HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZMÛVELÕDÉSI ÉS KÖNYVTÁRI TÉKA

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZMÛVELÕDÉSI ÉS KÖNYVTÁRI TÉKA

A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Mûvelõdési Központ tájékoztatója

Szerkesztõ bizottság Angyal László Dr. Bényei Miklós Csikai Elvira dr. Csontosné Skara Ilona Jantyik Zsolt

Felelõs kiadó dr. Cs. Tóth János igazgató

HU ISSN 2060-1050

Készült a Kaligráf nyomdában 400 példányban

1

2

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZMÛVELÕDÉSI ÉS KÖNYVTÁRI

Támogatók

TÉKA

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat

3

4

TARTALOM KÖZMŰVELŐDÉS BUKOR Irén: Az Országos Közművelődési Szakfelügyelet észrevételeinek és javaslatainak megvalósítása az Észak-Alföldi régióban..................................... ANGYAL László: Az Országos Közművelődési Szakfelügyelet észrevételeinek és javaslatainak megvalósítása Hajdú-Biharban.................................................. RÁCZNÉ FEKETE Ilona: Komplex szervezetfejlesztés 30 Hajdú-Bihar megyei civil szervezet részére az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társadalomfinanszírozásával........................................................................ HERMANN Attila: Amatőr művészeti fórumok Hajdú-Bihar megyében............

KÖNYVTÁRAK BURAI István: Informatika a Méliusz Könyvtárban : 1987-2009.................... Dr. GODA Éva: Kertész Gyula élete és munkássága....................................... SZABÓ Eszter: Mi lenne velem nélkülem?: Egy debreceni regény margójára....

HÍREK - ESEMÉNYEK Felhívás a megyei művészeti csoportok számára............................................

5

AZ ORSZÁGOS KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKFELÜGYELET ÉSZREVÉTELEINEK ÉS JAVASLATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Az Észak-Alföldi régió Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-NagykunSzolnok megyéből áll. A koordinátori feladatot Jász-Nagykun-Szolnok megye kapta. Közművelődési szakember ellátottságunk mindhárom megyében 2-2 fő. A régió programterve – több egyeztető megbeszélésen keresztül – a legáltalánosabban mindhárom megyében megjelenő problémák, hiányosságok figyelembevételével készült. Az összegyűjtött problémák szinkronizálása után egységes tervet dolgoztunk ki, és megyei szakmai fórumok megrendezése mellett döntöttünk. Közművelődési és jogi szakemberek bevonásával tartottuk meg képzéseinket, műhelymunkával kiegészítve. A műhelymunka lényege az volt, hogy egy konkrét dokumentum elemzésével, annak a jogszabályi megfeleltetésével a felmerülő kérdéseket azonnal megválaszoljuk, tisztázzuk. A műhelymunka során elemzett dokumentumok: alapító okirat, közösségi színtér kijelölő határozat, szervezeti és működési szabályzat, statisztikai jelentés, intézményi munkaterv és beszámoló. A fentiek mellett további, a működést meghatározó jogszabály, illetve dokumentum került megtárgyalásra, rövidebb elemzésre: helyzetelemzés és az ebből kiinduló közművelődési stratégia; szakmai fogalomtár; közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételek; foglalkoztatási előírások; közművelődési továbbképzés és minősített szakmai továbbképzés követelményei. Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében kettő-kettő, Szabolcs-SzatmárBereg megyében három szakmai napot tartottunk ugyanabban a témában.

6

Szabolcs-SzatmárBereg 2010.

Jász-NagykunSzolnok

Hajdú-Bihar

előadás, előadás, előadás, létszám értékelő műhely- létszám értékelő műhely- létszám értékelő műhelyadatlap munka adatlap munka adatlap munka

02. 22. 03. 02. 03. 18. 03. 22. 03. 23. 04. 29.

össz.

- 35 - - 26 27 88

- 20 - - 14 15 49

- 2 - - 3 - 5

- 51 40 - - - 91

- 21 18 - - - 39

- 3 2 - - - 5

41 - - 54 - - 95

30 - - 17 - - 47

2 2 4

(A létszámot a jelenléti íven szereplő névsor alapján írtuk be.) A régióban a települési tanácsadások április-májusban következtek a már említett 52 településen. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének 229 településéből a megadott időszakban 26-ot szakfelügyeltek. Közülük 19 kérte, 7 település nem kérte a kikínált szolgáltatásainkat. Hajdú-Bihar megyében a 82 településből 16 került vizsgálat alá, melyek közül csak egy település nem igényelte a segítséget. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 78 település közül a megadott időszakban 27-et szakfelügyeltek, ebből 18 település kérte, 9 település nem kérte szolgáltatásainkat.

A helyszíni látogatás időpontját a település jegyzőjével, vagy a hivatal közművelődési referensével egyeztettük. A megbeszéléseken lehetőség szerint részt vett a közművelődési intézmény vezetője, vagy a találkozó az intézményben folytatódott. Városi szinten a javaslatok jó színvonalon, szinte teljes egészében megvalósultak. A képviselő testületek a városok döntő többségében megtárgyalták a jelentést, határozatokat. A kisebb településeken a javaslatok megvalósulását befolyásolta, hogy a szakfelügyeleti látogatások után jelentős intézményi átszervezések történtek, melyek helyenként személyi változásokkal is párosultak. A helyszíni látogatások alapján megállapítható, hogy a feladatellátás tárgyi feltételei megfelelőek. A személyi feltételek nagyon változó képet mutatnak. Június 14-én összegző regionális találkozót tartottunk Szolnokon, ahol a következő javaslatok fogalmazódtak meg a megyei szakmai szolgáltatással kapcsolatban:

(A szakfelügyeleti jelentés javaslatainak megvalósulását a mellékelt összegző táblázat mutatja.)

• rendszeres szakmai, módszertani programok, konzultációs lehetőségek biztosítása az aktuális szakmai kérdések megbeszéléséhez közművelődési munkatársaknak; • szakmai konzultáció szervezése az önkormányzatok közművelődési referenseinek; • információszolgáltatás a változásokról, aktualitásokról; • szakmai képzések szervezése; • jó gyakorlatok bemutatása, tapasztalatok cseréje; a közművelődési innovációt elősegítő módszerek felkutatása, kidolgozása, átadása; • együttműködési megállapodás keretében közös programok megvalósítása; • a szakmai kapcsolatrendszer építése, fejlesztése. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (előtte Oktatási Kulturális Minisztérium) Közművelődési Főosztályának kezdeményezése jelentős szakmai feladatot és

7

8

Észak-Alföldi régió

település száma

Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok

összesen

229 82 78 389

szakfelügyelt segítséget 2006-2009 igénylő első félévig (település) (település) 26 19 16 15 27 18 69 52

segítséget nem igénylő (település) 7 1 9 17

Ismeretterjesztés Képzés Művelődési közösségek tevékenysége Nem programszerűen szervezett tevékenységek Nemzetközi együttműködés

segítséget jelentett a megyei közművelődési szervezetek munkájában. Felhívta a figyelmet a szakmai-módszertanai munka fontosságára, bizonyította, hogy a települések részéről van igény erre a tevékenységre. Észak- Alföldi régió célcsoport településeinek összesített adatai Észak- Alföldi régió célcsoport településeinek összesített adatai

Az összegző táblázat az Észak- Alföldi régió célcsoport településeinek, szakfelügyeleti jelentés egészében-, részben-, illetve nem teljesülését Az összegző táblázatjavaslatainak az Észak- Alföldi régió célcsoport településeinek, szakfelügyeleti jelentés javaslatainak egészében-, részben-, illetve nem teljesülését mutatja. mutatja. Szempont TÉMAKÖR SZERINT Településfejlesztési koncepció Ciklusprogram/gazdasági program Közművelődési rendelet Közművelődési megállapodás Alapító okirat, megszüntető okirat Minisztériumi vélemény beszerzés intézménylétesítés, átszervezés, megszüntetés, 60 napon túli szüneteltetés esetén Közművelődési színtér, közművelődési intézmény használati szabályai Többcélú kistérségi társulás Intézményi SZMSZ Éves munkaterv jóváhagyás Éves költségvetés jóváhagyás Közművelődési tevékenységet folytatók pénzügyi támogatása Közalkalmazotti jogviszony Szervezett képzés TEVÉKENYSÉGEK SZERINT Információs tevékenység Ismeretterjesztés Képzés Művelődési közösségek tevékenysége Nem programszerűen szervezett tevékenységek Nemzetközi együttműködés ADOTTSÁGOK SZERINT Emberi erőforrások A feladatellátás létesítményi, tárgyi feltételei

Feltárt hiányosság

Egészében teljesült

Részben teljesült

Nem teljesült

9 2 43 9 25

2 1 21 3 18

2 0 6 3 2

5 1 16 3 5

0

0

0

0

5

0

1

4

25 25 32 4 9

15 14 23 3 4

5 5 0 1 2

5 6 9

8 9

5 5

2 1

1 3

17 2 15 8 1

10 0 7 6 1

4 0 2 1 0

3 2 6 1 0

1

1

0

0

19 17

10 6

4 8

5 3

1

0

0

0 1 1

0 3 2

0 5 0

9

E G Y É B F E L A D AT E L L Á T Ó S Z E R I N T Közgyűjtemények, egyéb 1 gyűjtemények Média 0 Civil szervezetek 9 Helyi kulturális tevékenységek 3

3

ADOTTSÁGOK SZERINT Emberi erőforrások A feladatellátás létesítményi, tárgyi feltételei

2 15 8 1

0 7 6 1

0 2 1 0

2 6 1 0

1

1

0

0

19 17

10 6

4 8

5 3

E G Y É B F E L A D AT E L L Á T Ó S Z E R I N T Közgyűjtemények, egyéb 1 1 0 0 ÉszakAlföldi régió célcsoport településeinek összesített adatai gyűjtemények Média 0 0 0 0 Civil szervezetek 9 1 3 5 Az összegző táblázat az Észak- Alföldi régió célcsoport településeinek, szakfelügyeleti jelentés Helyi kulturálisjavaslatainak tevékenységek 3 illetve nem teljesülését 1 2 0 egészében-, részben-, mutatja. BESOROLNI NEM TUDOTT Szempont Pályázat TÉMAKÖR SZERINT Közművelődési koncepció Településfejlesztési koncepció Kapcsolat megyei intézménnyel Ciklusprogram/gazdasági program Ifjúsági programok Közművelődési rendelet Informatikai fejlesztés Közművelődési megállapodás Turisztika Alapító okirat, megszüntető okirat Közművelődési munka értékelése, Minisztériumi vélemény beszerzés beszámolók intézménylétesítés, átszervezés, megszüntetés, 60 napon túli Honlap szüneteltetés esetén Közművelődési színtér, közművelődési intézmény használati szabályai Többcélú kistérségi társulás Intézményi SZMSZ Éves munkaterv jóváhagyás Éves költségvetés jóváhagyás Közművelődési tevékenységet folytatók pénzügyi támogatása Közalkalmazotti jogviszony Szervezett képzés

Feltárt hiányosság 11 30 9 32 1 43 19 1 25 6

Egészében teljesült 4 10 2 21 1 21 13 1 18 4

Részben teljesült 2 52 10 06 03 02 0

Nem teljesült 5 15 5 01 0 16 03 05 2

0 1

0 1

0 0

0 0

5

0

1

4

25 15 5 5 Bukor 25 14 5 6 Irén régiókoordinátor Bukor 32 23 osztályvezető, 0 9 Irén Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár osztályvezető, 4 3 1 régiókoordinátor 9 4Jász-Nagykun-Szolnok 2 3 Megyei 8 9

5 5

Verseghy Könyvtár 1

2 1

AZ ORSZÁGOS KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKFELÜGYELET MEGVALÓSÍTÁSA ÉSZREVÉTELEINEK T E V É K E N Y S É G E K ÉS S Z JAVASLATAINAK ERINT -BIHARBAN HAJDÚ Információs tevékenység 17 10 4

3

3 Ismeretterjesztés 2 0 0 2 Képzés 15 7 2 6 I.Művelődési Bevezetés közösségek tevékenysége 8 6 1 1 Nem programszerűen szervezett 1 1 0 0 Atevékenységek Méliusz Központ 2009 decemberében kereste meg a 2006-2009. között a közművelődési szakfelügyeleti vizsgálat által ellenőrzött települések önkormányzatait Nemzetközi együttműködés 1 1 0 és közművelődési 0 intézményeit azzal, hogy felajánljuk a segítségünket és tekintsük át közösen a szakfelügyelet által megfogalmazott kitértünk megyei közművelődési feladatellátó intézmény A D O T T S Á Gajánlásokat. O K S Z ELevelünkben RINT ésEmberi a település közötti szakmai kapcsolatok kérdésére, keresve 10 az együttműködés további területeit erőforrások 19 4 5 is.A feladatellátás létesítményi, tárgyi 17 6 8 3 Hajdú-Bihar megyében a 82 település közül 16-ot kerestünk meg a vizsgálati szempontok alapján. feltételei Csupán egy település, Váncsod nem vett részt a programban. A kollégák részéről igen kedvező volt a fogadtatása a kezdeményezésnek. Az önkormányzatok is pozitívan álltak a program mellé. E G Y É B F E L A D AT E L L Á T Ó S Z E R I N T Hasznosnak ítélték azt, a helyszíni látogatást pedig jó alkalomnak arra, hogy közvetlen, de mégis Közgyűjtemények, egyéb 1 1 0 0 hivatalos formában tekintsék át a település közművelődési feladatellátását. 10 gyűjtemények Média 0 0 0 0 II. Megvalósítás Civil szervezetek 9 1 3 5 kulturális bevont tevékenységek 3 1 2 0 AHelyi szolgáltatásba települések adatai: -Debrecen, Debreceni Kistérség BESO OLNI NEM T U Dideje: O T T2006 AR szakfelügyeleti vizsgálat Feladatellátás formája: intézmény (Debreceni Művelődési Központ, Csapókerti Közösségi

AZ ORSZÁGOS KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKFELÜGYELET ÉSZREVÉTELEINEK ÉS JAVASLATAINAK MEGVALÓSÍTÁSA HAJDÚ-BIHARBAN I. Bevezetés A Méliusz Központ 2009 decemberében kereste meg a 2006-2009. között a közművelődési szakfelügyeleti vizsgálat által ellenőrzött települések önkormányzatait és közművelődési intézményeit azzal, hogy felajánljuk a segítségünket, illetve tekintsük át közösen a szakfelügyelet által megfogalmazott ajánlásokat. Levelünkben kitértünk megyei közművelődési feladatellátó intézmény és a település közötti szakmai kapcsolatok kérdésére, keresve az együttműködés további területeit is. Hajdú-Bihar megyében a 82 település közül 16-ot kerestünk meg a vizsgálati szempontok alapján. Csupán egy település, Váncsod nem vett részt a programban. A kollégák részéről igen kedvező volt a fogadtatása a kezdeményezésnek. Az önkormányzatok is pozitívan álltak a program mellé. Hasznosnak ítélték azt, a helyszíni látogatást pedig jó alkalomnak arra, hogy közvetlen, de mégis hivatalos formában tekintsék át a település közművelődési feladatellátását.

