Dr. Nagy Imre
•
három és fél percenként meghal valaki munkához kapcsolódó okok miatt
•
minden évben 142 400 személy veszti életét foglalkozási megbetegedés, 8900 pedig munkahelyi baleset miatt
•
az évi 150 000 haláleset akár egyharmadát okozhatják a munkahelyen alkalmazott veszélyes anyagok (~21 ezer eset írható az azbeszt számlájára);
•
a munkavállalók közel 28%-a olyan megbetegedésben szenved, melyet vagy a jelenlegi, vagy múltbeli munkájuk okozott, okozhatott vagy súlyosbított;
•
a munkavállalók átlagosan 35%-a vallja azt, hogy munkájuk káros az egészségükre;
•
a fiatal munkaválallók, a bizonytalan ideig tartó munkát végzők, az idősebb és a migráns munkavállalók jobban ki vannak téve a foglalkozási kockázatoknak;
Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések
2 millió embert érintenek évente
Iparilag fejlett országok Fejlődő országok
Összes munkabeleset (halálos is):
160 millió ember szenved munkatevékenységével összefüggő megbetegedésben Nemzetgazdaságra háruló teher (kompenzáció, munkaidő kiesés, oktatás, egészségügyi ellátásra jutó költségek)
• Nemzetközi kereskedelem felgyorsulása, liberalizálódása • Új technológiák elterjedése
Jobb, megfelelőbb munkafeltételek kialakítása
Új munkaszervezési formák Új munkabaleseteket, foglalkozási megbetegedéseket okozó kockáza-tok megjelenése
Multinacionális cégek egyesülése
Kevesebb, néhány meghatározó stratégia területre koncentrálnak
A kis és középvállalatok vállnak a „helyi” gazdaság mozgatórugójává (a munkaerő foglalkoztatása alapvetően rájuk hárul)
• A kockázatok előfordulási valószínűsége magasabb • Korlátozott gazdasági és technológiai lehetőségek • Nem minden esetben ismerik a vonatkozó hatályos szabályozásokat, előírásokat • Ritkán kérnek konzultációs segítséget a hatóságoktól
PREVENCIÓ 1.
A betegség megelőzése elsődleges prevenció. Lényege, hogy a kóroki tényezőket – legyenek azok fizikai, kémiai, biológiai, ergonómia vagy pszichoszociális kóroki tényezők – a forrásnál blokkoljuk, illetőleg megakadályozzuk, hogy a kóroki tényező és/vagy hatása elérje az embert.
Munka adaptálása a munkavállalóhoz!
2.
A betegség korai felismerése másodlagos prevenció. (szűrővizsgálatok: surveillance, biológiai monitor – megelőzés!, előzetes-, időszakos alkalmassági vizsgálatok)
3.
A betegség súlyosbodásának megakadályozása – ha az első két lépéssel elkéstünk vagy azok sikertelenek voltak harmadlagos prevenció. (gondozás, rehabilitáció)
Bebizonyított tény, hogy a munkavállalók munkahelyükön és az egész munkában eltöltött idejük alatt veszélyes környezeti tényezőknek vannak kitéve. (89/391/EGK irányelv)
A munkavállalók biztonságát és egészségvédelmének javítását nem szabad csak gazdasági megfontolásnak alávetni. (89/391/EGK irányelv)
• munkabalesetek (GDP 3-5%-a) • foglalkozási-, foglalkozással összefüggő megbetegedések • munkaképesség átmeneti vagy végleges csökkenése • születéskor várható időtartam csökkenése • idő előtti nyugdíjazás, rokkantosítás • korai elhalálozás • krónikus megbetegedések magas száma és korai kialakulása
Munkakörnyezetből származó munkaképességet befolyásoló tényezők
Munkavégzés: - fizikai - fiziológiai - mentális - pszichés Kóroki tényezők - fizikai - kémiai - biológiai - pszichoszociális - ergonómiai Balesetveszély
Életmód, lakóhelyi tevékenység
Forrás: Ungváry
Az egészség, a munkavégző képesség megőrzése, védelme, a munka világában alapvető cél és feladat. A munkahelyen az egészséget és a biztonságot garantálni kell. Meg kell valósítani, hogy • a munkavégzésből származó megterhelés, • a munkakörnyezetből származó kóroki tényezők ne károsítsák a munkavállaló egészségét, ne rontsák a munkavállaló munkavégző képességét.
