5-28/2010.
Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2009. évi költségvetésének végrehajtása Szöveges indoklás
1. Feladatkör, szakmai tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Halászati és Öntözési Kutatóintézet Törzskönyvi azonosító szám: 306995 Honlap címe: www.haki.hu 1.2. Az intézmény szakmai tevékenységének összefoglaló értékelése Az intézet az alapfeladatok teljesítésén túlmen!en a 2009. évben is igen széleskör" pályázati tevékenységet végzett, amelyre alapvet!en szükség volt, hiszen az intézet saját bevételi kötelezettsége meghaladta a 169 millió forintot. A bevételi terv teljesítése nagy feladatot rótt az intézet menedzsmentjére, illetve a kutatókra, mivel a hazai pályázati források 2009-ben tovább sz"kültek, újabb pályázati kiírások megjelenése pedig csak 2009. második felét!l volt várható. Az elmúlt évre vonatkozóan ismét megállapítható, hogy bár sikeresnek mondható az intézet pályázati tevékenysége, a túl sok és viszonylag kicsi projekt el!készítése és végrehajtása sok energiát elvon az elmélyült és min!ségi kutatómunkától. Továbbra is sikeresnek ítélhet! az intézet szakmai tevékenysége az olyan új kutatási megbízások elnyerésében, amelyeket a vállalkozások a 2004-t!l fizetend! innovációs járulék alapból kutatási szerz!dés megkötésével biztosítottak az intézet részére (2009-ben összesen 6 témában, mintegy 17 millió Ft értékben). Az intézet pályázati témáinak legfontosabb forrásai 2009-ben az Európai Unió pályázati alapjai voltak, sajnos a hazai pályázati lehet!ségek tovább csökkentek. Mindössze az NKTH által kiírt pályázatokon sikerült nyerni 7 témában. Az elmúlt három év folyamán több mint 15 EU pályázatot dolgoztunk ki és nyújtottunk be európai partner intézményekkel közösen, melyek közül a következ! rövid névvel jelzetteket nyertük el, megvalósításuk, pénzügyi elszámolásuk jelenleg is folyamatban van: EUROCARP, AQUAMAX, SUSTAINAQUA, IMPASSE, SUSTAINAQ, ROSA, PESCALEX, COST, AQUASEM09. Az intézet külön figyelmet fordít arra, hogy a kutatás eredményei a publikációk, kiadványok és szakmai rendezvények adta kereteken túl, els!sorban kis- és középvállalkozásokkal együtt végrehajtott programok keretében hasznosuljanak. Az elmúlt év folyamán az intézet csaknem 20 KKV-val m"ködött együtt különböz! K+F programok végrehajtásában. Az elmúlt évben is folytatódott, illetve tematikailag b!vült az a kutató-fejleszt! munka, amelyet az intézet vízgazdálkodási kutatócsoportja az FVM Természeti Er!források F!osztálya megbízásából hosszabb távon végez a mez!gazdaságilag m"velt területek kedvez!tlen vízgazdálkodási állapotát el!idéz! tényez!k vizsgálatára irányulóan. Az öntözési és mez!gazdasági vízgazdálkodási kutatások színvonalának emelése jegyében az intézet már korábban
2
létrehozta az Öntözési Tudományos Tanácsot, és folyamatos a szakmai együttm"ködés a Magyar Öntözési Szövetséggel és az MTA Mez!gazdasági Vízgazdálkodási Bizottságával is. Az intézet nemzetközi kapcsolatai tovább b!vültek 2009-ben is. A HAKI-t az európai akvakultúra elismert központjaként veszi számításba úgy az EU, mint azok a meghatározó nemzetközi szervezetek és intézmények, amelyek partnerei lehetnek az intézetnek különböz! pályázatok kidolgozásában és projektek végrehajtásában. 2009-ben is több, újabban alakult projektkonzorcium tagjává vált az intézet, amely lehet!séget teremtett EU projektek elnyerésére. Az intézet és az intézet menedzsmentje 2009-ben hatékonyan közrem"ködött a délkelet-ázsiai régió akvakultúra fejlesztése területén, így a „Laoszi állattenyésztés és halászat fejlesztése a min!ségi tenyészállat- és takarmány-ellátás feltételeinek javításával” c. Magyar Állam támogatásával megvalósuló Kötött Segélyhitel Projekt megvalósításában és beindításában. A projekt akvakultúra komponensében el!irányzott tóépítési és eszközbeszerzési munkák a Vitafort Zrt-vel szoros együttm"ködésben, az ütemezés szerint folytak, s egyben megalapozódott a két ország közötti hosszabb távú együttm"ködés lehet!sége az agrárgazdaság fejlesztésének területén. A laoszihoz hasonló Kötött Segélyhitel Projekt el!készítése zajlott a HAKI aktív közrem"ködésével Kambodzsában, melybe szervesen beépíthet! az exportképes pangasius termelés és feldolgozás fejlesztése. „A mászó sügér tenyésztés technológiájának adaptálása mérsékelt égöv alatt m"köd!, termálvízzel táplált halnevel! rendszerekre” cím" program keretében a HAKI-ban egy vietnami szakember, a Cantho Egyetem munkatársának kétéves MSc képzésére kerül sor a 2009. és 2010. években. Az FVM által támogatott, a HAKI délkelet-ázsiai kapcsolatainak fejlesztését segít! program hozzájárult ahhoz, hogy az intézet bekapcsolódhatott egy EU FP-7 projekt el!készítésébe (AQUASEM09) olyan európai akvakultúrában meghatározó partnerekkel, mint a wageningeni-ghenti-stirlingi egyetemek, illetve az EAS. 2009-ben is folytatódtak a tudományos és szakmai munka személyi feltételeinek javítására irányuló er!feszítések, amely eredményeként ismét egy kutató szerzett PhD fokozatot. Jelenleg hét fiatal kutató vesz részt levelez! PhD továbbképzésben a debreceni és a szegedi egyetemeken. Az intézet 2009-ben is folytatta, illetve b!vítette oktatási és szaktanácsadási tevékenységét. A HAKI aktívan részt vett a debreceni, a gödöll!i, a kaposvári és a keszthelyi egyetemek oktatási (els!sorban a BSc szint" képzésben, de a szakirányú MSc programok kialakításában is) és a folyamatban lév! PhD képzési programjaiban. A Halászati Tudományos Tanácskozás évenkénti rendszeres megszervezésével nemcsak a tudományos eredmények megismertetéséhez, hanem a szakmai közösség er!sítéséhez is hozzájárul az intézet, tekintettel arra, hogy ezek a rendezvények kiemelked! országos szakmai fórumok. 2007. év elejét!l önálló szervezeti egységként létrehoztuk a Szaktanácsadási és Innovációs Központot, melynek feladata az intézet ismeretátadási, szaktanácsadási és innovációs tevékenységének szakmai koordinálása, valamint szaktanácsadási és innovációs projektek, programok kezdeményezése.
3
A K+F munka mellett az intézet aktívan részt vesz a szakmai „közéletben”, hozzájárulva ezzel az ágazat, illetve az európai haltermelés döntéshozók általi, illetve társadalmi elfogadottságának növeléséhez. Az intézet továbbra is aktív kapcsolatban áll a Haltermel!k Országos Szövetségével és Terméktanácsával (HALTERMOSZ), illetve nemzetközileg az Európai Haltermel!k Szövetségével (FEAP), az Európai Akvakultúra és Innovációs Technológiai Platformmal (EAITP), a FAO Belvízi Halászati Tanácsadó Bizottságával (EIFAC) és az Európai Akvakultúra Társasággal (EAS). Sikeresen m"ködik és egyre b!víti tevékenységét a 2004-ben megalakult Kelet-európai Akvakultúra Központok Hálózata (NACEE), melynek koordinátor intézménye a HAKI. A NACEE igazgatók rendszeres tanácskozásait (2009-ben a lengyelországi Torunban) a római FAO Központ anyagi támogatásával rendezzük. Az intézet továbbra is aktívan részt vesz két meghatározó nemzetközi szervezet, az Ázsiai Akvakultúra Központok Hálózata (NACA) és a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) munkájában. 1.3. Az új intézmény esetében a feladat jogszabályi megalapozása --1.4. Az intézmény által ellátott tevékenységi kör, az év során teljesült feladatok, a szakmai feladatokban bekövetkezett változások, jellemz! mutatókkal a szakmai m"ködés értékelése A HAKI K+F tevékenységét alapvet!en a hazai és nemzetközi K+F igények határozzák meg. Az intézet jelenlegi értékes K+F kapacitásai az igényekhez való folyamatos alkalmazkodás során alakultak ki, miközben igyekeztünk meg!rizni a HAKI sajátságos értékeit és hagyományait. Az intézet a korábbi, els!sorban akvakultúra technológiák fejlesztésére irányuló K+F munka mellett, ma kiemelten vizsgálja a természeti (els!sorban vízi) er!források és a halgazdálkodás, illetve az öntözéses növénytermesztés közötti kölcsönhatásokat a fenntarthatóság növelése érdekében. A K+F projektek szinte mindegyikében megjelennek az er!forrás kímélet, a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság és újabban az állatjólét kritériumai. Az intézet közhasznú kutatásai egyre inkább szolgálják az ágazati stratégiák kialakításának és az ágazatot érint! törvények, valamint rendeletek kidolgozásának tudományos megalapozását is. Intézetünk kiveszi a részét egyes globális problémák megoldásából a fejlettebb országokra háruló feladatok terén is. Intézetünk K+F stratégiájának alappillérei a multidiszciplinaritás, az aktív nemzetközi együttm"ködés és a vállalkozásokkal való partnerkapcsolat. Az intézet - más kutatóintézményekkel és vállalkozókkal együttm"ködve - képes komplex problémák tudományos igény" megoldására. A K+F projektek így olyan intézeti, vagy az intézet által koordinált tevékenységekhez is kapcsolódnak, mint az ismeretátadás, informatikai adatbázis kezelés, laboratóriumi mérés-szolgáltatás, szakmai továbbképzés, szaktanácsadás és innováció.
