HALLGATÓI S)OLGÁLTATÁSOK FEJLES)TÉSE HÁTRÁNYOS HELY)ETŰ HALLGATÓK RÉS)ÉRE A WLISLOCKI HENRIK S)AKKOLLÉGIUM S)ERVE)ÉSÉBEN CÍMŰ PROJEKT TÁMOGATÁSÁVAL

a romológia alapjai

Pé si Tudo á yegyete Böl sészetudo á yi Kar Neveléstudományi intézet Ro ológia és Nevelésszo iológia Ta szék Wlislo ki He rik Szakkollégiu pécs, 2015

KÉS)ÜLT A TÁMOP-4. . .D- / /KONV9 KOMPLEX HALLGATÓI S)OLGÁLTATÁSOK FEJLES)TÉSE HÁTRÁNYOS HELY)ETŰ HALLGATÓK RÉS)ÉRE A WLISLOCKI HENRIK S)AKKOLLÉGIUM S)ERVE)ÉSÉBEN CÍMŰ PROJEKT TÁMOGATÁSÁVAL.

Lektorálta: Forray R. Katali Cí lapfotó: Szü s-Rusz ak Karoli a Olvasószerkesztő: Pál ai Dóra Nyo dai előkészítés: Kiss Ti or Noé

ISBN XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX © Pé si Tudo á yegyete , Orsós A a, Készült a Bolko-Pri t yo dájá a Pé s, Rét u. ., ügyvezető: Sza ó Péter Kiadja a Pé si Tudo á yegyete Böl sészetudo á yi Kar Neveléstudo á yi I tézet Ro ológia és Nevelésszo iológia Ta szék, Wlislo ki He rik Szakkollégiu Cí : Pé s, Ijúság útja . Felelős kiadó: Orsós A a

Tartalo

FORRAY R. KATALIN: A ro ológia egyete i oktatásáról KÁLLAI ERNŐ: Cigá y soportok Európá a és Magyarországo DUPCSIK CSABA: Képek, keretek, korszakok vázlat a agyarországi igá yok törté etéhez CSERTI CSAPÓ TIBOR: A igá y soportok helyzete a oder társadalo a – szo iológiai egközelítések és azok pro le aikája S)ALAI ANDREA: A igá y kise ség yelvei: szo ioli gviszikai aspektusok ORSÓS ANNA: A eás yelv LAKATOS S)ILVIA: A ro a i yelv HAJDU TAMÁS – KERTESI GÁBOR – KÉ)DI GÁBOR: Ro a iatalok a középiskolá a )OLNAY JÁNOS: A ro a diákok esélyei a közoktatás a FÓRIKA LÁS)LÓ – TÖRÖK TAMÁS – MAGIC) ANDRÁS: A e zeiségi jogok re dszere S)UHAY PÉTER: Néprajz és kulturális a tropológia: kutatások és ozaikok a igá y soportok kultúrájá ól BECK )OLTÁN: A igá y, ro a irodalo és képző űvészet alapjai

Bevezető

S)ALAI ANDREA

á ig kise s g el ei: szo ioli g iszikai aspektusok Bevezetés: A magyarországi cigány kisebbség nyelvei á ag a o sz gi ig o a, e s pess g e sak t sadal i, kultu lis, et ikai, ha e el i sze po t ól is sokszíű, hete og kise s g. Mi el a k tet kül fejezetet sze tel i d a o a i ld. Lakatos “zil ia í s t , i d pedig a e s el ek ld. O sós á a ta ul t , it az e el ek első ltozatoss g al, dialektusai al kap solatos kutat sok a e t ek ki, sup eg szo ioli g iszikai hel zetk pet zolok fel, a el a a segíi az ol asót, hog a el spe iikus taul okat t ga ko te tus a tudja hel ez i. á ag a o sz gi ig kise s ge elül a k z ss gek e esz lt el ek alapj h o ag sopo tot kül ztethetü k eg. á k t el ű ig k z ss gek tagjai ak t s ge Mag a o sz go a ag a ellet a o a i el ala el ltozat t esz li. á o a i az eg etle ol a i d el , a el et a k z pko tól kiz ólag az i diai szu ko i e se kí ül, fők t Európában1 esz l ek Mat as, . Besz lői ek sz t , s illió k z i e e sülik. á romani terminus olyan el , a ell el a agukat t ie o ak e ező, a e o ak ezet ltal g ak a ig ak hí ot sopo tok utal ak a a el ük e. á ode el szei szaki odalo – alkal azkod a a esz lők z ss gek ag sz ek a a el i dei í iój hoz – t i e ezt a te i ust hasz lja akko , a iko e e az i doeu ópai el sal d i do ja g a ta tozó, e ős alk i hat st utató ji d el e F ied a , ag a ak ala el ltozat a utal.

117

A romológia alapjai

á o a i ak is, i t el s lő el ek, sz os kül ző t sadal i, egio lis s ko taktus- ltozata, illete sílusa a Mat as , , ; “zalai . á eli ltozatoss g eg es a dialekt lis s a el i i tkez ssel sszefüggő aspektusai ól az utó i k t ized kutat sai ak k sz hetőe szletese is e etekkel e delkezü k. á o a i-kutat sok te fők t a ipológiai s a dialektológiai Mat as, Bakke s K u huko , ; Mat as, , ; Bo etzk s Igla, , a ko taktus el szei Bakke s Co iade, ; Mat as, , , ala i t a st uktu lis k d sekkel foglalkozó ltal os el szei izsg latok a Elšík s Mat as, ; Mat as, t t t jele tős elő el p s. á ltozatoss g s aspektusai ól, p ld ul a sílusok ól, egiszte ek ől, s ltal a a o a i el hasz lat ól t sadal i s kultu lis ko te tus a a is iszo lag ke eset tudu k ld. k ső . áz ja dialektológiai kutat sok a o a i el vlah o a i, e t lis, szaki s alk i dialektus sopo tj t kül zteik eg Mat as, , , ; “zalai, . Magyarországon a balkáni dialektusok kivételével valamennyi dialektus sopo t ősho os ak teki thető, sőt, az -es ektől eg l külő ig ió ak k sz hetőe alk i dialektusokat esz lő o kkal is tal lkozhatu k, ha sak tutazó a is. á kelet- s d lkelet-eu ópai o a k z ss gek eset e g ako i Bakke s Mat as, ; F ied a , , hog az őket eg e ező et o i k foglalkoz s e ek e ezethetők iszsza. N h p lda a o a sopo tok a utaló el e ez sek folkei ológi j a: Ču a i/ su : ő feldolgozók, ost sok < omán iu szita, osta ; kelde s/kelde /k ld : z ű es, üstk szítő < o ălda e üst , ill. ăldă a kaz ko s, z ű es ; e h i: s to os < o a i e ha s to ; ol i: sző egesek, te ilke eskedők < o a i olo lepedő st . á lovári, kelderás, e h i st . te i usokkal a roma közösségek tagjai ltal a kül ző, t sadal ilag eghat ozot sze po tok sze i t sze eződő sopo tk zi el iók a s hat ok a utal ak. Ezek a o a i el hasz lat a elsőso a t sadali, et ikai katego iz ió a hasz lt, sopo t fu k iój kifejez sek a el szei szaki odalo a g ak a dialektus k t is hasz latosak. Íg p ld ul a lo i dialektus , e h i

Szalai Andrea: A cigány kisebbség nyelvei

dialektus st . kifejez sek a agukat lo i ak, e h i ak eező k z ss gek e esz lt o a i ltozatok a utal ak, azaz a o a i el kül ző esz lő sopo tokhoz k tődő t sadal i ltozatai ak, dialektusai ak eg e ez s e is szolg lak. Ne kül ző el ek e utal ak teh t, ha e ug a azo a el e , a o a i el e elüli dialektusok a. B a sajtó a , a h tk z api disku zusok a g ak a tal lkozhatu k el szei sze po t ól po tatla te i ológi al, a el a o a i Mag a o sz go tal legis e te dialektus a el k t utal: pl. „lo i el , „lo i el izsga . B a o a i el e s ag a ul esz lő ag a o sz gi o a pess g ag sze feltehetőe aló a lah o a i, s szó al „ol h ig ltozatokat esz l, a el szei s et og iai kutat sok e lah, p ld ul e t lis ag a ig / o u g ó s a e d o a i dialektust s szaki o a i dialektusokat szi tó is doku e t ltak. á o a i a a el űek ag a o a it is esz lők sopo tj t teh t e sup a lah o a i ltozatokat esz lő o k „ol h ig ok alkotj k. Ez t p ld ul a Ke Ist -f le szo iológiai izsg latok a Ke , ; Ke s Ja k , alkal azot s o a k zis e t lt te i ológia, a el a „ ig ul esz lőket az „ol h ig okkal azo osítja, po tosít s a szo ul. á ag a o sz gi ig s g sik k t el ű, ag t t i e e s ak e ező sopo tja a ag a ellet e a o a i, ha e a e s el ala el ltozat t esz li ld. O sós á a ta ul t a k tet e . á e sok a a el e – legal is t t ei, ipológiai sze po t ól – o el ltozat, a el ek fejlőd se a ag a o sz gi e sok eset e a ak k etkezt e , hog e k z ss gek o el te ülettel aló kap solata hossz ideje egszakadt, a o iai o ltozatok tól elt ő ódo , d lszl s ag a el i ko taktushat sok k z t zajlot/zajlik. á ag a o sz gi e sok ltal esz lt ltozatok s a o el te ülei ltozatai ak kap solat ól ld. Bo l , . á e s k z ss gek e esz lt el teh t az i doeu ópai el sal d eolai el ei k z so olható. á o a it esz lő o k s a e sok teh t k t teljese kül ző, eg s sz ak l s se thetetle el et esz l ek. Mag a el e i dk t el e eg a t szok s ig el k t utal i, ez a te i ológia azo a el-


fedi azt a t t, hog k t kül ző el ől s k t kül ző el i k z ss g ől a szó. E e az tele e aló a i dokolt a hazai szaki odalo a előfo duló t es sz „ ig el ek fo a hasz lata. A magyarországi beás közösségek anyanyelvükre általában a saj t et ikai sopo tjukhoz k tődő, lló ig el k t teki te ek. Haso ló te de i k ig elhetők eg a kül f le i t z i g ako latok a is: az utó i k t ized ag a o sz gi el poliik ja, oktat si g ako lata s kise s gi jogi dokumentumai a beások által beszélt változatokat nem puszt a o el dialektusaik t, ha e lló kise s gi nyelvként kezelik. Ezt a sze l letet k p iselte az . i LXXVII., a e zei s et ikai kise s gek jogai ól szóló t is, hisze a o a i ellet a ag a o sz gi ig s g ltal esz lt kise s gi el k t is e te el a e st is. á e s k z ss gek e esz lt ltozatok Mag a o sz go eli dultak a kül fejlőd s, az -es ektől pedig a tudatos, te ezet fejleszt s ld. O sós á a í s t a k tet e , a egio lis sta da d kialakít s ak i a. á jele legi ag a o sz gi el hasz lói s el poliikai g ako lat a a e s oltak ppe eg a o el től elt olodot, lló lt áus au- el Kloss, ; Cse es si, . – . k p t utatja. á ig kise s g el i sokf les g el ‘ ge , kap solat a eg edül a Ke Ist s u kat sai ltal - e , - a s - a gzet, a ig pess g e i uló ep eze taí szo iológiai izsg latok ta tal az ak staiszikai adatokat. áz al i t l zat sszefoglalja a h o izsg lat el i adatait.

