A NAP GYERMEKEI
´ BRAHIC ANDRE
A NAP GYERMEKEI Eredetu ¨nk to ¨rte´nete
Typotex Kiado ´ Budapest 2001
Dra´ga szu ¨leim emle´ke´nek
Tartalom
El˝ oszo ´ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 Teremte´s vagy o ¨ ro ¨kke´valo ´sa´g? Fizika vagy metafizika?, 2 — Nehe´zse´gek, 5 — A Naprendszer, az id˝ o gyermeke, 6 — Fejl˝ ode´s e´s sokszı´n˝ use´g, 7 — A Naprendszer felderı´te´se, 8 — Ismerd meg bolygo ´dat, 9 — A ke´k sarokban: a jo ´zan ´esz, 11
1. Fejezet Mese´k e´s legenda´k Az o ˝si mı´toszokto ´ l a mai kutata´sokig . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Eredetmı´toszok, 14 — Csillaga´szat az o ´korban, 19 — Az arab csillaga´szat, 25 — Min civakodtak a ko ¨ze´pkorban?, 28 — A renesza´nsz, 30 — A kozmogo ´niai elme´letek – Descartes-to ´ l Laplace-ig, 32
6
A NAP GYERMEKEI
Els˝ o re´sz Az ´egbolt re´ge´szei 2. Fejezet Se´tafika a Naprendszerben Hogyan fedeztu ¨k fel bolygo ´nk szomsze´dait? . . . . . . . . . . . . 41 A bolygo ´k, 44 — A Fo ¨ld-tı´pusu ´ bolygo ´k, 47 — Az o ´ ria´sbolygo ´k, 50 — A holdak, 55 — Az u ¨ sto ¨ko ¨so ¨k, 63 — A kisbolygo ´k, 65 — A por e´s a meteoritok, 66 — A bolygo ´k gy˝ ur˝ ui, 67 — A ta´volsa´gska´la´k, 69
3. Fejezet Az e´gbolt ´evgy˝ ur˝ ui Avagy a kormeghata´roza´s mo ´dszerei ´es eredme´nyei . . . . . . . . 75 Te´r ´es id˝ o, 76 — A Fo ¨ld ´es a Nap kora´nak megme´re´se´re tett els˝ o pro ´ba´lkoza´sok, 77 — A kormeghata´roza´s mo ´dszerei, 78 — A radioaktivita´s e´s a kormeghata´roza´s mo ´dszerei, 78 — Meteorit-bomba´za´s e´s kra´teresede´s, 81 — A Nap ´es a csillagok kora, 88 — Mio ´ ta ´all a vila´gegyetem?, 90 — A kozmikus napta´r , 91
4. Fejezet A ko ¨do ¨k anyaga Atomok, molekula´k e´s ma´s ´epı´t˝ okocka´k . . . . . . . . . . . . . . . 95 A Nap, a Fo ¨ld ´es az emberi test o ¨sszete´tele, 96 — Az anyag ´allapotai, 97 ˝ si — Hogyan ta´koljunk o ¨ssze atomokat?, 99 — A nagy bumm ´es az o nukleoszinte´zis ro ¨vid to ¨rte´nete, 103 — A csillagok e´lete e´s az anyag ko ¨rforga´sa, 106 — Nukleoszinte´zis a csillagok belseje´ben ´es a szuperno ´ varobbana´sokban, 108 — A csillagko ¨zi anyag, 110 — Megmarad-e az anyag?, 114 — Mik potyognak az ´egb˝ ol?, 115 — Hol tala´lunk meteoritokat?, 116 — Ha´ny kaptafa´ra ke´szu ¨ lnek a meteoritok?, 118 — A meteoritok to ¨rte´nete, 119 — Honnan sza´rmaznak a meteoritok?, 120 — Mir˝ ol ´arulkodnak a meteoritok?, 122 — Az Allende-meteorit, 123 — A meteoritokban tala´lhato ´ szerves vegyu ¨ letek, 124 — Amit me´g tiszta´zni kell, 125 — A bolygo ´ko ¨zi por e´s a meteorok, 126 — A kisbolygo ´k, 127 — Az u ¨ sto ¨ko ¨so ¨k, 129 — A Naprendszer ke´miai o ¨sszete´tele, 130 — Az o ´ria´sbolygo ´k le´gko ¨re, 132
5. Fejezet Az e´gitestek ta´nca Lassu ´ kering˝ o egy lapos vila´gban . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 A bolygo ´k korongja, 136 — Korongok szerte a Vila´gegyetemben, 137 — Az o ´ria´sbolygo ´k sı´kbeli holdrendszere, 139 — A bolygo ´k gy˝ ur˝ ui, 139 — Galaktikus korongok, 140 — Akkre´cio ´s korongok, 141 — A Pictoris csillag korongja, 142 — A csillagok ko ¨ru ¨ li korongok, 143 — Korongok e´s nyala´bok a szu ¨ let˝ oben le´v˝ o csillagok ko ¨ru ¨ l, 144 — Lapos vila´gban
