Használati mintaoltalom
Hasznos tudnivalók vállalkozóknak Összeállította: Rónaszéki Tibor Lektorálta: Dr. Jakabné Molnár Judit Szerkesztő: KOSZTOLÁNYI Tamás Kézirat lezárva: 2003. november 30.
2
Kinek és miről szól ez a kiadvány? A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával 1997-ben együttműködési megállapodást kötött. Ennek alapján az Egyesület új kiadványsorozatot készít a kamara tagjai, így a társas vállalkozások, egyéni vállalkozók, valamint a szellemi alkotások jogvédelmi lehetőségei iránt érdeklődők számára, hogy ezzel is elősegítse a piaci versenyben való eredményes részvételüket.A kiadványsorozat egyes füzetei a szellemi alkotások létrehozásával, oltalmának megszerzésével, védelmével, a jogok gyakorlásával (saját hasznosítás, átadás) kapcsolatos legfontosabb iparjogvédelmi (ezen belül jogi, versenyjogi és más határterületi (pl. franchise, know-how, újítás) jogintézményeket ismertetik.Az ismertetők a legújabb érvényben lévő jogszabályok figyelembevételével készülnek és gyakorlati tapasztalatok alapján „csokorba” gyűjtve adnak tájékoztatást azokról a kérdésekről, amelyekkel az ezen a területen nem járatos vállalkozóknak is tisztában kell lenniük és a gyakorlati munkájukban felmerülő problémák megoldásához figyelemfelkeltésül és iránymutatással szolgálnak.
Miért fontosak ezek az ismeretek, milyen hatásuk lehet a vállalkozó piaci helyzetére? A különböző jogintézmények (oltalmi formák) ismerete és a piaci versenyben való tudatos alkalmazása azért fontos, mert egyrészt: • a kiválasztott oltalmi forma megszerzése, meghatározott országokban és időre monopóliumot és így üzleti értéket jelent a jogosult számára, aminek segítségével növelheti termelését, elősegítheti az értékesítést, s ily módon erősítheti piaci pozícióit, • másokat (versenytársakat) kizár a hasznosításból, használatból, eltilt ilyen jellegű cselekményektől, ami szintén piaci előnyt biztosít, • jogainak megsértése esetén felléphet a jogosulatlan hasznosító, használó (bitorló) ellen és a jogszabályokban meghatározott igényeket (pl. a bitorlással elért gazdagodás visszatérítése, kártérítés stb.) érvényesítheti bírósági eljárásban,másrészt tájékozódással, kutatási vizsgálatokkal: • elkerülheti mások érvényes jogaiba való ütközést, a bitorlást és annak következményeit, • nem kezd kifejlesztett és még ráadásul oltalmazott megoldás saját fejlesztésébe, ami jelentős idő- és költségráfordítással és veszteséggel járhat, • informálódhat a konkurrencia helyzetéről.
3
Reméljük, hogy kiadványsorozatunkat eredményesen tudják használni napi munkájuk során és a jelen „füzetet” lapozgatva érdeklődéssel és várakozóan fogadják a sorozat további köteteit is. Ezeket megtalálhatják a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Titkárságán (1055 Budapest, Kossuth tér 6–8., Tel.: 353-1661, 353-1780), illetve letölthetők az Egyesület honlapjáról (www.mie.org.hu).
Hol szerezhetők be további információk? A vállalkozók, kereskedők, kis gyártó üzemek rendelkezésére állnak a területi kamarák, ahol a legfontosabb kérdésekben tanácsadói szolgálat keretében adnak felvilágosítást, illetőleg tájékoztató anyagokat bocsátanak tagjaik rendelkezésére. Az oltalmi formákról, a követendő eljárásról és a fizetendő díjakról lépésrőllépésre eligazít a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapjáról (www.hpo.hu) ingyenesen letölthető MSZH 2003. program. Továbbá ingyenesen hívható a Magyar Szabadalmi Hivatal kreatív vonala 06-80 345-678, amely az érdeklődők szakszerű tájékoztatását szolgálja. Mindig az adott eset dönti el, hogy mit, mikor és hogyan kell cselekedni, s ehhez a szakterületet jól ismerő szabadalmi ügyvivő igénybevétele célszerű. Az igénybe vehető szakemberek teljes listájáról, illetőleg az adott megyében tevékenykedő szabadalmi ügyvivőkről a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarától (1054 Budapest, Kálmán Imre u. 14., tel.: 302-7959) szerezhető be információ. E kiadvány szerkesztője és kiadója a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (1055 Budapest, Kossuth tér 6–8., tel.: 353-1661, 353-1780, E-mail:
[email protected]) szívesen áll az érdeklődők rendelkezésére.