II. Megvalósítás A szolgáltatásba bevont települések adatai: • Debrecen, Debreceni Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Debreceni Művelődési Központ, Csapókerti Közösségi Ház)

• Debrecen, VOKE Vasutas Egyetértés Művelődési Központ, Debreceni Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2008 Feladatellátás formája: intézmény

11

• Ebes, Hajdúszoboszló Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2008 Feladatellátás formája: intézmény (Ebesi Kulturális Nonprofit KFT.) • Hajdúböszörmény, Hajdúböszörményi Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Szabadhajdú Nonprofit KFT.) • Hajdúdorog, Hajdúböszörményi Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Görög Demeter Művelődési Ház) • Hajdúhadház, Hajdúhadházi Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Csokonai Művelődési Ház) • Hajdúszoboszló, Hajdúszoboszlói Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár) • Hajdúszovát, Hajdúszoboszlói Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: színtér, közművelődési megállapodás (Hajdúszovát Kulturális Fejlődéséért Közhasznú Egyesület) • Nagyhegyes, Hajdúszoboszlói Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény ( Művelődési Ház) • Nagykereki, Berettyóújfalui Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Bocskai István Művelődési Ház és Könyvtár) • Polgár, Polgári Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár) • Téglás, Hajdúhadházi Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény) 12

• Tetétlen, Püspökladányi Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: színtér • Tiszagyulaháza, Polgári Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (művelődési ház) • Újtikos, Polgári Kistérség A szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2006 Feladatellátás formája: intézmény (Művelődési Ház és Könyvtár) Két módszertani napot szerveztünk, a nagy érdeklődést jelzi, hogy 91 fő vett részt a megyéből (03.02. és 03.18., résztvevők száma: 51 és 40 fő). A jogi és szakmai előadásokat műhelymunka követte, amelyeken az alábbi dokumentumok kerültek elemzésre: • alapító okirat, • közösségi színtér kijelölő határozat, • szervezeti és működési szabályzat, • statisztikai jelentés, • intézményi munkaterv és beszámoló. A fentiek mellet, további a működést meghatározó jogszabály, illetve dokumentum került megtárgyalásara, rövidebb elemzésre: • helyzetelemzés és az ebből kiinduló közművelődési stratégia, • szakmai fogalomtár, • közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételek, • foglalkoztatási előírások, • közművelődési továbbképzés és minősített szakmai továbbképzés követelményei. A szakfelügyeletei vizsgálat által érintett települések a szakmai napokon képviseltették magukat, több esetben a polgármesteri hivatal és a közművelődési intézmény együttesen jelent meg a rendezvényen. A résztvevői elégedettséget 13

vizsgáló kérdőívünk alapján - az első képzés adatait jelenítjük meg, mert az reprezentatívabb a 21 értékelhető adatlappal – a rendezvény sikeresnek minősíthető. Az 1-től 5-ig terjedő skálán a rendezvény struktúra és a megvalósítás 4,9 osztályzatot kapott. A jogi szakember előadását 4,8-re értékelték. A meghívott szakember előadás módja, illetve a téma feldolgozása egyöntetű sikert aratott. A közművelődési szakemberek előadásai ugyancsak jó értékelést kaptak (4,7). A résztvevők 100%-a jelezte részvételi szándékát a jövőben hasonló rendezvényeken. A résztvevők által megfogalmazott javaslatok (az értékelőlap alapján): • modellek bemutatása (jó és rossz példák, túlélési technikák bemutatása), • az intézményrendszer szakmai, tartalmi fejlesztésének lehetőségei, • munkajogi kérdések, • alternatív működési formák, • minőségbiztosítás, • felnőttképzési akkreditáció, • szakfeladatok értelmezése, • összevont intézmények sajátosságai, tapasztalatok a feladatmegoldásról. Áprilisban kezdődtek meg a települési látogatások. A helyszíni konzultációk előtt áttekintettük a település közművelődési statisztikai jelentését, illetve a rendelkezésünkre álló szakfelügyeleti dokumentumot. A megyénkben jellemző javaslatok: • közművelődési rendelet módosítása, • készüljön a településen egy kulturális-közművelődési helyzetfelmérés, • ezt követően célszerű lenne a helyzetelemzésre építve elkészíteni a kulturális koncepciót, • ezután kerüljön sor a helyi közművelődési rendelet felülvizsgálatára, 14

• az egyik tisztségviselő feladatai között nevesítse az önkormányzat a közművelődés irányítását, ellenőrzését, • az önkormányzat keresse meg pályázati források igénybevételével a forrást a művelődési ház felújítására, bővítésére, • többcélú Kistérségi Társulás megállapodásának kiegészítése a közművelődési feladatellátással, • az önkormányzatnak jóvá kell hagynia az NKÖM rendelet szerint a továbbképzési tervet, • alapító okiratok, SZMSZ aktualizálása, • szakmailag megalapozott, beszámolóra épülő munkatervek készítése és azok testületi vagy bizottsági jóváhagyása • koncepciók (stratégiák) készítése a helyi közművelődés feladatellátás fejlesztése érdekében • személyi és tárgyi feltételek biztosítása a helyi közművelődési rendeletben előírt feladatok teljesítése érdekében, • Közösségi színtér: kijelölő határozat, használati szabályzat hiánya, Leggyakrabban ismétlődő ajánlások: • A felnőttek képzési lehetőségeinek bővítése a közművelődés eszközrendszerével • pályázati lehetőségek kihasználása (pl.: érdekeltségnövelő pályázat) • Civil szervezetek bekapcsolása a közművelődési feladatellátásba • kistérségi és regionális kapcsolatok építése • javaslatok közművelődési megállapodások kötésére.

A hivatalokban és a közművelődési szakemberek körében egyaránt nagyon kedvező volt a látogatások fogadtatása. A segítő, fejlesztő szándékot érzékelték, amelynek örültek. Általában a jelentésben érintett dokumentumokat előkészítették, a kérésnek megfelelően a szükséges anyagokból másolatokat kaptunk. Városi szinten a javaslatok jó színvonalon, szinte teljes egészében megvalósultak. A képviselő testületek a városok döntő többségében megtárgyalták a jelentést, határozatokat, cselekvési tervet dolgoztak ki. A felmerülő feladatokat határidőzték, felelősöket jelöltek ki. Több helyen elkészült a település kulturális-közművelődési koncepciója. Összességében a javaslatok kedvezően befolyásolták a helyi közművelődés ügyét. Debrecen Megyei Jogú Város esetében a javaslatok szinkronban voltak a város fejlesztési elképzeléseivel, így azok a fejlődési folyamatokba illeszkedve valósultak meg. Sajátos feladat volt a Vasutas Művelődési Központban tett látogatás, ugyanis ezt az intézményt célvizsgálat keretében vizsgálta a minisztérium. Az egészen egyedi működési feltételek, egyedi javaslatokat eredményeztek, amelyek jelentős része ugyancsak megvalósult.

A helyszíni látogatás időpontját a település jegyzőjével, vagy a hivatal közművelődési referensével egyeztettük. Szükség szerint a megbeszéléseken részt vett a közművelődési intézmény vezetője, vagy a találkozó az intézményben folytatódott.

A kisebb településeken a javaslatok megvalósulása már nem mutat ilyen egységes képet. Volt olyan település ahol mintaszerűen teljesültek a javaslatok, a képviselő testület határozatokat hozott. Ezek hatására az ajánlások hos�szútávon váltak az intézményi működés vagy a helyi közművelődési gyakorlat részévé. A másik végletet az a település képezi, amely nem emlékezett a vizsgálat tényére, sőt a jelentést sem találta. Többszöri egyeztetés után, a helyszíni látogatást megelőző napokban sikerült azt megtalálni. Nyilvánvaló, hogy ezen a településen érdemben nem foglalkoztak a javaslatokkal. A helyszíni látogatások alapján megállapítható, hogy a feladatellátás tárgyi feltételei megfelelőek. A személyi feltételek nagyon változó képet mutatnak.

15

16

III. A feladatellátás tapasztalatai

IV. Javaslatok Javaslatok a megyei feladatellátó és a település közművelődési együttműködésével kapcsolatban: • szakmai – módszertani programok, képzések megvalósítása, • a közművelődési innovációt elősegítő módszerek, tapasztalatok átadása, • konzultációs lehetőségek biztosítása, amelyeken az aktuális szakmai kérdéseket lehet áttekinteni, • a szakmai kapcsolatrendszer építése és általában a tevékenységet segítő kapcsolatrendszer fejlesztése, • közös programok megvalósítása, • együttműködési megállapodás kötése, negyedévenkénti szakmai konzultáció, • a jogi szabályozás aktualitásainak ismertetése, • satelitte rendezvények kihelyezése nagy rendezvényekhez kötődve, • megyei szakmai konzultáció szervezése az önkormányzatok közművelődési referenseinek, • „forró drót”- gyors információ-szolgáltatás a változásokról, aktualitásokról, • megyei program-koordináció, • helyi amatőr együttesek fejlődése érdekében: - szakmai segítségnyújtás - bemutatkozási, fellépési lehetőségek kiajánlása, Az OKM Közművelődési Főosztályának kezdeményezése jelentős szakmai feladatot és segítséget jelentett a megyei közművelődési szervezetek munkájában. Felhívta a figyelmet a szakmai-módszertanai munka fontosságára és ismét bizonyította, hogy a települések részéről van igény erre a tevékenységre. Angyal László

megyei koordinátor

17

KOMPLEX SZERVEZETFEJLESZTÉS 30 HAJDÚBIHAR MEGYEI CIVIL SZERVEZET RÉSZÉRE AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL A RÉS Egyesület és az Inspi-Ráció Egyesület a Társadalmi Megújulás Operatív Program „Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása” pályázati kiíráson 2009. február 16-án 49.679.219 Ft támogatást nyert, bejegyzett Hajdú-Bihar megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére. A 2009. április 1-jén kezdődött és 2010. szeptember 30-ig tartó „Nem csak RÉSnyIRE” elnevezésű projekt célja, hogy a civil szektor érdekérvényesítő képessége javuljon, tevékenységeinek hatékonysága növekedjen, képessé váljon a hazai és EU-s források lehívására, a hazai és nemzetközi pályázatokon való részvételre, a szervezetek stabil működésének megteremtésére. A projektben résztvevő eltérő méretű, életkori helyzetben lévő, tevékenységi körrel, szakmai tapasztalattal, múlttal rendelkező 33 szervezet közül, 30 szervezet sikeresen teljesítette a fejlesztési tervben rögzítetteket. A szervezetek 1-3 diagnózis nap után 1-6 fejlesztési napon vettek részt 2 tanácsadó segítségével, ahol közösen meghatározásra és rögzítésre kerültek a fejlesztés konkrét lépései és az egyedi fejlesztési tervek. A szervezetek részt vehettek Szervezeti fenntarthatósági műhelymunkán, Projekttervezés és megvalósítás, Civil gazdálkodás akkreditált képzéseken is. A projekt záró találkozóján a résztvevő szervezetek beszámoltak arról, hogyan élték meg a fejlesztést, milyen változásokat tapasztaltak, milyen eredményeket értek el. Ez az alkalom lehetőséget teremt arra is, hogy a szervezetek egymással együttműködéseket alakítsanak ki, közös projekteket tervezzenek a jövőben. 18

A Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete sikeresen pályázott, így a fejlesztési folyamatban résztvevő 30 szervezet között van. 2010. januárjában kezdődött a fejlesztés, és várhatóan szeptember végén fejeződik be. Ennek eredményeképpen egy megújult, a problémákat feltáró, arra cselekvési tervet készítő szervezetté válunk, ami által civilként hatékonyabban végezhetjük tovább a megyében közművelődést érintő munkánkat. Mivel a szervezetfejlesztés kevésbé terjedt még el, ezért némi fogalom magyarázatot, értelmezési segédletet kívánunk adni az alábbiakban. Mit értünk szervezetfejlesztés alatt? A szervezetfejlesztés elsősorban egy vezetői funkció, amit a szervezet vezetőinek kell ellátni a szervezet teljes életútja során. A szervezeti életút során - leggyakrabban a növekedés következtében- többször szembesül azzal a szervezet, hogy az addigi módszerekkel, megközelítéssel, struktúrával nem lehet már működtetni a szervezetet, és ezért szükséges egy nagyobb változtatás. Vannak a szervezetben, akik a régi jól megszokott és bevált működések hívei (illetve a változásoktól féltik az addig kialakult emberi viszonyokat), míg vannak olyanok, akik a változtatás mellett kardoskodnak. Ezért ez egy konfliktusokkal terhelt időszak, amikor a szervezet teljesítménye csökken. A konfliktusok, a teljesítmény csökkenése pozitív visszacsatolást eredményez a szervezetben, ennek következtében amennyiben nem történik meg a szervezeti változás tudatos végiggondolása és megvalósítása - a szervezet krízisről-krízisre fog működni, amely hosszú távon felmorzsolja a szervezet erőforrásait.