120


áz adatok azt utatj k, hog a ag a o sz gi ig pess g ag sze a el ileg asszi il lódot, ag a eg el űlt. “e a agukat ag a a a el ű ek, se pedig a agukat sak ag a ul esz lők ek, azaz ag a eg el űek alló esz lők e teki thetők t sadal ilag, et ikailag ho og sopo t ak. á sak ag a ul tudók sopo tja i t el i kategó ia e sak azokat a ag a eg el űeket foglalja ag a, akik ek elődei a o a i el o u g ó/ ag a ig ltozat t esz lt k/ esz lik, ha e azokat is, akik e esz lik az előző ge e iók, pl. szüleik- ag szüleik lah o a i, szi tó dialektus t ag e s ltozat t, de az et ikai ide it s teki tet e to a is o ak, szi tó ak, ag e s ak teki ik agukat. Ez t a el se e e ed ek t ag a eg elű lt esz lőket s k z ss geket se lehet teljes t ke a o u g ó kategó i al azo osíta i. á esz lt el teki tet e teh t e sak a e ig ok ltal g ak a ho og ek teki tet, alój a azo a el i, et ikai, t sadal i s sze po t ól is dife e i lt ig kise s g, ha e azo elül a o a i s a e s el et esz lők sopo tja is hete og ld. az al i t.

121


Nyelvi helyzet – nyelvtervezés – nyelvi tévhitek: a ag k e ta ulható-e a ro a i? á o a it s a e st esz lő k z ss gek szo ioli g iszikai sze po t ól saj tos hel zetűek, hisze a o a i s o el te ülete kí ül a e s is i de üt kise s gi el . á o a i a to az is jelle ző, hog a esz lők z ss gek elhel ezked se e k thető ala el f ld ajzilag ag poliikailag k ülhat olható, eg efüggő te ülethez, e zet lla hoz, e e az tele e teh t a o a i e te ito i lis el . Éppe ez a ta tós, i de üt kise s gi hel zet az, a i elengedhetetlenné teszi e közösségek tagjai számára a mindenko i efogadó t sadalo el ek/ el ei ek elsaj ít s t s hasz lat t, azaz a k t- ag t el űs get. á t s g s a kise s gek iszo t g ak a jelle ző hatal i eg e lőtle s gek a el e s a el hasz lat a a st tus, a ko pusz s az elsaj ít s teki tet e is jele tős hat st g ako ol hat ak. á st tus o atkoz s a t , hog a i de ko i t s gi el ltal u alt i t z i szí te eke pl. az oktat s a , a tudoa ,a di a st . , s az azokhoz k tődő t kkal kap solat a a o a it s a e st esz lők ek e olt, sőt jo a a si s lehetős gük a a, hog hasz lj k el üket. E ek a o a it s a e st izo os el hasz lai szí teek ől kiz ó g ako lat ak a el ek ko pusza teki tet e az a k etkez e, hog ezek ek a fu k iók ak az ell t s a jele leg ko l tozot fo sokkal e delkez ek. P ld ul eg es szak el i egiszte ek e alakulhatak ki. á kise s gi hel zet saj toss gai e sak a el hasz lat, ha e a el elsaj ít s k ül eit is efol solj k: a o a i s a e s is elsőso a az elsődleges el i szo ializ ió szí te ei , a sal d a s a k z ss g e , a szó eli ko u ik ió a saj ítható el. á o a i s a e s el elsaj ít sa s hasz lata a sodlagos i t z i szo ializ ió szí te ei g g ak a ko l tozot: az oktat si i t z ek e itk a lehetős g hasz latuk a, az iskolai ta te ek e ezek a el ek e dszei t legfelje ta t g k t jele ek eg Fo a , ; O sós, . ázok az -es ek e g eg es szak ai, elszei disku zusok a is te et e t li g i ista, el i előít leteke alapuló, sz les k e elte jedt ideológi k Ha o k,

122


, a el ek a o a i el szűk ek lt szóki s e ezet k issza a el ko l tozot ko u ik iós lehetős geit, ppe a ól a ta tósa fe lló t sadal i, poliikai, hatal i eg e lőtle s g ől e etek tudo st, a el a o a i s a e s el et is kiz ta az i t z i, fo lis szí te ek ől, a k z ss ge elüli szó eli ko u ik ió a ko l toz a azok hasz lat t. á hasz lat lehetős gei i dig isszahat ak a el ko pusz a: ha p ld ul az oktat s a , a k zigazgat s a , a tudo a e hasz lhatók ezek a kódok, akko az e fu k iók ell t s a szolg ló eszk z k pl. szak el i egiszteek e alakulhat ak ki. N el i st tus- s ko puszte ez ssel azo a az e t khoz s hel zetekhez kap solódó egiszteek s sílusok is l t ehozhatók – a e i e e e a de ju e s de fa to lehetős gek s a szüks ges fo sok adotak, s a esz lők z ss gek sz ől e e ig utatkozik. Feltehetőe az e lítet, el i dei itet ha gs l ozó el ideológia popul is ltozat ak teki thetők azok a o a i el eg sze űs g el kap solatos elk pzel sek, t hitek, a el ek a laikus disku zusok a s a di a is fel ukka ak, azt llít a, hog a o a ik e s g o sa elsaj ítható el , íg k e sze ezhető előle el izsga. á o a i s a e s is lló, teljes el , saj t, az i do-eu ópai, ji d, illet e eo-lai elek e jelle ző g a aikai e dsze el, elsaj ít suk pedig se i el se eg sze ű , i t el s el . á i e aló a k e dolga lehet a el ta uló ak, az sup az, hog azokat a el i egiszte eket, a el ek pp a ko l tozot hasz lai lehetős gek iat e alakulhatak ki ag e te jedhetek el, aló a e kell egta ul i: íg p ld ul az o ostudo ag a jogtudo szak ai egiszte e, szóki se jele leg g ko l tozot. Ez azo a e ala if le, a o a i a ag a e s a spe i lisa jelle ző el i dei it, hae a t sadal i-hatal i eg e lőtle s gek el hasz lat a s el e g ako olt hat sa. á posztkolo i lis t sadal ak a s el i hel zetek e ez a jele s g elte jedt, hisze a fo lis szí te eket s i t z eket ko a hossz ideig a g a atosítók el e u alta. á függetle s g el e se, a g a ai ad i iszt ió egszű se ut az jo a fo lódó poliikai alakulatok te ület el ek s esz lők z ss gek sz zai oltak s a ak haso ló hel zet e .

123


á o a i- ag a s e s- ag a k t el űs g t sadal i jele tős g hez k pest i d ig ke s ta ul foglalkozot az eg i s a t sadal i k t el űs g kül ző aspektusai al.7 Ez t e sak ag a o sz gi, ha e e zetk zi iszo lat a is hi pótló ak teki thetők azok a kutat sok, a el ek o a i- ag a Ba tha, , s e s- ag a O sós, a k t el ű k z ss gek e izsg lt k a el hasz lat s a el laszt s i t it, a esz lők el i aitűdjeit Ba tha, ; O sós, , ala i t ezek kap solat t a el egta t ssal s a el se el. á k t el ű o a s e s k z ss gek el i epe to j t jelle ez e a ko i szaki odalo a o a i s e s p k t el űs get ltal oss g a e diglosszi s ak8 tekintete. á ish a i „k t el űs g diglosszi al odell ol a el i el e dez st p ó lt leí i, a el k t el űs g, i el a esz lők k t kül ző el et hasz l ak ko u ikaí szüks gleteik ek egfelelőe , s diglosszia, i el a k t el i kód k z t saj tos, jól elő e jelezhető fu k ió egoszt s a ‘ ge , . Bizo os szí te eke s t kkal kap solat a , fo lis s il os hel zetek e , az í ot ko u ik ió a a esz lők jelle zőe az eg ik el et E – „e elkedet ltozat , high a iet , íg s, ke s fo lis s e ilos szí te eke s hel zetek e ipikusa a sik el et K – „k z s ges ltozat , low variety hasz lj k. Ha ezt a odellt a o a i s a e s p k t el űs g e ltal oss g a es ek ta tjuk, akko azt llítjuk, hog a k t el k z i fu k ió egoszt st ala e i o a it s e st esz lő k z ss g e az jelle zi, hog a fo lis, ilos hel zetek e lasztot kód, az e elkedet E ltozat e dsze i t a k ezei el pl. a ag a , a o ,a et , íg a o a i s a e s ala so a p eszízsű,9 közöns ges K ltozatk t sak az i fo lis, p i t hel zetek e , p ld ul a sal do elüli t salg s a hasz latos. á ish a i „k t el űs g diglosszi al odell alkal az sa a o a i p k t el űs g leí s a azo a t po l t is fel et Pi t , . Eg szt puszt a el hasz lai k etkez ek leí s a szo ítkozik, s az aktu lis el i hel zet ag azat a alap ető fo toss g t t ei, t sadal i t ezőke, a kise s gi k t el űs g t sadal i, poliikai do i a -


