A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása
I. Kiindulópont
1. Az új Ptk. stabilitása alapvető érték, tehát két évvel a hatálybalépése után a koncepcionális
megoldások újrakodifikálása
nem indokolt. Így (függetlenül saját
tudományos álláspontomtól) - tudomásul kell venni a gazdasági társaságok jogának beépítését a Ptk.-ba, - a 3. könyv jogi személyekre vonatkozó főszabályának (3:4. §) eltérést engedő jellegén nem kell változtatni. 2. Alapelv, hogy a felmerült problémák jó részét a jogalkalmazás során jogszabály értelmezéssel kell megoldani és e téren kellő türelmet kell tanúsítani. Kivételesen azonban indokolt lehet a Ptk. jogi személy könyve egyes rendelkezéseinek módosítása, elsősorban ott, a) ahol a szabályozás jellegénél fogva bírói gyakorlat kialakulása több év eltelte után sem várható, b) ahol a cégbírósági jogalkalmazás során már eddig is olyan eltérő értelmezések merültek fel, amelyek jogbizonytalanságot okoznak (és ezek a Kúriához nem kerültek fel és a jövőben sem fognak felkerülni, hiszen az eltérés megengedése esetén nincs jogorvoslat, elutasítás esetén sem fognak fellebbezni sokan, hiszen gyorsan kívánják vállalkozásukat létrehozni), c) ahol a szabályok a b) pontból kifolyóan a gazdasági vállalkozások biztonságát, illetve a civil szféra erősödését gátolják. 4. Természetesen nincs jogalkotási, Ptk.-módosítási kényszerhelyzet. Elvileg azonban elzárkózni a Ptk. 2016-ban történő módosításától már azért is helytelen, mert - már a 2014. március 15. előtti hatályba lépése előtt több mint tizenöt helyen módosították a Ptk. 3. könyvét (főleg a 2013. évi CCLII. törvény), - áttételesen, azaz pl. a Ptké.-n, a Ctv.-n, vagy a civil törvényen keresztül folyamatosan rontják le a Ptk. szabályait. Érdekes módon ezek ellen senki sem tiltakozott, illetve tiltakozik, pedig a jogbiztonság szempontjából veszélyesebb, mint egy intézményes felülvizsgálat. 5. A felülvizsgálat igénye véleményem szerint elvileg két alapvető kérdésben merül fel (akár most módosítunk, akár néhány év múlva).
2 a) Az eltérés általános lehetőségét biztosító generálklauzulának jogalkalmazást jobban segítő megfogalmazása, illetve egyes – főleg a „mértékekkel”, „létszámokkal” kapcsolatos és
a gyakorlatban különböző
módon értelmezett
– rendelkezések
egyértelműen kógenssé tétele. (A Ptk. 3:4. § megfogalmazása egyébként is eltér a Kodifikációs Szakértő Bizottság többségének javaslatától. A vitatott rendelkezések kógenssé tétele egyben egyértelművé tenné, hogy minden más szabálytól el lehet térni. Ilyen kógens szabályok jelenleg is találhatók a 3. könyvben.) b) A vezető tisztségviselők „belső” és „külső” felelősségének egyértelművé tétele. 6. Indokolt továbbá, hogy néhány Ptk.-ból indokolatlanul kikerült szabály visszakerüljön a Ptk.-ba, vagy ha nincs módosítás, külön törvényben kerüljön rendezésre. Ilyen szabályok főleg a Ctv.-ben, illetve a civiltörvényben találhatók.
II. Az esetleges módosítás konkrét javaslata
Javaslatom
összesen
huszonkét
változást
tartalmaz,
melyeket
úgy
lehet
végrehajtani, hogy a Ptk. paragrafus számozása nem változik és nincs A-B stb. paragrafus. A Ptk.-t tehát szépészeti szempontból sem rongálnánk a módoítással.
