HALESZ TÁNC EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA amely létrejött az alapító tagok szándékának megfelelően a HALESZ Tánc Egyesület létrehozására az alábbi tartalommal:
I. AZ EGYESÜLET ADATAI 1.1. Az Egyesület neve HALESZ TÁNC EGYESÜLET 1.2. Az Egyesület rövidített neve HATE 1.3. Az Egyesület székhelye és levelezési címe Székhely: Tápiószőlős ÁMK Faluház 2769 Tápiószőlős, Kossuth u. 3. Levelezési cím: 2769 Tápiószőlős, Pándi út 173. 1.4. Az Egyesület célja és tevékenysége A HALESZ Tánc Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) létrejöttének célja, a.) kulturális tevékenység folytatása, b.) kulturális örökség megóvása, c.) hagyományőrzés, d.) természetvédelem, e.) környezetvédelem f.) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, g.) a határon túli magyarsággal való kapcsolattartás, h.) a néphagyományok minél szélesebb körben való ismertetése, szerethetővé tétele, megőrzése, továbbadása a következő generációk számára. Az Egyesület a néphagyományok tisztelőinek, szeretőinek fórumává kíván válni, ezért szeretné sorai között tudni mindazokat, akik -
úgy gondolják, hogy szükség van a közösségek által kipróbált, tartós értékeinket megőrizni és biztosítani, hogy gyermekeink is ismerjék azokat; számára fontos, hogy a régió tradicionális kommunikációs rendszerei – mint a zene, és a tánc – mindannyiunk közös nyelveként működjenek. A célok elérése érdekében az Egyesület a következő tevékenységeket végzi:
1
-
Az Egyesület tevékenységének megismertetése, köztudatba emelése, népszerűsítése minél szélesebb körben, Magyarországon és határainkon túl egyaránt. A néphagyományok, művészetek iránt érdeklődő, elkötelezett személyek összefogása, mozgósítása az Egyesület által képviselt ügyekért. Igyekszik a néphagyományokat tisztelők, szeretők találkozási helyévé alakítani. Kulturális műsorokat készít, népszerűsíti a kultúrát helyi, régiós szinten egyaránt. A természetes és az épített környezet megóvása érdekében, annak szellemében felvilágosító, tájékoztató előadásokat szervez.
1.5. Az Egyesület jogállása Az egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Tv. 26.§ c) pontjában meghatározott, és jelen alapszabály 1.4. pontjában rögzített tevékenységek alapján közhasznú szervezet, mely tevékenységét, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61-64.§-ai, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: egyesülési törvény), valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Tv. rendelkezései alapján fejti ki. Az Egyesület a fenti törvények alapján létrehozott, illetve működő jogi személy. Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdaságivállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységére használja fel. Az Egyesület alapszabálya szerint az Egyesület közhasznú szolgáltatásiból az Egyesület tagjain kívül más is részesülhet. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint helyi önkormányzati képviselőjelölteket nem állít, és nem támogat. Az Egyesület, mint jogi személy bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 1.6. Az Egyesület működésének időtartama Az Egyesület határozatlan időtartamra jön létre.
2
II. TAGOK ÉS TAGSÁG 2.1. Az Egyesület alapító tagjai Baráth Katalin Béres József Bíró Éva Frauenhofferné Slezák Erika Gálné Gavaldik Barbara Gálné Pap Tünde Kanyó Nikoletta Kukléta Zsoltné Lesták Dániel Martonné Simon Zsuzsanna Mózesné Héjja Mariann Nagy Angéla Németh Árpád Pappné Veszelki Zita Péter Szidónia Szabó Erzsébet Tamás Jánosné Tölgyesné Kalmár Irén Vonnák László Vonnákné Nagy Valéria Zentai Ágnes 2.2 Tagság Az Egyesület nyitott; annak tagja lehet bármely magyar vagy külföldi természetes vagy jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete. Az Egyesület alapító tagjai azok, akik az Alakuló Közgyűlésen megjelennek, és az Egyesület Alapszabályát elfogadják, valamint a tagdíjat befizetik. Az alapító tagok taggá válásához nem szükséges a belépési nyilatkozat aláírása. Az alapítás után taggá az válik, aki az Alapszabályban foglaltakat és az Egyesület céljait elfogadja, a belépési nyilatkozatot aláírja, és az elnökséghez benyújtja. Amennyiben az elnökség a belépést elfogadja, és a tag nyilvántartásába vételét elrendeli, a rendes tag köteles a tagdíjat befizetni. Az egyesületi, tagsági jogviszony az Elnökség általi nyilvántartásba vétel napján keletkezik, és a tagot ezen időponttól kezdve megilletik és terhelik a tagsági jogok, illetve kötelezettségek. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri a felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában. A jogi személy tagok a tagsági jogviszonyból eredő jogaikat és kötelezettségeiket képviselőik útján gyakorolhatják, illetve teljesíthetik. Kiskorú tag csak az életkorának megfelelő tisztségre választható. 3
A tagság megszűnik: -
kilépéssel (a kilépési szándékot az egyesület Elnökségéhez kell benyújtani) a tag halálával vagy jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével, a tagdíj fizetésének jelen Alapszabály 2.3. pontjában meghatározott időn belüli elmulasztásával, kizárással.