ia iszo okkal sszefüggő aspektusai a e fo dít elege dő ig el et. Ha felt telezhető, hog a ak ol a o a k z ss gek, a el ek e a fe i el e dez s aló a jelle ző, a o a ip k t el ű el hasz latot ltal oss g a e diglosszi s k t el űs gk t e utat i, a i azt felt telezi, hog a o a i ak sak K fu k iói lehet ek, azt i de üt legfeljebb bázilektusként hasz lj k Hal a hs, ; Mat as, . – . , il aló t l ltal osít s. Ez a staikus odell nem alkalmas a nyelvválasztás és a nyelvhasználat közöss ge k t elt ő, sőt, eg adot k z ss ge elül is g ak a ltozatos i t i ak leí s a s tel ez s e. áz p ld ul, hog az i te et ikus ko u ik ió a a o a i hasz lat a ltal a i s lehetős g, e jele i eg e azt is, hog a o a it esz lő k z ss gek e a ilos, fo lis o a i el hasz lat ak eg ltal e le ek szí te ei, sza l ai, eszk zei pl. sílusok, egiszte ek . á fo lis sílus s előad s ód jelle zői e Mi hael “te a t , s Ko al sik Katali , kutat sai hí t k fel a ig el et. Valószí ű, hog a o a i i te ak iót – legal is eg es k z ss gek e – e sak az ltaluk ele zet esz d űfajok eset e jelle zi a fo alit s. ázok a a h o el ű, E d l - s ‘o ia-sze te g o k t is e t o a k z ss gek e p ld ul, ahol te ep u k at gezte “zalai, , azt tapasztalta , hog a k z ss gek t t el el, a lt eli s jele legi t sadal i el iókkal, p eszízs iszookkal kap solatos o a i poliikai disku zus Be ta, . – . i d a szt e ői ke et s a sz teli ódok, i d pedig a kódkidolgozots g teki tet e saj tos sza l okkal, fo alit ssal I i e, jelle ezhető. E k z ss gek e a fo lis o a i el hasz lat fo tos il os szí te ei p ld ul a haloi ítusok, ag azok a t sadal i sszej etelek, a el ek e a o k k z i jele tőse ko liktusok eg itat sa s iszt z sa, illet e a ko liktus a i tet szt e ők t sas k p ek s p eszízs ek hel e llít sa dek e keül so . á izsg lt g o o a k z ss gek e izo os t khoz s te ke s gekhez, p ld ul az ezüstpoha ak s fedeles kup k k sze eződő p eszízsgazdas ghoz Be ta, , ala i t a f ű ess ghez is saj tos egiszte ek kap solód ak. Ug a íg e tudja lefed i ez a odell a o a i s a e s

125


el et j, fo lis, il os E kódot ig lő hasz lai szí te ek e e ezető el i g ako latokat, p ld ul e el ekek az í ot s elekt o ikus di a , e zetk zi ko fe e iko ag jogi s poliikai doku e tu ok a aló hasz lat t Mat as, . á fe i tapasztalatok is a ellet el ek, hog legal is eg es k z ss gek e , izo os hel zetek e , esz dese ek e a o a i e sup zilekt lis fu k ió a hasz latos. M sk t fogal az a: l tez ek ol a hel zetek s ol a k t el ű k z ss gek, a el ek e e elkedet ltozatk t e sak a k ezei el ek et, ha e a o a it is haszlj k. Ez a t is a a ig el eztet, hog a el ek k z i fu k ió egoszt s leí s a a t sadal i s el i ko te tusa, azok ltozatoss g a z ke e , di a ikusa egk zelít s e le e szüks g. Ol a pe spekí a, a el a o a ag k z ss geke elüli il os, fo lis o a i ag e s el hasz latot s a k ezei el ek o k ltali haszlat t az i te et ikus ko u ik ió fo lis hel zetei e e ele e hie a hikus iszo k t go dolja el. Íg az el lei odell saj toss gai ól k etkezőe e l a l thatatla a il os, fo lis hel zetek o a i ag e s el hasz lata, ala i t elke ülhető le e az aszi et ikus hatal i iszookkal ag a zható el hasz lai s el i saj toss gok dei it- tel ez se. ák ezei el ek s a o a i illet e a e s el iszo a , legal is eg es el hasz lai szí te eke , ltoz st i díthat ak el az ja el poliikai s el te ez si l p sek, a el ek i t a o a kultu lis s polg jogi ozgalak ege ős d s el p huza osa az -es ektől a el szet e is ek ő deklőd s utatkozik. Ezek a t ek sek a o a i s a e s hasz lai k ek, fu k iói ak s ko pusz ak ő ít s el ppe azok ak a el hasz lai jelle zők ek a eg ltoztat s hoz kí ak hozz j ul i, amelyek a kisebbségi helyzet sajátosságaival összefüggésben alakultak ki, illet e ltak ta tóss . á o a i s a e s el ű í s elis g iszo lag j keletű, ez t sz les k e is e t s elfogadot o aí í ot t adíió ól, egho osodot egio lis ag e zetk zi sta da d ltozat ok ól jele leg e esz lhetü k. á o a i s a e s

126


a a el űek sz a az a a el i alfa eiz ió lehetős ge a is ko l tozot. Ez il alóa e függetle a kise s gi hel zet e lítet saj toss gaitól, ide t e a k z ss ge kí üli szí te eke aló o a i s e s el hasz lat jogi s i t zi t ogatots g ak hi t is, a el az -es ekig Eu ópa legt lla a jelle ző olt. áz eddigi fol a atok11 eg el i plu aliz ust t ogató el poliika i a utat ak Mat as . B t t tek kís letek eg dialektusok s hel i sta da dok felei, e zetk zi sta da d ltozat s eg eg s ges e zetk zi o a i o tog ia l t ehoz s a is Cou thiade, , a el hasz lói ig ek ltal oi lt o a i el i te ez s sokkal i k eg alul ól sze eződő, t k zpo t , a o a i ltozatoss g t ig ele e e ő s a ak egő z s t t ogató fol a at Mat as, ; Leggio s Mat as, . á jele legi el te ez si fol a atok e eg a hasz lók a „felül ől ót, dialektusok f l e elt e zetk zi sta da d, ha e t kül ző, a el i g akorlatban formálódó regionális standard változat kidolgozása fel halad ak Hü s h a o s Neustup ý, ; F ieda , , , . á el hasz lók ig ei e s el i g ako lat a alapuló o a i el poliik ak – Mat as sza ai al l e – „a el i plu aliz us poliik j ak kell le ie. E l fog a sak akko lehet sike es, ha ig ele e eszi a o a it esz lő k z ss gek el i s t sadal i hel zet ek saj toss gait, íg a o a i el s az azt esz lő k z ss gek el i s t sadal i sokf les g t is. á i t azt Ba tha Csilla , s O sós á a a, is ha gs l ozza, a o a i s a e s el egta t s t ag e italiz iój t t ogató p og a ok egte ez s hez ele gedhetetle ek a lok lis k z ss gek e sszpo tosító kutat sok. á el se e s a el egta t s izsg lata p ld ul lehetetle az eg es k z ss gek el i epe to j t, el i aitűdjeit ld. Ba tha s Bo l , ; Ba tha, ; O sós, és a nyelvválasztás mintáit lokális szinten vizsgáló kutatások lkül. T ogató, hozz adó el - s oktat spoliik t eh z kidolgoz i g , hog a l sopo t el i kult j ól i te akiós o i ól, esz d űfajai ól, el el/ el hasz latal kap solatos elk pzel sei ől, el i ideológi i ól alap ető ise etekkel se e delkezü k. Ez t a el leí sok, a el i

127


st ukt ai uló kutat sok ellet a el i g ako lat izsg lata is lkül zhetetle . á o a i s a e s el eset e is szüks g le e p ag aikai, szo ioli g iszikai, el szei a t opológiai, disku zusele ző kutat sok a. Ezek a kutat si te ületek jele leg e zetk zi szi te is alul ep eze t ltak. áz al iak a ol a kutat sok fő e ed eit teki te t, a el ek a o a i el hasz lat eg es jelle zőit a szo iokultu lis ko te tussal sszefügg s e izsg lj k.

Beszédet ográiai, el észei a tropológiai izsgálatok ro a it eszélő k z sségek e A nyelvi szocializáció kutatása á o a i al kap solatos dei it-el letek e a szűk s szóki sel kap solatos llít sok ellet az a leked s is egjele t, a el sze i t a o a szülők e foglalkoz ak egfelelőe a g e ekeikkel, e fejleszik el i k szs geiket. Ez a el i ideológia eg , a saj t el e t e z t kise s g k p t alkota eg. E e kitű ő legii ió a leltek azok az asszi il iót szo gal azó oktat spoliikai t ek sek, a el ek g lt k, hog a a el i kult juktól ppe saj t dekük e szüks ges egfoszta i a kise s geket, íg a ig s got is. ‘ sz e ppe az az ig oi lta ‘ ge )ita kutat sait, hog laszt ke esse a a a k d s e, ajo a eli szo ializ ió aló a hi okkal jelle ezhető fol a at-e ezek e a k z ss gek e . á el i szo ializ ió kutat s ak a fe ieke t l to i fo tos oktat spoliikai o atkoz sa is a . áz otho elsaj ítot el hasz lai ódok t sadal i elő k s h t ok fo s eg a t lhat ak, elt ő t k e t ogathatj k a gyermek boldogulását a különféle társadalmi intézményeke pl. a szo ializ ió sodlagos, i t z i szí te ei , az iskol a . áz iskolai el i h t g ak a az otho i s az iskolai el hasz lat kül s gei ől e ed ‘ ge , , ; Ba tha, . Ha az iskola is e i az esetleges elt seket, akko k pes lehet dei it hel et kül s gk t, p o l a hel et pote i lis e őfo sk t s ko pete iak t teki te i azok a.