Forrás: WHO, 2006
Az egészségi állapot önértékelése Magyarországos és az EU 15 országában (Magyarország: 2003, EU: 2002)
Forrás: OLEF, Eurobarometer, 2003
Aktív (nem nyugdíjas) korú rokkantnyugdíjasok száma
Forrás: ONYF
Táppénzesek száma és aránya 6,5
4,5
3,5
3
2,5
Forrás: KSH
1990-ben 4,5 millió, 2005-ben kevesebb, mint 3,5 millió biztosított
Táppénzen lévők aránya az összes jogosulthoz képest
Táppénzen lévők napi átlagos száma (ezer fő)
5,5
népesség egészségi állapota
Egészség és munkavégzés Munkahelyi egészség és biztonság
Munkavégzés minősége
Munkavégzéshez kapcsolódó egészség-monitorozás területei
■ Munkabalesetek ■ Foglalkozási betegségek ■ Munkával kapcsolatos egészségi kockázatok ■ betegség miatti távollét
■ munkaképtelenség ■ Betegség előfordulása ■ Munka minősége ■ Munkahelyi egészségfejlesztő tevékenységek ■ Reintegráció/rehabilitáció ■ Munkavédelmi intézkedések teljesítése ■ Munkavédelmi intézkedésekre fordított kiadások EU WorkHealth Project
Az alkalmazásban állók létszáma millió
3 2,691 2,507
2,551
2,509
2,718
2,721
2,726
2,753
2,789
2,786
2,790
2,519
1,162
1,182
1,209
1,258
1,261
1,268
1,544
1,544
1,531
1,525
1,522
1,565 1,153
1,559
1,563
1,058 1,461
1,128
1,056
1,072 1,479
1,453
1,069
2
1,438
2,5
1,5
1
0,5
0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 fizikai alkalmazott
szellemi alkalmazott
Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl
Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld
Észak-Magyarország
%
0
Munkanélküliségi ráta
10
20
30
40
50
60
Foglalkoztatottsági arány
Foglalkoztatottsági arány és munkanélküliségi ráta régiónként (%). 2006 Forrás: Magyarország, 2006. KSH. Budapest, 2007
Munkahelyi kóroki tényezők megoszlása 2007.
Munkaköri alkalmassági vizsgálatok alakulása 2007 Összes 2.256.782
Forrás: KSH
Fontosabb egészségkárosító kockázatok: higiénés feltételek (kézmosás, iható víz, hordozható WC, stb.) klíma (a tevékenység nagy része a szabad ég alatt történik, melynek következtében a munkavállalók ki vannak téve az időjárás hatásainak); fizikai munka (a gépesítettség mértékétől függ, de a nehéz fizikai munka jellemző); veszélyes anyagok (növényvédő szerek – hígítás, keverés, kijuttatás, talajjavítók, üzemanyagok, stb.) zaj (gépek) rezgés (egésztest-vibráció) porexpozíció (szervetlen: talaj – kvarc, szilikátok, agyag [veszélyes anyag kötődhet felületükre] – esetenként az ipari porexpozíciónál magasabb; szerves: növény, penészgombák, spórák, rovarok, emlősök maradványai, takarmány) balesetveszély (traumás sérülések – gépek alkalmazásából erednek) ergonómiai kóroki tényezők biológiai kóroki tényezők, zoonózisok (állatról-emberre terjedő megbetegedések: (leptospirosis, tularaemia, Q-láz, psittacosis, brucellosis, lépfene stb.
6000
3526
3316
5000
2867 4000
2371 2053 3000
1485
1280
1347
2000
1161 958
1156 854
901
547 1000
1391 1352 1424 990
988 675
640
829 531
675
469
488
541
473
339 187
719
709
0
691
670
567
481
423 379 529
248
164
51
1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Foglalkozási megbetegedés
Fokozott expozíció
Azokat a megbetegedéseket, amelyek ok-okozati összefüggésbe hozhatók a foglalkozással, foglalkozási megbetegedésnek nevezzük. Amennyiben a munkavégzésből származó fizikai, fiziológiai, szellemi, pszichés megterhelés és/vagy a munkakörnyezeti fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai vagy pszichoszociális kóroki tényezők, baleseti veszélyek vagyis a munkahelyi megterhelés szintje, intenzitása, illetőleg a megterheléssel kiváltott igénybevétel egy bizonyos határt túllép, mindezek foglalkozási megbetegedések okaivá válnak. Ha a foglalkozásban rejlő okot megszűntetjük, akkor a megszűntetést követően egyetlen ilyen eset sem fordul elő. A foglalkozási megbetegedés diagnózisa: összeilleszthető klinikai és munkahigiénés (expozíciós) diagnózis!
A munkakörnyezet és annak jellegzetességei, a munkavégzésből, munkahelyi körülményekből adódó hatások egyéb rizikó faktorokkal együtt szerepet játszhatnak komplex, több kórokra visszavezethető betegségek kialakulásában, progressziójában és kimenetelében.
