosítással kell gyakorolnia. - Mindig szerényen, csendesen, tisztelettudóan kell viselkednie a nála alacsonyabb övfokozatúval szemben is. - Az edzésvezetı minden utasítását belsı kényszerbıl kell maradéktalanul, legjobb tudása szerint végrehajtania. - Mindig elsıdleges szempontnak kell tekintenie a társak gyakorlásának elısegítését.

13


-

Személyes illetve egyéb ellentéteket, problémákat az edzıterembe való belépéskor el kell felednie.

Az edzést vezetı feladatai - Az edzés normális lefolyásának biztosítása. - Az Aikidokák viselkedésének kontrolálása. - Az Aikido szellemével ellentétes nézetek oktatásától óvakodnia kell. - Csak olyan technikát taníthat, melynek útjával teljes egészében tisztában van. - Elegendı figyelmet kell szentelnie a hajlékonyság megszerzésére, hiszen ez az erı útja. Tudomásul kell vennie, hogy az európaiak csontozata, életvitele sokkal merevebb, mint az ázsiai embereké. - Hanyag, figyelmetlen edzésvezetés tisztességtelenség, méltatlanság az Aikido szellemével szemben. - Példát kell mutatnia az Aikidokák elıtt, hogy ne csak tanítójuk, mesterük is lehessen egyszer. AZ AIKIDO TECHNIKÁK RENDSZERE Pusztakezes gyakorlás (TAIJUTSU) •

• • •

A támadási alaphelyzet • TACHI WAZA = A nage és az uke egyaránt áll. • SUWARI WAZA = A nage és az uke egyaránt térdelıülésben (japán ülés) van. • HANMI HANDACHI WAZA = Az uke áll, a nage térdelıülésben van. Ez a helyzet a nagetól biztos technikai tudást, magas szintő alkalmazkodóképességet igényel. • SHIHO WAZA = A naget több (két-három) uke támadja több irányból, gyors egymásutánban. A Shiho wazaban mind a támadás, mind a védekezés technikája kötött. A gyakorlás célja a többirányú, gyors reakció képességének kifejlesztése, s az egyes technikák íly módon való begyakorlása. • JIYU WAZA = Szabad gyakorlás. A támadó technika kötött, a nage bármely technikával védekezhet. A Jiyu waza gyakorolható egy vagy több ukeval is. • RANDORI = Harcszerő küzdelem. Nincs kötött támadás és nincsen megszabott védıtechnika sem. A Randori gyakorlása a térlátást, a reakciógyorsaságot (az adott támadásra a legmegfelelıbb technika gyors alkalmazása), a taktikai érzéket (pl. a nage úgy helyezkedik, hogy az ukek egymást zavarják), s a technikai biztonságot fejleszti. Két fajtája: • KAKARI-GEIKO = Az ukek az elıírásos támadásokkal támadnak, és a nage is a vizsgaanyagban szereplı technikákat alkalmazza. • TANINZU-GEIKO = Az ukek részére bármilyen támadás megengedett, s a védı bármilyen, az Aikido elvei szerint felépített technikával küzdhet ellenük. A támadás iránya • MAE WAZA = Elölrıl jövı támadások védése. • USHIRO WAZA = Hátulról jövı támadások védése. A támadó és a védı egymáshoz viszonyított helyzete • AI HANMI = A támadó és a védı azonos (mindkettı jobb vagy bal) állásban van. • GYAKU HANMI = Ellentétes állásban vannak. A támadás fajtája • Megfogások szembıl • KATATE DORI = Egyik csukló megragadása. • HIJI DORI vagy SODE DORI = Egy kéz fog könyökre. • KATA DORI = Ruhafogás a vállon. • MUNA DORI = Ruhafogás a mellen (kabáthajtókán). • RYOTE DORI = Mindkét kéz megragadása.