Az Egyesület tagja részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, választhat és maga is választható az Egyesület szerveibe, véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az Egyesületet érintő bármely kérdésben, szavazati jog illeti meg, továbbá megilletik mindazon jogok, amelyeket az egyesülési törvény tartalmaz. Az Egyesület tagja köteles taghoz méltó magatartást tanúsítani, a tagdíjat befizetni, teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként vállalt feladatát, és tőle elvárható módon elősegíteni az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását, illetve a jelen Alapszabályban meghatározott egyéb kötelességeinek eleget tenni. Az Egyesület tagja az Egyesületből kizárható a tagnak az Egyesület céljaival ellentétes, azt sértő magatartása, valamint jelen Alapszabály rendelkezéseinek súlyos megsértése esetén, amelynek következtében egyesületi, tagsági jogviszonya nem tartható fenn. A tag kizárására az Elnökség jogosult. A tag, az Elnökség törlést kimondó és kizáró határozatával szemben a határozat meghozatalától számított 15 napon belül a Közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért.
2.3. Tagdíj Az éves tagdíj összegét a Közgyűlés állapítja meg az Elnökség javaslata alapján. Az egyesületi tagság megszűnik, ha a tag a következő évi tagdíjat nem fizeti be az azt megállapító éves Közgyűlés időpontját követő 30 napon belül. A tag törlésére az Elnökség jogosult. Az Elnökség azonban csak akkor jogosult törölni a tagot az Egyesület tagjai közül, amennyiben a tagdíjhátralék megfizetésére a tagot előzetesen felszólította és a tag a felszólításban megjelölt határidőn belül sem tett eleget tagdíjfizetési kötelezettségének. Azon tagok számára, akiknek tagsági jogviszonya az adott évben megtartott éves közgyűlés időpontját követően keletkezett, az éves Közgyűlés a tagság első évére arányosan csökkentett tagdíjat állapíthat meg.
2.4. Tiszteletbeli tag Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján- az a személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti. 4
A tiszteletbeli tagok jogai: - az Egyesület rendezvényeire meghívhatók - részt vehet az egyesület közgyűlésén, azon szavazati jog illeti meg - javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület működésével kapcsolatban - tisztség viselésére nem választható
A tiszteletbeli tagok kötelességei: - az alapszabály betartása - az Egyesület céljainak erkölcsi támogatása
2.5. Pártoló tag Az Egyesület pártoló tagja lehet az a személy, jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (PTK. 685.§), aki, illetőleg amely kézségét fejezi ki az Egyesület tevékenyégének rendszeres és folyamatos támogatására. A jogi személy pártoló tag jogaikat képviselője útján gyakorolhatja. A pártoló tag jogai: - az Egyesület rendezvényeire meghívhatók - részt vehet az egyesület közgyűlésén, azon szavazati jog illeti meg - javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület működésével kapcsolatban - tisztség viselésére nem választható A pártoló tag kötelességei: - az alapszabály betartása - az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása, - pártoló tagdíj megfizetése
5
III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE 3.1. Az Egyesület szervei: -
Közgyűlés, Elnökség
3.2. Az Egyesület tisztségviselői: -
Elnök, Elnökhelyettes, Titkár Elnökségi tagok, Pénzügyi bizottsági tagok,
3.3. A Közgyűlés A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet az egyesületi tagok összessége alkot. A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Az éves rendes Közgyűlést a pénzügyi év leteltét követő 90 napon belül kell összehívni. A Közgyűlést az Elnök hívja össze. A Közgyűlés megvitat minden olyan kérdést és dönt minden olyan ügyben, amelyet szabályszerűen a Közgyűlés elé terjesztettek. Az Elnök - előzetes értesítés mellett - bármikor rendkívüli Közgyűlést hívhat össze. A rendkívüli Közgyűlésre egyebekben az éves rendes Közgyűlésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. A Közgyűlést össze kell hívni, - ha bíróság elrendeli, - ha tag az Elnökség által – az Alapszabály 2.2. pontjában meghatározott okból – meghozott törlést és kizárást kimondó határozata ellen jogorvoslattal élt, illetve - a tagok 1/3-ának a célt és napirendet is megjelölő írásbeli indítványára. - az