HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZMÛVELÕDÉSI ÉS KÖNYVTÁRI TÉKA
A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Mûvelõdési Központ tájékoztatója
Szerkesztõ bizottság Angyal László Dr. Bényei Miklós Csikai Elvira Dr. Csontosné Skara Ilona Jantyik Zsolt
Felelõs kiadó Csobán Róbert igazgató
HU ISSN 2060-1050
Készült a Kaligráf Nyomdában 320 példányban
1
2
HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZMÛVELÕDÉSI ÉS KÖNYVTÁRI
Támogatók
TÉKA
Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat
3
4
TARTALOM KÖZMŰVELŐDÉS Dr. TAKÁCSNÉ BARANYAI Etelka:”Beszéld el nekem a múltat, s megismerem belőle a jövőt”.................................................................. 7 ANGYAL László: Felnőttképzési jó gyakorlat a Méliusz Központban............ 15 SZABÓ László: Megyejárás 2008-2011................................................. 19
KÖNYVTÁRAK SZABÓ Eszter: Két lélekemelő olvasmány helyi szerzőktől......................... 22 SZATMÁRI Alexandra: 5 év – 50 regény: Brit irodalmi műveknek adott otthont a Méliusz Központ.......................... 29
PORTRÉ Kitüntetett közművelő........................................................................... 32
HÍREK - ESEMÉNYEK SZABÓ Eszter: Hajdú-bihari évfordulók. Válogatott események 2012 .............. 35
5
6
„BESZÉLD EL NEKEM A MÚLTAT, S MEGISMEREM BELŐLE A JÖVŐT“ Konfucius gondolatát mottóul választva, „Egyszer volt...címmel” rendezte meg a „Szülőföldünk Nádudvar, Öröksége és Jövője” Alapítvány Kuratóriuma az alapítvány létrejöttének 12. évfordulóját november 12-én, a nádudvari Ady Endre Általános Művelődési Központban. A rendezvényhez kapcsolódó kiállításon az évfordulóra megjelentett képeskönyvhöz összegyűjtött régi nádudvari fotókból láthattak ízelítőt az érdeklődők. A születésnapi rendezvényen szokásához híven a Kuratórium számot adott elmúlt éves munkájáról, és Berecz András Kossuth - díjas mesemondó előadásával kedveskedett a szép számú közönségnek. Az Egyszer volt…Képek a régi Nádudvar életéből; - régi nádudvari fotókból összeállított képeskönyvet Dr. Mészáros János alapító, akadémikus, Nádudvar díszpolgára mutatta be. A könyvben látható régi képeket Barna Sándorné a kuratórium elnöke gyűjtötte össze és rendszerezte, majd a Városi Könyvtár munkatársai - Juhász Katalin és Nagyné Zováth Margit - digitalizálták. A grafikai tervezés Vetró Mihály munkáját dicséri, míg a nyomdai munkákat a Vider Plusz Bt. végezte. A címlapon Lükő Gábor néprajztudós fotója látható 1937-ből, címe Parasztudvar szekérrel. A könyvet bevezetőjében Barna Sándorné, az Ady Endre Művelődési Központ nyugalmazott igazgatója, az alapítvány kuratóriumának elnöke a következő gondolatokkal ajánlotta az olvasók figyelmébe: „ A „Szülőföldünk Nádudvar Öröksége és Jövője“ Alapítvány ezzel az új kiadványával Nádudvar múltjának megismeréséhez járul hozzá. A 24. órában vagyunk, amikor még ezeket a fotókat szorgos segítők közreműködésével össze tudtuk gyűjteni, és meg tudjuk ezzel menteni a feledéstől. Még köztünk vannak, akik azonosítani tudták a képeken szereplő régi, kedves arcokat. Az első fotók az 1800-as évek végéről származnak. Kevés kép készült abban az időben. Nem tudjuk, kik voltak azok a fotósok, akik ilyen módon írták meg Nádudvar egy évszázados történelmét. A kötetben szereplő legkésőbbi képek az 1980-as évek elejéről származnak. Itt húztuk meg a határt, mert ezektől az évektől kezdődően már nagyon sok kép készült. A fotókról nemcsak a régi arcok tekintenek ránk, hanem megelevenedik egy régi életforma is, ami véglegesen eltűnt Nádudvar életéből. A régiek tudtak ünnepelni, szórakozni. A családok összetartottak. A nehéz körülmények ellenére is sok gyermeket neveltek. Keményen dolgoztak, nemcsak a földeken, az állatok mellett, de a kubikus munkán is. Ott 7
keresték a megélhetést, ahol tudták. Az utcák, udvarok rendjéről is tanúskodnak a régi képek. Példaértékű ez az életforma a maiak számára is. A portrékról, a családi képekről harmóniát sugárzó arcok köszönnek ránk. A környezetük mellett a lelküket is ápolták. Erről beszélnek a vallási események képei. A testedzés sem maradt el. A tornaünnepélyek, sportversenyek képei, hiteles dokumentumai ennek.” Az előszót Dr. Mészáros János akadémikus írta a könyvhöz, kedves sorai meghatották nemcsak a korosztálya, de még az ifjabb nemzedék képviselőit is. Néhány sora így szól: „Bizonyára felmerül az olvasóban, hogy miért írok én az előszóban ennyit gyerekkoromról, iskoláimról. Bízva megértésükben, ennek két oka van. Az egyik; érzékeltetni akartam, hogy gyerekoromban milyen mély szálak fűztek akkor még poros falumhoz. Másik okom nyomósabb; iskoláimról, tanítóimról azért írtam ennyit, hogy érzékeltessem, milyen nagyra tartom a harmincas évek iskolapolitikáját, a tanítók megbecsültségét, akik áldozatos és hozzáértő munkájukkal sokat tettek azért, hogy a felnövő fiatalság tudással, fegyelmezettséggel, Isten, hazája és szülei tiszteletével és szeretetével felvértezve lépjen az életbe (anyám még felnőtt korában is kezet csókolt szüleinek és természetesen magázta Őket…)……..” Ajánlom figyelmébe a Téka olvasóinak alapítványunk e kiadványát, mely a rég múlt idők hangulatával példát állít korunk emberének a család, a közösség összetartásáról, egy település értékeiről, hagyományairól. Számos életkép árulkodik is arról, hogy szerény körülmények között tartalmas civil élet zajlott a régi időkben. Dr. Takácsné Baranyai Etelka az Ady Endre ÁMK igazgatója, kuratóriumi titkár
8
fent balra: Majoros József és felesége 1925-ben fent jobbra: Molnár József és felesége 1910 körül lent: Mulatozás Ifj. Darányi András lakodalmán 1957. április 27-én Törekhordás 1954 Horváth Antal, Horváth Borbála, Bodnár Erzsébet középen: Trakotorn Varga Antal. 1950 július 10.
fent: Ifj. Ludman Antal és Dalmi Etelka esküvői képe 1929-ben
lent jobbra: Aratás az 1930-as években. Középen Boros Imre
lent balra: Esküvői kép. Mészáros Dániel és felesége Ludman Rozália 1925-ben. Dr. Mészáros János szülei
lent balra: Ugarolás Angyalházán az 1940-es években. Varga Antal
lent jobbra: Id. Mészáros György 1941-ben
9
10
fent balra: Dr. Szabadfalvi József néprajzos, id. Fazekas Lajos és Fazekas István 1951-ben lent: Pálfi Antal, Pálfi Antalné, Fazekas István, Mastits László néprajzos a régi Művelődési Házban 1953-ban
lent balra: Nagy János az 1940-es években fent középen: Nagy János levente, 1942 körül Fent jobbra: Törös Imre obsitja, 1940 lent Törös Imre vitézi oklevele 1941 fent: Fazekas szakkör a régi Művelődési Házan. Oktató Fazekas István. 1960-as évek lent balra: Id. Fazekas Lajos vendégekkel 19657-ben. Középen id. Fazekas Lajos. Jobb szélen Fazekas István és id. Fazekas Lajosné lent jobbra: Id. Fazekas Lajos 1951-ben
lent: Reggeli cséplés közben, 1920-as években középen: Aratás az 1960-as években lent balra: 1937 júl. Cséplés a Papp tanya udvarán, a amai köztemető helyén lent jobbra: A cséplőgépet hajtó Hoffer traktor az 1920-as évekből
11
12
lent: A Népkör szinjátszói az 1940-es években középen: Színjátszók a régi iparos körben, a Ne játssz a csókkal című színdarab előadásán az 1940-es években
lent balra: Konfirmálás 1957-ben, köztük Molnár Zoltán. Lelkész: Kiss Antal lent jobbra: A nádudvariak menete Darányi Margit, Mária, Mancika, ma Bozó Istvánné
fent: 6. osztály 1953-ban. Osztályfőnök Sarkai Nagy Mária, az első sorban hatodik Szakál Mária, a második sorban az első Horogh Viktoria középen jobbra: Óvodások 1954-ben lent balra: Sportnap a sportpályán az 1970-es években lent jobbra: Modellezők. Első sorban a második Horogh Viktória 1953-ban
fent: A mozi épülete az 1960-as években középen: Régi művelődési ház rendezvényén Török Lajosné, Molnár Lajos, Nádudvari Nagy János, hátul dr. Lipták Barnabásné lent balra: A nádudvari ÁFÉSZ tánccsoportjának bemutatója. 1956 lent jobbra: A nádudvari ÁFÉSZ kultúrcsoportjának tagjai 1958-ban
fent: 8. osztályos tanulók záróvizsgáján Görög Ilona balladáját adják elő. Közöttük Szakál Mária. 1955. május 30. középen: Néptánc csoport 1954-ben. Köztük Szabó Sándor, Tóth József, Kovács Róza lent balra: Iskolai énekkar az 1930-as évek végén, középen Darányi Margit lent jobbra: Királyné játék 1941-ben
13
14
FELNŐTTKÉPZÉSI JÓ GYAKORLAT A MÉLIUSZ KÖZPONTBAN 1. A tevékenység neve címe: Felnőtt- és szakmai képzések a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központban 2. A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférés Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ 4026 Debrecen Bem tér 19. 52/502-470 www.meliusz.hu
című képzése pedig a szakma képviselőinek régi vágyát teljesíti, amikor megyei szinten valósította meg ezt a fejlesztő képzést. Az intézményekben kialakították a felnőttképzési ügyfélszolgálai irodákat, a felnőttképzés minőségirányítási rendszerét. A röviden bemutatott projekt jól érzékelteti, hogy a közművelődési intézmények, mint a legjelentősebb felnőttképzési szervezetek, a nem formális és az informális képzési tevékenységüket is ide sorolva, képzési tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a vidékfejlesztéshez. A képzésekben markánsan jelen vannak a kulturális jellegű képzések is (pl. Rendezvény menedzsment, Kulturális turizmus), amelyek jelzik a kultúra, a közművelődés kiemelkedő szerepét a felzárkózási folyamatokban és előrevetítik egy kulturális alapú társadalom és vidékfejlesztés lehetőségét is. 4. A tevékenység időtartama 2010. január 1-2011. június 30.
3. A tevékenység célok és kitűzött konkrét eredmények
5. Tevékenység, célcsoportok
A Méliusz Központ 2008-ban határozta el, hogy a TÁMOP 3.2.3-08/1 „Építő Közösségek” keretében konzorciumi együttműködésben fejleszti felnőttképzési kapacitását. Hajdú-Bihar megye négy településével kötött megállapodást: Balmazújváros, Derecske, Komádi, Vámospércs, amelyek a megye területén egyenletes elhelyezkedésben vannak. A program alapcélkitűzése az volt, hogy a projektben résztvevő közművelődési intézmények akkreditált felnőttképzési intézményként hatékonyan tudjanak részt venni térségük felnőttképzésében és képzéseikkel javítsák a térségben élők munkaerő piaci esélyeit és a közművelődési szakembereket felkészítsék a felnőttképzési tevékenységre. A projekt képzési struktúrájának kialakítását előzetes igény és helyzetelemzés előzte meg, melynek eredményeképpen a partnereknél sajátos, a helyi igényekhez igazodó nagy, 350 órás képzések valósultak meg (Balmazújváros- Biogazda; Vámospércs- Tormatermesztő; Komádi – háztáji gazdálkodó; Derecske – Számítógép a munkavilágában). Ezekhez a képzésekhez további esélynövelő, kisebb óraszámú (30, 90) képzések társultak: Kereskedelmi és vállalkozói ismeretek, Kulturális turizmus elmélete és gyakorlata, Álláskeresési ismeretek, Rendezvény menedzsment, Protokoll a mindennapokban. A Méliusz Központ az infokommunikációs képzéseivel igyekezett a kor követelményeinek megfelelő felhasználó ismeretek átadására két képzésével, amelyek a gyors és hatékony információhoz jutás esélyét teremtették meg a résztvevőknek (Infokommunikációs ismeretek, e-kultúra: internet használói és elektronikus ügyintézési ismeretek). Az akkreditált képzések közül külön figyelmet érdemel a Méliusz Központ által megvalósított a Közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért című 90 órás tanfolyam, amelynek keretében 22 közművelődési szakember sajátította el a felnőttképzés végzéséhez nélkülözhetetlen ismereteket. A Képzőművészeti kiállításrendező, -szervező
Hajdú-Bihar megye területén dolgozó közművelődési szakemberek, a mezőgazdaságból élő őstermelők, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők.
15
6. A tevékenység magvalósításában részt vevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást is) Balmazújváros – Veres Péter Általános Művelődési Központ és AMI, Derecske – Városi Művelődési Központ, Komádi – Közösségi Ház és Könyvtár, Vámospércs – Művelődési Ház és Könyvtár, Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ 7. Megvalósítási módszerek A tevékenység megkezdése előtt és közben kérdőíves felmérést végeztünk az érintett településeken, amelyek elemzése, értékelése után alakították ki a projektben megvalósítandó képzéseket. A konzorciumi partnerek havi rendszerességgel egyeztették az elképzeléseket, értékelték a megvalósított terveket és megbeszélték a felmerülő problémákat. Néhány fontos szakmai feladat megvalósításába külső szakértőket is bevontak. A feldolgozás módszerei: kerekasztal jellegű megbeszélések, a közös gondolkodás hatékonyságának felhasználása a probléma feltárásában és megoldásában. 8. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás A projekt a TÁMOP 3.2.3-08/1 pályázati felhívás 98. 959. 909 Ft támogatását elnyerve valósult meg. 16
9. A tevékenység erősségei A projekt reális képzési szükségleteken, valamint aktuális szakmai továbbképzési igényeken alapszik. A program jól kihasználta a közművelődési intézményrendszer együttműködésében rejlő lehetőségeket: hatékonyan tudta mobilizálni a szervezetekben dolgozó munkatársak tapasztalatait, felszínre hozta azok látens igényeit a felnőttoktatással kapcsolatos szakmai képzettség megszerzésére. Tovább erősítette az akkreditált felnőttképzési tanúsítvány megszerzése során a minőség centrikus gondolkodásmódot és gyakorlatot.
10. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben javítani kellene A felnőttképzésben elsajátított minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése. 11. Eredmények, termékek Öt akkreditált felnőttképzési intézmény (Hajdú-Bihar megye első akkreditált közművelődési intézményei), 16 akkreditált felnőttképzési program, 19 megvalósított képzés, 2500 felnőttképzési szolgáltatást igénybe vevő, nem formális tanulási alkalmakat igénybevevők száma: 1500, 326 képzésbe bevont résztvevő. 12. Alkalmasság mások számára, s hogyan Azon szervezetek használhatják ezt a kialakult gyakorlatot, amelyek partneri együttműködésben, tevékenységük összehangolásával, a helyi igények kielégítésében található közös megoldási módok felhasználásával kívánják megvalósítani célkitűzéseiket. A projekt megvalósítása során kialakult munkamódszerek: a csoportos felkészítések, az ismeretfelújító képzések, tréning és a konzorcium tagjai számára készített módszertani segédanyagok egyaránt hozzájárultak a hatékony feladat megoldáshoz.