á el i szo ializ ió izsg lata llt a k z ppo tj a ‘ ge )ita o a i- ag a k t el ű k z ss gek e gzet kutat sai ak. É tel ez se sze i t „ez a kutat si te ület l eg t teki t e el szei a t opológia »fejlőd si pe spekí a «: a kultu lis-szo i lis ide it s s a el hasz lat szszefügg seit izsg lja az eg fejlőd s ek l tósz g ől, eg eg adot kultu lis ko te tuso elül ‘ ge , . ..á el i szo ializ ió te i us k t, eg ssal sszefüggő tele e hasz latos. áz eg ik eghat oz s sze i t a el i szo ializ ió a t ga a tel ezet szo ializ iós fol a atok sze s eszk ze, ahol az tadot t sadal i, kultu lis tud st ag szt a el k z eíi szo ializ ió a el segíts g el . á sik tel ez s sze i t a el i szo ializ ió oltak ppe szo ializ l s a el hasz lat a, azaz ol a i pli it ta ul si fol a at, „a el ek so a g e ekek a a el i k z ss gük e elsaj ítj k a el kultu lisa eghat ozot hasz lai ódjait i id. . ‘ ge )ita kutat sai elsőso a az utó i tele e et el i szo ializ iós st at gi k a i ultak. E ek ke et e k t szte ületet izsg lt: a fel őt-g e ek i te ak iót s a g e ekek eg s k z i ko u ik iój t. Vizsg latai a el elsaj ít s- s a g e ek el -kutat s i te ak iós t adí iój hoz kap solód ak. E ek az i zat ak fo tos felis e se, hog a elü k születet, u i e z lis el elsaj ít si k pess ge t l fo tos izsg l i a esz dfejlőd s t sadal i k ezet t is: a el hez ezető utak ug a is kül zőek lehet ek kül ző kultu lis, t sadal i ko te tusok a . Mi el e sak a kisg e ek el i p oduk iój t i ítj k eghat ozot sza l ok, ha e a hozz juk í zet go dozói esz det is, ez t e sup a g e ekek el i p oduk iój t de es izsg l i, ha e ig el et kell fo díta i a el et ta uló kisg e eket k ül e ő t sadal i s i te akiós ko te tus a is. á ‘ ge )ita ltal ezetet el i szo ializ iós kutat s a ize h o k t el ű ag a o sz gi ig k z ss g e keült so el i adatok gzít s e. á fel őt-g e ek ko uik ió izsg lat ak alapj ul szolg ló el i i t t a es ko k z i kisg e ekhez szóló go dozói esz det gzítő feltelek k pezt k. É dekes, a egig elői pa ado o adatoka g ako olt hat s t s klő ódsze ta i aspektusa az adat-


g űjt s ek, hog a kutató ag etofo okat hag ot a kisg e ekes sal dok l, s egk te az a kat, hog sza ado , ked ük sze i t gzíts k a se se őh z ag a kisg e ekhez szóló esz det kül f le hel zetek e pl. j t k ag tkez s k z e , ese o d s so . á fel teleket a kisg e ekes a kkal k szítet eta el i i te j k s a te ep u k sok egig el sei eg szítet k ki. á kutat s eg szt azt izsg lta, hog a kisg e ekhez esz lő fel őtek ag ag o g e ekek el hasz latuka alkal azkod ak-e a kisg e ek aktu lis el i s kog ií szi tj hez. áz e ed ek azt utat k, hog a o a i go dozói beszéd több ponton is alkalmazkodik a gyermek életko i saj toss gaihoz. á ig el i szo ializ iós p ojektu e ed ei e teki tet e jele tős haso lós got utat ak azokkal a kutat si e ed ekkel, a el ek a el elsaj ít s szakasz a le ő g e ek el i k ezet e eg saj tos, g e ekekhez szóló esz d ódot azo osítotak (baby talk, othe ese . Ezek a – fők t a golsz sz o sz gok a , k z poszt l eli sal dok a gzet – e pi ikus kutat sok a felőt-g e ek esz dkap solat izsg lata so eg g e ekk zpo t , di dikus odellt utatak ki “ hiefeli s O hs, . ázt tapasztalt k, hog a fel őtek pa t e ek teki ik a g e eket a ko u ik ió a , s a hozz i t zet esz de ol a eg sze űsítet egiszte t hasz l ak, a el a fel őt el eszk z e dsze ől kül ző eg sze űsítő, ag a zó, zele kifejez st szolg ló talakít sok so j l t e. Ezeket az eg sze űsítő st at gi kat ‘ ge )ita a kisg e ekhez szóló o a i esz d e is azo osítota. Jelle ző ek tal lta p ld ul a sza ak ha galakj ak eg sze űsít s t, a dajka el i szóki s hasz lat t, a esz d ek esz dsze ű, e p esszí p ozódi j t, a g ako i is tl s ől fakadó edu da i t ‘ ge , . – . . Ezeke a s p ld ul eu ópai s a e ikai k z poszt l eli el i kult kat is jelle ző el hasz lai saj toss goko kí ül ol a jele s geket is felt t a kutat s, a el ek a o a k z ss gek el i kult j hoz k thetők. áz eg sze űsítet egiszte hasz lata ellet azt is egig elte, hog a kisgyermeknek szóló beszédben már igen korán megjelennek a o a k z ss g o lis kult j a jelle ző i te ak iós saj toss gok s a fel őt k z ss g e ele s esz d űfajok,

130


esz d ódok. á o a i szó eli kult a ol a saj toss gai, i t a laza, i p o izaí sze keszt s ód, a lí ai űfajokat is jelle ző p esz des jelleg, az i te akí sz egalkot s a g e mekhez szóló beszédben és a gyermekközösségek szóbeli kult j a is jele a ak. A vizsgált roma közösségekben már a preverbális korszaka le ő kis a hoz szóló esz d e is g ako i st at gi ak izo ult a dialógus-i p o iz ió. Ezzel az elj ssal az a a ag s fel őt ag eg ag o g e ek p esz det odell l ol ódo , hog a esz l i g e tudó, ag ala il e ok ól e laszoló g e ek hel et saj t k d seit aga laszolja eg. ‘ ge . – . a a hí ja fel a ig el et, hog s el i kult k a „a p esz d- odell l s so p oduk lt k d s- lasz p ok ta tal ilag s te jedel ük e eg a t szűk e sza otak. Ez az eg sze l es p esz d – i t a kisg e ek ek szóló esz d ltal a – a jele e fol ó ag legfelje a k z etle lt a t lt, illet e a k z etle j ő e ek etkező ese ek ől e íi t j t. Te jedel ileg pedig t i e k t – de legfelje h – . tu - ek felel eg . á izsg lt o a k z ss geke azo a jelle ző olt a te jedel es, szí es i p o iz lt p esz dek hasz lata is, a el ek t jukat teki t e e ko l tozódtak az „it s ost hel zetek ese ei e, ha e a g e ek j ő eli let ek elk pzelt ese eit jele ítet k eg ‘ ge , . – ., . – .. Eg sik el i szo ializ iós elj s ak a legiatala letko tól jelle ző ese o d s izo ult, a el e a kisg e eket hallgatók t s sze eplők t is e o t k a esei t t sek e ‘ ge , . – . . á fel őtek k z ss gi összejöveteleinek keretében zajló mesemondáshoz hasonlóa a kisg e ek ek o dot es ket is jelle zi a k z s, koope aí sz egalkot s, p ld ul a a to s a hallgató k k z i szo os kap solat, s a fel őtek k z i ese o d s so el t akí hallgatói hozz j ul s odell l sa a a to sz ől. ‘o a i saj toss g ak tű t a tesztk d sek ag gyakorisága a kisgyermekhez szóló gondozói beszédben és a a aí űfajok a . á g e ek el i aki iz l s a , is ereteinek tesztelésében számos nyelvi közösségben fontos társalgási stratégia a tesztkérdések alkal az sa. á tesztk d -

131


sek g ako is ga azo a az letko elő e haladt al ltal a s kke : ez a k d sípus fokozatosa el eszíi jele tős g t, s jo a a fo lis oktat si szitu iók a ko l tozódik. á ag a o sz gi o a i el ű k z ss gek e gzet kutat s iszo t azt t ta fel, hog e k d sípus hasz lata to a is g ako i st at gia a ad i d a fel őt-g e ek i te ak ió a , i d a fel őt a aí űfajok a . á tesztk d sek hasz lat t a fel őtek a aí i a ‘ ge a o a i el ű kult a szó elis g el hozza sszefügg s e, s ol a t salg si st at gi ak teki i, a el ek sze epe lehet a k z ss gi e l kezet s t t ele egalkot s a . ‘ ge )ita . . a a hí ja fel a ig el et, hog a izsg lt o a k z ss gek e „a kisg e ekhez szóló esz d ige ko ol ko a g e ek aktu lis fejlets gi szi tj t jó al eghaladó o olults ggal ol a el i i t kat k zeít, a el ek az adot k z ss g szó eli kult j ak i teg s szei, s a el ek a k ső iek e egfelelő ko u ik iós hel zetek e , adek t esz d ódot jele te ek ajd a fel ő g e ek sz a. á települ s g e ekk z ss gei e gzítet i teg ó i fel tel k pezi a Cig G e ek el i “z egko pusz a ag t ‘ ge , . . . E e a g e ek el i sz egko pusz a t aszkodik a Cig g e ek il g í ű k tet, a el a o a g e ekk z ss gek e zajló ko u ik ió a sszpo tosít, s eg szak- ag a o sz gi s i g e ekk z ss g szó eli kult j ak kül ző űfajait utatja e. á a a k etkeztet s e jutot, hog „a hag o os ig k z ss gek e lő g e ekek iskol s ko uk a elsaj ítj k – s alkotó ódo alkal azz k – a ig szó eli kult a eghat ozó jeg eit: az i p o izaí előad s ódot, a p esz desi te akí sz eg pít st s a fo lis esz d ele ei ek haszlat t ‘ ge , . .. ázok a leked sek, a el ek a o a k z ss gek e fel ő g e ekek sal di, el i szo ializ iój t egaí , alap etőe hi okkal, el i s kog ií dei itel jelle zet fol a atk t í j k le, s a el i szo ializ ió el gtele s g ől esz l ek, e llj k eg a hel üket. áz iskolai el hasz lai go dok g ke e e a el i szo ializ ió hi a , ha e a el i szo ializ iós st at gi k kül s g e ke ese dő ‘ ge , .

132


Duma és vorba: Formális és informális beszéd a romaniban Ko al sik Katali et o uzikológiai s Mi hael “te a t a t opológiai kutat sai ak esz d űfajokkal s sílusokkal kap solatos aspektusai a o a i esz det og iai kutat sokhoz is fo tos hozz j ul st jele te ek. áz -as ek sodik fel e gzet kutat saik so i dkete azt tapasztalt k, hog eg es o a k z ss gek e egkül zteik a h tk z api, i fo lis t salg si hel zetek e hasz lt sílust a fo lis k z ss gi ese eke el t idealiz lt esz d ódtól. áz elő it a duma kifejez s jel li, íg a fo lis sílus k etel ei ek egfelelő esz d ódok g űjtő e e a vorba te i us. Ez utó ihoz lla dó jelzők t g ak a t sítj k a čači igaz jelzőt is. á duma-vorba disi k ió az i fo lis-fo lis ko iuu k t sz lső t kek t is felfogható, s a fo alit s foka sze i t sz os t e ei sz egípus l tezhet. á vorba űfaj t teki t e lehet ese, t fa, tal lós k d s, de k z ss gi sszej etelek alkal al legi k dal “te a t, . – .. A nyilvános közösségi eseményeken a térhasználatnak is t sadal i e ileg dife e i lt sza l ai a ak: a f iak s a ők t eli elkül ül se a egszokot g ako lat. “teat . – , . – . tel ez se sze i t az egalitáriánus közösségeszménnyel összefüggésben ilyenkor a f it sas g a az sszej etel lja a o a f iak sszeta toz s ak, test is g ek ki il ít sa. Ezek az alkalmak a e ig ok s a o k k z i iszo a g ak a lkül z t isztelet ki utat s a, a o a ide it s ege ősít s e is szolg l ak. á k z s ekl s ek pp g , i t „a f iak k z i ese o d s ak eg a ak a aga sza l ai, ahol a ők e juthat ak sze ephez Ko al sik, . . . á ők alkal i kiz sa a f i- sszej etelek idealiz lt il g ól, ag a elük sze e egfogal azot passzí jele l t el sa ilvánvalóan nem független a roma közösségek társadalmi nemi ideológi itól. Ezeke a k z ss gi ese eke kie elkedő jele tős ge a az ud a ias iselked s ek, el i tele e is. Fo tos a hel zet ek egfelelő k sz t sek s egszólít sok alkal az sa. á szó egsze z s ek s a esz lő lt sak is saj tos sza l ai a ak. áz ekl s ag ese o d s előt az ekes/ a to ltal el o dot e ezető üd zlő s