14


•

• MOROTE DORI / KATATE RYOTE DORI = Két kéz fog egy alkarra. • RYOTE DORI = Fogás mindkét kézre. • RYOHIJI DORI vagy RYO SODE DORI = Mindkét könyök megragadása. • RYOKATA DORI = Mindkét váll megragadása. • KATADORI MENUCHI = Egyik kéz vállra fog, a másik fejre üt. • Megfogások hátulról • USHIRO RYOTE DORI = Mindkét csukló megragadása hátulról. • USHIRO RYOHIJI DORI = Mindkét könyök megragadása hátulról. • USHIRO RYOKATA DORI = Mindkét váll megragadása hátulról. • USHIRO ERI DORI = Egy kéz fog gallérra hátulról. • USHIRO ERI DORI MEN UCHI = Egyik kéz gallérra fog, a másik köríves ütést mér kézéllel a fejre. • USHIRO KATATEDORI KUBISHIME = Egyik kéz csuklóra fog, a másikkal nyakátkarolás és fojtás hátulról. • USHIRO HAGAI JIME / USHIRO KAKAE = Két kezes átkarolás a könyök és a váll között. • Ütések / Vágások • SHOMEN UCHI = Egyenes köríves ütés kézéllel a fejre. • YOKOMEN UCHI = Oldalsó köríves ütés a fejre. • SUIHEI UCHI = Vízszintes vágás (ritkán használt, általában tantoval). • GEDAN TSUKI = Egyenes ütés lágyékra. • CHUDAN TSUKI = Egyenes ütés gyomorra. • JODAN TSUKI = Egyenes ütés fejre. • Rúgások • MAE GERI = Egyenes rúgás. • YOKO GERI = Oldalsó rúgás. • MAWASHI GERI = Köríves rúgás. • USHIRO GERI = Rúgás hátrafelé. Az Aikido védekezı technikái • KATAME vagy OSAE WAZA (feszítéssel végrehajtott földrevitelek) • IKKYO OSAE (UDE OSAE) = Elsı tanítás. • NIKYO OSAE (KOTE MAWASHI) = Második tanítás. • SANKYO OSAE (KOTE HINERI) = Harmadik tanítás. • YONKYO OSAE (TEKUBI OSAE) = Negyedik tanítás. • GOKYO OSAE (UDE NO BASHI) = Ötödik tanítás. • HIJIKIME OSAE (UDEKIME OSAE) = Könyökfeszítés. • NAGE-KATAME WAZA (dobások leszorítással) • SHIHO NAGE = "Négy irányú" dobás. • KOTE GAESHI = Csuklócsavar. • NAGE WAZA (dobások) • IRIMI NAGE = Belépı dobás ("20 év" technika). • KAITEN NAGE = Forgató dobás: UCHI (belülrıl) és SOTO (kívülrıl). • TENCHI NAGE = "Ég és Föld" dobás. • KOSHI NAGE = Csípı dobás. • UDEKIME NAGE = Karfeszítéses dobás. • KOKYU NAGE = Dobás a légzés erejével. • (USHIRO) KIRI OTOSHI = Levágás hátulról. • SUMI OTOSHI = "Sarok/kanyar leejtés." • JUJI GARAMI = Dobás karkeresztezéssel, könyökfeszítéssel. • GANSEKI OTOSHI = Háton átdobás. • AIKI OTOSHI = Emelés az aiki felhasználásával.

15


Fegyveres gyakorlás (BUKI WAZA) AIKI-KEN = A kard helyes használatára tanít. Ennek gyakorlása azért különösen fontos, mert szinte valamennyi Aikido technika levezethetı a kardvíváson keresztül. AIKI-JO vagy JO WAZA = A jo (128 cm hosszú hagyományos japán fegyver, lándzsa vagy bot) használatának mûvészetét tartalmazza. Tanulása segít kialakítani az Aikidora jellemzı könnyed, elegáns mozgást, és a pontosságra tanít. Vegyes gyakorlás TANTO DORI = A hagyományos japán kés, a tanto elleni védekezés gyakorlata. Segíti a ma ai (küzdıtávolság) helyes megválasztásának begyakorlását, és a fegyveres ellenféltıl való félelem leküzdését. BOKKEN WAZA = A fakarddal támadó ellenfelet puszta kézzel tesszük harcképtelenné. Ismert az a formája is, amikor a nagenal (is) van kard, és a megfelelı pillanatban egy pusztakezes technikát hajtunk végre. JO DORI = A joval támadó ellenfél ellen kell puszta kézzel helytállni. A JO elnevezésû változatban a nage kezében van a fegyver, és az azt megszerezni kívánó ellenfelet kell ártalmatlanná tenni. Munkastílusok: go no geiko (szilárd) - statikus, 1. szint, ju no geiko (folyékony) dinamikus, 2. szint, ryu no geiko (légnemő) - dinamikus, 3. szint, ki no geiko (tőz) - 4. szint, ahol a szellem teljesen uralja a testet

