Trendek az informatikai fejlesztések területén Sasvári Péter
Bevezetés
Az informatika az információ rendszeres és automatikus – elsősorban számítógépek segítségével történő – feldolgozásával és továbbításával foglalkozó tudomány. Az információ a modern gazdaságok legfontosabb erőforrása. Menedzselése, hatékony kezelése nem lehetséges a hagyományos ipari paradigmák alapján. 2
Alapvető technológiák és infrastruktúrák az információs társadalomban
Az információfeldolgozás Szoftverek, rendszerek és szolgáltatások technológiája és tervezése Valós idejű és nagy léptékű szimulációs és vizualizációs technológiák Mobil-- és személyiMobil személyi- távközlés rendszerek Interfészek, perifériák Mikroelektronika (technológiák, eszközök, berendezések, hardver) 3
A nyugatnyugat-európai informatikai piac árbevételének ágazatonkénti megoszlása Hardverkarbantartás és szerviz 3%
Irodai berendezés 2%
Szoftver 10% Vezetékes szolgáltatók 40%
Professzionáli s szolgáltatás 14%
Távközlési berendezés 13%
Számítógépes hardver 18%
4
Az informatika tömeges elterjedésének területei
A mikroprocesszor a hagyományos termékekbe való beépítése Új, több funkciót egyidejűleg ellátni képes gépek Az adminisztratív, szellemi munkát ismétlődő jellegű részeinek gépesítése A szolgáltató szféra teljesítőképességének és megbízhatóágának növelése A gazdálkodás, az irányítás, a vezetés, a döntéshozás és a tudományos kutatás számítógépesített információs rendszerekhez való kapcsolása Többfunkciós kommunikációs eszközök és rendszerek kiépítése 5
Az Internet lehetséges hatásai az egyes vállalati tevékenységekre
Vállalati infrastruktúra (ERP (ERP-- Enterprise Resource Planning „extranet, integrált web alapú vállalatirányítás) Emberierőforrás--menedzsment (online recruiting, eEmberierőforrás elearning) K+F Beszerzés (e (e--procurement „elektronikus piacterek”) Működési folyamatok (OLAP – Online Analytical Processing „ügyviteli rendszerek, dokumentumok kezelése”) Értékesítés és marketing Ügyfélszolgálat (CRM – Customer Relations Management „korszerű IT megoldásokon nyugvó vevőorientált menedzsment) 6
Az ee-business az eladó és a vevő szempontjából a következőképpen osztható fel Vállalat
Fogyasztó
Állam
Vállalat
Business to Business(B2B)
Business to Consumers (B2C)
Business to Government (B2G)
Fogyasztó
Consumers to Business (C2B)
Consumers to Consumers (C2C)
Consumers to Government (C2G)
Állam
Government to Business (G2B)
Government to Consumers (G2C)
Government to Government (G2G) 7
Business to Business (B2B)
ERP – „Integrált Vállalat Irányítási Rendszer” EDI – „Elektronikus Dokumentum Csatoló” EAI – Enterprise Application Integration „Különböző Alkalmazások Integrálása” PSA – Professional Services Automation „Üzleti szolgáltatásirányítás Automatizálása” ASP – Application service Provider „Alkalmazásszolgáltató” Olyan szervezet, amely saját székhelyén levő szerverein alkalmazásokat futtat, és ezeket az ügyfelek magánvonalon vagy Interneten keresztül használhatják. SLA – Service Level Agreement „megállapodás a szolgáltatás szintjéről” Outsourcing „Az infomatikai szolgáltatásszolgáltatás-kihelyezése. Az outsourcing szerződéses jogviszony egy külső szolgáltatóval bizonyos belső feladatok ellátásának felelősségére, a kockázatok megosztásával.” 8
Mi alapján választanak ASP--t? ASP 0
20
40
60
80
100
Megbízhatóság Szakértelem az igényelt alkalmazásoknál Minőségi alkalmazások Rendelkezésre állás Jó hírnév Alacsony ár Széleskörű testre szabás Vertikális piac kiszolgálása
9
ERP kontra PSA ERP
A termelésirányítás a működés meghatározója. A termelési eszköz a gép. Az elsődleges erőforrás az anyag és a tőke. Informatikai keretrendszer, melyet testre szabnak. Nagyszámú, egyszerű tranzakció kezelését végzi. Gondolkodása az elszámolási oldalról indul. Rögzíti a múltbeli eseményeket. Az alkalmazási környezete statikus.
PSA
A projektirányítás a működés meghatározója. A termelési eszköz az ember. Az elsődleges erőforrás az idő és a tudás (kreativitás). Speciálisan, testreszabottan a szolgáltatási területeknek készült. Kevesebb, de komplex tranzakció kezelését végzi. Gondolkodása az irányítási oldalról indul. Kitekintést ad, hogy mi várható a jövőben. Az alkalmazási környezete dinamikus. 10
Government to Government (G2G) – IDA – Interchange of Data between Administrations beindítása 19951995ben, ee-Európa, TESTA - Trans Trans--European Services for Telematics between Administrations az Internethez hasonló általános elérhetőségű kommunikációs hálózat jöjjön létre – CIRCA – Communication and Information Resource Administrator földrajzilag elkülönülő bizottságok és projektcsoportok mint zárt munkacsoportok számára nyújt magánteret az interneten, ahol a tagok szimultán dolgozhatnak dokumentumokon, konzultálhatnak többnyelvű könyvtárakkal. – PKI – Public Key Infrastructure amelyet a biztonságos adattovábbításra dolgoztak ki. – Az IDA három szektoriális hálózata:
FIDES - Fisheries Data Exchange System II EUROPHYT – „növények egészségügyi ellenőrzésére szolgáló hálózat” EUDRANET – European Telecommunications Network in Pharmaceuticals 11
Minősített aláírás Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. Törvény szeptember 11-jén lépett hatályba. A törvény alapján háromtípusú elektronikus aláírás létezhet: Normál, Fokozott biztonságú, Minősített. 12
Az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó fogalmak
Aláírás-létrehozó adat AláírásAláírás--ellenőrző adat Aláírás Aláírás--létrehozó eszköz Aláírás Aláíró Elektronikus aláírás, ellenőrzése, felhasználása, hiteleshiteles-szolgáltató, irat, időbélyegző 13
Minősített aláírás felhasználási területi
Banki ügyletek, Elektronikus tranzakció hitelesítése, Levelek írása, Beléptető rendszer, Számítógépes bejelentkezés (login), Hálózatierőforrás--elérés, Hálózatierőforrás Single SignSign-on (egyszeri azonosítás utáni hozzáférés több rendszerhez, természetesen mindegyik rendszerhez a megfelelő jogosultságokkal), A távoli elérés, Az adóbevallás, Az elektronikus vásárlás
14