Mit értünk szervezetfejlesztési támogatás alatt? A vezető szervezetfejlesztői szerepében igen gyakran kerül nehéz helyzetbe, hiszen egyrészt Ő is benne van a szervezeti erőtérben,  így gyakran csomóponti helyzetéből adódóan kerül a konfliktusok, feszültségek középpontjába, másrészt belülről kell átlátnia egy igen bonyolult, diverz rendszert, amelyben nem mindig egyértelmű, hogy mi a helyes cselekvés. Ez az a pont, amikor érdemes mérlegelni egy külső szervezetfejlesztési tanácsadó felkérését. Fontos hangsúlyozni, hogy a szervezetfejlesztési tanácsadó nem veszi át a vezető funkcióját, hanem támogatást ad, folyamatot biztosít ahhoz, hogy a szervezet, a vezető megtalálja a számára leginkább testhezálló változtatási stratégiát. Ezért hívjuk mi szervezetfejlesztési támogatásnak ezt a tevékenységünket. Mikor kérjünk fel külső szervezetfejlesztőt? Annak érdekében, hogy a szervezetben megalapozott döntést tudjunk hozni a külső- vagy belső szervezetfejlesztés dilemmájában, érdemes megismerni a külső szakember által nyújtott segítség tartalmát. A szervezetfejlesztő szakember (tanácsadó) jellemzően három szerepben segítheti a szervezetet: Facilitátor, aki a szervezetfejlesztés folyamatára figyel, és a folyamat során módszereket javasol a szervezeti problémák hatékony megoldásához. Fontos jellemzője ennek a szerepnek, hogy nem szól bele a tartalomba, tehát a tartalom és így a megoldás a szervezeten múlik. A szervezetfejlesztési folyamatok során jellemzően ez a főszerepe a külső szervezetfejlesztőnek.

Ebből következően a szervezet vezetőinek folyamatosan menedzselni kell a változásokat. Ilyenkor a szervezet vezetője, esetleg egy meghatározó tagja belső szervezetfejlesztőként generálja és menedzseli ezeket a folyamatokat.

Tanácsadó, aki eddigi tapasztalatait, ismereteit, tudásait összegezve bizonyos szervezeti problémákra alternatív javaslatokat ad. A döntés továbbra is a szervezet kezében van, hiszen választhat az alternatívák közül, vagy egy egészen más megoldás mellett is dönthet.

19

20

Tréner, aki a diagnózis alapján feltárt ismerethiányokra tematikus képzéseket ajánl, amiből a szervezet választhat, illetve optimális esetben felépítheti képzési stratégiáját. Ezek a képzések jellemzően tréning formájában kerülnek megvalósítására, amely egyszerre figyel az ismeretek átadására, a készségek fejlesztésére, és a résztvevők aktív részvételével valósul meg.

AMATŐR MŰVÉSZETI FÓRUMOK HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN

A fentiekből látszik, hogy a szervezetfejlesztő szakember, akit ma Magyarországon leginkább tanácsadónak hívnak, a mi értelmezésünk szerint csak az egyik szerepében igazán tanácsadó és nem is a legfontosabb szerepében. Ennek a civil szervezetfejlesztés szempontjából nagy jelentősége van, hiszen a civil szervezetekre jellemző, hogy a saját útjukat járják, vezetőik jellemzően karizmatikus emberek, így nem is igénylik és nem is lenne jó, ha a szervezetfejlesztési „tanácsadó” túlságosan beleszólna a szervezet életébe. A mi tapasztalatunk szerint a civil szervezetek inkább egyfajta folyamatsegítést igényelnek és a tartalmi dolgokat jobban szeretik ők eldönteni. Ennek megítélésünk szerint hosszú távon mindenképp pozitív hatása van, hiszen ezáltal a szervezetfejlesztési folyamat során kiérlelt megoldásokat a sajátjuknak érzik és ami még ennél is fontosabb, ezek a megoldások beépülnek a szervezeti kultúrába.

Weöres Sándor XIX. Országos Gyermekszínjátszó Fesztivál Hajdú-Bihar Megyei Találkozója Hajdúnánás, 2010. április 10.

A civil szervezetek működésükben hasonlítanak a cégekre (hiszen szervezeti törvényszerűségek határozzák meg a működésüket), azonban megalakulásuk indítékai következtében, valamint törvényi szabályozásukból következően jelentős eltéréseket is mutatnak. Ennek megfelelően a civil szervezeteknek mindenképp érdemes olyan tanácsadót találni, aki rendelkezik civil szervezeti tapasztalatokkal. Következő számunkban egyesületünket érintő konkrét szervezetfejlesztési eredményekről adunk számot. Ráczné Fekete Ilona

Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete

21

A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ 2010-ben 19. alkalommal rendezte meg a Magyar Drámapedagógiai Társasággal, és a hajdúnánási Kéky Lajos Városi Művelődési Központtal közösen az Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Fesztivál megyei fórumát, mely egyben minősítő verseny is volt a megyében működő amatőr színjátszó csoportoknak. A találkozónak helyszínt a hajdúnánási Kéky Lajos Városi Művelődési Központ nyújtott. Intézetünk az évek során sok tapasztalatot szerzett a gyermekszínjátszó találkozók megrendezésében. Módszertani munkák keretében rendszeresen szervezünk továbbképzéseket, a színjátszó csoport-vezetőknek. Idén, 19. alkalommal rendezhettük meg a megyei színjátszó fórumot a hajdúnánási Kéky Lajos Városi Művelődési Központban. Hajdúnánás régiónkban kedvező fekvésű. Ez, s a korábbi jó tapasztalatok, a sikeres lebonyolítás és a helyben működő színjátszó csoportok tagjainak közreműködése, természetessé tették, hogy a versenyt továbbra is itt rendeztük meg. A találkozóra 14 megyei csoport jelezte részvételi szándékát, melyet ez évben is egynapos rendezvény keretében valósítottuk meg. A 14 bemutatkozó csoport mintegy 250 főnyi ifjú színjátszóval, telt házat biztosítva, nagyon jó hangulatot teremtett a művelődési házban. Az együttesek nagy lelkesedéssel készülnek minden évben e számukra szinte egyetlen minősítési, szakmai programra. A bemutatókra 10 órától, du. 17 óráig került sor. 22

A rendezvényt Buczkó József a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Művelődési, Sport és Civil Kapcsolatok Bizottság külső bizottsági tagja és Hajdúnánás város települési képviselője nyitotta meg. A műsorokat a Magyar Drámapedagógiai Intézet ajánlásából választott szakmai zsűri minősítette, és a fórum végén értékelték a csoportok munkáját, s tanácsot adtak a csoportvezetőknek a további sikeres munkához. A szakmai zsűri tagjai Pincés István rendező és Nyári Arnold színész, drámatanár voltak. A bemutatók után, a zsűri tanácskozása alatt, a minősítések kihirdetése előtt, a gyerekeket Boka Gábor játékvezető szórakoztatta, “János vitéz hiteles története képekben elbeszélve” c. műsorával. A Méliusz Központtól minden fellépő csoport 5.000 Ft-os ajándék könyvutalványt kapott. A rendezvény alkalmából 270 db nyakba akasztható plakettet is készíttettünk ifj. Fazekas István nádudvari fazekassal, melyből minden fellépő, csoportvezető, közreműködő kapott, s amit nagy örömmel, s sok emlékkel együtt vihettek haza a gyerekek. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke Szólláth Tibor, minden csoport részére ajándékcsomagot készíttetett. A találkozón 5 arany, 3 ezüst, 6 bronz minősítés született. Az öt arany minősítést elért csoport (Abakusz Színjátszó Kör középső csoportja-Debrecen, Abakusz-Kinizisek-Debrecen, Alföld Gyermekszínpad-Debrecen, Bolyaisokk-Debrecen és a Gólyahír Színjátszókör-Kokad) továbbjutott Nyírbátorba a regionális megmérettetésre, amelyre május 6-7-én került sor. A rendezvény napján a fellépő gyerekek és kísérőik, a találkozó szünetében melegétkeztetésben részesültek. A rendezvény főszervezője: Méliusz Központ A rendezvényt támogatta: Nemzeti Kulturális Alap, Hajdú-Bihar Megyi Önkormányzat, Magyar Drámapedagógiai Társaság, Kéky Lajos Városi Művelődési Központ.

23

Fellépési sorrend és minősítések: 1. Szivárvány Színjátszó Kör Bocskai István Általános Iskola, Hajdúnánás Csoportvezető/rendező neve: Fábián Andrea Az előadás pontos címe: A Lübecki kocsmáros

Bronz

2. Turbó Csiga Színjátszó Csoport Bocskai I. Ált. Isk. és AMI Sárándi Kossuth L. Ált. Iskolája, Sáránd Csoportvezető/rendező neve: Gyönyörű Erika Az előadás pontos címe: Zöldleveli Kótyonfitty

Bronz

3. Abakusz - Kinizsisek Abakusz Egyesület – Kinizsi Pál Általáos Iskola, Debrecen Csoportvezető/rendező neve: Nánási Sándor Az előadás pontos címe: A táncos bárány

Arany

4. Szín-Foltok Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és AMI, Debrecen Csoportvezető/rendező neve: Szűcs Lászlóné Az előadás pontos címe: A padlás titka

Ezüst

5. Aranyoskák Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és AMI, Ebes Csoportvezető/rendező neve: Bálintné Bagdi Ibolya Az előadás pontos címe: Vacskamati virágja

Ezüst

6. Matulások Dóczy Gedeon Református Gimnázium, Debrecen Csoportvezető/rendező neve: Veress Gyuláné Az előadás pontos címe: A tök és a csikó

Bronz

24

7. Csakazértis Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézete, Debrecen Csoportvezető/rendező neve: Nagyné Igli Mária Az előadás pontos címe: Piroska és a farkas

Bronz

8. Fruskák Veres Pétere Általános Művelődési Központ és Általános Művészetoktatási Intézmény, Balmazújváros Csoportvezető/rendező neve: Szilágyiné Szabó Judit Az előadás pontos címe: A rest macska

Bronz

9. Abakusz Színjátszó Kör (nagy csoport) Abakusz Egyesület, Debrecen Csoportvezető/rendező neve: Nánási Sándor Az előadás pontos címe: UFO

Ezüst

10. Bolyaisokk Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és AMI, Debrecen Csoportvezető/rendező neve: Bessenyei Zoltán Az előadás pontos címe: Világkarnevál, avagy Bábel II.

Arany

11. Gólyahír Színjátszó Kör Óvoda, Általános és Alapfokú Iskola Bagamér-Kokad, Általános Tagiskola Kokad Csoportvezető/rendező neve: Guba Pál Tiborné Az előadás pontos címe: Pletykás asszonyok

Arany

13. Alföld Gyermekszínpad Debreceni Művelődési Központ Csoportvezető/rendező neve: Várhidi Attila Az előadás pontos címe: Egy kicsit brutál (Lúdas Matyi)

Arany

14. Abakusz Színjátszó Kör (középső csoport) Abakusz Egyesület, Debrecen Csoportvezető/rendező neve: Nánási Sándor Az előadás pontos címe: Leszel a barátom?

Arany

A tök és a csikó című színdarab a Matulások előadásában

12. Petőfiókák Színjátszó Kör Bronz Petőfi Sándor Általános Iskola, Debrecen Csoportvezető/rendezőneve: Vitál-Török Anett Az előadás pontos címe: Jelenetek a Négyszögletű kerek erdő világából

A fesztivál résztvevői

25

26

Fellépő csoportok és minősítésük:

Hajdú-Bihar Megyei Bábfórum Debrecen, 2010. április 24. A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ, a Vojtina Bábszínház és a Szín – Báb Egyesület idén nyolcadik alkalommal rendezte meg közösen a Hajdú-Bihar Megyei Bábfórumot Debrecenben, a megfelelő adottságokkal rendelkező Vojtina Bábszínházban. A bemutatkozó csoportok műsoridejét a szervezők 20 percben maximálták. A fórumon résztvevő iskolás csoportok közül a zsűri által legjobbnak ítélt produkció meghívást kapott az Egerben megrendezésre kerülő Gyermekbábosok XVIII. Országos Fesztiváljára. A fórumra 13 csoport jelentkezett, melyek nagy része évek óta közreműködik ezen a megmérettetésen, de az idei bemutatóra új csoportok is jelentkeztek. Ezek a csoportok folyamatosan dolgoznak és igénylik a saját közösségükön túli bemutatkozási lehetőségeket. A Bábfórumot 10 órakor, Dr. Vasas Lászlóné, Hajdú-Bihar megye főjegyzője nyitotta meg, majd Asbóth Anikó, a Vojtina Bábszínház igazgatója köszöntötte a megjelenteket. A mintegy 220 főnyi ifjú bábos nagyon jó hangulatot teremtett szombaton a zsúfolásig megtelt bábszínházban. A felmenő rendszerű fórumon a háromtagú szakmai zsűri – dr. Arany Erzsébet drámapedagógus, dr. Boros Béláné dramaturg, Asbóth Anikó bábművész, a Vojtina bábszínház igazgatója – értékelte a látottakat, s minden csoportot minősítettek, 8 arany, 4 ezüst és 1 bronz minősítés született. Döntésük alapján, az Egerben, június 5–6-7-én rendezendő Gyermekbábosok XVIII. Országos Fesztiválján az arany minősítésű debreceni Csibészek Bábtársulat fogja képviselni Hajdú-Bihar megyét. A találkozó alkalmat adott arra, hogy a hasonló körülmények között működő, szakmailag hasonló problémákkal küzdő együttesek saját gyerekközösségükön kívül más csoportokkal és szakemberekkel is találkozhassanak, felmérhessék saját helyzetüket, kicserélhessék tapasztalataikat. A fórum igen fontos része volt a produkciót követő szakmai értékelés és beszélgetés, amelyen a csoportvezetők, a szakmai zsűri és a szervezők vettek részt. A pedagógusok itt hasznos tanácsokat kaptak további munkájukhoz. 27