4
A HAKI K+F tevékenysége jelenleg az alábbi szakmai területekre koncentrál: 1. Génexpresszió vizsgálatok a Koi Herpesz Vírusra és az Aeromonas hydrophyla bakteriális fert!zésre fogékony, illetve ellenálló különféle ponty keresztezések esetében; 2. Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése, elhelyezése és újrahasznosítása tavas tisztítórendszerekben; 3. A csuka intenzív rendszer" tenyésztési technológiájának fejlesztése; 4. A hazai természetesvízi halászati er!források fejlesztési stratégiájának kidolgozása, különös tekintettel a gazdaságilag fontos !shonos halfajok restitúciójára és az invazív halfajok visszaszorítására; 5. Széls!séges vízháztartási jelleg" (belvizes) mez!gazdasági m"velés" területek alternatív hasznosítási lehet!ségeinek többtényez!s értékelése az Alföldön; 6. A vízkárkockázati térképezés FVM feladatainak végrehajtása; MVA és ETVIR korszer"sítése; 7. A vízgazdálkodás növekv! mez!gazdasági szerepének érvényesülését segít! cselekvési programok kidolgozása; 8. Közcélú mez!gazdasági és vízgazdálkodási feladatok lehatárolásának elvei; A mez!gazdasági vízszolgáltatás árszabályzatainak, és a jogszabályok módosításának kidolgozása; 9. Halászati és állattenyésztési együttm"ködés fejlesztése Délkelet-Ázsiában. Az intézet f! szakmai feladataiban 2009-ben sem következett be lényeges változás, az FVM által jóváhagyott K+F alapfeladatok teljesítésének keretében folyt a kutatómunka, nagyrészt ezekhez kapcsolódtak a pályázatokon elnyert és a megbízásos témák. 2009-ben összesen 28 pályázati (melyb!l 20 hazai, 8 nemzetközi) témában folyt K+F munka az intézetben. A finanszírozás nehézségei ellenére 2009-ben is több, nemzetközileg is figyelemre méltó eredmény született az intézet K+F feladatainak végrehajtása során, melyekre alapozva tudunk sikeresen részt venni hazai és uniós pályázatok konzorciumaiban. Az elmúlt évben továbbra is kiemelt kutatási feladat volt a környezetbarát és víztakarékos haltermelési technológiák fejlesztése, a haltermelés és a környezet közötti kölcsönhatások vizsgálata, betegségeknek ellenálló pontyfajták el!állítása funkcionális genomikai módszerek alkalmazásával, a halliszt és halolaj kiváltása haltápokban alternatív növényi fehérjeforrásokkal, a piacon jól értékesíthet! halfajok bevonása a hazai akvakultúrába, valamint a hidrokultúrás zöldségtermesztés környezettudatos technológiáinak fejlesztése. Kutatási eredményeinket hazai és nemzetközi konferenciákon tartott el!adásokon (41 el!adás kivonat idegen és magyar nyelven nyomtatásban és elektronikus formában), konferencia kiadványokban (30), megjelentetett teljes közleményekben, valamint hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban (17), illetve szakkönyvekben (5 könyvfejezet, monográfia), és egyéb publikációkban (40) ismertettük. Hazai és nemzetközi tudományos és vállalkozói szakmai kapcsolataink kiterjedtségét jól mutatja - az egyre sz"kül! hazai pályázati források ellenére - a kidolgozott és benyújtott pályázatok továbbra is viszonylag magas száma.
5
1.5. Az év folyamán az intézményen belül a szervezeti és feladatstruktúra korszer"sítésére tett intézkedések bemutatása Mivel a 2009. év els! felében az alaptámogatás igen alacsony szintje mellett gyakorlatilag nem voltak agrár K+F pályázati kiírások és nem voltak állami megbízások sem, az intézet az utóbbi évek legsúlyosabb finanszírozási válságát élte át. A sokrét" nemzetközi pályázati munka és a menedzsment er!feszítéseinek eredményeképpen az év hátralév! részében ugyan id!legesen sikerült megoldani, hogy az intézet kiadásait a bevételek fedezzék, de a folyamatosan növekv! költségek, illetve az agrár K+F finanszírozás várható további bizonytalanságai miatt elengedhetetlenné vált az intézet szervezetének, m"ködésének áttekintése és racionalizált, költségtakarékos gazdálkodás biztosítása. A szervezeti korszer"sítés során alapelvnek tekintettük, hogy a források sz"külésére nem a kapacitások leépítésével válaszolunk, hanem az intézet forrásszerzési képességét növeljük, megcélozva nem hagyományos K+F források bevonását az intézet finanszírozásába. Megjegyzend! azonban, hogy a kapacitások szinten tartása, a forrásszerz! képesség növelése szükségessé tette a min!ségi kutatócseréket. Ez a folyamat nem újkelet" gyakorlat a HAKIban, de a körülmények szükségessé teszik a folyamat felgyorsítását. Miután a HAKI bevételei alapvet!en kutatásból, illetve K+F szolgáltatásokból származnak, els!dleges feladat volt a kutatás szervezetének és m"ködésének fejlesztése, a K+F munka min!ségének és hatékonyságának a javítása. A 2008. évi szerkezetátalakítás eredményeképpen létrehozott három osztály közül a „Halbiológia Osztály” tevékenységének középpontjában a genetikai, immunológiai és takarmányozástani diszciplínák állnak, a „Vízi Er!forrás Gazdálkodás Osztály” tevékenysége a vízökológiai, a vízi er!források hasznosítására irányuló kutatásokat foglalja magába, míg az „Akvakultúra Rendszerek Osztály” tevékenysége olyan szintetizáló kutatómunka, amely akvakultúra rendszerek és technológiák elemzésére, fejlesztésére irányul. Az osztályok élén olyan tapasztalt kutatók állnak, akiknek alapvet! feladata a kutatómunka min!ségének felügyelete és javítása, míg a helyettesek olyan fiatalabb kutatók, akik az osztály K+F tevékenységének menedzsmentjében segítik az osztályvezet!ket. A korábban végrehajtott szerkezetátalakítások azt az alapvet! célt hivatottak szolgálni, hogy növeljék a HAKI versenyképességét, illetve forrásszerz! képességét. Eddigi tapasztalataink szerint a szervezet jó feltételeket biztosít a kit"zött célok eléréséhez, megfelel! feltételeket teremt „kutatóm"helyek” kialakításához, és jól szolgálja a kutatásvezetést a kutatók teljesítményének nyomon követésében, ezzel honorálja az eredményeket és kiküszöböli a gyengeségeket.