A) Első Rész: A jogi személyek általános szabályai
A 3:4. § (2) és (3) bekezdése így alakul: „(2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti, illetve a jogi személyhez fűződő viszonyukra nézve, valamint a jogi személy szervezetére és működésére irányuló azon szabályoktól, amelyek alapvetően a jogi személy belső viszonyaira vonatkoznak, és lényegesen, valamint közvetlenül nem érintik harmadik személyek törvényes érdekeit – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. (3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el a törvényben foglalt szabályoktól, ha a) az eltérést törvény tiltja, vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak, illetve a jogi személy tagjai kisebbségének lényeges törvényes érdekét sérti, vagy c) az eltérés a jogi személy feletti törvényességi felügyelet érvényesülését akadályozza, vagy
3 d) az eltérés az adott jogi személy rendeltetésével, alapvető fogalmi ismérveivel ellentétes.” 2. A 3:9. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül (mert értelmetlen és visszariaszt az egyesület alapítástól – más jogi személynél nem is merülhet fel). 3. A 3:18. § alábbi (3) bekezdéssel egészül ki. „(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt szabályoktól való eltérés semmis.” (A határozatképességre vonatkozó szabályok garanciális jellegűek, nem helyes eltérést engedni már a kisebbségvédelem szempontjából sem). 4. A 3:24. § szövege az alábbiak szerint alakul: „A
vezető
tisztségviselő
ügyvezetési
tevékenységével
a
jogi
személynek
jogellenesen okozott károkat köteles megtéríteni. Mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a) ellenőrzési körén kívül eső és b) az ügyvezetési cselekmény (döntés) időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és c) nem volt a vezető tisztségviselőtől általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem elvárható, hogy az a) és b) pontban meghatározott körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.” [A hatályos szövegtől az alapvető eltérés a b) pontban van, nem a szerződéskötés, hanem a károkozó döntés időpontja a releváns.] 5. A 3:26. § (1) bekezdése a következő: „(1) A tagok vagy az alapítók az ügyvezetés ellenőrzése céljából legalább három tagból álló felügyelőbizottságot hozhatnak létre. A létesítő okiratnak három tagnál kevesebb
tagú
felügyelőbizottság
létrehozására
irányuló
rendelkezése
semmis.
(Egyszemélyes felügyelőbizottság nem bizottság, két személy esetén eltérő álláspontok esetén nincs döntés.)
B) Második Rész: Egyesület
(3) Jogi személy tagokból álló egyesületek egyesületi szövetség létrehozását határozhatják el. Az egyesületi szövetségekre az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.„ (Az egyesületi szövetséget a civiltörvényből indokolt beemelni a Ptk.-ba.) 2. A 3:64. § az alábbi mondattal egészül ki: „E szabálytól való eltérés semmis.” (Nem indokolt, hogy egyesületet egy-két személy is alapíthasson.)
4 3. A 3:65. § (4) bekezdése kimarad [a 3:9. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezése miatt erre nincs szükség, egyébként is téves megfogalmazás, hiszen a tagdíjfizetés későbbi, mint az alapítás] és a (2) bekezdés az alábbi mondattal egészül ki: „Különleges jogállású tag elsősorban a pártoló, illetve a tiszteletbeli tag, akiknek a jogait és a kötelezettségeit a létesítő okirat határozza meg.” (A pártoló és a tiszteletbeli tag jogállását a civiltörvény helyett indokolt a Ptk.-ban meghatározni.) 3. A 3:78. § (1) bekezdése az alábbiak szerint alakul: „(1”) Ha a létesítő okirat az egyesület ügyvezetésére elnökséget hoz létre, az elnökség legalább három tagból áll. Ez esetben az egyesület elnökét a létesítő okirat rendelkezése szerint vagy a közgyűlés választja, vagy az elnökség választja tagjai közül.” (Mód van arra is a Ptk.-ban, hogy az egyesületet egyszemélyes elnök irányítsa, így indokolt, hogy az elnökség legalább három tagból álljon.)
C) Harmadik Rész: Gazdasági társaságok 1. A 3:88. § (3) bekezdése a 3:90. § (5) bekezdése lesz, a 3:88. § pedig az alábbi (3) (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(3) A gazdasági társaság nyereségszerzésre törekvés nélkül is tevékenykedhet, a nonprofit társaság ezen jellegét a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A nonprofit társaság a gazdasági társaság bármely formájában működhet. Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság nonprofit társaságként való továbbműködését. (4) A nonprofit társaság esetleges nyeresége a társaság működése alatt nem osztható fel a tagok között. (5) Nonprofit gazdasági társaság közhasznú szervezetként való működésének feltételeit törvény határozza meg.” (A nonprofit társaság jelenleg indokolatlanul a Ctv.-ben szerepel.) 2. A 3:102. § az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezésektől a létesítő okirat érvényesen nem térhet el.” (A létesítő okirat módosításának minősített többséghez kötése garanciális szabály.) 3. A 3:117. § címe: „A felmentvény”-re változik. A paragrafus (3) bekezdése a 3:118. § (1) bekezdése lesz, a paragrafus jelenlegi szövege a (2) bekezdéssé változik. (A paragrafus jelenlegi címe megtévesztő, a paragrafusban keveredik a felmentvény és a vezető tisztségviselő következő paragrafusban foglalt felelőssége.)