1. Gomba csoport, Hajdúszoboszló Az állatok nyelvén tudó juhász Csoportvezető-rendező: Vágóné Szabó Erzsébet

Ezüst

2. Búzaszem Bábcsoport, Debrecen A kisgömböc Csoportvezető-rendező: Nikolics Marianna

Arany

3. Süni nagycsoportja, Debrecen Pünkösdölő Csoportvezető-rendező: Salaczné Faludi Anna Ember Gabriella

Ezüst

4. Süni Bábcsoport, Debrecen A kiskondás Csoportvezető-rendező: Asztalos Andrásné

Arany

5. Méhecske csoport, Debrecen-Józsa A Sündisznó Csoportvezető-rendező: Farkasné Nagy Mária, Németh Norbert

Arany

6. Mazsola Bábcsoport, Debrecen A kommendálás Csoportvezető-rendező: Hameczné Gyalai Irma

Ezüst

7. Pötyi-csoport, Létavértes A kecskegidák és a farkasok Csoportvezető-rendező: Kántor Lászlóné Lévainé B. Valéria

Arany

28

8. Katica csoport, Debrecen-Józsa Zsiga és Csipet Csoportvezető-rendező: Antal Rozália Polonkai Bernadett

Arany

9. Vándorcirkusz Bábcsoport Óriáscirkusz Csoportvezető-rendező: Dr. Árnyasné Rizsák Orsolya Nagyné Stefán Éva

Bronz

10. Gézengúzok Bábcsoport, Hotobágy A didergő király Csoportvezető-rendező: Sáriné Pócsik Valéria

Ezüst

11. Császárkörte Bábcsoport, Debrecen A tolvaj kuli és az öt nagy úr Csoportvezető-rendező: Dr. Árnyasné Rizsák Orsolya Nagyné Stefán Éva

Arany

12. Csibészek Bábtársulat, Debrecen Újra szól a kiskakas, avagy a török szultán esete a gyémánt félkrajcárral Csoportvezető-rendező: Baditz Dávid

Arany

13. Cifra Palota Bábcsoport, Létavértes Varázsujjak (zenés pantomim) Csoportvezető-rendező: Pappné Győri Tünde

Különdíjak átadására is sor került. A Méliusz Központ különdíját két csoport kapta meg, a Gomba csoport, Hajdúszoboszlóról és a Gézengúzok Bábcsoport, Hotobágyról. A Vojtina Bábszínház különdíját, a Méhecske és a Katica csoport (Debrecen-Józsa) nyerte el, akik meghívást kaptak 2010. június 13-ára a debreceni Nagyerdei Kultúrparkban megrendezésre kerülő Mutatványos Napra. A Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. három csoport részére ajánlott fel fellépési lehetőséget a Kölcsey Központ Gyermeknapi rendezvényén, május 29-én, amely lehetőséget mindhárom csoport örömmel elfogadott. A három csoport: Pötyi-csoport, Létavértes; Cifra Palota Bábcsoport, Létavértes és a Csibészek Bábtársulat, Debrecen; ajándékként egy mozilátogatást nyert. Hermann Attila

szervező, kulturális menedzser Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ

Felnőtt Arany

Az Oklevelek mellett minden csoport ajándékokat kapott. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat egy-egy ajándékcsomagot, a Méliusz Központ és a Szín-Báb Egyesület könyvvásárlási utalványokat adott át. A Vojtina Bábszínháztól a műsorukról készült fotókat kapták meg a csoportok.

süni bábcsoport

29

30

INFORMATIKA A MÉLIUSZ KÖNYVTÁRBAN 1987-2009 Jelen cikk célja bemutatni a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ (2003. március 1. előtt Hajdú-Bihar Megyei Könyvár) számítógép-használatának történetét a kezdetektől 2009-ig . Célja továbbá a könyvtár gondozásában 2002-ben megjelent évfordulós kiadványban publikált írás1 kiegészítése, adatokkal való alátámasztása, valamint egyes korszakok részletes bemutatása. Nem tér ki részletesen a hatásokra, körülményekre, legfeljebb csak utalás szintjén, egyes folyamatok megértésének céljából. Ezek megismerését a fentebb hivatkozott írás igen kitűnően biztosítja. Az írás formájában igyekszik követni a kronologikus sorrendet, de ettől néhány helyen az összefüggések jobb érthetősége miatt eltér. Első lépések A megyei könyvtárak (így a hajdú-bihari is) számítógépes fejlesztésében a kezdetekben jelentős szerepe volt a Megyei Könyvtárak Gazdasági Társasága (GT)2 megalapításának (1987). Ezen érdekközösség létrehozásának elsődleges célja a könyvtárak számítógépes fejlesztésének előmozdítása, ebbéli érdekeik egyeztetése, az ilyen irányú tevékenységek összehangolása volt. Ennek ellenére az alapítást közvetlen követő évek nem hozták a várt eredményt. (Itt megjegyzendő, a ’90-es évek első felében viszont sikerült összehangolt és hatékony tevékenységet folytatni, ami meghatározó eredményeket hozott azokban az években.) A ’80-as évek végére jellemző megoldások jellegzetesen az eseti, lokális lehetőségeket követték, így a mi könyvtárunkban is ez volt a jellemző.

A legelső számítógép a könyvtárban egy Commodore 64 típusú, „home computer” kategóriájú gép volt. Elsődleges célja a technológiával kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése, kísérletezés, irányok meghatározása volt. A beszerzésére 1987-ben került sor, lemezegységgel és nyomtatóval együtt. A legjellemzőbb alkalmazott program az OSZK által erre a géptípusra fejlesztett TUDOR-C SZELEKT – szelektív információszolgáltatásra alkalmas Tematikus Univerzális Dokumentumkereső Rendszer3 volt. Emellett mindössze a gazdasági ügyvitel használta - kísérletképpen - a gépet. (Megjegyzendő, hogy 1989-ben az akkor még meglévő, és főként a gyermekek részére fenntartott gépen a MANCI4 adatbázisnak egy korai, kísérleti példányát is használhatta a szaktájékoztató könyvtáros.) Hogy megértsük a könyvtár-automatizálás ezen kezdeti korszakát, utalnunk kell az akkori kor egy gazdasági sajátosságára, a KGST országokat érintő ún. COCOM listára.5 Az említett időszak alatt az országban a könyvtárak részére elérhető, és kizárólag szóba jöhető számítástechnikai eszköz az említett listáról 1985-ben lekerült Commodore 64-es volt. Hogy a célra alapvetően alkalmatlan gép használatával mégis sikerült komoly eredményeket elérni, az a magyarországi szakmai közösség hozzáértését és eltökéltségét dicséri. Az igazi előrelépést a már valóban ilyen feladatokra tervezett PC-k (Personal Computer) beszerezhetősége jelentette. Magyarországra a nyolcvanas évek közepén, de jellemzően inkább a végén juthattak el, méghozzá a COCOM-lista

A könyvtár modernizálása / Gellér Ferencné. In: A Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár 50 éve. - Debrecen : 2002. - 208-232. p. 2 A Könyvtárak Gazdasági Társasága az együttműködés egy lehetséges formája / Ambrus Zoltán. In: Könyvtári figyelő. 1989. 5-6. sz. 465-470. p.

A Tudor programrendszer. Komplex információkereső és jegyzékszolgáltató dokumentációs és bibliográfiai típusszoftver Commodore 64 mikroszámítógépre. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 1986. 5-7. sz. 281-298. p. 4 A MANCI (Magyar és Nemzetközi Cikkek) adatbázis a magyar könyvtár- és információtudományi periodikumok teljes körű, kurrens és folyamatos retrospektív feldolgozása alapján épül, a külföldi folyóiratokat pedig válogatva, 1986 óta dolgozza fel. Előállítója és forgalmazója a Könyvtári Intézet Szakkönyvtára. lásd: http://w3.oszk.hu/manci.htm 5 Coordinating Committee for Multilateral Export Controls. A szocialista országokat sújtó, jellemzően a csúcstechnológia exportját korlátozó szerződés listája. lásd még: http://hu.wikipedia.org/wiki/ COCOM-lista

31

32

1

3

miatt különös módon, alkatrészenként. A darabokban behozott gépeket a Videoton és más elektronikai cégek műszerészei szerelték újra össze. A Megyei Könyvtár első IBM PC-jére (ténylegesen is az előbbi módon) 1988 elején tett szert.

volt. Ilyen formán a könyvtárban alkalmazásba vett – egyébként kitűnő – program is egyedi, csak itt működött. Tervezett továbbfejlesztése teljes integrált rendszerré a későbbiekben sem valósult meg.

Az első saját szakmai feladat a frissen szerzett gépen 1988 novembere és 1989 júniusa között megvalósított adatbázis építés volt, amely az egyedi leltár tételeit tartalmazta az alábbi információkkal: leltári szám, ETO-jelzet, lelőhely, típus, darab és ár. A létrehozott adatbázis volt az alapja az 1989 novemberéig legyártott, a gyűjtemény egészét lefedő vonalkód-halmaznak, amelyet aztán a könyvtár dolgozói a leltári szám alapján ragasztottak fel a dokumentumokra, két műszakban dolgozva. (Izgalmas feladat volt az első ütemben mintegy fél évig tartó, sokszor este 10-ig folytatott művelet - bár sajátos, de kétségtelenül hatásos a csapatépítés szempontjából is.)

Igen mozgalmas év volt az 1990-es, hiszen ebben az esztendőben még két másik jelentős fejlesztés történt, ami már a szolgáltatás színvonalát növelte könyvtárunkban: a salgótarjáni PERI a folyóiratok és napilapok kurrens és retrospektív nyilvántartását segítve kiváltotta a kardexet,6 míg az Országgyűlési Könyvtártól megvásárolt PRESSDOK-HUNDOK7 adatbázisok már valódi tartalmi segítséget nyújtottak a tájékoztatásban a magyar, illetve magyar vonatkozású sajtótermékek országos szintű feltárásával, és közzétételével. Ebben az évben a fenntartó önkormányzat által biztosított másfélmillió Ft pótelőirányzat tette lehetővé a jelentős mértékű fejlesztések megvalósítását8.

A részleges felszerelés eredményeképp a békéscsabai fejlesztésű, DBase alapú KTRVK (Vonalkódos könyvtári olvasói nyilvántartó program) felhasználásával 1989. december 4-én elindult az első, a könyvtárhasználók felé jelentős eredményt mutató számítógépes szolgáltatás, a vonalkódos kölcsönzés. A rendszer – mivel a vonalkódok kinyomtatásához épített adatbázist használta alapként – nem tartalmazott bibliográfiai adatokat, így csak korlátozott képességekkel bírt (de az olvasói adatok nyilvántartásával, valamit a kölcsönzési tranzakciók leltári szám alapú követésével képes volt teljes egészében kiváltani a tasakos kölcsönzést), mégis egy olyan folyamat elindítója volt, amely máig meghatározza a könyvtár informatikai fejlődését. A kölcsönzés elindítása idején a könyvtár már a második PC-jére tett szert. Az elsőn folyt tovább az alapadatbázis építése, míg a második a kölcsönzést szolgálta.

A közkönyvtárak számítógépesítésének egyik legfontosabb állomása volt országos szinten annak a hazai szöveges adatbázis kezelőnek a már 1987-ben elkezdett kifejlesztése, majd elterjedése, amely meghatározta a következő évek menetét, és ez a TEXTAR9 volt. A megyei könyvtárba történő 1991-es érkezését követően jelentős, immár bibliográfiai szintű feltárási munkák kezdődhettek meg. Első lépésként az Új Könyvek 1964-1989 közötti időszaka teljes bibliográfiai állományának betöltése, majd a lokális adatok megfelelő rekordokhoz való rendelése történt meg az év szeptemberétől.10 Az év további eredménye

A következő lényeges momentum az 1990-ben használatba vett könyvtári leltár program fejlesztése, amely már akkor képes volt az állományba vétel, egyedi- és csoportos leltári folyamatok, valamint statisztikák, kimutatások készítésére. A gyakorlat – miszerint a könyvtárak a helyi igények kielégítésére helyben kerestek többnyire egyedi megoldást – országosan is ezen évek sajátja

33

A „Periodika” folyóirat- nyilvántartó és – beérkeztető program / Tokayné Pusztai Gabriella. In: HajdúBihar megyei könyvtári téka. 1991. 2. sz. 35-36. p. 7 Az adatbázis a hazai politikai, gazdasági és részben jogi sajtóban (mintegy 150 napi- és hetilapban, folyóiratban) megjelent, valamint a jelentősebb külföldi lapok és folyóiratok magyar vonatkozású cikkeinek szelektív feltárása. lásd még: http://www.ogyk.hu/konyvt/allomany/pressdok.html 8 Beszámoló a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár 1990. évi munkájáról. – Debrecen : Megyei Könyvtár, 1991. - 24. p. [gépirat] 9 TEXTAR: Egy hazai fejlesztésű szöveges adatbáziskezelő rendszer / Gerő J. Péter. In: Könyvtári figyelő. 1990. 3-4. sz. 194-202. p. 10 TEXTAR: Egy hazai fejlesztésű szöveges adatbáziskezelő rendszer / Kertész Kálmánné, Szalai Gáborné. In: Hajdú-Bihar megyei könyvtári téka. 1993. 1. sz. 45-47. p. 6

34

a könyvtárközi kölcsönzés számítógépre vitele, amelyet szintén a békéscsabai KTRKS szoftverrel oldottunk meg. Ebben az évben a könyvtár már 10 számítógéppel rendelkezett, ami már lehetővé tette a lokális és országos hálózatba való kötésükkel kapcsolatos következő előkészítő (pályázati) munkákat11: • 1991. szeptember 10.: Pályázat benyújtása a Mellon Alapítványhoz a számítógépes hálózat hardverfeltételeinek, egy központi szerver beszerzésének anyagi támogatása céljából. • 1991. december 2.: Az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programhoz való belépés, és a csomagkapcsolt hálózatba való csatlakozás szándéknyilatkozatának elküldése. • 1991. december 13.: „Nagyalföld” alapítványi pályázat a HAJDUCOM program létrehozására, a helyismereti információs adatbázis könyvtárak közötti számítógépes kapcsolatának modemes kiépítésére. • 1991. december 16.: Pályázat benyújtása az IIF programirodához NOVELL (lokális hálózati kiszolgáló) beszerzésének anyagi fedezetéhez Hálózat és kommunikáció Az 1991. évi pályázati erőfeszítéseink sikeresek voltak, 1992-ben felvételt nyertünk a Hungarnet Egyesületbe12, ezáltal már hozzáférhettünk az IIF, majd NIIF által biztosított hálózati szolgáltatásokhoz. (A magyarországi kutatás – felsőoktatás - közgyűjtemények számítógép-hálózati hátterének megvalósítását célul kitűző Információs Infrastruktúra Fejlesztési (IIF) Program 1986-ban indult. A Programot az MTA és az OMFB kezdeményezte, illetve támogatta. Az IIF Program öt eredményes év - a hazai kutatói hálózat alapjainak megteremtése - után a 90-es évek elejétől már valamennyi érintett minisztérium és az OTKA támogató részvételével NIIF - Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési - Programként folytatódott.) Beszámoló a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár 1991. évi munkájáról. Debrecen, 1992. 13-15. p. [gépirat] A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) alkalmazói körébe tartozó felső-, és középfokú oktatási intézmények, akadémiai és más kutatóintézetek, közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok), és egyéb kutatóhelyek összefogása informatikai célú együttműködés érdekében. lásd még: http://www.hungarnet.hu/alapszabaly 11