Figyelmeztetés: Ez a kiadvány tájékoztató jelleggel készült. Olvasása nem helyettesíti a törvények ismeretét, nem teszi fölöslegessé az ezen a területen jártas szakemberek igénybevételét.
4
Kutatók, fejlesztők, gyártók, vállalkozók figyelem! E kiadvány célja, hogy a kevésbé ismert iparjogvédelmi jogintézményről: a használati mintáról adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet az e területen fontos kérdésekre, így pl. a használati minta fogalmára, az oltalmazható és az oltalomból kizárt megoldásokra, az oltalom megszerzésére, fenntartására, az eljárás költségeire, a használati mintaoltalom előnyeire, a jogszerű és a jogosulatlan használatra, ezek következményeire, stb.
Milyen haszna lehet a mintát megalkotó szakembernek, a vállalkozónak a használati mintaoltalomból, illetve érheti-e kár, ha nem ismeri a használati mintára vonatkozó legfontosabb előírásokat? A használati mintaoltalomra vonatkozó információk hiányában a vállalkozót a piacon számos hátrány érheti (pl.: ha másnak oltalom alatt álló mintáját engedély nélkül hasznosítja, akkor bitorlást követ el, melynek súlyos anyagi következményei lehetnek). Előnye viszont, hogy ha egy védelem alá helyezhető megoldásra a jogosult használati mintaoltalmat szerez, akkor azt csak ő, vagy az általa erre feljogosítottak használhatják, vagyis kizárólagos jogokat szerezve másokat kizárhat a piaci versenyből, ami magában hordozza a gazdasági siker lehetőségét. A használati mintaoltalom vagyoni értékű jog, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy vállalkozásba apportként bevihető, átruházható (eladható), vagy jelzáloggal megterhelhető.
Mindezeket összegezve: fontos és érdemes használati mintaoltalmat szerezni, melynek mikéntjéről nyújt rövid tájékoztatást ezen kiadványunk.
5
Mi a használati mintaoltalom? A használati mintaoltalom olyan műszaki megoldások védelmére szolgáló iparjogvédelmi eszköz, amelynél a megoldás színvonala a szabadalmazható találmányok műszaki színvonalánál kisebb, de meghaladja a mesterségben járatos személy rutintevékenységével létrehozható megoldás szintjét. Használati mintaoltalomban részesülhet a tárgy kialakítása, szerkezete vagy részeinek elrendezése, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. A használati minta engedélyezési eljárása egyszerűbb, de az oltalmi idő is rövidebb, mint a szabadalmi oltalom esetében.
Milyen célt szolgál a használati mintaoltalom? A használati mintaoltalom célja – más iparjogvédelmi oltalmakhoz hasonlóan – az, hogy a leírásban bemutatott és az igénypontokban meghatározott jellemzőkkel rendelkező mintával kapcsolatban kizárólagos jogot nyújtson a bejelentőnek a piacon történő megjelenés és a megoldás értékesítése esetén. Ez a kizárólagos jog teszi lehetővé, hogy a minta tulajdonosa az adott területen csak saját maga értékesíthesse az oltalom alatt álló megoldással készült termékeket, vagy megfelelő díj ellenében a piac más résztvevőinek engedélyt adjon a megoldás használatára, illetve megegyezés szerint eladhassa azt harmadik félnek. A használati mintaoltalom nemcsak véd a jogosulatlan használattal szemben, de növeli az ilyen oltalommal rendelkező cég értékét is, mivel vagyoni értékű jogot képvisel, amely adás-vétel tárgyát képezheti, tehát értékesíthető.