alapszabály 3.6 pontjában meghatározott okból, a pénzügyi bizottság indítványára A közgyűlés nyilvános, azon külön meghívás nélkül is bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot a közgyűlés a külön meghívottak számára megszavazhatja. A Közgyűlés összehívásáról szóló - annak időpontját, helyszínét és napirendjét tartalmazó értesítést a tagoknak és az elnökségi tagoknak személyesen, postai úton, az átvételt igazolhatóan, az éves rendes Közgyűlés tekintetében annak kitűzött időpontját legalább 15 naptári nappal megelőzően kézbesíteni kell, a rendkívüli Közgyűlés tekintetében, pedig annak kitűzött időpontját legalább 8 naptári nappal megelőzően. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az Egyesület szavazásra jogosult tagjainak legalább 50 %-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a 15 naptári napon belül 6
megismételt Közgyűlés - az eredetileg összehívott Közgyűlés napirendjén szereplő kérdésekben - a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy erre a körülményre az eredetileg összehívott közgyűlésről szóló értesítésben a tagok figyelmét felhívták. A Közgyűlést az Elnök, illetve – akadályoztatása esetén – az Elnökhelyettes vezeti le. Az Egyesület Közgyűlésén minden tagnak egy szavazata van. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján - amennyiben az Elnök úgy rendelkezik, vagy legalább a jelenlevő tagok fele úgy kívánja titkos szavazás útján - hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az Elnök (Elnökhelyettes) és két – az Elnök (Elnökhelyettes) által felkért – tag, mint hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvnek és mellékletei (előterjesztések, jelentések stb.) irattározásáról, őrzéséről az Elnök gondoskodik. A Közgyűlés határozatainak meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (PTK. 685§.b.) pont) és élettársa a határozat alapján. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, b) bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeni szolgáltatás, illetve társadalmi szervezet által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatás. Az Egyesület Közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)
az Alapszabály megállapítása és módosítása; az Elnökség megválasztása; a Pénzügyi bizottsági tagok megválasztása; a Titkár megválasztása; az éves költségvetés meghatározása; az egyes tagdíjfajtáknak megfelelően az éves tagdíj meghatározása az Elnökség javaslata alapján; az Elnökség éves beszámolójának illetve az Egyesület pénzügyi mérlegének megtárgyalása és elfogadása; az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetve az Egyesület megszűnésének kimondása; a döntés a tag kizárásáról szóló Elnökségi határozat fellebbezése tárgyában; a tisztségviselők visszahívása és lemondásuk elfogadása; a közhasznúsági jelentés elfogadása; döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jelen Alapszabály egyéb pontjai a Közgyűlés hatáskörébe utalnak.
3.4. Az Elnökség Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve az 5 tagú Elnökség, tagjai az Elnök, az Elnökhelyettes, Titkár és a 2 Elnökségi tag. 7
3.4.1. Az Elnökség feladatai és jogai Az Elnökség irányítja az Egyesület – céljai megvalósítása érdekében végzett – tevékenységét. A kitűzött céloknak megfelelően: ellátja az Egyesület vezetésével kapcsolatos feladatokat, az Egyesületet érintő fontos ügyekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára, meghatározza az Egyesület vagyonának felhasználását, alkalmazottakat szerződtet és irányítja azok munkáját, valamint egyéb módon biztosítja a célok eléréséhez szükséges feltételeket, az Egyesület nevében bizonyos feladatok ellátásával személyeket bízhat meg, és ezen személyeket olyan címekkel, illetve jogosultságokkal ruházhatja fel, amelyeket a célok elérése érdekében szükségesnek lát, előkészíti a Közgyűlés üléseit, elkészíti, és a közgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves beszámolóját, javaslatot tesz az egyes tagdíjfajtákra és a tagdíjak összegére, tagok belépési nyilatkozatát elfogadja, intézkedik a nyilvántartásba vétele iránt, elfogadja a tag kilépési szándékukról szóló nyilatkozatot, dönt a tagkizárás kérdésében, javaslatot tesz tiszteletbeli tag cím adományozására, ellátja az Alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.