Az X.25-ös végpont (4800 bps) kiépítése 1992 júliusában megtörtént, ezzel új fejezet kezdődött a könyvtár informatikai életében. Az eddig csak lokálisan elérhető információforrásokon (pl. a már említett Pressdok) túl immár a hazai és nemzetközi könyvtári és tudományos kutatói adatbázisokhoz való hozzáféréssel a könyvtári tájékoztatói munka új dimenziót kapott. Továbbá megnyílt a lehetőség a kommunikáció ez idáig nem ismert formájának, az elektronikus levelezésnek a használatához. Ezzel közel egy időben – az első szerver üzembe helyezésével és a sín topológiájú, koaxiális kábelezéssel épített 10Mbps sebességű lokális hálózat kiépítésével – a helyi informatikai infrastruktúra is óriási fejlődésen ment keresztül. A hálózatok használatával az intézményen belüli hatékonyság és válaszképesség jelentősen javult. Az év során – a saját eredményeink egyfajta következményeként is – megindult a számítógépesítési program a megyei könyvtári hálózatban is. Bemutatókat tartottunk, adatkapcsolatot építettünk ki, tanfolyamokat, oktatásokat szerveztünk a megye könyvtáraiban, elindítva ezáltal az ottani fejlesztéseket is.13 (Ennek egy fontos későbbi fejleménye, hogy 1995-ben az országban úttörő megoldásként a közművelődési könyvtárak közül elsőnek építettünk ki a hajdúbihari könyvtárak közül öttel modemes remote-host kapcsolatot, amely lehetővé tette számukra a könyvtárunk által birtokolt offline adatbázisok távoli lekérdezését, belőlük információ szolgáltatását. Tekintve, hogy az időben a digitális tartalom mennyisége jelentősen nőtt nálunk - Pressdok, OMIKK CD, Complex Jogtár stb. -, de közvetlen hozzáférhetősége a megye közkönyvtárai számára erősen korlátozott volt, ezen innováció részükre óriási jelentőséggel bírt). Mi is megtapasztalhattuk az információkezelés közeli jövőjét: az MTI Sajtóadatbank (SAB)14 által szervezett képzésen megismertük az online információkezelés és a teljes szövegű adatszolgáltatás talán legszínvonalasabb hazai megoldását. Az akkoriban is mintegy másfélmillió rekorddal rendelkező, és évente kb. 140 ezer tétellel bővülő adatbázis lenyűgöző képet mutatott

12

35

13 Könyvtárosok az informatikáért : Hajdú-bihari számítógépes fejlesztések / Gellér Ferencné. In: HajdúBihar megyei könyvtári téka. 1992. 2. sz. 27-29. p. 14 lásd még: http://mti.hu/cikk-nyomtatas/15846/

36

arról, hogyan is képzelhetjük el a szolgáltatás jövőjét. 1993-ban előfizetőkké váltunk, és nagy lelkesedéssel szolgáltattuk tovább az információknak ezt a csodálatos halmazát az X.25-ös hálózaton keresztül. Sajnos az év során az is kiderült, hogy a szolgáltatás fenntartásához fizetőképes kereslet gyakorlatilag nem jelentkezett. Bármennyire is a teljes szövegű információk leghasznosabb tárházát voltunk képesek nyújtani, fenntartani nem tudtuk, és az év végével ez a szolgáltatás nálunk megszűnt.15 Integrált rendszerek és integrálatlan rendszertelenségek Komoly elemző munka és egyeztetés eredményeképp a könyvtárunk felhagyott a saját leltár programon alapuló integrált könyvtári szoftverrendszer fejlesztésének szorgalmazásával. A megyei könyvtárak gazdasági társulásának (GT) döntése értelmében a TEXTAR továbbfejlesztésével 1992 végéig létrehozandó közös szoftverrendszer lesz a majdani, egységes integrált könyvtári programcsomag.16 A fejlesztést aktívan támogatandó a Megyei Könyvtár vállalta néhány városi könyvtár csatlakozását a használói körbe, még ha ez csak az előkészítés fázisában volt is. Hét önkormányzati könyvtár jutott hozzá a szükséges infrastruktúrához, így velünk együtt készen várhatta az elkészülő új integrált rendszer megérkezését. Jelentős várakozásokkal néztünk a feladat elé, ekkorra már befejeződött a dokumentumok vonalkóddal történő ellátása, és jelentős részben a TEXTAR-ban való feltárása is. Reméltük, hogy mindezen adatok természetesen a leendő rendszer induló adataiként biztosítani fogják az használatba vétel gyorsaságát, a munka folyamatosságát. Csalódtunk: a már 1992 végén megtartott hivatalos „átadó” ünnepség nem szolgált a készen várt közös rendszerrel, az akkor már TEXTLIB-nek keresztelt programcsomaggal. Ennél is súlyosabb volt a helyzet a későbbiekben, mert az anyagi támogatások megfelelő mértéke és a GT tagok fokozott várakozása

ellenére sem kaptuk meg használatra kész állapotban a rendszert. A fejlesztés jelentősen elhúzódott, és érdemi eredményt nem produkált egészen 1995 végéig.17 Addigra azonban a fejlesztés elhúzódása és az érdemi eredmények hiánya miatt többekkel együtt mi is felmondtuk a részvételünket a programban, és egy másik, már teljes körűen „működő” integrált rendszer után néztünk. És ezt éppen Debrecenben találtuk meg. A Debreceni Agrártudományi Egyetem és a nyíregyházi Megyei Könyvtár közös fejlesztésében készült SRLib egységes szerkezetű integrált könyvtári szoftver szolgáltatta mindazt a funkciót, amit akkoriban egy, a könyvtári munkafolyamatok mindegyikét lefedő rendszertől elvárhattunk. Ennek alapján az 1996-os év kiemelt feladata az új integrált könyvári rendszerre való áttérés feltételeinek megteremtése volt. 1997-ben ismét jelentős változások történtek könyvtárunkban. Január 4-étől átálltunk az új integrált rendszerre, ezzel együtt lezártuk a cédulakatalógusokat. A könyvtári munkafolyamatok a szerzeményezéstől a kölcsönzésig mind az új rendszerben folytak.18 Lokális hálózatunk ekkorra már 19 munkaállomással rendelkezett, és új szerveren üzemelt a kiszolgálásuk. A hálózaton használt szoftverek és adatbázisok száma már 16 volt. A helyismereti sajtófigyelés a saját, HIPRESS nevű adatbázisba történt, amelyben ekkorra már az 1968 óta végzett sajtófigyelés retrospektív feldolgozása által több mint húszezer bibliográfiai tétel szerepelt. Ezt havi rendszerességgel floppy-s formában is közreadtuk, és eljuttattuk a megye könyvtárainak. Az addigra már túlhaladott és „kinőtt” X.25-ös adatkapcsolatunkat 1998 januárjában valódi internetkapcsolatra cseréltük, a Hungarnet egyesület tagjaként egy 64kbps-os HBONE19 csatlakozásra váltottunk. (Ezen közösség hazai hasz-

2009 óta az MTI honlapján ingyenesen elérhető, lásd: http://archiv1988-2005.mti.hu/index.faces14 lásd még: http://mti.hu/cikk-nyomtatas/15846/ 16 A megyei könyvtárigazgatók a TextLib mellett döntöttek és központi szolgáltatást támogatnak / Fejős László. In: Könyvtári levelező/lap. 1991. 10. sz. 6-7. p.

17 Mi van a TextLib-bel? avagy A hazai fejlesztésű integrált könyvtári szoftver bonyodalmai / Gerő Péter. In: Könyvtári levelező/lap. 1995. 2. sz. 14-15. p. 18 SR Lib élesben / Csontosné Skara Ilona, Nagyné Kováts Lenke. In: Hajdú-Bihar megyei könyvtári téka. 1998. 1. sz. 50-52. p. 19 Az NIIF IP gerinchálózata, a hazai akadémiai közösség számítógép hálózata. A HBONE szolgálja ki a hazai felsőoktatást, kutatás-fejlesztést, könyvtárakat és közgyűjteményeket, valamint számos egyéb közintézményt is. A HBONE különcélú (távközlő) hálózat. lásd: http://www.niif.hu/adathalozat/hbone

37

38

15

nálóinak száma ekkora már közel 300.000 volt, mintegy 400 intézményt fogva össze.20) A február 1-jétől biztosított nyilvános internet-elérés szakmai és olvasói igényeket elégített ki. Ekkortól egyszerre nyújtott a kollégáknak szakmai támogatást a kapcsolattartásban és a tájékoztatásban, valamint szolgáltatásbővülést 4 számítógépen a könyvtárlátogatóknak. Az eddigi eredményeink jelentősek voltak, a következő célokat értük el ez idáig: • A könyvtár-technológia gépesített, integrált könyvtári rendszerben dolgozunk, • saját és vásárolt adatbázisainkat folyamatosan építjük és aktualizáljuk, • a tájékoztatást, irodalomkutatást és kiadványszerkesztést számítógéppel végezzük, • internet elérhetőséget biztosítunk, • és kapcsolatba tudunk lépni távoli könyvtárakkal és adatbázisokkal. Épp ideje volt a továbblépésnek, amelyre meg is érkezett a „felhívás”. Az év legfontosabb – a nemzeti könyvtárügy további fejlődését jelentősen meghatározó – eseménye a Nemzeti Informatikai Stratégián belül megfogalmazott koncepció „Az országos könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési információs hálózat fejlesztésére”. Ez egy olyan, három évre lebontott fejlesztési koncepció, amely „ […] annak a lehetőségét teremti meg, hogy a meggondolatlan döntéseket a végiggondolt döntések, az ad hoc változtatásokat a stratégiai fejlesztési koncepciók váltsák fel, azaz a könyvtári információs hálózat kialakításának területén jelen lévő fejlődés és megtorpanás, fejlesztés és hiány, végiggondolt tervezés és meggondolatlan döntés ellentétpárjaiból a pozitív irányultságúak győzzenek.”21 A koncepció alapján kiírt pályázaton való indulás feltétele egy részletes, három éves fejlesztési terv elkészítése volt.

Eltökéltségünk az előzmények és az addig elvégzett munka ismeretében egyértelmű volt. Az elkészített stratégiai fejlesztési tervünk22 részletesen leírta mind az infrastrukturális, mind a szervezési koncepciónkat. Ennek az első évre vetített részét a pályázat szakmai kuratóriuma még az évben el is fogadta, és támogatásra érdemesnek találta. Az elnyert támogatás felhasználására 1999-ben került sor. Az év végéig összesen 38 különféle kategóriájú számítógépet üzemeltünk be és használtunk folyamatosan (1998 végén 29 db volt). A legjelentősebb fejlesztés a teljes lokális hálózati infrastruktúra lecserélése volt. Gyakorlatilag kiépítésre került egy teljesen új - és további fejlesztésre alkalmas - UTP alapú 10/100 Mbps-os, négyszegmenses hálózati kábelezés a hozzá tartozó aktív berendezésekkel együtt. Ebben az évben elértük az egyik legfontosabb célunkat, beüzemeltünk a megyei könyvtár saját Web szerverét, és elindítottuk rajta a katalógusunk interneten való szolgáltatását (OPAC) az egyéb informatív oldalainkkal együtt. Tehát 1999-ben: • Üzembe helyeztük az első két olvasói katalógus-terminált. • Áttértünk a gyermekkönyvtári részlegben az SRLib alapú kölcsönzésre. • Megteremtettük a hardveres alapját az új módszertani (az ellátó-rendszer kiépítéséhez szükséges) modul alkalmazásának, elkészült a leendő, Monti E. utcai lokális hálózat módszertani része. • A gyűjtemény integrált rendszerben való feldolgozottságának, feltártságának aránya elérte a 90%-ot. A fejlődés hatalmas volt, és még csak az első évét teljesítettük a három éves stratégiai tervünknek. A nagy lelkesedéssel elkészített második fordulós pályázatunk – országosan jellemzően egyébként – a vártnál kisebb eredményt hozott ugyan, de azért lehetővé tette a megkezdett munka folytatását: • Tízre bővítettük az olvasói katalógus-terminálok számát, teljesen kiváltva ezzel a hagyományos cédulakatalógusokat.

lásd még: http://www.niif.hu/niif_intezet/bemutatkozas/tortenet A hazai könyvtárügy stratégiai fejlesztési tervének telematikai koncepciója / Skaliczki Judit. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 1999. 1. sz. 3-6. p.

22 A Hajdú-Bihar Megyei és a megye könyvtárainak információs infrastruktúrafejlesztési koncepciója / Gellér Ferencné. In: Hajdú-Bihar megyei könyvtári téka. 1999. 1. sz. 26-30. p.