Mikor érdemes használati mintaoltalmat szerezni? Akkor célszerű használati mintaoltalmat szerezni, ha egy adott fejlesztési folyamat eredményeként megfelelő újdonsággal rendelkező megoldás gyors piaci bevezetése várható, és megvan a lehetősége annak is, hogy a megoldást más cégek jogosulatlanul átvegyék, azaz a fejlesztéssel kapcsolatos költségek viselése nélkül az új megoldást tartalmazó terméket ugyancsak értékesítésre kínálják. A használati mintaoltalom egyik fontos előnye, hogy az engedélyezési eljárást lefolytató hatóság nem végez újdonságvizsgálatot, és így a megfelelő jogszabályi előírások szerint elkészített leírásra az oltalom 6–9 hónap alatt megszerezhető. A bejegyzett oltalom pedig már lehetőséget teremt arra, hogy a jogosulatlan használóval szemben végrehajtható szankciókat lehessen alkalmazni. Fontos a törvényi szabályozás abban az esetben is, ha a minta a bejelentés napja előtt már nyilvánosságra került. A használati mintaoltalomról szóló törvény
6
ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy az újdonság értékelésekor a bejelentés napját legfeljebb hat hónappal megelőzően nyilvánosságra jutott megoldást ne kelljen figyelembe venni, ha a nyilvánosságra jutás a bejelentő akaratából, annak közreműködésével, vagy éppen annak szándéka ellenére történt meg. Abban az esetben is használati mintaoltalom megszerzése a célszerű, ha a megoldás műszaki avulásának ideje 10 évnél rövidebb, ami a használati mintaoltalom fennállásának leghosszabb időtartama, mivel a használati mintaoltalom megszerzésével és fenntartásával kapcsolatos költségek kisebbek, mint amelyek a szabadalmi eljárás során felmerülnek. Jó tudni azt is, hogy a használati mintaoltalmi bejelentésből szabadalmi bejelentés származtatható, így ha a bejelentést követően a bejelentő üzletpolitikája megváltozik, vagy a megoldás értéke a piaci visszajelzések alapján jelentősen megnő, úgy még mindig lehetőség van lépéseket tenni a hosszabb időtartamra szóló szabadalmi oltalom megszerzésére, persze csak akkor, ha a megoldás műszaki színvonala azt valószínűsíti. Szabadalmi bejelentésből abban az esetben célszerű használati mintaoltalmi bejelentést származtatni, ha a szabadalmi bejelentést az engedélyező hatóság az újdonság hiánya miatt utasítja el, vagy azért, mert a megoldás színvonala nem éri el a feltalálói tevékenységgel meghatározott szintet
Mire szerezhető használati mintaoltalom? Használati mintaoltalom szerezhető valamely tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére, ha a megoldás új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. Nem szerezhető tehát használati mintaoltalom különböző vegyi anyagok, keverékek és kompozíciók esetében, amelyeket csak a komponensek vagy összetevők aránya jellemez, és amelyeknek nincs határozott térbeli kiterjedésük, mint a különböző porok, folyadékok és egyéb anyagok. Nem képezheti használati mintaoltalom tárgyát eljárás, szervezési megoldás vagy számítógépes program sem. Fontos tudni azt is, hogy kizárólag a termék esztétikai kialakítására vonatkozó megoldások sem képezhetik használati mintaoltalom tárgyát, csakúgy mint különböző növényfajták. Az előbbire formatervezési mintaoltalom, az utóbbira szabadalmi oltalom szerezhető. A vonatkozó törvény szerint akkor tekinthető újnak a megoldás, ha nem tartozik a technika állásához, azaz a bejelentés napját megelőzően sem írásbeli közlés, sem pedig belföldi gyakorlatbavétel révén nem jutott oly mértékben nyilvánosságra, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen. Az újdonság szempontjából azonban figyelembe kell venni mindazon iparjogvédelmi bejelentések tartalmát is, amelyeket a bejelentés napja előtt nyújtottak be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, de a közzététel, illetőleg az oltalom megadásának meghirdetése a
7