Ezeknek a „több kórokra” visszavezethető betegségeknek, mint a szívérrendszerei megbetegedések egy csoportja (pl. ischaemiás szívbetegség, magas vérnyomás), mozgásszervi, bizonyos nem-specifikus légzőszervi, gastrointestinalis (pl. gyomor- és nyombélfekélyek) és egyes daganatos megbetegedések, valamint néhány magatartási rendellenesség előfordulása a dolgozók néhány csoportjában gyakoribb, mint a lakosság soraiban, vagy más munkakörökben foglalkoztatott dolgozók között.
= A foglalkozási betegségek esetében meghatározó ok-okozati összefüggés van a foglalkozási, munkahelyi megterhelés illetőleg kóroki tényező(k) és a betegség között, addig a munkavégzéssel, a munkakörülményekkel (foglalkozással) összefüggő megbetegedések esetében – pontosabban egy részében – a munkakörnyezet és a munkavégzés többé vagy kevésbé hozzájárul ugyan a több kórokra visszavezethető betegségek kialakulásához, progressziójához, de csak egyike a kiváltó vagy a betegség lefolyását előidéző tényezőknek. Jelentőségük kettős: mind a dolgozók egészsége, mind nemzetgazdasági szempontból nagyon fontosak: gyakoriságuk messze (nagyságrendekkel) meghaladja a foglalkozási megbetegedésekét. Másrészt egyre inkább bizonyított, hogy korábban foglalkozással összefüggőnek vélt megbetegedések jelentős része a foglalkozási megbetegedés diagnosztizálási elve szerint történő elemzéssel foglalkozási megbetegedésnek bizonyul.
Foglalkozási megbetegedés foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely • a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munka-végzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai- , biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, • illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
2003/670/EK Bizottsági ajánlás a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről E tudományosan igazolt megbetegedési listát [Európai Jegyzéket (I., II.)] vezessék be a kártalanítással foglalkozó és megelőző intézkedésekre vonatkozó jogszabályokba, előírásokba és adminisztratív rendelkezésekbe. Hatékony megelőzési rendszereket kell kialakítani a foglalkozási megbetegedések számának csökkentése érdekében. Támogatni szükséges a foglalkozási megbetegedések kutatását, különös figyelemmel a pszichoszociális természetű megbetegedésekre. A tagállamoknak saját maguknak kell meghatározniuk az egyes megbetegedések elfogadásának kritériumait. FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK LISTÁJA 1. 2. 3. 4. 5.
Kémiai kóroki tényezők által okozott megbetegedések Másutt nem említett anyagok és ágensek által okozott bőrbetegségek Másutt nem említett anyagok és ágensek belégzése által okozott betegségek Biológiai kóroki tényezők által okozott betegségek Fizikai kóroki tényezők által okozott betegségek
foglakozási betegség listája
Kémiai kóroki tényezők [97]
Fizikai kóroki tényezők [8]
Biológiai kóroki tényezők [23]
Nem optimális igénybevétel, pszichoszociális, ergonómiai kóroki tényezők [17]
! kártalanítás 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet egyes miniszteri rendeleteknek az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról
A bejelentett esetek száma nemzetgazdasági áganként
Mező-, erdőgazd.
3
Bányászat
9 88
2 40
Feldolgozóipar
44
1
Vill. en., vízellátás
4
Építőipar
3
Keresked., vendégl.
2
Száll., posta, távk.
35
Eü. és szoc. ellátás Egyéb
2 0
Foglalkozási megbetegedés Fokozott expozíció
5
20
40
60
80
100
A magyar lakosság – és benne természetesen a munkavállalói populáció – betegségeihez kapcsolódó közvetlen (pl. kezelés összes költsége, táppénz) és közvetett költségek (betegség miatt kiesett termelés) 2005-ben
6 157 milliárd forint
Ebből a kiesett termelés a nemzetgazdaság számára
3 648 milliárd forint veszteséget jelentett!