6
1.6. Az intézmény 2009. évi gazdálkodási és pénzügyi helyzetének alakulásáról év közben az intézmény vezetése milyen bels! információs rendszeren keresztül kapott tájékoztatást, milyen gyakorisággal, milyen tartalommal és milyen formában? Milyen évközi elemzések készültek a vezet!i döntések támogatására? Az intézet vezetése rendelkezik hosszú- és középtávú célokkal, amit minden év januárjában felülvizsgál és elkészíti az adott évre vonatkozó céljait, valamint értékeli az el!z! év céljainak megvalósítását. Szakmai szempontból osztályonként értékeli: - a kutatási tevékenységet, - a pályázatok, felkérések helyzetét, - a publikációs tevékenységet, - az oktatási tevékenységet, - a külföldi kiküldetés eredményességét. Az intézet pénzügyi helyzetét negyedévente értékeli az intézet vezetése. Az elemzés kiterjed az osztályok kiadásainak, bevételeinek alakulására és a háttér tevékenységet végz! részlegek költségeinek változására is. A bevételek és kiadások f! számlacsoportok szerint, a kiadásoknál a f!bb számlacsoportok alábontva is szerepelnek a táblázatban. Az osztályok adatai összegzésre kerülnek intézeti szinten. Az adatok táblázatos formában kerülnek kiadásra és megvitatásra. Év közben sor kerül humánpolitikai elemzésre is, amiben többek között az életkor, az iskolai végzettség, a nyelvismeret, a tudományos végzettség változásait kísérjük figyelemmel. A vev!k, szállítók helyzetér!l a Költségvetési Osztály rendszeresen tájékoztatja a gazdasági f!igazgató-helyettest, és amennyiben szükséges, jogi képvisel!nk segítségével megtesszük a szükséges lépéseket. A bels! ellen!r munkája során a vizsgálandó anyaghoz kapcsolódóan készít elemzéseket. Minden évben elkészülnek a beszámolóhoz kapcsolódó elemzések, táblázatok. Az intézetnél ISO min!ség irányítási rendszer m"ködik, amit küls! auditor évente ellen!riz. Ez szintén a vezet!i döntések meghozatalát segíti. 1.7. Az intézmény 2009. év során milyen felkészülési intézkedéseket hozott a szakfeladatrend bevezetése és a státusztörvény miatt 2010-ben megváltozó pénzügyi-számviteli feladatok kezelésére? Folyamatos szakmai jelleg" továbbképzéseken történ! részvétellel, valamint szakirodalom tanulmányozásával próbálunk felkészülni arra a feladatrendszerre, amihez még a mai napig a felügyeleti szerv sem tud érdemi, és hathatós információval, útmutatással szolgálni. Információm szerint a hasonló tevékenységet folytató társintézmények (kutatóintézetek) is tanácstalanok.
7
2. Az el!irányzatok alakulása 2.1. Az el!irányzatok évközi változásai, a tényleges teljesítéseket befolyásoló f!bb tényez!k, az el!z! évi eredeti, módosított, illetve tényadatokhoz képest bekövetkezett változások, eltérések bemutatása (nemcsak a %-os mértéket kell bemutatni, hanem azt, hogy mi valósult meg az el!irányzatból) Az el!irányzatok módosításának az alábbi okai voltak a 2009-es évben: - az elnyert Baross, DAK, TéT és EU-s pályázatok bevételei, - az intézet saját bevételeinek növekedéseként hazai szerz!déses munkák, valamint - felügyeleti szervi, illetve kormányzati hatáskörben nyújtott támogatások. Ezen bevételi többletek, az ebb!l adódó el!irányzat-változások kedvez!en befolyásolták az intézet m"ködését és els!sorban fejlesztési elképzeléseit is. Az el!irányzat-módosítások levezetését a 1. sz. melléklet mutatja be. Miután hosszú távú bérleti szerz!désekkel rendelkezik az intézet, ezért a bérleti díjak változása miatt lényeges el!irányzat módosításra nem volt szükség. Ugyanez mondható el az elhasználódott, illetve feleslegessé váló eszközök értékesítésér!l, valamint az egyéb bevételekr!l. Intézetünk ilyen jelleg" bevételeit célszer"en felhalmozási kiadásokra fordítja és így az eszközérték részbeni pótlása ezen bevételekb!l biztosított. HAKI ezeket a bevételeit soha nem használta fel m"ködési célok finanszírozására, és a jöv!ben is az ilyen irányú bevételeinket minden esetben az infrastruktúra fejlesztésére, felújítására és m"szerek beszerzésére, azaz felhalmozási kiadásokra kívánjuk fordítani. Jelent!s saját bevétel növekmény volt 2009-ben az Európai Közösségek Bíróságának utólagos 2004.05.012005.12.31. közötti id!szakra vonatkozó ÁFA önellen!rzési (levonási) jog gyakorlásának lehet!sége, melynek eredményeképpen 44.262 eFt összeg" ÁFA, továbbá 13.940 eFt összeg" késedelmi pótlék került kiutalásra. Ezen összegeket az intézet szintén felhalmozási kiadásokra fordította, nevezetesen öner!ként a pályázaton nyert kutatásfejlesztési laboreszköz beszerzések finanszírozásához. Egyes esetekben az elnyert források késve, vagy a tárgyévben meg sem érkeznek az intézethez (TéT támogatások, területalapú támogatás, stb.), ami komoly problémákat okoz a finanszírozásban, és egyik évr!l a másik évre történ! áthúzódás esetén az el!irányzatok teljesítésében is. Az EU-s projektek elszámolásait jelent!s – esetenként fél-háromnegyed éves – késedelemmel fogadják el, s további fél év múlva kerül kiutalásra az el!re megfinanszírozott, még jogos támogatási összeg. Meglehet!sen nehéz terhet ró az intézet pénzügyi menedzsmentjére, hogy ezekben az átmeneti id!szakokban a szükséges forrásokat el! tudja teremteni a pályázatok megfelel! finanszírozásához, valamint az intézet m"köd!képességének fenntartásához. Az intézet pénzforgalmi kimutatásának havi bontását a 2. sz. melléklet tartalmazza.
8
Az alapvet! probléma, amelyet már több alkalommal jeleztünk, hogy az induló éves terv már forráshiányos, azaz nincs szerz!déssel lekötve a saját bevételi el!irányzat. A tervezés során valamilyen megoldást kellene találni erre az anomáliára. Pozitív jogalkotói döntés volt a „maradványtartási kötelezettség” eltörlése, hisz a tényleges maradvány összege december utolsó napjaiban derül ki, tekintettel arra, hogy az utolsó kincstári nap után a GIRO rendszerb!l még történik jóváírás-fogadás. Ez a tény a maradvány összegét gyakorlatilag tervezhetetlenné teszi. Az el!irányzatok el!z! évihez viszonyított változásának bemutatása a 3. számú, az eredeti és módosított el!irányzatok, illetve azok teljesítésének összefoglaló bemutatása a 4. számú mellékletben található. Tovább nehezítette az intézet m"ködési feltételeit, hogy évek óta csökken a dologi el!irányzat. 2009-ben 65.200 eFt volt a dologi kiadások eredeti el!irányzata, amely a 2008. évre jóváhagyottnak 55 %-a volt csak, jóllehet a szolgáltatók állandóan emelik áraikat. Így az intézet m"ködése lassan ellehetetlenedik. Nemcsak az a probléma, hogy az alaptámogatás gyakorlatilag nominális szinten tartásán alapszik, és még csak az inflációs hatással sem történik korrekció, hanem ezzel együtt sz"külnek a pályázati lehet!ségek, hiszen a felhasználható saját er! is jelent!sen csökken. Az uniós pályázatok esetén csak a konkrét programok végrehajtásához igényelhet! támogatás, az EU ugyanis nem járul hozzá az intézet fenntartási költségeihez, és a m"ködéshez is csak a program tervezett költségének 7-20 %-ával, mint általános költséggel. A megítélt költségvetési támogatás már az elmúlt években sem fedezte a bért és közterheit, valamint a minimális, az intézmény üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen közüzemi díjak költségét. Ez a helyzet tovább súlyosbodott 2009-ben, ugyanis a költségek növekedésével az olló tovább nyílt. Intézetünk folyamatosan törekszik a minél költségtakarékosabb m"ködésre, a korábbi évekhez hasonlóan keresi a költség-megtakarítást eredményez! megoldásokat. Korábban már egyes, a piacon versenyhelyzetben lev! szolgáltatóknál sikerült díjcsökkentést elérni, továbbá bels! átcsoportosításokkal, feladat-átszervezésekkel és a kiküldetések csökkentésével próbáltuk a m"ködésünket továbbra is egyensúlyban tartani. 2009-ben azonban így is jelent!s likviditási problémát okozott a nettó finanszírozás, ugyanis a havi támogatási keretb!l a járulékfizetési terhek levonása után megmaradó forrás már a nettó bérek kifizetésére sem elegend!, nemhogy a m"ködéshez feltétlenül szükséges dologi kiadások (közüzemi díjak) teljesítésére. A levonás után mintegy 3.000 eFt marad a számlánkon, a nettó munkabér pedig havonta eléri a 10.000 eFt-ot. Korábban több esetben a beszerzések után visszaigényelt ÁFA-t átvezettettük a járulékterhekre, ez azonban a nettó finanszírozás bevezetésével 2008-tól értelmét vesztette. Az esetleges kiutalási igényeket az APEH a bevallás benyújtását követ! 45. nap után teljesíti, ez azonban minden esetben meghaladja a vállalt bérfizetési napot. Az intézet tevékenységének szezonális jellege (a bevételek jellemz!en nyár végét!l jelentkeznek) komoly problémákkal szembesíti az intézetvezetést a szükséges források id!ben történ! megszerzése tekintetében.