vizsgált használati minta bejelentés napját követően történt meg. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy – amint azt az előző pontban már jeleztük – az újdonság megítélésénél nem vehető figyelembe a bejelentő vagy jogelődje részéről vagy hozzájárulásával, illetve a bejelentő vagy jogelődje jogainak megsértésével történt közlés vagy nyilvános gyakorlatbavétel. A feltalálói lépésen a törvény szövegének értelmezéseként azt kell tekinteni, hogy a megoldás kidolgozása a technika állásához képest a mesterségben jártas személy, azaz egy átlagos felkészültségű szakember számára nem nyilvánvaló. Nincs szükség azonban olyan alkotói teljesítményre, amely a szabadalmazható találmányok esetében alapkövetelmény. Az ipari alkalmazhatóság azt a kritériumot takarja, amely szerint a minta valamely iparágban előállítható vagy használható. Ilyen értelemben iparágnak tekinthető a mezőgazdaság is. Természetesen nem részesülhet oltalomban a minta, ha használata közerkölcsbe ütköző vagy jogszabály által korlátozott. Ez alól kivételt képez az az eset, ha a jogszabály a minta tárgyával megegyező terméknek csak a forgalmát korlátozza. A magyar iparjogvédelmi jog gyakorlatában lényeges szerep jut a különböző iparjogvédelmi kategóriák átjárhatóságának, ami azt jelenti, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a szabadalmi eljárás, a használati mintaoltalmi eljárás tárgyát képező megoldások az egyik kategóriából a másikba átvihetők az eredeti bejelentési nap és az elsőbbség megtartása mellett. Ennek köszönhetően használati mintaoltalom szerezhető olyan korábban szabadalmi bejelentés tárgyát képező megoldásra, amely szabadalomként – a műszaki szint mértéke miatt – nem engedélyezhető, ha a bejelentést a szabadalmi hivatal elutasította, attól számított 3 hónapon belül, de legkésőbb a szabadalmi bejelentés benyújtásának napjától számított 10 éven belül. Ha az ipari mintaoltalmi bejelentés benyújtását követően kiderül, hogy nemcsak az esztétikai kialakítás, de a megoldás egyéb részei is újdonságnak minősülhetnek a piacon, úgy – alkalmasan előkészített ipari minta bejelentés esetén – megvan a lehetőség arra is, hogy az ipari minta bejelentésre adott oltalom jogerőre emelkedéséig, vagy éppen – a korábban már említett – az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül lehessen a származtatott használati mintaoltalmi bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtani.
Hol szerezhető használati mintaoltalom? A használati mintaoltalom a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott kérelem és mellékletei alapján szerezhető meg, ha arra a hivatal az oltalmat
8
engedélyezi. Az oltalom Magyarország területére terjed ki és arra a megoldásra vonatkozik, amelyet a használati mintaoltalmi leíráshoz csatolt igénypontok meghatároznak.
Ki szerezhet használati mintaoltalmat? Használati mintaoltalmat szerezhet bárki, aki bejelentőként a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentési kérelemben meg van jelölve. Fontos tudni, hogy a megoldás feltalálója, azaz az alkotó csak természetes személy, míg az oltalom tulajdonosa gazdálkodó szervezet is lehet. Ha a használati mintaoltalmi bejelentést gazdálkodó szervezet nevében nyújtják be, úgy abban a feltalálók személyét is meg kell jelölni. Ilyen esetben a bejelentésnek utalni kell arra is, hogy a megoldást kidolgozó személyek és a bejelentő gazdálkodó szervezet milyen kapcsolatban állnak egymással, azaz a bejelentés szolgálati jellegű-e, illetőleg alkalmazotti használati mintáról van-e szó. A szolgálati jelleg esetében a munkaviszonyból származó kötelesség a használati minta tárgykörébe eső megoldások kidolgozása. Az alkalmazotti megoldásnál a használati minta tárgya a munkáltató tevékenységi körébe esik ugyan, de a feltalálónak nem kötelessége az ilyen jellegű megoldások létrehozása.