39

40

20 21

• Kialakítottunk egy helyismereti digitalizáló munkahelyet. • CD-ROM-on biztosítottuk 10 település könyvtára számára a mintegy 170 ezer rekordot tartalmazó adatbázisunkat, amelyet ők feldolgozásukhoz import-forrásként használhattak. • Felkészültünk a 2000. évi átállásra informatikai szempontból.23 • Befejeztük a gyűjteményünk teljes feldolgozását. Sajnos a harmadik évre a program országosan lendületét, forrását és tartalmát vesztette, a források jelentős csökkenése okán a pályázók támogatása – köztük a miénk is – többségében elmaradt. A források elmaradása ellenére, még ha kisebb ütemben is a vártnál, folyatódott a fejlesztés. A 2001-es év legnehezebb feladata a teljes állományellenőrzés végrehajtása volt. A gyűjtemény 100%-os feldolgozását követően erre már az integrált könyvtári rendszer segítségével kerülhetett sor. A munka ezzel együtt embert próbáló feladat volt, legfőképp a könyvtár városban szétszórt telephelyei, raktárai okán. (Jellemző az akkori állapotokra, hogy a megyei könyvtárunk központi telephelyén az állományunk mindössze 20%-a volt található!) Szolgáltatási szempontból a legjelentősebb lépés az összetett adatbázis-keresést is lehetővé tevő WebOPAC végleges beüzemelése volt. Egy keresőfelületen lehetővé tettük a könyv-adatbázis és a helyismereti cikk-bibliográfia használatát a weben és az olvasói katalógus-terminálokon. Ezzel az interneten elérhetővé vált a 218852 (2001.02.07.) dokumentumpéldány adatai, illetve 57650 (2001.02.07) helyismereti cikk rekordjai. A rendszer ekkortól már biztosítani képes a megfelelő integrálási munkákat követően egyéb adatbázisaink későbbi prezentációját is. A következő év (2002) egyik legfontosabb eseménye kétségkívül a meglévő 64kbps-os bérelt vonali internet csatlakozásunk leváltása, és ezzel 10 Mbpsos optikai adatkapcsolat kiépítése a HBONE felé. A körülmények szerencsés láncolata lehetővé tette, hogy ezt saját forrásból voltunk képesek véghezvinni.

Ezzel a lépéssel jelentős fejlődést értünk el mind az elérhetőségünk, válaszkészségünk, mind az olvasóink kiszolgálási minősége terén. Létrehoztuk továbbá a megyei KözElKat (közös elektronikus katalógus) rendszerünket, amely a saját és a társult megyei intézmények, valamint a nagyváradi Bunyitai Vince RMDSZ Könyvtár katalógusaiban való, egy felületen kezdeményezett keresést biztosította a használóknak. Ezzel – ha nem is a három éves fejlesztési terv forrásaiból, de – létrehoztuk azt az együttműködési alapot, amelyre a továbbiakban közösen építkezhettünk. A könyvtár Monti ezredes utcai telephelyén megnyitottunk egy Sulinet termet, ahol a gyermekek ettől kezdve 7 számítógépen gyakorolhattak, tanulhattak. A 2003-as esztendő ismét az adatkapcsolat bővítésével kezdődött, és a technológia akkori fejlettsége lehetővé tette, hogy ez nem járt tényleges eszközcserével. Az új sávszélesség januártól 100Mbps-ra nőtt. Az egyre nagyobbá váló belső és külső forgalom igényelte már a bővítést. Az ekkoriban használt integrált rendszerünk fejlesztése a megelőző évben befejeződött, már nem várhattunk újabb funkciókat, illetve az újabb igényeink teljesítését a jelenlegi továbbfejlesztésével. Felismertük, hogy a továbblépéshez a rendszer leváltására lesz szükség. Ehhez az igényhez szinte tökéletesen illeszkedett a 2004 nyarán meghirdetett NKA pályázat, amely olyan integrált könyvtári rendszer és a hozzá szükséges infrastruktúra beszerzését támogatta, amely: „[…] – bizonyítottan alkalmas a MOKKA rendszerhez (központi adatbázis, leés feltöltési eljárások, lokális adatbázisba való webes átjelentkezés, lehetőség) való csatlakozáshoz, és – az import és exportfunkciók HUNMARC-on vagy USMARC-on alapulnak, illetve külső adatbázishoz való kapcsolatuk megfelel a nemzetközi szabványoknak (pl. Z39.50 kapcsolat); az adatbáziskezelő http-protokollon keresztül kívülről lekérdezhető (paraméterezhetőség). […]”24 lásd: http://www2.nka.hu/pages/hirlevel/hirlevel2004/hirlevel14.pdf - 587-589. p. (Internetes dokumentum)

24 23

lásd részletesen: http://www.itb.hu/fejlesztesek/2000/y2000p_3.htm

41

42

A teljes megpályázott összeg (az országban egyedüli közkönyvtárként!) elnyerésével lehetővé vált, hogy maradéktalanul megvalósítsuk elképzelésünket. 2005. december 19-én az új rendszer éles használatba vétele megtörtént. Az esemény, a gondos előkészítésnek köszönhetően mindenféle probléma nélkül zajlott le. A kihívás az volt ebben, hogy az átállást „menet közben”, a könyvtár működését és szolgáltatását semmiben nem gátolva vagy akadályozva, és nem a nyári zárás idején kellett végrehajtani. Ebben az évben egy másik úttörő elgondolás modellkísérletét valósítottuk meg a Calimera – Hortobágy projektben. Kíváncsiságunk konkrétan a három különböző típusú közgyűjteményben (könyvtár, levéltár, múzeum) található, az adott téma köré csoportosítható adatok egy keresésben való, közös elérhetőségére irányult. A társintézmények közreműködésével létrejött modell adatbázis – amely a Hortobágy tájegység és a hortobágyi csárdák témája köré csoportosult - alkalmas volt ezen tapasztalatok megszerzésére.25 Az alkalmazott technológia egy, a világban elterjedten használt, bevált megoldás, az OAI volt. Hazai implementációja már létezik, például a SZTAKI, valamint a Magyar Elektronikus Könyvtár közös HEKTÁR projektje. Szintén fontos mérföldkő, hogy elkészült az első, nagyobb volumenű digitalizálási projektünk eredménye, a Debreceni Képes Kalendáriom 1901-1938 közötti köteteinek digitalizált kép-és szöveganyaga, és a belőle épített, keresővel felszerelt adatbázis. 2006 már a könyvtár életének egyik legfontosabb pillanatára, az új Bem téri épületbe való költözésre készülés jegyében telt. Jelentősnek mondható informatikai fejlesztés ebben az évben már nem történt, a szolgáltatás viszont egy új, komoly lehetőséggel gyarapodott: az új OPAC kiszolgáló beüzemelésével, és a távolról való olvasói bejelentkezés biztosításával egy jelentős, régóta tervezett funkciót valósítottunk meg.

A költözés Végre eljött a várva várt, közel negyven éve vágyott és tervezett26 pillanat: 2007 tavaszán beköltöztünk az új épületbe.. S ez természetesen rengeteg feladattal járt. A címzett támogatás az új épület27 funkcionális felszerelését is tartalmazta, ami esetünkben egy komplett, újonnan kiépített informatikai környezetet jelentett! A könyvtárunk nemcsak új épületre, de egy teljes, új gépparkra is szert tett. Jelenleg a Méliusz Központban 120 db számítógép (ebből a munkaállomások száma: 43, az olvasói terminálok száma összesen: 65, ebből internetes: 40, intranetes – OPAC - : 13, oktatási: 12); 5 db szerver, 25 db hálózati aktív berendezés, 16 db nyomtató működik. A belső hálózat strukturált, kétszegmenses, optikai gerinccel, gigabites STP végpontokkal. Hogy legyen elképzelésünk az adathálózatunk nagyságáról, egy szemléltető tény ehhez: az épületben több mint 7 km kábel hozza-viszi az adatokat az asztalokhoz, a több mint 230 lehetséges végponthoz. A központ a HBONE hálózatához az ATOMKI-n keresztül csatlakozik, jelenleg 100 Mbps sávszélességgel, amely igény esetén bármikor bővíthető a gigabites tartományba. Az épületben nyilvános ingyenes Wifi szolgáltatást is indítottunk. Az elmúlt 22 évben megtanultunk egy fontos leckét: könyvtárunk tartalma az információ, munkaeszköze pedig az információs technológia, bármilyen formában is legyen akár az egyik, akár a másik. Bármelyik hiánya, nem megfelelő minősége, teljesítménye a teljes struktúrára nézve lehet végzetes. Éppen ezért nem állunk meg elégedetten eredményeinket látva, sőt! Az elkövetkező időben a nyertes TIOP és TÁMOP pályázatainknak köszönhetően olyan jelentős tartalmi és szolgáltatás-fejlesztéseket fogunk véghezvinni, amelynek jelentősége talán felér a könyvtárunk előző 20 éves informatikai fejlesztése összességéhez. Ennek taglalása azonban már egy másik dolgozat témáját alkotja.

Calimera: „Hortobágy” kisérleti modell / Gellér Ferencné, Burai István : [előadás]. – Tradíció és világháló konferenciasorozat. 2005. április 7. Győr, 2005. június 28. Békéscsaba.

Egy álom krónikája : Az új Megyei Könyvtár meg nem építésének története / Gellér Ferencné. In: A HajdúBihar Megyei Könyvtár 50 éve. – Debrecen : 2002. - 238-246. p. 27 lásd még: http://epiteszforum.hu/node/6438

43

44

26 25

A mostani összefoglalás messze nem teljes és hiánytalan leírása az elmúlt huszonkét év történéseinek, de reményem szerint alkalmas volt arra, hogy rávilágítson egy közművelődési könyvtárt érő informatikai kihívásokra, és bemutassa az azokra adott válaszait. Bízom abban, hogy sikerült áttekintést nyújtani arról a nehéz és tudatos munkáról, amit a Megyei Könyvtár dolgozói ebben az időszakban megéltek és véghezvittek. Örömömre szolgált részt venni ebben a munkában már 1987 óta.

KERTÉSZ GYULA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA



Nehéz feladat, ugyanakkor nagy megtiszteltetés számomra, hogy egykori tanárom dr. Kertész Gyula tanár úr életét és munkásságát méltathatom. Nehéz, mert nincs közöttünk, könnyebb lenne, ha itt lehetne és az ő személyes jelenlétében köszönthetnénk egykor tanítványai, kollégái, közöttük én is.

Burai István

osztályvezető Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Információs Központ

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a mai ünnepségen megjelent kedves vendégeket, dr. Kertész Gyula tanár úr feleségét, Katit és családját, a kedves kollégákat, egykori hallgatókat, akik eljöttek, hogy együtt emlékezzünk dr. Kertész Gyula tanár úrra, aki most lenne 75 éves.

Kertész Gyula tanár úr könyvtáros nemzedékeket tanított közvetlenül úgy, hogy hallgatói voltunk a főiskolán, vagy közvetve, felsőoktatási jegyzetei, illetve bibliográfiai munkássága által. Könyvtáros nemzedékek mondhatják el, hogy dr. Kertész Gyula tanítványai. Tanítványai a szó nemes értelmében, mert nemcsak átadta a tudást, az ismereteket, amit a vizsgákon aztán szigorúan megkövetelt, hanem tanította, következetesen nevelte is hallgatóit tisztességre, becsületre, nyitottságra, alapos, pontos, precíz munkára, mely a könyvtáros hivatás egyik alapvető feltétele. Akiket tanított, mindig nagy tisztelettel és megbecsüléssel emlékeznek rá, idéznek fel eseményeket, melyek főiskolai tanulmányaik során történtek Kertész Gyula tanár úr óráin, illetve vizsgáin, mert a vizsgák nem mindig úgy sikerültek főként eleinte, ahogy mi hallgatók elképzeltük. Rá kellett jönnünk, hogy alaposabban, több időt ráfordítva kell vizsgáira készülni, mert az ő általa oktatott tantárgyak elmélyültebb felkészülést kívántak, mint a többi tantárgy. Élményeinkről a mai délutánon még beszélgetünk, felidézzük azokat az emlékeket, melyek dr. Kertész Gyula tanár úrhoz fűznek minket, illetve Kertészné Katihoz, aki a Városi Könyvtár igazgatójaként sok hallgatónak „pátyolgatta” a 45

46

lelkivilágát, segítette a főiskolai oktatást, mivel a Városi Könyvtár nagyon jó gyakorlóhelye volt a főiskolának és több hallgatónak biztosított később munkahelyet is. Úgy gondolom, ha van egy biztos családi háttér, segítőkész feleség, aki még ráadásul könyvtáros is, akkor el lehet érni olyan eredményeket, mint dr. Kertész Gyula tanár úr. Dr. Kertész Gyula tanár úr életéről, munkásságáról, oktatómunkájának eredményeiről, szakmai sikereiről, tudományos kutatásairól napokat lehetne beszélni, de erre nincs lehetőség. Ezért én tanár úr életének és munkásságnak főbb állomásait emelem ki, s idézek kollégák, egykori hallgatók visszaemlékezéseiből. Előadásom összeállításában nagy segítséget jelentettek a Kertészné Kati által rendelkezésemre bocsátott dokumentumok, dr. Bényei Miklós több írása, megemlékezése dr. Kertész Gyuláról – köszönet érte mindkettőjüknek. Nagy segítség volt továbbá a főiskolánkon tartott 2006-os dr. Kertész Gyula szaktanterem avatási ünnepség anyaga, amelyből néhány kép erejéig majd bepillantást nyerhetünk az előadás végén. Dr. Kertész Gyula tanár úr a Bihar vármegyei Magyarhomorógon született 1935. április 12-én. Innen hozta magával természetszeretetét, szívósságát, reformátusságát. Az általános iskola befejezése után a debreceni Református Kollégium gimnáziumában érettségizett 1953-ban. A gimnázium zenei tagozatára járt, énekelt a kollégiumi Kántusban. Osztályfőnöke a kiváló, nagy tudású, tekintélyes pedagógus Szabó István volt.

1965 és 1977 között a debreceni Tanítóképző Intézet intézeti tanáraként, illetve a főiskolává történt átszervezés után főiskolai docensként dolgozott. 1977-ben a népművelő-könyvtáros képzés a főiskolán megszűnt, így Budapestre, az Állami Gorkij Könyvtárba (a mai Országos Idegen nyelvű Könyvtárba) került. 1985-ben az Országos Széchényi Könyvtár Retrospektív Nemzeti Bibliográfiai Osztályának főmunkatársa, majd osztályvezetője lett, itt dolgozott 1998-ban történő nyugdíjba vonulásáig. A nyugdíjas évek alatt tovább folytatta munkáját 2002-ben bekövetkezett haláláig.