9
Felhalmozási kiadásokra évek óta nincs forrás, esetenként pótel!irányzatot biztosít a felügyeleti szerv, ami csak t"zoltómunkára elég. Az intézet mintegy 1,155 millárd forint érték" vagyonnal rendelkezik (épületek, építmények, m"szerek, gépek, berendezések, stb.) és ezek felújítására, pótlására semmilyen forrást nem biztosít a felügyeleti szerv. Természetesen az is ellentmondás, hogy bármilyen vagyontárgy értékesítése az MNV Zrt. bevételét képezi, jóllehet semmivel nem segíti ennek a vagyonnak a gyarapodását. Jelenleg hazai és nemzetközi pályázati forrásokból, valamint a bérleti díj bevételekb!l finanszírozzuk a fejlesztéseket. 2.2. A fejezet által az intézmény m"ködtetésére, fejlesztésére átadott pótel!irányzatok felhasználása, valamint az elért célok bemutatása összhangban a költségvetési beszámolóval Az intézet 2009-ben a felügyeleti szervt!l el!z! évi m"ködési célú maradvány átadás-átvétel soron 22,5 mFt összeg" póttámogatást kapott. Ebb!l 2,5 mFt 2008. évi FVM feladatterv megvalósításához kapcsoló kiutalt támogatás, 20,0 mFt pedig m"ködési célú, az intézet folyamatos likviditásának fenntartása érdekében a tartozásállomány csökkentésére szolgált. 2.2. A személyi juttatások el!irányzatának alakulása, a létszámváltozások, illetve az ahhoz kapcsolódó személyi juttatási el!irányzatok alakulása, az el!z! évhez viszonyított átlagilletmény (juttatás) változás, a végrehajtott létszámcsökkentéssel elért megtakarítás éves szint" hatása 2009-ben intézetünk a törvényi el!írásnak megfelel!en a soros el!relépéssel érintett dolgozóknál, valamint a PhD végzettség megszerzéséhez kötelez!en el!írt bérfejlesztést végrehajtotta. Az intézet engedélyezett létszáma 2009. évben 80 f! volt, nyitó és záró létszám nem változott. Betöltetlen, üres álláshely az intézetben nem volt. Intézetünk személyi juttatását 2009. évben 211.969 eFt-ra tervezte, de az évközi módosítások alapján év végére a személyi juttatás el!irányzata 244.941 eFt-ra változott. Az el!irányzat teljesítése 212.791 eFt szinten realizálódott, mely 86,87 %-os teljesítésnek felel meg. Az elemi költségvetésben a munkáltatót terhel! járulék el!irányzatát 67.931 eFt-tal hagyta jóvá az FVM, de az évközi el!irányzat módosítások hatására ez 78.450 eFt-ra módosult. A munkáltatót terhel! járulékok el!irányzatát intézetünk 63.404 eFt-ra teljesítette, ami 80,82 %-os szintet jelent. Az állammal szembeni tartozás 2009. évben nem keletkezett, és a már régóta húzódó ÖKIHAKI intézmény összevonásból ered!, még 2008-ban meglév! 3.000 eFt összeg" tartozást is sikerült rendezni.
10
A 2009. évi béralap és létszám alakulása besorolási kulcsonként (teljes munkaid!s alkalmazottak esetén): Besorolási csoport (kategória)
Átlaglétszám f!
Éves bér ezer Ft
Átlagbér Ft/hó
31 302 303 304 305 306 307 308 309 300
4 4 9 17 2 7 2 5 2 25
21.919 4.652 10 628 24.454 4 225 9.569 4 683 6.583 3.851 81.062
456.646 96.917 98.407 119.873 176.042 113.917 195.125 109.717 160.458 270.207
Létszám leépítésre már csak akkor lehet gondolkodni, ha a felügyeleti szerv meghatározza azon feladatok körét, melyek elhagyhatók az alaptevékenységb!l. Az egy f!re számított rendszeres illetmény szinte minden besorolási kategóriában csökkent az el!z! évihez viszonyítva, hisz teljes mértékben eltörlésre került a 13. havi illetmény, illetve illetményhatártól függ! lett a rendszeres keresetkiegészítés is. 2.3. A dologi kiadások el!irányzata változásának bemutatása, feltüntetve a takarékossági intézkedéseket is Az intézet eredeti dologi és egyéb folyó kiadási el!irányzatát 65.200 eFt-ban hagyta jóvá az FVM. Az elnyert hazai, valamint nemzetközi pályázatok, a maradvány és a szerz!déses munkák miatti módosítások hatására ez 452.965 eFt-ra változott. Az el!irányzatot intézetünk 435.302 eFt-ra teljesítette, amely 96,1 %-os teljesítésnek felel meg. A 2008. évi állami haltelepítési programra az FVM 2008-ban biztosította a forrást, viszont a Közbeszerzési Törvény el!írásai miatt a feladatot nem tudtuk befejezni csak 2009 márciusában, így az erre a célra biztosított 177,6 millió el!z! évi maradványként finanszírozta a kiadásokat. Ez tükröz!dik mind a dologi kiadások el!irányzatának, mind a teljesítésének viszonylag nagy összeg" különbözetében. A korábbi évekhez képest tovább csökkentettük a kommunikációs költségeinket. Hazai és külföldi kiküldetések kiadásainak saját forrásból történ! finanszírozását is sikerült visszaszorítani. A külföldi kiküldetések jóváhagyásánál el!nyt élveznek a pályázatok (pl. TéT projektek), és egyéb más, els!sorban nemzetközi programok terhére történ! kiutazások. A laoszi kötött segély-hitel program terhére történ! utazásokat az intézet megel!legezte, de a 8,6 millió USD összköltség" fejlesztés szerz!déseit mind a laoszi, mind a magyar kormány
11
2009-ben aláírta, így a HAKI részére ez a kiadás megtérítésre került. A takarékossági intézkedések keretében igyekszünk a nem pályázati támogatásokból finanszírozott kiutazásokhoz egyéb forrásokat biztosítani (pl. a meghívó fél költségére). A dologi kiadások között további jelent!sebb tételeket a közüzemi díjak és az ÁFA-kiadások képezik. A közüzemi díjtételek (villamos energia-, gáz-, víz-szennyvíz-, telefondíj) nagymérték" emelése, jelent!s kiadási többletet eredményezett az el!z! évhez képest. A HAKI tevékenységéb!l adódóan a haltenyésztéshez, illetve a génbankok fenntartásához szükséges Körös-víz díjtételét a szolgáltató az energia ár változására hivatkozva jelent!sen emelte, és ez tovább sz"kítette az intézet m"ködéséhez rendelkezésre álló forrásokat. 2.4. A felhalmozási kiadások el!irányzatának alakulása, az eredeti el!irányzathoz képest a változás okai. A felújítások és beruházások (beleértve a folyamatban lév!ket is) tételes bemutatása, indoklása, összefoglalása Felújításra és intézményi beruházásra az FVM 2009-ben sem biztosított forrást eredeti el!irányzatként, és központi beruházási keretb!l sem tudott forrást nyújtani a 2009. évi fejlesztésekhez. Intézetünk befektetett eszközeinek mérleg szerinti értéke meghaladja az egymilliárd forintot. Ennek az eszközállománynak az éves amortizációja igen jelent!s összeg, amelynek pótlására igyekszünk minden lehetséges forrást igénybe venni. Így különböz! pályázati forrásokból, az átmenetileg szabad kapacitások bérbeadásának bevételéb!l, az elhasználódott eszközök értékesítéséb!l származó bevételb!l javítjuk a kutatási-fejlesztési programok infrastrukturális feltételeit. A HAKI intézményi beruházásra 2009. évben az eredeti el!irányzat szerint nem fordíthatott volna semmit, azaz az eredeti el!irányzat „0” Ft volt, de figyelembe véve a fent említett forrásokat, az intézményi beruházás el!irányzata bruttó 93.562 eFt-ra módosult, ezt az intézet 57.492 eFt-ra 61,45 %-ra teljesítette. Ügyviteli-, számítástechnikai gépbeszerzésre és szoftverfejlesztésre 1.644 eFt-ot, illetve 780 eFt-ot fordítottunk. Ez utóbbi a 2008. évi országos haltelepítési feladat ellen!rzését szolgáló szoftver fejlesztése volt teljes egészében. Egyéb gépbeszerzésekre 54.090 eFt-ot költött az intézet, amelyb!l kiemelkedik a Környezetanalitikai Központi Labor eszközbeszerzésének értéke, amely 26.138 eFt volt. A beruházások részletes kimutatását az 5. sz. melléklet mutatja be. Eredeti felújítási el!irányzat 2009. évben nem volt. A HAKI saját bevételeib!l azonban felújításokra 3.768 eFt-ot fordított. A felújítási kiadások 2009-ben jellemz!en ingatlan felújításhoz, illetve beépített technológia felújításhoz kapcsolódik, s reményeink szerint 2010-ben ezek a munkálatok folytatódhatnak, ha megfelel! finanszírozási forrást sikerül az intézetnek találnia (6. sz. melléklet). A fejlesztések hosszú távon a hazai és nemzetközi pályázatokon való részvételhez teremtik meg az infrastrukturális alapokat.