16


ÁTTEKINTİ TÁBLÁZATOK Támadási formák csoportosítása és kapcsolódásuk „A” forma Shomen uchi

„B” forma Yokomen uchi

„C” forma Ushiro-ryote dori

Tanto dori

Ai hanmi katate dori Katate ryote dori Kata-dori menuchi Mune dori

Gyaku hanmi katate dori Ryote dori

Ushiro-ryo hiji dori

Jo dori

Ushiro-ryo kata dori

Motasete

Sode dori

Ushiro-katate-kubijime

Kumijo

Ryo sode dori

Ushiro-eri dori

Tachi dori

Jodan tsuki

Kata dori

Ushiro eri dori-men uchi

Kumitachi

Mae geri

Ryo kata dori Chudan tsuki

Ushiro-kakae Ushiro-hagaijime

„D” forma shomen uchi yokomen uchi chudan tsuki suihei uchi kata dori-tsuki ushiro-eri dori-tsuki chudan tsuki ai hanmi gyaku hanmi awase kumijo shomen uchi yokomen uchi tsuki awase kumitachi

Támadási formák

Aihanmi Katatetori

Gyakuhanmi Katatetori

Ryotetori

Katateryotetori

Katatori

Ryokatatori

Shomenuchi

Yokomenuchi

Chudantsuki

Katatori Menuchi

Ushiro Ryotetori

Ushiro Ryohijitori

Ushiro Katatetori Kubishime

Ushiro Ryokatatori

Ushiro Kubishime

Ushirotori

17

„E” forma Futari dori

Sannin gake Taninzu gake


Kihon Cél Katame waza (osae waza)

Támadási forma

Technika

Shomen uchi

Ikkyo – Ude osae (összefogott kar)

Aihanmi katate dori

kuzushi: nikyo, sankyo. yonkyo (a, b) (mindegyik: omote/ura)

Kata dori

Shomen uchi

Nikyo – Kote mawashi (fordított csukló) Sankyo – Kote hineri (csavart csukló) Yonkyo – Tekubi osae (leszúrt csukló) Gokyo – Ude nobashi (kiterjesztett kar) Iriminage

Aihanmi katate dori

kuzushi: nikyo, sankyo. yonkyo

Gyaku hanmi katate dori

Shihonage

Yokomen uchi

kuzushi: juji musubi, kubi gaeshi, uke nagashi, ura

Tsuki

Kotegaeshi

Aihanmi katate dori

Ushiro ryote dori Aihanmi katate dori (uchi kaiten)

Ai hanmi katate dori Yokomen uchi

Nage katame waza

kuzushi: nikyo, sankyo. yonkyo (a, b)

Nage waza

Gyaku hanmi katate dori Jodan tsuki Ryote dori

Uchi kaiten nage Soto kaiten nage Tenchi nage

Gyaku hanmi katate dori

shiho giri, ura, irimi-mawari&issoku

Ushiro katate dori kubishime

Koshinage

Aihanmi katate dori

Ushiro ryote dori Shomen uchi

Juji garami nage Kokyu nage

Ryote dori

Henka waza

Ushiro ryo kata dori Chudan tsuki Gyaku hanmi katate dori Gyaku hanmi katate dori Shomen uchi Kata dori Shomen uchi

18

Aikiotoshi Hiji kime osae - Rokkyo Ude kime nage Sumi otoshi Ushiro kiriotoshi Kaiten osae Ude garami nage


Technikák jellemzı kulcspontjai

Ikkyo

Nikyo

Sankyo

Yonkyo

Gokyo

Irimi nage

Irimi nage 2

Irimi nage 3

Kokyu ho

Kokyu nage

Shiho nage

Kote gaeshi

Kaiten nage

Tenchi nage

Sumi otoshi

Ude kime nage

Juji garami

Koshi nage

Aiki otoshi

Aiki nage

Források: - http://aikido.sopron.hu - http://kihon.aikido.org.hu/ - Tamura Nobuyoshi: Aikido - Pascal Krieger: Jodo, a bot útja

19


DOSHUK A doshu cím az Aikido vezetıjét jelöli. Az elsı doshu az alapító Ueshiba Morihei volt, a második fia, Kisshomaru lett, akit fia, Moriteru követett harmadik doshuként, azaz az Aikido örököseként. Név: Született: Elhunyt:

Ueshiba Morihei 1883. december 14. 1969. április 26.

