Harangszó
A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET GYÜLEKEZETI LAPJA
●
2008. MÁRCIUS XIX. ÉVFOLYAM 6. SZÁM
LEGYÜNK AZ Ő ÚJJÁSZÜLETETT GYERMEKEI!
Húsvét és a feltámadott élet
Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt című alkotása
„Én vagyok a feltámadás és az élet; aki hisz énbennem, ha meghal is él. És aki csak él és hisz énbennem, soha meg nem hal.” (Jn 11,25-26) Húsvét ünnepe mindenkoron emlékeztet bennünket az Úr feltámadására, egyben reménységet ad Jézus Lázáron megejtett csodája alapján a mi majdani feltámadásunkra is. Húsvét egyszer s mindenkorra a természet újjászületésének, minden élõ sejt megébredésének, az erdõzsongásnak és a madárkák dithiramboszi énekének is a „kottája”, anyaméhe, képlete. A húsvéti locsolkodás és a piros tojás is õsi jelképe a kipusztíthatatlan, örökké feltámadó élet szentségének. Mallász Gitta mintegy összefoglalja, szintetizálja és harmonizálja a húsvét evangéliumi-spirituális, valamint természeti egységét: „A fény, az új lét, a húsvét,/ a feltámadt értelem,/ a szellem anyag, az örök szerelem.” Minden embert megragad a húsvéti történet misztikuma, elbûvöli az üres sír csodája,
a feltámadás ténye és valamelyest átrezgi Mária Magdolna, vagy éppen az apostolok csodálkozó adorációját. Velõkig hatolóan viszont akkor hat az emberekre, a hívõ lelkekre a feltámadás evangéliuma, amikor koporsó mellett állnak. Mária és Márta is az érintettség mélységébõl kiáltottak a Megváltóhoz segítségért, fivérük halálakor. Jézus szörnyû hírt kap Bethániából, gyakori pihenése, felüdülése és feltöltõdése helyérõl: az ifjú elhunyt, Lázár nincs többé. Elõször úgy gondolhatta: valamilyen kór emésztheti, amibõl ki fog gyógyulni. Lehetséges az is, hogy az Úr tudta, hogy a „nárdus-kenetes” hívõ asszonynak, Máriának fivére halott és feltöltekezett az Atya hatalmas erejével, ezért idõzött még két napot Galileában és szolgált ott. Majd tanítványaival együtt Bethániába érkezett, ahol gyászolók tömege igyekezett vigasztalni a két kétségbeesett asszonyt. Márta elébe sietett a Mesternek, Mária, az evangélium megváltott nõje otthon maradt, majd õ FOLYTATÁSA A 3. OLDALON
Húsvéti biztatás HÚSVÉT AZT igazolja, hogy Krisztus Jézus mindenütt előttünk jár. A húsvét utáni megjelenései pedig azt is, hogy az emberről gondoskodni akar azután is, hogy a legnagyobb ellenség felett győzedelmeskedett. Ebből a gondoskodó szeretetből jut mindennapra annyi, hogy az állandó veszélyt jelentő halál és halálos fenyegetettség ne tegye tönkre sem egyéni, sem közösségi életünket. Húsvétunk legyen most is lélekerősítő alkalom, legyen az életöröm forrása. SOKAN HASONLÍTUNK a Tibériás tengeren halászó tanítványokhoz. Éjszaka is halászunk ijesztő sötétségben, mégis üres hálóval talál ránk a reggel. Földjeink fösvényen viszonozzák a szántó-vető verítékező buzgalmát. A munkást alapbéren dolgoztatják kimerülésig. Lassan az iskolák is elnéptelenednek. A falvak lelkészei, mint utolsó bástyaőrök a visszaszámláló statisztikák felett keseregnek. A háló üresen marad, viszont az élelem ára egyre nő, de a családra, a gyülekezetre önvédelemből is vigyázni kell. Húsvét szavatolja, hogy lesz ki megálljon életünk vízpartján. Lesz, ki a sötétben megszólít és céltudatos nyugalommal tanácsot ad. Ő mindig jobbat, emberhez illőbbet, azaz mennyei ajándékot kínál. A Tibériás tengeren a hajó jobb oldalán találtak a tanítványt megillető hasznot. NEM MINDIG az ellenkező oldalon kell keresni a megoldást, hanem mindig Krisztus akarata nyomán. Ő akkor is megszégyenítette a tapasztalatból, vagy csak megszokásból erőlködőket. A józan ész ellenében, jutalmazta az engedelmeskedő hitet. Isten szeretete nem szokott félúton megbicsaklani. Ott, ahol folyamatosan készséges az elfogadó, ott állandó a viszonzás. Ennek lélegzetelállítóan szép példája volt a Jézus által elkészített parázs, azon a hal és mellette a kenyér. A tanítványoknak hozniuk kellett az általuk kifogott halakból is, mert Krisztus igényelte, ugyanakkor megbecsülte az engedelmeskedőket. Valahol ekkor kezdődött a húsvét utáni egyházi élet. Isten munkája és az emberé egymás mellett arról szólt, hogy ennek így kell lennie, és akkor van áldás, van siker és öröm. KEDVES TESTVÉREIM! Fogadjátok ezeket a gondolatokat, mint egyházunk jövendőjében derűlátó bizonyságot. Ugyanakkor fogadjátok a szeretet figyelmeztető hangját, amely most is közös holnapunkért szólít meg, és szüntelenül kezdeményez. CSŰRY ISTVÁN
„Én vagyok a feltámadás és az élet”(Jn 11,25a) – Áldott húsvétot!