Oktatói tevékenységéről részletesebben Oktatói tevékenysége a debreceni Tanítóképző Intézethez, illetve Főiskolához kapcsolódik, ahol 12 évet tanított a népművelő-könyvtár szakon. A könyvtári tájékoztatás, a könyvismeret, illetve az orosz nyelv oktatója volt. Nappali és levelező képzés keretében mintegy 1500 hallgató képzésében vett részt. Kezdetben csoportvezető tanár, majd az 1975/76-os tanévben a könyvtári szakcsoport vezetője lett. Csoportvezető tanárként jól együttműködött a hallgatókkal, s az akkori ifjúsági szervezettel. Részt vett a Főiskola, a diákok, az évfolyam közösségi életében, a különböző rendezvényeken. Többször volt a diákokkal kirándulásokon, elkísérte őket, amikor társadalmi munkára mentek. Ő volt a hallgatók tudományos diákköri munkájának a segítője is, amit lelkiismeretesen, érdemi módon teljesített.

1957-ben a derecskei járási könyvtár vezetője lett, majd 1960 és 1965 között a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár módszertani csoportjában dolgozott. Sok segítséget kapott munkájához kollégáitól és az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjától, különösen Sallai Istvántól és Sebestyén Gézától.

Sokan a diákok közül szigorúságát, igényességét és precizitását csodáltuk. Később, az élet, a mindennapi munka igazolta, hogy Tanár úr igényessége, pontossága mennyire fontos és mennyire bőségesen kamatozik szakmai tevékenységünk során.

47

48

Én 1965 és 1968 között voltam tanítványa, s főként a rendszerességet, az alaposságot, a minél nagyobb tudás megszerzésére való törekvést, az emberséget sajátíthattam el tőle. Példaként áll nagy lexikális tudása, rendszeretete úgyis, mint könyvtáros és úgyis, mint tanár előtt. Sokszor diákként nem éreztük, nem értettük, miért kell olyan alaposnak, precíznek lenni az elsajátított ismereteknek, csak később, az életben, a mindennapi munka során tudatosult bennünk, hogy mennyire fontosak ezek az ismeretek. Többször nehezteltünk Tanár úrra – magunk között „két lábon járó lexikonnak” neveztük –, de igaza volt. Tanárként is sokszor eszembe jut, ahogy pontosan, precízen előadott vagy vizsgáztatott. Nem lehetett NEM készülni vizsgáira, mert követelt, tudta, hogy alapos ismeretek nélkül nem lehet a könyvtárosi pályán dolgozni és eredményeket elérni. Igényes volt velünk és önmagával szemben is. Tanítványaival igen jó kapcsolatot alakított ki, szakdolgozói közül nem egy tanítványának a munkáját segítette a megjelenéshez. Hallgatóival évtizedeken átívelő kapcsolatot tartott fenn, közülük szakmai szempontból is kiemelkedő levelezése pld. Héthy Zoltánnal, Praznovszky Mihállyal, vagy barátsága Nagy Sándorral és Biczák Péterrel. Törődött végzett hallgatóival is, segített szakmai terveik megvalósításában, elhelyezkedésükben. Tanár úr sajátos humorát, szellemes megjegyzéseit sem felejtették el tanítványai. Biczák Péter így emlékszik vissza: - Több óráján elhangzott ironikus felhanggal, hogy „látják, milyen szerencséjük van, hogy nem készült el a két világháború közötti magyar könyvészet… legalább nem kell megtanulniuk, gondolják meg, hány adatot megúsztak!”

nárképző főiskolák, a 4. kötet pedig a tanár- és tanítóképző főiskolák egységes jegyzeteként került kiadásra. A Kertész Gyula tanár úr által írt első kötet 1975ben jelent meg, 1981-ben már a 6. változatlan utánnyomása látott napvilágot. A jegyzetsorozat utánnyomásai az 1990-es évekig szolgálták a könyvtár szakos hallgatók képzését. Ebben foglalta össze a bibliográfia szerepét, helyét és a bibliográfia rendszerét. Dr. Bényei Miklós így ír erről: „A jegyzetben következetesen érvényesítette a történeti szemléletet, és a legjobb, legfrissebb hazai szakmunkák nyomán behatóan foglalkozott a bibliográfiák tipológiájával, az egyes műfajokkal, … külön fejezetet szentelt … a magyar nemzeti bibliográfiának.” Szintén oktatási segédlete az 1978-ban közzétett A bibliográfiák elméleti és módszertani kérdései című írásmű. Ebben leírja, hogy hogyan kell bibliográfiát készíteni, főleg azok számára, akik kezdők, vagy kevés tapasztalattal rendelkező szakemberek. 2003-ban ünnepeltük főiskolánkon a könyvtáros képzés indulásának negyvenedik évfordulóját, jó előre felkértük Tanár urat előadás tartására, melyet nagy örömmel elfogadott, de sajnos az előadásra már nem kerülhetett sor. Az évfordulóra megjelent egy ünnepi kötet, melyben az egykori hallgatók visszaemlékezései is olvashatók. Ebből a kötetből idézem néhány hallgató Tanár úrra való visszaemlékezését.

Tanár úr debreceni oktatói munkásságának eredménye, hogy a hazai és nemzetközi szakirodalomra támaszkodva elsőként szerkesztette meg a könyvtári tájékoztatás négykötetes felsőoktatási szintű jegyzetét. Az 1-2-3. kötet a ta-

Dr. Nemes Erzsébet, aki 1968-ban végzett és jelenleg a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának igazgatója, így emlékezik: „A csoportvezető tanárunk Kertész Gyula tanár úr volt. Az ő előadásaira nagyon oda kellett figyelni, két okból is. Viszonylag halkan, monoton hangon beszélt, előadása nagy része nem volt benne a tankönyvekben, vizsgán pedig mindent visszakérdezett. Kezdő tanár volt akkor, az első félévi vizsgán volt is ebből probléma. Könyvismertetésből, amikor 1-1 órás nyaggatás, vizsgázta-

49

50

tás után már a hetedik diákot húzta el, Kurucz Albert felhívta a figyelmét a faliújságon megjelent diákreklamálások hatására is, hogy a vizsgáztatás körül valami nincs rendjén. Persze később mi is jobban megtanultuk a tananyagot, ő is visszafogott a szigorúságból. Azt viszont el kell ismerni, hogy aki a pályán maradt, Kertész tanár úrnak köszönhetően sokat kamatoztathatott azokból az ismeretekből.” Széll Irén szintén 1968-ban végzett, jelenleg Szegeden a Somogyi Könyvtár Gyermekkönyvtárának vezetője, így ír: „Kertész tanár úr példaadó precízsége, lelkiismeretessége és kitartása még ma is biztatás számomra, amikor szívesen feladnék egy-egy hosszas, nem sok sikerrel kecsegtető munkát. …Akkor nem is igen éreztük hiányát, hogy tárgyaihoz nem volt jegyzetünk. Mindig mindenki pontosan tudta, mi az, amit elvár és követel tőlünk. Nem is fogadta el a vizsgán a félig elsajátított ismereteket.” Tanár úrnak nemcsak tanári, hanem bibliográfusi tevékenysége is jelentős.

Bibliográfiai munkásságáról röviden Az 1970-es évek közepén jelent meg A magyar időszaki kiadványok egyedi repertóriumai. Annotált bibliográfia és 370 tételt tartalmazott. Második bővített kiadása már 830-nál több tételt közölt, a megjelenése, 1990 óta szinte fogalom a könyvtáros szakmában, mivel ez a munka a magyar időszaki kiadványokkal foglalkozó könyvtárosok és könyvtárhasználók számára elengedhetetlen segédlet. Célja többek között az volt ezzel a munkával, hogy a tájékoztatásban dolgozó könyvtáros kollégák munkáját megkönnyítse. Ezt a célt munkájával maradéktalanul teljesítette.

Bibliográfusi munkájának utolsó szakasza a Magyar Könyvészet 1921-1944 közötti ciklusbibliográfia hátralévő köteteinek szerkesztése. A sorszám szerinti harmadik kötetet társszerzőként, a negyediket és ötödiket egyedül szerkesztette nyugdíjba vonulásáig. Nyugdíjasként fejezte be a Magyar helységnévtárak, helynévlexikonok és szótárak: történeti, tipológiai áttekintés című művét. (2000-ben jelent meg) Könyvtárosok számára ez a segédlet is pótolhatatlan a helyismereti- helytörténeti tájékoztatásban. 2008-ban jelent meg Borsos Attila A magyar időszaki kiadványok repertóriumai II. Annotált bibliográfia című kötete, mely folytatása a korábbi munkának, vagyis Kertész Gyula munkájának, ez mintegy 490 tételt tartalmaz. Jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban folynak a munkálatok az 1-es és 2-es kötet összedolgozásán Borsos Attila közreműködésével, amint erről Kertészné Kati tájékoztatott. Meg kell itt említenem Kégli Ferenc 2005-ben megjelent munkáját, melynek címe: Életrajzi források a helyismereti tájékoztatáshoz…annotált bibliográfia. Gyuris György mutatja be az elkészült bibliográfiát, melyről a következőket olvashatjuk: „A könyv létrejöttében jelentős szerepet játszhatott a szerző mentorának, Kertész Gyulának e tárgyban való bibliográfiai adatgyűjtése, melyre a szerző hivatkozik, és a kiadványt is Kertész Gyulának, a jeles bibliográfus emlékének ajánlja.

Az 1980-as évek elején a helyismereti bibliográfia témakörrel kezdett ismét behatóbban foglalkozni. 1983-ban közreadja A regionális bibliográfia néhány elméleti – terminológiai kérdése című dolgozatát, majd A falu- és városbibliográfiák szerkesztésének módszertani kérdései című írását.

Ide kívánkozik magának Kégli Ferencnek is a nyilatkozata tanár úr munkásságáról: „Hacsak a retrospektív nemzeti bibliográfia szerkesztése lenne Kertész Gyula szellemi hagyatéka, már azzal is helyet kaphatna bibliográfiatörténetünk panteonjában.”

51

52

(Kégli Ferenc az OSZK-ban közvetlen munkatársa volt Kertész tanár úrnak, s tanár úr nyugdíjba vonulása után átvette tanár úrtól a Retrospektív Bibliográfiai Osztály vezetését.)

Tanár úr megbízásai szakmai berkekben Tagja: • az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács képzési és továbbképzési szakbizottságának 1968-1974 között, • A Könyvtári Figyelő szerkesztőbizottságának 1968-1978 között, 1973-tól, a megalakulástól a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Bizottságának, • 1980-tól a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak, • 1986-1990 között a Magyar Tudományos Akadémia könyvtörténeti és bibliográfiai munkabizottságának, • 1980-1985 között az IFLA egyik hazai résztvevője. Könyvtári vonatkozású közleményeinek száma megközelíti a százat.

Kitüntetései • 1980-ban a Szocialista Kultúráért jelvényt, • 1994-ben a Szinnyei József-díjat, • 1995-ben az OSZK Széchényi Ferenc emlékérmét kapta meg. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete két tagozata, a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete és a Bibliográfiai Szekció közösen 2005-ben Kertész Gyula díjat alapított. A díjat először 2005-ben Dr. Bényei Miklós nyugalmazott könyvtárigazgató-helyettes, 2006-ban Kégli Ferenc az OSZK osztályvezetője, 2007ben Orbánné Horváth Márta a Győri Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója, 2008-ban Nagy Anikó az MKE főtitkára és 2009-ben dr. Gyuris György a Sze-

53

gedi Somogyi Könyvtár nyugalmazott igazgatója vehette át. A 2010-es díjazott személyéről ezután születik majd döntés. Dr. Kertész Gyula emberi magatartása, tudása, elkötelezettsége példa a könyvtáros társadalom számára. Elképzelései, javaslatai, elméleti és metodikai meglátásai, kritikai észrevételei maradandó értékei a hazai könyvtár- és tájékoztatástudományi szakirodalomnak, ahogy Dr. Bényei Miklós írja egyik megemlékezésében. Dr. Kertész Gyula munkássága, szellemi hagyatéka rendkívül jelentős. „Bár szakmájában (a magyar könyvtárügyben) maradandót alkotott, bennünk, volt tanítványaiban mégis leginkább, mint tanár, mint pedagógus példakép él tovább” – ahogy egykori tanítványa Dr. Nagy Sándor emlékezik. Emlékét őrzik családtagjai, tanítványai, kollégái, ismerősei. Főiskolánk, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola is őrzi emlékét. 2006. december 14-én szaktantermet avattunk tiszteletére. Ez a szép megemlékezés és ünnepség elsősorban a feleségnek, Kertészné Katinak köszönhető, mivel könyvtár szakos képzésünk részére felajánlotta Tanár úr munkáinak egy részét, melyet mi állandó kiállítás formájában gondozunk és őrizünk. Köszönet érte. Előadásomat Fonyóné Égi Ilona, egykori tanítvány megemlékezésének utolsó sorával zárom, aki a képzés 40 éves találkozójára készített emlékkötetbe tanár úrra és feleségére, Katira emlékezve ezt írta: „Debrecenben a főiskolán töltött évek életre szólóan szép emlékek a szívemben.” Úgy gondolom, sokan így vagyunk ezzel. Köszönöm a figyelmet.