Hogyan szerezhető meg a használati mintaoltalom? A használati mintaoltalom a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott, meghatározott alaki, valamint tartami követelményeknek megfelelő bejelentési kérelem, leírás, igénypontok és rajzok alapján kérhető. Az oltalom megszerzéséhez iparjogvédelmi szolgáltatási díjat, az oltalom megszerzését követően pedig, annak fenntartása érdekében évente fenntartási díjat kell fizetni. Fontos tudni, hogy a használati mintaoltalmi bejelentés bejelentési napjának megőrzéséhez a benyújtott anyagoknak tartalmazniuk kell utalást a használati mintaoltalmi igényre, a bejelentő azonosítására szolgáló adatokat, valamint leírást és az abban hivatkozott rajzot. Az eredeti bejelentés részét képező leírásban a megoldást oly mértékben kell ismertetni, hogy azt a leírás és a csatolt rajzok alapján az adott szakterületen jártas szakember megvalósíthassa. A hiányos, vagy nem megfelelően részletes leírás később ugyanis az oltalom megsemmisítéséhez vezethet! A leírást követő igénypontokban jól átgondoltan kell meghatározni azon megoldások körét, amelyekre az oltalmat igénylik. A főigénypontban a megoldás mindazon műszaki jellemzőit fel kell sorolni, amelyek szükségesek a kívánt feladat megoldásához.
9
Mennyibe kerül az oltalom megszerzése és fenntartása? A használati mintaoltalom megszerzéséhez rendeletben meghatározott bejelentési díjat kell fizetni, amely ezen tájékoztató anyag elkészítésének időpontjában 16 000 Ft. Az oltalom megadása esetén a 10 éves oltalmi időszak alatt évente fenntartási díj megfizetésére is szükség van, amely – jelenleg – az 1–5. évben 20.000 Ft, a 6–10. évben pedig 30.000 Ft. Ha a bejelentés bejelentője és feltalálója (illetőleg bejelentői és feltalálói) azonosak az esedékes díjak megfizetésének időpontjában, akkor a jelzett díjaknak csak egy részét kell megfizetni. A kedvezmény a bejelentési díj és a fenntartási díjak esetén 75%.
Hol érvényes a használati mintaoltalom? A használati mintaoltalom, megadása esetén, a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik, és korlátozás nélkül Magyarország egész területére kiterjed. A Magyarországon engedélyezett használati mintaoltalom azonban nem nyújt védelmet külföldön, viszont a Magyarországon benyújtott bejelentés alapul szolgálhat egy külföldi iparjogvédelmi bejelentés megindításához. Ebben az esetben a külföldi vagy a nemzetközi bejelentési eljárást a magyar bejelentés napjától számított egy éven belül kell megindítani!
Meddig érvényes, mikor és mitől szűnik meg a használati mintaoltalom? Engedélyezése esetén a használati mintaoltalom a bejelentés napjától érvényes, és ezen naptól számított 10 évig áll fenn abban az esetben, ha az előírt éves fenntartási díjakat a jogosult a bejelentés napjának évfordulóin befizeti. Ha a jogosultnak már nem fűződik érdeke az oltalom fenntartásához, úgy az esedékes éves fenntartási díj megfizetésének elmulasztása esetén az oltalom megszűnik. Ha a használati mintaoltalom a díjfizetés elmaradása miatt, de a jogosult szándéka ellenére pl. adminisztrációs hiba vagy feledékenység következtében szűnik meg, úgy menthető ok esetén megvan a lehetőség az oltalom újra érvénybe helyezésére. Természetesen ebben az esetben az adott évre vonatkozó fenntartási díj megfizetése mellett előírt pótdíjat is fizetni kell. A használati mintaoltalom az ismertetettek mellett nemcsak megszűnhet, de mód van arra is, hogy megalapozott bizonyítékok esetén az oltalmat a bejelentés napjára visszaható hatállyal meg lehessen semmisíteni. A használati mintaoltalom megsemmisítését a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott kérelemmel és
10
az ahhoz csatolt, a megsemmisítés alapjául szolgáló bizonyítékokat tartalmazó mellékletekkel lehet kezdeményezni. A megsemmisítési kérelem alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal a használati mintaoltalmat korlátozhatja, illetőleg teljes terjedelmében a bejelentés napjára visszaható hatállyal megsemmisítheti. A hivatal határozatával szemben bírósághoz lehet fordulni.