2 „Boldogok az irgalmasok, mert õk irgalmasságot nyernek.“ Mt 5,7 Jézus korában nem volt szokás, erény az irgalmasság gyakorlása. A rómaiak a leigázott népeket, az ellenségeket, ha kellett lemészárolták, kegyetlenül börtönbe zárták; ha szórakozni volt kedvük, a vadállatok elé vetették. Az engedetlenségnek kegyetlen büntetés vagy halál volt a következménye. A zsidók nem gyakoroltak irgalmasságot a pogányokkal, a zsidó csak zsidóval tehetett jót, a zsidó vallású és nemzetiségû ember még a vajúdó pogány asszonyon sem segíthetett, amikor szült. Általában csak zsidó családon belül gyakorolták az irgalmasságot, a héber családok a „szemet szemért, fogat fogért“ alapján vitatkoztak, ellenségeskedtek egymással, ritka volt a megbocsátás, a kibékülés. Jézus a kor szokása ellenére hirdeti azt, hogy az irgalmasság gyakorlása közben boldoggá válunk. Azokat is boldogoknak nevezi, akik tudnak megbocsátani, akarnak megbocsátani, könyörülnek embertársukon, önzetlenül, érdekek nélkül segítenek testi-lelki bajba jutottakon. Honnan lehet elkérni a lelkületet, az erõt, az akaratot, amelyben van könyörület és irgalmasság az embertárs iránt? Abból az élménybõl fakadhat az erõ, az akarat, a lelkület, amit az irgalmazott élt át, rajta is könyörültek, neki is irgalmaztak, érdemtelenül, kegyelembõl, szeretetbõl. Csak az tud irgalmas lenni, akinek irgal-
SZEGLETKO
A LÉLEK CSENDJE
Az irgalmasság lelki kincs maztak, akin az Isten könyörült, akin akár csak egy ember is valaha könyörült. Személy szerint átélted-e azt, hogy Isten könyörült rajtad, megbocsátott neked? Naponta rácsodálkozol-e arra, hogy Isten irgalmából élsz, vagy örülsz-e annak, hogy Isten kegyelmébõl, végtelen szeretetébõl gondot visel rád, szeretteidre, de környezetedre és az egész világra is? Isten irgalmasságát rajtunk, rajtad keresztül is gyakorolni akarja! Ha Isten veled, velünk irgalmas, miért ne lennénk mi is egymáshoz irgalmasak? Mikor vagyunk boldogok: ha haragtartók, könyörtelenek, közömbösek vagyunk, vagy ha megbékélünk egymással, ha szeretetünket szét akarjuk osztani? Az irgalmatlanság pusztít, szét-
Gy. Szabó Béla munkája
HISZEM ÉS VALLOM
Fuldoklás vagy mentőöv? Elszomorítják a vallás nevében elkövetett gaztettek? Zavarja az igazságérzetét, hogy olyan emberek, akik Isten szolgáinak mondják magukat, részt vesznek a háborúkban, terrorcselekményeket hajtanak végre, és korruptak? Mi lehet az oka annak, hogy a vallás annyi gondot okoz? – teszi fel e kérdéseket az egyik keresztyén honlap. Nem a vallás, mint egész hibáztatható a bajokért. Mindennek egy okozója van: a bûnös ember! Jézus „hozta” a megbocsátást, sõt keményen meg is fizette annak árát, de vajon mindenek üdvözülhetnek-e Krisztus által, akik Ádám által elvesztek? (Heidelbergi Káté 20. kérdés) Nem mindenek, hanem csak azok, akik igaz hit által õbelé oltatnak és minden jótéteményét magukhoz kapcsolják. Kiskoromban mindig végignéztem, ahogy beoltottak egy vadgyümölcsfát. Egyik ágát bevágták, hozzáillesztették a nemes oltványt, jól bekötözték és kivárták, míg a fanedvek keringését követõen néhány hét alatt a két ág teljesen összeforrott, majd idõvel jó gyümölcsöt termett.
Harangszó
Éppen így vagyunk mi is: Krisztusba oltatunk hit által. Isten Szentlelke által elvégzi ugyanezt a beoltási mûveletet, várva, hogy szerinte való gyümölcsöt teremjünk. De ahogy nem minden vadfa fogadja be az idegen ág nedveit, hanem inkább kilöki és hagyja kiszáradni, úgy nem mindenki nyitja meg szívét Krisztus igéje, energiája, bocsánata, szeretete elõtt. Aki pedig lezárja önmaga útját a krisztusi kincsekhez, nem igazán bizakodhat az örökélet felõl. Az Élet és halál között címû dokumentumfilm-sorozat egyikében hat amerikai fiatal meggondolatlanul a nyílt tengeren úgy ugrott le a yachtról, hogy elõzõleg nem engedte le a felmászásra szolgáló létrát. Mikor észrevették, már késõ volt. Pár óra
dob, az irgalmasság épít, összetart, egybetart. Az irgalmatlanság nem Istenre mutat, ám aki irgalmas, Istent dicsõíti, mert az igazán istenfélõ nem tud nem irgalmas lenni. Aki viszont szereti az Istent, aki hálás megváltottságáért, nem tud és nem is akar irgalmatlan lenni embertársaihoz. Az irgalmasságot gyakorlók lelkükben növekednek, „túlteljesítik önmagukat“, túllépnek magukon, ezért felfelé, kifelé tágulva növekednek lelkiekben. Az irgalmatlanok önzõk maradnak, lelkükben elszegényednek, beszûkülnek, ördögi körbe zárulnak. Csak akkor tudnak ebbõl a körbõl kilépni, ha Isten felé nyitnak és igéjének tükrében meglátják, beismerik saját irgalmasságra szorulásukat, s kérik Isten könyörületét lelkükre nézve. Aki Isten irgalmasságába kapaszkodik, boldoggá válik, és ezt a boldogságot meg akarja osztani másokkal is, ezért könyörül másokon. Ha irgalmazunk másoknak, az nem a mi érdemünk, és még nem is azért tesszük, mert mások megérdemlik, hanem azért, mert Istent szeretjük és hálásak vagyunk neki életünkért, a velünk közölt jóságáért. Bocsáss meg az ellened vétkezõknek, gyakorolj irgalmasságot Jézus nevében, boldog leszel és mások is boldoggá lesznek! Az irgalmasság gyakorlása erény, lelki kincs, õrizd, mutasd meg másoknak is! BALÁZSNÉ KISS CSILLA