12
2.5. Bevételek alakulása, jellege, típusai bemutatása, rendszerezése 2.6.1. Bevételi tételek alakulása, ezen belül a m"ködési bevételek elemzése, az egyéb bevételek f!bb tételeinek bemutatása A bevételi tételek alakulását megfelel!en csoportosítva a 7., 7/a, 7/b és a 7/c számú mellékletek tartalmazzák. A m"ködési bevételeket nagymértékben megemelte a már el!bbiekben említett utólag megtérített levonható ÁFA, valamint a felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódó ÁFA bevétel. A különböz! hazai és nemzetközi programok bevételei támogatták az intézet m"ködését, csakúgy, mint azok a megbízások, amik részben a felügyeleti szervhez tartozó szervezeti egységekt!l érkeztek az intézethez. Intézetünk költségvetésében a törvény szerinti bevételek el!irányzatát 169.100 eFt-ban hagyta jóvá az FVM. Ebb!l 67.300 eFt-ot intézményi m"ködési bevételként, 41.500 eFt-ot támogatás érték" m"ködési bevételként, 60.000 eFt-ot egyéb m"ködési bevételként, 300 eFt-ot pedig egyéb felhalmozási célú pénzeszköz bevételként hagyott jóvá az FVM. A felügyeleti szervt!l kapott támogatások eredeti el!irányzata 176.000 eFt volt. A m"ködési támogatás el!irányzata a 176.000 eFt-r!l az évközi pályázatok és szerz!déses munkák hatására 282.604 eFt-ra n!tt, ami ezen a szinten teljesült is. Az intézményi m"ködési bevételek el!irányzatát a gazdálkodó szervezetekkel történt sikeres szerz!déskötések, a különböz! EU-s és egyéb külföldi pályázatokon való részvétel, valamint a költségvetés összeállításakor még nem tervezhet! felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódó ÁFA visszaigénylésének hatására 200.836 eFt-ra módosította intézetünk, amelyet 213.032 eFt-ra, azaz 106,07 %-ra teljesített. A felhalmozási bevételek el!irányzata az elemi költségvetésünkben összesen 300 eFt volt, mely az évközi módosításokkal 4.760 eFt-ra változott, amit sajnos csak 1.965 eFt-ra, azaz 41,28 %-ra teljesítettünk. A m"ködési bevételek között meghatározó szerepet játszik a bérleti díjakból származó bevétel. Ennek nagyságrendje 32.181 eFt. Ez olyan mérték", hogy ennek kiesése az intézet ellehetetlenülését vonja maga után. A kutatási programok „melléktermékeként” jelentkez! halértékesítés is fontos bevétele intézetünknek 14.713 eFt értékben. A kutatási szolgáltatások bevétele és egyéb bevételek összege 166.138 eFt volt. Tárgyévi pályázati munkák támogatása címén 102.000 eFt-ot realizáltunk az FVM-t!l. Egyéb m"ködési célú pénzeszköz átvétel összege, hazai és EU-s forrásokból 116.256 eFt volt. Felhalmozási bevétel, és felhalmozási célú pénzeszköz átvétel összege 28.917 eFt volt. Úgy véljük, hogy az alaptámogatás emelése nélkül nehéz lesz a 2010-es évet elkezdeni, hiszen a kollegák a teljesít!képességük határán dolgoznak, ami már-már veszélyezteti az érdemi, értékes kutatómunka elvégzését.
13
2.6.2. A többletbevételek alakulása, a tervezett!l való eltérés okai, azok egyszeri, illetve tartós jellege, azokat milyen kiadások finanszírozására fordították Az intézetnél klasszikus értelemben vett többletbevétel nem keletkezett, a plusz bevételek a különböz! pályázatokon való sikeres részvételb!l adódtak. A pályázatokon elnyert bevételeket célirányosan teljes egészében, az adott, elnyert programra kellett fordítani, az elfogadott költségterv alapján. A pályázati m"ködési bevételeket sajnos nem lehet tartósnak tekinteni, ugyanis általában ezek egy, maximum két évre vonatkozóan segítik az intézet m"ködését. A beruházási pályázatokon nyert összegek konkrét program megvalósítását szolgálja és nem megismételhet!k. Tartós jelleg" többletbevétel nem keletkezett az intézetnél. 2.6.3. A bevétel tervezett!l való elmaradásának okai A tervezett!l való jelent!s bevételi elmaradás 2009-ben a felhalmozási célú bevételt leszámítva nem volt. Jelent!s eszköz, valamint ingatlan értékesítésre nem került sor. 2.6.4. Behajtási problémák, a behajtás érdekében tett intézkedések, behajthatatlan követelések állománya A követeléseink kiegyenlítése általában a felszólító levelek után megtörténik. Egy-két esetben szükség volt a jogi képvisel!nk hathatós közrem"ködésére. 2.6.5. A követelések változása a nyitó állományhoz viszonyítva A követelés-állományunk a 2008. évihez képest 5.623 eFt-tal csökkent, a záró állomány értéke 17.882 eFt. A 2008. évi záróállomány értéke 23.505 eFt volt, melyb!l 2009-ben 22.435 eFt pénzügyileg teljesült. A követelések záróállománya a december hónapban, de már januári fizetési határid!vel kiszámlázott bérleti díj, innovációs- és egyéb kutatási szerz!dés, valamint a bérl!k és dolgozók felé továbbszámlázott tételekb!l tev!dik össze. Tárgyévi fizetési kötelezettségeiknek az érintettek eleget tettek, el!z! évi vev!követelés behajtása e beszámoló készítése id!pontjában jogi útra terel!dött. 2.6.6. ÚMVP Technikai Segítségnyújtás keretében átvett bevételek, illetve felhasználásuk Intézetünknek ilyen bevétele nem volt. 2.7. El!irányzat- maradvány 2.7.1. A 2008. évi el!irányzat-maradvány f!bb felhasználási jogcímei Intézetünknél 2008-ban 197.720 eFt el!irányzat-maradvány keletkezett, melyb!l 177.760 eFt-ot a 2008. évi állami haltelepítési feladat dologi kiadásaira (halbeszerzés)
14
fordítottunk. Felhalmozási maradvány összege 4.910 eFt, járulékkal növelt személyi kiadások maradványa 4.154 eFt, szállítói kötelezettség egyéb dologi állománya 10.896 eFt volt. 2.7.2 A 2009. évi el!irányzat-maradványok alakulása, összetétele, keletkezésének okai (a tárca által elrendelt maradványtartási kötelezettség, feladat-elmaradás, áthúzódó kötelezettségek, bevételi többletek, stb.) 2009-ben az el!irányzat maradvány összege 65.772 eFt volt. Képz!désének oka a 2009. évben befolyt, de 2010-es feladattal terhelt, nevezetesen az Állami Elkülönített Alapoktól átvett 50.376 eFt támogatás, valamint saját (decemberi) bevételi többlet 15.396 eFt volt. A 2009. évi el!irányzat-maradvány összetételét, alakulását, valamint keletkezésének okát az alábbi táblázat mutatja: El!irányzat-maradvány összetétele Ssz.