7
Tartalom
´elu ¨ nk, 145 — A Nap kime´rt forga´sa, 146 — A bolygo ´k forga´sa, 147 — Mozga´s e´s perturba´cio ´, 148 — Gy˝ ur˝ uk e´s gy˝ ur˝ u´vek, ı 150
6. Fejezet Ta´voli csillagok, ta´voli bolygo ´k e´s ma´s nyomok A csillagok szu ¨l˝ oszoba´i, a Naprendszeren tu ´ li bolygo ´k ´es ne´ha´ny zsa´kutca . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 Csillag nem lehet aka´rmib˝ ol, 156 — A csillagok kialakula´sa, 157 — A csillagko ¨zi anyag felapro ´ zo ´da´sa, 158 — Mi indı´tja meg a csillagke´pz˝ ode´st?, 159 — Mi ´allja u ´ tja´t a globula´k o ¨sszehu ´ zo ´da´sa´nak?, 160 — A csillagok szu ¨ l˝ oszoba´i, 161 — Infravo ¨ro ¨ s csillaga´szat, 162 — Az Orion-ko ¨d, 163 — A molekulafelh˝ ok, 165 — Mi to ¨ rte´nik a szu ¨ lete´s el˝ ott?, 166 — A szu ¨lete´sek to ¨rte´nete, 167 — Az anyagsugarak ´es a korongok, 168 — Csillag szu ¨ letik, 169 — A Pictoris e´s a csillagokat o ¨vez˝ o korongok, 172 — Ta´voli bolygo ´k?, 172 — A Naprendszeren tu ´ li bolygo ´k felfedeze´se, 173 — Fe´lrevezet˝ o nyomok – avagy a ko ´ bor apa´ca´k megte´veszte´se, 177 — A Bode–Titius-„to ¨rve´ny” , 179
Ma´sodik re´sz Eredetu ¨ nk to ¨ rte´nete 7. Fejezet Hogyan nem alakult ki Naprendszeru ¨ nk? Avagy a te´ves elke´pzele´sek sı´rkertje . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 Descartes ko ¨vet˝ oi, 188 — Buffon ko ¨vet˝ oi, 189 — Az akkre´cio ´s elme´letek, 194 — Kant ´es Laplace ko ¨vet˝ oi, 195 — Az o ´ria´s protobolygo ´k elme´lete, 195 — Bolygo ´kezdeme´nyek egyma´s hegye´n-ha´ta´n, 200
8. Fejezet Az els˝ o pillanatok forgato ´ko ¨nyve Ko ¨d el˝ ottem, bolygo ´ uta´nam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 A Galaxis kialakula´sa´to ´ l az els˝ o csillaggenera´cio ´k let˝ une´se´ig, 205 — Hol volt, hol nem volt. . . ott, ahol a spira´lfarku ´ galaktikus malac tu ´ r. . . le´trejo ¨tt egy nebula, 207 — Csillagko ¨d szu ¨ letik, 209 — Napunk pisla´kolni kezd, 210 — A Fo ¨ld-tı´pusu ´ bolygo ´k kialakula´sa´nak o ¨t f˝ o ´alloma´sa, 212 — A ga´zkorong, 214 — A szemcse´kb˝ ol ´allo ´ korong, 214 — A bolygo ´kezdeme´nyek korongja, 215 — A bolygo ´embrio ´k korongja, 217 — A bolygo ´k korongja, 218 — Az o ´ria´sbolygo ´k kialakula´sa, 220 — Mi volt el˝ obb: a Jupiter vagy a Fo ¨ld?, 221 — Egyenl˝ osdi, vagy a nagy hal megeszi a ki˝ si Fo csit?, 222 — Az o ¨ld, 226 — Rend ´es ka´osz, 228
8
A NAP GYERMEKEI
9. Fejezet A Hold e´s a kisebb ´egitestek kialakula´sa Avagy hogyan keletkeztek a kisbolygo ´k, a holdak e´s az u ¨sto ¨ ko ¨so ¨k? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229 Kı´se´r˝ onk, a Hold, 230 — Mada´rla´tta holdk˝ ozet Apollo puttonya´ban, 231 — A Hold pa´lya´ja´nak to ¨ rte´nete, 232 — A Hold eredete, 233 — A Hold – a Fo ¨ld la´nya?, 235 — A Hold – a Fo ¨ld befogott kı´se´r˝ oje?, 236 — A Hold – a Fo ¨ld hu ´ ga?, 237 — A Hold – egy mesteri balegyenes szu ¨ lo ¨tte?, 237 — A Fo ¨ld–Hold pa´ros pa´lyafuta´sa, 238 — A holdak eredete, 239 — A bolygo ´k gy˝ ur˝ uinek eredete, 241 — A kisbolygo ´k eredete, 241 — Az Edgeworth– Kuiper-o ¨ v, 242 — Az u ¨ sto ¨ko ¨ so ¨k eredete, 242
Harmadik re´sz A to ¨ rte´net folytata´sa 10. Fejezet
