„Használói helyiségek” esetleges kialakításával kapcsolatos társadalmi reakciók feltérképezése és kockázatelemzése Rácz József, Márványkövi Ferenc és Melles Katalin MTA Pszichológiai Kutatóintézet Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia
A kontextus:
Nyíltszíni droghasználat és „belövıszobák” (shooting gallery-k)
A VIII. kerületi „narkógettó” A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia Kontakt Kávézója környéke
Nyílt drogszínterek és belövıszobák (shooting gallery-k) Publikus terek: „kockázatos terek” – „kockázatos emberek” – „kockázatos magatartások”: kockázat a köbön Térhasználati taktikák: a nyílt drogszíntér •Vonzó: kiskorától ott lakik, lakóhelybeli közelség, élvezet-, függetlenségkeresés, kíváncsiság •Taszító jellemzıi: erıszak, kockázatos magatartások, rendıri jelenlét, társadalmi marginalizáció és szegregáció fokozódása A rendırség szerepe: „gyorsan és félve” injekciós használat: megosztás, biztonságosabb injekciós technikák mellızése, eldobált fecskendık Belövıszobák (shooting gallery-k) •„fizetısek”: droghoz, tőhöz való hozzájutás •„kóstolósok”: drogot adnak cserébe a „biztonságért” •ingyenesek: kockázati magatartások halmozódása
Szerhasználat 2008-ban regisztrált, új kliensek szerhasználat szerinti bontásban Az elmúlt 30 napra vonatkozó szerfogyasztás
70%
Elm últ 30 napban fogyasztotta az adott szert (%) 90
új kliens 60%
roma szerhasználók
80
72,1
teljes minta
70 61,4
60 50
régi kliens
67%
nem roma szerhasználók
82,9
50%
57,1
54%
54,352,9 51,4
48,6 40,0
44%
40%
40,0
40
32,1
30 21,4 17,1 12,9
17,1
20
11,4
10
24,3
30% 29%
5,7
20%
0 heroin
amfetamin
nem felírt metadon
marihuana
ecstasy
altató, nyugtató
10%
2%
0% amfetamin
heroin
3%
egyéb szer
0% 1% absztinens
Márványkövi és mtsai, 2008 Csák, 2009
A kutatás célja
Diskurzus kezdeményezése a felügyelt injekciós helyiségekrıl
A nyílt színi drogszíntér környékén lakók véleménye (n=150) •A színtér percepciója •Vélemények a felügyelt injekciós helyiségrıl és más módszerekrıl Szakértıi minta (n=17) •Tájékozódás
Szociodemográfia
Lakossági vélemények (n=150 fı)
1. Táblázat: a minta szociodemográfiai jellemzıi (N=150), százalékban Esetszám Százalék Nem Férfi 65 43,3 Nı 84 56,0 Adathiány 1 0,7 Kor 18-29 éves 45 30,0 30-39 éves 31 20,7 40-49 éves 29 19,3 50-59 éves 27 18,0 60 + 18 12,0 Családi státusz Egyedülálló 70 46,7 Házas 51 34,0 Partnere, élettársa van 27 18,0 Adathiány 2 1,3 Foglalkoztatás Munkanélküli 22 14,7 Teljes munkaidıben dolgozik 64 42,7 Részmunkaidıben dolgozik 12 8,0 Háztartásbeli 8 5,3 Iskolás 4 2,7 Rokkantnyugdíjas 5 3,3 Nyugdíjas 17 11,3 Beteg, nem képes dolgozni 3 2,0 Egyéb 2 1,3 Adathiány 13 8,7 Iskolai végzettség Maximum 8 általános 57 38,0 Szakmunkás, szakközép 32 21,3 Gimnázium 33 22,0 Fıiskola, egyetem 27 18,0 Adathiány 1 0,7 Származás Nem roma 108 72,0 Roma 39 26,0 Adathiány 3 2,0
Eredmények 1 ábra: A szerhasználattal kapcsolatos észlelt attitődök (átlagok). Az 1-es érték azt jelentette, hogy „Egyáltalán nem probléma”, míg a 4-es azt, hogy „Nagyon probléma”.
a helyi lakosok félnek az injekciós droghasználóktól
3,16
a droghasználat miatti köztéri botrányokozás
3,55
a szétdobált, játszótereken, akár homokozókban is található használt tők és fecskendık
3,78
az utcai drogterjesztés
3,64
a droghasználatból fakadó beszerzıi bőnözés
3,71
az injekciós droghasználatnak szemtanúi lehetnek gyerekek is
3,70
a köztéri injekciós droghasználat
3,63 1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
Eredmények
2. Ábra: a használói helyiséggel kapcsolatos észlelt attitődök (átlagok). Az 1-es érték azt jelentette, hogy „Egyáltalán nem értek egyet”, míg a 4-es azt, hogy „Nagyon egyetértek”.