Megnevezés
Összeg
a
b
c
1.
Dologi és egyéb folyó kiadások
2.
Személyi juttatás
8.267
3.
Munkaadókat terhel! járulék
2.232
4.
Intézményi beruházási kiadások
5.
Felújítási kiadások
Összesen:
17.663
36.024 1.586 65.772
Keletkezésének oka d Áthúzódó kötelezettség Áthúzódó kötelezettség Áthúzódó kötelezettség Áthúzódó kötelezettség Áthúzódó kötelezettség
adatok ezer Ft-ban Alakulása c-b!l teljesítve 2010.03.31-ig e 17.663 8.267 2.232 36.024 1.586 65.772
A maradvány teljes összege kötelezettségvállalással terhelt, a 2009. évi munkaadókat terhel! járulékmértékek csökkenése miatti visszafizetési kötelezettség 390 eFt. 3.
Egyéb
3.1. A gazdálkodás és a vagyonváltozás összefüggései, az intézményi vagyon állományváltozásának értékelése, nagyérték" vagyontárgyak, állóeszközök értékesítése Az intézet nagy hangsúlyt fektet vagyonának meg!rzésére, illetve lehet!ségeihez képest annak fejlesztésére. Az infrastrukturális háttér fejlettségi szintje nagymértékben meghatározza az intézet hazai és nemzetközi megítélését, valamint a hazai és nemzetközi pályázatokon való részvételének sikerességét. Az elmúlt évekhez hasonlóan 2009-ben, ha szerényebb mértékben is, mint az el!z! években az összköltségvetésünknek mintegy 7,3 %-át elér! részét fordítottuk fejlesztésre.
15
Az eszközök 2008. évi nyitó bruttó értéke 2.241,5 mFt, míg 2009. évi nyitó bruttó értéke 2.273,8 mFt volt. Az eszközök záró bruttó értéke 2009. évben 2.296,3 mFt volt. Az eszközök nettó értéke 2008-ban 1.189,0 mFt, 2009-ben 1.122,8 mFt volt. Az ezzel kapcsolatos részletes kimutatást a 8. sz. melléklet tartalmazza. Az eszközök és források kimutatását és azok 2008-2009. évi változását a 9. sz. melléklet mutatja be. Az intézet tevékenysége során - az új kihívásoknak megfelel!en - bizonyos feleslegessé vált, vagy elhasználódott eszközöket értékesítenie kell, ugyanakkor az ezekb!l befolyt bevételt a HAKI minden esetben felhalmozási kiadásokra fordítja, ugyanis ez teremti meg az alapot a folyamatos fejl!déshez, valamint biztosítja mind a hazai, mind a nemzetközi pályázatokon való részvételi lehet!séget. A jelenlegi szabályozás túl bürokratikus, nem szolgálja az okszer" és célszer" vagyongazdálkodást. A jó vagyongazdálkodást folytató szervezetek munkáját és tevékenységét gátolja a jelenlegi szabályozás. Az állam logikája az, hogy mindenki rosszul gazdálkodik, és csak Budapesten tudják eldönteni, hogy mi a helyes. Jószerével azt sem tudják sok esetben, hogy mir!l döntenek. A rosszul gazdálkodókat felel!sségre kell vonni, a jókat pedig ösztönözni kellene, és nem jogszabályokkal gúzsba kötni. Az intézet infrastruktúrája a 60-70-es évek elején került kialakításra és ez folyamatosan felújításra szorul. A vezetés döntése értelmében közvetlen baleset- és életveszélyt jelent! területek élveznek prioritást a felújítás terén. Az akadálymentesítés törvényi el!írásait forráshiány miatt nem tudjuk megvalósítani, de az intézet nem hivatal, ezért az „ügyfélforgalom” nulla, így talán kisebb ez a probléma, mint más szervezeti egységeknél. Hasonló problémáink vannak a szennyvíz elhelyezés, valamint az úthálózat területén is. Nagyérték" vagyontárgy értékesítésére nem került sor a HAKI-ban 2009. évben. Az intézet kezelésében lév! vagyontárgyakra vonatkozó szerz!dések egyeztetése még mindig folyamatban van a vagyonkezel! szervezettel, a MNV Zrt-vel, illetve az FVM bonyolítja az ügyet. A már említett bürokratikus útveszt!k miatt a szerz!déskötés eléggé elhúzódik. 3.2. A 2009. évben végrehajtott kincstári vagyonhasznosítások (kincstári vagyon bérbeadása, elidegenítése), a befolyt bevétel és felhasználása Intézményi felhalmozási kiadások összege 2009-ben 61.260 eFt volt, melynek finanszírozása kett!s forrásból történt. NKTH-tól átvett pénzeszköz 26.952 eFt volt, a különbözetet intézményi bevételekb!l (bérleti díjbevétel, elhasználódott készletek értékesítése) finanszíroztuk. A beruházások és felújítások részletes kimutatását az 5. és 6. sz. mellékletek tartalmazzák. Az el!irányzat-maradványban az áthúzódó felhalmozási kiadások fedezésére 37.610 eFt került elkülönítésre. A kapcsolódó számlák kiegyenlítése 2010. március végéig megtörtént.
16
3.3. A gazdasági társaságokban való részvétel és indokai (a gazdasági társaságokban való részvétel mértékének bemutatásával) A HAKI gazdasági társaságban nem rendelkezik tulajdonhányaddal. 3.4. A közhasznú társaságoknak, az (köz-)alapítványoknak, a társadalmi szervezeteknek, a köztestületeknek adott nem normatív támogatások a közhasznú szervezetekr!l szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-a c) pontjában meghatározott közhasznú tevékenységek szerinti részletezésben Intézetünk nem folyósított semmilyen támogatást 2009. évben közhasznú társaságoknak, (köz-)alapítványoknak, társadalmi szervezeteknek és köztestületeknek. 3.5. A lakásépítés munkáltatói támogatására fordított kiadások alakulása, a kölcsönben részesítettek száma Az intézet 2009. évben 500 eFt összegben biztosított kölcsönt egy dolgozója részére lakásépítés,- felújítás- vagy vásárlás támogatására. A részletes kimutatást a 10. sz. melléklet tartalmazza. Csak a visszafizetéseket fordítjuk ilyen célra - pótlólagos forrást nem biztosítunk - függetlenül a kérelmez!k számától. A korábbi években felvett kölcsönök törlesztése a szerz!déseknek megfelel!en történik. 3.6. A humánszolgáltatások ellátására biztosított normatív állami hozzájárulások felhasználása, amelyeknél tételesen be kell mutatni a feladatmutatók tervezett és tényleges nagyságát --3.7. A letéti számlák nyitó- és záró-állománya, valamint az évközi forgalom tartalmi értékelése Az intézet nem rendelkezik letéti számlával. 3.8. A kincstári finanszírozás továbbfejlesztése, az el!irányzat-gazdálkodási rendszer, a feladatfinanszírozás, a kincstári információ-szolgáltatás tapasztalatai A feladatfinanszírozás továbbra is nehézkes, bizonyos értelemben túladminisztrált, a döntéshozatal a többszörös áttétel miatt lassú. Növeli a bürokráciát a jogszabályi el!íráson alapuló 1.000 eFt összeget meghaladó kötelezettségvállalások el!zetes bejelentése a Kincstár felé. A bejelentés mellett a rendelkezésre tartási id!tartamot is el!re jelezni kell. Az egyébként is folyamatos likviditási gondokkal küzdve nehezen tud az intézmény el!re az ilyen jelleg" jelentési kötelmeinek eleget tenni., illetve az agyonbonyolított bürokrácia miatt késedelmesen kerülnek kiegyenlítésre a szállítói számlák. Az intézet tevékenységéb!l adódóan a feladatfinanszírozás miatt célszer"nek látszik az adminisztrációs létszám növelése, de ehhez a minisztérium jelenleg forrást nem biztosít.