Az Aikido alapítója Japán modernizációjának zavaros idõszakában született. Életét a budonak szentelte és célja egy olyan harcmûvészet létrehozása volt, amely eleget tesz a kor embere elvárásainak. Célját a budo értelmének szigorú kutatásán keresztül a harcmûvészetek állandó gyakorlásával kívánta megvalósítani. Ueshiba sensei közvetítésével a budo egyik alapelve - az õ megfogalmazásával: a szellemi úton járó ember testének és a lelkének állandó edzése - bekerült a modern kor harcmûvészetébe, az Aikidoba. "Minden egyes mester, helytõl és korszaktól függetlenül meghallotta a szót és megteremtette a harmóniát a mennyel és a földdel. Sok ösvény vezet a Fuji hegy csúcsára, de a csúcs ugyanaz mégpedig a szeretet."

Név: Született: Elhunyt:

Ueshiba Kissho mar u 1921. június 27. 1999. január 4.

Ueshiba Kisshomaru Aikido nidai Doshu (az Aikido második örököse) Ueshiba Morihei harmadik fiaként született. 1946-ban végzett a Waseda Egyetemen, 1948-ban kapta meg a Hombu dojocho (az Aikido központi dojojának vezetõje) címet. 1967-ben nevezték ki az Aikikai Alapítvány elnökévé. 1969-ben, édesapja halála után hivatalosan is megkapta az örökösi címet. Kisshomaru sensei mintegy 30 éven át, egészen 1999. január 4-én bekövetkezett haláláig töltötte be e tisztséget. Az Aikidos társadalom mély fájdalommal vett tudomást a Doshu haláláról, kinek munkássága nagy szerepet játszott az ueshibai hagyományok továbbvitelében és az Aikido nemzetközi elterjedésében. Édesapjához hasonlóan mélyen hitt abban, hogy az Aikido filozófiája eggyé formálhatja a világot. Mindennapjait az út gyakorlásának szentelte, egy jobb, harmonikusabb világért imádkozott. Nagyrészt a Doshu munkájának volt köszönhetõ, hogy az Aikido mai képe kifejlõdött, tovább növelve O-sensei hírnevét. A kezdetek nagyon szerények és nehezek voltak, de a Doshu önfeláldozásának és kemény munkájának köszönhetõen O-sensei látomása elterjedt az egész világon. "Élettel teli jelenléte megmarad azokban, akiket megérintett és megmarad az Aikido látomásában, amelynek megvalósításáért olyan keményen dolgozott." (Saotome Mitsugi Aikido shihan) Név: Született:

Ueshiba Moriteru 1951. április 2.

Ueshiba Kisshomaru második fia, az alapító, Ueshiba Morihei unokája és az Aikido harmadik doshuja. 1986-ban választották az Aikikai Alapítvány elnökévé és a Hombu Dojo vezetıjévé.