Mit jelent a használati mintaoltalom értékesítése? Az előzőekben már érintettük, hogy a használati mintaoltalom, azaz a megoldás kizárólagos joga tényleges vagyoni értéket képvisel. Ezt a vagyoni értékű jogot az oltalom jogosultja többféle módon értékesítheti. Miután a kizárólagos jog lehetőséget teremt a jogosultnak, hogy a megoldást csak ő alkalmazza, és így másokat kizárjon ebből, az oltalom értékesítésére három különböző lehetőség is rendelkezésre áll. A jogosult megteheti, hogy az oltalom tárgyát képező megoldást saját maga gazdasági tevékenysége keretében állítja elő vagy használja. Ekkor a jogosult egyedül jelenik meg a piacon, és a kizárólagos jog adta lehetőséggel élve árusítóként realizálja azt a többletnyereséget, amit privilegizált piaci pozíciója jelent. A jogosultnak megvan azonban a lehetősége arra is, hogy a megoldás hasznosítását szerződés alapján más részére is engedélyezze. Ebben az esetben a hasznosító az engedély fejében köteles a jogosultnak, a szerződésben foglalt időtartamra és területi korlátok, valamint egyéb feltételek betartása mellett, hasznosítási díjat fizetni. A hasznosítás és az ahhoz kapcsolódó hasznosítási engedély egy ingatlan bérleti szerződéshez hasonlítható, amelynél a bérbevevő csak használatba kapja az ingatlant, de annak tulajdonjoga a bérbeadónál marad a bérleti szerződés fennállásának időtartama alatt is. A jogosult további lehetősége, hogy a megoldásra vonatkozó oltalmat részben vagy teljes egészében másra átruházza. Ilyen esetben az eredeti jogosult végérvényesen elveszti kizárólagosságát, sőt a teljes átruházás esetén mindenféle rendelkezési jogát is. Az iparjogvédelmi jog átruházása leginkább egy ingatlan adásvételi szerződéshez hasonlítható, amelynél a vételár kifizetése esetén a vevő teljes mértékben megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, amelyhez ezt követően a korábbi tulajdonosnak semmilyen joga nem kapcsolódik.
11
Milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár a hasznosítás? A hasznosítási szerződés feladata, hogy a használati mintaoltalom jogosultjának és a hasznosítónak jogait és kötelességeit rögzítse. Az iparjogvédelmi jogszabályok elég tág teret hagynak a szerződő felek számára a szerződés tartalmának és feltételeinek meghatározására. Vannak azonban olyan alapkövek, amelyeket a jogszabályok rögzítenek, és amelyektől érvényesen eltérni nem lehet. A jogosult részéről ilyen alapvető kötelezettség, hogy szavatolnia kell azért, hogy harmadik félnek nincs a megoldás hasznosítását akadályozó vagy korlátozó joga, valamint a megoldás tényleges műszaki megvalósíthatóságáért is. A jogosult kötelessége továbbá az is, hogy az oltalomra vonatkozó jogokról és fontos körülményekről a hasznosítót tájékoztassa, de ebbe a kötelezettségbe nem tartozik bele, hogy a megoldás megvalósításával kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési ismereteit és tapasztalatait a hasznosítónak ellenszolgáltatás nélkül átadja. A kötelezettségek mellett a jogosultnak jogában áll a hasznosítás időtartamára, területi kiterjedésére és a hasznosítás módjára, valamint mértékére vonatkozó korlátozást tenni, természetesen a követelhető díj mértéke a hasznosítási engedély terjedelmével arányos. A hasznosító alapvető kötelezettsége, hogy a hasznosítási engedély fejében a szerződésben megszabott díjakat megfizesse és az egyéb szerződési feltételeket teljesítse.A sikeres együttműködés érdekében a hasznosítási szerződés keretében mindenképpen célszerű kitérni a következőkre: – a hasznosító forgalmának elkülönített nyilvántartására és ellenőrizhetőségére – a gyártási folyamatoknak és a gyártott termékek minőségének a jogosult részéről történő ellenőrizhetőségére, – az átadott, illetve közösen szerzett tapasztalatok titokban tartására vagy nyilvánosságra hozatalára, – a hasznosítási szerződés tartama alatt létrejött, továbbfejlesztett megoldások iparjogvédelmi bejelentésének körülményeire, megosztására, – a megoldással kapcsolatos termékeken feltüntetett név használatára, a megnevezések védjegy oltalmának megszerzésére, – a jogosult részéről történő személyes közreműködésre, tanácsadásra és ennek díjazására, – a hasznosítási engedély jellegére, – a hasznosító részéről történő alhasznosítási engedély adásának, valamint alvállalkozó bevonásának lehetőségére.