A Fo ¨ld fejl˝ ode´se ´es az ´elet kialakula´sa . . . . . . 251
A Fo ¨ld-ge´p, 252 — A fejl˝ ode´s mozgato ´rugo ´ i, 254 — A szila´rd Fo ¨ld megolvada´sa e´s differencia´lo ´da´sa, 256 — A kontinensek va´ndorla´sa ´es a tengerfene´k mozga´sa, 257 — A k˝ ozetek ko ¨rforga´sa, 259 — A Fo ¨ld-tı´pusu ´ bolygo ´k le´gko ¨re, 261 — Honnan fu ´ j a sze´l?, 264 — A le´gko ¨ ro ¨k eredete, avagy a nagy bo ¨ff, 265 — A le´gko ¨ ro ¨k fejl˝ ode´se, 269 — A vı´z ko ¨rforga´sa, 272 — Az e´ghajlat va´ltoza´sa, 272 — Mi is az, hogy ´elet?, 274 — A fo ¨ldi ´elet, 278 — Mit oszt a vila´g˝ ur, ´alda´st vagy ´atkot?, 280 — Cidrizzu ¨ nk-e az u ¨ sto ¨ko ¨so ¨kt˝ ol?, 281
11. Fejezet Egyedu ¨ l vagyunk? Ta´voli lakott bolygo ´k nyoma´ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283 Ta´voli lakott vila´gok, 284 — A repu ¨ l˝ o cse´szealjakro ´l e´s ma´s de´monok´ let a Naprendszerben, 285 — Ma´s e´letforma´k?, 286 — ro ´l, 284 — E Merre kutassunk?, 287 — Lakhato ´ zo ´na´k, 289 — Bolygo ´k a Naprendszeren tu ´ l?, 291 — Hogyan fedezzu ¨ nk fel u ´ j Fo ¨ldeket?, 293 — Intelligens e´let a Teju ´ trendszerben?, 294 — Hegyezzu ¨ k a fu ¨ lu ¨ nket, 294 — Utaza´s ´es kommunika´cio ´, 295
12. Fejezet A jo ¨v˝ o Mit hoz? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301 A Fo ¨ld jo ¨v˝ oje, 301 — A Nap jo ¨v˝ oje, 303 — Szuperno ´ va-robbana´s – pusztula´s vagy teremte´s?, 305 — A Teju ´ trendszer jo ¨v˝ oje, 306 — Az Univerzum jo ¨v˝ oje, 307
A ke´k sarokban: a jo ´zan ´esz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311 Szo ´szedet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319 Ta´bla´zatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323 Fu ¨ ggele´k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331 ´Ite´let, 331 — A tanok megtagada´sa, 331
Ko ¨szo ¨netnyilva´nı´ta´s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333
10
A NAP GYERMEKEI
El˝ oszo ´
„Su ¨ sso ¨n ba´r me´goly sze´pen a nap, Egyszer csak le kell mennie.” F ERDINAND RAIMUND
Ko ¨ze´pu ¨ tt egy irdatlan t˝ uzgo ¨mb. . . Ko ¨ru ¨ lo ¨ tte kilenc po ¨ tto ¨m golyo ´bis lejt ta´ncot: az egyik k˝ ob˝ ol, a ma´sik je´gb˝ ol, a harmadik vı´zb˝ ol, a negyedik ga´zbo ´l lett gyu ´ rva. . . A ta´ncparkett˝ ol nagyon messze u ´ jabb t˝ uzgo ¨ mbo ¨k pisla´kolnak, e´s tala´n ezek ko ¨ru ¨ l is ropja´k pa´ran. . . Az els˝ o ta´rsulatot aligha kell bemutatnunk: a Napro ´l, a Fo ¨ldr˝ ol e´s szomsze´dairo ´ l van szo ´. De hogy a ta´voli po ´ diumokon ´ m me´g a mi szı´npadunk mi a szereposzta´s, csak kı´va´ncsian tala´lgathatjuk. A kulissza´i mo ¨go ¨tt is sza´mtalan rejte´ly lappang. Hogyan alakul ki egy bolygo ´rendszer? Milyen folyamat festette ke´kre Fo ¨ldu ¨ nk arca´t ´es hogyan sarjadt ki rajta az e´let? A to ¨bbi bolygo ´ felszı´ne´n mie´rt nincsenek meg az ´elet kialakula´sa´hoz szu ¨ kse´ges felte´telek? Milyen felvona´sok mentek le az eddig eltelt ne´gy ´es fe´lmillia´rd e´v alatt? ˝ sid˝ Mib˝ ol lettu ¨ nk? Eredetu ¨ nk ke´rde´se o ok o ´ta foglalkoztatja az emberise´get. Duna´t lehetne rekeszteni az e´vezredek sora´n kialakult mı´toszokkal, melyek a vila´g keletkeze´se´t, az istenek szu ¨ lete´se´t ´es a to ¨ rzsek eredete´t egyara´nt magyara´zza´k. A ke´rde´s a re´gi, de a megko ¨zelı´te´s u ´j: napjainkban ugyanezek a proble´ma´k ´allnak a tudoma´nyos kutata´sok homloktere´ben. Az id˝ ok kezdete o ´ta ra´go ´dunk azon a ke´rde´sen, hogy vila´gunk folyamatos va ´ltoza´sok ered´ s ha me´nyeke´nt jo ¨tt-e le´tre, vagy a semmib˝ ol pattant el˝ o egy sze´p napon. E csiribı´-csiriba´ szu ¨ letett, akkor hogyan e´s mib˝ ol? A mu ´ ltba nem la´thatunk bele, bo ¨lcselkedtek a szkeptikusok, ´am a XX. sza´zadban tett felfedeze´sek alaposan ˝si rejte´lyr˝ ra´juk ca´foltak: ve´gre-valaha´ra fellebbent a fa´tyol sok-sok o ol! ´ vezredeken ´at a ke´pzelet sza´lfa´ira e´pı´tgette az emberise´g a vila´got. A ´m E ne´ha´ny embero ¨lt˝ ovel ezel˝ ott gyo ¨keres va´ltoza´s ko ¨vetkezett be: a megfigyele´-
2
A NAP GYERMEKEI
sekhez haszna´lt nagy pontossa´gu ´ m˝ uszerek megnyitotta´k az utat a valo ´di vila´g felfedeze´se´hez. Ebb˝ ol a pa´ratlan intellektua ´lis kalandbo ´l rengeteget tanultunk. El˝ oszo ¨r is: a terme´szet leleme´nyesse´ge´nek az ege´sz emberise´g tala´le´konysa´ga sem e´rhet a nyoma´ba; ma´sodszor: a megfigyele´sek szabta korla´toknak ko ¨szo ¨nhet˝ oen ma ma´r sok mindent tudunk arro ´l, hogyan nem alakult a vila´g to ¨ r˝ si mı´toszokat ´es a hajdani kozmogo te´nete. Az o ´niai elme´leteket, ba´rmilyen tetszet˝ osek is, to ¨ ro ¨lhetju ¨ k a tudoma´nyos igazsa´g lete´teme´nyeseinek sora´bo ´l. ´ m ez nem jelenti azt, hogy o ˝ seink igyekezete´b˝ A ol csupa´n le´gva´rak e´pı´te´se´re fu˝ tapogato totta. Csak az o ´ za´saik nyoma´n haladva juthattunk el mai fogalmaink˝u hoz. Az o ´ tkerese´su ¨ k ne´lku ¨ l semmi ese´lyu ¨ nk nem lenne eredetu ¨ nk rejte´lye´nek ˝ seink elke´pzele´seinek ´es dogma´inak megfejte´se´re, hiszen a modern tudoma´ny o kritikus elemze´se´b˝ ol n˝ ott ki. Aka´rcsak az anyjuk szoknya ´ja ko ¨ru ¨ l serteperte´l˝ o gyerekek, a bolygo ´k is egy˝ k? Vagy folyta´ban ott su ¨ ndo ¨ ro ¨gnek a Nap ko ¨ru ¨ l. A Nap terme´szetes gyerekei o o ¨ro ¨ kbefogadott csemete´k? Vagy inka´bb csak kishu ´ gok? Vagy mi a szo ¨szo ¨k? Ko ¨nyvu ¨ nkben u ´ gy pro ´ba´lunk meg napjaink csillaga´szati megfigyele´seivel egybecseng˝ o va´laszt adni ezekre a ke´rde´sekre, hogy a bizonyossa´gok mellett re´szletesen kite´ru ¨ nk a vitatott vagy mindeddig tiszta´zatlan pontokra is. Annyit el˝ ore is ela´rulhatunk, hogy a Nap sokkal inka´bb testve´re, mint anyja a bolygo ´knak, ko ¨zo ¨s szu ¨ leik pedig a re´gen let˝ unt csillagok. El˝ oszo ¨r ro ¨ viden felide´zzu ¨ k a re´gi teremte´smı´toszokat, majd ismertetju ¨k a Fo ¨ldre e´s a to ¨ bbi bolygo ´ra vonatkozo ´ legf˝ obb tudnivalo ´ kat. Ezt ko ¨vet˝ oen felva´zoljuk, hogyan alakulnak ki egyma´s uta´n az atomok, a galaxisok, majd a csillagok, e´s ve´gu ¨ l megpro ´ ba´ljuk elmese´lni eredetu ¨ nk igaz to ¨rte´nete´t. A to ¨ rte´net ke´tse´gkı´vu ¨ l foghı´jas. Sza´mtalan buktato ´ t is rejt. Ne´ha´ny fejezete´t nem ´ m eredetu e´rtju ¨ k me´g ele´g jo ´l. A ¨ nk kutata´sa a tudoma´ny e´s a tudatlansa´g ko ¨zti sz˝ unni nem akaro ´ harc egyik legfontosabb csatamezeje, ´es ebben a harcban nem szabad megha´tra´lnunk.
