Hány darab? 5. modul

Hány darab? 5. modul Készítette: KÖVES GABRIELLA

matemATIKA „c” – 2. ÉVFOLYAM – 5. modul: hány darab?

Hány darab? A modul célja

Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok

Tapasztalati úton ismerkedés az adat fogalmával. Tapasztalatszerzés az események megfigyelésére, lejegyzésére, ábrázolására. A tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése, A megfigyelések, megtapasztalások lejegyzése, A gondolkodás rugalmasságának fejlesztése, Az együttműködés, egymásra való figyelés tolerancia fejlesztése, Finommanipuláció, percepció fejlesztése. Részletezve: Geometriai ismeretek alapozása. Tájékozódás a térben, síkon. Aritmetikai ismeretek alapozása. A figyelt mennyisége megszámlálása. Számlálás. A számlált mennyiségek összehasonlítása. Összeadás 20-as, illetve 100-as számkörben. A számok nagyságviszonyainak mélyítése. 100-ig, Kitekintés nagyobb számkörre. Több, kevesebb, ugyanannyi valamennyivel több, kevesebb fogalmak használata. Függvényekkel relációkkal kapcsolatos ismeretek alapozása: Adatok ábrázolása táblázattal, piktogrammal, oszlop diagrammal. Az ábrázolt, adott relációk értelmezése. Statisztika: Adatok gyűjtése, rendszerezése táblázatba, piktogrammba, diagrammba. Adatok leolvasása táblázatból, grafikonról, összetartozó ,,értékpárok” felismerése. Adatok összehasonlítása, elemzése adott szempontok szerint. Tapasztalatszerzés a nagy számok törvényére. 2x45perc 7–8 évesek; 2. osztály; kb. a 2. félévben tetszőleges időben A táblás játékok, valamint a mérés témájú C modulokkal..

A képességfejlesztés fókuszai

Megismerési képességek alapozása: Tájékozódás térben és a síkon. Adatok gyűjtése, rendszerezése, elemzése. Relációk értelmezése. Mennyiségek összehasonlítása. Számlálás, számolás 100-as számkörben. Gondolkodási képességek: Rendszerezés Következtetések Kommunikációs képességek: Térlátás, térbeli viszonyok lejegyzése, értelmezése, kifejezése tevékenységgel. Az elemi kommunikációs képességek gyakorlása csoportban. Tudásszerző képességek Probléma érzékenység és kreativitás

Ajánlás A mindennapi élethez kapcsolódva, a gyermekek tevékenykedtetésére építve adatok gyűjtésére, leolvasására, összehasonlításéra, elemzésére kerülhet sor, a második osztályos gyermekek szintjén. A piktogramok, diagramok elemzését irányított felfedeztető stratégiával, a kérdvekifejtés módszerével érhetjük el a leghatékonyabban. Ezen a szinten csupán az a célunk hogy tevékenység által (mozgás, szerepjáték, színezés) tapasztalatokat szerezzenek elemek megszámlálásában, rendezésében, a már meglévő lejegyzések értelmezésében. A csoportban való tevékenykedtetés lehetőséget ad a differenciált fejlesztésre.

Támogatórendszer

A felhasznált irodalom: James R. Newman The world of Mathematics. Microsoft Press, Redmond 1988. (Sajnos magyar nyelven nem érhető el.)

Értékelés Az értékelés mint máskor is megerősítő, kinek-kinek saját fejlődéséhez, fejlettségi szintjéhez igazított legyen. Folyamatosan kísérjük figyelemmel a közösségbe való beilleszkedés fokát az egyes gyerekeknél. A megfigyelések, feladatok lehetőséget adnak a visszahúzódó gyermekek aktivizálására, melyet pozitív értékeléssel még hatékonyabbá tehetünk.



Modulvázlat

1.

Időterv: 1x45 perc

Tanulásszervezés Változat

Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve)

Kiemelt készségek, képességek

I. Ráhangolódás, a játék előkészítése 1. Beszélgetést, milyen közlekedési eszközzel jön- Nyelvi fejlesztés nek a gyermekek az iskolába. II. Az új tartalom feldolgozása 2. Táblázat elkészítése Mintakövetés 3.

Célcsoport A differenciálás lehetőségei

Munkaformák

Egész csoport

Frontális

Beszélgetés

Egész csoport

Egyéni

Tevékenykedtetés Tevékenykedtetés Beszélgetés

Becslés

Következtetés

Egész csoport

Egyéni

A mérés előkészítése

Mintakövetés

Egész csoport

Egyéni

6.

A mérés elvégzése

Egész csoport

Egyéni

7.

A mérési eredmények megbeszélése, elemzése

Egész csoport

8.