alatt a magatehetetlenség tudata és egymás vádolása négyükkel végzett. Ketten maradtak. Végül egynek sikerült feljutni a fedélzetre, de a kidobott mentõövet az egész esetért hibás fiú nem akarta megragadni. Bûnösnek érezte magát! Segítséggel ugyan, de végül csak megmenekült és egy új, segítõkész, komoly keresztyén ember lett belõle. Lelki értelemben valahogy mindannyian hasonló vészhelyzetben vagyunk. Fuldoklunk a sok gaztettünk miatt. Isten azonban dobott már egy mentõövet: Krisztust! Ha belekapaszkodunk, hiszünk benne, minden lépésünket Vele tervezzük meg, kihúz a partra. Életben maradunk! A nagypénteki kereszt naponta ott áll mindannyiunk szeme elõtt. Rajta a megkínzott, leköpött, kikacagott Isten Fia. Nem fáj a látvány? Rádnéz. Szívedbe lát. Tudja, hogy miként döntöttél! Ma a számtalan igazságtalanság, terrorcselekmény, agresszió, háború, depresszió elleni egyetlen gyógyír az emberiség számára: ha igaz hit által õbelé oltatnak és minden jótéteményét magukhoz kapcsolják. Vajon hányan teszik ezt meg? ORBÁN LEVENTE
Harangszó
HÚSVÉT ÉS A FELTÁMADOTT ÉLET FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL
is elébe sietett, és így szólt hozzá: ...Uram, ha itt voltál volna, nem halt volna meg az én testvérem (Jn 11,32b). Mária ismerte a Megváltó gyógyítói, üdvözítõi erejét, hiszen az õ életét is feltámasztotta bûnben halódásából, viszont azt még a megújult életû nõ sem tudta elképzelni, hogy az immár oszlásnak indult Lázár feléled. Jézus könnyekre fakadt (Jn 11,35), majd a negyednapos tetemet életre támasztotta, „Lázár, jöjj ki” szavakkal elõhívta a sírboltból. Az ifjút eloldozták, útjára engedték, s feltámadott emberként folytatta életútját. A húsvét alapüzenete: Jézus, mint elsõ zsenge feltámadott és csodatevõ erejével Õ, aki él, bennünket is fel fog támasztani halottainkból, és addig is ki akar bennünket ragadni élõ-holt, holteleven voltunkból. Jézus és Márta párbeszéde megvilágítja az élet és halál titkait: túl azon, hogy az utolsó ítéletet követõen a feltámadás következik, már a jelenvaló élet is magán hordozza a túlvilági jegyeket. Az Úrban fogant és újjászületett élet múlhatatlan értékeket kreál: mûves, halhatatlan jóságot, kedvességet hordozó emberek, ha meghaltak is élnek és az emberek kegyelete is örökké élteti õket. Schweitzer Albert, az élet védelmezõje, a neves orvos és életmentõ evangelizátor elhunyt, de örökké élni fog. Romboló egzisztenciák esetében, mint a diktátorok jó része, az emberiség még az emlékezetébõl is ki akarja törölni ezeket halálukat követõen. A feltámadott és élõ Jézus a jelen életünknek is intenzitást, tiszta tudatosságot,
MÜLLER DEZSŐ
Húsvét hajnalán A sûrû homályban alig pirkadt az ég s tüstént elindultak a kegyes asszonyok hátuk mögött ösvénnyé váltak a nyomok de sekély szemükben álom gomolygott még Az úton haladva szél hódolt kezüknek szép arcuk tarlóját beragyogta a fény s ziháló keblükben egyre tornyosult a remény hogy bekenhetik még holttestét drága Mesterüknek Késõbb azonban fölszívódott kedvük a rettegés lett legocsmányabb terhük s így lankadt szívük lantján elpattant a húr De akkor mikor meglátták a tágra nyitott sírt lelkük hústábláira az Isten Evangéliumot írt: a halál sárkánytorkából föltámadt az Úr!
HÚSVÉT – MEMENTO
3
túláradó örömöt akar adni. Az ember, ha egész életû és boldog akar lenni, ezt a lehetõséget el kell fogadnia. A már idézett Mallász Gitta „platformja”: „Minden kis porcikádnak fel kell ébrednie”. A feltámadott élethez az elsõ lépés kimenekülni az élet zsivajából és belehelyezkedni Isten szent békéjébe, nyugalmába és onnan figyelni az Üdvözítõ szavaira, mert: „A Csend az Úr, a Hang a Fiú, a halhatatlan Csend.” A bethániai asszony, Mária ugyanúgy az élet „sûrûjében” kavargott, mint mi, de figyelt Jézusra és engedte, hogy „hét ördögöt ûzzön vala ki belõle”. Tudatosan hagyta hátra régi, parázna életét és tudatosan épült bele az Úr üdvözítõ kegyelmébe. Engedtük-e, hogy a Megváltó megszabadítson démonainktól, berögzöttségeinktõl és tudunk-e minden istentisztelet alkalmával figyelni Rá, és szentséges hatása alá rendeljük-e magunkat?
Három alkalommal is megkészítette az újjászületett asszony a jó illatú nárdus kenetet Mesterének: a küldetésben járó Jézusnak a tisztelet és alázat kenetét, az áldozatra készülõ Messiásnak az utolsó kenetet, a sírba helyezettnek pedig a halotti kenetet nyújtotta. Tudunk-e áldozatkészek lenni és szûkebb-tágabb körben a gyengéd kedvesség jó illatát árasztani? Tudunk-e a végsõ pillanatig odaadó szeretettel lelkesen kínlódó, a halál felé tartó embertársunk javára lenni? Temetések, sírbatételek alkalmain képesek vagyunk-e kegyeletre és a vigasztaló szó balzsamával és az örökélet reménységével erõsíteni síró, vigasztalhatatlan embereket? Tudjunk, mert ez az Úr akarata! Az Élõ Úr érintésére serkenjen fel halottaiból életünk és legyünk az Õ húsvéti „báránykái”: újjászületett gyermekei. BOROS J. ATTILA
Munkácsy Mihály: Golgota című alkotása
Tizennyolc év a vallástanárképzésben (III. rész) Áldott emlékezetû Nagy László barátommal vérre menõ vitáink voltak a kolozsvári vallástanárképzõnek az állami egyetemmel való kapcsolatfelvételérõl. A fakultást akkor már a második dékán irányította, jómagam pedig tanügyi tanácsos is voltam az Erdélyi Egyházkerületnél. Próbáltam megértetni a tanügyi reform elõtt a Theologián kívül állami egyetemre is járó idõs kollégával, hogy a vallástanári diplomával az összes állás betöltése után végzõk csak hófehér leányszobájuk falát tapétázhatják ki, ezért van szükség – párhuzamosan végzett tanulmányok után – más szakon szerzett oklevélre is. Ezt pedig az egyház sem anyagiakban, sem személyi állományban, sem szervezõkészségben nem