Teremte´s vagy o ¨ro ¨kke´valo ´sa´g? Fizika vagy metafizika? ¨ ro O ¨kt˝ ol fogva le´tezik a Fo ¨ld, a Nap, az ´egbolt ´es a csillagok, vagy csiribı´´ vezredek csiriba´ jo ¨ttek le´tre? Mindig is le´tezni fognak, vagy csiriba´-csiribı´? E o ´ta t˝ un˝ odik ezen a ke´rde´sen az ember, ba´rmely fo ¨ldre´szr˝ ol tekintsen is fel az e´gre. A kezdet e´s ve´g ne´lku ¨ li o ¨ro ¨kke´valo ´ vila´g gondolata´t Arisztotele´sz vetette fel e´s ve´delmezte az i.e. IV. sza´zadban. Az ´evsza´zadokkal ke´s˝ obb megjelen˝ o kereszte´nyse´g ezzel szemben igen er˝ oteljesen a vila´g Isten ´altali teremte´se mellett foglalt ´alla´st.1 A kezdetek kezdete´nek ke´rde´se ´evsza´zadokon ´at hevesen tombolo ´ vihart kavart, mely a XIII. sza´zad folyama´n a ve´gletekig elfajult az
1 Fontos azonban hangsu ´lyoznunk, hogy a kereszte´nyse´g kialakula´sakor Arisztotele´sz munka´i nem voltak ko ¨zismertek. (A ford.)
El˝ oszo ´
3
´ vakkori vila´g tudoma´nyos ko ¨ze´ppontja´ban ´allo ´ pa´rizsi egyetem katedra´in. E sza´zadoknak kellett eltelnie, mı´g Kopernikusz vagy Darwin elme´lete kapcsa´n ugyanilyen ve´rb˝ o vita hozta la´zba a tudo ´ sokat. Eredetu ¨ nk kutata´sa az egyik legnagyobb horderej˝ u tudoma´nyos ke´rde´s, me´gis a metafizika sokkal el˝ obb csapott le ra´, mint a fizika. Nem volt olyan valla´s vagy a teljesse´g ige´nye´vel felle´p˝ o vila´gne´zet, mely ne ´allt volna el˝ o egy teremte´sto ¨ rte´nettel. Ke´tse´gtelen, hogy err˝ ol a t˝ or˝ ol fakad az e´vsza´zadokon ´at tombolo ´ valla´si fanatizmus e´s szellemi intolerancia, azonban a ke´rde´s tiszta´za´sa´ra ira´nyulo ´ kutata´s kiva´lo ´ an pe´lda´zza az emberi ge´niusz nagysa´ga´t. A XX. sza´zad ve´ge´re ma´r itt-ott sikeru ¨ lt bepillantanunk az eredetu ¨ nk titka´t rejt˝ o lepel ala´, de a vita me´g ta´volro ´ l sincs leza´rva! Eredetu ¨nk kutata´sa ta´volro ´l sem csupa´n a kı´va´ncsi tudo ´ sok e´letbeva´go ´ ko ¨vetkezme´nyek ne´lku ¨ li vessz˝ oparipa´ja. A ke´rde´s olyannyira heves vita´k forra´sa volt, hogy a „helyes elme´lettel” szembehelyezked˝ okre nem egy esetben felkoncola´s, ma´glyahala´l vagy akaszto ´fa va´rt. Figyelemre me´lto ´ te´ny azonban, hogy a teljes vila´g magyara´zata´t za´szlo ´ja´ra t˝ uz˝ oo ¨sszes vila´gne´zet sza´ma´ra igen fontos volt, hogy elfogadtassa saja´t eredetto ¨rte´nete´t, me´g ha ennek ´erdeke´ben ´ s ez nem csak a ku esetenke´nt er˝ oszakhoz kellett is folyamodnia. E ¨ lo ¨nbo ¨z˝ o egyha´zakra ´all. Az eredetu ¨ nk ke´rde´se´t feszeget˝ o ideolo ´ giai vita´kban a to ¨rte´nelem folyama´n sza´mtalanszor az adott kor gazdasa´gi–ta´rsadalmi vita´inak g˝ oze csapo ´dott le. Azokban az id˝ okben, amikor me´g Franciaorsza´g e´s Anglia volt a vila´g ke´t vezet˝ o nagyhatalma, a bolygo ´k keletkeze´se´nek elte´r˝ o elme´leti