Az Elnök feladatai: - képviseli az Egyesületet - az Egyesület működését irányítja - a Közgyűlés és az Elnökségi ülések levezetése - a közgyűlés valamint az Elnökségi ülés jegyzőkönyveinek hitelesítésére való felkérés - utalványozási jog gyakorlása a Titkárral vagy egy Elnökségi taggal.
3.4.2. Az Elnökségi tagok és tisztségviselők Az Elnökségi tagokat, az Elnököt, az Elnökhelyettest, a Titkárt a Közgyűlés választja meg nyílt szavazással 5 éves időtartamra, az Elnökségi tagok, az Elnök és az Elnökhelyettes akárhányszor újraválaszthatók.
Az elnökségi tag helye megüresedik, ha a) az elnökségi tag lemond, b) az elnökségi tag meghal, c) az elnökségi tag a tisztségéből adódó feladatait nem látja el, és ezért a Közgyűlés tisztségéből visszahívja.
8
Ha az Elnökség - hivatalban maradt tagjainak számára tekintettel - nem marad határozatképes, Közgyűlést kell összehívni a megüresedett tisztségek betöltésére. Az így megválasztott Elnökségi tag addig az időpontig marad hivatalában, amíg elődjének mandátuma tartott volna. Az elnökségi tag, illetve tisztségviselő munkáját ellenszolgáltatás nélkül végzi. 3.4.3. Az Elnökség működése Az Elnökség szükség szerinti gyakorisággal, de legalább 6 havonta egyszer ül össze. Az Elnökség ülését az Elnök hívja össze. Soron kívül kell az Elnökség ülését összehívni, ha azt az Elnökség két tagja az ok és a cél megjelölésével kéri. Ha az Elnök az indítvány tudomására jutásától számított 8 munkanapon belül a testület összehívásáról nem gondoskodik, úgy az ülés összehívására az indítványozók jogosultak. Az Elnökségi ülés összehívásáról szóló - annak időpontját, helyszínét és napirendjét tartalmazó - értesítést az Elnökség tagjainak személyesen, postai úton, az átvételt igazolhatóan kell eljuttatni, az Elnökségi ülés kitűzött időpontját legalább 15 naptári nappal megelőzően. Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha minden tagját szabályszerűen meghívták és a tagok többsége jelen van. Az Elnökség ülésén minden tagnak egy szavazata van. Az Elnökség határozatait az ülésein felmerülő valamennyi kérdésben egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosságot kizárni csak – személyi kérdés tárgyalása során - a személyiségi jogok védelmére vagy adatvédelemre tekintettel lehetséges. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az ülést levezető elnök és egy – a levezető elnök által felkért – Elnökségi tag, mint hitelesítő írja alá. 3.4.4. Az Egyesület képviselete Az Elnök az Egyesületet harmadik személyekkel szemben önállóan képviseli. Az Elnök e jogánál fogva az Egyesület nevében aláírásra jogosult. E jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve más személyekre is átruházhatja. Az Elnököt akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes képviseli, aki – helyettesítési jogkörét feltűntetve – az egyesület nevében képviseletre és aláírásra jogosult. Az Egyesület a pénzeszközeit pénzintézetnél vezetett folyószámlán tartja. A folyószámla felett a pénzintézetnél bejelentett három személy közül kettő együttesen jogosult rendelkezni a pénzintézethez benyújtott aláírási címpéldánynak megfelelő módon. Az Elnök egy másik elnökségi taggal vagy a Titkárral együttesen gyakorolja az Egyesület pénzeszközei felett való rendelkezés jogát. Az Egyesülettel kapcsolatban nyilatkozattételre a média, a hírközlő szervek előtt az Elnök és az Elnökhelyettes jogosult. 9
3.5. Titkár Az Egyesület céljainak eléréséhez közgyűlés határozott időre, de legfeljebb 5 évre Titkárt választ az Egyesület tagjai közül. A Titkár a feladatait a Közgyűlés és az Elnök általa szabott keretek között végzi. A Titkár által ellátott feladatok nem érinthetik az Egyesület egyéb szerveinek kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatait. A Titkár tevékenységéért az Elnökségnek tartozik felelősséggel. A Titkár feladata: - az elnökségi ülések és a Közgyűlés előkészítése, - az Egyesület pénzeszközei felett az Elnökkel együttesen jogosult rendelkezni, - mindazon feladatok elvégzése, amivel az Elnökség, illetve az Elnök megbízza. 