12
Díjazás, a díj mértéke, a díj járulékai A használati mintaoltalom díjazásának konstrukciója és a díj mértéke számos körülménytől függ. A befolyásoló tényezők között a várható eredmény, az értékesíthető sorozat nagysága és a megoldás jellege a döntő szempont. Eltérő díjazási feltételeket célszerű ugyanis megállapítani egy kisebb értékű, de nagy mennyiségben értékesíthető termék, valamint egy nagy kiterjedésű, nagy beruházási igényű berendezés vagy létesítmény hasznosítása kapcsán, ahol az oltalom fennállásának időtartama alatt csak néhány megvalósulás prognosztizálható. A használati mintaoltalommal védett megoldás jellegétől függetlenül azonban – a felek egyetértése esetén – mindenképpen célszerű egy alapdíjat meghatározni, amelyet a hasznosítási szerződés megkötésekor kell a hasznosítónak megfizetnie. Ez az összeg ugyanis biztosítékot jelent a jogosultnak a hasznosítás megvalósulására. A kifizetett összeg hajtóerőt képez a hasznosító szempontjából is, mivel az alapdíj megfizetésének következtében már kiadásai keletkeztek, amelyeket nyilvánvalóan a hasznosítás mielőbbi elindításával és az ebből származó bevétellel tud kompenzálni. A díj alapját szolgáltathatja az értékesített termék mennyisége (darabdíj), vagy pl. a beruházási költség meghatározott százaléka, de lehet a hasznosítónál képződő árbevétel meghatározott százaléka is. A díjkulcsok széles határok között mozoghatnak. Nagy volumenben történő értékesítés esetén a hasznosítási díj a hasznosító árbevételének néhány százaléka lehet, míg kis darabszámú, de nagy értékű berendezés esetén elérheti a beruházási költség tíz-húsz százalékát is. Meg kell említeni a degresszív díjkulcs alkalmazásának lehetőségét is, amely a hasznosítási idő előrehaladtával, és így az értékesített mennyiség növekedésével arányosan csökkenő díjazást állapít meg. Ezen konstrukció azért lehet előnyös, mert növeli a hasznosító érdekeit a minél nagyobb forgalom vagy darabszám elérésére, hiszen a bevétel növekedésével a hasznosítási díjak megfizetéséből származó kiadásai csökkenhetnek. A díjazás mértéke és a díjazási elv is eltérő abban az esetben, ha az oltalommal nem a feltaláló, hanem egy gazdálkodó szervezet rendelkezik. Ebben az esetben ugyanis, ha szolgálati mintaoltalomról van szó, úgy a feltalálókat megilleti ugyan díj, de nincs beleszólásuk abba, hogy a mintát az alkalmazó cég milyen formában és kinek értékesíti vagy hogyan hasznosítja. Kissé eltérő a helyzet az alkalmazotti minták esetén. Ilyenkor a feltalálók tényleges rendelkezési joggal bírnak az általuk alkotott szellemi termék fölött, és annak hasznosítását a munkáltatótól eltérő harmadik felek részére önállóan engedélyezhetik. A munkáltató jogosult az alkalmazottai által kidolgozott, de azok munkaköri
13
kötelességének nem minősülő megoldását hasznosítani, de arra másnak engedélyt nem adhat, és a hasznosítás kapcsán a hasznosító munkáltató is köteles a feltalálóknak díjat fizetni. A magánszemélyek részére kifizetett hasznosítási díjak a mindenkori törvényi előírások szerint személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék kötelesek, és a hasznosítási szerződésben foglaltak szerint a hasznosító a kifizetendő díjakból ezen járulékokat levonhatja. Olyan hasznosítási szerződés esetén, ahol a jogosult gazdálkodó szervezet, a hasznosítási díj a jogszabályi előírásoknak megfelelően számla ellenében fizethető ki, és a befolyó összegből a jogosult az előírt járulékokat (ÁFA, nyereségadó) köteles megfizetni.