20


MESTEREINK, OKTATÓINK

Kobayashi Yasuo 8. dan és fia Kobayashi Hiroaki 6. dan

Masuda Manabu 6. dan

Georg Meindl 5. dan

Szabó Balázs 5. dan

Polgár András 3. dan Aikido 1. dan kendó

Jaff Raji 5. dan

Gollob Szabolcs 4. dan

Bottyán Zoltán 3. dan

Vilcsek Péter 3. dan

Majlát János 2. dan Aikido 1. kyu karate

21

Kovács József 1. dan


SZÓTÁR Az eredeti Hepburn-átírás: ts – c ch – cs z – dz j – dzs y–j sh – s s – sz w–v Számolás tízig japánul: ichi – icsi, ni, san – szan, shi – si (yon – jon), go, roku, shichi – sicsi (nana), hachi – hacsi, kyuu – kjú (ku), juu – dzsú A ai A kínai írásjegytıl függıen kétféle jelentése van: 1. együtt(esség); egymás; 2. szerelem, szeretet. Az aikidoban a harmónia, és egyesülés értelemben használjuk. ai hanmi Kölcsönös álló helyzet, ahol az ukénak és a nagénak ugyanaz a lába van elöl. aiki "Egyesülı ki"; azaz az Aikidokák megkísérlik összhangba hozni ki-jüket partnerükével és a környezettel. aikidooka – Aikidoka Aikidos, Aikido-gyakorló, Aikido-tanuló. aikijutsu – aikidzsucu A ki-n alapuló ısi harcmővészet (Daitó-iskola). aikikai Aiki-szövetség. aite Ellenfél, partner, "a másik", társ, stb… ashi – asi Szó szerint "láb"; a különbözı budó-irányzatokban általában lépést, mozgást (a láb mozgását) jelenti. ashi sabaki – asi szabaki Lábmunka. Az Aikidoban megfelelı lábmunka teszi könnyeddé a mozgást, és biztosítja a stabil egyensúlyt. atemi "Ütés a testre." Védekezı ütés a partner ki-jének semlegesítésére vagy kibillentésére, a technika végrehajtása érdekében. Az aikidoban nem okozhat sérülést! ayumi – ajumi Lépés, járás, járásmód.

B bokken Fakard. Sok technikát a tradicionális japán kardvívásból vezetett le az alapító, ezért a fegyveres és pusztakezes technikák között fennálló rokonság segíti kikristályosítani a finom mozdulatokat. Igen magas szinten mővelve az Aikidot, teljesen mindegy, hogy fegyverrel, vagy pusztakézzel hajtják végre a technikát. bu Harci szellem. budoo – budó "A harc útja"; harcmővészet; küzdısport és a hozzá társuló szellemiség gyakorlása a test és lélek fejlesztése céljából.

22


budooka – budóka Budót gyakorló, tanuló egyén.

C chokusen – csokuszen Egyenes (vonalú). Pl: chokusen no irimi = egyenes (közvetlen) belépés. chuudan – csúdan Középsı rész. A test középsı része. Csúdan no kamae = középsı tartás. chuushin – csúsin Középpont. Aikidoban fıleg a mozgás vagy egyensúly középpontja.

D Daitoo ryuu – Daitó rjú Az aikijutsu hagyományos iskolája, módszertana. doo – dó Út. Az "út" szóra többféle kínai írásjegy is van, de csak ezt – a kínai "tao" írásjegyet – használják átvitt értelemben is (különféle, fejlıdéssel/életúttal/stb. kapcsolatos értelemben). Budó-iskolákban elsısorban a -budó szó helyett, annak rövidítéseként használják. doojoo – dódzsó Lévén a két írásjegy az "út" (dó) és a "hely" (dzsó), különféle nemesebbnél nemesebb magyarázatokat lehet olvasni ("az út keresésének helye" és hasonlóak); a valóságban az "undódzsó" (tornaterem) szó rövidítése. doomo arigatoo gozaimashita – dómo arigató gozaimasita "Köszönöm szépen" japánul. Minden edzés végén illik meghajolni és megköszöni az edzést az edzınek és azoknak, akikkel edzettünk. doshu – dosu A legmagasabb hivatalos rang az IAF Aikidoban, jelenleg Ueshiba Moriteru (az alapító unokája) viseli ezt a címet. (Szó szerint "üres kéz", átvitt értelemben "rang/hely nélküli".)

G gaeshi – gaesi Megfordítás, megcsavarás (a "kaeszu" igébıl zöngésült alak). gedan Alsó rész. A test alsó (övtıl lefelé esı) része. Gedan no kamae = alsó tartás. genki Életerı, egészség, energia. gi Ruha. Budó-iskolákban a dógi ill. keikogi (edzıruha) szó rövidítése. A dzsúdó és a karate-gi is elfogadott a legtöbb dódzsóban, csak fehér pamut legyen. gyaku – gjaku Ellentétes, ellenkezı (oldal). gyaku hanmi – gjaku hanmi Ellentétes álló helyzet; az ukénak és a nagénak az ellentétes lába van elıl.

H hajime – hadzsime "Kezdés" hakama Szoknyaszerő, bı nadrág, hagyományos nemesi férfiviselet. A budó-iskolák közül a kendósok/iai-dósok (kardvívók) és a kjúdósok (íjászok) hordanak fokozattól függetlenül hakamát, az Aikidosoknál viszont általában csak a mesterek (fekete övesek). Néhány Aikido-dódzsóban hakamát hordanak a nık is (fokozattól függetlenül), és van, ahol mindenki. Magyarországon a 2. kyu-sok, illetve az annál magasabb fokozatúak hordhatják. hanmi – hanmi Állás, testtartás, pozíció. hanmi handachi – hanmi handacsi (han+tacsi, "fél"+"állás") A nage ül, az uke áll. Segíti a jóval magasabb/alacsonyabb ellenféllel való harc gyakorlását, illetve a támadás irányából való kitérést.