3.6. Pénzügyi bizottsági tagok Az Egyesület a pénzeszközök hatékonyabb felhasználása, annak ellenőrzése érdekében a közgyűlés határozott időre, de legfeljebb 5 évre pénzügyi bizottsági tagokat választ az Egyesület tagjai közül. A pénzügyi bizottsági tagok száma három fő, a bizottság tagjai közül az első ülésen elnököt választ. A pénzügyi bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Az Elnökség köteles az Egyesület éves beszámolóját az annak elfogadásáról döntő közgyűlést megelőző 15 nappal a pénzügyi bizottság tagjai részére megküldeni. A közgyűlés a pénzügyi bizottság véleményének meghallgatása nélkül nem határozhat az éves beszámoló elfogadásáról. A pénzügyi bizottság üléseit szükség szerint, de legalább évente két alkalommal tartja. A pénzügyi bizottság ülése határozatképes, ha azon az elnökön kívül legalább egy tag jelen van, a határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A bizottság összehívásáról annak elnöke gondoskodik. A pénzügyi bizottság ülésére szóló meghívót, valamint a napirendhez kapcsolódó írásos anyagot oly módon kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt 3 nappal minden bizottsági tag kézhez kapja. A pénzügyi bizottság ülései nyilvánosak, azokon bármely egyesületi tag részt vehet, kivétel, ha a bizottság személyes ügyet tárgyal, és az érintett tag nem járul hozzá a nyilvános üléshez.
A pénzügyi bizottság elnöke a pénzügyi bizottság határozatairól a határozatok könyvét vezeti. A határozatok könyvéből a meghozott döntés tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának megállapíthatónak kell lennie. A pénzügyi bizottság tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A pénzügyi bizottság tagjai jogosultak az egyesület bármely iratába, könyveibe betekinteni, azokat megvizsgálni, az elnökség tagjaitól jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérni. A pénzügyi bizottság köteles az elnökséget, illetve közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség, illetve a Közgyűlés döntését teszi szükségessé; b) az elnökségi tagok felelősségét megalapozó tény merült fel.
10
Az Elnökséget, illetve a Közgyűlést a pénzügyi bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség, illetve a közgyűlés összehívására a pénzügyi bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítására érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. A pénzügyi bizottsági tagok által ellátott feladatok nem érinthetik az Egyesület egyéb szerveinek kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatait. A pénzügyi bizottsági tagok tevékenységéért a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel. A Pénzügyi bizottsági tagok feladata: - elkészíti, és az éves rendes Közgyűlésnek benyújtja az Egyesület pénzügyi mérlegét, és az éves költségvetést, - ellenőrzi a pénzeszközök hatékony felhasználását, szükség esetén javaslatot tesz a költségvetés módosítására az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében, - ellenőrzi a tagdíjbefizetéseket, - tagdíjhátralék esetén értesítési kötelezettsége van az Elnökség felé. - elkészíti a közhasznúsági jelentést. Nem lehet a pénzügyi bizottság elnöke vagy tagja illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) az elnökség elnöke vagy más tagja, b) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A közgyűlés a pénzügyi bizottsági tagot tisztségéből visszahívja: - ha pénzügyi bizottsági tag a tisztségéből adódó feladatait nem látja el, - ha 3 egymást követő pénzügyi bizottsági ülésen nem volt jelen. Ha a pénzügyi bizottság - hivatalban maradt tagjainak számára tekintettel - nem marad határozatképes, Közgyűlést kell összehívni a megüresedett tisztségek betöltésére. Az így megválasztott pénzügyi bizottsági tag addig az időpontig marad hivatalában, amíg elődjének mandátuma tartott volna. 3.7. Összeférhetetlenségi szabályok Nem lehet az Egyesület Elnöke, Elnökhelyettese, Elnökségi tagja, Titkára vagy egyéb tisztségviselője az a személy, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül. Az Egyesület megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét 11
megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve annak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 3.8. Beszámolási szabályok Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. Az Elnökség köteles az egyesület éves beszámolóját az annak elfogadásáról döntő közgyűlést megelőző 15 nappal a pénzügyi bizottság tagjai részére megküldeni. A közgyűlés a pénzügyi bizottság véleményének meghallgatása nélkül nem határozhat az éves beszámoló elfogadásáról. Az Egyesület éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésének elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A beszámolót és a közhasznúsági jelentést a közgyűlés - az elnökség előterjesztése és az ellenőrző bizottság véleményezése birtokában - egyszerű szótöbbséggel fogadja el.