magyara´zata ma´sfe´l ´evsza´zados vita´t eredme´nyezett a francia e´s az angol iskola ko ¨zo ¨tt. 1945 e´s 1990 ko ¨ zo ¨tt ugyanezen a ke´rde´sen az amerikai ´es a szovjet iskola ke´pvisel˝ oi kaptak hajba! Jo ´ llehet eredetu ¨ nk kutata´sa mindenekel˝ ott a csillaga´szok, a fizikusok, a ke´mikusok, a matematikusok, a geolo ´ gusok, a geofizikusok ´es a biolo ´ gusok feladata, a ke´rde´s filozo ´fiai e´s szociolo ´ giai vonatkoza´sai tova´bbi szenvede´lyes vita´k e´s e´jszaka´ba nyu ´ lo ´ sza´jte´pe´sek forra´sai. Persze a tudo ´ soknak sem sikeru ¨ lt mindeddig ko ¨zo ¨ s nevez˝ ore jutniuk, hiszen a proble´ma olyan sokfe´le megko ¨zelı´te´st tesz lehet˝ ove´, hogy sza´mos szerz˝ o tudoma´st sem vesz ma´sok eredme´nyeir˝ ol. Ha eredetu ¨ nk ke´rde´se´re a szent ko ¨nyvekben keressu ¨ k a va´laszt, inka´bb filozo ´fusok, mint me´rno ¨ko ¨k eszmefuttata´saival akadunk o ¨ssze, ´es bizony ezekben to ¨bb a metafizika, mint fizika. Napjainkra azonban megva´ltozott a helyzet: az u ˝rkutata´si programok beindula´sa´val a megfigyele´si eszko ¨zo ¨ k e´s az adatkie´rte´kele´si mo ´dszerek szı´nvonala olyan hatalmas fejl˝ ode´sen esett ´at, hogy tuda´sunk gyarapı´ta´sa´nak to ¨rte´nete u ´ jabb fordulo ´ ponthoz ´erkezett. A kı´se´rleti megfigyele´sek e´s az elme´leti modellek ta´masztotta korla´tokat ma ma´r senki sem hagyhatja figyelmen kı´vu ¨ l! Manapsa´g maga´to ´ l e´rtet˝ od˝ o te´nyke´nt fogadjuk el azt, hogy a Fo ¨ld, a Hold, a Nap ´es a sza´mtalan csillag, aka´rcsak az o ¨sszes to ¨bbi e´gitest, egyszer csak meg˝ jelent az ´egen, e´s azo ´ta folyamatosan fejl˝ odik. Oseink azonban ma´ske´pp ve´lekedtek. Sokan u ´ gy hitte´k, hogy a csillagok o ¨ro ¨kt˝ ol fogva az e´gen ragyognak e´s o ¨ro ¨kke´valo ´k. Ma´ske´pp fogalmazva: a fejl˝ ode´s, az evolu ´ cio ´ gondolata idegen ´ gy tartotta´k, hogy egy fels˝ volt az emberise´g sza´ma´ra. U obb hatalom teremtette meg a vila´got egyszer s mindenkorra. Valo ´ igaz, hogy a kezdet, a fejl˝ ode´s ´es
4
A NAP GYERMEKEI
´ ppen eze´rt tucatja´val tala´lunk mindenekel˝ ott a ve´g fogalma´t nehe´z elfogadni. E olyan valla´si szekta´kat e´s fundamentalista csoportokat, melyek mindma´ig elutası´tja´k az evolu ´ cio ´ gondolata´t. Me´g egy olyan fejlett technolo ´ gia´ju ´ orsza´gban ´ llamok, a „kreacionista´k” mindma´ig ragaszkodis, mint az Amerikai Egyesu ¨ lt A nak az ´allat- ´es no ¨ ve´nyfajok teremte´se´r˝ ol szo ´lo ´ tanı´ta´sokhoz.2 Az emberise´g e´vezredeken ´at az eget jelo ¨lte meg az istense´gek lako ´helye´u ¨ l. Ba´rmennyire hasonlı´tottak is azonban ezek az istenek az emberekre, ´eletvitelu ¨k alapvet˝ oen ma´s volt, hiszen nekik megadatott a halhatatlansa´g! (Ma ma´r ezt sokan csak la´tszo ´lagos el˝ onynek nevezne´k, u ´ gy e´rvelve, hogy aki o ¨ro ¨ kke´ e´l, az egy id˝ o uta´n ma´r nem tud tova´bb fejl˝ odni.) Sokan azonban ke´ptelenek voltak abban hinni, hogy az emberek csupa´n az isteni szesze´ly tehetetlen rabszolga´i lenne´nek. Ke´rde´sek hosszu ´ sora fogalmazo ´dott meg bennu ¨ k: le´teznek-e olyan ´ s ha igen, to ¨rve´nyszer˝ use´gek, melyek a vila´gegyetem to ¨rte´ne´seit ira´nyı´tja´k? E felfedezhetju ¨ k-e ezeket a minket ko ¨ru ¨ lvev˝ o vila´g vizsga´lata alapja´n? A szigoru ´ megszorı´ta´sokat ta´maszto ´ kı´se´rleti eredme´nyek hia´nya´ban semmi sem ko ¨to ¨tte az elme´letfabrika´lo ´k keze´t, ´gy ı az e´vsza´zadok folyama´n a legva´ltozatosabb elke´pzele´sekkel rukkoltak el˝ o. Sza´mos elme´let alapko ¨ve´u ¨ l olyan felteve´sek szolga´ltak, melyek ma´r-ma´r ´atlo ´ gtak a metafizika ter˝ ulete´re. Egy pillanatra sem te´veszthetju ¨ k azonban szem el˝ ol azt, hogy ahol a tudoma´ny szabja meg a to ¨ rve´nyt, ott nincs u ¨ dvo ¨zu ¨ le´s a kı´se´rleti eredme´nyek ´erve´nyesse´gi ko ¨re´n tu ´ l. Ha´ny e´s ha´ny, „papı´ron” csoda´latos elme´let bukott meg egy-egy rusnya te´nyen! Lehetu ¨ nk ba´rmilyen elfogultak, a kı´se´rleti eredme´nyek el˝ ott fejet kell hajtanunk. A tudoma´ny teha´t ala´zatossa´gra tanı´tja az embereket, legyen ˝rmesterr˝ szo ´ politikusokro ´l, u ¨ gyvezet˝ o igazgato ´kro ´ l vagy Pityke o ol. A valo ´ vila´g leı´ra´sa´ra hivatott o ¨sszes elme´letet bele kell tudnunk passzı´rozni a kı´se´rleti korla´tok alkotta o ¨nt˝ oforma´ba. A tiszta logika, az a priori idea´k, a „nagy ´es szent ko ¨nyvek” nem tettek tu ´ l nagy szolga´latot. A bizonyı´te´kok szenvede´lyes tagada´sa az eredetmı´tosz igazsa´ga´ba vetett hit fenntarthato ´sa´ga e´rdeke´ben hasonlo ´ke´ppen rendszerint be´klyo ´nak bizonyult. Az a priori fogalmak kritikai elemze´se, e´s me´g inka´bb ezeknek kı´se´rleti eredme´nyekkel to ¨rte´n˝ oo ¨ sszevete´se t˝ unik ma az egyetlen ja´rhato ´u ´ tnak. Eredetu ¨nk kutata´sa´nak to ¨bb ´evsza´zados to ¨rte´nete e´ppu ´ gy az el˝ o´te ı ´letek, a hosszu ´ megtorpana´sok, a kı´se´rleti eredme´nyek ´eget˝ o hia´nya´bo ´l fakado ´ zsa´kutca´k to ¨rte´nete, mint a leny˝ ugo ¨ z˝ o felfedeze´seke´. Ahogy Paul Vale´ry mondta: „ahol a metafizika uralkodik, ott nincs helye a fizika´nak, e´s vice versa.”
2 A kreacionizmus te ´ llamok sza´´rho ´dı´ta´sa´nak egyik legszomoru ´bb jele az, hogy az Egyesu ¨lt A mos ´allama´ban a ko ¨ze´piskola´s dia´kok megva´laszthatja´k, milyen szemle´letben kı´va´nja´k tanulni a no ¨ve´ny- ´es ´allatfajok kialakula´sa´t: a Darwin-fe´le vagy a kreacionista megko ¨zelı´te´sben. A tudoma´nytalan illetve ´altudoma´nyos gondolkoda´s te´rnyere´se´r˝ ol Carl Sagan Korok e´s de´monok cı´m˝ u ko ¨nyve´t aja´nljuk az e´rdekl˝ od˝ o olvaso ´ figyelme´be (Typotex kiado ´ , 1999). (A ford.)