133


e ged l k ő fo ul k „jelzik, hog e ag esz d ől a szó “te a t, . – . . á k sz t s p ld ul T’aven a tale! Leg etek sze e s sek! e e a szitu ió a ol a ko e io lis i di ekt esz daktus, a el et ig ele felhísk t s se d e aló ud a ias felszólít sk t hasz l ak s tel ez ek. Mi el fo j t teki t e e di ekí u , iszszautasíta i se lehet “te a t . . . á szót k ő esz lő ta tózkod st kifejező ud a iass gi fo ul k hasz lat al jelzi a k z s g i a a isztelet t, s eg tal azt, hog a jele le ők t ogat sa, eg et t se lkül e kí ja ag hoz agad i a szót. Il e ko e io lis el i ud a iass gi st at giak t tel ezhetjük azt a ese o d st egelőző eg ezked st is, a el et eg szakkelet- ag a o sz gi o a k z ss g ől sz azó ese o dó, ‘ost s Mih l ese o dói g ako lat t ele ez e Ko al sik Katali , í t le. á ól sz olt e, hog a kül f le k z ss gi ese eke , amelyek a mesemondás beszédeseményének társadalmi konte tus t jele tet k, a ese o dó e dsze i t egkí ta a felk st, hosszas esz l st Ko al sik, . . K z ss ge kí üli szí te eke , ol a esz dhel zetek e , a iko az akí k z e űk d shez szüks ges ko pete i al e delkező szt e ők hi oztak, p ld ul i te j hel zet e ő aga alakítota g a kutató al aló p esz det, hog a ese o d s kezdet t hosszas fo tolgat s előzhesse eg. áz ekl s ag ese o d s t i e sak a jele le ők e pli it jó hag s al kezdődhet eg, s a ak efejez s t is k sz tőfo ul k, jókí s gok jelzik. á k z ss gi ese eke elha gzó lass dalokkal kap solat a a “te a t ltal izsg lt s i k z ss g e , h as: a el laszt s a, a fo a s ta talo a o atkozó k etel eket fogal az ak eg. Fo tos, hog a dalok o a i el e szólalja ak eg, hog sílusuk egfelelje a k z ss g o i ak, ig o a o leg e , s hog ta tal uk a igazak čačo , a aló let e o atkozóak leg e ek “te a t, . , . . . “te a t ha gs l ozza az eg i, szu jekí s a k z ss g sz a is elfogadható, ltaluk is legii lt igazs g k z i disi k iót: a il oss g előt a dalok a az eg i tapasztalatokat k z ss gileg elfogadható ódo , szteeoip fo ul k felhasz l s al kell egfogal az i. áz „igaz


esz det ta tal i ta uk is jelle zik: ke ülik a g sz s a hal l t j t, a tesi fol a atokhoz k tődő t kat, p ld ul a etegs get,17 s a sze ualit ssal kap solatos utal sokat. Ez is ag a zhatja “te a t tapasztalatait, a el ek sze i t a f iak sszej etelei előadot lass dalok a a o k ig ekez ek ke ül i a ő i t feles g e lít s t.18 Eg to i a aí űfaj, a el e eg es o a k z ss gek e „igaz esz dk t szoktak utal i, a ese. Eg szakkelet- ag a o sz gi e h i- su i k z ss g ől sz azot az a ese o dó, aki ek epe to j a, s a ese o d s esz dese hez kap solódó i te ak iós o k a o atkozóa eg o og ia G a ó z s Ko al sik, , s eg ta ulKo al sik, is egjele t. áz e lítet k z ss g e a es l s elsőso a a f iak eg ik szó akoz si fo ja, a el e ők s g e ekek is jele lehet ek. áz ő sz telük sak k z s gk t lehets ges, a t t et alakít s a akí a e esz ek szt, ha e te ek ala it, a ese o d s szüet e k dezheik eg. Ko al sik . – . h o ol a t ezőt e lít, a el ek az e lítet k z ss g e a f iak ese o d s t fo lis ese teszik: a fo lis iselked si sza l okat, a fo lis esz det s az akí sz tel k telezets g t. á fo lis esz d hasz lata egkí ja, hog a szt e ők sz os t salg si ui t, ud a iass gi fo ul t hasz lja ak. á szitu ió fo lis jelleg t s az előad si sílus e elkedets g t ha gs l ozz k to a esz d k z e g ak a is telt, a jele le ők e Iste ld s t k ő fo ul k, ala i t a esz lő ltal ag a s sal dj a o dot tkok is, a el ek a sze ző sze i t a eg ilatkoz sok igazs g ak al t aszt s a szolg l ak. A mesemondás a vizsgált közösségben nem monologikus előad st felt telező esz dese , ha e a a to s a hallgatók k z i dialógus, azaz a hallgatók akí sz tele a esz dese l t ej t ek felt tele. á f i hallgatóktól elj k, hog ig el üket a es lő esz d t g ak a egszakító k z eszól sokkal jelezz k. á k z eszól sok eg a t oatkozhat ak a ta tal i ele ek e s az előad s ódj a. Ezt a gyakorlatot „ ute ipo”- ak, egfog s ak, „fog sol s ak e ezik. á ute ipo t lt szolg l. Eg szt a sz egalkot s i t k z ss gi, t sas te ke s g eg ik elj sa, s szt

135


az „igazs g o j ak eta t s t felüg elő ko t oll eg ik eszk ze, s az ug at s eg fo jak t szó akoz si fo s is. á ese o dó ak szüks ge a eg pa t e e,19 aki a legjobban ko t oll lja őt. á k z eszóló pa t e s a es lő dialógusa e se g s ek tű ik, azt ud a iass gi ui ok ezeik e s z j k le. á t i e k d s- lasz szek e i k a előadot el st el z st k ő, jókí s gokat kifejező fo ul k k ls s hasz lata kís i. Ezek lja a k l s s isztelet kifejez s t l a ak egelőz se, hog a dialógust a szt e ők alódi i zultusk t tel ezz k. á ese o d st ele ez e Ko al sik eg t sadal i e i sze po tot is fel et. á sze ző a izsg lt k z ss g f i s ői ese o d ssal kap solatos el sait eg , a egszokotól elt ő f i ese o dó- ői pa t e dialógus p ld j utatja e Ko al sik . – . . áz ele zet szitu ió a a őktől a fo lis ese o d s so el t ta tózkodó iselked s, a e sz ől az apósa i t ta síta dó isztelet, s a ői sz egalkot si ódok ke ül ek ko liktus a a f iak k z i ese o d sko a es lő s pa t e e i i t eg e a g szt eők k z i i te ak ió i t i al. Ko al sik sze i t a ők sze epe a es l s e elsőso a a szüzs k to ad sa a g e ekekek, akik k zül a i k ajd a f it sas g a saj ítj k el azt az „igaz esz d e jelle ző előad si sílust, a el ko pete s szt e ői lesz ek a f iak t sas gi ese ei ek. áz „igaz esz d o a tel ez s hez isz k zele az a ta ul Ko al sik, is, a el oltak ppe az ek l s s a o a i esz d sszefügg s ől szóló eta el i disku zus ak teki thető lass dalt ele ez. á dal a egjele ítet el i isztas gesz t az ekes a esz lők e, a el e iszta s. t t , a esz d e o a i s. s s a ta talo a igaz s. hazug o atkozó oppozí iók s jelzők igazi, o a i, iszta segíts g el jelle zi Ko al sik, . .. Prag aikai érték és társas fu k ió: az átokhasz álat a gá or ro ák közöi i terak ió a “zalai á d ea o a i- ag a - o h o el ű e d l i g o o a k z ss gek e gzet a t opológiai el szei te ep u k t. á izsg lt k z ss gek ől, s a g o o k k -

136


z i t sadal i s el i kül s geket l t ehozó s ag a zó el i s s ideológi k ól: ld. “zalai , a. Mu k i eteki t st ad ak a k z ss gek eg es disku zusst at gi i a, ala i t az azok p ag aikai s t sas sze ep el kap solatos „laikus , esz lői leked sek e dsze e. á kutat s elsőso a k t, a o k k z i t salg s a g ako i diszku zí fo a, az tok s a felt teles tok p ag aikai s t sas fu k ióit, hasz lat t s az ezzel kap solatos el i ideológi t izsg lta. ‘ utatot a a, hog ezek a diszku zí fo k, a el eket a e ig k ezet g ak a a el i ag esszió eg il ul saik t tel ez s et ikai szte eoípi k egalkot s a is felhasz l, alój a sokf le s p ag aikai s t sas lt szolg l ak a o k k z i i te ak ió a . Eg ik ta ul a “zalai, a az tokhasz latot a kisg e ekhez szóló esz d e izsg lja. ‘ utat a a, hog a iko a kisg e ek felis e i, hog ez a diszku zí fo a sz os kül f le fu k ió a pl. e z sk t, g e ekfeg el ező fo ak t, t fak t-ug at sk t hasz lható, eg tal azt is egtapasztalja, hog a eg ilatkoz sok p ag aikai t ke a fol a at a le ő i te ak ió a j l t e. E ek so az is il goss lesz sz a, hog e e a jele t salkotó fol a at a a ko te tualiz ió ak jele tős sze epe a , hisze az tokfo ula fu k iój ak tel ez s e t aszkod ia kell a kül f le i pli it etap ag aikai jelz sek e. áz tokhasz lat ele z s ke esztül azok a a go dozói disku zusst at gi k a is epilla t st e hetü k, a el ek t ogatj k a kisg e eket a a , hog j tass got sze ezze a kül f le ko te tualiz iós jelz sek felis e s e s hasz lat a ld. ‘ ge , . á kisg e ek a ko te tualiz iós fogódzóka – pl. a t lz s kül f le eszk zei, e p esszí p ozódia, e et s – t aszkod a ta ul eg kül s get te i a kül f le tokhasz lai ódok k z t. á go dozói esz d e g azódó tkok lehet ek ked eskedő, e ző fo k, de hasz lhatók j t kos i zultusk t, ug at sk t is. áz ele z s utat, hog a efe e s laszt s – pl. izo os ői efe e sek, a kisi jele t sű le a ag o f a e pít se segíts g el – aguk az tokfo ul k is etap ag aikai fu k iój jelz ss , a j t koss got jelző ko te tualiz iós fogódzó lhat ak az i te ak ió a . áz tokfo ula izo os ele ei ek ki laszt -