Szakképzett kiállításrendezők
Angyal László közművelődési szakértő
17
18
MEGYEJÁRÁS 2008-2011 A Hajdú -Bihar Megyei Önkormányzat és a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ részéről 2007-ben fogalmazódott meg egy új rendezvénysorozat életre hívása. A rendezvény a Megyejárás címet kapta és kettős céllal jött létre. Egyrészt, hogy a megye települései megismerkedhessenek az új, korszerű megyei könyvtárral, másrészt, hogy a települések által létrehozott kulturális értékek nagyobb nyilvánosságot kapjanak. A 2008 februárjában indult sorozatban 45 település mutatkozott be és szinte kivétel nélkül tudtak valami érdekességel, helyi jellegzetességel szolgálni. Láthattunk fotókiállítást, képzőművészeti kiállítást, hagyományőrző műsort, gasztronómiai bemutatót. A bemutatott és dokumentált programok számos új értékkel gazdagították a megyei közművelődési, kulturális adatbázist. Bemutatkozó települések: 2008. február 1. Berettyóújfalu 2008. február 21. Derecske 2008. március 7. Püspökladány 2008. március 28. Hajdúhadház 2008. április 11. Sáránd 2008. április 25. Körösszegapáti 2008. május 16. Hajdúnánás 2008. május 30. Nyíracsád 2008. szeptember 5. Szentpéterszeg 2008. szeptember 19. Nyíradony 2008. október 3. Hajdúdorog 2008. október 17. Polgár 2008. október 31. Kaba 2008. november 14. Hajdúszovát 2008. november 28. Tiszacsege 2008. december 12. Hosszúpályi
2009. május 22. Nagyrábé 2009. szept. 11. Balmazújváros 2009. szept. 25. Biharkeresztes 2009. október 9. Kismarja 2009. október 30. Báránd 2009. november 13. Mikepércs 2009. november 27. Hajdúszoboszló 2009. december 11. Pocsaj 2010. február 12. Bocskaikert 2010. február 26. Sárrétudvari 2010. március 12. Biharnagybajom 2010. március 26. Bihartorda 2010. április 9. Csökmő 2010. április 23. Görbeháza 2010. május 7. Magyarhomorog 2010. május 21. Álmosd 2010. június 4. Zsáka 2010. szept. 24. Szerep 2010. október 29. Nyírmártonfalva 2010.november 12. Egyek 2010.november 26. Nyírábrány 2011.január 28. Bodaszőlő
2011-ben a Megyejárás átlépte a határt, így 5 Bihar megyei település értékeivel is megismerkedhettek az intézményünkbe látogatók. szeptember 30-án Margitta október 21-én Nagyszalonta november 4-én Érmihályfalva november 18-án Székelyhíd december 9-én Élesd mutatkozott be. Minden település komplex porogrammal készült. Láthattunk és hallhattunk népzenét, néptáncot, kézműves bemutatót, színjátszó csoportot, fotó és képzőművészeti kiállítást. A rendezvénysorozattal felhívtuk a figyelmet a lokális kultúra jelentőségére, kiemelve annak meghatározó szerepét az identitástudat, a népességmegtartó erő és a kulturális aktivitás fejlesztésében. Láthatóvá vált, hogy a kulturális összefogás, az együtt munkálkodás, milyen hatékony közösség formáló erő.
2009. január 30. Földes 2009. február 13. Vámospércs 2009. február 27. Hajdúsámson 2009. március 13. Nádudvar 2009. március 27. Létavértes 2009. április 17. Komádi 2009. május 8. Ártánd
Szabó László Méliusz Központ
19
20
KÉT LÉLEKEMELŐ OLVASMÁNY HELYI SZERZŐKTŐL
Vendéglátás margittai módra
Székelyhídi hagyományörzők
21
A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ az idei Ünnepi Könyvhéten – szakítva az eddigi gyakorlattal, hogy távol élő, kortárs szerzőt látunk vendégül – két helyi szerző, Erdei Sándor és Hornyák András egy-egy új kötete bemutatására adott lehetőséget. Több ok miatt is megérte ez a változtatás. Mindkét rendezvényünk látogatottságával elégedettek voltunk. A könyvek valóban jó írásokat tartalmaznak, még akkor is, ha nem kerültek az országos irodalomkritika figyelmének középpontjába. Ezek a művek ugyanis rólunk, hozzánk szólnak. Végül a takarékosság is arra kényszerített bennünket, hogy ezt a megoldást válasszuk. Szerencsénkre ez magas színvonallal párosult, aminek igazán örülhetünk. A találkozók utáni jóízű beszélgetések, dedikálások pedig mindenkit meggyőztek arról, hogy a helyi irodalomnak megvan a maga olvasótábora. Elsőként, 2011. június elsején Erdei Sándor: Ajándék csend című verseskötetét vehettük kézbe. (1) A szerzővel – aki újságíró is volt – egy másik újságíró és irodalombarát, Arany Lajos művészeti író, újságíró beszélgetett. A kötet verseinek hangulatához szépen illeszkedtek Jőrös Andrea népdalénekes dalai. A kötethez Bényei József írt előszót „A kétszer született költő” címmel.(2) Erdei Sándor valóban „kétszer született”, abban az értelemben, hogy az Egyetemi Élet és a Hajdú-Bihari Napló után 1984-től az Alföldben is megjelentek a versei. A költeményeken már akkor is érződött a népdalok ritmus- és gondolatvilága, a népi imádságok gyönyörű, mély sodrása. Szerzőjük néprajz szakot is végzett az egyetemen, továbbá a találkozón is elmondta, hogy ha teheti, mindig autentikus népzenét hallgat: leginkább magyart, de más népek zenéjét is. A népdalok, balladák világa már az első költői korszak alkotásaira is nagy hatással volt. Az egyetemi évek után hosszú újságírói pálya következett. A sok munka nem kedvezett a versírásnak. Majd újra fordult a világ: 2010-ben megjelent Erdei Sándor „Hit és türelem” című verseskötete Komiszár János festőés grafikusművész grafikáival illusztrálva. (3) Második, most bemutatott kötetének borítóját és illusztrációit is Komiszár János készítette. A szerző az utóbbi években szabadúszó értelmiségiként aktív szereplője lett Debrecen és Hajdú-Bihar megye kulturális közéletének. Kiállításokat nyitott és nyit meg, továbbá gyakran szerepel író-olvasó találkozók moderátoraként. Ezt a kultúrmissziót folytatja a jövőben is. Komiszár János művészete, magával ragadó festményei, grafikái és a művésszel folytatott beszélgetései olyan hatással voltak rá, hogy a verseskötetekben létrejöhetett a „testvérmúzsák találkozása”. Szívesen ír festmények ihlette verseket. 2011-ben különdíjat kapott a „Versek Holló László festményeire” című országos pályázaton.
22
Arany Lajos az Ajándék csend című kötethez írt utószavában leírja, de vendégeink a találkozón is elmondták, hogy a szerző eredetileg a „Boldog kiáltozások” címet szerette volna adni a kötetének, mert mind a versek, mind az illusztrációk sodró lendülete valósággal „közös gondolkodásra hívja” az olvasót. Nem melankolikus, meditatív versek ezek, hanem inkább figyelemfelhívó, korunk gondjaira-bajaira reflektáló „jajkiáltások”. Arany Lajos megfogalmazásában a költemények „közvetve a >>változtasd meg élted!<< parancsát hirdetik, a belső vezérlésű életre szavaznak”. (4) A kötet végül a több szempontból is érdekes „Kaján vers” feszülő ellentéteiről, a rossz világról harsogó híreket némán hallgató befogadókról, a mindennapos sérelmeket némán tűrő emberekről, azaz rólunk kapta végső címét: „...a bántások gránátjaira felrebbennek / bennünk a fájdalommadarak, hogy az égen / űzötten, dübörögve közlekednek a csillagok // csend van, mélységes, ajándék csend”. Sorait olvasva akár egy járművekkel teli, debreceni úttest is eszünkbe juthat a hazafelé rohanó emberekkel. Az utolsó verssor előtti két üres sor is nyomatékosítja, hogy a hazatérés, a csend, saját belső békénk megtalálása valóban ajándék. Ez a kötet egyetlen verse, amelyben tipográfiai kiemelésekkel is él a szerző. A verzállal szedett szavak e-mailben, versben egyaránt úgy hatnak, mint a kiabálás. Kíméletlen őszintesége mellett a hanghatások és a csend meg-megújuló ellentéte, sajátos gondolatritmusa teszi emlékezetessé a Kaján verset. „Olyan kemények a versei, mint az erdő legértékesebb fái, nemcsak kérgüket, simaságukat, hanem gyökereiket is mutatják. Felhangzanak a régi nóták, népdalok dallamai is, de még a régi versek >>nótájára<< írt költeményeiben is a modern ember viaskodik az idővel, a világgal” - írja róla Bényei József. (5) A kötet másik különlegessége, hogy valóban létező, népszerű nóták dallamára is szívesen ír verseket Erdei Sándor. Az ismert népdalok esetében a vers címe alatt mindig feltünteti, melyik dallamra írta a verset vagy melyik képzőművész kiállítása ihlette. Néhány emlékvers is helyet kapott a kötetben, mint például „Az igazmondó juhász” című, Sinka István emlékére írt gyönyörű költemény. A szerelem gyakori téma Erdei verseiben. A „Szerelem szérűjén” ciklusán kívül máshol is találkozhatunk férfi és nő kapcsolatának érzékeny ábrázolásával, mint például a „Feltartott kézzel” című, cikluscímadó költeményben. Ez a vers a társadalmi és a személyes lét problémáit filozofikus mélységgel jeleníti meg, olyan sorokban, mint „az undorodottak a padlásokon lógnak / marhakötélen, másvilágra vitte őket / a pákosztos éhű halál; elmúlásba / menekítjük magunkat, jósok riogatnak...” A halálon kívül szerencsére a szerelembe is menekülhet az ember: „Már azt se tudom, szeretsz-e, / nem szeretsz-e? Talán nem is akarom: / - a bizonytalanság kedvéért.” Szinte hihetetlen, hogy ezek a gondolatok mind megférnek egyetlen szép költeményben! Erdei Sándor költészetén érződik, hogy falun (Konyáron) nőtt fel, a néprajzi érdeklődés okán is kiválóan ismeri a falusi, elsősorban a paraszti világot. Ezek a gyökerek
olyan motívumokban lelhetők fel, mint a virágok, madarak, halak, viharok, a deres (mint kínpad) vagy az öngyilkosság (akasztással). A népköltészeti elemekből építkező versek néha kozmikussá tágulnak. Önreflexív, a versírás, a kritika és kulturális életünk visszásságaira rámutató versei többségükben a kötetet záró „Glosszák” című ciklusban kaptak helyet. Sajátos szóalkotások, szokatlan képzettársítások, meghökkentő rímek és néhol posztmodern elemek - „ketten az asztalnál, / kínos csendsivatag. / a lekvár íze számban / hol meggy, hol áfonya.” (Reggel) teszik érdekessé a verseket. Az imént idézett, Radnótira emlékeztető sorokban érezhetjük az Erdei Sándor költészetére jellemző, finoman ironikus hangvételt is. Az eredeti költői képek egyik legszebbike a „hóvirág-kedves” az Üzenet című versből. Ez a vers annyira szép, hogy akár mind a nyolc sorát idemásolhattam volna. Végül maga Erdei Sándor is leírja a „Bosszú” című versében, hogy „Azt mondja a kritikus, / én nem verset írok, / hanem verset sírok.” Balladisztikus, de a legkevésbé sem szomorkás, hanem annál inkább lendületes, az olvasó számára sebes folyású patakként iramló verseiben sokszor megcsillan a remény. A költőt a Nagy László-féle értelemben vett „belső tűz”, az értékekbe vetett erős hit segíti át a nehézségeken. Olvasóinak is azt üzeni (és Komiszár János festményei, grafikái is azt sugallják), hogy csak ezzel az erős hittel érdemes és lehet élni. Amikor „Deresre von minden kérdés” (Deres), önmagunk elől nem menekülhetünk, de segíthet bennünket a humor: „ha életed véget ér e golyóbison / ne gondold jobb lett voln’ egy másikon / az égzengésre rásüt a napsugár / a nevetés átüt az ember bánatán” (Bekezdések egy hegyi beszédből), és a már említett optimizmus és hit: „azt jövendöli a felhőfoltos ég / járunk mi még arany rétvirágban / lila levendulában pirosló pipacsban” (Hákettőóceán). A 2011. évi Ünnepi Könyvhét második irodalmi rendezvényére június 15-én került sor . Hornyák András íróval találkozhattak az érdeklődők. A beszélgetés moderátora Bakó Endre újságíró volt. Szabó András előadóművész tolmácsolásában hallhatott néhány művet a közönség. Az író-olvasó találkozóval egybekötött könyvbemutatón Hornyák András: A torony éneke című novelláskötetét vehették kézbe az érdeklődők. (6) A válogatott novellákat tartalmazó kötet hősei mindennapi emberek, a recenzens, Erdei Sándor szavaival: „kisember hősei a közel nyolc évtizede tartó történelmi hullámverésben próbálnak fennmaradni […] néha hitványak, néha becsületesek, néha gyengék, néha erősek. Gyakran buták vagy ravaszak. Olykor nemes, s olykor undorító küzdelmeik közben ártani és védekezni kényszerülnek.” (7) Hornyák András novelláinak egyik érdekessége kétségkívül az, hogy hősei akár mi magunk is lehetnénk. A novellák szereplőinek életkora és társadalmi státusza, foglalkozása is rendkívül változatos. Az építkezésen dolgozó gyerekektől az öreg harangozóig sokféle figura „megfordul” a könyv lapjain. A címadó írás főhőse, az öreg harangozó gépi konga-
23
24
tás helyett éppúgy tiszta emberi hangra vágyik, mint a másik szereplő, az orvos fia, aki titokban kitanulta az öreg mellett a harangozás minden csínját-bínját. Ez a novella egy élhető világ utáni vágyunkat fejezi ki. Számomra is érdekes volt a Szerencse fel, szerencse le című novella, amely egy szénbányából hazafelé tartó „bányásztömeget” ábrázol, kiemelve a tömegből néhány brigádot, ill. a brigádból is egy-két embert. Nem véletlen a témaválasztás, mivel Hornyák András maga is négy évet dolgozott bányában. A novella nyelvezetén is látszik a hozzáértés. A szerző megmagyarázza a sikta, abléz, stomp, főtét stb. szakszavak jelentését. A nyelv a környezet pontos bemutatását szolgálja, de ennél sokkal fontosabb a műszakból hazaözönlő bányászok monotonitásának ábrázolása, amit egy váratlan, tragikus esemény tör meg. A társak iránti empátia, együttérzés kifejezése ebben a novellában ugyanúgy hangsúlyos, mint az orvos fiának helytállása. E két novella történései kortalanul lebegnek az időben, csak néhány elejtett szó utal arra, mikor is játszódhatnak e történetek. A Cinketitok című novella a Szibéria poklát megjárt madarász és egy kisfiú egymásra találásának szimbolikus története. A befejező mondat többet mond, mint első olvasásra gondolnánk: „-Lehet, hogy a cinkének van igaza...” (8) Az ötvenes évek abszurditását azzal is fokozza a szerző, hogy Bajusz című novellájában egy ravatalozót választ helyszínnek, ahol temetkezési dolgozók - „gyászhuszárok” - viccelődnek munkájuk végzése közben. Ami történni fog, a legkevésbé sem lesz vicces, de a kor humoros ábrázolása a sötét színeket is oldja egy kicsit. A Régimódi novella című írás Ferenczy Bernát főgimnáziumi tanár özvegyéről, egy „úrinőről”szól, amint éppen egy betörőt leplez le. A pergelt leves illata című írás helyszíne egy külföldi szálloda, főszereplője egy üzletember, L. A rövidítés Kafkára utal. A történet az identitás(válság) vidám-szomorú ábrázolása. Játszódjanak e történetek akárhol, legyenek a szereplők akárkik, mindig a közöttük szövődő barátságok, ellentétek már-már „pókhálófinom” ábrázolásán van a hangsúly. Ezt szolgálja a minden sallangtól mentes, letisztult, tömör nyelvezet is. Mégsem érezzük úgy, mintha „vázlatokat” olvasnánk. Hornyák András érti, hány szó elég egy figura ábrázolásához, egy helyzet – legyen az bármilyen kínos vagy akár tragikus – megrajzolásához. Olyan festőhöz hasonlít, aki néhány ecsetvonással is képes a legbonyolultabb dolgok kifejezésére. Első rápillantásra talán túl egyszerűnek tűnhetnek ezek a novellák. Nem azok. A mély gondolatok ellenére mégis olvasmányos, gyorsan pergő történetekkel találkozik az olvasó. Ilyen az a három egymásba fonódó történet, amelyekben először egy kamasz fiú, másodszor egy beteljesült szerelem után sóvárgó, már „érett” asszony, végül a felszarvazott férj, a „mérlegképes könyvelő” szemszögéből látjuk, hogyan alakult a hősök sorsa az első novellában leírt végkifejletig. Szerencsés a szerkesztés szempontjából is, hogy ez a három, témájában és üzenetében egyaránt
összetartozó novella a kötet közepe táján kapott helyet, mert így úgy érezheti az olvasó, hogy hamarosan a könyv végére ér. A letisztult stílus Hornyák Andrásnál élvezetes tartalommal párosul. A találkozón Bakó Endre a novellákat Móra Ferenc novellisztikájának legszebb gyöngyszemeihez hasonlította. A kötetet elolvasva nekem is úgy tűnt, hogy nem túlzott: ezek a novellák valóban szépek! Az a „tündéri realizmus” hatja át őket, ami „a nagy előd” írásait is. Mai, rohanó világunkban szükség van erre a hangra is. Szükség van olyan szép, a népdalok, balladák hangján szóló költeményekre is, mint Erdei Sándor versei. A két kötetben az is közös, hogy ezek az írások – bármilyen hihetetlenül hangzik – a XXI. század emberének problémáit idézik meg. Önmagunkat látjuk Erdei Sándor vívódásaiban, Hornyák András kisember hőseiben. Egy könyvismertetés képtelen visszaadni azt az élményt, amit ezek a művek jelentenek. Ezek az olvasmányok olyanok, amilyennek a címben írtam: lélekemelőek.