Piktogramm készítése

Adatok lejegyzése, rendszerezése Függvényelemzés alapozása Adatok lejegyzése, rendszerezése

Frontális, csoport, egyéni Csoport vagy egyéni

Adatok lejegyzése, rendszerezése

Egész csoport

4–5.

9.

* A táblázat értelemszerűen bővíthető.

Módszerek

Egész csoport

Csoport vagy egyéni

Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak)

Papír, ceruza

Tevékenykedtetés Beszélgeté Tevékenykedtetés Tevékenykedtetés

Papír, nyomda, vagy matrica Színesrúd

Modulvázlat

2.

Időterv: 1x45 perc

Tanulásszervezés Változat


I. Ráhangolódás*, a játék előkészítése 1-3. Beszélgetést, a dobókockával dobott számok lejegyzési módjáról. II. Az új tartalom feldolgozása* 4-5. Táblázat elkészítése, vagy kiosztása Az adatok rögzítésének megbeszélése.

Frontális

Módszerek

Tevékenykedtetés Tevékenykedtetés Tevékenykedtetés Beszélgetés

Egyéni

Tevékenykedtetés


Frontális, csoport, egyéni

Beszélgetés

Függvényelemzés alapozása,


Egész csoport

Frontális

(mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak)

Beszélgetés

Egyéni

A kísérlet elvégzése

9.

Egész csoport

Munkaformák

Adatok lejegyzése, Egész csoport rendszerezése Becsült érték és a kisérlet eredményének össze- Mennyiségek összeha- Egész csoport hasonlítása sonlítása Oszlopdiagramm készítése Adatok lejegyzése, Egész csoport rendszerezése

6.

Mintakövetés Következtetés

A differenciálás lehetőségei

Egyéni Egyéni

Becslés

8.

Nyelvi fejlesztés

Célcsoport

Egész csoport Egész csoport

5.

7.


Eszköz

Papír, ceruza Vagy A mellékletben szereplő táblázat

Dobókocka

Négyzetrácsos papír, ceruza

matemATIKA „c” – 2. ÉVFOLYAM – 5. modul: hány darab? Tanulásszervezés Változat



Célcsoport A differenciálás lehetőségei

Munkaformák

10.

Mérési adatok bővítése

Adatgyűjtés

Egész csoport

Páros

11.

Oszlopdiagram

Egész csoport

12.


Páros vagy egyéni Frontális, csoport, egyéni

13.

Mérési adatok bővítése

Adatok lejegyzése, rendszerezése Függvényelemzés alapozása Statisztikai alapismeretek alapozása Adatgyűjtés

Egész csoport

Csoport

14.


Egész csoport

Frontális, csoport, egyéni

15.

Oszlopdiagram

Függvényelemzés alapozása Statisztikai alapismeretek alapozása Adatok lejegyzése, rendszerezése

Egész csoport

Páros vagy egyéni

* A táblázat értelemszerűen bővíthető.

Egész csoport

Módszerek

Tevékenykedtetés Tevékenykedtetés Beszélgetés

Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak)

Papír, ceruza

Tevékenykedtetés Beszélgetés

Tevékenykedtetés

Papír, ceruza

A Modulvázlat melléklete Táblázatok Az alábbi részletes leírás célja elsősorban egyféle minta bemutatása. Nem lehet és nem szabad kötelező jellegű előírásnak tekinteni. A pedagógus legjobb belátása szerint dönthet a részletek felhasználásáról, módosításáról vagy újabb variációk kidolgozásáról.

A feldolgozás menete 1. Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanári tevékenység 1. A tanító kezdeményezzen beszélgetést arról, hogy ki milyen közlekedési eszközzel jön az iskolába. (gyalog, biciklivel, rollerral, motorral, busszal, autóval, stb.) 2. Válasszunk ki a felsoroltakból 3-at, 4-et, és készítsünk egy hasonló táblázatot Közlekedő

Becslés Mérés

Számmal

Tanulói tevékenység

A tanulók elkészítik a táblázatot.

Busz Autó Bicikli Gyalogos II. Az új tartalom feldolgozása* A Játék 3. Becsüljük meg, és írjuk be a táblázatba, hogy az iskola előtt 10, (vagy A tanulók beírják a becsült értékeket. 15) perc alatt hány busz, autó, stb halad el. Az időt úgy határozzuk meg, hogy a mérési adatok lehetőleg ne lépjék túl a 30-at


matemATIKA „c” – 2. ÉVFOLYAM – 5. modul: hány darab? 4. Beszéljük meg az elhaladó közlekedőket hogyan fogjuk jelölni. Pl.: Elhald egy autó húzunk egy vonalat Így Mutassuk meg Minden ötödik elhaladót ferde vonallal jelöljük.