23


happoo – happó "8 irány"; átvitt értelemben "minden irány". Happó-undó (szó szerint "8 irányú mozgás") vagy happógiri ("vágás 8 irányba" (karddal)). hara Has. A hagyományos gondolkodás szerint a lélek, a ki forrása, néhány centiméterrel a köldök alatt, bent a hasban. Momentán nagyjából az emberi test tömegközéppontja. henka waza – henka vaza Variált technika. Elkezdünk egy technikát, és végrehajtása közben átváltunk egy másikra. Pl. elkezdjük az ikkjót, de átváltunk irimi nagéra. hidari Bal. Honbu Doojoo – Honbu-dódzsó A japán Aikikai központi épülete, edzıterme.

I irimi "Belépı/behatoló test:" Belépés, mozgás a partner teste felé. Az elképzelés az irimi-nél az, hogy úgy helyezkedjünk a támadóhoz képest, hogy képtelen legyen hatásosan folytatni a támadást oly módon, hogy állandóan kontrolálhassuk az egyensúlyát (-sikaku). irimi nage Belépı dobás, az Aikido dobástechnikák egyik alappillére. irimi-issoku – irimi-isszoku Belépés egy lépéssel.

J jiyuu waza – dzsijú vaza Szabad stílusú gyakorlás rendszerint több ukéval, akik akárhogyan támadhatnak. joo – dzsó Fabot, kb. 120-150 cm hosszú. A dzsó eredetileg sétapálca volt, ezidáig tisztázatlan, hogy hogyan került bele az Aikidoba. Sok dzsó-mozdulat a hagyományos japán lándzsavívásból, mások a dzsó-dzsucuból jöttek, de sok az alapító újítása. A dzsót rendszerint a haladó gyakorlásban használják. joodan – dzsódan Felsı rész; a test felsı (melltıl felfelé lévı) része.

K kaeshi waza – kaesi vaza A technika megfordítása (ukéból nage lesz és fordítva). Ez rendszerint egy haladó formája a gyakorlásnak. kaiso – kaiszo Alapító, azaz Ueshiba Morihei. kamae Testhelyzet, testtartás (fegyverrel, vagy anélkül, bár a fegyver nélkülit általában "tacsi"-nak hívják a különféle irányzatokban – például karatéban kiba dacsi (lovaglóállás), zenkucu dacsi, stb.). Jóllehet általában a fizikai helyzetre utal, de az Aikidoban jelentıs párhuzam van a fizikai és lélektani tartás között. A következetes, határozott állás általában határozott lelki tartást is eredményez. Az Aikidoban fontos a határozott lelki hozzáállást fenntartani. kamiza Egy kis oltár, az Aikidoban általában a dódzsó fıhelyén van, gyakran ad helyet az Alapító képének, vagy rövid írásoknak. Általában a kamiza irányába hajlunk meg, amikor bejövünk, vagy elhagyjuk a dódzsót, illetve a szınyeget. kata Formagyakorlat. katame waza – katame vaza "Leszorító" technikák. katana Kard. Katana néven általában a külföldön szamurájkardként ismert, a valóságban a szamurájok által hordott két kard közül a hosszabbat (daitó) szokták emlegetni, de zsebkéstıl a leghosszabb tacsi-ig mindenféle kardot lehet katanának hívni. (A zsebkés például kogatana, "kis kard".)