25
26
Jegyzetek 1. Erdei Sándor: Ajándék csend / Erdei Sándor ; [... ill. Komiszár János ... kész.] . - Debrecen : Szerző, 2011. - 87 p. : ill. 2. Bényei József: A kétszer született költő. In: Ajándék csend / Erdei Sándor ; [... ill. Komiszár János ... kész.]. - Debrecen : Szerző, 2011. - p. 3-4. 3.. Erdei Sándor: Hit és türelem : rajzversek, versrajzok / Komiszár János grafikái ; Erdei Sándor versei. - Debrecen : Suliszervíz Oktatási és Szakértői Iroda, 2010. - 76 p. : ill 4. Arany Lajos: Kiáltások csöndje. In: Ajándék csend / Erdei Sándor ; [... ill. Komiszár János ... kész.]. - Debrecen : Szerző, 2011. - p. 84. 5. Bényei József: Ajándék csend / Erdei Sándor ; [... ill. Komiszár János ... kész.]. - Debrecen : Szerző, 2011. - p. 4. 6. Hornyák András: A torony éneke. - Debrecen : Szerző, 2011. - 205 p. 7. Erdei Sándor: A torony éneke : Hornyák András válogatott novellá. In: Szókimondó 16. évf. 9. sz. (2011. szept.), p. 2-3. Könyvismertetés. 8. Ism. Hornyák A. - p. 9.
Szabó Eszter szaktájékoztató Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ
27
28
5 ÉV – 50 REGÉNY
BRIT IRODALMI MŰVEKNEK ADOTT OTTHONT A MÉLIUSZ KÖZPONT Debrecenben az elmúlt 5 év brit regényirodalmának legjavából nyílt nagy sikerű könyvkiállítás 2011. november 8-án. Az ingyenesen látogatható programnak a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ Nyelvi részlegében található Gateway UK információs pontja adott otthont. Az „5 év – 50 regény, Könyvkiállítás az utóbbi 5 év brit regényirodalmának legjavából” című programban a kortárs brit regényirodalom népszerű és elismert újdonságai mutatkoztak be. Az idei Budapesti Könyvfesztiválon is ez a válogatás képviselte Nagy-Britanniát. A vándorkiállítást - melynek Debrecen volt a második állomása - a British Council (BC) szervezte és hívta életre. A BC az Egyesült Királyság nemzetközi kulturális és oktatási intézete, amely szakmai kapcsolatok kialakítására törekszik az oktatás, társadalom és kultúra terén. Magyar és brit szakemberekkel dolgoznak a tudás és kreativitás kölcsönös megosztásáért, ezzel is elősegítve az angol nyelv népszerűsítését, a kulturális kapcsolatok szélesítése által. Projektjeik az együttműködésre épülnek, annak érdekében, hogy az eredmények minden résztvevő számára hasznosak legyenek. A kiállításon a megnyitó beszédet Dr. Bényei Tamás, a Debreceni Egyetem Angol Irodalmi Tanszékének vezetője tartotta, aki érdekes és hasznos információkkal szolgált a hallgatóságnak. Szavai nyomán bepillantást nyerhettünk a kortárs angol irodalom szépségeibe és sokszínűségébe. Átfogó képet kaptunk a kiállítás anyagáról, amelyben olyan népszerű írók alkotásai szerepelnek, mint Tom McCarthy, Hanif Kureishi, Ian McEwan, vagy John Boyne magyar nyelven is nagy sikert aratott, A csíkos pizsamás fiú (The Boy in the Striped Pyjamas) című műve. A kiállított könyvekből bármely korosztály bátran szemezgethetett az ízlésének megfelelően. Igazi csemege volt ez azoknak, akiket érdekel az irodalomnak ez a része, és angol eredetiben szerettek volna találkozni a művekkel. Élmény lehetett azok számára is, akik nyelvtudásukat, nyelvismeretüket szerették volna fejleszteni vagy egyszerűen csak érdekelte őket ez a téma. A könyvek között egyaránt találhattunk hagyományos formájút, valamint képregényt, szívmelengető és borzongató történetet, drámai és szórakoztató művet. Például Monique Roffey The White Woman on the Green Bibycle című prózája egy politikai szá-
29
lakkal átszőtt szerelmi történet két ember házasságáról, és annak buktatóiról. Maggie O’Farrell The Hand that First Held Mine című regénye pedig az emberi érzéseket pontosan és naturálisan közvetítve rajzol portrét a szeretetről és az anyaságról. Persze akadtak az írások között olyanok is, amelyek esetlegesen közfelháborodásra adhattak okot. Ilyen lehet például Emma Doneghue Room (Szoba) című, magyar nyelven is megjelent kötete, amely a hét éve elrabolt és fogságban tartott fiatal lánynak, és fogva tartójától született öt éves kisfiának történetét meséli el, a gyermek szemszögéből, egyszerűen és néhol kíméletlen őszinteséggel. A könyvek között természetesen számos díjnyertes és díjazásra előterjesztett alkotás is helyet kapott, valamint néhányból filmes adaptáció is készült. Ilyen például a teljesség igénye nélkül Andrea Levy The Small Island, Samantha Harvey The Wilderness, Deirdre Madden Molly Fox’s Birthday, vagy például Kate Summerscale The Suspicions of Mr Whicher című művei. A játékos kedvű olvasók és látogatók részt vehettek egy kvízjátékban, melynek megfejtési határideje december 1. volt. A nyertes személye sorsolás útján dőlt el, és a szerencsés megfejtő Stephenie Meyer nagy sikerű vámpírsorozatának harmadik részével, az Eclipse című művével lett gazdagabb - természetesen angol nyelven. A kiállított könyveket november 30-ig tekinthették meg az érdeklődők. Szatmári Alexandra tájékoztató könyvtáros Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ
30
KITÜNTETETT KÖZMŰVELŐ
Dr. Bényei Tamás előadás közben
Ízelítő a kiállítás könyveiből
31
Dr. Cs. Tóth János hosszú évtizedek óta szolgálja a magyar könyvkiadás és közművelődés ügyét. Mind munkahelyén, mind pedig megbízatásaiban, választott funkcióiban azon fáradozik, hogy a különböző nemzedékek minőségi kultúrával gazdagodjanak. A Méliusz Központ volt igazgatója 2011. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetésben részesült. Előző munkahelye, a Móra Könyvkiadó Zrt. 1997-ben, amikor vezérigazgatója lett még veszteséges volt, de néhány év után már vagyongyarapodással és pozitív eredménnyel zárt a részvénytársaság, miközben duplájára nőtt a dolgozói létszám. Piaci körülmények között működtette a könyvkiadó részvénytársaságot úgy, hogy az továbbra is a magyar irodalom igényes műhelye maradt. Komoly teljesítmény a Móra Könyvkiadót nyereségesen irányítani úgy, hogy közben az értékmegőrzést is segítette. A patinás, országos hírű könyvkiadó vezetőjeként a gyermekeknek szóló irodalmi alkotások megszerzésének, értékelésének, hatékony kezelésének és eladásának koordinálása mind Dr. Cs. Tóth János feladata volt. Vezetői munkásságának kezdete a rendszerváltással esik egybe, ekkor lett a Tevan Kiadó igazgatója Békéscsabán. Ez idő alatt a különböző művészeti és irodalmi irányzatok elgondolásaival találkozott. Ezek sikeres összehangolását és kiegyensúlyozását tartotta egyik legfontosabb feladatának, melyet meg is valósított. Könyvszakmai út eredményeként sikerült a klasszikus magyar írók Móra Ferenc, Fekete István és Janikovszky Éva szellemi örökségét megismernie és ez utóbbinak továbbvitelét egy alapítvány keretei között biztosította, melynek most is kurátora. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) 1795 óta működik. Ennek a nagy hagyományokkal rendelkező szervezetnek az etikai és lakásügyi bizottságát vezette hosszabb ideig Dr. Cs. Tóth János. Megbízatásának nagy felelősséggel tett eleget a könyvszakmai szervezet bizalmát élvezve. Az MKKE delegáltjaként a Nemzeti Kulturális Alapprogram szépirodalmi kollégiumának négy évig volt elnöke (2000-2004), s munkáját közmegelégedéssel végezte. Ugyancsak négy éve vállal szerepet a Magyar Szak- és Szépírók Reprográfiai Egyesületének elnökségében és felügyelő bizottságában. Dr. Cs.Tóth János 1998-tól 2001-ig bíráló bizottsági tevékenységet látott el az Országos Rádió és Televízió Testületben. Közel egy évtizedig kommunikációelméletet és esztétikát tanított a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, s több mint tíz évig docensként a békéscsabai Gábor Dénes Főiskolán művelődéstörténetet, filozófiát és vállalkozásszervezést 32
oktatott. Ezekre az ismeretekre az ELTE Bölcsészettudományi Karán és a mindennapi munkája során - a sajtó állandó munkatársaként, rendszeres szereplőjeként és kurátorként - tett szert. Doktori értekezése a Békés Vármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat múltszázadi működéséről szól, mely kiadványként is megjelent, így szolgálva a felsőfokú oktatásban tanulók történelmi tudatának árnyalását. Az élet megkövetelte, hogy egyszerre legyen művészetélvező és kulturális menedzser. Rugalmasságát az eddigi élete során a művelődésszervezés és a kultúra területén többször volt lehetősége bizonyítani, a Kossuth-díjas Lakatos István által szerkesztett Hét évszázad magyar költői antológia megjelentetésétől kezdve, a Londonban élő Határ Győző művein keresztül számos jeles könyv kiadásáig. Ezek a könyvek a Tevan Kiadó élén eltöltött munkásságához kötődnek, és a diákok irodalmi műveltségének nélkülözhetetlen kézikönyvévé vált az említett antológia. Az ezerkilencszázhetvenes évek közepétől vált gyakorlattá a művészekkel, különösen fiatal művészekkel való kiemelt foglalkozás, így Dr. Cs. Tóth János számára megadott, hogy a Békés Megyei Fiatal Alkotók Körét megalapíthatta és működtethette, valamint a kör kiadványainak gondozója lehetett. Ezek alapján lett a Békés Megyei Tanács Művelődési Osztályának művészeti területéért felelős főelőadója, ahol művészeti ösztöndíj alapításának indukálásával segítette a megyei művészek tehetségének kibontakozását. Számos művészeti tábort szervezett: így a Békés-Tarhosi Zenei napok, a Békéscsabai Alkalmazott-grafikai Művésztelep tevékeny szervezője volt. 2010-ben megalapította az I. Méliusz Barátság Alkotótelepet Debrecenben japán, kínai és hazai képzőművészek részvételével. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (korábban: Művészeti Alap) 1991-ben a tagjai sorába felvette, mint művészeti írót. Műkritikái mellett évente közel húsz képzőművészeti kiállítást nyit meg, ezen a területen a vizuális kultúra minőségi elterjedését szolgálja. A Békéscsabán működő Jankay Tibor Alapítvány kuratóriumi munkáját egy évtizede önzetlenül végzi, ugyanúgy mint a békéscsabai katolikus iskola IV. Károly Alapítványának titkári funkcióját is ellátja 1991-óta. Munkásságához kötődik a Bárka című folyóirat 1993-as megalapítása, ahol a fiatal író nemzedék olyan tehetséges tagjait sikerült korán bemutatnia a magyar irodalomnak, mint Grecsó Krisztián, Kiss Ottó, Jász Attila, Lackfi János, Vörös István. Az évek során létrejött kortárs képzőművészeti gyűjteményéből egykori gimnáziumának, a balmazújvárosi – Veres Péterről elnevezett – középiskolának adományozta a névadó szobrát. Ennek a középiskolának egy kisebb könyvtárnyi anyagot is adományozott 2002-ben, majd később létrehozta a Balmazújvárosi Katolikus Egyházért Alapítványt. A városért kifejtett önzetlen munkásságáért 2007-ben
megkapta Balmazújváros Díszpolgára címet. A Hajdú-Bihar megyében huszonnégy éve zajló Barátunk a könyv elnevezésű, közel ezer főt foglalkoztató gyermek vetélkedőnek inspirálója és tovább éltetője, mint a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója 2008-tól. Szerzőként és interjúalanyként is aktív részvevője a magyar kulturális életnek, gyakran vállal nyilvános szereplést. A magyar művelődés és a könyvkiadás szolgálatában végzett tevékenységének köszönhetően életrajzát 1992-től a Ki kicsoda lexikonok is jegyzik. A negyven éves, munkában eltöltött időszak alatt mindenkori tevékenysége a nemzet irodalmi, képzőművészeti nevelésének ügyében történt. A Méliusz Központ vezetőjeként, nagy szellemi energiával vett részt a Közös Jövőnk - Hajdú-Bihar című program megvalósításában, amely példaadó kezdeményezése a magyar közművelődés megújulásának.
33
34
A Méliusz Központ munkatársai
A Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetést veszi át dr. Cs. Tóth János, a debreceni FŐNIX Rendezvényszervező Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója
HAJDÚ-BIHARI ÉVFORDULÓK VÁLOGATOTT ESEMÉNYEK 2012 Január 1992. jan.
A „Hajdúvárosok Hagyományőrző és Érdekképviseleti Szövetsége” (Hajdúvárosok Szövetsége) megalakult. Polgár, Újtikos, Görbeháza és Balmazújváros is tagja lett a társulásnak. 20 éve
1557. jan. 1. Bocskai István, Erdély fejedelme, a hajdúk letelepítője e napon Kolozsvárott született. 1832. jan. 1.
Szentgyörgyi József orvos, természettudós, nyelvész, énekszerző, egyes források szerint a Mondolat fogalmazója, Debrecen főorvosa, Csokonai barátja és orvosa. E napon Debrecenben elhunyt.
1872. jan. 1. Álmosd – Debrecen. Megjelent az Alapnevelők és Szülők Lapja című „Nevelészeti és gyermekirodalmi folyóirat”.
455 éve
180 éve
140 éve
1912. jan. 1.
Tarányi (Toragris) József a Debreceni Vasutas Sport Club birkózója. Magyar bajnokságon kétszer aranyérmes, az 1948-as londoni olimpián – kötöttfogásban – 87 kg felett 5. lett. Hódos Imre, Németi Gyula és Sípos László nevelőedzője. E napon Debrecenben született. 100 éve
1927. jan. 1.
Obersovszky Gyula költő, író, újságíró. Debrecenben színészképző stúdiót indított. 1956. okt. 24-én ő alapította az Igazság című lapot és a forradalom bukása után az Élünk című szamizdat kiadványt. Haláláig szerkesztette egyszemélyes folyóiratát Vagyunk címmel. E napon Pécsett született. 35
1947. jan. 1. Újszentmargita néven önálló nagyközség, Újtikos néven önálló kisközség alakult.
65 éve
1952. jan. 1. Hajdúvid. A község Hajdúböszörmény, Hajdúdorog és Hajdúnánás külterületeiből született meg.
60 éve
1962. jan. 1. Varga Lajos (Böszörményi) költő, hajdúböszörményi tanár, nótaszerző. E napon Hajdúböszörményben elhunyt.
50 éve
1982. jan. 1. Józsa nagyközség népszavazás alapján egyesült Debrecennel.
30 éve
1992. jan. 1. Nyíradony városi címet kapott.
20 éve
1952. jan. 2. Ebes és Nagyhegyes önálló községgé alakult.
60 éve
1662. jan. 4. Apáti M[adár] Miklós református prédikátor, egyházi író, filozófus, az ispotályi egyházközség papja e napon Debrecenben született.
350 éve
1927. jan. 5.
Gerő János író, újságíró. Derecskén géplakatos-tanuló volt. Vallomás a szülőföldről című szociográfiájában Hajdú-Bihar megyét mutatta be. E napon Berettyóújfaluban született.