Mezőgazdaság területéről bejelentett foglakozási megbetegedések
Mezőgazdaság területéről bejelentett foglakozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek (10 ezer alkalmazásban állóra)
Mozgásszervi megbetegedések A foglalkozási mozgásszervi megbetegedések kialakulásában potenciálisan szerepet játszó tényezők a teljes munkahelyi megterhelés-igénybevétel alapján: 1.A munkavégzésből származó hatások
fizikai tényezők: • • •
• • •
jelentős fizikai erőkifejtés, elsősorban nehéz fizikai munka, ismétlődő, gyors munkamozdulatok, monotónia, különböző mikro-traumák, kényelmetlen vagy statikus testhelyzetek, amelyek kényszertesttartással, kényszertesthelyzettel járnak, tartós ülés vagy állás, a kezek, a karok váll szintje fölé emelése, tartása különböző felületi nyomó hatások
baleseti veszélyek idegi és lelki hatások a munkából adódóan (információ áramlás)
2. A munkakörnyezet egészségkárosító kóroki tényezői -
fizikai kórok: kéz-kar és egésztest rezgés, zajterhelés, dekompresszió
-
kémiai kórokok: ólom, fluor, vinil-klorid, szabad klórsav
-
biológiai kóroki tényezők: borrellia, brucella, hephatitis-B, leptospira, erysipelas, acnomycosis, ornithozis, illetve egyéb fertőzések (által okozott ízületi gyulladások)
- ergonómiai kóroki tényezők: nem megfelelő munkaeszközök és munkakörülmények (munkatér, munkazóna, munkafelület, munkaszék, stb.) nem megfelelő testtartás túlzott erőkifejtés mellett monoton és ismétlődő, gyors munkamozzanatok (RSI = „repetitive strain injury”, CTD: „cumulative trauma disorders”)
pszichoszociális kóroki tényezők és munkaszervezési/munkaszervezeti problémák együttese: • túlzott munkahelyi követelmények, időkényszer, túl gyors munka, ismétlődő és monoton munkavégzés, • rossz munkaszervezés, nem megfelelő irányítás, helytelen munkamódszer, rossz munkastílus, az ellenőrzés és az elismerés hiánya, • képzési hiányosság, nem megfelelő tájékozottság, felkészültség és begyakorlottság, • visszajelzés és az elismerés hiánya (egzisztenciális és szociális bizonytalanság mellett), • hosszú munkaidő, gyakori túlmunka, folytonos, folyamatos munkarend, éjszakai munkavégzés, nem megfelelő munkaidő – pihenőidő rend és munkaközi szünetek, • minden olyan pszichés stressz kiváltó tényező, amely kifáradáshoz vezet, krónikus fájdalom tünet együttest okozhat (amelynek során nyak-, kar-, derékfájás, ischialgiás kórképek tárhatók fel).
kedvezőtlen munkakörülmények: • • • •
nem megfelelő világítás, magas zajterhelés, hideg, nedves, párás munkahelyi klíma szabadtéri (hideg) munkavégzés pihenőhelyek (melegedők) és védőitalok (meleg tea) hiánya nem megfelelő egyéni ( és kollektív) védőeszközök
3. A munkavállalók egyéni tényezői, munkakapacitása Az egészségi állapot és a munkakapacitás meghatározói: az antropometriai, genetikai meghatározottság; az élettani – munkaélettani paraméterek; a kor, a nem, a kórelőzményekben szereplő betegségek, különböző kórállapotok és traumák; az életmód (dohányzás, alkohol, drog, elhízás, mozgáshiány, túlzott gyógyszerfogyasztás, stb.); képzettség, tapasztalat, felkészültség, begyakorlottság
A mozgásrendszer valamennyi elemét érintő betegségek, melyek lehetnek heveny (akut), félheveny (szubakut) vagy idült (krónikus) jellegűek, létrejöhetnek valamilyen trauma, baleset, sérülés következtében, de a többségük ismétlődő hatások (expozíciók) összegződésének (kumulációjának) következtében alakul ki. A foglalkozási tényezők szerepének vizsgálata, a munkavégzés okozta megterhelések vagy a munkahelyi egészségkárosító kóroki tényezők felkutatása egyértelműen igazolja, hogy egyes nemzetgazdasági ágazatokban bizonyos foglalkozásokban, tevékenységek során jóval nagyobb egyes foglakozási mozgásszervi megbetegedések előfordulása.
1. Pszichoszociális környezet
2. Váz-izomrendszeri megbetegedések
prioritások
3. Veszélyes anyagok, veszélyes készítmények
4. Munkakörülmények hosszú távú hatásai
• szolgáltatás, kisüzemek • munkahely szerepe a betegség-teher • munka egészségre gyakorolt hatása • halálozás – foglalkozással való összefüggés vizsgálata • foglalkozási megbetegedések összmortalitásban játszott szerepe • Megelőzés kultúrája, „Helyes Gyakorlat”, szemlélet
• expozíció értékelésére becslési modellek fejlesztése (bőr!), új BEM-ek • expozíció-válasz összefüggések epidemiológiai vizsgálata, • alacsony expozíciók egészségre gyakorolt hatása, • kombinált expozíciók (vegyi és zaj, rezgés,) vizsgálata; • nanotechnológia, és ultrafinom részecskék expozíciójának vizsgálata (expozíciós utak, expozíciós szintek, toxicitás, egészségre gyakorolt hatás), • rákkeltők – foglalkozási eredetű daganatos betegség-teher
• reprodukciós rendszert károsítók;
• • • •
új munkaszervezés formák stressz, megfélemlítés, erőszak balesetek Megváltozott munkaképességűek, nők, idősödő munkavállalók
• • • •
EU-ban a legtöbb foglalkozási megbetegedés értékelés Kombinált hatások (stressz, rezgés, hideg munkakörnyezet) Ismeret, megelőzési módszerek kidolgozása (egészségügy, szociális intézmények, statikus munkavégzés, stb.)