24


katate dori Egy kéz fogása; egykezes fogás. keiko Gyakorlás, edzés. A siker egyetlen titka az Aikidoban. ken Kard. kendoo – kendó "A kard útja"; japán kardvívás. kenjutsu – kendzsucu A kardforgatás mővészete. ki İserı, ısenergia, életerı, a vitális energia, az összpontosított erı energiája. kiai – kiai Kiáltás, harci kiáltás. Segít az összpontosításban, a ki egy mozdulatba fókuszálásában. A japán küzdısportok szinte kivétel nélkül mindegyikében megtaláljuk a kiait (az íjászatban nem). kihon Alap; alapvetı; lényeg(es). Kihon waza = alaptechnika. Sok Aikido-technikát látszólag nagyon különbözı módokon végre lehet hajtani. Meglátni a technikák felszín alatti sajátosságait és megragadni a közös magjukat, ez a kihon megértése. kokyuu – kokjú Légzés, lélegzés. Az Aikido részét képezi a "kokjúrjoku", azaz "légzéserı". Ez a lélegzés és a mozgás összhangba hozása. A lélegzés ellenırzése elısegítheti a nagyobb koncentrációt és a stressz kiküszöbölését. Sok hagyományos meditációs formában a lélegzést fokozott koncentráció vagy szellemi nyugalom fejlesztésére használják, ugyanígy az Aikidoban is. Továbbá, a lélegzés ritmusa segíti a helyes idızítést is. Az Aikidoban számos gyakorlat "kokjúhó"-nak, vagy "légzésmód"-nak hívnak, melyek a kokjúrjoku fejlesztését segítik. kokyuu nage – kokjú nage A kokjún alapuló dobástechnika. koohai – kóhai Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) késıbb kezdett, azaz alacsonyabb rangú/fiatalabb ember. Az Aikido esetében "fiatalabb/kezdıbb Aikidoka." kote Alkar; vívókesztyő. (Nem "csukló"; az "tekubi".) kotegaeshi Alkarcsavar, alkarfordítás. ku "Üresség." A buddhizmus szerint a dolgok alapvetı tulajdonsága az egyéni, változatlan lényegek hiánya (üresség). A dolgok "lényegnélküliségének" felismerése vezet a szellemi "nem-kapcsolódás", a tudatos nyugalom (egykedvőség) gyakorlásához. Ezen üresség közvetlen felfogását (vagy megtapasztalását/belepillantást) nevezik megvilágosodásnak. Az Aikidoban ez a tudatos nyitottság ideális állapotában nyilvánul meg, egy olyan állapotban, amelybıl azonnal és ösztönösen lehet reagálni a változó körülményekre. (-mokuszó) kumijoo – kumidzsó Páros dzsógyakorlás. kumitachi – kumitacsi Páros kardvívás-gyakorlás. kyuu – kjú Írásjegytıl függıen sok jelentése van, az Aikidoban szóba kerülık: 1. Légzés, kilégzés. 2. "Osztály"; "fokozat"; a sodan alatti tanuló- (fehér öves) fokozatok.

M ma ai (ma, aima) Térköz; a küzdı felek (megfelelı) távolsága. (Érdekesség: a mai japán nyelvben a "manuke" bolondot, ügyefogyottat jelent, ám a szó eredetileg a kardvívásból származik: bolond – ügyetlen – ugyanis az, aki nem tudja tartani a megfelelı küzdıtávolságot.) mae Elöl; elülsı; elıre. Mae ukemi = esés/gurulás elıre.

25


men'uchi – men-ucsi Vágás/ütés a fejre. migi Jobb(oldal), jobbra irányuló. mokusoo – mokuszó Meditáció. Budó-iskolákban a meditációra felszólító vezényszó.

N nage 1. A technikát végrehajtó fél (akit támadnak). 2. Dobás. nen Figyelem, koncentráció. niningake Küzdelem két ember ellen.

O o-negai shimasu – o-negai simaszu Szó szerint "Legyen szíves", udvarias, bármire használható japán kérı formula. Még udvariasabb változata az "o-negai itasimaszu". Gyakorlásra felkérésre használjuk. obi Öv. omote Felszín; homlokzat; elülsı rész. OO-sensei – Ószenszei "Nagy Mester", Ueshiba Morihei, az Aikido alapítója. osae waza – oszae vaza Leszorításos technikák.

R randori Szó szerint "ran" (véletlen/összevissza) + "tori" (megfogás). A dzsijú vaza, a szabad gyakorlás szinonímája. Bár az Aikido technikákat jellemzıen egy partnerrel gyakoroljuk, nem szabad elfelejteni, hogy az embert többen is megtámadhatják egyszerre. Az Aikido-testmozgások (tai szabaki) legtöbbje több támadó ellen való védekezés során is alkalmazható. ryoo kata dori – rjó kata dori (Mind)két váll fogása. ryoote dori – rjóte dori (Mind)két kéz fogása; kétkezes fogás.