1897. jan. 6. Veres Péter író, politikus, a megye országgyűlési képviselője, publicista, Kossuth-díjas. E napon Balmazújvároson született. 115 éve 1927. jan. 6. Berettyóújfalu. Bihar címmel politikai és társadalmi hetilap indult dr. Barcsay Károly szerkesztésében.
85 éve
85 éve
1912. jan. 9.
85 éve
Sziklay László irodalomtörténész, a közép-keleteurópai irodalmi kapcsolatok kutatója, Gáspár Imre életrajzírója. Debrecenben is élt és tanított az egyetemen. E napon Kassán született. 100 éve 36
1882. jan. 13. Mariay Ödön író Debrecenben tanult. 1915-ben a Világ című folyóirat hasábjain „Tiszántúli” álnéven fordult szembe Rákosi Jenő („Dunántúli”) Adyt támadó írásával. E napon Nagylétán született. 130 éve 1832. jan. 14. Illésy György református lelkész, költő, Debrecenben a Hortobágy című lap szerkesztője, Béranger-fordító. Népies stílusú verses krónikáit György deák álnéven jelentette meg. E napon Mezősason született. 1982. jan. 15. Julow Viktor irodalomtörténész, Fazekas Mihály és Csokonai Vitéz Mihály kutatója, a Kossuth Lajos Tudományegyetem professzora e napon elhunyt.
80 éve
30 éve
1987. jan. 19. Pándi Pál irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi tanár, Petőfi-kutató, Kardos László irodalomtörténész fia e napon Budapesten elhunyt. 25 éve 1897. jan. 22. Gáspár Endre író, műfordító, újságíró. 1945 előtt több mint 500 magyar könyvet fordított német, spanyol, angol nyelvre. Debrecenben jelentette meg Ovidius „A szerelem művészete” című fordítását. E napon Debrecenben született. 115 éve 1952. jan. 23. Borsos József építész, többek között a debreceni államrendőrség épülete, a debreceni új köztemető ravatalozója és a krematórium tervezője ezen a napon Debrecenben elhunyt.
60 éve
Február 1952. febr.
Debrecen. Megalakult a II. Rákóczi Ferenc Honismereti, Műemlékvédő és Idegenvezető szakkör a Szent Anna utca 19. sz. alatti általános iskolában. A szakkör 1992-ig önerőből 15 irodalmi, történelmi emléktáblát és 5 domborművet helyezett el a városban. 60 éve 37
1987. febr. 2.
Kardos László irodalomtörténész, kritikus, műfordító, 1944-ig a debreceni zsidó gimnázium tanára, egyetemi tanár, a Nyugat, a Pandora és a Válasz munkatársa, Juhász Gézával együtt az Új Írók könyvsorozatának szerkesztője, Tóth Árpád művei kritikai kiadásának gondozója e napon Budapesten elhunyt.
1887. febr. 3.
Dobos János református lelkész, népszerű egyházi művek szerzője. Erdélyi János számára Debrecen környékén 26 népdalt gyűjtött. E napon Cegléden elhunyt.
1957. febr. 5.
Baja Mihály költő, a régi debreceni diákélet ábrázolója. Több versét megzenésítették és máig dalolják. Debreceni lelkipásztor, a debreceni Csokonai Kör választmányi tagja. E napon Debrecenben elhunyt.
25 éve
125 éve
55 éve
2002. febr. 5. Kovács Éva, D. hajdúszoboszlói születésű festő, író, költő, műfordító, debreceni tüdőgyógyász orvos. Sok kötetét maga illusztrálta. E napon Debrecenben elhunyt. 10 éve 1867. febr. 10. Pákh Albert író, szerkesztő, Petőfi barátja, Debrecenről humoros, karikatúraszerű életképeket írt. Álneve Kaján Ábel. E napon Pesten elhunyt.
145 éve
1992. febr. 11. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy a megyét felvették az Európai Régiók Szövetségébe.
20 éve
1792. febr. 12.
Balogh Péter egyházi író, református püspök. 1860-ban a debreceni Kistemplomban visszautasította a császári tisztviselő beavatkozási szándékát. Püspöksége alatt épült fel a Kollégium új szárnya. E napon Nábrádon született.
1887. febr. 13. Csáth Géza író, zenekritikus, orvos. Földesre és Tetétlenre jelentkezett helyettes orvosnak. E napon Szabadkán született. 1957. febr. 13. Gyökössy Endre költő, író, ifjúsági író, szerkesztő, a debreceni Bokréta Kör aktív tagja, debreceni 38
220 éve
135 éve
vonatkozású versek, napjainkban is énekelt dalok szerzője e napon Budapesten elhunyt.
55 éve
1992. febr. 18. Kéry László irodalomtörténész, Shakespeare-kutató, debreceni egyetemi tanár, a Debrecenben induló Magyarok című folyóirat szerkesztője, a Nagyvilág főszerkesztője e napon Budapesten elhunyt. 20 éve 1952. febr. 23. Karácsony Sándor földesi születésű pedagógiai, filozófiai író, debreceni egyetemi tanár, jelentős lapok, folyóiratok, például a Gyermekvédelem szerkesztője, a debreceni Exodus könyvkiadó alapítója e napon Budapesten elhunyt. 60 éve 1857. febr. 26. Bárd Miklós (Kozma Ferenc) katonaköltő, Kozma Andor testvére. Debrecenben lépett katonai szolgálatba. Első állomáshelye Derecske volt. Hajdúböszörményben megkapta a káplárcsillagot és többek között 155 éve ott is alkotott. E napon Marcaliban született. 1967. febr. 27. Révész Imre egyháztörténész, református püspök, Révész Kálmán fia és a XIX. században alkotó Révész Imre egyházi író, református püspök unokája, több egyházi lap és folyóirat szerkesztője e napon Debrecenben elhunyt. 45 éve 1932. febr. 28. Ambrus Zoltán debreceni születésű, gyermekkorában Biharkeresztesen élt író, műfordító, kritikus e napon Budapesten elhunyt. 80 éve Március 1937. márc. 1. Fráter Erzsébet jótékonysági mozgalmár e napon Álmosdon elhunyt.
75 éve
1977. márc. 1. Futó József csökmői születésű geográfus, főiskolai tanár, földrajzi témájú tankönyvek szerzője e napon Budapesten elhunyt.
35 éve
39
1817. márc. 2. Arany János költő, műfordító, kritikus, szerkesztő, a Debreceni Református Kollégium tógátus diákja, majd a debreceni színitársulat tagja. E napon Nagyszalontán született.
195 éve
1797. márc. 6. Balásházy János mezőgazdasági szakíró, aki elsőként szorgalmazta a debreceni mezőgazdasági akadémia felállítását, e napon Sátoraljaújhelyen született. 305 éve 1932. márc. 6. Bayer Jenő fizikus, kémikus. Püspökladányban hunyt el. E napon Békés vármegyében született.
80 éve
1937. márc. 8. Madai Gyula hajdúhadházi születésű író, költő, pedagógus, a hajdúnánási kerület országgyűlési képviselője e napon Debrecenben elhunyt.
75 éve
1862. márc. 9. Álmosd. Az országban az elsők között ünnepélyesen megnyitották a kisdedóvót.
150 éve
1867. márc. 10. Debrecen. Megalakult a város legelső sportegyesülete, a Debreceni Torna Egylet (DTE). 145 éve 1872. márc. 10. Szabó Mihály, G. egyházi író, irodalomtörténész, etnográfus, az „Őseredetű magyar személynevek tára” (Debrecen, 1936) összeállítója, e napon Méhteleken született. 140 éve
1902. márc. 12. Debrecen. Egyetértés Futball Club néven megalakult a mai Debreceni Vasutas Sport Club (DVSC) elődje.
110 éve
1877. márc. 14. Voinovich Géza író, irodalomtörténész Debrecenben és Budapesten tanult. Sajtó alá rendezte Eötvös József összes műveinek húsz kötetét és Arany János műveinek kritikai kiadását. Megírta Arany életrajzát. Népszerű történelmi drámák szerzője. E napon Debrecenben született. 135 éve 1992. márc. 14. Debrecen. Kortárs Galériát avattak a Batthyány u. 5. sz. alatt. 40
20 éve
1937. márc. 15. Némethy Géza, Polgáron született klasszika-filológus, egyetemi tanár, költő, Vergilius-kutató e napon Budapesten elhunyt. 75 éve
1907. márc. 16. Maghy Zoltán költő. „Az Alföld porában” címmel adtak ki munkáiból posztumusz válogatást. Szeretettel írt szülővárosáról. E napon Hajdúnánáson született.
95 éve
1937. márc. 18. Komádi. „Atilla” címmel szépirodalmi, társadalmi és zenei folyóirat indult.
1867. márc. 29. Gulyás István irodalomtörténész, tanár, Gulyás Pál édesapja, Juhász Géza apósa. Móricz Zsigmond „A jó tanár” című művében írt róla. A Pallas Nagy Lexikonába száznál is 145 éve több szócikket írt. E napon Tiszadobon született.
75 éve
1922. márc. 19. Szilády Áron irodalomtörténész, műfordító, nyelvész, református lelkész. Debrecenben kezdte pályáját. A Magyar Irodalmi Önképző Társulat alapítója, titkára. Török, arab, perzsa és finn nyelvből fordított. Társszerkesztője a Török-magyar okmánytár és a Nyelvemléktár köteteinek. Megindította a Régi Magyar Költők Tára könyvsorozatot. E napon Kiskunhalason elhunyt. 90 éve 1942. márc. 19. Pércsi József kőműves, birkózó, edző. Betyárnak is nevezték. Az 1972-es müncheni olimpián kötöttfogásban, a 90 kg-os súlycsoportban 4. lett. Ötször nyert magyar bajnokságot. E napon Földesen született. 70 éve 1977. márc. 20. Álmosd. Ifjúsági házat avattak.
35 éve
1922. márc. 22. Kulcsár Endre író, a Debreceni Református Kollégium tanára, a háromkötetes A magyar stílus című kézikönyv szerzője e napon Debrecenben elhunyt. 90 éve 1992. márc. 25. A Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről rendelkezett a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. 1907. márc. 28. Félegyházi László festőművész, Munkácsy-díjas, aki párizsi tanulmányai után Debrecenben telepedett 41
20 éve
le és az Ady Társaság köréhez tartozott, e napon Szatmárnémetiben született.
105 éve
1917. márc. 30. Komjáthy István költő, műfordító, ifjúsági író, a debreceni irodalmi élet közszereplője. A hun és magyar mondavilág remekeit gyűjtötte egybe Mondák könyve című kötetében. A Hortobágyról riportkönyvet is írt. E napon Ekelen született. 85 éve 1987. márc. 30. Barna Tibor újságíró. 1945 után az ország első színházi képeslapja, a Debreceni Színpad szerkesztője, a Hajdú-Bihari Napló vezető munkatársa. Sarkadi Imre „A Hortobágyon” című műve színpadi változatát ő írta. E napon Salgótarjánban elhunyt. 25 éve 1922. márc. 31. Mogyorósi-Klencs János tornász a Debreceni Torna Egyletben kezdte pályafutását. Az 1948-as londoni olimpián műszabadgyakorlatával ezüstérmet szerzett, lóugrásgyakorlatával csapattagként és egyéniben is bronzérmes lett. E napon Debrecenben született. 190 éve Április 1912. ápr. 1.
Szivos Béla hajdúszoboszlói születésű író, újságíró, református lelkész. Hajdúszoboszlón városi tanácsos, rövid ideig rendőrkapitány. Írt ismeretterjesztő munkákat (Debreczen és a Hortobágy, A Hajdúság), regényt, novellákat, vidám történeteket. E napon Budapesten elhunyt. 100 éve 42
1972. ápr. 1. Hajdúböszörmény. Megnyílt a Hajdúsági Múzeum állandó helytörténeti kiállítása.
40 éve
1982. ápr. 1. Debrecen. A Medgyessy Emlékmúzeum avató ünnepségét tartották.
1912. ápr. 7. Szívos Béla szoboszlói születésű lelkész, tanár, rendőrkapitány, hírlapíró, író novelláiban szoboszlói embereket ábrázolt. E napon elhunyt. 100 éve
30 éve
1937. ápr. 7. Gábor Zoltán költő. Elsősorban debreceni lapokban publikált. E napon Hajdúbagoson született. 75 éve
2002. ápr. 1. Bihari Térség. „Bihar Teleház 2002-től” elnevezéssel hároméves modellprogram kezdődött a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ támogatásával. 10 éve
1962. ápr. 7-9. Tiszacsege. Felavatták a zsellérházat. Egyúttal tudományos tanácskozásra is sor került, amelyen Ortutay Gyula akadémikus és Szabó Pál író is részt vett. 50 éve
1872. ápr. 2.
1972. ápr. 10. Nagy Ferenc költő, debreceni ihletésű versek szerzője, református lelkész, 21 évig Sárrétudvari lelkipásztora e napon Keszthelyen elhunyt. 40 éve
Szathmáry Zoltán író, újságíró, a Debreczen újság, majd a Debreceni Szemle szerkesztője. Küzdött a debreceni egyetemért, közművelődési könyvtárért, Szépművészeti Múzeumért és azért, hogy a színházat Csokonairól nevezzék el. E napon Debrecenben született. 140 éve
1937. ápr. 2. Tormay Cécile író, a Magyar Nők Nemzeti Szövetségének (MANSZ) szervezője és vezetője, Nádudvaron is alkotó szerző e napon Mátraházán elhunyt. 75 éve 1922. ápr. 3.
Debrecen. A Műpártoló Egyesület választmányi ülésén Toroczkay Oszvald előterjesztette a vándorkiállítások tervét a hajdúvárosokra és Nyíregyházára vonatkozóan.
1992. ápr. 5. Hajdúszoboszló. Felavatták a versenyuszodát.
Papp István nyelvész, a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanára, az általános és finnugor nyelvészet, magyar nyelvtörténet kutatója, ma is forgatott tankönyvek szerzője e napon Debrecenben elhunyt. 40 éve
1897. ápr. 12. Igmándy József botanikus, gimnáziumi tanár e napon Püspökladányban született. 90 éve 20 éve
1872. ápr. 6.
Pap Károly irodalomtörténész, egyetemi tanár. A debreceni Csokonai Körnek 1912-től alapító tagja, később több mint 20 évig elnöke volt. E napon Beregrákoson született. 140 éve
1782. ápr. 7.
Vas Gereben író, újságíró 1849. jan. 7-én érkezett Debrecenbe, ahol a Nép Barátja című lap szerkesztését folytatta. A bukás után bujdosott, börtönbe került, de azután Pesten Jókai mellett a kor népszerű prózaírója lett. E napon Fürgedpusztán született. 230 éve 43
1972. ápr. 11.
Szilágyi István író, költő, a Debreceni Református Kollégium poétai osztályának köztanítója, Arany János barátja e napon Máramarosszigeten elhunyt. 115 éve
1982. ápr. 13. Sőregi János történész, a Déri Múzeum igazgatója e napon elhunyt.
30 éve
2002. ápr. 13. Nagy Miklós irodalomtörténész, debreceni egyetemi tanár, Jókai Mór monográfusa és művei kritikai kiadásának szerkesztője e napon Budapesten elhunyt. 10 éve 1757. ápr. 14. Hajdúhadház. A Hajdúkerület Hadházon tartott tanácskozásán határozatot hoztak a kerületi börtön megépítéséről Mária Terézia rendelete alapján. A debreceni Genovai (Jenovai) János kőművesmester által megépített börtön ma is áll Hajdúböszörményben, a Hajdúkerület székháza épülettömbjébe beépülve. 255 éve 44
1897. ápr. 14. Jámbor Pál író, költő, fordító, pedagógus. 1849-ben a Debreczen-Nagyváradi Értesítő munkatársa. E napon Szabadkán elhunyt.
115 éve
1972. ápr. 14. Módis László egyházi író, debreceni segédlelkész, 1950-től a debreceni egyetemi könyvtár osztályvezetője, igazgatóhelyettese, majd a református teológiai akadémia tanára, 1961-től a kollégiumi könyvtár igazgatója. E napon Debrecenben elhunyt. 40 éve 1857. ápr. 15. Kaba. Meteorit csapódott be a város határában. Egyike azon első meteoritoknak, amelyben később szerves anyagot mutattak ki. 155 éve 1947. ápr. 19. Hajdú megye Szabadművelődési Tanácsa megalakult Balogh István főispán, történész elnökletével. 65 éve 1767. ápr. 20. Sándorffi József költő, mecénás, 1805-től Bihar vármegye főorvosa Nagyváradon. A váradi színtársulatot irányította és a színház céljaira épületet is vásárolt. E napon Hegyközújlakon született. 245 éve 1907. ápr. 21. Kiss Árpád pedagógiai szakíró. Debrecenben gyakorló tanár és a Nyári Egyetem igazgatója. Később a neveléstudomány egyetemi magántanára. E napon Csernátfalun született. 105 éve 1992. ápr. 21. Debrecen. Megalakult a Hajdú-Bihar – Debrecen – Toyama Kulturális Szövetség és a Magyar-Japán Baráti Társaság önálló debreceni tagozata.