tudja biztosítani. Nincs is szükség rá, amíg állami intézményekben erre megvan a lehetõségünk. – Fel fog falni az egyetem – mondta elkeseredetten. Hiába próbáltam bizonygatni, hogy bármilyen elõírásokhoz kell is alkalmazkodni, bármilyen bürokratikus formaságoknak kell is eleget tenni, bármilyen alázattal kell is beszélni más nyelvû és vallású felettesekkel, azt a szabadságot, amelyet a teológiát oktató tanár érez, amikor hallgatói számára elõadást tart, nem veheti el tõlünk soha senki. Nem veheti el tõlünk soha senki. Ezt az állításomat ma is fenntartom. Nagyon fájó szívvel teszem hozzá, hat év tapasztalat után: annak a lehetõsége viszont fennáll, hogy valamelyikünk önként lemondjon róla. PÉTER MIKLÓS
4
REFORMÁTUS ÉLET
HÁLAADÁS A TEMPLOM- ÉS ORGONAFELÚJÍTÁSÉRT
„Szeressétek a templomot” Február 24-én, vasárnap délután ünnepi istentiszteletet tartottak a biharszentjánosi református templomban. A hálaadó alkalmon a templom kül- és beltéri felújításáért és a mûemléknek számító orgona restaurálásáért szólt az ige. Csûry István a Mt 16,18-19 alapján hirdette az igét. A helyettes püspök felhívta a figyelmet arra, hogy milyen fontos hely kell legyen a templom a keresztyén ember számára. A templom az Istennel való találkozás helye és Jézus az a kõszikla, melyre az egyházat építi. Mi, keresztyének, mindannyian „Péterek” vagyunk, ennek a kõsziklának a töredékei. Mindig van és lesz helyünk ezen a kõsziklán, ebben a templomban. Igehirdetés után Csomay Árpád biharszentjánosi lelkipásztor köszöntötte a templomot megtöltõ vendégeket, barátokat és a gyülekezetet. Szólt a templom javítási munkálatairól, megköszönte a gyülekezet áldott adományait, dicsérte a sok munkáskezet és támogatást. A vendégek köszöntõje során Sándor Lajos nagyvárad-újvárosi lelkipásztor barátként üdvözölte a gyülekezetet, otthon érezve magát a felújított biharszentjánosi templomban. A határon túlról Fogarasi-Deák András biharugrai és körösharkányi lelkész tolmácsolta gyülekezetei jókívánságát egy igével. Ezt követõen a meghívott vendégek:
a bihari, micskei, tamási, nagyvárad-olaszi, berekböszörményi és ártándi lelkipásztorok üdvözlõ szavai következtek. Gyülekezeteik kisebb-nagyobb csoportjával érkeztek és együtt ünnepeltek a szentjánosiakkal. Szilágyi Péter, a Bihari Egyházmegye fõgondnoka, valamint Bors község alpolgármestere, Lõrincz Lajos zárta a köszöntések sorát. Ezután az ünnep „ünnepibb” része következett. Hajdú Géza színmûvész, a falu szülötte és díszpolgára Áprily Lajos Keddi kalács címû versével emelte az áldott alkalom hangulatát. Záró mozzanatként, a helyi
MÁTÉ KRISZTINA
MAKSAY ALBERT
Imahét ökumenikus közösségben
Idén az imahét mottója Pál apostolnak az elsõ keresztyénekhez szóló felhívása volt: „Szüntelenül imádkozzatok” (1Thessz 5,17). Az imahét a gyülekezet lelki gazdagodásához kell vezessen, közelebb vigyen Istenhez és felebarátainkhoz. Évek óta szokássá vált, hogy az imaheti napokat a katolikus és evangélikus testvéreinkkel együtt tartjuk egyházunk gyülekezeti termében. Felemelõ érzés így együtt lenni, és hallgatni Isten nap mint nap elhangzott üzenetét, együtt énekelni, imádkozni és szebbnél szebb verseket meghall-
ifjak és a nõszövetség közös ünnepi mûsorukban versekkel és csodás énekükkel adtak hálát Istennek, hogy évszázadokon át megtartotta az õsök „hagyatékát”, a templomot, mely egykor elõdeinknek is fészek és otthon volt, és amely számunkra is mindig biztos menedék. Csomay Piroska tiszteletes asszony Csiha Kálmán Szeressétek a templomot címû versével zárta az ünnepi mûsort: Sok értéktelen limlomot/ elrabolt tõlünk ez az élet,/ de meghagyta a templomot./ A templomot ne hagyjátok,/ a templomot szeressétek!/ Szeressétek a templomot! Az estébe nyúlt hálaadó istentiszteletet a házigazdák szeretetvendégsége követte a szentjánosi kultúrotthonban.
A templom és a műemlék-orgona felújításáért adott hálát a biharszentjánosi gyülekezet
MISZTÓTFALU
Az egyetemes imahét 100. évfordulóján a misztótfalusi gyülekezet imahete a hagyományoktól eltérõen böjtfõ vasárnapjával kezdõdött, és hagyományainkhoz híven úrvacsoraosztással zárult.
Harangszó
gatni, amelyeket gyülekezetünk tagjai szavaltak. „Mindenkor örüljetek...” – szól a másik apostoli üzenet. Örült a szívünk, amikor a záróistentisztelet után a láposbányai római katolikus gyülekezet lelkes tagjai, plébánosukkal egyetemben gyönyörû énekekkel örvendeztették meg a jelenlevõket. Úgy éreztük, pillanatnyilag eleget tettünk annak a páli üzenetnek is, hogy „Éljetek egymással békességben” (1Thessz 5,13-15). Adja a mindenható Isten, hogy ez ne csak az imaheti napokon legyen így. Befejezésül és útravalóul hangzott el a következõ fohász: „Istenem, adj nekünk türelmet,/ Hogy elviseljük, amit nem tudunk megváltoztatni,/ Bátorságot, hogy megváltoztassuk, amit tudunk,/ És bölcsességet, hogy a kettõt meg tudjuk különböztetni.” Ámen. ROMOK MÁRTA
Mit adok? Lábához három királyok hordták Kelet varázsos aranyát. Egy ismeretlen odakölcsönözte Egy utazásra a hátas szamarát. Amerre ment, ujjongó sokaság Elébe virágot és pálmaágat hintett. Pilátus asszonyának a szemébõl Jutott neki egy részvevõ tekintet. A fájó úton, fel a Golgotára, Simon keresztjét vette el. Józseftõl kitellett a temetése S holttestére a gyászlepel. Ha éhezett, kalászát adta neki Valakinek a gabonája, A nõ az alabástrom-amforával Becses kenet illatát szórta rája. Ama Sikár-beli hitetlen, bûnös asszony Adott neki egy korty vizet. ...Egyedül nekem nincsen Számára semmi kincsem: Én nem adhatok semmi mást, Csak egy szegény, vágyó szívet.