5 4. A 3:121. § (1) bekezdéséből – a 3:26. § átszövegezése miatt – az első és második mondat törlésre kerül. 5. A 3:161. § az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt szabályoktól a létesítő okirat érvényesen nem térhet el.” (Ezek a kft. alapvető fogalmi elemei, egyértelműen kógenssé kell tenni.) 6. A 3:162. § az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt szabályoktól a létesítő okirat érvényesen nem térhet el.” (Garanciális szabályokról van szó.) 7. A 3:175. § az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A létesítő okirat a 3:174. §-ban, továbbá e § (1)–(3) bekezdésében foglalt szabályoktól érvényesen nem térhet el. (A saját üzletrészre vonatkozó rendelkezések garanciális jellegűek.) 8. A 3:212. §-ban új (4) bekezdés kerül beiktatásra, a jelenlegi (4) ls (5) bekezdés számozása így megváltozik. „(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályoktól a részvénytársaság alapszabálya érvényesen nem térhet el. (Az alaptőkére vonatkozó szabályoktól nem helyes eltérést engedni.)
D) Negyedik Rész: Szövetkezet 1. A 3:326. § az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a szövetkezetek egyes típusaira vonatkozó törvény másként nem rendelkezik, a létesítő okirat az (1)–(4) bekezdésben foglalt szabályoktól érvényesen nem térhet el.” (Ezek a szabályok a szövetkezet alapvető fogalmi ismérveit határozzák meg.) 2. A 3:331. § (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki: „Ettől a szabálytól való eltérés semmis.” (Ne jöjjön létre szövetkezet hétnél kevesebb taggal.) 3. A 3:338. § az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A szövetkezet alapszabálya a (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen nem térhet el.” (Garanciális szabályokról van szó.)
E) Ötödik Rész: Egyesülés A 3:372. § az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A létesítő okirat azon rendelkezése, amely eltér a (2)–(3)–(4)-(5)–(6) bekezdésben foglalt szabályoktól, semmis.” (E szabályok betartását minden egyesülésnél meg kell követelni.)
6 F) Hatodik Rész: Alapítvány A 3:397. § (2) bekezdésének új szövege: „A kuratórium legalább három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. Az alapító okirat e rendelkezésétől a létesítő okirat érvényesen nem térhet el.” (Ne legyen egy- vagy kétszemélyes kuratórium, már a belföldi lakóhelyre vonatkozó szabály miatt sem.)
III. A Ptk. III. könyvével kapcsolatban más könyvekben végrehajtandó esetleges változások
1. A 6:498. § (1) bekezdése után (2) bekezdésként: „(2) Természetes személyek közös vagyont létre nem hozó civil társaságot is létrehozhatnak együttműködésük szerződéses keretéül. A civil társaságra e címben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (A civiltörvényből visszaemelendő a Ptk.-ba, mintegy a régi Ptk. már 1977-ben bevezetett koordinációs társaságának utódjaként.) 2. A 6:541. § szövege az alábbiak szerint változik: „6:541. §: „Ha a jogi személy vezető tisztségviselője ügyvezetői tevékenységével harmadik személynek jogellenesen kárt okoz, úgy a jogi személy, illetve a vezető tisztségviselő a 6:540. § szabályai szerint felelnek, függetlenül attól, hogy a vezető tisztségviselő az ügyvezetést megbízási vagy munkaviszonyban látja el.” [Ha a vezető tisztségviselő ügyvezető tevékenységével okoz jogellenesen kárt harmadik személynek, úgy a jogi személy feleljen a kárért, kivéve, ha a kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta. Ez a 6:540. § szabályainak alkalmazását jelenti, figyelemmel a 6:542. § (2) bekezdésére is. Ha a vezető tisztségviselő nem ügyvezetői tevékenysége során, hanem csak ezzel összefüggésben okoz kárt (ellopja a másik igazgatósági tag mobilját a bornírt példa szerint), azért kizárólag a vezető tisztségviselő feleljen, mint ahogy eddig is ez volt az egyértelmű bírói gyakorlat]. 3. A Ptk. 3:118. § megfelelően rendezi a vezető tisztségviselő felelősségét a felszámolási eljárás befejezése után kielégítetlenül maradt hitelezőkkel szemben. Ezért a Cstv. 33/A. § zavaros, dupla bírósági eljárást már a felszámolási eljárás befejezése előtt lehetővé tevő szabályára (ami egyénként is nemcsak a vezető tisztségviselőkre vonatkozik) nincs szükség, azt hatályon kívül kell helyezni.
Sárközy Tamás