Sáránd. Megnyílt a község első gyógyszertára, amely magánvállalkozásban működik.
20 éve
1987. ápr. 23. Ölbey Irén költő, ifjúsági író, tanítónő Debrecenben szerzett tanítói oklevelet. 1944-ben ő szerkesztette Az Én Újságom című gyermeklapot. E napon Döge településen elhunyt. 25 éve 45
1992. ápr. 23. Debrecen. A repülőtéren leszállt az első nemzetközi járatban közlekedő repülőgép, az Air Service L-410 típusú utasszállító különgépe. 20 éve 1867. ápr. 24. Ujlaki Antal író, újságíró. A Debreczeni Ellenőr főmunkatársa volt. Debrecenben bemutatták Nazarénusok című drámáját. E napon Debrecenben született. 145 éve 1927. ápr. 24. Köteles Pál író, újságíró, az Alföld rovatvezetője. Írásaiban leggyakrabban a magyar kisebbség sorsával foglalkozott. Húsz évig álnéven írt. E napon Gyanta településen született. 85 éve 1992. ápr. 24. Hajdú-Bihar megye. A rendőrség napjává nyilvánított György-napon a megye kapitányságain is rendezvényeket tartottak. 20 éve 1932. ápr. 25. Juhász Béla irodalomtörténész, kritikus, könyvtáros, majd gyakorlógimnáziumi tanár, egyetemi docens, az Alföld című irodalmi folyóirat szerkesztőbizottsá gának tagja, többek között Szabó Pál és Sarkadi Imre munkásságának kutatója e napon Gyöngyöshalmajon született. 80 éve 1992. ápr. 25. Hajdúnánás. Átadták a műemlékjellegű építményekké nyilvánított, felújított csepűszőlőbeli csőszkunyhókat. 20 éve 1937. ápr. 26. Oláh Béla nádudvari születésű író, újságíró. Főként a Debreczeni Ellenőr című lapban jelentek meg közgazdasági cikkei, versei, elbeszélései. E napon Nagyváradon elhunyt.
75 éve
1992. ápr. 27. Debrecen. A TV-2 regionális szerkesztőségének kelet-magyarországi hírműsorát e naptól kezdve Debrecen központtal sugározzák.
20 éve
1937. ápr. 28. Debrecen. A Kereskedő Társulat dísztermében rendezték a második világháború előtti utolsó nagy kortárs képzőművészeti tárlatot Tihanyi János Lajos irányításával, aki minden addiginál több előzetes hírt – összesen tizenötöt – közöltetett a helyi sajtóban.
75 éve
46
1962. ápr. 29. Vándor Iván (valódi nevén: Várady Ilona) író Debrecenben élt és itt lett színésznő. A Debreczeni Független Újság tárcaírója volt. Könnyed, szórakoztató műveket, ifjúsági lányregényeket és életrajzokat szeretett írni. E napon Budapesten elhunyt. 50 éve 1972. ápr. 29. Berettyóújfalu. A gimnázium diákotthonát Szabó Pálról nevezték el.
40 éve
1992. ápr. 29. Debrecen. Alakuló ülését tartotta az Egyesült Városok Világszövetségének (EVV) magyar nemzeti bizottsága.
A Hajdúszoboszlói Kör felavatta a Szejdi-dúlás emlékhelyét.
1942. máj. 1.
20 éve
120 éve
Berettyóújfalu. Újraindult a Bihari Népnevelés. Az első számot Horváth József, a másodikat Martsa Dénes szerkesztette. Előzőleg 1939. október 1-jétől Nagyváradon adták ki. 70 éve
1952. máj. 1. Hajdúnánás. Múzeum nyílt.
60 éve
1982. máj. 1. Kiss Ernő, a Debreceni Dzsesszegyüttes vezetője e napon elhunyt.
30 éve
Balogh István történész, etnográfus, levéltáros, címzetes egyetemi tanár, 1945-49-ben Szatmár, majd Hajdú megye főispánja, előtte a Déri Múzeum munkatársa, 1950-1957 között igazgatója. Műveiben a debreceniséget hangsúlyozta. E napon Debrecenben elhunyt. 47
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kari Tanácsa három debreceni professzor, Hankiss János, Milleker Rezső és Tankó Béla javaslatára megalapította a Debreceni Nyári Egyetemet. 85 éve
1992. máj. 9. Fülöp. Felavatták a második világháború áldozatainak emlékművét. 2002. máj. 10-12. Debrecen. Az I. Nemzetközi Fazekasfesztivált
1947. máj. 1. Debrecen. A köztemetőben felavatták az ott nyugvó hősi halottak emlékművét. 65 éve
2007. máj. 4.
1927. máj. 9.
Május 1892. máj. 1. Debrecen. A város munkássága először ünnepelte május elsejét.
1957. máj. 5. Debrecen. Hrabéczy Ernő emlékkiállítás nyílt a Déri Múzeum Baráti Körének rendezésében. 55 éve
5 éve
a Kossuth téren rendezték.
20 éve 10 éve
1977. máj. 11. Debrecen. A nagyerdei Művész sétányon felavatták Tóth Árpád (Borsos Miklós alkotása) és Szabó Lőrinc (Schaár Erzsébet műve) mellszobrát, valamint Gulyás Pál (Vilt Tibor munkája) és Medgyessy Ferenc (Nagy Sándor alkotása) szobrát. Új helyére került Arany János mellszobra. 35 éve 1977. máj. 11. Derecske. Megnyílt a „Bemutatjuk megyénk vállalatait” című vándorkiállítás.
35 éve
1937. máj. 14. Krecsmáry László költő, műfordító, tanár, e napon Hosszúpályiban született.
75 éve
1812. máj. 15. Keresztesi József egyházi író, református lelkész, énekszerző, debreceni diák és köztanító, hajdúböszörményi rektor. Halála után jelent meg az általa írott krónika. Énekeskönyve 37 éneke közül némelyiket ma is ismerik. E napon Szalacson elhunyt. 200 éve 1867. máj. 15. Hosszúpályi. Letették az új református templom alapkövét a régi, felújításra már alkalmatlanná vált, megrongálódott templom helyére.
145 éve
1932. máj. 15. Debrecen. Ünnepélyesen felavatták a debreceni egyetem központi épületét. A központi épületet Korb Flóris budapesti műépítész tervezte neobarokk stílusban. Az építkezést Paczó Márton fejezte be. 80 éve 48
1982. máj. 15. Hosszúpályi. Átadták a Mozaik Bőrhulladék Feldolgozó Kisszövetkezet üzemépületét. A cég már 1976 óta működött egy magánlakásban.
30 éve
1912. máj. 16. Bartha Mór református lelkipásztor, a Debreczen című lap szerkesztője. Felismerte Ady Endre költői tehetségét, munkát adott neki és első kötetének debreceni megjelentetésében is közreműködött. E napon Gacsályon elhunyt. 100 éve 1982. máj. 16. Létavértes. Felavatták Irinyi János szobrát, Ispánki József alkotását.
30 éve
1887. máj. 18. Debreczeni István református lelkész, író, Arany János veje, életrajzírója és hagyatékának gondozója. 1965 áprilisától haláláig Berettyóújfaluban élt. E napon Nagyszalontán született. 125 éve 1987. máj. 18. Bajomi Lázár Endre író, műfordító, újságíró, a francia kultúra és szellem megszállott ismertetője, a „Párizs nem ereszt el” című önéletrajzi regényében debreceni gimnáziumi, egyetemi emlékeit is feldolgozó alkotó e napon Budapesten elhunyt. 25 éve 2007. máj. 19. Fux (Korompay) Irén, Juhász Endréné tornász a Debreceni Torna Egyletben kezdte pályafutását. Országos bajnok lett. E napon elhunyt. 1992. máj. 20. Debrecen. Benedek Elek nevét vette fel a Bocskai téri Általános Iskola, amely korábban Nógrádi Sándor nevét viselte.
5 éve
20 éve
1977. máj. 23. Debrecen. Erdélyi János tipográfus könyvművészeti kiállítását megnyitották a Kossuth Lajos Tudomány egyetemen. 35 éve 1997. máj. 23. Berettyóújfalu. Ekkortól ünneplik meg minden évben „a város napját”. 15 éve 49
1727. máj. 24.
Pósalaki János emlékiratíró, városi jegyző. Diplomáciai látogatást tett I. Lipót császárnál Debrecen szabad királyi város jogáért. Pozsonyban országgyűlési képviselő. Részletesen feljegyezte Karaffa debreceni dúlását. E napon Debrecenben elhunyt. 285 éve
1812. máj. 25. Losonczy (I.) László költő, a Debreceni Református Kollégium költészeti osztályának tanítója e napon Kecskeméten született. 200 éve 2002. máj. 25. Hortobágy. A Falunap keretében a Hortobágyi nagycsárda falán elhelyezték a Móricz Zsigmondot ábrázoló bronzplakettet, Somogyi Árpád szobrászművész alkotását. E napon leleplezték a szobrász „Három pásztor” című szoborkompozícióját is.
Szamosújvári Sándor helytörténész, ebesi tanító, tanár, Debrecen irodalmi és történelmi emlékhelyeinek megjelölője, a Rákóczi Ferenc nevét viselő helytörténeti szakkör alapítója és vezetője, több mint hatszáz helyismereti írás szerzője, e napon Debrecenben elhunyt. 10 éve
1627. máj. 30. Rápóti Pap Mihály (id.) emlékiratíró, református lelkész, az 1650 utáni események krónikása (Nánási emlékirat 1-3.) e napon Dendelegen született. 385 éve 1922. máj. 30. Pálfy József újságíró, a Dongó Színpad egyik alapítója és vezetője, id. Pálfy József író, újságíró, sajtótörténész fia és Pálffy István egyetemi tanár bátyja e napon Debrecenben született. 90 éve 1982. máj. 30. Csikai Gyulát, a KLTE rektorát a New York-i Tudományos Akadémia tagjává választották – közli a Hajdú-Bihari Napló. 50
30 éve
2002. máj. 30. Debrecen. Megnyílt az I. Portugál Napok rendezvénysorozata. Június elsejéig tartott. 1992. máj. 30-31. Hajdúböszörmény. „Nagyszalonta bemutatkozik”
címmel rendezvénysorozatot szerveztek.
10 éve 20 éve
Június 1972. jún.
Téglás. Ezen a nyáron alapították a Hajdúsági Iparműveket.
1747. jún. 1. Lévai Bálint református esperes e napon Bárándon született.
40 éve 365 éve
1907. jún. 2. Hajdúböszörmény. A főtéren leleplezték Bocskay István fejedelem lovasszobrát, Holló Barnabás alkotását. 105 éve
1987. jún. 6.
165 éve
Zathureczky Gyula író, újságíró, a Tiszántúli Hírlap munkatársa. Debrecenből a Magyar Távirati Irodának is tudósított. Ujházi Miklós néven a Szabad Európa Rádió munkatársa. E napon Münchenben elhunyt. 25 éve
1952. jún. 7. Hajdú-Bihar megye. A pedagógusok napját először ünnepelték meg hazánkban. Megyeszerte ünnepségeket szerveztek.
60 éve
1932. jún. 8. Nagy Miklós gépészmérnök, később művelődési miniszter e napon Kabán született.
80 éve
1982. jún. 10. Hajdúszoboszló. Felavatták az ország első fürdőmoziját. 30 éve 51
1872. jún. 13. Tomori Jenő író, újságíró, műfordító. Debrecenben jogot tanult, itt jelent meg első kötete is. Petőfi verseit szerb nyelvre fordította. E napon Hódmezővásárhelyen született. 140 éve 1952. jún. 14. Hajdúböszörmény. Zenekari esten mutatkozott be az új városi zenekar.
1912. jún. 1. Bojti János politikus, külügyminiszter-helyettes, szófiai nagykövet e napon Bojt községben született. 100 éve
1847. jún. 3. Hajdúhadház. Ünnepélyesen elhelyezték a helvét hitvallású Hadházi Gyülekezet újjáépítendő templomának alapkövét.
1812. jún. 12. Farkas János református lelkész, egyházi író, a debreceni kollégium köztanítója e napon Komáromban elhunyt. 200 éve
60 éve
1977. jún. 14. Püspökladány. Képzőművészeti alkotótábor nyílt rajztanárok, munkások és diákok részvételével. 35 éve 1992. jún. 16. Folyás. Korábban Polgár nagyközség településrészét önálló településsé nyilvánították.
20 éve
2007. jún. 16. A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Információs Központ új épületbe költözött (Debrecen, Bem tér 19.). E napon megnyitotta kapuit a könyvtárhasználók előtt. 5 éve 1982. jún. 17. Varga Zoltán történész, a Kossuth Lajos Tudományegyetem professzora. Jelentősek Debrecen szellemi múltjával foglalkozó helytörténeti kutatásai. E napon elhunyt.
30 éve
1887. jún. 18. Nikodémusz Károly író, költő, lelkész, evangélikus főesperes e napon Szoboszlón született. 125 éve 1897. jún. 18. Sipos Iván író, költő, újságíró Debrecenben kezdte pályáját. A Debreczeni Magyarság és a Debreczeni Független Újság munkatársa volt. A Nyugat novellapályázatán 1925-ben nyert díjat. Nyomorában öngyilkos lett. E napon Nagyváradon született. 115 éve 1972. jún. 18. Újszentmargita. Felavatták a klubkönyvtárat, amelyben 6.000 kötetes könyvtár, mozi és klubhelyiség kapott helyet. 1912. jún. 19. Simon László történelem-földrajz szakos tanár, irodalomszervező, a debreceni gyakorlógimnázium 52
40 éve
tanára, a II. Debreceni Diéta megszervezője, az Ady Társaság főtitkára e napon Munkácson született. 100 éve
1917. jún. 19. Koncz Ákos újságíró, író, történész, levéltáros, többek között a Debreczeni Ellenőr szerkesztője. Ő szerződtette Debrecenbe újságírónak Krúdy Gyulát. E napon Debrecenben elhunyt. 95 éve 1927. jún. 19. Debrecen. Megalakult a Debreceni Ady Társaság. 85 éve 1957. jún. 20. Soós Imre, balmazújvárosi születésű színész e napon Budapesten tragikus körülmények között elhunyt. 55 éve
a Márciusi Frontig című kötetei interjúkat tartalmaznak a debreceni társadalmi-szellemi életről. E napon Jászárokszálláson született.
70 éve
1877. jún. 30. Vértesy Jenő költő, irodalomtörténész, műfordító Debrecenben tanult. Kölcsey Ferencről monográfiát írt és feldolgozta a magyar romantikus dráma 1837 1850 közötti történetét. E napon Budapesten született. 135 éve Július 1932. júl.
Debrecen. Felépült a ravatalozó a Nagyerdőben Borsos József tervei alapján.
1952. júl.
Hajdú-Bihar megyében több község is körzeti mozit kapott. Megkezdődtek a filmvetítések Görbeháza, Újszentmargita, Újtikos és Tiszagyulaháza községekben.
Hajdúszoboszló. A fürdőparkban felépült a szabadtéri színpad.
1767. jún. 22. Szentjóbi Szabó László költő, műfordító. Debrecenben tanult. Bihar megye aljegyzői állására is pályázott, de sikertelenül. A Martinovics-összeesküvésben játszott szerepéért halálra, majd életfogytiglani várfogságra ítélték. Kufsteinben halt meg. E napon Ottományban született. 245 éve
1867. júl. 1.
Debrecen. Megjelent az Alföldi Hírlap című politikai, államgazdászati és szépirodalmi lap. Ugyanezen a címen először 1848-49-ben jelent meg. Másik előzménye, a Hortobágy 1867. jún. 23-ig élt. 145 éve
1942. jún. 23. Oláh Gábor író, költő, műfordító, irodalomtörténész, újságíró, tanár, a Bokréta irodalmi társaság egyik alapító tagja. “Ami mondandó nála, csaknem mind Debrecenből fakad” - Féja Géza szerint. Ismert verse az “Egyet lép az ősi város”. E napon Debrecenben elhunyt.