Harangszó
PRESBITER
5
RENDHAGYÓ ISTENTISZTELET BIHARSZENTJÁNOSON
DSIDA JENŐ
Zsoltárok tekerőlanttal és citerával Golgotán Rendhagyó istentisztelet helyszíne volt a biharszentjánosi gyülekezeti terem február 20-án. Berke Sándor tenkei lelkipásztor hirdetett igét a Mt 13,47-50 alapján. „Hasonló a mennyek országa a tengerbe kivetett kerítõhálóhoz is, amely minden-
féle halfajtát összegyûjt“. Jézus mindannyiunkat megpróbál „kihalászni”, de Isten országába csak az igazak kerülhetnek. Az istentisztelet után tekerõlanton és citerán játszott a kunszentmártoni Balla Tibor, ötszörös Aranypáva- és Vass Lajosdíjas mûvész. Szabó János mártonfûi népmûvelõ, újságíró pedig az elõdeink kedvenc hangszerének számító tekerõlantot mutatta be. A gyülekezet dúdolva kísérte a muzsikaszót, sok ismert népdal felcsendült és szívetlelket betöltõ zsoltárok is elhangzottak. Csodálatos volt a felismerés, hogy legszebb zsoltáraink dallama õsi népdalainkból származik. Tanúbizonyság volt ez, hogy a szájról-szájra terjedõ néphagyományt is az Isten iránti tisztelet és ragaszkodás tölti be. A szünetekben Bajukó Árpád, a Koinónia könyvkiadó képviselõje több kiadványt is bemutatott és felolvasott egy-egy részt belõlük. Felcsendült Kovács András Ferenc Vásárhelyi vásár címû verses-meséskönyvébõl egy vidám farsangi vers, majd Andrei Pleºu Angyalok címû kötetébõl is „megszólalt” egy rész. A koinónia görög szó, jelentése: közösség. A református gyülekezeti házat megtöltõk is közösséggé váltak az este folyamán.
Balla Tibor zsoltárokat szólaltatott meg tekerőlanton és citerán
M. K.
Jézus Krisztus feltámadása Minden évben nagy örömmel ünnepeljük meg húsvétkor Krisztus feltámadását. Isten feltámasztotta értünk meghalt Fiát, ezzel jelezte, hogy elfogadta a váltságot. Másrészt ezzel lett nyilvánvalóvá, hogy Krisztus legyõzte a bûnt és annak minden következményét, a halált is. Pilátus megengedte, hogy Jézus testét ne a gonosztevõk temetõjében, hanem egy gazdag ember új sírjába temessék. Sebtében temették el, és az ünnep elmúltával akarták megkenni illatos kenetekkel a testét. A hatóság lepecsételte a sírt, és õröket állított mellé, nehogy a tanítványok ellopják Jézus testét, és azt állítsák, hogy feltámadott, amint még azt életében mondta magáról. Az ünnep elmúltával, vasárnap reggel kegyes asszonyok mentek a sírhoz, hogy Jézus testének megkenését elvégezzék. Ám sem õk, sem az odasietõ tanítványok nem találták ott Jézust. Angyal jelent meg a sírnál, és tudtukra adta, hogy Jézus feltámadott. A feltámadott Krisztus még aznap több tanítványának megjelent. Negyven napon át többször megjelent övéinek. Tanította
Adorjáni László: Feltámadás
õket, együtt evett velük, Tamásnak sebeit is megmutatta. Felkészítette övéit, hogy tanúi lehessenek életének, váltsághalálának és feltámadásának. A sír õreit pedig a fõtanács rávette, hogy terjesszék el a hírt: a tanítványok ellopták tõlük Jézus testét. Minden évben nagy örömmel ünnepeljük meg húsvétkor
Tépõ szeg van a betûben, dalban, a zengõ nóta zord fakereszt Meghivogatnak csókosan, némán s halni kívánva ezen a szép fán, és sóvár szívem el nem ereszt. Keveset jártam, mégis lankadtam, s dõlni szeretnék valahová Érdes bitóhoz simulva mennék, ha fájna is, de rajta pihennék, csukott pillákkal nagyon soká. Furcsa vágyamat magam csodálom! minek is tövis homlokomon? Nagyon zokogva, nagyon szeretve borulok rá a kemény keresztre, s szálkás derekát megcsókolom. Vedd, Sorsom, vedd a súly-kalapácsot csendüljenek a dalos szegek: mielõtt az éj fátyolát vetné, ritmussal törd a csontomat ketté, s rímekbe halkult halott legyek! Szépen szeretem ezt a világot, azért teszek most ilyen nagyot: mindent adva és semmit se kérve, fájdalmas szépen meghalok érte, de harmadnapra - feltámadok!
1924
Krisztus feltámadását. Isten feltámasztotta értünk meghalt Fiát, ezzel jelezte, hogy elfogadta a váltságot. Másrészt ezzel lett nyilvánvalóvá, hogy Krisztus legyõzte a bûnt és annak minden következményét, a halált is. Krisztus feltámadása a biztosítéka annak, hogy minket is feltámaszt amikor eljön ítéletet tartani. Az ítélet után újjáteremtett világban sem bûn, sem halál nem lesz. Krisztus él és uralkodik, s míg szemmel láthatóan el nem jön, addig is gondot visel rólunk. Mi neked életedben és halálodban egyetlenegy vigasztalásod? Az, hogy testestõl-lelkestõl, mind életemben, mind halálomban, nem a magamé, hanem az én hûséges Megváltómnak, Jézus Krisztusnak a tulajdona vagyok, aki az Õ drága vérével minden bûnömért tökéletesen eleget tett, s engem az ördögnek minden hatalmából megszabadított, és úgy megõriz, hogy Mennyei Atyámnak akarata nélkül egy hajszál sem eshetik le fejemrõl, sõt inkább minden az én üdvösségemre kell, hogy szolgáljon. Ezért Szentlelke által is engem az örök élet felõl biztosít, és szív szerint késszé és hajlandóvá tesz arra, hogy ezentúl Õnéki éljek (a Heidelbergi Káté elsõ kérdése és felelete). CSOHÁNY JÁNOS
6
BÖNGÉSZDE
Kedves gyerekek, ifjak! Ezúttal az ünnepi tudnivalók mellett egy kis húsvéti munkára invitállak titeket. Készítsünk együtt hímes- és festett tojásokat, s azzal várjuk a locsolókat. Szeretettel: KURTA-TŐTÖS BEÁTA
Vannak vidékek, ahol a kölnit egy vedernyi kútvíz helyettesíti
Háromszéki locsolóvers Feltámadt a Jézus, mondják az írások, Vízöntõ hétfûre buzognak források. Eljöttem hezzátok ifjú létemre, Hogy harmatot öntsek egy szép növendékre, Mert ha meg nem öntöm ezen esztendõben, Nem virágzik szépet nekünk jövendõben. Virágozzék szépet, ékes virágokat, Nyerjen az egekben fényes koronákat.