137


sa ltal k z eítet ko te tualiz iós üze etek azo osít s hoz azo a kult a-spe iikus tud s szüks ges. á ői efe e st ta tal azó tok sak azok sz a lehet az i te ak ió j t koss g a, t f s jelleg e utaló i pli it etap ag aikai jelz s, akik is e ik a g o o k f i- e t ikus ge de -ideológi j t, s a ak sszefügg s t az tok- s felt teles tok-hasz latal kap solatos el i ideológi al, ppe ez t tudj k azt, hog a efe e s e e a fo ula p ag aikai t k ek i de ek t szolg lhat. áz tokfo ul k teh t sak akko tudj k et lte i ko te tualiz ló, ko te tust alkotó sze epüket, ha a hallgató e delkezik e e a t ga , el e kí üli ko te tus a o atkozó h t is e etel is. Ezek a tapasztalatok összhangban vannak Gu pe z el let el , a el sze i t a ko te tualiz ió eg sze e eg ete es s pa ikul is: ol a u i e z lis fol aat, a el kult aspe iikus tud st hoz l t e s foglal ag a , ez t eg t s hez s sike es hasz lat hoz is lkül zhetetle eg fajta kultu lis h t tud s, a ko te tualiz ió al kap solatos kultu lis ko e iók is e ete. E kultu lis tud s sz t k pezik a el i ideológi k s a elük k l s hat s a lló s ideológi k, p ld ul a t sadal i e ek iszo al kap solatos kultu lis leked sek is, a el ek izsg lat al a h tk z api i te ak ió ejtet hatal i aspektusai is felt hatók. á ta ul kit e diszku zí fo k hasz lat ak t sadali e i aspektusai a is, s e utatja azt, hog az tokhaszlat i t tel ezhető az aszi et ikus t sadal i e i iszo ok l t ehoz s a s egjele ít s e k z e űk dő el i g ako latk t. Eg sik ta ul a ki si ít st kifejező el i fo k hasz lat t, t sas fu k iój t ele zi “zalai, ag o o a k z ss gek felt teles tok-hasz latal kap solatos eli ideológi j ak ko te tus a . Elsőso a a t sas, a u k al/kap solai u k al Lo he s Wats, sszefüggő tel ez sek e fo dít ig el et. á felt teles tkokat a szaki odalo elsőso a az eskü s íg et esz daktus ak ki itelez s e szolg ló st at giak t e líi. “zalai e utatja, hog hasz latuk e ko l tozódik az e lítet esz daktusok a. Elsődleges sze epük e izo os esz daktusok ki itelez se, ha e a iszo ul sjelz s Du Bois, . Eg spo t eta el i


disku zus ele z s ke esztül a ellet el “zalai, , hog a felt teles tkok alój a ulifu k io lis diszku zí fo k. áz tokfo ula efe e s ek sze a ikai jeg eit pl. e , et i it s, ki si ít st kifejező fo a a i l a a esz lő e sak a eg ilatkoz s ta tal hoz aló iszo t jelezhei, ha e saj t t sas k p e s a szt e őkh z aló iszo a o atkozó üze eteket is k z eíthet. á disku zus ele z se a a a fol a at a e ged epilla t st, ahog a a szt e ők eg itatj k a ‚ki si jele t sű ele eket ta tal azó tokfo ul k hasz lat ak t sadal i jele t s t s o it, s ko sze zust alakíta ak ki a ól. áz ele z s utat a a, hog az ud a iass g s a isztelet fogal a a t sas i te ak ió a zajló eg ezked s so j l t e s e legii it s Mills, . A feltételes átokformulák használata bizonyos esetekben pl. kí l si hel zetek, eghí s t sadal ilag el t. áz tokformulák ezekben a helyzetekben nyelvi udvariassági stratégiak t is fu k io lhat ak a o a i i te ak ió a “zalai, . Poliikai diskurzus és ar

u ka az erdélyi gá or ro ák közöt

Be ta P te - e egjele t o og i ja jele tős te et sze tel az e d l i g o o a k z ss gek saj t poliika-fogal ak: a ŕo a i poliika ‚ o a poliika „a t sadal i s gazdas gi kül s gek egalkot s a, ep eze t l s a s a ipul l s a szolg ló t k e se … , a el – sz e et i iz lt – szi olikus küzdőte ek, g ako latok s ideológi k so t foglalja ag a Be ta, . . . á ŕo a i poliika ke et e izsg lja a g o o k k z i poliikai disku zust is. á i t a sze ző egjeg zi . . : „a g o ok a kül ző t sadal i ese eke eskü ők , eljeg z seke , i asztóko , te et seke st . , ala i t a letle sze űe sze eződő, i fo lisa t salg s so … is g ak a esz lget ek a poliika ese ei ől: a legutó i p eszízst g ad s telek ől, az apai gak s sal dok k z i, lt eli s jele legi p eszízs iszo ok ól, a e g l tesítet apat si sz ets gek ől . á ellet el, hog a il os k z ss gi sszej etelek eskü ők, i asztók poliikai disku zusai a a szt e ők „t salg si hozz j ul suk egte ez se, ki ite-


lez se s i ősít se so ha gs l osa ig ele e et k, hogy azok hogyan hatnak önmaguk és hallgatóik társas képée Be ta, . . , azaz el i iselked süket „i te zí a z ke s g, illet e poliikai a u ka jelle ezte . á pozií t sas k p egó s ak tulajdo ítot, kitü tetet t sadal i jele tős g tel ez se sze i t „elsőso a azzal az eg s autalts ggal ag a zható, „a el a g o o kat a poliikai teljesít ük t sadal i hitelesít se s p eszízzs /hí alakít sa so jelle zi Be ta, . . . Ez az eg s a utalts g eg szt a ól fakad, hog „a poliika legfo tosa szi olikus t ófe i – a p eszízs s a hí –, ala i t az ltaluk előid zet kül s gek ha gs l osa i te akí : kiz ólag a t sadal i eg ezked s ko te tus a l t ehozható, s sok ltal tulajdo ítot … i ős gek Be ta, . . . áz eg s a utalts g sik fo rása a ŕo a i poliika et i iz lts ga, ag is az, hog a g o o k k z i p eszízs e se „t szi olikus küzdőte e – a p eszízst g gazdas g, az apai gak p eszízshie a hi ja, a h zass gpoliika – ha gs l osa et i iz lt, íg az ot el t e ed eket kiz ólag a g o ok jutal azz k hí el s t sadal i elis e ssel. … áz et i iz lts g iat a poliikai eredmények társadalmilag elismert sikerekké és különbségekké konvertálása során a gábor romák kizárólag egymás t ogat s a s jó hag s a sz íthat ak. E t ogat s s jó hag s ozgósít s ak eg ik leghat ko a eszk ze a t sadal i eg e sül s s a isztelet e ltós g a patji kide l se, a el elsőso a a t sas iszo ok s i te ak iók e edzsel s t koo di ló g o o a eika isztelet e ta t sa a „laśo phi aji o” jó iselked s hető el Be ta, . – .. Be ta P te o og i ja egkül ztetet ig el et sze tel a diszku zí poliikai ep eze t ió eik j ak. Ele z se utat a a, hog a t sas iszo ok s i te ak iók e edzsel s ek g o o a eik ja „sz os, a il os poliikai a u k t, azo elül a poliikai ep eze t iót koo di ló, t sadal ilag t ogatot diszku zí te h ik t foglal ag a . Ezek jele tős sze a egsz g e ítő sszehaso lít s elke ül s t, illet e to pít s t s elle s l oz s t, ag is a esz lő s a hallgatók t sas k p ek eg idejű eg-


ó s t, gső so o pedig a ko liktus egelőz st szolg lja Be ta, . .. E ek az eik ak ha gs l os ele e a „ ílt s hi alkodó di s et „ašarimo”/„putja i o” di sek s/ üszk lked s hel tele ít se s o lis sig aiz l sa Be ta, . ., ala i t a saj t poliikai sike ek il os ltat s t kís ő a ó ó st at gi k alkal az sa. á sze ző sz os o a i s ag a el ű disku zus szlet ele z s ke esztül utatja e a il os di s et e adot laszok a alkal azot a ó ó te h ik kat a di s et isszautasít s t; az eg i poliikai sike ek el s t lehető te ő, kül s gte e tő k pess g/ ge ia il os „sz toszt s t , t sadal iasít s t; a szi olikus le t kel st; a t sadal i ki lós g/kül s gek szak aliz l s t st . . E ellet is e tei a poliikai ep eze t ió so g ak a alkal azot t salg si jó te s st at gi it pl. o s atk s a jele l őktől s/ ag Iste től az di s et előt ag ut ; di i uí -hasz lat . Kül ig el et fo dít az i di ekt el hasz lat ele z s e is. á g o o k k z i poliikai disku zust izsg l a Be ta . . e utatja, hog „a szo ia ilit s g o o a eik ja … a poliikai ep eze t ió azo ódozatait szesíi elő e … , a el ek eg tel űe kifejez s e jutatj k, hog a esz lő ig ekszik isztelet e ta ta i hallgatói pozií t sas k p i i ig t, ag is a el ek kii o ult diszku zí poliikai ele ió ól s i te zí ko l toz s ól ta skod ak

Összegzés á kül f le o a i esz d űfajok ele z s el a fe t is e tetet u k totak eg a o a i el szei kutat tos hozz j ul st jele te ek a i d tó ag a el ű esz det og iai, szaki odalo hoz is.

s disku zusst at gi k k j kutat si i t isok a , s eg tal fo ig sek l ek o dhael szei a t opológiai