1977. júl. 1. Debrecen. A Városi Könyvtár új fiókkönyvtárát felavatták a Petőfi tér 6. sz. alatt.
1887. jún. 21. Vajthó László író, irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító. 1935-től a debreceni egyetem magántanára a XIX. és a XX. századi magyar irodalomból, majd nyilvános, rendkívüli tanár. Én, Ady Endre címmel írt életrajzot. Magyar irodalmi ritkaságok címmel tanítványaival 63 kötetes sorozatot szerkesztett és adott ki. E napon Nagymajtényban született. 125 éve
1942. jún. 28. Tóth Pál Péter történész, szociológus. Értelmiségku tatással foglalkozott. Metszéspontok és A Turultól 53
70 éve
1892. júl. 1. Csörsz Károly humángenetikus, orvos, e napon Esztáron született.
1807. júl. 7.
80 éve
60 éve
120 éve 35 éve
Fényes Elek közgazdász, statisztikai és földrajzi író. A Debreceni Református Kollégium gimnáziumában tanult, majd bölcseletet és jogot végzett. Magyarország statisztikája I-III. című munkája a legkorábbi tudományos statisztikai munkák egyike. E napon Csokalyon született. 205 éve 54
1912. júl. 8.
Hajdúdorog. A hajdúdorogi görög katolikus szertartású magyar katolikus egyházmegyét e napon kelt bullájával hagyta jóvá X. Pius római pápa. Ekkortól magyar nyelven folyhatott a szertartás a templomban. 100 éve
1997. júl. 9.
Balogh László debreceni születésű irodalomtörténész, író, költő, rádiós szerkesztő, 1946-49 között Debrecenben a Szabadművelődési Felügyeleti Hivatal munkatársa, e napon Budapesten elhunyt. 15 éve
munkája a derecskei népnyelv igekötőivel és igealakjaival foglalkozik. Sárréti népmeséket és népi elbeszéléseket is közreadott. E napon Békésben született. 100 éve
1997. júl. 22.
Mogyorósi-Klencs János tornász a Debreceni Torna Egyletben kezdte pályafutását. Nyolcszor volt magyar bajnok. Az 1948-as londoni olimpián műszabadgyakorlatával ezüstérmet nyert, lóugrásgyakorlatával csapattagként és egyéniben is bronzérmes lett. E napon elhunyt. 15 éve
1867. júl. 12. Kaán Károly erdőmérnök, aki az Alföld átfogó fásításának programját elsőként Püspökladány térségében próbálta ki, e napon Nagykanizsán született. 145 éve
1642. júl. 23. Debrecen. Sáskajárás volt. “Annyi sáskák jöttek vala bé ... hogy a’ veres Torony csak közel-is alig látszott...” (Közli Síró Béla, p. 34.)
1872. júl. 12. Szivós Mihály egyházi író, református lelkész. Hajdúszoboszlón 29 éven át szolgálta az egyházat. E napon Hajdúszoboszlón elhunyt. 140 éve
1847. júl. 23.
Csécsy (Nagy) Imre orvos, tanár, szakíró, a kollégiumi ásványgyűjtemény megteremtője. Tiszta erkölcstudomány című munkáját háromszor is kiadták. E napon Debrecenben elhunyt. 165 éve
1987. júl. 23.
Domokos János szerkesztő, műfordító, 1948. szept. 1-jétől 1949 júliusáig Debrecen és Hajdú megye főispánja, később az Európa Könyvkiadó igazgatója e napon Budapesten elhunyt. 25 éve
1987. júl. 25.
Debrecen. Dusa Lajosnak, a Debreceni Városi Könyvtár munkatársának első önálló verseskötete „Április ez még!” címmel jelent meg – adta hírül a Hajdú-Bihari Napló.
1952. júl. 15. Kokad. Megalakult a Petőfi Filmszínház. 1882. júl. 16.
60 éve
Debrecen - Nyírmártonfalva. Megindult a közlekedés a Zsuzsi Erdei Kisvasút, Magyarország első keskeny nyomtávú kisvasútja kezdeti, 20 km-es szakaszán, Debrecen és Nyírmártonfalva között. 130 éve
1902. júl. 16. Kádas Emma Fortunáta szerzetes, ápolónő e napon Álmosdon született.
110 éve
1892. júl. 17.
Csanády Sándor, Bihar vármegye főszolgabírája, nemzetőr kapitány, a berettyóújfalui kerület országgyűlési képviselője. 1865 után társaival együtt megalapította a függetlenségi pártot, amelyhez mindvégig hű maradt. E napon Nagykerekiben elhunyt. 120 éve
1912. júl. 17.
Kovács Pál kardvívó, 16 országos bajnokság, közöttük 7 egyéni bajnokság első helyezettje, 6 olimpiai aranyérem tulajdonosa. E napon Debrecenben született.
Végh József nyelvész. Debrecenben az egyetemen és a református gimnáziumban tanított. Egyik 55
370 éve
25 éve
1927. júl. 26. Hajdúszoboszló. A gyógyfürdő megnyílt a közönség számára. A város két orvosát, dr. Soós János és dr. Szerepi Bertalant fürdőorvosi teendők ellátásával is megbízták. 85 éve 2007. júl. 28. Polgár. AZTA elnevezéssel Amatõr Zenekarok Találkozóját rendezett az Ady Endre Mûvelõdési Központ. 5 éve 1842. júl. 29.
Rácz Károly történész, református lelkész, könyvtáros. A Szabad Egyház című folyóiratban Debrecen egyháztörténeti múltjáról, többek között Méliusz Juhász Péterről is jelent meg írása. E napon Sarkadon született. 170 éve 56
1862. júl. 29. Bakonyi Samu ügyvéd, politikus, újságíró, a Csokonai Kör főtitkára, Debrecen országgyűlési képviselője e napon Debrecenben született. 150 éve 1977. júl. 30.
Bihari Nagy Lajos politikus, lapszerkesztő, aki Szabó Pállal együtt az ellenzéki birtokosparaszti mozgalom egyik szervezője volt, később az FKGP Bihar vármegyei szervezetének pártigazgatója, ideiglenes nemzetgyűlési kisgazda képviselő, e napon Bojt községben elhunyt. 35 éve
Augusztus 1647. aug.
Kocsi Csergő Bálint református lelkész, gályarab, emlékirat-író. Élete utolsó évét Hosszúpályiban töltötte. E hónapban Kocson született. 365 éve
1912. aug.
Ábrai Károly író, újságíró, történeti tárgyú regények szerzője, az Alföldi Hírlap és a Hortobágy című lapok munkatársa e hónapban Budapesten elhunyt. 100 éve
2007. aug.
Nádudvar. Megalakult a „Mindent a családért” Nádudvari Nagycsaládosok Egyesülete.
5 éve
1862. aug. 1. Baksay Dániel költő, egyházi író, református lelkész, Dávid király zsoltárainak fordítója e napon Nádudvaron elhunyt. 150 éve 1867. aug. 2.
Debrecen. Felavatták Marschalkó János szobrászművész alkotását, az 1848-49-es szabadságharcban elesett honvédek emlékére készített kőoroszlánt az Emlékkertben.
1982. aug. 2.
Szűcs Sándor biharnagybajomi születésű néprajzkutató, író, a Sárrét krónikása, a bihartordai Sárréti Népfőiskola megszervezője és igazgatója, múzeumigazgató e napon Debrecenben elhunyt. 30 éve
1952. aug. 3. Debrecen. A Déri Múzeumban megnyílt az Európai Grafikai Kiállítás. 57
145 éve
60 éve
1847. aug. 7.
Nagy Pál gimnáziumi tanár, a Debreceni Református Kollégiumban a természettudományos tárgyak oktatója. Pálfy József szerint ő teremtette meg Bugyi Sándor debreceni talyigás alakját. A Villám című debreceni élclapba írt róla történeteket, de a Bugyi-könyveknek és naptáraknak nem ő a szerzője. E napon Szentesen született. 165 éve
1912. aug. 7. Csenki Imre karnagy, zeneszerző, népzenekutató, zenetanár e napon Püspökladányban született. 100 éve 1992. aug. 7. Tanka János költő, tanár. Debrecenben tanult. Sárkeresztúron is tanított. E napon Abán elhunyt. 20 éve 1882. aug. 9. Balassa Sándor újságíró, szerkesztő, aki Debrecenben Pityke Pál néven adta ki a népszerű Bugyi Újságot, e napon Nagylakon született. 130 éve 2007. aug. 11. Juhani Nagy János író, a Hajdú-Bihari Napló újságírója, műfordító, 2006-ban Mihály könyve című művével a Csokonai-regénypályázat egyik nyertese, e napon Debrecenben elhunyt.
5 éve
1982. aug. 12. Pinczési Judit költő. Írásai sok debreceni motívumot rejtenek. Életében két verseskötete és két gyermekverseket tartalmazó könyve jelent meg. Édesanyja, Csizmadia Éva író A Tiszavirág dala címen jelentette meg lánya életrajzának első kötetét. E napon Budapesten elhunyt. 30 éve 1862. aug. 15. Szabó József, S. (Serkei) irodalom- és egyháztörténész, költő, író, tankönyvíró, református lelkész, többek között Fazekas Mihály, Diószegi Sámuel, Hodászi Lukács, Sinai Miklós munkásságának kutatója, Tompa Mihály kéziratainak gondozója és monográfusa, a Pallas Lexikon munkatársa e napon Serkén született. 150 éve 2002. aug. 16. Debrecen. „Négy nemzet” címmel nemzetközi képzőművészeti kiállítás nyílt az Aranybika 58
Bartók Termében. A Hajdú-Bihar megyeiek mellett japán, dél-koreai és kínai művészek is kiállítottak.
Aznap szobrokat lepleztek le: a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság központjában a Tisza című domborművet, E. Lakatos Aranka alkotását és a Biogal Gyógyszergyár Rt. előtti parkban Alexander Fleming mellszobrát, Kövér József alkotását. A Déri Múzeumban megnyitották a Magyarok Mózese – Kossuth szobrok a Kárpát-medencében című tárlatot. 10 éve
1912. aug. 24. Némedi Lajos irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Debreceni Nyári Egyetem egyik szervezője, Bessenyei György munkásságának kutatója e napon Hajdúszováton született. 100 éve
1997. aug. 18. Tóth Pál Péter történész, szociológus. Értelmiségkuta tással foglalkozott. Metszéspontok és A Turultól a Márciusi Frontig című kötetei interjúkat tartalmaznak a debreceni társadalmi-szellemi életről. E napon Budapesten elhunyt. 15 éve 1937. aug. 20. Pekár Gyula író, újságíró, politikus. Mindössze nyolcéves koráig élt Debrecenben, mégis mindvégig debreceninek vallotta magát. Országgyűlési képviselő, politikai államtitkár és tárca nélküli miniszter is volt. Írt regényeket, drámákat, elbeszéléseket, filmforgatókönyveket. E napon Budapesten elhunyt. 75 éve
A Hajdúsági Gyógyszergyár, a BIOGAL Gyógyszergyár jogelődje megkezdte az üzemszerű termelést.
15 éve
1992. aug. 26. Fekete Borbála szentpéterszegi születésű festőművész e napon elhunyt. 20 éve 1987. aug. 27. Püspökladány testvérvárosi megállapodást kötött a finnországi Hämeenlinna várossal.
25 éve
1857. aug. 28. Karczag Vilmos író, újságíró, színházigazgató. Debrecenben gyakran Kis Vitéz álnéven jelentek meg írásai. Drámákat is írt. Két elbeszéléskötetében debreceni embereket is ábrázolt. E napon Karcagon született. 155 éve 1982. aug. 28. Sárrétudvari. Átadták az új általános iskolát és óvodát. 30 éve 1897. aug. 29. Debrecen. Ármós Bálint ügyvéd e napon kelt végrendeletében 11 ezer koronát meghaladó összeget hagyományozott életmentési célra.
1952. aug. 20. Debrecen. A Déri Múzeumban Orlai Petrich Soma alkotásaiból nyílt kiállítás.
angolul is több kiadást megért könyvet. E napon Debrecenben elhunyt.
115 éve
1982. aug. 21. Ehrenfeld Artúr (Elkay Avraham), az Aliat Hanoar és a Hebrew Union College munkatársa, 1982-től a Jeruzsálemi Füzetek című könyvsorozat szerkesztője és fordítója, püspökladányi születésű tanár e napon Jeruzsálemben elhunyt. 30 éve
1972. aug. 29. Kovács Máté hajdúszoboszlói születésű irodalomtör ténész, könyv- és könyvtártörténész, könyvtártu dományi szakíró, egyetemi tanár. 1935-től Debrecenben gimnáziumi tanár, 1949-től 1956 szeptemberéig a debreceni egyetemi könyvtár igazgatója. Kétkötetes művelődéstörténeti alapművéből máig tanulnak. E napon Budapesten elhunyt. 40 éve
1997. aug. 22. Kálmán Béla nyelvész, műfordító, egyetemi tanár, a debreceni napilapban nyelvvédő cikkek írója, az első vogul szótár összeállítója. Ő írta A nevek világa című,
1887. aug. 30. Zivuska Andor költő, a debreceni Csokonai Kör örökös tagja. Nemzeti szellemű verseket írt. E napon Debrecenben született.
59
60 éve
60
125 éve
1837. aug. 31. Könyves Tóth Kálmán debreceni lelkész, író, egyházi író, fordító, imakönyvek és tankönyvek szerzője. Papp Károllyal együtt szerkesztette a Kalászok az Életnek kenyeréhez című egyházi folyóiratot. E napon Debrecenben született. 175 éve Szeptember 1952. szept. 1. Debrecen. Megnyílt az ország egyetlen Dohányipari Technikuma.
60 éve
1997. szept. 2. Topor András festő 1970-től Debrecenben élt és alkotott. Hajdú-Bihar megye számos településén is kiállított. E napon Budapesten elhunyt.
15 éve
1962. szept. 3. Berettyóújfalu. Megkezdődött a tanítás az új általános iskolában.
Hajdúnánás. Másodikként a megyében a gimnáziumban szakmát is adó képzés indult: mezőgazdasági gépszerelő – adta hírül a Hajdú-Bihari Napló.
Debrecen. Elkezdődött a tanítás az újonnan épült Nagy-Sándor telepi általános iskolában.
50 éve
85 éve
1912. szept. 5. Kiss Tamás költő, esszéíró, műfordító, tanár, 1950-től az Építünk, majd az Alföld szerkesztője. Társszerkesztője volt a Túl a Tiszán című, első olyan antológiának, amelyben egy táj írói, költői együtt mutatkozhattak be. E napon Kisújszálláson született. 100 éve 61
70 éve
1907. szept. 9. Vulcan, Josif, a román irodalom és kultúra egyik legnagyobb egyénisége Nagylétán töltötte gyermek és ifjúkorát. 1865-ben Pesten alapította az első román nyelvű képes szépirodalmi magazint „Família” címen. Ady Endre barátja volt. E napon Nagyváradon elhunyt. 105 éve 1857. szept. 10. Zákány József derecskei születésű pedagógiai szakíró. A debreceni református főiskolán neveléstant, németet, franciát tanított. Meghonosította a zene és ének tanítását. A Szent Bibliát ismertető tankönyve 11 kiadást ért meg. E napon Vajda településen elhunyt. 165 éve 1952. szept. 13. Debrecen. A Minisztertanács törvényerejű rendelet tervezetet fogadott el, mely szerint a Debreceni Tudományegyetemet Kossuth Lajos Tudományegye temnek nevezték el, Kossuth Lajos születésének 150. évfordulója alkalmából – közli a Néplap. 60 éve
1837. szept. 4. Szeremlei Sámuel történész, egyházi író, református lelkész. Debrecenben végezte a teológiát. A Debreczeni Protestáns Lapban kezdte irodalmi munkásságát. Hajdúböszörményben rektor volt. E napon Gelejen született. 175 éve 1927. szept. 4. Sánta Ferenc író, a Debreceni Református Kollégium diákja e napon Brassóban született.
1942. szept. 5. Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő, a XX. századi realista prózairodalom kiemelkedő alakja. E napon Budapesten elhunyt.
1962. szept. 13. Debrecen. A Kodály Kórus hazaérkezett az olaszországi Arezzo-ban rendezett nemzetközi kórusversenyről. Három hétig voltak ott. Második és harmadik helyezést értek el. Az ünnepélyes záróhangversenyen Segni olasz köztársasági elnök adta át a kórusnak a díjakat – adta hírül a Hajdú-Bihari Napló. 50 éve 1962. szept. 15. Debrecen. Az Alföldi Nyomda egy párizsi és egy svájci nyomdával közösen állított elő egy Gauguin-kötetet. A kötet eredetije Bázelben jelent meg, ezért a kép nyomatokat a svájci vállalat adta át a párizsi nyomdának. A kötést az Alföldi Nyomda végezte – adta hírül a Hajdú-Bihari Napló.