Így

5. Minden gyermek válasszon egy járművet magának amit meg fog figyelni. 6. Menjünk le egy alkalmas helyre, az iskola közelébe. Végezzük el a mérést. 7. Menjünk vissza a terembe. Az egyfajta közlekedési eszközt mérők alkossanak egy csoportot. Beszéljük meg a mérési eredményeket, és írjuk be az értékeket az utolsó oszlopba. Ha nem egyezik például az autósok mérési eredménye, válasszanak egy középértéket. Hasonlítsuk össze a mért és a becsült adatokat. Beszéljük meg, hogy: melyik közlekedőből volt a legtöbb, a legkevesebb, állítsuk növekvő (csökkenő) sorba a közlekedőket, melyik közlekedőből nem volt több, (kevesebb) egy adott számnál, hányan haladtak el az úton ez alatt az idő alatt, hány autó és bicikli haladt el az úton ez alatt az idő alatt, stb. melyik közlekedőből volt több, (kevesebb) autóból és biciklisből, vagy buszból és gyalogosból, stb. 8. Nyomdával, vagy pici matricákka, stb készítsünk hasonló piktogrammot. (A mellékletben szerepel a busz, auto, kerékpáros, gyalogos képe. Ezek kinyomtatva helyettesíthetik a matricát, vagy a nyomdát.)

A gyerekek egy kis rajztáblával a kezükben állnak, és figyelik az elhaladó járműveket. Ha olyan halad el előttük amelyet figyelnie kell, húz egy függőleges vonalat a megfelelő helyre. Hasonló táblázatot kapunk.

9. Színesrudakból építsünk olyan hosszú sort, (fehér kockákal mérve) mint ahány buszt, autot, stb számoltunk.


10


A Modulvázlat melléklete A feldolgozás menete 2. Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanári tevékenység 1. Dobókóckával fogunk dobni. Azt akarjuk vizsgálni, hogy 15 dobásból hány 1-est, 2-est, stb. dobtunk. 2. Kezdeményezzünk beszélgetést. Mi lehetne az adatok lejegyzésének legcélszerűbb módja? II. Az új tartalom feldolgozása* A Játék

Tanulói tevékenység

3. Beszéljük meg hogyan fogjuk jelölni a különböző dobásokat. Ha dobunk egy egyest, húzzunk az egyes sorába (mutassuk meg)egy vonalat. Minden ötödik egyest ferde vonallal jelöljük (mutassuk meg). 4. Rajzoljuk meg a táblázatot, vagy osszuk ki a mellékletben szereplő táblázatot.

Becslés 1 2 3 4 5 6

Mérés

Számmal

A tanulók elkészítik a táblázatot.

5. Becsüljék meg a gyerekek, egy, hogy 20 dobásból hány 1-est, 2-est, Becslés lejegyzése. stb.-t fognak dobni. (A becsült dobások összege is 20.) (20 bontása 6 tagra.) 6. A dobások elvégzése, és lejegyzése. A dobások elvégzése, és lejegyzése. Például: Az első oszlopban a dobókocka számai, a másodikba a becsült érték kerül. A harmadikba és a negyedikbe a kísérlet eredményét írjuk jellel, illetve számmal.

7. Hasonlítsuk össze a becslést, és a dobott értékeket. 8. Készítsünk oszlopdiagramot a táblázat alapján. Négyzetrácsos papírlapon színezzünk ki annyi négyzetet egymás fölött, amennyit dobtunk az egyes számokból.

A dobások száma

1 2 3 4 5 6 9. Alkossunk párokat. Az ötödik oszlopba minden pár írja be, hogy ők Például: ketten együtt hányszor dobtak 1-est, 2-est, 3-ast, stb.

11


A dobott szám

12

matemATIKA „c” – 2. ÉVFOLYAM – 5. modul: hány darab? 10. Készítsük el az oszlpdiagrammot.

A dobások száma

1 2 3 4 5 6 11. Vizsgáljuk meg hogyan változott az oszlopdiagram. 12. Alkossunk 10 fős csoportot(kat). A hatodik oszlopba írjuk be a csoport általa dobott értékek összegét. Tegyük fel a következő kérdést: Mit gondoltok ha elkészítenénk az oszlopdiagramot mi változna az előző kettőhöz képest? 13. Ha van a gyermekeknek kedve, elkészíthetik a diagrammot.

A dobott szám

A dobások száma megnőtt, ,,Az oszlopok magassága közeledik egymáshoz”

A dobások száma megnőtt, ,,Az oszlopok magassága közeledik egymáshoz”

Melléklet

13


Hány darab? 5. modul

Recommend Documents