A húsvét története A húsvét a keresztyén világ legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünnepeljük. A történet szerint két nappal elõtte, pénteken feszítették keresztre Jézust a római katonák. Azzal gyanúsították, hogy forradalmat indított volna a tanításaival és, hogy õ akart lenni a király. Ezért csúfságból töviskoronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatûztek egy gúnynak szánt feliratot, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Néhány órán belül meghalt a kereszten. A családja zsidó szokás szerint egy barlangsírba temette az Olajfák hegyén és egy nagy, nehéz kõvel lezárták a sírt. Mivel másnap szombat volt, és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott!? Üres volt a sír! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: „Nincs már itt, mert feltámadt!“ Gondolom észrevetted már, hogy a húsvét dátuma évrõl-évre változik. Akkor vajon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Magad is kiszámolhatod! Figyeld meg, mikor van az elsõ telihold március 21. után, az utána következõ vasárnap lesz a húsvét. Azért tudjuk, hogy akkor volt, mert a Biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach elsõ napján tartóztatták le Jézust, az úgynevezett utolsó vacsora alkalmával. Jézus és a tanítványai a Peszach elõestéjén szokásos Széder-estet ünnepelték, megtörve az élesztõ nélkül sütött kenyeret (maceszt) és meg-
Hogyan fessünk tojást? Húsvéthétfõ elmaradhatatlan velejárója a locsolkodás. Néhány tojásfestési ötletet kínálunk próbálgatásra. A HAGYOMÁNYOS TOJÁSFESTÉST idén se hagyjuk ki az ünnepi készülõdésbõl. Tojásfestéshez fõtt vagy kifújt tojást használjunk. Utóbbi esetében a tojás két végén készítsünk két kis lyukat, majd az egyik felén fújjuk ki a belsejét, majd mossuk és szárítsuk meg. Ha cérnát fûzünk a tojásba, akár tojásfát is készíthetünk száraz vagy friss ágakból. Erre aggatjuk a festett tojásokat. TOJÁSFESTÉS LEVÉLLEL: Gyûjtsünk apró, érdekes, szép formájú leveleket, ezeket a megtisztított tojások felületére vízzel rátapasztjuk. Belekötjük szorosan egy nejlonharisnya-darabba, majd hagymahéjjal színezett festõlében megfestjük.
Harangszó
A pirostojásokra sok helyen népi motívumok kerülnek
KARCOLÁSSAL: Az egyszínûre megfestett tojásra, éles késsel mintákat karcolunk.
A nehéz kő elmozdítva, a sír üres!
itták az elõírt több pohár bort. Sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha (görög, orosz), Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Påsk (svéd), Påske (norvég), Paste (román). Több európai nyelvben a teuton (norsze) Õstra istennõ neve ragadt a húsvétra: Oster (német), Easter (angol). Az istennõt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években. A világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztyének is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet megújulását. A legegyetemesebb szimbólum a tojás, mely a termékenységet, az új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a „piros“, vagy „hímes“ tojás, mely az õsi Babilonban is ismert volt. Az egyiptomi templomokat is díszitették velük tavasszal.
ÍROTT TOJÁS: Kellékei: kb. 5 cm vastag gyertya, festõlevek, papírtörlõ, íróka. Utóbbi elkészítése egyszerû: egy kifogyott golyóstollat használjunk. A tollbetétbõl a fém hegyet kivéve a csöves vége felõl gombostûvel benyúlva a kicsi golyót a hegybõl ki kell lökni. Az így kapott csövecskét egy behasított, kb. 10 cm hosszú, ceruzavastagságú botba belekötjük vékony dróttal, és már kész is az íróka. Ezt követõen a gyertya lángjába tartjuk az íróka hegyét, és átmelegítjük. Picit belenyomjuk a viaszba, és már írhatunk is. A két hosszanti és az „egyenlítõi“ fõköröket rajzoljuk meg elõször. Aztán már a fantáziánkra és a kézügyességére van bízva a dolog. Ha kész a viaszolás, beletesszük a tojást a festõlébe. A kívánt szín elérése után a viaszt el kell távolítani. Ezt legegyszerûbben puha papírral lehet megoldani. A kész tojást óvatosan a láng fölé tartjuk, míg a viasz megolvad, így könnyen le lehet törölni. Szalonnahéjjal, zsírral fényezzük.
Harangszó
MOZAIK
7
TOLLVONÁS
FIRKA
A kárpit misztériuma Emlékeim szerint gyermekkoromban egy makacs kérdés foglalkoztatott hosszan, visszavisszatérõen, a Jézus halála körüli misztériumok rendjén, eseti dolognak képzelve el azokat: mit jelent az, hogy „a kárpit kettéhasadt”? És egyáltalán mi az, hogy kárpit? Kitartó faggatózásaimra az általam gyötört családtagok adtak ugyan egy soványka választ, ami azonban még gyermeki lényem számára sem igen tûnt érdeminek: „nos, hát a kárpit az valójában... kárpit, és tényleg kettéhasadt, mármint tetejétõl az aljáig, így írja a Biblia.” Ezzel a válasz részükrõl le volt tudva. Nem úgy a kérdés részemrõl, mely idõvel persze homályosodni kezdett, majd elfelejtõdött, végül – akár a búvópatak a föld alá – teljesen el is tûnt, ahhoz, hogy három-négy évtized múltán újra felbukkanjon, mégpedig a Zsidókhoz írt levél olvasásakor, ekkor már persze korántsem „eseti” mivoltában, hanem egy csodálatos metafora szintjén. Tudniillik, hogy Jézus kereszten bevégezett mûve miként olvasztja szét és helyezi hatályon kívül az intézményes judaizmusnak a Tórára, illetve az atyák hagyományára alapozott ünnepi szertar-
tását, (s annak taposómalomszerû szellemiségét) melyet évente egyszer a fõpap végzett kizárólagos joggal, belépve a kárpit mögötti, úgynevezett szentek szentjébe. Összetett, többrétegû példázat ez, Jézusnak, mint „fõpapnak”, egyszersmind a nép (a világ) bûnét magára vevõ, s a Golgota „pusztájába” kikorbácsolt bûnbaknak megjelenítése, aki most már nem évente, hanem egyszer s mindenkorra belépett a csillagos mennybolt-sátor „sötét szobájába”, nem a leölt áldozati állat vérével, hanem a magáéval „hintve meg” azt. Ugyan mi végre hát akkor a kárpit? Fölöslegessé vált, kettéhasadt, ígéretesen téve akadálytalanná a majdani „bejárást” számunkra is... Persze akkor, gyermekkoromban hogyan lehetett volna akárcsak halvány fogalmam is arról, hogy keresztyéni eszmevilágunk talán egyik legkardinálisabb kérdésének számomra még bezárt kapuján dörömbölök... MUHARI ISTVÁN
(A szerzõ a Presbiteri Szövetség sajtóreferense.)