Nyíracsád. „A közeli napokban” avatják fel az új hattantermes általános iskolát – adta hírül a Hajdú-Bihari Napló. 62
50 éve
1797. szept. 16. Debrecen. Tűzvészben leégett a Hatvan, Nagy- és Kisúj, Német, Kádas és Miklós utca.
215 éve
1877. szept. 16. Makó Aida (Rőttig Ottóné) színész e napon Derecskén született.
135 éve
1882. szept. 22. Ábrányi Emil ifj., zeneszerző. Ábrányi Emil költő és Wein Margit énekesnő fia, aki vezénylést tanított többek között Debrecenben is, zenekari művek, operák és daljátékok szerzője e napon Budapesten született.
130 éve
1942. szept. 16. Jánosi Zoltán nagylétai születésű, hajdúsámsoni és debreceni református lelkész, egyházi író, költő, drámaíró, 1918-ban Debrecen országgyűlési képviselője. Absolon címmel bibliai tárgyú drámát adott közre. E napon Debrecenben elhunyt. 70 éve
1867. szept. 22. Vértesy Gyula költő, író, a Debreczeni Ellenőr újságírója e napon Balassagyarmaton született.
145 éve
1887. szept. 24. Fráter Géza végzett jogász e napon Álmosdon elhunyt.
125 éve
1932. szept. 17. Dézsi Lajos irodalomtörténész, a Debreceni Református Kollégium nagykönyvtárának segédkönyvtárosa, műfordító, 1924-től a Magyar Bibliofil Szemle és az Irodalomtörténeti Könyvtár, majd 1930-33-ban a háromkötetes Világirodalmi lexikon szerkesztője e napon Budapesten elhunyt. 80 éve
1962. szept. 24. Debrecen. A Tudományos és Ismeretterjesztő Társulat (TIT) megyei szervezete az országban először rendez magyar filmtörténeti hetet a Hungária Film- és Kamaraszínházban szept. 24-től okt. 25-ig – adta hírül a Hajdú-Bihari Napló. 50 éve
1882. szept. 18. Gyárfás Dezső kupléénekes, színész, író e napon Csökmőn született.
130 éve
1997. szept. 18. Kopácsy Margit ifjúsági író, műfordító, szerkesztő. Tíz évig Debrecenben élt és alkotott. Ő fordította le az angol gyermekirodalom klasszikusa, Burnett: A titkos kert és A kis lord című műveit. E napon Budapesten elhunyt. 15 éve 1952. szept. 19. Debrecen. A Kossuth Lajos Tudományegyetem névadó ünnepségét tartották. Kossuth Lajos születésének 150. évfordulója alkalmából további ünnepségeket rendeztek a városban.
1972. szept. 27. Debrecen. Átadták a Gyengénlátók Általános Iskoláját és Nevelőotthonát. Erfurtban, a Tanárok Házában megnyitották a debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium iskolatörténeti kiállítását.
40 éve
1992. szept. 27. Kiss Irma (Oroszlán Sándorné) tanító, református orgonista kántor e napon Püspökladányban elhunyt. 20 éve 60 éve
1952. szept. 20. Voinovich Géza író, irodalomtörténész Debrecenben és Budapesten végezte tanulmányait. Sajtó alá rendezte Eötvös József össze műveinek húsz kötetét és Arany János műveinek kritikai kiadását. Népszerű történelmi drámák szerzője. Arany János életrajzát három kötetben írta meg. E napon Budapesten elhunyt. 60 éve 63
1952. szept. 27. Debrecen. Országos népitánc és karvezetői konferenciát rendeztek. A rendezvény szept. 28-ig tartott. 60 éve
1942. szept. 30. Csutoros Sándor szobrász. Első egyéni gyűjteményes kiállítása a Szoboszlói Galériában volt 1975-ben. Köztéri művei Debrecenben és Hajdúszoboszlón találhatók. E napon Debrecenben született. 70 éve Október 1607. okt.
Debrecen térsége. Kirobbant a második hajdúfelkelés Miskolci Nagy András hajdúkapitány vezetésével. 405 éve 64
1952. okt.
Debrecen. A Magyar Gördülőcsapágy Művekben e hónapban kezdődött meg a csapágygyártás.
1927. okt.
Berettyóújfalu. Az I. világháborús hősök emlékművét és a Leventeházat – amely 1945-től kultúrházként működött és a város könyvtárának is helyet adott – Horthy Miklós jelenlétében avatták fel. 85 éve
1922. okt. 1.
Tamás Ervin festő, aki Debrecenben ipariskolákban és a szabadiskolában tanított, a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelepen is dolgozott, Debrecenben, Derecskén és Hajdúböszörményben voltak tárlatai, e napon Budapesten született.
1947. okt. 1.
Pinczési Judit költő. Írásai sok debreceni motívumot rejtenek. Életében két verseskötete és két gyermekverseket tartalmazó könyve jelent meg. Édesanyja, Csizmadia Éva író A Tiszavirág dala címen jelentette meg lánya életrajzának első kötetét. E napon Debrecenben született.
65 éve
2007. okt. 1.
Mezőpeterd. Az Önkormányzat ekkortól intézményfenntartó társulás keretében, Mezősas Önkormányzatával közösen működteti egyetlen intézményét, a napköziotthonos óvodát, ahol a gyerekekkel
5 éve
1957. okt. 3.
Szabó Lőrinc költő, műfordító. Debreceni diákévei műveiben is nyomot hagytak, kapcsolata a várossal és itteni barátaival: Juhász Gézával, Kardos Pállal, Kardos Lászlóval és Béber Lászlóval sokáig megmaradt. E napon Budapesten elhunyt.
55 éve
1962. okt. 3.
Dienes János festő, Munkácsy-díjas, aki az 1. világháború után Debrecenben telepedett le és akadémikus stílusban festett arcképeivel, tájképeivel, csendéleteivel, realista figurális kompozícióival több ízben rendezett gyűjteményes kiállítást, e napon Debrecenben elhunyt.
50 éve
1972. okt. 3-5. Debrecen. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete országos vándorgyűlését itt tartották. 2002. okt. 4. Debrecen. Ünnepélyesen megnyitották a Főnix Csarnokot. 65
60 éve
90 éve
1777. okt. 5.
Segner János András természettudós, orvos, fizikus, egyetemi tanár, a turbina ősének tekinthető Segnerkerék feltalálója. Ő ajánlotta a kén-dioxidot a gabonavetőmagok fertőtlenítésére és a fahamut trágyázásra. E napon Halle-ban született. 235 éve
1917. okt. 5.
Balassa Iván etnográfus, címzetes egyetemi tanár, néprajzkutató, művelődéstörténész, múzeumigazgató, szakíró e napon Bárándon született.
Szabó Magda író, költő, műfordító, korunk egyik legolvasottabb, legnépszerűbb prózaírója, aki számára Debrecen a „holtig haza” volt, e napon Debrecenben született.
1892. okt. 9.
Nadányi Zoltán költő, műfordító, Bihar vármegye főlevéltárosa Berettyóújfaluban és Nagyváradon. Többek között a Bihar című megyei lap szerkesztője is volt. E napon Feketegyörösön született. 120 éve
1917. okt. 9.
Vásárhelyi Miklós történész, műfordító, politikus, újságíró. Debrecenben szerzett jogi diplomát. 1956-ban a kormány sajtófőnöke. A Magyar Nemzet történetével is foglalkozott. E napon Fiume-ben született.
1937. okt. 9.
Molnár István röplabdázó 151 alkalommal képviselte hazánkat válogatottként. A Debreceni Vasutas Sport Clubban, majd a Debreceni Egyetem Atlétikai Club NB-I-es csapatában játszott. Az 1964-es tokiói olimpián a 6. helyezett magyar csapat tagja volt. E napon Debrecenben született. 75 éve
Fux (Korompay) Irén, Juhász Endréné tornász a Debreceni Torna Egyletben kezdte pályafutását. Országos bajnok lett, e napon Debrecenben született.
95 éve
95 éve
40 éve
1972. okt. 10. Debrecen. Hivatalosan átadták a Segner teret és leleplezték a Segner-emléktáblát.
40 éve
10 éve
1982. okt. 12. Püspökladány. Felavatták a Petőfi Sándor Általános Iskolát.
30 éve
66
1862. okt. 13. Móricz Péter főkonzul, külügyminisztériumi tisztviselő, kamarás e napon Esztáron született. 150 éve 1822. okt. 15. Ábrányi Kornél (Eördögh) zeneszerző, zenei szakíró, 1960-ban a Zenészeti Lapok c. folyóirat megindítója, 1867-ben az Országos Magyar Daláregyesületet alapítója, a Zeneakadémia felállításának szorgalmazója e napon Szentgyörgyábrányban (ma: Nyírábrány) született. 190 éve 1977. okt. 17. Berettyóújfalu. Felavatták a Bocskai utcai 50 személyes óvodát.
35 éve
1942. okt. 18. Várkonyi Anikó költő már első, A griff halála című kötetével sikert aratott. Dolgozott Debrecenben és Püspökladányban is. Vogul népköltészeti alkotásokat és kortárs lengyel verseket fordított. Halála után Görömbei András válogatásában és előszavával jelent meg A titok ágai című versgyűjtemény. E napon Nagygécen született. 70 éve 1987. okt. 18. Ér Lajosné, a Debreceni Városi Könyvtár alapító tagja, nyugdíjas könyvtárosa e napon elhunyt.
25 éve
1987. okt. 19. Debrecen. A Magyar Gördülőcsapágy Művek kiállítást rendezett Vencsellei István fotóművész, a Debreceni Városi Könyvtár munkatársa anyagából. Az október 28-ig tartó tárlaton első alkalommal találkozhatott a közönség az életművel. 25 éve 1982. okt. 19. Debrecen. Felavatták a Simonffy Emil Zeneiskola új épületét.
30 éve
1847. okt. 20. Édes Gergely költő, műfordító, református lelkész, aki Debrecenben és Derecskén is dolgozott, e napon Tiszatarjánban elhunyt. 165 éve
1882. okt. 22. Arany János költő, műfordító, kritikus, szerkesztő, a Debreceni Református Kollégium tógátus diákja, majd a debreceni színitársulat tagja. E napon Budapesten elhunyt. 130 éve 1892. okt. 23. Bagamér. Megalakult a Községi Önkéntes Tűzoltó Egylet. 120 éve 1987. okt. 23.
Csontos Sándor debreceni születésű irodalomtörténész, kritikus, Sarkadi Imre életének kutatója és műveinek közreadója e napon Budapesten, 31 évesen önkezével vetett véget életének.
25 éve
2007. okt. 23. Püspökladány testvérvárosi megállapodást kötött a lengyelországi Krasnystaw településsel.
5 éve
1927. okt. 24. Bujdosó Sándor általános iskolai tanár e napon Esztáron született. 1907. okt. 24.
85 éve
Varga László klasszika-filológus, könyvtáros, az Egyetemi Könyvtár vezető munkatársa. 1957-től az újjászervezett klasszika-filológia szakon is oktatott, valamint latint tanított történelem szakos hallgatóknak. Könyvet írt Németi Pál, a református kollégium jeles latin diákköltőjének életéről és munkásságáról. E napon Jászberényben született. 105 éve
1907. okt. 25. Országh László irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár. A Kossuth Lajos Tudományegyetem angol tanszékét nemzetközi rangú műhellyé fejlesztette. Angol-magyar és magyar-angol szótárakat készített. Számos tankönyvet írt. Bárczi Gézával közösen szerkesztette A Magyar Nyelv Értelmező Szótára hét kötetét. E napon Szombathelyen született. 105 éve
1892. okt. 21. Pukánszkyné Kádár Jolán színháztörténész, a debreceni egyetemen magántanárként a színháztörténet oktatója, A drámaíró Csokonai című munka szerzője és Csokonai színműveinek kiadója e napon Temesváron született. 120 éve
2002. okt. 26. Debrecen. Erdély 100 éve címmel tudományos tanácskozást tartottak a DAB székházban a székely konferencia 100. évfordulója alkalmából. 10 éve
67
68
Debrecen. Megalakult az Ady Társaság képzőművészeti osztálya. Elnöke Holló László, titkára Gáborjáni Szabó Kálmán, alapító tagjai Berki Irma és Senyei Oláh István voltak. 85 éve
1862. nov. 2.
Báthory Gábor egyházi író, református lelkész, miniszteri tanácsos. Versei már debreceni diákként megjelentek a Pallas Debrecina című kiadványban. E napon Budán elhunyt. 150 éve
1887. okt. 28. Leffler Béla író, műfordító, a debreceni egyetemen a svéd nyelv lektora, később az egyetem rendes tanára, a svéd – magyar irodalmi és diplomáciai kapcsolatok ápolója e napon Budapesten született. 125 éve
1837. nov. 3.
Szilády Áron irodalomtörténész, műfordító, nyelvész, református lelkész. Debrecenben kezdte irodalmi tevékenységét. A Magyar Irodalmi Önképző Társulat alapítója, titkára. Török, arab, perzsa és finn nyelvből fordított. Társszerkesztője a Török-magyar okmánytár és a Nyelvemléktár köteteinek. Megindította a Régi Magyar Költők Tára könyvsorozatot és szerkesztette hét kötetét. E napon Ságváron született. 175 éve
1927. okt. 27.
1982. okt. 28. Újléta. Felavatták az új községi könyvtárat.
30 éve
1982. okt. 29. Hajdúnánás. Új általános iskolát avattak.
30 éve
1917. okt. 31. Imre Samu nyelvész, a Debreceni Református Kollégium óraadó tanára, a Magyar nyelvjárások atlasza társszerkesztője e napon Felsőőrön született. 95 éve 1962. okt. 31. Hajdúböszörmény. „...a Hajdúsági Múzeumban állandó képtár nyílt meg a napokban [...] a XIX., XX. század magyar festészetének jelentős alkotásait foglalja magában...” - adta hírül a Hajdú-Bihari Napló. 50 éve 1972. okt. 31. Hajdúhadház. Földi János emlékkiállítás nyílt.
40 éve
November 1912. nov. 1.
Harsányi Zoltán irodalom- és művészettörténész, újságíró, hajdúböszörményi és debreceni tanár, majd a debreceni tankerületi főigazgatóság munkatársa. Debreceni vonatkozású tanulmányokat, a Szemtől szembe című sorozatban népszerű művészéletrajzokat és a Stíluselemzés című tanári szakkönyvet állított össze. E napon Debrecenben született. 100 éve
1862. nov. 3. Debrecen. Megnyílt a Debreceni Zenede.
150 éve
1907. nov. 3. Debrecen. Leleplezték a Diószegi – Fazekas emlékművet, Somogyi Sándor szobrászművész alkotását a hajdani Füvészkert területén.
105 éve
1962. nov. 3. Debrecen. Ünnepélyesen felavatták a csapókerti művelődési házat.
50 éve
1982. nov. 3. Nádudvar. Átadták a zeneiskola új épületét.
30 éve
1867. nov. 4.
Than Gyula író, újságíró, a Debreczeni Újság-Hajdúföld kiadója és tulajdonosa, a Debreczeni Lapok és a Debreczeni Reggeli Újság szerkesztője, nyomdatulajdonos. Ady Endre munkaadója. Debrecen a Holdban címen ő írta az első magyar revüt. E napon Debrecenben született. 145 éve
1962. nov. 4. Komádi. Felavatták a művelődési otthont. Színházterem, könyvtár, olvasóterem, klubterem kapott benne helyet. 50 éve 1947. nov. 6. “Hajdú vármegye hivatalos lapja” három és fél év szünetelés után újra megjelent.
65 éve
2002. nov. 1. Balassa Iván bárándi születésű etnográfus, címzetes egyetemi tanár, néprajzkutató, művelődéstörténész, múzeumigazgató e napon Budapesten elhunyt. 10 éve
1972. nov. 7. Esztár. József Attila nevét vette fel a művelődési ház. Felavatták József Attila mellszobrát, amelyet az előcsarnokban helyeztek el. 40 éve
69
70
1867. nov. 8.
Pekár Gyula író, újságíró, politikus. Mindössze nyolcéves koráig élt Debrecenben, mégis mindvégig debreceninek vallotta magát. Országgyűlési képviselő, politikai államtitkár és tárca nélküli miniszter is volt. Írt regényeket, drámákat, elbeszéléseket, filmforgatókönyveket. E napon Debrecenben született. 145 éve
1887. nov. 8.