17
A kialakított kincstári finanszírozás és a hozzá kapcsolódó el!irányzat-gazdálkodási rendszer a mi megítélésünk szerint - kisebb problémáktól eltekintve - megfelel!en m"ködik, ugyanakkor az információ-szolgáltatásban mindenképpen el!relépés szükséges. Évek óta gondot jelent az elnyert pályázatok utófinanszírozása és erre a felügyeleti szervnek a PM-mel egyeztetve kellene megoldást találni. A problémát súlyosbítja és esetenként az intézet finanszírozását is ellehetetleníti az a tény, hogy az elszámolt és elfogadott elszámolások után a kifizetések lényegesen csúsznak. Volt olyan eset is, amelynél a kifizetés a félévet meghaladta. Ezt a problémakört valahogyan fel kellene oldani. Ilyen jelleg" pályázati finanszírozás likviditási problémákat teremt. Az a probléma, hogy utófinanszírozás történik mind a beruházás, mind a fejlesztés, valamint a m"ködési pályázat esetében is. A HAKI-nak kell el!finanszírozni a pályázaton elnyert támogatási összeget, de erre nincs forrása. Összességében megfogalmazható, hogy a 2009. évi finanszírozási rendszer a mi megítélésünk szerint kissé túladminisztrált, illetve a különböz! jelentési és elszámolási kötelezettségek (közel 70 pályázat, különböz! felhalmozási, beruházási tevékenység) a jelenlegi struktúrában – létszámb!vítés nélkül – nem, illetve nehezen oldhatók meg. Megoldást kell találni az el!finanszírozás áthidalására is. 3.9. A KESZ-en kívül lebonyolított pénzforgalom és ügyletek alakulása Az intézet rendelkezik devizaszámlákkal (USD, Euró), melyek forgalma 2009-ben is jelent!s volt. Az USD-számlán 4,7 millió Ft, az Euró-számlán 83,9 millió Ft forgalmat bonyolított intézetünk. Ez utóbbi számla vonatkozásában a nagyságrend az Európai Uniós projektek pályázati bevételéb!l adódik. 2005-ben egy igen nagy jelent!ség" EU-s projektet nyert el az intézet, mint konzorciumvezet!. 2006-ban újabb két projekt indult a HAKI részvételével, amelyet támogat az EU. 2007-ben, illetve 2008-ban, 2009-ben újabb projekteket nyertünk, melyek finanszírozása megkezd!dött. A nemzetközi szerz!déses munkák ellenértéke is e számlákra érkezik, és innen történik a hivatalos külföldi kiküldetésben résztvev! dolgozók napidíjának és költségtérítésének, valamint egyes m"szerek, speciális tápok beszerzésének finanszírozása is. Így elkerüljük az átváltásból adódó árfolyamveszteséget, azaz, ha ez kismértékben is, de javítja gazdálkodásunkat. 3.10. A költségvetési intézmény vállalkozási tevékenységének bemutatása Az intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat, ilyen irányú bevétele nincs. A kutatási programok során keletkez! „mellékterméket” intézetünk értékesíti, ez nem meghatározó nagyságrend bevételeink szempontjából. Miután kifejezetten mez!gazdasági termékekr!l van szó, ezek után a törvény szerint befizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni. A bérleti díjból származó bevételeinket minden esetben felújításra, illetve beruházásra fordítjuk, és így próbáljuk elérni, hogy intézetünk infrastrukturális háttere megfelel! színvonalú legyen, mely nélkülözhetetlen a különböz! hazai és nemzetközi pályázatokon való részvételhez.
18
A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a költségvetési szerv kezelésében lév! állami vagyon bérbeadása nem megengedett. A törvény megjelenése el!tt megkötött és le nem járt bérleti szerz!dések joghatályosak. Ugyanakkor a szerz!dések lejárta után további bérleti szerz!déseket sem intézetünk, sem más FVM alá tartozó intézmény nem fog tudni kötni, ami meglehet!sen érzékenyen érinti az intézményhálózatot. A mi megítélésünk szerint kezdeményezni kellene a MNV Zrt-nél az ingatlanok vonatkozásában a törvényi módosítást, hogy a kincstári körbe tartozó szervezetekre a törvényi szabályozás tegye lehet!vé a bérbeadást. Több esetben csak egy-egy létesítmény, illetve ingatlanrész bérbeadása történik, ugyanis a HAKI nem használja a teljes létesítményt. Ez igaz akár egy irodaépületre, vagy akár egy halastórendszerre is, különös tekintettel arra, hogy bizonyos technológiai-fejlesztési programokat a létesítményt bérl!vel közösen hajtjuk végre. Ez el!segíti a kutatási programjaink megvalósítását, illetve mind a hazai, mind a nemzetközi pályázatokon való részvételi lehet!séget. Abban az esetben, ha törvényi módosítás nem történik, úgy 2-3 éven belül ez jelent!s bevétel kiesést fog eredményezni az intézményhálózatnál, természetesen a HAKI-nál is. Jelenleg bérleti díj bevételeink összege meghaladja a 30 millió Ft-ot, a közös hazai és nemzetközi pályázatok bevételi értéke pedig a 100 millió Ft-ot. A korábbi ÖKI tartozásból esedékes 3.000 eFt-ot egyeztetések alapján 2009. március 31-ig intézetünk befizetett a megadott számlaszámra, így ez az adósságállomány teljes egészében kiegyenlítésre került. Az ÖKI korábbi bevételei után történ! befizetési kötelezettségünk (összességében több mint 24.000 eFt) komoly terhet jelentett, különös tekintettel arra, hogy ezt a kötelezettséget nem a HAKI halmozta fel, hanem a megszüntetett intézet tartozását jelentette. 3.11. Annak bemutatása, hogyan alakult a költségvetésb!l kiszervezett tevékenységek, szervezetek helyzete A HAKI-nál 2009-ben ilyen tevékenység nem történt. 3.12. Az intézmény alapítói/vagyonkezel!i felügyelete alá tartozó alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok (Kft., Zrt.) bemutatása ---
Szarvas, 2010. április 20.
Valentinyi Károly gazdasági f!igazgató-helyettes
Dr. Váradi László f!igazgató
19
Az intézmény szakmai felügyeletét ellátó f!osztály záradéka:
Az intézmény 2009. évi költségvetési el!irányzataival és létszámával összefüggésben jóváhagyott feladatainak szakmai teljesítését a szöveges beszámoló figyelembevételével: -
jóváhagyom, nem hagyom jóvá, ezért célellen!rzés lefolytatását kezdeményezem.
Budapest, 2010. …………………
f!osztályvezet!
KÖNYVVITELI MÉRLEG Halászati és Öntözési Kutatóintézet
szerv megnevezése 3
0
6
9
PIR-törzsszám
9
5
1
0
szektor
5
1
1
2
fejezet/m egye
0
8
0
cím/alcím/ település-típus
0
7
2
1
9
0
0
szakágazat
0
1
2
0
!rlap
0
9
2
év
id"szak
ezer forintban ESZKÖZÖK 1
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke (1111., 1121.) 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (1112., 1122.) 3. Vagyoni érték! jogok (1113., 1123.) 4. Szellemi termékek (1114., 1124.) 5. Immateriális javakra adott el"legek (1181., 1182.) 6. Immateriális javak értékhelyesbítése (119.) I. Immateriális javak összesen (01+!+06) 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni érték! jogok (121., 122-b"l) 2. Gépek, berendezések és felszerelések (1311., 1312-b"l) 3. Járm!vek (1321., 1322-b"l) 4. Tenyészállatok (141., 142-b"l) 5. Beruházások, felújítások (1227., 127., 13127., 1317., 132227., 132237., 1327., 14227., 14237., 147.) 6. Beruházásra adott el"legek (128., 1318., 1328., 148. 1598., 1599.) 7. Állami készletek, tartalékok (1591., 1592.) 8. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése (129., 1319., 1329., 149.) II. Tárgyi eszközök összesen (08+...+15) 1. Tartós részesedés (171., 1751.) 2. Tartós hitelviszonyt megtestesít" értékpapír (172-174., 1752.) 3. Tartósan adott kölcsön (191-194-b"l, 1981-b"l) 4. Hosszú lejáratú betétek (178.) 5. Egyéb hosszú lejáratú követelések (195-b"l, 1982-b"l) 6. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (179.) III. Befektetett pénzügyi eszközök összesen (17+...+22) 1. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök (161., 162.) 2. Koncesszióba adott eszközök (163., 164.) 3. Vagyonkezelésbe adott eszközök (167., 168.) 4. Vagyonkezelésbe vett eszközök (165., 166.) 5. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése (169.)