5
El˝ oszo ´
Nehe´zse´gek Eredetu ¨ nk kutata´sa egy hatalmas kirako ´s ja´te´kra emle´keztet, melyben, hogy me´g izgalmasabb legyen, nem ´arulta´k el, mit ´abra´zol a ke´p, de me´g azt sem, hogy ha´ny darabbo ´l ´all. Rengeteg darabka o ¨ ro ¨kre elveszett, ne´ha´ny meg ma´s ja´te´kokbo ´l keveredett ide. Azt sem tudjuk pe´lda´ul, hogy melyik darabok hordozza´k az eredetu ¨ nkkel, e´s melyek az ebb˝ ol indulo ´ fejl˝ ode´ssel kapcsolatos informa´cio ´kat. Jo ´llehet az uto ´ bbi e´vekben sok-sok kiege´szı´t˝ o darabka keru ¨ lt el˝ o, me´g nem tudjuk, hova´ is tegyu ¨ k ezeket. Az o ¨sszke´p kicsit tiszta´bb lett, de me´g mindig rengeteg a fehe´r folt. Az els˝ o nehe´zse´get az jelenti, hogy a Naprendszer az egyetlen rendelkeze´su ¨ nkre ´allo ´ bolygo ´rendszer. Igen valo ´szı´n˝ utlen, esetleg egyedu ¨ la´llo ´ helyen e´lne´nk? Naprendszeru ¨ nk torzszu ¨ lo ¨tt volna? Vagy egy teljesen szokva´nyos rendszer lenne, amilyenb˝ ol Galaxisunkban tizenkett˝ o egy tucat? Tova´bbi bolygo ´rendszerek felfedeze´se lehet˝ ove´ tenne´, hogy csokorba szedju ¨ k a ko ¨zo ¨s vona´sokat, illetve azokat a ve´letlen egybeese´seket, melyeke´rt a specia´lis kezdeti felte´telek felel˝ osek. Jelenlegi helyzetu ¨ nk ugyanolyan kecsegtet˝ o, mint aze´ a szociolo ´guse´, aki egyetlen ember vizsga´lata´bo ´l pro ´ba´lja levezetni a ta´rsadalmi e´let ´altala´nos szaba´lyait. Mely vona´sok jellemz˝ oek az ege´sz ne´pesse´gre? Melyek csak az egyes egyedekre? A ke´k szem vagy a ke´t la´b? A ma´sodik nehe´zse´g onnan ered, hogy sokszor nehezebb a mu ´ lt, mint a ´ gy t˝ jo ¨v˝ o ira´nya´ba tapogato ´ zni. U unik, a jelenlegi ´allapotot to ¨bb ku ¨ lo ¨nbo ¨z˝ o kezdeti felte´telb˝ ol is le lehet vezetni, a mu ´ lt felgo ¨ngyo ¨lı´te´se teha´t ma me´g nem egye´rtelm˝ u. Olyan ez, mint amikor az ember kine´z az ablakon, ssss . . . most hu ´ zott el egy ejt˝ oerny˝ os, tik-tak-tik-placcs, most ´ert fo ¨ldet. Ennyib˝ ol nem lehet mega ´llapı´tani, hogy ha´romezer vagy o ¨ tsza´z me´ter magassa´gban ugrotte ki a repu ¨ l˝ oge´pb˝ ol! A Naprendszerrel is hasonlo ´ a helyzet: sok ku ¨ lo ¨nbo ¨z˝ o kezdeti felte´tel ke´pzelhet˝ o el, melyek ugyanazokhoz a jelenleg megfigyelhet˝ o adatokhoz vezetnek. Az u ˝rkutata´si programok e´s a modern megfigyele´si mo ´dszerek hatalmas mennyise´g˝ u adatot zu ´ dı´tottak a nyakunkba, azonban mindeddig nem sikeru ¨ lt tiszta´zni azt, hogy ezek ko ¨ zu ¨ l melyek kapcsolo ´dnak a Naprendszer kialaku´ m az uto la´sa´nak ke´rde´se´hez. A ´ bbi ke´t ´evtizedben o ¨sszegy˝ ujto ¨tt informa´cio ´k ve´gtelennek tetsz˝ o sora´bo ´l annyit ma´r bizonyosan sikeru ¨ lt lesz˝ urnu ¨ nk, hogy a ke´rde´sko ¨r le´nyegesen o ¨sszetettebb, mint eredetileg felte´teleztu ¨ k. A vizsga´lt objektumok e´s mechanizmusok leny˝ ugo ¨ z˝ o sokre´t˝ use´ge ta´rult ele´nk. Ra´jo ¨ttu ¨ nk, hogy a Terme´szet mindig sokkal gazdagabb, mint ahogy azt el˝ ore elke´pzelju ¨ k! A Terme´szet leleme´nyesse´ge messze tu ´ lsza´rnyalja a legkiva´lo ´bb csillaga´szok, elme´leti fizikusok vagy filozo ´fusok ke´pzel˝ oereje´t!