OLVASÓLÁMPA
Nyissunk ajtót Szívesen veszek kézbe régi prédikációsköteteket, mert belõlük egy-egy kor igehirdetési stílusát ismerhetem meg. Kitûnik belõlük, hogy mi érdekelte a híveket, mennyi idõszerûséggel tudta megszólítani a lelkipásztor gyülekezetét. Sajnos, eddig többszöri nekiveselkedés ellenére sem sikerült az a régi terve Egyházkerületünknek, hogy egy kötetnyi igehirdetést gyûjtsön be a lelkészektõl, ekképpen nyomot hagyva az utókornak. Átfogó kép helyett addig örülünk annak, hogy van egy lelkes igehirdetõ, aki sokéves munkáját rendszerezve csokornyi prédikációt átnyújt az olvasónak. Ezzel az örömmel köszöntjük Zsigmond József nyugalmazott lelkipásztor Íme, az ajtó elõtt állok és zörgetek címû kötetét. Nem egy életmûvet ismerhetünk meg, csak szemelvényeket egy minden szolgálatára alaposan készülõ lelkész munkájából. Az igehirdetés, a szólott ige mindig másképp hangzik és alakul a szószék Lélektõl szentelt magasságában, de a fehér papírra rögzített íráson át is él és hat. Másfél évtizednyi együtt szolgálás tapasztalatával bátran kijelentem, hogy a szerzõ korunk egyik igehirdetõi etalonja lehet valamennyiünk számára. Zsigmond
József a könyv elõszavában a somlyóújlaki és a várad-újvárosi gyülekezetnek ajánlja munkáját, mint olyan közösségeknek, ahol az igehirdetések nagyrésze szóban is elhangzott. A könyv három részre tagolódik. A sátoros ünnepekre és ünnepes félévre írott prédikációk, az ünneptelen félév vasárnapjaira szóló igemagyarázat és egy egész bûnbánati hétre, valamint alkalmakra készített igehirdetések találhatók benne. Meggyõzõdésem, hogy szolgatársaim nagy haszonnal forgathatják és használhatják fel gyülekezetük épülésére, de az Ige utáni szomjat érzõ ember is megtalálja benne a hûs vizet minden alkalommal, amikor kézbeveszi. Az igényesen megszerkesztett könyv fedõlapja Zsigmond Attila munkáját dicséri. Tudom, hogy még több kötetnyi, hasonlóan magasszintû prédikáció lapul a kedves szolgatárs íróasztalának fiókjában. Ezért remélni merem, hogy lesz majd újabb kötet is, mellyel megörvendeztet bennünket. E kivitelében is szép könyv megrendelhetõ az Egyházkerületnél 18 lejes áron. Olvassák szeretettel! SÁNDOR LAJOS
Észkerekek
A. L.
GONDOLATOK...
...A feltámadásról Vita volt a harmincas években arról: van-e helye az úrvacsoravétel elõtti hitvallás kérdései között a feltámadásról szólónak? Bûnösségünkre, megváltásunkra és a kegyelemért járó hálára vonatkozó feleleteink szorosan kötõdnek a sákramentumhoz. Heidelbergi Káténk rendszerét is pontosan követik. Ha mással is pótoljuk, bármely hitvallási tétel ugyanúgy követelhetné ott magának a helyet. Bármilyen ésszerû elvileg ez az álláspont, a gyakorlat megköveteli a kérdésnek a rendtartásban való megõrzését. Hitünk nagyon messzire követni tudja az Úr Jézust: hozsánnás bevonulásától a keresztig és a sziklasírig. Ott azonban megtorpanunk az angyal szavára, és bátorításából csak azt értjük meg, hogy „nincs itt…”, „íme a hely, ahová helyezték”; nem jut el tudatunkig a két állítás közé ékelt harmadik, hogy „feltámadott”. Lázár feltámasztásán nem csodálkozunk, de Krisztust nagypéntek után nem tudjuk máshol elképzelni, csak sírjában. Nyelvünkben a legpogányabb nevet kapta feltámadásának ünnepe. Nagy lakomát idéz a „húsvét” szó, templomon kívüli sokadalmat halál fölötti diadalának hetenkénti emléknapja, a „vasárnap”. 2008 feltámadás ünnepén is tegyünk vallást az Úr asztala mellett Krisztus feltámadásába és a miénkbe vetett hitünkrõl, mert „ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk”, Ámde Õ feltámadott érettünk a halálból. Õ a feltámadás és az élet. Hiszed-e ezt? PÉTER MIKLÓS
8
HÍRVIVO – ORSZÁG, VILÁG
A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAIRA EMLÉKEZTEK NAGYVÁRADON. Az újvárosi templomban tartott február 24-i istentisztelen Csûry István helyettes püspök hirdetett igét a Mt 16,15-16 alapján. „A kommunizmusban nemcsak megtévesztették az embereket arról, hogy ki Krisztus, de tagadták is”. Az igehirdetõ arról is szólt, hogy ma is sokan megtagadják Krisztust, s nem veszik komolyan a keresztyének hitét. A hívõ emberek felelõsségét is hangsúlyozta: tovább tudják-e mondani hitüket, Krisztusukat? Sándor Lajos házigazda lelkész vendégköszöntõ szavait Meleg Vilmos szín-
A megemlékezést koszorúzás zárta a Partiumi Keresztény Egyetem udvarán
mûvész szavalatai követték, majd Halász Árpád, az 1945-1956 közötti magyar Politikai Elítéltek közösségének tagja szólalt fel. Kiemelte: a magyar értelmiség nagy része hûséges maradt a kommunista ideológiához, önkéntes vakságban maradt a rendszerváltás után is. Beszédét a Magyar hiszekeggyel zárta, melyet fennállva mondott vele a gyülekezet. Tõkés László, a megemlékezés fõvédnöke rámutatott: könyvtárnyi mû született a hallgatás falának áttörésérõl, ma már ki lehet mondani a kimondhatatlant. Azonban nem elég bemutatni a kínzásokat, a következményeket, hiszen továbbra is hiányzik a jóvátétel, a kommunizmus elítélése. Az eredmények közé sorolta a kommunizmus áldozatainak emléknapját, melyet Kovács Béla kisgazda párti vezetõ elhurcolásának napján tartanak, a Terror Háza múzeum létrejöttét, valamint a Tismaneanu-jelentést, melynek nagy érdeme, hogy Trianon óta elsõként a romániai magyarság sérelmeivel is foglalkozik. Az európai parlamenti képviselõ hangsúlyozta: egészen másként alakult volna a református egyház történelme, ha idejében leleplezõdnek a besúgók. Szó esett arról is, hogy az európai parlamentben a kommunista múlttal való szembenézést célzó átfogó program indul. Tõkés László arról
Harangszó A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Gyülekezeti Lapja ISSN 1221 - 0323 Megjelenik kéthetente. Ára 1 lej.