S sankakutai – szankakutai Háromszögállás. sanningake Küzdelem három ember ellen. seiza – szeiza Szó szerint "helyes ülés"; hagyományos formális japán ülı (térdelı) helyzet. senpai – szenpai Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) korábban kezdett, azaz magasabb rangú/idısebb ember. Az Aikido esetében "idısebb/haladóbb Aikidoka." sensei – szenszei Tanár/oktató/orvos szokásos japán megszólítása. (Nem a foglalkozás neve!) Egy dódzsó vagy szervezet állandó tanárát illik a dódzsón kívül is szenszeinek szólítani. shihan – sihan "Oktató"; "mester", az aikidoban: "mester oktató", "oktatók oktatója". shihoo-giri – sihó-giri Négy irányba vágás. shikkoo – sikkó Térden járás. A sikkó nagyon fontos a tömegközéppont (hara) tudatosságának fejlesztésére, továbbá erısíti a csípıt és lábat.

26


shoomen – sómen Elülsı rész; homlokzat. A "men" ugyanaz a "men", mint a "fejpáncél", ezért a "fej elejét/tetejét" is jelenti. shoomen uchi – sómen ucsi Egyenes ütés a fejre; fejbevágás. soto – szoto "Külsı", "kívül"; a támadó karjain kívül végrehajtott Aikido mozdulatok osztálya (-uchi). suburi – szuburi Szó szerint kb. "üres vágás", azaz árnyékbokszolás: vágás, ütés, szúrás, döfés gyakorlása ellenfél nélkül, karddal, fakarddal, naginatával vagy dzsóval. suihei uchi – szuihei ucsi Vízszintes vágás. suwari – szuvari Ülés; ülı ... suwari waza – szuvari vaza Ülésben, illetve térdelésben végrehajtott technika.

T tachi – tacsi Írásjegy(ek)tıl függıen: 1. Hosszú japán kard. 2. Állás, testtartás. tachi waza – tacsi vaza Állástechnikák; technikák állásban/-ból. tai no henka A test(tartás) megváltoztatása (tai = test, testtartás; henka = megváltoztatás). tai sabaki – tai szabaki A test mozgatása('nak technikája); Aikidoban a test mozgatása körkörös, köríves mozdulatokkal, szabadon. taijutsu – taidzsucu "Test-technika"; fegyvertelen gyakorlás. taninsuugake – taninszuugake Több támadó ellen való gyakorlás, rendszerint fogások ellen. tantoo – tantó Rövid kard, tır. tatami Gyékényszınyeg, a japán lakások nagy részének még ma is része. Tatami borítja az edzıtermek padlóját is (külföldön sokszor matrac van helyette). Az igazi tatami egyébként sem nem különösebben vastag, sem nem különösebben puha. te Kéz. tegatana "Kéz-kard." tekubi Csukló. tenkan Elforduló mozgás, fıleg 180 fokos fordulat (-tai no tenkan). tori A technikát végrehajtó fél (akit támadnak). tori, összetételekben dori Fogás, megfogás. tsugi ashi – cugi asi Követı lépés. tsuki – cuki Egyenes ütés.

U uchi – ucsi "Belül/a belsı." Egy sor olyan technika, amelyben a nage a támadó karja(i) alá ("belsejébe") mozog. Más kínai írásjeggyel "ütést" jelent, mint pl. a sómen ucsiban.

27


uchideshi – ucsidesi A mesterrel együtt lakó tanítvány. uke A technikát "elszenvedı" fél (aki támad). ukemi Gurulás, esés; a sérülést elkerülı technika. ura Hátoldal; hátul. ushiro – usiro Hátul; hátulsó; hátra irányuló. Usiro ukemi = hátraesés, hátragurulás.

W waza – vaza Technika.

Y yame – jame "Fejezd be!" yoko – joko Oldal. yokomen – jokomen A fej oldala, oldalsó arcél.

Z zanshin – zansin Szó szerint "megmaradt lélek". Egy Aikido technika végrehajtása után is kiegyensúlyozott, támadásra kész állapotban kell maradnunk. A zansin tehát egy technika "tudatos figyelemmel való végigkísérését", valamint e figyelem megırzését jelenti, hogy az esetleg további támadásokra is helyesen tudjunk reagálni.

28

Hasznos tudnivalók kezdık számára

Recommend Documents