a használói helyiség javíthatja az injekciós droghasználók szociális helyzetét a kapcsolódó szociális szolgáltatások segítségével
2,47
a használói helyiség javítja az injekciós droghasználók általános egészségi állapotát a kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások segítségével
2,90
a használói helyiség bátorítja az injekciós droghasználatot
2,42
a használói helyiség további injekciós droghasználókat fog vonzani a város más kerületeibıl
2,74
1
1,5
2
2,5
3
3,5
Eredmények 2. ábra folytatása: a használói helyiséggel kapcsolatos észlelt attitű űdök (átlagok)-. Az 1-es érték azt jelentette, hogy „Egyáltalán nem értek egyet”, míg a 4-es azt, hogy „Nagyon egyetértek”.
ha lenne a környéken ilyen használói szoba, az emberek azt fogják hinni, hogy az injekciós droghasználat törvényileg engedélyezett a használói helyiség megnehezíti a rendırség munkáját amiatt, hogy a használói helyiség környékére győlnek a droghasználók, akik
2,95
1,87
a használói helyiség csökkenti az eldobált tők számát
3,23
a használói helyiség csökkenti a köztéri injekciózást
3,14
a használói helyiség csökkenti annak veszélyét, hogy a droghasználók egymásnak és másoknak továbbadjanak különbözı fertızı
3,43
a használói helyiség csökkenti a túladagolások, köztük a halálos túladagolások számát
3,37 1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
Eredmények
3. ábra: Megoldási javaslatok értékelése, megítélése (átlagértékek). Az 1-es érték azt jelentette, hogy „Egyáltalán nem jelent megoldást”, míg a 4-es azt, hogy „Teljes mértékben megoldást jelent”. rendırség határozott fellépése
2,42
drogmentes kezelés
2,64
metadon fenntartó kezelés
2,63
tőcsere
2,31
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
Eredmények
Klaszterelemzés
4. ábra: az utcai szerhasználat és a használói helyiséggel kapcsolatos attitődök - klaszterek Adathiány; 10,7 1. csoport; 25,6
3. csoport; 24,4
2. csoport; 39,3
Klaszterek: 1.Nyílt drogszíntér probléma, injekciós helyiségnek nincs elınye 2.Nyílt drogszíntér nagy probléma, injekciós helyiség bizonyos elınyei (népegészség), de hátrányai is 3.Nyílt drogszíntér nem probléma, injekciós helyiségnek elınyei vannak
SZAKÉRTİK: A helyi szakértık (n=17) megítélése az utcai szerhasználatra adott válaszokkal kapcsolatban: többségük (70%) legalább közepes mértékben ért egyet avval, hogy a tőcsere, a metadon-fenntartó kezelés, vagy a drogmentes kezelés megoldást jelenthetnek. A teljes mértékben egyetértık aránya (5 fı) a tőcserével és a drogmentes kezeléssel kapcsolatban a legnagyobb. 11-en (65%) egyáltalán nem, vagy csak kicsit hisznek a rendırség határozott fellépésében, mint a jelenségre adott válaszban, 5-en (30%) viszont közepes mértékben.
Diszkusszió Nyílt drogszíntér észlelése a lakossági mintában: •Közrend, közbiztonság, beszerzıi bőnözés •Utcai terjesztés, publikus injektálás •Eldobált fecskendık •Gyermek „szemtanúk” Megoldási javaslatok: •Metadon kezelés •Drogmentes kezelés •Rendırség •Tőcsere Felügyelt injekciós helyiség: ellentmondásos, „kevert” vélemények •Egészségügyi és szociális elınyök, de: •Félelem, hogy másokat vonzani fog Budapestrıl
Felügyelt injekciós helyiségek
Sydney
Vancouver: felügyelt injekciós helyiség
Bentham: Panoptikon
Felügyelt injekciós helyiségek
München
Felügyelt injekciós helyiségek
Sydney
Felügyelt injekciós helyiségek
Sydney
Konklúzió a felügyelt injekciós helyiségekkel kapcsolatos kutatásról, Hedrich, 2004 (EMCDDA):
A túlélés esélye • Politikai, szakmai és helyi konszenzusra van szükség • Több az elınye, mint a hátránya • Egy komplex kezelési struktúrában van helye • Irreális elvárásokat nem teljesít: – Megszőnteti a nyilvános droghasználatot – Ráveszi az összes droghasználót, hogy csökkentse a veszélyes használatot vagy vállaljon kezelést – Önmagában elégséges a morbiditás és a mortalitás csökkentésére – Megoldja a drogpiaccal és kereskedelemmel kapcsolatos problémákat
A kutatást a Nemzeti Drogmegelızési Intézet támogatta
Köszönöm a figyelmet!
[email protected] www.mtapi.hu www.kekpont.hu