54

Felhasznált irodalom • Bényei Miklós: Kertész Gyula bibliográfia-elméleti munkássága. In: Könyvtári figyelő, 2007. 3. sz. 468-484. p. • A debreceni népművelő-könyvtáros képzés jubileumi évkönyve 1963-2003 / szerk: Goda Éva, Suppné Tarnay Györgyi. Debrecen, KFRTKF, 2003. • Emlékülés és szaktanterem avatási ünnepség /szerk. Goda Éva. Debrecen, KFRTKF, 2006. 50 p. • Gyuris György: Életrajzi források a helyismereti kutatás számára. In: Könyvtári figyelő, 2006. 2. sz. 355-358. p. • Vasbányai Ferenc: A magyar időszaki kiadványok repertóriumai II. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2008. 5. sz. 57-59. p. Dr. Goda Éva PhD főiskolai tanár

dr. Kertész Gyuláné az emlékezők között (első sor balról a negyedik)

Dr Goda Éva előadás közben

55

56

MI LENNE VELEM NÉLKÜLEM? EGY DEBRECENI REGÉNY MARGÓJÁRA (1) 2009-ben Sopronban, az Edition Nove kiadásában jelent meg nyomtatásban dr. Salga Attila Debrecenben élő és a Debreceni Egyetemen oktató nyelvész helyi témájú regénye egy szójátékot jelentő címmel: Mi lenne velem nélkülem? A mű elektronikus könyv formájában is letölthető az internetről. A cselekmény nagyobb része 1995 nyarán játszódik és szereplője Ártándiné Borbás Ilona, egy hajdani MSZMP-párttitkár lánya. Érdekes lehet-e egy ilyen történet éppen napjainkban, amikor a politika már nem érdekli annyira az embereket, mint a rendszerváltás hajnalán, vagy ha mégis érdekli, akkor megosztja a társadalmat? (2) Kérdésemre Salga Attila a Debreceni Városi Könyvtár Batthyány úti Olvasótermében rendezett könyvbemutatón és író-olvasó találkozón, 2009. november 9-én elmondta, hogy könyvét már 1992-ben megírta, majd a közelmúltban készült el a végleges változattal. Miután nehéz volt kiadót találni, a szerző művei internetes terjesztését is szorgalmazta. Varga Lajos magyartörténelem-filozófia szakos tanár, az író beszégetőtársa, a rendezvény moderátora hangsúlyozta, hogy a közelmúltról - az 1945 és 1995 közötti időszakról, más szóval a szocializmusról és az újkapitalizmusról - írni sohasem megkésett vállalkozás. Hozzátette, hogy tud olyan debreceni osztályról, ahol egyetlen diák sem hallott vagy olvasott arról, ki volt Kádár János. Salga Attila könyve 50 esztendőt átfogó korszakot mutat be. Négy cselekményszálon futtatja a regény eseményeit. Az idősíkok váltogatása, néhol múlt és jelen „egymásba csúsztatása” különös atmoszférát teremt. A történetmondás Borbásné Ártándi Ilona, a nő szemszögéből láttatja az eseményeket. A sajátos elbeszélői „Én” választása - egy nő szemével látni a világot - egyúttal kihívást is jelentett a szerzőnek. A regény főhőse nagyon „nőies nő”: ilyen a gondolkodásmódja, a szerelemhez való viszonya, a megalázottság, alávetettség mint tipikus női léthelyzet. Ilonának nincs férje, már elvált. Bandit, érettségizett, az egyetemre felvett fiát egyedül neveli. A főhős élete „sorsfordulójához”

érkezett: elveszítette legális titkárnői állását. Fia, Bandi életében is eljött a változás: ő éppen most készül élete új hivatására. Biológia szakra vették fel az egyetemre. Ebben a helyzetben Ilona akár egy független nő is lehetne, csakhogy nem az: volt párttitkár apja továbbra is beleszól lánya életébe, sőt, már-már titkosszolgálati módszerekkel figyelteti kapcsolatait. A főhősnő végül szakít apjával. Valóban önálló, független nő lesz belőle. A hajdani pártelittel, ill. azok leszármazottaival, a privatizálásból hasznot húzó „új vállalkozókkal” való kapcsolata azonban mindvégig megmarad. A 42 évesen még mindig vonzó nőnek otthona mellett a debreceni vállalkozói elit adja a biztonságérzetet. Ennek az elitnek regénybeli ábrázolása számomra hitelesnek tűnik. A szintén debreceni Sarkadi Imre A gyáva című kisregényének hősnője nem szakít gazdag pesti környezetével az újrakezdés reményében sem. Salga Attila regényhősében még a gondolata sem merül föl annak, hogy el kellene hagynia a debreceni viszonyok között „gazdag helynek” számító Batthyány utcai sarokházat. A hagyományok erejét, a biztos pontot ez az otthon jelképezi a nő életében. A ház, az otthon mint „összetartó erő” Szabó Magda regényeiben is hangsúlyos elem. Itt is egyfajta „debreceniség” szimbóluma a Batthyány u. Szent Anna u. sarkán álló, 1925-1927 között elkészült épület. Más debreceni helyszíneket is vázol a szerző: építkezést a Böszörményi úton, a privatizáció egyik nyertesének úszómedencével ellátott villáját stb. Egy Dobozi utcai lakás Ilikének és Péternek örömtanya, az új élet reménye volt, míg a hajléktalan Gáspár Pisti számára menedékhely. Szinte maga előtt látja az olvasó a Szent Anna templom lépcsőjén kolduló Pistit, akár Szabó Magda Ókútjának „már-már a városképhez tartozó” koldusát. Salga Attila regénye napjaink kapitalizmusának Debrecenét mutatja be. Ez az ábrázolás néha kísértetiesen idézi a múltat, de időnként megvilágítja a város sajátosan mai, rendszerváltás utáni arcát is. Ártándiné Borbás Ilona egy párttitkár lányaként nőtt fel Derecskén. Debreceni titkárnőként is a valóságnak csak egy szűk szeletét ismerhette meg. Munkanélküliként dolgozni jelentkezik egy volt pártmunkásnál, Aszódi Istvánnál, aki orosz hadifogolyként elszenvedett élményeit, az ötvenes évek begyűjtéseinek irányítását a Debrecen környéki parasztoknál, majd debreceni pártmun-

57

58

kásként szerzett tapasztalatait íratja le vele magnetofonkazettákról. Ilike - és vele együtt esetleg az olvasó is - rácsodálkozik erre a valóságra. Ártándi ismerte Borbás Sándort, Ilike zsarnok apját, akiről Ártándi nézőpontjából még mélyebben feltárul a nő múltjának legfájóbb részlete, az 1972-ben elszenvedett vizsgálati fogság. Ilonát egy gyilkosság elkövetése miatt gyanúsították. A nő életének e megrázó eseményeit sem tőle magától, hanem a kihallgatótisztnek (vagy inkább önmagának?) körmölt füzetlapokról ismerhetjük meg. A kockás füzetek tartalmát Bandi, Ilona fia falja mohó kíváncsisággal. Ezek után már csak azt kérdezheti meg az olvasó, miként csöppen bele ebbe a volt pártvezetőkből és jómódú vállalkozókká lett utódaikból álló környezetbe Gáspár Pisti, az Egri Gyermekvárosban felnőtt hajléktalan? Róla kiderül, hogy Borbás Sándor nem vállalt fia, Ilona féltestvére. A véletlenek ilyen szerencsés összjátéka Szerb Antal legjobb regényeire emlékeztet: a főhős „véletlenül” éppen azzal fut össze, aki majd a legtöbbet segít neki, a jól összegubancolódott cselekményszálak „véletlenül” kisimulnak, a regény végén minden elrendeződik. Szerencsére a szerző nyitva hagyja a történet befejezését: nem tudjuk meg, hogy a hosszú évek után ismét összetalálkozó egykori pártmunkások, Borbás és Ártándi sorsa miként alakul. Azt is csak sejtetni engedi a szerző, hogy Ilona élete végre olyan lesz, ahogyan azt ő élni szeretné. A könyvet a hasznos ismereteket közvetítő, dokumentatív szövegek és az érdekfeszítő cselekmény mellett sajátos nyelvezete, stílusa miatt is érdemes elolvasni. A posztmodern stílus elemeivel is él helyenként a szerző. Ennek talán legszebb példája a szőlőszem-hasonlat, amellyel a szerző Petőfi Sándor: Az apostol című művére utal. Finom humor szövi át az egész regényt. Az ötvenes évek beszolgáltatásainak eseményeit vámospércsi általános iskolások mesélik el egymás között Aszódi visszaemlékezéseiben, például így: „Azt kérdezte édesapámtól a múltkor egy idegen bácsi, amikor bementek a kamarába: >>Mért van az, hogy egy disznónak nyolc lába van?!<< Mert mi is kettőt vágtunk, de csak egyre kértünk engedélyt.” (186. p.) Példaként álljon még itt Bandi indulatos mondata nagyapjáról, Borbás Sándorról, miután felfedték előtte a múltat: „Az ő szíve, agya talán természetvédelmi terület, hogy minden és mindenki

59

érintetlenül hagyja?!” (95. p.) Végül idézem az író és egyúttal mindannyiunk kedvenc szófordulatát, Ilike önmagához intézett kérdését, amikor felkereste apját Debrecenben, a Széchenyi úti otthonában, hogy értesítse a legújabb fejleményekről: „A fejemben kavargó gondolatokat vajon most hány közlekedési rendőr tudná irányítani?!” (166. p.) Az író a találkozón elmondta, hogy nagyon kevés visszajelzést kapott olvasóitól a könyvről. A rendezvényen többen is kérdéseket tettek fel vagy hozzáfűzték gondolataikat a beszélgetéshez. Már említettük, mennyire fontos szerepet játszanak a dokumentumok a regényben. Falcsik Marit, Ilike volt osztálytársát, Aszódi fiatal, a férje örökségére vágyó, alkoholista feleségét úgy is megismerjük, hogy a nyári hőségben Mari „nosztalgiázásból” elkezdi olvasgatni a nyugágyban régi önéletrajzát és tanári álláspályázatát a hajdúszoboszlói gimnáziumba. A dokumentumokról a szerző elmondta, hogy sok eredeti dokumentumot kellett felhasználnia, de olyan is akadt, amit ő maga talált, méghozzá iskolai papírgyűjtés közben. Így bukkant rá egy volt párttitkár teljes személyi anyagára. A Batthyány utcai sarokházról régi képeslapokat hozott Salga Attila a közönségnek. Az egyik képeslapon még építkezés közben láthattuk a házat. Varga Lajos a regényről alapos tájékoztatást nyújtott a hallgatóságnak, beleértve a mű posztmodern elemeit és nyelvész szerzőjére valló, pallérozott stílusát is. Reméljük, sokan kedvet kapnak majd, hogy megismerjék ezt a finom hangú, mély valóságismeretről tanúskodó, lebilincselő regényt. Jegyzetek: 1. Salga Attila: Mi lenne velem nélkülem?. - Sopron : Edition Nove, 2009. - 220 p. ; 20 cm 2. Szabó Zsuzsa, R.: Kínos témák. In: http://www.deol.hu/main.php?c=19814

Szabó Eszter

szaktájékoztató Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ

60

FELHÍVÁS A MEGYEI MŰVÉSZETI CSOPORTOK SZÁMÁRA A Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete, a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ tájékoztatja megyénk valamennyi közművelődési intézményét, kulturális egyesületét, kulturális civil szervezetét, hogy tematikus kiadványokat szeretne megjelentetni. Annak előkészítését és szerkesztését aktív és nyugdíjas közművelődési szakemberekre / könyvtárosokra, népművelőkre (kulturális menedzserekre), muzeológusokra, és levéltárosokra/ kívánja bízni. A sorozat előkészítéséhez szükséges összesíteni az e célból 2010. szeptember 25-ig létrejövő munkaközösségnek, hogy melyek azok a régebb óta folyamatosan munkát végző művelődési tárgyú egyesületeink, más civil szervezeteink, amatőr kisközösségeink: művészeti együtteseink, alkotó köreink, tanuló köreink, baráti köreink, helyismereti, környezetvédelmi tárgyban népszerűsítő munkaközösségeink, amelyek megfelelnek az: ÖRÖKBECSŰ HAGYOMÁNYTEREMTŐ, -ŐRZŐ, -NÉPSZERŰSÍTŐ KULTURÁLIS EGYESÜLETEK, MÁS CIVIL SZERVEZETEK, AMATÖR KISKÖZÖSSÉGEK  megtisztelő címnek, függetlenül attól, hogy a működtetőjük intézmény vagy szervezet, netán valamely gazdasági egységünk, vagy egyesületi, vagy egyéb civil keretben működnek-e. A kezdeményezéssel további célunk a megyei közművelődési adatbank frissítése, illetve a közeljövőben véget érő Megyejárás programsorozat folytatásaként folyamatos, pódium jellegű bemutatkozási lehetőségek biztosítása a csoportoknak. Kérjük ezért mindazokat, akik tudomást szereznek ezen szándékunkról, hogy az alapvető adatszolgáltatást végezzék el az alábbi (ill. mellékelt) ADATLAP kitöl-

61

62

tésével és címünkre való beküldésével! A beküldés határideje: folyamatos. Címünk: Méliusz Központ, Angyal László a NHBME-elnöke, 4026 Debrecen, Bem tér 19., E-mail: [email protected]

ADATLAP az örökbecsű művelődési szervezeteiről amatőr kisközösségről Tájékoztatjuk az adatszolgáltatókat, hogy a kiadási tervünkbe kerülésük után az adatfeltárásra vállalkozó kutató társunk (előkészítői munkaközösségünk tagja, potenciális szerzőtársunk) haladéktalanul felveszi a kapcsolatot Önökkel. 1. A közösség neve:...................................................................................

Dr. Cs.Tóth János

Angyal László

Méliusz Központ igazgatója

Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének elnöke

2. Levelezési címe:..................................................................................... 3. Működésének tárgya:............................................................................. 4. Működésének kezdő éve........................................................................ ; megszakítás utáni újrakezdésének éve . ................................................... 5.Jelenlegi működtetője és annak levelezési címe, telefonja, E-mailje: ............................................................................................................... ............................................................................................................... ............................................................................................................... 6. A közösség első számú szakmai vezetőjének neve, elérhetőségei: ............................................................................................................... 7. További szakmai vezetőik és azok legjobb elérhetősége: ............................................................................................................... ............................................................................................................... 8. Tevékenységük és eredményeik leginkább figyelemre-méltó mutatói : ................................................................................................. ............................................................................................................... ............................................................................................................... Kelt:......................................................................................................... Az adatszolgáltató neve (jól olvashatóan): .................................................. , címe, ha nem azonos a fentiek egyikével:......................................................

63

64