El"z" év Sor-szám 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28
Tárgyév állományi érték
3
4
11 053 3 241
8 876 1 877
14 294 900 864 234 654 32 021 7 191 23 510
10 753 895 018 185 935 23 862 7 262 28 671
1 198 240 -
1 140 748
4 566
3 475
71 4 637
3 475
KÖNYVVITELI MÉRLEG Halászati és Öntözési Kutatóintézet
szerv megnevezése 3
0
6
9
PIR-törzsszám
9
5
1
0
szektor
5
1
1
2
fejezet/m egye
0
8
0
0
cím/alcím/ település-típus
7
2
1
9
0
0
szakágazat
0
1
2
!rlap
0
0
év
9
2
id"szak
ezer forintban IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök (24+!+28) A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (07+16+23+29) 1. Anyagok (21., 241.) 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek (253., 263.) 3. Növendék-, hízó és egyéb állatok (252., 262.) 4. Késztermékek (251., 261.) 5/a Áruk, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások (22., 231., 232., 234., 242., 243., 244. 246.) 5/b Követelés fejében átvett eszközök, készletek (233., 245.) I. Készletek összesen (31+32+33+34+35+36) 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vev"k) (282., 283., 284., 2882., 2883., 2884.) 2. Adósok (281., 2881.) 3. Rövid lejáratú kölcsönök (27., 278.) 4. Egyéb követelések (285-287., 2885-2887., 19-b"l) Ebb"l: - tartósan adott kölcsönökb"l a mérlegfordulónapot követ" egy éven belül esedékes részletek (191-194-b"l, 1981b"l) - egyéb hosszú lejáratú követelésekb"l a mérlegfordulónapot követ" egy éven belül esedékes részletek (195-b"l) - nemzetközi támogatási programok miatti követelések (2874.) - támogatási program el"legek (2871.) - támogatási programok szabálytalan kifizetése miatti követelések (2872.) - garancia- és kezességvállalásból származó követelések (2873.) II. Követelések összesen (38+39+40+41) 1. Forgatási célú részesedés (2951., 298-ból) 1/a Ebb"l: értékvesztés 2. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít" értékpapírok (2911., 2921., 2931., 2941., 298-ból) 2/a Ebb"l: értékvesztés III. Értékpapírok összesen (49+51) 1. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek (31.) 2. Költségvetési pénzforgalmi számlák (32.) 3. Elszámolási számlák (33-34.) 4. Idegen pénzeszközök (35-36.)
29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41
1 217 171 4 213
1 154 976 1 831
5 064 27
10 171 9
9 304 23 505
12 011 17 882
23 505
17 882
8 810 186 500 31 297
4 427 57 405 26 265
42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57
KÖNYVVITELI MÉRLEG Halászati és Öntözési Kutatóintézet
szerv megnevezése 3
0
6
9
PIR-törzsszám
9
5
1
0
szektor
5
1
1
2
fejezet/m egye
0
8
0
cím/alcím/ település-típus
0
7
2
1
9
0
0
0
szakágazat
1
2
!rlap
0
0
9
év
2
id"szak
ezer forintban IV. Pénzeszközök összesen (54+...+57) 1. Költségvetési aktív függ" elszámolások (391.) 2. Költségvetési aktív átfutó elszámolások (392., 395., 396., 398.) 3. Költségvetési aktív kiegyenlít" elszámolások (394.) 4. Költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások (399.) V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások összesen (59+...+62) B) FORGÓESZKÖZÖK ÖSSZESEN (37+48+53+58+63) ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (30+64) FORRÁSOK 1
1. Induló t"ke (411.) 2. T"keváltozások (412.) 3. Értékelési tartalék (417.) D) SAJÁT T#KE ÖSSZESEN (66+67+68) 1. Költségvetési tartalék elszámolása (4211., 4214.) (71+72) Ebb"l: - tárgyévi költségvetési tartalék elszámolása (4211.) - el"z" év(ek) költségvetési tartalék elszámolása (4214.) 2. Költségvetési pénzmaradvány (4212.) 3. Költségvetési kiadási megtakarítás (425.) 4. Költségvetési bevételi lemaradás (426.) 5. El"irányzat-maradvány (424.) I. Költségvetési tartalékok összesen (70+73+...+76) 1. Vállalkozási tartalék elszámolása (4221., 4224.) Ebb"l: - tárgyévi vállalkozási tartalék elszámolása (4221.) - el"z" év(ek) vállalkozási tartalék elszámolása (4224.) 2. Vállalkozási maradvány (4222.) 3. Vállalkozási kiadási megtakarítás (427.) 4. Vállalkozási bevételi lemaradás (428.) II. Vállalkozási tartalékok összesen (78+81+82+83) E) TARTALÉKOK ÖSSZESEN (77+84) 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök (43512., 43612.)
58 59 60 61 62 63
226 607 10 2 407
88 097 248 3 711
2 417
3 959
64
261 833
121 949
65
1 479 004 El"z" év
1 276 925 Tárgyév
Sor-szám 2 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86
-
állományi érték 3 142 275 1 127 745
4 142 275 1 003 461
1 270 020
1 145 736
224 737 27 017
-
102 469 36 697
197 720
65 772
197 720
65 772
KÖNYVVITELI MÉRLEG Halászati és Öntözési Kutatóintézet
szerv megnevezése 3
0
6
9
PIR-törzsszám
9
5
1
0
szektor
5
1
1
2
fejezet/m egye
0
8
0
cím/alcím/ település-típus
0
7
2
1
9
0
0
szakágazat
0
1
2
!rlap
0
0
év
9
2
id"szak
ezer forintban 2. Tartozások fejlesztési célú kötvénykibocsátásból (4341112., 4341122.) 3. Tartozások m!ködési célú kötvénykibocsátásból (4341212., 4341222) 4. Beruházási és fejlesztési hitelek (431112., 432112., 43312.) 5. M!ködési célú hosszú lejáratú hitelek (431122., 432122.) 6. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek (438-ból) I. Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen (86+...+91) 1. Rövid lejáratú kölcsönök (4561., 4571.) 2. Rövid lejáratú hitelek (4511., 4521., 4531., 4541., 4551.) 2/a Ebb"l: likvid hitelek és rövid lejáratú m!ködési célú kötvénykibocsátások (4511-b"l, 4531, 4551) 3. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) (441-443.) (97+98) Ebb"l: - tárgyévi költségvetést terhel" szállítói kötelezettségek - tárgyévet követ" évet terhel" szállítói kötelezettségek 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (43-ból, 444., 445., 446., 447., 449.) (100+!+117) Ebb"l: - váltótartozások (444.) - munkavállalókkal szembeni különféle kötelezettségek (445.) - költségvetéssel szembeni kötelezettségek (446.) - ipar!zési adó feltöltés miatti kötelezettségek (4471.) - helyi adó túlfizetés (4472.) - nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettségek (4494.) - támogatási program el"lege miatti kötelezettség (4491.) - szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségek (4492.) - garancia és kezességvállalásból származó kötelezettségek (4493.) - hosszú lejáratra kapott kölcsönök következ" évet terhel" törleszt" részletei (43511., 43611.) - felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következ" évet terhel" törleszt" részletei (4341111., 4341121) - m!ködési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következ" évet terhel" törleszt" részletei (4341211., 4341221.) - beruházási, fejlesztési hitelek következ" évet terhel" törleszt" részletei (431111., 432111., 43311.) - m!ködési célú hosszú lejáratú hitelek következ" évet terhel" törleszt" részletei (431121., 432121.) - egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következ" évet terhel" törleszt" részletei (438-ból) - tárgyévi költségvetést terhel" egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (4499-b"l)
87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109
3 000 3 000
-
2 406 2 406
21 554 21 554
5 851
43 844
5 551
43 844
110 111 112 113 114 115
300
-
KÖNYVVITELI MÉRLEG Halászati és Öntözési Kutatóintézet
szerv megnevezése 3
0
6
9
PIR-törzsszám
9
5
1
0
szektor
5
1
1
2
fejezet/m egye
0
8
0
cím/alcím/ település-típus
0
7
2
1
9
0
0
szakágazat
0
1
2
0
!rlap
0
év
9
2
id"szak
ezer forintban - a tárgyévet követ" évet terhel" egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (4499-b"l) - egyéb különféle kötelezettségek (4499-b"l) II. Rövid lejáratú kötelezettségek összesen (93+94+96+99) 1. Költségvetési passzív függ" elszámolások (481.) 2. Költségvetési passzív átfutó elszámolások (482.,485., 486.) 3. Költségvetési passzív kiegyenlít" elszámolások (483-484.) 4. Költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások (488) Ebb"l: - Költségvetésen kívüli letéti elszámolások (488-ból) - Nemzetközi támogatási programok deviza elszámolása (488-ból) III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások összesen (119+...+122) F) KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN (92+118+125) FORRÁSOK ÖSSZESEN (69+85+126)
116 117 118 119 120 121 122 123 124 125
8 257
7
65 398 19 -
7
19
126
11 264
65 417
127
1 479 004
1 276 925