A közhasznúsági jelentés tartalmazza: -
számviteli beszámolót, költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást a célszerinti juttatások kimutatását a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásaitól kapott támogatás mértékét a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közhasznúsági jelentést az Egyesület a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30-ig, a helyi médiában teszi közzé.
IV. AZ EGYESÜLET VAGYONA 4.1. Az Egyesület vagyona Az Egyesület vagyona a tagok által fizetett díjakból, továbbá magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok felajánlásaiból és hozzájárulásaiból képződik. 4.2. Szponzorok és más források Az Egyesület elfogadhat meghatározott célú felajánlásokat, amennyiben e célok megegyeznek az Egyesület általános céljaival. Az ilyen felajánlásokat csak a felajánló által meghatározott 12
célra lehet felhasználni. Az Elnökség kizárólagos joga a felajánlások elfogadása vagy elutasítása.
4.3. Az Egyesület vagyonának kezelése Az Egyesület vagyonának kezelése az Elnökség feladata. Az Elnökség - a 4.2. pontban körülírt tevékenységre vonatkozó korlátozással - bármilyen módon felhasználhatja a vagyont, ha ezen mód az Egyesület céljainak megfelel. Az Egyesületnek, mint közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönülten kell nyilvántartani. Az Egyesület a közhasznú jogállasának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéseiből eredő kötelezettségét időarányosan teljesíteni. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
V. VEGYES RENDELKEZÉSEK
5.1. A működés nyilvánossága Az Egyesület működése nyilvános; a tagok és más érdeklődők kérésére az Elnökség, illetve az erre kijelölt tisztségviselő bármikor felvilágosítást ad az Egyesület működéséről, illetve az Egyesület által nyújtott szolgáltatások igénybevételének lehetőségéről és módjáról. Az Elnökség, illetve az erre kijelölt tisztségviselő olyan nyilvántartást vezet, amelyből kitűnik a Közgyűlés, illetve az Elnökség valamennyi határozatának tartalma, időpontja és hatálya, továbbá a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges, a személye is). Ezen nyilvántartást és az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett egyéb iratokat az Elnökségnél, illetve az erre kijelölt tisztségviselőnél bármely – előre egyeztetett – időpontban 13
bárki megtekintheti, és azokról saját költségére másolatot készíthet, mások személyiségi jogainak tiszteletben tartása mellett. A Közgyűléseket és az Elnökségi üléseket követő 30 napon belül a Közgyűlés és az Elnökség határozatait, továbbá a beszámolókat legalább 3 munkanapra ki kell függeszteni az Egyesület hirdetőtáblájára. Azon személyek részére, akikre nézve a határozat kifejezett rendelkezést tartalmaz, az adott határozat elfogadását kimondó Közgyűlési, illetve Elnökségi ülést követő 15 napon belül el kell juttatni ezen határozatot vagy annak őt érintő kivonatát személyesen vagy postai úton, az átvételt igazolható módon.
5.2. Megszűnés
Az Egyesület megszűnik, ha a) feloszlását az arra illetékes bíróság elrendeli b) más egyesülettel való egyesülését, vagy más Egyesületbe való beolvadását a Közgyűlés kimondja; c) az arra jogosult Közgyűlés 2/3-os többséggel megszűnését megállapítja, illetőleg megszűnését kimondja. Az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület vagyonát egy vagy több pénzügyileg életképes, hasonló célú szervezetnek kell átadni.
5.3. Egyéb Minden egyéb olyan kérdésben, amelyről jelen Alapszabály nem rendelkezik, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvénynek valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvénynek a rendelkezései irányadók.
Ezen alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 4/2010. (II. 01.) sz. közgyűlési határozat alapján fogadta el.
Tápiószőlős, 2010. február 01.
Vonnák László elnök 14