Jegyzetek ‘o a i ltozatokat esz lő e ig s k z ss gek Eu óp kíül, p ld ul az U“á- a s Ka ad a “alo, a . sz zad utolsó ha ad tól jele a ak. áz s k z i időszak a gzet o a i el szei kutat sokat jól ep eze t lja a Bakke s Mat as ltal sze kesztet i liog ia. áz a t azo a , hog eg es et o i k foglalkoz si spe ializ lód s a utal ak, e tesz lehető ltal osítható k etkeztet seket se a gazdas gi p oil, se az et ikai ide it s s a sopo that ok, se a k z ss gek o a i ltozata, se pedig az e t ezők k z i iszo teki tet e . ázaz előfo dulhat, hog pl. e i de kelde sk t is e t sopo t esz li ug a azt a lah o a i ltozatot, e kiz ólag a z ű ess get alkal azt k eg lhet si st at giak t st . á el s a dialektus k z i disi k ió p o l i al, e kategó i k t sadal ilag ko st u lt jelleg el kap solat a ld. Cse es si, . – ; “kut a -Ka gas, . – ; Wa dhaugh, . – . á el ek azo osít s ak s a elek k z i hat ok „ eg llapít s ak ideológiai di e ziój ól ld. I i e s Gal, ; F ied a , . á s p ld ul sze , ho t, g g ag o el i k ezet e lő e s k z ss gek e s ltozatai a feltehetőe sz e s ltoz sok zajla ak. á k t ko i izsg lat adatai sz zal kos, a . i pedig sz zal kos o sz gosa ep eze taí i t alapul ak, ld. Kes Ja k , . . á i ta tel szletei ől ld. Ke tesi s K zdi, . – . á kutat s eg ol a kise s gi k t el űs get izsg ló szo ioli g iszikai p ojektu sz t k pezi Ba tha s Bo l , , a el ek ke et e hat kül ző ag a o sz gi kise s g ki lasztot k z ss gei e ke ült so te ep u k a, s sta da diz lt k dőí eke alapuló el hasz lai i te j k fel tel e. Íg a o a k z ss gek e kapot adatok ssze ethetők s ag a o sz gi kise s gek i el. á diglosszi s k t el űs g fogal ól l sd Fish a . á klasszikus fe guso i s a Fish a o at el űs gi hel zetek e is kite jesztet diglosszia-el letek ől s azok k iik j ól ld. Ba tha . – . , Fasold . – ., “ hif a . Ezzel elle t tes tapasztalat ól sz ol e Ko al sik : az ltala esz lt o a i ltozat p eszízs ől s saj t pozií el i


17

aitűdj ől eg o a f i lass dalt gt z t a kutató al aló i te ak ió so . á zilektus Hal a hs sze i t eg k z ss g el i epe to j ak az a sze, a el a „t sadal i ik okoz osz p i t, i fo lis szí te eke , p ld ul a sal d a ag a a i i tkez s e hasz latos ltozatait diat pes foglalja ag a . á o a i ltozatok kodiik iój al kap solat a l sd Mat as , : . fejezet, , Leggio s Mat as, . áz oktat si el poliika s a o a i s e s el te ez s k d sei ől, p o l i ól Mag a o sz go ld. Ba tha s H o i, ; Fo a , ; Ko t a, ; O sós, a; ‘ ge , , ; “zalai, . á egig elői pa ado o o se e s pa ado a szo ioli g iszik a azt a ódsze ta i-is e etel lei p o l t e ezi eg, a el a ól fakad, hog a a ag u k kí siak, hog a esz l ek a szt e ők akko , a iko e ig eljük eg őket. Ez lehetetle , t ekedhetü k a kutatói jele l t el i iselked s e g ako olt hat s ak s kl s e, p ld ul a t opológiai te ep u ka ódsze ek szt e ő egig el s s La o sze i t kül f le i te j te h ik k alkal az sa is. á tesztk d sek „ol a k d sek, a el ek e a k dező sze l ele e tudja a laszt, s esz dpa t e től ezt az elő e egsza ot laszt ja el ‘ ge , . .. áz üd zl si fo k ól k t ag a o sz gi o a k z ss g e ld. Bódi, . á egfelelő i to ió al ki o dot k sz t sek i di ekt esz daktusk t aló hasz lat ól ld. Ko al sik, . . Wilki so -Ke t sz I . . d l- ag a o sz gi ol h ig k z ss gek e gzet te ep u k ja so azt tapasztalta, hog a o a i el hasz lata fo tos, de e kiz ólagos k it iu : a ak ol a alkal ak, a iko „ ag a ul eklik a ŕo a i djilit, s fo dít a, o a i el e a ag a dalokat . Ebben a tekintetben hasonló a helyzet az általunk vizsgált erdél i g o o a k z ss gek e is. A személyes és a közösség számára is elfogadható igazság közöti disi k ió, s az ezzel sszefüggő te aikus k t ts gek ag a zz k azt, hog eg f i a etegs g ől i p o iz lt dalokat e osztota eg s o kkal, ha e ag etofo a gzítete, ajd Ko al sik Katali ak aj d kozta azokat. áz eg i letso sokat el esz lő lass dalok ól ld. Ko al sik, . Míg “te a t elsőso a a il os hel zetek eg ípus a ko e t lt, Wilki so -Ke t sz ke s il os s eg i ko te tusok a is izsg lta a lass dalokat. ázt tapasztalta,


hog „ izo os ze ei eg ilatkoz sok a ők sz a is lehets gesek a k z s ese ek so . .. Ezt – s esz dese kap s – e d l i te ep u k sois tapasztalta . Eg apjai ag sz t otho a t ltő idős ŕo , ha lass dalt aka t ekel i, s e olt jele f ipa t e , ag t eg tkoz a Pl. Me el uŕo šoŕo, te a eh a d ă te phu deh a a ekh djili! ‚Haljo eg a feje , ha e j l e, hog f jj el ele eg dalt! g ak a az ut ól i it lt e ol a o kat, akik ől tudta, hog egfelelő pa t e ek lehet ek az ekl s e .

Irodalomjegyzék Bakke , Pete s Co iade, Ma el , sze k. : I the a gi of ‘o a i. G ps la guages i o ta t. I situte fo Gee al Li guisi s, á ste da . Bakke , Pete s Mat as, Ya o : I t odu io . I : Mat as, Y. et al sze k. : The Tipolog a d Diale tolog of Romani. Joh Be ja i s, á ste da . ii- . Bakke , Pete – Mat as, Ya o , sze k. : Bi liog aph of Mode ‘o a i Li guisi s. Joh Be ja i s, á ste da . Ba tha Csilla : á két el űség alapké dései. Ne zei Ta k kiadó, Budapest. Ba tha Csilla : N el i h t s iskola. Iskolakultú a, . – . sz. – . Ba tha Csilla : „á giek a gi ig t esz lik, i ka a juk – N el se e k t ag a o sz gi ol h ig k z ss g e . I : K l L. sze k. : KB . á itkos kötet. N el észei ta ul ok B éi )olt és Ko lós á d s iszteleté e. MTá N el tudo i I t zet – Ti ta K kiadó, Budapest. – . Ba tha Csilla : N el i aitűd k s el se e – Hat ag a o sz gi kise s gi k z ss g el i aitűdjei ek szszehaso lító ele z se. I : Be ő á., Fazekas E. s “zil g i N. “. sze k. : N el ek és el ltozatok I. Köszö tő kötet Pé tek J os iszteleté e. – . Ba tha Csilla s Bo l á a : Di e sio s of li guisi othe ess: p ospe ts of i o it la guage ai te a e in Hungary. La guage Poli . . sz. – .


Ba tha Csilla s H o i Ág es : Cig k z ss gek, eli sokszí űs g s az oktat s el i kihí sai. Mag a o sz gi hel zetk p. Európai Tükör . . sz. – . Be ta P te : Fog aszt s, hí é , poliika. áz e dél i g o o k p eszízsgazdas ga. MTá BTK N p ajztudoi I t zet, Budapest. Bódi )suzsa a : Üd zl si fo k k t ol h ig k z ss g e . Rom Som . – . Bo l á a : á ag a o sz gi e s el hel e a oel e elül. I : Cse i Csapó T. sze k. : Cig nyelvek nemzetközi szemináriuma G ps “tudies – Cig Ta ul ok . P si Tudo eg ete , B l s szetudo i Ka , ‘o ológia Ta sz k, P s. – . Bo etzk , No e t – Igla, Bi git : Ko e ie te Dialektatlas des ‘o a i. Ha aso itz, Wies ade . Cou thiade, Ma el : La la gue ‘o a i Tsiga e : oluio , sta da disaio , u ii aio , fo e. I : Fodo , I. – Hag ge, C. sze k. : La guage efo . Histo a d future. Buske, Ha u g. – . Cse es si L szló : N el ek és st atégi k a ag a el a t opológi ja. Ti ta Kiadó, Budapest. Du Bois, Joh : The sta e t ia gle. I : E gle etso , ‘. sze k. : Sta etaki g i dis ou se: Su je i it , e aluaio , i te a io . Joh Be ja i s, á ste da . – . Elšík, Vikto s Mat as, Ya o , sze k. : G a ai al ‘elaio s i ‘o a i: The Nou Ph ase. Joh Be ja i s, á ste da . Fasold, ‘alph : The So ioli guisi s of So iet . Bla k ell. Fish a , Joshua á. : Bili gualis ith a d ithout Diglossia, Diglossia ith a d ithout Bili gualis . The Jou al of So ial Issues . – . F ied a , Vi to á. : ‘o a i sta da dizaio a d status i the ‘epu li of Ma edo ia. I : Mat as, Y. sze k. : ‘o a i i Co ta t. The Histo , St u tu e a d So iolog of a La guage. Joh Be ja i s, á ste da . – . F ied a , Vi to á. : O e Ga a , Th ee Le i o s: Ideologi al O e to es a d U de pi i gs i the Balka “p a h u d. I : “i ge , K. – Egge t, ‘. – á de so , G. sze k. : CLS : Pape s f o the Pa els o Li guisi Ide-


ologies i Co ta t, U i e sal G a a , Pa a ete s a d T polog , The pe epio of Spee h ad othe á ousi Signals. Chi ago Li guisi “o iet , Chi ago. – . F ied a , Vi to á. : The ‘o a i La guage i the ‘epu li of Ma edo ia: “tatus, Usage a d “o ioli guisi Pe spe i es. á ta Li guisi a Hu ga i a . – . F ied a , Vi to á. : ‘o a i i the Balka Li guisi League. I : Tzitzilis, Ch. − “ eo id s, Kh. sze k. : Valka ikē Glossologia: S gkh o ia kai Diakh o i. Balka li guisik: S h o ie u d Dia h o ie, U i e sit of Thessalo iki, Thessalo iki. – . Fo a ‘. Katali : N el poliika – a ig el ek oktat s ak hel zete. I : Ba tha Csilla sze k. : Cig el ek és közösségek a K p t- ede é e . Ne zei Ta k kiadó, Budapest. – . Gu pe z, Joh J. : Co te tualizaio a d u de sta di g. I : Du a i, á. – Good i , C. sze k. : ‘ethi ki g Co te t: La guage as a I te a i e Phe o e o . Ca idge U i e sit P ess, Ca idge. – . Hal a hs, Diete W. : Pol s ste , ‘epe toi e u d Ide ität. G aze Li guisis he Studie , - . – . Ha o k, Ia : Dut a d eaut , possessio a d t uth: The lai of le i al i po e ish e t as o t ol. I To g, Dia e sze k. : G psies: á ook of i te dis ipli a eade . Ga la d Pu lishe s, Ne Yo k. I i e, Judith : Fo alit a d I fo alit i Co u i ai e E e ts. á e i a á th opologist . – . I i e, Judith T. s Gal, “usa : La guage Ideolog a d Li guisi Dife e iaio . I : K osk it , P. V. sze k. : ‘egi es of La guage. Ideologies, Poliies, a d Ide iites. “ hool of á e i a ‘esea h P ess, “a ta Fe. – . Ke Ist : á ag a o sz gi ig s g sze kezete a el i ltoz sok tük e . ‘egio . . sz. – . Ke Ist s Ja k B la :á . i ig fel s ől. N pesed si, el - hasz lai s e zeis gi adatok. Beszélő . . sz. – . Ke tesi G o s K zdi G o : á ig épesség Mag a o sz go . Doku e t ió és adat . “o io-t po, Budapest.