Mit jelent a bitorlás? A használati mintaoltalom bitorlásáról beszélünk akkor, ha a piac egyik résztvevője az oltalom jogosultjának engedélye és hozzájárulása nélkül hasznosítja az oltalom tárgyát. A kizárólagos hasznosítási jog alapján az oltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül – előállítja, használja, forgalomba hozza, ill. forgalomba hozatalra ajánlja a használati mintaoltalom tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból az országba behozza. – a minta lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) ad át, vagy ajánl fel átadásra a használati mintaoltalom tárgyának megvalósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy a dolog a minta megvalósítására alkalmas, illetve arra szolgál.
Hogyan lehet a jogsértést felderíteni? A jogsértés úgy deríthető fel, hogy az oltalom jogosultja megfelelő bizonyítékokat szerez be arra vonatkozóan, hogy hasznosítási engedéllyel nem rendelkező személy az oltalom alatt álló megoldást az igénypontokban foglaltak szerint megvalósítja. Hitelt érdemlő bizonyítéknak minősül, pl. a jogsértést megvalósító termék megvásárlására vonatkozó számla, amely tartalmazza az eladó azonosítására alkalmas adatokat, az eladás időpontját, valamint a termék azonosítására szolgáló információkat is. Természetesen a számla mellett a jogsértő terméknek is rendelkezésre kell állnia.
14
Ki derítheti fel a jogsértést? A használati mintaoltalom bitorlását bárki felderítheti, de a bitorlóval szemben csak használati mintaoltalom jogosultja vagy a használati mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosító léphet fel, akkor, ha a jogosult felhívás ellenére sem tette meg a szükséges intézkedéseket.
Milyen lehetőségek vannak a jogsértő magatartás megakadályozására? A felderített jogsértés esetén a használati mintaoltalom jogosultja kizárólagos jogai védelmében a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
Milyen következményekkel járhat a jogsértés? A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben – az eset körülményeihez képest – a következő jogi igényeket támaszthatja: – követelheti a használati mintaoltalom bitorlás megtörténtének bírósági megállapítását, – követelheti a használati mintaoltalom bitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, – követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak, – követelheti a használati mintaoltalom bitorlással elért gazdagodás viszszatérítését, – követelheti a használati mintaoltalom bitorlására használt eszközök és a használati mintaoltalom bitorlással érintett termékek lefoglalását. A bíróság az eset körülményeihez képest a használati mintaoltalom jogosultjának kérésére elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket és termékeket fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy – ha az nem lehetséges – semmisítsék meg. A bíróság a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és termékeknek a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is, ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.Használati mintaoltalom bitorlás esetén a használati mintaoltalom jogosultja a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.
15
A témára vonatkozó részletesebb ismeretek hol és miből szerezhetők meg? A használati mintaoltalom megszerzésével, a leírás és az igénypont szerkesztés kérdéseivel részletesebben foglalkoznak az alábbi irodalmak: – Iparjogvédelmi kézikönyv – Útmutató feltalálóknak – használati minta További ismereteket a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület által szervezett középfokú iparjogvédelmi tanfolyamokon lehet szerezni.
Milyen lényeges jogszabályok vonatkoznak a témára? – – –
16
A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, – az igazságügyminiszter 20/1991. (XII. 28.) M rendelete a használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól.