Mudin Imre, a Debreceni Torna Egylet sportolója 1912-ben, Stockholmban, az olimpiai atlétikai versenyeken súlylökésben 6. lett. Kalapácsvetéssel, diszkoszvetéssel, gerelyhajítással is foglalkozott. A súlylökés hazai csúcsát nyolc ízben javította meg. E napon Kétegyházán született. 125 éve
1942. nov. 8. Hosszúpályi. Alakuló közgyűlését tartotta a Hosszúpályi Gazdák Termelő és Értékesítő Szövetkezete. Ez a szövetkezet az 1950-es évekig működött. 70 éve 1992. nov. 8. Bocskaikert. A helyi népszavazás döntő többséggel a település önállóvá válása mellett döntött. 20 éve 2002. nov. 8.
Kertész Gyula könyvtáros, bibliográfus, a Derecskei Járási Könyvtár, majd a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár munkatársa, tanár és tankönyvíró e napon Budakalászon elhunyt. 10 éve
1912. nov. 9.
Balogh István történész, etnográfus, levéltáros, címzetes egyetemi tanár, 1945-49-ben Szatmár, majd Hajdú megye főispánja, előtte a Déri Múzeum munkatársa, majd 1950-1957 között igazgatója, műveiben a debreceniség megismertetője e napon Debrecenben született.
1972. nov. 10. Debrecen. Átadták az új mentőállomást a Szoboszlói út 1. sz. alatt.
125 éve
1987. nov. 14. Gellért Sándor költő, finn műfordító, debreceni motívumokat, élményeket tartalmazó verseskötetek alkotója. Karácsony Sándor szekerén című emlékiratában debreceni élményeiről is beszámol. Gulyás Pál és Tóth Endre verset írt hozzá. E napon Szatmáron elhunyt. 25 éve 1907. nov. 17. Varga Zoltán történész, a Kossuth Lajos Tudomány egyetem professzora. Jelentősek Debrecen szellemi múltjával foglalkozó helytörténeti kutatásai. E napon Kazsokon született. 105 éve 1982. nov. 17. Biharkeresztes. Megnyílt az ország első könyvtármozija.
30 éve
1857. nov. 19. Balásházy János mezőgazdasági szakíró, aki elsőként szorgalmazta a debreceni mezőgazdasági akadémia felállítását, e napon Debrecenben elhunyt. 155 éve 1882. nov. 19. Végh Dezső újságíró, politikus. Miért kell küzdeni a hadsereg ellen című röpiratáért börtönbüntetést kapott. 1945-47-ben Debrecen alpolgármestere volt. E napon Nagyváradon született. 130 éve 1942. nov. 19. Hosszúpályi. Ünnepélyesen átadták a közös, egyházi és állami támogatással megépült római katolikus iskolát. 70 éve
100 éve 40 éve
1797. nov. 11. Lovász Imre orvos, nyelvész. Debrecenben tanult. 1836-ban ő adta ki először Fazekas Mihály összes műveit. E napon Debrecenben keresztelték meg. 215 éve 71
1887. nov. 14. Simonka György költő, újságíró, a Debreceni Református Kollégium diákja e napon Hódmezővásárhelyen született.
2007. nov. 19. Szabó Magda író, költő, műfordító, korunk egyik legolvasottabb, legnépszerűbb prózaírója, aki számára Debrecen a „holtig haza” volt, e napon Kerepesen elhunyt. 1877. nov. 22. Ady Endre, a XX. század magyar költészetének megújítója, debreceni és nagyváradi újságíró e napon Érmindszenten született. 72
5 éve
135 éve
1972. nov. 23. Debrecen. A Magyar Rádió dzsesszhangversenyét tartották a Bartók Teremben. A műsort a rádió egyenes adásban közvetítette. 2007. nov. 25. Konyár. Harmincötödik születésnapját ünnepelte a Konyári Pávakör. A jubileumi népdalesten más vidékekről meghívott pávakörök is felléptek.
40 éve
5 éve
1862. nov. 26. Tüdős János irodalomszervező, mecénás, a Csokonai Kör alapító tagja, főtitkára és alelnöke, Debrecen I. kerületének parlamenti képviselője e napon Debrecenben született. 150 éve 1632. nov. 30. Pocsaj. I. Rákóczy György fejedelem és Lórántffy Zsuzsanna 60 hajdúvitézt telepített le a jobbágyok közé magánföldesúri hajdúkként. 380 éve 1847. nov. 30. Hőgyes Endre orvos, egyetemi tanár, gyógyszertani és bakteriológiai kutató. Sikerrel módosította Pasteur veszettség elleni védőoltását. E napon Hajdúszoboszlón született. 165 éve 1972. nov. 30. Hajdúszoboszló. Megnyílt az első országos állandó reprodukció-galéria, amely az őskortól a jelenkorig mutatott be kiváló alkotásokat.
40 éve
December 1862. dec.
Kiss Ferenc teológiai tanár, a debreceni egyetem első rektora, az Országos Református Szeretetszövetség megszervezője. A teológiát Debrecenben végezte. Földesen és Püspökladányban is lelkész. A hajdúböszörményi Kálvineumot ő alapította. Ebben a hónapban Kenderesen született. 150 éve
1832. dec. 1.
Báthory Sándor író, szerkesztő, ügyvéd, a Debreczeni Vásárfia II. és A Nép Barátja című kiadványok, továbbá a Debreczen-Nagyváradi Értesítő szerkesztője e napon Debrecenben született. 180 éve 73
1812. dec. 3.
Lugossy József nyelvész, orientalista, latin nyelven verselő költő, a debreceni főiskolán a magyar nyelv és irodalom tanára, a könyvtár felügyelője, 1848-ban nemzetőr, majd Tégláson a Dégenfeld családnál nevelő. E napon Felsőbányán született. 200 éve
1792. dec. 4. 1867. dec. 6.
Péczely József, id. költő, műfordító, szerkesztő, református lelkész, ifj. Péczely József édesapja. Az ő nevéhez fűződik a templomépítés Debrecenben 1788-ban. Az első magyar tudományos folyóirat, a Mindenes Gyűjtemény szerkesztője. E napon Komáromban elhunyt. 220 éve Hajdúböszörmény. A Hajdúkerület vezetői határoztak a Hajdúkerület székházának bővítéséről, azaz a mai bírósági szárny megépítéséről. Az első terveket Balthazár János hajdúkerületi mérnök készítette el. 145 éve
1942. dec. 6.
Költő Nagy Imre sárrétudvari születésű költő, a helyi zsellérek nyomorúságának ábrázolója. Egész életét szülőfalujában töltötte és tudatosan vállalta a paraszti krónikás szerepét. E napon Debrecenben elhunyt. 70 éve
1897. dec. 8. A Kereskedelemügyi Minisztérium kiadta a Püspökladány–Füzesgyarmati HÉV engedélyokiratát. 115 éve 1717. dec. 10. Szőnyi Benjamin egyházi író, református lelkész. Debrecenben tanult. Korának egyik legnépszerűbb egyházi szerzője volt. Szentek hegedűje című énekeskönyvét száz éven át sokszor kiadták. E napon Alsónémediben született.
295 éve
1907. dec. 12. Mata János filozófus, grafikus, költő. Hajdúszoboszlón és Debrecenben élt. Segítette az Építünk, majd utódlapjában, az Alföld című irodalmi folyóiratban publikáló fiatal tehetségeket. E napon Hegyközkovácsiban született. 105 éve 1852. dec. 14. Mariay Ödön nagylétai születésű író, szerkesztő, református lelkész, ellenzéki országgyűlési képviselő, 74
Ady Endre barátja, a Szépművészet című lap szerkesztője, kritikusa e napon Csanádapácán elhunyt. 160 éve
1972. dec. 14. Rubányi Vilmos karnagy, a debreceni Csokonai Színház zeneigazgatója e napon Budapesten elhunyt.
40 éve
1572. dec. 15. Méliusz Juhász Péter egyházi író, református püspök, az első Debrecenben nyomtatott könyv (Pál apostol kolossébeliekhez írott levelének magyarázata) szerzője, 44 nyomtatásban megjelent mű – például a Herbárium – alkotója e napon Debrecenben elhunyt. 440 éve
irányzatot is támadta. Bevezette a zsinati rendszert. Kiváló szónoknak tartották. E napon Debrecenben temették el.
455 éve
1907. dec. 21. Sonkoly István hegedűművész, zenepedagógus, zenei szakíró, a debreceni tanítóképző és a zenei gimnázium tanára, a “Csokonai és a zene” című tanulmány írója, a megzenésített magyar versek repertóriumának összeállítója e napon Sátoraljaújhelyen született.
105 éve
1952. dec. 21. A Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár megnyílt Debrecenben. 60 éve
1877. dec. 15. Antal Iván költő, dalszerző, máig népszerű nóták írója, jogász, a Debreczeni Ellenőr című lap belső munkatársa e napon Pápán született. 135 éve
1897. dec. 22. Pálffy Albert író, szerkesztő, ügyvéd, Petőfi Sándor barátja, a Márczius Tizenötödike című radikális lap alapítója és debreceni tartózkodása idején is szerkesztője e napon Budapesten elhunyt. 115 éve
1997. dec. 15. Takács Béla művészettörténész, etnográfus, református lelkész, debreceni és hajdúböszörményi segédlelkész. A debreceni könyvművészettel is foglalkozott. 1973-tól haláláig a Debreceni Református Kollégium tudományos gyűjteményi múzeumának igazgatója volt. E napon Debrecenben elhunyt. 15 éve
1882. dec. 23. Csobán Endre szerkesztő, levéltáros, Debrecen kulturális életének egyik irányítója, irodalom szervező. Herpay Gáborral együtt szerkesztette a Debrecen sz. kir. Város és Hajdú vármegye című kiadványt. E napon Debrecenben született. 130 éve
1987. dec. 17. Vajda Endre költő, kritikus, műfordító. A debreceni egyetemen középiskolai tanári oklevelet szerzett és közben díjtalan gyakornok is volt a magyar irodalomtörténeti tanszéken. Angol, német, orosz költőket, írókat fordított. Batsányi János életrajzát is megírta. E napon Budapesten elhunyt. 25 éve
1977. dec. 23.
1937. dec. 19. Hajdúhadház. Nyomdát alapítottak. Szabó Imre, Békéssi Gyula, id. Hajdú Sándor, ifj. Hajdú Sándor, Hajdú József, Gyenge János lett a tulajdonos.
1732. dec. 24. Köleséri Sámuel (ifj.) orvos, természettudós, id. Köleséri Sámuel fia. A Debreceni Református Kollégiumban tanult. A londoni Royal Society első magyar tagja volt, de más országok tudós társaságai is tagjukká fogadták. E napon Nagyszebenben elhunyt. 280 éve
1557. dec. 21. Kálmáncsehi Sánta Márton énekszerző, prédikátor, hitvitázó, két alkalommal debreceni, ill. nagyváradi püspök. Merészen leszámolt a katolikus vallás külsőségeivel. Az engedékenyebb lutheránus 75
75 éve
Vajthó László író, irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító. 1935-től a debreceni egyetem magántanára a XIX. és a XX. századi magyar irodalomból, majd nyilvános, rendkívüli tanár. Én, Ady Endre címmel írt életrajzot. Magyar irodalmi ritkaságok címmel tanítványaival 63 kötetes sorozatot szerkesztett és adott ki. E napon Kecskeméten elhunyt.
35 éve
1782. dec. 24. Polgár Mihály egyházi író, református püspök, Kölcsey Ferenc nevelője e napon Törökszentmiklóson született. 230 éve 76
1912. dec. 24. Hajdúhadház. Szabó Lajos esperes egy pótemlékiratot készített az „Ócskatemplomról” (a XV. században, gótikus stílusban épített templomról). Az iratot az új templom déli tornyának gombjában, üvegedénybe zárva helyezték el. 100 éve 1892. dec. 25. Sőregi János történész, a Déri Múzeum igazgatója, a Déri-hagyaték feldolgozója, 1944-ben a múzeum kincseinek megmentője, Debrecen a II. világháborúban és Holló Lászlóval kapcsolatos emlékekről kéziratban fennmaradt naplók szerzője e napon Kiscigándon született. 120 éve 1902. dec. 27. Ölbey Irén költő, ifjúsági író, tanítónő Debrecenben szerzett tanítói oklevelet. 1944-ben ő szerkesztette Az Én Újságom című gyermeklapot. E napon Döge településen született. 110 éve
Felhasznált források: Balogh István: Debrecen a forradalom után : Események 1956. november 4-től 1957. január 7-ig napról napra / [szerk., összeáll. és a névjegyzéket írta Simon Zoltán]. – Debrecen : Debrecen M. J. Város Önkorm. : Hajdú-B. Megyei Kvt., 1994. – 133 p. Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. - Debrecen : Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., [2009]. - 432 p. Bényei Miklós: Hajdú-Biharban történt : 1968-1974 : Eseménynaptár. - Debrecen : Hajdú-Bihar M. Kvt., 1975. - 393 p. Béres András: A hortobágyi csárda és jeles vendégei. In: http:// hbml.archivportal.hu/data/files/144715172.pdf (2011.10.16.) Bődi István: Hosszúpályi története. - Hosszúpályi : Nagyközségi Önkorm., 1998. - 367 p. : ill. ; 25 cm Debreczeni Képes Kalendáriom archiválása, 1901-1938 : Adatbázis. - DVD-ROM. - Debrecen : Méliusz Központ, 2004. - 1 DVD-ROM Erdei Gyula: A Hajdúszoboszlói Kör. In: Honismereti Hírlevél : A Hajdú-Bihar Megyei Honismereti Egyesület tájékoztatója. 1993. 1. p. [1-2]. Fónyi Géza: Topor András. In: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/topor_andras Gazdag István: Augusztusban történt. In: Új Hónap. 5. évf. 2002. szeptember-október. - p. 4. Gazdag István: Októberben történt. In: Új Hónap. 5. évf. 2002. november-december. - p. 4. A képzőművészetek Debrecenben : A várossá alakulás 600. évfordulója alkalmából / szerk. Bőgel József. - Debrecen : Városi Tanács, 1961. - 134 p., 71 t.
77
78
Ki kicsoda a magyar sportéletben? / Írta és szerk. Kozák Péter. Szekszárd : Babits, 1994. - 3 db. - (A századvég magyarsága ; 3. A Révai új nagylexikona segédkönyvei, I. sorozat) Kissné Pásztor Irma: Teleház program Magyarországon és Biharban. In: Új Hónap. 5. évf. 2002. június-július. - BIII. Kürti Katalin, Sz.: Debrecen képzőművészete : 1919-1944. - Debrecen : HajdúBihar M. Kvt., 1986. - 158 p. : ill. Kürti Katalin, Sz.: Szabó László. In: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/ szabo_laszlo
reti Egyesület tájékoztatója. 1992. 2. p. [2-3]. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. In: http:// www.mek.oszk.hu/03600/03630/html/index.htm Tóth Károly: Hajdúhadházi kistükör : Helytörténeti kutatás / Tóth Károly ; [illusztr. Burai István]. - Hajdúhadház : Polgármesteri Hivatal, 2001. - 192 p. : ill. (fotó) ; 20 cm. - (Mocsár Gábor Irodalmi füzetek ; 16.) Történelmi Tár – Digitális História Adatbázis. - cop. 2010. In: http://www.tortenelmitar.hu/index.php Vajda Lajos (1922 – 2008). In: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/vajda_lajos
Kürti Katalin, Sz.: Tamás Ervin. In: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/ tamas_ervin
Szabó Eszter szaktájékoztató Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ
Magyar életrajzi lexikon 1000-1990 / főszerk. Kenyeres Ágnes. - Jav., átdolg. kiad. In: http://mek.niif.hu/00300/00355/html/index.htm Magyar Színházművészeti Lexikon / főszerk. Székely György. In: http:// mek.niif.hu/02100/02139/html/index.htm Nagy Ildikó: Csutoros Sándor. In: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/ csutoros_sandor Nyakas Miklós: A Hajdúkerület székháza. – Hajdúböszörmény : Hajdúböszörmény v. Polgármesteri Hivatala, 2001. In: http://hajdusagimuzeum.extra.hu/ index2.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=22&Itemid=53 Polgár. Városi hírek – Archívum. In: http://www.polgar.hu/hireklist_archivum.php Püspökladány város weboldala. Testvérvárosok. In: http://www.puspokladany.hu/index.php?option=com_content&task= view&id=77&Itemid=99 Szamosújvári Sándor: A debreceni II. Rákóczi Ferenc Honismereti, Műemlékvédő és Idegenvezető Szakkör. In: Honismereti Hírlevél : A Hajdú-Bihar Megyei Honisme79
80