Kloss, H. : á sta d la guages a d áus au La guages. á th opologi al Li guisi s . – . Ko t a Miklós : N el i jogok, el i te ez s s az a ael ek ta el k t aló hasz lat ak p o l i. I : Cse i Csapó Ti o sze k. : Cig el ek e zetközi szemináriuma. P si Tudo eg ete , B l s szetudoi Ka , ‘o ológia Ta sz k, P s. Ko al sik Katali : Eg i letso sokat el esz lő lass dalok. I : )e etudo i dolgozatok. MTá )e etudo i I t zet, Budapest. – . Ko al sik Katali : Be ezet s. I : G a ó z G. − Ko al sik K. A mesemondó Rostás Mihály. Ciga iszikai ta ul ok-Hu ga ia G ps “tudies . MTá N p ajzi Kutató Csopo t, Budapest. – . Ko al sik Katali : Me s a d Wo e s “to telli g i a Hu ga ia Vla h G ps Co u it . Jou al of the G ps Lo e So iet . so ozat . sz. – . Ko al sik Katali : „á i a dal a a , az a ig esz d. Eg e d l i ol h ig k z ss g el i ideológi ja. I : Ba i K ol sze k. : Ta ul ok a ig s g ól és hag o os kultú j ól. Petői “ do Mű előd si K zpo t, G d llő. – . Leggio, Da iele V. s Mat as, Ya o : “o ial et o ks as e t es of la guage odii aio : ‘o a i o YouTu e. RoIde t Wo ki g Pape s . Lo he , Mi ia á. s Wats, ‘i ha d J. : Polite ess theo a d elaio al o k. Jou al of Polite ess ‘esea h . – . Mat as, Ya o , sze k. : ‘o a i i Co ta t. The Histo , St u tu e a d So iolog of a La guage. Joh Be ja i s, á ste da . Mat as, Ya o − Bakke , Pete − K u huko , H isto , sze k. : The Tipolog a d Diale tolog of ‘o a i. Joh Be ja i s, á ste da . Mat as, Ya o : W ii g ‘o a i: the p ag ai s of odii aio i a stateless la guage. ápplied Li guisi s . – . Mat as, Ya o : ‘o a i. á Li guisi I t odu io . Ca idge U i e sit P ess, Ca idge.


Mat as, Ya o : á Geog aphi al ápp oa h to the Classiiaio of ‘o a i Diale ts. I : “alo, “. − P ó ai Cs. sze k. : Eth i Ide iies i D a i Pe spe i e. Go dolat, Budapest. – . Mat as, Ya o : The lassii aio of ‘o a i diale ts: á geog aphi -histo i al pe spe i e. I : á os h, G. − “ ha el, B. − Hal a hs, D. W. sze k. : General and Applied ‘o a i Li gusii s. Li o Eu opa, Mu i h. – . Mat as, Ya o : ‘o a i. I : B o , K. sze k. : E lopedia of La guage a d Li guisi s. Else ie , O fo d. Mat as, Ya o : á o a i j ője: á el i plu aliz us poliik ja fel . I Ba tha Cs. sze k. : Cig el ek és közösségek a K p t- ede é e . Ne zei Ta k kiadó, Budapest. – . Mat as, Ya o : T a s aio al poli a d ‚authe i it dis ou ses o ‘o a i la guage a d ide it . La guage i So iet : – Mills, “a a , Ge de a d Polite ess. Ca idge U i e sit P ess, Ca idge. O sós á a a : á e s el egő z s ek lehetős gei. I : Ba tha Csilla sze k. : Cig el ek és közösségek a K p t- ede é e . Ne zei Ta k kiadó, Budapest. – . O sós á a : á e s el Mag a o sz go . I : Ba tha Csilla sze k. : Cig el ek és közösségek a K p t- ede é e . Ne zei Ta k kiadó, Budapest. – . O sós á a : N el i aitűd k a ag a o sz gi e s k z ss g e . I : )ellige E zs et sze k. : N el , te üleiség, t sadalo . MN TK. . sz. Budapest. – . Pi t Ti o : Ész e telek a ig ok diglosszi j ól. I : Bo l á a – Va o K e e Ildikó – Hat Helga sze k. : N el ideológi k, aitűdök és szte eoípi k. . Élő el i ko fe e ia, . szepte e – . P k “zlo kia . Ti ta K kiadó, Budapest. – . ‘ ge )ita : N el i szo ializ ió s el hasz lat ag a o sz gi ig el i k z ss gek e . I : Műhel u k k a el észet és t studo ai kö é ől III. MTá N el tudo i I t zete, Budapest. – . ‘ ge )ita : á ig el : kutat sok s itapo tok. I :


Műhel u k k a el észet és t studo ai kö é ől IV. MTá N el tudo i I t zete, Budapest. – . ‘ ge )ita : Utak a el hez. N el i szo ializ ió- el i hátrány. ákad iai, Budapest. ‘ ge )ita : Cig g e ekek el i p o l i s iskolai es l ei. Iskolakultú a . . sz. – . ‘ ge )ita : “ze po tok a ig g e ek el i sz egko pusz ele z s hez. I : Gós M ia sze k. : Beszédkutat s . Beszéd, spo t eszéd, ko u ik ió. MTá N el tudo i I t zet, Budapest. – . ‘ ge )ita : Teasi g i the li guisi so ializaio of G ps hild e i Hu ga . á ta Li guisi a Hu ga i a . – . sz. – . ‘ ge )ita : Cig g e ek il g. L Ha ata , Budapest. “ hiefeli , Ba i – O hs, Eli o , sze k. : La guage Soializaio a oss Cultu es. Ca idge U i e sit P ess, Ca idge. “ hif a , H. F. : Diglossia as a so ioli guisi situaio . I : Coul as, F. sze k. : The Ha d ook of So ioli guisi s. Bla k ell, O fo d. – . “kut a -Ka gas, To e. : Li guisi ge o ide i edu aio – o o ld ide di e sit a d hu a ights? La e e E l au , Mah ah, Ne Je se s Lo do . “te a t, Mi hael “. : „Igaz esz d – a ag i t ekel ek az ol h ig ok? Valós g . . sz. – . “te a t, Mi hael “. : Daltest é ek. áz ol h ig ide it s és közösség to élése a szo ialista Mag a o sz go . T-T i s–MTá “zo iológiai I t zet–Ma We e álapít , Budapest. “te a t, Mi hael “. : The i e of the G psies. West ie P ess, O fo d. “zalai, á d ea. : Li guisi Hu a ‘ights P o le s a o g ‘o a i a d Bo ash “peake s i Hu ga ith spe ial ate io to edu aio . I : Ko t a, M. – “kut a Ka gas, T. –Phillipso , ‘. – V ad , T. sze k. : La guage: á ‘ight a d a ‘esou e. ápp oa hi g Li guisi Hu a ‘ights. CEU P ess, Budapest. – . “zalai á d ea : Eg s gess g? V ltozatoss g? á ig


kise s g s a el i sokf les g. Nyelvtudományi Közlemények . – . “zalai á d ea : N el i ideológi k s a t sadal i hat ok kijel l se eg e d l i g o o a k z ss g e . I : Feis h idt Ma git sze k. : Et i it s. Külö ségte e tő társadalom. Go dolat – MTá Kise s gkutató I t zet, Budapest. – . “zalai á d ea a : Átok s ko te tualiz ió a o a i go dozói esz d e . N el tudo á ta U i e sitais Szegedie sis Se io Li guisi a VIII-IX : – . “zalai á d ea : á kí l s p ag aik ja g o o a k z ss gek e . I : Be ő áila, Fazakas E ese s K d Edit sze k. : „…hog leg e a íz ek lefol sa…” K sz tő k tet “zil g i N. “ do isztelet e. E d l i M zeu Eg esület, Kolozs . – . “zalai á d ea a : Ideologies of so ial dife e iaio a o g T a s l a ia Ga o ‘o a. á ta Eth og aphi a Hu ga i a . . sz. – . “zalai á d ea : á ki si ítők pző-hasz lat t sadal i jele t se a g o o k felt teles tokkal kap solatos el i ideológi j a . I : Cse i Csapó Ti o sze k. : III. ‘o ológus ko fe e ia. G ps Studies – Cig Ta ul nyok 33. P s: PTE BTK NTI ‘o ológia s Ne el sszo iológia Ta sz k. – . Wilki so -Ke t sz I :V s a előte . Eg é i alkot sok és t sadal i ko te tusuk eg dél- ag a o sz gi ol h ig lassú dal a . MTá )e etudo i I t zet, Budapest.

K sz á ta ul tói Öszt

et il á ítás

az OTKá PD s az MTá Bol ai J díj t ogat s al k szült.

150

os Kuta-

HALLGATÓI S)OLGÁLTATÁSOK FEJLES)TÉSE HÁTRÁNYOS HELY)ETŰ HALLGATÓK RÉS)ÉRE A WLISLOCKI HENRIK S)AKKOLLÉGIUM S)ERVE)ÉSÉBEN CÍMŰ PROJEKT TÁMOGATÁSÁVAL

Recommend Documents