Harangszó
a kezdeményezésrõl is beszámolt, mely november 4-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánítaná. A megemlékezés a Partiumi Keresztény Egyetem udvarán az áldozatok emléktáblájának koszorúzásával zárult. F. T.
AMERIKAI TÁRGYALÁSOK AZ EGYHÁZI JAVAK RESTITÚCIÓJÁRÓL. David Rodearmel, az amerikai külügyminisztérium vallásszabadságot monitorizáló ügyosztályának vezetõje február 21-én Washingtonban fogadta Antal Jánost, egyházkerületünk külügyi elõadó-tanácsosát. Antal a vallásszabadság útjában álló romániai akadályokról tájékoztatta a magas rangú politikust. Kifejtette: a restitúció elégtelensége miatt az erdélyi magyar történelmi egyházak csak nagy nehézségek árán tudják ellátni hitéleti-társadalmi szolgálatukat, és közel két évtized múltán a kommunista diktatúra bukása után is a vallásszabadsághoz kötõdõ jogok folyamatos megsértésével kell szembesülniük. FELHÍVÁS A MAGYAR TELEVÍZIÓ SÍRJAINK CÍMÛ MÛSORÁNAK ARADI SZERKESZTÕJE RÉSZÉRÕL. Szeretnénk minél több olyan emléket, kordokumentumot feltárni riportalanyok segítségével, amelyek a második világháborút idézik: érdekes történetek, emberi arcok, honvédek eltûnése, elfelejtett honvédsírok, hadifogság emlékei, csataképek felidézése, hõsök eltûnése. Bármi érdekel, ami a háborús évekre emlékeztet környékünkön, Arad, Temes, esetleg Krassó-Szörény megye területén még fellelhetõ. A múlt emlékeinek a kutatását, keresését nem adjuk föl, még megpróbáljuk menteni a menthetõt. Várom szíves jelentkezését minden nemeslelkû, segítõkész polgártársunknak, aki valamit még hozzá tud tenni a múltunk emlékezetéhez. Puskel Tünde Emese, szerkesztõ. Levélcím: 310175 Arad, Str. Tr. Moºoiu, 18-26/A, Ap. 15. Tel/Fax: 0257/254616, maroktel: 0722/307-920. IN MEMORIAM VÁRADY JÓZSEF. A magyarországi Reformátusok Lapjából értesültünk Várady József kondói lelkipásztor haláláról. 1954 óta végzett gyülekezeti szolgálata mellett felbecsülhetetlen munkát vállalt a Kárpát-medencei magyar református egyházban: „elindult sok ezer kilométeres futására” (temetési beszéd). A Kárpát-medencei magyar református egyházközségek templomait, parókiáit, temetõit fényképezte sok éven át és több kötetben megjelentette. Pár éve bihari és érmelléki gyülekezeteinket
járva többször is nálunk szállt meg. Esténként jegyzetelt, rendszerezett. Magam is elkísértem néha fényképezõ körútján. Mindenütt örült a megõrzött értékeinknek, építési, karbantartási ismeretben bõvölködött és szívesen tovább is adta azokat. „Várady József olyan kalászokat gyûjtött, amilyeneket még senki! Fáradozása meghozta gyümölcsét. Századokon át megmarad a magyar református egyháznak és a magyarságnak” hangzott el ravatala felett. A legszebb képben gyönyörködhet ezután: Isten országában.
BERECZKI ANDRÁS
SÍRKÖVEK IS BIZONYÍTJÁK A MOLDVAI MAGYAR MÚLTAT. Nemrég újították fel a gorzafalvi római katolikus templom közelében azt a régi kápolnát, ahol jelenleg gyerekotthon mûködik. Az új kápolna alapjának kiásása során elõkerült két feliratos kõtömb, amelyek nyilván sírkövek lehettek. Az 1861-ben faragott nagyobbik kõ is jól mutatja, hogy Moldvában nem csak szóbeliségben, hanem írásbeliségben is létezett a magyar nyelv. Kevés kõkereszt létezett, mivel inkább fakereszteket állítottak, s még kevesebb maradt fenn. A két gorzafalvi sírkõ több éve a kápolna mögött kallódik.
„Itt nuugszik” – a moldvai magyar írásbeliséget bizonyító sírkövek egy kápolna mellett hányódnak
KÉT ÚJ TAGEGYHÁZZAL BÕVÜLT AZ EGYHÁZAK VILÁGTANÁCSA. Az EVT tagegyházainak a száma ezzel 349-re emelkedett. A két új tagegyház: a Laoszi Protestáns Egyház és a Brazíliai Független Presbiteriánus Egyház. A délkelet-ázsiai országból, Laoszból a Protestáns Egyház az elsõ, amely tagja a világszervezetnek. A brazil presbiteri/református egyháztest hosszú ideje tagja az Egyházak Latin-Amerikai Tanácsának és a Református Világszövetségnek is.
Felelős szerkesztő: Fábián Tibor. Olvasószerkesztő: Babes Ardai Erika. Tördelőszerkesztő: Kraftsikné Petrikó Ildikó. Rovatvezetők: Balázsné Kiss Csilla, Kurta Tőtös Beáta, Muhari István, Orbán Levente. Szerkesztőség és levélcím: Harangszó, 410001, Oradea, str. Moscovei nr 14. Tel.: 0259/434-664; 416-067. E-mail:
[email protected] A terjesztés a lelkészi hivatalokon keresztül történik. A lapban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontját tükrözik. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Készült a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szenczi Kertész Ábrahám nyomdájában.
